GÉMOSZ konferencia 2006

www.gemosz.hu

2006. 2. szám

GÉMOSZ konferencia 2006 A GÉMOSZ 2006. május 1819-én Balatonalmádiban, a Hotel Ramada-ban tartotta meg rendes évi közgyûlését, szakmai konferenciával egybekötve, ahol a két nap folyamán közel kétszáz résztvevô fordult meg. Az idei alkalom különleges volt, mivel elôször volt együtt kereskedô, importôr, bank, leasingbiztosító és azok szövetségei. A kétnapos rendezvény jó lehetôséget nyújtott a konzultációkra és a tapasztalatcserékre. Az elôkészítés során az elnökség igyekezett úgy összeállítani a programot, az elôadók személyét valamint elôadási témakörét úgy megválasztani, hogy azon témákban kapjanak tájékoztatást tagjaink, amelyek szakmánkat a mai helyzetben leginkább foglalkoztatják. Az elhangzottak fontos információkat tartalmaztak minden márkakereskedô számára. A közgyûlés elôadóinak ezúton is köszönetet mond a GÉMOSZ tagsága és elnöksége, hogy a konferenciánkon jelenlétükkel megtiszteltek bennünket, kitûnô szakmai elôadásukkal hozzájárultak a konferencia sikerességéhez. Ôszintén reméljük, és számítunk rá, hogy a következô évben ismét elôadóink között köszönthetjük ôket. Figyelmébe ajánlom kedves Olvasóink számára a GÉMOSZ internetes honlapját /www.gemosz.hu/, ahol teljes terjedelmében olvashatóak a közgyûlés alkalmával elhangzott elôadások. Nott Írisz fôtitkár

Fôbb támogatóink:

Török Mátyás köszöntötte a megjelenteket, és külön tisztelettel köszöntötte az újonnan megalakult márkaszövetségek tagjait, és képviselôit. **** Javasolta a jelen lévô Balogh Árpádot (a közgyûlés levezetô elnökének, Forinyák Fatimét a jegyzôkönyv vezetésére, Váciné Konkoly Esztert és Giczy Árpádot a jegyzôkönyv hitelesítésére, amelyeket a résztvevôk egyhangúlag elfogadtak. Balogh Árpád köszöntötte a résztvevôket, és ismertette a közgyûlési napirendi pontokat: 1. Elnöki beszámoló – elôadó: Gablini Gábor elnök 2. Gazdasági Bizottság beszámolója – elôadó: Nagy György 3. Marketing Bizottság beszámolója – elôadó: Giczy Árpád 4. Szerviz Bizottság beszámolója – elôadó: Ivanics Lajos 5. Oktatási Bizottság beszámolója – elôadó: Balogh Árpád alelnök 6. Ellenôrzô Bizottság beszámolója – Török Mátyás 7. Hozzászólások, javaslatok 8. Szavazás a beszámolók elfogadásáról 9. Az alapszabály módosítás elfogadtatása 10. Az ellenôrzô bizottság létszámának kiegészítése (új tag megválasztása, tisztújítás) 11. Egyebek (tájékoztatók) A közgyûlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta a napirendi pontokat. Elnöki beszámoló Gablini Gábor elnöki beszédében a nemzetközi kapcsolatok erôsödését (CECRA tagság, igazgatói tanácsban részvétel), a regisztrációs adó európai kezelésének módját, a társszervezetek támogatását, a feketegazdaság elleni fellépést, az importôrökkel való együttmûködést, illetve a lízingszövetség tagjaival való tárgyalásokat emelte ki. Részletesen ismertette a GÉMOSZ elnökségének és szervezeteinek 2005. évi munkáját és az elért eredményeit. (Folytatás a 2. oldalon)

Tartalom 3. oldal

Milyen változások várhatók a 2006. szeptember 1-jével életbe lépô új „kormány csomagtól” szakmánk területén és piacán?

4. oldal

A Párizsi Autószalon

5. oldal

Tükörbe néztünk

6. oldal

Kedvezô díjak, értékes szolgáltatásokkal

7. oldal

Sötét haszon – világos veszteség

7. oldal

Tájékoztató a GÉMOSZ elnökségének munkájáról

8. oldal

A 2006. május 18-i Közgyûlésen megszavazott módosítások a GÉMOSZ alapszabályában

10. oldal

Fókuszban a márkakereskedôi szövetségek

11. oldal

Kereskedések, darabszámok…

12. oldal

Tényleges és illegális fényezôtevékenység hatása a környezetvédelemre és adóbevételekre

13. oldal

A telephelyengedélyek jogszabályi hátterérôl

14. oldal

Az autós szakképzés helyzete, nehézségei, megoldási javaslatok

16. oldal

Allianz Vezetéstechnikai Centrum

17. oldal

Magyarok a nemzetközi autógyártásban III.

18. oldal

A GÉMOSZ elképzelése és az új Magyarország fejlesztési terv 2007–2013

19. oldal

Az Európai Uniós 1400/2002-es szabályzat (GVO) hatályba lépését követôen történt változások az autóértékesítés és szerviz területén

24. oldal

Merkantil, Castrol

www.gemosz.hu

Külön kihangsúlyozta a 2006. év elôtt álló fontosabb feladatokat, benne a szakmát érintô kérdéseket. Megköszönte a tagság támogatását és felhívta a szövetségek figyelmét a GÉMOSZ és a szövetségek közötti szoros együttmûködésre. A Gazdasági bizottság beszámolója Nagy György ismertette a Gazdasági bizottság beszámolóját, valamint tájékoztatást adott a szakmát érintô adózási problémákról. Részletesen elemezte a kiosztott tájékozatóban szereplô adatokat, a gazdálkodásból adódó pénzügyi eredményeket. A Marketing bizottság beszámolója Giczy Árpád a Marketing bizottság vezetôje részletesen tájékoztatta a közgyûlést a bizottság 2005. évi munkájáról, kiemelve hangsúlyozta a GÉMOSZ újság tájékoztató jellegét. A Szerviz bizottság beszámolója Ivanics Lajos a Szerviz bizottság vezetôje tájékoztatta a közgyûlést a szerviz bizottság fontosabb tárgyalásairól.

Oktatási Bizottság beszámolója Az Oktatási bizottság beszámolóját Balogh Árpád alelnök úr ismertette a közgyûlésen, részletesen elemezte a bizottság átalakulásának szükségességét, valamint a szakmánkat érintô képzésekre tett javaslatokat. Ellenôrzô Bizottság beszámolója Török Mátyás az Ellenôrzô bizottság vezetôje beszámolt a közgyûlésnek az ellenôrzô bizottság 2005. évi munkájáról. Nagy jelentôséget tulajdonít a GÉMOSZ elnökségének demokratikus voltának, tájékoztatta a közgyûlést, hogy az elnök-

2

ségi ülések minden esetben kibôvített elnökségi ülések voltak, melyre a GÉMOSZ bizottságok tagjait is meghívták. Tájékoztatta a közgyûlést, hogy az elnökség 60 határozatot hozott, amelynek végrehajtásait rendszeresen ellenôrizte, továbbá rendkívüli feladatok megoldására az elnökség tagjaiból 4 alkalommal külön bizottság alakult. Javasolta a közgyûlésnek az elnöki beszámoló, a bizottságok beszámolóinak, valamint a 2005. évi gazdálkodás pénzügyi, számviteli eredményeinek elfogadását. Balogh Árpád szavazásra bocsátotta a GÉMOSZ 2005. évi beszámolóját, kiemelve a pénzügyi-gazdasági mérlegadatokat illetve a bizottságok beszámolóit. A közgyûlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta a GÉMOSZ elnökségének beszámolóját, a 2005. évi mérleget és eredmény kimutatást. Alapszabály módosítása Török Mátyás, az Ellenôrzô bizottság elnöke tájékoztatja a közgyûlést, hogy az alapszabály módosítás javaslatait a korábban megküldött tájékoztatóban a GÉMOSZ megküldte tagjainak. A GÉMOSZ újság teljes terjedelemben közölte, részleteiben elemezte az egyes pontok változtatásának szükségességét, kiemelve a megalakult márkaszövetségek integrálódását az országos szövetségbe. Az alapszabály változását a közgyûlés a 11 pontban felsorolt változásokat egyenként történô szavazással, egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta. Végezetül az egész változást egységes szerkezetbe foglalva a közgyûlés egyhangú szavazatával, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta. Tisztújítás Balogh Árpád levezetô elnök tájékoztatta a közgyûlést, hogy az ellenôrzô bizottság egy tagja Zsille Péterné nyugdíjba vonulása miatt elköszönt a GÉMOSZ-tól. Az elnökség megköszönve az ellenôrzô bizottság tagjának munkáját ünnepélyes keretek között elbúcsúzott tôle. Javasolta a közgyûlésnek, hogy az Ellenôrzô bizottság tagságának kiegészítésére, a jelölést elôkészítô bizottság nevében Csontos Gábor urat a SEAT szövetség elnökét válasszák meg. A közgyûlés egyhangú szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül megszavazta Csontos Gábor urat az Ellenôrzô bizottság tagjává. Egyebek (tájékoztatók) Gablini Gábor úr a GÉMOSZ elnöke tájékoztatta a közgyûlést arról, hogy a GÉMOSZ társadalmi, gazdasági szerepe nem csak az országon belül, hanem az Európai unió területén is elismerést ka-

pott. Az elnökség valamennyi tagja részt vett a CECRA különbözô bizottságainak ülésein, képviselve ott a szakamánk és a márkaszövetségek érdekeit. Befejezésül Balogh Árpád levezetô elnök megköszönte a közgyûlésnek az operatív munkáját, a jobbító szándékú javaslatait. Ezzel a közgyûlés hivatalos részét bezárta, és szünetet rendelt el. **** A GÉMOSZ konferencia elôadóinak prezentációi: • Molnár Albert pénzügy-politikai államtitkár úr az ország elôtt álló feladatok és lehetôségekrôl tartott elôadást. • Dr. Fendler Judit a Lízingszövetség képviseletében a lízingpiac aktuális helyzetérôl és a jövô kihívásairól tartott elôadást. • Fekete Csaba, a K&H Lízingcsoport vezérigazgatója „Új irányok és lehetôségek a márkakereskedôk és a lízingcégek kapcsolatában” címmel tartott prezentációt. • Dr. Kovács László, az Európai Bizottság Adó- és vámügyi biztosa a regisztrációs adó rendszerének várható uniós változásai és annak menetrendjérôl, valamint az egyéb várható adóváltoztatási elképzelésekrôl tartott tájékoztatót. • Dr. Gyôzô Gábor, az MGE elnöke az „MGE–GÉMOSZ együttmûködés” témában tartott elôadást. • Nagy László, Belügyminisztérium: ,,Az adminisztráció csökkentése a közigazgatásban” címmel tartott elôadást. • Mihalek Miklós, Központi Közlekedési Felügyelet: ,,Új személygépkocsik mûszaki vizsga nélkül” címmel tartott elôadást. • Dióssy Gábor gazdaság-politikai államtitkár a kis- és középvállalatok állami támogatása 2006-ban témában tartott tájékoztatást. • Szabó Zsolt VPOP vámigazgató „Feketegazdaság szakmánk területén” címmel tartotta meg elôadását. • Jáky Géza LAKOSZ elnök „VOC elôírások és költséghatékony technológiák a jármûjavító fényezésben” címmel tartott prezentációt. • Kolossváry Ádám a Merkantil Bank Rt. vezérigazgatója a hazai finanszírozási piac gondjairól, problémáiról, illetve örömeirôl beszélt elôadásában. • Huszti Tibor a Fáy András SzKI prezentációját a szakképzésrôl tartotta. • Fixler László a Marketing Szövetség elnöke ,,Hiányosságok a márkakereskedésekben” címmel tartotta elôadását.

Autó Márkakereskedô IV. évfolyam, 2. szám. ISSN 1589-6862 Kiadó: Gépjármû-márkakereskedôk Országos Szövetsége (GÉMOSZ), 1087 Bp., Könyves K. krt. 76. Felelôs kiadó: Gablini Gábor. Felelôs szerkesztô: Balogh Árpád. Szerkesztôbizottság: Giczy Árpád, Nott Írisz. Szerkesztôség: GÉMOSZ-iroda, 1087 Bp., Könyves K. krt. 76. Tel.: 287-8249, fax: 287-8250, e-mail: gemosz@ gemosz.hu. Nyomdai elôkészítés: Petit Typo Bt., e-mail: [email protected]. Nyomdai elôállítás: Poremba Nyomda, 1046 Bp., Klauzál u. 9. Tel.: 231-0983

Autó Márkakereskedô • 2006/2

www.gemosz.hu

Milyen változások várhatók a 2006. szeptember 1-jével életbe lépô új „kormánycsomagtól” szakmánk területén és piacán? Tisztelt kollégák, barátaim! Egy év sem telt el a 25%-os Áfa csökkentése után, amikor is a Parlament 2006. július 10-én a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében számos megszorító intézkedést tartalmazó adótörvény-módosítást fogadott el. Úgy gondolom, hogy ez az intézkedési csomag már rég benne volt a levegôben, csak azt nem tudtuk mikor csap le a villám. A törvénymódosítás egyértelmû célja, hogy további bevételeket biztosítson a költségvetés számára, ugyanakkor várható, hogy mindez az adóhatóság egyre szigorodó fellépésével is párosul. Szintén a módosításnak köszönhetôen a helyi iparûzési adó 2008. január 1-jétôl mégsem szûnik meg, annak ellenére, hogy errôl korábban már törvény született. A fentieken túl, a vállalkozásokat érintô jogszabály-módosításokból az alábbiakat érdemes kiemelni: 4% magánszemélyek és társaságok által egyaránt fizetendô különadó Társasági (elvárt) minimumadó – veszteségelhatárolás korlátozása 15%-os (kedvezményes) áfakulcs megszûnése Telefonhasználat áfa-levonási tilalmának 20%-os csökkenése, ezzel párhuzamosan 20%-os vélt természetbeni juttatás bevezetése 54%-ra emelkedô természetbeni juttatás személyi jövedelemadója Emelkedô, magánszemélyek által fizetendô egészségbiztosítási és munkavállalói járulékok Mindenképpen kedvezô fejleményként értékelhetô ugyanakkor, hogy a módosítás a részesedésekkel kapcsolatban árfolyamnyereséget – bizonyos esetekben – a jövôben adómentessé teszi (hasonlóan az osztalékra vonatkozó korábbi szabályozáshoz), amely a vállalatcsoportok tulajdonlásával kapcsolatos adótervezésben komoly lehetôséget jelent. Tekintve, hogy a rendelkezések 2006. szeptember 1-jétôl hatályba léptek, javasoljuk a jogszabályváltozások hatásainak mielôbbi felmérését. A felkészüléssel kapcsolatban külön érdemes kiemelni, hogy az ez év egészére elôzetesen számított adóterhelés is emelkedik, ez pedig szükségessé teheti a korábban elkészített üzleti tervek felülvizsgálatát. Felhívom a tagság figyelmét, hogy az itt leírtak tájékoztató jellegûek, és csak az általam legfontosabbnak ítélt változásokra terjed ki. GABLINI GÁBOR


Végezetül egy-két határidôt sorolok fel:

Szám Adónem megnevezése

Hatálybalépés

1 2

2006. szeptember 1.

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Társaságok szolidaritási különadója Befektetések árfolyamnyereségének adómentessége Elvárt társasági adó (minimumadó) Banki különadó Helyi iparûzési adó Általános forgalmi adó Magánszemélyeket terhelô szolidaritási különadó A személyi jövedelemadó sávhatárai Kamatadó Árfolyamnyereség-adó Osztalékadó Telefonszolgáltatások utáni természetbeni juttatás A természetbeni juttatás adókulcsának emelkedése Béren kívüli juttatások adókulcsa Adómentes munkáltatói hozzájárulás Adókedvezmények Munkáltatói társadalombiztosítási járulék A társadalombiztosítási járulék alapjának kiszélesítése Adószám felfüggesztése Pótlékmentes önellenôrzés lehetôsége Bejelentkezést megelôzô idôszak adóbevallása APEH – Szervezési rend Házipénztáradó Az egyszer_sített vállalkozói adó (EVA) emelése Adóhatósági ellen_rzések Környezetvédelmi termékdíj

2007. január 1. 2007. január 1. 2007. január 1. 2008. január 1. 2006. szeptember 1. 2007. január 1. 2008. január 1. 2006. szeptember 1. 2006. szeptember 1. 2006. szeptember 1. 2006. szeptember 1. 2006. szeptember 1. 2007. január 1. 2007. január 1. 2007. január 1. 2007. január 1. 2006. szeptember 1. 2006. szeptember 15. Kihirdetést követô 15. nap 2007. január 1. 2007. január 1. 2007. január 1. 2006. október 1. 2007. január 1. 2004. május 1. (visszamenôleges)

3

www.gemosz.hu

A Párizsi Autószalon

„Mondial de l’Automobile” A Párizsi Autószalon több mint százéves múltra tekint vissza: elôször 1898-ban rendezték meg. 140 ezren gyönyörködtek akkor a 232 kiállító modelljeiben, amelyek sikerrel teljesítették a Párizs–Versailles túrát is. 1902-ben már 230 ezer látogatót vonzottak az autómobilok, hogy aztán 1954ben már egymillióan nézelôdjenek. 2000-ben egész pontosan 1 436 351-en váltottak jegyet a rendezvényre, a Párizsi Autószalon ezzel abszolút csúcstartó a kiállítások (Frankfurt, Genf, Milánó, Madrid, Tokió, Detroit, stb.) között. Idén 1 450 000 autóbarátot várnak a szervezôk.

A Párizsi Autószalon szeptember 25-én nyitotta meg kapuit, a kiállításra több gyártó is világpremierrel készült. Megpróbáltuk összefoglalni képekben, milyen újdonságok várhatóak.

Aston Martin DBR9

Chevrolet S3X

Ferrari F430

Lexus LF-C

Mercedes Vision-R

Peugeot 907

Renault Fluence

Sivax Xtile

Toyota Camry Hybrid

BMW H2R

Rinspeed Chopster

Porsche 911

A legfontosabb kiállítások listája (2006. október-december) Idôpont

Helyszín

2006. szept. 30-okt. 15. 2006. október 19-27. 2006. október 2006. december 7-17.

Párizs (Franciaország) Prága (Csehország) Tokió (Japán) Bologna (Olaszország)

4


www.gemosz.hu

Tükörbe néztünk CSERI JÓZSEF elnökségi tag

A közelmúltban az egyik legkedveltebb autós portál, a Totalcar tartott tükröt a márkakereskedôk elé, megosztva tapasztalatait az olvasókkal. A szerzô ,,Újautó-vásárlási mesterkurzus” címmel, két részben foglalta össze a benyomásokat, amelyeket a márkakereskedôknél elvégzett inkognitó-teszt során, kollégájával közösen szereztek. Lépjünk most nagyvonalúan túl azon, hogy fenntartásunknak adjunk hangot a vásárlói próbák már-már rosszhiszemû indíttatása okán, inkább koncentráljunk arra, hogy elsôsorban a márkakereskedôkre vonatkoztatható konzekvenciákat összegezzük. Ezekbôl is akad jó pár, úgyhogy az írások helyenként gúnyos stílusa ellenére is köszönetet mondhatunk a Totalcar stábjának. A tanulságok közül két momentumot külön is érdemes kiemelni. Az egyik a hálózaton belüli, a márkakereskedôk közt folytatott kíméletlen verseny, amely az üzletág jövedelmezôségének fényében egyre nehezebben értelmezhetô, másrészt a vásárlói elvárások folytatólagos növekedése, amelyhez részben épp a márkakereskedôk magatartása szolgáltat kellô alapot. Félreértés ne essék! Nem a piaci verseny ellen emeljük fel szavunkat, csupán a márkakereskedések jövôjét is megkérdôjelezô, egyúttal az etikai normák határát feszegetô üzleti magatartás veszélyeire hívnánk fel a figyelmet. Annál inkább, mert a társadalmi és gazdasági környezet, amiben élünk, maga is indukálja azt a folyamatot, amelynek végeredménye a keres-


kedôvel, szolgáltatóval szemben megnyilvánuló fenntartás. Miért is csodálkoznánk, ha vásárlóink a Totalcar-hoz hasonlóan, valós tartalom nélküli frázisoknak tekintenénk a cégünk honlapján megfogalmazott üzleti filozófiánkat, ha a gyakorlat, vagy az alkalmazott üzleti magatartásunk esetleg mást sugall? Erre csak az érintettek adhatnak választ! Az igazán elszomorító, hogy a fogyasztóban szinte törvényszerûen kialakuló védekezési reflex mintegy általános konklúzióként, és a márkakereskedôkrôl alkotott negatív véleményként kerül felszínre. Pedig közülünk sokan emelhetnénk fel szavunkat, ha a tulajdonosi szándék szerint valóban – és nem csak a szavak szintjén –, fontosnak tartott, ügyfél iránti elkötelezettségünket gúny tárgyává teszik. Miért csodálkozunk azon, hogy a valóban korrekt hozzáállással, és a józan ész diktálta körülmények mentén kialakított kedvezményes árat az ügyfél szinte sértésnek tekinti, ha annak „kollégánk” szemrebbenés nélkül aláígér? Miként várható el szakmánk külsô megbecsülése, ha a belsô viszonyok és összefüggések tisztázatlanok? Miként alakítható ki a vásárló számára is értelmezhetô kép az üzletág jövedelmezôségeit illetôen, ha már középkategóriás új autókat is milliós nagyságrendû kedvezménnyel kínál(hat)unk? Számíthatunk-e a több százmilliós beruházások megtérülésére, ha az alapvetô etikai normák vagy a racionális gondolkodás hiánya, netán a virtuális térben egymással versengô árajánlatok következtében kiszolgálókból kiszolgáltatokká válunk. A ma nekem, holnap neked alapon zajló csatározásban mintegy elfeledkezünk arról, hogy maga a piaci verseny fogalma nem ellentétes a tisztességes kereskedelemmel.

Amelyhez mielôbb szükséges lenne felnôni! Ellenkezô esetben ne csodálkozzunk azon, hogy vásárlóink nem ajánlatkéréssel, hanem „ultimátummal” fordulnak hozzánk. Ideje lenne, hogy a szakma képviselôi felelôsségteljes gondolkodásról tegyenek tanúbizonyságot, és legalább a cégek mûködtetéséhez elengedhetetlen, mondhatni alapvetô közgazdasági összefüggésekkel megismerkedjenek. Továbblépve – és az ügyfélelégedettség eléréséhez hosszabb távon is szükséges jövedelmezôség összetevôit elemezve –, talán az importôröknek is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a márkakereskedôkre háruló követelmények, illetve a fix és mozgó árrés aránya mennyiben tekinthetô ösztönzônek, vagy az irracionális folyamatokat kikényszerítô eszköznek. Anyagilag is stabil hálózat hiányában ugyanis nehéz elképzelni, hogy a gyártók, és az ügyfelek által is elvárt szolgáltatások színvonala folyamatosan fenntartható. Persze ez a szempont a vásárlás pillanatában sokadrangú tényezôvé degradálódik, részben azért is, mert a kialakult kereskedelmi kultúra sokkal inkább a jól kommunikálható árelônyökre, semmint a termékkel vagy a kapcsolt szolgáltatásokkal összefüggô szakmai professzionalizmusra építkezik. Hogy ez mennyire igaz, jól szemlélteti a hivatkozott írások némely fejezete, melybôl képet kaphatunk egyes kereskedôk joggal kifogásolható hozzáállásáról, illetve egyes cégek üzletpolitikájáról. Pedig, ha valamikor, most igazán szükség lenne kollégáink professzionalizmusára. Csakúgy, mint a márkakereskedések által alkalmazott üzletpolitika felülvizsgálatára. Az elkövetkezô évek kilátásai ugyanis cseppet sem tûnnek kedvezônek. A fizetôképes potenciál várható csökkenése nem csupán az eladások darabszámának visszaesését, de a piaci verseny további élesedését is elôrevetíti. Mindez, ha jelentôs csôdhullámot talán nem is, de jó néhány márkakereskedés helyzetének megrendülését eredményezheti, ami a márkakereskedôk átlagos eladósodottsága fényében sajnos nem tekinthetô utópisztikus feltételezésnek. Arra vonatkozóan pedig, hogy az alkalmazott üzleti stratégia, és az ennek kapcsán szerzett vagy megosztott tapasztalatok mennyiben befolyásolják a fogyasztói magatartást, érdemes felkeresnünk a Totalcar honlapját, ahol a konklúziók közé beszúrt interaktív kérdôívben az olvasók is véleményt mondhattak a vásárlás során tanúsított, vagy a jövôben tanúsítani szándékozott, az alkudozás tényét preferáló hozzáállásukról. Már csak ezért sem árt, ha idônként tükörbe nézünk, még akkor sem, ha az a tükör esetleg torzít is.

5

www.gemosz.hu

Fontos az alapos tájékozódás

Kedvezô díjak, értékes szolgáltatásokkal HOVÁNYI SÁNDOR Allianz Hungária Biztosító Zrt. vezérigazgatóhelyettes

Minden eddiginél többtényezôs verseny jellemezte az utóbbi két évben a magyar gépjármû-felelôsségbiztosítási piacot. Az autósok tájékozottabbak és igényesebbek lettek, az Internet csakúgy, mint a szolgáltatások, megkerülhetetlenné váltak. Mégsem egyértelmû a választás… Az autósok egyik része a pénztárcájukat terhelô egyre növekvô kiadások mellett a minél olcsóbb díjú biztosítást részesíti elônyben, „úgysem nekem szolgáltat!” felkiáltással – mondja Hoványi Sándor, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese. Az elmúlt idôszakban pedig egyre nagyobb számban jelentek meg a biztosítási piacon azok a szereplôk, akik az olcsóbb díjjal csábították az ügyfeleket. Sok eset-

6

ben az ügyfél csak késôbb döbben rá, mit is vásárolt, illetve mit nem vásárolt meg. Szolgáltatás sajnos ezért az árért már nem – vagy csak vajmi kevés – jár, szemben a hosszas várakozási procedúrával. *** Az ügyfelek jelentôs része azonban az ár mellett szerencsére a szolgáltatásokat is figyelembe veszi döntésénél, hisz nem mindegy, hogyan és mikor oldódik meg problémája egy esetleges baleset során. Nem véletlen, hogy 2005-ben ügyfeleink számára versenyképes áron a kibôvített kedvezmények és szolgáltatások egymással összekapcsolt rendszerét vezettük be a piacra, és újdonságként kínáltuk – gépjármû-felelôsségés casco biztosítással rendelkezô ügyfeleink számára – az aktív kárrendezést. Mivel azonban a magyar piac realitásai közé tartozik, hogy csak minden negyedik autós rendelkezik cascóval is, 2006-tól már a csak felelôsségbiztosítottak is szert tehetnek erre a pénzben és idôben is komoly megtakarítást jelentô védelemre az Allianz Aktív Plusz kiegészítô biztosításunkkal. *** Az Allianz Aktív Plusz lényege, hogy - ha társaságunk szerzôdô partnere a károsult, de a balesetért felelôs károkozó más társaságnál rendelkezik érvényes gépjármû-felelôsségbiztosítással, akkor – ügyfelünk kérésére átvállaljuk gépjármûkárának rendezését. Ügyfelünket ilyenkor megilleti a készpénzmentes kárrendezés, amihez több mint 800 szerzôdött javítói partnerünk közül választhatja ki a számára legmegfelelôbbet, és pénztárcáján kívül a bónuszfokozata is érintetlen marad. Mindezt kevesebb, mint napi 9 forintért, azaz évi 3000 forint díjért kínáljuk a csak gépjármû-felelôsségbiztosítás-

sal rendelkezô ügyfeleink részére. Ez – a ma már egy tankolásnál is töredéknek számító – összeg többszörösen is megtérül viszont, ha tudjuk, hogy egy Allianz-ügyfél bármikor vétlen károsult lehet egy olyan balesetben, ahol a károkozó felelôsségbiztosítója nem nyújt készpénzmentes kárrendezést – teszi hozzá Hoványi Sándor. Ráadásul javítói szerzôdéseink jóvoltából mi közvetlenül a szerviznek fizetünk, így az ügyfélnek nincs szüksége saját zsebébôl – banki lekötésbôl, kölcsönbôl – elôteremteni az összeget. 2005-ben egy átlagos baleseti javítás költsége bôven meghaladta a 300 000 forintot, mindenki kiszámíthatja tehát, hogy milyen kamatveszteséget kerül el az Allianz Aktív Plusz biztosítottja. *** A hazai piacon jól látható az a tendencia, mely puszta díjközpontúságával veszélybe sodorja az autósoknak nyújtott szolgáltatások színvonalát, és ez ellen mi mindenképpen lépni kívántunk. Számunkra az ügyfél, az autós áll a középpontban, ezért alapos kutatásokkal mértük fel igényeit, szükségleteit, és ennek megfelelôen alakítottuk ki szolgáltatásainkat. No és bíztunk abban is, hogy az autósok - saját érdekükben - kitartanak a valódi szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplôk mellett. *** A magyar gépjármû-felelôsségbiztosítási piacon ma igazi verseny folyik az ügyfelekért. Felértékelôdött az Internet szerepe is, fontossá vált a díjszámítások gyorsasága és mindenekelôtt pontossága, és egyre többen használják, mint fô információforrást a döntéseik elôkészítése során. Persze az internetes oldalakat böngészve elsôsorban az árak és kedvezmények kavalkádja zúdul az ügyfélre, és sok esetben késôn derül ki, hogy az egyes árakhoz milyen gazdag szolgáltatáscsomagok tartoznak, vagy hogy éppen nem tartozik semmi. Ezért tanácsos az elôzetes tájékozódást követôen a biztosítótársaságok saját honlapján is körülnézni. Az Allianz honlapján könnyû, gyors és átlátható díjszámítási lehetôségeket kínálunk, és ügyfeleink bátran kérdezhetnek ügyfélszolgálatunkon is, akár szóban, akár írásban vagy telefonon. Az alapos tájékozódás a titka annak, hogy a választás végül ne jelentsen csalódást az autósnak, s a kedvezô díjak mellé pénzben is jelentôs értéket képviselô, a kényelmét, biztonságát valóban szolgáló szolgáltatások mellett dönthessen az autós.


www.gemosz.hu

Sötét haszon – világos veszteség Beszámoló az OKSZ 2006. július 5. rendezvényérôl

BALOGH ÁRPÁD alelnök

2006. július 5-én részt vettem, szakmánkat képviselve, az Országos Kereskedelmi Szövetség címben említett rendezvényén. A program célja felmérni, milyen módon lehet hatékonyan fellépni a feketegazdaság, fekete kereskedelem ellen Magyarországon. A szokásos egymásra mutogatás helyett, az elôadókban és hallgatóságában, megfogalmazódott egyfajta közös érdek. Valósággá vált mára az is, hogy nemcsak a gazdaság legális szereplôinek van rossz érzete a piacot zavaró, munkahelyeket és vállalkozásokat veszélyeztetô feketegazdasággal szemben, hanem az állam képviselôinek, ellenôrzô hatóságainak is. A kincstár üresedik és hiányzik az adóbevétel. Az elôadók között megtalálhatók voltak a PM, az APEH, a Fogyasztóvédelem, az OMMF (Munkaügyi Fôfelügyelet) és a VPOP jeles képviselôi, államtitkári és fôigazgatói szinten, reprezentálva az ügy fontosságát. A makrogazdasági mutatókból évek óta kitûnnek a huncutságok, de a kutya se törôdik vele, csak az aktív lakosságot sarcolják egyre jobban. Egy-két példán keresztül csak a felszínt kaparva keresem a válaszokat: • Ha a Magyarországon forgalomba helyezett összes gépkocsiból levonjuk a hivatalos, magyarországi új gépkocsi import autóinak darabszámát, vajon mi derülhet ki a különbségbôl?


(Adóbevétel hiány, korrupció, hová lett a tagállamokban korábban visszaigényelt áfa.) • A forgalomból véglegesen kivont gépjármûvek száma jóval nagyobb, mint a megsemmisített gépkocsiké. Ez miért nem azonos. (Talán szétszedték, hogy nemesfémeket nyerjenek? A veszélyes hulladékot pedig ott hagyták az erdôkben, élô vizekben. Esetleg az alváz- és motorszámot bûnözésre használják fel?) • Minden elhagyott gépjármûroncsnak van alvázszáma? (Igen. Akkor miért nem találják meg sohasem a felelôs utolsó tulajdonost?) • Miért van az, hogy a törvényben elôírt telephelyengedélyhez kötött szakmák önkormányzatoknál kiadott engedélyszáma köszönô viszonyban sincs a piaci valósággal. (A tizedik emeleten autószerelô mûhely van bejegyezve! Régen legalább a kontárkodás vádja volt a visszatartó erô, ma semmi! EU-tagok vagyunk, és mint tudjuk az unió elôbb-utóbb nem viccel. Elszámoltatja majd a kormánnyal, a környezetet terhelô, engedély nélkül mûködô vállalkozásokat. Mert ugye itt vannak az adót nem fizetô, a munkavállalót nem bejelentô „ügyes” vállalkozók is, ,,akik mindig jobbak és olcsóbbak nálunk”!) • A szabadversenyben miért a bejelentett, adófizetô vállalkozók vannak pellengére állítva, mint árdrágítók, kartellbe tömörülôk, rablók? (Azt a fogyasztót minek nevezzük, aki mindig keresi a számla nélküli gazdaságot, sôt mondogatja, nekem nem kell számla, hátha olcsóbb lesz?) El kell végre jutni a tisztességes adózók védelméhez! Az adót nem fizetô polgár és vállalkozó, szintén megtalálható a makrogazdasági számok mögött. Az is kiderült, mennyien nem fizetnek egészségügyi biztosítást! A királyok valamikor földet adtak annak, aki az állami hozzájárulásokban jeleskedett. A demokrácia hazai hatalmi szervezetei ezt fordítva tették eddig, talán nem szólt nekik senki. Ma bugyutának nézik az adózót és lesütött szemmel kell járnia, nehogy észre vegyék, hogy mennyire nem erre a világra való. Ezen a konferencián találkoztam elôször az állami ellenôrzô hatóságok részérôl emberi hanggal, megértéssel és annak a szükségnek felismerésével, hogy valóban együtt fogjunk össze a feketegazdaság visszaszorítása érdekében! Úgy legyen!

Tájékoztató a GÉMOSZ elnökségének munkájáról 2006. június–szeptember • Tárgyalás Sánta Lászlóval, a Zsaru Car ügyvezetôjével egy lehetséges együttmûködésrôl. • Hálózatokon belüli üzletpolitika feltérképezése, a vásárlók részére nyújtott kedvezmények, és ezek jövedelmezôségre gyakorolt hatásának tükrében. • Etikai kódex felülvizsgálata, a kereskedôi magatartásban fellelhetô negatív tendenciák visszaszorítása érdekében. • GÉMOSZ-ajánlás kialakítása az olyan orgánumokban való hirdetésekkel kapcsolatban, amelyek tendenciózusan, és jellemzôen indokolatlanul vagy általánosítva, joggal kifogásolható módon tájékoztatnak a márkakereskedésekrôl, illetve márkaszervizekrôl. • Oktatással kapcsolatos kérdések, képzési kérdôív összeállítása és kiértékelése. • EME-tanácskozás a vizsgáztatás jövôjével kapcsolatban. • Egyeztetés az OMMF elnökével, Papp Istvánnal. • LONDON ECONOMICS tanulmány kiértékelése (CECRA által készíttetett tanulmány: „Fejlemények a jármû-kiskereskedelemben és az értékesítés utáni piacokon az 1400/2002 Rendelet alapján”). • GÉMOSZ–VOSZ együttmûködésének lehetôsége oktatás terén. • MÁV Biztosítóval kapcsolatos kérdések. • GÉMOSZ újság készülô példánya. • 2007. évi báli helyszín kiválasztása. • CECRA közgyûlés Brüsszel: 2006. szeptember 20. • CECRA, Brüsszel 2006. szeptember 25.: Nelly Kroes Európai Bizottság Versenyjogi Biztosának elôadása a London Economics által készített tanulmány kapcsán.

7

www.gemosz.hu

A 2006. május 18-i Közgyûlésen megszavazott módosítások a GÉMOSZ alapszabályában TÖRÖK MÁTYÁS Ellenôrzô bizottság elnöke

A GÉMOSZ által létrehozott Alapszabály Bizottság áttekintette alapszabályunkat és megállapította, hogy a stilisztikai javításokon túl 11 olyan pont megváltozását javasolja a közgyûlésnek, amelyek alapfeltételeiben lényeges javítást nem igényelnek, de egyes fejezetek pontosítása idôszerûvé és kötelezôvé vált. A módosításokat a közgyûlés egyhangúlag elfogadta. Módosult részek: 1.) Legfontosabb elsô változtatásunk az alapszabály 2. pontjában a székhely megváltozásának rögzítése. Tagságunk elôtt a korábbi alapszabályból ismert, hogy a szövetség korábbi székhelye a Budapest XXIII. ker., Grassalkovits úton lévô irodaházban, bérelt helyiségben volt. 2004-ben az Elnökség úgy döntött, hogy a társadalmi, felügyeleti, márkaszövetségeinkkel valói kapcsolataink minôségének javítása érdekében új, modernebb /tágasabb/ helyiséget bérlünk. Ezért a 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. sz. alatti lévô irodaházban béreltünk új irodát, ill. székhelyet. Ezért az Alapszabály 2.sz. pontja helyesen:

8

A Szövetség székhelye: 1087 Budapest, Köny ves Kálmán krt. 76. Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a Szövetség telefonszáma és e-mail címe változatlan maradt. Megváltozott a hivatalos pecsétünk is. Új embléma került minden kiadványunkra, levélpapírjainkra és egyben bélyegzô lenyomatunkra is. Az 5. pontban a pecsétünk leirata az alábbiak szerint változik. „Köriratban a Szövetség neve, középen a GÉMOSZ emblémájának rajzolata.” 2.) A 2005-ös év ugrásszerû változást hozott a márkakereskedelemmel foglalkozó társaink életében, mivel egyre több márkaszövetség alakult annak érdekében, hogy az egységes arculat, az egységes márkavédelem biztosítható legyen. Alapszabályunk is méltóan követi ezen változásokat, melynek értelmében a 6. pontban megfogalmazott céljaink a Márkaszövetségek címszóval egészül ki. A 6. pont végleges szövege az alábbi: A Szövetség fô célja: A Szövetséget a Márkaszövetségek és a tag szervezetek a szövetségbôl eredô elônyök kihasználására, érdekvédelmük és érdekképviseletük ellátására, egymás kölcsönös támogatására hozták létre, ill. mûködtetik. A változás itt a mûködtetésre irányul. 3.) Ugyan ezen gondolatok fogalmazódtak meg a 7. Szövetség célja fejezet részben, ahová a 7.1 pont alá bekerült, hogy a tag Márkaszövetségek érdekvédelme is célja a Szövetségünknek. A 7.1-es pont helyesen: A Szövetség tagszervezeteinek és a Márkaszövetségek érdekvédelme és a márkakereskedôi érdekek képviselete Magyarországon, … stb. többi rész változatlan. 4.) A Szövetség feladatai körében is kiemelésre került a Márkaszövetségeink szerepe, ezért a GÉMOSZ azokat a Márkaszövetségeket, akik a tagjai sorába léptek, ôket kiemelten kezeli és feladatul tûzte általános érdekeiknek feltárását is. Ezért a III. fejezet 10. pontja helyesen az alábbi: A Szövetségi tagok és a Márkaszövetségek általános érdekeinek feltárása az érdekek egyeztetése, harmonizálása. 5.) Alapszabályunk a 34.2 pont alá sorolta a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat.

Ezen fogalomkörbe fontos szempontnak ítéltük meg, hogy a Szövetségünk mûködési feltételeit meghatározó lényeges kérdések a közgyûlés hatáskörébe tartozzon, mivel a jogszabály is erre ad lehetôséget, ezért a 34.2/g pontban az alábbiakat rögzítettük. Ez a pont helyesen: Döntés más szervezettel történô egyesülésrôl: Az egyesülés szót azért volt szükséges kihangsúlyozni, mert az egyesülés fogalmába az is beletartozik, hogy Szövetségünk megszûnhet, vagy más név alatt folytathatja tevékenységét. Ez pedig a tagság tudta és beleegyezése nélkül nem lehetséges. Ugyan ezen fejezet /h. alpontjában megfogalmaztuk azokat az elvárásokat, hogy kik jogosultak a közgyûlés elé terjeszteni ügyeket. Mivel a jogszabály kizárólagosan és pontosan meghatározza annak feltételeit, ezért helyesen a leírt: h./ pont az alábbiakra változott Döntés azon ügyekben, melyeknek eldöntését a közgyûlés magához vonta, valamint azon ügyekben, melyeket az Elnökség, vagy az El lenôrzô Bizottság a közgyûlés elé terjeszt. 6.) A 2005. évben megtartott közgyûlésünkön határozat született arról, hogy a jogszabályoknak megfelelôen a GÉMOSZ is évente legalább egyszer közgyûlést kell, hogy tartson és ezen a közgyûlésen kötelezô jelleggel milyen témát, ill. témákat kell megtárgyalni. Ennek egyik fontos részét a 34.3/a pont rögzíti, mely az alábbi: 34.3/a. A közgyûlést évente legalább egyszer - minden év május 31-ig – az éves beszámoló mérleg és eredmény kimutatás, valamint a tárgy évi költségvetés elfogadása céljából össze kell hívni. 7.) Az Alapszabály modernizálásának vizsgálatakor figyelembe vettük, hogy a Szövetség mûködésének jogszabály szerint történô biztosításához elengedhetetlen külsô szakemberek igénybevétele, mely jelenti azt is, hogy egyes bizottságokban résztvevôk nem tagjaink közül kerülnek ki. Ennek érvényesíthetôsége érdekében a 34.3/d pontot az alábbiak szerint egészítettük ki: 34.4/d. helyesen: a közgyûlés állandó tanácskozási jogú meghívottai a Szövetség fôtitkára és a Szakbizottságok vezetôi az elnökség, valamint az Ellenôrzô Bizott ság tagjai.


www.gemosz.hu

Ugyan ezen fejezet /g. pontjában jogszabály harmonizáció miatt a korábban 50%-os kezdeményezési készséget 30%-ban határoztuk meg. Ezért 34.3/g pont 4. bekezdése, mely a rendkívüli közgyûlés összehívásáról határoz, az alábbi: 34.3/g pont 4. bekezdés: a tagok egyharmada írásban kezdeményezi az ok és a cél megjelölésével. 8.) A 34.3/f pontjában meghatározott feltételek pontosítják a küldött közgyûlés megtartásának, ill. lefolytatásának fontos szabályát. Ezért szükségesnek találtuk, hogy rögzítésre kerüljön, hogy kik jogosultak a közgyûlésen való részvételre ennek érdekében a 34.3/f pont az alábbiak szerint fogalmazódott meg: 34.4/f. A közgyûlés mandátum vizsgálattal indul, ahol minden küldött igazolni tartozik a közgyûlésen való részvételének jogosultságát. 9.) Fontosnak tartottuk, hogy pontosításra kerüljön a közgyûlés megtarthatóságának feltétele, abban az esetben is, ha az elsô összehívás határozatképtelennek bizonyulna. „Szerencsére tagjaink érdeklôdése a GÉMOSZ tevékenysége iránt sokkal nagyobb, mint más hasonló szervezetek tagjainak részvétele közös ügyeik rendezésében”. A jogszabály elôírja és biztosítja számunkra,

hogy az ismételten megtartandó közgyûlést az Alapszabály rendelkezései szerint, de a jogszabályban elôírt kötelezettségek mellett, azaz max. 30 napon belül meg kell tartani azonos napirendi pontokkal. Ezen gondolatokat egységes szervezetbe foglalva az alapszabály 34.4/a pontjának 2. bekezdését az alábbiak szerint rögzítettük: 34.4/a 2.bek. A közgyûlési meghívóban meghatározásra kerül a megismételendô közgyûlés idôpontja és helye. A megismételt közgyûlést az eredeti meghívóban rögzített idôpontban /ami max. 30 napon belüli lehet/ össze kell hívni. A megismételt közgyûlés napirendje azonos a határozatképtelen közgyûlés napirendjével és a közgyûlés a megjelentek számától függetlenül határozatké pes. 10.) További fontos szempont a közgyûlés levezetésének biztosítása. Korábbi alapszabályunk úgy határozott, hogy a közgyûlés levezetésének elnöke a Szövetség elnöke. Valamennyink elôtt ismert, hogy a 2005. évi közgyûlésünkön már két alelnökkel mûködött a Szövetség, valamint tagjaink tudják és belátják, hogy egy emberre építeni korlátlanul egy szövet-

ség mûködését nem lehet, ezért szükség volt, hogy a közgyûlésünk levezetésének biztosítását más személyekre, mint például az alelnökök megbízás alapján átadható legyen. Ezért a 34.6/a pontját az alábbiakra változtattuk: 34.6/a pont. A közgyûlés levezetô elnöke a Szövetség Elnöke. Akadályoztatása esetén, a közgyûlés az Alelnökök egyikét, vagy az Elnökség más tagját, ill. a Szövetség Fôtitkárát választhatja levezetô elnöknek. 11.) A közgazdasági szabályzók változása, amely a fizetési kötelezettségek szempontjából elôírja, hogy számlát minden szervezet csak a konkrét pénzek beérkezése után adhat ki, fontosnak tartjuk, hogy meghatározásra kerüljön, hogy tagjaink a tagdíjat minek alapján fizetik meg Szövetségünknek. Ezért az alapszabály 45.4 pontjában az alábbiakat fogalmaztuk meg. A rendes éves tagdíjat a tagoknak a Szövetség által kiállított számla alapján kell megfizetni. Az új belépôknek a belépést követô 30 naptári napon belül a Szövetség számlát állít ki és küld meg.

Castrol Múltidézô Nosztalgiest Szeptember 9-én került megrendezésre a Castrol Hungária Kft. fergeteges retro bulija, melynek a siófoki Ezüstpart Hotel szolgált helyszínéül. A Castrol vendégei a déli órákban kezdtek érkezni, regisztráláskor már az úttörô egyenruhába bújt lányoktól-fiúktól kaphatták az eligazítást, a korhû csattos Bambival egyetemben. Délután a gyönyörû napsütéses idôben szabadtéri programokon vehettek részt a meghívott kispajtások, a hotel hatalmas füves területe hamar megtelt vidámsággal, jókedvvel. A programokból egy kis ízelítô: • Retro rally verseny Trabanttal és Wartburggal • Babetta ügyességi verseny • Retroplakát felismerés • Barchoba, Kap-Csol-Tam, Kérdezz-Felelek! • Zenei vetélkedô • Ki mit tud? • Siófoki városnézés, 1964-es piros Ikarus-szal Természetesen a délutáni programokkal nem ért véget a nosztalgiaparti. A hangulatot sajnos nem tudjuk e pár sorban visszaadni, de a fellépôk névsora talán azért sejtet valamit. Elsôként Nagy Bandó András fokozta az amúgy sem feszélyezett hangulatot, a jelenlévô mintegy 450 kispajtás legnagyobb örömére. Csepregi Éva, majd Marót Viki és a Novakultúr pedig már aktív mozgásra buzdították a jelenlévôket, aminek sikerét már csak az Irigy Hónaljmirigy Ráncdalfesztivál elôadása tudta felülmúlni. A buli nem érhetett véget nosztalgia-diszkó nélkül, a 70-es, 80-as évek zenéit B.Tóth László keverte bakeliten, egészen hajnalig.


9

www.gemosz.hu

KÖRKÉP

Fókuszban a márkakereskedôi szövetségek Jóllehet az elmúlt hónapok relatív gyenge forgalma okán sok mindenrôl nem számolhatunk be, azért a márkakereskedôi szövetségek tevékenységét illetôen újabb információkkal szolgálhatunk. Ezen hírek közül elsô helyre kívánkozik a KIA Márkakereskedôk Magyarországi Egyesületének (rövidített nevén: KIMME) július 28-i megalakulása. Az egyesület megalapítását hosszas elôkészítô folyamat elôzte meg, amelyet egyrészt az importôr menedzsmentjének átalakulása, másrészt a márkakereskedôi hálózat jelenleg is tartó átszervezése befolyásolt. A egyesületben a KIA márkakereskedôk több mint 50%-a alapító tagként regisztrálta magát, akik elnökként Giczy Árpádnak szavaztak bizalmat. A rövidtávú tervek közt az importôrrel havi rendszerességgel folytatott egyeztetések kaptak prioritást, amelyek során az elôzô hónap kiértékelése és a következô hónap stratégiai célkitûzései is megvitatást nyernek. A hírek szerint még ez év végén piacra kerülhet a KIA új, C szegmensbe sorolt, – a párizsi autószalonon hivatalosan is bemutatott autója – a Cee’d, amelytôl az importôr és a márkakereskedôk is a forgalom jelentôs bôvülését remélik.

jon a piac valós helyzetérôl, a konkurensek által alkalmazott üzletpolitikáról, a piac csökkenését megállítani szándékozó stratégiai törekvésekrôl, és a Mazda márkakereskedôk valós helyzetérôl. A Toyota márkakereskedôk szövetségének közelmúltbéli tevékenységét is a vezérképviselet menedzsmentjében bekövetkezett változások határozták meg. A szövetség megtartotta elsô egyeztetését az importôr újonnan kinevezett felsô vezetésével, melynek során újfent megfogalmazást nyertek az együttmûködés – mindkét fél részérôl üdvözölt – alapelvei. A találkozón került sor azon, az importôr és a márkakereskedôk együttmûködését több oldalról megközelítô felmérés kiértékelésére, melyet a márkakereskedôi szövetség – a tagok értékelésére támaszkodva – állított össze, az együttmûködés hatékonyságának további növelése szándékával. A konstruktív légkörben zajlott egyeztetésen nem csupán a szakmai munkához kapcsolódó észrevételek és javaslatok, de a márkakereskedések jövedelmezôségének javítására irányuló ajánlások is megvitatást nyertek.

A Mazda márkakereskedôk szövetségében a 2006. évre várható eredmények kiértékelése volt a közelmúlt egyik legfontosabb eseménye, aminek kiemelt jelentôséget adott a kormány által bejelentett reformcsomagnak az értékesítésre gyakorolt, várható hatása. A szövetség elemzése nem csupán a márkakereskedôi tervszámokra, de a márkakereskedések jövedelmezôségére is kiterjedt. Mindezt az elôttünk álló két évre vetített prognózissal egészítették ki. Az elemzés külön kitért a piaci és gazdasági környezet változása okán várható hatások összegzésére, ami a hálózatot terhelô, és a kereskedelmi tevékenység fejlesztésére fordított költségek, illetve azok megtérülési kockázata okán is kiemelt fontossággal bír. A Mazda márkakereskedôk jövôbeni eredményessége érdekében a szövetség megkezdte a 2007. évi tervek teljesítéséhez szükséges javaslatok elôkészítését, amelyeket az importôrrel közösen szándékoznak megvitatni. Az egyeztetések során külön kitérnek a javasolt etikai alapelvekre, amelyeket – a gyártó, az importôr, és a márkakereskedôk viszonyrendszerében is – az eredményesség kulcsfontosságú alapelemeként határoznak meg. A szövetség arra törekszik, hogy a gyártó irányába is pontos információkkal szolgál-

10


www.gemosz.hu

Kereskedések, darabszámok…


Dealer (db)

Eladott db szám

Kereskedés/ autó

Eladott darabszám 2006 elsô félévében (Importôri lista alapján) Márkakereskedés

Minden márkakereskedô kíváncsi arra, hogy más márkák milyen eredménnyel értékesítenek, hogyan alakulnak a bevételeik és milyen eladott darabszám után jutnak még profithoz. Az alábbi táblázatban a 2006. elsô félévében értékesített autók darabszáma található. Feltüntettük azt is, hogy ezt hány kereskedôház értékesítette, hiszen tudjuk, hogy egy tulajdonosnak akár több gépjármû kereskedése is lehet, ezért a kereskedôház/értékesített darabszám értéket tartottuk megfelelô és használható információnak. Tudjuk, hogy igen eltérô mind a dealerségek száma, mind pedig az értékesítés hatékonysága területenként és márkánként. Emellett pedig nem dolgozunk egyforma árréssel, és egyéb feltételeink is különböznek, például a beruházások nagysága és az importôrök által elvárt minôségi szabványok is változók. Nyugat-Európában általában 400 db új személygépjármûvet értékesítenek évente, ezt tartják az úgynevezett „küszöbértéknek”, amelyet el kell érnie egy kereskedôház értékesítésének. A jelenlegi féléves eladási darabszám alapján erre a Fordnak és a Toyotának van reális esélye. Természetesen ez a „küszöbérték” Magyarországon

Suzuki Ford Opel Skoda VW Toyota Renault Chevrolet Peugeot Citroen Fiat

150 52 86 74 66 36 60 61 44 45 38

16 471 11 627 11 339 8 562 7 770 6 960 6 557 4 560 4 285 4 099 3 875

109 223 132 116 118 193 109 75 97 91 102

márkánként változó, de azt azért kijelenthetjük, hogy a 200 db eladott új autó minimálisan elvárható. Minden bizonnyal a leghasznosabb információ – amelyet a táblázatunk tartalmaz –, a saját

márkán belül látható értékesítési darabszám, hiszen ez alapján mindenki értékelheti a kereskedését, és mindemellett hasznos információkat találhat a márkáján belül a jelenlegi tendenciáról. Véleményem szerint több márkának is kritikusak az értékesítési darabszámai, és a mindannyiunk által ismert megszorító intézkedések következményei miatt ez még tovább csökkenô értékesítést jelenthet. A GÉMOSZ-nak nem áll szándékában az, hogy beleszóljon a márkakereskedôk gazdasági folyamataiba, de azt mindenképpen fontos feladatnak tartjuk, hogy megfelelô mennyiségû és a lehetôségek szerint pontos információkat közöljünk. Mikor azt halljuk, hogy a következô két évet a márkakereskedôk közel 20–25%-a „nem fogja túlélni”, és a jelenlegi állapotot tükrözô táblázatra nézünk, valamint mindebbe belekalkuláljuk a 2007-re várható csökkenést az értékesítésben – ami márkától függôen 15-25%-ot is jelenthet –, sajnos megállapítható, hogy az elôrejelzés alapján több kereskedésnek is idôben el kell gondolkodnia a jövôjérôl, illetve a jövôbeni lehetôségeirôl.

11

www.gemosz.hu

Hiányzó festéktonnák Tényleges és illegális fényezôtevékenység hatása a környezetvédelemre és adóbevételekre

JÁKY GÉZA LAKOSZ elnök

LANCZKI MIKLÓS LAKOSZ alelnök

Állásfoglalás a szürke gazdaság csökkentése és az megfelelô fényezôanyagok használatának segítésétre. Ki az igazi károsult? Magyarországon jelenleg autónként kb. 1 kg javító festéket használnak fel évente. A magyar fényezôanyag piac nagysága kb. 3000 tonna. Ebbôl a „látható”, „A” kategóriájú javító festéknagyság kb 1000 tonna. („A” kategóriájú anyagok: az autógyártók által javasolt, elfogadott termékek.) Hol van a hiányzó 2000 tonna? Ezek után ki fizeti be az adókat? Eltûnik a szürke gazdaságban? Ki az igazi károsult? A gépjármû tulajdonos, a szakmûhely, az állam vagy esetleg mindhárom egyszerre! • A gépjármû tulajdonos azért, mert nem rendszerben dolgozó felépítménnyel javították meg az autóját, azaz szakszerûtlen javítást kapott! • A nagy beruházásokat elvégzô márkaszervizek és független szakmûhelyek azért, mert nem náluk végezték el a szakszerû és garanciális javítást! • Az állam pedig azért mert elesett az adóbevételektôl! Nem hivatalos festékforgalmazótól vásárolt a „mûhely” a fényezôanyagot és mindent elkövetett, hogy a legolcsóbban beszerezhetô anyagokat alkalmazza, akár a javítás minôségének a rovására is! Javaslatunk, hogy támogassuk a rendszerben dolgozó és az elôírásokat betartó szakmûhelyeket! A pozitív diszkrimináció egy jó lehetôség erre, azaz a minôsített és rendszert használó szakmûhelyek listáját az interneten keresztül is hirdetni kellene. A biztosítók számára ezeket a mûhelyeket kellene a javításokhoz felajánlani. Aki nincs a listán az valószínûleg nem kíván rendszerben dolgozni és az elôírásokat is csak a

12

„piaci viszonyoknak” elengedhetetlenül szükséges mértékben akarja betartani! Ez nem a piaci verseny korlátozására irányulna, hanem az ellenôrzött és szakszerûen dolgozó mûhelyek napi tevékenységét segítené. A jelenlegi helyzeten a LAKOSZ változtatni szeretne! A LAKOSZ azaz a Lakk Kereskedôk Országos Szövetsége 2005 október 12-én alakult. A szövetség fontosabb céljai: • A Magyarországon mûködô fényezôanyag-kereskedôk szakmai képviselete • A fényezôpiac tisztulásának elôsegítése • Jogkövetô fényezô vállalkozások helyzetének javítása • Eleget tenni a 2007. január 1-jétôl érvényes környezetvédelmi elôírásoknak. Mindezek elérése kapcsán felvetôdik a mûhely ellenôrzés problematikája. Az alábbiakban szeretnénk röviden összefoglalni a környezetvédelmi – azaz VOC -rendelettel kapcsolatosan, a LAKOSZ által képviselt állásfoglalásunkat, amelyben megfogalmaztuk azokat az aggályainkat is, amik esetleg kibúvási lehetôségeket teremt a ,,nem rendeletkövetô mûhelyek” részére. A kormány 25/2006. (II. 3.) Kormányrendelete egyes festékek, lakkok és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §a (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következôket rendeli el: A rendelet hatálya 1. §(1) A rendelet célja a szerves oldószerek egyes festékekben, lakkokban és jármûvek javító fényezésére szolgáló termékekben történô felhasználása során keletkezô illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozása. VOC-direktíva 25/2006 Kormányrendelet

Lakk Kereskedôk Országos Szövetsége [email protected]

Már csak pár hét van az új VOC direktíva bevezetéséig! Hogyan lehet irányítani, hogy az új VOC direktívának megfelelô fényezô anyagokat vásárolják a mûhelyek? Az Európai Uniós országokban csak a rendeletnek megfelelô anyagokat lehet gyártani, forgalmazni és felhasználni! De… A mottó az, hogy csak azt az autójavító mûhelyt lehet megbüntetni illetve csak azon lehet rendeleteket számon kérni, aki be van jelentve illetve aki „látható” a hatóságok számára! Sajnos vannak olyan mûhelyek és javítási tevékenységet folytató ,,fényezônek” nevezett helyek, amelyek nincsenek regisztrálva illetve nem tartják be az elôírásokat, így ezeket – mivel nincsenek nyilvántartva – nem is ellenôrzik! Akkor hogyan javíttathatnak ezeken a helyeken „hivatalosan”? Javíthatunk ezen a helyzeten! Véleményünk szerint nem elég a megjelent rendelet végrehajtása, mivel továbbra is csak a regisztrált és engedéllyel rendelkezô márkaszervizeket és szakmûhelyeket fogják ellenôrizni és esetleg büntetni. Legalább ilyen fontos lenne minden „fényezési hely”, vállalkozás nyilvántartásba vétele és ezek ellenôrzése annak érdekében, hogy a rendelet célja – a kibocsátott oldószer mennyiségének csökkentése – megtörténjen. Ennek megvalósításával lehetôség nyílna a környezetvédelmi célok mellett a szürkegazdaság szûkítésére. A fentiekben vázoltuk, hogy a fényezôpiac tisztulása csak konkrét gyakorlati intézkedések segítségével fog megtörténni. A GÉMOSZ és a LAKOSZ felajánlja a segítséget minden hatóságnak a piac tisztítására tett intézkedésekhez.

JÁRMÛJAVÍTÓ FÉNYEZÉSRE SZOLGÁLÓ TERMÉKEK VOC-TARTALMÁNAK FELSÔ HATÁRÉRTÉKEI Termék alkategória

Bevonatok

a.

Elôkészítô és tisztító

b. c.

Karosszéria gitt Alapozó

Elôkészítô Tisztító Minden típus Felületképzô/simító és általános (fém) alapozó Wash primer Minden típus Minden típus

d. e.

Felsô bevonat Speciális bevonatok

VOC g/l* (2007. 1. 1.) 850 200 250 540 780 420 840

*g/l a termék használatra kész állapotában. Az a) alkategória kivételével, használatra kész *„VOC” jelentése: Illékony Szerves Oldószer tartalom


www.gemosz.hu

A telephely-engedélyek jogszabályi hátterérôl IVANICS LAJOS elnökségi tag

A telephely-engedélyezés kicsit olyan, mint a házépítés. Aki egyszer túl van rajta, nem szívesen fogna bele még egyszer. Egyszer viszont mindenkinek át kell esni rajta, ezért egy összefoglalással és néhány gyakorlati tapasztalattal szeretném segíteni azokat, akik még elôtte állnak. A hivatalos, 80-1999. (VII.) Kormányrendelet sok mindent felsorol, amit a telephelyengedélyhez be kell nyújtani, de hogy milyen formában, az a jogszabályból sajnos nem derül ki. A kérelemben a lehetô legalaposabban be kell mutatni a telephelyet és a tevékenységet, mert ekkor egyrészt kisebb esélyünk van rá, hogy – biztos ami biztos alapon – elôírjanak olyan kötelezettségeket, amelyek talán nem volnának okvetlenül szükségesek, másrészt ha a hatóságok a kérelem és a mellékletek alapján mindent megismernek, valószínûleg sokkal együttérzôbbek lesznek velünk szemben. Új telephely létesítése során több területen szükséges szaktanácsadók közremûködésére, (pl. munkavédelem, tûzvédelem, környezetvédelem).

A kérelmet az alábbi tagolás szerint célszerû beadni: 1. A telepengedély kiadására irányuló kérelem (formanyomtatvány). Ezt az önkormányzat adja, értelemszerûen kell kitölteni. 2. Technológiai leírás, amely a telephelyen üze melô technológiát mutatja be, ezen kívül a kére lem kötelezô tartalmi elemeit foglalja össze. A technológiai leírás az alábbiakra térjen ki: • A kérelmezô adatai, társasági formája • Telep címe és helyrajzi száma, továbbá a közvetlenül szomszédos ingatlanok adatai • Telep tulajdonosa, a használat jogcíme • A telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenység (TEÁOR és SZJ szerinti besorolás számszerû feltüntetésével) • Az üzemeltetés (nyitva tartás) idôtartam, mûszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével


• A munkavállalók száma munkakörönként, a szociális helyiségek biztosításának módja és kialakítottsága • A gyártott, forgalmazott, tárolt termékek felsorolása a várható éves mennyiség feltüntetésével • A végzendô technológiai mûveletek • A felhasznált alap és segédanyagok • Veszélyes anyagok és készítmények felsorolása, várható éves felhasználás • Ivóvíz-, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyûjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat, (célszerû a Csatornamûtôl befogadói nyilatkozatot mellékelni) • Az alkalmazott technológia során keletkezô hulladékok, gyûjtésének, kezelésének módja • A munkavégzéshez szükséges mesterséges szellôztetés módja (ha szükséges) • A szennyezett levegô elvezetésének és tisztításának helye és módja, az elszívott levegô utánpótlásának módja • Levegôszennyezô források bemutatatása • A telep üzemeltetéséhez szükséges hôtermelô berendezés egyedenkénti típusfûtô teljesítmény adatait, (egy kéménybe kötött 140 KWnál nagyobb összteljesítményû kazánok esetén mint légszennyezô pontforrást be kell jelenteni és engedélyeztetni) • A környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bûz, füst, tûz- és robbanásveszély, üzemszerû szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módja, • A keletkezô zaj mérése. A jegyzô általában elôírja a környezeti zajmérést, amelynek költsége kb. 60-120 000 Ft, amelyet bizonyos esetekben el lehet kerülni. Ipari területen, ahol 300 m-en belül nincs lakóház, a Környezetvédelmi hatóság többnyire eltekint ettôl. Ha a gépek dokumentációjában részletezve van a zajkibocsájtás és/vagy készült belsô zajmérés, érdemes megpróbálni az alacsony értékekre hivatkozni, amely alapján valószínûsíthetô, hogy a mérendô érték a határértéken belül marad, hátha ezek alapján eltekintenek a környezeti zajméréstôl. Ha lakossági panasz érkezik, a zajmérést biztosan pótolni kell! • A várható jármûforgalom és az anyagmozgatás módja • A munkavállalók egészségét veszélyeztetô tevékenység esetén a külön jogszabályokban elôírt munkavédelmi üzembe helyezés várható idôpontja

• Tûzvédelmi osztályba sorolás, tûzvédelmi követelmények teljesülése 3. Mellékletek: • Három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap • Bérlet esetén bérleti szerzôdés • Helyszínrajz (a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetésének feltüntetésével) • Alaprajz a helyiségek rendeltetésének feltüntetésével • Cégbejegyezés vagy egyéni vállalkozó igazolvány másolata • A tevékenység végzéséhez szükséges, a munkavédelemi törvény szerint veszélyes munkaeszközök felsorolása • A veszélyeshulladék-gyûjtôhely üzemelési szabályzata és a hulladékgazdálkodási terv (ajánlott, kérhetik) • A felhasználni kívánt veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai • Veszélyeshulladék-elszállítási szerzôdést (ajánlott, kérhetik) • A környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárítási terv • Környezetvédelmi minôsítés (ISO 14000) amennyiben van • A tevékenység végzését engedélyezô, már meglévô szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tûzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulások, engedélyek (Folytatás a 14. oldalon)

13

www.gemosz.hu

(Folytatás a 13. oldalról) A telephely-engedélyezés menete Telepengedély iránti kérelmet az illetékes önkormányzat jegyzôjéhez kell benyújtani, akinek az érdemi határozatot a kérelem elôterjesztésétôl számított 60 napon belül kell meghoznia. Jogerôs telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni nem lehet. A jegyzô a tevékenység engedély nélkül történô gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja és bírságot szab ki. A jegyzô általában helyszíni szemlét tart. A szemlérôl legalább 8 nappal korábban értesíti és meghívja az illetékes hatóságokat, a kérelmezôt, a szomszédokat, és majd ôket fogja értesíteni a telepengedély megadásáról vagy megtagadásáról is. A meghívottak távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. A szakhatóságok állásfoglalásukat jegyzôkönyvbe mondhatják, vagy a szemlét követô 30 napon belül írásban közölhetik. Az építésügyi és a környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleménye alapján – az abban foglalt feltételekkel – ideiglenes vagy meghatározott idôtartamra érvényes telepengedély is adható. A jegyzô a telepengedéllyel kapcsolatban az engedély megadásakor – vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve a hatósági ellenôrzések megállapításai alapján késôbb is – megfelelô határidô kitûzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére. Indokolt esetben a meghozott határozatainak azonnali végrehajtását rendelheti el. Változások az önkormányzati irodák munkájában 2006. augusztus 14-tôl az Okmányirodákban új alapokra helyezett nyilvántartási rendszer mûködik. A korábban használatos rendszer reformjára az unios csatlakozás, illetve az unióban használatos okmányok hazai adaptálása miatt volt szükség. Lényege, hogy a forgalmi engedélyben a gyártmány és típus mellett feltûnik a gépjármû kereskedelmi elnevezése is, amelyet a gyártó határoz meg. A gyártó köteles a gyártmányát COC (megfelelôsségi nyilatkozat) dokumentummal ellátni, amely a forgalmi engedélyben is feltüntetésre kerül. A közeljövôben megvalósulni látszik a kereskedôk és okmányirodák közötti virtuális kapcsolat kiépítése, illetve használata is. A kereskedôk ebben az esetben a hivatalos adatokat elektronikus formában juttatják el az Okmányirodákba, ahol a törzskönyv azonnal kiállításra kerül. Ezzel elkerülhetô a sorbanállás, a hosszú várakozási idô és természetesen nem utolsó sorban az új lehetôség megkönnyíti mind az önkormányzati, mind a márkakereskedôk alkalmazottainak munkáját.

14

Az autós szakképzés nehézségei, megoldási A GÉMOSZ május 19-ei közgyûlésén elôadás hangzott el a fenti címmel. Az azt követô szünetben sokan keresték fel az elôadót, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel neki. Riportunk e kérdéseket, még néhány tájékoztató jellegû kérdést és azok válaszait teszi közzé írásban. – Kérem, röviden mutatkozzon be! • Huszti Tibornak hívnak, a Fáy András Közlekedésgépészeti Mûszaki Szakközépiskola mûszaki tanára vagyok, 30 éve tanítok mûszaki tantárgyakat, elsôsorban autóvillamosságtant, autóelektronikát. Iskolám az ország legnagyobb és egyik legnevesebb tiszta profilú autós szakközépiskolája, amely a dízel és az autóvillamossági szakmai egyesületnek is szakmai központja. Az Áramkör Autóvillamossági Szakmai Egyesület 1998-ban, majd 2003-ban is elnökévé választott. – Mikor és kik alakították az elôadásban röviden bemutatott Autós Tananyag és Taneszközfejlesztési Társulást? • Az ATTT alapgondolata Szalai László kollégámmal közös. Mi kezdtünk 2004 tavaszán beszélgetni arról, hogy mennyire gazdátlan ma az autós szakképzés, milyen hatalmas pénzpocsékolás az, hogy nincs közös fejlesztés, hogy az iskolákban párhuzamos fejlesztô munka folyik. A szakképzési hozzájárulások igen nagy hányada nem arra fordítódik, amire azt valójában kitalálói szánták. Elhatároztuk megpróbálunk ezen változtatni. 2004. október 13-ára meghívtuk az autós iskolák, a fôhatóságok, a kamarák és a szakmai érdekképviseletek képviselôit, hogy közösen elemezzük a szakképzés helyzetét és a feltárt hibák megoldására javaslatokat dolgozzunk ki. Ezt követôen még több megbeszélést tartottunk, alapszabály-tervezetet dolgoztunk ki, megállapodtunk egy cselekvési programban, valamint abban, hogy egyelôre nem keresünk hivatalos mûködési formát, hiszen szervezôdésünk gazdasági tevékenységet nem kíván folytatni.

Egyelôre „próbaüzemszerûen” apparátus nélkül megnézzük mûködôképes-e az alapgondolat. – Milyen tevékenységre társultak? • A társulás három fontos megállapításra épül. Az egyik: ma van kellô anyagi forrás a szakképzés fejlesztésére, csak a források felhasználása enyhén szólva nem hatékony. E forrás fô eleme a szakképzési hozzájárulás, amelynek egy részével az azt fizetô cégek szabadon rendelkezhetnek, tehát megadott feltételek mellett célirányosan odaadhatják azt a szakképzést folytató iskolának. A második megállapítás: az iskolákban vannak olyan tanárok, akik ha ellentételezzük tevékenységüket képesek közkinccsé tehetô oktatásfejlesztô munkára, hiszen a lelkiismeretes mûszaki tanár egész életében mást sem tesz, csak ezt szinte soha nem honorálják számára. A harmadik megállapítás: vannak hazánkban olyan oktatásfejlesztéssel foglakozó cégek, amelyek tudnak világszínvonalú taneszközöket gyártani. Az alábbi képeken egy Common-rail alkatrészmetszetet és egy Common-rail oktatópadot láthatnak. Mindkettôt hazai cégek szakemberei állították elô, és ezeket már alkalmazzák is több iskolában.

Ennyi bevezetô után már kitalálható, hogy milyen tevékenységre társultunk. Az ATTT tervezési és koordinálási feladatot lát el. Szakmai bizottsága feladatokat határoz meg. Ehhez társulásunk megkeresi a megvalósításra alkalmas tanárokat és cégeket, valamint szakképzési hozzájárulások iskolákhoz irányításával biztosítja a fejlesztéshez szükséges anyagi forrásokat.


www.gemosz.hu

helyzete, javaslatok – Milyen konkrét eredményeket tudnak felmutatni a közel kétéves tevékenységük során? • I. számú projektünk a „Common-rail oktatócsomag” elnevezést kapta. Ôszintén meg kell mondani, elsôként szándékosan olyan témakört választottunk, amely látványos, s amelynek egyik – a legmunkaigényesebb eleme, a fent látható oktatófal – már készen volt. Ehhez 2005-ben az ATTT szervezésével a projektet megvalósító csapat hét további elemet gyártott le. A prezentációs oktatóanyag, a fóliacsomag, a tanulói ábragyûjtemény, a mérési jegyzôkönyv, az alkatrészmetszetek és a falitáblák elkészültét követôen 2005. szeptemberében kétnapos tanárfelkészítéssel fejezôdött be a program technikai része és bemutatása. Úgy gondoljuk az elsô projekt, bizonyította megállapításaink egy részének realitását. II. számú projektünk a „GKM vizsgasegédlet” elnevezést kapta. Átdolgoztuk 3 autós szakképesítés – az autószerelô, az autóelektronikai mûszerész és a közlekedésgépészeti technikus – 3-3 tantárgyának vizsgakérdéseit, kidolgoztuk a 9 vizsgatantárgy ábragyûjteményeit 3 feldolgozási formában. Szakmánként 10-10 mintafeladatot készítettünk a gyakorlati vizsgákhoz. Ôsszel megkezdjük a tanárok felkészítését is. Négy tanár 1 éven keresztül átlag kb. napi 4 órában dolgozott a feladaton. A végeredmény egy DVD-n „lakik” – így kapják meg szeptemberben az iskolák – , nyomtatott változata, amely az alábbi képen látható méterben is mérhetô mennyiségû oktatási anyag. III. és IV. projektünk elôkészítési stádiumban van. Mindkettô a General Motors-hoz kapcsolódik. E gyár hazai importôre az elsô igazán nagy gazdasági támogatónk. Elôször 14 társult iskolánknak adott egy-egy új központi befecskendezéses motort és nyomatékváltót, majd másodjára három, szállítás közben sérült, majd három úgynevezett elôszériás, hibátlan Chevrolet-vel lepett meg bennünket. Ezúton is köszönjük támogatásukat. A III. projekt keretében a motorokat akarjuk járatóállványra szerelni és ezekhez akarunk oktatási anyagokat készíteni. Az ajándék autók – amelyekbôl reményeink szerint idén ôsszel újabbak is jönnek – terveink szerint a IV. projekt keretében – a környezetvédelmi önfelügyelô rendszer (népszerûbb nevén OBD) témakörének oktatását fogják szolgálni. – Hogyan sikerült megoldani a munka finanszírozását? • A finanszírozás munkánknak legtöbb problémát okozó és meglepetést is tartogató része. Az elsô projekt elkészültét követôen a társult isko-


lák közül azok, amelyek már rendelkeztek az oktatócsomag legköltségesebb elemével – az oktatópaddal – szinte mindegyike elô tudta teremteni a még szükséges anyagiakat. A társult „ipari támogatók” érdekképviseletei megítélésem szerint nem voltak kellôen aktívak. Körlevelet intéztek tagjaikhoz, tagjaik elérhetôségeit adták meg, tehát az iskoláknak ezen a területen keményen kellett dolgozniuk, sokat kilincseltek a szakképzési hozzájárulásokért. Szerencsére a projekt megvalósítói elfogadták, hogy csak csepegtetve jutnak munkájuk ellenértékéhez. Voltak persze oktatópaddal nem rendelkezô, talpra esett iskolák, akik elszántan kezdték gyûjteni a szakképzési hozzájárulásokat és ma már rendelkeznek a Common-rail oktatócsomaggal, vagy már leadták megrendelésüket. A második csomag finanszírozása igen szerencsésen alakult. Mint már említettem a társulás több megbeszélést is tartott. A gyôri konferenciánkon a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékese is megjelent, aki az elhangzott – részben a szakminisztériumot is bíráló – szavak hallatán nem védekezni kezdett, vagy megsér-tôdött, hanem elgondolkodott azon, amit halott, majd cselekedett. Javaslatára a minisztérium pályázatot írt ki a második projektünkre, amelynek így a minisztérium biztosította az anyagi fedezetét.

– Milyen segítséget vár az ATTT a GÉMOSZ vezetôitôl és tagszervizeitôl? • A GÉMOSZ a kezdetektôl fogva szinte minden konferenciánkon vezetôsége egy tagjával képviseltette magát, tehát azt érezzük, hogy vezetôsége figyelmet fordít a szakképzésre. Kevésnek találjuk azonban a társulásban való tevôleges közremûködést. Mi – az alapítok egyik oldala, az iskolák képviselôi – az ipari oldaltól a következôket várjuk: – delegáljanak tagot (esetleg tagokat) szakmai bizottságunkba, aki segít a következô projektek kiválasztásában, – várjuk egy tananyag lektorálásban résztvevô képviselô delegálását is, – talán a legfontosabb volna egy olyan GÉMOSZ képviselôt sorainkban tudni, aki a projektek finanszírozásához szükséges szakképzési hozzájárulások gyôjtésében segítene tevôlegesen. Társult iskoláink vezetôit összehozná a környezetükben mûködô GÉMOSZ tagszervizek tulajdonosaival, vezetôivel. – Mit tegyen az a GÉMOSZ tagszerviz, amely elôadása, vagy cikkünk olvasása nyomán szakképzési hozzájárulásával vagy egyéb módon támogatni kívánja munkájukat? • Az egyik lehetôség, hogy elérhetôségeinken keresztül közvetlenül bennünket keres, ekkor mi keresünk számára tagjaink közül partner iskolát, aki fogadja támogatását és garantáltan a projektjeink megvételére fordítja. Abban az esetben, ha a támogató egy számára valamilyen ok miatt kedves – de nem ATTT tag – iskolát szeretne behozni társulásunkba, akkor elôször az intézmény vezetôivel kellene megbeszélni, hogy csatlakozzanak az ATTT-hez. Ezt követôen már egyszerûen megy a dolog. – Végezetül kérem, adja meg elérhetôségeiket! • Huszti Tibor, telefon: 06 (1) 210-7043 és 06 (1) 215-3177, mobil: 06 (30) 579-1709, e-mail: [email protected] – Köszönjük az interjút.

15

www.gemosz.hu

Allianz Vezetéstechnikai Centrum Azt hiszem, nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne gondolná: ô vezet a legjobban. Ám elég egyszer váratlan helyzetbe kerülni, és máris bebizonyosodik, hogy ez az elmélet téves. A tudás hiányát azonban csak valamelyest pótolják a különbözô elektronikus védelmi rendszerek. Ugyanis, ha a volán mögött ülô nem képes együttmûködni a rendszerrel, akkor az nem éri el a kívánt hatást. A tökéletes összhanghoz feltétlen szükség van arra is, hogy a vezetô tisztában legyen a saját és kocsija képességeivel. Ugyan is a legtöbb baleset abból adódik, hogy a volán mögött ülô nem ismeri egyiket sem. 1998-ban a Hungaroringen, mint egy 5 hektáros belsô területen hozták létre Kelet-Európa egyik legmodernebb vezetéstechnikai centrumát. Az alapötlet a következô: gyakorlott instruktoraink közremûködésével olyan programokat biztosítani, amelyek segítségével a résztvevôk vészhelyzetben való helyes magatartásformákat gyakorolhatnak, a veszély idôbeni elkerülése, és ha ez már nem lehetséges, akkor legyôzése céljából. Ezek azonban nem olyan receptek, amelyeket bármelyik veszélyes helyzetben alkalmazni lehetne és ettôl azok problémamentesen megoldódnak, hanem inkább olyan folyamatok, amelyek ismerete és használata esetén megnô annak az esélye, hogy valós helyzetben is tudjunk cselekedni. A vezetéstechnikai tréning lehetôséget teremt arra, hogy a veszélyes közlekedési helyzetek keletkezésérôl, a vezetés fizikai megközelítésérôl és a gépkocsi technikai jellemzôirôl, valamint az aktuális újdonságokról, pl. gumiabroncs, ESP, DSC, ASR ACC stb. bôvítsük tudásunkat. A vezetéstechnikai centrum négy különbözô pályából áll, a 9%-os lejtésûtôl a körpályán át az aquaplaning-medencéig. A köd kivételével minden idôjárási szituációt tudunk modellezni az útburkolat és a gumiabroncs közötti tapadási együttható megváltoztatásával. Mind ezt természetesen a nélkül lehet kipróbálni, hogy akár önmagunkban, akár másban vagy az autónkban kárt tennénk. Minden autóban rádió adóvevô van, az instruktor így kapcsolatban áll az autóssal és azonnal tud tanácsot adni, észrevételt tenni. A vendégeink, ha nem is sajátítanak el mindent a biztos beidegzôdés szintjéig, de legalább tudják már, hogy mit nem tudnak még. A kurzusainkról valamint a tanpályáról bôvebb információt a www.tanpalya.hu oldalon olvashatnak. PESOLDT FERENC vezetô instruktor

16


www.gemosz.hu

Fejezetek az autózás történelmébôl (VIII.) Magyarok a nemzetközi autógyártásban III.

Barényi Béla, a zseniális feltaláló FEJESS JÚLIA

rendezések. Késôbb autótechnikai szaklapokban publikálta a biztonsági berendezésekkel kapcsolatos tanulmányait, és hamarosan csaknem kétszázra nôtt elfogadott szabadalmainak száma. „URAIM, ÖNÖK MINDENT ROSSZUL CSINÁLNAK!”

Számos tehetséges magyar vagy magyar származású szakember neve és hosszabb vagy rövidebb formában életpályája volt témája e sorozat egyes részeinek. Munkásságuk alaposabb tanulmányozása után megállapítható, hogy mindegyikük megszállottja volt az autónak, ami nemcsak a szakmájuk, hanem egyben hobbijuk tárgyát is jelentette. Mindegyikük folyamatosan tökéletesíteni akarta az adott kor szakmai színvonalán modernnek számító jármûvet, és mindig sikerrel is járt ilyen irányú törekvésük. Ha nem itthon, hát külföldön. Kitartó, szívós munka eredményeként ma számtalan újítás kapcsolódik magyar névhez. Azonban nemcsak az autóipar területén alkottak maradandót ezek a törekvô honfitársaink, hanem az élet minden területén öregbítették hírnevünket a mai napig használatos tárgyak létrehozásával. Találtam viszont az autózás történelmében egy olyan különleges embert, akinek a munkásságában e két terület összekapcsolódik, vagyis az autó és a zseniális feltalálói szellem. Ô Barényi Béla. BARÉNYI BÉLA (1907–1997) Barényi a Bécs közelében fekvô Hirtenbergben született. Iskoláit Pozsonyban, majd apja halála után Bécsben folytatta. Az elsô világháború és az azt követô világgazdasági válság ideje alatt kialakult helyzetben a család fokozatosan elszegényedett, így nagyon nehéz körülmények között tanult a bécsi Mûszaki Egyetemen, ahol autófejlesztô mérnökként végzett. Az egyetem után különbözô autóipari cégeknél helyezkedett el. Már fiatalon lelkesedett az automobilokért, vázlatokat, rajzokat készített, amelyeken felfedezhetôk a kocsiban ülôk testi épségét védô be-


1939-ben került a Mercedes-Benz AG-hez, ahol a felvételi beszélgetésen a társaság vezetôivel nyíltan közölte, hogy hiányosnak találja a Mercedesek strukturális kialakítását biztonságtechnikai szempontból. Érdeklôdéssel fogadták az ambiciózus fiatalember biztonsági fejlesztéseit, és lehetôséget adtak neki a kibontakozásra, tervei megvalósítására. 1939-ben megalapította a Mercedes-Benz AG-nál a biztonságtechnikai osztályt, amelynek tevékenységét 1972-ig irányította. 2500 ZSENIÁLIS TALÁLMÁNY A társaságnál minden anyagi és szakmai támogatást megkapott, amelyekkel tudott is élni. Zseniális szelleme sorra ontotta a technikai újításokat. Gyakorlatilag az autó minden részén találhatunk Barényi nevéhez fûzôdô fejlesztést. 1952-ben szabadalmaztatta az egyik legfontosabb találmányát, a karosszéria tervezés mai napig alkalmazott megoldását, a gyûrôdô zónát, amelyet a cég elsô alkalommal 1959-ben a 220as sorozatgyártásban készülô típuson használt. Ezek az utastér elé és mögé épített energiaelnyelô elemrészek fogták fel az ütközés erejét. Megerôsítette az utastér védelmét a biztonsági cella feltalálásával, ami azt jelentette, hogy keményebb anyagból készült az autók középsô része. Barényi találmánya továbbá a teleszkópszerûen összenyomódó biztonsági kormányoszlop, majd a késôbbi tökéletesített változata, amely rugalmas tengelyen mozgott. Ezzel a megoldással elkerülhetô lett, hogy balesetkor a kormányoszlop a vezetôbe fúródjon. Még néhány találmánya helyszûke miatt rövi-

den, a teljesség igénye nélkül: oldalsó ütközésvédelem, párnázott mûszerfal, amely balesetnél az ütközés erejét nyelte el, könnyen letörô visszapillantó tükör, karambol esetén az utasok sebesüléseit elkerülendô; megerôsített ülés, amely nem esik ki a helyérôl ütközéskor, süllyesztett ablaktörlô lapát, amely gyalogosgázolás esetén nem okoz sérülést. A mai autógyártásban már alapkövetelmény az autókon a piacra való bevezetés elôtt elvégzett törésteszt, amelynek az ötlete ugyancsak Barényi nevéhez kötôdik. A Mercedes névhez a mai napig a jármûbiztonság gondolata kapcsolódik. Ennek az imázsnak a megteremtôje Barényi Béla volt. A BOGÁRHÁTÚ Barényi a Bogárhátú atyja. Ferdinand Porsche próbálta magának tulajdonítani ezt a címet, s gyanítom, sikerrel, hiszen a népautó igazi feltalálójának nevét talán még Magyarországon sem ismerik. Pedig valójában a hosszú évtizedeken át legnépszerûbb kisautó megálmodója a magyar származású Barényi Béla, aki már 1929-ben publikálta, de sajnos nem szabadalmaztatta a népautókoncepciót. Ferdinánd Porsche 1948-ban elindította a bogárhátú Volkswagenek gyártását. Közben publikációkban vitatták Barényi elsôségét a népautóval kapcsolatban. Barényi pert indított, és 1955-ben végül a bíróság kimondta, hogy ô találta fel az egyszerû, tömegméretekben is gyártható „bogárhátú” Volkswagen elvét. AZ AUTÓPIONÍR Barényi találmányaival és újításaival, amelyek a mai technikai megoldások alapjául szolgáltak, arany betûkkel írta be magát az autógyártás képzeletbeli történelemkönyvébe. A szakma tisztelettel adózik életmûve elôtt, és ennek még életében számtalan jelét adták. Érdemei elismeréseként szakmai kitüntetéseket kapott, köztük a legrangosabbat a Rudolf Diesel aranyérmet. Még életében a németországi Deutsches Museumban szobrot állítottak neki Barényi Béla, Der Autopionier címmel, és utcát neveztek el róla 1987ben. Az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába került Detroitban 1994-ben.

17

www.gemosz.hu

A GÉMOSZ elképzelése és az új Magyarország fejlesztési terv 2007–2013 BALOGH ÁRPÁD alelnök

A kormány 2006. augusztus elsején megtárgyalta és ismét társadalmi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, azt a fejlesztéspolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogy mire fordítsuk, mibe fektessük a 2007 és 2013 között hazánkba érkezô, csaknem hétezer milliárd forintnyi fejlesztési forrást. Szervezetünk a GÉMOSZ, kiemelkedôen fontosnak tartja az autós ágazat versenyképességének növelését, a versenysemlegesség elvének érvényesülését és a befektetéseink törvényi úton való védelmét a multikhoz hasonlóan. Ezzel is megvédve a nemzeti munkaerôpiacát. Versenyképes adórendszert kell kialakítani! A szabályozásnak olyannak kell lennie, amely képessé tesz bennünket itthon és külföldön a hatékony munkavégzésre, szolgáltatásra. Tudomásul vesszük a megszorító intézkedések szükségességét, bár annak formáit és egyes elemeit vitatjuk. Remélhetôen ezek a változások átmenetiek. A nagy elosztó rendszer reformjával, az állami szerepvállalás visszafogásával, a jövedelmek újraelosztásán keresztül fontos, hogy csökkenjen a vállalati szférától történô elvonás. Az NFT II. programalkotóinak számolniuk kell azzal, hogy a most bevezetett intézkedések ellentétes irányúak a dinamikus növekedéssel és a versenyképességgel. A márkakereskedôk terhei a munkaerô költségein túlmenôen (32 adónem)

18

tovább bôvültek. Hihetetlennek tartjuk azt, hogy egyes adótételek költsége, meghaladja azok bevételét. Az adóbehajtás hatékonyságának hibáira többször rávilágítottunk a regisztrációs adó kapcsán is. A terv jelentôs teret szentel a foglalkoztatás növelésének. Mi ezt, törvényileg szabályzott, piaci körülmények között tudjuk csak elképzelni. Kellenek egyértelmû kritériumok, hogy egy ágazatban ki szállhat be a piacra és ki rendelkezik e kompetenciákkal, üzleti etikával . Az EU-támogatást ne az ügyeskedôknek adjuk, hanem azoknak, akik több éve tisztességes szereplôi a gazdaságnak! Olcsóbb, hatékonyabb állam nélkül, mindez csak szélmalomharc lesz. A versenyképesség egyik eleme az igény szerinti munkaerô megléte. Jelenleg nincs szakképzett munkaerô a szakmánkban. Az iskolák legatyásodtak, elsôsorban nem fizikailag, hanem szellemileg. Nincsenek jó tanárok és nincsenek a szakmát elhivatottan választó diákok. Az elmúlt húsz év hibái mára jöttek elô. A fôiskolai képzés presztizsének túlhangsúlyozásával és kereteinek növelésével, „gyártjuk” a diplomás munkanélkülieket, olyan nem termelô ágazatok számára, akik adóból élnek. Hatékonyan dolgozni csak az fog, akit a vállalkozók képeznek ki saját költségükön és ez sokba kerül! Az állam pedig, az adónkat feneketlen kútba dobja. Vissza kell térni az ágazati elitképzésre. Forrása a nevesített adó lenne, amit az ágazatnak így is úgy is be kell fizetnie. A másik kiemelten fontos prioritás a tudásbázis, az oktatás-, képzés-, át- és továbbképzés, valamint a kutatás-fejlesztés növelése minden területen. Ezen belül különösen hangsúlyozni szeretnénk a piaci igényeknek hosszú távon megfelelô munkaerôképzést, különös tekintettel a középszintû oktatásra, a szakmunkásképzésre. A koncepciónak a NFT II homloktérbe kell állítania a termeléscentrikusságot és az exportorientáltságot. Az NFT II megközelítésének jelentôs eleme a vállalkozások fejlôdésének támogatása és nem a vállalkozások gyámolítása. Ennél fogva azon vállalkozások segítése szükséges, amelyek hatékony módon, jelentôs fejlesztést és fejlôdést vállalnak elsôsorban a hatékonyság növelése útján. A KKV-k támogatását differenciáltabbá és hatékonyabbá kell tenni a mi szakmánk területén is. Az euro bevezetése, amely erre az idôszakra esedékes, egyszerûen összehasonlíthatóvá teszi

a teljesítményeket, ez megnövelheti a külföldi versenytársak befektetési kedvét is. Ha addigra nem lesz elég versenyképes és erôs, magyar tôkével rendelkezô hazai márkakereskedô, akkor a KKV szektor ezen részén a struktúra felborulhat és ez nemzetgazdasági károkat okozhat. A területi kiegyenlítés, a felzárkóztatás globális és egyben európai probléma. Ugyanakkor tudomásul kell venni – és ezt a terv alkotói is valószínûleg jól tudják –, hogy a támogatás koncentrálása érdekében az ország hálózati infrastruktúráját (korrigálva a Budapest centrikusságból ismétlôdôen adódó problémát) kell egyértelmûen és következetesen javítani. Tudomásul kell venni, hogy a területi centrumok kialakításával jelentôs lépéseket teszünk. Ne erôltessük túl a kistérség fejlesztést ott, ahol erre nem adottak a lehetôségek, értve ez alatt azt, hogy hiába tesz az állam erôfeszítéseket (ösztönzés, pályázat stb.) olyan helyeken, ahová csak a kalandor vállalkozói tôke megy. Tovább kell haladni a Budapestet is ellensúlyozni tudó vidéki bázisok kiépítése irányában komplex közlekedési, oktatási, igazgatási struktúra kialakításával. Ez egyébként az elmaradott kistérségeket is sokkal közelebb fogja vinni a fejlett térségekhez. Miután Magyarország az EU tagja, az NFT II koncepcionális elemévé lehet tenni a határ menti területek integrációját (Románia 2007. január. 01.), a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztését, ösztönzését. Az EU gondolkodásmódjának amúgy is központi eleme a regionális politika. Természetesen a támogatási konstrukcióknak a gazdasági elmaradás felszámolását, a versenyképesség megteremtését, az elônyök kihasználását kell szolgálnia! A terv megvalósítása során az állami irányító hatóságok és egyéb intézmények (közremûködô szervezetek) szerepe rendkívül fontos. Több mit két éve „tanuljuk” az EU-t, és mennyi kérdésre nem tudjuk a helyes válaszokat még ma sem! Végezetül megemlítést érdemel NFT II megvalósításával kapcsolatosan egy-két megjegyzés, annak érdekében, hogy a korábbi hibákat kiküszöbölhessük. Nevezetesen az NFT I stratégiájának és fôleg az operatív terveinek végleges kialakításakor az érdemi vitát az illetékes minisztériumok elszabotálták. Reméljük most nem ez fog történni, nem kevés a vesztenivalónk.


www.gemosz.hu

Az Európai Uniós 1400/2002-es szabályzat (GVO) hatályba lépését követôen történt változások az autóértékesítés és szerviz területén London Economics által készített összefoglaló

Fordította: NOTT ÍRISZ GÉMOSZ titkár

2006. ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS Jelen beszámoló áttekintést nyújt az 1400/2002-es szabályzat hatályba lépését követôen történt változásokról az autópiac, autóértékesítés és szerviz területén. (továbbiakban REC 1400/2002, vagy REC-nek rövidítve). Az EU Bizottság új szabályozása az újautó értékesítést és szervizt érinti az egész EU területén. A tanulmány az új szabályozás egyes következményeire koncentrál: a) újautó értékesítés b) szerviz és javítás c) alkatrész forgalmazás – A tanulmány a következô 12 országban történt változásokat értékeli: Dánia, Németország, Észt ország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svédország, és az Egyesült Királyság. – A tanulmány az 1997 – 2004 közötti idôszakban történt változásokra fókuszál, kiemelve azokat, melyek az új REC hatályba lépését követték. A kérdés az, hogy vajon a REC 1400/2002 érzékelhetô változásokhoz vezetette a három szektorban, a fenti 12 ország mindegyikében. – Az információ és adatgyûjtés folyamán 5 olyan területet találtunk, amelyeknél változások következhettek be, úgymint: az autógyártók, az alkatrészgyártók, a márkakereskedôk, a független autójavítók, és független alkatrész kereskedôi csoportok. • Az autógyártók, alkatrészgyártók, és független alkatrész kereskedôk helyzetét a Bizottság kezdte tanulmányozni, a (CE) 1/2003 18. cikkelyében; míg a márkakereskedôk és független autójavítók tanulmányát a London Economics végezte.


– A tanulmányok eredményein kívül a beszámoló jelentôs számban tartalmaz olyan adatokat, melyek a Nemzetközi Statisztikai Hivataltól, szakmai egyesületektôl, és egyéb publikációkból, valamint más tanulmányokból származnak. – A beszámoló 3 fô részbôl áll: • elsô: az autókereskedelem evolúciói az európai piacon • második: az autójavítás és karbantartás evolúciói az európai piacon • harmadik: autó pótalkatrész evolúciói az európai piacon – Jelen tanulmány mindhárom területre vonatkozóan nyújt áttekintést a tanulmányok eredményeirôl. Elsô rész: az autókereskedelem evolúciói az európai piacon A 2002-es REC – Az újautó értékesítést illetôen az új REC általánosan eltörölte a területzáradékokat: • A szelektív és kizárólagos értékesítés kombinációjának tiltása (4.1.d cikkely) • 2005 októberében a területvédelmi záradék eltörlése (5.2.b cikkely) – Az új REC új értékesítési formákra ösztönöz: • Kiköti, hogy nem lehet elszakítani egymástól az újautó értékesítést és az apres-vente szolgáltatásokat (4.4.g cikkely) • Megtiltja az autógyártóknak, hogy az autókereskedôkre kényszerítsenek egymárkájúságot (konkurencia ellenes obligáció: 5.1. cikkely) Az 1997 és 2002 közötti idôszakban vizsgált fôbb tendenciák az új autó értékesítésben – Összességében, 1997 és 2002 között az EUban átlagosan 7,6% százalékkal nôtt a forgalomba helyezett újautók száma. Ez évekre bontva moderált növekedést mutat, és magában rejti azon jelentôs eltéréseket, melyek ország és ország újautó eladásai között lehetnek. (negatív és pozitív elmozdulások) • Az 1997-2002-es idôszak újautó forgalomba helyezései országonként más-más tendenciát mutatnak: -8,7% Lengyelországban -6,2% Dániában +7,7% Észt országban +13,1% Magyarországon

• A márkák terén is jelentôs az eltérés az újautó eladások terén. Több gyártó visszaesést, vagy csekély növekedést mutat a vizsgált idôszakra vonatkozóan, míg mások stabil 10%-os növekedést mutatnak. – Némely több márkát forgalmazó nagy gyártó (VW, GM, PSA, Ford és Renault) birtokolják az eladások jelentôs részét mind a 12 tagországban. – Jelentôsen nôtt a márkák közötti konkurencia, melynek következtében hátrányosabb helyzetbe kerültek egyes márkák, és európai piaci részesedésük a 10%-kot nem éri el. 2000-ben olyan gyártók, mint VW, Opel/Vauxhall és Renault ezen a szinten tudták tartani márkáikat, de 2004-re a Renault-nak ez már nem sikerült. • Az 1997-2004 közötti idôszakban a gyártók újautó eladásai általánosan visszaestek 12 tagországban. Ez a visszaesés azonban országok közötti jelentôs különbségeket rejt. A fenti 4 gyártó eladásai 10%-ot estek Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban és Svédországban, míg Portugáliában, Dániában, Németországban, Észt országban és Franciaországban kicsit több mint 20%-kal nôttek. – A kereskedôk száma csökkent, így a hálózatok sûrûsödtek. • 1998 és 2004 között a kereskedések terjeszkedései 5,3%-kal csökkentek 12 tagországban, fôleg 2000-2002 között. • Ezek a visszaesések a hálózatok gyártók általi átszervezésére, és racionalizálására utalnak. • Ez az átszervezôdés a nagy márkáknál jelentkezik erôteljesebben. Néhány kisebb márka ezeket kihasználva a nagy márkák által elhagyott területeket felvásárolta, vagy azokat, ahol a kereskedôk azért menekültek el, mert nem látták ennek a bizonytalan periódusnak a végét. – 1995 és 2004 között az eladások kereskedésenkénti, valamint eladási pontonkénti átlaga nôtt. A nyugat Európai piacokon kereskedésenként 28%, eladási pontonként 58%-kal nôttek az eladások. – A kereskedôi csoportok száma és nagysága nôtt, valamint a gyártók is növelték kissé direkt eladásaikat. – A kereskedôk költségei jelentôsen megnôttek azzal, hogy eleget tudjanak tenni a gyártó követelményeinek, és a gyártók inkább már minôségi, mint mennyiségi kritériumokhoz kötötték a kereskedések mûködését.

19

www.gemosz.hu

– A többmárkás értékesítés fontossága nôtt, de más újszerû értékesítési formák bevezetése csak csekély eredményt mutat. – A gyártók és a kereskedôk nyereségessége összességében gyenge, de úgy tûnik, hogy néhány új kereskedôi csoport vonzza a befektetôket. 2004-ben a kereskedôk árrése kicsivel 1% fölött helyezkedik el. A gyártók által megszabott árrések nagyon labilisak, amik jól jelzik több márka, több éve tartó negatív eredményeit. – Az újautók eladási árai közötti differenciák európai szinten csökkentek, de még nem tökéletes az összhang a gyártók között ezen a téren. – Ez az árharmonizáció abból is adódik, hogy az újautók ára az inflációhoz képest kis mértékben csökken. Az újautó eladások legfôbb tendenciái és a REC céljai – Jelentôs változások történtek a szektorban, de egyelôre korai lenne megmondani, hogy a végeredmény a Bizottság számára pozitív, vagy elégséges lesz-e. A konkurencia növekedése – Általánosan a területek és a márkák közötti, márkán belüli konkurenciáról kevés adattal rendelkezünk jelenleg. – A kereskedôi csoportok, valamint a nagy kereskedések száma és mérete nôtt. A kérdés csak az, hogy ez kisebb, vagy nagyobb konkurenciát jelent-e a kereskedôk között. – Mint arról már beszámoltunk, az eladási pontok száma összességében a legtöbb piacon csökkent. Ebbôl adódik, hogy az értékesítési hálózat területileg csökkent, de ez nem jelent feltétlenül kisebb konkurenciát. • A márkák száma kisebb arányban esett vissza, mint az eladási pontok száma • Az eladási pontok számának csökkenése elsôsorban az ügynökök eltûnésével magyarázható, akik nem voltak jelentôsen konkurensek. • Várhatóan néhány helyen, ahol kevesebb kereskedés maradt fenn, hogy azok majd erôteljesebb piaci részesedést tudjanak elérni. • Ez fôleg azokban a kevésbé lakott régiókban várható, ahol eddig túl sok kereskedés volt a piaci kereslethez képest, és a hálózatok ezért veszteségesek voltak. • A nagyobb számban lakott településeken, mint a nagy agglomerációk, lehetséges, hogy a nagy kereskedések közötti konkurencia egyre nôni fog. • Az is valószínû, hogy ezek a nagy kereskedések, és kereskedôi csoportok mind több márkát fognak képviselni, illetve képviselnek, így növekedni fog nemcsak a márkák közötti, hanem a márkán belüli konkurencia is. – A tanulmány azt is vizsgálja, hogy 1997 és 2004 között a közvetítô kereskedôk addicionáli-

20

san hozzájárultak-e a konkurencia növekedéséhez, fôként a határok közötti kereskedelemmel, mivel a REC 1400/2002 piacot nyitott azon közvetítô kereskedôk számára, akik más országokban is szeretnének újautót értékesíteni, mentesülve a gyártók és kereskedôk közötti szoros szerzôdésektôl, ami megakadályozta a közvetítô kereskedôket, hogy a kereskedések eladási forgalmának 10%-kánál több autót vásároljanak meg. – Sajnos nagyon nehéz pontosan meghatározni azon autók számát, amit közvetítô kereskedôk adnak el. A legtöbb országban az errôl kérdezett márkák némelyike adott csak választ, de ezek semmilyen tendenciát nem mutatnak. Innovációk az autóértékesítésben – Ahogy azt már írtuk, a REC 1400/2002 másodlagos célja az újautó értékesítés tekintetében, hogy bátorítsa az újfajta értékesítési formákat. – Az a tendencia, hogy egyre nagyobb kereskedéseket látunk, könnyíti a több márkás értékesítési formát, valamint egyéb innovációs értékesítéseket. A REC nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedôk ne zárkózzanak el a több márka értékesítésétôl. – A több márkás kereskedéseken túl az innovációs értékesítési formák, az internetes és bevásárlóközpontos értékesítések jelentik. – Az internetes eladásokat még nem jelentôs számban veszik igénybe a vásárlók új autó beszerzésére. Mindazonáltal, az Internet hatással van a vásárlásokra, mivel jelentôsen növeli az információk mennyiségét és mélységét, melyek a potenciális vevôhöz eljutnak, megkönnyítve a vásárlóknak a márkák összehasonlítását. A REC 1400/2002, és az újautó értékesítés egybehangolása – Az autógyártók nagy hálózat racionalizálási kampányba kezdtek az utóbbi években. – Ez elengedhetetlenül ahhoz vezetett, hogy bizonyos számú kisebb kereskedés elvesztette rentabilitását. Egyelôre nehéz meghatározni, hogy ez milyen hatással lesz az európai fogyasztókra. – Mialatt a hálózatok értékesítésének földrajzi lefedettsége csökken, az új, nagy kereskedések és kereskedôi csoportok, akik magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, valószínûleg profitálnak a helyzetbôl. – A márkán belüli konkurencia nô, újabb kereskedôk érkeznek a piacra, ezáltal a kereskedések koncentrációja, és piaci részesedése csökken. – Az innovációs értékesítési formák, úgy, mint a több márkás értékesítés, az Internet, vagy a bevásárlóközpontos értékesítés, más-más eredményeket ért el. – A több márkás kereskedéseknél az eladások sorra nônek, csökken a költsége a kereskedéseknek, melybôl a vevô profitál, addig a többi érté-

kesítési forma sikeressége és potenciális elônyei sokkal gyengébbnek bizonyultak. – Az európai újautó piac egy erôteljesen versengô piac. A gyártók aktívan védik piaci részesedésüket, de az eladási árak csak kisebb csökkenést mutatnak. Ez a fogyasztók érdekében történik, és erôs konkurencia harcokra utal. Második rész: az autójavítás és karbantartás evolúciói az európai piacon Az apres-vente területén folytatott kutatás igen nehéznek bizonyult. Lehetetlen volt alátámasztható, pontos adatokat találni néhány, a tanulmányban megemlíteni kívánt témában. Ennek eredményeképpen az analízisünk szakértôk véleményeire és a minôségi változásokra alapul. Az új REC és az autójavítás, szerviz – Az autók szervizére, javítására vonatkozóan az új REC több megszorítást is tartalmaz, amely korlátokat emel a márkaszerviz jogosultság eléréséhez. A márkakörbe való bejutást nehezíti a javítók számára, hogy minôségi, és nem mennyiségi (3.1. cikkely) kritériumok vannak. – A független autójavítókra vonatkozóan az új REC megpróbál egyenlô feltételeket teremteni a márkaszerviz hálózatokkal. Ennek gyökere abban rejlik, hogy technikai információkhoz (4.2. cikkely) és eredeti pótalkatrészekhez (4.1.i. és j. cikkely) juthatnak. Fôbb tendenciák az autószerviz és javítás terén az 1997 és 2002 közötti idôszakban – Az európai szerviz és javítás piac nagysága mindenhol stabilnak bizonyul. • Az Eurostat adataira támaszkodva becsléseink szerint az alábbi pozitív tendenciák mutathatók ki: – 1997 és 2003 között Franciaországban 33%os növekedés – Lengyelországban 69%-os növekedés – Egyesült Királyságban 51%-os növekedés • Ezzel ellentétben, olyan országokban, mint Németország vagy Portugália 35-44%-os csökkenést tapasztalható • Az utóbbi években negatív a tendencia, tehát kedvezôtlen piaci változásokra lehet következtetni. – Ez a piaci evolúció fôként abból adódik, hogy kevesebbet költenek a forgalomban lévô autók éves karbantartására. – 1997-2004 közötti idôszakban a szerviz és javítás piacának dinamizmusában több tényezô is szerepet játszott: az autók nagyobb megbízhatósága, útbiztonsági fejlesztések, forgalmi ellenôrzések, európai autós park növekedése, idôszakos szerviz, stb. – Csökkenô tendenciát mutat a javító és szerviz hálózatok száma. Ez a csökkenés az utóbbi években felerôsödött, és legfôképpen Dániában, Olaszországban, Magyarországon és Portugáliában érzékelhetô.


www.gemosz.hu

– Az európai szektor autójavítási és szerviz gazdasági mutatói általánosan 3%-nál kicsit magasabb rentabilitást mutatnak. Ez a szám semmi különösebb tendenciát nem mutat 1997 és 2003 között. • 2003 és 2004 közötti idôszakban Olaszországban, Portugáliában csökkenést látunk rentabilitásukban, míg Észt országban, Spanyolországban, Magyarországon, Svédországban és az Egyesült Királyságban 25% körüli termelési árréseket állapíthatunk meg. • Korlátozott számban állnak rendelkezésünkre adatok a cégek szerviz költségeit illetôen, de különösebb változást nem tapasztalunk a vizsgált idôszakra vonatkozóan. A márkaszervizek terjeszkedései – Fontos különbséget tennünk a betelepült, és szerzôdött szervizek számai között. – Az 1997 és 2004 közötti idôszakban a betelepült szervizek száma 18%-kal visszaesett Európában (ennek 2/3-a az elmúlt három évben esett vissza). – Ez a visszaesés jelentôsebb Olaszországban és Portugáliában (20% az elmúlt 3 évben). Franciaország, Hollandia és Svédország inkább elôtte szenvedett visszaesést. – A 13 legfôbb márka szerviz betelepüléseinek aránya még mindig jelentôs. (az összes javító vállalat 68%-kát birtokolják), de az 19972004-es idôszakban gyenge csökkenést mutat. – Nôtt azon betelepült szervizek száma, melyek a gyártó tulajdonában vannak. De ezek száma továbbra is csekély (4%) az összes tagországban. (Kivéve Észt ország és Lengyelország) – Az autonóm szervizek (tehát akik nem értékesítenek, csak javítanak) az új REC hatályba lépését követôen gyorsan fontos szerepet kaptak a piacon. Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban a szervizek több mint 20%-ka autonóm szerviz. Ez Olaszországban 60%! A független javítók – 1997-2003 között a független autójavítók, és szervizek tekintetében relatívan csekély csökkenést tapasztalunk. 2002-2003 között ez a csökkenés felgyorsulni látszik. – 1997-2003 között Spanyolország, Franciaország, és Olaszország együttesen közel 6 ezer független javítóval csökkent. Németország, Dánia és Hollandia szintén jelentôs csökkenést mutatnak. – 2002-2003 közötti idôszakban, a 12 tagországban közel 6 ezer független javító szüntette be tevékenységét. – Országonként változik a független autójavítók alcsoportokba való felosztása: gyors javító (fast-fit), és autós centrumok elterjedtebbek Franciaországban és az Egyesült Királyságban, mint Németországban és Spanyolországban. Olaszországban pedig szinte teljesen ismeretlenek.


A különbözô típusú autójavítók piaci részesedései • Az autó életkora nagy szerepet játszik abban, hogy a tulajdonos melyik szervizt választja (független, vagy márkaszervizt). Az új autók nagy részét márkaszervizben javíttatják, míg az idôsebb autókat inkább független szervizekbe viszik a tulajdonosok. • A független javítók száma jóval meghaladja a márkaszervizek számát, de az arány a független- és márkaszervizek között hétszeresrôl visszaesett 1-5-szörös közé, mind a 12 országban. • Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában a legjelentôsebb a visszaesés. • A piaci részesedés terén majdnem az összes országban a márkaszervizek állnak jobban. A márkaszervizek bevételeinek növekedései meghaladják a szerviz és karbantartás mértékét legalább 5%-kal Dániában, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Lengyelországban és Portugáliában. (1997 és 2003 között) • A megkérdezett független szervizek 17%-a próbált meg márkaszerviz szerzôdést kötni. – Innovációk a szerviz területén: • Néhány gyártó franchise rendszerben üzemelteti márkaszervizeit • Független autójavító csoportok is egyre gyakrabban alkalmazzák a franchise rendszert, hogy nagy láncolatokkal törjenek be a piacra. Fôbb tendenciák és a REC céljai – A piac tendenciája az, hogy a régebbi, autonóm független javítók szeretnének az új, nagy csoportos javítók körébe tartozni. – Ez a független szervizeknél fellépô tendencia nagy valószínûséggel elôsegíti a márkaszervizek közötti konkurenciát, valamint nyomást helyez a független javítókra, hogy alkalmazkodjanak a piac jelenlegi feltételeihez, vagy különben be kell zárniuk, úgy, mint annak a több ezer európai javítónak, akik az elmúlt években mentek tönkre. – A független javítói csoportok inkább tudnak rivalizálni a márkaszervizekkel, mint az egyedülálló, kis szervizek. A valós konkurenciának a feltételei, hogy hozzáférhessenek a technikai információkhoz, a speciális szerszámokhoz, megfelelô pótalkatrész értékesítési szisztémához. (a technikai információk, és a speciális szerszámokhoz való hozzájutás még nehézségeket okoz sokak szerint) – Az autók technikailag most már sokkal komplikáltabbak, és az utóbbi idôben sok múlik az informatikán is. A független javítók azt állítják, hogy a diagnosztikai eszközökhöz a hozzáférést az autógyártók egyre nehezebben teszik lehetôvé (túl magas árakon adják, vagy csak limitált számban állnak rendelkezésükre), így megnehezítik a javítók helyzetét az autó hiba forrásá-

nak kiderítésében, valamint annak megfelelô határidôn belüli elhárításában. – A REC új szabályai, miszerint könnyebben juthassanak a független javítók a technikai információkhoz (hogy rendesen mûködhessen a szerviz és a javítás), még úgy tûnik, nem igazán mûködik jól. – 2004-ben az „IKA” – független tanulmányok német intézete - tanulmányt készített arról, hogy hogyan és mi módon jutnak hozzá a gyártótól a technikai információkhoz a független autójavítók, annak érdekében, hogy „rivalizálni tudjanak” a márkaszervizekkel. – A technikai információkhoz való hozzáférés fôleg azoknál a 3 évnél idôsebb autóknál lényeges, amik már nem garanciálisak. Ez fôleg azokat a kis szervizeket érinti, akik több márkát is javítanak, mivel nagyon költséges minden egyes márkához külön informatikai rendszert, és scannert megvásárolni. Ezért ezek a javítók inkább néhány általános szerszámot és olyan berendezéseket használnak, ami több márkának is megfelelhet. – A javítók legfôbb problémája a technikai információk ára. A rosszul felépített, vagy olcsóbb informatikai rendszerek miatt a független szervizek számára szinte lehetetlen hozzájutniuk a javításhoz szükséges technikai információkhoz olyan áron, hogy versenyképes kondíciókkal tudjanak javítani. – Ezekbôl a problémákból adódóan a független javítók nem tudnak rivalizálni a márkaszervizekkel. Több független javító inkább azt választja, hogy csak bizonyos javításokra specializálódnak, így csak bizonyos eszközöket, szerszámokat kell megvásárolniuk. Arra is számos példa adódik, hogy több kis javító összeáll, és javítói csoportot alkotva a technikai információkat átadja tagjainak. – Most mind a két tendencia megfigyelhetô a független javítók körében. Ez jól illusztrálja azt, hogy a technikai információkhoz való hozzájutás megszorításai miatt a versenyképesség nincs meg az autójavítók között. – Ugyanakkor az alkatrészgyártók sokszor rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, amiket átadhatnak a teljesen új, franchise javítói hálózatuknak. Sok franchise rendszerben mûködô független javítói csoport jut így automatikusan hozzá az alkatrészgyártótól az elektronikus javítási útmutatókhoz, PR katalógusokhoz, és egyszerûbb, gyorsabb rendelés leadási rendszerhez (olyan programok, melyek naponta frissítve vannak). – A mûhelyfelszereltségre specializálódott cégek is egyre inkább a független szektor számára bocsátják azokat a diagnosztikai mûszereket, programokat, amelyek még a legújabb autómodellekkel is kommunikálnak. Ezt a fajta tevékenységet valamilyen szinten támogatja az új REC, és ez középtávon valószínûleg az autójavítás és szerviz piac „játékterének” kiegyenlítésére fog vezetni.

21

www.gemosz.hu

– Ezen folyamatok hatására, és annak ellenére, hogy a független szervizek egy negatív periódusban vannak, az utóbbi években jelentôsen emelkedett a független javítók száma. Ez a növekedés abból is adódik, hogy sok mûhely, és szakember hagyta el a márkahálózatokat. Akiknek a legnagyobb haszna származik ezekbôl a független szervizekbôl, azok az alkatrész importôrök, nagykereskedôk, alkatrész kereskedôk, és még a gyártók is. – A független- és márkaszervizek árkülönbözeteinek analízise alapján megállapíthatjuk, hogy a független javítók, hogy versenyképesek maradjanak, alacsonyabb árakon dolgoznak, mint a márkaszervizek. Ez mégsem jelent teljes elônyt a független javítóknak. Az alacsonyabb árak azt is mutatják, hogy sok független javító egyenlôre nem tud „non-stop-shop” szolgáltatást nyújtani minden javítási munkára, mivel nincs hozzáférésük a szükséges technikai információkhoz, eszközökhöz, ami minden márkánál más és más. – Figyelembe véve mindezt, megállapíthatjuk, hogy minôségileg a független szervizek megfelelôek, és sokszor nem mondható a márkaszervizekre. Ez azt jelenti, hogy a fenti paragrafusban említett „discount” még jelentôsebb, mint az a valóban összevetett árak között észlelhetô. A megfigyelt tendenciák fogyasztókra való hatásai – A javítási és szerviz díjak ténylegesen nônek, míg a karbantartási és javítási költségek összességében ténylegesen csökkennek. – Ennek az evolúciónak a tényezôi, hogy egyre összetettebbek és drágábbak a javítások, és magasabbak az óradíjak. – Az utóbbi években megfigyelhettük, hogy a márkaszervizek piaci részesedése növekedett, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a karbantartási és javítási díjak emelkedtek, mivel ezek a szervizek általánosan drágábbak, mint a független szervizek. Harmadik rész: autó pótalkatrész evolúciói az európai piacon Az apres-vente területén folytatott kutatás igen nehéznek bizonyult a létezô információ és tengernyi adat miatt. Lehetetlen volt alátámasztható, pontos adatokat találni néhány, a tanulmányban megemlíteni kívánt témában. Ennek eredményeképpen az analízisünk inkább a minôségi változásokra alapszik, valamint szakértôk véleményeire. Az új REC – Az új REC ezen a területen is több megszorítást tartalmaz, ami akadályokat jelent azoknak, akik alkatrész kereskedelemmel kívánnak foglalkozni. Ugyanúgy, mint a márkaszervizhez hálózathoz való csatlakozáskor, a márkaalkatrész kereskedôi hálózathoz is igen nehéz a csatlakozás,

22

a kritériumok kizárólag minôségi elemeken alapulnak (3.1. cikkely). – Az új REC arra is törekszik, hogy alkatrészgyártók potenciális kizárását megakadályozza. Nem mentesíti azokat a szerzôdéseket sem, melyek megszorításokat tartalmaznak az autógyártók és márkaszervizek között, megakadályozva ez utóbbiakat, hogy konkurens gyártóktól vásároljanak (4.1.k. cikkely). – Nem mentesülnek ez alól azok a szerzôdések sem, amelyek olyan feltételeket tartalmaznak, hogy az eredeti alkatrész forgalmazóknak megtiltják, hogy márkaalkatrész kereskedôknek és márkaszervizeknek, valamint független alkatrész kereskedôknek és javítóknak adjanak el (4.1.j. cikkely) Fôbb tendenciák 1997-2004 közötti idôszakban az alkatrész kereskedelmi szektorban – A piac strukturális tendenciái: • 2002-2004 között a szerzôdött alkatrész kereskedôk száma 7,3%-kal nôtt mind a 12 országban. • Az alkatrész kereskedelmi piac kevesebb, mint 1%-kát birtokolják azok az alkatrész kereskedôi vállalatok, melyek alkatrészgyártók tulajdonában vannak, de éves bevételük általánosan 50%-kal növekedett 2002-2004 között. Ez sokkal gyorsabb fejlôdést jelent, mint amit a többi alkatrész kereskedô vállalat el tudott érni. – Tendenciák a rentabilitás terén: • A szektor árrése 3% körül mozog, az utóbbi években kicsit felfelé ívelve. • Az alkatrészgyártók nyereségességi árrése az autógyártók és autókereskedôk árréséhez képest magas. – Innovációk a disztribúciós csatornák területén • Az autonóm szerzôdött alkatrész kereskedôk száma nôtt. • Néhány alkatrészgyártó úgy tört be a piacra, hogy franchise szerzôdést ajánlott „partner mûhelyeknek”. • Egyre inkább használják az Internetet alkatrész kereskedelemre. • A logisztikai és raktározási szint követelménye nôtt, ami új szerzôdésekhez vezetett az alkatrészgyártók és a logisztikában jártas vállalkozások között. - A piaci résztvevôkön mért tendenciák • Az autógyártók helyzete továbbra is stabil az alkatrész piacon • A márkaszervizek az alkatrészeik 90%-kát továbbra is az autógyártók hálózatán keresztül szerzik be. • A független szervizek alkatrészhez jutása a technikai információk szerint még nem olyan nyitottan mûködik, mint ahogy azt a REC megcélozta. A REC fôbb tendenciái és céljai A függetlenek elôtti korlátok csökkentése.

– Jelenleg nem tisztázott, hogy elhárultak-e azok az akadályok, melyekbe a függetlenek botlanak, mikor a márkaalkatrész forgalmazói körbe szeretnének belépni. – Néhány országban, mint Németország és az Egyesült Királyság, léteznek olyan világos útmutatók, melyek alapján néhány autógyártó kijelölt, vagy szándékában áll kijelölni függetleneket, hogy szerzôdött márkaalkatrész kereskedôk legyenek. – A független alkatrész kereskedôk megkérdezésekor kiderült, hogy a legtöbb autógyártó nem volt hajlandó átadni részükre a kritérium leírásokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy márkaalkatrész kereskedôk legyenek. Azt mondják, hogy a gyártók arra hivatkoznak, hogy még nem léteznek kritériumok, illetve semmilyen alkatrész értékesítésre vonatkozó specifikus szerzôdés nincs (csak márkaszerviz szerzôdés). – A konklúzió az, hogy az új REC ez idáig nem igazán hozott eredményt ezen a területen. Megakadályozni az eredeti alkatrész forgalmazók kizárását – A REC másodlagos célja az alkatrész piac területén, hogy megakadályozza azok az alkatrész gyártók kizárását, akik az autógyártók kereskedelmi csatornáin kívülre is értékesítenek. – Az eredeti alkatrész forgalmazók ma bevételük 60%-át a független alkatrész kerekedôkbôl nyerik. Megkérdeztük errôl Európa 20 legnagyobb alkatrész forgalmazóját, és elmondásuk szerint ez a százalék 8 éve stabilan ugyanez. (enyhe növekedés a márkaalkatrész kereskedôk javára). Tehát úgy tûnik, hogy „kizárástól való félelem” kicsit el van túlozva – Mint azt késôbb látni fogjuk, azok a független forgalmazók helyzete, akik márkakereskedôk és szervizek részére kívánnak eladni, kicsit problematikusabb. A REC szerepe az autóalkatrész piacon – Az új REC választást tesz lehetôvé a márkakereskedôknek és márkaszervizeknek az alkatrész vásárlásánál (független, vagy gyártó forgalmazásában vásárolt alkatrészek). Ugyanakkor a gyártó megkövetelheti, hogy az alkatrészek legalább 30%-át a gyártótól, vagy annak szerzôdött partnereitôl vásárolja. Anti konkurens praktikák – Az eredeti alkatrész forgalmazók tarthatnak attól, hogy kikerülve az autógyártók csatornáit, direkt szállítással a márkakereskedôk irányába, ellenséges magatartásnak vélhetik a gyártók. Világos, hogy az eredeti alkatrész forgalmazók tevékenységük nagy százalékában függnek az autógyártóktól, melyet nem kívánnak kockáztatni. – Az autógyártók által alkalmazott bonusz rendszerek még inkább arra sarkallják a kereskedôket, hogy ne vásároljanak a gyártó hálózatán kívül.


www.gemosz.hu

– Agresszív árakat tapasztalunk az autógyártók alkatrészeinél. Úgy tûnik, hogy az utóbbi években a konkurens alkatrész árak nem változtak, vagy éppen hogy csökkentek, míg az elôbbiek drágultak. Strukturális okok – A kereskedôk tartózkodást mutatnak a szokásaik megváltoztatásában. Az is lehet, hogy nincsenek teljesen tisztában az új lehetôségekkel. (Alkatrész beszerzés területén) – A másik kérdés, ami a független alkatrész kereskedôket foglalkoztatja, az a gyártók rendelési rendszere. Ezek a rendszerek gyakran úgy vannak felépítve, hogy kizárják a független kereskedôket. Ahhoz, hogy hozzáférhessenek a független csatornákhoz a márkakereskedôk és márkaszervizek, külön rendelési rendszereket kell felállítaniuk, ami igen költséges és nehézkes. – A szerzôdött partnereknek alkatrészeik beszerzésének legalább 30%-át kell a gyártótól, vagy annak hálózatától megvásárolni. A fennmaradó 70%-nak szabadon lehet választani beszerzési forrást.


– Az új REC kifejezetten védi az eredeti alkatrész forgalmazók szabadságát abban, hogy független alkatrész kereskedôknek, márkaszervizeknek, független javítóknak szállítsanak alkatrészeket. – Elterjedt ugyan, hogy az autógyártók olyan megszorításokat próbálnak tenni, amivel ezt megakadályozhatnák, de a megkérdezett 20 legfôbb gyártó elmondásai alapján ezek nem igazoltak. A független piacoknak eladott alkatrészeik az alkatrész bevételük k.b. 60%-kát képezik. – Az 1400/2002-es REC újdonsága, hogy potenciálisan fontosnak tartja a független piacot, és új definíciót ad az eredeti alkatrész fogalomnak. Már nem a gyártóval vannak összefüggésben, hanem eredetiségüket a minôség, és technikai specifikációk jelentik. – Ez lehetôvé teszi az eredeti alkatrész forgalmazóknak, hogy saját márkanéven forgalmazzanak alkatrészt, mint eredeti alkatrészt. Így könnyebben meggyôzhetik a javítók az ügyfeleiket, hogy azok az alkatrészek is ugyanolyan minôségûek lehetnek, mint amik nem a gyártótól származnak.

A megfigyelt tendenciák hatásai a vásárlókra – A vásárlók attitûdjei valamilyen szinten meghatározzák majd az új REC hatásait az autóalkatrész szektorra. – Mindemellett általánosan nem a vásárló választ, hogy milyen csere-alkatrészt kell használni, kivéve, ha saját maga vásárolja meg az alkatrészeket az autójához, illetve javítja azt meg. – A vásárló csak a szerviz fajtáját választja meg. A biztonság, kompetencia, szokás és a távolság kulcsfontosságúak a számára. A szektort illetôen végzett tanulmányok azt igazolják, hogy az ár ebben az esetben kevésbé fontos. – Ugyanakkor a nagy ügyfelek, mint a biztosító társaságok és lízing cégek, beleszólhatnak, hogy milyen alkatrészt használjanak a balesetes autóknál. – A fogyasztó úgy tûnik anyagilag nem profitált a folyamatban lévô változásokból. – Még ha drágábbak is némely alkatrészek, a vásárlók alkatrész költségei nem emelkedtek az elmúlt 7 évben, annak köszönhetôen, hogy a meghibásodás és az alkatrész tönkremenése már egyre ritkább. Az autók megbízhatósága nôtt, és ez biztosan elôny a fogyasztók számára.

23

www.gemosz.hu

24


GÉMOSZ konferencia 2006

Recommend Documents