SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM Gazdaság‐ és Humántudományok Kar
SZÁMOS SZÍN-EK A Trilak Coatings Kft. terjeszkedési stratégiája
© 2008 ‐ Jogvédett dokumentum! Az eset a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Gazdaság‐ és Humántudományok Kara tulajdona. Az esetet Bencze László, Nagy I. Zsolt és Tánczos Levente ‐ József írta, dr. Bakacsi Gyula felügyeletével órai viták céljából, nem pedig bizonyos vezetői helyzetek hatékony vagy nem hatékony kezelésének bemutatására. Minden jog fenntartva! A dokumentum egészben, vagy részben való másolása, elektronikusan, vagy bármely más formában történő tárolása, csak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Gazdaság‐ és Humántudományok Kara beleegyezésével engedélyezett!
Románia észak‐nyugati részében elég borús volt az idő. Esett az eső, az ég fekete volt és a fák még csupaszok, talán épp azon gondolkodtak, hogy kirüggyezzenek‐e vagy várjanak még vele egy kicsit. Az E60‐s úton rengeteg autó monotonan, kissé óvatosan de kellő határozottsággal, halad úti célja felé. Ezen autók közül egy zöld Volkswagen balra jelezve épp letérni készült Gyulakuta fele a balavásári eltérőnél. Utasának úti célja Csíkszereda volt, ahol már többször is megfordult, és lassan mint második otthonként tekinthet a Hargita lábánál elterülő tájra. Amikor Horváth László elindult még tavasz volt, de ahogy egyre közeledett célja felé, úgy tűnt, megy vissza télbe, már‐már havas eső vagy helyenként hó hullott. Az ablaktörlő gyorsan törölte a nagy esőcseppeket vagy épp a hópelyheket, és ugyanilyen gyorsan cikáznak a gondolatok is a vezető fejében. Nem először jár Erdélyben, és munkahelyi feladatai megváltozásnak köszönhetően egyre többször látogatja meg a most éppen komor, de általában vidám, kedves tájat. Az út menti épületeket és kerítéseket nézegeti, különös gonddal vizsgálva azok festését. Azt vizsgálja, mennyire bírják ezt a magyarországinál kissé zordabb időjárást, és azon gondolkodik, hogy ez milyen típusú festékkel lehet lefestve, ki lehet a gyártója. Mindezt nem csak azért vizsgálja, hogy elüsse az időt, hanem azért mert ez a munkája. Ő volt a Trilak festékipari vállalat romániai kapcsolattartója és felelőse, és azért csak volt, mert a napokban történt személyi változások következtében ő a Trilak romániai képviseletének az ügyvezetője. A történetet külön izgalmassá teszi, hogy a PPG Industries nemzetközi festékgyártó most fejezte be a Trilak anyavállalatának (SigmaKalon) felvásárlását, így a Trilak – közvetve – a világ egyik legnagyobb festékgyártójának a leányvállalatává vált: Ez új feladatokkal és új célkitűzésekkel jár. A PPG – ahol jelen van a világban – ott célként tűzte ki, hogy a helyi a piacon a 3 legnagyobb versenytárs közé tartozzon, és ez a cél Romániában is. Ez az elvárás az elkövetkező 1‐2 hónapban nehéz, de érdekes munkát ró Lászlóra, hisz meg kell alkotnia a cél elérését alátámasztó stratégiát. Beérve a hegyek közé mozgalmassá vált az út, gyors kanyarok, rövid időközönként kis falvak követték egymást, László fejében pedig a csíkszeredai teendőkkel kapcsolatos dolgok kavarogtak. Az e heti program fő pontja a vállalat helyi stratégiájának a megalkotása, megbeszélése, melyet ő majd prezentálni fog a felső vezetés irányába. Nem lesz könnyű hét, de reméli, hogy olyan a kitűzött cél elérését mutató stratégiát tudnak megalkotni, amely megvalósítható, és amelynek megvalósításában a munkatársak is szívesen részt vesznek. 2
A Trilak Magyarország Kft. „egy mosollyal több...”
A vállalat, 100 éves fennállása alatt, rengeteg változáson ment át, amíg eljutott a jelenlegi formájához. Több rendszerváltást és háborút átvészelt, de mint egy sokat tapasztalt aggastyán, aki a tavaly ünnepelte a 100 éves jubileumát, büszkén áll még ma is. Kronológiai sorrendben a fontosabb események a vállalat történetében: 1907 – Ellinger Béla és Wagner Vince gyárainak összeolvadásával Budapesten létrejön az Egyesült Lakkgyárak Rt. néven az új festékgyár, mintegy 6000 négyzetméter felülettel. 1938 – Izsák József megvásárolja az üzemet. Krayer Gyula üzemével szemben (ahol minőségi festékeket gyártottak, zománcfestékük Trinát néven került forgalomba), Izsák József kizárólag dekoratív festékek gyártásával foglalkozott, és azt saját üzletlánc hálózatán keresztül értékesítette. Kiváló üzleti érzéke hamar kiemelte a vállalatot a többi szereplő közül. (Abban az időben az övén kívül mintegy 30 hasonló vállalat működött, sok csak 1‐2 személyes pinceműhelyként). A II. Világháború végéig fokozatosan az ország egyik legfontosabb festékgyárává fejlesztette a céget. 1948 – ’49 – az államosítás során a megmaradt kisebb üzemeket beolvasztották az akkor működő legnagyobb négy gyárba (Győr ‐ Reichold, Újpest – a Krayer cég, Kőbánya – Ipari Lakkok gyára, Albertfalva ‐ LCH). 1959 – Szovjet mintára, minél nagyobb termelőegységek kialakítása érdekében a négy nagy vállalatot, egyetlen céggé olvasztották össze Lakk‐ és Festékipari Vállalat néven. 1968 – A cég Budalakk‐ és Műgyantagyár Vállalattá változott, ennek III. Számú egysége volt a soroksári üzem. 1988 – Létrejött a Budalakk – Haering Kft 50‐50 százaléknyi részesedéssel a Budalakk és a német Haering cég voltak a tulajdonosok. 1991 – A privatizáció során a francia Total olajkonszern megszerezte a Budalakk részesedését. A francia‐német cég közötti kapcsolat eredményeként létrejött a Total – Haering Kft. 60‐40 százalékos részesedés megoszlással a francia és német vállalat között.
3
Így a vállalat teljesen külföldi tulajdonban folytatta működését Feuer István ügyvezetővel az élén. A gyár termelése ekkor kb. 11 000 tonna volt, és létszáma kb. 150 fő. Mivel a privatizáció után az eddigi testvérgyárak végérvényesen konkurensek lettek, szükség volt a termékszerkezet változtatására, fejlesztésére, bővítésére is. Ennek köszönhetően a termelés megugrott és éveken át folyamatosan tovább nőtt. 1995: 17 000 tonna, 1999: 27 000 tonna, 2003: 39 000 tonna. Természetesen a létszám is növekedett, így az 1992‐es 150 fő, és az 1995‐ös 184 fő, 2003‐ra 265 főre emelkedett. Az önállóság és magyarországi piacgazdaság kilencvenes években történő kialakulása feltétlenül szükségessé tette egy kereskedelmi egység létrehozását, amely a Budalakk korszakban a gyárakban még nem létezett. Meg kellett oldani az egyre növekvő mennyiségű nyersanyag beszerzését, és a késztermék értékesítését, a reklám és marketing tevékenységet, a vevőkkel való közvetlen kapcsolattartást, a nemzetközi előírásoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszert, stb. Ezek a feladatok szükségszerűen növelték a jól képzett alkalmazottak számát. 1995 – a Total konszern úgy döntött, hogy nevét ezután csak a petrolkémiai iparágban fogja használni, és festék divíziója egyesült az angol Kalon csoporttal. Ekkor a soroksári gyár neve Trilak‐Haering Kft.‐re változott. A nyugdíjba vonult Feuer István ügyvezető igazgató helyét Pataky Péter, a már évek óta mellette dolgozó kereskedelmi igazgató vette át. Az ő vezetésével is tovább folytatódtak a fejlesztések. Az 1995‐ös Termékkatalógus kevesebb, mint 70, a 2005‐ös ugyanakkor már több mint 120 terméket ismertetett. Magyarországon a Héra belső falfestékből gyártanak még ma is a legtöbbet. Ezt 1990‐ben fejlesztették az 1976‐ban Soroksárról Szegedre elszármazott rendkívül jó hírnevet szerzett Diszperzit konkurenciájaként. A sikerhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi két évtizedben megváltoztak a festési szokások is, és a beltéri falfestésnél a hagyományos, enyves munkamódszerek elhagyása is. Ez értelemszerűen megnövelte a diszperziós festékek iránti igényt, mégpedig az 1968‐as szinthez képest kb. ötvenszeresére, az 1978‐ashoz képest pedig tizenkétszeresére. Márkavásárlás útján a Diszperzit is visszakerül Soroksárra. Bár a Héra a legnagyobb mennyiségben gyártott festék, felmérések szerint a Diszperzit a legismertebb. Ennek a magyarázata az, hogy a Diszperzit, amelyet a ’70‐es évektől gyártanak, nemcsak mint márka került be a 4
köznyelvbe, hanem mint fogalom, jelölve minden diszperziós, mosható festéket, márkától függetlenül (pl. „Kérek egy veder Héra diszperzitet”). 1999‐ben a Grassalkovich utcában felépült az új 3200 négyzetméter alapterületű magasraktár. Az összes árumozgás számítógép‐vezérelt és automatikus. Innen történik a nyolc lerakat, a nagy vevők, ‐ és a mintabolton keresztül – a kis vevők kiszolgálása is. 1999 végén a cég megjelentette folyóiratát, a „Trilap”‐ot, amelyben időközönként beszámolnak részben a vállalatnál, részben a partnereknél történt fontosabb eseményekről. 2001. szeptember 19‐én átadták Közép‐Európa legmodernebb, 10 000 tonna/év kapacitású, automata, oldószeres zománcgyártó üzemét. Itt a gyártás, az anyagmozgatás és beadagolás teljesen automatikusan, számítógép által vezérelten történik. Egy ember irányítja a termelést, és felügyeli a gépek működését, melyek emberi tévedést kizárva biztosítják az állandó minőséget. Az épületben helyet kaptak a fejlesztő és minőségellenőrző laborok is. A színlabornak óriási jelentősége van, hiszen a vevők igénye, az utóbbi évtizedekben nagy mértékben, sokszor talán indokolatlanul is, megnőtt a különleges színek iránt. Ma már a festékboltokban elhelyezett számítógép által vezérelt színkeverőkkel szinte a lehetetlen színigényeket is ki lehet elégíteni. De azért még ma sem megvetendő egy‐egy jó bekeverő mester éles szemének színfelismerése. 2003 ‐ hosszú idő után megújult a cég dobozainak arculata. Pataky Péter 2003 nyarán Csehországba távozott. Így az átmeneti időre Horváth Lászlót, a korábbi gazdasági igazgatót nevezték ki ügyvezetőnek. 2003‐ban a régi irodaépületet korábbi üzemterületek beleolvasztásával és további bővítésével újjáépítették, és a kor követelményeinek megfelelő irodaházat alakítottak ki. Itt már porta helyett recepció van, Féth telefonközpontos néni helyett csinos fiatal recepciós hölggyel, háta mögött a biztonsági szolgálat emberével. Itt van a telefonközpont is, melyet már csak akkor használnak, ha valaki nem tudja a hívott részleg számát. A Sigma Coatings és a Kalon által létrehozott SigmaKalon cégcsoport 2003 év végén kivásárolta a Haering cég tulajdonrészét, amely így 30 sikeres év után visszavonult a magyar piacról. Ennek megfelelően a cég új neve 2004‐től Trilak Festékgyártó Kft. lett.
5
2004 nyarán a SigmaKalon csoport megvásárolta Csehországban a Primalex festékgyártó céget, amelynek a vezetője akkor éppen Pataky Péter volt. Az akvizíciót követően pedig az ő vezetésével létrehozta a csoport Közép‐Európai régióját, aki egyúttal újra a Trilak ügyvezetője is lett. 2007 – A PPG Industries teljes egészében megvásárolja a SigmaKalont, így a Magyarországi vállalat is egy multinacionális cég része lesz.
Trilak Coatings Kft. A Trilak Romániába való betörése előtt egy csíkszeredai építőipari anyagokkal kereskedő cég importált és forgalmazott Trilak festékeket. A növekvő kereslet és forgalom hatására 1999‐ben a Trilak jó befektetésnek látta azt, hogy a Magyarországon már híressé vált termékeket Erdélyben is értékesítse, főként az itteni magyar lakosság körében. Így 1999‐ben alakult meg a „Trilak Coatings” nevű vegyes vállalat, amely 2002‐ben alkult át részvénytársasággá, az akkori törvények szerint 5 tulajdonossal. A többségi részvénnyel a SigmaKalon BV rendelkezett, míg a kisebbségi részvénycsomaggal csíkszeredai fizikai személyek rendelkeztek,
összesen
3,1%‐os
részesedéssel.
2007‐ben
új
formát
öltött
és
részvénytársaságból (Rt.) Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) lett. Mára a SigmaKalon BV a 100%‐os tulajdonosa, ennek bejegyzésére 2008. március 27‐én került sor. A vállalatnak az alapítástól kezdve közel 7 év alatt úgy az eladott termékmennyiséget, mint az árbevételt tekintve erőteljesen és folyamatos növekedett. Ez a trend a 2007‐es évben tovább folytatódott: a 2006‐ban eladott festékmennyiséget 22%‐al növelve 4.169 tonnát értékesített, ami ebben az évben mintegy 4,63 millió eurós árbevételt eredményezett. Ez 20%‐ al jelent többet az előző évi árbevételnél. A vállalatnak 2006‐ban mindössze 15 alkalmazottja volt, ez 2007‐ben 20 főre bővült. A vállalat felső szintjén az ügyvezető igazgató áll. Közvetlen alatta vannak a különböző divizíók vezetői, úgymint a gazdasági‐, a logisztikai‐, a marketing‐ és értékesítési igazgató. A gazdasági igazgató végzi a könyvelést, , a gazdasági folyamatok kontrollját, ő készíti a jelentéseket a tulajdonosok felé. A logisztikai vezető felügyeli a ratkárakat, összefogja, irányítja a működésüket. Mindegyik raktárnak egy raktárosa van, akik a ennek az igazgatónak tartoznak felelősséggel, 6
neki számolnak el. Az árú a raktárakból számlával megy ki. A logisztikai igazgató feladata a kapcsolattartas a budapesti Trilakkal, és ő vezeti a keszletgazdalkodást, adja le a rendelést, és felügyeli a raktárak kimeneteleit, amelyek Nagyváradon, Temesváron, Csíkszeredában és Bukarestben vannak. Értékesítési és marketing tevékenységet két igazgató végzi, az egyik Erdélyben, a másik Dél‐Kelet‐Romániában és Bukarestben. Hozzájuk tartoznak a területi képviselők, akiknek a feladata az ügyfelekkel való kapcsolattartás, rendelésfelvétel és új üzleti partnerek bevonása. Erdélyben 5 területi képviselő van, mindegyik erdélyi régióban egy‐egy. Őket egy asszisztens, egy marketing‐ és egy technikai szakember segíti. A Bukarest régióban szintén 5 képviselő van, amelyek Dél‐Kelet Romániában is tevékenykednek. A területi képviselőkön kívül van egy technikai szakembere, és egy sales‐marketing menedzser. A Dél‐Kelet‐Románia régióban az ügynökök feladata, hogy több üzleti klienst szervezzenek be az értékesítési láncba. Ebben a régióban az bevásárlóközpontok a cél (pl. Bricostore, Praktiker stb).
A vállalat, piaci körzete A romániai osztályozás szerint a Trilak tevékenységi területe vegyi anyagokkal való kereskedés, a vállalat festékeket, és egyéb bevonatokat, lakkokat forgalmaz. A vállalatnak nincs termelő egysége, az áruit 90%‐ban a Trilak Kft‐től Magyarországról importálja, közel 8%‐át Lengyelországból, és 2%‐át Csehországból, utóbbiak szintén a magyar festékgyáron keresztül érkeznek az országba. A nagy távolság a magyarországi gyár és a Csíkszeredai ratktár között jelentősen befolyásolja a szállítási költségeit a vállalatnak. Jelenleg ezek a költésgek átlagosan egy kiló festékre 5 eurócent nagyságúak, ha Csíkszeredába szállítják azt, és kb. 6,5 cent ha Bukarestbe. 2007‐ben a Trilak átlagosan 1,05 euróért adta el a festékeinek kilogrammját. A cég termékeivel a romániai dekoratív festék piacon van jelen. A marketing tevékenysége során a Trilak úgy az egyszerű fogyasztókat, mint az évente folyamatosan többször festéket vásárló festő mestereket megcélozza. Fontos az, hogy az aki hobbi szinten festi a házát, olyan terméket kapjon, ami megelégedettséget és bizalmat gerjeszt. Ugyanakkor a több munkát is felvállaló festőmesterek olyan festéket kapjanak, amelyben megbíznak, mert tudják, hogy megfelel az ügyfeleik igényeinek. A vállalat hangsúlyt fektet arra is, hogy a
7
szakembereket különböző promóciókkal (pl.: ingyen Trilakos munkaruha) ösztönözze a Trilak festékek vásárlására, és képzéseket is szervez számukra. Mindezek mellett, több területet is támogat, úgymint a kulturális eseményeket (pl. 2007‐ben a Munkácsy kiállítás a Csíki Székely Múzeumban, vagy az idén megrendezendő Nagybányai Művésztelep című kiállítás ugyanezen a helyen), sportrendezvényeket (pl. a csíkszeredai Sportklub támogatása, a műjégpályán szintén megjelenik az „egyszerű” logó), illetve különböző tanulmányi, oktatás jellegű rendezvényeket, vagy ezzel kapcsolatos projekteket (a Csíkszeredában épülő Művészeti Liceum). Fontosnak tartja, hogy ilyen jellegű tevékenységekkel, támogatások révén ismert legyen, főként Csíkszeredában. A Trilak termékekhez ragaszkodó festőmesterek nagyban hozzájárulnak a festékek népszerűsítéséhez, ugyanakkor a vásárlók bizalommal fordulnak a Trilakhoz, akár az olcsóbb, gyengébb minőségű festékekről, akár a drágább, felső kategóriás termékekről legyen szó. Főként Erdélyben, a romániai magyar lakosság körében nagyon sokan felismerik a Trilak logót, jóllehet az újságokban vagy a TV‐ben talán soha nem láttak egyetlen Trilak reklámot sem. A vállalat kizárólag kereskedőkön keresztül értékesíti termékeit, egyáltalán nem foglalkozik a direkt eladással. Ettől függetlenül törekszik a fogyasztási szokásokhoz való megfelelésre, állandóan szem előtt tartja a végfelhasználók igényeit. Míg Magyarországon a középkategóriás festékminőség iránt nagyobb a kereslet, addig Romániában inkább a vállalat alsó‐ (olcsóbb), illetve felső kategóriás (drágább) termékei vannak piacon. A Magyarországon bevált minta alapján az értékesítési helyeket Romániában is régiókra osztották fel. A Trilak 2006‐ig csak Bukarestben és Erdély területén tevékenykedett, utóbbit négy részre osztotta fel, így összesen öt értékesítési régiót hozott létre. 2007‐től azonban az értékesítését kiterjesztette az ország többi részére is, így stratégiai szempontból három nagy részt különít el (Erdély, Dél‐Kelet‐Románia, Bukarest), amelyeket további kisebb régiókra bontott fel. A három földrajzi régióban más‐más értékesítési stratégiát követ, eszerint Erdélyben és Dél‐Kelet‐Romániában kiskereskedőkön, illetve üzletláncokon keresztül business to business módszerrel értékesít, míg Bukarestben emellett a közvetlen projektekben való részvételre is törekszik. A Trilak a termékeinek forgalma alapján kategóriákba sorolja a kereskedőket, akik értékesítésük nagyságrendje alapján különböző kondíciókban, illetve visszatérítésekben részesülnek. A cég Erdélyben kialakított egy VIP hálózatot is, amelyeket különböző 8
kedvezményekkel, visszatérítésekkel ösztönöz a Trilak termékek forgalmazására. VIP klienssé akkor válhat valaki, ha festék forgalmán belül a Trilak legalább a második legnagyobb beszállítója. Azok a forgalmazók, amelyek a VIP kategóriába kerülnek, nemcsak kedvezményekben részesülnek, hanem használhatják a Trilak festék‐színkeverő rendszert is.
Termékek
A Trilak széles termékskálával rendelkezik. A főbb termékek alapvetően 6 csoportot alkotnak. Héra – ebbe a csoportba számos termék tartozik, amelyeket kül‐ és beltéri falakon (belső felületeken, illetve külső, durva, nagyobb védelmet igénylő felületeken) alkalmaznak,. Trinát – Több terméket (zománcok és ezek alapozói) foglal magába, amelyeket különböző ‐ úgy külső, mint belső fa, fém ‐ felületek védő bevonására, fényezésére használnak. A csoport számos terméke professzionális szintű. Prolux – Ez a csoport elsősorban a védőlakkokat tartalmazza, amelyeket a fából készült felületek védelmére, fényezésére alkalmaznak (parketta, kül‐ és beltéri fafelületek)
9
Simple – Egy nagy falfelületek festését gyorsan és egyszerűen lehetővé tevő termék, olyan festék, amelyet a Do‐It‐Yourself (DIY) fogyasztóknak szántak. Thermotek – a különböző vakolatok termékcsoportja. Egyebek – Számos egyéb termék, ragasztók, oldószerek, lakkok, egyéb festékek, a festéshez használt eszközök.
A festék piac A festékpiac több szegmensre osztható, mindegyiken belül több versenyző létezik. A piac három jelentősebb szegmensből áll, úgymint ipari festékek, dekoratív festékek, és speciális festékek. Ipari festékek Az ipari festékek piacán olyan termékek jelennek meg, amelyeket termelő vállalatok mint alapanyagot használnak gyártásuk során a termékeik felületét védve (protective). Tehát minden olyan festék idetartozik, amelyet ipari termékek előállításához használnak fel. Az ipari festékfelhasználás főbb szegmensei: -
az autók‐, hajók gyártásánál (automotive, marine), felhasznált festékek, melyek különleges védelmet biztosítanak a korrózió ellen, illetve
-
a fából készült termékek (wood) bevonatai, amelyek védelmet biztosítanak a külső hatások ellen (napfény, nedvesség). Dekoratív festékek Ide tartoznak mindazok a festéktípusok, amelyeket az építészetben használnak, úgy a
beltéri, mint a kültéri felületekre. Ebben a szegmensben az építőipari vállalatok, festő szakemberek, és a családok a fogyasztók. Ide tartoznak azok a termékek, amelyeket az építkezések, vagy renoválások során, illetve a háztartásokban használnak, belső‐ és külső felületek festésére, illetve különböző egyéb felületek bevonására (zománcok, korrózió elleni védő bevonatok fém felületekre, lakkok fa felületre).
10
Speciális festékek Ebbe a piaci szegmenbe tartoznak mindazok a területek, ahol különleges bevonatokra van szükség. Ide tartoznak a repülőiparban és az űrkutatásban (aerospace) használt festékek, bevonatok, a különleges, magas védelmet igénylő felületek bevonatai (high‐performance maintenance coatings), légmentességet követelő felületek bevonatai (aerosol paints), illetve az autók utólagos festésére, útburkolatok jelzéseire használt festékek (automotive refinish).
A nemzetközi festék piacok1 Globális léptékben a festékek piaca lassú, de növekedő tendenciát mutat. A világ festékpiaca a 2002‐2006 közötti periódusban mintegy 3,60%‐os éves átlagos növekedést ért el és 2006‐ban nagysága elérte a 91 milliárd USD‐t. 1. sz táblázat: A világ festék piacainak nagysága, és alakulása a 2002‐2006 közötti időszakban, régiókra felosztva2: Régió
Piac nagysága (Mrd $)
Részesedés
Piaci növekedés 2002-2006
Amerika
32,9
36,20%
5,70%
Ázsia
40,8
44,80%
1,90%
Európa
17,3
19,00%
3,90%
Összesen
91,0
100%
3,60% Forrás: Datamonitor
A világon az ipari‐ és a dekoratív festékek piaca majdnem azonos súlyú, míg a speciális festékek részaránya relatíve kisebb. 1 2
Megj.: a piac nagysága és a részesedések a végső fogyasztói áron vannak számolva. Megj: az értékek, az 5 év alatt elért éves átlagos növekedését mutatják
11
2. sz táblázat: A világ festék piacai piaci szegmensenként (2006) Szegmens
Arány
Dekoratív
40,60%
Ipari
41,90%
Speciális
17,50%
Összesen
100% Forrás: Datamonitor
Az előrejelzések szerint 2011‐re a piac eléri a 105,7 milliárd USD nagyságot, amely 2006‐hoz viszonyítva 16,20%‐is növekedést jelent. A piac nagy mértékben tagolt, rengeteg szereplő van jelen. A piacvezető 2007‐ben az Akzo Nobel N.V., a második a PPG Industries, amely mintegy 14%‐os részesedéssel rendelkezik a teljes piacból.
PPG Industries
1883‐ban alapították, központja az Egyesült Államokban Pennsylvania Államban Pittsburgh‐ben található. Festékeket, bevonatokat, vegyszereket, optikai termékeket, különleges alapanyagokat, üveget és üvegszálat gyártó nemzetközi vállalat. 2006‐ban 154.000 tulajdonosa volt, amelyből 20.000 a vállalat alkalmazottja, illetve nyugdíjasa. A vállalat tevékenysége öt nagy területre osztható: Ipari bevonatok; Nagy teljesítményű bevonatok; Optikai és speciális alapanyagok; Kereskedelmi forgalomban kapható vegyszerek és Üveg. 2006‐ban 25 országban több mint 34.000 alkalmazottja, és 125 gyártó létesítménye volt. 2006‐tól mintegy 16 felvásárlást hajtott végre, ez által növelve a bevételét és piaci részesedését. Charles E. Bunch, a PPG igazgatója szerint ez az akvizíciós hullám világos stratégiai fókusszal a dekoratív‐ és speciális festékpiacokon erősítette a PPG piaci pozícióit. Ennek a folyamatnak a részeként vásárolta meg a SigmaKalon 100%‐os tulajdonrészét. A vásárlással
12
nemcsak a dekoratív‐ és speciális piacokon szerzett nagyobb befolyást, hanem a SigmaKalon főként az európai kontinensre kiterjedő piacait is megszerezte.
Akzo Nobel N.V.
A tekintélyes múltra visszatekintő holland vállalat alapítását 1770‐re teszik, amikor létrejött a (ma Sadolin‐nak nevezett) Det Holmsbladske Selskab üzem. Mára már egy 80 országban mintegy 60.000 alkalmazottat foglalkoztató nagy befolyással rendelkező vállalattá nőtte ki magát. A valamennyi szegmensben szerepet vállaló vállalat festékgyártással foglalkozik. Árbevételének megoszlása: dekoratív festékek 36%; ipari, védő festékek 32%; egyéb speciális festékek 32%. A növekedési stratégiája kialakításának egyik fontos célja az, hogy saját fejlesztésekkel, illetve akvizíciókkal fokozatosan növelje a piaci szerepét Ázsiában, Kelet‐ és Közép Európában, illetve Dél‐ és Közép Amerikában. 2006‐ban az árbevétele meghaladta a 17,2 Mrd dollárt, mintegy 1,4 Mrd USD profitot eredményezve, szemben a 2005‐ben elért 16,1 illetve 1,2 Mrd USD‐al. A 2007‐es évet a vállalat a változások évének nyilvánította, ugyanis nemcsak, hogy a székhelyüket telepítették át Amsterdamba, hanem egy, a globális piacra jelentős hatást gyakorló sikeres ajánlatot tettek az Imperial Chemical Industries (ICI) részvényeseinek, amelynek eredményeként az ICI 2008. február 2‐án 100%‐ban az Akzo Nobel tulajdonává vált, a tranzakció összértéke 11,5 Mrd EUR volt. A sikeres akvizíciót követő profiltisztítás részeként az ICI ragasztókat gyártó divízióját április 3‐án 4 Mrd euróért eladták a Henkelnek. SherwinWilliams
„Cover the Earth”
A Henry Sherwin és Edward Williams által, 1866‐ban alapított, vállalat ma már nemcsak az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb festékgyártója, hanem a világpiacon is jelentős szerepet betöltő vállalat: a maga mintegy 12%‐os részesedésével 2006‐ban a világ harmadik legnagyobb vállalata. Ugyanebben az évben az árbevétele elérte a 7,8 Mrd USD‐t, amelyből 576 millió USD profitja keletkezett, szemben 2005‐tel, amikor az árbevétele 7,2 Mrd USD, a nettó profitja, pedig 463 millió USD volt. 13
Az amerikai kontinensen óriási üzletlánccal rendelkezik (Észak Amerikában 2007. elején több mint 3200 értékesítési ponttal rendelkezett), ezeken keresztül valósítja meg eladásának 90%‐át.
Európai festék piacok Az Európai piacok sok tekintetben hasonlítanak a globálishoz. Azonban megfigyelhető, hogy a dekoratív piac mérete a kontinensen nagyobb, mint az ipari festékek piacának nagysága. 3. sz táblázat: Európa festék piacai piaci szegmensenként (2006) Szegmens
Arány
Dekoratív
49,80%
Ipari
30,20%
Speciális
19,90%
Összesen
100% Forrás: Datamonitor
Terület szerint a piac több mint negyedét Németország birtokolja, tőle kevéssel marad el Franciaország. 4.sz. táblázat: Az európai festék piacok földrajzi felosztása (2006) Ország
Részesedési arány
Németország
26,10%
Franciaország
21,50%
Egyesült Királyság
10,90%
Többi európai ország
41,50%
Összesen
100% Forrás: Datamonitor
A dekoratív festékek piacán a nyugati országok, illetve a Skandináv félsziget országai a legnagyobb fogyasztók. Szemben a magyarországi vagy cseh évi átlagos 10 kg/fő nagyságrenddel, ezekben az országokban az egy főre eső éves fogyasztás meghaladja a 17 kg‐ ot. 14
Európában is a világ vezető vállalatai a legjelentősebb piaci szereplők. A kontinens nyugati részén megtaláljuk valamennyi nagy versenytársat, a 2006‐os adatok szerint a legnagyobb európai piaci szereplők az Akzo Nobel N.V.; a PPG Industries; a BASF Aktiengesellschaft és a Henkel KGaA voltak.. Ugyanakkor a multi‐nacionális vállalatok egyre nagyobb figyelmet szentelnek a keleti országoknak is, elindult egy erőteljes Nyugat‐Kelet irányú mozgás. A PPG a SigmaKalon megvásárlása révén erőteljes befolyásra tett szert Közép‐Kelet‐ Európában. BASF Aktiengesellschaft
A vállalat különböző vegyi anyagokat állít elő, amelyeket az ipartól, a mezőgazdaságon át, a különböző laboratóriumokig, mindenhol felhasználnak. A főleg vegyi termékek és földgáz értékesítésből álló ‐ 2006‐ban összességében 66 Mrd USD nagyságú forgalmat és 4,3 Mrd USD nettó profitot eredményező ‐ széles termékprofilnak a festékpiacra gyártott termékek csak egy szűkebb szegmensét képezik. Henkel KGaA
Henkel német alapítású vállalat, amely tisztító‐ és kozmetikai szerek gyártásával, eladásával foglalkozik. Emellett forgalmaz különböző ragasztókat, enyveket, amelyeket szupermarketekben, boltokban, értékesít. Ezek a termékek tartalmaznak olyan márkákat, mint: Duke, Ceresit, Pattex, Thomsit. 2006‐ban elért forgalom nagysága 16 Mrd USD, ebből 966,1 millió USD a nettó profit. A 2005‐ös évhez viszonyítva ez 6,4, illetve 11,6%‐os növekedést jelent.
SigmaKalon
A SigmaKalon csoport a francia Total, a holland Sigma Coatings és az angol Kalon cégek fúziójaként jött létre. 2006‐ban Európa szinten a második legnagyobb festékgyártó és –forgalmazó vállalata volt a dekoratív piacon. Európa területén szétszórva mintegy 22 gyárral rendelkezett, amelyekben úgy építészeti‐, mint védő‐, hajóipari‐, és ipari festékeket gyártott. Az értékesítést részben a hozzátartozó gyárak saját üzlethálózatán keresztül valósította meg (közel 500), részben pedig független kereskedelmi egységeken keresztül (kb. 3000 ilyen jellegű kliens).
15
A PPG felvásárlása révén egy rengeteg tapasztalattal, és tudással rendelkező konszern tagjává vált.
Románia festékpiaca A romániai piac nagyságának pontos meghatározása nehézkes. A közzétett adatok ellentmondásosak, amelyek annak tulajdoníthatók, hogy a romániai vállalatok által kiadott pénzügyi‐ és mérlegadatok helyessége, megbízhatósága megkérdőjelezhető. Emellett azért sem számolhatunk egységesen elfogadott piaci adatokkal, mert a román piacon jelen lévő külföldi cégek más‐más – egymással nem feltétlenül összehasonlítható – elszámolási rendszerrel dolgoznak. A szolidabb növekedést mutató európai piacokkal szemben Romániában dinamikusabb fejlődés tapasztalható. A nyugat európai országokkal ellentétben az egy főre eső festékfogyasztás meglehetősen alacsony, 2005‐ben 4 kg/fő volt, míg 2006‐ban ez 4,5‐5 kg‐ra emelkedett. A Trilak a teljes festékpiacot 2006‐ban 160 millió eurós nagyságúra becsülte, míg 2007‐re ez 170 millió euróra növekedett. A dekoratív festék piac értékben 65%‐os, mennyiségben 58%‐os arányban részesedett a teljes piacból, ez 2006‐ban kb. 110 millió eurós és 2007‐ben 150 millió eurós összforgalomra tehető. A dekoratív festék szegmens éves átlagos növekedése 2002‐2006 között az InterbizGroup tanulmánya szerint (2007. aug. 27) értékben 13,8%, és volumenben 10,4% volt. Az előrejelzések szerint a festékpiac növekedése 2011‐ig átlagos 11,7%‐ot fog elérni évente, és 2011‐re eléri a 300 millió eurós nagyságot. A két fő szegmensre felbontva ez évente átlagosan a dekoratív piacon 15%‐ot, míg az ipari festékek esetében egy 7,2%‐ot jelent. Az egy főre eső fogyasztás növekedése is pozitív, de még nem éri el a nyugati átlagot. Romániában 2011‐re 11 kg/fő nagyságú fogyasztást mutatnak az előrejelzések.
Romániai szereplők A romániai festék piacon számos, a Trilakhoz hasonló, szereplő található. Számos külföldi multinacionális vállalat képviselteti magát, de megfigyelve a szereplőket elmondható, hogy Romániában nemzeti festékpiac van. Több olyan nagy gyártó van, amelynek, ha nem is teljes egészben, de román tőkével működik. A multinacionális festékgyártók csak másodlagos szereplők ezen a piacon. A román piacra való belépésük során két utat járhatnak: akvizíció vagy zöldmezős beruházások révén történő terjeszkedés. 16
Az eddigi akvizíciók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a romániai vállalatok a nyugatiakkal szemben túlárazottak: többnek az értékét az árbevétel 1,5‐2 szeresében határozták meg. A zöldmezős beruházások esetén a komplexitásától függően technológiai felszerelésbe 1,5–2 millió euró körüli összeget kell befektetni. Ehhez még hozzájön a városonként változó árfekvésű terület megvásárlása és a gyár felépítése. Ezek együttesen a Trilak becslése szerint minimum 1,5 millió euróba kerülnek, figyelembe véve, hogy egy évenkénti 10.000 tonna kapacitású gyárnak a raktárakkal együtt 10.000 m2 felület szükséges. Az első öt vállalat az eladott termékek értékesítése alapján 59%‐ot birtokol a piacból,. Az első öt nagy vállalat 2006‐ban, a Policolor, a Düfa‐Deutek, Fabryo Corporation, Köber, Daw Bența voltak. Szintén 2006‐ban a dekoratív festékpiaci szegmens öt legnagyobb szereplője a Köber (19%), a Düfa‐Deutek (16%), a Fabryo Corp. (15%), a Policolor (13%) és az Atlas (8%) voltak. Policolor
„when quality matters...”
Alapítás éve: 1965 Bukarest Tualjdonosi szerkezet: ‐ Romanian Investment Fund Cyprus LTD.
39,40%,
‐ The Romanian American Enterprise Fund
33,33%,
‐ Romanian Reconstruction (Cyprus Limited)
9,96%,
‐ Citi Bank Romania SA
7,32%
‐ más részvényesek
9,99%
Mérlegfőösszeg:
‐2005:
121.439.865 RON
‐2006:
115.339.547 RON
Termékmárkái: Spor, Cassa, Bella, Deko Professional Az 1965‐ben alapított „Intreprinderea de Lacuri şi Vopsele” (Lakkok és Festékek Vállalata) nevű üzem, 1990‐ben alakult át a ma is működő Policolor nevű vállalattá. 1997‐től fordít nagy összegeket a befektetésekre, fejlesztésekre, amelyeknek egyik következménye az, hogy többségi részvényese lett a Bulgáriában működő „Orgachim” nevű vállalatnak.
17
Policolor‐Orgachim csoport két jelentős piacon rendelkezik portfolió elemekkel: építőanyagok (25%) és festékek (75%). Utóbbi autófestékekből (40%), dekoratív festékekből (60%) áll.. A Policolor 2007‐ben mintegy 60.000 tonna festéket értékesített, amelyet a növekvő építkezéseknek tulajdonít Ivan Aleksandrov Sokolov, a Policolor‐Orgachim csoport igazgatója. A termékeit az új követelményekhez, elvárásokhoz igazodva fokozatosan fejleszti. Az igazgató egyik sajtótájékoztatóján elmondottak szerint a vállalat termékportfoliójának 80%‐a már környezetkímélő, víz alapú összetevőkből áll. Köber
„The Power of Colour”
Alapítás éve: 1991 Piatra Neamt Tulajdonos: a Köber család – 100% Mérlegfőösszeg:
‐2005:
108.120.235 RON
‐2006:
129.349.311 RON
Termékmárkák: Köber, Pitura, Ecolux, Emalux, Lazura, Idea A Köber az 1989‐es változások után a festékgyártás terén az első teljes egészében magán tőkével megalapított vállalat (1991). Romániában ugyancsak úttörő szerepet vállalva 2003‐2004‐ben elsőként gyártottak víz alapú festékeket. Jelenleg 464 alkalmazottja van, de ezt a számot tovább szeretné növelni. A 2007‐es évben elért 42 millió eurós árbevételnek nagy részét a dekoratív termékek eladásával valósította meg. A vállalat idéntől egy új nagyobb méretű ‐ mintegy 10‐12 millió eurós ‐ beruházást kezd el, egy új üzem létesítésével Savinest‐en. Az üzem felépítése révén növelni tudják majd a vízalapú festékgyártás intenzitását. A vállalat vezetője – Aurel Köber – szerint a jelenlegi 25%‐ ról két‐három éven belül 30%‐ra növeli a piaci részesedését. A bővítéssel a termékeinek 80%‐a lesz dekoratív festék, a többi 20% pedig ipari. A vezetőnek ‐ ahogyan a Ziarul Financiarnak adott interjúban is elmondta ‐ nem áll szándékában eladni a vállalatot, sem új szektorokba befektetni,: „Nem vagyok érdekelt
18
beruházni más területeken, csak a Köber termékskála‐ és piac bővítéssel szeretném elérni a 30%‐os piaci részesedést. A 30% fölötti részesedést már csak akvizíciók során lehet elérni”3
Fabryo Corporation (Guzu Chim)
„creator de vopsele”
Alapítás éve: 1994 ‐ Bukarest Tulajdonos: Guzu család
51%
Oresa Ventures (Svédország)
49%
Mérlegfőösszeg:
‐2005:
65.002.785 RON
‐2006:
91.237.479 RON
Termékmárkák: Savana, Innenweiss, Rost, Ekonomic 1994‐ben alapították S.C. Guzu Chim Prod Com S.R.L. név alatt. A vállalat profilja ekkor fagyásgátló folyadékok, fékolajak, ablaktisztító és egyéb autókozmetikai cikkek gyártása. 1997‐ 1998‐ban akvizíciók által tört be a dekoratív festékek piacára. Nagyon hamar bekerült a román festékgyártó ipar első három vállalata közé, és közel 500 alkalmazottja van. 2006‐ban új gyártósorba ruházott be, amelynek napi kapacitása 250 tonna. Guzu Chim 2006‐ban eladja részvényeinek 49%‐át a svéd Oresa Ventures befektetési társaságnak, és felveszi a Fabryo Corporation nevet. A vállalat Románia első három legnagyobb festékforgalmazója közé tartozik, piaci részesedése eléri a 15%‐ot. A termékeinek 3‐5%‐át exportálja, főként Moldova Köztársaságba. Düfa Deutek
Alapítás éve: 1997 ‐ Bukarest Tulajdonos: Advent International (USA)
100%
Mérlegfőösszeg:
‐2005:
36.482.790 RON
‐2006:
47.082.403 RON
Termékmárkák: Deutek ‐ Düfa, Deutek – Profi, Danke 1997‐ben alapítottak Düfa Romania név alatt. 2005‐ben felvásárolta az Advent International befektető társaság, így lett az új név, Düfa Deutek. A három márkanév alatt a 3
Szabad fordítás (szerk.)
19
dekoratív szegmenst célozza meg. Termékeivel megcélozza úgy a háztartási fogyasztókat, mint a szakembereket, festőmestereket. 2008 márc. 25‐én felvásárolta 100%‐ban a Bengoss Comimpex vállalatot, amely az építőiparban használt habarcsot (maltert), gittet és egyéb kötőanyagokat gyártott. 2007‐ben megközelítőleg 16%‐os piaci részesedése volt.
Atlas
Alapítás éve: 1994 ‐ Bukarest Tulajdonos: ‐ Nicholas Sitinas Nicholas Stamboulis Mérlegfőösszeg:
‐2005:
172.504.776 RON
‐2006:
205.333.848 RON
Termékmárkák: Apla A vállalat egy‐egy piaci szegmensre specializált, a maguk szegmensében erős piaci pozícióval rendelkező divíziókra tagolódik. A tevékenységi területei építőipari termékek forgalmazása („Apla” festékcsoport), irodák és raktárak bérbeadása, elektronikai eszközökkel való kereskedelem alkotják. Az értékesítést egy részben saját üzletláncolatán, másrészt nagyobb építőipari cégeken keresztül valósítja meg. A főbb elosztó pontjai Conştanța‐n, Jászvárosban (Iaşi), Kolozsváron, Brassóban, Temesváron, Brăila‐n, Craiova‐n, Ploieşti‐en és Piteşti‐en vannak. 2007. júliusában fejezett be egy 50.000 tonna festék előállítására alkalmas kapacitást létrehozó, 5 millió eurós beruházást (Atlas Production Park). A gyártott és forgalmazott festékekkel csak a dekoratív piacon van jelen, azon belül is a mosható (diszperziós) festékek szegmensén. Itt mintegy 20%‐os részesedése van. 2007‐ben a teljes árbevétel 43%‐a ebből a szegmensből származott . 20
Daw Benţa (Caparol)
Alapítás éve: 2001 ‐ Marosvásárhely Tulajdonos: DAW (Deutsche Amphibolin‐Werke von Robert Murjahn GmbH&Co.KG)
Bența Group
Mérlegfőösszeg:
‐2005:
26.565.557 RON
‐2006:
39.046.975 RON
Termékmárkák: Caparol, Capatect, Alpina Disbon, Nerchau 2001‐ben jelent meg a DAW Germany és a Bența Group közös vállalataként. A DAW 1895‐ben alakult meg, és ma vezető festékgyártója az építőipari festékek németországi piacán. A Caparol közel 2500 alkalmazottat foglalkoztat, ennek kb. 75%‐a Németországban dolgozik. Azur
„Schimbă natura lucrurilor”
Alapítás éve: 1923 ‐ Temesvár Tulajdonos: ICC Industries New York
88%
12%
Más fizikai személyek
Mérlegfőösszeg:
‐2005:
38.503.678 RON
‐2006:
44.372.059 RON
Termékmárkák: Evrika, Qtek, Edil, Roua, Uzual, A gyár története 1844‐ben kezdődik, ugyanis ekkor alapították meg az „Egyesült Olaj‐ és Szappangyárat” (Fabricele Unite de Ulei şi Săpun S.A. – United Oil and Soap Factories S.A.), amely később Eugen Farber alapításával (1923) létrejött az „Egyesült Lakk‐ és Festékgyár” (Fabrica Unite de Lacuri şi Vopsele – United Lacquers and Paints Factory), ezzel megkezdve a festékgyártást. A gyár 1938‐ban már „Krayer és társa” festékgyár termékeit gyártotta és forgalmazta, amíg 1948‐ban államosították. 1999‐ben John Farber, Eugen Farber fia, az ICC Industries igazgatója vásárolta meg a többségi részvénycsomagját.
21
Jelenleg a cég jelentős szereplője a román piacnak, a termékeivel a dekoratív piacon van jelen, különböző kategoriájú festékeket kínálva a háztartások, és a képzett végfelhasználók számára. PolyDelta Chemicals
„Mai mult decât vopsea”
Alapítás éve: 1994 ‐ Bukarest Tulajdonos: ‐ Tudor Voinescu
‐ Eugen Oranici
‐ Amvel BV
Mérlegfőösszeg:
‐2005:
21.678.232 RON
‐2006:
20.030.481 RON
Termékmárkák: Quaker, Condat, Tulipa, Ralston 1994‐ben alapították román‐holland tőkével. A megjelenésével a román piacon új termékek kerültek az ipari festékek piacára. Hivatalos beszállítója lett olyan nagy vállalatoknak és intézményeknek, mint a romániai Nemzeti Olajtársaság (Compania Națională a Petrolului), román vasút (Societatea Națională a Căilor Ferate Române ‐ SNCFR), cernavoda‐i atomerőmű (Centrala Nucleară Cernavoda). A vállalat árbevételének nagy részét, az ipari festékek eladásából realizálja, ez 2007‐ ben megközelítőleg 80%‐ot tett ki. Chimtitan
Alapítás éve: 1991 Tulajdonos: n/a Mérlegfőösszeg:
‐2005:
13.984.977 RON
‐2006:
18.415.636 RON
Termékmárkák: 1991‐ben alapították, teljes egészében privát tőkével. Termékei az ipari szegmensben ismertek, termelésének 60%‐át az ipari festékek alkotják, amellyel a piacnak ennek a részének minden területén megtalálhatóak (bútor‐, gépek‐, stb gyártása, védőbevonatok korrózió ellen stb.). A piaci részesedése a teljes piacon alig haladja meg a 2,8%‐ot. A dekoratív piacon levő
22
termékeivel a „professzionális” fogyasztókat célozza meg, így a piaci részesedése alig 1,5% körül mozgott 2007‐ben. Egy nemrég elindult beruházás után a dekoratív piaci részesedését, az előrejelzések szerint meg fogja növelni 2,5%‐ra, amely a tervek szerint 2009‐re valósul meg. Chimester
Alapítás éve: 1994 – Bukarest Tulajdonos: n/a Mérlegfőösszeg:
‐2005:
7.713.129 RON
‐2006:
7.011.974 RON
Termékmárkák: Chimester 1994‐ben alapították. 100%‐ban román magántőkével rendelkezik. A maga mindössze 50 alkalmazottjával a kis forgalmazók közé számít. A vállalat az ipari festékek piacán képviselteti magát termékeivel, közöttük számos – rendkívüli hatásoknak (pl. magas hőmérséklet) is ellenálló – festékkel. A „Chimester” név alatt ismeretes festékei termékekként egy‐egy betű‐ szám kombinációval van ellátva. SwarcoVicas
Alapítás éve: 1960 ‐ Târgovişte Tulajdonos: Swarovski Group Ausztria (100%) Mérlegfőösszeg:
‐2005:
8.737.371 RON
‐2006:
9.127.863 RON
Termékmárkák: Vyvo Life A vállalat 1960‐ban kezdte meg termelését, „Victoria” név alatt. 1994‐ben privatizálták, aminek következtében 700 részvényese lett, akik az akkori vezetőkből, alkalmazottakból tevődött össze. 2006‐ban 96%‐ban megvásárolta a „Swarco”, ennek következtében felvette a mai nevét. Jelenleg az osztrák származású Swarovski Group tagjaként van jelen a román piacon. Az előállított termékeinek 50%‐át a dekoratív piacon értékesíti, a másik felét hajók, vonatok, útburkolatok készítésénél használják fel. Termékei jelentős szerepet játszanak a közlekedésben. Nemcsak az útburkolatok festésére használják fel, hanem a jelző táblák, védőkorlátok, alagútak
23
figyelmeztető jelzéseit, és minden, a közúti forgalmat segítő, szabályozó eszközt, is festenek a festékeivel.
Építőipari és makrogazdasági adatok Romániában Építőipar
Romániában a gazdasági fellendülésnek köszönhetően az építkezések rendkívüli ütemben növekszenek, az ingatlanok áraival együtt. Főként a nagyobb városok vonzzák a befektetőket, annak ellenére, hogy egy kisebb település áraihoz képest a frekventált helyeken egy átlagos 3 szobás lakás akár 2‐3‐szor annyiba kerül.. 2007‐ben az építőipari piac nagyságát 10 Mrd euróra teszik, amely ugrásszerű növekedést jelent a 2006‐os 7 Mrd euróhoz viszonyítva. A befektetői ingatlan beruházások értékének 40%‐a Bukarestben realizálódott. A bejelentett és a már létező projektek alapján Laurențiu Plosceanu, a Román Építkezési Vállalkozók Egyesületének (Asociației Române a Antrepenorilor în Construcții ‐ ARACO) elnöke a piac várható nagyságát 2008‐ban több mint 12 Mrd euróra becsüli, amelyet a Nemzeti Statisztikai Hivatal (Institutul Național de Statisică – INS) is megerősít. A 2007‐ben elért növekedés legnagyobb szegmensét a családi házak építése jelentette. Az új építkezések 2006‐hoz viszonyított aránya 2007‐ben 33%‐al növekedett, ugyanez a növekedési érték 2005‐ről 2006‐ra vonatkozóan 18.5% volt. Makrogazdasági adatok
Románia gazdasága változatos évet zárt 2007. decemberben. A gazdasági adatokat tekintve átlagosan minden mutató meghaladta az várt szintet. A Romániai Statisztikai Hivatal által 2008 márciusában közzétett adatok szerint, a gazdaság 2007‐ben az 5,7%‐os elvárással szemben 6%‐os növekedést ért el. A növekedés különösen a negyedik negyed évben gyorsult fel, amikor ‐ 2006 negyedik negyedévéhez viszonyítva ‐ 6,6%‐ot ért el. Ez növekedés 121,3 Mrd eurós GDP nagyságot eredményezett, közel 24 Mrd euróval többet a 2006‐os 97,2 Mrd EUR GDP értékhez képest. Rohamos növekedést tapasztalható a gazdasági beruházásokat terén is. A statisztika 2006‐hoz viszonyítva a megelőző évhez viszonyítva 29%‐al nagyobb értékeket mutat. Így a realizált beruházások nagysága elérte a közel 64 Mrd RON‐t. Ezt szűkítve az új építkezésekre fordított beruházásokra az érték 31 Mrd RON, amely 45,4%‐ot jelent (2006‐ban ez 44,5% volt).
24
A szállítóeszközökbe való beruházás 2007‐ben 46,0%‐ot tett ki a teljes mennyiségből, ez 31,5 Mrd RON‐t jelent. A folyó fizetési mérleg deficitje is javulást mutatott, a GDP 13,9%‐át tette ki, ezzel szemben 2006‐ban 14,3% volt. A BNR (Román Nemzeti Bank) inflációs jelentése alapján 2007. decemberben az infláció 6,57%‐os volt, túlhaladva a 4%‐os elvárt szintet. A gyors növekedést, amely az év közepén kezdődött, a bank az inflációs kosárban benne lévő termékek és szolgáltatások árának növekedésével magyarázza. ____ Egyre ködösebb minden, a látási viszonyok rosszak, de lent a völgyből fények szűrödnek át. László tudja, hogy közel már a cél, hisz a ködbe bújva, lent a völgyben Csíkszereda városa tűnik elő. Ez a természeti kép nagyon emlékezteti őt a helyzetre, amiben épp van. A dolgok még ködösek, de a célt ismert, már csak az oda vezető utat kell felfedezni, és a felfedezés az egy nagyon szép kihívás. Látja maga előtt a fő stratégiai vonalakat, amelyek még talán kiforratlanok, de mára eljött az idő, hogy meghatározzák a vállalat stratégiáját. Az autó nagyot koppan, „ja ez a vasúti átjáró”‐ gondolta magában, most már biztos abban, hogy jó helyen jár, gondolatait próbálja összeszedni, hogyan is fogja elindítani a folyamatot, mit mond a kollégáknak. 25
Mellékletek A Trilak egyszerűsített mérlege
2005
Beruházott eszközök
503919 1171503
Materiális eszközök
495455 1161133
Imateriális eszközök
2006
8464
10370
Forgó eszközök
3423330 3264587
Készletek
1257854
Követelések
1908671 1821342
Rövid távu beruházás Pénzeszközök Aktív elhatárolások Rövid távú tartozások
859526
0
0
256805
583719
4908
92827
2464371 2924899
Hosszú távú tartozások
0
0
10310
28218
Passzív elhatárolások
1811
1604
Beruházásra kapott támogatás
1811
1604
Céltartalék
Saját tőke
1455665 1574196
Jegyzett tőke
200110
Tartalék
200200
1255555 1373996
Eredmény
546562
118441
A Trilak eladott festékmennyiségének nagysága 1999‐2007 között (tonna)
Forrás: Trilak
26
A Trilak eladott festékmennyiségének bevétele 1999‐2007 között (e EUR)
Forrás: Trilak
A Trilak termékszerkezete
Forrás: Trilak
27
A Trilak 2007‐es évi eladásának régionkénti eloszlása
Forrás: Trilak
A Trilak értékesítési régiói
Forrás: Trilak
28
A globális piac főbb szereplői 2006‐ban
Forrás: Trilak
A PPG Industries és a SigmaKalon piaci részesedése a különböző piacokon
Forrás: Trilak
29
A globális festékpiac nagyságának
Az európai festékpiac nagysága,
alakulása, illetve az előrejelzett nagysága
előrejelzett nagysága
(A 2007‐es adatok még előrejelzésként szerepelnek)
(A 2007‐es adatok még előrejelzésként szerepelnek)
Év
Mrd USD mill tonna
Év
Mrd USD Mrd EUR mill tonna
2002
79,1
30,2
2002
14,8
11,8
5,4
2003
81,0
31,4
2003
15,3
12,2
5,5
2004
84,7
33,0
2004
15,9
12,7
5,7
2005
87,2
33,2
2005
16,5
13,2
5,8
2006
91,0
34,8
2006
17,3
13,8
6,0
2007
93,4
35,3
2007
18,3
14,6
6,1
2008
97,1
36,4
2008
19,5
15,5
6,3
2009
100,1
37,3
2009
20,4
16,3
6,4
2010
102,8
38,1
2010
21,2
16,9
6,6
2011
105,7
38,9
2011
22,0
17,5
6,7
Forrás: Datamonitor
Néhány nagyobb akvizíció a világ festékgyártói között
Felvásárolt festékgyártó
Ország
Vásárló
Arány
Felvásárlási érték (EUR)
Guzu Chim
Romania
Oresa Ventures
49,0%
*11.000.000
25.182.259
Duefa
Romania
Advent International
100,0%
*18.000.000
17.000.000
Imperial Chem. Ind. UK
Akzo Nobel
100,0%
Williams PLC
UK
ICI
100,0%
SigmaKalon
The Netherlands
PPG
100,0%
Orgachim
Bulgaria
Policolor
50,0%
Árbevétel (EUR)
11.500.000.000 3.318.493.151 350.000.000
185.000.000
2.200.000.000 1.900.000.000 *7.000.000
13 500.000 * becsült érték Forrás: Trilak
30
Romániai új építkezések növekedései az előző évek ugyanazon negyedévéhez viszonyítva (%)
Negyedév
I
II
III
IV
2005
2,2
9,4
8,8
15,3
2006
23,5
11,6
20,2
18,7
2007
27,8
32,8
39,3
32,4 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal
Beruházások finanszírozásának eredete Romániában (mill RON)
2000
2005
Saját forrás
9680,3
77,50%
41211,4
75,50%
Belső hitelek
440,8
3,50%
4756,7
8,70%
1496,4
12%
3299,9
6,10%
425,1
3,40%
2249,3
4,10%
Idegen tőke
37,6
0,30%
337,1
0,60%
Más forrás
418,5
3,30%
2711,6
5%
12498,7
100%
54566
100%
Külföldi hitelek Kormányzati és helyi költségvetés
Összesen
Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal
Építkezések aránya a realizált beruházásokból Romániában (mill RON)
Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal
31
Románia fejlesztési régiói, EU‐s felosztás szerint
Észak‐ Nyugat
Észak‐ Kelet Központ
Nyugat Dél‐Kelet Dél‐ Nyugat
Dél
Bukarest Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal
Románia GDP‐je régiónként (mill. RON)
Fejlesztési régiók
2000
2001
2002
2003
2004
1. Észak ‐ Kelet
9.634,8
14.339,7
18.607,4
24.619,1
29.476,3
2. Dél ‐ Kelet
9.286,8
13.165,2
17.112,3
22.263,8
29.425,0
3. Dél, Munténia
9.807,1
14.312,3
18.773,6
24.776,0
31.772,2
4. Dél – Nyugat, Olténia
7.488,9
10.485,1
13.000,1
17.931,4
22.003,0
5. Nyugat
7.526,8
11.223,6
14.714,0
19.982,7
25.301,3
6. Észak ‐ Nyugat
9.501,0
13.667,3
18.018,7
24.110,8
30.310,2
7. Központ
10.177,5
14.421,2
19.113,5
24.810,8
30.110,3
8. Bukarest ‐ Ilfov
16.879,2
25.071,9
31.976,9
38.920,0
47.845,7
75,2
82,4
158,6
150,2
224,8
80.377,3
116.768,7
151.475,1
197.564,8
246.468,8
9. Extra‐régió * Összesen
*Extra régiónak számít minden olyan terület, amely nem sorolható be egyik régióba sem. Románia esetében ez a Fekete – Tengeren levő Romániához tartozó építmények (pl. olajkútak), vagy román felségterület alá tartozó területek (konzulátusok) Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal
32
Románia inflációs várakozása
Forrás: Román Nemzeti Bank
Románia festékpiacának fő szereplői
Vállalat
Árbevétel (mill EUR)
Nettó Profit (mill EUR)
Alkalmazottak száma
2006
2005
2006
2005
2006
2005
1
Policolor
41,5
29,8
2,4
4,0
470
431
2
Köber
38,8
29,1
2,5
2,3
440
420
3
Fabryo Corp.
32,5
25,1
4,03
2,1
423
326
4
Düfa Deutek
22,2
17,4
3,6
4,4
189
120
5
Atlas Corp.
32,6
25,1
3,1
1,9
178
179
6
Daw Benţa
14,7
8,8
1,8
0,6
137
73
7
Azur
11,4
11,1
0,2
-0,1
387
410
8
Sarcom
7,7
7,0
1,4
1,1
109
68
9
Poly Delta Chem.
6,4
4,4
0,15
0,2
26
80
10
Chimtitan
4,8
4,4
0,6
0,7
109
114
11
Sinteza
4,8
3,8
0,7
-0,6
226
252
12
Chimester
2,4
2,6
0,002
0,05
62
64
13
Swarco-Vicas
2,1
2,3
0,01
0,03
148
153
14
Chimcolor
0,6
0,8
-0,6
0,03
37
47
Forrás: Ziarul Financiar – Annuar Business 2007
33
Értékesítés megoszlása a dekoratív festékpiacon 2006‐ban
Piac nagysága eEUR
110.000
100%
Független viszonteladók (B2B)
78.000
71%
Barkácsboltok, Üzletláncok (DIY)
17.000
15%
Direkt eladás
13.000
12%
Egyéb
2.000
2% Forrás: Trilak
A megyék festékpiac nagysága 2006‐os évben.
Régió
Megye
Bukarest Bukarest Dobrudzsa Dobrudzsa Dobrudzsa Dobrudzsa Észak Moldova Észak Moldova Észak Moldova Észak Moldova Észak Moldova Észak Moldova Dél Moldova Dél Moldova Dél Moldova Dél Moldova Munténia Munténia Munténia Munténia Munténia Olténia Olténia Olténia Olténia Olténia
Bukarest Ilfov Calarasi Konstanca Ialomita Tulcea Bákó Botosani Iasi Neamt Suceava Vaslui Braila Buzau Galati Vrancea Arges Dambovita Giurgiu Prahova Teleorman Dolj Gorj Mehedinti Olt Valcea
Népesség Városiak (ezer fő) (ezer fő)
Falusiak (ezer fő)
Piac Piac mérete mérete (ezer EUR)* (Tonna)* 43227 43897 2712 2283 1207 1091 5897 5709 1109 1008 987 915 3608 3331 1681 1519 4188 3878 2059 1860 2527 2265 1704 1550 2014 1928 1855 1685 3271 3088 1447 1312 5817 5362 2618 2325 1081 960 5909 5508 1329 1188 5220 4861 1951 1785 1175 1085 1521 1379 2578 2343
1926,33 300,12 324,62 715,15 296,57 256,49 706,62 452,83 816,91 554,52 688,44 455,05 373,17 496,21 619,56 387,63 652,63 541,76 297,86 829,95 436,03 734,23 387,31 306,73 489,27 413,25
1926,33 30,57 120,21 501,98 115,56 122,51 326,32 165,98 387,79 203,11 229,09 179,00 239,11 192,48 352,04 148,12 296,44 159,60 88,54 420,16 140,09 368,41 162,74 141,96 186,54 161,84
269,56 204,41 213,17 181,01 133,98 380,31 286,85 429,12 351,41 459,35 276,05 134,07 303,73 267,51 239,51 356,18 382,16 209,32 409,78 295,93 365,82 224,57 164,78 302,73 251,41
34
Régió
Megye
Közép Erdély Közép Erdély Közép Erdély Közép Erdély Észak Erdély Észak Erdély Észak Erdély Észak Erdély Dél Erdély Dél Erdély Dél Erdély Dél Erdély Nyugat Erdély Nyugat Erdély Nyugat Erdély Nyugat Erdély Romania összesen
Beszterce Kolozs Hargita Maros Bihar Máramaros Szilágy Szatmár Fehér Brassó Kovászna Szeben Arad Caras Severin Hunyad Temes
Népesség Városiak Falusiak (ezer fő) (ezer fő) (ezer fő) 311,66 702,76 326,22 580,85 600,25 510,11 248,02 367,28 382,75 589,03 222,45 421,72 461,79 333,22 485,71 677,93
112,92 472,62 144,08 283,76 287,60 268,28 98,31 161,72 220,12 436,11 112,00 277,57 233,99 182,95 368,78 407,75
198,74 230,13 182,14 297,09 312,64 241,83 149,71 205,56 162,62 152,92 110,45 144,15 227,80 150,27 116,93 270,17
21680,97 11435,08 10245,89
Piac Piac mérete mérete (ezer EUR)* (Tonna)* 1541 1391 6702 6454 1655 1521 4113 3819 4622 4284 2658 2488 930 846 2328 2139 2278 2153 5322 5187 863 804 4005 3846 3587 3344 1312 1233 2716 2655 6328 6012 159652
152292
* Trilak által becsült értékek! Forrás: Trilak
Családi házak építésére kiadott engedélyek száma (db.)
Az engedélyekben megjelölt építkezési felületek nagysága (m2)
Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal
35
Árfolyamok (évi átlag)
Árfolyamok
2007
2006
2005
1 EUR
3,3373
3,5245 3,6234
1 USD
2,4383
2,809
RON
2,9137 Forrás: Román Nemzeti Bank
Szómagyarázat
Business to Business (B2B) – fogalom, amely a kereskedő vállalatok között létrejövő
tranzakciókat fejezi ki. Egyéb hasonló kifejezés: Business to Consumers (B2C) – vállalatok, fogyasztók között kapcsolat; Business to government (B2G) – vállalat, állam között tranzakciók Do it yourself (DIY) – több olyan helyen használt fogalom, ahol arra összpontosítanak, hogy az emberek az ötleteiket sajátmaguk valósítsák meg, szakemberek nélkül.
36
