Miskolc, NME közleményei.
Társadalomtudományok,
V. Sorozat,
A SZOCIALIZMUS
30. kötet,
1v4.
füzet,
37-47.
old.
ÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYSZERÜSÉGEI És SAJÁTOS MEGJELENÉSI FORMÁI A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN T. A. ANGELOV
Összefoglalás tanulmány egyenlő arányban foglalkozik a szocializmus építésének általános törvényszerűségebulgáriai megjelenésének nemzeti sajátosságaival. A szerző az első győztes proletárforradaáltal felmutatott veti össze forradalom általános lom, az oroszországi szocialista törvényszerűségeket általakulásával. kibontakozás csak saját országának szocialista Bemutatja, hogy a bolgár szocialista azokban a formákban tért el a szovjet mintától, amelyekben az ország nemzeti sajátosságai öltöttek általános testet, de tartalmában teljes egészében a szocializmus-építés törvényszerűségei fejeződnek ki. és a nemzeti Sajátos formában, az adott politikai szituáció kínálta lehetőségek kihasználásával hagyományok figyelembe vételével hajtották végre a politikai struktúra kisaátalakítását, a termelő eszközök játítását, a mezőgazdaság átszervezését, a kultúra demokratizálását, stb. A
ivel és azok
A szocializmus
építésének általános törvényszerűségei és nemzeti sajátosságai közötti viszony problémájának az egyes országokban óriási elméleti és gyakorlati jelentősége van. E Probléma megoldásának biztos alapja a tudományos kommunizmus elmélete, amelyet a jelenlegi feltételek között a Szovjetunió Kommunista Pártja és a testvéri kommunista pártok fejlesztenek tovább alkotó módon. A I
tudományos
megalapítói úgy
kommunizmus
Íarsftdalmi-gazdasági lízt eszmét annak segítségével gátat. formáció
másikkal
az
aPVetot, elsődlegeset,
T. A.
az
összes
többi
tekintették
való felváltásának
a
társadalmat,
természetes
történelmi
mint
egyik folya-
dolgozták ki, hogy a gazdasági területet, mint a társadalmi viszonyt meghatározót, elkülönítették
ANGELOV adjunktus
egyetemi
Bányászati Egyetem, Szófia, Bulgária Kézirat beérkezett:
1986.
augusztus
19.
37
az összes többi társavagyis a termelési viszonyokat elkülönítették egyéb területeitől, elemzése lehetővé Lenin dalrni viszonytól. Az anyagi társadalmi tette, hogy viszonyok szavaival ,,a különböző országok berendezkedése egyetlen alapvető fogalomban, a társatette dalmi formáció fogalmában kapjon általános kifejezést. Csakis az ilyen általánosítás a társadalmi lehetővé, hogy jelenségek leírásától eljussunk azok szigorúan tudományos elemzéséhez, hogy például el tudjuk választani azt, ami az egyik tőkés országot megkülöna másiktól, és tanulmányozni tudjuk azt, ami közös bennük." bözteti (l) Így kiderül, létrejöttének és fejlődésének törvényei jelhogy minden társadalmi-gazdasági formációt minden lemzik. Ezek a törvények közösek ország számára, amelyek a társadalmi fejlődés törtéfokán állnak, de sajátos módon jelennek meg az egyes országok konkrét ugyanazon nelmi körülményei között.
lét
-
--
.
.
.
bevezetőjében megjegyzi, hogy a tőkés termelési mód kifejlődésének törvényszerűségeire és alapvető vonásaira vonatkozó elméleti elsősorban a korabeli következtetéseit Angliának, annak az országnak az adataival illusztrálta, amely a világon az elsők között lépett a tőkés fejlődés útjára. De ha a német olvasó Néazt kezdené bizonygatni, hogy ezek a vonások és törvényszerűségek nem vonatkoznak a te országod törtéDe hiszen ez nem metországra, ,,akkor azt kellene neki mondanom: nete." (2) Marx
a
alakulásának
első kötetének
Tőke és
Következésképpen azok az államok, amelyek elsőként lépnek valamely társadalmigazdasági formáció útjára, vagy fejlődésük bizonyos szakaszába, bizonyos mértékig feltárják más országok sajátosságait is, amelyek a maguk történelmi fejlődése során később haladnak És a tőkés termelési mód valóban, rajta végig. fejlődésének alapvető vonásai és törvényszerűségei, amelyek megmutatkoztak Angliában, (a burzsoázia politikai hatalma, a tőkés tulajdona, a burzsoázia és a proletariátus közötti termelőeszközök ellentmondások a és elmélyülése, parasztság rétegződése alapvető tömegeinek tönkremenése, a termelés és a konkurrenciája anarchiája, gazdasági válságok, a munkanélküliség stb.) sajátos formában megismétlődtek az összes többi tőkés útra lépő államban. Ugyanúgy, a nyugati orszáés Lenin által gokban létrejövő megfogalmazott alapvető vonásai kifejlődő imperializmus és törvényszerűségei jellemzőek más országokra is, amelyek később léptek az imperialista fejlődés útjára. és fejlődésére jellemző törvényszintén megvannak a kialakulására törvényszerűségek, amelyekre elsőként Marx, Engels és Lenin mutatott rá, és amelyek később tovább fejlődtek az egyes marxista-leninista pártok és a nemzetközi kommunista lét rninfelölelik a társadalmi mozgalom programadó dokumentumaiban, den területét: a a gazdasági, a szellemi szférákat. Ezeket összefoglatársadalmi-politikai, lóan tartalmazza a szocialista és munkáspártjai Tanácskozásának országok kommunista és munkáspártok képviselői TanácsNyilatkozata (1957) és megerősítette a kommunista kozásának Nyilatkozata 1960-ban.
A szocializmusnak
szerűségei. Ezek
Ezek szocialista
a
a
és a fejlett törvényszerűségek először a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatkoztak meg. Az Októépítésének szovjet tapasztalatai alapján
társadalom és
szovjet hatalom nemzetközi ket írja: ,,Most már meglehetősen sok nemzetközi beri Forradalom
38
a
jelentőségéről
szólva
Lenin
tapasztalattal rendelkezünk,
a
következőés ezek
a
egyes alapkétséget kizáróan amellett szólnak, hogy forradalmunk vető vonásai nem helyi, nem különleges nemzeti, nem csupán orosz, hanem nemzetközi minden országának mutat egyet-mást, méghozzá jemntőségűek az orosz minta a világis Forradalom és nem távoli jövőjükből." (3) Az Októberi elkerülhetetlen igen lényegeset, Lenin azt értette, hogy ,,történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi jelentőségén (4) a Szovjetunióban, vagyis: a nemzetközi méretekben megismétlődjön az, ami történt" megteremtése, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, stb. a proletárdiktatúra Napjainkban a fent említett törvényszerűségek általános jelentőségét és egyetemesjelés átalakulások gyalegét alátámasztja a más országokban lezajlott szocialista forradalmak a X. mi orszáPárt Kommunista A Kongresszusán hangsúlyt kapott, hogy Bolgár korlata. megmásíthatatlanmeg a tudományos kommunizmus gunk saját tapasztalataival erősítette és októberi forradalom a szocialista útjának erejét helyességét, a szovjet fejlődése ságát, és a lenini eszmék nagyszerűségét. tapasztalat
minden tapasztalatok .
.
.
,
Szocialista Forradalom azt állítják, hogy a Nagy Októberi útja nem járható fejlett nyugati ipari országokban, mert Oroszország a kapitalizmus perifériáján kultuAfrika, Ázsia és más kontinensek helyezkedett el; és ugyanígy nem alkalmazható államai számára sem. rális és gazdasági fejlődésében elmaradott De ebben az esetben teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a cári Oroszország 1917Lenin szavaival ben, bár egészében nem volt magasan megvalófejlett tőkés ország, de sította a monopolista kapitalizmus állammonopolista kapitalizmussá való átalakítását. Az Októberi Forradalom idején Oroszország lényegében fejlődésének olyan specifikus vonásait testesítette Oroszországban meg, amelyek manapság is jellemzőek a világ sok államára. voltak magasan fejlett iparral, fejlett mezőgazdasággal és magas kultúrával rendelkező körzetek (Oroszország észak-nyugati része, Közép-Oroszország, az Ural vidéke, Baku, Ukrajna, stb.) és gazdaságilag elmaradott körzetek szegény parasztsággal, alacsony szintű kultúrával (Közép-Ázsia, Kelet-Szibéria, Oroszország északi része, stb.).
Időnként
a
magasan
-
Következésképpenaz pasztalatában
Októberi
Forradalom
és
a
szocializmus
-
építésének szovjet alkotóan
vonások
ta-
koncentrálódtak, olyan amelyeket és a nemzeti úgy a nyugat-európai-országokban, mint a békéért, a demokráciáért fejlődésért harcoló ázsiai, afrikai, latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmaiban. országok fontos
lehet
alkalmaz-
ni
Azt az általános jelentőséget, amelyet talános törvényszerűségei hordoznak,
létrejöttének és fejlődésének álmagyarázzák. Minden szocialista orszocialista forradalom útján jött létre. Bennük az új társadalom felépítése a világ meg911338 "julása egységes folyamatának részét képezi. A szocializmusba való átmenet, mondja Enaz egyes országokban csak részletekben fog eltérni. ,,De mivel a munka és a tőke köSÉÍS, Zoftialapvető viszonyok mindenütt ugyanazok és az uralkodó osztályok politikai uralma mindenütt létezik, így a proletár politika elvei és céljai mindenütt ugyanazok lesznek."(5) Nem létezhet olyan szocializmus, általános az amely törvényszerűségeket tagadja. Éptörvényszerűségek különböző feltételek között sajátos formában való gyaOrlati megvalósulása rendszer adja meg a szocializmus, mint új társadalmi differencia speclflkálát. A szocializmus építésének alapvető általános törvényszerűségeitől való eltérés, a
szocializmus
objektív
llrénáltalános
okok
a konkrét szituációkhelyesen alkalmazzák a fokozatosan illetve ez ban, megerősödő fejlődésnek, erők fellépésének Csehszlovákiában 1968-ban jobboldali opportunista és ellenforradalmi A maoisták a szocializmus és Lengyelországban 1980-ban. építésének marxiselpártolása a általános szocialista ta-leninista elveitől, fejlődés törvényszerűségeinek figyelmen kívül via szocialista társadalmi deformálódott Kínában elvezetett oda, hogy súlyosan hagyása a Kínai és szonyok egész komplexumának gazdasági alapja politikai felépítménye, amely alatt a maoisták tényNépköztársaság első tíz évében épült ki. A ,,kulturális forradalom" betölés a a társadalomban a kommunista munkásosztályt legesen megfosztották pártot katobe a gazdaságba, az államhatalmat vezettek tött vezető pozíciójától, voluntarizmust Mao diktatúrává alakították élén nai-bürokratiltus át, Ce-tunggal.
annak
képességnek
a
volt
-
a
fő oka
a
hiánya, hogy azokat a válságokkal terhes
fejlődésének áltatudomány abból indul ki, hogy a társadalom körülményekhez kaptörvényei mindig sajátosan jelennek meg a konkrét történelmi a természeti kelt levelében csolódva. Marx ezt írta 1868. július llén Kugelmannak: történelmi állapotokban megváltörvényeket nem lehet megszüntetni. Ami a különböző tozhat, az csak a forma, amelyben e törvények érvényesülnek." (6) Ugyan így az ún. ,,gaztörténeti törvéhanem dasági törvények sem örök törvények" mondja Marx -, a között különböző működésük (7), megváltozik. amennyiben körülmények nyek" A marxista-leninista
lános
,,.
.
.
-
.
,,.
és
írta, hogy a kapitalizmus. létrejötte történelmi ölt, különböző fázisokon, különböző
Marx színezetet
Engels
azt
fejlődése
szakaszokon
során
"különböző
és különböző
sor-
a kapitalizmus egyes (8) Lenin országokban figyelmet fordított sajátosságaira. ,,A modern kapitalizmus körülményei között konkrét megjelenési formájukban még a bankok. a trösztök sem egyformák az egyes országokban. Amerika, Anglia, Franciaország, NémetMég kevésbé egyforma a vezető tőkés országok a Ez azzal ország politikai struktúrája." (9) ténnyel magyarázható, hogy a tőkés termelési mód különböző időben és fejlődik az egyes országokban az eltérő keletkezik politikai, gazdasági és kulturális helyzetük miatt.
rendben
át."
és
.
megy
való
is
megszilárdulásának
--
-
A társadalom
szocialista átszervezésének általános törvényei nem tudnak másként feltételeknek, az egyes országokban valóságban, mint a konkrét történelmi nemzeti sajátosságoknak megfelelően. Ezért azok ,,mindenhol a történelmileg kialakult nemzeti sajátosságok és hagyományok nagyfokú eltérései közepette jelennek szem előtt kell tartani." meg, amelyeket állandóan (10)
megjelenni jelentkező
a
figyelmet fordított arra, hogy az egyes országok és népek közötti nemzeti és különbözőség még sokáig létezni fog, még a proletárdiktatúra világméretű megva-
Lenin állami lósulása
is. Ezért
nemés munkásmozgalma országok kommunista a nemzeti nem taktikájának egysége különbözőségek felszámolását, sajátosságok megszüntetését követeli, hanem a kommunizmus alapelveinek olyan felhasználását, és módosítja amely helyesen változtatja meg azokat részleteiben, helyesen alkalmazza őket a nemzeti és nemzett-állami különbségeknek megfelelően." (l l)
után
zetközi
A szocializmus
40
mondta
nem
zonygatják, hogy féle munkában
w
sem
az
az
-
a
építésének problémáival foglalkozó publikációk némelyikében azt bia mechanikus másolás semmiutánzás nem szükséges. Természetesen, és annak vezet el a kívánt eredményhez, hát még a szocializmusért
vívott
megszilárdításáértfejlesztéséért
harcban.
megalakulásáról, gyar Tanácsköztársaság tanácskormány vezetőjének: a magyar nak,
Lenin
Amikor
következőket
tudomást
szerzett
írta
Ma-
a
Bélá-
rádiogrammjában ,,Nyilvánvaló, hogy a mi orosz taktikánkmina magyar forradalom való puszta lemásolása sajátos feltételei között hiba den részletében ." kell (12) lenne. Erre a hibára figyelmeztetnem a
.
Az is
függően,
től a
bizonyos, a
fejlődésébe.De
ország
hogy minden
saját útján jut amikor
a
el
a
szó
a
.
konkrét
szocializmushoz,
legjobb
Kun
értelmében
feltételektől
történelmi
vonásokat
és tradíciók-
és
sajátosságokat visz vett utánzásról van szó, olyan körülfejlődés útjára lépő népeknek, akkor az egyedi
mények között, amikor az hasznos a szocialista ilyenfajta utánzás elvetése nyilvánvalóan nagy hiba lenne. Párt
rendkívül
képesséhagyomány erősítette Dímitr Blagoevvel vette kezdetét, majd Georgi Dimitrov meg és fejlesztette toPárt a szocialista általános Kommunista A vább. építés törvényszerűségeinek sajáBolgár fel különösen tos meelenési formái világosan alkotó képességeit. közepette mutatta A
Bolgár Kommunista módon
ge, hogy alkotó
fogadja
fejlődésének
be
a
fontos
marxizmus-leninizmus
hagyománya alapelveit. Ez
az
a
a
Párt tapasztalata igen nagy tudományos és aktuálpolitikai jeA Bolgár Kommunista hatalom, mint a proletárdiktatúra formája felépítélentőséggel bír a népi demokratikus és a népi sének, megerősítésének és megszilárdításának munkájában. A népi demokrácia a Szovjetuniót kivéve hatalom minden forradalmának és demokratikus ország szocialista szocializmus építésének sajátossága. Ezekben az országokban, beleértve Bulgáriát is, a következő területeken jelenik meg sajátos módon: Először: Országunkban a népi demokrácia és a népi demokratikus hatalom közvetlenül a társadalom és az állam szocialista A többi létre. szervezeti típusú formájaként jött demokratikus csak az demokratikus és nemzeti-felantifasiszta, európai népi országban szabadító forradalomnak szocialista forradalommá való átalakulása folyamatában, fokozatosan
lettek
azzá.
Másodszor: A mi országunkban a népi demokrácia és a népi demokratikus hatalom békés úton alakult ki, mint más európai népi demokratikus országban ebben az időszakban.
nem
Harmadszor: Bulgáriában a népi demokrácia és a népi demokratikus a kihatalom a fasiszta váltotta osztályok fel, típusú politikai rezsimjének diktatúráját zsákmányoló a hatalom mfgmás népi demokratikus országban a demokrácia és a népi demokratikus
Irepforradalmi-demokratikus diktatúrájának
különböző
formáiból
fejlődött
"PH SÚ jelenségként.
ahol népi demokratikus Negyedszer: Minden olyanországban, antifasiszta elott létrehozták népfrontot, Hadi-lom gyozelme erok frontját. Az ezek nemcsak
fo
az
F
13.8 mástól,hanem
egyes országokban tömegbefolyásukat, szervezeti
módszereit illetően '
a
van.
van,
demokratikus
elnevezésükben
formáikat,
forradalmi
még
a
és haza-
különböztek harc
formáit
egyés
is.
Ötödször: Bulgáriában 1949-ig többpártrendszer volt,
Partrendszer
hatalom a
ki szocialista
Albániában
és
Jugoszláviában
a
azóta
népi demokratikus
mind
a
mai
rendszer
napig kétlétrejöttével
p4l
és nemze. Magyarországon pedig az antifasiszta való ti felszabadító forradalmi átalaku. folyamat befejeztével és szocialista forradalommá A Bolgár Kommunista Párt ta. az egypártrendszerre. lásával a többpártrendszerről áttértek pasztalata azt mutatta, hogy a proletárdiktatúra nem zárja ki a több párt létezését, sőt az ellenzéki meg, hogy pártok ideiglenes létezését sem. De Bulgária tapasztalata azt erősítette a népi demokratikus fejlődés, mint a proletárdiktatúra formájának megszilárdításában időkre fennmaradjon a többpártrendszer, hanem nem az az alapvető és fontos, hogy örök a nép eszmei-politikai és erkölcsi egységének megszilárdítása, a munkásosztály és a komnövelése. vezető munista párt szerepének
egypártrendszer
A burzsoá
ki, Romániában
alakult
államgépezet
széttörése
és
és
a
szocialista
államszervezet
létrehozása
után
a
Bulgáriában felhasznál néhány olyan régi államjogi mechaniznépi alkalmazott. must és eszközt, amelyet addig a burzsoázia Ilyenek voltak azok a régensek és a köztársaság kikiáltása eltávolítása által aláírt cári rendeletek, amelyeket a monarchia (1946. szeptember 16.) előtt adtak ki, illetve a kormány által kibocsátott törvényerejű rendeletek az első népi gyűlési választások (1948. november 18.) előtt. Az államhatalom A régensi méltóság mint intéztelitődtek. régi formái fennmaradtak, de új tartalommal és helyükre a népi kormány új mény megmaradt, de három fasiszta régenst letartóztattak volt. Gyökeresen megki, akik közül egy (Todor Pavlov) kommunista régenseket nevezett is. A fasizmus változtak a Régensek Tanácsának funkciói ideje alatt ez a Tanács határozta és hivatalukban megerősítette a miniszteremeg az ország kül- és belpolitikáját, kinevezte A Hazafias Front kormánya a Réket. felügyelte a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. ruházta fel. gensek Tanácsát csak képviseleti funkcióval a bolA népi kormány demokratikus feladatainak teljes megvalósítása mindenekelőtt érdekeit mivel eltérően és más erős feudális masértette, gár burzsoázia Magyarországtól terhelt voltak Ezért nem országtól, Bulgáriában radványokkal egyéb kizsákmányolók. a feladatoknak erős antikapitalista töltetük volt. ,,A szeptember 10-i népi felkeezeknek lés" a demokratikus feladatok megoldását mondja Georgi Dimitrov ,,bár közvetlenül tűzte maga elé, nálunk nem tudta ugyanakkor meg nem a ingatni kapitalista rendszer alapkereteiből." (13) jait is, és kilépett a polgári demokrácia demokratikus
hatalom
-
Oroszországban, a forradalmi folyamat éles osztályharc köHadsereg jelenléte miatt nem öltött polgárháborús méreteket. Az államhatalom későbbi szervei is ugyanúgy a fegyveres harc során jöttek létre. Oroszországban ezek a dolgozók küldötteinek szovjetjei voltak, nálunk pedig a Hazafias Front bizottságai. A Hazafias Front bizottságai megalakulásuk idején nem váltak államigazgatási szervekké, mint a küldöttek szovjetjei Oroszországban. A Hazafias Front nagy, történelmileg nélkülözhetetlen szerepet játszott a népi felkelés győzelme utáni népi hatalom megszilárdításában. A kommunisták pártjának vezetésével a Hazafias Front bizottságai rögtön a felkelés után hatalmi be a településeken. funkciókat töltöttek a kerületi elmozdítani a polgármestereket, Joguk volt kinevezni és hivatalukból képviselőket és a megyei direktóriumok tagjait. Az ő segítségükkel sikerült megtisztítani az állama helyükre. Gehű embereket állítani és a népi hatalomhoz gépezetet a fasiszta elemektől a Hazafias szavai szerint Front, mint a dolgozók egyre növekvő erkölcsi és orgi Dimitrov Nálunk
ugyanúgy,
zepette bontakozott
42
mint
ki, de
a
Vörös
'
polm"k m
'e g
ységénekeleven megtestesülése, "alapvető .
feltétele
.
,
és hatalmas
3 5 zocializmus alapjainak megteremteseert tőkés elemek ellen, 1'ene k." (14) 10-i forradalom sajátosságát azok a konkrét A
tényezője ,
,,
folytatott
harc
volt
.
.
vegigvite-
a
Szeptember
körülmények jelentik,
ame-
1917. februárforradalom Oroszországban a polgári demokratikus lyek közepette győzött: októberi forradalom nálunk az előtt, pedig 66 évnéhány hónappal ában Zajlott le, vagyis a a összefonódott cárizmus feudalizmussal, míg szeptemberl0e előtt; Oroszországban a bolgár társadalommal, volt az álelem volt nem idegen kapcsolata nálunk a cárizmusnak
Jvel
lamszervezetbenBulgáriában sajátos módon oldották meg a kardinális kérdést, a ,,ki kit győz le?" kérés a szovjet hataAbból a tényből, hogy a népi demokratikus dését a gazdaság területén. a proletárdiktatúra megjelenési forlom a fő és döntő ponton közösek, vagyis mindkettő mája,
a
Párt
Bolgár Kommunista
azt
a
következtetést
vonta
le, hogy nélkülözhetetlen
azok-
tanulmányozása és széleskörű hasznosítása, amelyek tapasztalatoknak fel a szocialista építés során, amely "figyelembe véve a mi Szovjetunióban halmozódtak nálunk csakúgy, mint a többi né-, hangsúlyozta Georgi Dimitrov körülményeinket" építésének egyetlen és legjobb példája." (l 5) pi demokratikus országban, a szocializmus nacionalizálásáA szovjet tapasztalatok alapján a döntő fontosságú terrnelőeszközök nak
sokoldalú
a
a
a
-
val számoltuk
fel
a
burzsoáziát
az
iparban,
a
kereskedelemben,
a
közlekedés
és
a
hitel
te-
országban. Az úgy zajlott le, mint más népi demokratikus kiországunkban kialakult kedvező politikai helyzet lehetővé tette, hogy a nacionalizálás terjedjen az összes tőkés iparvállalatra, vagyis egycsapásra történjék, míg a többi szocialista országban ez több szakaszban elkerülése érzajlott le. Az osztályharc kiéleződésének dekében tervbe vették, hogy a nacionalizálást a tőkések kifizetésével oldják meg, de később ez nem valósult nálunk a burzsoázia meg, és a nacionalizálás kisajátításával történt. rületén.
De
ez
a
folyamat
nem
Sajátos módon
zajlott le a mezőgazdasági kistulajdon szocialista alapon történő áta földművelő Párt létrehozta és felhasználta Bolgár Kommunista gazda5á80k termelőszövetkezeteit, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének legmegfelelőbb szervezeti és politikai formáit a kis egy olyan országban, ahol a földművelésben volna a földet a földmagánmagántulajdon jellemző, anélkül, hogy először nacionalizálták meghagyásával; ez újdonság volt a szocializmus építésének gyakorlatában és eltulaldon meletében, a szocialista forradalom elidegeníthetetlen értéke lett. A bolgár nép megérbüszke arra, hogy Bulgária volt az első a népi demokratikus országok között, 1957-ben időszak legnehezebb és legegészében megoldották az átmeneti teljes a átszervezését. Ez a párt politikai szerfeladatát, mezőgazdaság szocialista az országban Énységenekueredmenye, deannakis, hogy örökölthagyományairenvoltak A a szelesköru befolyással ügynek. szövetkezet elet a falusi áruforgalom kiszolgálásá minden teruleten, elsosorban hm szervezése
is. A
-
demelten
itt?mlar vezáíleultlbb r?
kapitahzmusbap delkezettszovetkezeti Köv ítlkgazdasagi országban fejlett. szovetkezjetimozgalom volt?ma;ezédskeppen amelyek asagitermeloszovetkezetek. létrehozásának, a
között ,
b
083.2
aZ
egyszemelyes mezogazdaság megfelelő formái. A kommunista
az
fontoselőfeltétele
körülményeink alapokra történő áthelyezésének leginpárt programjában hangsúlyt kapott, hogy a mezőa mi
szocialista
.
43
kapcsolatos kérdések megoldásában a párt ,,a lenini tervre, alapra, és a kolhozépítés szovjet tapasztalataira, mint a kisárutermelő klasszikus szocialista mezőgazdaság gazdasággá való átalakításának példáa és véve mi történelmi nemzeti sajátosságainkat, hagyojára támaszkodott, figyelembe mányainkat." (l 6) gazdaság szocialista
átszervezésével
szövetkezeti
mint
elméleti
A Bolgár Kommunista Párt, megőrizve demokratikus, hagyományanépi és történelmi it, befogadókészségét, jelentős mértékben járult hozzá a szellemi szféra megújításához is.
forradalom bolgár szociBulgáriában ugyanúgy bolgár a és sajátossáproletár hagyományaival, nemzeti arculatával a végrehajtás során, hozzáállásával Georgi Dimitrov tevéa Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának áprilisi
Joggal mondhatjuk, hogy ahogyan forradalom
alista
volt,
a
szocialista
és maga haladó, demokratikus gaival, alkotó marxistafleninista kenysége idején éppúgy, mint
plénuma (1956)
a
Szeptember
kulturális
10-i szocialista
forradalom
után.
A felhalmozott
SZKP
kulturális
területen
tapasztalatai a Bolgár Kommualkalmazásának elmélyült tanulmányozásának nista Párt Georgi Dimitrov és viszonylag fájdalommentesen tudta megvezetésével gyorsan Nagyon fontos elméleti, nyerni az egész értelmiséget a forradalom ügyének és eszméinek. ama politikai és módszertani jelentősége van Georgi Dimitrov megállapításának, hogy a művészet óriási szellemi és kulturális tényező népünk összes alkotó erejének a fiatal népés fejlődése érdekében történő kibontakoztatásában. köztársaság létrehozása
tapasztalatoknak,
az
és alkotó
szerzett
köszönhetően
Georgi Dimitrov szüntelenül hangsúlyozta az új kultúra osztály-, párt- és antifasiszta Állandóan forrásnak és ösztönzőnek tekintette Botev és Szmirnenszki. jellegét. példának, a irodalom és művészet forradalmi Ezzel szovjet hagyományait. együtt az új szocialista művészet csak úgy lehetséges, mint a bolgár kultúra demokratikus hagyományainak folynemzedékek közös érdekeinek tatója a dolgozók és a felnövekvő szolgálatában. kulturális Georgi Dimitrov a nemzetközi együttműködés problémáihoz nincsenek viszonyulás példája. Hangsúlyozta, hogy a kultúra területén nagy minden veheti ki a méltó módon részét hogy világkultúra kincsestárából. nép
való
helyes
és kis
népek,
A figyelem középpontjába került a burzsoá ideológia és kultúra maradványainak felszámolása, a dolgozók, a fiatalok és a gyerekek marxista-leninista világnézetének kialakífelszámolása és az általános tása, az analfabétizmus műveltség emelése, az egész értelmiség megnyerése és szolgálatba állítása, s ezzel egyidejűleg az új szocialista értelmiség megteremtése
keinek A
dolgozók és a diákok körében folyó oktatási és nevelési munka határozott és művészet útján, az évezredes bolgár és egyetemes tudomány, irodalom
a
szervezése a
felhasználása.
Bolgár Kommunista
Párt
tapasztalata megerősítette
jövőbelátását, hogy ,,a politikai formák óriási ennek során a lényeg elkerülhetetlenül egy mi forradalmunk eltérései, amelyek a konkLenin
kapitalizmusból bőségét és változatosságát fogja felmutatni, de dolog lesz: a proletariátus diktatúrája." (l 7) A rét nemzetközi és belső körülmények között a alakultak ki, nem érintették nem változtatták hanem azoknak lyamatok lényegét, meg azt, gazdagították a
44
át-
érté-
kommunizmusba
való
átmenet
természetesen
a
forradalmi az
fO-
alapvető
megjelenési formáit, amelyek szerint a szocialista forradalom fejZsivkov elvtárs a BKP VII. kongresszusán tartott beszámolójában és győzött. lődött rámutatott, hogy a BKP Központi Bizottsága mindig úgy tartotta, hogy ,,a formájában néa mi országunkban törvényszerűségei forradalom alapján kezdettől fogva i demokratikus a Forradalom mi feltételeink Szocialista között, hogy anmegismétlődése a Nagy Októberi a való világméretű átmenetnek a része és megjelenénak a kapitalizmusból szocializmusba és 1917. forradalmával októberi munkások orosz az kezdődött, hogy parasztok se, amely kezdettől fogva szocialista jellegű volt." (18)
törvényekneka konkrét
Todor
Napjainkbana
szocializmus
reális, megvalósult társadalmi
mint
rend
létezik
három
imperialista államok orientációját választja. Ilymódon a szociaés fejlődésének folyamatában egyre nagyobb jelétrehozásának lista társadalmi rendszer lentőségűvé válik az általános és a specifikus viszonyának problémája. A szocialista építés elsődleges feladattá válik, a modern forradalomeláltalános törvényszerűségeinek kutatása oldanak lesz, amelyet a testvéri pártok közös erőfeszítésével meg. És mélet kulcskérdése rá Lenin, "nem lehet kiagyalni, az a világ országainak összes mutatott ezt az elméletet, forradalmi tapasztalatából és forradalmi gondolkodásából nő ki. (19)
egész sor országában. Sok ország, alól, a fejlődés szocialista függősége gyarmati
miután
kontinens
felszabadult
az
"
feltételek
folyó építésének óriási felhalmotörvények, mint a konkrét fortapasztalatában ugyanúgy megjelentek mák sokfélesége. Ez megköveteli azok modern tudományos elemzését, mert minden testa nemzeti vérpárt tapasztalatában megismételhetetlen sajátosságok mellett ott vannak az általános vonások az kommunista is, amelyek egész mozgalom számára tanulsággal szolgálnak. A szocializmus
eltérő
történelmi
zott
között
általános
az
JEGYZETEK Lenin
Összes Művei
Marx és Engels Művei Lenin
Válogatott
l.
kötet, 2.
Művei
137.
kiadás, lll.
old.
(oroszul)
23. kötet,
kötet,
169.
(bolgárul)
6. old.
old.
1967.
Magyar Helikon,
Uott. Marx és Engels Művei, 17. kötet,
291.
Marx-Engels Válogatott Művei, Marx
és
Engels: Válogatott
old.
Kossuth,
1975.
Marx és Engels Művei, 23. kötet, 728. old. Lenin Összes Művei, 30. kötet, 122-123. old. r-n
A
országok kommunista szocialista 6-án
ízi-lÖsszestartott Muvei,
11
és
Tanácskozásának
-
15.
Uott, 348.
old.
41.
77.
1955,
753.
208.
old. old.
(bolgárul) '
(oroszul)
munkáspártjai képviselőinek Moszkvában
Nyilatkozata,
kötet, n38.kötet,217.old. 13- Ufitti.Művei, 1955. 14. kötet, 273.old. 14-Dttnitrov Dlmitrov Művei, 14. kötet, 291. old. nm
kötet,
III.
levelek, Goszpo Iitizdat,
Szófia, 1958.
old.
(bolgárul)
12. olda.
195 7. november
(bolgárul)
Bolgár
16.
A
17.
Lenin
18.
Todor
19.
Lenin
Kommunista Párt Programja, Szófia, 1971. Összes Művei, 33. kötet, 35. old.
írásai,
Válogatott
Zsivkov
Összes Művei, 27. kötet,
UNIVERSAL OF
THE
178.
old.
old.
11. old.
PARTICULAR
AND
LAWFULNESS
OF
BUILDING
IV. kötet,
31-32.
lN THE
SOCIALISM
BULGARIAN
FORMS PEOPLE'S
REPUBLIC
by T. A. ANGELOV
Summary and with its the building of socialism proregularities of the first victorious with the socialist revolution i. e. the Russian letarian changes in his own country. the Soviet model differs from He points out, that the Bulgarian socialist only in the development it expresses the general regularities of forms which contain national particularities. but. in its sense of agriculttire and the building of socialism. The transformation of political structure, reorganizatíon offered out ín a particular form democratization of culture have been carríed utilizing the chances by the given political Situation.
The
paper
particular
deals
Bulgarian
ALLGEMEINE
equally
forms.
the
with
author
The
GESETZMÁÍSIGKEITEN
DES AUFBAUS
DES
lawfulness
universal
SOZIALISMUS
UND
of
universal
the compares revolution socialist
EIGENARTIGE
[N DER
BULGARISCHEN
ERSCHEINUNGSFORMEN VOLKSREPUBLIK
von
T. A. ANGELOW
Zusammenfassung Verháltnis
mit den allgemeinen Gesetzmáíbigkeíten des AufEigenarten von deren Erscheinung in Bulgaríen. Der Autor vergleicht die von der ersten der sozialistischen Revolution in RuÍSsiegreichen Proletarrevolution, land aufgezeigten mit der sozialistischen seines allgemeinen Gesetzmáíligkeíten Umwandlung eígenen Landes. Es wird vorgestellt, dali die bulgarische sozialistische Umwandlung von dem sowjetischen Modell nur in den Formen abwich, in denen sich die nationalen Eigenaxten des Landes verkörperten, aber ín íhrem Inhalt die allgemeinenen des sozialistischen Aufbaus ím Ganzen zum AusGesetzmáísigkeiten druck ln einer eigenartigen Form, bei Ausnutzung kamen. Situation der von der gegebenen politischen wurden die UmTraditionen dargebotenen Möglichkeiten und unter Berücksichtigung der nationalen der die Enteignung der die Umorganisíerung wandlung der politischen Struktur, Produktionsmittel, Landwirtschaft und die Demokratísierung der Kultur, usw. durchgeführt.
Die
baus
46
des
Arbeit
Sozíalismus
befaBt
und
sich
mit
in
den
gleichem
nationalen
H
CZAKOHOMEPHOCTH
oBllll/IE
B
COUHAHI/BMA
CBOHCIBEHHBIE
T. A.
HOCTPOEHI/líl
OOPMH
HAPOLIHOÜI PACTIYBIIHKE
BOHbIAPl/lld
AHFEHOB
Peaxome
Amop
n
pannon
Mepe
npeoőpasonaunem
nncmqecxum
paggopoT uanmue
OT
oTnnuaeT
cnoücrnennocm
HoMepHOCTH uocrpoeuua nauuoú nonumuecxon aonaxme xoro
nonnmuecxoü xoasmcma,
npueMa
TOJIbKO
n
Tex
n
ponmum rrro
cpopMax,
őonbrapcxun n
Kompux
n
oöume
conocrannaer
Poccun,
saxoc
couua-
counaxmcmuecxnn
normomaxorca
Hanno-
nonnocnxo sarcoconepxcauuxo BLIPaJKaIOTCH oöume B cnoücrnennon noamoxcnocwen (popMe, c ncnonnzonaunem
ozmako,
oouuanuama.
crpyxrypu,
Hokaaunaer,
crpannl.
oouuannama
nocrpoeuux
Anrop
n
npoxnnemm
cnoeü
cTpaHbl,
cnryauun
aaxonomepnocrxmn
Bonnrapnu. nponerapcKoü-counanucmuecxoü
ux
conerckoro
nemoxpamaaunxo
oöumMn
sarmmaercx
HaungHanbI-IBIIVMocoöeru-xocrxmu nepnoü HOMepI-[ocm noöemmmen
n
c
no
ywroM
Hanuouannnnlx
oőoooöneune Kynnrypnr,
cpencm n
T.
11.
TPaJIHIIHH, npouznoncrna,
-
ocymecmnxnn
npeoőpaaonaane
npeoöpacennc-
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
V. SOROZAT
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 30.
KÖTET
-
l-4.FÜZET
A SZOCIALIZMUS
FEJLÖDÉSÉNEK
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 40. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
MISKOLC,
1987
TÖRTÉNELMI
ÚTJA
HU-ISSN
SZERKESZTŐ
Kiadja
a
BIZOTTSÁG:
NAGY
ALADÁR
felelős
szerkesztő
LEHOCZKY
ALFRÉD, HÁRSING
Nehézipari Műszaki
Kiadásért felelős: NME Sokszorosító
Nyomdaszám:
0324-6779
LÁSZLÓ,
SZOKOLl
LÁSZLÓ
Egyetem rektorhelyettes
Dr. RomváríPál
Üzeme
KSz.
87-1760 1987.
vN ME.
Miskolc-Egyetemváros, Engedély száma: Sajtó alá rendezte:
57699
Dr. Farkas József egyetemi tanár szerkesztőzMolnár Lászlóné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában Kézirat szedése: 1987. február 30. Sokszorositóba 1-1987.június
Technikai
Példányszám:300 Készült
lBM-72 MSZ 5601-59 A sokszorosításért az
leadva:
1987.
-
composer
szedéssel.
és MSZ 5602-55. felelős: Tóth Ottó
rotaprint lemezről szabványok szerint mb.
üzemvezető
12
B/S ív terjedelemben
szeptember
11.
A.
TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS
SZEKCIÓ
21
JEGYZÉ
TARTALOM
Plenáris ülés
.
.
Lehoczky Alfréd: A.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Tudományos
.
.
és
A szocializmus
szekció
szocializmus
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
egyenlőség .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és a tőkés integráció nyugat-európai kommunisták Angelo v: A szocializmus építésének általános törvényszerűségei formái a Bolgár Népköztársaságban
P. Radzücowski: T. A.
A
.
Gulyás Tibor
Balkó
-
vákiában
.
Pogányné Iványi Bozsik
.
.
.
A fasizmus
.
.
.
.
.
.
pártegység
Erzsébet:
Farkas
Márta:
szekció
H. Wendt:
.
kulcskérdése
Az
C. Politikai
.
.
.
.
.
.
.
.
az
.
.
és .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
társadalomban
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Belüj:
Jankowszka-Klapkowszka:A gazdasági
G.
Sexdel:
gazdasága
.
.
.
.
.
.
ko mbinátok
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
23
37
.
.
.
.
.
.
49
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
népi
a .
.
.
.
.
demok-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
69 81
Magyar-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
91 101 121
.
.
.
.
.
mint
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
135 143 151 161
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
a
Szovjetunióban
.
.
.
.
.
.
.
társadalom
fejlett szocialista
a
.
népgazdaság működésére
a
133
.
.
útján
hatása
reform
jelentősége
.
'.
társadalomstratégiájának
NSZEP
intenzifikálás
az
.
,
érdek .
.
.
.
.
szerepéről
.
.
.
21
.
.
jelen dialektikája Csehszlo-
szakszervezetek
a .
.
.
az
A-
szocializmus
.
.
.
.
kialakulásának időszakában hatása a lengyel filozófusokra eredményes filozófiai vita esélyeiről hatása a filozófiai közérzetre
szekció
gazdaságtani
.
.
szocialista
.
.
szocialista
társadalom fejlett szocialista György gondolatainak
elidegenedés-vita
országban Az ipari
.
a
.
gazdasági stratégiája,
Gondolatok
fejlett
.
a
lényege
A.
A
.
és
.
problémái és sajátos megjelenési
.
cselekvés .
.
évek
a
.
politikum
Lukács
László:
Bodó Pál:
.
1980-as
Az
D. J. Daszkiewicz:
Hársíng
A
A társadalmi
Zoltán:
B. Filozófiai
.
.
években
ötvenes
az
Pankucsi
.
fő
és néhány magyarországi tapasztalata politikai rendszerének kiépülése és funkcionálása
kérdése
A szocializmus
országon
.
.
párt
.
.
Furmanné
.
.
pártok koncepciói
A koalíciós
A
.
.
.
harc
elleni
A kommunista
forradalmunkban
József:
Soltész
Irén:
Anna:
Sándorné: ratikus
Vida
.
.
.
társadalmi
a
K
.
.
.
169 171
Lengyel.
építése
.
.
.
.
során
.
.
.
NDK-bán
189
László:
Infrastruktúra
Szokoli
BanhegyiTiborné:
A
Szabó László: Hazánk Tóthné Sikora Gizella: sében
179
az
.
.
.
.
és intenzív
fejlődés
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
szociálpolitika időszerű kérdései szocialista integrációs kapcsolatainak néhány kérdése Az új vállalatvezetési formák szerepe az állami tulajdon .
.
.
.
.
.
.
.
NaZyAIadár:A vagyonérdekeltség
.
.
.
egyes
.
.
.
.
.
.
.
.
elvi kérdései
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
197 209 219
működteté-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
229 237
247
