G. 1. SZÁMVITELI POLITIKA

Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1075 Madách ImreLajos út 5. III. 1055Budapest, Budapest, Kossuth téremelet 6-8.

G. 1. SZÁMVITELI POLITIKA

Jóváhagyva: 2009. március 18. Érvényes: 2009. március 18-tól Változat 2. Oldalak száma: 14.

G. 1. Számviteli politika

TARTALOMJEGYZÉK 1. Elrendelés ............................................................................................................................... 3 2. Cél .......................................................................................................................................... 4 3. Érvényesség............................................................................................................................ 4 4. Kapcsolódó szabályozások..................................................................................................... 4 5. A Számviteli politikai és a belsı szabályozások kapcsolata .................................................. 6 6. Számviteli rend....................................................................................................................... 7 6.1. A könyvvezetés, analitikus nyilvántartás, könyvviteli zárlat .......................................... 7 6.2. A beszámoló készítés rendje ......................................................................................... 10 6.3 Könyvvizsgálati kötelezettség........................................................................................ 10 6.4. A könyvvitel bizonylati rendje...................................................................................... 10 7. Az eszközök és források bekerülési értéke, értékelése ........................................................ 11 7.1 Eszközök bekerülési értéke ............................................................................................ 11 7.2 Eszközök és források értékelése:.................................................................................... 11 7.3 Értékcsökkenés, értékvesztés: ........................................................................................ 12 7.4 Idıbeli elhatárolás .......................................................................................................... 12 8. Számviteli alapelvek érvényesülése a beszámolóban .......................................................... 13 9. Számviteli elszámolás szempontjából minısítést igénylı témák......................................... 13 10. Értékelési elvek, módszerek, eljárások megválasztása és megváltoztatása ....................... 14 11. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény és a Számviteli Politika kapcsolata .................................................................................................................................................. 14

2/14

Változat2. Magyar Elektrotechnikai Egyesület


1. ELRENDELÉS A fenti fejezetekbıl álló Számviteli politikát elrendelem. Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejőleg a 2006. január 1-én kiadott Számviteli politika 1. sz. verziója hatályát veszti. Jelen utasítás karbantartásáért felel: irodavezetı Hatálybalépés ideje: 2009. március 18. Készítette: Gazdasági Bizottság

…………………………….. Schachinger Tamás GB elnök

Ellenırizte:a könyvelést végzı vállalkozás felelıs vezetıje:………………………... Bodri Irén BODRICONT Kft.

Ellenjegyezte:az irodavezetı: ……………………………… Günthner Attila irodavezetı

Hatályba léptette: az Egyesületi Elnökség 12/2008. számú határozata alapján:

………………………. Kovács András fıtitkár

3/14



2. CÉL A Számviteli Politika célja az, hogy a (2001. évi L., a 2001. évi LXXIV., a 2002. évi XLII. és a 2003. évi LXXXV törvénnyel módosított) 2000. évi C. törvény, valamint a 224/2000. (XII.19.) sz. Kormány rendelet elıírásainak figyelembe vételével meghatározza a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél (továbbiakban: egyesület) alkalmazott számviteli rendszer szabályait, mőködésének rendjét, melynek alapján a beszámoló megbízható és valós képet mutat a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl. A Számviteli Politika a Sztv. alapelveire épül, és hosszabb idıszakra készül. Megváltoztatására csak alapos szakmai indokok alapján kerülhet sor, és annak hatásait a mérlegre és az eredmény kimutatásra be kell mutatni.

3. ÉRVÉNYESSÉG A szabályzat hatálya kiterjed: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületre (továbbiakban: MEE), mint jogi személyre, ezen belül: • Egyesület titkárságára • Területi szervezeti egységekre (Üzemi és területi szervezetek) • Funkcionális szervezeti egységekre o Külön megállapodás szerint az Egyesület keretein belül mőködı önálló jogi személyiségő szervezeti egységekre (VTT, VET) o Jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeti egységekre (Szakosztályok, FISZT) Jelen utasítást ismernie kell azon munkakörök betöltıinek, akik - a gazdasági mővelet (esemény) számviteli nyilvántartása céljára számviteli bizonylatokat állítanak ki, - a számviteli bizonylatokat az analitikus és/vagy a fıkönyvi nyilvántartásokban rögzítik. -

analitikus nyilvántartás vezetéséért, mérleg alátámasztását szolgáló dokumentumok és a beszámolók elkészítéséért felelısek.

4. KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÁSOK 4.1 Egyesülési jogról Törvény 1989. évi II. tv. 4.2 Közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény 4.3 Belsı szabályozások: 4.3.1 Szervezeti és Mőködési Szabályzat 4.3.2 Gazdálkodás rendje 4.3.3 Leltározási szabályzat 4.3.4 Házipénztár kezelési szabályzat

4/14


G. 1. Számviteli politika 4.3.5 4.3.6 4.3.7 4.3.8

Bizonylati szabályzat Bejövı és kimenı számlák kezelésének, kibocsátásának és nyilvántartásának rendje, az ezekkel kapcsolatos eljárási jogok és ellenırzési kötelezettségek Rendezvény-, tanfolyam-, és kiadvány-, valamint megbízásos munka szabályzat, amely tartalmazza az elı- és utókalkulációt is. Számlarend

5/14



5. A SZÁMVITELI POLITIKAI ÉS A BELSİ SZABÁLYOZÁSOK KAPCSOLATA Az egyesület a Számviteli politikához szorosan kapcsolódva a következı szabályzatokat készítette el: - Leltározás szabályozása A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény elıírásai szerint megırizni, amely tételesen, ellenırizhetı módon tartalmazza az egyesületnek a mérleg fordulónapján meglévı eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (Sztv. 69. § 1.) A számviteli törvény idevonatkozó elıírásai és a helyi igények, sajátosságok figyelembevételével a leltározás elıkészítése, a leltárívek elıállítása, a leltározás lefolytatása, a leltáreltérések kimunkálásának feladatai és a leltáreltérések könyvelésének lebonyolítása a Leltározási Szabályzat elıírásai szerint történik. - Pénzkezelési szabályzat A Számviteli Politika keretén belül el kell készíteni a Pénzkezelési szabályzatát. A Pénzkezelési szabályzat elkészítésének célja: a társaság pénzeszközeinek kezelésére, a pénzforgalomra vonatkozó, a társaság adottságaihoz, körülményeihez igazodó szabályok, elıírások, módszerek meghatározása. - Bejövı és kimenı számlák kezelésének, kibocsátásának és nyilvántartásának rendje, az ezekkel kapcsolatos eljárási jogok és ellenırzési kötelezettségek Az utasítás célja, hogy szabályozza a beérkezı és kimenı számlák kezelésével kapcsolatos részletes eljárásrendet, valamint a számlák formai és tartalmi követelményeit. - Önköltségszámítási szabályzat Az Önköltség-számítási szabályzat célja, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint a termékek, szolgáltatások és tevékenységek költségei kiszámíthatók. A Számlarend 67 számlaosztályainak megfelelı strukturálásával biztosítani kell azt, hogy a tevékenységekre, azon belül az egyes termékekre közvetlenül elszámolható költségek a könyvelésbıl közvetlenül megállapítható, az általános költségek megfelelı felosztásokkal kalkulálhatóak legyenek. - Árképzési szabályzat Az árképzési szabályzat célja, hogy meghatározza az egyesület által nyújtott szolgáltatások, és értékesített termékek árképzési szabályait, az árképzéssel kapcsolatos felelısségeket és kompetenciákat.

6/14


G. 1. Számviteli politika 6. SZÁMVITELI REND 6.1. A KÖNYVVEZETÉS, ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁS, KÖNYVVITELI ZÁRLAT Az egyesület a számviteli törvény elıírása szerint a gazdasági események rögzítésére kettıs könyvvitelt alkalmaz. Könyveit idı és számlasorosan, folyamatosan, és teljeskörően vezeti a szabályszerően kiállított bizonylatok alapján. A Számviteli Politika mellékleteként elkészült a Számlarend, ami az egyes számlaosztályok tartalmi felépítését, tagolását tartalmazza. A fıkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat vezet, amit havonta zár, negyedévente fıkönyvi kivonatot készít. Havi zárlat: Zárlati teendık javasolt idıpontjai és az egyes zárlatok tartalma Javasolt idıpontja: tárgyhónapot követı hó 20-ig Havi zárlat során célszerően elvégzendı könyvvezetési teendık: immateriális javak és tárgyi eszközök állományában bekövetkezett változások rögzítése (beszerzés, aktiválás, értékesítés, selejtezés, apportálás, térítés nélküli átadás és átvétel stb.) befektetett pénzügyi eszközök állományában bekövetkezett változások rögzítése (beszerzés, értékesítés, selejtezés, apportálás, térítés nélküli átadás és átvétel stb.) immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása, ha a vállalkozás havi elszámolt választott, az áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele, beruházásokra és készletekre adott elılegek elszámolása, munkavállalókkal szembeni követelések elszámolása, forgatási céllal beszerzett értékpapírok állományában bekövetkezett változások rögzítése (beszerzés, értékesítés, selejtezés, apportálás, térítés nélküli átadás és átvétel stb.) azon adókkal, járulékokkal és támogatásokkal kapcsolatos elszámolások, amelyek esetében a jogszabályok, rendeletek havi elszámolási kötelezettséget írnak elı, pénzeszközökkel (forint- és valutapénztár, elszámolási betétszámlák elkülönített bankszámlák, stb.) kapcsolatos minden elszámolás az áruszállításhoz és szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségek elszámolása, kapott elılegekkel kapcsolatos elszámolások, a jövedelmek és a hozzá kapcsolódó tételek elszámolása (bérköltség elszámolása, levonások, társadalombiztosítási-, nyugdíj- és egészségbiztosítási-, magánnyugdíj biztosítási, valamint egyéb járulékok elszámolás, fel nem vett járandóságok stb.), a nyújtott és kapott hosszú- és rövidlejáratú hitelek, kölcsönök állományában bekövetkezett változások rendezése (nyilvántartásba vétel, törlesztés, visszafizetés, eléengedés stb.), a havi bevallásokkal összhangban a havi elszámolok helyesbítése,

7/14


G. 1. Számviteli politika a devizában fennálló követelésekkel és kötelezettségekkel, valamint a valuta- és devizapénzeszközökkel kapcsolatban év közben realizált árfolyam-különbözetek elszámolása, a befektetett eszközök és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok állományváltozásaival kapcsolatosan év közben realizált árfolyam-különbözetek elszámolása, az árbevételek és bevételek, költségek és ráfordítások elızıekkel kapcsolatos havi összegeinek elszámolása az eredményszámlákon (a választott költség-elszámolási rendszernek megfelelıen), Negyedéves zárlat: Javasolt idıpontja: tárgynegyedévet követı hó 20-ig A negyedéves zárlat során célszerően elvégzendı könyvvezetési teendık: a havi zárlat során célszerően elvégzendı összes könyvvezetési teendı, befektetett eszközök és forgóeszközök állománya közötti esetleges átsorolási elszámolása (tárgyi eszköz – készlet, befektetett pénzügyi eszközök – értékpapír, stb.), immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása, a negyedévenkénti elszámolás választása miatt, mmateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolása, saját termeléső készletek értékeléséhez esetlegesen kapcsolódó készletértékkülönbözetek elszámolása, vásárolt készletekhez kapcsolódó beérkezett, de nem számlázott és úton lévı szállítások elszámolása, a negyedév folyamán végrehajtott leltározások során megállapított és ellenırzött leltári különbözetek, a minıségromlás miatti selejtezések, leértékelések elszámolása, azon adókkal, járulékokkal és támogatásokkal kapcsolatos elszámolások, amelyek esetében a jogszabályok, rendeletek negyedéves elszámolási kötelezettséget írnak elı, a negyedéves bevallásra kötelezett vállalkozásoknál a bevallásokkal összhangban a negyedéves elszámolások helyesbítése, az elızı idıszakok elszámolásainak esetleges helyesbítése, a helyesbítéssel kapcsolatban fizetendı, vagy visszaigényelhetı összegek elszámolása, az árbevételek és bevételek, költségek és ráfordítások elızıekkel kapcsolatos negyedéves összegeinek elszámolása az eredményszámlákon (a vállalkozás által választott költség-elszámolási rendszernek megfelelıen), a saját termeléső készletek önköltségének megállapításához kapcsolódó költséghelyi és költségviselı elszámolások (a választott költség-elszámolási módszer függvényében), a megtérült költségek elszámolása, stb. Éves zárlat: Javasolt idıpontja: tárgyévet követı év március 15-ig. Éves zárlat során célszerően elvégzendı könyvvezetési teendık: Elsı fázis (folyamatos év végi könyvelési teendık: tárgyévet követı év január 20ig): • a havi és negyedéves zárlat során célszerően elvégzendı könyvvezetési teendık,

8/14


G. 1. Számviteli politika • • • • • •

• • • • •

•

•

a fordulónapi leltározással kapcsolatban megállapított és ellenırzött leltáreltérések rendezése, immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolása, a számlázott, de be nem érkezett szállítások értékének elszámolása (ha a teljesítés helye a szállító telephelye), az értékpapírok és lekötött bankbetétek minısítése lekötési idı szempontjából, a szükséges átsorolások elvégzése, a hosszú lejáratú kötelezettségek minısítése a tartósság szempontjából, a szükséges átsorolási elvégzése, a nem folyamatosan vezetett készletszámlák esetében a készlet számla és a költségszámla közötti korrekció elvégzése, a kiértékelt leltár elkészülte után, a sajáttermeléső készletek értékének utókalkuláció (vagy norma szerinti kalkuláció) által megállapított értékre történı helyesbítés, az elévült és behajthatatlan követelések leírása (azon esetekben, amikor a leírást kiváltó ok a fordulónapig ismertté vált), az elévült és elengedett kötelezettségek kivezetése (azon esetekben, amikor a kivezetést kiváltó ok a fordulónapig ismertté vált), a fizetendı késedelmi kamatok tárgyévre vonatkozó összegének megállapítása és elszámolása, a tárgyévre idıarányosan járó, illetve a tárgyévet idıarányosan terhelı kamatok (adott és kapott hitelek, kölcsönök, váltók stb.) összegének meghatározása és elszámolása, az aktív- és passzív idıbeli elhatárolások elszámolása (banki zárlati tételek, folyóirat elıfizetés, következı évre megkötött biztosítások fizetett összegei, közüzemi díjak, tárgyévet terhelı, jövı évben kifizetésre kerülı prémiumok és közterhei, stb.), az árbevételek és bevételek, költségek és ráfordítások elızıekkel kapcsolatos éves összegeinek elszámolása az eredményszámlákon stb.

Második fázis (mérlegkészítést megelızı könyvelési teendık): • a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztéseinek elszámolása (tartós és folyamatos árfolyamcsökkenés, hosszú lejáratú devizában nyújtott kölcsönök átértékelése stb.), • a vásárolt készletek értékvesztéseinek elszámolása (a mérlegkészítéskor ismert és várható piaci beszerzési ár a nyilvántartási és alá csökken, feleslegessé válás, használhatatlanná válás, stb.) • a saját termeléső készletek értékvesztéseinek elszámolás (a mérlegkészítéskor ismert és várható piaci eladási ár a nyilvántartás szerinti ár alá csökken, eladhatatlanná válás, stb.), • a követelések értékvesztéseinek elszámolása (devizában fennálló követelések esetében a nem realizált árfolyamveszteség elszámolása) • a devizában fennálló követelések átértékelésének és az ezzel kapcsolatos árfolyam-különbözet összegének elszámolása, ha a pénzügyi rendezés a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között történik, • a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok értékvesztéseinek elszámolása (árfolyamcsökkenés) • a valutaés devizakészletek átértékelésével kapcsolatos árfolyamveszteségek elszámolása

9/14


G. 1. Számviteli politika •

a kötelezettségek felértékelésének elszámolása (devizában fennálló kötelezettség esetében a nem realizált árfolyamveszteség elszámolása) • a devizában fennálló kötelezettségek átértékelésének és az ezzel kapcsolatos árfolyam-különbözet összegének elszámolása, ha a pénzügyi rendezés a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között történik, • a kötelezıen képzendı és képezhetı céltartalékok összegének meghatározása és elszámolása, • azon adókkal, járulékokkal és támogatásokkal kapcsolatos elszámolások, amelyek esetében a jogszabályok, rendeletek éves elszámolási kötelezettséget írnak elı, a költségszámlák összevezetése, zárása, • az adózás elıtti eredmény elszámolása (társasági adó összegének megállapítása, elszámolása, mérleg szerinti eredmény megállapítása), • az eredményszámlák egyenlegeinek átvezetése az évi eredményszámlára, • az eszköz- és forrásszámlák zárása. A költségelszámolás elsıdlegesen a 6. és 7. számlaosztályok használatával történi, másodlagosan pedig az 5. számlaosztályban a költségnemek szerinti bontásban.

6.2. A BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉS RENDJE Az egyesületet a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján a Fıvárosi Bíróság 390. nyilvántartási sorszám 13. Pk. 60.421/1989/11. számú végzéssel közhasznú szervezetté minısítette 2000. január 20-án. A 2000. évi közhasznúsági besorolás alapján közhasznúsági jelentést készít, melynek tartalma a hivatkozott tv. 19. § szerint: - számviteli beszámoló: 224/2000. sz. kormányrendelet szerinti közhasznú egyszerősített éves beszámoló - a költségvetési támogatás felhasználása - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás - a cél szerinti juttatások kimutatása - a kapott támogatásokról szóló kimutatás - a vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értéke és összege, - a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámoló Üzleti jelentés és Cash-flow kimutatás nem készül. Az éves beszámoló készítésének határideje Fordulónap: tárgyév december 31. A beszámoló készítés forduló napja: követı év február 28. Beszámolási idıszak: január 1-tıl december 31-ig. A közhasznúsági beszámoló elkészítésének idıpontja: követı év március 31. 6.3 KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG Beszámolójának felülvizsgálatával a tárgyévet követı évtıl köteles könyvvizsgálót megbízni, ha a vállalkozási tevékenység éves árbevétele a tárgyévet és az azt megelızı év átlagában az 100 millió forintot meghaladta 6.4. A KÖNYVVITEL BIZONYLATI RENDJE Minden gazdasági eseményrıl, mőveletrıl – ami az eszközök illetve a források állományát, összetételét megváltoztatja – bizonylatot kell kiállítani, és ezek adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

10/14


G. 1. Számviteli politika Az egyesület bizonylati rendjét a Bizonylati szabályzat tartalmazza. 7. AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE, ÉRTÉKELÉSE 7.1 ESZKÖZÖK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE 1. az eszközök bekerülési (beszerzési, elıállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történı beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege 2. a bekerülési érték az engedménnyel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, szállítási, rakodási, bontási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, beruházás tervezési, elıkészítési, lebonyolítási, betanítási, közvetítıi díjait, bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat, vámterheket, illetékeket, az elızetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót, hatósági, igazgatási, szolgáltatási eljárási, szakértıi, vásárolt vételi opció, bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, közjegyzıi hitelesítés díját valamint a raktárba történı beszállításig, üzembe helyezésig terjedı idıszakra elszámolt kamat és biztosítás díját foglalja magában 3. a bekerülési értéknek nem része a levonható elızetesen felszámított általános forgalmi adó, valamint az ellenérték arányában megosztott elızetesen felszámított adó le nem vonható része 4. a beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz beszerzési, bekerülési értékét 7.2 ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE: Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenırizni és egyedenként értékelni kell figyelembe véve minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévı eszközöket érinti és az a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált 1. A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel, 2. Készleteirıl év közben folyamatos raktári nyilvántartást nem vezet, azokat beszerzéskor azonnal költségként számolja el 3. A készleteirıl a leltárt az év utolsó napjával, közvetlen leltárfelvétellel készíti, 4. A készletek értékelésénél az utolsó tényleges bekerülési érték szerinti értékelést alkalmazza, 5. Nem él az eszközök piaci értéken történı helyesbítı értékelésének lehetıségével 6. A követelés fejében átvett eszköz bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerzıdés, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke kerül megállapításra 7. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési értéke az átadáskor meglévı piaci érték 8. Ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, vagy többletként fellelt eszköz esetében az eszköz állományba vételének idıpontjában ismert piaci érték 9. A valuta és devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték súlyozott átlagából számított érték 10. A forintköveteléseket, kötelezettségeket az elfogadott, elismert összegben az esetlegesen elszámolt vagy visszaírt értékvesztésekkel korrigált érték

11/14


G. 1. Számviteli politika 11. A külföldi pénzértékre szóló követeléseket, kötelezettségeket az elfogadott, elismert devizaösszegnek mérleg fordulónapi, az egyesület mindenkori számlavezetı banki eladási és vételi átlagárfolyamon számított érték. 12. A saját tıkét, céltartalékot, forintban fennálló kötelezettségeket könyvszerinti értéken veszi figyelembe. 7.3 ÉRTÉKCSÖKKENÉS, ÉRTÉKVESZTÉS: Az értékcsökkenés, értékvesztés részletes elszámolása az adott tételeknél a számlarendben kerül bemutatásra, itt csak az általános irányelvek kerülnek meghatározásra. 1. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek minısítését a tevékenységhez kapcsolódó tervezett használati és elhasználódási idı alapján 2. A terv szerinti ÉCS leírás összegének könyvvitelen kívüli megállapítását a bekerülési érték után lineáris elszámolási móddal az adótörvény normái alapján gép, mőszer, beruházás stb. számítja, maradvány érték nem éri el az 50 000 Ft-ot, "akkor nulla forint" figyelembevételével 3. A 100.000 Ft alatti (ÁFA nélküli) egyedi bekerülési értékő, egy éven túl elhasználódó tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a használatba vétel idıpontjában egy összegben számolja el az értékcsökkenési számlával szemben aktiválás után 4. Az esetleges átszervezés, alapítás, kísérleti fejlesztés költségeit 500 Eft értékhatár felett aktiválja. 5. Az eszközök értékvesztését szükség szerint a Számviteli törvény elıírásait figyelembe véve felmerüléskor, illetve leltárértékeléskor elszámolja, a befektetések és követelések minısítését mérleg fordulónappal végzi 6. Az egyesület a számviteli törvény alapján a behajthatatlansági értékhatárt 10.000,-Ftban állapítja meg. 7. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál, ha azok könyv szerinti értéke tartósan és jelentısen magasabb, mint piaci értéke Tartós: egy évet meghaladó idıtartamot jelent Jelentıs: az eszköz egy évi terv szerinti értékcsökkenési leírását meghaladó összeg ha a szellemi termék, tárgyi eszköz (beruházás is) a gazdasági tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, hiány miatt rendeltetésszerően nem használható a vagyoni értékő jog szerzıdés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthetı a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. 7.4 IDİBELI ELHATÁROLÁS Az idıbeli elhatárolás célja, hogy a több évet érintı gazdasági események eredményre gyakorolt hatása az érintett évek között megfelelı módon, arányosan megosztásra kerüljön. Az egyes évek közötti megosztást úgy kell elvégezni, hogy a bevételek és a költségek, ráfordítások összhangját megteremtsék, biztosítva ezzel az összemérés elvének megvalósulását.

12/14


G. 1. Számviteli politika 8. SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A BESZÁMOLÓBAN 1. A vállalkozás folytatásának elve a választott értékelési módszerek, értékcsökkenési leírás értékvesztés elszámolás meghatározásával, alkalmazásával kerül biztosításra. 2. A teljesség elvének érvényesülését a mérleg fordulónapja, a mérleg készítésének idıpontja közötti idıszakban ismertté vált gazdasági események, hatások számviteli elszámolásának kötelezettsége biztosítja. 3. A valódiság elvének érvényesülése a mérlegtételek leltárral történı alátámasztásával biztosított, mely a számlarend és a leltározási szabályzat elıírásain alapul. 4. A világosság elve az áttekinthetı, részletes, példákkal, kontírozási mintákkal alátámasztott részletes számlarend és a közhasznú beszámoló részletes tájékoztató adatai alapján kerülnek érvényesülésre. 5. A következetesség elve érvényesül az egymást követı években a kialakított számviteli politika következetes alkalmazásával. 6. A folytonosság elve az egymást követı években az eszközök és források azonos módon történı értékelése, az eredmény azonos módon történı számbavételével valósul meg. 7. Az összemérés elvét a kettıs könyvvitel közgazdasági szemlélete biztosítja, hogy egy adott idıszak eredményének meghatározásához az ugyanezen idıszakhoz tartozó elismert bevételeket és az ehhez tartozó költségeket veszi számításba függetlenül a pénzügyi teljesítésektıl. 8. Az óvatosság elvének érvényesülését a beszámoló készítése során a mérlegtételek értékelésére, az értékvesztés elszámolására vonatkozó számviteli törvény elıírásai valamint a céltartalék képzése biztosítja. 9. Az egyedi értékelés elve a leltárértékelés elvégzésén, elszámolásán keresztül érvényesül. 10. Az idıbeli elhatárolás elve kapcsolódik a teljesség elvének érvényesüléséhez. A több évet érintı gazdasági események eredményre gyakorolt hatása az érintett évek között megfelelı módon, arányosan megosztásra kerül. 9. SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁS SZEMPONTJÁBÓL MINİSÍTÉST IGÉNYLİ TÉMÁK 1. Lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása, vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. 2. Jelentıs összegő hibának kell tekinteni az ellenırzés, az önellenırzés során feltárt hibák közül azokat, amelyeknek a feltárás évében eredményt, vagy saját tıkét növelıcsökkentı értékének együttes összege (elıjeltıl függetlenül) meghaladja az 500 E Ft összeghatárt, illetve minden esetben, ha az ellenırzött gazdálkodási év mérleg fıösszegének 2%-át meghaladja. 3. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell minısíteni az összevontan a saját tıke értékét 500 E Ft -tal megváltoztató, vagy a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott saját tıke értékét legalább 20 %-kal változtató (növelı vagy csökkenı) hibát.

13/14


G. 1. Számviteli politika 4. Mérleg fordulónapi értékelés árfolyamváltozásából a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt jelentıs hatásnak tekintjük az összevontan 100 E Ft – ot meghaladó összeget. 5. Az elızı beszámolási idıszakra vonatkozó, mérleg fordulónapja után tudomásra jutott adatokat a mérlegkészítés idıpontjáig veszi figyelembe idıbeli elhatárolásként a 6. Mérlegkészítés idıpontja után tudomásra jutott, elızı évekkel kapcsolatos módosító tételeket a tárgyév bevételei , ráfordításai között, illetve a mérlegszámlákon számolja el, kivéve ha a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell ezeket minısíteni. 7. A közvetett költségeket bevétel arányosan osztja fel a cél szerinti és a vállalkozási tevékenysége között, de a pénzügyi mőveletek bevétele nem képezik a közvetett költségfelosztás alapját 10. ÉRTÉKELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK MEGVÁLASZTÁSA ÉS MEGVÁLTOZTATÁSA 1. Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvébıl indul ki, ha ennek ellentmondó tényezı, körülmény nem áll fenn 2. Az elızı üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást elıidézı tényezık tartósan jelentkeznek és emiatt a változás állandónak; tartósnak minısül

11. A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉS A SZÁMVITELI POLITIKA KAPCSOLATA A Társasági adótörvényben szabályozott adóalap módosító, korrekciós tételeket (külön elbírálás alá esı gazdasági eseményeket) úgy kell a számvitelben nyilvántartani, kezelni, hogy a számvitel zárt rendszerében a társasági adóbevallás elkészítéséhez rendelkezésre álljanak. A módosító tételeket -

fıkönyvi számlák tagolásával,

-

analitikus nyilvántartás vezetésével, 0. számlaosztály számláinak alkalmazásával kell biztosítani.

14/14


G. 1. SZÁMVITELI POLITIKA

Recommend Documents