A
TEKENŐSI FEKETE-BARLANG
GEOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE ÉS GENETIKÁJA SIMON
feltárásának
l. A rendszer
ERNŐ
körülményei
Fekete-barlangot a Nehézipari Műuaki Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakcsoportja tárta fel 1975 őszén. A barlang a Bükk-plató ÉK-i peremén, a pontjában, 10X4 m-es doliTekenősi-völgy D-i végében, egy patakmeder kizáródási fel. nában nyílik. A barlang térképén az eddig felmért járatokat tüntettük A tekenősi
barlang környezetének geológiai felépítése eddig csak Balogh Kálmán végzett részletes kutatást, néhány kisebb jelentőségű lokális felméréstől A Balogh Kálmán által szerkesztett eltekintve. részét saját bejárások alapján pontosígeológiai térkép erre a területre vonatkozó tottuk (l. ábra). 1.2. A
A területen
Felső-aniziuszi
fehér
mészkő
Középső-anizuszi eruptív Alsó-anizuszi
Alsó-triász
mészkő
Perrni
Maga
foglaljaazt mények
a
a
egy
olyan
feltolódásos
Bükk
(Balogh Kálmán 2. A
(Ti)
(Pen)
völgy
a
(Tál)
dolomit
általában
(TL) (Tíl)
összlet
tektonikus
fő szerkezeti
elméletét
a
mentén
vonal mentén
zónát,
mely tengelyét alkotó barlangban történt
az
és
felá-perm képződnyormltak. is igazolták.)
enyhe ívelésű boltozatra felfedezések, mérések
barlangban végzett vizsgálatok eredményeinek
Geológiai felépítés barlang egész aknarendszere dolomitban képződött. A
ki, amely magába
alakult
alsó-triász
ismertetése
2.1. A
citeres
CaCO3 MgCO3 savban
oldhatatlan
(a bejárattól a Ramses-teremig) sötétszürke,-kalvegyi összetétele:
dolomit
S2,43% 44,94% maradék
NME Közleményei, Miskolc,
1980.
l,64%. I.
Sorozat,
139
Bányászat,
28(3-4)
fizet,
I 39-146.
Eüg
05 o
umwxkt
xsuogouo xwcwuwwm Tkw
xtzzüxxem w
l4Ö
i.
se
amíg; kan.
.
as
omw
inait. aeiri! o
Í?
manna... 26.§ É... ._....§ 2422.... Sasi!
511.151!
B
ÉÉzSuÉ inasa-II 113313 O O
Pwőhw)
mwkznmn;
83 a?.Y
az... El.se!
mma aw
2% N
g. m m u
_
.
,
wzzümh ozümám Rozs. Sasoxu É:oEm
mm
áíazoson
xE mozmzE (ÉFSE Sczmw
141
fa
5 f
6
f:
í
E
É
az
k
J
b
á
g
.
S
É
g fa O go o
É á;
No
2% x"
t.
Dg' o 0
N
/'
'"
d;
r-
,o
E
5,, Í
l
(Í
w
§
7' 71,
ge
"y
z, 9
v? f; 9I
"r. E
v; a
"v. W gÍ
4
't
7
4
, a.
.
14%
_
,,;a;'=r7:-ap::;a:;=::;' "
agzzff/Z/ r" "r z
§
"'
"
"
'
19-:-
14'
g!
í
'u
í, l. 'n g,
w
I-
u:
A
f
L,
gff vqf
Üfn
4 Ír
f,
i! F4
142
Í 3%a
É
h
Íjf
H!
Í x u, u. -
'"
X n:
-
w
r-
-
._.
0-
E g 2.-' x
'
u, w
W
(
25 5"
s
3
s
x
E! e u.
w
""
8 s cg
g r:
g
A kőzet
Ugyanez az nevezett Perec-ág
D-i
a
barnás,
gával.Ez
a
összetételét.
Kolmogorov-próba
alatti
úgy-
ezen
belül
is
a
tarkított vékonytömött-mikrokristályos
sávokkal
jellemző
a
szerint
orientálatlanul
erekkel
kalcit
mészkőre
nomenklatúra
(a legújabb
dolomit
alsó-triász,
mészkő
a
helyenként világosszürke Erre
haladunk.
mágiához tartozik) sejtes, a
dolomit
végéig.
pados mészkőösszletben ellentétben
ideális
az
Ramses-teremből
található
összlet
továbbhaladva
Innen
gövet,
megközelíti
alkata
vegyi
a
beszőtt,
kampili
Hámori erősen
Dolomit
sorolható
alemeletbe
For-
töredezett
felszíni
anyakor-
a mélyebb részek előtt már elérünk felé, a Ferde-terem is mondható már, lezemesnek barnás-szürke mészkőösszhelyenként egy vékonypados, erősen észlelhetők muszkovitos több Itt helyen agyagpala közbetelepülések. Ezek letet. érik el a 10 cm-es a befoglaló mészkőössznem helyenként vastagságot, a betelepülések Az összlet m hosszan követerősen mindössze 20-25 ilyen gyűrtek. jellegű lettel együtt
relációk alapján. Továbbhaladva
hető
járatok
a
falán.
jó kristályos szifonig nyomozható, utána
szőtt, tömött, perm
Cú-járat világosszürke, kevés kalcit érrel rendezetlenül képződött. Ez a mészkőösszlet egészen az
követő
A Ferde-termet
mészkőben
átmenetet
fokozatosan
észlelünk
a
sötétebb
szürke
át-
első
felső-
mészkőbe. A
barlang jelenleg
ismert
szakasza
már
végig ebben
a
sötétszürke
mészkőben
ha-
lad. A rendszerben
de szálban anizuszi
ban álló
talpát
porfirit (Szt. István-hegyi
Porfirít
Az Ornlásos-teremben
található
is előfordul.
porfirit. Itt egy 20 m hosszú, eruptívumon volt észlelhető.
borító
4-8 Mért
m
magas
adatok:
változatos
Formáció) nemcsak törmelékben, a középsőlegszebb feltárásában vetősíkot mértünk ki, mely a szál-
305/25"; 307/230; 306/260- A törmelék
között
tefem
szintén
darabok) nagyságú (0,5-l5 porfirit. Színe barnásvörös, helyenként zöldes foltokkal. A mélység felé haladva eruptívumokkal, először az még két helyen találkozunk Ember-teremből a Kalmogorov-próba alá vezető úgynevezett Kerülő-járatban. Az itt található összlet zöldes tónusú, az előbbi porfirit lávaár kísérőjeként jelentkező tufás rétegekhez tartozik. megtalálható
igen
m-es
a
Egészen vékony lemezes, bontott, laza szerkezetű, erős metamorfózis a kőzeteken. alkot, Egészen vékony (0,1-l mm-es) lemezeket
meg ezeken Sesen
fordul
figyelhető bár
töme-
elő.
A következő az eruptívum, az Elemér-hágcsós terem hely, ahol szálban található keleti fala. A kőzet felülete itt sötétbarna, törésén zöldes árnyalattal. Réteglapon mért adatok: 326/55"; 324/600; 326/630. Ez az összlet szintén erősen tufás szerkezetű, me-
tamorfizált. fás
A
befoglaló
mészkőösszletben
betelepülések észlelhetők. a mésziszapba hulló kolloidális logh Kálmán)
több
helyen vékony (l mm-től 2 cm-ig) tués szedirnentáció eredményeként egyidejű méretű tufa anyag okozhatta ezt az elszíneződést. (Ba-
Az
tufaszórás
143
barlang hidrogeológiája vízgyűjtő területe a Tekenősi-völgy felső (DNY-i) végétől délre, a Teés a környező domboldalakra területére korlátozódik. Nagyléptékű térképla-
2.2.
A
A rendszer
kenősi-rét pon lemérve 7-800 mm,
mindössze
0,6 kmz-t
ki. A területre
tett
lehulló
évi
csapadékmennyiség
áltagos vastagsága 80 cm. Így a területre hulló éves vízmeny. nyiség közel 50 000 m3 ebből a barlangba lefolyik kb. 20000 m3. (Feltételezés! A forrás ered a porfrrit-dolomit határon. három időszakos mark.) A területen Egyik a Tenem haladkenősi-völgy keleti oldalán, másik kettő a nyugatin. A források összhozama és ekkor kora nyáron működnek, ja meg a 100 llp-t. A források csak télen-tavasszal is nagyon Általában nem észlelhető jelentősebb vízbefolyás a beingadozó hozammal. járati aknán, de nagy esíízéskor már mértünk 350-400 llp-es hozamot is. (Ilyenkor természetesen életveszélyes a barlangban tartózkodni.) Vízfóldtani szempontból két részre lehet tagolni a barlangot. Egy felső időszakosan aktív jól elkülöníthető téli hótakaró
a
,
-
-
-
alsó-aktív
és egy
A felső
szakaszra. szakaszban
csepegést
sabban
-
-
a
észlelünk
meteorológiai viszonyoktól a járatok falán. hóolvadás
A Ramses-teremben
után, közel
2
m
függően vízfolyást, magasan
vagy
állni
szokott
meg
általáno-
a
víz,
falán, körben
levelek, ágak bizonyítanak. ilyen magasságig lerakódott (Valószínűleg az Omlásos-teremből jövő víz hordhatja be ebbe a terembe a növényi sehol semmilyen magasságban, beszögeltöredékeket, mert a bejárati aknarendszerben lésben nem találtunk ilyeneket.) amit
terem
a
-
másik
aktív
szakaszát
Kolrnogorov-próba alatti, úgynevezett két 0,5 m átmérőjű, de pár méPerec-ág végétől számíthatjuk. egymáshoz ter után járhatatlanná szűkülő NY állandó irányból vízfolyást lehet repedésből észlelni. is a összhozarna időben 20 legszárazabb meghaladta llp-et. Kettejük A rendszer
-
-
a
közel
Itt -
3. A felaínen
genetikai 3.1.
és
rendszerben
a
-
-
-
végzett vizsgálatok összefoglalása,
következtetések
Tektoníka
zóna. A barlang vízszintes Balogh Kálmán szerint a Tekenősi-völgy egy feltolódási vetületi térképét a megfelelő méretarányban feltéve a felszíni térképre, látható, hogy a esik. területére völgy kizáródási pontja szinte mértani pontossággal az Ornlásos-terem a völgyet, ebben az egyenesben erősen vonalnak tekintve Tektonikus összetöredezett találunk. A teremben felfedezett monumentális vetőtükör kőzeteket (szálban álló porbizofniten), és felületén látható vertikális csúszási barázdák, nagymérvű elmozdulás nyítéka. A vető
talmas
ornlást
a
terem
találunk,
délkeleti
melynek
porfirít darabokat. porfiritből származhatnak, dig máshol eruptívummal benne
144
oldalát
Ezek
anyaga minden
döntő
a
ettől
hanyugatra és északra a teremben dolomit, csak elvétve találunk
részben
valószínűség szerint igen vizsgálataink területen. Egyes lehullott részletes
mivel ezen
alkotja,
csak során
vetősíknál
a
nem
darabokon
található
találkoztunk
jól
felismerhető
ed-
ami igen jól megegyezik a Tekenősivetőtükör egy kis darabja. A vetősík iránya 306", részének csapásával. felső völgy átlagos értéke: 320/600. A barlangban A barlangban eruptívumon mért adatok Mivel a vetőirányok 306/27"-nak veadatok átlagos értéke: mért 310/50". karbonáton a települési irányokkal, eltéréssel 5-150 míg megegyezik iránya haték, látszik, hogy
azokénál.
dfílése jóval kisebb
a vető látható, hogy a járatok fő iránya a várttal 65e-ot bezáróan északi. (A domináns irány 100, a vető csapásával. (A járatrendszer vége felé, az Elemér-
barlang térképére
A
tekintve
-
vele
irányával nem egyezik meg, másodrendű közel egybeesik a hágcsós teremben egy kisebb harántvetővel -
292I83e; 296/840; 294/82".
adatok: az
Omlásos-teremben
síknak
mészkőben. a
de
Ezen
a
síkon
csapása 100 eltéréssel
jóval
meredekebb
mért
megegyezik
dőlésű
annál.
Hidrogeológiai jellemzők
3.2.
aktív
Időmakosan
3.2.1.
csak
Itt
a
vetőtükörrel,
mért
porfiriten
találkozunk
Ennek
a
szakasz
lefolyó
falakon
víz korróziós
tevékenysége
számottevő.
A
járat-falak
összetételnek, keménységnek megfelelően szép korróziós csipaktív szakaszban, a tektonikailag előkészített kőzet fellazítása, kékkel. Az időszakosan
igen érdesek, elhordása,
a
kőzet
járatfalak,
a
aknafalak
felületi
oldását
korlátozza
összlet
dolomit
mivolta.
Aktív
3.2.2. A
bejárat
szabadulva
kavicsot föld alatti
folyó
mértékű
közlekedése
A kőzet korróziója a szembetűnő. és ezt a barlangszakaszt felépítő
az oldott CO, tartalmától jórészt megvízfolyások nagy mennyiségű porfirit darabokat, kvare (A kvarc kavics a barlangban először itt jelenik meg.) Mivel ez a dolomit-mészkő határon ered, és további útján végig mészkőben
ide.
szállítanak.
forrás
kisebb
víz gyors
rész
felől
érkezik
halad, így mint
a
a az
hordalékától,
víz
Ezek
eróziós,
a
mint
a
korróziós
hatása
szembetűnően
eltér
az
inaktív
folyó vizétől. Az oldódásra hajlamosabb, a hordalék koptatásának kevésbé ellenálló mészkőben folyva a víz, a falakat egészen simára koptatva, helyenként evorziós üstöket, folyási hullámkagylókat (Cső-járat) vájva, csordogál toszakaszban
vább.
-
dolomitban
A szállított
3.3. Genetikai
-
törmeléket
az
első szifonba
rakja
le.
következtetések
A felszíni
vizsgálatokból következik, hogy a barlang egy tektonikailag erősen prealakult ki. A járatnakaszok nagyobb részét magába foglaló alsó-anizusi dolomit szerkezeténél és anyagi összetételénél fogva igen rideg kőzet, mely tektonikai hatásokra litoklázis-rendszerek a dolomitos a Ebben szakaszban létrejöttét biztosította. járatok hasadékszerűek, a termek tulajdonképpen hatalmas aknák aljai. (Kivételek: a Ramses-terem és az Ornlásos-terem. Ezek, mivel az elmozdulás epicentrumában, illetve annak közvetlen közelében elemek találhatók, primer genezisük fellazult szerkezeti nyával, elmozdulásával, leszakadásával magyarázható.) A magas, nagy átmérőjű almák alját- a termek alját vastagon borítja a főtéről gravitációs fellazulás folytán lehullml formált területen
-
145
dolomit
törmelék.
Kialakulását
az
A ezen
Kolmogorov-próba a
területen
élesen
alatti
Perec-ág
szembetűnő
nevéhez
híven
dolomit-mészkő
labirintusszerű. határ
magyarázza,
haladnak. (Igaz, ez az össz. járatok teljes egészükben mészkőben is kisebb let sem mérvű változásokat homogén. Szerkezetileg is és összetételben mutat, eltekintve a helyenként észlelhető, barlang-genetikai szempontból kevésbé jelentős agyagpala, porfiritoid betelepülésektől (? A szerk.) Ebben a részben a járat falak simábbak, korrodáltabbak, ré. helyenként színlősek, a termek már a járatok kiöblösödő szei. A mészkőösszletben haladó függetlenül armak kronostratigráfiai helyzetétől a tektonikai hatásoknak kevésbé volt domináns járatok kialakulásában szerepe. a a Végezetül meg lehet állapítani, hogy Fekete-barlangot Tekenősi-völgy vonalában húzódó tektonikus mentén feltolódott irány alsó-triász-perm képződmények elmozdulása következtében kialakult törésrendszer hozta létre. A tektonikusan preformált területen litoklázis rendszer kibővítésében a hidrogeológiai tényezők jekialakult lentős szerepet játszottak. A két hatótényező a járatokat magába foglaló kőzetek anyaA dolomitos a rendszert. módon szerkezeti szerint különböző alakította gi, minősége Az ezután
következő
-
szakaszban lett
jelentős
A szerző
hatás
tektonikus
a
szerep
címe:
jut
SIMON
a
-
dominált,
víznek.
ERNŐ
egyetemi hallgató Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc-Egyetemváros 351 5
146
a
meszesebb
részeken
a
földtani
hatások
mel-
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
I.
sorozat
BÁNYÁSZAT 28.
KÖTET,
3-4.
FÜZET
ÉS BARLANGKUTATÓK ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ELŐADÁSAI KARSZTI.
MISKOIL,
1980.
TALÁLKOZÓJÁNAK
HU ISSN
A
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
FÜZETET
PETHŐ SZILVESZTER
DR.
tanszékvezető a
Bányamérnöki
a
Rendező
LÉNÁRT
egyetemi tanár, Kar Tudományos
Bizottság
Tanácsa
Diákköri
elnöke,
elnöke
LÁSZLÓ
egyetemi tanársegéd, a TDK Karszthidrológiai a
0324-6620
Szakcsoport tanárvezetője,
Bizottság titkára
Rendező
BIZOTTSÁG:
SZERKESZTŐ ZAMBÓ JÁNOS szerkesztő
felelős
BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, SZILAS
Kiadja
Nehézipari Műszaki
a
Nyomdaszám:
Imre
rektorhelyettes
Üzeme
KSZ-80-4280-NME
Miskolc-Egyetemváros, 1980. Engedély száma: MTTH-IIl.-3183Il976. Dr. Farkas József egyetemi Sajtó alá rendezte: szerkesztő:
Technikai
Megjelent Kézirat
az
NME
szedése:
Példányszám: Készült az
MSZ
PÁL, TARJÁN
Egyetem
Dr. Kozák
Kiadásért felelős: NME Sokszorosító
A.
IBM-72 5601-59
A sokszorosításért
Kovácsné
Közleményeí
1980.
okt.
Kismarton
tanár
Gabriella
Szerkesztőségének gondozásában
l.-1980.
nov.
1. Sokszorosítóba
leadva:
1980.
nov.
500
szedéssel, rotaprint lemezről és MSZ 5602-55. szabványok szerint felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
composer
8
BIS ív terjedelemben
9.
IVÁN
TARTALOMJEGYZÉK
és
Karszt-
Barlangkutatók
I.
Simon
Lénárt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
geológiai felépítése és genetikája Bükk-hegység leghosszabb barlangjának kutatásá-
a .
.
Hajnalka -Pukánszky
Lévay Tibor:
.
Fekete-barlang
Újabbadatok
László: ról
Piros
A Tekenősi
Ernő:
.
.
Találkozója
Diákköri
Országos Tudományos
Láng Sándor: Szakmai megnyitó Veres Lajos: A Király Lajos-barlang Virág Zoltán: lstván-Lápai-baxlang
Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Kőzetföldtani
Antal:
Üregek térképezése Fénymetszéses eljárás .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
vizsgálatok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
alkalmazása
.
.
.
barlangmérésben Pétery Kristóf: Axonometrikus barlangtérképek Dr. Nagy Sándor: Aknabarlangok biztonságos bejárásához szükséges technikai Dobos
Sándor:
.
meretek László:
Somodi K ubassek
.
A
.
.
.
.
.
Tar
gyűjtőterületén
.
.
.
.
.
fotózás
barlangi
János_Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
119 1 33 l 39
147
.
1 61
.
.
.
.
.
.
175 1 81
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
190
is193
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
199
Béke-barlang víz-
a .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Gyuricza György: Barlangi üledékek vizsgálata a budai Mátyáshegyi- és Pálvölgyi barlangban Kubassek János: Az észak-nyugati Gerecse baxlangiai János-Móga .
115
.
Károly: Geohidrológiai vizsgálatok .
.
Baradla-baxlangban
a .
.
.
11 1
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
205
217 231
241
