Genus: MAMMILLARIA Subgenus: MAMMILLOPSIS (MORAN valamint BRITTON és ROSE) D.R. HUNT status nova. Species: senilis

Genus:

MAMMILLARIA

Subgenus: MAMMILLOPSIS D.R. H U N T Species:

senilis.

(MORAN

status

nova.

valamint BRITTON

és

ROSE)

-

34

-

Egytagú nemzetség-e az Epíthelantha ? A z Epíthelantha n e m z e t s é g r e v í z i ó j á r a t e t t e k j a v a s l a t o t a z a m e r i k a i C A C T U S a n d S U C C U L E N T J O U R N A L 1 9 7 8 . 4 . sz-.mában G L A S S é s P O S T E R . A j a v a s l a t l é n y e g e , h o g y a nem/.etség e g y t a g ú l e g y e n , n é ­ hány l e h e t s é g e s v a r i á c i ó v a l . A j a v a s l a t , l a v i s s z a t e k i n t ü n k a z Epíthelantha n e m z e t s é g f e l f e d e z é s é t ő l a n a p j a i n k i g e l t e l t i d ő s z a k e s e m é n y e i r e n e m i s tűnik o l y a n b i z a r r n a k . A z első felfedezett E , - t Engelmann irta le 1856-ban Mammillaria microm e r i s n é v e n , u g y a n c s a k O i r t a l e a z a k k o r még e g y e t l e n v a r i á c i ó j á t a g r e g g i i - 1 i s . E n g e l m a n n l e í r á s á n á l f i g y e l m e n kivül h a g y t a a z t a tényt, h o g y u g y a M . m i c r o m e r i s , mint a n n a k variációjaként l e i r t g r e g g i i v i ­ r á g a i a z a r e o l á k b ó l fejlődnek k i é s n e m a mammilláriákra j e l l e m z ő e n a z axillákból, Britton é s R o s e 1922-ben a C A C T A C E A E cimu riiunliajukban azonban már Epíthelantha n é v e n írták l e , m i n t e g y t a g ú ( m o n o t y p i k u s ) n e m z e t s é ­ get, mege-nlitve néhány l e h e t s é g e s variációt. B a c k e b e r g a z 1 9 6 1 - b e n m e g j e l e n t G A C T A C E A E c. m ü v ? b e n már három E . fajt i r t l e , a z E . m i c r o m e r i s - 1 é s v a r i á c i ó i t a d e n s í s p i n a - t a g r e g g í i t é s a rufíspina-1, ( A l e x i k o n á b a n e h h e z még h o z z á v e t t e a z u n g u i s p i n a t) az E. p a c h y r h i z a - t é s e n n e k a fajnak a z elongata variációját, v a l a ­ mint a z E . p o l y c e p h a l a - t . B e n s ő n 1 9 6 9 - b e n mint u j fajt a z E , b o k e i - 1 i r t a l e , G l a s s é s P o s t e r jszerint a z E, nemzetség élőhelyének kiterjedése é s e z e n belül a z e g y e s v á l t o z a t o k e l o s z l á s a e r ő s e n körülhatárolt, a z e g y e s ö n á l l ó f a j n a k t a r t o t t n ö v é n y e k k ö z ö t t a k ü l ö n b s é g e k anryíra c s e k é l y e k , h o g y l e g h e l y e s e b b e z e k e t a z E , faj v a r i á n s a í n a k t e k i n t e n i , G l a s s é s P o s t e r a variációk solják: A B C D E EE DD CC BB A A

meghatározásához

ap; a l á b b i k u l c s o t

java­

A A A A A

t ö r z s á t m é r ő j e 2,5 c m , v a g y e n n é l n a g y o b b gyökerek szétágazóak, szálasak tövisek e g y s o r o s a k , egyforma hosszúak t ö v i s e k a n ö v é n y t e s t é r e ráhajlók, rásímulók t ö v i s e k s z á m a k b , 2 0 , - a v i r á g ^b, 4 , 5 mm h o s s z ú 1. E . m i c r o m e r i s A t ö v i s e k s z á m a 3 5 - 3 8 , a v i r á g k b . 10-12 mm h i o s s z u 2. V. b o k e i A . tövisek szabálytalanul feláUóak, a növénytest átmérője 6 c m - i g 3. v . g r e g g i i A z alsó széltövisek kétszer h o s s z a b b a k a többinél p i s z k o s f e k e t é s s z í n ű e k 4. v . unguispina Répagyökér 5. v . p a c h i r h í z a A növénytest átmérője 2 c m , v a g y kevesebb 6, v . p o l y c e p h a l a

A m i n t a h a t á r o z ó k u l c s b ó l i s kitűnik a z egym/istól v a l ó e l t é r é s e k n e m j e l e n t ö k ö k , a z e g y e t l e n f i g y e l e m r e méltó k ü l ö n b s é g a p a c h i r h i z a n á l l e ­ i r t r ó p a - . l N ' ' ••,

-

35

-

A z E p i t h e l a n t h o W E B E R e x B R I T T O N é s R O S E nemzetség általános jellemzése: A n ö v é n y k i s r n " r e t U , g ö m b , v a g y k i s s é h e n g e r e s r e nyúlt; e g y e d ü l á l l ó e s e t e n k é n t c s o p o r i o s « i n n ö v ő , r ö v i d é s sürü t ö v i s e k k e l t e l j e s e n b e b o r í ­ tott a tövisek száma areol,ínként 2 0 - 3 3 . A tövisek a n ö v é n y testére hajlók, v a g y k i s s é e l á l l ó a k , a t e n y é s z c s u c s n á l k i s s é f e l , ' l l ó a k , s z i n ü k fehér, v a g y p i s z k o s s z ü r k e . A z areolák 21-34 spirálalaku bordába r e n ­ d e z e t t e k . A v i r á g o k tölcsér alakúak, kisméretűek, szinük különböző ár­ nyalatú r ó z s a s z í n . A v i r á g o k a z a r e o l á k f e l s ö v é g é b ő l f e j l ö d n e k . T e r m é ó ' i ' : k i c s i , b u z o g - , n y f o r n.^ju, p i r o s , t e r m é s e n k é n t 8 - 1 0 f é n y e s , f e k e ­ te v i s z o n y l a g n a g y m é r e t ű (1-1,5 m m ) m a g g a l . A m a g o k d u d o r o s v o n a l ­ h á l ó z a t t a l borítottak. Hazájuk: D i ' l - T e x a s , C o a h u i l a é s N u o v o L e o n , A címbe., f e l v e t e t t kérd'Js e l d ö n l é s ; ' ; h e z m e g k e l l v i z s g á l n u n k a l e i r t f a j o k e l t é r é s é i a z által',no>5 j e l l e m z é s t ő l é s c s a k a k k o r t u d j u k e l d ö n ­ t e n i , h i i g y valóban önálló fajjal, v a g y csupán variációvtvl v a n d o l g u n k .

Epíthelantha

Epithi-lantha

micromi^rís

rnírromoris

(KNOELMANN)

•

B o r o s József

WEBER

felvétele

ox BRjTTON

és

ROSE

T i i J U S N o ^ i ' i i y i ^ ' s i l i l l o y a r i o t t i ' ^ t o l j r . ^ m''M-l''li!)i»i i iiiogíolol a z " I t a l á n o s I c i r . s b . i M foí'.lul a k n á k . Kío-^i'-s.'.ill-ioljük m é g a G l a s s 6:i F o s t c r . i l l a l a d u i t v a - i •( i o V i i l c s b a n - • . n l i l f i t sz.'-tiíga v.ó, s z , ' l a ! : - - a boiiiló, noriiiál g y ö ­ k é r z e t j l U l Nl.-i'rt^íll. r i ö i i . 1> I : l > l T < - . \ a s F,l l ' a s j t v j l é s z a k r a P e c o s i g , V a l Vvrdo és Bandora m > ' y > k - H 11, k u l ö i i Ö L í i ' i i LMOz '<üzi-l, v a l a m i n t a s zom i z ' ' U o > 3 M e x i k ó ­ ija. i .

- 36 Epíthelantha nova

micromeris v . bokei

-

(BENSŐN)

GLASS

ós F O S T E R

comb,

A z a l a p n ö v é n y t ö l G l a s s é s P o s t e r s z e r i n t a b b a n tér e l , h o g y a t ö v i s e r e n d k í v ü l sürü, s i m a , a n ö v é n y t e s t e t t e l j e s e n beborítják. G y ö k é r z e t e a m i c r o m e r i s r e j e l l e m z ő . A B e n s ő n által 1 9 6 9 - b e n önnálló fajként történő leírás különbségei csupán c s a k a r r a elegendőek, h o g y mint variációt vegyük figyelembe. Lelőhelyei:^ T e x a s , B i g B e n d v i d é k e , veilamint M e x i k ó , C o a h u i l a S a l t i l o h o z közeU

-

37

-

Epithelnnthia micioMioris v . aregtüi ( E M G )

BORG

A l o i r ó k nagyrés.'.-:?, kLUönosen a z utóbbi é v t i z e d e k b e n e z t a n o v ó n y t egyértelműen variációkónt emliti. G l a s s é s P o s t e r j e l l e m z é s e s z e r i n t a z a l a p n ö v é n y t ö l v a l ó e l t é n í s e c s u p á n e g y k i s s é n a g y o b b méretű növ-'-nyt e s t b e n , v a l a m i n t érintésre durvább, s z ú r ó s a b b tövisekben nyilvánul m e ^ . Gi'ökérzele a m i c r o m e r i s r e jellemző. L e l ő h e l y e i : C o a h u i l a é s Saltiló d é l i r é s z e , S i e r r a d e l a P o i l a , P a r r a s , Tehát a greggii-1 a m i c r o m e r i s variációjaként tarthatjuk számon. G l a s s é s P o s t e r i d e s o r o l j a a B r a v ó á l t ^ ö n á l l ó fajként, B a c k e b e r g által p e d i g a z E . m i c r o m e r i s v a r i á c i ó j a k é n t l e i r t d e n s i s p i n o - 1 . B a c k e b e r g l e i r t s a l é n y e g é b e n nem különbözik jelentősen a g r e g g i i l e ­ írásától. A lelőhelyet v a l ó s z í n ű l e g sem B r a v ó , sem B a c k e b e r g n e m i s ­ merte p o n t o s a n , mert c s a k " M e x i k ó ( C o a h ' j í l a ) " megjelölést használják, B a c k e b e r g f e l t e l i e t ö e n v a l ó s á g b a n n e m i s látta a n ö v é n y t , m e r t l e í r á s á ­ nál a B r a v ó által kés.íitett fotóra h i v a t k o z i k . U g y a n c s a k i d e s o r o l j a a G l a s s é s P o s t e r s z e r z ő p á r o s a B r a v ó által ö n á l l ó fajként, B a c k e b e r g által a z E . m i c r o m e r i s v a r i á c i ó j a k é n t l e i r t rufíspina-1. B a c k e b e r g l e í r á s a s e m m i j e l e n t ő s e l t é r é s t n e m m u t a t a v , g r e g g i i - t ö U ( 1 - 2 mm t ö v i s h o s s z e l t é r é s é s a z e n y h e b a r n á s á r n y a l a t n e m mo y h a t á r o i i ó é r t é k ű ) . A l e l ő h e l y e k r e v o n a t k o z ó m e g á l l a p í t á s u g y a n o l y a n h a l ' r o z a l l a n , mint a z előbbi densíspinánál. Elfogadható Glass P o í i t e r ,-lláüpontja, m e l y s z e r i n t a v . d e n s i s p í n a i l l . a v . rufisoina szinonim a v. greggii-vel. EplUiclantha

micromi^ris v . u n g u i s p i n a ( B Ö D )

BACKBG.

V a l a m e n n y i l e í r ó v a r í á c i ó k i ^ n l f o g a d j a e l , a z alaptípustól v a l ó zőbb eltérés csupán a n n y i , h o g y a tövisek h e g y e f e k e t e . Gyökérzete a micromerisre jellemző. Lelőhelye M o n t e r r e y h e z közel, N u e v o Leon. Epíthelantha

(micromeris v.)

pachirhíza M A R S H A L L )

legjellem­

BACKBG.

A

v í p u s n ö v é n y l ő l e l t é r ő , döntő k i i l ö n b s é g a z , h o g y a p a c h i r h í z a gumós^ r é p a s z c r ü gyökérzettel r e n d e l k e z i k , amely egy vékonyabb nyakszerű /,tmc l e t t e l csatlakozik a növénytörzshöz. M a r s h a l l 1944-ben variációként i r t a l e , l e g ú j a b b a n G l a s s é s P o s t e r i s a m i c r o m e r i s v a r i á c i ó j a k é n t írja l o , A ó n b a n a r é p u g y ö k é r o l y a n l é n y e g e s oltéi-ö k ü l ö n b s é g a l ö r z s ar.i! 4 - b c n ö n á l l ó fajként történő l e í r á s á t k e l l é r v é n y e s n e k tekinti n i . É l ő h e l y e : C o a ' i u i l a , Saltillotól é s z a k - é s d é l k e l e t r e , B a c k e b e r g a C a c t a c e a e c. m u n k c ^ á b a n , leírja a z E . p a c h í h i z a v . c l o n g a t a l i s , a m e l y r e s z i T Í n t e a b e s ü l l y e d t , t ö v i s nélküli t e n y é s z c s u c s a j e l l e m z ő , t o v á b b á az, hogy s o h a s e m répagyökerü. H a elfogadjuk a pachirhíza-1 m i n t ö n á l l ó f a j t , a z é r t mc r t a z r é p a g y ö k é r r e l r e n d o l k e z í k , a k k o r n e m f o aadhutó e l a p a c h i r h i z a n a k e g y o l y a n v a r i á c i ó j a , a m e l y n e m r é p a g y ö k e r ü . Egyébként a p o n t o s lelőhelyet B a c k e b e r g itt sem tudta közölni, C o a h u U a t c s a k m i n t " v a l ó - j z i n ű t " említette m e g . Ep-^thclanlha micromeris v , p o l y c e p h a l a F O S T E R comb, nova Backeberg

(BACKBG.)

GLASS

és

ö n á l l ó fajként írta l e , a z alaptípustól e l t é r ő c s e k é l y kűlönt)G l a s s é s P o s t o r t i g a z o l j a , a k i k variációként sorolják b e . AÍ; o l t é r é s c s u p á n a n ö v é n y testének á t m é r ő j é b e n ( k b . 2 c m ) általá­ b a n a k i s e b b m i - r e t e k b e n , veilamint a k i s s é felálló t q v i s e z e t t s é g b e n v a n , A gyökérzet a micromerisre jellemző. Lelőhelye: C o a h u i l a , Ramo3 A r i s p e h e z közel é s é s z a k Saltillo, TepehU'?n o s m*'' Uett» ség

a z o n b a n

-

38

-

E z u t ' ^ n a r ö v i d á t t e k i n t é s után u g y dönthetünk, h o g y a j e l e t U e g i i s m e r e ­ t e i n k alapján n e m e g y , h a n e m kéttagú a z Epíthelantha n e i n z e l s é g , teliát a z Epíthelantha m i c r o m e r i s é s v a r i á c i ó i a b o k e i , g r e g g i i , u n g u i s p i n a é s a p o l y c e p h a l a . E s a z Epíthelantha p a c h i r h í z a . G l a s s é s F o s t e r v a r i á c i ó k u l c s á t a m i c r o m e r i s - h e z leh,',t a B . i l l . a B B . j e l e k a l a t t i é r t e l m e z ő s z ö v e g , é s a B 3 . a l a t t i v a r i á c i ó nélkül f o g a d h a t j u k eL M é g e g y l é n y e g e s , k e v é s b é i s m e r t tulajdonságról k e l l beszélni a z E . n e m z e t s é g g e l k a p c s o l a t b a n , f ő l e g a z o k s z a m á r a a k i k c s a k kultúrában látták e z e k e t a n ö v é n y e k e t . A lixtinnyelvü l e í r á s b a n a " c e s p í t o s u s " m e ^ j e l ö l é s t h a s z n á l j á k , a m i m a g y a r n y e l v b e n , fürtösét, c s o m ó k b a n n ö v ő t , t e ­ hát c s o p o r t o s t j e l e n t . V a g y még p o n t o s a b b a n , a l e í r á s o k b a n u g y s z e r e ­ p e l , h o g y e g y e d ü l álló é s c s o m ó k b a n n ö v ő . E z a n n y i t j e l e n t , h o g y a z e g y e s p é l d á n y o k o l y a n fürtökben, c s o p o r t o k b a n t e n y é s z n e k , m e l ^ - e k n e k t a g j a i m e g k ö z e l í t ő l e g a z o n o s n a g y s á g ú s a r j a k b ó l állnak é s g y ö k e r ü k n é l , v a g y a növénytestének alsórés.;én összefüggnek egym.issal é s egy e g y e d e i a l k o t n a k , mely g y a k r a n e g y e g é s z k i s telep i s lehet. Irodalom;

Backeberg: D i e C a c t a c e a e V, Backe berg: D a s Kakteen lexikon Bensőn: Flóra of T e x a s Glass and Poster: A r e v i s i o n of t h e g e n u s Cactus and Succ. Journ.

AZ

EpithelanJia ( U S ) 1978/4. Nagy

K.'roly

EUPHORBIÁKRÓL

örömmel vettem k e z e m b e a t o l l a t a z z i l a c é l l a l , ho;^y a p o z s g á s n ö ­ vénytársadalom e g y i k legérdelcesebb családjáról, a z euphorbiákról l e ­ írjam i s i . i o r o t e i m o t , m e l y e k e ' s z ü l < 3 é g e s n o k t a r t o k a r r a , h o i ' y v e l ü k má­ s o k i s m e r e t e i t i s f e l i r i s s i t s e r n , i l l e t v e gyarapítsam. A z e u p h o r b i á k a n e m k a k t - . t s z p o z . ^ g á s o k n a k , v a g y aho.ay r ö v i d e n in<..nd a n i s z o k t u k , a s z u k k u l e n s e k n e k e g y i k l e g n é p e s e b b os^iláilját alkotják. A c s a l á d l i o z a E u p t i o r b i a n e m z e t s é g e n kívül még a M o n a d e n i m - i k , S y n e d e n i u m o ' c , P e d i l a n t h u s >k é s a J a t r o p l i . i k n e - n z e t s é i ; o l a . - t o z i k . E z e k ­ r ő l c s a k a n n y i t említek m e g , h o g y a z Eui>horbía n s m z e i s é g b e l i e k h e z inégjobban n [ v l o n a d e n i u m o ' . i h a - i o n l i t a n i . : - . é i m o ^ ' i l ö n b j z ' e t n i c s a k a z t u d j a , a k i a z e u p h o r b i a f é l é k k e l betiatóan f o g l a l k o z i k . A j e l e n c i k k b e n a továUbiakb i n cs-alc ma ' . ' a l a z E u p h j i b i i ncM.i<-,ol,-.';_,g e l íop.lalkozunk. P o n t o s a b b a n e z e k k ö c ü l i s c s a k a s z u k k u l e n s e u p h o i ' ^ bíái k >, ü ^ v a n i s , a j ó v a l töbl), m i n t 2 0 0 0 faj k ö z ü l n a i ' y o n s o k n e m t o kinli^ndc! s z u k k u l e n s n e k . A ; . i \ k u l e i . s e u p h o r b i á k ő s i e l t e r j e d i ' ^ i területe m.~ g/iban f o g l a l j a a bő e r ő s l;-ópuai z ó n á k k i v é t e l é v o l ú egé^.', A f r i k á t , a h o l e g v e s t e r i l o l e k n e k jotleg--, t e s t - ' k é p é t é p p e n a k ü l ö n f é l e a l k a í u é s n a j i y s á ^ •< euptiorbiák aják m f g . M o g t a l . - . l h a t i k tovább/, a k o n t i n e n s k e l e t i oldaI,-,n a^-, I n d i a i ­ ó c e á n b a i íek v ö s z i g e t e k e n , m o j i l o v á ' i l j A r . ' b i a , Elö.'z-^ia, I n d i a é s C e y l o n területén i s . d e né'i,-ny faj D.'';ai.io iikét valljfx ő s h a z á j - n a k . A ; - ! n e m t u d j u l , m i k o r ' ' 3 l i o i j - a n v e t ő d l e k i d e , m i n t alior^y a^;! s<^pi tudju;<, hog'/ a néhány Rtiipsalís faj hogyan k f i i j l l A f r i k a keleti partjaira. A z e u p h o r b i á k k o z u l Mad.igaszk-,rrd» - m a M a l g a s Kü;'-t,'.rsa i g - k ü l ö ­ n ö s e n j e l l e m z - j k a z E u p t i o r b i a l c milíí é s v á l t o z itxiinci; cso;-)i-ljaí. A z e g y é b k é n t j e l e n t é k t e l e n v i r á g a i k a t élénkvíii a l á f e s t ő , tündöklő p i r o s f e l ­ l e v e l e k e g y - e g y i l y e n c s e r j e c s o p o r t o t " » í 5 k a p ó a n L'itv,,ny<>s'íá t e s z n e k .

A s z u k k u l e n s eupliopbiák k ö z ü l s z á z a d u n k k ö z e p é i g l e i r t 3 4 5 f a j t H e r m a n n J a c o b s e n , - a K i é l i B o t a n i k u s K o r t fó'inspektora, - 1 9 5 4 - b e n m e g j e l e n t h á r o m k ö t e l e s munkájában 2 7 c s r > p o r t b a o s z t o t t a , a m i t a z 1 9 7 0 b e n k ö z r e a d o t t " D a s S u ! < k u l e n t e n L e x i k o n " cimü munkájában 2 8 - r a b ő v í ­ tett." Manapság, a m i k o r a k a k t u s z o k mellett világszerte r o h a m o s a n terjed a z e g y é b p o z s g á s o k s z e r e t e t e , különös f i g y e l e m m e l f o r d u l n a k a z euphorbiák felé a k a k l u s z k e d v e l ö k i s . M a m ' r i legtöbb kaktuszgyüjteményben több­ k e v e s e b b e u p n o r b i á t i s találhatunk. E n n e k e g y i k o k a b i z o n y á r a a z , h o g y a s o k t í z e z e r faj s z u k k u l e n s k ö z ü l a z e u p h o r b i á k hasonlítanak l e g j o b b a n a k a k t u s z o k h o z . S o k fajukat - különösen virágtalan á B ^ ^ t u k b a n , csak a h o z z á é r t ő tudja a kaktuszoktól megkiilönböztetní. Ezért i s n e v e z i k a z euphorbíákat " A f r i k a k a k t u s z a i " - n a k i s . E n n e k p e r s z e rendszertanílag semmi a l a p j a s i n c s . A z euphorbiák m e g k e d v e l é s é n e k legfőbb o k a a r e n d ­ kívül n a g y f o r m a g a z d a g s á g u k . V a n n a k közöttük é p p ú g y , m i n t a k e i k t u s z o k között i s k e v é s - é s sokbordás, e g y - v a g y kétágú, o s z l o p e i l a k u k i s é s n a g y n ö v é n y e k ; t ö v i s e s , h ú s o s c s e r j é k ; sürü, v a g y ritkább, v é k o n y v a g y v a s t a g a b b v e s s z ő k b ő l á l l ° b o k r o k ; gömb- v a g y pogácsaalakuak, különö­ s e n é r d e k e s e k a ma duzafejüek é s még s o k más. Testszinük a v i l á g o s ­ z ö l d t ő l a h a r a g o s s ö t é t z ö l d i g s o k á r n y a l a t b a n f o r d u l e l ő . S o k faj t e s t ­ felületét m á r y á n y s z e r ü r a j z o l a t d í s z í t i . E g y e s f a j o k v a l ó s á g o s l e v é l k o r o ­ nát v i s e l n e k . A l e g t ö b b faj k i s e b b - n a g y o b b l e v e l e k k e l borított, m e l y e k r e n d s z e r i n t a z éleken h e l y e z k e d n e k e l é s a j e l l e g z e t e s , zömök tövíspár o k k a l e g y f é s z e k b ő l nőnek k i , A l e v e l e k n a g y o b b r é s z t c s e n e v é s z e k

A

j e l e n c i k k h e z moUékelt kép a gyűjteményemből k i r a g a d o t t növények° f szeáUitott c s o p o r t o t m u t a t . U g y é r z e m , e n é h á n y n ö v é n y i s m e g ­ g y ő z ő e n iSrzékelteti a z e u p h o r b i á k f o r m a g a z d a g s á g á t .

és az karjait lemző' levelei

- 40

-

u j a k me g j e l e n é s é v e l a k o r á b b i a k l e h u l l a n a k . A m e d u z a í e j ü e k p i k k e l y s z e r ü , a p r ó l e v e l e k borítják, d e n e m a p i k e l y e k r e j e l ­ sűrűségben. A gömbalaku o b e s a fajnak v i s z o n t s e tövisei, s e n i n c s e n e k , d e annál s z e b b e k f i n o m , s á v o s r a j z o l a t a i .

A z euphorbiákra i g e n jellemző, h o g y e r ő s e n r a g a d ó s , - k a u c s u k t a r t a l ­ mú, f e h é r tejnedvűk v a n , m e l y fajoktól f ü g g ő e n , k ü l ö n b ö z ő mértékben m é r g e s , e g y é b k é n t sürü, c s i p ö s i z ü f o l y a d é k . T ö b b faj n e d v é t a z ó k o r b a n főként g y o m o r b á n í a l m a k g y ó g y í t á s á r a h a s z n á l t á k A f r i k a l e g k i i l ö n b ö z ő b b v i d é k e i n , t o v á b b á K i s á z s i á b a n é s Indiában. P l i n i u s i s említést t e s z a s z e r g ö r ö g o r s z á g i alkalmazásáról, m e l y n e k g y ó g y í t ó hatásától a h a j d a n i Mauritánia királya, I I . J u b a anryíra e l v o l t r a g a d t a t v a , h o g y könyvet i s i r t róla é s e z e k e t a n ö v é n y e k e t u d v a r i o r v o s e u E u p h o r b o s I i g n t i t i s z ­ t e l e t b ő l " E u p h o r b i a " - n a k n e v e z t e eU M a g á t a h a t ó a n y a g o t , a z " e u p h o r bium" ot maga E u p h o r b o s fedezte fel a z Euphcrbia resinifera nedvében. M i , m a g y a r o k a f e n t i s m e r t e t e t t n e d v e t e l é g találóan " k u t y a t e j " - n e k , a z euphorbíákat p e d i g kutyatejféléknek n e v e z z ü k . M a r a d j u n k a z o n b a n a t u ­ d o m á n y által e l f o g a d o t t " e u p h o r b i a " e l n e v e z é s m e l l e t t , m e r t e z a s z a k i ­ r o d a l o m b a n h a s z n á l t é s m i n d e n k i ^Ital é r t h e t ő e g y é r t e l m ű n é v . Erről a legtöbb növény esetében mérges nedvről t u d n i k e l l , h o g y h a a növényt megvágjuk, pU dugványt v e s z ü n k , v a g y c s a k véletlenül i s m e g s é r t j ü k , a n e d v e r ő t e l j e s e n b u g g y a n k i a s e b b ő l , sőt néha m é t e r e s távolságra i s elíröccsen. Ezért vigyázni k e l l , n e h o g y a szeműnkbe, v a g y k e z ü n k r e k e r ü l j ö n , m e r t k e l l e m e t l e n gyuUxlást o k o z . M a r ó h a t á s á ­ n á l f o g v a a ruhán i s ma r a d a n d ó f o l t o t h a g y . T e h . ' t a d u g v á n y k é s z i t é s n é l k ü l ö n ö s g o n d o s s á g g a l k e l l eljárni. E g y é b k é n t d u g v á n y o z á s r a m i n d i g c s a k j ó l f e j l e t t hajtásokat h a s z n á l j u n k . A l e v á g o t t d u g v á n y o k y á g o t t v é g é t mártsuk a z o n n a l e g y e d é n y b e n e l ő r e o d a k é s z í t e t t v í z b e . EttcU h a m a r a b b megszűnik a n e d v s z i v á r g á s , - k ü l ö n ö s e n h a m e l e g v i z e t használunk,k e v e s e b b l e s z a " v é r v e s z t e s é g " . E z n e m közömbös a megmaradás s z e m p o n t j á b ó l . A v i z b e m á r t á s másik j e l e n t ő s é g e , h o g y a kiömlött n e d v n e m s z á r a d rá v a s t a g o n a v á g á s i felületre é s n e m a k a d á l y o z z a a m e g ­ felelő begyógyulást, v a l a m i n t a h e l y e s g y ö k é r k é p z ő d é s t . A z a n y a n ö v é n y testén k e l e t k e z e t t v á g á s i felületre szintén c é l s z e r ű v i z e t c s u r g a t n i . T a r t ^ s m ó d j u k a t i l l e t ő e n a z e u p h o r b i á k s o k fényt é s s z e l l ő z t e t é s t I g é n y e l ­ n e k . Á l t a l á b a n l e g c é l s z e r ű b b ü v e g h á z b a n , ü v e g s z e k r é n y b e n , fólia alíitt t a r t a n i , m e r t s z e r e t i k a p á r á t . Jól f e j l ő d n e k a z o n b a n a » z a b a d b a k i ű l t e t v e v a g y edényestől a talajba süllyesztve i s . U g y a n c s a k alkalmasak s z o b a i tartásra I s . A h i d e g r e n a g y o n é r z é k e n y e k . E z é r t télen k i s s é m e l e g e b b e n k e l l t a r t a n i , m i n t a többi p o z s g á s o k a t . L e g m e g f e l e l ő b b a 12-15 C körüli h ő m é r s é k l e t , d e a m a g a s a b b a t isjól e l v i s e l i k , a z o n b a n mérsékelten öntözni k e l l . N y á r o n a dúsabb l e v é l z e t ü v a g y v é k o n y é s s o k áS'-'i g y o r s a n n ö v ő f a j o k a t b ő s é g e s e n k e l l ö n t ö z n i , v i s z o n t a z e r ő s e n kövértagu, gömb- é s hasonló a l k a t u a k a t óvatosan öntözzük, mert e z e k b ő s é g e s e n t u d n a k n e d v e t tárolni. E g y é b k é n t a z ö n t ö z é s s z a b á l y a i a z euphorbiákra i s é r v é n y e s e k : esetenként inkább k e v e s e b b e t , mint c s a k e g y s z e r i s túlsókat, H ű v ö s b e n p e d i g e g y c s e p p e t s e . A z e u p h o r b i á k s z a p o r í t á s a történhet t a v a s s z a l m a g r ó l i s , v a g y k o r a ­ n y á r o n d u g v á n y r ó L A már e m i i t e t t módon l e v á g o t t d u g v á n y o k v á g á s i felületét h a g y j u k t e l j e s e n b e g y ó g y u l n i , - különben a b e r o t h a d á s v e s z é l y e f e n y e g e t - é s azután d u g v . ' n y o z z u k j ^ l m o r z s o l t t ő z e g g e l k e v e r t h o m o k b a . A gyökereztetést célszerű üveg alatt, párában v é g e z n i , r e n d s z e r e s s z e l ­ lőztetés mellett. K á r t e v ő j ü k n e m s o k a k a d a z e u p h o r b i á k n a k . T a l á n c s a k a pajzstetüt c.iüitiictjiik, tii. r t u , ; y létsr-ik, h o g y a t ö b b i e k n e k n e m ízlik a c s í p ő s , r a ­ gadós tejnedv.

-

41

-

A leirtaUban i g y e k e z t e m a z euphorbiákról általánosságban szijksóges tudnivalókat r ö g z í t e n i . T e r m é s z e t e s e n s o k k i m a r a d t , m e r t e g y c i k k t e i v j e d e l m e c s a k a l e g s z ü k s é g e s e b b e k r e a d lehetőséget. Remélem a z o n b a n , i i o g y i g y sikerült a k e d v e s O l v a s ó k i s m e r e t e i t némiképpen g y a r a p i t a n o m , másrészt érdeklődést k e l t e n e k a z o k b a n , a k i k e d d i g mé^ n e m szenteltek ügyeim.,' t e s.-..lp iiüv.'?nycsaládra. L e g k ö z e l e b b i S-Í m u n k b a n n é h á n y s z é p é s nálunk i s e l t e r j e d t e b b faj részletes ismertetésére keról s o r . Tamás

G-yula

A k a k t u s z o k alanyairól A kaklus.'.kedvelők táborában i g e n s o k a n i d e g e n k e d v e fogadják a k a k ­ t u s z oltványo'vat. E b b e n a r ö v i d t á j é k o z t a t ó b a n s z e r e t n é m összefoglal­ n i m a g a m é s p é c s i gyüjtőtársaim s o k é v e s m e g f i g y e l é s e i t . T a p a s z í a l a t a inK k ö z k i n c c s é t é t e l é v e l kívánunk h o z z á j á r u l n i a z al:»nyok é s o l t v á n y o k k a p c s o l a t / , n a k , a z a l a n y o k tulajdonságaínak, alkalmazhatóságának j o b b megisTK.

résóhoz.

Elsőkén* a z mutatni:

oltványokkal

szembeni

idegenkedés

o k a i r a szeretn»'?.nk

rá­

A z o l t v á n y o k o s z l o p o s . a l a n y o n i g e n g y a k r a n e l v e s z t i k e r e d e t i for-náj u k a t , a T e l o l t o l l r é s z h o s s z a n t i n ö x - e k e d é s o t ö b b n y i r e n a g y o b b mé.-vu, m i n t saját g y ö k e r é n . A mj. ^jas o s z l o p o n ülő o l t v á n y e s z t é t i k a i s z e m ­ pontból s e m m i n d i g a d t e l j e s é l m é n y t . A t u l a l a c s o n y oltások e s e t é b e n n e h é z ellenőrizni a z a l a n y o k állapo­ tát. I g e n g y a k r a n c s a k . a k k o r v e s s z ü k é s z r e pus.'.tulását, a m i k o r már a z oltvány s e ii iin-ntliető m i - ^ , V i s z o n ' y l a g m a g a s s z á z a l é k b a n f o r d u l e l ő oltá.s u t ' , n a két n ö v é n y s e t j f e l ü l e t é n o k i - o s s z össze£orracl,',sa. A z oltványDk I l y e . k o r e g y i d e i g m é g n ö v e k s z e n o i ^ , d e előlordi>il, h o g y a k e z d e t i g y a r a p o d v j s u t ' , n l e á l l a f e j l ő d é s , é s h a n e m o l t j u k át ő k e t i d ő b e n , a n e m e s r é s z s o i - v a d á s n a k I n d u U E z .3 j e l e n . s é g s z á r m a i í l i a t a z a l a n y é s oltván'y o s z t ó d ó s e j t ­ j e i n e k ( k a m b i u m ) távolkeriiléséből, d e s z e r e p e t játszhat a z erős l e s z o ­ rítás i s . A z litóbbi e s e t é b e n a n a g y n y o m á s h a t á s á r a ö s r j z o p r ^ i s e l ő d n e k a z érintkező sejtek é s a z osztódó szövetek működése nem i n d u l m e g . A z e l p u s z t u l t , ö s s z e r o n c s o l t s e j t e k hely.én e l p a r á s o d o t t h e g s z ö v e t k é p ­ z ő d i k , m e l y a k é s ő b b i e k s o r á n már m e g a k a d á l y o z z a a z :isj>.zi?forrad.'st és a tápanyagsz.^llitást. P r o b l é m a k é n t j e l e n t k e z i k a z i s , h o g y a téli - é s k o r a t a v a s z i i d ő s z a k ­ b a n a.z o l t v á n y o k p u s z t u l á s a j ó v a l n a g y o b b s z . ' z i l ' • k u , m i n t a saját g y ö k e r ü k ön n e v e l t e k é . A íenLiok a l a p j . ' i n órtt»<'tók a z o l t v á n y o k k a l s^:\>mbeni i d o g e n l c ^ d és!?k. Oyüjtötársairnrnal a k ö v o t k c z ' í k b e n íoglaltuk ö « s , ' - o t i nerítiliv t a f j A S z t a l a t o k ot;.ait; - Általáb.nn a z o k a t a f a j o k a i o l t j u k f e l , a m Ívok la.=isu n i i v o k . . ' d < ' ; i ; i o k , gyökerükön fejlődve n a g y s:íáz:ilékb.in p u . ^ z t u l n a : e l , v a g y egy-',ltalán ne.n • ' • l o l k ' p . : ? s o ' , . A z 'utóbbiakhoz sorolh.alók a k l o r o f i L ' t n e m 'arkUm.iró d'jinókirm.'k f ' r i a i r i s l a t ' k .

_ 42

-

- N e m m o g f c l e l ö a z a l a n y o k kk^álaszlása s e m . G y a k r a n n o n ' s i k e g y ­ b e a z a l a n y é s oltvány v e g e t á c i ó s i d e j e , v a g y a teleltetési höigényük különböző', - N e m íoi"ditunk e l é g g o n d o t a z a l a n y o k g y ö k é r z e J é n e k Nem ügyelünk e l é g g é a t á p a n y a g u t / n p ó U á s r a , a g o m b a tevők e l l e n i v é d e k e z é s r e . Az -

cUinyok A

a

m e g v á l a s z t á s á n á l a kö^-etkező t é n y o Á í k e t t a r t j u k

p i h e n é s i idő.^zak k ö r ü l m é n y e i t j ó l tűrjék

hőmérsáklel

me i j ó v á s á r a . é s ' á l l a t i káiv

(ez

általában

fontosnak: a

teleltetési

függvénye).

G y o r s a b b k e z d e t i f e j l ő d é s u t . - n h o s s z ú i d e i g me g t f ? l e l ő e i n e m e s részt, é s s e g í t s e elő g a z d a g virágz.'.sát.

tápL'lja

- K e v é s s a r j a t h o z z o n ! Bár a k e v é s sarj a z a l a n y o k g y o r s szaporíthatósagánatc e l l e n t m o n d , e z m a g v e t é s s e l e l l e n s ú l y o z h a t ó , A z a l a n y o k n a g y r é s z e a c s u c s i r é s z e l t á v o l í t á s a után m e g f e l e l ő s z á m u s a r j a t h o z , m é g a k k o r i s , h a e g y é b k é n t s a r j a d z á s r a n e m h a j l a m o s a k , AÍ; t e l i / , ' a j ó , h a e z t a tulajdonságukat a z o l t v á n y e s e t é b e n i s megtartják, é s k e ­ v é s s a r j a t , v a g y egyáltalán n e m h o z n a k . Néhány oltványnál a s a r j a k eltávolítása m.'g n e m o k o z g o n d o t , d e n a g y o b b tömegben m.'r z o . m u n ­ k á v a l jár. A z t i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , h o g y a s a r j eltávolítása s e b ­ z é s s e l j á r , é s a z utána f e n n m a .-adó p á r á s f o l t n e . n - ^ m t l i oltványunk szépségét. - A z a l a n y a feloltott r é s z h e z viszonyítva n e l e g y e n t u l vékony. Ez e s z t é t i k a i l a g setn t u l s z e r e n c s é s , é s n é h . ' n y faj k i v é t e l é v e l a t á p a n y a g ­ ellátást s e m t u d j a tartósan k i e l é g í t e n i . - A z oltási m ű v e l e t n é l k ö n n y e n k e z e l l i e t ő l e g y e n . L e h e t ő l e g f i n o m t ö v í s e z e t ü , v a g y t ö v i s m e n t e s e g y e d e k e t v á l a s s z u n k . Jó, h a a z a l a n y szállitónyalábköre kissé n a g y o o b a z oltványénál, s i g y a z edénynya­ lábkörök i l l e s z k e d é s e biztonságosabb. A túlságosan n a g y eaénynyalábkör esetében a n e m e s r é s z t a z a l a n y e g y i k oldalán k e l l e l h e l y e z ­ nünk ( P U : A j s t r o c y U n d r o p u n t i a v e s t i t a ) . Megfigyeléseink

a következő

-

pachanoí;

Tríchocereus

alanyokra

terjedtek k i :

T ö v i s nélküli ill. r ö v i d t ö v i s ü formáit m i n d e n s z e m p o n t b ó l j ó a l a n y n a k t a r t j u k ( N e m e s L a j o s d e b r e c e n i k i s é r l e í e i alátámasztják m e g f i g y e l é s e ­ inket). - Tríchocereus

spachíanus:

F i a t a l k o r á b a n f i n o m t ö v i s e z e t ű , k é z z e l m o g f o g h a t ó . J<J1 s z a p o r i t l i a t ó , o l t v á n y k é n t i g e n k e v é s sa.-jat t i o z . A c s ú c s t ó l t á v o l a b b i s j ó l e r e d , s z i n t e e g é s z é v b e n n - í v e k e d é s b e n v a n , o l t á s r a bármikor f e l h a s z n á l h a t ó . A n e m e s t h o s s z ú i d e i g jól n e v e l i , h a a t á p a n y a g u t á n p ó t l á s r ó l g o n d o s k o ­ dunk. -

Tríchocereus

spachíanus

cv. Hun.j'aria;

A z o l t v á n y é l e t b e n t a r t á s á b a n felülmúlja a z e l ő z ő t . N a g y o b b termetű k a k t u s z o k i s j ó l o l t h a t o k rá. A z o l t . . 3 c s a l t a h a j t - s c ^ u c s t i o z k ö z e l i r é s z b e n s i k e r e s . S z ö v e t d í f í e r e n c í á l ó d á s a e l é g g y o r s , u ráoltotl r é s z m é g i s n ö v e k e d é s b e n m a r a d , S z . a p o r i t / s a n e h é z . E l f á s o d u !iajtá.sai c s a k igen l a s s a n é s nehezen gyökereznek. Vissza vágva i s kevés sarjat hoz.

Továbbszaporitásában a z oltásos n e v e l é s segiUiet. T . s p a c h i a n u s r a o l t v a n ö v e k e d é s e f e l g y o r s u l , f ó s o d á s a l e l a s s u l . Felvetó'dött a P e i r e s k i o p s i s r a történő o l t á s a i s , melytől g y o r s n ö v e k e d é s é s f o k o z o t t a b b sarjad zás várható. -

Tríchocereus

schickendantzii;

S o k sarjat h o z ó , igen jó eredési s z á z a l é k ú faj. A n e m e s t jól n e v e l i , d e g y a k r a n a v i r ' g z á s r o v á s á r a . T ö v i s e i e l é g e r ő s e k , i g y oltásnál nem a l e g k e l l e m e s e b b . -

Cereus

jamacaru:

Szállitónyalábgyürüje

kicsi. A z

o l t v á n y t j ó l ncrveli^ d e r ö v i d e b b

m i n t a T r i c h o c e r e u s o k . Jól s z a p o r í t h a t ó . Oltásnál e l ö n y ö s e b b e k gébb tövisezetű példányok. -

Cereus

ideig, a

gyen­

chacoanus;

V i s z o n y l a g v é k o n y hajtású, e e é r t k i s e b b n ö v é s ű k a k t u s z o k o l t á s á r a a l ­ k a l m a s . Cryenge tövisei miatt a f i a t a l c l a d o d i u m könnyen megfogható. Alanyként kevésbé elterjedt. -

Acanthocereus

pentagonua;

A rá o l t o t t n e m e s r é s z e k e r e d é s i s z á z a l é k a i g e n j ó . P i a t a l k o r b a n t ö ­ v i s e i g y e n g é k , jól me gfogható. Szállitónyalábgyürüje n a g y o b b a C. _ j a m a c a r u - é n á l , e z é r t a z oltványt könnyebb e l h e l y e z n i metszlapjára. A n e m e s t jól n e v e l i , bár tartósságát t e k i n t v e n i n c s e l é g m e g ű g y e l é s i a d a t u n k . Jól s z a p o r í t h a t ó . E g y e t l e n h á t r á n y a , h o g y b a m a í o l t o s s á g r a h a j ­ l a m o s , a m i k ü l ö n ö s e n a téli, a l a c s o n y h ő m é r s é k l e t e n k ö v e t k e z i k b e , -

Myrtillocactus

geometrizans;

T e l e l t e t é s é h e z Ö-12 C ° - r a v a n s z ü k s é g , a l a c s o n y a b b hőmérsékleten e n n é l a fajnál i s b a r n a í o l t o s s á g l é p f e l , s ő t g y a k r a n e l i s p u s z t u l . H a a me g f e l e l ö h ő m é r s é k l e t e t b i z t o s í t a n i t u d j u k , j ó a l a n y n a k t a r t j u k , -

Samaípaticereus

corroanus;

A cladodium fiatal k o r b a n négy bordás. A v i s z o n y l a g rövid, k e z d e t b e n f i n o m t ö v i s e k m i a t t általában k é z z e l i s me g f o g h a t ó . M i n t a z e l ő z ő e k , ez is hajlamos a bamafoltosságra. További megfigyelését napirenden tartjuk," -

Eriocereus

martini. E, jusbertii, E,tortuosue;

Vékony c l a d o d i u m u k miatt s o k a n mellőzik e fajokat. R a j t u k a z oltvá­ n y o k e r e d é s i s z á z a l é k a i g e n j ó . D u s _ t ö v i s e i k , é s a k i s oltási felület m i a t t a rájuk történő o l t á s n e h é z k e s . A z o l t v á n y t s o k á i g k é p e s e k n e ­ v e l n i . Jól s z a p o r í t h a t o k . N é l j n y o r s z á g b a n , p U a z N D K - b a n k ö z k e d ­ velt alany, -

Borzicactus

gracilis:

P u h a állományú, h e n g e r e s , v i l á g o s z ö l d c l a d o d i u m a i r a k ö n n y e n l e h e t o l t a n i . A z oltványok e r e d é s i s z á z a l é k a i g e n j ó . Erősen s a r j a d z ó ^ ( e z e g y b e n hátránya i s ) , jól szaporítható, A teleltetésnél 8-12 C hőlgényű, -

Austrocylindroopuntia

Főleg

Tephrocactusok

vestita;

oltására

alkalmas.

44 -

Opuntia robusta;

E l s ő s o r b a n a l a k j a miatt kifogásolható. E g y é b tulajdonságai miatt i s c s ö k k e n t a f e l h a s z n á l h a t ó s á g a ( n ö v e k e d é s i icfa'pont e l t o l ó d á s , t e l e l ­ t e t é s i pretolémák). -

Peireskiopsis

spathulata:

M a g o n c o k oltására kiválóan a l k a l m a s . A z oltványt g y a k r a n s a r j a d z á s ­ ra készteti, igy a továbbszaporitást elősegítő alanyként i s számításba jöhet. A z oltványt c s a k néhány é v i g k é p e s n e v e l n i , e z é r t h a m a r o s a n át k e l l o l t a n i . A z á t ° l ' ^ s után m e g m a r a d ó c s o n k o t m é g s o k á i g n e v e l i , s a r j a d z á s r a k é s z t e t i . T é l e n i s n ö v e k e d é s b e n k e l l t a r t a n i , tehát n é ­ hány öntözést, é s m e l e g e b b t e l e Itetést i g é n y e l , -

Peireskia

aculeata:

A Z y g o c a c t u s t r u n c a t u s é s a z E p i p h y U u m g a e r t n e r j oltására kiválóan a l k a d m a s . E z t i s , m i n t a z e l ő z ő t , télen i s n ö v e k e d é s b e n k e l l t a r t a n i . -

Mammillaria hidalgensis

és M. rhodantha:

F ő k é n t Mammillariákat o l t a n a k rá s i k e r e s e n . A z o l t á s c s a k a c s ú c s t ó l t á v o l a b b l e h e t e r e d m é n y e s , a h o l már j ó l látható a z edénynyeűábköp. E g y é b k é n t a c s ú c s újra n ö v e k e d é s n e k i n d u l , é s l e t o l j a a ráoltott r é s z t , v a g y a z t s z é t s z a k í t v a n ö v e k s z i k t o v á b b . É r t é k e l é s é r e m é g n e m gyűlt ö s s z e elegendő tapasztalat. - Echlnopsis

oxygona;

Megfigyeléseink alátámasztják N e m e s L a j o s k í s é r l e t i e r e d m ' n y e l t . F ő l e g a d é l - a m e r i k a i f a j o k j ó a l a n y a . E n n é l a fajnál i s a c s ú c s t ó l tá­ v o l a b b eredményes a z oltás. A z oltvány n ö v e k e d é s é v e l a z a l a n y e g y r e k e v é s b é feltűnő, i g y a z t a b e n y o m á s t k e l t i , m i n t h a a n e m e s r é s z saját g y ö k e r é n f e j l ő d n e . E z e g y b e n h á t r á n y a i s , me;-! a z a l ' u i y állapota n e h e ­ z e b b e n ellenőrizhető. Összefoglalva tapasztalatainkat: legjobbnak a T. pachanoi-t és a T. s p a c h i a n u s - 1 t a r t j u k . C s a k n e m m i n d e n k a k t u s z t o l t h & l u n k rájuk, f e l h a s z ­ n á l h a t ó s á g u k tág határok k ö z ö t t m o z o g . U g y a n c s a k a l e g j o b b a k k ö z é s o r o l j u k a T , s p a c h i a n u s c v . Hungária-1 i s , h a a szaporítása m e g o l d ­ ható. U j , még j o b b a l a n y o k valósítását a jövőben el.

k e r e s é s e m i n d a n n y i u n k közös érdeke. E. cél meg­ c s a k t u d a t o s munkával, e g y ü t t m ű k ö d é s s e l érhetjük

U g y látjuk, a l e g j o b b a l a n y o k h y b r i d i z á c i ó j a utján l é t r e j ö v ő egyedekben kereshetjük a j ö v ő l e g j o b b a l a n y a i t , e s e t l e g a s z e l e k c i ó h o z h a t ujabb eredményt. E h h e z kívánunk m i n d e n gyüjtőtársunknak s o k s i k e r t , é s gyeléseiket, eredményeiket te gyék közkinccsé.

kérjük

Jávor A n d o r é s a P é c s i Kaktuszkedvelő Szakkör tagjai

megfi­

MAMMILLARÍÁK D.R. H U N T

TÜKRÉBEN

A Í ; c l ö z ö r é s í b p n r ö v i d e n érintcltem a mammiUáriák r e n d s z e r e z é s é ­ n e k a z i d u k folyatnán k i a l a k u l t f e j l ő d é s é t . E z e k a r e n d s z e r e z é s e k menjelenésüK idejéh-'n t ö b b é - k e v é s b é h a l a d o t t a b b a k v o l t a k a z ő k e t m e g e l ő z ő k n é l . V a g y i s m i n d e n leiró, r e n d s z e r e z ő taxonom'tis tett v a l a ­ mit a z a d d i g i i s m e r e t e k h e z , még a k k o r i s , h a e z e k a m e g á l l a p í t á s o k n e m áUták k i a z idők s o r á n b e k ö v e t k e z ő r e v í z i ó k a t , s ő t e s e t e n k é n t v í s s z a l ' ^ o é s n e l c tűntek. Ha^aí v i s z o y l a t b a n a s z , ' z a d f o r d u l o t követő időben a S c h u m a n n r e n d s z e r t a n a v , I t e l s ő s o r b a n k ö z i s m e r t t é . A két n á b o r u k ö z ö t t í s a schuma.nní t a n o k a i k ö v e . l é k a ;',yüjtök. B r i t t o n é s R o s e , m-inkásság a , eJig v o l t I s m e r e t e s , A l w i n B e r p e r k ö n y v é t már v a l a m i v e l töliben ismerték, d e e n n e k s e m v o l t g y a l t o r l a t i j e l o n l ő s é g e . A z ö t v e n e s ('-vek k ö z e p é t ő l Backí't>--'rg D i e C a c t a c e a e címii V L k ö ­ t e t e s munkája, maja a z e z t k ö v e i o U a s K a k ' e e n L e x i k o n a már s z i n t e m i n d e n g y i j j t o s z / m / i r a , h a k ö l c s ö n z é s utján í s , d e e l é r h e t ő v é v á l t . B a c k - ' b r ' r g e t k o r a i h a l . ,1a m e g a k a d , l y o z t a a b b a n , h o g y r e n d s z e r t a ­ na*, f e l ü l v i z s g á l j a , k l e g t - s z i t s e , e g y e s l e i r á s a í t újra e l l e n ő r i z z e . / A K a k t e e n L e x i k o n W . H a a g e k i é g é s i l l é s é v e l n a p j a i n k b a n a IV. k i adás.n.íl t a r t . T e r m i ' - s z e t e s e n H a a g e , c s a k íiz újonnan l e i r t f a j o k k a l bövithotte 3 7 , u j a b b kíadú.ookat a r e n d s z e r t a n i r é s z t váltózatleunul k ellett hagynia./ A ; - , o n b a n B a c k . ' b e r g halála óta u j a b b v i z s g á l a t i m ó d s z e r e k v á l t a k ismertté, u j a b b s z e m p o n t o k kerültek e l ő t é r b e , p L a m a g o k morfológi­ a i viz.íji.'.lata, a z e g y e s f a j o k é l ő h e l y é n e k , e l t e r j e d é s é n e k újra e l l e ­ n ő r z é s e , pontosítása s t b . D.R.Hunt, Schumann Mammillaria rendszerezését Buxbaum ( h e l y e s e b ­ b e n : E n d l e r - B u x b a u n - - K í - a l n z ) t í l o i e n e l i k u s r e n d s z e r t a n i meg.állapítás a i v a l ö s s z e h a s o n l í t v a nróbálja a Míunmillaria g e n u s t t i s z t á z n i . E n n e k a z ö s s z e . h a s o n l i t á s n a k k é t s é g e n kívül v a n g y a k o r l a t i é r t e l m e . L é n y e g é b e n m e g m a r a d t a k <» . S c h u . n a n n által h a s z n á l t , c s o p o r t ( s e c t i o ) s o r o z a t ( s e r i e s ) , n ^ v e k m e l y e k . ' t s.'.inte m i n d e n k o m o l y a b b gyűjtő i s ­ m e r . U g y a n c s a k inorímaradtak a f a j o k ( s p e c i e s e k ) n e v e i í s . A z e s e t l e g t s V á l t o z á s o k a t , bővíté.seket m i n d e n e s e t b e n é r t h e t ő e n i n d o k o l v a k ö z l i . A z idők s o r / n k e l o t k e - . e t t s z i n o n i m á k a t , m é g h a e s e t l e g é r v é ­ n y e s n e k tűnő módon újra l e irt/^k, r e n d e z t e , " h e l y ű k r e r a k l a " . H u n t a s o r o z a t o k a t to\'.'íbb c s o o o r t o s i t o t t a , f i g y e l e m b e v é v e a z e g y e s f a j o k c s o p o r t o n belüli összi.'füg 4.'aét, külön k i e m e l v e a z e g y e s c s o ­ p o r t o k 'ipus,Iövény.áU A m i a n ö v é n y á l l o m . i n y rendez.'?sét megkönnyíti, A r o n d s z e r e a é s é b e n C r a í g h o z h.isonlóan a f a j o k a t mogs.Z;-,mozta, i g y e g y e s e t l e g e s k é s ő b b i v , | l t o z á s g y o r s a n mcjibizhiitóan á t v e z e t h e t ő . D.R.Hunt a Schumann - Buxtjaum rendszertani összeegyeztetését 1971 a u g u s z t u s á b a n h o z t a n y i l v á n o . ' i s á g r a . K é s ő b b i k o r r e k c i ó i t f i g y e ­ l e m b e vé'%^e a.z alát>bíakban k ö z l ö m . A z e g y e s , k é s ő b b i j a v í t á s o k a t , a z o n b a n minden e s e t b e n + j e l l e l jelölöm, e z e k e t a kiigazításokat a .-^'
- 48

-

S z a r i n t e e l e n y e n d ő k o m p r o m i s s z u m a f i l o g e n e t i k u s elmélet e s a g y a ­ k o r l a t k ö z ö t t a M a m m i l l a r i a g e n u s o n belül a M a t n m i l l o y d i a s u b g e n u s fenntartása. DOLICHOTHELE

K.

SCHUMANN

A s u b g e n u s tipusnövénye a M , longimamma. Hunt a z idesorolt fajokat az egyszerűség kedvéért vette egy csoport­ b a , m i v e l ne-n talált ö s s z e f ü g g é s t a más s u b g e n u s o k s p e c i e s e i v e l k a p c s o l a t b a n . E z e n kivül a z e g y e s f a j o k k ö z ö t t fennálló n a g y f o k ú h a ­ s o n l ó s á g i s l á t s z ó l a g o s a n indokolttá t e t t e e z t , é p p e n u g y , a h o g y a n B a c k e b e r g i s c s a k n e m v a l a m e n n y i fajt i d e s o r o l t a . A z é s z a k - k e l e t i c s o p o r t b ó l talán a M . c a r r e t i i a z a m e l y i k a Stylothelae sorozathoz tartozhatna,^azonban aligha egyike a M . spimosissima csoportnak. ( A h o g y a n ezt Buxbaum javasolta.) A kisvirágu M . c a n p t o t r i c h a szintén k i s s é szabálytalan d o l i c h o U i e l e , e g y k i c s i t hasonlít a M a m m i l l a r i a s u b g e n u s s z á m o s s o r o z a t á h o z , é s v a n k ö z ö s v o n á s a a D o l i c h o t h e l e alnemzetség f a j a i v a l i s . A déli fajok k ö z ü l a s z é l e s területen é l ö M . z e p h y r a n t h o i d e s ( a M . g u i e n g o l e n s i s s e l e g y ü t t ) morfológiailag s z i n t é n e l v a n s z i g e t e l v e a többi d o l i c h o t h e létó'l, é s talán j o b b a n k a p c s o l ó d n a k a M a m m i l l a r i a a l n e m z e t s é g h e z , m i n t a D o l i c h o t h e l e k - h e z . A z utóbbi i d ő b e n l e i r t M . k r a e h e b u e h l i i C. G l a s s j a v a s l a t a alapján i n k á b b t a r t o z h a t n a a S p h a c e l a t a sorozathoz, mint a j e l e n l e g i C a m p t o t r i c h a c s o p o r t h o z . D . R . H u n t k u t a t á s a i alapján u g y v é l i , h o g y a l e g j o b b m e g o l d á s a D o l i c h o t h e l e - 1 , mint alnemzetséget m e g t a r t a n i . A z alnemzetség fajai a v i z n e d v , a f e k e t e m a g t e k i n t e t é b e n h a s o n l í t a n a k a többi m a m m i l l a r i a f a j o k h o z , f ü g g e t l e n ü l attól, h o g y e z utóbbi f a j o k k ö z ö t t előfordul b a r n a m a g v u , tejnedvü i s . N i n c s bizonyíték a r r a , h o g y a v i r á g - j e l l e m z ő k f o n t o s a b b a k a z o s z t á l y o z á s s z á m á r a , m i v e l szembetünöl>bek m i n t a m a g , v a g y a te s t n e d v .

OEHMEA

(P.BUX8AUM)

D.R. H U N T ,

status n j v a

+

A s u b g e n u s típus n ö v é n y e a B r i t t o n é s R o s e által l e i r t N o o m a m m i l l a r i a n e l s o n i m e l y e t a k é s ő b b i e k s o r / n B u x b a u m O e h m e a n e l s o n i n é v e n át­ írt e z v i s z o n t n e m más m i n t a z E h r e n b e r g á ^ l r é g e b b e n publikált Mammillaria beneckei. B u x b a u m átsorolása lényegében j o g o s volt, meri ennek a sajátságos speciesnek nagy é s ráncos magjai a T h e l o c ^ t u s o k magjaival mutatnak némi h a s o n l a t o s s á g o t . A z é l ő h e l y , a s z e m ö l e bk a v i r á g , « t e r m é s , v a ­ l a m i n t a m a g e l t é r é s e i indokolttá t e s z i k a s u i u g e n u s i státust. G y a k o r l a t b a n a M a m m i l l a r i a n e m z e t s é g e n belül e z i s e g y p é l d á j a a z evolúciós Párhuzamosságnak, Genus: Subgenus:

MAMMILLARIA COCHEMIEA

( K.BRANDEGEE)

WALT

Már S c h u m a n n rendszerében i s a M a m t i i l l a r i a genus alnemzetségoként s z e r e p e l . A l w í n B e r g e r U g y a n c s a k a niam:aíllariákon belül, d e ö n á l l ó n e m z e t s é g k é n t m u t a t j a b e . ÖnáUó n e m z e t s é g k é n t s z e r e p e l a B a c k e l ^ e r g munkáiban i s , e z a v i z n e d v ü , f e k e t e m i i g v u , e s e t e n k é n t t e l e p e t a l k o t ó , hosszutölcsérü, nagyvirágu c s o p o r t , melynek k ö z é p tövisei a z egy M . haléi, a s u b g e n u s tipusnövényének kivételével h o r g a s a k . Élőhelyük; B a j a - K a l i f o r n i a ,

-

Genus:

49

-

MAMMILLARIA

Subgenus: MAMMILLOPSIS D.R. H U N T ;

status

( M O R A N valamint BRITTON

és

ROSE)

nova.

A M a m i l l o p s i s névnek a s u b g e n u s i status elott n i n c s é r v é n y e s p u b l i kációja. M o r a n ezt a n e v e t a B e l g a H o r t . 1874. é v i 2 4 . sz/mában, mint i d e i g l e n e s n - ' v e t , m i n d e n b e s o r o l á s i r a n g nélkül említi. B r i t t o n é s R o s e a T h e C a c t a c e a e c. munkájában g e n u s n é v k é n t h a s z nálja ( u g y a n c s a k h i v a t a l o s l e i r á s n é l k ü l ) . D . R . H u n t e r ö v i d i s m e r t e t é s m e l l e t t me g j e g y z i , h o g y a z e l v e s z e t t n e k h i t t M . d i g u e t i i - t 1 9 7 6 - b a n M . K i m n a c h é s S a n c h e z - M e j o r a d a újra megtalálta N y u g a t - M e x i k ó b a n . Genus: MAMMILLARLA. Subgenus: M A M M I L L A R L ^ S c h u m a n n Eumammillaria subgenusát ( B r i t t o n é s R o s e Neomammillaria genusát) a z I . C . B . N . ( I n t e m a t i o n a d C o d e o£ B o t a n i c a l N o m e n c l a t u r e . A botanikai névadás nemzetközi k ó d e x e ) előírása s z e r i n t most M a m m i l l a r i a s u b g e n u s n a k k e l l n e v e z n i é s e z e n belül a G a l a c t o c h y l u s c s o p o r t n e v e i s Mammillaria mert ez a c s o o o r t tartalmazza a nemzet­ s é g n é v a d ó faját a M a m m i l l a r i a m a m m i l l a r i s - 1 . Alnemzetséfiek. c s o p o r t o k , M a n i m i l l o y d i g alnem/.etség.

sorozatok

összegezése.

A m a g f e k e t e , s e j t e n belül héj nélküli, a m a g b u r o k kamrái k ö z ö t t g ö d ­ r ö s , r á n c o s . A n ö v é n y t ö r z s g ö m b , v a g y t e s t e s h e n g e r alakú l O c m , v a g y n a g y o b b álm>'?rővel. A t e s t - n e d v v i z s z e r ü . A z areoláxkon n a g y s z á ­ mú t ö v i s ( 3 0 - Ö O ) a t ö v i s e k s z í n e f e h é r , b a r n á s , v a g y r ó z s a s z í n ű v é g ­ g e l . A z axilákban é l e s sörték v a n n a k . A virágok r ó z s a s z í n ű e k , barnás középcsikkal 2-3,5 cm hosszúak. Dolichothele

alnemzetség

Barna v a g y fekete mag, ha fekete ugy a magburok csomós, gödrös. A t ö r z s , a t e s t n e d v , a z axíl^k, a v i r á g o k é s a tövisek v á l t o z ó k . H a a s z e m ö l c s ö k n a g y o k , húsosak, h e n p e r a l a k u a k , színűk mélyzöld é s nem h a m v a s a k , a t e s t n e d v v i z s z e r ü , a v i r ' a o k v i s z o n y l a g n a g y o k ( 2 cm l o s s z u é s u g y a n i l y e n átmérő f e l e t t ) r e n d s z e r i n t v í l g o s - v a g y n a r a n c s s á r g á k , n é h á n y fajnál a kisméretű v i r á g o k k r é m s z i n ü e k , k e v é s t ö v i s . CochetMJea

alnemzetség.

A növény teste h e n g e r alakú, a s z e m ö l c s ö k n a g y o k , lágyak, a s z é l t ö v i s - - k sz/,ma 7 - 2 5 Icözött, a k ö z é p t ö v i s ( e k ) e g y faj k i v é t e l é v e l k a m p ó ­ s a k ( M . h a l é i ) , h o s s z u k e l é r h e t i a z 5 c m - t (M, m a r i t í m a ) . A t e s t v i z ­ n e d v ü . A v i r á g o k 3 - 5 c m Hinérőjűek, a p e r i a n t h c s ó s z e l e v é l ( v i r á g t a ­ karó s . - i r o i n l c v c l ) z i p o m o r f ( r é s z a r á n y o s ) . A v i r á g o k s z í n e skarlátvö­ r ö s különb'.,-.' , r i i y a l a t i a . A m a g o k f e k e t é k , M.imtnüloo^.i^

alnemzetség

A növi-nytc'st gömbölyű e s e t l e g icissé h e n g e r e s , f é n y e s z ö l d s z e m ö l c s ö k ­ k e l , A p e r e m t ö v i s e k s z á m a 4 0 l e l e t t v a n , h o s s z u k 1,4 c m . l á g y a k , s ö i > t e s z i ' r u o k . A k ö z é p t ö v i s e k s z / m a 5 - 6 , h o s s z u k 2 c m körüli, a h e g y ü ­ kön f i n o . i i a n h o r g a s a k . A vírág'^k n a g y o k , i i o s s z u k e l é r h e t i a 2 - 4 c m - t , tni''?rojük 5 - 0 c m . A p o r z ó s z . i l a k i i i n y u l n a k a v i r á g c s é s z é b ő l .

- 52

-

A c s o p o r t h o z t a r t o z ó f a j o k mc.ijjai b a r n / , k , c s o n t h ó j a s o k . A v i r á s o k a kisméretűtől a k ö z é p m é r e t ű i g t e r j e d h e t n e k , ritkán érik e l a 2 3 m m - t . A v i r á g o k s z i n e r e n d s z e r i n t b í b o r b a hajló r ó z s a s z í n , ritkábban k r é m s á r g a . A t ö v i s e k j ó l e l k ü l ö n ü l n e k , p e r e m é s k ö z é p t ö v i s r e , v a g y a perem'.övis e k h i á n y o z n a k . A k ö z é p t ö v i s e k e g y e n e s e k v a g y e n y h é n hajlítottak a P o l y a c a n t h a e s o r o z a t b a n n é h á n y fajnál k a m p ó s a k . A szemölcsökben v í z , v a g y n a g y o n híg t e j n e d v v a n . V i s z o n t a t e j n e d v a n ö v é n y t ö r z s é ­ b e n é s a l s ó r é s z é b e n t i p i k u s a n , ( h a e g y e s fajoknál s z e z o n j e l l e g g e l is) jelen van. A z i d e t a r t o z ó f a j o k me g j e l e n é s i f o r m J a t e s t e s h e n g e r , v a g y t o r o n y alakú e g y e s é v e l , e g y e s fajoknál c s o p o r t o s a n n ö v ő , ritkább e s e t b e n a s a r j a k k i c s i k , gömbalakuak, VU s o r o z a t :

Heterochlorae,

A c s o p o r t többi s o r o z a t a i n a k v i r á g a i h o z v i s z o n y í t v a e n n e k a s o r o z a t ­ n a k a v i r á g a i k ö z é p m é r e t ű e k , á t l a g 12-15 mm h o s s z ú a k . S z í n ű k b i b o i ^ r ó z s a s z í n , v a g y kréms.-,rga. A k ö z é p t ö v i s e k e t a s z é l t ö v i s e k t ő l a z e l ­ térő színűk é l e s e n m e g k U l ö n b ö z t e t í , e s e t l e g a p e r e m t ö v i s o k h i á n y o z h a t ­ n a k . A p e r e m t ö v i s e k n e m <\dnak a n ö v é n y n e k f e l i é r külsőt. Á l t a l á n o s s á g ­ b a n a n ö v é n y t e s t é b e n v i z n e d v v a n , c s a k icb'nként j e l e n i k me g .> t e j n e d v . VII. sorozat:

Polyacanthae.

E z a s o r o z a t másolata a H e t e r o c h l o r a e - n a k , a déli T r a n s - m e x i k ó i v u l ­ k á n i k u s ö v e z e t d o m b o s v i d é k a i n , A c s o p o r t m i n d e n e g y e s tagjára j e l ­ lemző, h o g y sziklás h a s a d é k o s h e l y e n élnek, i g y m i n d e n populáció e g y k i c s i t e l t é r a másiktól; E z a k ö r n y e z e t a mikroklíma k ö v e t k e z m é ­ n y e , mely elősegíti a z e g y e s fajok v i s z n y l a g o s a n g y o r s változását. S o k h e l y i formát Írtak l e , m i n t ö n á l l ó fajt, még a z 1971- e s i s m e r t e t é s e m óta i s . Ezek: M.centraliplumosa FITTKAt-' L e l ő h e l y e : M e x i k ó á,llam

/CA C T . S U C C M D X ^ K Ó

M.ernestíi F I T T K A I I ( l e í r á s a a z előbbivel a z o n o - ; lent meg.) L e l ő h e l y e : M e x i k ó -^Ua-n L a P u e r t a k ö r n y é k e . M. Virginia

Í97ÍD

FITTKAU

Lelőhelye: G u e r r e r o

és

KLADIVA

áU'*'" A . n c o n

(KRADSIZ D I E

1971./

számban j e ­

KAKT.Lfg,

környéke

M.xalüanguis S A N C H E Z - M E J O R A D A ( A N INST.BIOLJVIEX 1975/44.) L e l ő h e l y e : G u e r r e r o á.U^m A
Supertexta. series

nova

+

D . R . H u n t a z 1971-ben k i a d i.t S c h u T i n i m - B u x b a i r n M a m m i l l a r i a e g y e z ­ t e t é s é b e n ( e S . o l d . ) e z t a s o r o z a t o t mér; "Eleguntí^s" n é v e n k ö z ö l t e , a z o n b a n a továíjbi v í z s g ' t a t o k s : ) r n e l v e t e l t e a z E l e g a n t o s n e v e t é s l a * i n dit^gnóz'.s köt('-se m e l l e i t l t ) 7 7 . - b e n a s o r o z a t n e v é t S u p e r l e x t a - r a változtatta. E z t a követke^őkk.'1 i n d o k o l t a :

-

53

-

" A Mammülaria . e l e a a n s A . . P . b e C A N D O L E E - t 1 8 2 8 - b a n irták l e , é s e z i d e i g e z v o l t a tipusnövénye a z E l e g a n t e s s o r o z a t n a k . Sajnálatos módon a D e C a n d o l e e által l e i r t n ö y é n y r ó ' l s e m begyűjtött t i p u s - a n y a g , s e m h i t e l e s i l l u s z t r á c i ó n e m m a r a d t . A b e g y ű j t é s h e l y e i s i s m e rétien. Á m b á r a n ö v é n y l e i r á s a e g y élő', begyűjtött n ö v é n y e n a l a p u l . T u d j u k azt i s , hogy ezt a növényt T h e o d o r T h o m a s Coulter i r o r v o s é s bota­ n i k u s gyűjtötte, a k i t m i n t o r v o s t küldöttek k i három é v r e a " R e a l d e l Monté M i n i n g Co.''-hoz. Real d e l Monté ( m a M i n e r a l d e l Monté) Mexikó H i d a l g ó állí^mában P a c h u a c a m e l l e t t v a r i . C o u l t e r e z a l a t t a három é v a l a t t ( 1 8 2 4 - 2 7 ) k a k ' . u s z o k b ó l é s más o t t é l ö n ö v é r f y e k b ö l e g y k i s b o ­ t a n i k a i gyűjteményt létesített a b á n y a k ö z p o n t s z o m s z é d s á g á b a n . M e x i k ó i t a r t ó z k o d á s á n a k b e f e j e z t é v e l a z e g é s z gyűjteményt elküldte D e C a n d o l e e n e k . E z e k e t a n ö v é n y e k e t i r t a azután le D e C a n d o l e e a " R e v u e d e l a P a m i l l i e d e s C a c t é e s " f ü g g e l é k é b e n (1828.17. 1 - U9.old,^ A z o k a t a n ö v é n y e k e t , m e l y e k e t D e C a n d o l e e a z o n o s í t o t t , tehát a M . c o m p r e s s a - t , a M . longimamma-1, a M . elongata-1, é s különböző v a r i ­ ációit, A . M , s e m p e r v h / i i - 1 , a z A s t r o p h j ' t u m o r n a t u m - o t , a F e r o c a c t u s glaucescens-1 és a histrix-et a Coryphanta octacantha-t és radians-t, továbbá a N e o l l o y d i a c o n o i d e a - t , a S t r o m b o c a c t u s d i s c i f o r m i s - 1 , a z A p o i - o c a c t u s l e p t o p l i i s - 1 , v a l a m i n t több c e r e u s é s o p u n t i a s s p . - t k i v é ­ t e l nélkül m i n d H i d a l g ó államból s z á r m a z n a k . M i v e l D e C a n d o l e e eké­ b e n a leírásában sem Pueblaból, sem Oaxacaból származó növényt n e m e m l i t , a r r a k e l l k ö v e t k e z t e t n i , h o g y CoLÜter e z e k b e n a z államok­ b a n n e m gyűjtött, C r a i g a " M a m m i l l a r i a Handbook"-jában közli, hogy a M , elegáns elő­ f o r d u l a " K ö z é p s ő fen;5Íkon a M e x i k ó v ö l g y é b e n P u e b l a b a n é s Oaxacaban, valoriint Hidalgoban", E z a m e g á l l a p í t á s T h e o d o r Hutchinsontól e r e d a n ö v é n y e k k e l együtt m e l y e k e t O a x a c a b a n é s P u e b l a b a n gyűjtött. P é l d a k é n t i d é z i a z Ochoterenu-t (Hidalgó) és a Mexikó völgyet, melyet Britton és Rose a N e o m a m m i l l a r i a d e a l b a t a l e l ő h e l y é ü l a d o t t me g . A g y ű j t ő k n é l a k a r a t ­ l a n u l e g y o l y a n líépzc^ttársitás m a r a d m e g , h o g y a M , e l e g á n s P u e b l a ­ ból, v a g y O a x a c a b ó l s z á r m a z i k , b á r legtöbbjük n e m b i z o n y o s e b b e n . E z e n kivül B r i t t o n é s R o s e m e g e m l i t i k a T H E C A C T A C E A E 4 köte­ tének 107. o l d a l á n már 1 9 2 3 . - b a n , h o g y M . e l e g á n s n é v e n s z i n t e m i n ­ d e n g/üjteinényben találunk növények-^t, d e e z t a n e v e t g y a k r a n r á ­ mondják a M . e l e g á n s - a l s z o r o s r o l c o n i k a p c s o l a t b a n l e v ő m á s f a j o k ­ r a i s . 1 9 0 4 . m á r c . 5 - é n gyűjtöttek a M a m m i l l a r i a S o c i e t y r é s z é r e ö s z s z e h a s o n l i t . ' s c é l j á r a M . e l e g á n s - 1 . A z o n b a n a gyűjtött n ö v é n y e k e g y i k-^ s e m l e l e l t m e g a z e r e d e t i l e í r á s n a k , a m e l y 2 5 - 3 0 p e r e m t ö v i s t e m l i t . A begyűjtött n ö v é n y e k n e k c s a k 1 6 - 2 3 p e r e m t ö v i s e v o l t . E z a p e r e m t ö ­ v i s szám más, Pueblaból s z á r m a z ó h i t e l e s e n l e i r t s p e c i e s e k n e k f e l e l meg. ( T h e J o u r n . Of T h e M ; . m m . S u r , " 1 9 6 4 . 4 . s z á m 27,öldal).' E z e k után ínogyan i s tudnánk m e g h a t á r o z n i a z e r e d e t i M , e l e g á n s - 1 ? A z első, eredeti h i v a t a l o s latin nyelvű leirás s z e r i n t a M.elegans: e g y e s , ov.-.lis, h e g y e n y o m o t t , a z a.xilák k o p a s z o k , s z e m ö l c s o v á l i s , perem'övise 2 . " - 3 0 , fehérek, köralakban h e l y e z k e d n e k e l , középtövis 1-3, m e r e v e g y e n e s , e g y k i c s i t e r ő s e b b e k a p e r e m t ö v i s e k n é l . A n ö v é n y 2 iiK l i ( i n c h a m e r i k a i h o s s z n ' r.'éic 2,54 c m ) h o s s z ú , Varii-tas " a " : néha ovális fele o l y a n h o s s z ú mint s z é l e s , u g y a n o l y a n , mint a z előbbi, d e f i a t a l a b b . Varii;tas " b " ; l a p o s a n k i T e k , s z é l e s , a felső a x i l ^ k rilyan do öregebb?

gyapjaseüc

ugyan-

N e m v a l ó s z í n ű , h o g y eze'c a z a d a t o k b á r k i n e k i s e l e g e n d ő e k l e n n é n e k a z a z o n o s í t á s h o z . E g y tény, h o g y a n ö v é n y m e l y e t e l ő s z ö r l e i r t a k H i d a l g o b ó l s z á r m a z i k . Inkább u g y t U n i k , h o g y e z a n ö v é n y a M . p a r k i n sonii csoport kicsi növénye (?) D e erről a feltevésről nem lehet biztosat mondani. D e C a n d o l e e a " R E V U E " - b e n illusztrációt a d e g y mammillariáriárói a m e l y r a j z a " M O N I C O a n d S E S S E F L Ó R A o£ M E X I C O " s z á m á r a k é szült a z o n b a n s o h a s e m j e l e n t m e g . D e C a n d o l e e e z t a növényt, mint M , g e m i n i s p i n a H A W . - o t a z o n o s í t o t t a , m e l y e t H i d a l g o b ó l írtak l e . A z o n b a n a r a j z o n b e m u t a t o t t n ö v é n y r ő l e g y é r t e l m ű e n megállapítható, h o g y nem M , g e m i n i s p i n a . A későbbi leírók e z t a kérdést s o h a sem tartot­ ták k ö z p o n t i p r o b l é m á n a k . E l ő s z ö r a M . a c a t h o p h l e g m a - h o z ( e z a n ö ­ v é n y m a a z o n o s í t h a t a t l a n ) k é s ő b b p e d i g a M . e l e g á n s h o z h e l y e z t é k át, A r a j z o n v a l ó b a n 2 5 - 3 0 p e r e m t ö v i s l á t s z i k é s b i z o n y á r a e n n e k r\x a l a k n a k v a l a m e l y i k formája a m o s t a n i M , e l e g á n s . D e e z a l e í r á s s e m ­ m i k é p p e n s e m f e l e l m e g a z e r e d e t i l e í r á s n a k é s e z e n kivül a szármtizási helye sem azonos. A z azonosításnak lehetetlenségét igazolja v a l a m e n n y i különleges s p e ­ c i e s é s f o r m a , e z e k után j o g g a l v e t ő d i k f e l , h o g y h o g y a n n e v e z z ü k e l a z Elegantes sorozatot? H u n t v é l e m é n y e e r r S l a z , h o g y e z a faj " s o h a s e m l é t e z e t t , c s u p á n h a n y a g s á g folytán k e l e t k e z e l t " . T e h á t e z a faj e g y " n o m e n c o n f u s u m " . E z e k után t e r m é s z e t e s , h o g y a s o r o z a t n e v é n i s v á l t o z t a t n i k e l l (l,"C.B,N, A r t , " 2 2 , ) , " H u n t a t o v á b b i a k b a n írja, h o g y s o k á i g z a v a r b í m v o l t a s o r o z a t n e v é t adó s p e c i e s kiválasztásával. Megoldást 1 9 7 6 - b a n Münchenben a B o t a ­ n i k u s k e r t b e n t e t t l á t o g a t á s a h o z o t t . Ott talált e g y r a j z o t a M . s u p e r ­ texta M A R T , ex P F E I F P E R - r ö l , E z a növény a s o r o z a t egyik tagja, m e l y e t M a r t i u s írt l e a B e s c h r e i b u n g e i n i g e r n e u e n N o p o l e e n címen a z A c t , A c a d . C u r . 1 8 3 2 - b e n ( 1 6 , 1. 3 2 2 - 3 6 2 ) . M i v e l a r a j z á b r á z o l j a a P f e i í f e r által leírt t i p u s n ö v é n y t é s e z a n ö v é n y M ü n c l i e n b e n m a i s é l é s n ö v e k s z i k . 194 a M . s u p e r t e x t a a z o n o s s á g a m e g a l a p o z o t t n a k lát­ s z i k , c é l s z e r ű n e k találom, h o g y e z t a s p e c i e s t t e g y e m a z e l e g a n t e s s o r o z a t tipusnövényének. M a r t i u s leírta, h o g y a n ö v é n y e k e t K a r w i n s k y b á r ó gyűjtötte, E h r e n b e r g p e d i g a lelőhelyek hibás m e g n e v e z é s é t a z z a l m a g y a r á z z a , h o g y n a g y o n s o k s z o r a feladás helyét v e s z i k lelőhelynek. P é l d a k é p p e n é p p e n a K a r w i n s k y által gyűjtött M , s u p e r t e x t a - 1 h o z t a fel, m e l y n e k élőhelyét K a r w i n s k y " S a n J o s e d e L o r o " - k é n t jelölte m e g ( S a n J o s e d e l O r o H i d a l g ó ) , h o z z á t é v e "ín l o c i s f r i g i d i s " ( i g e n h i d e g h e l y e n ) . I t t v i s z o n t a M . s u p e r t e x t a , v a g y h o z z á he.sonló n ö v é n y n e m él, A l f r é d L a u s z i n t é n gyűjtött k ü l ö n b ö z ő s u p e r t e x t a formákat, ( L a u 0 6 1 , é s a z 1168 g y ü j t ő s z á m u a k e z e k m i n d M . s u p e r t e x t a - k . ) A z o n b a n a gyűjtés h e l y e a Tomolín C a n y o n v i d é k é n O a x a c a b a n v o l t . F e l t é t e l e z h e t ő e n K a r w i n s k y i s i t t gyűjtötte a M . s u p e r t e x t a - 1 , E z t látsz_ik_ a l á t á m a s z t a n i , h o g y a M . c r u c i g e r a M A R T - o t i s i t t f e d e z t e feU D,R,Hunt ideiglenes jelleggel a következőket sorolta a Mammillaria

supertexta M. M, M. M,

sorozatba:

albilanata lanata supertexta haageana

M. M. M. M,

collina conspicus crucigera dixanthocentron

55 B i z o n y l a l a n tájként e m l i t i a M , v a u p o l i i - t , m o l y s z e r i n t e e g y v á l t o z a t a lehet a M . h a a g e a n a - n a k , v a g y a M , c o n s p i c u s - n a k . A p u e b l a i eredetű M . elegáns-1 azonosítja a M . c o l l i n a - v a U A régi s o r o z a t b a n s z e r e p e l t még a M , c e l s i a n a L E M . m e l y s z e r i n t e t é n y l e g e s e n n i n c s a z o n o s í t v a é s s o k s z o r ö s s z e k e v e r i k a M . muetUenpfortü ( M . n e o p o t o s i n a ) - v a l mely q u e retaroból é s S a n L u i s P o t o s i b o l származik. B r i t t o n é s R o s e p e d i g u g y o í i e z l b e m u t a t t a a z O a x a c a b e l i Cuitcatlanból. ( T h e C a c t . 1923. 4 . ' k b t e t U 2 . o l d . ) E z t a (ormát A . L a u újra gyűjtötte ( L a u 1 0 8 7 ) é s ez a növony s z o r j ' i a n kapcsolódik a M . d i x a n t h o c e n t r o n - h o z . D.R.Hunt mint kettős ni",'et ( N ő m e t d u b i u m ) visszautasítja a M . c e l s i a n a U Meg,',llapitíisai s v o r i n l c s a k z a v a r t o k o z n a k e z e k a k e t t ő s e l n e v e z é ­ s e k . U g y a n c s a l c b i z o n y t a l a n státusú s p e c i e s n e k t a r t j a a M , h a l b i n g e r i i B A C K B G . - t é s a M . O a v i c e n t r a B O E D . - e t i s . Mindkettő s á r g a t ö v i s ű növény. A z u t ó b b i I d ő b e n l e i r t M . r e p p e n h a g e n i i H U N T ( K u a s 1977/6. s z á m ) s z o r o s a n a M . a l b i l a n a t a - h o z t a r t o z i k . E n n e k a s o r o z a t n a k a z élőhelyi területe a B a l s a « f o l y ó v í z g y ű j t ő m e d e n c é j e e g é s T . e n a C o l i m a államig, a h o l e z i d e i g v i s z o n y l a g k e v é s mai.imillariát találtak. A s o r o z a t á l t a l á n o s j e l l e m z é s e : Á l l a g 10-12 mm i i o s s z u , b i b o r , r ó z s a ^ s z i n , néhány fajn.il sárga k i s v i r á g o k . A növény t e s t e gömb, v a g y z ö ­ mök h e n g e r a l a k ú . A k ö z é p é s p e r e m t ö v i s e k j ó l e l k ü l ö n ü l n e k . A p e r e m t i - i v i s e k eltak.írják a s z e m ö l c s ö k e t . A z e g é s z n ö v é n y f e h é r (ritkáké­ ban s á r g a ) liabitu^u, A középtövisek e g y e n e s e k , s o h a s e m kampósak. A t ö r z s b e n , nélia a r í z e m ö l c s ö k b e n i s e n y h e t e j n e d v v a n . Ma-nrii.llaria ( Gal...ctochvlus) c s o p o r t . A m i n t a z o l ő a í o k b e n e m i i t e t t e m a z U C . B . N , előir-^sa s z e r i n t e n n e k a c s o p o r t n a k m.;gv ! l 5 t a neve, tekintve, hogy az a csoport foglalja magában a n e m z e t s é g n é v a d ó n ö v é n y é t a M . m a m m i l l a r i s - 1 . E r r e a c s o p o r t r a j e l l e m z ő a b a r n a , t e s l a nélküli -nag. A testát a z ö s s z e z s u _ j o r o d ű t ' m a g b u r j i v k a m r a f a l a i eltakarják. A szenölcsökben t o j n e d v v a n . A k i f e j l e t t n ö v é n y e k g y a l t r a n félgömb a l a k ú a k , v a g y szé­ l e s e b b e k mint a m i l y e n m a g a s a k . E s e t e n k é n t t e l e n e t a l k o t ó k . R i t k á b b a n a l a c s o n y h e r . U " r , v a g y o s z l o p alakúak. A k ö z é p t ö v i s e k egye^nesek, v a g y hajlítottak, e g y e t l e n fajnál ( M . u n c i n a t a ) n o r g a s a k . IX. s o r D - a l ;

Leucocephalao

E z a s o r o z a i g u o r e t a r o államiján, é s z a k f e l é t e r j e s z k e d v e található. A speciesek hasonlitan.ik a Supertexta sorozat növényeihez, azonban a z e g y e s n ö v é n y e k n e k a m e g j e l e n é s i formája k i s s é n y o m o t t a b b ési íi s z e m ö l c s ö k b e n t e j n e d v v a n , A ma g o k i s felismerhetően különböznek. A aasonlatoe-.sáS f e l t e h e t ő e n e g y f e j l ő d é s i ö s s z e t a r t o z á s e r e d m é n y e . Mindkét soroz.ií n ö v é n y e i a keletmexikói m é s z k ö v e s zónán él, a z o n b a n e l v . ' . l a s . i t j a a z ' l ó h e l y ^ k -t e l v á l a s z t j a a z ó n á n ^ÜMizódó vulkánikus öv. A n ö v é . i y e k t ö v i s s e l sűrűn v a n n a k b o r í t v a , a t ö v i s e k ritkán s á r g á s szinüe.<. A z a x i l a s ö r l é s , s z ö r i a s . A v i r á g o k a n ö v é n y h e z v i s z o n y í t v a k i c s i n y e k a l i g l O mm i l o ü s z u a k , A s z e m ö l c s ö k h o s s z ú s á g a i s 4 - 5 mm körüli, X, s o r ) tat: M a c r o t i i o l a e . E z a n a g y s o r j z a t tulajdonrcéppen a n e m z e t s é g e g é s z f ö l d r a j z i s k á l á ­ ját mag.-,oan foL;lalja. E g y k i s j ó a k a r a t t a l a z t i s m o n d h a t j u k , h o g y e z a s->roz \; m o r í o l o g i a i l a g a l e g f e j l e t t e b b , l e g s i k e r e s e b b . A m i a s z é t s z ó r ó dotts.Vgot i l l e t i s z i n t e b i o l ó g i a i p é l d a a n e m z e t s é g f e j l ő d é s é r e .

-

56

-

H e t e r o c h l o r a e s o r o z a t h o z v a l ó h a s o n l ó s á g a , valós:',"inű több mint e g y ­ s z e r ű v é l e t l e n , v a g y f e j l ő d é s i p á r h u z a m o s s á g . A s o r o z a t taxonómiai kutatása m é g n a g y o n a z e l e j é n t a r t . Előfordulhat a j ö v ő b e n l é l i á n y V á l t o z t a t á s , u j me g á U a p i t á s . A n ö v é n y e k n e k k e v é s tövisük v a n , A tövisek r e n d s z e r i n t e r ő s e k , k e ­ mények. A z axilában r e n d s z e r i n t n i n c s sörte. A szemölcsök n a g y o k e s e t e n k é n t e l é r i k a 2 0 mm h o s s z ú s á g o t é s á t n é r ő t . A v i r á g o k h a r a n 3 a l a k ú a k , átlag 15 mm átmérőjűek. XI.

sorozat;

Polyedrae.

A z e l ő z ő , M a c r o t h e l a e s o r o z a t h o z s z o r o s a n c s a t l a k o z ó déli sor'^zat. K e v é s t ö v i s s e l , a z a x i l á k b a n j ó l látható s ö r t é k k e l . K ö z é p m é r e t ű k u p s z e m ö l c s ö k k e l , m e l j o k 3 - 1 0 mm h o . i s z u a k , g y a k r a n s z ö g l e t e s e k . A h a ­ r a n g a l a k ú v i r á g o k 15 . n . i á ' m é r ő j ű e k .

FolyUköv.

Kakteen

1979/1

Bartalis

Imre

Bzám.

tnd ondere SiAkdertai

K u r t Schreier: Uj k a k t u s z ós s z u k k u l e n s felfedezések Mexikóban. A z e m b e r a z t hinné - i r j a a s z e r z ő - , h o g y a s o k a t látogatott é s kutatott Mexikóban u j , illetve eddig ismeretlen k a k t u s z v a g y s z u k k u ­ l e n s n ö v é n y már n e m található. E r r e a z o n b a n r á c á f o l a s o k u j a b b f e l f e d e z é s , e l s ő s o r b a n A l f r é d L a u s z o r g a l m a s , ál<^°^atos murikája eredményeként. 1 s z i n e s , 2 fekete-fehér kép. Gerhart Frank: T u r b i n i c a r p u s flaviflorus Frank és Lau spec. nov. E l s ő - l e i r á s l a t i n é s német n / e l v e n . R é p a g y ö k é r b e átmenő c i l i n d r i k u s t e s t , átlag 3 0 mm h o s s z ú é s 1 0 - 2 0 mm átmérőjű p a l a s z ű r k e . A s z e m ö l c s ö k f e n t tompák c s ö c s f o r m a j u a n e l ő u g r ó , lefelé l a p o s o d ó , r o m b u s z alakú b á z i s s a l . K i c s i , k e r e k tövispárnái f i a t a l o n fehér g y a p j a s a k , k é s ő b b k o p a s z o d ó k . A 4 - 0 tövis nem különíthető e l p e r e m - é s k ö z é p t ö v i s r e . 1 r ö v i d é b b , f e l f e k v ő s l e f e l é i r á n y u l , a többi f e r d é n f e l f e l é á l l ó , d r ó t s z e r ű e n c s a v a r t , a l e g h o s s z a b b a k 3 0 mm h o s s z ú a k , f i a t a l o n s ö t é t b a r n á k , m a j d e l s z ü r k ü l n e k . V i r á g a c s ú c s b ó l k b , 15 mm l i o s s z u , t ö l c s é r alalíu, a k ü l s ő t a k a r ó ­ szirmok k e s k e n y lándzsaszerü, sárgászöld, vörösesbarna középcsik­ k a l , a b e l s ő s z i r o m l e v e l e k i s k e s i c e n y l á n d z s a s z e r ü e k sápadt z ö l d o s s á r g é k . A b i b e s z á r r ó z s a s z í n , a z 5 águ b i b e feliér, a p o r z ó s z á l a k f e h é r e k , a o o r z ó k s á r g á k . A termék nyújtott t o j á s a l a k u . 10 mm h o s z s z u , a b á z i s n á l s ö t é t z ö l d , t o v á b b sötétbarn.a. A ma g c s e n p i o r i n , . j u , a h v l u m felé I i a j l o t t , sötótbarn.a, a h v l u m o v - l i s .

- 57

-

H a z á j a : M e x i k ó , S a n L u i s P o t o s i , 1700 m, m a g a s b a u i , H o l o t y p u s a zürichi S u k k u l e n s gyűjteményben. 1 s z i n e s

kép.

W e m e r R a u h é s •A/orner D i n k l a g e : A Didiere madagascariensis H. B a i U o n uj szaporitásmódja. 1 fekete-fehér kép. Ewald

Kleiner;

Günther F r i t z :

Télen virágzó Rebutja

A szerző a növény fehér kép.

albopectinata

nevével

Wemer

Reppenhagen:

1979/2

szám.

s z u k k u l e n s e k . 4 fekete-fehér

kép.

Rausch.

k a p c s o l a t o s problémát fejtegeti.

2 fekete­

K a r i b i i m p r e s s i o k 2, Haiti és kaktuszai. H a i t i 4 Opuntiáját, a M a m m i l l a r i a p r o l i i é r a v a r . h a i t i e n s i s - t ( K . S c h u m a n n ) Borg, a Pilocereus polygonus-t (Lamarck) K.Schumann, és a Neoabbottia paniculata-t ( L a m a r c k ) Britton é s Rose ismerteti a szerző. H a n s TiU é s Stefan Schatzl: Grymnocalycium a c h i r a s e n s e Till é s Schalzl specnov. Elsö-leirás latin é s német n y e l v e n . H o s s z ú l a p o s , a r á n y l a g v é k o n y g y ö k é r z e t , A t e s t g ö m b - v a g y nyúj­ tott gömbalaku, ö r e g korában g y e n g é n o s z l o p o s ; a m e g l e v ő n ö v é n y e i átlag 5,6 am m a g a s a k , 7 c m átmérőjűek, t o m p a - v a g y s z ű r k é s z ö l d s z í n ű e k , a c s ú c s r e n d s z e r i n t t ö v i s t e l e n . A 12-15 d b f e r d é n álló e g y e ­ n e s b o r d a á U s z e r ű s z e m ö l c s ö k r e t a g o l t . A t ö v i s p á r n a o v á l i s , 6 mm s z é l e s , 9 mm h o s s z ú , e l e i n t e g y e n g é n f i l c e s , m a j d k o p a s z o d ó ; r e n d ­ s z e r i n t k i s s é domború, d e s o k s z o r a s z e m ö l c s b e mélyedt, Peremtövisek egyenlőtlenül h e l y e z k e d n e k e l a tövispá/nán, fésűsen v a g y s u g a r a s a n , e r ő s e k , k i s s é l a p o s a k , kerekített é l l e l , e g y e n e s v a g y g y e n g é n hajlított, a b á z i s b a n s ö t é t e k , a c s ú c s f e l é s z a r u s z i n ű e k ; e r ő s e n s z ú r ó s a k , r e n d s z e r i n t a t e s t r e f e l f e k v ő k ; 10 ( - 1 2 ) d b k é t s o r b a n k ü l ö n b ö z ő e n p á r o s a k , e g y l e f e l é , e g y felfelé m u t a t . A f e l s ő p o r e m t ö v i s s o k s z o r második k ö z é p t ö v í s n e k tűnik. A z e g y e t l e n k ö z é p ­ tövis form.Ja, h o s s z a , s z i n e mint a peremtöviseké, e g y e n e s , v a g y gyengén hajlott. V i r á g t ö l c s é r a l a k u 5 8 mm h o s s z ú , 71 mm átmérőjű. M a g t o k r ö v i d , 12 mm X 12 mm v i l á g o s z ö l d , k e v é s , s z é l e s , v ö r ö s e s b a r n a , h e g y e s pikkely. E w a l d K l e i n e r ; E l m é l k e d é s a balctériumok, v í r u s o k , h e r n y ó k szerepéről a növényvédelemben.

jövőbeni

Philipp Grűnewald: M é g e g y s z e r A n a c a m p s e r o s r u f e s c e n s ( H a w o r t h ) Siveet. A növény h e l y e s tartására a d tanácsot a s z e r z ő . 1 s z i n e s kép. Werner

Reppenhagen:

K a r i b i i m p r e s s i o k 3." Haiti é s kaktuszai. A C o n s o l e a m3niliformis-1 ( L i n n é ) Britton, a H a r r i s a i d a v a r i c a t a - t (Lamarck) Backeberg, a Ritterocereus fimbriatus-1 ( L a m a r c k ) Backeberg, a Selenicereus grandiflorus-1 (Linné) Britton és Rose, ismerteti a s z e r z ő . 4 fekete-fehér kép. WilÜ T s c h a n z ; K a k t u s z o k bedkonkulturában. A s z e r z ő r ö v i d c i k k é b o n leírja miként t a r t j a k e d v e n c e i t e g y e l h e l y e z v e . 1 fekete- fehér kép. ^-

beOkonon

- 58 Heinz-Dieter fehér kép.

Reineke;

Kakluszgyüjtés

a Rayonea-völgyben

2

fekete-

C l a u s Dotfing: Virágporcsere akció. M á r v o l t e folyóiratban f e l h í v á s a v i r á g p o r c s e r é r e , d e a n n a k i d e j é n s e n k i s e t n f i g y e l t f e l e r r e . Saját t a p a s z t a l a t á b ó l t u d j a , h o g y s o k g y ű j ­ teményben v a n e g y - e g y példány önsteril é r t é k e s n ö v é n y , melyet s z a ­ porítani s z e r e t n é n k . A v i r á g p o r c s e r e k i s költs(?ggel p o s t a utján i s me g o l d h a t ó l e n n e , m é g k o n t i n e n s e k e n k e r e s z t ü l i s . E z é r t j a v a s o l j a a s z e r z ő , h o g y p l . a f o l y ó i r a t b a n a p r ó h i r d e t é s e k utján v i r á g p o r t k é r n i - a j á n l a n i . A s z ö v e g b e n a k é r ő v a g y ajánló n e v e é s c í ­ me m e l l e t t m e g k e l l a d n i a n ö v é n y n e v é t é s v i r á g z á s á n a k várliató i d e j é t . P U K e r e s e k N e o c h í l e n i a a t r a v i r á g p o r t a z 5 2 . h é t r e . NJvI. I l y e n a k c i ó a h y b r i d n e v e l ő k n e k i s j ó v o l n a . ( J ó ötlet. N e k ü n k i s érdemes v o l n a e z z e l foglalkozni. Ford.) EweJd

Kleiner;

Télen virágzó

szukkulensek

6 fekete-fehér kép.

Werner v a n Heek; Melocactus matanzanus Leon. A k i cephalíumos n ö v é n y e k k e l f o g l a l k o z i k , a z t tapasztalatból tudja, h o g y a m a g v e t é s t ő l a cephalíum m e g j e l e n é s é i g i g e n s o k á '
1 szines,

5

feketo-

Wemer Reppenhagen: Mammillaria ascensionis Reppenhagen nov. U g y a n c s a k e l s ő l e i r á s német é s l a t i n n y e l v e n , 1 s z í n e s k é p , Jbrg Piltz; G y m n o c a l y c i u m v a l n i c e k i a n u m Jajo. 8 fekete-fehér kép kíséretében ismerteti a s z e r z ő k a p c s o l a t o s problémáit.

spec,

a növénnyel

F r a n z StrigU E s c o b a r i a nellíeae ( C r o í z a t ) B a c k e b e r g . Írás e g y E , j u s b e r t i i - r e oltott E s c o b a r i a n e l l i e a e - s z é p s é g é r ő l , bő v i r á g z á s r ó l s tartásáróL Heimo F r e d r i c h ; K e r e s z t e z h e t ő - e a Lobívia Echínopsis-sal v a g y C h a m a e c e r e u s - sal? A k é r d é s tudományos f e l d o l g o z á s á h o z kér segít­ s é g e t a s z e r z ő , t a p a s z t a l a t t a l r e n d e l k e z ő gyűjtőktől. Ewald Kleiner: Télen virágzó szukkulensek. N é h á n y télen v i r á g z ó A J o e , C r a s s u l a , A e o n i u - t i

ajánlása.

-

59

-

WolffianR H o y o r : C o i o r a d o a m o s a e - v o r d a e B o i s s e v a i n é s D a v i d s . D e l W e n i g e r aT; é s z a k a m e i - í k a i k a I c ! u s z o k l e g j o b b i s m e i - ö j e a l e g r i t ­ kább k a k t u s z o k k ö z é s o r o l j a a m o n o t i p i k u s C o l o r a d o a mesae-verdae-1, m e l y haz.ájában i s a l e g k é n y e s e b b n ö v é n y e k k ö z é t a r t o z i k . 1 9 4 0 - b e n f e d e z t e fel B o i s s e v a i n a kolorádói C o r t e z k ö z e l é b e n . Eltartása a l e g ­ j o b b körülmények között i s s z i n t e l e h e l e t l e n v o l t . M i k o r a z o n b a n E r i o c e r e u s j u s b e r t i i - r e k e z d t é k o l t a n i , k ö n n y e n n e v e l h e t ő , eltartható é s j ó v i r á g z ó n ö v é n y n e k b i z o n y u l t , m é g a f a g y p o n t körüli h ő m é r s é k ­ l e t e t i s elbírja. R ö v i d l e i r á s a : N y o m o t t g ö m b v a g y c y l i n d r i k u s a n megnyúlt, k é k e s z ö l d t e s t , 8 c m m a g a s , 6 c m átmérőjű, 13-17 b o r d a , m e l y e k c s a k a z i d ő s e b b n ö v é n y e k e n a l a k u l n a k k i . T ö v i s p á r n á k s á r g á s s z ü r k e g y a p j ú v a l , 8-11 r e n d s z e r t e l e n ü l áUó e n y h é n h a j l o t t p e r e m t ö v i s ü , 1 c m h o s s z ú a k k r é m szinüek, c s ú c s b a n v ö r ö s e k . N é h a l d b sötét hegyű k ö z é p t ö v i s . Virága 3,5 c m h o s s z ú , a s z é l e s s e p a l u m b a r n á s v i o l a v a g y v i l á g o s a b b , p e t a l u m o k f e h é r e k , krém v a g y s á r g á s , r ó z s a s z í n k ö z é p c s i k , s á r g a t o r o k , e r ő s illatú. A v i r á g é s a t e r m é s k o p a s z . M a g f e k e t e 4 mm ( ? ) l fekFte-fehér kép. C h r i s t o p h W a w r z í k : S o e h r e n s i a o r e o p e p o n - j á n a k bemutatása, m e l y 10 é v a l a t t 2 0 c m m a g a s , 18 c m átmérőjű, 12 b o r d á s , s z o r g a l m a s a n v i r á g z ó n ö v é n n y é fejlődött.

Lorenz Cactus

a n d S u c c u l e n t J o u r n a l of U S . 1978.

Werner

Rauti:

4 . szám

Délnyugat madagaszkári zet Vlll. rész.

Ó r i á s i E u p h o r b i a fák é s kete-fehér fényképpel.

Károly

számtalan

szárazs,',got

különleges

kedvelő

növény

növény­

leírásával

és

fe­

B r y a n R. A c ' . a m ^ é s R . W . K . H o l l a n d : A S a r c o s t e m m a n ö v é n y c s a l á d í- - . z t i k - A írikáiban. U j faj l a t i n n y e l v ű l e í r á s á v a l é s a c s a l á d többi t a g j a i n a k i s m e r t e t é s é ­ v e l , különös t e k i n t e t t e l a n a g y o n p o n t o s l e l ő h e l y e k r e , fekete-fehér fény­ képekkel. C.Crlass A

cikk

és

R.Foster:

M i a z uj?

foglalkozik az Echinocerous Laui felfedezésével t o v . b b á a z U S A teriilelén v e s z é l y e z t e t e t t é s r i t k a n ö v é n y e k ­ k e l p l . a Neolloydia gaulií-vel. tulibelv

kiizölt

1974-ben,

E.F. Caste tter. P . P i t ' r c e é s K . H . S c h w e r i n : M a m m i l l a r i a merídíorosei, e g y u j faj é s , ' , a k n y u t ; a t - M e x i k ó b ó l é s a z U S A h a t á r v i d é k é r ő l , l y . i l i n n-,elvű l(-ir,',s =• f e l ; e t e - f e l n ' T , v a l a m i n t s z i n e s f é n y k é p e k a n a g y lil • v i r , , u u , horgastövis 1 ni)V.'nyről.

D.C. Speirs;

Kaktuszok

- 60 fejlődése.

-

A c i k k u z t a núhjjny é s n a g y o n k e v é s f o s s z i l i s á l l a p o t b a n talált k a k t u s z m a r a d v á n y t e l e m z i , a m e l y n y i l v á n o s s á g r a került; 1 9 4 4 - b e n R.W, C h a n e y által l e i r t E o p u n t i a d o u g l a s s ü , a m e l y a z e o c é n k o r b ó l s z á r m a ­ z i k , teháit 5 4 - 3 8 millió é v e s , v a l a m i n t a p l e i s t o c é n korból s z á r m a z ó O p u n t i a b a z U a r i s t A r i z o n á b ó l . A s z e r z ő s z e r i n t a k e v é s maradvány o k a a n e d v e s s é g hiánya v o l t . A l f r é d D . L a u : A n e h e z e n megtalálható M a m m i l l a r i a c a r m e n a e . A s z e r ­ z ő a növény újrafelfedezését, v a l a m i n t a z e z z e l k a p c s o l a t o s körülménye­ k e t i s m e r t e t i n a g y o n s z i n e s stílusban más n ö v é n y e k k e l ö s s z e f ü g g é s b e n . S z i n e s é s fekete-fehér fényképekkel. C . G l a s s é s R . F o s t e r : A z Epíthelantha g e n u s r e v í z i ó j a . S z e r z ő k j a v a s l a t a , h o g y a z Epíthelantha e g y t a g ú , m o n o t i p i k u s g e n u s l e g y e n , n é h á n y v a r i á c i ó v a l . I n d o K u k a z ö n á l l ó fajként leírt n ö v é n y e k közötti különbség n e m i n d o k o l j a c s a k a v a r i á c i ó j e l l e g e t . S z í n e s é s fekete-fehér fényképekkel. G.Frank és F.Zecher; Echinomastus Laui F r a n k és Zecher, egy uj faj M e x i k ó , S a n L u i s P o t o s i b o l . L a t i n n y e l v ű l e í r á s é s i s m e r t e t é s . S z í n e s é s f e k e t e - f e h é r fotókkal. P i e r r e B r a u n : A D i s c o c a c t u s g e n u s á t t e k i n t é s e ü. r é s z . F o l y a m a t o s a n ismerteti a D. g e n u s tagjait, leírással, HU-számokkal, a z e l s ő leirás publikálásának h e l y é v e l , méretekkel é s lelőhelyekkel, fekete-fehér fényképekkel. Nagy

Károly

1979. január 2 9 - é n a z N D K - b a n t e t t ő s z i kitfindulásunk b e s z á m o l ó j á ­ n a k 1. r é s z é t t a r t o t t u k m e g , A k e d v e s e m l é k e k e l é b r e s z t ő k é p e k e n e l á b r á n d o z v a e g y p i l l a n a t r a u g y é r e z t ü k , h o g y ismét barátaink k ö r é b e n vagyunk. M i c h a e l Haude, W e m e r Stenzel, K l a u s Wagner, Eberhard Zitza n ö v é n y e i t bemutató k é p e k után s o r került a d r e z d a i Z w i n g e r n é h á n y k é ­ p é n e k bemutatására i s . 1 9 7 9 . f e b r u á r 12-én a z N D K - b a n t e t t l á t o g a t á s u n k H, r é s z é t B o r o s J ó z s e f barátunk m u t a t t a b e D i a képein elsősorban B e n e d i x u r é s M a t h e s u r n a g y s z e r ű g y ű j t e m é n y e i , r i t k a s z é p n ö v é n y e i ragadták m e g a figyelmet. Külön k i k e l l emelni B e n e d i x u r nagyszerű S e m p e r v i v u m g y ű j t e m é n y é t . M a j d a m u l t é v t a v a s z á n K a n a d á b a n tett utjának k é p e i t vetítettük l e , A h a t a l m a s , s z i n t e v é g e l á t h a t a t l a n n a k t e t s z ő k a k t u s z o s ü v e g h á z a k n a g y s z e r ű n ö v é n y - a n y a g á t e g y k i s " i r i g y k e d é s s o l " néztük, B o r o s barátunk é l m é n y b e s z á m o l ó j á n a k z á r ó k é p e k é n t a N i a g a r a z u h a t a g r ó l k é s z ü l t f e l v é t e l é t , a z e g é s z b e s z á m o l ó t kitörő t a p s s a l k ö s z ö n t e meg a tagság.

-

61

-

1979. m á r c i u s 12-én S z a b ó Z o l t á n P e r u k é p e k b e n c. s o r o z a t á n a k 1. r é s z é t mutatta b e . ( S z a b ó Zoltán építészmérnök, két é v i g a z E N S Z m e g ­ b í z á s á b ó l tartózkodott P e r u b a n ) . " A . CordUUerák s z é d i t ö m a g a s s á g ú h e g y c s ú c s a i k ö z ö t t m e g b ú v ó v á r o s m a r a d v á n y o k , a z a l i g méternyi s z é ­ l e s s é g ű t e r a s z o s f ö l d m ű v e l é s n y o m a i , a z inkák m a g a s s z i n v o n a l u k u l ­ túrájából, a v á r o s o k s p a n y o l b a r o k k é p ü l e t e i , t e m p l o m a i a hódító s p a n y o l uralomról tanúskodtak. A m o d e m f ő v á r o s L i m a p a z a r l u x u s á v a l , v é g ­ t e l e n n e k tűnő t e n g e r i s t r a n d j á v a l s z ö g e s e l l e n t é t b e n állt a z ő s l a k o s indiánok n y o m o r á t bemutató k é p . A remek előadást végigkísérte a z eredeti p e r u i népzene, h o l halk p a ­ n a s z o s , h o l lüktető r i t m u s a . 1979. m á r c i u s 2 6 - á n ki.

K l u b n a p keretében a magakció magjait o s z t o t t u k

1979. á p r i l i s 9 - é n T a m á s G y u l a barátunk v e t i t e t t k é p e s e l ő a d á s k e r e ­ tében mutatta b e é s i s m e r t e t t e a gyűjtemények e g y i k l e g k e d v e s e b b nemzetségét a Lithopsokat, Köszönjük. 1979." á p r i l i s 2 3 - á n D r . " S c h u m m e l R e z s ő " V e g y e s , v a g y S z a k g y ű j t e m é n y " c. e l ő a d á s a k e r e t é b e n 150 d i a - k é p e n m u t a t t a b e g y ű j t e m é n y é t . N a g y ­ szerűen kiemelve a z egy- egy nemzetségre jellemző esztétikai értéke­ ket." A r i t k a s z é p n ö v é n y e k , a k ö z v e t l e n hangú, e l ő a d á s h o s s z ú időre e m ­ i é k e z e t e s s é t e s z i S c h u m m e l barátunk bemutatóját. 1979. május 8 - á n került s o r r a S z a b ó Z o l t á n " P e r u k é p e k b e n " c " e l ő ­ adássorozatának I I . részére, itt-ott felvillantva e g y - e g y k a k t u s z t i s . K ü l ö n ö s e n m e g r a g a d ó v o l t P e r u Brazília felé e s ő r é s z é n e k a z A m a ­ z o n a s forrásvidékének képe, A r e q \ i i p a , Iquitos vidéke." 1979. máius 1 5 - 2 3 . S z a k k ö r ü n k n y o l c f ő n y i k ü l d ö t t s é g e r é s z t v e t t a Görlitzben r e n d e z e t t kaktuszkiállitáson é s a nemzetközi kaktuszgyűjtö m e g b e s z é l é s e n . A s z a k k ö r ű n k n e v é b e n kiállított n ö v é n y c s o p o r t I . d i j a t n y e r t . E l ő a d á s k e r e t é b e n ismertettűk a m a g y a r k a k t u s z g y ű j t é s t . U t u n k s o r á n találkoztunk a Brünni " A s t r o p h y t u m " K l u b v e z e t ő s é g é v e l j v a l a ­ m i n t D r e z d á b a n f e l k e r e s t ü k Jűrgen D r e y e r u r g y ű j t e m é n y é t é s a hí­ res d r e z d a i B o t a n i k u s - k e r t e t , dr.WoUram S p a n o w s k y urat. Hazafelé p e ­ d i g Z a t e c b e n tettünk r ö v i d l á t o g a t á s t . A

részletes beszámolót a következő

számunkban

közöljük."

FIGYELEM!!! S z a k k ö r ű n k július é s a u g u s z t u s h ó n a p b a n n y á r i s z ü n e t e t t a r t , " I g y c s a k j ú l i u s 16-án é s a u g u s z t u s 13-án t a r t u n k k l u b n a p o t , A z e l s ő r e n d e s találkozónk s z e p t e m b e r 3-án l e s z . Felhívjuk k e d v e s tagtársaink figyelmét, h o g y a z o k s z á ­ mára, a k i k a t a g s á g i díj f i z e t é s i k ö t e l e z e t t s é g ű k n e k n e m t e s z n e k e l e g e t , a T á j é k o z t a t ó n k k ö v e t k e z ő s z á m á t már n e m áll módunkban m e g k ü l d e n i !

ALFRÉD

62

LAU

GYŰJTŐSZÁMAI

Sorozatot folytatva A . L a u következő k i v é t e l nélkül P e r u b ó l s z á r m á z - a k . 200. 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 2 0 8. 209, 210. 211, 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229. 230. 23L'

232. 233. 234." 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241, 242. 243. 244. 245.

s z á m o k o n begyűjtött n ö v é n y e i

Austrocylindroopuntia pachypus Oroya neoperuviana Oroya laxiareolata Oroya conaicensis Morawetzia sericata Tephrocactus üoccosus var. Lobivia sp. Matucana multicolor Matucana hystrix Matucana ceroides Weberbauerocereus longicomus Weberbauerocereus horridispinus Melocactus trujilloensis Weberbauerocereus weberbauerii We b e r b a u e r o c e r e u s r a u h i i Thrixanthocereus blossfeldiorium Espostoa lanata var, sericata Espostoa mirabilis Matucana weberbauerii Espostoa sp. Espostoa ritterii Submatucana formosa v a r . Weberbauerocereus sp. Submatucana tuberculosa M atu c a n a ro seo- alba Submatucana pallarensis Submatucana formosa v a r . minor Haageocereus zetinderii Pseudoespostoa melanostele v a r , nana Mila sublanata Tephrocactus sp. Espostoa huanucensis Matucana sp. Tephrocactus yanganucensis Acantholobivia tegeleriana Oreocereus hondrickaianus var. densilanatus Haageocereus turbidus Weberbauerocereus rauhii Loxanthocereus ferrugineus Tephrocactus multiareolatus Acantholobivia incuiensis Tephrocactus alboarcolatus Islaya copiapoides Pygmaeocereus bylesianus Tephrocactus sp. Lobivia pampana

is

246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270.' 271. 272. 273. 274." 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282." 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293." 294. 295. 296. 297. 298. 299.

63

-

Tephrocactus sphaericus Tephrocactus sp. Tephrocactus sp. Tríchocereus uyupampensls Tríchocereus sp. Tephrocachis sp. Lobivia sp. caespitosa K r e i s T e p h r o c a c t u s malyeuius Lobivia maximiliana Tephrocactus sp. Tephrocactus sp. Espostoa hylea Melocactus bellavistensis var. pygmaeus Melocactus bellavistensis Espostos lanata Seticereus icosagonus Haageocereus icosagonoides Espostoa laticornua Neobinghamia mirabilis Melocactus trujilloensis Haageocereus pseudoicosagonoides Espostoa procera Pseudoespostoa melanostele v a r . Weberbauerocereus winterianus Haageocereus repens Melocactus jansenianus Matucana sp. Eomatucana oreodoxa Haageocereus laredensis var, longispinus Pseudoespostoa melanostele Mila breviseta Oroya subocculta var, baumannii Haageocereus acanthodadus Haageocereus acranthus Haageocereus australis Haageocereus chosicensis Haageocereus decumbens Mila albo-areolata Mila kubeana Haageocereus horrens Haageocereus mammillatus Haageocereus platinospinus Haageocereus pluriílorus Haageocereus pseudoversicolor Haageocereus setosus Haageocereus zonatus Loxanthocereus aticensis Loxanthocereus crassiserpens L o x a n t h o c e r e u s sulciíer Loxanthocereus pachycladus Corrycactus chachapoyensis Corrycactus brachypetalus Corrycactus puquiensis Tríchocereus semtaensis

Adás- Vétel-Csere ö z v . G A L I J Á N O S N É U85 B u d a p e s t . R o z s n y ó u,33." F é r j e h a l á l a m i a t t e l a d n á k b . 1 5 0 0 - 2 0 0 0 d b - b ó l áUó k a k t u s z g y ü j t e m é -

nyéu" Érdeklődőket

kéri, hofiy

lehetöleR

szombati

napon

keressék

fel.

K O V Á C S V I N C E 1204 B u d a p e s t . X X . k e r . N e v e l ő u.1. ( Közlekedés a 13-as v a g y 31-es villamossal a Pacsirtatelepi végállo­ másig o n n a n a vasúton t u l v a n a N e v e l ő u.) B e t e g s é g e m i a t t e l a d n á 1000 - 1200 dfc>-ból áUó, s o k r i t k a s á g o t m a g á b a foalaló svüjteményét. TARTALOMJEGYZÉK

34.old.

Nagy

Károly:

36.old.

Tamás

4l.old.

Jávor

45.old.

BarteOis

56.old.

Lorenz Károly: Nagy Károly:

Gyula:

Andor:

Imre:

- INHALTSVERZEICHNIS

E g y t a g ú n e m z e t s é g - e a z Epíthelantha? M o n o t y p i s c h e G a t t u n g d i e Epíthelantha? Az Euphorbiákról Über E u p h o r b i e n A k a k t u s z o k alanyairól Zur Kakteen-Profen verwendbar Unterlagen Mammillariák D . R . H u n t t ü k r é b e n D i e Mammilarlen i n Sine D.R.Hunt Sajtószemle Lite ra turb e sp re c h u n g en Szakköri hirek Nachrichten unserem

60.C)Id.

Sz«ric*szlette: K

Pachkreis

Bar
• a d j a : a X X . k e r . M j v e l ö d é » i Otthonok Igazgatósága 1725. B u d a p . a l , P F ; 7 3 .

F e l e l ő s kiadó;

Fábián Zoltán igazgató