GE Money
Budapest Alapkezelô Rt. Budapest Telebank: 06-40/477-777 www.bpalap.hu
Alapkérdések
A Budapest Alapkezelô Rt. tájékoztatója a befektetési alapokról.
Tartalomjegyzék A BEFEKTETÉSI ALAPOKRÓL ÁLTALÁBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 MI AZ A BEFEKTETÉSI ALAP? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 MILYEN ELÔNYEI VANNAK EGY BEFEKTETÉSI ALAPBAN ELHELYEZETT MEGTAKARÍTÁSNAK? . . . .5 HOGYAN CSOPORTOSÍTHATJUK A BEFEKTETÉSI ALAPOKAT? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 A befektetési jegyek visszaválthatósága alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 A befektetés típusa szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 Befektetési politika szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 A BEFEKTETÉSI ALAP MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9
A NYÍLTVÉGÛ BEFEKTETÉSI ALAPOK ÉS HOZAMUK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK, ÁRFOLYAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 DÍJAK, KÖLTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 HOZAM, HOZAMSZÁMÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 MIRE KELL FIGYELNI A HOZAMSZÁMÍTÁSNÁL? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13
A BEFEKTETÉSEK KOCKÁZATA ÉS A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETÔSÉGEI . . . . . . . . .14 MIT JELENT A KOCKÁZAT? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 A BEFEKTETÉSEK ALAPTÖRVÉNYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 A BEFEKTETÉSI ALAPOKBAN LÉVÔ ÉRTÉKPAPÍROK KOCKÁZATAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 AZ EGYES BEFEKTETÉSI ALAPOK KOCKÁZATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 HOGYAN CSÖKKENTHETÔ A BEFEKTETÉSEK KOCKÁZATA? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 BEFEKTETÔ-VÉDELEM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17
ADÓZÁSI KÉRDÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 MAGÁNSZEMÉLYEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 VÁLLALATOK, VÁLLALKOZÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
MIRE ÜGYELJÜNK A BEFEKTETÉSI ALAP KIVÁLASZTÁSAKOR? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 MELLÉKLET: A BEFEKTETÉSI ALAPOK CSOPORTOSÍTÁSA A BEFEKTETÉSI POLITIKA SZERINT . . .24
3
A befektetési alapokról általában
szakértelemmel rendelkezô cég (alapkezelô) befektetési jegyek kibocsátásával összegyûjti a kis- és nagybefektetôk megtakarításait, így hatékonyan kezelhetô tôkévé kovácsolja a kisebb-nagyobb összegeket. Ezt az összegyûjtött vagyont nevezik befektetési alapnak, amelynek tôkéjébôl és elért hozamából a befektetôk (a tulajdonképpeni résztulajdonosok) eredeti befektetésük arányában részesülnek. A befektetési jegyek olyan értékpapírok, amelyek egy befektetési alapból való részesedést igazolnak. Egy befektetési alaphoz befektetési jegyek vásárlásával lehet csatlakozni, míg a befektetett összeghez a befektetési jegyek visszaváltása útján lehet hozzájutni.
Milyen elônyei vannak egy befektetési alapban elhelyezett megtakarításnak? Az alapokban összegyûjtött tôkét felkészült pénzügyi szakemberek fektetik be. Az alapkezelôket szakmai tapasztalatuk és a piaci súlyuk miatt rendelkezésükre álló információk segítik abban, hogy a lehetô legértékesebb értékpapírokat válasszák ki. A befektetési jegyeket vásárlóknak nem kell idôt és pénzt áldozniuk arra, hogy befektetéseiket elemezzék, naprakészen kövessék. Ezeket a feladatokat elvégzik helyettük az alapkezelô társaság professzionális munkatársai. A befektetôk gyakran megtakarításaik kis összege miatt nem tudják tôkéjüket
Mi az a befektetési alap?
különbözô befektetési lehetôségek között megosztani, és így a kockázatukat csökkenteni.
A pénzpiaci befektetésekkel nem hivatásszerûen foglalkozóknak gyakran
A kis összegû megtakarításokat összegyûjtve viszont hatékonyan kezelhe-
komoly kihívást jelent a pénzügyek útvesztôjében való eligazodás. Bár
tô, illetve sokféle befektetés között megosztható tôke alakul ki.
meglévô pénzükkel a lehetô legtöbb hasznot szeretnék elérni, ez általában
A magasan kamatozó betétek és értékpapírok esetében komoly hátrányt
meghiúsul a megfelelô szakértelem, illetve a szükséges piaci információk
jelent az, hogy sok esetben a pénzt hosszú idôre kell lekötni. Így szükség
hiánya miatt. A befektetôk jelentôs részének ideje sincs arra, hogy naponta
esetén, a lejárat elôtt a befektetett összeghez nem, vagy csak jelentôs
figyelje a piacok, árfolyamok alakulását, és eszerint hozza meg pénzügyi dön-
kamatveszteséggel lehet hozzájutni. Ráadásul az ilyen befektetések általában
téseit. Ezekre a problémákra nyújtanak megoldást a befektetési alapok.
határozott futamidejûek, ami azt jelenti, hogy lejáratkor a megtakarított pénznek újabb befektetési lehetôséget kell keresni. Az általános tapasztalat
4
A befektetési alap a fejlett pénzügyi kultúrával rendelkezô országokban az
szerint az emberek két befektetés között sokszor napokig, sôt hetekig „hor-
egyik legnépszerûbb, lakossági és intézményi befektetôk által egyaránt
dozzák” pénzüket, míg megfelelô befektetési formát találnak. Emiatt viszont
szívesen alkalmazott befektetési forma. Lényege, hogy egy speciális
jelentôs hozamkiesést kénytelenek elszenvedni. 5
A nyíltvégû befektetési alapok óriási elônye az, hogy a folyószámlához
állampapír- vagy a részvénypiac aktuális eseményeit.
hasonló likviditást biztosítanak, hiszen a lekötési idô elôzetes meg-
A nyíltvégû befektetési alapok nagy elônye, hogy nincs lekötési idô, így a
határozása nélkül lehet csatlakozni hozzájuk.
befektetôk ezekbe bármikor elhelyezhetik megtakarításaikat, viszont szükség
A legtöbb befektetési jegy bármilyen összegben hozzáférhetô a napi
esetén a befektetett összeget - vagy annak egy részét - az elért hozammal
árfolyamon, legyen szó akár 10 ezer, akár több millió forintos megtakarítás-
együtt – általában – tetszôleges idôpontban fel is vehetik.
ról. A lehetséges további vásárlások pedig tetszôleges idôpontokban hajtha-
A legtöbb nyíltvégû befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékû, ami
tóak végre.
lehetôvé teszi bármekkora összeg befektetését, és tetszés szerinti összeg felvételét. Így a pénz elsô perctôl az utolsóig „dolgozik”.
Hogyan csoportosíthatjuk a befektetési alapokat? A befektetés típusa szerint A befektetési alapok piaca az érdeklôdô befektetôk számára szinte végtelen, személyre szabott választási lehetôséget kínál.
A befektetés típusa szerint a tôkepiacokról szóló törvény az alapokat két fô kategóriába sorolja, ingatlan- és értékpapír alapokba. Az ingatlanalapok az
A befektetési jegyek visszaválthatósága alapján
értékpapírokat vásárló befektetôk számára teszik elérhetôvé az ingatlan piacot.
A befektetési alapok között két alapvetô csoportot különböztetünk meg, a
Befektetési politika szerint
nyíltvégû és a zártvégû befektetési alapokat. A zártvégû befektetési alapok jegyeit az alapkezelô a futamidô alatt nem vált-
A befektetési alapok egyik fontos jellemzôje a befektetési politika. Ez
ja vissza és a jegyzési idôszak lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz for-
határozza meg, hogy az alap az összegyûjtött tôkét milyen eszközökbe
galomba. Az eddigi zártvégû alapokat határozott futamidôre (1-5 évre) hozták
fektetheti (ezeket a befektetéseket együttesen portfóliónak nevezzük),
létre. Tôzsdei bevezetésüket kötelezô kérvényezni, hiszen befektetési jegyei-
milyen a befektetés várható hozama és kockázata, illetve milyen idôtávra
ket a jegyzési idôszakot követôen csak a másodlagos értékpapír-piacon lehet
érdemes választani ezt a lehetôséget. A befektetési politika szerinti cso-
eladni és megvásárolni. Azaz, egy zártvégû befektetési alaphoz megalakulása
portosításnál a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelôk és Vagyonkezelôk
után csak akkor lehet csatlakozni, ha van olyan másik befektetô, aki hajlandó
Magyarországi Szövetsége) irányelveit követjük.
befektetési jegyeket eladni. A befektetési alapok 1992-es indulása utáni egy-
6
két évben legtöbbször zártvégû alapok jöttek létre. Idôközben jelentôségük -
A rövid – legfeljebb egy éves – futamidejû állampapírokba és bank-
részben az adójogszabályok változása, részben a nyíltvégû alapok sokkal ru-
betétekbe invesztáló, igen biztonságos, nagy likviditású, kiszámítható
galmasabb konstrukciója miatt – évrôl-évre csökkent. Bár napjainkban a nyílt-
hozamú, elsôsorban a rövidebb ideig rendelkezésre álló pénzek befek-
végû alapok fölénye a jellemzô, a zártvégû alapok - tôke- és hozambiztosított
tetésére alkalmas alapokat pénzpiaci alapoknak nevezzük. Ezeken belül
(garantált) alapok formájában - is egyre népszerûbbé kezdenek válni.
megkülönböztetjük a likviditási alapokat, amelyeket átlagosan legfel-
A nyíltvégû alapok befektetési jegyeit az alapkezelô folyamatosan hozza for-
jebb 3 hónapos hátralévô futamidejû eszközökbe fektethetnek. Amint
galomba, illetve állandó jelleggel vásárolja vissza azokat. A befektetési jegyek
nevük is jelzi, a likviditási alapok a nagyon rövid idôre, akár néhány napra
vétele és eladása a letétkezelô által naponta kiszámított árfolyamon történik.
rendelkezésre álló pénzek elhelyezésére is alkalmasak.
Az árfolyam, az alap befektetési politikájától és portfóliójának összetételétôl
Az állampapírokat, vállalati kötvényeket, jelzálogleveleket (esetleg teljesen
függôen kisebb-nagyobb késéssel, de tendenciájában rendszerint követi az
fedezett részvényeket, azaz a részvény-árfolyam mozgásától független, elôre
7
ismert hozamú befektetésekké alakított ügyleteket) tartó, közepesen
maiból való részesedést, mivel több befektetési alapot céloznak meg.
ingadozó árfolyamú alapokat kötvényalapoknak nevezzük. Ezekre általá-
Az ingatlanalapokat a BAMOSZ két kategóriába sorolja be: ingatlanfejlesztô
nosan jellemzô a mérsékelt kockázat és a kiszámítható hozam. A kötvény-
és ingatlanforgalmazó alapokba. A két kategória definícióját a Tôkepiaci
alapoknak két fajtája van. A rövid kötvényalapok portfóliójában lévô eszközök
törvény tartalmazza. A szabályozás érdekessége, hogy az ingatlanalapok
átlagos hátralévô futamideje 1-3 év között lehet, míg a magasabb kockázati
befektetési jegyeit tartalmazó alapokat is a fenti kategóriákba sorolja, attól
szintet képviselô hosszú kötvényalapok esetében ez meghaladja a 3 évet.
függôen, hogy melyik típusú alap jegyeibôl tartanak 90% feletti hányadot.
Azok az alapok, amelyek tartalmaznak (nem fedezett) részvénybefekteté-
Vagyis az ingatlanalapok befektetési jegyeit tartalmazó alapok alapja kon-
seket is, de ezek aránya nem éri el a portfólió 70%-át, a vegyes alapok
strukciókat is az ingatlanalapok közé sorolja.
kategóriájába esnek. Kötvénytúlsúlyos alapról akkor beszélünk, ha a
Az olyan alapokat, melyekben a nem hazai papírok aránya folyamatosan eléri
részvényhányad nem haladja meg a 30%-ot. A kiegyensúlyozott vegyes
a 70 %-ot, a nemzetközi alapok közé soroljuk.
alapok részvény befektetéseinek aránya 30% és 70% közé esik. A portfólióban átlagosan legalább 70 százaléknyi részvényt tartó, jelentôs árfolyam-ingadozású, kockázatosabb, elsôsorban a hosszú ideig rendelkezésre
A befektetési alap mûködéséhez kapcsolódó szervezetek
álló pénzek befektetésére alkalmas alapok a részvényalapok. Azokat az alapokat, amelyek 70-90%-ban tartanak részvény befektetéseket, részvénytúl-
A befektetési alap mûködéséhez kapcsolódó intézmények közül a leg-
súlyos alapoknak, amelyek pedig 90%-ot meghaladó részvényhányaddal
fontosabbak: az alapkezelô, a letétkezelô, és a forgalmazó.
rendelkeznek, tiszta részvény alapoknak nevezzük.
Az alapkezelô a rá bízott pénztömeg kezelését, befektetését végzi. A törvényi
A magyar piac viszonylag új szereplôi az ún. garantált alapok, melyek több-
kereteken belül ô határozza meg elôször az alapkezelési szabályzatban, majd
nyire zártvégû, de minden esetben határozott futamidejû alapok formájában
ezt szûkítve a gyakorlatban, hogy milyen értékpapírokba, eszközökbe fekteti
jöttek létre. Jellemzôjük, hogy lejáratkor vagy csak a tôke (tôkebiztosított
az adott alap vagyonát.
alapok), vagy a tôkén felül egy elôre meghatározott minimális hozam (tôke- és
Az alapkezelôtôl szervezetileg is elkülönül a letétkezelô. Feladata nem más,
hozambiztosított alapok) fizetésére is garanciát vállalnak. Ezen felül lehe-
mint a befektetési alap tulajdonában lévô értékpapírok letéti ôrzése, kezelése,
tôséget adnak valamely piac (nemzetközi részvénypiacok, arany, stb.) hoza-
továbbá a befektetési alap számlájának, illetve értékpapírszámlájának ve-
mából való részesedésre az ún. származtatott termékek segítségével. A ré-
zetése. Ezen kívül feladatai közé tartozik a nettó eszközérték megállapítása,
szesedés mértéke a jegyzéskor meghirdetett részesedési, más szóval par-
valamint az alapkezelôk sajátos ellenôrzése is.
ticipációs rátától függ. A garantált alapok mûködését a 2001. évi CXX.
A forgalmazó bonyolítja le a befektetési jegyek eladását és vételét, ô biztosít-
Tôkepiacról szóló törvény szabályozza.
ja az ehhez szükséges forgalmazói rendszert.
Azokat az alapokat, amelyek szintén származtatott termékekbe fektetnek, de nem tartoznak a törvény által meghatározott garantált alapok közé, egyszerûen származtatott alapoknak nevezzük. A befektetési alapok palettáját színesítik olyan konstrukciók is, amelyek nem közvetlenül a célzott piacba invesztálnak, hanem más befektetési alapok befektetési jegyeit (ingatlan alapok, nemzetközi részvény alapok, stb.) vásárolják. Ezeket alapok alapjának nevezzük. Egyedi jellegzetességük az, hogy a célpiac kockázatánál alacsonyabb kockázat mellett biztosítják az adott piac hoza-
8
9
A nyíltvégû befektetési alapok és hozamuk
Díjak, költségek Az elôzô részben említett, a befektetési alapokat terhelô két legfontosabb kötelezettség az alapkezelôi díj, amelyet az alapkezelô számít fel az alap eszközeinek professzionális kezeléséért, valamint a letétkezelôt megilletô díj. Ezeken kívül díjat kell fizetni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, az alap könyvvizsgálójának stb. Ezek a díjak nem közvetlenül jelentkeznek a befektetôknél, hanem a napi árfolyamokba épülnek be, vagyis az alap hozamát csökkentik. A befektetôket közvetlenül érintô díjak közül legfontosabbak az eladási és a visszaváltási jutalékok. Ezeket a befektetési jegyek megvásárlásakor, illetve a befektetési alapból történô kiszálláskor kell megfizetni. Mindezen felül a számlavezetésnek is lehetnek költségei, azonban egyes forgalmazóknál az ügyfél- és értékpapírszámla vezetése ingyenes.
Hozam, hozamszámítás A befektetôk hozama a befektetési alapokban található értékpapír-befektetések napi értéknövekedésébôl származik. A befektetési jegyek hozamát visszamenôleg az árfolyam emelkedésébôl lehet kiszámolni. Amikor azt vizsgáljuk, hogy befektetésünk egy adott idô alatt ténylegesen mennyit nôtt nem évesített (nominális) hozamról beszélünk. Nem évesített (nominális) hozam =
Nettó eszközérték, árfolyam
(
Aktuális árfolyam
-1
Beszerzési árfolyam
)
*100
A gyakorlatban, mivel a befektetés teljesítményét valahogyan össze kell hasonlítani, a hozamot éves szintre átszámítva szokták megadni.
A nettó eszközérték a befektetési alap vagyonának - az alapot terhelô költségekkel csökmával osztva alakul ki az ún. egy jegyre jutó nettó eszközérték, ami nem más, mint a be-
Egy éven belüli befektetés évesített hozama
fektetési jegyek napi árfolyama. A letétkezelôk a nyíltvégû befektetési alapok nettó eszközértékeit és árfolyamait minden forgalmazási napra kiszámítják. A befektetôk pontos tájékoztatása érdekében ezeket az adatokat rendszeresen közzéteszik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által elismert vagy kiadott napilapban és a PSZÁF által mûködtetett vagy elismert elektronikus rendszerben (internetes oldal).
10
Egy éven túli befektetés évesített hozama
( [(
=
=
Aktuális árfolyam Beszerzési árfolyam
Aktuális árfolyam
)
Beszerzési árfolyam
-1
)
*100 *365 eltelt napok száma
365 napok száma
-1
[
kentett - aktuális értékét mutatja. A nettó eszközértéket a befektetési jegyek darabszá-
*100
11
A képletekben az eredményt százzal megszoroztuk, hogy a hozam százalékos
Mire kell figyelni a hozamszámításnál?
formában is kifejezhetô legyen.
Az árfolyamok emelkedése hosszú távon általában egyenletes és jól prognosztizálható, idônként azonban lehetnek – akár jelentôsebb – ingadozások
Megjegyzések:
is. A befektetés hozama rövid, néhány napos vagy hetes távlatban jelentôsen függhet attól, hogy a befektetô melyik napon helyezte el, vagy vette fel befek-
• Amennyiben a vétel és az eladás között a befektetési alap hozamot fizetett,
tetését. Hosszabb távon ezeknek az anomáliáknak a szerepe egyre kisebb.
az eladási árfolyamot korrigálni kell a kifizetett hozam mértékével. • A fenti módszerek nemcsak a befektetési alapok, hanem minden olyan
Egy befektetési alap teljesítményének értékelésekor (pl. egy jövôbeni befek-
befektetés hozamának kiszámításához használhatók, ahol egy bevétel és egy
tetési döntés meghozatala elôtt) nem szabad figyelmen kívül hagyni a
kiadás áll szemben egymással. Ebben az esetben a képletekben az aktuális
következôket:
árfolyam helyett a visszakapott összeget, a beszerzési árfolyam helyett pedig
• Nagyon rövid távra (általában 3 hónapnál rövidebb idôre) nem érdemes
a befektetett összeget kell használni.
hozamot számolni, mert az gyakran hamis (irreális) képet ad az alap teljesítményérôl.
Kamat, hozam
• Hasonló a helyzet a hosszabb távra számolt hozam esetén is akkor, ha a
A kamat és a hozam közötti különbséget a kötvény példáján keresztül mutatjuk be. Egy kötvénynél a kamat az az összeg, amelyet az értékpapírra a befizetett tôkén felül kifizetnek. A kamatot úgy foghatjuk fel, mint az az értékpapír kibocsátójának „fizetségét” azért, mert valaki a jegyzésnél kölcsönadta neki a pénzét. Ennek az oka nem más, mint, hogy a kötvény egy hitelviszonyt megtestesítô értékpapír, amelyben az adós a kibocsátó, a hitelezô pedig a befektetô, illetve az ügyfél. A kamatot mindig százalékos formában, az értékpapír névértékéhez képest adják meg. A névérték az eredeti tôke, amit a kibocsátó majd lejáratkor visszafizet. Ha tehát egy kötvény névértéke 10 ezer forint, akkor ez azt jelenti, hogy lejáratkor ennyi tôkét fog kifizetni, és természetesen ehhez adódik a kamat (például 10 százalék, azaz egy évre 1.000 forint). Csakhogy az értékpapírok egyik legfôbb jellemzôje, hogy szabadon adhatók-vehetôk, tehát áruk is változhat. Ha a fenti kötvényt nem 10.000, hanem 9.800 forintért vettük meg, akkor a végén kifizetendô 11.000 forint 12,24 százalékos hozamot biztosít (mert 11.000/9.800=1,1224). Ugyanoda jutunk, mintha 10 ezer forintunkra 11.224 forintot kapnánk vissza. A hozam tehát a befektetô „haszna” és tulajdonképpen teljesen független a kamattól. Három dologtól függ: a befektetett összegtôl és az egy vagy több részletben visszafizetett összegek nagyságától és persze a kettô között eltelt idôtôl. A gyakorlatban, mivel nem mind-
kiemelkedôen magas, vagy kiemelkedôen alacsony volt.
számításban használt valamelyik árfolyama valamilyen okból átmenetileg
Megjegyzés: A tôkepiaci törvény jelenleg tiltja az éven belüli hozamok évesítését.
egy, mennyi idôre kapjuk a 10 vagy 12,24 százalékot és a befektetéseket össze kell hasonlítani valahogyan, a hozamot is éves szintre átszámítva szokták megadni. Egy év után pedig – természetesen – kamatos kamatot számolnak.
12
13
A befektetések kockázata és a kockázat csökkentésének lehetôségei
A befektetések alaptörvénye A magasabb hozam lehetôsége érdekében magasabb kockázatot kell vállalni!
A befektetési alapokban lévô értékpapírok kockázatai A befektetési jegyek az alapok portfóliójában lévô értékpapírok kockázatait közvetítik a befektetôk felé, ezért érdemes ezeket a kockázatokat is áttekinteni. Bizonyos szempontból a legbiztonságosabb befektetésnek az állampapírok tekinthetôk, hiszen a kamatok és a névérték visszafizetését az állam szavatolja. Nem szabad azonban elfeledkezni az állampapír-befektetésekhez is kapcsolódó piaci kockázatokról sem. A piaci kockázat azt jelenti, hogy a futamidô alatt az értékpapírok piaci ára – tehát az az ár, amelyen egy befektetô eladhatná vagy megvásárolhatná – naponta változhat. Emiatt még egy fix kamatozású értékpapír megvásárlása esetén sem lehet elôre tudni, hogy mekkora lesz a befektetés hozama, ha a papírt nem tudjuk megtartani lejáratáig. Minél hosszabb egy fix kamatozású értékpapír futamideje, annál jobban ingadozik az árfolyama. Az állami garanciával nem rendelkezô kötvények esetében a kibocsátó fizetôképessége jelenthet nagyobb kockázatot. A részvények kockázatai egyfelôl az adott vállalat mûködésébôl eredô egyedi kockázatból, másfelôl pedig a gazdaság egészének kockázatából adódnak. Az alapkezelôk szigorú kockázatkezelési szabályok alkalmazása mellett választják ki azokat a részvényeket, amelyekbe az alapok vagyonát fektetik,
Mit jelent a kockázat?
azonban a részvények árfolyamai rövidebb idôszakot vizsgálva jelentôsen ingadozhatnak. A tapasztalatok szerint a részvények hosszú távon magasabb
Egy befektetés megítélésének fô szempontja a befektetés kockázatának és
hozamot biztosítanak, mint az állampapírok és a kötvények.
várható hozamának felmérése. Azt nevezzük kockázatosabb befektetésnek,
14
amelynek hozama bizonytalanabbul, azaz szélesebb határok között alakulhat.
Az egyes befektetési alapok kockázata
A befektetések jövôbeni hozama nem látható mindig biztosan elôre.
A portfólió összetétele döntôen befolyásolja azt, hogy az adott befektetési
Elképzelhetô ugyanis, hogy a piaci környezet a számításoknál kedve-
alap milyen kockázatot jelent a befektetôk számára. Minél kevesebb rész-
zôtlenebb lesz, és a befektetések értéke sem növekszik a tervezett mértékben
vényt tartalmaz egy befektetési alap portfóliója, az annál biztonságosabbnak
– sôt, esetenként csökkenhet is. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a vártnál
tekinthetô, várható hozama azonban mérsékeltebb lesz. A magas részvény-
optimistább hangulatú piac minden várakozáson felül teljesít. Ezek a bizony-
arányú alapok magasabb, de ingadozó hozamúak, ezért kockázatosabb
talanságok okozzák a befektetések kockázatát.
befektetésekként tekintünk rájuk. 15
A befektetési alapok közül a rövid futamidejû állampapírokba, betétekbe fek-
stratégiájában megcélzott terület, például a hazai részvénypiac ingadozá-
tetôk a legbiztonságosabbak. Ugyancsak biztonságos – alacsony kockázatú –
sából adódó kockázatot. Ez a cél minimális költséggel megvalósítható, ha a
befektetéseknek tekinthetôk a kiszámítható hozamú, kevésbé ingadozó
megtakarításokat különbözô értékpapírokba fektetô befektetési alapok között
árfolyamú állampapír alapok is.
megosztjuk.
t
za
o
á ck
/k
am
ô kv
z ho
ve
nö
részvény alapok
Egyre több alapkezelô alakít ki a teljes kockázati skálát lefedô alapcsaládot, amelyek az egyedi befektetôknek is lehetôséget kínálnak arra, hogy egyéni
vegyes alapok kötvény alapok
kockázatviselési hajlandóságuktól függôen testre szabott portfóliót alakítsanak ki. Az alapcsalád egyes tagjai között megosztva lényegesen csökkenthetô a befektetések kockázata.
pénzpiaci alapok A befektetések kockázata nemcsak a megtakarítások több befektetési alap közötti megosztásával csökkenthetô, hanem a befektetés idôtávjának
Azokat a kockázati tényezôket, amelyekkel a befektetési jegyek vásárlásakor
növelésével is.
egy befektetônek számolnia kell az adott alap kezelési szabályzata részletesen felsorolja. A befektetési döntés elôtt mindenképpen érdemes áttanulmá-
A magasabb kockázati szintet képviselô alapok befektetési jegyeit elsôsorban
nyozni ezt a kiadványt.
a hosszabb távon gondolkodó befektetôknek ajánljuk. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a részvénypiacok 10-20 éves távlatban – szinte kivé-
Hogyan csökkenthetô a befektetések kockázata?
tel nélkül – az állampapíroknál számottevôen magasabb hozamot nyújtanak a befektetôknek. Rövidebb távon azonban a részvénypiacok átmeneti
A kockázat csökkentésének legkézenfekvôbb módja, olyan befektetési alap
ingadozásai igen kiszámíthatatlanná teszik a befektetés értékének alakulását.
választása, amely kevésbé kockázatos értékpapírokba (pl. állampapír) fekteti
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az ajánlottnál rövidebb idôre (például
az összegyûjtött tôkét. Ezzel a módszerrel jelentôsen csökkenthetô a befek-
néhány hónapra) nem lehet kifizetôdôen befektetni az alapokba, csupán
tetés kockázata, azonban ezzel együtt a magasabb hozam elérésének esélye
tisztában kell lenni a magasabb kockázati szinttel. A befektetés idôzítésébôl
is lényegesen csökken.
eredô kockázat – különösen a kockázatosabb alapok esetében – jelentôsen csökkenthetô, ha különbözô idôpontokban (esetleg rendszeresen) történik a
A kockázat csökkentésének egyik leghatékonyabb módja annak a ténynek a
befektetési jegyek vásárlása, illetve eladása.
kihasználása, hogy a különbözô értékpapírok árai nem mozognak együtt, sôt, teljesen eltérô irányban is változhatnak. Amennyiben a portfóliót sikerül olyan eszközökbôl összeállítani, amelyek árfolyamaira eltérôen hatnak a piaci környe-
Befektetô-védelem
zet változásai, akkor csökkenthetô a befektetés kockázata. A kockázat minimalizálásának ezt a módszerét portfóliómegosztásnak (diverzifikációnak) nevezzük.
A befektetési alapok biztonságos mûködésének egyik legfontosabb garanciális eleme a jogszabályi környezet. A jogszabályok kiemelten foglalkoznak a
16
Egy befektetési alap többféle részvényt, kötvény vásárol, csökkentve az egye-
befektetôk és a befektetések védelmével. A tôkepiacról szóló törvény sza-
di értékpapírok kockázatát, ugyanakkor nem feltétlenül tudja elkerülni az alap
bályozza, hogy az egyes alapok milyen típusú értékpapírokba és milyen
17
arányban fektethetnek be. Az alapok áttekinthetô mûködésének biztosítéka
kockázatok - például a részvényárak esése, nem valódi brókercégek szédel-
az a jogszabály, amely az alapkezelôk részére napi adatszolgáltatási kötele-
gései - ellen. A BEVA-val kapcsolatos részletes szabályozást a 2001. évi CXX.
zettséget ír elô a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZAF) felé.
törvény 217.§ és 415.§ tartalmazza.
Törvény határozza meg azokat a tevékenységi, magatartási szabályokat,
A befektetési alapok esetében még egy fontos garanciális elemet szükséges
melyek betartásával elkerülhetô a befektetôk megtévesztése. A Befektetetési
megemlíteni. A magyar jogszabályok értelmében a hazai befektetési alapok
Alapkezelôk és Vagyonkezelôk Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) Etikai
önálló jogi személyek. Az összegyûjtött vagyon kizárólagos tulajdonosai a
Kódexe is szigorú, befektetôket védô szabályokat fogalmaz meg, amelyek
befektetôk. A vagyonkezelés szereplôi nem rendelkezhetnek sajátjukként az
betartása a BAMOSZ tagok számára kötelezô.
alap vagyona felett, így biztosítva van, hogy üzletmenetük nem veszélyezteti
A jogszabályokon kívül az alapkezelônek az önként vállalt korlátozásokat is be
a befektetôket. Például egy alapkezelô felszámolása esetén az alap vagyo-
kell tartania, tehát az alap alapkezelési szabályzatában leírt befektetési poli-
nából nem fizethetik ki a hitelezôket. Az alapban elhelyezett vagyon kizárólag
tikának megfelelôen kell mûködnie. A befektetôk védelmének érdekében az
a tulajdonosok között osztható fel részesedéseik arányában.
alapkezelôk meghatározott idôközönként (félévente) jelentést kötelesek
Az alapkezelés bármelyik szereplôjének esetleges felszámolása vagy csôdje is
készíteni, amelyben fel kell tüntetniük a befektetési alap portfóliójának
csak abban az esetben lehet hatással az alap árfolyamára, ha az alap port-
összetételét is.
fóliója olyan értékpapírt tartalmaz, amelynek árfolyamát közvetlenül befolyásolja az érintett cég üzletmenete (pl. forgalmazó részvényei, letétkezelô
Néhány befektetôk számára fontos jogszabály:
kötvényei, stb.). Az ilyen jellegû eszközök tartására azonban szigorú szabá-
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
lyokat fogalmaz meg a tôkepiaci törvény.
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról 2001. évi CXX. törvény a tôkepiacokról 2003/48/EK Irányelv
Az Országos Betétbiztosítási Alap mintájára hozták létre a Befektetôvédelmi Alapot (BEVA). Ehhez minden befektetési szolgáltatási tevékenységet végzô társaságoknak kötelezô csatlakoznia. Az alap feladata a befektetôk kárpótlása olyan esetetekben, amikor az alap tagja valamely jogos követelést nem tud kielégíteni, és ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek. A befektetési jegyek esetében erre tipikusan a visszaváltás vagy a meghirdetett hozam elmaradása esetén van lehetôség. A kárpótlás mértéke - személyenként és alaptagonként - 2007. december 31-ig legfeljebb kettô millió forint, míg 2008. január 1-tôl legfeljebb hat millió forint lehet. A BEVA által fizetett kártalanítás mértéke egy millió forint összeghatárig száz százalék, egy millió forintot meghaladó összeg esetében egy millió forint és az egy millió forintot meghaladó rész kilencven százaléka. A kártalanítás azokra a szerzôdésekre vonatkozik, melyeket a befektetési szolgáltató a BEVA-hoz történt csatlakozás után kötött. A BEVA nem véd egyéb
18
19
Adózási kérdések
Mire ügyeljünk a befektetési alap kiválasztásakor?
Magánszemélyek Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról a befektetési jegyek kifizetett hozamát, illetve a nyíltvégû befektetési jegyek visszaváltásakor elért árfolyamnyereséget kamatként határozza meg, és ennek megfelelôen adózik. Szintén fontos megemlíteni azt, hogy a kamatnak számító jövedelmek nem bevallás kötelesek. (lásd 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) c) ) A határon átnyúló kamatjellegû bevételek adóztatását az Európai Unió részletesen szabályozza a 2003/48/EK irányelvben (EU Saving direktíva).
Vállalatok, vállalkozások A társasági adó hatálya alá tartozók esetében különbséget kell tenni a reali-
Elsôdleges szempontnak számít az, hogy saját kockázatviselô képességünk
zált (ha a befektetési jegyeket visszaváltották) és a nem realizált árfolyam-
ismeretében válasszunk a különbözô kockázati szintû eszközöket igénybe
nyereség között. Érdemes tudni, hogy lehetôség van a nem realizált
vevô befektetési alapok közül. Ha szükséges, akkor a kockázatunk csökken-
árfolyamnyereség eredménytartalékként való elszámolására, ennek részletes
tése érdekében osszuk meg a befektetett összeget különbözô típusú befek-
szabályozását a 2000. évi a számvitelrôl szóló C. törvény tartalmazza.
tetési alapok között.
Általános szabály az is, hogy a társasági adó hatálya alá tartozók esetében a
20
befektetési jegyek visszaváltásával elért (realizált) árfolyamnyereség az
A befektetés elôtt olvassuk el az alap hivatalos tájékoztatóját, amely tar-
adóalap részét képezi, ezért ennek megfelelôen adózik. Az 1996. évi LXXXI.
talmazza a kockázati tényezôket, valamint az alappal kapcsolatban felmerülô
törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szabályozza ezt a kérdést.
költségeket. 21
A befektetési jegyek – egyes különleges konstrukcióktól eltekintve – nem
hat, de tendenciájában várhatóan magasabb lesz, mint fenti társaiké.
kínálnak elôre rögzített hozamot. Az egyes alapok korábban elért teljesít-
Aki hosszabb távra, akár évekre elôre tervez, annak testre szabott befektetést
ménye – bizonyos korlátok között – azonban segíthet az alapok közötti eliga-
kínálnak a vegyes és részvény alapok. Jövônk anyagi biztosításához és nyug-
zodásban. A múltbeli eredmény nem azt mutatja meg, hogy a késôbbiekben
díjas éveinket könnyebbé tevô tartalékok képzéséhez, a hosszú távú hozam-
milyen hozamot lehet az alappal elérni, hanem arra utal, hogy az alap kezelôi
maximalizálás vezet el. Itt nem jelent problémát az, hogy a tôzsdei árak meg-
a piaci lehetôségekkel összehasonlítva mennyire jól döntöttek az elmúlt
torpanása vagy tartósabb visszaesése miatt befektetési jegyünk átmenetileg
idôszakban.
kevesebbet ér, hiszen a részvénybefektetések várhatóan hosszabb távon
Az ilyenfajta értékelésben segíthet, ha a hasonló befektetési politikájú alapok
magasabb megtérülést biztosítanak.
teljesítményét valamilyen közös viszonyításai alaphoz (benchmark) kötve vizsgáljuk. Ilyen „támpont” lehet a magyar állampapírok mozgását tükrözô MAX indexcsalád, vagy a piacon elismert részvény referencia indexek (pl. BUX, CETOP20, stb.). A nemzetközi alapok teljesítményének összehasonlítására alkalmas lehet valamelyik külföldi index is. A hasonló befektetési politikát folytató alapok jellemzôen ugyanazt a referencia indexet használják, amelyet általában megjelentetnek információs anyagikban. Annak érdekében, hogy reális eredményt kapjunk az alapok teljesítményének összehasonlításakor, lehetôleg minél hosszabb – de legalább három hónapos – múltbeli idôszakot kell vizsgálnunk. A befektetési alap kiválasztásánál lényeges szempont az is, hogy milyen hosszú idôre szeretnénk befektetni pénzünket. Alaptípusonként az idôtávok különbözôek – minél kockázatosabb alapot választunk, annál hosszabb idôtávban érdemes gondolkodni. A folyószámla és a bankkártya mellett sokan kívánnak olyan gyorsan elérhetô tartalékot biztosítani, amely bármikor bevethetô, de értékét az inflációval szemben megôrzi. Számukra jelenthetnek megoldást a pénzpiaci alapok, amelyeknél kiegyensúlyozott árfolyam-alakulásra lehet számítani. Amennyiben megtakarításunkat 1 évet meghaladó idôszakra tervezzük, megfelelô lehet számunkra a kötvény alapok által nyújtott befektetési politika. A kötvény alapok a portfóliójukban tartott értékpapírok hátralévô futamidejétôl, illetve kibocsátójuktól függôen különbözô, de kiszámítható kockázatokat hordozhatnak. Ezen alapok hozama tehát rövidtávon ingadoz-
22
23
24
Forrás: BAMOSZ
Ingatlanalapok:
Speciális alapok:
Részvény alapok:
Vegyes alapok:
Kötvényalapok:
Pénzpiaci alapok:
A portfólióban lévô eszközök átlagos hátralévô futamideje 1-3 év. A portfólióban lévô eszközök átlagos hátralévô futamideje meghaladja a 3 évet. A portfólióban lévô részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot. A portfólióban lévô részvény-típusú eszközök aránya 30-70%. A portfólióban lévô részvény-típusú eszközök aránya 70-90%. A portfólióban lévô részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot. A Tpt. 241. §-a szerinti hozamot, illetve tôkemegóvást ígérô, illetve garantáló alapok. Olyan származtatott ügyletekbe fektetô alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé. Tpt. szerinti ingatlanforgalmazó alapok, továbbá olyan befektetési alapokba fektetô alapok, melyek
Rövid kötvényalapok Hosszú kötvényalapok Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok Kiegyensúlyozott vegyes alapok Részvénytúlsúlyos alapok Tiszta részvény alapok Garantált alapok Származtatott alapok Ingatlanforgalmazó alapok
legalább 90%-ban ilyen alapok befektetési jegyeit vásárolják.
Tpt. szerinti ingatlanfejlesztô alapok, továbbá olyan befektetési alapokba fektetô alapok, melyek
legalább 90%-ban ingatlanalapok befektetési jegyeit vásárolják.
A portfólióban lévô eszközök átlagos hátralévô futamideje nem haladja meg a 12 hónapot.
Pénzpiaci alapok
Ingatlanfejlesztô alapok
A portfólióban lévô eszközök átlagos hátralévô futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.
Likviditási alapok
A befektetési alapok csoportosítása a befektetési politika szerint
Melléklet
