ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. május 27.
Gazdasági ismeretek
emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1212
GAZDASÁGI ISMERETEK
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Gazdasági ismeretek — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
I. TESZTFELADATOK
18 pont
1. C 2. B 3. D 4. A 5. D 6. C 7. D 8. C 9. C Minden jó megoldás 2 pont.
II. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK
18 pont
1. HAMIS, mert az X termékkel együtt fogyasztott kiegészítő termékek kereslete is csökkenhet. 2. IGAZ, mert ekkor a keresett mennyiség csökkenésének aránya éppen egyenlő az ár emelkedésének arányával. Ha pl. megduplázódik az ár, akkor a keresett mennyiség megfeleződik. 3. HAMIS, mert az átlagköltség és az átlagos változó költség görbe egyaránt U alakú, tehát e kétfajta költség nőhet és csökkenhet is a termelési mennyiség növekedésével. 4. IGAZ, mert gazdasági profit esetén az ágazatba belépő vállalatok hosszú távon lenyomják a piaci árat, veszteség esetén pedig a kilépések miatt az ár a nulla gazdasági profitot biztosító szintre növekszik. 5. HAMIS, mert a nominális GDP értéke növekedhet pusztán a termékek és szolgáltatások árának emelkedése révén is, anélkül hogy a megtermelt árumennyiség növekedne. 6. IGAZ, mert ekkor az összkereslet növekedését mindig ellensúlyozza az összkínálat csökkenése. 7. HAMIS, mert a munkanélküliek az aktív népességbe tartoznak. 8. IGAZ, mert a kamatláb emelkedése csökkenti a beruházási keresletet. 9. HAMIS, mert a hiánycsökkentő lépések az árupiaci összkereslet csökkentése folytán csökkentik az egyensúlyi jövedelmet, ezáltal éppen növelik a munkanélküliséget. Helyes válasz megfelelő indoklással: 1+1 pont; helyes válasz nem megfelelő indoklással vagy indoklás nélkül: 1+0 pont; hibás válasz 0+0 pont.
írásbeli vizsga 1212
2/5
2013. május 27.
Gazdasági ismeretek — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
III. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK
12 pont
1. A termékek árai csökkennek, ezen belül az árrugalmatlan keresletű burgonya ára csökken nagyobb arányban, mert árrugalmatlan kereslet esetén az ár százalékos változása abszolút értékben meghaladja a mennyiség százalékos változását, míg árrugalmas kereslet esetén az ár százalékos változása kisebb a mennyiség százalékos változásánál. (Nem kötelező eleme a válasznak: a burgonya ára 20 százaléknál nagyobb, míg a friss hal ára 20 százaléknál kisebb arányban csökken) 2. A vállalat naponta 3 csónakot gyárt. Teljes bevétele 3 × 17.000 = 51.000 Ft, teljes költsége 10.000 + 12.000 + 15.000 + 20.000 = 57.000 Ft, vagyis a vállalat veszteséges, napi vesztesége 6000 Ft. 3. A nettó beruházás a tőkeállomány bővítése, a bruttó beruházás ezen túlmenően még az elhasználódott tőkejavak pótlását is tartalmazza. 4. A valutakereslet fő tényezői az áruk és szolgáltatások importja, valamint a tőkeexport. Az árfolyam emelkedése csökkenti a valuta keresett mennyiségét, mert hazai valutában mérve megdrágítja a külföldi árukat és szolgáltatásokat, valamint a külföldi értékpapírokat. Minden helyes válasz 3 pont. A pont értelemszerűen bontható. IV. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 42 pont A javítás során, a számolási hibákért ott kell pontot levonni, ahol a vizsgázó elkövette, a többi részfeladatnál a logikailag jó megoldásra meg lehet adni a megfelelő részpontokat! 1. feladat
10 pont
a) Gossen II. törvényének alapján Tihamér fogyasztásában ki kell egyenlítődnie az 1 Ft-ra jutó határhaszonnak a kenyér és hús fogyasztásában: MUH/PH = MUK/PK → 1/1000 × 2000/H = 1/200 × 1000/K → 2/H = 5/K. Ebből H/K = 0,4. Tehát Tihamér 1 kg kenyérhez a fennálló árarány mellett 0,4 kg húst fogyaszt. 2 pont (bontható) b) Az adott árak és jövedelem mellett Tihamér költségvetési egyenesének egyenlete: 200K + 1000H = 15 000 → 1000H = 15 000 – 200K → H = 15 – 0,2K (vagy K = 75 – 5H) 2 pont (bontható) c) A költségvetési egyenes egyenletéből és a H = 0,4K összefüggésből adódik, hogy 0,6K = 15. Tehát Tihamér K = 25 kg kenyeret és H = 10 kg húst fogyaszt. 2 pont (bontható) d) Tihamér 10 × 250 Ft = 2500 Ft értékű támogatást kap, amelyet élelmiszerre költ. Így költségvetési egyenesének egyenlete most: 200K + 1250H = 17.500 → 1250H = 17.500 – 200K → H = 14 – 0,16K (vagy K = 87,5 – 6,25H) 2 pont (bontható) e) Gossen II. törvényét alkalmazva a hús megnövekedett ára mellett: MUH/PH’ = MUK/PK → 1/1250 × 2000/H = 1/200 × 1000/K → 1,6/H = 5/K. Ebből H/K = 0,32. Tehát Tihamér 1 kg kenyérhez most csak 0,32 kg húst fogyaszt. A módosult költségvetési egyenes egyenletéből és a H = 0,32K összefüggésből adódik, hogy 0,48K = 14. Tehát Tihamér K = 29,17 kg kenyeret és H = 9,33 kg húst fogyaszt. 2 pont (bontható)
írásbeli vizsga 1212
3/5
2013. május 27.
Gazdasági ismeretek — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
2. feladat
11 pont
a) Profitmaximalizáló termelés esetén az MR = MC összefüggés érvényes. Eszerint 600 – 0,5Q = 150, amiből a napi vízfogyasztás Q = 900 köbméter. A víz fogyasztói ára P = 600 – 0,25 × 900 = 375 Ft/köbméter. Az árbevétel értéke TR = 375 × 900 = 337 500 Ft. Az összes költség értéke TC = 150×900 + 120 000 = 255 000 Ft. Tehát a profit Tπ = 82 500 Ft, ennyit fizet a vízmű az önkormányzatnak.
1 pont 1 pont 1 pont
b) Határköltség típusú ár előírása esetén a víz fogyasztói ára P = 150 Ft/köbméter lesz. 1 pont A napi vízfogyasztás a keresleti görbe alapján: 150 = 600 – 0,25Q → Q = 1800 köbméter. 1 pont Az árbevétel értéke TR = 150 × 1800 = 270 000 Ft. Az összes költség értéke TC = 150×1800 + 120 000 = 390 000 Ft. Tehát a profit Tπ = -120 000 Ft, vagyis az önkormányzat naponta 120 000 Ft (a fix költség mértékével egyező) veszteséget térít meg a vállalatnak. 1 pont c) Átlagköltség típusú ár esetén a P = AC összefüggés érvényesül, amely szerint 600 – 0,25Q = 150 + 120 000/Q. Ebből a 0 = 0,25Q2 – 450Q + 120 000 másodfokú egyenlet adódik, amelynek megoldásai közül a nagyobbik gyök lesz a kibocsátás: Q = 1474,46 köbméter. 2 pont (bontható) Az ennek megfelelő fogyasztói ár P = 600 – 0,25 × 1474,46 = 231,39 Ft/köbméter. 1 pont d) Határköltség típusú ár megszabása esetén a vízmű vesztesége éppen egyenlő a fix költséggel: 120 000 Ft (lásd a b) kérdés megoldását). Ebből az egy háztartásra jutó alapdíj 120 000/5000 = 24 Ft. 2 pont 3. feladat
11 pont
a) A beruházások értéke az adott kamatláb mellett I = 4000 – 100 × 6 = 3400.
1 pont
Tudjuk, hogy a magánfogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem 80 százalékét teszi ki. Ezért az Y = C + I + G árupiaci egyensúlyi feltétel így írható fel: Y = 0,8(Y – T) + I + G. Az ismert változókat behelyettesítve: Y = 0,8(Y – 1500) + 3400 + 2000 → Y = 4200 + 0,8Y → 0,2Y = 4200 → Y = 21 000 (egyensúlyi jövedelem) 2 pont (bontható) A magánfogyasztás nagysága C = 0,8 × (21 000 – 1500) = 15 600. 1 pont b) A termelési függvény Y = 1000 L egyenletébe behelyettesítjük az egyensúlyi jövedelem értékét: 21 000 = 1000 L . Ebből a foglalkoztatás: L = 441 2 pont (bontható) A munkanélküliség nagysága: LA – L = 59 1 pont c) A helyesen kitöltött táblázat: Változó Reáljövedelem Fogyasztás Foglalkoztatás Munkanélküliség Minden helyesen kitöltött sor 1 pont, összesen:
írásbeli vizsga 1212
Egyensúlyi értéke nő/csökken/nem változik Csökken Csökken Csökken Nő 4 pont.
4/5
2013. május 27.
Gazdasági ismeretek — emelt szint
Javítási-értékelési útmutató
4. feladat
10 pont
a) Az alábbi ábrán P1 és Y1 mutatja az egyensúlyi árszínvonal és jövedelem nagyságát 2 pont (bontható) b) A valutaleértékelődés hatására az összkereslet növekszik, lásd a szaggatott vonalú YD2 görbét az alábbi ábrán 1 pont Az összkereslet azért nő, mert a leértékelődés következtében a külföldi áruk megdrágulnak, így az export növekszik, az import pedig csökken 1 pont Ugyanakkor az összkínálat csökken, lásd a szaggatott vonalú YS2 görbét az alábbi ábrán 1 pont Az összkínálat azért csökken, mert a termelési költségek emelkednek 1 pont Az egyensúlyi árszínvonal emelkedik: lásd P2-t az alábbi ábrán (az egyensúlyi jövedelem változásának irányát nem tudjuk megállapítani, így az nem eleme a helyes válasznak) 2 pont (bontható) c) A külkereskedelmi mérleg egyenlege növekszik (X nő, IM csökken) 1 pont A reálbérek pedig csökkennek (P növekedése miatt) 1 pont
P YD 1
YS2 YS1
YD 2
P2 P1
0
írásbeli vizsga 1212
Y
Y1
5/5
2013. május 27.
