Gazdasági biztonság és a kis országok Inotai András XXIII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia
ISO 9000 FÓRUM, Balatonalmádi, 2016. szeptember 15.
Miért értékelődik fel a „gazdasági biztonság”? korábbi katonai („hard security”) intézkedések és beavatkozások csődje amerikai stratégia változásai globalizáció, növekvő kölcsönös gazdasági függőség globális pénzügyi-gazdasági válság tanulságai
Kis országok és a gazdasági biztonság
nyitottság, növekedés, „függés” és sebezhetőség kereskedelem és szolgáltatások
nemzetközi tőkeforgalom és transznacionális vállalati láncok munkaerő-mozgás
társadalmi tudat: mozgástér meghatározása és bővítési lehetőségei a magyar gazdaság helyzete
A „gazdasági biztonság” értelmezése mi az, amit tanítanak, és mi az, amit sehol
csak néhány vonatkozás ismert(?) szélesebb körökben (energia, környezet, migráció) messze többről van szó (7 terület)
az egyes gazdaságbiztonsági területek kölcsönös összefüggései gazdasági biztonság és fenntartható fejlődés (gazdaság, társadalom, politika, környezet, tudat)
globális, regionális és belső tényezők és gazdasági biztonságpolitikák
A gazdasági biztonság meghatározó területei I.
a termelési tényezőkhöz való hozzáférés biztonsága (kereskedelem, szolgáltatások, munkaerő, tőke)
II. pénzügyi biztonság III. ellátásbiztonság IV. fizikai környezeti biztonság V. technológiai biztonság VI. szociális biztonság VII. értékbiztonság
I. Hozzáférés a termelési tényezőkhöz piacok nyitottsága (integráció, szabadkereskedelmi megállapodások, WTO) a nemzetközi tőke szerepe (bekapcsolódás a transznacionális társaságok világméretű termelési-értékesítési láncolatába, fokozatok, KKV) a világgazdasági válság tanulságai: nyitottság, földrajzi és szerkezeti sebezhetőség és protekcionizmus
II. Pénzügyi biztonság Globális pénzügyi helyzet és veszélyek (a pénzügyi válság okai és tanulságai) Az eurózóna és a pénzügyi biztonság Export és versenyképesség Folyó fizetési mérleg (kereskedelem, szolgáltatások, tőkemozgás, utalások) Eladósodás, államadósság kezelése (hazai és nemzetközi valutában) Árfolyam-biztonság
III. Ellátásbiztonság
Ipari alapanyagok, részegységek Energia (mennyiség, ár, beszerzési források diverzifikálása, szállítási útvonalak) Nyersanyagok (földrajzi és tulajdonosi koncentráció) Mezőgazdaság és élelmiszerek (demográfia, fogyasztás szerkezete, energia és mezőgazdaság, GMOs) (Édes)víz elérhetősége
IV. Fizikai környezet biztonsága Emberi és univerzális hatások Környezetvédelmi programok és eltérő fejlettségű országok részvétele
V. Technológiai biztonság az új technológiákhoz való hozzájutás (tulajdonosi monopóliumok) az új technológiák hasznosítása - békés és háborús célokra (nukleáris, biológiai és kémiai fegyverek) - gazdasági haszon és erkölcsi kritériumok (élelmiszerek, biológia)
az internet (cyberspace) sebezhetősége
VI . Szociális biztonság demográfiai változások (öregedő társadalom, csökkenő munkaerő-kínálat) a „jóléti állam” pénzügyi fenntarthatósága
munkaerő-piaci változások (kereslet-kínálat, szerkezet, 4.0 digitális forradalom várható hatásai) jövedelmi és vagyoni polarizáció az „új szegénység” megjelenése fejlett országokban
a politikai és gazdasági racionalitás eltérő idősíkjai demokráciában
VII. Értékbiztonság politikai és gazdasági indíttatású migráció - mozgató rugók - hatások a kibocsátó és fogadó országokra - globális háló szükségessége globalizáció és „multikulturalizmus” - az internet (tömegtájékoztató média) lehetőségei és felelőssége - „európai értékek” és ezek jövője
Záró megjegyzések globális szerepvállalás
az Európai Unió lehetőségei és korlátai (piacgazdaság, energia, környezetvédelem, migráció, kapcsolatok a keleti és déli földrajzi környezettel) nemzetállami felelősség, lehetőségek és korlátok, különös tekintettel a kis és nyitott gazdaságokra
Köszönöm a figyelmet, és előre is a kérdéseket és megjegyzéseket.
