GAZDASÁG
Új trend: az ökohotelek Az elmúlt években a szállodaiparban világszerte új trend mutatkozik: a környezetbarát szálláshelyek, ún. ökohotelek építése. Ez azt jelenti, hogy az épületeket a természeti adottságok maximális kihasználásával helyezik el és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével választják ki az építőanyagokat, de oly módon, hogy ne legyenek drágábbak, mint a hagyományos megoldások.
Törekvések és követelmények A szállodák törekednek környezetbarát kialakításukról tanúsítványt szerezni, de a kérelmezők 90%-a nem tudja teljesíteni a szigorú követelményeket. A legfontosabb szerepe a tervezőmérnököknek van, akiknek proaktív módon kell keresniük a környezetbarát megoldásokat. Az 1. táblázat összefoglalja a legfontosabb ökológiai szempontokat és ezek kezelésének lehetőségeit. 1. táblázat Környezeti szempontok ökoszállodák tervezésénél Tervezési szempont
Megfontolások
Műszaki megoldások
Az épület elhelyezése
Napsugárzás
A terhelés minimálisra csökkentése. A napkollektorok alkalmazási lehetőségeinek kihasználása.
Árnyékolás
Nyári árnyékolás alkalmazása. A visszavert sugárzás kiküszöbölése.
Szél hatása
Az épületet érő szél sebességének csökkentése.
Természetes energia- Olyan hely kijelölése, ahol a közelben kihasználható források kihasználása geotermikus, víz- és szélenergia található. Térelhatároló épületelemek
Termikus teljesítmény A teljesítmény és hatékonyság optimálása számítógépes modellezéssel. Ablakok
Optimális teljesítményű és hosszú élettartamú modell kiválasztása.
A levegő szivárgásának megakadályozása
A bejövő és a kimenő levegőáramlás szabályozása.
Az 1. táblázat folytatása Tervezési szempont
Megfontolások
Műszaki megoldások
Épületen belüli környezet
Akusztikai környezet
Csendes gépészeti megoldásokat alkalmazása.
Ismételten felhasználható anyagok
A be- és kikapcsolt állapot zajszintje közötti különbség csökkentése. Vizuális környezet
A zavaró fényhatások elkerülése
Termikus kényelemérzet
Lehetővé tenni az egyéni hőmérséklet-szabályozást. Szabályozni a nedvességet, a levegő minőségét és mozgását.
Másodlagos anyagok alkalmazása
Olyan anyagok használata, amelyekben másodlagos nyersanyagok vannak.
Olyan elemek felhasz- Olyan beszállítók felkutatása, amelyek újrahasznosítnálása, amelyek isható termékeket szállítanak. mételten hasznosíthatók Olyan anyagok elkerülése, amelyek károsítják a természeti erőforrásokat Globális környezet
Építési munkák
Olyan termékek választása, amelyek megújuló erőforrásokkal készülnek.
Globális felmelegedés Olyan hűtőközeg alkalmazása, amely nem tartalmaz és az ózonréteg káro- ózonréteget károsító komponenst. sodása Olyan anyagok használata, amelyek nem járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Megújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrások (szél, nap, víz és árapály) előnyben részesítése.
Közlekedés
Helyi anyagok használata a szállítási energia csökkentése érdekében.
Környezeti tudat
A dolgozók oktatása a környezeti hatásokról.
Képzés
A dolgozók kioktatása gépek helyes használatáról és környezetbarát karbantartásáról.
Megfigyelés
Folyamatosan megfigyelni a berendezéseket és ellenőrizni, hogy a tervnek megfelelően működnek-e.
Környezetkímélő épületek tervezése szoros együttműködést követel a szaktervezők között és különösen az épületgépészeti megoldásoknál van szükség a hagyományostól eltérő megoldásokra.
Vízellátás A környezetbarát szállodák egyik legfontosabb kritériuma a vízfelhasználás csökkentése. A vízfelhasználás csökkentése érdekében számos megol
dásra van lehetőség. Ennek három fő területe: a szállodai szobák és közös helyiségek; az étkeztetés és a mosoda. – A szállodai szobákban mindenütt kis hozamú csapokat célszerű használni. – A vendégek figyelmét fel kell hívni, hogy ne követeljék az ágynemű és a törölközők mindennapos cseréjét. A kevesebb mosással nemcsak vizet, hanem mosószereket és energiát is megtakarítanak. Mivel a vendégek döntése önkéntes, a szállodatípusok között nagy különbség van: a vendégek 5 és 40% közötti része mond le a mindennapos ágynemű- és törölközőcseréről. – Nagy megtakarítást lehet elérni a melegvízrendszer szabályozásával. Önszabályozó villamos fűtőkábellel minden csapnál egyedileg lehet a megfelelő vízhőmérsékletet fenntartani forró víz keringetése helyett. A melegvíz kifolyási hőmérsékletét 38 °C körüli értéken kell tartani. Ilyen hőmérséklet mellett azonban megélnek a Legionella organizmusok. Ezért is célszerű a rendszerben a hőmérséklet alacsonyabb szinten tartása és a kifolyásnál melegítése. – Nagy megtakarításra ad lehetőséget az ún. szürke vizek (nem ivóvíz minőségű vizek) kezelése. Ilyen megoldással a friss víz felhasználását csaknem felére lehet csökkenteni. A szürke vizek alkalmasak a parkok öntözésére és vécék leöblítésére. Szürkevizes rendszerek csak 35 éve vannak használatban, de gazdaságosnak bizonyultak. Hűtőtornyokban is alkalmaznak szürke vizet, de itt figyelni kell, hogy a körforgások során ne dúsuljanak fel benne káros anyagok. Öntözésre felhasználható a tetőről összegyűjtött esővíz is. – Az energiatakarékosság érdekében a környezetbarát szállodák tervezése során a szivattyúzási energia csökkentésére és a hulladékhő hasznosítására kell törekedni. Készültek olyan tervek, amelyek a nagy hűtőgépek vízhűtése során nyert energiát használják fel a melegvíz előállításához szükséges energia csökkentésére. – A víz minősége is fontos környezeti szempont. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezetékes víz sok esetben tisztításra szorul. A tervezőnek fel kell mérnie a víz szennyezettsége miatti veszélyeket, ami nemcsak egészségi szempontból merül fel, mert a kemény víz a szerelvényeken lerakódásokat okoz, ami rontja az áramlási viszonyokat. – A mosodákban is több módja van a takarékos vízhasználatnak. Például az utolsó öblítés vize felhasználható a következő adag első öblítésére. Az alacsonyabb hőmérsékleten mosással és a környezetet nem károsító mosószerek használatával jelentős hőenergia takarítható meg. – A konyhában is lehetőség van mind a víz, mind a gáz megtakarítására. Ezt legjobban a dolgozók oktatásával lehet elérni.
Fűtés és szellőzés A fűtési, szellőztetési és levegőkondicionálási rendszer a környezetkímélő épület fontos eleme, mivel a helyes tervezési megoldással nemcsak energia takarítható meg, hanem a lakók belső kényelme, egészséges és biztonságos környezete is biztosítható. A jó belső levegőminőség egyik fontos feltétele a külső levegő beszivárgásának megakadályozása. – A szállodai szobákban általában nem jelentős a külső levegő beszivárgása, a durva szűrőszövetek azonban nem alkalmasak a visszaforgatott levegőben levő kis részecskék felfogására. Rossz hatásfokú szűrők mikroorganizmusok elszaporodásához vezethetnek. A legjobb rendszerek is csak akkor lesznek hatékonyak, ha a szűrőket rendszeresen ellenőrzi, karbantartják és meghatározott időközökben cserélik. – Ügyelni kell arra, hogy a szállodai szobák festése, bútorzata nyomokban se bocsásson ki egészségre ártalmas gázokat. – A fűtési–szellőzési rendszerek fő feladata hagyományosan a levegő minőségének és megfelelő hőmérsékletének biztosítása. Az ökohotelek azonban túllépnek ezen: szabályozzák a levegő nedvességtartalmát, mozgását és a légkondicionálás zaját is. Sok olcsó szálloda hangos légkondicionáló berendezéseket alkalmaz, ami jelentősen csökkenti a vendégek kényelemérzetét. Ezért célszerű a levegőt kis sebességgel befújó ventilátorokat alkalmazni. – A levegő nedvességtartalmának szabályozása nemcsak a vendégek kényelme szempontjából fontos, hanem a nagy nedvességtartalom tönkreteszi a bútorokat, a tapétákat, szőnyegeket és függönyöket. A nedvesség szabályozása különösen a kis terhelésű időszakokban nehéz. A vendégszobák szellőzésének minden körülmények között – akár be van kapcsolva a hűtés, akár nincs – biztosítania kell a megfelelő nedvességtartalmat. Az általánosan használt megoldás szerint minden szobába előzetesen nedvességtől mentesített levegőt vezetnek be.
Energiagazdálkodás A szabályozási rendszer feladata a szállodákban a kényelmi feltételek fenntartása és az energia gazdaságos használata. – Sok energiát lehet megtakarítani, ha a nem foglalt szobákban a kényelmi feltételeket mérséklik. Vannak olyan rendszerek, amelyek jelzik a szobák foglaltságát, ezzel jelentős energiamegtakarítást tesznek lehetővé. – Az energiamegtakarítás egyik lehetősége, amelynek elterjedése a jövőben várható, a geotermikus energia felhasználása hőszivattyú segít
ségével. Jelenleg arra törekednek, hogy az alacsony hőmérsékletű geotermikus energiát is hasznosítsák környezetbarát hűtőközeggel. – Passzív energiaforrások is elterjedtek és hatékonynak bizonyultak. Ilyen pl. a külső levegő bevezetése föld alatti alagúton, ahol a levegő nyáron lehűl, télen pedig felmelegszik. Bár az 1–2 fokos hőmérsékletváltozás nem számottevő, évek során ebből is jelentős megtakarítás származik. – Egy másik népszerű módszer a homlokzattól 5–10 cm-re egy sötét függönyfal létesítése és a külső levegő a homlokzat és a függönyfal mögött, a közvetlen napsugárzástól védve áramlik. A függönyfal télen néhány fokkal emeli a belső hőmérsékletet. – A napenergia szintén megújuló energia. A napkollektorok hatásfoka egyre jobb, az áruk pedig csökken. A villamos energia tárolása akkumulátorokban környezeti problémákat vet fel, mivel ólom és savak kerülnek a létesítményekbe. A 2. táblázat összefoglalja a környezeti minőség javításának stratégiáit a szállodaépítésben.
Környezetbarát szállodatípusok Számos környezetbarát egyedi szálloda (szemben a nagy szállodaláncokkal) épül kiemelkedően szép természeti környezetben, beilleszkedve a tájba. A szállodákhoz egészséges étkezést nyújtó éttermek kapcsolódnak. A turistamozgalom fellendülése és bizonyos hobbik terjedése kedvez az ilyen hotelek építésének. Sok nyugdíjasnak pl. szenvedélyévé vált a madarak megfigyelése, és több szálloda épült olyan környezetben, ahol erre kedvező lehetőségek vannak. A nagy szállodaláncok új egységeinek építésénél is fontos szempont a környezetbarát megoldások alkalmazása. Példaként a Japánban épülő Hilton hoteleket vagy a New York-i The Benjamin-lánc szállodáit lehet megemlíteni. Ezekre a szállodákra jellemző a személyzet rendszeres oktatása, a takarékos vízellátási és világítási rendszer, a másodlagos nyersanyagok felhasználása, a hulladékok elkülönített kezelése és újrahasznosítása. A szállodatervezők fokozatosan magukévá teszik a környezetbarát megoldásokat, ezáltal hozzájárulnak a környezet jobbá tételéhez. Több olyan szervezet működik, amely értékeli a szállodák környezetbarát megoldásait és tanúsítványt ad erről. A „környezetbarát szálloda” tanúsítványnak számos előnye van. Egyrészt meghatározza a kritériumokat, amelyeket más tervezőknek is figyelembe kell venniük, másrészt a tanúsítvány elérése érdekében végzett sokoldalú munka a környezetbarát tervezés fejlődését szolgálja és hasznos ötleteket, innovatív megoldásokat termel. Ügyelni kell azonban arra, hogy a bizonyos megoldások sablonos alkalmazása veszélyekkel is járhat és egyébként hasznos megoldások hitelét ronthatja.
2. táblázat A környezeti minőség javításának stratégiái a szállodaépítésben Környezeti cél
Stratégia
Megjegyzés
Jobb levegőminőség
Levegő bevezetése a beszivárgás és az ablakok nyitása helyett
A fürdőszobákból és WC-kből elszívott levegőt megtisztítva hozzá kell adni a külső levegőhöz.
A levegő szűrésének javítása
Tisztítható szűrők helyett eldobható betétek alkalmazása.
A levegő forrásának ellenőrzése
Olyan helyek elkerülése, ahol szennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe.
Jobb szabályozás
A vendég nélküli szobák fűtésének csökkentése.
Energiatakarékosság
Vízellátás
Geotermikus energiaforrások. Ha ilyen lehetőség van, meg kell fontolni annak felhasználását. Energia visszanyerése
Ilyen eljárást kell alkalmazni minden szellőzési rendszerben, fel kell használni a mosoda és a technológiai berendezések hulladékhőjét.
Passzív energiarendszerek
A külső levegő hőmérsékletének természetes szabályozása.
Természeti energiaforrások
Meg kell vizsgálni a szél, nap és vizek energiájának hasznosítási lehetőségét.
Kishozamú csapok és szerelvények alkalmazása
Automatikus működés alkalmazása, ahol lehetséges.
A szürke víz felhasználása nem ivóvíz céljára
Környezetvédelmi szempontból jó kezelés alkalmazása.
Helyi hőszabályozás alkalma- A keringetési rendszerből kimaradó forróvízes zása forró víz keringetése csőszakaszok a lehető legrövidebbek legyenek. helyett
Környezeti feltételek
Esővíz felhasználása
Ha lehetséges a tárolása megoldása, az esővizet fel kell fogni és fel lehet használni.
Egyedi hőszabályozása
A lehető legtöbb önállóan szabályozható zóna kialakítása.
Nedvességszabályozás
Szűk határok közötti téli és nyári szabályozás.
Akusztikus környezet
Csendes járású berendezések kiválasztása. A víz- és levegővezetékek zajának ellenőrzése.
Levegőmozgás
Huzatos és pangó helyek kiküszöbölése
Gazdasági értékelés Bizonyos környezetbarát megoldások gazdasági értékelése egyszerű. Például, ha a kellemes fizikai környezet 1%-kal növeli az irodai dolgozók teljesítményét, a megtakarítás könnyen fedezheti az éves fűtési és klimatizálási
költségeket. Több tanulmány pedig kimutatta, hogy a „zöld” épületekben a termelékenység több mint 1%-kal nagyobb, mint a hagyományos helyiségekben. Nehezebb kimutatni a környezetbarát megoldások gazdasági hasznát szállodákban. Biztos azonban az, hogy üzletemberek szívesebben szállnak meg olyan szállodákban, ahol éjjeli nyugalmukat nem zavarják külső zajok, jó a levegő hőmérséklete és nedvességtartalma és a gyenge világítás nem fárasztja ki szemét, ha szobájában akar dolgozni vagy olvasni. A visszatérő vendégek jelentik a környezetbarát szállodák sikerét. (Dr. Garai Tamás) Lehr, V. A.: Designing eco-hotels. = Heating Piping Air Conditioning, 73. k. 2. sz. 2001. p. 2833. Enz, C. A.;. Siguaw, J. A: Best Hotel Environmental Practices = The Cornell Hotel and Restaurant Administration Quarterly, 40. k. 5. sz. 1999. okt. p. 72-77.
VÁLOGATÁS A MAGYAR SZAKIRODALOMBÓL Bonifert D.: A regionális gazdaságfejlesztési programok végrehajtásának intézményrendszere. = Európai Tükör, 6. k. 6. sz. 2001. dec. p. 35–53. Kerek Z.: Vidékfejlesztési stratégia, beavatkozási program. = Pénzügyi Szemle, 46. k. 8. sz. 2001. p. 700–707. Niklasz L.: Földügyek és EU csatlakozás. = Térinformatika, 23. k. 4. sz. 2001. jún. p. 12–13. Benedek T.: Külföldi tőkebefektetések a regionális különbségek tükrében. = Vezetéstudomány, 32. k. 5. sz. 2001. p. 17–25. Gere J.: Uniós pályázati lehetőségek és tapasztalatok: területfejlesztés és finanszírozás. = X-levél, 2001. máj. (melléklet). Horváth Gy.: Az Európai Unió regionális támogatási politikája a 2000-2006 közötti időszakban. = Európai Tükör, 6. k. 2–3. sz. 2001. p. 75–105. Forgó M.: Az AGENDA 2000 hatása a vidékfejlesztésre. = Európai Tükör, 6. k. 2-3. sz. 2001. p. 129–138. Tóthné M. G.: A vidékfejlesztés Magyarországon. = Falu Város Régió, 3. sz. 2001. p. 34–38. Tanka E.: Földtörvény a magyar uniós integráció küszöbén. = Valóság, 46. k. 2. sz. 2001. p. 1–27. Erdős L.; Klenczner A.: A fatermelés szerepe és lehetőségei a távlati földhasználatban (vitaanyag). = Erdészeti Lapok, 136. k. 2. sz. 2001. p. 59–63. Koncz K.: A foglalkoztatottság növelése és a munkanélküliség csökkentése. = Statisztikai Szemle, 79. k. 1. sz. 2001. p. 64–83. Szűcs I.: A magyarországi agrárbirtok-szerkezet. = Magyar Tudomány, 46. k. 1. sz. 2001. p. 15–23.
A BME–OMIKK Műszaki Információ sorozatában más kiadványok is rendszeresen foglalkoznak település- és térségfejlesztéshez kapcsolódó témákkal. 2002 első negyedévéből a következő cikkeket ajánljuk szíves figyelmébe két folyóiratunkból:
Környezetvédelem Biodiverzitás, geodiverzitás, ökodiverzitás (2002/1-2) A települési hulladékgazdálkodás piaci sajátságai, privatizálásának elvi kérdései és gyakorlati megvalósításának problémái Németországban (2002/3-4) Hulladéktároló helyének kiválasztása a terület újrahasznosítása figyelembevételével (2002/3-4) Tervezet a zaj csökkentésére Henningsdorfban (Brandenburg, NSZK) (2002/3-4) Vegyesvízkezelés Németországban – jelenlegi előírások és az újraszabályozás követelményei (2002/3-4) Biodiverzitási értékbecslés politikai és törvényi kritériumok alapján – a holland BIO-SAFE eljárás (2002/3-4) A közlekedés mint légszennyező forrás az ezredfordulón (2002/5-6) Környezeti Monitoring Hollandiában – fejlesztések eredmények és a jövő követelményei (2002/5-6)
Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása Fejlődés az USA-ban a szennyvíziszap-kezelés területén (2002/1) Energia települési hulladékból: üzemelési tapasztalatok (2002/1) A lakosság szelektív gyűjtéssel kapcsolatos magatartása (2002/2) Környezetet terhelő építési törmelékből értékes építőanyag (2002/2) Háztartási hulladék üzemi komposztálása (2002/2) Acéldobozok a települési szilárd hulladékban (2002/3) Újrahasznosítható építőipari hulladékok (2002/3) A települési/háztartási hulladék kezelésének alternatívái az Egyesült Királyságban és európai összehasonlításban (2002/3) Bővebb információ a kiadványokkal és a cikkekkel kapcsolatban: BME–OMIKK – Műszaki–Gazdasági Kiadványok Osztálya 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5-7.Tel: 457-5322 ● Fax: 457-5323 ● E-mail:
[email protected]
