Göcsej Kapuja Bak ÁMK Némethy Miklós Általános Iskola és Óvoda Óvoda feladatellátási hely Sárhida. Szivárvány csoport Vegyes életkorú óvodai csoport

T ÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0160 Pedagógiai innováció a Göcsej Kapujában

„ A csodálkozás öröm, mivelhogy fölfedezés.”

Göcsej Kapuja Bak ÁMK Némethy Miklós Általános Iskola és Óvoda Óvoda feladatellátási hely Sárhida Szivárvány – csoport Vegyes életkorú óvodai csoport Egészséges életmódra nevelés ERDEI ÓVODA Önálló fejlesztési innováció

Készítette: Bránek Judit 1


Bevezető:

Legyen mindig levegő, hogy lélegezhess, tűz, hogy melegedhess, víz, hogy ihass és Föld, hogy élhessünk. (Latin-Amerika)

„ Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságára építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről.”(ONEP) Az óvodai környezeti nevelés, alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában.

Az erdei óvoda egy olyan önálló fejlesztési innováció, melynek az előkészítése óvodai környezetben, megvalósítása az óvoda területén kívül, vagy óvodai környezetben zajlik. A projektmódszer a gyerekek komplex fejlesztésének csodálatos eszköze, mely lehetővé teszi az óvodai környezetei nevelés, a tanulás, a tapasztalatszerzés megváltozását. A környezeti nevelés kivonul a csoportszoba falai közül és a természet, a környezet válik a tanulás tárgyává. Az óvodapedagógus ismerője kell, hogy legyen az élő természetnek, ugyanakkor modell értékű kell, hogy legyen a természethez való viszonya. A környezeti nevelés tudományos megalapozottsága csak akkor valósul meg, ha az óvodapedagógus biztos ökológiai, növény-és állattani ismeretekkel, sokoldalú szakmódszertani, pszichológiai és pontos helyismerettel rendelkezik. Ahhoz, hogy az óvodás előtt feltáruljon lakóhelyi környezetének, szülőföldjének számtalan csodája, hogy áthassa a lelkét a táj hangulata, hogy felfedezze, átélje színeit, hangjait, megismerje az ott élő növény-és állatfajok egy részét, hogy olvasni tudja a „természetkönyv” lapjait, képes legyen felismerni az élő és élettelen, illetve az élő és élő környezeti tényezők közötti kölcsönhatások, jól képzett, a természeti jelenségeire rácsodálkozni képes, a szépre fogékony, környezetének valódi értékeit jól ismerő óvodapedagógus irányítása szükséges. Az óvodapedagógus munkája mellett, az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család az elsődlegesen meghatározó. Szükséges a szülők ismereteinek kiegészítése, a természethez való pozitív kötödés elősegítése. Szülői értekezleteken beszélgetünk kitűzött témaként a természet-, környezetvédelem fontosságáról, az egyszerű ember mindennapos cselekedeteiről. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb…) mint egy gyöngyként fűzzük fel. Így lesz komplex egész nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyerekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. 2


Önálló innováció – erdei óvoda célja: 



 

3-7 éves gyerekek nevelése természeti környezetben, ahol az óvodapedagógusok irányításával élményszerű, komplex cselekvésen keresztül, felfedező jellegű játékos programokon ismerkedhetnek a természettel, a természetvédelem fontosságával. Olyan cselekvésformák gyakorlása, amelyek segítségével elsajátíthatják az élő természet megfigyelésének különféle módjait, (rovarok szelídítése, növények illata, formája, színe, állatok mozgása, neszek, madárhangok…stb). Olyan ökológiai szemlélet megalapozása, amely lehetővé teszi a „természetben mindenre szükség van, nincsenek hasznos és káros élőlények” elv elfogadását. Olyan aktivitásra, felelős cselekvésre nevelés, amelyben a legfontosabb elv az élet védelme és tisztelete.

A jó erdei óvodára jellemző, hogy csinálás közben lehet tanulni. A cselekvés eredménye pedig a „ feszültségtől”, az érzelmi töltéstől függ, ami kritikus pillanatban lép fel, és a környezeti nevelés eredménye mérhető lesz! Olyan szokások, szokásrendszerek alapozódnak meg, melyek lehetővé teszik az élővilággal való harmonikus együttélést. A tapasztalatok összessége alapján formálódik ki a szemlélet, attitűd, amely igazán működteti a tanultakat.

Az erdei óvoda ideális lehetőség a környezeti nevelés szempontjából, mert a példa erejével hat. Hozzásegít azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta kulturált környezet igényét szolgálják. A kirándulások, terepjárások során is fontosnak tartjuk a differenciált, egyéni bánásmódot. Minden gyerek máshonnan indul, máshol tart. A terepmunkánál hagyjuk, hogy a gyerek önmaga fedezze fel a táj jellemző élővilágát /„pöszmötölés”/.Hagyjuk, hogy mindent észrevegyen, ami a réten, erdőben, vízparton látható. Az óvónő feladata a kíváncsiság ébrentartása, a rácsodálkozás örömében való osztozás. Önálló innováció során alkalmazott módszerek: Megfigyelés A megfigyelés módszerével elsősorban a gyerekek megfigyelő- és gondolkodóképessége fejleszthető. Ezért kezdjük már óvodáskorban az élettelen tárgyak, egyszerű természeti jelenségek, időjárás-elemek, élőlények érzékszervekkel felismerhető tulajdonságainak megfigyeltetését. Elsősorban a helyszíni foglalkozásokon, játékos tevékenységeken már kézi nagyítót és távcsövet is használunk, természetesen gondolkodtató kérdésekkel irányítva a tevékenységet. Leírás A leírás módszerének alkalmazása, a megfigyelt jelenségek rajzos ábrázolása, szóbeli megfogalmazása. A megfigyelés és a leírás módszerének következetes gyakorlásával a gyerek képessé válik elemi összehasonlítások elvégzésére, csoportosításra. Természetesen közben 3


gyönyörködik a természet csodáiban, a pocsolyából kiugró békákban, a nyíló virágokban. Az ilyen jellegű pozitív élmények szükségesek a környezetbarát magatartás formálódásához. Kísérletezés A harmadik fontos megismerő módszer a kísérletezés. Az óvónő által beállított kísérletek biztosítják, hiszen a természetben nehezen megfigyelhető, tanulmányozható jelenségek, mint például a rügyfakadás, a növények mozgása, csíráztatás így folyamatosan megfigyelhető. (Természetesen a megfigyelések színtere az a környezet, az óvoda, ahol a gyerekek élnek, és ezt az a tervezésnél figyelembe is vesszük.) Szenzitív játékok Módszerként egyre gyakrabban szerepelnek a szenzitív játékok. Az érzékszervek játék közbeni érzékenyítése a beleélő képességet, az empátiás készséget fejleszti olyan mértékűvé, hogy a természetben lejátszódó folyamatokat a gyerekek átélve, átérezve értik meg. A játékok során felébred a lelkesedésük. Figyelmük az életközösségek, erdő, rét, patak növényeire, állataira irányul, és képesek lesznek élményeiket megosztani másokkal. A vizek világa „tanulmányozásának” elterjedt módja egy ökológiai játék, a „patakvizsgálat”, melynek eredményeként megtudhatjuk, hogy ki lakik a patakban. Az ott élő vízi gerinctelenek jelzik az értő ember számára az élővíz tisztaságát. Önálló intézményi innováció során megvalósuló készség és képességfejlesztés:         

Téri észlelés, téri tájékozódás, téri orientáció fejlesztése Auditívészlelés, megfigyelés, emlékezet, figyelem fejlesztése Verbális készség, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése Motoros képességek, harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztése Együttérzés, beleélő és beleérzőképesség, empátia fejlesztése Együttműködés képességének fejlesztése A közösségi érzés, az egymásra figyelés képességének fejlesztése Esztétikai érzék, ízlés fejlesztése Gondolkodás, kreativitás fejlesztése

Időkeret:

Hely:     

május közepe vagy június eleje – „A” változat 3 nap Sárhida „B” változat 1 nap Zalaegerszeg – Bazita 2 nap Sárhida

Erdő Mező Vízpart Zalaegerszeg-Bazita (ha az anyagi háttér biztosított) Az emlékek feldolgozásához – óvodai csoportszoba (kézműves fogalkozások)

Ajánlott korosztály: 5-7 éves korosztály, de igény szerint a 3-4 éves korosztály is 4


Az erdei óvoda kapcsolódása az intézmény alapdokumentumaihoz: Az óvoda helyi nevelési programja, amely 2010-ben módosult már tartalmazza az évenként megszervezett erdei óvodát a sárhidai óvodában. Tantestületünk kiemelt fontosságúnak tartja a gyerekek fejlődése szempontjából a környezeti nevelést. A 2009/2010-es tanév folyamán bevezettük kompetencia alapú óvodai programcsomagot, melynek alapelvei, pedagógiai alapvetési között szerepel: „ A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton való megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyerekeket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen.” Az erdei óvoda megszervezésében részt vesznek az óvodapedagógusok. Külső segítség az erdei óvoda helyszínéről a programszervező. Elsődleges támogatók a gyerekek szülei, akik bevonhatók a szervezésbe. Az eredményes munka feltétele a gyermekek felkészítése, érzelmi ráhangolása. Ezt a tanév során folyamatosan végezzük. Mivel az erdei óvoda tervezett időpontja a tanév vége, ezért a tényleges ismeretátadás folyamata erre az időre befejeződik. Az erdei óvodában az ismétlés, a vizsgálódás, kísérletezés, az ismeretek megszilárdítása, elsajátított ismeretek feldolgozása, csoportosítása, rögzítése a cél. Az erdei óvoda megvalósítása külön eszközbeszerzést nem igényel, a szükséges eszközökkel az óvoda rendelkezik.

Az erdei óvoda szakmai, pedagógiai értékelésének módja: Az erdei óvodában naponként, folyamatosan kell értékelni. Tanévzáró értekezleten kell összességében, minden részletre kiterjedően értékelni. Az értékelés szempontjai: helyszín, programok, gyerekek tevékenysége, óvodapedagógus munkája, külső segítők munkája stb. A levont következtetéseket, tapasztalatokat beépítjük a következő év erdei óvodai programjába.

5


1.Eredménycélok

Professzionálisan megrendezett erdei óvoda

Sikeres saját programok

Sikeres helyszíni programok

Új minőség az óvodai munkában

Jobb együttműködés az óvodapedagógusok, dajkák közt

Rendszerszemléletű gondolkodás

Hatékonyabb programszervezés

A gyerekek aktív részvétele

Felügyelet biztosítása

Jó hangulat a helyszínen

Pedagógiai eszköztár fejlesztése

Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztése

Jobb együttműködés a gyerekek és a felnőttek(óvodapedagógusok, dajkák) között Javuló együttműködés a szülők és az óvodapedagógusok között

A szülők aktívabb támogatása

Az óvoda külső kapcsolatrendszerének fejlesztése

Módszertani ismeretek gyarapítása Szakemberek tapasztalatainak integrálása

6


Az erdei óvoda előkészítése:

„A” változat: helyben megvalósított (Sárhidán) 

Lehetőség van rá akkor pályázat elkészítése



Egyéb költségcsökkentő rendezvény szervezése (SZ. M bál)



Az erdei óvoda programjának kidolgozása



Egyeztetések külső segítőkkel ( Csodák Tavának tulajdonosával) – időpont, program lehetőségek



Egészségügyi láda áttekintése, feltöltése



Az erdei óvodában használt eszközök, játékok kiválogatása, összegyűjtése



Keletkező hulladék összegyűjtéséről gondoskodás



Útvonal bejárása a program megvalósulása előtt



Szülői értekezlet megszervezése – szülők tájékoztatása

„B” változat: külső helyszínen megvalósított – utaztatással 

Lehetőség van rá akkor pályázat elkészítése



Egyéb költségcsökkentő rendezvény szervezése (SZ. M bál)



A helyszín megtekintése, a részletek megbeszélése



Az erdei óvoda programjának kidolgozása



A gyerekek utaztatásának megszervezése



Egyeztetések külső segítőkkel - bazitai óvoda óvodapedagógusaival – időpont, program lehetőségek



Egészségügyi láda áttekintése, feltöltése



Az erdei óvodában használt eszközök, játékok kiválogatása, összegyűjtése



Keletkező hulladék összegyűjtéséről gondoskodás



Szülői értekezlet megszervezése – szülők tájékoztatása

7


Az erdei óvoda lebonyolítása: „A” változat: helyben megvalósított (Sárhidán)   

Gyalogtúra a helyszínre A megtervezett napi programok végrehajtása Gyalogtúra vissza az óvodába

„B” változat: külső helyszínen megvalósított – utaztatással  Odautazás a helyszínre  A megtervezett napi programok végrehajtása  Hazautazás az óvodába

Az erdei óvoda kiértékelése:  

Program kiértékelése Megállapítások, következtetések levonása a jövő évi erdei óvodai program számára

Az erdei óvodában használt legfontosabb eszközök: Óvodások eszközei:  Megfelelő, réteges öltözet, lábbeli  Könnyű hátizsák  Gyűjtő dobozkák (műanyag)  Kézi nagyító  Távcső  Kosarak Óvónői eszközök:  Elsősegélydoboz  Növény és állathatározó  Tükrök  Kendők  Erős kötél  Olló  Kés  Zsineg  Zacskók  Iránytű  Elemlámpa  Fényképezőgép  Videókamera 8


Szabadidős tevékenységhez szükséges:  Labda  Karika  Ugrókötél  Teniszütő és labda  Társasjátékok  Könyvek

Kézműves foglalkozásokhoz:            

Papír Rajzeszközök (színes ceruza, kréta) Ecset, festék Olló Ragasztó Gipsz Fonal Hurkapálca Tű, cérna Anyagdarabok Könyvek Spárga

A kézműves foglalkozások nagyobb része az óvodai csoportszobában valósul meg. A terepi foglalkozások emlékeinek feldolgozásával (erre természetesen hagyunk pár napot). Ahhoz ugyanis, hogy az emlékek, élmények előbújjanak, idő kell.    

A gyűjtött kincsekből készíthetünk közös montázst, ráragasztva 1 durva zsákanyagra Megfesthetik a kedvenc fájukat, állatukat, amit az erdőben, mezőn, vízparton láttak Egy nagy papírra közösen megrajzolhatjuk a térképet is, hogyan jutottunk el az erdőbe, mezőre, vízpartra Vegyes technikával közös kép alkotása

9


Terepi foglalkozás – erdő

Hely: „A” változat – Sárhida – erdő „B” változat – Zalaegerszeg – Bazita (TV.torony) - erdő Idő: május hónap vagy június eleje Cél: Az erdő élővilágának megismerése, környezettudatos magatartás kialakítása Feladatok: 

Közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerjék meg az erdő jellemzőit.



Ismerjék fel, tudjanak megnevezni két-három fafajt, lágyszárú növényt, állatot.



Környezet és természetvédelem fontosságának tudatosítása – védett növények, állatok

Résztvevő pedagógusok: „A” változat – sárhidai óvodapedagógusok „B” változat – sárhidai óvodapedagógusok bazitai óvodapedagógusok Segítő erdészeti szakember: - erdész Program: „A” változat (sárhidai erdőben)  Felfedezőtúra az erdőben  Állat és növényvilág: moha, páfrány, gombák, virágok, bokrok, fák, bogarak, kis és nagyemlősök, nyomok felfedezése  Megfigyelések nagyítóval, gyűjtögetés papírzacskóba  Talajmintavétel – ásó, doboz „B” változat – külső helyszínen (Bazita – TV.torony) erdőben Játék: mikrofonos bemutatkozás: fadarabbal (mikrofon) a kézben bemutatkoznak a felnőttek ( név, ellátott munka, feladat) majd bemutatkoznak a     

gyerekek ( név, csoport) Felfedezőtúra az erdei ösvényen Turistajelzések Állat és növényvilág: moha, páfrány, gombák, virágok, bokrok, fák, bogarak, kis és nagyemlősök, nyomok felfedezése Megfigyelések nagyítóval, gyűjtögetés papírzacskóba Talajmintavétel – ásó, doboz 10




TV. Toronyból látkép a tájra (dombok, völgyek, város, falu, utak)

Felfedező túra az erdőben „Tudományosan”- nekünk felnőtteknek mielőtt elindulnánk Az erdő fás- és lágyszárú növények alkotta, többszintű, „növényi társulásokból álló közösség, amelyben a növény- és állatvilág szoros kölcsönhatásban áll egymással és környezetével”. Adott ökológiai környezetben a legtöbb szerves anyagot előállító, legmagasabb rendű növény együttes. Az erdők kialakulása és fennmaradása az éghajlati adottságok, a domborzat, az alapkőzet, a talajviszonyok és a vízjárás függvénye. Az erdő, mint társulás visszahat környezetére, és sajátos éghajlatot, vízgazdálkodást és talajviszonyokat teremt. Az erdőben kiegyenlítettebb a hőmérséklet, a levegő páradúsabb, kevés a szennyeződést tartalmaz. Helyben marad az avartakaró, az elpusztult növény- és állategyed. Ezek anyagai a lebontó szervezetek tevékenysége révén később ismét felvehetővé válnak az erdő gombái és növényei számára. Erdei sétákon, kirándulásokon alkalom nyílik források, patakok megfigyelésére is. A forrásokban a talaj vagy a kőzetvíz, tehát a felszín alatti vizek jutnak természetes úton a felszínre. A talajvíz csapadékból és felszíni vizekből származik. Laza talajfeleségekben tárolódik, az első vízzáró réteg felett gyűlik össze. Ha a hegyek, dombok lábánál a vízzáró réteg metszi a felszínt, akkor a talajvíz forrásként bugyog elő. A kőzetek repedéseiben, réseiben, járataiban, üregeiben lévő víz a résvíz. A karbonátos kőzetekből (mészkő, dolomit) felépülő hegységek résvizeit karsztvíznek nevezik. A karsztvizek jó minőségű ivóvizek. A forrásokból illetve a csapadékból származó víz vízfolyásokban halad a lejtős területen. Az erek (ez a legkisebb vízfolyás) patakokká, azok folyókká, majd folyamokká egyesülnek. Az óvodai séták, kirándulások leginkább különböző tölgyes társulásokba vagy vízparti ligeterdőbe vezetnek. Az e társulásokba a legismertebb fafajok a közönséges gyertyán, kocsányos, kocsánytalan és csertölgy, bükk, mezei és korai juhar, kis- és nagylevelű hárs, fehér fűz, kosárkötő fűz, fekete nyár, kocsányos tölgy stb. A cserjefajok közül leggyakoribbak a közönséges borostyán, közönséges mogyoró, egybibés és cseregalagonya, húsos és veresgyűrű som, vadalma, vadkörte (vackor), gyepűrózsa (vadrózsa), kökény, fekete bodza. A lágyszárú növények közül a kikeleti hóvirág, illatos ibolya, a tavaszi kankalin, a májusi gyöngyvirág, a bársonyos és pettyegetett tüdőfű, az ökörfarkkoró szinte minden tölgyesben előfordul. Erdei tisztásokon, erdőszéleken, valamint réteken, kertekben, mezőkön virágról virágra zümmögve repülő dongók (poszméh) tűnnek elénk. A növények szárán, virágain fecskefarkú, nappali pávaszem, citrom- hajnalpír stb. lepkékben gyönyörködhetünk. A bokrokon, feszülő pókhálókat a fák alatt, levelekből, farészecskékből, talajdarabokból álló hangyabolykúpot, a levelek között zöld lombszöcskét, a talajon fürgén tovahaladó futrinkákat láthatunk. A tölgyesekben még megpillanthatjuk a szarvasbogarat, a nagy hőscincért.

11


Játékok az erdőben a felfedező túra közben: FÜLELŐ Egyéni játék csoporthelyzetben Célok: -

az érzékelés fejlesztése: apró zajok, zajforrások elkülönítése, hallásérzékelés finomítása belső figyelem erősítése

Körülmények: - 3-20 közötti létszámú csoport - Szokásos csoporthelyzet, elegendő hely biztosítása Eszköz: nem szükséges Játékleírás: -

-

A kiránduláson az óvónő a megfelelő helyzetet kihasználva, kíváncsiságot ébresztően közli a gyerekekkel, hogy valami különleges, varázslatos hang ütötte meg a fülét. Szeretné megosztani az örömét a gyerekekkel, örülne, ha ők is hallanának ilyen varázslatos hangokat. Ezért arra kéri üljenek rá a kidőlt farönkökre, csukják be a szemüket, csak a fülükkel figyeljenek. Mit üzen az erdő?...Ki mit fedez föl az erdő neszeiből? Az lesz az igazi jó „fülelő”, aki csendben tud maradni, s fülével kiválasztja a neki szóló üzenetet. Ezután néhány percet hagyjunk a „fülelésre”, s a felfedezés öröméből fakadó érzelmi megnyilvánulást suttogásra inspiráljuk. Amikor mindenkinek sikerült egy-egy hangforrást érzékelni, kezdeményezzük a beszélgetést. Ki mit fedezett fel? Próbáljuk megkeresni a hangforrást.

12


VAK KARAVÁN Egyéni játék csoporthelyzetben Célok: -

belső figyelem fejlesztése a nagy mozgás a téri tájékozódás fejlesztése

-

kötél

Eszközök:

Körülmények: - 3-20 közötti létszámú csoport - Elegendő, biztonságos hely biztosítása - Békés, érdeklődő hangulat megteremtése Játékleírás: -

egy kötéllel utat jelölünk ki az erdőn keresztül, a kötelet ágakhoz erősítve, kövekkel rögzítve, farönkön átvezetve stb. - A gyerekek „vak karavánként” tapogatóznak előre a kötél mentén és eközben érdekes zajokkal, titokzatos illatokkal, különös tárgyakkal teli tájon haladnak keresztül. Legtöbbjük alig várja, hogy e varázslatos úton túljutva azt végre nyitott szemmel is újra bejárhassa. Ahhoz, hogy az utazás valóban izgalmas legyen, olyan terepre van szükség, amely sok különleges tapasztalat megszerzését teszi lehetővé. Pl. árnyas erdei úton megyünk, mohával benőtt fatörzsön kapaszkodunk át, zümmögő méhekkel teli napos tisztásra érünk, aztán ismét elmerülünk az erdőben… Ahhoz, hogy valóban jó utat jelölhessünk ki a vak karavánnak, időre van szükség, de sebtében improvizált út is érdekes lehet. Fontosak a következő elemek: teremthetünk pl. a tapintó-, halló- és szagérzékelő szerveknek eltérő élményeket vagy kontrasztokat ugyanazon érzékelő szerv számára: 13


érdes és sima kövek, lágy, fiatal levelek és száraz, zörgő lomb, erős nyirkos szag és édes tavaszi levegő (a kötélre kötött csomó jelezheti, hogy valahol a közelben valami érdekes szagolnivaló akad). Vagy hol fönt. Hol lent vezethetjük a kötelet, hol magasan fejmagasság fölött, hol egészen közel a talajhoz rögzítjük és így gondoskodunk a változatosságról. El kell dönteni, hogy a gyerekek a kötél melyik oldalán menjenek. Mielőtt kitűzzük az utat, és a gyerekeknek is meg kell mondani, hogy ezen az oldalon kell maradniuk. Fontos az is, hogy gondoljunk a gyerekek biztonságára, és vigyázzunk, nehogy mérgező növényekkel vagy állatokkal érintkezzenek. Hogy e játékban a gyerekek örömöt leljenek, annak a békés, érdeklődő hangulat a legfőbb előfeltétele.

SZÍNEK ÉS FORMÁK KERESÉSE A TERMÉSZETBEN Páros játék Célok: Körülmények: Játékleírás: -

megfigyelőképesség fejlesztése összefüggések felismerésének erősítése problémamegoldási készség fejlesztése együttműködési készség fejlesztése páros létszámú csoport elegendő hely, hogy a párok zavartalanul mozoghassanak A gyerekek párosával játszanak. Minden párnak adunk egy színes lapot. A többiek ne tudják: ki milyen színt kapott. A gyerekek kezdjenek el gyűjtögetni minden olyan dolgot, tárgyat, ami az ő színűkkel megegyezik. (Pl. barna: lehullott levél, ágdarab, megbarnult fűszál stb…) A többiek találják ki: mi volt a pár titkos színe. (Szigorúan tilos élő dolgot begyűjteni!)

NYOMKERESŐ Egyéni játék csoporthelyzetben Célok: -

megfigyelőképesség fejlesztése összefüggések felismerésének erősítése tudatos észlelés segítése

Körülmények: Szokásos csoporthelyzet 14


Eszköz: Papír, ceruza Játékleírás: A szituációnak, élményháttérnek megfelelően sokféle variációban játszható. ( Télen a veréb nyomainak követése a madáretetőhöz, kiránduláson különböző állatok csapásának felfedezése, mókusodú, bagoly-fészek körüli árulkodó nyomok felfedezése, stb.) -

A játékos szituáció az indiántörténetek – Sólyomszem – motivációjából indulhat, tudva, hogy a gyermeket a kaland feszültsége erőteljesen motiválja. Ezután csapatokra oszlanak a gyerekek, s az nyeri el a „Sólyomszem” nevet, aki először megtalálja a keresett nyomot. Befejezésül arra kérjük a gyerekeket, számoljanak be a nyomkeresés alatti érzéseikről, majd rajzolják is le a megtalált nyomot. Végezzék el segítséggel az azonosítást is a megfelelő

Leggyakrabban előforduló nyomok

Tőkésréce

Fogoly

Fürj

15


Vetési varjú

Szarvas

Fácán

Őz

Vaddisznó

Mezei nyúl (baktató nyom)

16


Üregi nyúl (futó nyom)

Mókus

Borz

Róka

Nyest

GIPSZ LÁBNYOM MINTA Friss, éles kontúrú jól látható nyom környékét megtisztítjuk. A nyomot karton papírcsíkkal körbekerítjük, két végét gemkapoccsal összefogjuk. A vízzel kevert gipszpor masszát lassan, 5 centiméteres vastagságban a kartongyűrűbe öntjük. 20-30 perc múlva a megkötött gipszöntvényt kis talajráhagyással kiássuk. A teljes száradás után puha kefével megtisztítjuk a talajmaradéktól.

17


Terepi foglalkozás – mező

Hely: Sárhida – mező

Idő: május hónap vagy június eleje Cél: A mező élővilágának megismerése, környezettudatos magatartás kialakítása Feladatok: 

Közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerjék meg a mező jellemzőit.



Ismerjék fel, tudjanak megnevezni két-három növényt, állatot, amelyek a mezőn élnek




Résztvevő felnőttek: - sárhidai óvodapedagógusok - dajkák Program:   

Felfedezőtúra a mezőn A mező állat és növényvilága: gombák, virágok, bokrok, bogarak, rovarok. Apró rágcsálok, pillangók, védett növények, gyógynövények felfedezése. Madarak. Megfigyelések nagyítóval, gyűjtögetés papírzacskóba

Felfedezőtúra a mezőn Tudományosan nekünk felnőtteknek mielőtt elindulnánk A mező gyűjtőfogalom. Magában foglalja a szántóföldet, a kaszálórétet és a legelőket. A szántóföld gabona- és takarmánynövényeink termőhelye. A kaszálórétek évi kétszeri kaszálásával nyert széna (szárított fű) fontos szálastakarmány. A különböző fűminőségű legelőkön háziállatokat tartanak tavasztól késő őszig. Pl. szarvasmarhát, juhot, kecskét. A mező állat és növényvilága

18


A mezőn láthatnak a gyerekek vetési pipacsot, kék búzavirágot, különböző harangvirágfajokat, mezei szarkalábat, pásztortáskát, réti boglárkát, pongyola pitypangot.

Megismerkedhetnek a kerti csiperkével, a mezei szegfűgombával. Hallhatnak tücsökciripelést, találkozhatnak szöcskékkel, fürge gyíkkal, vetési varjúval, mezei verébbel, fehér gólyával. Láthatnak magasban kőröző vércsét, ölyvet, karvalyt, héját, megfigyelhetik az ürgelyukat, vakondtúrást (ezt természetesen a kertekben, erdők szélén is), a gyorsan futó mezei nyulat, a felröppenő fácánt. Vadban gazdag erdők melletti szántón, legelőn néha felfedezhetik az őzek lábnyomait, a vaddisznók dagonyázó helyét („sárfürdő”).

Játékok a mezőn a felfedezőtúra során: RABLÓZSÁKMÁNY – játék Páros játék csoporthelyzetben Célok. -

megfigyelő képesség fejlesztése a nagy mozgás a téri tájékozódás fejlesztése

-

100 fogpiszkáló, melyeket természetes vagy élelmiszerfestékkel (pl. tojásfesték) pirosra, sárgára, zöldre, kékre,, feketére és barnára festhetünk néhány papírpohár

Eszközök:

-

Körülmények: - Elegendő, biztonságos füves hely biztosítása Játékleírás: -

-

-

-

A gyerekek körben állnak, közülük ketten párt, pontosabban egy madárpárocskát alkotnak, melyből az egyik játékos a fészekben költ, a másik pedig „kukackeresésre” indul. A játékvezető összekeveri a pálcikákat, és szétszórja a körön belül. Adott jelre a keresők útjukra indulnak, és igyekeznek minél több fogpiszkálót saját fészkükbe gyűjteni, a színek nem számítanak, mindegyik „kukac” egyformán finom. Egyszerre azonban csak egy pálcikát szabad fölvenni és a várakozó partner papírpoharába vinni. Egy perc múltán ( vagy esetleg énekelhetünk és addig gyűjthetik a kukacot ameddig a dal véget nem ér) megszakad a játék, és megvonható a pillanatnyi állás: a csoportok elmondják, hogy melyik színekből hány fogpiszkálót sikerült összegyűjteniük. Ekkor a keresők és a költögetők helyet cserélnek és a játék folyik tovább. Úgy öt forduló (a felület és a talaj függvényében) a részvevők már alig vagy egyáltalán nem fognak pálcikákat találni. A játék ekkor befejeződhet. A még meg nem talált 19


fogpiszkálókat lelkiismeret furdalás nélkül ott lehet hagyni, mivel a természetes festékek nem ártanak a környezetnek. Értékelés: A feltűnő színű fogpiszkálók legnagyobb része valószínűleg már az első fordulóban zsákmányul esik. A nehezen felfedezhető zöld és barna pálcikák ezzel szemben egészen a játék végéig ritkán kerülnek elő. A játékvezető megemlítheti, hogy a rejtő szín milyen fontos a természetben. SZIVÁRVÁNY Egyéni játék csoporthelyzetben Célok. - megfigyelő képesség fejlesztése - probléma megoldási készség fejlesztése Eszközök: - sokszínű színes lapocskák Körülmények: - Elegendő, biztonságos füves hely biztosítása Játékleírás: -

-

A játékvezető egy kosarat vesz elő, és „ elővigyázatlanságból” kiborítja a tartalmát – a sokszínű színes lapocskákat- a földre. Mindenki segít összeszedni. Amit talál az övé lehet. Ezután a gyerekek meghallgatják az alábbi történetet, majd a keresésre indulnak.

Történet a szivárványról: Egyszer volt, hogy nem volt, csodálatos szivárvány született egy zápor után. A szivárvány nagyon kíváncsi volt, mindig az égen szeretett volna maradni, még akkor is így tett, amikor a Nap figyelmeztette: vigyázzon, mert ő lebukik a felhők mögé. A szivárvány darabokra tört és leesett a földre, én megtaláltam és elhoztam NEKTEK! -

Keressetek hasonló kincseket itt a réten, mint amilyen színű szivárványdarab a kezetekben van! Majd készítsük el közösen a szivárványt itt a „Földön”. Mindenütt van szivárvány csak körül kell nézni!

FELHŐJÁTÉK Egyéni játék csoporthelyzetben Célok. -

az egyéni fantázia és a kreativitás fejlesztése a közös fantázia jelenségkörének megismerése, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése

Körülmények: - 10-12 fő - Szokásos csoporthelyzet, megfelelő intimitást biztosító környezet Eszközök: - rajzlap, filctoll, csomagolópapír 20


Játékleírás: -

-

-

A hangulati előkészítést jól szolgálja Weöres: Déli felhők című verse. Lehetőség szerint akkor játsszuk, mikor gazdagon (bárány) felhős az ég. A játékhelyzetből indulhat az utánzásból is. Óvónő kémleli az eget. A figyelő testhelyzet felvétele fontos.

Az érdeklődőknek azt javasolja, próbáljanak minél érdekesebb dolgot felfedezni a felhőkben. Az óvónő most arra ösztönzi a gyerekeket, hogy mondják is: mit fedeztek fel. „ Olyan, mintha..” Bátorítsa a beszélgetést is. Amikor láthatóan kielégült az érdeklődésük, kérjük meg a gyerekeket, válasszák ki a legkedvesebbet, s próbálják emlékül megörökíteni, lerajzolni, akár közösen is.

TÜCSÖKZENE Egyéni játék csoporthelyzetben Célok: -

csoporton belüli kapcsolatok erősítése megfigyelőképesség fejlesztése

Körülmények: - Szokásos csoporthelyzet Játékleírás: A gyermekek körbe ülnek. Az óvónő egy rovar megnevezésével elindítja egy gyermeknél a hangutánzást. Az első gyerektől átveszi a mellette ülő, de ahol szünet van, ott a gyermek nem mondja ki, amit a társa elindított, csak a harmadik, vagy negyedik. (Attól függ, mit utánoznak). Előtte ezt a gyermekkel tisztázni szükséges. Például: -

-

Házi tücsök hangja: cirip-szünet-cirip-szünet-cirip-szünet….Minden második gyermek mondja, a hallgató gyermek a „szünet”. (Nagyon kell egymásra figyelniük.) Mezei tücsök hangja: cirip-cirip-szünet-cirip-cirip-szünet… Ekkor minden harmadik gyermeknek kell hallgatnia. Sáska hangja: zsipp-zsipp-zsipp-zsipp…folyamatosan. Ekkor minden gyermek mondja egyszer, hogy zsipp.

21


Terepi foglalkozás – vízpart (Válicka- patak, Csodák-tava)

Hely: Sárhida – Válicka-patak illetve Csodák-tava

Idő: május hónap vagy június eleje Cél: A patak a tó élővilágának megismerése, környezettudatos magatartás kialakítása Háziállatokkal való ismerkedés Feladatok: 

Közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerjék meg a vízpart jellemzőit.



Ismerjék fel, tudjanak megnevezni két-három növényt, állatot.




Résztvevő felnőttek: - sárhidai óvodapedagógusok - Csodák- tavának tulajdonosa - dajkák

Program:  

  

Gyalogtúra a Válicka – patak partjára majd átmegyünk a Csodák-tavához Felfedezések a patak, tó partján: víz színe, sodrása, szennyezettsége, tisztasága vízben, vízparton élő növények megfigyelése vízben, vízparton élő állatok megfigyelése Megfigyelések nagyítóval, gyűjtögetés papírzacskóba Csodák- tavánál elkerített füves legelőn élő háziállatok megtekintése (kecske, juh) Gyalogtúra vissza az óvodába

22


Játékok a vízparton: FÉNYKÉPEZÉS Páros játék csoporthelyzetben Célok: -

csoporton belüli kapcsolatok erősítése megfigyelőképesség fejlesztése

Körülmények: - Szokásos csoporthelyzet Játék leírása: Rendkívül hatásos, emlékezetes játék. A játékosok párokra oszlanak, és az egyikük behunyja a szemét. A másik feladata, hogy olyan látványt találjon a környezetében, ami szerinte a társa számára érdekes, emlékezetes lesz. Odavezetve a behunyt szemű játékost, és a megfelelő pozícióba igazítva a fejét lehet „ exponálni”, azaz pl. meghúzva a fülcimpáját jelezni, hogy nyithatja a szemét. Szerepcsere után lehet az élményeket feldolgozni, lerajzolva a látottakat „ előhívni” a képet.

TISZTA VÍZ, PISZKOS VÍZ Kísérlet A patakból vizet merítünk, s összehasonlítjuk a csapi vízzel. Szűréssel, ülepítéssel.

MILYEN HANGOT VISZ A VÍZ? Láncjáték PVC tasakot megtöltünk vízzel, s jól lezárjuk. Az egyik gyermek tegye a másik gyermek füléhez a tasakot, és beszéljen rá. Amit hallott ugyanilyen módszerrel adja tovább.

23


Az önálló innováció (erdei óvoda) hasznosulása: A gyermekek az erdei óvodában a tapasztalatszerzések által jobban fogják szeretni, és védeni a saját környezetüket.

„Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy örök ritmusával. Egyszerre kell élni a Nappal, a Holddal, a vizek áradásával, a hideggel, és a meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába. Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogy belülről süketek a világ hangjai iránt.” (Márai Sándor)

24


25


26


27

Göcsej Kapuja Bak ÁMK Némethy Miklós Általános Iskola és Óvoda Óvoda feladatellátási hely Sárhida. Szivárvány csoport Vegyes életkorú óvodai csoport

Recommend Documents