Gábor Áron Művészeti Iskola Szakközépiskola

Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény alapítója és fenntartója nevében jóváhagyta: Káli Sándor Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere

Készítette:

Miskolc, 2010. augusztus 31.

Csordásné Bereczki Ildikó igazgató

2

INTÉZMÉNYI SZMSZ SABLON1 Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS

542

A SZMSZ célja, tartalma

542

Jogszabályi háttér

542

A SZMSZ hatálya

653

II.

INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

653

Intézményi azonosítók

653

Az intézmény tevékenységei (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont)

764

III.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS (ÁMR. 20.§ (2) BEK E) PONT)

A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata

16146 17147

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. § (1) bek. e) és k) pont) 353025 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

383228

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

393329

IV.

MŰKÖDÉS RENDJE (ÁMR. 20.§ (2) BEK E) PONT)

Az intézmény működési rendje

413530 413530

A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 463935 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

474036

A könyvtár működése

524440

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás

564643

Intézményi védő, óvó előírások (R. 4. § (1) bek. n) pont)

574844

Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat

605147

Intézményi dokumentumok nyilvánossága

615248

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

625249

1

A sablon ajánlás az intézmények számára, tartalmazza a jogszabályoknak való megfelelést segítő sablonként alkalmazható szövegrészeket, amelyek alapul szolgálnak az intézményi specialitásokkal való kiegészítéshez. 3

A SZMSZ hatálybalépése

625249

A SZMSZ felülvizsgálata

625249

Mellékletek

645451

Tartalomjegyzék

645451

4

I.

Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Gábor Áron “Művészeti Iskola” Szakközépiskola 3533 Miskolc Bolyai Farkas u. 10. ……………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………….. (intézmény alapító okiratban meghatározott neve, címe) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (Kt. 40. § (1) bek.)

A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi szabályozások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, amelyet 2010. aug.1-től hatályon kívül helyez a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: •

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ban részletezni kell (Ámr. 292./2009. (XII.19.) (20.§ (2) bekezdés) a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény

5

a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amelyet módosított a 2009. évi CXXXV. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/2009. SZMM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

II.

Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

Név: Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Székhely: 3533 Miskolc Bolyai Farkas utca 10. Telephely: 3533 Miskolc Kabar utca 12. Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: (Kgy. Hat.) [Ámr. 20. § (2) bek. a) pont] Az intézmény törzskönyvi azonosítója: (Ámr. 20.§ (2) bek b) pont)473017 Alapító okirat kelte: 2010. 03. 04.(Ámr. 20.§ (2) bek b) pont) Alapító okirat azonosítója: II-21/43248/2010.sz.(Ámr. 20.§ (2) bek b) pont) Az alapítás időpontja: 1949a (Ámr. 20.§ (2) bek b) pont): OM azonosító: 029301 KSH azonosító: 15473017802231205 PIR azonosító: 473017 Adóalanyiság: tárgyi adómentes tevékenység

6

m)

n)

Adószám: 15473017205 Bankszámlaszám: 10700086-48366906-51100005

Az intézmény tevékenységei (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) o)

Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása:

Szakágazat megnevezése, száma (TEÁOR): - 8531 - Általános középfokú oktatás Alaptevékenysége: - 853121-1 - 853122-1

- 853123-1

- 853124-1

- Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) - Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása a.) az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása b.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása. - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) - Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

Műszaki szakterületen informatikai, környezetvédelmi- vízgazdálkodási, gazdasági-szolgáltatási szakterületen közgazdasági, ügyvitel szakmacsoportban szakközépiskolai nevelés és oktatás - négy általános műveltséget megalapozó évfolyammal - szakmai alapozó ismeretek átadásával, továbbá felkészít a kétszintű érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra és előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódása Orientációs szakmai gyakorlati oktatás 9-10. évfolyamon környezetvédelem, informatika szakmacsoportban Humán szakterületen művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban – párhuzamos oktatás formájában - szakközépiskolai nevelés és oktatás - négy általános műveltséget megalapozó évfolyammal szakmai alapozói ismeretek átadásával, továbbá felkészít a kétszintű érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra és előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásra Érettségi és szakmai vizsgák szervezése.

7

A tanuló érdeklődése és igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott időkeretben. A pszichés fejlődés zavarait – dyslexia, dysgraphia, dyscalkulia – mutató sajátos nevelési igényű tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátása Képesség-kibontakoztató felkészítés Integrációs felkészítés, nevelés és oktatás Bejáró tanulók ellátása. - 853211-1

- 853212-1

- 853213-1

- 853214-1 - 853221-1

- 853222-1

- 853223-1

- Szakképesítés megszerzésre felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon - Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon a.) az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása b.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása. - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon - Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás - Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon b.) az integráltan oktatható érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása b.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása. - Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

8

- 853224-1 - 856011-1

- Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás - Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység

A Fazola Henrik Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) keretén belül küldő iskolaként - a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései alapján - az Alapító Okirat mellékletében szereplő szakmacsoportban előkészít a szakképzési évfolyamra való belépésre. A Fazola Henrik TISZK keretén belül a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola, mint küldő iskola összehangolja pedagógiai programját a fogadó iskola (Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola) nevelőtestületével a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében. Az intézmény tanulói az Alapító Okirat melléklete szerinti szakmákban a szakmai vizsgára felkészítő – fogadó – iskola (Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola) szakképzési évfolyamára - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - ugyanazokkal a feltételekkel léphetnek át, mintha tanulmányaikat saját intézményükben folytatnák tovább. A Fazola Henrik TISZK-ben együttműködő intézmények közös feladatellátás keretében a szakképzéssel összefüggő feladataikat a 2. sz. mellékletben rögzítettek szerint végzik. A Fazola Henrik Térségi Integrált Szakképző Központban zajló közös tananyagfejlesztésben – mint küldő iskola – részt vesz. A szakképzési évfolyamon az OKJ-ben és a fejlesztési tervben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében részben, vagy egészben felkészít szakmai vizsgára. A szakképzési évfolyamon a Pedagógiai Programban meghatározott szakokon a meglévő részismeretek figyelembe vételével (nem kötelező jelleggel) további szakképesítések megszerzésének biztosítása. Akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés. Felnőttoktatás. Taniroda fenntartása. Alaptevékenységet kiegészítő, végezhető tevékenysége: - 855931-2 - 855932-2

- Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás - Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

Tanfolyamok szervezése Tanfolyami oktatás -

856099-2 682001-2 682002-2 841403-2

-

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása Helyiségek, eszközök bérbeadása Szolgálati lakás fenntartása

9

Tanulók gyakorlati oktatása céljából végzett termelő tevékenység értékesítése Bérmunka végzése Fémipari termékek előállítása és értékesítése Képző és iparművészeti termékek előállítása és értékesítése alap szakfeladat: (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) feladatmutató: (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) forrás: (Ámr. 20.§ (2) bek.) További szakfeladatok szakfeladat: feladatmutató: (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) forrás: (Ámr. 20.§ (2) bek ) Pl.: Az intézmény

tevékenységi körébe a KSH TEÁOR szerint a következők tartoznak:

5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás Az intézmény szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás Az intézmény alap szakfeladata: 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Feladatmutató: az oktatásban résztvevők létszáma fő Forrás: költségvetés Az intézmény további szakfeladatai: 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása 80218-8 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Feladatmutató: fő Forrás: költségvetés 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás Feladatmutató: fő Forrás: fenntartói költségvetés 80221-4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Feladatmutató: fő Forrás: fenntartói költségvetés

10

80222-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása Feladatmutató: fő Forrás: fenntartói költségvetés 80223-6 Szakiskolai felnőttoktatás 80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Feladatmutató: fő Forrás: fenntartói költségvetés 80225-2

Sajátos nevelési igényű tanulók megszerzésére felkészítő iskolai oktatása Feladatmutató: fő Forrás: fenntartói költségvetés

nappali

rendszerű,

szakképesítés

80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Feladatmutató: fő Forrás: fenntartói költségvetés p)

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek tevékenység: feladatmutató: forrás:

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Egyéb oktatási tevékenység. Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a …… Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján. Saját gépjármű üzemeltetése. Tanműhelyi szabad kapacitás terhére szolgáltatási tevékenység végzése, tanműhelyi termékek értékesítése. III. Az intézmény jogosultságai: -

a 12.1. évfolyam végén a PP-ben meghatározott szakokon ECDL számítástechnikai végzettség tanúsítása alapszintű és emeltszintű érettségi bizonyítvány kiállítása a PP-ben megadott szakmákra nappali képzési rendszerben, valamint tanfolyami (hagyományos és modulrendszerű) képzési formában OKJ szakképesítő bizonyítványok kiállítása

11

-

-

IV.

a PP-ben megadott szakmákban (nappali vagy tanfolyami formában) folytatott modulrendszerű képzések modul záró vizsgájáról a végzettség tanúsítása, modulzáró bizonyítvány kiállítása a PP-ben megadott szakmákban az egyes szakképesítések részismereteinek (önállóan is honosíthatóak) tanúsítása

Az intézmény gazdasági jogállása:

Az intézmény jogállása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetésiszerv Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

V.

VI.

Az intézmény körzete: Regionális Az intézmény vezetője: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által nyilvános pályázat útján határozott időre megbízott igazgató

VII.

Az intézmény vállalkozásként végezhető tevékenysége:

VIII.

Helyiségek, eszközök bérbeadása Szolgálati lakás fenntartása Tanulók gyakorlati oktatása céljából végzett termelő tevékenység értékesítése - 75195-2 - Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Bérmunka végzése Fémipari termékek előállítása és értékesítése. Képző és iparművészeti termékek előállítása és értékesítése. A vállalkozási tevékenység mértéke:

A vállalkozási tevékenység mértéke: A 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 64. § (4) bekezdésében foglaltak szerint Az intézmény kiegészítő és vállalkozási tevékenysége az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. IX.

A feladatellátást szolgáló ingatlan vagyon: A 23.467/5 hrsz.-on 7.524 m2 területű ingatlanon lévő (Miskolc, Bolyai F. u. 10.) iskolaépület és a 23.467/7 hrsz.-on 7.409 m2 területű ingatlanon (Miskolc, Kabar u. 12.) lévő iskolaépület. X.

A vagyon feletti rendelkező: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésben lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni. XI.

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: hosszú bélyegző:

Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola

12

3533 Miskolc, Bolyai F. út 10.

körbélyegző:

Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Alapesetben a titkárság által használt bélyegző

Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Alapesetben a Gazdasági csoport

gazdasági iroda által használt bélyegző

XII.

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági igazgatóhelyettes

A közoktatási intézmény képviselője a közoktatási törvény szerint megbízott intézményvezető. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított, a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szerveknek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.

q)Vállalkozási tevékenység (Ámr. 20.§ (2) bek c) pont) Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.

13

IGAZGATÓTANÁCS állandó résztvevők

IGAZGATÓ

eseti jelleggel meghívottak - Gyermek-és ifjúságvédelmi felelő - Szülői Szervezet pedagógus vezetője - Szabadidő szervező,- munkaközösség vezetők - DÖK pedagógus vezetője - Közalkalmazotti Tanács Elnöke

ISKOLATITKÁR

SZÜLŐI SZERVEZET - irányító tanár - elnök

pedagógiai előadó

ügyviteli gépkezelő Minőségbiztosítási csoport vezetője Szabadidő szervező és pályaválasztási felelős

SZAKMAI IGAZGATÓHELYETTES általános igazgatóhelyettesi megbízással

NEVELÉSI IGAZGATÓHELYETTES

Szakmai munkaközösség vezetők

Munkaközösség vezetők

Beosztott pedagógusok

Beosztott pedagógusok

Szakmai gyakorlati oktatásvezető helyettes

Osztályfőnöki munkaközösség

Környezetvédelmi gyakorlati oktatók Informatikai gyakorlati oktatók Közgazdasági gyakorlati oktatók

DÖK segítő tanár

MŰVÉSZETI VEZETŐ – SZAKMAI GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ Művészeti munkaközösség vezető

Művésztanárok

Pénztáros

Művészeti gyakorlati oktatók

Takarítók

Ifjúságvédelmi felelős

Vagyonőrök

Védőnő Orvos

Tankönyvfelelős

Karbantartók Kapcsolattartási szinten

Anyagbeszerző

Üzemorvos Oktatás technikus

Könyvelő

Raktáros

Könyvtáros tanár

Rendszergazda

GAZDASÁGI IGAZGATÓ HELYETTES

Az iskola irányítása, szervezeti rendszere 1. Az iskola szervezete, vezetése, Az intézmény szervezeti vázrajza

15

III.Szervezeti felépítés (Ámr. 20.§ (2) bek e) pont) Humánia munkaközösség (sajátos nevelési

Belső ellenőrzés igényű csoport)

Gazdasági igazgatóhelyettes

Titkárság

Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes III

Rendszergazda

Általános igazgatóhelyettes I.

Szakmai igazgatóhelyettes II.

Gyakorlati oktatásvezető helyettes

Gyakorlat oktatásveze

Gyakorlati oktatásvezető helyettes II

16

A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata a)

Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően)

- Igazgató, - Általános, és nevelési és tanügy igazgatási igazgatóhelyettes I., - Szakmai igazgatóhelyettes II., -Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes III., - Gazdasági igazgatóhelyettes, - Gyakorlati oktatásvezető, - Gyakorlati oktatásvezető helyettes I, -Gyakorlati oktatásvezető helyettes II, Vezetőségi megbeszélések: Az intézmény vezetősége hetenként egy alkalommal – hétfőn 9 órakor…….. órakor – vezetőségi megbeszélést tart. Ezen a vezetőség tagjai kötelesek részt venni. Mindazon esetben, amikor szélesebb kört érintő tárgyban tart megbeszélést a vezetőség, úgy azon a kibővített vezetőség érintett tagjai, előzetes értesítés szerint kötelesek megjelenni. A vezetőség megbeszélésein tanácskozási, vagy véleményezési joggal megjelenhetnek előzetes meghívás alapján az egyes érintett témák, területek felelős beosztottjai is. A vezetőség üléseiről feljegyzés készülhet, amennyiben határidőre végrehajtandó feladat kerül meghatározásra, arról írásbeli feljegyzés készül. Vagyonnyilatkozat: Az intézményben utalványozási jogkörrel rendelkező személyek jogszabályban írtak szerinti tartalommal és formában vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, ezen személyek az Intézményben: -

Általános, és nevelési és tanügy igazgatási igazgatóhelyettes I., Szakmai igazgatóhelyettes II., Gazdasági igazgatóhelyettes,

A vagyonnyilatkozatokat az előírt formában az Iskola hivatalos helyiségében, illetéktelenek számára nem hozzáférhetően helyezik el, az Intézményvezető vagyonnyilatkozatát a fenntartó őrzi.

Vezetők közötti feladatmegosztás (R. 4. § (1) bek. e) pont)

2

2

Kiegészítés az intézményi együttműködésből/együttműködési szerződésből, azok megvalósításából fakadó feladatokkal.

17

Igazgató

Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki képviseli az intézményt, és e minőségben teljes körű utalványozási és aláírási jogosultsággal rendelkezik,. Részére határozott idejű megbízást a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése …………………………………….. adja. Munkakörét alapvetően a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény., a szakképzésről szóló 1993. évi LXXIV. törvény. és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet határozza meg. Vezetői munkájában köteles figyelembe venni a mindenkor hatályos jogszabályokat, a fenntartói önkormányzat rendeleteit, határozatait, valamint szakmai koncepcióit. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, irányításáért, takarékos gazdálkodásért, az Alapító Okiratban megjelölt feladatok megvalósításáért, az intézmény pedagógiai-szakmai munkájáért, a tanügyigazgatási nyilvántartások vezetéséért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerek működtetéséért, a nevelőoktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, a tanulói balesetek megelőzéséért, a tanulói jogok biztosításáért, az iskolai dokumentumok és jogszabályok elkészíttetéséért, a kezelt személyes és különleges adatok védelméért, a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok betartatásáért. Általános és nevelési és tanügy igazgatási igazgatóhelyettes I. Az általános nevelési és tanügyi igazgatóhelyettes az igazgatót a szakmai igazgatóhelyettes távolléte esetén teljes felelősséggel helyettesíti, utalványozási és aláírási joggal rendelkezik Az igazgató általános helyettese, az igazgatót tartós távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, utalványozási és aláírási joggal rendelkezik Fő feladatköre az iskola általános képzésének, nevelési munkájának, a hozzá tartozó közismereti tantárgyak munkaközösségeinek szervezési, vezetési feladatainak összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése, kapcsolattartás az általános képzést irányító minisztériumokkal és háttérintézményekkel. Az iskola tanügyi dokumentációjával kapcsolatos feladatok összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése, a központi elektronikus nyilvántartási rendszerek iskolai működtetése, az életvitel munkaközösség munkájának koordinálása.

Felelős a nevelő-oktató munka rendjéért, az általános képzés törvényes megszervezéséért, az iskola hatékony és szakszerű pedagógiai munkájáért és ellenőrzéséért, a napi munkaszervezési feladatok megvalósításáért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a diákönkormányzati tevékenységért, az iskola mérési és értékelési rendszerének működtetéséért, a humán erőforrás fejlesztésének menedzseléséért, a tankönyvrendelés és biztosítás szabályszerű lebonyolításáért, valamint a szülői szervezetekkel és iskolaszékkel való kapcsolatfenntartásért, az iskola elméleti képzéséhez kapcsolódó munka-, tűz-, és környezetvédelmi feladatokat összefogásáért, koordinálásáért. Gondoskodik a tanulók egészségének és testi épségének védelméről, balesetek megelőzéséről, ellenőrzi a munkavédelmi vezető kapcsolatos feladatát. Az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatos nyilvántartások törvényes, szakszerű és pontos vezetéséért, vezettetéséért, az elektronikus adatbázisok nyilvántartásáért, dokumentáció kezeléséért, a tantárgyfelosztás, központi statisztikák, a normatíva elkészítéséért, az érettségivel kapcsolatos elektronikus anyagok, bizonyítványok

18

nyilvántartásáért, az iskolai éves munkarend kialakításáért, közzétételéért, a napi iskolai munkarendváltozások közzétételéért, a tanügyigazgatási dokumentációk szabályszerű vezetéséért, kezeléséért, irattárazásáért, az iskolafejlesztő pályázatok kezeléséért, a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiájáért, az ifjúságvédelmi tevékenységért, a jogszabályi változások követéséért, információátadásért.

Szakmai igazgatóhelyettes II. Az igazgató általános helyettese, az igazgatót tartós távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, utalványozási és aláírási joggal rendelkezik A szakmai igazgatóhelyettes az igazgatót az általános és nevelési igazgatóhelyettes együttes távolléte esetén teljes felelősséggel helyettesíti, utalványozási és aláírási joggal rendelkezik Fő feladatköre az iskola szakmai képzésének, nevelési munkájának szervezési, vezetési feladatainak összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése, a szakmai képzés folyamatos fejlesztése, menedzselése, a szakmai munkaközösségek tevékenységének irányítása. Felelős a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás rendjéért, összehangolásáért, minőségéért, feltételeinek biztosításáért, valamint a szakképzéssel kapcsolatos speciális szakmai munkáért, a pályaorientációs, szakmai előkészítő és alapozó oktatás szervezéséért, a szakmai képzés pedagógiai dokumentumainak vezettetéséért és ellenőrzéséért, a szakmai képzésben résztvevő tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatainak megszervezéséért, a sajátos nevelési igényű tanulók speciális szakmai képzésének biztosításáért, az iskolarendszerű szakmai vizsgák megszervezéséért, a szakmai képzés tárgyi feltételeit fejlesztő pályázatkészítésért, a szakmai tanárok továbbképzéséért. Kapcsolatot tart a szakmai képzést vezető, felügyelő minisztériumokkal és háttérintézményeivel, a gyakorlati képzésben részvevő gazdálkodó szervezetekkel.

Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes III. A tanügy igazgatási igazgatóhelyettes az igazgatót a vezetési hierarchia sorrendjében helyettesíti. Fő feladatköre az iskola tanügyi dokumentációjával kapcsolatos feladatok összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése, a központi elektronikus nyilvántartási rendszerek iskolai működtetése, az életvitel munkaközösség munkájának koordinálása. Felelős az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatos nyilvántartások törvényes, szakszerű és pontos vezetéséért, vezettetéséért, az elektronikus adatbázisok nyilvántartásáért, dokumentáció kezeléséért, a tantárgyfelosztás, központi statisztikák, a normatíva elkészítéséért, az érettségivel kapcsolatos elektronikus anyagok, bizonyítványok nyilvántartásáért, az iskolai éves munkarend kialakításáért, közzétételéért, a napi iskolai munkarendváltozások közzétételéért, a tanügyigazgatási dokumentációk szabályszerű vezetéséért, kezeléséért, irattárazásáért, az iskolafejlesztő pályázatok kezeléséért, a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiájáért, az ifjúságvédelmi tevékenységért, a jogszabályi változások követéséért, információátadásért.

19

Gazdasági igazgatóhelyettes A gazdasági igazgatóhelyettes az igazgatót a vezetési hierarchia sorrendjében helyettesíti, gazdasági ügyekben az igazgató megbízásából képviseli az intézményt. Fő feladatköre a gazdasági csoport munkájának irányítása, szervezése, ellenőrzése, a jogszerű, törvényes, takarékos gazdálkodási rend kialakítása, a működőképesség mindenkori fenntartása. Ellenjegyzői feladata során köteles ellenőrizni, hogy az utalványozó az arra jogosult személy volt-e, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e, vonatkozó jogszabályokat, belső utasításokat betartották-e. Felelős az iskola éves költségvetésének megtervezéséért, végrehajtásáért, ellenőrzéséért és értékeléséért, a féléves és éves gazdasági beszámolók elkészítéséért, a vagyongazdálkodásért, a vagyonkezelésért és a vagyonvédelemért, a hatékony munkaerő- és bérgazdálkodásért, a jogszabályi változások rendszeres figyelemmel kíséréséért és betartatásáért, az intézmény gazdálkodását érintő helyi szabályozatok elkészítéséért és naprakészen tartásáért, a kifizetések időben történő teljesítéséért, az iskola tárgyi feltételrendszerének fejlesztéséért, a pályázatok gazdasági ügyintézéséért, a folyamatba épített belső ellenőrzés megvalósításáért, a munkavédelmi a tűzvédelmi valamint az ÁNTSZ előírások megtartásáért Munkája eredményességének érdekében együttműködik a gazdasági-, a munkavédelmi-, a törvényességi-, és műszaki belső ellenőrökkel.

Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezető az igazgatót a vezetési hierarchia sorrendjében helyettesíti. Fő feladatköre a szakmai gyakorlatok iskolai és iskolán kívüli megszervezése, irányítása, ellenőrzése különös tekintettel a művészeti, informatikai és környezetvédelmi………………….. szakmára. A hozzá tartozó munkaközösségek illetve szakoktatók tevékenységének vezetése, koordinálása. Felelős a szakmai képzésben résztvevő üzemekkel és vállalkozásokkal való kapcsolattartásért és a velük való szerződéskötés előkészítéséért, a gyakorlati képzés tárgyi és humánerőforrás feltételrendszerének fejlesztéséért, a szakmai gyakorlatokon a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért, a tanulói munkahelyi balesetek megelőzéséért, a gyakorlaton az egységes oktatási és nevelési eljárások teljesüléséért, a gyakorlati képzés pedagógiai dokumentumainak vezettetéséért, ellenőrzéséért, a szakmai gyakorlati vizsgák rendjéért, lebonyolításáért, a nyári összefüggő szakmai gyakorlatok megszervezéséért és a résztvevő tanulók munkájáért, a nemzetközi kapcsolatokban folyó munka ellenőrzéséért. Közreműködik az iskola nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, a külföldi szakmai gyakorlatok szervezésében, a hozzá kapcsolódó pályázatok elkészítésében, lebonyolításában, az iskola konferenciáinak szervezésében. Együttműködik a műszaki vezetővel, összehangolja a tanműhely aktuális feladatait a gyakorlati képzés feladataival.

20

Gondoskodik a szakmai képzésben résztvevő tanulók egészségének és testi épségének védelméről, balesetek megelőzéséről, ellenőrzi a munkavédelmi vezető kapcsolatos feladatát.

Gyakorlati oktatásvezető helyettes I. A gyakorlati oktatásvezető helyettes I. az igazgatótgyakorlati oktatásvezetőt a vezetési hierarchia sorrendjében helyettesíti. Fő feladatköre a …………….tanműhelyek hasznosítási rendjének szervezése, ellenőrzése, a minőségirányítási csoport vezetése, a minőségirányítási rendszer működtetése, felnőttképzési vizsgák megszervezése, a beiskolázási feladatok irányítása. Felelős a ……………..tanműhelyek rendjének és tisztaságának ellenőrzéséért, az iskolai tanműhely területeinek hasznosítási rendjének kialakításáért, ellenőrzéséért, a szakmai képzésben illetékes kamarával, szakmai szövetségekkel, egyesületekkel való kapcsolattartásért, az intézményi minőségfejlesztési program megvalósításáért, minőségfejlesztési csoport vezetéséért, a felnőttképzési vizsgák szervezéséért, a vizsgák adminisztratív és elektronikus feladatainak ellátásáért, a szakmai bizonyítványok nyilvántartásáért, a felnőttképzési szervezetekkel való kapcsolattartásért, a beiskolázási feladatok szervezéséért, irányításáért, az általános iskolákkal való kapcsolattartásért, a nyitott napokkal, a pályaválasztási börzékkel kapcsolatos feladatok ellátásáért, az iskola propagálásáért, a szakmai kiadványokban való megjelenésekért, a végzős tanulók felsőoktatási továbbtanulási tájékoztatásáért, az után követés megszervezéséért.

Gyakorlati oktatásvezető helyettes II. A gyakorlati oktatásvezető helyettes II. az igazgatót a vezetési hierarchia sorrendjében helyettesíti. Fő feladatköre a …………….szakma gyakorlati képzésének nevelő-oktató munkájának szervezése, irányítása és végrehajtása, a nemzetközi kapcsolatok szervezése, fejlesztése. Felelős a …………….. szakmai képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartásért, a hazai és a nemzetközi versenyeken való részvételért, a ………………… szakmai gyakorlati vizsgák előkészítéséért és koordinálásáért, a felnőttképzés megszervezéséért.

A vezetők közötti feladatmegosztást a mindenkor érvényes munkaköri leírások részletesen tartalmazzák. Helyettesítés rendje (R. 4. § (1) bek. f) pont) (ezen belül a helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének meghatározása) (Korm. r. 7. § (2) bek. b) pont)

Helyettesítés rendje Mindazon időben, amikor az intézményben tanulók tartózkodnak a vezetői feladatok ellátását biztosítani kell.

21

Az intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. A helyettesítés sorrendjét a vezetők fejezet felsorolás szerinti sorrendje határozza meg. Amennyiben a vezetőség tagjainak mindegyike egyidejűleg hivatalos, vagy más elfoglaltsága, akadályoztatása miatt nem tud az intézményben jelen lenni, úgy helyettesítésre a Közalkalmazotti Tanács elnöke lesz jogosult, ha ő is akadályoztatva van, az intézményvezető külön írásbeli megbízása alapján, a lehető legmagasabb besorolású, vagy beosztású közalkalmazott lesz a helyettesítésre jogosult. Ha nem a vezetőség tagja jár el helyettesként, jogköre kizárólag az intézmény biztonságos működésével, a tanulók és a munkavállalók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntésigénylő ügyekre terjed ki. A vezetőség tagjai helyettesként való eljárása a saját feladatkörükben történik, az intézményvezető jogkörökből a fegyelmi eljárás megindítása, kinevezés és közalkalmazotti jogviszony megszüntetése feladatait nem gyakorolhatják.

b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata b)

Gazdasági szervezet felépítése és feladata (Ámr. 17. § (4) bek.) A pénzügyi-gazdasági tevékenységet munkaköre (Ámr. 20.§ (2) bek h) pont)

ellátó

személyek

feladatköre,

A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (ezen belül az itt dolgozó pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre) (Ámr. 20.§ (2) bek k) pont) •

A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai. (193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről)

Az intézményben a pénzügyi gazdasági feladatokat a gazdasági igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó, főkönyvi könyvelő, analitikus könyvelő, pénztáros, humán erőforrás előadó, ügyintéző látja el. • A költségvetés tervezésével és a végrehajtásának jogszerű és szakszerű voltával kapcsolatos felelősség a gazdasági igazgatóhelyettest terheli, ezen körön belül tartozik minden szükséges információt, adatot összegyűjteni, illetve a fenntartónak továbbítani határidőben, a jogszabályok által meghatározott mértékben teljes körűen. • A gazdasági igazgatóhelyettes vezetésével készülnek el az iskola munkatervének megfelelő költségvetési tervezetek, és a költségvetési mérlegbeszámoló jelentések.

22

Gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetési kereten belül az iskola működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, illetve gondoskodik a bérek és egyéb járandóságok, kifizetések időbeni folyósításáról, a bérgazdálkodásra vonatkozó szabályok maradéktalan betartásával. • Intézkedik az iskola zavartalan működéséhez szükséges eszközök beszerzéséről. A gépek berendezések és felszerelések folyamatos karbantartását saját munkaerővel vagy idegen kivitelezővel elvégeztetik, ellenőrzik. Feltárják a balesetveszélyes területeket és intézkednek az azonnali helyreállításról. Kiemelten foglalkoznak a vagyonnyilvántartással, a vagyonmegőrzéssel, a vagyonvédelemmel. Gondoskodnak az elhasználódott és feleslegessé vált eszközök jogszabály szerinti selejtezéséről, értékesítéséről. Az utalványozási jogot az iskola igazgatója gyakorolja, távollétében az általános és a szakmai igazgatóhelyettes, az ellenjegyzést a gazdasági igazgatóhelyettes végzi. A belső ellenőrzési kötelezettséget a belső ellenőrzési szabályzat határozza meg.

c)

Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása (R. 4. § (1) bek. h) pont) (ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések)

Nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület döntési jogköre az intézmény nevelési és oktatási kérdéseire, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekre, valamint más jogszabályokban meghatározott kérdésekre vonatkozik. A nevelőtestület jogkörébe tartozik: -

a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók készítése, elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tankönyvtámogatás módjának meghatározása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

23

-

jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület jogkörébe tartozik az iskola minőségirányítási program elfogadás. A nevelőtestület dönt az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjairól, ehhez kapcsolódóan az önértékelés rendjéről az intézményi önértékelés periódusairól módszereiről.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt az egyes pedagógusok megbízatásának elosztása előtt, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása és a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az így megbízott a feladatát a legjobb tudása szerint köteles ellátni. A nevelőtestület a tanulók osztályzatai megállapítására, és a felsőbb évfolyamba bocsátás eldöntésére két bizottságot alakit, amelyek a következők: 1., Szakmai képzésben résztvevő oktatók közössége 2., Általános képzésben résztvevő oktatók közössége A bizottságok működési ideje a tanév megkezdésével kezdődik és a tanév végéig tart. A tevékenységüket testületként végzik, arról jegyzőkönyvet vesznek fel. Egyebekben működésükre a nevelőtestület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A nevelőtestület jogkörét átruházza a tanulók fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bizottságra, a tankönyvtámogatással kapcsolatos kérdésekben a diák szociális és tankönyv támogatás ügyével foglalkozó bizottságra, az éves szakmai ellenőrzési terv elkészítését, elfogadását és végrehajtását a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület a tanév folyamán a munkatervben meghatározott módon rendes és rendkívüli értekezleteket tart.

Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség megalakításához legalább két, azonos műveltségi területen, tantárgycsoportban dolgozó vagy azonos pedagógiai feladatot ellátó pedagógus, szükséges. A szakmai munkaközösség szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg, a munkaközösség kezdeményezése alapján.

24

Működésük célja: - az oktató-nevelő munka fejlesztése, - a pedagógusok továbbképzésének segítése, - az iskolavezetés munkájának segítése, szaktanácsadás, - a szakmai ellenőrzés megszervezése. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: - működési rendjéről és munkaprogramjáról, - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - a továbbképzési programokról, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség véleményezi: - a pedagógiai programot, - a taneszközök, tankönyvek segédkönyvek és tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések kiválasztását, - a felvételi követelmények, a tanulók osztályba vagy csoportba történő beosztásának meghatározását, - a szakterületét érintő kérdéseket A munkaközösségek feladata: - egységes nevelési - oktatási célkitűzések meghatározása - az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, módszertani eljárások fejlesztése, - az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése, - bemutató órák szervezése, - egységes követelmények és értékelés kidolgozása, - a tanulók tudásának eredményfelmérése, - tanulmányi versenyek szervezése, tanulók felkészítése versenyekre, - pedagógiai, módszertani kérdések megvitatása - közösségi élet fejlesztése, - a szakterületen belüli külső, bel- és külföldi kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, - a szakterület tárgyi feltételeinek tervszerű fejlesztése, ehhez pályázati úton anyagi erőforrások gyűjtése, - a meglévő felszerelések, berendezések állagmegóvása, őrzése, - az éves tervekben meghatározott munkaközösségi üléseket tartanak - ellenőrzi a szakterületén vonatkozó munka végrehajtását, minőségét, - szakmai tankönyvek kiválasztása A nevelőtestület átruházza a munkaközösség szakterületére vonatkozóan az éves szakmai munkaterv elkészítését, elfogadását és végrehajtását, értékelését. A tantervhez szükséges tankönyv és taneszköz meghatározását. A munkaközösség vezetője a tanév félévi és a tanévzáró értekezletén beszámol az átruházott jogkörben hozott döntésekről. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek − OÉletvitel (osztályfőnöki) − Magyar nyelv és irodalomHumán (magyar nyelv és irodalom, történelem, testnevelés, ének-zene, rajz, könyvtár) − Élő idegen nyelv (angol, német, francia, szakmai idegen nyelv)

25

− TermészettudományosEmber és természet (matematika, fizika, biológia, egészségtan, földrajz, kémia) − Pedagógiai ( életmódfejlesztés, könyvtár, ifjúságvédelem, diákönkormányzat, szülői szervezet, fejlesztő pedagógia, logopédia) − Ember és társadalomKörnyezetvédelem (művészettörténet, etika, történelem, társadalmi ismeretek) szakmai munkaközösség − Közgazdasági szakmai munkaközösség − Matematika, fizika − Informatikai szakmai munkaközösség − Művészeti szakmai munkaközösség − Sport és szabadidő − Kertész (szakmai orientáció, -alapozó, kertészeti alapismeretek, − Szakmai munkaközösségek − Humánia személyiségfejlesztő és programszervező

Egy osztályban tanító pedagógusok közössége Ez a közösség készíti elő a nevelőtestület döntését a tanuló magasabb évfolyamba lépése kérdésében. Átruházott jogkörben dönt a tanuló magatartás és szorgalom jegyének meghatározásáról. A nevelőtestület átruházza az egy osztályban tanító pedagógusokra minden tanítási évben, ismételten az osztályozó vizsgákra való bocsátás tekintetében való döntést.

Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre, minden tanév vonatkozásában. A fegyelmi bizottság tagjai: Elnök: általános igazgatóhelyettes Tagok: az életvitel (osztályfőnöki)pedagógiai diákönkormányzatot segítő tanár az ifjúságvédelmi felelős pedagógus diákönkormányzatot segítő tanár a diákönkormányzat képviselője nevelési igazgató helyettes

munkaközösség

vezetője,

A bizottság a félévi illetve az év végi nevelési értekezleten köteles beszámolni a munkájáról. A fegyelmi eljárást megelőző eljárás részletszabályait az iskola Házirendje tartalmazza.

26

Diák szociális és tankönyv támogatás ügyével foglalkozó bizottság A Bizottság kidolgozza a szociális, valamint a tankönyvtámogatás odaítélésének rendszerét, feltételeit és jóváhagyásra a nevelőtestület elé terjeszti, majd az elfogadott elosztási szempontok figyelembe vételével határoz a támogatásokról. Működéséről két alkalommal évente, beszámol a nevelőtestületnek. A bizottság tagjai: Elnök: az életvitel (z osztályfőnöki) munkaközösség vezetője Tagok: a gazdasági igazgatóhelyettes a tankönyvfelelős az ifjúságvédelmi felelős a diákönkormányzatot segítő tanár az iskolaszék elnökea szülői választmány elnöke a diákönkormányzat képviselői – három fő A pedagógus A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Feladata különösen, hogy -

-

-

-

nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, köteles a tanuló balesetet annak megtörténte esetén a munkavédelmi vezetőnek azonnal bejelenteni, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. a házirend maradéktalan betartása és az egységes nevelési eljárások betartása. a pedagógus az óraközi szünetben a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében - munkaköri feladatként - a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá - munkáltató rendelkezései szerint - ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a

27

pedagógus szakértelmét, így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekés ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. A szakoktató speciális feladata -

a gyakorlóhelyek felszerelésének, a szerszámoknak és gépeknek célszerű és biztonságos használata, a tanulók munka-, tűz- és környezetvédelmi és baleset megelőzési foglalkozásainak rendszeres megtartása, igazolása baleset esetén elsősegélynyújtás és a bejelentési kötelezettség teljesítése a tanulók rendszeres, szakszerű foglalkoztatása, oktatása, munkájuk értékelése az évközi és év végi gyakorlati vizsgák feladatainak előkészítése, közreműködni a tanműhely gazdaságos tevékenységének kialakításában a tanműhely területén folyó oktatás során az oktató köteles a fokozott felügyeletet ellátni a balesetek megelőzése végett.

Az osztályfőnök Feladata különösen, hogy -

-

-

-

-

együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, szükség esetén összehívja az osztályban tanító pedagógusok közösségét, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, iskolaorvos, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti, szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, kiemelt felelősséggel ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, az osztálynapló, a törzskönyv naprakész, precíz vezetését, a félévi és év végi pontos statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával.

28

A diákönkormányzatot segítő tanár Feladata különösen, hogy -

-

-

a diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár - akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak - támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az e pedagógus támogatásával és közreműködésével is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola igazgatójához. elősegíti, hogy az SZMSZ, a házirend, a szociális juttatások, a szabadidős programok megvitatása és vélemény alkotási illetve egyetértési jogát a diákönkormányzat gyakorolhassa szükséghez képest, legalább havonta egy alkalommal részletes tárgyalást folytat a diákönkormányzat vezetőjével megszervezi, az igazgató által a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről szól éves tájékoztató beszámolását, feladata az iskola diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása, gondoskodik a diákönkormányzat éves munkatervének elkészítéséről, szervezi, irányítja a diák önkormányzati választásokat, javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására, szervezi és irányítja a diákközgyűlés összehívását, lebonyolítását, biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések előkészítését, szükség szerint képviseli a diákönkormányzat érdekeit. d)

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Ifjúságvédelmi felelős Feladata különösen, hogy -

-

-

-

-

az osztályokat felkeresve, tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az iskolán kívül milyen gyermek és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel; az osztályfőnökök értesítése alapján a tanulók rendszeres hiányzásait figyelemmel kíséri és felveszi a kapcsolatot a lakóhely szerint illetékes önkormányzattal a hiányzás megszűntetése céljából; a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; a tanuló anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására; tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,

29

-

éves egészségnevelési tervet készít és megszervezi a tanulók egészségnevelését és drogmegelőzését, szükség esetén illetékes szakemberek bevonásával. a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai fejlesztő munkájának megszervezése, a tanulók ellátásának folyamatos nyilvántartása és nyomon követése, kapcsolattartás a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal.

Szabadidő-szervező Feladata különösen, hogy -

-

-

segíti az iskola pedagógusainak és tanulóinak szabadidő szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját, a pedagógiai programhoz kapcsolódóan a tanórán kívüli foglalkozások előkészítése, szervezése a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése. (erdei iskola, táborok stb.), a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, ezekről tájékoztató nyújtása, a tanulóközösség, Diákönkormányzat programjainak segítése, az iskola hagyományainak keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének és a partneriskolákkal való együttműködés segítése, a nemzetközi kapcsolatok csoport munkájának megszervezése, hazai és külföldi tanulmányutak szervezése, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, hirdetése. A pályázatokon résztvevő kollegák és diákok segítése, pályázatok készítése, együttműködik a DÖK vezetővel, a sportkörvezetővel az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákság felé képviseli az iskolavezetés és az iskolavezetés felé a diákság érdekeit.

Rendszergazda Feladata különösen, hogy -

az intézményi számítógépes rendszer folyamatos, zökkenőmentes működtetése, az intézményben található számítógépek állagának figyelemmel kísérése, szükséges javítások elvégzése, a szoftverek, egyéb programok jogtisztaságának biztosítása, az informatikai szabályzat gondozása, betartása, betartatása, folyamatos informatikai segítségnyújtás az iskola alkalmazottai számára, informatikai eszközök biztosítása rendezvényekre, oktatástechnikai eszközök nyilvántartása, fejlesztése, kezelése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése az info-kommunikációs ismeretek elsajátításának terén, kapcsolattartás az informatikai rendszerben részt vevő szervezetekkel.

30

e)

Tanulók közösségei

Diákönkormányzat A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére,a tanulói jogok figyelemmel kisérésére, valamint a tanulói kötelezettségek végrehajtásának és a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai Diákönkormányzat vezetőségét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákközgyűlés választja. A Diákönkormányzat vezetőségében a tanulók képzési típus szerinti nagyobb közösségei legalább egy-egy fővel képviseltetik magukat. A vezetőség egy elnökből, egy elnökhelyettesből és öt tagból áll. Ez a vezetőség irányítja a diákönkormányzati munkát. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti, aki a Humánia munkaközösség tagja. Munkáját a szervezeti élettel kapcsolatos kérdésben önállóan, más kérdésekben az iskolaszékkel, igazgatóval, tantestületével és az osztályok önkormányzati szervével együttműködve végzi. A Diákönkormányzat számára az iskola biztosítja a működéshez szükséges eszközök, helyiségek használatát, a konferenciákon, képzéseken való részvételt, melynek költségeit az iskola téríti. A Diákönkormányzat a képviselőjével részt vesz az Önkormányzat Diák Küldött Közgyűlésén. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzati képviselők fogadják el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a munkatervében és a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként működik. Az évi rendes diákközgyűlésen a Diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

31

A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

32

A tanulók képzési típus szerinti nagyobb közösségei - szakközépiskolai általános képzésben résztvevők; -szakiskolai szakmai képzésben résztvevők; -szakközépiskolai képzésben résztvevők; - középiskolát végzettek szakmai képzésben résztvevők; - sajátos nevelési igényű tanulók. -speciális szakiskolai képzésben résztvevők -szakmai képzés utáni érettségire felkészítésben résztvevők Ezen közösségek véleményezési joga a kizárólag őket érintő kérdésekre terjed ki, véleményezési jogukat a csoportba tartozó DÖK vezetőségi tagok útján képviselhetik. Osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére – a DÖK -be, valamint közösségi munkájának szervezésére tisztségviselőket választhatnak. Egy osztály a tanulók nagyobb csoportjának minősül. Az osztály tisztségviselői: -

megbízásos:

- osztályonként két hetes,

-

kötelezően választott:

- két DÖK képviselő, - osztálytitkár,

-

választható:

- gazdasági felelős, - öko-felelős - sportfelelős, - egészségügyi felelős.

Sportkör Az iskolában működő iskolai sportkör célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. Tanulói igény szerint a tornaterem minden délután igénybe vehető tanári felügyelettel. Az igényeket a Diákönkormányzat az iskolavezetés felé közvetíti. Vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg a pedagógusok közül. A sportköri foglalkozások rendjét minden évben a Sport és szabadidő munkaközösség állítja össze. A sportkörök költségvetését, a diáksport normatíva felhasználásának tervezetét, a gazdasági igazgatóhelyettessel egyeztetve, naptári évenként, a munkaközösség a szabadidő szervező tanárral együttműködve állítja össze. A normatív, kötött felhasználású támogatás kiemelten a mindennapos testedzés feladataira, az iskolák által szervezett helyi és intézmények közötti sportversenyek, rendezvények

33

költségeire (nevezési díj, szállásköltség, utazás, sportlétesítmények bérleti díjára (uszoda) sporteszközök beszerzésére használható fel. Szakkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére szakkörök működnek. A szakkört az intézmény felnőtt dolgozója irányítja, akit az intézmény vezetője bíz meg. A szakkör vezetője naplót vezet a foglalkozásokról. A szakkörökre a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők, és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az igazgató hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt dolgozó, akit az igazgató bíz meg, szakköri naplót vezet az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. A diákok a DÖK, az Iskolaszék, a szülői szervezetek útján írásban kérhetik újabb szakkörök beindítását minimum 10 fő igénye alapján az iskola igazgatójától, aki a lehetőségeket figyelembe véve dönt a szakkör elindításáról.

f)

Szülői szervezetek (közösségek) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel (R. 4. § (1) bek. p) pont) A szülői szervezet (közösség) részére további jogok megállapítása (Kt. 59. § (6) bek.)

Szülői szervezetek A sSzülői mMunkaközösség a Szülői Választmány(SZMK) ( SZV)tagjait az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók szülei választják meg nyílt szavazással, szótöbbséggel, osztályonként két tagot választhatnak. Az SZVMK a munkarendjét maga állapítja meg. Vezetője a Szülői MunkaközösségVálasztmány elnöke, akit az SZMKV tagjai választanak szótöbbséggel, nyílt szavazáson. Az SZVMK folyamatosan figyelemmel kíséri az iskola működését, különösen azon intézkedéseket és döntéseket, amelyek a tanulókat érintik. Közreműködik az iskola nem tanítási órákon szervezett programjai létrehozásában. Az SZVMK elnöke vagy tagjai meghívás alapján részt vehetnek a nevelőtestület értekezletén hallgatóságként.

Iskolaszék Az Intézményben Iskolaszék nem működik a nevelőmunka elősegítése, a nevelőtestület a szülők és a tanulók, az iskolafenntartó továbbá az iskola működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása végett. 34

Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú (3-3), képviselőjéből ál.l. A fenntartó egy főt delegál az iskolaszékbe. Az igazgató tanácskozási joggal tagja az iskolaszéknek. Az iskolaszék a működési rendjét maga határozza meg, tisztségviselőit maga választja. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a következő kérdésekben: -működés rendje, az épület nyitvatartási rendje -belépés és benntartózkodás rendje -külső kapcsolattartás formái -ünnepélyek megemlékezések rendje -tanulók távolmaradásának igazolása -a kapcsolattartás formái és módja, az iskolaszék és az intézményvezető, valamint a diákönkormányzat és az iskolai vezetők között -Házirend elfogadása és módosítása -iskolai könyvtár működési rendje -mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal Véleményt nyilvánít a Pedagógiai Program elfogadásakor. Javaslatot tehet az iskola működésével, vezetésével kapcsolatban. g)Iskola-, Kollégiumi szék

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. § (1) bek. e) és k) pont) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az intézményben működő alkalmazotti közösségek részére a működésükhöz szükséges feltételeket az intézmény biztosítja, így különösen helyiség használatot, telefonhasználatot, valamint az iskola rendelkezésére álló egyéb eszközök használatát – pl. fénymásoló, fax, biztosít a feladatik elvégzéséhez szükséges mértékben, térítés nélkül. Biztosítja a jogszabályokban és kollektív szerződésben írt munkaidő-kedvezmény igénybevételét. A közalkalmazotti közösségek, képviselőjük útján közvetlenül az intézményvezetőnek, vagy az általa megbízott helyettesének, írásban vagy szóban terjeszthetik elő javaslataikat, vagy véleményüket az intézményben az alkalmazottak közösségeit érintő kérdésekben.

35

Jogosultak arra, hogy a felvetéseikre 30 napon belül a vezetőségtől érdemi választ kapjanak, amelynek elmaradása esetén a jogszabályban írt jogorvoslattal, vagy intézkedés iránti kérelemmel élhetnek a megfelelő hatóságnál, vagy fenntartónál. Amennyiben írásban terjesztik elő a véleményüket vagy javaslatukat, úgy ugyancsak írásbeli válaszra tarthatnak igényt, ennek elmaradása akkor lehetséges, ha a vezetőség a kérelmüknek helyt ad, és a szükséges intézkedést meghozza. Amennyiben a jogszabályban irt jogosultságaikat a szakszervezet vagy a Közalkalmazotti Tanács jogkörébe tartozó kérdésekben a munkajogi kapcsolatok körében gyakorolják, úgy azt az erre irányadó törvényi szabályozás szerint tehetik meg. A kapcsolattartás formái: - Nevelőtestületi értekezlet - Tanévnyitó értekezlet - Félévi nevelési értekezlet - Osztályozó konferencia - Tanévzáró értekezlet - Kibővített vezetőségi értekezlet - Munkaközösség vezetői értekezlet - Osztályfőnöki értekezlet - Alkalmazotti értekezlet - Egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete Az éves munkatervben megjelöltek szerint, átlagosan havi egy alkalommal nevelőtestületi értekezletre esetenként teljes körű alkalmazotti értekezletre, félévente legalább két alkalommal munkaközösség vezetői értekezletre kerül sor. Szükség eseten a feladatok fontosságának függvényében rendkívüli értekezlet hívható össze. Az értekezletekről hitelesített jegyzőkönyv készül. Az értekezletek tervezett időpontjait az iskola éves időtervében a nevelőtestület határozza meg.

h)g) A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje

közötti

együttműködés

formái

és

Az intézményben meglévő szakmai munkaközösségek félévente két alkalommal megbeszélést tartanak munkatervük szerint. A munkaközösségek vezetői ugyancsak félévente legalább két alkalommal, a pedagógusok munkájának segítése érdekében a megszerezett tapasztalatok összegzése céljából tartanak ülést. A szakmai munkaközösségek vezetői az e körben az SZMSZ-ben irt tevékenységük eredményét a félévi és év végi beszámolóban teszik a pedagógusok számára hozzáférhetővé. b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. § (2) bek. d) pont)

36

(Ezen belül diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása)

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez - a tanév helyi rendjében módon és a diákönkormányzattal kötött megállapodás szerint - tanítási idő után egy tanterem használatát, az iskolarádió működtetését, az iskolarádió helységének szabad használatát, faliújság elhelyezési lehetőségét valamint a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű pénzeszközök feletti rendelkezési jogot biztosít. A diákönkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az intézmény térítés nélkül biztosítja. A diákönkormányzat képviselőjének, illetve a diákképviselőknek jogukban áll, hogy a tanulókat bármilyen módon érintő kérdések tekintetében közvetlenül az intézmény vezetőjéhez, a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz forduljanak írásban vagy szóban. Joguk van arra, hogy felvetett kérdéseikre érdemi választ kapjanak azon formában, amelyben ők maguk azt előterjesztették. A diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak azon vezetőségi értekezletekre, amelyeken a tanulóifjúság fontos kérdéseit tárgyalják. A diákönkormányzat osztályképviselői részt vesznek a nevelőtestület osztályozó konferenciáin. A diákönkormányzat vezetőségének képviselője tagja az iskola Fegyelmi bizottságának és a Diák szociális és tankönyv támogatás ügyével foglalkozó bizottságnak. A Diákközgyűlés évente egy alkalommal ülésezik, amelyen az iskola vezetői is részt vesznek. A Diákönkormányzat a munkatervben meghatározottak szerint, általában évente legalább négy alkalommal ülésezik. c) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. § (2) bek. e) pont)

A sportkörbe, szakkörbe való jelentkezést a tanuló az intézményvezetőnél tartozik bejelenteni a korábban meghatározottak szerinti időben. A szakkör működését, az azon való részvételt az intézményvezető jogosult ellenőrizni maga vagy megbízottja útján. A szakkör – sportkör felnőtt vezetője működésének biztonságos fenntartása érdekében közvetlenül az intézményvezetőjéhez- vagy megbízottjához jogosult fordulni, és érdemi intézkedést kérni. A szakkör felnőtt vezetője a szakkör működéséről felvetett naplót háromhavonta köteles bemutatni az intézmény vezetőjének, vagy megbízottjának, a jelenlét és működés áttekintése miatt. A kapcsolattartás módjai:

- munkaterv - féléves beszámoló - éves beszámoló 37

- munkaközösség-vezetői értekezlet d) A vezetők és az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája (R. 4. § (1) bek. g) pont)

A Szülői szervezet vezetője vagy tagja igényét bejelentheti a nevelőtestület ülésén való részvételre, amelyről az intézményvezető határoz. Az intézményvezető – vagy az általános igazgatóhelyettes – a SZVMK-t köteles rendszeresen tájékoztatni a tanulókat érintő kérdésekről, az intézmény pedagógia programjáról, annak változásáról, a tanulók által használható, a nevelésüket, képzésüket segítő, általuk igénybe vehető lehetőségekről, tanórán kívüli foglalkozásokról, ösztöndíjakról, külföldi utazásokról, más az iskolait kiegészítő képzésekről, foglalkozásokról. Az SZVMK évente legalább kétszer ülésezik. Az SZVMK vezetője meghívást kap az Iskolaszék üléseire, kap a tanulók záróvizsgáinak meghallgatására. A vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája (R. 4. § (1) bek. g) pont)

Az iskolaszék évente legalább három alkalommal tart értekezletet. Az iskolaszék ülésein a vezetőség képviselteti magát. Az igazgató az üléseken egyben a fenntartót is képviseli. Az iskolaszék elnöke a nevelőtestületi nyitó és zárértekezletekre a tanulók záróvizsgáinak meghallgatására meghívást kap.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (R. 4. § (1) bek. e) pont) i)h)

Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei

A választott osztály-diákönkormányzati vezetők részt vesznek a nevelőtestületi osztályozó konferenciákon. Az iskola pedagógusai meghívást kapnak a Diákközgyűlésre és a Diákönkormányzati ülésekre. A pedagógusok és tanulók közösségei együtt vesznek részt az iskolai ünnepélyeken, a hagyományőrző rendezvényeken, az egészségfejlesztő sportnapokon. Kapcsolattartás módja: - osztályfőnöki óra - tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül - DÖK gyűlés - diákközgyűlés - faliújság - körözvény j)i)

Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek)

Kapcsolattartás módja:

- SZVMK értekezlet - iskolaszéki értekezlet 38

- szülői értekezlet - fogadóóra - félévi és év végi bizonyítvány - negyedévi és háromnegyed évi értesítők - tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül - egyéni beszélgetés - telefon, illetve levél - iskolai rendezvények

k)Iskolaszék, kollégiumi szék – egyéb intézményi közösségek

Az Iskolaszék az iskola intézményi közösségeinek ülésein, az iskola rendezvényein, meghívásra vagy előzetes egyeztetés alapján képviseltetheti magát.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (R. 4. § (1) bek. i) pont) (Ezen belül a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás is)

Az iskola a következő szervezetekkel tart kapcsolatot: -

Felettes szervek:

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

6.3. Ápolja kapcsolatait a hasonló profilú szakképző intézményekkel (Szolnok, Paks, Győr). Környezetvédelmi, Informatikai és Képzőművészeti Szakközépiskolákkal.

-

Nevelési-szakmai szervezetek: Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel • Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (3501 Miskolc, Városház tér 8.) • B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet • A városi oktatási intézmények vezetőségével • Nevelési Tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. -

Gazdálkodó szervek:

- Szakmai szervezetek: Az eredményes oktató- és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart a, az Ökológiai Intézettel, a Goethe Intézettel, a Környezetvédelmi Felügyelőséggel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, B.- A.-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Kézműves Kamarával , Környezetvédelmi Minisztériummal, Oktatási Minisztériummal, a Miskolci Galériával, a város középfokú művészeti oktatást végző intézményeivel. -Érdekképviseleti szervezetek:

39

A szakmai szervezetek egy részével tagsági viszonyban van az iskola. Képviselteti magát elnökségi üléseken, közgyűlésen, rendezvényeken. A szervezetek képviselői meghívást kapnak az iskola rendezvényeire. Az iskola a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata……………… által létrehozott Fazola Henrik………….. elnevezésű Térségi Integrált Szakképző Központban részvevő Intézményekkel a TISZK szervezeti rendszere és az elfogadott ügyrendje szerint, az ott meghatározottak alapján egyes oktatási nevelési és szervezési feladatok ellátása körében együttműködik. A résztvevő iskolák: a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola 3527 Miskolc, Latabár E. u. 1. másrészről: az Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium 3534 Miskolc, Gagarin u. 54. harmadrészről: a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola 3533 Miskolc, Bolyai F. u. 10. negyedrészről: a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 3530 Miskolc, Bartók B. tér 1.

Gyermekjóléti szolgálat Az iskola együttműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, és megszüntetésében, az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása érdekében a tanulók lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálattal illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az együttműködés elsődlegesen a preventív feladatokra terjed ki, de a szociálisan, mentálisan vagy egészségkárosító szokások miatt veszélyeztetett tanulók érdekében esetmegbeszéléseken és közös intézkedések kezdeményezésében is együttműködnek. A kapcsolatot a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi felelős tartja. Az igazgató gondoskodik az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Az Intézmény és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartásának rendje: Az Intézmény vezetője a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a szülői közösség, az osztályközösség, a tanuló vagy szülője megkeresésére, minden a résztvevők által indokoltnak ítélt esetben, amikor a tanulókat veszélyeztető okot észlelnek, a tanuló tekintetében eljárni illetékes gyemekjóléti szolgálatot megkeresi, és azzal együttműködve törekszik a tanulót

40

veszélyeztető körülmény feltárásban és megszüntetésében, minden az intézkedési körébe jogszabály által meghatározott esetben.

Egészségügyi szolgálat, iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi felügyeletet egy iskolaorvos és egy védőnő látja el. A védőnő napi rendszerességgel, az iskolaorvos kétnaponta tart rendelést a kiírás szerint az iskolában. Feladatuk orvosi rendelés megtartása, ezen belül a tanulók pályaalkalmassági vizsgálatának elvégzése, a tanulók rendszeres orvosi vizsgálata, egészségügyi törzslapok vezetése, a tanulók általános egészségügyi ellenőrzése. Erre a célra az iskola egy orvosi szobát biztosított a szükséges felszereléssel. Az orvosi rendelőbe a tanulók csak az iskolaorvos, vagy a védőnő hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskolaorvos a Miskolc Megyei Jogú Város…………………..szakrendelőivel folyamatos kapcsolatot tart, szükség szerint gondoskodik a tanulók szakrendelésre való beutalásáról, megszervezi az egészségügyi szűrővizsgálatokat. A foglalkozás egészségügyi szolgáltatás Az iskola dolgozói részére Dr Kiss Gábora ………………….az iskolával kötött megállapodás alapján foglalkozás egészségügyi szolgáltatást végez. Felvételkor vizsgálják a munkavállalók egészségügyi alkalmasságát, majd ellenőrzik azt időszakos és rendkívüli vizsgálatok keretében. Kétévenként a képernyős munkaköröket betöltők számára szemészeti vizsgálatot tartanak. Vezetik az egészségügyi törzslapokat, rendelési idejük az iskola titkárságán megtalálható.

IV.XIII.

Működés rendje (Ámr. 20.§ (2) bek e) pont)

Az intézmény működési rendje (R. 4. § (1) bek. a) pont) (Ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje)

a) Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározottak egyetértésével. b) Pedagógusok munkarendje Az intézmény hivatalos általános munkaideje

hétfőtől péntekig lehet térni

700-tól 1500-ig melytől munkakörtől függően el

41

•

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. • A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje: Igazgató: Hétfő, Kedd, Csütörtök:87-165 óráig, egy alkalommal 10-18 óráig Általános és nevelési és tanügy igazgatási igazgatóhelyettes I. Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 7-15 óráig, egy alkalommal 10- 18 óráig Szakmai igazgatóhelyettes II. Hétfő, Kedd, Szerda,Péntek: 7-15 óráig, egy alkalommal 10- 18 óráig Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes III: Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek: 8 – 16 óráig Gyakorlati oktatásvezető Hétfő, Kedd, Péntek: 7-15 óráig Gyakorlati oktatásvezető-helyettes I. Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök: 7-15 óráig Gyakorlati oktatásvezető-helyettes II. Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek: 7-15 óráig Gazdasági igazgatóhelyettes Mindennap 87-165 óráig A vezetők órarendi - oktatási tevékenységének időbeosztása megegyezik a tanári, illetve szakoktatói munkabeosztással. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében.

rendet

az

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen.

42

Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt a tanóra elhagyásért, vagy a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák, órák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni.

c) A tanév munkarendje A tanév rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület tanévenként a munkatervben, időtervben határozza meg. A szorgalmi idő két félévre oszlik, annak időbeosztását, a tanítási napok számát,k a vizsgaidőszakot a mindenkor a folyó tanév rendje határozza meg A szorgalmi idő befejezését követő első munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat az éves munkatervben meghatározott rend szerint. Szorgalmi időben - az első és az utolsó tanítási nap között tanítási óra, illetve tanítási nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el. A tanítási idő védelme érdekében, amennyiben az iskolában bombariadó van, akkor a tanulók és dolgozók nem távozhatnak el. A tanulók tanári, oktatói felügyelet mellett a menekülési terv szerint kötelesek távozni az épületekből és elhagyni az iskola területét ill. rendben gyülekezni a kijelölt helyen. Amennyiben a rendőrség és a tűzszerészek a rendes munkaidőn belül megállapítják, hogy az épületben tovább folyhat a tanítás, akkor a félbeszakadt órával folytatódik az aznapi tanítás. Ha a bombariadó olyan időpontban történik, amikor már nem lehet a tanítást folytatni, akkor az elmaradt órákat ugyanazon a héten szombati napon a tanítás rendje szerint pótolni kell. d) A tanítási nap rendje A tanítás helye az iskolai épület, a sportpálya és gyakorló terület, valamint a szakmai oktatás céljára kijelölt munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye. A képzést - az elméleti és gyakorlati oktatás hetenkénti váltakozásával, illetve a heti gyakorlati napok beiktatásával kell megszervezni. A szakmai elméleti és gyakorlati oktatást - az órarend szerint 7.45 órától 16.00 óráig terjedő időszakon belül kell tartani. A levelező oktatás 15.00 órától kezdődik. Az iskola a tanulók számára az órarend szerinti tanításmegkezdése előtt 1 órával nyitva áll, és munkanapokon, este 1208.00 óráig tart nyitva. Az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen a napi 8 tanítási óránál nem lehet több. Egy tanítási óra időtartama 45 perc. Az óraközi szünetekre biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését. A gyakorlati képzés szervezhető - a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén - iskolai vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen. A szakmai képzésben résztvevő tanulók számára a gyakorlatokon az órák 60 percesek.

43

e) Iskolai tanműhely működése, rendje A ………………………………… részét képezi aAz iskolai tanműhely, a, melyben a tanulók gyakorlati oktatása folyik. A tanműhely feladata: − A tanulók tanmenet szerinti gyakorlati képzése. − Az oktatás célját szolgáló eszközök…….. előállítása, és az ehhez szükséges anyagok beszerzése. − Az előállított ………………….. értékesítése. − A tanműhely éves előirányzott pénzügyi tervének megvalósítása. A tanműhely tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációt a tanműhelyvezetőgyakorlati oktatásvezető végzi. A tanulói gyakorlatok rendje az általános képzés területén: I. Szakközépiskolai képzés A szakmai……………………… gyakorlat (9. évfolyamon) 4 órás gyakorlat. (45 perces) A gyakorlat 7. 45 órakor kezdődik és 11. 15 óráig tart, illetve 11. 25 és- 14. 45 óráig. befejeződik. A gyakorlat alatt egy nagy szünetet tarunk 9. 30 -10. 00-ig, illetve 12. 30 -12. 50-ig. II. Szakiskolai képzés ……………………………. gyakorlat (9. évfolyamon) 4 órás gyakorlat. (45 perces) A gyakorlat 7. 45 órakor kezdődik és 11. 15 óráig tart, illetve 11. 25 -14. 45 óráig. A gyakorlat alatt egy szünetet tarunk 9. 30 -10. 00-ig, illetve 12. 30 -12. 50-ig. ………………………………..(10. évfolyamon) 5 órás gyakorlat (45 perces) A gyakorlat 7. 45 órakor kezdődik és 12. 00 óráig tart. A gyakorlat alatt egy szünetet tarunk 9. 30 -10. 00-ig. A tanulói gyakorlatok rendje a szakképzés területén: I. Szakközépiskolai képzés

44

………………………………moduláris képzés esetén 7 órás gyakorlat. (60 perces) A gyakorlat 7. 45 perckor kezdődik és 14. 45 percig tart. A gyakorlat alatt két szünetet tarunk 9. 40-9. 50, illetve 12. 30- 12. 50-ig. ………………………………..képzés esetén 8 órás gyakorlat. (60 perces) A gyakorlat 7. 45 perckor kezdődik és 15. 45. percig tart. A gyakorlat alatt két szünetet tarunk 9. 40-9. 50, illetve 12. 30- 12. 50-ig. II. Szakiskolai képzés ……………………………….. moduláris képzés esetén 7 órás gyakorlat. (60 perces) A gyakorlat 7. 45 perckor kezdődik és 14. 45 percig tart. A gyakorlat alatt két szünetet tarunk 9. 40-9. 50, illetve 12. 30- 12. 50-ig ………………………………………… képzések esetén 7 órás gyakorlat. (60 perces) A gyakorlat 7. 45 perckor kezdődik és 14. 45 percig tart. A gyakorlat alatt két szünetet tarunk 9. 40-9. 50, illetve 12. 30- 12. 50-ig. Speciális képzések:

f) A tanműhely dolgozóinak munkarendje Munkaidejük: 7-15 óráig tart. Munkaszüneti napokon előzetes beosztás alapján a dolgozók kötelesek ügyeletet tartani. A dolgozók az előírt orvosi vizsgálaton kötelesek megjelenni. A dolgozók és a tanulók kötelesek tanév kezdetén munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt venni. Az új dolgozók munkába állás előtt munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, ennek hiánya esetén nem állhatnak munkába.

Munkaszüneti napokon, tanítási szünetben az iskola dolgozói, illetve külső személyek csak igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak az iskolai tanműhely területén (kivétel az arra a napra beosztott dolgozó). Az iskola területére bejövő gépkocsik csak a kijelölt parkolóban tarthatók (Kivétel a célfuvar) A tanműhely területén a dolgozó mezőgazdasági jármű üzemeltetése esetén köteles a KRESZ szabályait betartatni és fokozottan ügyelni a balesetek megelőzésére.

45

A tanműhely feladatainak elvégzéséért és a tanműhely rendjének betartásáért a tanműhelygyakorlati oktatásvezető felelős. g) Szünetek, tanítás nélküli munkanapok Szorgalmi időben a szünetek időtartamát az oktatási miniszter által kiadott rendelet tartalmazza. A gyakorlati képzésben tanulmányi szerződéssel rendelkező tanulót tanévenként 30 nap oktatási szünet illeti meg, melyet az iskolai szünidőben egybefüggően kell kiadni. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R. 4. § (1) bek. c) pont) Idegenek az iskolába nem léphetnek be, nem tartózkodhatnak az iskola területén. Nem engedhetők be az iskola területére az ügynöki, kereskedelmi tevékenységet folytató személyek. Az iskola kapuit becsukva, elektronikusan zárva kell tartani. A beléptetés rendje Az előre megbeszélt érkező személy(ek) nevét az iskola dolgozója leadja a portán, érkezéskor a portás telefonon jelzi az iskola dolgozójának, hogy a várt személy megérkezett és az egyeztetett helyszínre (helyiségbe) felengedi a beléptetési adminisztráció után, Az egyéb iskolába belépni szándékozó személyek esetén a portás meggyőződik arról, hogy akihez a látogató érkezik, vagy hivatali ügyintézés esetén annak helyettese az intézményben tartózkodik, amennyiben a látogató az intézményben még nem járt úgy gondoskodik arról, hogy a keresett személyt biztonságosan megtalálja. A beléptetéskor a portás a belépési naplóba bejegyzi a bejövő személy nevét, honnan jött, a belépés időpontját, a belépési cédulát átadja a látogatónak, aki kilépéskor e cédulát a meglátogatott iskolai dolgozó hitelesítésével ellátva visszaadja a portásnak. A cédulát a portás megőrzi. Tanulói ügyelet esetén az ügyeletes tanuló bekíséri az érkező személyt. A belépési napló kezelése: - a gondnok nyitja meg és zárja le, kézjegyével hitelesítve, - az első oldalán az iskolába való belépés és benntartózkodás mindenkor érvényes rendje található. Az iskolába érkező személyek tartózkodási helye ügyintézéskor irodák, tanári, könyvtár. Várakozás esetén az igazgatói iroda előtti emeleti aula részen tartózkodhatnak. A nagyban vásárlók autóval is felmehetnek, ha a portás telefonon megbeszélte, hogy ki fogadja a vásárlót a kertészetben. A portás a beléptetési adminisztráció és a gépkocsi rendszámának feljegyzése után beengedheti a vásárlót. Kilépéskor a portás a szállítólevelet és a rakományt ellenőrzi. Az iskolával jogviszonyban nem állók köre, akik belépővel, engedéllyel vagy közvetlenül belépnek az iskolába:

46

Belépővel: - a tanulók szülei egyedi esetben, - pályaválasztás céljából érkező szülők, tanulók, - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, ………… Pedagógiai Intézet munkatársai, képviselői, szakmai kamarák, szövetségek, társiskolák, gyakorlati képzést biztosító gazdálkodási egységek képviselői, munkatársai, postás, fenntartó szerv képviselői, -nagybani vásárlók. Közvetlenül: - rendőrség, tűzoltóság, mentők - az iskolai büfé beszállítói és dolgozói (névsor mellékelve a portán) - iskolai rendezvényre hívott vendégek, résztvevők - előzetesen egyeztetett időpontban: - az Oktatási Minisztérium képviselői - az Oktatási Hivatal megbízottja, - szaktanácsadó, - szakértő, - vizsgabiztos, - előre meghirdetett szülői értekezletre jövő szülők. Gépkocsival való behajtás rendje: -

-

gépkocsival csak meghatározott, indokolt céllal lehet a kertészetbe behajtani, pl.: szemétszállítás, anyagszállítás, vásárlás esetén, több tonnás tehergépkocsi csak a hátsó kapun jöhet be, személygépkocsival az iskola dolgozói, ellenőrzésre jogosultak, fenntartó képviselői, valamint igazgatói vagy helyettesi engedéllyel hajthatnak be az iskola belső parkolójába. személygépkocsik, a büfé beszállítói csak az iskola parkolójában tartózkodhatnak.

A gépkocsik bejövetelét a „Gépkocsi behajtás” elnevezésű füzetbe a portás vezeti, amit a gondnok a munka befejeztével naponta ellenőriz, és azt kézjegyével igazolja.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái (R. 4. § (2) bek. b) pont) (Ezen belül a mindennapi testedzés formái is) (R. 4. § (2) bek. e) pont)

A tanulók részvétele A tanuló tanórán kívül iskolai keretek közt, vagy az iskola irányításával iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoport, sportegyesület) munkájában - amennyiben az oktatási időt is érinti - az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. 47

A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A felvétel után év végéig köteles a tanuló a foglalkozásokon részt venni. Erre a beiratkozás előtt fel kell hívni a tanuló figyelmét. Tanórán kívüli tevékenységek köre Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a tanulószoba,a szakkör, a könyvtári foglalkozás, a diáksportkör, tömegsport-foglalkozás a napi rendszeres testedzéshez, a tanulmányi-, szakmai-, kulturális verseny, sportvetélkedő és azokra való felkészítés, növényismeret gyakorlása, diáknap, szakmai nap, sportnap, DÖK programok, sajátos nevelési igényű tanulók számára a logopédiai-,a konduktív-, a pszichoterápiai-, a művészetterápiai-, a táncterápiai foglalkozások valamint azok, amelyeket az iskolai szervezetek az elfogadott éves munkatervükben megterveztek. Kezdeményezők köre: A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a DÖK, a tanulói szakszervezet, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá más szervezetek kezdeményezhetik. Tantárgyi korrepetálások, fejlesztő pedagógiai foglalkozások Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. Alapvizsgára, szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. Az iskola SNI-s illetve Nevelési Tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező tanulói egészségügyi/pedagógiai habilitációs-rehabilitációs fejlesztő, logopédiai, konduktív pedagógiai foglalkozásokon vesznek részt. Az iskolapszichológus tanév elején a 9. osztályos tanulókat felméri, majd a rászoruló tanulókkal egyéni vagy csoportterápiát folytat. A rendszeres terápiás foglalkozásokon való részvételhez a szülők írásos hozzájárulása szükséges. Szakköri, diákköri foglalkozások A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők, és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az igazgató hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt dolgozó, akit az igazgató bíz meg, szakköri naplót vezet az előírások szerint. A Pedagógiai Program alapján indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézmény igazgatójának előzetes engedélyével szervezhető. A tanév során tervezett osztálykirándulások időpontját minden vonatkozó tanév előtt májusban a nevelőtestület meghatározza. A tanév kezdetekor a nevelőtestület a munkatervben rögzíti, a részletes programokat az osztályfőnöki munkaterv szerint, írásban az általános igazgatóhelyettesnek kell leadni 15 nappal a kirándulás kezdete előtt egyeztetés és engedélyezés céljából.

48

A tanulmányi kirándulás, az üzemek és a kulturális intézmények látogatása az iskolai munkaterv, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható kérésének, javaslatainak figyelembevételével kell megszervezni. Két vagy többnapos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, illetve tanítási szünetekben szervezhető, a nem az iskola munkatervében szervezett kirándulás felelőssége a szervezőt terheli. Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulóként legalább 1 főt. A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje. Sportkör Az iskolában működő iskolai sportkör célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. Tanulói igény szerint a tornaterem minden délután igénybe vehető tanári felügyelettel. Az igényeket a Diákönkormányzat az iskolavezetés felé közvetíti. Tömegsport A tömegsport célja a tanulók érdeklődési körének figyelembevételével a testnevelési tantervi feladatok megvalósítása. A foglalkozások keretén belül történik az iskola lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a házi versenyek és az iskolák közötti versenyek, bajnokságok lebonyolítása. Testedzés A mindennapos testedzés megszervezéséről a heti 2 óra órarendbe történő állításával, az iskolai sportkör és tömegsport, valamint a "nyitott tornaterem" keretében gondoskodik az iskola. Gyógytestnevelés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 86.§ (4) bekezdés d., pontjának megfelelően a gyógytestnevelésről az iskola ………………………….. köteles gondoskodni. A közoktatási törvény 34.§-a értelmében a gyógytestnevelés a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartozik, a MMJV Önkormányzata------------------------- által fenntartott intézmények – kivéve a fogyatékos gyermekeket oktató iskolákat - nem foglalkoztathatnak gyógytestnevelőt. A törvények figyelembe vételével intézményünk a 10. sz. Petőfi Sándor Általános és MagyarAngol Két Tanítási Nyelvű Iskola (3526 Miskolc Katowice u. 17.) gyógytestnevelés törzsiskolával és a Komlóstetői Általános Iskolával (3533 Miskolc Olvasztár u. 1.) ---------------------- együttműködve szervezi meg a gyógytestnevelési foglalkozásokat.

49

Külföldi utazások tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai Tanítási idő alatt vagy azon kívül a tanulók, szorgalmi időben a közalkalmazottak minden olyan egyéni és csoportos utazásához, amelynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, szakmai gyakorlat, a külföldi továbbképzésen, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, az iskola igazgatójának engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanáraik nevét. A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére, amennyiben szükséges a szabadságot, a tanulók részére a tanításban való távolmaradást az igazgató az érvényes jogszabályok, rendelkezései szerint jogosult engedélyezni. A tanulmányutakhoz az igazgató engedélyével az iskola mikrobusza igénybe vehető. Az igazgató szorgalmi időben történő három napon túli külföldi távollétéhez a munkáltató engedélye szükséges. 1.

A felnőttoktatás formái (R. 4. § (2) bek. c) pont)

2.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (R. 4. § (1) bek. j) pont)

A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek - az iskola működésével kapcsolatos rendezvények, - tanévnyitó ünnepély, - szalagavató ünnepély, - ballagás, - egyéb kulturális sportrendezvények, - gólyabál, - farsangi bál, - iskolanap, - állami nemzeti ünnepek - névadó személyéhez kötődő megemlékezések. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének öregbítését. Az első tanítási napot megelőzően az általános munkaidőn kívüli időpontban tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepély tartható. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meghívandók köre: Szülői munkaközösség, Iskolaszék, Gazdálkodó szervek képviselői.

50

A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.

3.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (R. 4. § (1) bek. b) pont)

A nevelő oktató munka belső ellenőrzésének a célja, hogy figyelemmel kísérje a pedagógiai munka megvalósítását, segítséget adjon az egyes feladatok megvalósításához, a tapasztalatok alapján lehetővé tegye a szükséges korrekciókat, ellenőrizze és számon kérje a feladatok végrehajtását. Az iskola éves munkatervében egy tanévre megtervezi a szakmai ellenőrzést. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés célját, formáját, módszerét, az ellenőrzésben részt vevők körét, az ellenőrzött szakterületeket, az ellenőrzés tapasztalatainak ismertetési módját. Alkalomszerűen is történhet ellenőrzés a problémák feltárása, és a napi felkészültség felmérése érdekében. Az igazgató, illetve helyettesei jogosultak előzetes bejelentés nélkül órát látogatni illetve ellenőrizni. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők, - gyakorlati oktatásvezető és -helyettesek, - az igazgató megbízása, felkérése alapján külső szakértő A belső ellenőrzés formái: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - tanulói munkák ellenőrzése, tudás mérés és vizsgák szervezése, - adminisztratív munkák ellenőrzése, közokiratok vezetésének vizsgálata, - szakértői szakmai ellenőrzés megbízás szerint, - a mérés értékelési rendszer eredményeinek felhasználása. A belső ellenőrzés célja: - eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása, - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - tapasztalatok felhasználása új módszerek kialakítására. Az ellenőrzési tervben nem szereplő vizsgálatokat, óralátogatásokat, tudás méréseket, vizsgák szervezését az igazgató rendelheti el a tanulók érdekében - lehetőség szerint az ellenőrzés megkezdése előtt 7 nappal. Az igazgatóhelyettesek a felügyeleti területükön az éves ellenőrzési tervnek megfelelő teljes körül ellenőrzésre jogosultak. Fontos ellenőrzési terület a közokiratok nyilvántartása, pontos naprakész felelősségteljes vezetése. A szakmai munkaközösség vezetők működési területükön az éves ellenőrzési terv alapján vizsgálják: - a tantervi fegyelem betartását,

51

- a tantervi követelmények megvalósulását, - a pedagógiai elvek érvényesülését, - a tanítással kapcsolatos adminisztrációt. Az ellenőrzések tapasztalatainak értékelése: Az ellenőrzést végzők tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak az igazgatónak. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése minden ellenőrzésnél személyre szólóan az érdekelttel történik. Az igazgató a tanév végi átfogó értékelésében elemzi az ellenőrzési terv megvalósulását.

A könyvtár működése (R. 4. § (2) bek. j) pont, R. 3. sz. melléklet)

Az iskolai könyvtár alapfeladata Az iskolai könyvtár az oktató – nevelőmunka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Gyűjtőkört meghatározó tényezők: • az iskola szerkezete, profilja • nevelési és oktatási célja, • helyi tanterve, tantervi követelményrendszere. Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumokat, információkat, ismerethordozókat. • biztosítja a dokumentumok helyben használatát, kölcsönzését. • gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. • más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében. • könyvtárbemutató, könyvtárismereti órák tartása. • központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében.

A könyvtár működésének általános szabályai Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, csak az iskola tanulói és dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybe ingyenes. Kivéve a fénymásolás, ami térítéses és csak könyvtári dokumentumokból történik. Dokumentumokat kölcsönözni csak olvasójeggyel és a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel lehet. Az adatokban bekövetkezett változásokat, az adatváltozást követő három munkanapon belül be kell jelenteni. Kölcsönözni egyszerre 5 könyvet lehet 3 hét időtartamra. Tankönyvek, ha tartós használatról van szó, tanulnak vagy tanítanak belőle, a tanév végéig kölcsönözhetőek.

52

Ha a tanuló a kölcsönzés lejárta után a felszólítások ellenére sem hozza vissza a kikölcsönzött könyveket, addig nem kölcsönözhet újat, amíg tartozását nem rendezi. A könyvtári házirend és a kölcsönzési szabályzat betartása minden könyvtárhasználó számára kötelező. A tanév végén illetve az iskolából való kilépéskor a kikölcsönzött dokumentumokat mind az iskola dolgozói, mind a tanulók kötelesek a könyvtárban leadni. A kölcsönzési és könyvtárhasználati szabályzatot a könyvtárban jól látható helyen kell elhelyezni. Azon tankönyvek listája, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek, az iskola honlapján valamint a könyvtárban olvasható. A könyvtár honlapja megtalálható az iskolai honlapon, és online katalógusa innen, vagy a www.sziren.com weboldalról elérhető.

A könyvtár csak iskolai időben tart nyitva az alábbiak szerint: Hétfőtől-péntekig: 800-1400 óráig Az iskolai könyvtár gyűjteményét – költségvetési támogatás függvényében – a tanulók és a dolgozók igényeinek megfelelően kell fejleszteni. Az iskola részére a központi költségvetésből juttatott összegből tankönyvtámogatás 25%-át tankönyv, segédkönyv, kötelező olvasmányok, ismeretterjesztő irodalom vásárlására kell fordítani. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen.

A tankönyvkölcsönzés szabályozása Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Tankönyv kölcsönzésére tanév elején a tankönyvosztással egy időben kerül sor. Az iskolának minden évben november 15-ig kell felmérni, kik azok a tanulók, akik jogosultak az ingyenes tankönyvkölcsönzésre, és a tankönyveket használt tankönyv formájában kérik. Az iskola könyvtárából kikölcsönzött tankönyvekre a könyvtár kölcsönzési szabályzata vonatkozik. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni, és rendeltetésszerűen használni. A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő vagy tanuló. A tankönyv elvesztése esetén a mindenkor adott tankönyvjegyzéken szereplő vételárat kell kifizetni vagy pótolni a tankönyvet. • Az első év végén a tankönyv árának 75%-t • A második év végén a tankönyv árának 50%-t • A harmadik év végén a tankönyv árának 25%-t. Amennyiben a tanuló négy évig használta a tankönyvet, 100%-os amortizációval leírhatóak. Rongálásnak minősül: sáros, szakadt könyv, elázott, valamivel leöntött stb. Nem minősül rongálásnak, ha a könyv rendeltetésszerű használat közben lapjaira szétesik.

53

A kölcsönzést füzetes nyilvántartásba kell venni: az iskola mely tanulójánál milyen tankönyvek, milyen kölcsönzési időre vannak. A tanuló aláírásával igazolja az átvétel tényét és visszaadását, illetve a kártérítési felelősség tudomásul vételét. Az iskolai könyvtár alapfeladata: -gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, -tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, -tanórai foglalkozások tartása, -az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, -könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai különösen: -tanórán kívüli foglalkozások tartása, -tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, -más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, -részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Az iskolai könyvtár gyűjteményét - a költségvetési támogatás függvényében- a tanulók és a pedagógusok igényeinek megfelelően kell fejleszteni. Az iskola részére a központi költségvetésből juttatott összegből tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyvek vásárlására kell fordítani. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. -könyvtár használói az iskola pedagógusai, diákjai és dolgozói, -a könyvtárban a tanév bármely időszakában be lehet iratkozni és könyvet kölcsönözni, az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtár nyitva tartásának időpontjában az adatváltozást követő három munkanapon be kell jelenteni, -a könyvtári szolgáltatásokat az iskola pedagógusai és tanulói ingyenesen vehetik igénybe, -a könyvtárhasználat szabályait a könyvtárban ki kell függeszteni, - közzé kell tenni azon tartós könyveknek, továbbá a segédkönyvek jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A nyitva tartás, kölcsönzés ideje: hétfőn: 9.00 – 13.30 óráig kedden: 13.30 – 16.55 óráig szerdán: 13.30 – 16.55 óráig csütörtökön: 7.45 – 12.20 óráig pénteken: 7.45 – 12.20 óráig Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Pedagógiai programját, a Házirendjét, a Kollektív Szerződését, a Közalkalmazotti Szabályzatát a könyvtár olyan módon őrzi és kezeli,

54

hogy azt az iskola bármely dolgozója és az iskolában tanulók szülei helyszíni olvasásra kikölcsönözhetik. A tankönyvkölcsönzés szabályozása A kapott, kölcsönzött iskolai tulajdonú tankönyvek használati ideje: Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén: Kártérítés kérdésével foglalkozik a jogszabály e bekezdése a továbbiakban. Meg kell téríteni a tankönyv árát: -ha elveszik -megrongálódik Nem kell megtéríteni a tankönyv árát: - tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén A kár megtérítése alól a tanuló illetve a szülő akkor mentesül, ha igazolja, hogy három egymást követő hónapon keresztül a családban az egy főre eső jövedelem a mindenkori minimális öregségi nyugdíj mértékét nem éri el. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni, és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv tanulmányai befejezéséig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: -az első év végén a tankönyv árának 75 %-át -a második év végén a tankönyv árának 50 %-át -a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át. Tényleges használat alatt azt értjük, hogy a könyvet rendszeresen, a tanórai felkészüléshez használja a támogatott tanuló igy ha a tanuló az első évfolyamos magyar irodalmi szöveggyűjteményét az első évben használta, és utána magánál tartja, mert egy későbbi vizsgához az szükséges, az egy évnyi tényleges használatnak minősül. b) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Az iskolai könyvtárból akkor vásárolható meg egy használt tankönyv, ha elegendő darab áll rendelkezésre a tartóstankönyvi ellátáshoz. Az eladási ár a tankönyv használtsága

55

függvényében a bolti ár 75, 50, vagy 25%-a. Az árat a könyvtáros állapítja meg, a gazdasági vezető hagyja jóvá.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás (Tpr. 29. § (3) bek.) a)

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatójának jóváhagyásával a szakmai munkaközösségek készítik el a megbízott tankönyvfelelős koordinálásával. Az iskola minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést. Az alaprendelést február 28.-ig kell a kiadóknak elküldeni. Az elkészített rendelés az Oktatási Hivatal elektronikus rendszerén keresztül kell a kiadóknak és a közoktatási információs rendszernek (KIR) megküldeni. A kiadónak e rendszeren keresztül kell visszaigazolni egy hónapon belül a rendelést. Amennyiben az iskola a visszaigazolást elfogadta, a megrendelése véglegessé válik. Ha az oktatási intézmény nem tudja elfogadni a visszaigazolást, s rendelését módosítani szeretné, ezt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül teheti meg. Az iskolába belépő új osztályok esetén becsült létszámmal kell a tankönyvrendelést elkészíteni. A kiegészítő megrendelést a beiratkozás után az alaprendelésekkel azonos módon kell megtenni. Az iskola tankönyvellátási szerződést köt egy vagy több tankönyvforgalmazóval, vagy közvetlenül a tankönyvkiadókkal. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben a szakmai munkaközösség az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.

Az iskolának június 10-ig közzé kell tennie azokat a tankönyveket, ajánlott és kötelező olvasmányokat, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek (amelyeket a tankönyvtámogatás terhére vásárolt az oktatási intézmény.) b)

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje

1. Felmérés a.) hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást - iskolai könyvtárból, könyvtárszobából b.) valamint itt kell fölmérni a normatív kedvezményre való jogosultságot. A felmérés határideje: november 15. 2. Szülők tájékoztatása: Az iskola tájékoztatja a szülőket a normatív kedvezmények igénybevételének lehetőségéről, további kedvezmények lehetőségéről, valamint kikéri véleményüket a tankönyvellátás rendjéről. A tájékoztatás határideje: november 30. A feladat felelőse: az igazgató. A felmérés alapján lehet megállapítani, hogy hány tanuló 56

- jogosult normatív kedvezményre - igényel és milyen támogatást a normatív támogatáson fölül. A felmérés csak olyan adatokat tartalmazhat, amelyek nem esnek a közoktatási tv. 2. sz. mellékletében fölsoroltak közé, illetve a szülő hozzájárulásával kezel az intézmény (22. § (2) – (3) bekezdés. 3. Tájékoztatás A felmérés alapján az igazgatót tájékoztatási kötelezettség terheli. Tájékoztatást kell kapnia a - a nevelőtestületnek, - az iskolaszék / szülői munkaközösségnek - a diákönkormányzatnak A tájékoztatás határideje november 30. c)

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje

Intézményi védő, óvó előírások (R. 4. § (1) bek. n) pont) d)

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (R. 4. § (1) bek. m) pont)

Az egészségügyi felügyeletet egy iskolaorvos és egy védőnő látja el. A védőnő napi rendszerességgel, az iskolaorvos kétnaponta tart rendelést a kiírás szerint az iskolában. Feladatuk orvosi rendelés megtartása, ezen belül a tanulók rendszeres vizsgálata, egészségügyi törzslapok vezetése, a tanulók általános egészségügyi ellenőrzése. Erre a célra az iskola egy orvosi szobát biztosított a szükséges felszereléssel. Az orvosi rendelőbe a tanulók csak az iskolaorvos, vagy a védőnő hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskola működése során az ÁNTSZ előírások maradéktalanul betartásra kerülnek. Tanévenként az iskolában sor kerül minden tanuló belgyógyászati, szemészeti fogászati vizsgálatára. e)

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (R. 6/A. § (3) bek.)

Az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat. Az igazgató felelős a munkavédelmi szabályzat korszerűsítéséért, folyamatos karbantartásáért és az abban foglaltak betartása ellenőrzésének megszervezéséért. Az igazgató rendszeresen ellenőrzi és ellenőrizteti az intézmény területén a munkakörülményeket, a biztonságtechnikai jellemzőket, a munkavédelmi előírások betartását, a gépek és kéziszerszámok állapotát és gondoskodik a gépek, berendezések időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatának elvégzéséről, betartja és betartatja a tanulókra vonatkozó munkabiztonsági szabályokat. Köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók az előírt munkavédelmi oktatáson részt vegyenek. Szükség esetén elrendeli a soron kívüli munkavédelmi oktatást. A tanulók számára munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást kell tartani minden tanév kezdetén az első osztályfőnöki órán, testnevelési órán, az első gyakorlati foglalkozáson

57

valamint kémia és fizika kísérleti óra, sportfoglalkozás, tanulmányi kirándulás és tábor megkezdése előtt, amit jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és azt a résztvevők aláírásukkal igazolják. Az oktatást a szakmai gyakorlaton félévente meg kell ismételni. Az új munkafolyamatok előtt a speciális munkavédelmi eljárásokat, veszélyforrásokat a tilos és elvárható magatartásokat ismertetni, tudatosítani kell. Arra kell törekedni, hogy a tanult ismeretek a tanulók életformájává és mindennapi gyakorlatává váljanak. A munkavédelmi oktatás megtartása és az azon való részvétel kötelező. A pedagógusok kötelesek a tanulók egészsége és testi épsége érdekében betartani és betartatni a tantárgyak oktatására vonatkozó munkabiztonsági előírásokat. A vezetők és alkalmazottak kötelesek mindent megtenni a balesetek megelőzése érdekében. Baleset esetén a sérült illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a sérült közvetlen felügyeletét ellátó személynek (tanár, szakoktató) haladéktalanul jelenteni, aki a tudomására jutott balesetet az intézményvezetőnek vagy helyettesének, illetve a munkavédelmi megbízottnak köteles azonnal jelenteni, majd azonnal meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást. További bejelentést súlyosabb baleset esetén az ……………………………………………………felé kell jelenteni. Egészségügyi károsodás esetén értesíteni kell az ÁNTSZ-t. A tanulói balesetekről tanulói baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt meg kell küldeni az ………………………………………, és elektronikus úton az Oktatási Minisztériumnak a tárgyhót követő hónap nyolcadikáig. A jegyzőkönyvek öt évig nem selejtezhetők., .. A munka-, tűz és környezetvédelmi oktatás megtartása, a baleseti jegyzőkönyvek vezetése és az ezzel kapcsolatos adminisztráció a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott feladata. A balesetekről a jogszabályban írt módon nyilvántartást kell vezetni a munkavédelmi megbízottnak. f)

A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők (R. 4. § (1) bek. o) pont)

Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni (tűz, árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó). Rendkívüli esemény esetén haladéktalanul értesíteni kell a portán erre a célra elhelyezett „Tűzriadó” jelölésű, zárt borítékban felsorolt vezetőket, szakembereket az ott megadott módon. Riadó elrendelése, végrehajtása Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az iskolában való benntartózkodás rendje szerint illetékes első számú vezető riadót rendel el. A rendkívüli eseményt, a riadót két percen túli, szaggatott csengőjelzéssel (azonos a tűzriadó jelzéssel), kolomppal, iskolarádión, vagy hangosbeszélőn keresztül bemondott szöveggel, vagy élőszóval kell jelezni !

58

A kiürítés folyamatos, pánikmentes végrehajtásának érdekében a megadott jelre a tantermekben és tanműhelyekben lévő tanulók, tanárok és szakoktatók, szakmunkások felügyelete mellett fegyelmezetten, gyorsan elhagyják a tantermeket, tanműhelyeket. A tanárok, szakoktatók, szakmunkások, munkahelyi vezetők ellenőrzik a tanulók és a dolgozók létszámát, ha hiányzik valaki, azonnal jelezni kell a legközelebbi vezetőnél, aki továbbítja az információt a riadó végrehajtásával megbízott vezetőnek. A dolgozók (tanulók) a kiürítés végrehajtásának megbízott vezető utasításainak betartása mellett kötelesek a további intézkedésig a kijelölt gyülekezési helyen tartózkodni. A helyiségek elhagyása előtt a foglalkozást vezető tanárok, szakoktatók, szakmunkások, illetve az ott dolgozók kötelesek a helyiséget áramtalanítani (gépek, berendezések, készülékek kikapcsolása). Az épületek áramtalanítása a gondnok feladata. A tantermek, helyiségek ajtajait nyitva kell hagyni. A gázcsapok elzárása a fűtő feladata. A lefújásra két percen túli egyhangú csengőjelzés, az iskolarádión bemondva, vagy a hangosbeszélőn keresztül bemondott szöveggel, élő szóval, a tanulók elfoglalják helyeiket az iskolában, tanműhelyben, a dolgozók a kiürítést elrendelő utasítására kötelesek a munkahelyükre visszatérni. Bombariadó esetén a bejelentést követő magatartás és az ezt következő intézkedések megtétele: Az a dolgozó (tanuló), aki az iskolaépületben, tanműhelyben lévő személyek, berendezések, gépek, anyagok, eszközök, szervek ellen irányuló robbantási, vagy egyéb fenyegetésről telefonon, vagy más módon tudomást szerez, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: -

-

a bejelentést tevő személyt lehetőleg anélkül, hogy gyanút fogna, beszéltetni kell. lehetőség szerint meg kell tudni, hogy a bejelentett eseménynek mi volt az oka (tanulmányi, gazdasági, politikai stb.) meg kell figyelni a bejelentést tevő személy (felnőtt, tanuló) beszédmodorát, hanghordozását, milyen egyéniség (primitív, intelligens), gyermek, tanuló, felnőtt, férfi vagy nő. mikor és hol következik be a veszélyt okozó esemény? amennyiben a bejelentést fogadó távbeszélő állomásra magnetofon van csatlakoztatva, a bejelentő hangját rögzíteni kell.

Az a személy, aki az információt kapta, köteles értesíteni a Miskolci----------- Rendőrfőkapitányságot.,. Az iskolavezetést, a benntartózkodás rendje szerint illetékes első számú vezetőt a bejelentésről a rendőrség értesítésével lehetőleg egy időben kell tájékoztatni. A rendőrség felé tett bejelentésnek tartalmaznia kell: - A bejelentés pontos helyszínét (iskola neve, kerület, utca, házszám) - Mi van veszélyben, milyen káreset történt, vagy történhet - Emberélet van-e veszélyben - Tűz keletkezhet-e - Robbanásveszély áll-e fenn A rendkívüli eseményről értesítendő szervek telefonszámai:

59

Rendőrség központi ügyelet Rendőrség, …………. Rendőrkapitányság Tűzoltóság ……… Tűzoltóparancsnokság Mentők

107

105, 112 104

A bombariadó oktatásával kapcsolatban elhangzottak és a vonatkozó szabályok betartása mindenkire nézve kötelező. d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet /pl.: természeti, biológiai eredetű, tűz okozta/, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását,a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófa esetén haladéktalanul értesíteni kell a portán erre a célra elhelyezett „Tűzriadó” jelölésű, zárt borítékban felsorolt vezetőket, szakembereket az ott megadott módon. Katasztrófa esetén a - riadó elrendelése, végrehajtása – címszó alatt leírtak alapján kell eljárni. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat (a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 3/A. és 4. §) g)A szakszolgálat működésének rendje

h)A vezetők közötti feladat-megosztás i)A belső ellenőrzés rendje j)A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

4.

Egyéb kérdések a)

A keresetkiegészítés feltételei (kollektív szerződés hiányában, Kt. 118. § (10) bek.)

b)

Kéthavi tanítási időkeret. (1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet Harmadik rész II. 6. pont és 138/1992. (X.8.) 7.§ 1. bek.)

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapul vételével - oly módon kell megszervezni, hogy a 60

pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdése megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára. esik A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett, a tanítási időkereten felül teljesített többlet tanításért óradíj állapítható meg. Meghatározott távollétek: -

állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála [139. § (2) bek.] esetén, kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, munkaszüneti nap miatt (125. §) kiesett idő,* a szabadság időtartama, szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bek.] ideje, az iskola által támogatott továbbképzés, hivatalos távollét időtartama.

A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell. A kétheti tanítási időkeret az egyes pedagógusok estében az intézményben erre a célra rendszeresített nyomtatványon és formában kerül nyilvántartásra. c)

A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei (kollektív szerződés hiányában, Kt. 1. számú melléklet 4. rész 7. pont)

d)

Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12. § (2)-(5) bek.)

e)

Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása (az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 6. § (1) és (4) bek.)

f)

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség (2007. évi CLII. Törvény (Vnyt.))

g)

Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés.

Intézményi dokumentumok nyilvánossága (R. 8. § (3)-(5) bek.) (Ezen belül a nevelési ill. pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program, a házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás.)

61

Az intézményi alapdokumentumok, így különösen a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, a Házirend, a Pedagógiai Program, a Minőségirányítási Program, a Kollektív Szerződés, a Közalkalmazotti Tanács Szabályzata nyilvános, és a mellékletek kivételével az Intézmény könyvtárában kerül hozzáférhető elhelyezésre. A fenti dokumentumok minden érintett számára szabadon megtekinthetőek a könyvtárban, az igazgató irodájában, a hivatali időben, abból jegyzet készíthető, illetve másolatot igényelhető. A betekintési jogát senkinek, aki a jogosultságát valószínűsíti, nem lehet korlátozni.

V.XIV. Záró rendelkezések A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ……...év………hó….napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ..….év……….hó….napján készített (előző) SZMSZ.

A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. BudapestMiskolc, ……év………….hó….nap ………………………………….

PH. igazgató

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ……év…………….hó……….napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. …………………………………………. diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskolaszék (kollégiumi szék) ……év…………….hó……….napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

………………………………………………. Iskolaszék (kollégiumi szék) képviselője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) …….év…………….hó……….napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

62

………………………………………………. Szülői szervezet képviselője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot …….év……….hó….napján elfogadta. ………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag

az

intézmény

nevelőtestülete

………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (11) bekezdés d) pontja értelmében a …………………………….Önkormányzat (kisebbségi önkormányzat neve) …….év…………….hó……….napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát a Szervezeti és Működési Szabályzat fenntartói jóváhagyása előtt, a jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a fenntartónak jóváhagyásra javasolta.

………………………………………………. Kisebbségi Önkormányzat képviselője

63

(A fenntartói értesítés helye a Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyó határozatról.)

Mellékletek Az intézményi SZMSZ kötelező mellékletei

1. számú melléklet: FEUVE rendszer alapján készített szabályzatok Ellenőrzési nyomvonal Kockázatkezelés Szabálytalanságok kezelése Gyűjtőköri Szabályzat (R. 6/C. § (2) bek.)

2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjeIskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata (Ámr. 145/A. § (1) bek.) 3.

számú melléklet: Adatkezelési szabályzat (Iratkezelési szabályzat hiányában, Kt. 2. számú melléklet 6. pont)

Tartalomjegyzék