Nehéz dolog röviden összefoglalni egy fél év eseményeit, tapasztalatait, különösen, ha tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy e félév alatt írt leveleim hossza bizony közel százhúsz oldalt tesz ki. E levelekben semmi mást nem tettem, mint röviden összefoglaltam egy fél év eseményeit, tapasztalatait barátaim számára. úton Charleroi felé
2004-2005
GENT
1 Azért mégiscsak megpróbálok néhány információt nyújtani a teljesség igénye nélkül. Remélem segitségére lehet a Gentbe, vagy Belgiumba készülő Erasmusosoknak. – Miért Belgium? – kérdezték sokan tőlem. Bár rövid tömör választ sosem tudtam adni, leveleim részleteiből, élményeim morzsái közt talán rá lehet lelni a válaszra.
Szöveg, fotók és tipográfia: Taskó Dániel kivétel az örömködés Párizsban c. kép
pillanatkép a genti éjszakából
örömködés Párizsban
ERASMUS
MINDENNAPI ÉLET
– Milyen a belga nyelv? – merülhet fel az első kérdés azok számára akik hiányoztak a középiskolájuk Benelux államokkal foglalkozó földrajzórájáról. A válasz nem egyszavas válasz: van holland, vagy nevezhetjük flamandnak (Dutch or Flemish), francia vagy másképpen mondva vallon, és bizony a német is hivatalos nyelv. Ilyen környezetben nem csoda, hogy Belgium vezet Európában az egy főre eső idegennyelv ismeretben. (Tapasztalataim szerint ez felemás módon jelentkezik az országban, a flamand területen a konyhásnénitől kezdve a professzorokig mindenki beszéli a francia, az angol, s természetesen a flamand nyelvet, de sokan ennél jóval többet, s a vallon területen pedig – ahogy a franciáknál is tapasztalhatjuk – csak a franciát.) A vallon és a flamand területek határa valahol Brüsszeltől nem messze húzódik, az Ardenek hegyeit vallonok, a tengerpart sík vidékét flamandok lakják. Ha vetünk egy pillantást a térképre könnyen megállapíthatjuk az előbbiek alapján, hogy Gent flamand terület. Tehát az angol nyelvtudásunkkal könnyen elboldogulunk. A város: Gent Egy történelmi ékszerdoboz A város egyszerűen lenyűgöző. Már megérkezéskor, a még ismeretlen utcákon bolyongva elvarázsolhat minket a város hangulata. Házainak jelentős része az 1600-as évek környékén épült, s e középkori formájukat a mai napig szinte változatlanul megőrizték. Érdekes kontrasztot ad tehát az évszázados falak közt megbújó modern üzletek, s divatos kávézók pubok sora. A város egyfajta védjegye pedig a monumentális Gótikus
katedrálisok sora, égbe szökő csúcsíves boltozatokkal, formákkal, bizar vízköpőkkel. Esténként mikor sziluettjük mögött feltűnik a felhőkkel átmetszett telihold, bizony könnyen belénk költözik a Gótikus borzongás, s szinte már látni vélünk a tornyok hosszúkás ablakaiban egy-egy elsuhanó árnyat, egy-egy felvillanó szemet, s még hallunk is egy eleresztett gonosz kacajt, amit egy varázsló élvezkedik a fekete mágia bugyraiban. Ha tovább akarunk borzongani, menjünk el a Use-It fiatal világjárók és diákok nélkülözhetetlen ingyenes információs irodájába, és kérjünk a Ghent Bizarre Stories tájékoztatójukból. S ha már itt vagyunk, úgy sem ússzuk meg, hogy ne pakolnának fel minket mindenféle tájékoztató anyagukkal, mely nagy segitségünkre lehet genti életünk során. Az Alternative city guide minden olyan hasznos információt tartalmaz, amire szükségünk lehet, reggelizőhelyektől kezdve ajánlott múzeumokon keresztül az esti szórakozásunk megtervezéséig tényleg közel mindent! A Use-It várostérképe az ingyenesen beszerezhető legjobb. Tegyünk el továbbá egy közlekedési vonalhálózati térképet is, így tudni fogjuk melyik villamosra, buszra szálljunk, ha sietünk egy randira. S, ha már itt tartunk, nézzük a közlekedést! Közlekedés Két-, négy-, és sok keréken Diákok, s nem csak a diákok számára a tradícionális közlekedési eszköz Gentben a bicikli. Láthatunk itt mindenféle típusból, mountain bike-tól a babakocsi-utánfutós változatig mindent. De ne csak nézzük, hanem kölcsönözzünk is, hiszen ez a leggazdaságosabb módja is a városban való közlekedének, különösen, ha mondjuk
ritka látvány: havas genti utcák
mosodában
genti villamos
Belgiumról Flamand, vallon, hogy is van ez?
az iskola épülete a külvárosban található. A kölcsönzési díj nem egetverő, egy hónapra 5, fél évre 20, egy évre 32 euró, de természetesen kölcsönözhetünk más időtartamra is kétkerekűt. Kölcsönzéskor 50 euró depozitot kell fizetni, amit a bicikli visszaszolgáltatásakor visszaadnak. Más módja a bicikli szerzésnek a találok egyet módszer, akinek elég vastag bőre van. A városban sem gyalogosan, sem biciklivel nem veszélyes közlekedni, hihetetlen, de ha az autósok látják az átkelési szándékot szemünk sarkában, máris megállnak. Ez a későbbiekben, hazatértünkkor jelent veszélyt, hiszen számolni kell azzal, hogy már a Ferihegy ajtaját elhagyva el fognak ütni, megszokásunk miatt. A tömegközlekedés meglehetősen drága az itthonihoz képest, hiszen egy jegy 1 eurót kóstál, igaz, ezzel át is lehet szállni. Ha egy nap sokat utazunk, vegyünk napi jegyet 3 euróért. Jó megoldás továbbá a 10 utazásra jogosító jegy, mely mindössze 7 és fél euró. Csoportos utazás esetén is kaphatunk kedvezményt. Havi, vagy több havi bérlet vásárlása horribilis összeg, s nem is igazán lesz rá szükségünk. Jegyet válthatunk a Sint-Pieters vasútállomásnál, vagy a belvárosban a Korenmarkt-on, továbbá a járművezetőknél. A buszok legtöbbje fél óránként jár, s néha elég kaotikus úton. Nekem például nem sikerült kiismerni a 65-ös járatot, amely az iskolám felé járt, mindenféle megkülönböztetés nélkül különféle útvonalakon, s volt olyan, hogy az utasok magyarázták a sofőrnek merre kellene mennie. A villamossal ilyen gond nincs. Szóval, ha rossz az idő buszozzunk, ha jó biciklizzünk. De milyen is az időjárás?
2
Időjárás Közel a tenger
Szállás Kolesz, Marika néni, s egyéb lehetőségek
A Belgiummal foglalkozó útikönyvek legfőbb javaslatai között szerepel, hogy mindenképpen vigyünk magunkkal esernyőt. Én nem vittem, s nem is tudtam volna hasznát venni. Egy esőkabát sokkal hasznosabb. Közel a tenger, s hogy ez mit jelent? Megint csak földrajzórás emlékeinket kell előkotorászni agyunk legporosabb, legmélyebb zugaiból. A tenger enyhíti az időjárást. Vagyis hiányoznak a kínzóan forró nyarak, s a jeges telek. Gentben havat látni ritkaság, s ha esik is egy kevés, hamar el is olvad. A tél jellemző csapadéka az eső. Sokszor napokig esik megállás nélkül. Az ilyen reggeleken úgy érezhetjük magunkat, mintha Conan Doyle egyik novellájában szerepelnénk, s Holmes Baker Street-i lakásába éppen egy újabb rejtélyes esetet hozó ügyfél lépne. Vagy érezhetjük úgy magunkat, – ahogyan a legtöbb ember van ezzel – hogy a franc vinné már ezt az időt, miért kell most felkelnem? Néha az eső mellé heves szél párosul, ez az az időjárás, melyben az esernyő teljesen hasznavehetetlen. Egy-egy ilyen nap után a turisták kifordult és szétcincált esernyői szanaszét hevernek az utcákon, s szemetesekben. A legesősebb, legszürkébb hónap egyébként a február, ekkor már a belgáknak is kezd elegük lenni a télből. Ilyenkor felütik fejüket a különböző influenzavírusok is, s nincs olyan ember, aki el ne kapná. Vigyünk magunkkal tehát valami megfázás elleni készítményt. Azért a helyzet nem olyan rossz, mint amilyennek tűnik. Engem is riogattak eleget kiutazásom előtt, s nem éreztem úgy, hogy többet esne kint, mint itthon. Legfeljebb télen nem hó, hanem eső érkezik fentről. S ragyogóan tud sütni a nap. De még hogy! Ilyenkor az ég tiszta kék, felhő nélküli, s a város minden kávézó és bup terasza tele vendéggel. A csillogó tükrű csatornák partján diákcsoportok üldögélnek, s beszélgetnek. Körülöttünk pedig a mesebeli középkori házak, mint a díszlet részei. A belgákat legtöbbször nem izgatja az rossz idő. Esernyőt nem sokat látni, de sokan még esőkabátot sem vesznek. A fiúk, s férfiak nagy örömére pedig a lányok nem törődnek a hideggel sem. Kintjártamkor az volt a divat, hogy a leányzók nadrágja csakis addig érhet csípőtájon, ahol még könnyedén megállapítható az alatta viselt ruhadarab típusa, színe, s egyéb jellemzői. Azt hittem ez csak nyáron van így, de a meztelen derék, s csípőnadrág párosítása a hűvös napokon is tanulmányozható maradt az elszántan bicikliző diáklányokon. Lehet, hogy ők így oldják meg a fogamzásgátlást? Mindenesetre látványnak egyáltalán nem rossz! S talán ez az, ami miatt még az esős napokon is ki kell bújni ágyunkból. De nézzük csak meg, merre is van ez az ágy.
Még a kiutazásom előtt elintéződött szállásom a bájos Elena Belleart-nak köszönhetően. Ez az a tétel, melyre elköltjük ösztöndíjunk nagy részét, hiszen 190 eurót kellett havonta kiadnom érte. (A depozit itt 150 euró volt) Fizetni kiérkeztemkor még csak készpénzzel lehetett, de bevezették a bankkártyás fizetés, és a banki átutalás lehetőségét is. Az ár átlagosnak számít, de ki lehet fogni jóval drágábbat is, így fizethetünk akár 350 eurót is egy szobáért a városban. Gent diákváros, koleszból is, albérletből is van dögivel, érdemes lehet körülnézni. A továbbiakban az általam lakott Peda de la Salle kollégiumot részletezem. A Sint-Michiel tér közelében elhelyezkedő kolesz tulajdonképpen a város történelmi központjában
van, nem messze a legjobb puboktól, így éjszakánként még akár rossz időben, vagy netán csökkent állóképességgel sem gond a hazajutás. A kollégium elhelyezkedése bizony nagy előny. Menjünk kicsit beljebb: A szobám méretét egy elszánt panelrajongó is kicsinek találná, komoly logisztikai tervezést igényelt például a sártól csöpögő barlangászruhám elhelyezése. Takarítani magunknak kell, s ágyneműt is csak egyszer biztosítanak: megérkezésünkkor. Fürdőszoba, s konyha a folyosón. A szoba felszerelése egy vízcsap, egy beépített szekrény, ágy, s egy íróasztal. Az árban szerepel az Internet hozzáférés is, mely gyors, de egy hülye szabály miatt limitált. Minden kedden és csütörtökön adnak 50 MByte felhasználható keretet. Ha nem használod, akkor gyűlik, de erre ritkán van példa, hiszen 50 MByte, az semmi.
Szitanyomtatás és nyelvóra
3
Ki lehet játszani, ha változtatgatod az IP címedet. Internetezni pedig érdemes, hiszen például a Skype használatával ingyen beszélgethetünk az otthoniakkal. Gépet érdemes vinni, a laptop kölcsönzése drága dolog. És egy számítógép megléte az iskolai feladatok elkészítéséhez sem árt, s zenehallgatásra, filmnézésre is jó. Ruhát mosni valamelyik nyilános mosodában lehet, ahol átlagosan 3,5 euróért tudsz 5 kg ruhát kimosni. Érdemes összeállni többen, s úgy venni mosóport. (van Use-It-os mosodatérkép!) A kollégiumban Mary, vagy ahogy elneveztem Marika néni, intézi ügyeinket. Nekem még neki kellett a depozitot fizetni, de ha jól tudom ez megváltozott, s már Elenának kell átutalni. A szobánk és a bejárat kulcsát nem ajánlatos elveszíteni, ez esetben ugyanis tetemes összeget kérnek egy újért. A spanyol lakók viselkedése miatt két hónap elteltével Marika néni kitalálta azt a szabályt, hogy este 10 óra után bezárja
a konyhát, ami nagyon kényelmetlen helyzetet okozott például számomra, hiszen nem sokszor jutottam el ide e késői időpont előtt. A másik gondot az jelentette, mikor látogatóm érkezett több napra, ugyanis a szabályok szerint este tíz után idegen nem tartózkodhat az épületben, s ott alvásról szó sem lehet. Csapatunk persze meglehetősen összetartó volt, s mindig volt kinek falazni. Meg lehet oldani tehát, s ha Mary elkap, még mindig ott van a magyarázkodás lehetősége. Szállásügyben egyébként érdemes körülnézni, hiszen egészen jó helyeket is ki lehet fogni. Ha már egy két hónapja kint vagyunk, összefoghatunk Erasmusos társainkkal, s kibérelhetünk egy lakást. Egy ilyen helyen van internet, korlátozás nélkül, s nincs este tíz órai konyhazárás. Barátaim így laktak egy kényelmes lakásban, s fizettek fejenként 210 eurót.
Étkezések Lidl, Aldi és a törökök Bár egyesek szentül esküsznek a levegőfogyasztásra legtöbbünknek még sajnos mindenképpen kell fogyasztani valami egyéb táplálékot is. S, ha egy kis költségvetésű Erasmus diákról van szó, nem is mindegy, hogy mit és mennyiért. A legolcsóbb természetesen, ha magunk főzünk, amit a koleszban, vagy albérletünkön könnyedén megtehetünk. Vásárolni az Aldi vagy a már itthon is ismert német Lidle áruházaiban érdemes, ha számít mi mennyibe kerül, ezeken a helyeken ugyanis a legolcsóbbak a termékek. Cserébe el kell viselnünk a lehangoló külsőt, s azt hogy nem lehet mindent kapni. Figyeljünk arra, hogy e helyeken nem fogadnak el csak belga bankkártyát, így hiába vonulunk a pénztároshoz a legjobb prémium dombornyomásos kártyánkkal, nem lesz sikerünk. A Spar valamivel drágább, s nagyobb a választék, egyesek szerint egész jó megoldás, én inkább spóroltam, s talán egyszer vásároltam itt. Kenyérért, s zöldségekért látogassunk el valamelyik török utcába, ahol kedvező áron juthatunk jó minőségű áruhoz. (pl.: Sleepstraat) Akkor is érdemes idejönni, ha nincs kedvünk főzni, az itt sorakozó pizzériák valamelyikében bőségesen belakhatunk 4-8 euróból. Hétköznaponként ebédelhetünk az egyetemi étkezdék valamelyikében, ahol 3,5 eurótól számíthatunk egy levest, s főételt magábanfoglaló ebédre, melyet a nagyobb helyeken viszonylag széles választékból állíthatunk össze magunknak. Az ételek nem rosszak, egyáltalán nem kell tartanunk olyan szörnyű szószoktól, mint amit Németországban kifoghatunk. Ha napközben megéhezünk, tegyük azt amit a
belgák, azaz együnk Broodjes-t! A broodje egy szendvicsféle, egy hosszú kifli vastagon megpakolva a legkülönbözőbb töltelékekkel, amiket mi választhatunk ki. Az egyetlen baja, hogy a legtöbb helyen meglehetősen drága, hiszen 2,8 eurónál kezdődik, s ha nem kislány-gyomrunk van, nem nagyon lakunk jól tőle. Másik megoldás a French fries, amit ugye Belgiumban találtak fel nevével ellentétben. Szóval keressünk egy Frietkot-ot, azaz sültkrumplist, s alig több, mint egy euróért együk degeszre magunkat belőle. Nem mindenkinek fog bejönni, nem egy fitness kaja, csöpög az olajtól, de ha már kiismerted a helyeket, egész kellemes ízűeket étkezhetsz. Ilyen helyeken vehetsz még különböző hamburgerféléket is, én például mindig Bicky burgert ettem, de a mai napig nem tudom, hogy tulajdonképpen mi is az. Nassolási vágyunkat kielégíthetjük Waffellal, amit leginkább Liége városában kell megkóstolni, hmm, felejthetetlen. No azért a genti sem rossz! A végére hagytam, de nem hinném hogy sokat kell írnom róla, mindenki tudja, hogy a belga csoki a legfinomabb a világon! S, hol máshol lehetne ezt igazolni magunk számára, mint Belgiumban? Ha már jól laktunk, jöjjön a kötelesség, ami itt élvezetté válhat, a suli. Iskolai élet így is lehet... Ha lehetőség van rá, az ingyenes holland tanfolyamot mindenkinek kötelezően ajánlom. Bár ez csak amolyan túlélő tanfolyam, mely elvégzése után nem leszünk képesek a TV-ben látott politikai viták megértését (ezek többségét a belgák maguk sem értik), s hatásos és szép szerelmeslevelet sem fogunk írni, azonban a tanfolyam
hatására sok másik országból érkezett Erasmus diákot fogunk megismerni, akikből minden valószínűség szerint egy kellemes csapat alakul ki. Ha egy évet töltünk kint, nem csak felet, továbbléphetünk a nyelv elsajátításában, s előbb-utóbb akár még társalgási, vagy még magasabb szintre juthatunk. De még az alap nyelvtanfolyamnak a hatását is érezhetjük, nem lesz idegen a nyelv, s néhány dolgot meg fogunk érteni. Használni nem nagyon fogjuk, hiszen, ahogy azt már említettem, mindenki beszél angolul is. Nem mindenki médiás, így csak röviden az iskoláról, ahová jártam. Ami gondot jelentett néha, az a nyelv. Bár minden tanár beszél angolul, az Artevelde Hogeschool-ban Digital Design szakirányon csak holland nyelven folyik oktatás, nincs angol nyelvű óra Erasmus hallgatóknak. Érdemes ezért inkább gyakorlatokat felvenni, amik egyébként is különösen élvezetesek. Szitanyomtatás órán például pólókat, bögréket, matricákat nyomtathatunk magunknak, az anyagköltséget természetesen az iskola állja. A nyomda jól felszerelt, nem sorolom fel mennyi, és milyen Heidi gép van benne. A multimédia labor technikai részletei nem ide valók, s úgy is változnak, elég hozzá, hogy elég fejlett minden, s fényévekre van a hazai szinttől. Gyönyörű Mac-ek minden asztalon. S a könyvtárban is ki tudja hány órát töltöttem el a jobbnál jobb kiadványokba merülve. A vizsgák legtöbbje project, ami a való életre készít fel, az egész rendszer sokkal-sokkal gyakorlatiasabb, mint az itthoni. Érdemes tehát komolyan venni a tanulást kint, hiszen olyan előnyökre tehetünk szert, mely későbbi karrierünk során nagyon sokat számíthat! Gent éjjeli fényei
4
GOOUT 2004. október 19. Miért is fontos egy Erasmus diák számára a keddi nap Gentben? Az egyszerű és rövid nevű Het Hemelsbreed Verschil pub miatt. S hogy e név miért rövid? Mert mindenki csak a következő, helyi akcentussal ejti ki: Erasmus pub. E szórakozóhely ugyanis az Erasmus diákok találkozóhelye minden kedden este. Balázs barátom régóta rágja fülem, hogy mindenképpen nézzem meg, de zárvatartása miatt e cselekvésem elmaradt. Egészen mostanáig. Az e heti nyitóparti vendégei közül ugyanis nem hiányozhatott a Peda (azaz a koleszom) társasága sem. Az előkészületeket a tequila szertartásos fogyasztása jelentette a szemben lévő diákszálláson, mely tetejéről gyönyörű kilátás nyílt a városra. A sót lenyalni a kézről, egy pohár tequila, majd citrombaharapás gyors egymás utáni ismételgetésével a társaság jókedve egyenes arányban nőtt. Nekem egy pohárral bőven elég volt, nem az én italom, az biztos, inkább egy kevés martini nyugodt kortyolgatása mellett kuncogtam a többiek viselkedésén. Az alapozás után önbizalommal tele vonultunk át az üresnek látszó helyre. Alig néhány ember lézengett előtte, s már-már arra gondoltunk, rossz infót kaptunk a nyitással kapcsolatban. Az ajtót kinyitva azonban megváltozott a helyzet, s küzdelmes expedíciót kellett végrehajtani hogy bejuthassunk a jelenlévő tömeg miatt. A zene ugyan szólt, lehetett érezni, csak hallani nem, a hangzavar miatt. Miközben megpróbáltam helyet találni kabátomnak egy szardíniásdoboz tágasságáról álmodoztam. Az embermasszában végül felfedeztem egy apró üres területet, no ez volt az egyik asztal, melyen púposodtak a levetett pulóverek, így végre elhelyezhettem meleg ruhadarabom közöttük. A falak izzadtak, s a hangzavar nagy része spanyol szavakból állt. Namik szerint át is keresztelhettük volna Erasmusról Spanyol pubra. S hihetetlen, de mindenki Erasmusos diák volt valóban. Beszélgetéseim folyamát Kostas szakította meg, aki közölte, hogy mennünk kell, mind ezt olyan fél 3 tájékán. Nem értettem igazán, hogy miért, de követtem. Kilépve az ajtón nem sokba telt realizálni a helyzetet, köszönhetően Clara-nak, aki éppen “savankás illatú” produktuma mellett üldögélt magába omolva. A már
Erasmus Pub nem átlátszó tequila egy része ruhájának néhány részét fedte, amit gondosan letakarítottunk, majd hosszas rábeszélés kezdődött, hogy kellemesebb lenne számára is, ha nem a hideg földön üldögélne. Elég rossz állapotban volt, próbálta kedvenc italának izét mégegyszer érezni ezúttal a visszafelé vezető úton keresztül, de nagyon úgy nézett ki, hogy már sikeresen eltávolította gyomra tartalmának egészét. A hosszas rábeszélés sem hatott, így erőszakot alkalmazva két vállra vettük s nagy nehezen megindultunk hazafelé. Minden méteren újból és újból felváltva vagy le akart ülni pihenni, vagy hányni próbált. Mindkettőt sikertelenül, így lassan de fogytak a méterek. Egy idő után a bulgár srác átvette vállamról a terhet, így az út felétől én a másik spanyol lányt, Afrikát terelgettem megfelelő irányba, aki semmiféle segítséget nem tűrt el. Öntudatosan, szabályos szinuszgörbét leírva haladt előre, néha egyenesen egy oszlopnak. Eközben tudományos részletességgel kifejtette számomra, hogy ő nem részeg, csak régen egyszer eltört a bokája, e miatt néha nem tart rendesen a lába, s megbotlik. Közben angyali mosoly ült ki arcára, szeme keresztbeállt, s pontosan olyan arckifejezéssel rendelkezett mintha magábanfelejtett volna egy működő vibrátorát. Ki tudja. A hosszas hazaút után a szállásunk előtt kisebb szívbajt okozott a társaság számára Clara feleszmélésének megnyilvánulása, mert miután tetőtől talpig végigmérte önmagát, így szólt: – Ez nem az én kabátom! Majd e tény ellenére, vagy pont megerősítése végett lázasan keresni kezdte zsebeiben szobakulcsát, pénztárcáját s fényképezőjét. A zsebek természetesen sem ezeket sem mást nem tartalmaztak, így őszinte részvéttel gondoltunk a most kabátja nélkül fagyoskodó hősi Erasmus diák küzdelmekkel teli hazafeléútjára. Afrika, s a közben szintén hazaért Namik így a kabáttal visszaindult, hátha meglelik még Clara-ét cserébe, s azért ők, mert ők rendelkeztek kerékpárral. Még szerencse hogy Namik is hazaért, így a tántorgó Africa biciklimutatványára ügyelni tudott. Ugyanis a meglehetősen erős akarattal rendelkező leányzót természetesen nem lehetett lebeszélni a mentőexpedícióról.
– Elfoglalt leszel. – ahogy azt a helyi, diákoknak és alacsony költségvetéssel gazdálkodó turistáknak információkat szolgáltató Use-it nevű iroda egyik fiatal munkatársa mondta nekem, miután a kezembe nyomta a Gent összes szórakozóhelyét tartalmazó térképet. Az A/0-ás méretű térkép amellett, hogy ideális a koleszszoba tapétázásához is, tartalmazza mind a kettőszázhetvennyolc bár, pub és szórakozóhely címét, s leírását. Összefoglalja mindegyik hely jellegzetességét: mi a helyi specialitás, milyen italok vannak, s hogy milyen zenei stílus jellemző rá. Érdemes tehát beszerezni. Az összes helyre természetesen nekem sem jutott időm, azonban elég sokat sikerült megismernem, s ezekből kiválogattam kedvenc helyeimet, amiket az alábbiakban részletezek stílus szerint csoportosítva.
5
incselkedõ spanyol leányzó
Erasmus pub Het Hemelsbreed Verschil Stalhof 31-33 A bal oldalon olvasható történet talán visszaadja az Erasmus pub hangulatát. Minden bizonnyal nincs olyan külföldi cserediák Gentben aki ne fordulna meg legalább egyszer e szórakozóhelyen. Buli, tánc, beszélgetések, ismerkedés, és természetesen tömeg. Amúgy a hely nem egy nagy durranás, legfőképp a társaság miatt lesz felejthetetlen, így is csak keddenként.
koncert az Afkikkerben
‘t Velootje
buli az Erasmus pub-ban
Jazz bárok
Beszélgetés, punnyadás, romantika
Tánc, tánc, tánc
Ezek azok a helyek, ahová nyugodtan beülhetsz egy teázásra délelőttönként, egy sörre délután, vagy sok sörre esténként. Közben természetesen mindig szól a ritmus, az energia maga: a Jazz.
Rengeteg különleges hangulattal rendelkező helyre bukkanhatunk esti felfedező útjaink során, íme egy kis ízelitő.
Overpoortstraat Ez nem egy szórakozóhely, hanem egy utca tele disco-val. Én nem nagyon kedveltem egyiket se, nincs igazán jó hangulatuk.
Damberd Korenmarkt 19 Gent egyik legnevezetesebb jazzbárja, ahol mindig el tudják találni a nap hangulatához illő zenét. Időnként élő zenei koncerteket rendeznek, általában ingyenesen, ritkábban belépővel. A rasztahajú pultosokkal, exotikus pultoslányokkal könnyű megtalálni a hangot. Jazzrajongóknak kötelező hely!
Hotsy totsy Hoogstraat 1 Játék és Jazz minden mennyiségben. A diákok által nagyon kedvelt pub közepén tornyokban állnak a különféle társasjátékok, hátul billiárd, s egy különösen szép felszolgáló leányzó.
Dicé Klein Turkije 16 Gyönyörű lányok, s tánc hajnalig a belváros közepén.
GO OUT Manteca Cataloniestraat 2 A Damberdtől pár lépésre található hely hangulatát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy nehéz olyan időpontot kifogni, amikor szabad hellyel rendelkeznek.
Afkikker St-Kwintensberg 52 Overpoort (lásd a táncolós helyeknél) felé menet útba esik. Minden szerdán a konzervatórium zenészei improvizálnak. Ifjú tehetségek, s a tehetséget kedvelő szép lányok.
Limonada Heilige Geestraat 7 Punnyadás ezerrel babzsákokon. Narancs fények, lazaság, koktélozás. A hangulathoz illő elektronikus zenék. Méltán híres hely. ‘t Velootje Kalversteeg 2 Ezt nem lehet elképzelni! A tulaj lakása maga a pub. Érzelmes lelkű takarító azonnal elhalálozik szívrohamban, ugyanis 20 éve nem takarítottak. A plafonról biciklik lógnak, mindenfelé kacatok, a tulaj pedig békésen szunyókál a kandalló előtt. Rococo Corduwaniersstraat 57 Romantika és éjjeli menedék, ha már minden bezárt. Gyertyafény és zongoraszó.
Kosmic Vlasmarkt 15 A felkapott Charlatan-nal szemben lévő kis pub az emeleten tánctérrel. Raggie és Drum&Bass, jó napokon tömve érdekes figurákkal.
Sörözgetés Trollekelder Bij St-Jacobs 17 Manóarcú pincér, három szint, s rengeteg sör, köztük olyan különlegesek is, mint a csokisör. Aba-Jour Oudburg 20 Eldugott kapualjból nyíló elragadó hangulatú hely. Folyó felé terasz. Vastag asztallapok, vastag itallapok és Art Deco. Dicé
Belga sörök Belgium a sörök hazája, ezt nem kell részletezni. Igen ám, de mihez kezdjen az, aki nem szereti a söröket? Legelőször is ne aggódjon. A közel 450 féle belga sör között biztosan megtalálja a kedvére valót. Még az is, aki utálja a söröket. Hiszen találunk olyan sörnek nevezett italt, ami egy csöppet sem hasonlít az itthon megismert folyadékhoz. (Pl.: csokisör) Szóval irány valamelyik pub, s lehet elkezdeni végigkóstolni a söröket. S lehet gyakorolni, hogyan fogjuk megtanítani a különféle nemzetiségű Erasmus diákok számára az általuk legnehezebbnek tartott magyar szót: – Egészségünkre!
6
U TA Z Á S Hajózni pedig szükséges, s Belgiumban nem is olyan nehéz. Hiszen Genttől alig félórás vonatútra van a tengerpart, s a város maga is csatornákkal szabdalt. De nézzük sorban a közlekedési lehetőségeket, hová mivel érdemes utazni? Vasút Belgium Európa egyik legsűrűbb vasúthálózatával rendelkezik, így nem meglepő, hogy az ország területén a legjobban használható
tömegközlekedési eszköz távolsági utazásokra. Gyors, tiszta vonatok, melyek ráadásul még sűrűn is járnak. Fél órányi vonatúttal eljuthatunk Brüsszelbe, vagy a tengerhez, s nem sokkal többet kell utazni Antwerpen vagy Kortrijk meglátogatásához. A vasúttársaság mindenféle kedvezményekkel igyekszik az utasok kedvében járni, amiknek nagy hasznát lehet venni. Nézzünk körül tehát a jegylistán, s találjuk meg a számunkra legmegfelelőbb jegyet. Hosszabb távra nagyon hasznos lehet a Go-Pass nevű jegy, mely 10 utazásra érvényes Belgium határain belül, akár átszállással is, és mindössze 49 eurót kell érte a jegyeladó kezébe nyomni. E jegy csak 26 év alatt érvényes (lásd a történetet lent), de nem sokszor kérték, hogy igazoljuk. Sokan megpróbálkoznak kiradírozható tollal kitölteni a sorokat, de ezt a jegyellenőrök viszonylag nagy biztonsággal észreveszik, s ekkor bizony ragaszkodnak a szabályokhoz, ami sokba kerülhet.
egy belga vonaton
A másik jegy, amivel csökkenthetjük költségeinket, a hétvégi jegy, mely egy oda-vissza útra érvényes péntek délutántól vasárnapig, s ötven százalékos kedvezményt biztosít az eredeti árból. Ezt logikusan rövid távra érdemes igénybe venni, mikor az ára nem haladja meg 8,8 eurót, hiszen a fölött már a Go-Pass gazdaságos. Hogy ez gyakorlatban mit jelent? Tengerpart, Brüsszel, mind-mind hétvégén! (Brüsszel hétvégi jeggyel 7,60 euró) Figyeljünk arra, hogy az ország kétnyelvűségéből adódóan a legtöbb városnak két neve van, s, ha vallon területen lévő városba utazunk, flamand neve szerepelhet a jegyen, a szerelvényen azonban valószínűleg a francia...
Brussel Central
A kalauz kérte, igazoljuk, 26 év alatt vagyunk. Ez Gergőnek nem nehéz, nekem azonban egy kis gondot okoz. Először odaadtam a belga diákomat, amin nincs semmi születést igazoló dátum. Ez természetesen nem volt megfelelő, így csak - csak elő kellett keresni valami igazolványt. Na jó, elő a magyar diákot, azt a híreset, amit még Antwerpenben is elfogadnak. Ekkor már csak reménykedtem, hogy a kalauz elszámolja magát, és az 1978-as dátumból arra következtet, hogy pont 25 éves vagyok. De sajnos tudott számolni, s a büntetést is hamar ki tudta számolni. – Ez bizony 50 euró büntetés lesz, és ki kell fizetni Brüsszelbe az utat is. – mondta franciául, amit Gergő fordított, hiszen én kitartóan játszottam, hogy egy szót se értek. Sajnos az ötvenet értettem, mielőtt lefordította volna számomra barátom, csak épp hinni nem akartam.
– Gergő, próbáld meg elmagyarázni, hogy nem tudtunk erről a feltételről. A kalauz azonban bizonygatta, hogy még a jegyre is rá van írva – igaz, hollandul. – Ideküldöm a főkalauzt, majd vele elrendezik. – zárta le a vitát, s elvonult a jeggyel és az igazolványaimmal. Hát ez szép. Az út idáig minimum 20 euró, így 70 euró alatt nem úszom meg! Legalább a büntetést elengedné, s akkor csak a jegy marad, amit ki kell fizetni. Kár szomorkodni, ez benne volt a pakliban. Az persze bosszantó, hogy még soha senkitől nem kérdezték, hány éves. Miért pont nekem kell kifogni ezt? A félóra, mely elteltével megérkezett a fiatal főkalauz, legalább annyinak tűnt, mint a teljes menetidő. – Ez a jegy csak 26 év alattiaknak érvényes. – kezdte a beszélgetést halvány mosollyal az arcán.
7 Gergő pedig a nagy ijedtségben összeszedte minden francia nyelvtudását, s annak ellenére, hogy először úgy tett, mint aki nem érti a büntetés összegét, utána folyékonyan kifejtette, hogy a jegy az övé, és soha nem kértek tőle igazolványt, én meg csak most használom először, és különben is! Mindezt tette olyan arckifejezéssel, – amihez én is társultam persze – hogy még egy arab terroristában is szánalmat ébresztett volna, s a Dzsihád elé helyezte volna érveinket. Nos, a kalauz meg csak ugyanazzal a halvány mosollyal állt. Majd félbeszakította Gergő mondandóját: – Nem vagyok hülye, tudom én hogy megy ez, nem olyan nagy vétség! Kezelte jegyünket, visszaadott mindent, s elvonult. Mi meg csak ültünk, nagyokat sóhajtoztunk, s nem hittünk a szemünknek. Spóroltunk 70 eurót. Drága hely lehetett volna Luxembourg... egy kis tengerparti település Franciaországban
Ha elhagyjuk Belgium határait, a vonat megfizethetetlenné válik. Marad két tömegközlekedési eszköz: a busz és a repülőgép. Busz
Repülő
UTAZÁS
Az Eurolines buszaival viszonylag kedvezményes áron juthatunk el a környező országok nagyobb városaiba, így például kifizetődő lehet ilyen megoldással utazni Párizsba, Amszterdamba, vagy Londonba. Sokszor, ha egy héttel előre megvesszük jegyünket, még akciós áron tehetjük ezt. Indulás előtt érdemes egy fél órával kimenni a Koningin Elisabethlaan-on lévő iroda előtti megállóba, hiszen a járatok egy másik városból jönnek, s előfordulhat hogy hamarabb érkeznek, s indulnak tovább. De gyakran késnek is, így előfordulhat, hogy egy órát állunk az esőben.
A fapadosok megjelenésének köszönhetően kiutazásomkor Magyarországról olcsóbban lehetett repülővel Belgiumba jutni, mint busszal, vagy a jóval drágább vonattal. 100 euróbol odavissza jegyet vettem adókkal s illetékekkel együtt. Ehhez még hozzá kell számolni azt a körülbelül 2 eurós buszjegyet, melynek fejében Charleroi vasútállomására juthatunk. Innen pedig, ha Go-Pass jegyünk van, 4,9 euróval számolhatunk Gentig. (Brüsszelben át kell szállni) A Charleroi, azaz hivatalosan Brussel South reptér ad helyet a Wizzair járatok mellett a Ryanair társaságnak is, mely eléggé szerteágazó desztinációkkal rendelkezik. Bizony elgondolkodhatunk, hogy frissen szerzett spanyol ismerőseinkel elugorjunk-e mondjuk Madridba mindössze 50 euróból. Autóbérlés
Ezen is érdemes elgondolkodni, akár olcsóbb is lehet, tegyük fel, Amszterdamba ilyen módon eljutni, ha vagyunk elegen. Ilyenkor kibérelhetünk egy mikrobuszt, vagy egyterűt, s irány a világ! Ez esetben azonban nem szabad elfelejteni még itthon kiváltani a nemzetközi jogsit. Információk
Belga vasúttársaság oldala: www.b-rail.be Eurolines Belgium az Interneten: www.eurolines.be Diszkont légitársaságok weboldalai: www.wizzair.com www.ryanair.com Charleroi (Brussel South) reptér oldala: www.charleroi-airport.com
2004. október 23. Belgium a lusta barangászok országa: szinte minden barlanghoz el lehet jutni autóval. Így egyáltalán nem volt meglepő, hogy autónktól egy alig félperces sétával a barlang bejáratához jutottunk. A bejárat annál nagyobb meglepetést tartogatott. Egy kőbánya kellős közepén álltunk, s kerestem merre is lehet az napi betevő barlangunk szája. A többiek látván tanácstalanságomat közölték, hogy bizony a lábam előtt hever. Hát, hmm, hogyan is fejezzem ki, láttam már szebb bejáratot. Néhány öreg lécből tákolt kerítés vett körbe egy földre dobott traktorgumit egy bányautakból álló kereszteződés közepén. Kicsit erősebben megszemlélve az “objektumot” felfedezhettem, hogy a traktorgumi alól egy szemétgödörnek tetsző lyuk indul a törmelékes bányatalajban. E véleményemet a lyuk mellett elhelyezett teli vegyszereshordó, s a lentről áradó vegyszerszag is megerősítette. De ha ők mondják, akkor ez biztosan barlang. Az első bátor vállalkozó lemászott az abroncson keresztül a törmelékbe, s rögtön kötelet kért. No nem azért mer sokkolta a látvány, s véget akart vetni életének, bár minden oka meg volt rá, s ez is történhetett volna, itt azonban egyszerűen a továbbjutást segítette meglehetős mértékben a kötél alkalmazása. Nem telt el sok idő, és én is alulnézetből szemlélhettem Belgiumot ismét. Mondták már nekem, hogy a belga barlangok meglehetősen agyagosak, no de hogy ennyire! Tulajdonképpen egy hatalmas agyaglyukban mászkáltunk egyre mélyebbre, ahol néha látszottak a falak is. Néha. Egy darabig térképünk egészen hasonlított a barlangra, majd egy igen szűk függőleges lyukon való keresztülereszkedés után abszolút nem. Szerintem egyszerűen itt megunták a térképezést, s innen fantáziájukra bízták a folytatást s találomra rajzolták a maradék barlangrészt, gondolván nem lesz olyan hülye aki továbbmegy. Mi azok voltunk, s két szűk végpontig is elszenvedtük magunkat. Visszafelé pedig jött
Trou Aux Fissures barlang bejárata, Belgium
az izgalom. Ugyanis a mászógépem minden tisztítás ellenére olyan mértékben lett sáros, hogy az egyik akna tetejefelé rakoncátlankodni kezdett, s a sár miatt elkezdett visszacsúszni. Ez nem olyan nagy gond, hiszen kettő is van ezen eszközökből, de ez esetben mind a kettő hasonló cselekvést végzett. Ez nagyon vicces helyzetet teremtett (ha jól emlékszem akkor nem tartottam annak talán) ugyanis tulajdonképpen egy helyben másztam. Míg az egyiket fentebb toltam a másik lecsúszott, aztán fordítva. Zongorakísérettel akár egy némafilmben is helyt állt volna produkcióm. Ráadásul mindez a legszűkebb rész előtt történt. Végtelennek tűnő próbálkozásom végül siker koronázta, s elértem az egy méterrel fentebb lévő szűkületet, ahová befeszíthettem magam, s giliszta módjára elindulhattam fölfelé. Itt azonban az agyag az ellenkező tulajdonságát vette elő, s mint egy beszáradt fogkrém a tubusban, úgy ragadtam be a járatba. De jó dolog is a barlangászat. Végül szerintem a tetemes belőlem eltávozó izzadság síkosító hatása segítségével nagy nehezen kijutottam, s nagy örömmel álltam neki a mászógéptisztításnak. Hiszen még előttem volt a barlang java. No, de előbb - utóbb minden véget ér, így e barlang is, s a lenyugvó nap fényében szemlélhettem ismét a bányaudvaron álldogáló hatalmas járműveket...
Figyelmeztetõ tábla egy francia barlang közelében
8
U TA Z Á S
Hova utazzunk?
Brüsszel A főváros, mely, mint város nem annyira lenyűgöző. A főtere híres, szerintem nem azonban sokkal szebbeket is találhatunk más belga városokban. A pisilő kisfiú szobra nem messze esik innen, igazából ez sem valami érdekes, ennek ellenére állandóan rengeteg turista áll előtte, s fotóztatja le magát vele, aminek nem tudom mi értelme van. Körülbelül annyi, mint elzarándokolni az Európa Parlamenthez, ami sok ronda jellegtelen üvegéépületből áll. A pisilés témát egyébként két másik szobor is kimeríti, hiszen a városban bolyongva rálelhetünk az ezt a cselekvést végző kislány, máshol pedig a kutyus szobrára is. Brüsszelt a szecesszió bölcsőjeként is szokták emlegetni, s nyitott szemmel járunk, sok szép épületet fedezhetünk fel. Ha kicsit is kedveljük a stílust, mindenképpen látogassunk el Victor Horta házába! Brüsszelben a legkülönfélébb múzeumokba látogathatunk el. Nekem három napba telt, mire végigjártam a Belga Szépművészeti Múzeumot, ahol az általam kedvelt belga festőktől, Bruegheltől, Boschtól, René Magritte-től, vagy a szimbolistáktól szép számmal láthatunk képeket, de akad itt például Chagall kép is! Aki nem rajong a szépművészetekért, az se aggódjon, mivel találhatunk a fővárosban többek között hangszer-, hadtörténeti-, sőt még képregény múzeumot is. (Ne lepődjünk meg, a belga képregények nagyon híresek, gondoljunk csak az itthon Tin-tin néven ismert szereplőre) Ha művészeti iskolába járunk a legtöbb múzeum ingyenesen látogatható. Az esti program helyének kiválasztásához pedig kérjünk a genti Use-It irodából egy Brussel CafePlan-t!
Már kilenc oldalnál járunk, ideje tehát abbahagynom egyre hosszabbra nyúló beszámolómat. Pedig mennyi minden kimaradt. Mennyi információ, konkrét, száraz adat, nem is beszélve az élményekről. Sok egyéb hasznos információt találsz még Pesti Balázs beszámolójában is, töltsd le a suli Erasmus oldaláról. Elköszök abban a reményben, hogy talán most már sejteni lehet miért Belgium, s miért érdemes Erasmus diáknak lenni. Sok sikert a szpenis inglis elsajátitásához, hamarosan ismerősek lesznek az inászpéjn, beriberii, á lotálot kifejezések, s azt is megtudhatjuk, hogy a csocsó szó nem csak asztalifocit jelent... Taskó Dániel
Oostende A legegyszerűbben ide juthatunk el, ha Gentből tengerpartra szeretnénk menni. A vasútállomás közvetlenül a kikötő szomszédságában van, s innen indul a Beach-tram is. A parti villamos a legalkalmasabb közlekedési ezköz, hogy bejárjuk a belga tengerpartot. Végig a tenger közelében halad, sokszor szép kilátással, s érint minden parti települést rengeteg megállóval. Ha napi jegyet váltunk 5 euróért, annyiszor szállunk le, s föl, ahányszor kedvünk tartja. Oostende-ben ha épp nem a parton lófrálunk vagy szeles időben a nagy hullámokba ugrálunk, megnézhetjük a két múzeumhajó egyikét. Az Amandine fedélzetén bepillantást nyerünk a halászok életébe, a Mercator nevű méretes hajó pedig a vitorlázás rajongóinak nyújthat maradandó élményt. Ha megéheztünk, kóstoljunk meg valami tengeri kütyüt egy parti vendéglőben.
Antwerpen Belgium egyik legszebb vasútállomását találjuk itt, az előtte lévő térről pedig két nevezetesség is nyílik, az állatkert, s a gyémántmúzeum. Antwerpen, ha valaki elég sok James Bond filmet nézett tudja: a gyémántkereskedelem egyik világközpontja. A múzeumban megismerhetjük a gyémánt történetét, bányászatának módjait, csiszolását, s minden egyéb fontos információt. Rendszeresen vannak időszakos kiállítások is. Esti pub-nak pedig a De Muze nevű jazzbárt ajánlom.
Brugge Genttől félúton a tenger felé találjuk észak velencéjét, Brugge-t. A város egy gyöngyszem, de sajnos nagyon turistalátványosság, komoly küzdelmet jelent átvergődni a mindenhol jelenlévő fényképezős tömegen. Az idegenforgalmi információs irodában fizetni kell a tájékoztatásért, meg amúgy is, itt mindenért. Ha kedvünk van befizethetünk egy csónakázásra, mely végigvisz a város csatornáinak nagyrészén, de ez eléggé drága vállalkozás, így például én megelégedtem a szárazfödi városnézéssel. Hangulatos kisvárosok továbbá Kortrijk és Mechelen is egy-egy hétvégi napot rájuk szánhatunk. Liége-ben akár egy hétvégét is eltölthetünk a környék bejárásával, de figyelem, ez már vallon terület, azaz nem árt, ha gagyogunk franciául, vagy mesterei vagyunk a pantomimnek. A gofri itt isteni! Ha már Belgiumban vagyunk, menjünk el az Ardenekbe legalább egyszer egy kirándulásra, nem fogjuk megbánni. Barlangászataim során elég sok szép helyen megfordultam itt. Az ardenekben található Spa, a fürdőváros is, innen ered a manapság gyakran használt kifejezés is. Liége-től már igazán nincs messze a hatalmas Luxemburg, de akár Gentből is meg lehet járni egy nap alatt. S mivel Belgium nyugat Európa közepe, nem szükséges ecsetelni, milyen közel van London, Párizs, Amszterdam, Köln... Utazzunk, amennyit csak tudunk. Érdemes!
INFORMÁCIÓK
az Interneten
A belgium.lap.hu oldalon rengeteg hasznos linket találsz, kezd tehát itt a keresgélést! Ezen kívül íme egy rövid válogatás: Gent város honlapja meglepő módon a www.gent.be cimen érhető el. Use-it iroda (ingyenes információs iroda diákoknak): www.use-it.be Az iskola weboldala: www.arteveldehs.be Helyi közlekedés, sajnos nincs angol verzió, azonban a menetrendet így is lehet értelmezni: www.delijn.be studentENmobiliteit (biciklikölcsönzés): www.studentenmobiliteit.be Tenegerparti villamos, holland nyelvű, de azért el lehet igazodni rajta: www.dekusttram.be Belga Szépművészeti Múzeum: www.fine-arts-museum.be Horta Múzeum, Brüsszel: www.hortamuseum.be Gyémánt Múzeum antwerpen: www.diamantmuseum.be Brugge város oldala: www.brugge.be/toerisme/en/index.htm Genti filmfesztivál (nemzetközi filmfesztivál, ahogy belgiumban a TV-ben is megszokott, nincs szinkronizált film, minden eredeti nyelven fut, holland és francia felirattal, s a filmfesztiválon sokszor angollal): www.filmfestival.be No, elég volt az internetezésből, irány a játszótér!
9
