Friedrich Schiller Gymnasium, Berufliches Gymnasium und Schülerwohnheim Werischwar. Pedagógiai Program

Friedrich Schiller Gymnasium, Berufliches Gymnasium und Schülerwohnheim Werischwar

Pedagógiai Program

1

Tartalom I. Az iskola nevelési programja ……………………………………………………………..3 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai……..3 2. Nemzetiségi program…………………………………………………………………...5 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ………………………..10 4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok …………………………..13 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………………14 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok…………………...………15 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység………..17 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ……………………20 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel …………………….21 10. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ………………………………………..22 11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai …………………………….23 12. A felvételi eljárás különös szabályai ………………………………………………….23 II. Az intézmény helyi tanterve …………………………………………………………….24 1. A választott kerettanterv megnevezése .………………………………………………24 2. A választott kerettanterv feletti óraszám ……………..……………………………….26 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..……26 4. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...28 5. Mindennapos testnevelés …………………….………………………………………..29 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai .……….30 7. Projektoktatás ……………………………………….………………………………...30 8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .…………………………………30 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...31 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .……….34 11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei …………………………34 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ..…….35 13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei……..……………………….36 14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .……….37

2

I. Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk tanulóinak jelentős része olyan településről jön, ahol vagy a lakosság nagyobbik hányada kettős – német és magyar – identitással rendelkezik vagy a szülő – gyökereiből adódóan – nemzetiségi oktatásban kívánja részesíteni gyermekét. A történelmileg kialakult hazai nemzetiségi politikában a rendszerváltásig az iskola mint magyarosító intézmény működött, és ezzel elősegítette az asszimilációt és a nyelvvesztést. Most az iskola vállalja fel azt a fordított szerepet, amellyel elősegíti az interkulturális kétnyelvűséget. A jelen helyzet ismeretében megállapítható, hogy ebben a környezetben alapvetően az iskola biztosítja az interkulturális kétnyelvűséghez feltétlenül szükséges erős öntudatot, világos orientációt, stabil etnikai identitást. Minden hagyományt és új törekvést ápolni kell, ami az identitás megerősítéséhez hozzájárul. Nem becsüljük le a múltba tekintő folklorisztikus hagyományőrző gyakorlatot sem, de olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai generáció azonosulni tud. Nyelvileg és szakmailag olyan magas szintű képzésben kell részesíteni diákjainkat, amely akár a német nyelvterületen való teljes integrálódásukat is biztosítani tudja. E törekvésünk tiszteletben tartását minden diákunktól elvárjuk, függetlenül attól, hogy nemzetiségi családokból kerülnek-e hozzánk vagy sem, valamint megkívánjuk valamennyi pedagógusunktól is, függetlenül attól, hogy beszélik-e a német nyelvet vagy sem. Iskolánkban természetes jelenségnek tekintjük a kétnyelvűséget a tanítási órák keretében, a folyosókon és a tantestületi szobában zajló beszélgetésekben, az iskolai értekezleteken, valamint a különféle rendezvényeken egyaránt. A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti. Mivel ennek gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással. Nevelési rendszerünknek része ezért a német partnerkapcsolatok ápolása és a diákcserék rendszeres megszervezése. A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb országának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és ezeken keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert. Tantárgyaink felét német nyelven oktatjuk. Ez az oktatási rendszer lehetővé teszi, hogy végzős diákjaink valamennyi szakmában német egyetemeken és főiskolákon folytathassák felsőfokú tanulmányaikat. Mindezek mellett pedagógiai programunk középpontjában a teljes személyiség fejlesztése áll. Ezzel összhangban törekszünk arra, hogy ne csupán az iskolai teljesítményeket értékeljük, hanem megbecsüljük a más területeken megnyilvánuló tehetséget, illetve örülünk az ott elért eredményeknek.

3

Ugyancsak e sajátosságban gyökerezik az a törekvésünk, hogy az általános műveltségi anyag mellett minél több olyan gyakorlati ismeretet helyezzünk el középfokú képzési rendszerünkben, amely növelni tudja majd tanulóink érvényesülési esélyeit a munkaerőpiacon. Természetesnek tartjuk, hogy a diákok nem csupán tanulók, hanem az iskola polgárai is. Ez azt jelenti, hogy alakítói azoknak a körülményeknek, amelyek között életük zajlik, aktív részesei az őket érintő folyamatoknak. Véleményt mondhatnak az iskolában tapasztalt különböző jelenségekről, és javaslatokat fogalmazhatnak meg az intézmény működésével kapcsolatban. A szülőket társnak tekintjük a tanulók nevelésének folyamatában. Igényeljük részvételüket a közös feladatok megvalósításában. Fontosnak tartjuk rendszeres tájékoztatásukat, és várjuk véleményüket, illetve javaslataikat az iskolai élet minden részletével kapcsolatban. A szaktudásuknak megfelelő területeken szívesen fogadjuk az oktatómunkába, valamint a pályaorientációba való közvetlen bekapcsolódásukat is. Diákjaink számára olyan időtálló általános műveltséget kívánunk nyújtani, amelynek mélysége megfelel a középfokú iskolai végzettségnek. Valamennyi növendékünket fel kívánjuk készíteni a kétszintű érettségi vizsgán való eredményes helytállásra. Törekszünk arra, hogy kollégistáink számára - az iskolai tanulmányok idejére - a kollégium mind környezetét, mind pedig nevelői légkörét tekintve képes legyen az otthont pótolni. Ezért gondoskodunk róla, hogy tanulóink megkaphassák azt a tanulmányi segítséget, valamint az életvezetéshez szükséges - és számukra is elfogadható formájú - tanácsokat, amiket más diákok a velük együtt lakó szülőktől kapnak meg. A város és a környező községek német önkormányzataival együttműködve helyet adunk nemzetiségi rendezvényeknek, melyeken tanulóinkkal is részt veszünk. Céljainkat összefoglalva a következőképpen fogalmazhatjuk meg:  A német kultúra tradicionális és modern értékeinek képviselete és közvetítése a magyarországi német kisebbség és a magyar többség számára .  Célunk, hogy végzős tanulóink művelt, a kulturális értékek iránt fogékony, kreatív, megszerzett ismereteiket jól alkalmazó emberekké váljanak.  Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy diákjaink magas szintű és igényes nyelvtudással álljanak helyt a munkaerő-piacon és a felsőoktatásban.  Fontosnak tartjuk, hogy tiszteljék önmagukat és embertársaikat, tolerálják a másságot, harmonikus közösséget teremtsenek maguk körül.

4

2. Nemzetiségi Program Nemzetiségi programunk kialakításakor a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III.1) EMMI rendelet iskolai gyakorlatunkba való átültetése volt az irányadó. 2.1 Biztosítjuk a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén tanulást Régiónkban túlnyomó többségben vannak a német nemzetiségi múlttal és élő hagyományokkal rendelkező települések. Nemzetiségi középiskolai működésünk több mint 20 éve alatt jó kapcsolatunk alakult ki helyi, regionális és országos német nemzetiségi szervezetekkel. Számos visszajelzésből és felmérésből látható a város és környéke számottevő érdeklődése a német nyelvet magas szinten oktató általános iskolai és középiskolai képzés iránt. Intézményünk felvételi és jelentkezési adatai is kiemelkedően magas számot mutattak az elmúlt években a régió egyéb, nem nemzetiségi intézményeihez képest. A KSH legfrissebb adatai szerint Pilisvörösváron 12 000 főből 3804-en vallják magunkat német nemzetiségi származásúnak, Pécsett pedig 131 000 főből 6565-en. Arányait tekintve tehát joggal mondhatjuk, hogy Pilisvörösvár a legnagyobb magyarországi német település. Kijelenthető tehát, hogy a régióban és különösen Pilisvörösváron a nemzetiségi oktatás e formájának, amit intézményünk képvisel, abszolút létjogosultsága van. Kollégiumunk bővítésével, az országos fenntartóhoz kerüléssel az elmúlt években iskolánk országos beiskolázású intézménnyé vált, noha tanulóinknak jelentős része a szűkebb régió, jellemzően három megye (Komárom-Esztergom, Budapest és Pest megye) diákjait fogadja. Legújabb felmérésünk adatai szerint a hozzánk érkező diákok motivációját nagyobb százalékban alakítja a német nyelv magas szintű megtanulása és csak másodsorban a német nemzetiséghez való kötődés. A nemzetiségi származású gyerekeink sem rendelkeznek német anyanyelvi tudással. A felvételi vizsgák sokéves tapasztalatai alapján a bejövő diákok esetében a kiindulópont a szerény vagy jó idegen nyelvi kompetenciaszint. Mivel diákjaink igen sok iskolából jönnek, így rendkívül heterogén nyelvi és általános felkészültséggel rendelkeznek, jelentős számban vannak nem, vagy más nemzetiségi származású diákjaink. Nyelvoktató és nemzetiségi oktatásunk elsődleges feladata tehát, hogy a túlnyomórészt magyar anyanyelvű tanulók számára biztosítsa a nemzetiségi nyelv magas szintű elsajátítását. A nyelvoktató oktatási típusban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy mellett a nemzetiségi népismeretet, az ének-zenét és a testnevelést tanítjuk német nyelven. Ezt a képzési formát csak a 7-8. évfolyamon választjuk. A 9. évfolyamtól kezdődően kizárólag a kétnyelvű oktatási formát alkalmazzuk. Iskolánkban természetes jelenségnek tekintjük a kétnyelvűséget a tanítási órák keretében, a folyosókon és a tantestületi szobában zajló beszélgetésekben, valamint a különféle rendezvényeken egyaránt. Az anyaországi vendégtanár, lektor jelenléte intézményünkben szintén igen jelentős lehetőség a nyelvtudás bővítésére. Törekszünk a német nyelv tanórán kívüli használatára nemcsak rendezvényeinken, hanem a privát életben is. A német tanárokkal való adminisztrációs vagy egyéb ügyeket diákjaink már csak német nyelven intézhetik. Szeretnénk elérni, hogy a folyosókon is egyre többször hangozzon fel a német szó, tanár és tanár, tanár és diák, illetve diák és diák között.

5

2.2 Biztosítjuk a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését A nemzetiségi nyelv magas szintű megtanulásának folyamata nem képzelhető el a kultúra közvetítése nélkül. Pilisvörösvár helyi német nemzetiségi kultúrája, a Művészetek Háza, a Német Nemzetiségi Önkormányzat programjai és a város Budapest-közelsége kiváló lehetőséget kínálnak a nyelv és a nyelven keresztül a kultúra élményszerű befogadására, és a kulturális lehetőségek sokszínűségén át (nemzetiségi tánc, fúvószene, bálok, sváb és német nyelvű színielőadások, performance-ok, tárlatok, filmbemutatók, felolvasóestek, stb.) a nyelv elmélyültebb megismerésére. A helyi adottságokat (pl. a Lahmkruam park, a helytörténeti múzeum történeti információi, az Andrusch-Fóti-Müller sváb nyelvű kötete, a FogarassyFetter Pilisvörösvár monográfia, a Temetők könyve, stb.) fokozottabban átgondolva kell beépíteni az élményszerű oktatásba, miként azt is ki kell használni, hogy élnek a településen szép számmal a régi dialektust még beszélő emberek, akik szívesen találkoznak fiatalokkal és személyes tapasztalataikat megosztva hiteles népismeretet, történelmet és kultúrát közvetíthetnek. 2.3 Biztosítjuk a hagyományőrzést- és teremtést Minden olyan hagyományt és új törekvést ápolunk, mely a hagyományőrzéshez hozzájárul. A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti, konkrétan a részvételt a település nemzetiségi életében (Vörösvári Napok, szüreti felvonulás, bálok), illetve a saját rendezvényeink nemzetiségi tartalmakkal való megtöltését (nemzetiségi nap, alapítványi sváb bál, szalagavatókon sváb dal és tánc, stb.). A tanítási órákon az információ-hordozókat úgy válogattuk ki, hogy azok elsősorban a nemzetiségi önismeret kiteljesedését szolgálják (pl. a Magyar Televízió „Unser Bildschirm” c. német nemzetiségi műsora, a rádióadók nemzetiségi adásai, a lakóhely történetét és kulturális életét feldolgozó szerzők munkáinak bemutatása, illetve személyes előadások, a Neue Zeitung cikkeinek feldolgozása, a német nyelvű média követése stb.). A nemzetiségi nevelési és oktatási program végigvonul minden évfolyamon. Ezeken az órákon a tanulók forrásértékű irodalmi, tudományos és lakóhelyük történetét feldolgozó munkák segítségével ismerkednek a magyarországi németség történelmével és kultúrájával, illetve gyakorlati tevékenységük eredményeit dolgozzák fel. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink figyelmét ráirányítsuk a XVII. század végén, illetve a XVIII. század elején tapasztalható, a németség tömeges betelepedésén kívül a magyarság államalapítása korából származó kapcsolatokra is. Ezeknek a kapcsolatoknak a fontosságát I. Istvántól napjainkig hangsúlyozni kell, hiszen a magyarság ezek révén kötődött számtalan szállal a fejlettebb és műveltebb Nyugat-Európához. Mivel a régiónkban élő hagyományok gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással. 2005-ben iskolánk felvette Friedrich Schiller, német költő, drámaíró, történész és gondolkodó nevét. A névadó tiszteletére évente Schiller-napokat rendezünk, ahol a diákok projektnap keretében a modern anyaországi kulturális örökséggel ugyanúgy megismerkednek, mint a helyben élt ősök szokásaival és kultúrájával. Iskolánk évente lehetőséget biztosít legalább egy, professzionális vagy amatőr német nyelvű társulat vendégjátékára (Deutsche Bühne Seksard, a temesvári Nikolaus Lenau Lyzeum, intézményünk színházi partneriskolája, német nyelvterületről vagy Magyarországról -pl. Gabriela Hadzsikosztova - érkező vendégelőadók, stb.), illetve kedvező anyagi feltételek 6

megléte esetén szervezője valamely regionális vagy országos színházi fesztiválnak. Az iskola 12. éve működteti a német nyelvű színtársulatát, a PaTháliát és vendégjátékaikat minden lehető eszközzel támogatja. Ezekkel a kulturális akciókkal intézményünk kimondott célja a közönségnevelés, új hagyományok teremtése és az általános iskolás fellépőink, látogatóink iskolánkba csábítása is. 2.4 Biztosítjuk az önismeret kialakítását Iskolánk tanulóinak jelentős része olyan településről jön, ahol a lakosság nagyobbik hányada kettős – német és magyar – identitással rendelkezik. A jelen helyzet ismeretében megállapítható, hogy ebben a környezetben alapvetően az iskola biztosítja az interkulturális kétnyelvűséghez feltétlenül szükséges erős öntudatot, világos orientációt, stabil etnikai identitást. A hagyományok kultúrateremtő jelentősége mellett tanulóinkban olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai generáció azonosulni tud. A nemzetiségi hovatartozás érzésének megtartásában meghatározóan fontos szerepe van a nyelvnek. Ebből következően a nemzetiségi nyelv oktatása alapfeladatként vonul végig napi pedagógiai gyakorlatunkon. Minden közösségi érték, kötődés, de még az ősök példájának és életének tisztelete is csak a nyelven keresztül valósulhat meg. Nevelési rendszerünknek része a német partnerkapcsolatok ápolása és a diákcserék rendszeres megszervezése. A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb országának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és ezeken keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert. A mások életviszonyaival való megismerkedés lehetőséget nyújt az összehasonlításra, ezáltal az énkép formálására is. Annak megtapasztalása, hogy nyelveket beszélni érték, az ősök nyelvét használni pedig emocionális kötődések révén dupla érték, elengedhetetlen jelentőségű az önismeret kellő mértékű fejlesztéséhez. 2.5 Biztosítjuk a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását A nemzetiségi joggyakorlás megismertetése a tanulókkal - azok életkori sajátosságainak megfelelően - a német nemzetiségi órákon elméleti alapvetéssel kezdődik, melyeket diákjaink sokszínűen ültethetnek át a gyakorlatba (pl. a DÖK-ben való részvétellel, nagykorúként települési önkormányzat tagjaként, egyesületi aktivitással, a választásokban vállalt sokrétű feladatokkal, a GJU tagjaként, stb.). A nemzetiségi jogokon túl történelem, társadalomismeret és osztályfőnöki órákon megismerkednek az egyetemes emberi jogokkal, az állampolgári jogokkal, az önérvényesítés lehetőségeivel az Európai Unió keretein belül.

Segítjük a nemzetiséghez tartozó tanulót identitása megtalálásában, megőrzésében és fejlesztésében. A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A nemzetiséghez való tartozásnak számos érzékeny vetülete van. Egyrészt működnek még rossz tapasztalatokból származó beidegződések a kulturális-nyelvi hovatartozás felvállalását 7

illetően, másrészt sok tanulónk családnevében, családi legendákban, történetekben, szokásokban hordozza identitását, de mivel a dialektust nem beszéli, nem is meri felvállalni német nemzetiségi identitását. Az identitástudat kialakulásának bizonyos emberi feltételei is vannak, és amíg akár kiélezett helyzetben ezekkel nem szembesülünk, míg nem érünk meg az identitás megfogalmazására, tudatosítására, addig rejtve marad énünknek ez az alapvető komponense talán még előttünk is. Sok függ az identitás kérdésének kezelésében az osztályközösség összetételétől, és kiemelt szerepe van az adott osztályfőnök, nyelvtanár és a szaktanárok empátiájának, illetve tudatos előkészítő munkájának az identitástudat kérdéskörének megközelítésében. A német népismeret órákon előkerül a családfa kérdése, a hagyományos német foglalkozások, a névtan, az ünnepségeken a dirndli, de ezek elszigetelt élményekként nem szolgálják az identitástudat kialakítását. A legfontosabb tényező az identitástudat fejlesztésében, hogy az iskola folyamatosan mutasson követendő példákat, az adott vagy más nemzetiség hiteles képviselőit, lehetőleg tantestületében, de rendezvényein és tanórai tartalmaiban is. E törekvésünk tiszteletben tartását minden diákunktól elvárjuk, függetlenül attól, hogy nemzetiségi családokból kerülnek-e hozzánk vagy sem, valamint megkívánjuk valamennyi pedagógusunktól is, függetlenül attól, hogy maguk rendelkeznek-e kettős identitástudattal vagy sem. 2.6

Nyilvánvalóvá tesszük tanulóink számára a nyelvi és kulturális gazdagság előnyeit

Az általános műveltségi anyag mellett minél több olyan gyakorlati ismeretet törekszünk elhelyezni középfokú képzési rendszerünkben, amely növelni tudja tanulóink érvényesülési esélyeit a munkaerőpiacon. Fontos számunkra az interkulturális szemlélet kialakítása a tanórán és azon kívül is. Ünnepségeink, megemlékezéseink az alkalomtól függően két-, illetve egynyelvűek (nemzetiségi nyelvűek). Rendkívül fontosnak tartjuk a korábban már említett németországi partnerkapcsolatainkat (Altenkirchen, Ulm), hiszen a tanulók és a kollégák kölcsönös látogatásai nyelvi ismereteik fejlesztését, tökéletesítését szolgálják, valamint újabb pedagógiai és szemléleti ösztönzést nyújtanak. A régió általános iskoláinak több éve már Bleyer Jakab Nyelvi versenyt szervezünk, azzal a kimondott céllal, hogy az iskolánkban való továbbtanulási szándékot és a német nyelv iránti elkötelezettséget erősítsük. Kialakultak kapcsolataink az ország összes többi német nyelvű nemzetiségi középiskolájával is: Diákjaink tehetségtől függően fordító- szavaló-, matematikaés fizikaversenyeken, projekteken – pl. Lesefüchse, Jugend debattiert, Iuvenes translatores és Abgedreht stb. - , valamint drámafesztiválokon évente többször találkoznak más iskolák képviselőivel. Ezeken a versenyeken csakúgy lehetőség nyílik a tanulók közti eszmecserére, mint ahogy a Goethe Intézet, a ZfA, az LDU, vagy éppen iskolánk által szervezett konferenciákon, továbbképzéseken a különböző nemzetiségi iskolákban dolgozó tanárok között is. Ezek a beszélgetések, tapasztalatcserék tanár és diák vonatkozásában is mindig innovatívak. Német munkaközösségünk kiemelten figyel a diákösztöndíj-lehetőségek maximális kihasználására. Diákjaink sikeres pályázatait minden módon segítjük, a pályázatfigyeléstől a tanácsadáson át az ajánlások megírásáig. Számos tehetséges diákunk vett részt az elmúlt években a pl. baden-württembergi, Goethe intézeti, a Pädagogischer Austauschdienst der Kultusministerkonferenz, a „Jugend in Aktion” Európai Uniós támogatásával megvalósult, a bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi Tehetséggondozó Műhelye, az „IfA-Institut für Auslandsbeziehungen” /Külföldi Kapcsolatok Intézete által kiírt ösztöndíjak keretében 8

hosszabb-rövidebb anyaországi tartózkodáson. Szinte minden évben van nemzetiségi szociális ösztöndíjasunk, Valeria Koch-díjasunk, a kollégium bejelentett GJU baráti körként számos előnyt élvez, figyeljük továbbá a Neue Zeitung aktuális (pl. irodalmi vagy filmkészítő) pályázatait is, amelyekkel diákjainkat nyelvtudásuk alapján előnyökhöz juttathatjuk. Paschiskolaként a Goethe intézet programjai esetén külön előnyöket élveznek tanulóink. Az iskola mindent megtesz a jó kapcsolatok ápolásáért a magyarországi és a régiós német vagy kétnyelvű sajtóval (pl. Neue Zeitung, Barátság, Deutsches Wort, ZfL des ZfL, Pester Lloyd és Banater Zeitung), illetve német és magyar nyelvű rádióval, televíziós produkcióval. Jubileumi alkalmakkor az elmúlt években kétnyelvű iskolai évkönyvekben számoltunk be büszkeségeinkről. Tesszük mindezt azért, mert iskolánk pozitív publicitása implicit módon kihat iskolánk már meglévő és leendő diákjainak helyzetbehozására. 2.7 Megismertetjük tanulóinkat az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáival Kisebbségben létező nemzetiségi intézményként alapvető érdekünk, hogy tanulóink felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. Ennek a kérdéskörnek vannak tanórai (pl. történelem, népismeret, német -nemzetiségiirodalom, osztályfőnöki, stb.) vetületei, illetve tanórán kívüliek, pl. Holokausztmegemlékezés, a kommunista diktatúra áldozatai-megemlékezés, kitelepítési megemlékezés, a német egység napja stb.) A tantestület nemzetiségi tematika iránti érzékenyítése céljából az elmúlt években számos tanulmányi kiránduláson vett részt nemzetiségi településeken. Tapasztalatait változatos módszerekkel tovább is adja diákjainak, pl. úgy, hogy osztálykirándulásait a magyarországi német nemzetiségi településekre szervezi. 2.8 Tanulóinkat más iskolatípusba járó diákokkal azonos vagy jobb esélyekkel készítjük fel az érettségi vizsgára és továbbtanulásra A nemzetiségi képzési forma kétségtelenül többletterheket ró diákjainkra és tanárainkra egyaránt. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy mindezen erőfeszítések megtérülnek. A német nyelven oktatott tárgyak közül még mindig a humán tárgyak vannak túlsúlyban. A nyelvi-irodalmi együttes óraszám magyar és német nyelvből eléri, helyenként meg is haladja az országban működő irodalmi-drámai tagozatok óraszámait – ilyen feltételek mellett a humán irányú továbbtanulásra való felkészítés a mi iskolatípusunkban különösen erős. Az emelt szintű érettségi vizsgára német nemzetiségi nyelv és irodalomból minden, arra jelentkezni kívánó diákunkat felkészítjük. Tanulóink a DSD-II. nyelvvizsga birtokában és felkészítő munkánknak köszönhetően sikerrel tanulhatnak tovább németországi felsőoktatási intézményekben, ezen kívül jobbak az esélyeik a munkaerőpiacon, mint a nem nemzeitségi képzésben részt vetteknek. Felkészítjük tanulóinkat a nemzetiség anyanyelvi, irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is. Tanulóink nyelvi fejlődését folyamatos mérésekkel kontrolláljuk, melyek fontos jelzésekként szolgálnak diáknak, tanárnak és szülőnek egyaránt. Az időszakos kisebb számonkérések mellett a 11. és 12. évfolyamon tanévente legalább kétszer az évfolyamon tanító szaktanárok részvételével közösen értékeljük a tanulói szövegalkotások tapasztalatait. Ezen túlmenően a legnagyobb nyelvi-irodalmi mérési pontok a következők: 9

Nyelvi előkészítő évfolyam vége – komplex év végi mérés az 5 területből (hallás utáni szövegértés, olvasásértés, szövegalkotás, nyelvtani felmérés és szóbeli vizsga). 8. évfolyam vége – a DSD-I. nyelvvizsga megszerzésének lehetősége. 11. évfolyam vége – kisérettségi nemzetiségi német nyelv és irodalomból és történelemből szóban, hallás utáni szövegértés és olvasásértés-mérés, standard, írásban. 12. évfolyam - szövegalkotás-mérés, illetve a DSD-II. nyelvvizsga megszerzésének lehetősége. 12. évfolyam vége – nemzetiségi német nyelv és irodalom emelt és középszintű érettségi vizsga, rendeletben szabályozott nyelvvizsga-szerzési lehetőségekkel. A DSD-I, DSD-II. nyelvvizsgákra minden diákunkat felkészítjük, aki jelentkezni óhajt rá. A fentieken kívül több diákunk választja az iskolán kívüli (pl. Goethe Intézeti) nyelvvizsga megszerzését, mivel az külső megmérettetésnek számít és kevésbé kötött fix időponthoz, mint a fentiek. Az iskolai oktatásban kiemelt szerepet kap az anyanyelv, az irodalom és a kultúra tanítása. Törekszünk a gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a használható, magas szintű nyelvtudás átadására. Az irodalmi nevelés központi feladata a nemzetiség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a nemzetiség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Iskolánkban minden tanuló évente legalább egy, a 10. évfolyamtól kezdve minimum évente 3 német nyelvű könyvet olvas el, tanári segítség, fokozatos önállósodás mellett. A növekvő biztonságú nyelvtudással párhuzamosan egyre komplexebb lírai és drámai szövegeket is bevezetünk az oktatásba. A lehetőségekhez mérten évente legalább egyszer igénybe vesszük a VUDAK nagylelkű támogatását, mellyel lehetővé teszi a nemzetiségi iskolák tanulóinak író-olvasó találkozóját magyarországi német alkotókkal. Törekszünk arra, hogy minden tanulónk a tankötelezettség végére magasabb szintű, önálló nyelvhasználó legyen. Határozott törekvésünk, hogy a nálunk végzett tanulóknak legalább 90 %-a igen magas szintű, az anyaországban is kiválóan használható, legalább B2 szintű nyelvtudást sajátítson el. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünkben fontos feladat a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, a személyiségfejlesztés. Támogatnunk kell a diákokat abban, hogy kibontakoztassák személyiségük adottságait. Munkánkat úgy kell megszerveznünk, hogy segítsük tanulóinkat eligazodni és választani az iskola által felkínált lehetőségek között. Az iskolában a személyiségfejlesztés fontos színterei a tanórai és a szabadidős programok. 3.1. Személyiségfejlesztés a tanórákon A tanóra alapkövetelménye a jó hatásfokú munka. Ez csak megfelelő tanár-diák viszony esetén lehetséges: az egymás nézeteit és személyiségét tiszteletben tartó viszonyban. A tanár szándékozzon a gyerek személyiségét kiteljesíteni, a diák törekedjen a fejlődésre! Tiszteljék meg egymást udvarias hangvétellel! 10

A pedagógus magatartása, rendezett, ápolt külseje, megjelenése, tudása, hivatásához való hozzáállása mindig példaadó a gyerek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a diák fogadja el a pedagógus személyét, mert ellenkező esetben a tanár ellenszenvet alakít ki mind a tantárgyaival, mind saját személyével szemben, amely a tanulási folyamatot hátráltatja, egyes esetekben gátolja. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy ilyen esetekben rendezze a konfliktusokat. A személyiségfejlesztés fontos tényezője az akarat erősítése. A pedagógusnak olyan légkört kell teremtenie a tanórákon, hogy a diákokban igény ébredjen a továbblépésre, s önbecsülésük miatt is törekedjenek saját személyiségük, tudásuk fejlesztésére. Az önismeret fejlesztését leginkább osztályfőnöki órákon segíthetjük, bár természetesen minden tanórán biztosítanunk kell a diákoknak azt a lehetőséget, hogy megismerjék és reálisan értékeljék képességeiket. Az alsóbb évfolyamokon elsődleges cél, hogy a tanulók tanulják meg érdekeiket úgy képviselni, hogy az másokat ne sértsen, azonban maguk is érvényesülni tudjanak. Célunk az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás, valamint az egyéniség megerősítése, az elfogadott értékrendszer belső jellemképző erővé alakítása, a magasabb rendű kognitív tevékenységek fejlesztése. A felsőbb évfolyamokon a tanuló megalapozott tudásával már fejleszthető a saját stabil értékrendszer, önálló világnézet kialakítása, valamint a magasabb rendű kognitív követelmények: az analízis, a szintézis, az értékelés. Ebben az időszakban a diák már képes a bonyolultabb összefüggések (matematika, fizika, kémia, történelem, irodalom) megértésére. Véleményét logikus, jól szerkesztett szövegben, érett módon tudja kifejteni. Ennek érdekében a pedagógusnak változatos módszereket kell alkalmaznia. A passzív befogadást jelentő frontális tanítást egyre nagyobb mértékben fel kell váltsa a tanulók aktív működését igénylő differenciált foglalkozás, a kooperatív vagy a csoportmunka. Fontos a tanulók motiváltságának fenntartása, a környező jelenségek iránti nyitottság kialakítása. A tanulásmódszertant beépítjük programunkba. A tanulásmódszertan segítségével jól fejleszthetjük a figyelmet és koncentrációs képességet, a logikai készségeket, a szövegértést és szövegalkotást, a kommunikációs készségeket, az önálló ismeretszerzés képességét, a tanulók kreativitását és a hatékony tanulási technikák elsajátítását. Mindezeket az alsóbb évfolyamokon a tanórákon alkalmazva, a tanári módszertanba beépítve valósítjuk meg. A tanár feladata minél több szóbeli állásfoglalás lehetőségének biztosítása, nemcsak felelés, hanem órai beszélgetések keretében is. Pl.: tanulói kiselőadások, tanórai blokkok szervezésével, projektek kidolgozásaival, kisérettségik megszervezésével. A színvonalas írásbeli megnyilatkozás lehetőségét is biztosítani kell, nemcsak órai írásbeli dolgozat keretében, hanem pl.: tablók, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok stb. elkészítésével. Célunk, hogy a tanuló legyen képes önálló megnyilvánulásra, véleményének egyéni megfogalmazására, hogy színesíteni tudja munkáját, feladatokat kezdeményezzen az őt érdeklő témákban akár házi dolgozat, akár órai előadás keretében. Fontos, hogy a tanuló vállalja tudását és egyéniségét, éretten képviselje saját és társai érdekeit. 11

Ezek a célok csak akkor valósíthatóak meg, ha a pedagógus következetesen javítja a dolgozatokat és a feleletek logikai hibáit, ha folyamatosan tájékoztatja a tanulót viselkedési, megjelenési, előadásmódjának (általában kommunikációs) hibáiról és javítási lehetőségeiről: ha a pedagógus igényes megnyilvánulást vár el a tanulótól és ő maga is igényes munkát végez. A tanulói munkát már nem elég órán segíteni, a kiselőadások, projektek megfelelő színvonalú előkészítése több időt, szellemi ráfordítást kíván tanártól, diáktól egyaránt. A 12. évfolyamban meghatározó esemény az érettségi. Ez diák és tanár számára egyaránt olyan megmérettetés, amely komoly előkészületeket igényel. Ha az érettségi vizsga értékét és színvonalát meg akarjuk őrizni, biztosítanunk kell az alapos felkészülést. A sikeres, jó eredményű érettségi feltétele, hogy diákjainkat kiegyensúlyozott, kulturált, önálló, kreatív gondolkodású emberekké neveljük. Célunk, hogy a diák törekedjen elképzelései megvalósítására, keresse a neki legmegfelelőbb utat a továbblépésre, ne a felnőttre bízza a kizárólagos döntést jövőjét illetően. Fontos, hogy ismerje jelene problémáit, történéseit, tudjon azokról vitatkozni, állást foglalni, vállalja fel hovatartozását (családi, etnikai, nemzeti) és tolerálja másokét, törekedjen személyisége alakítására, tudásának további gyarapítására. 3.2. A tanórán kívüli személyiségfejlesztés A tanórán kívüli személyiségfejlesztés több téren valósítható meg: a tanórához kapcsolódó, az iskolai közösséghez kapcsolódó, valamint a családi és szociális helyzethez kapcsolódó formában. Nevelő-oktató munkánkban a szabadidős programok szervezésekor fontosnak tartjuk a diákok önállóságra nevelését. Szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulók az intézmény védettségében nincsenek kitéve nagyobb súlyú, felelős döntéseknek. Segítenünk kell őket abban, hogy mindennapjaikat, közösségi életüket maguk szervezzék. Meg kell tanítanunk őket életmódjuk, életritmusuk helyes kialakítására, programjaik okos szervezésére, idejük ésszerű beosztására. Környezetünkben intenzíven jelen vannak a német nemzetiségi hagyományok – tánc, színház és zenei élet – amelyek tanulóinkat inspirálják az ebben való részvételre. Az elsősorban német nyelvű színjátszás, az író-olvasó találkozók szervezése, kiállítások rendezése, a német nyelvű iskolai ünnepségek, rendezvények egyaránt a német és magyar kultúra jobb megismerését szolgálják. Fontos, hogy kihasználjuk a főváros közelségéből eredő lehetőségeket. A színház- és múzeumlátogatások szervezésével ébresszük fel a tanulók kultúra iránti belső igényét. A Goethe Institut, a Deutsches Theather és a Haus der Ungarndeutschen programjainak igénybevételével pedig nemzetiségi szocializációs hátteret biztosítunk.

12

4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot javítására és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.  Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  Olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.  Törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. 4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik.

13

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja  fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,  felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái  

Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon, testnevelés órán a7. illetve a 9. évfolyamon, valamint osztályfőnöki órákon. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. A kollégiumban önkéntes jelentkezés formájában, csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel.

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei:  a család,  az iskola,  az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:  tanítási órák A pedagógus kiemelt figyelmet fordítson arra, a tanulók elismerjék egymás munkáját, segítsék a gyengébb tanulókat. Egyetlen osztályban sem érezze magát „stéber”-nek a jó tanuló. A csoport és kooperatív foglalkozások jó alkalmat adnak közösségfejlesztésre. 

tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások Az osztályfőnököknek jelentős szerepük van az új osztályközösségek kialakításában. Közös programokkal, közösségi játékokkal elősegítik, hogy a diákok minél jobban megismerjék egymást. Fontos feladat a beilleszkedési problémák kezelése. Fontos szempontnak tartjuk, hogy az osztályban a jól tanuló, emberileg is értékes személyek legyenek népszerű vezető egyéniségek. A negatív hatást kifejtő tanulók tevékenységét határozottan kell pozitív irányba terelni. A közösség fejlesztésére jó lehetőséget biztosít az osztálykirándulás. Az anyagi nehézségek ellenére módot kell találni arra, hogy a tanulók Magyarország történelmi nevezetességei közül minél többet megismerjenek. 14

Iskolánk a hét minden napján a késő esti órákig nyitva tart, így a tornaterem és a tornacsarnok – felnőtt felügyelet mellett – tanítási időn túl is minden nap tanulóink rendelkezésére áll. További lehetőséget jelent a sportolásra a diáksportkör-foglalkozás. 

diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások Iskolai szinten a tanulók közösségének vezetője a diákönkormányzat, melybe az osztályok 2-2 főt delegálnak. Ez a szervezet az, ahol diákjaink megtanulják a demokráciával együtt járó felelősséget, kibontakoztathatják kreativitásukat és szervezőkészségüket.



szabadidős tevékenység Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. Iskolánkban a közösségi élet fontos központja a könyvtár. Több ezer német és magyar nyelvű kötettel, folyóiratokkal, internet-hozzáférési lehetőség rendelkezünk, biztosítva ezzel a kéttannyelvű, nemzetiségi oktatás feltételeit. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a kötelező irodalom elegendő példányán kívül a modern tudomány és a mai irodalom – kiemelten az ifjúsági irodalom - jelentős műveit, szakkönyveit is beszerezzük. Különösen fontos a nemzetiségi profilú könyvgyűjtemény, hiszen a német nyelvű segédanyagokat tanulóink nagy része máshonnan nem tudja beszerezni. A szakmai, pedagógiai könyvtár a tanárok mindennapi munkáját segíti. A videotéka, a DVDgyűjtemény és az internet-hozzáférés diákjaink ismereteit bővíti, valamint lehetővé teszi a szakórák színesítését, könyvtári projekt-órák tartását. Újonnan felvett tanulóink részére augusztus végén gólyatábort szervezünk, melynek az intenzív nyelvi képzés mellett közösségkialakító hatása is van.

6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.               

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 15

       

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre             

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzskönyvek megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

16

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a gimnáziumi nevelésnek. Kollégáink és diákjaink rendszeresen végzik ezt a tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt az intézmény anyagilag elismeri vagy nem. A tehetséggondozás elsősorban szaktanári feladat, hiszen az iskolánkba felvett tanulók közül tanítási órákon viszonylag hamar kitűnnek egyes tanulók a tehetségükkel. A velük való foglalkozás legegyszerűbb módja a differenciált órai munka. Tantárgyi szakkörökön lehetőséget biztosítunk tanulóinknak arra, hogy kiegészíthessék ismereteiket. Felmenő rendszerben előkészítjük a DSD-vizsga különböző fokozatait. A nyolcadik osztályosoknak megszervezzük a DSD I vizsgát, melyre fel is készítjük őket. A12. osztályos tanulóknak pedig a DSD II vizsga letételére van lehetőségük, mellyel nemcsak nyelvtudásukat bővítjük, hanem megteremtjük a Németországban való továbbtanulás lehetőségét is. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tanulók önképzése és tehetségfejlesztése érdekében különböző versenyeket szervezünk. A vers- és prózamondó versenyt egyaránt megszervezzük német, angol és magyar nyelven. A műfordító verseny német és angol nyelvből is érdekes kihívás. Német nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, matematikából évfolyamszintű versenyeken is összemérhetik tudásukat diákjaink. A 11-12. évfolyamosok pedig az OKTV különböző fordulóin vesznek részt. Tehetséges diákjainkat évente benevezzük a nemzetiségi és a kéttannyelvű iskolák számára meghirdetett különböző versenyekre. Fontosnak tartjuk, hogy az egyéb területen tehetséges gyerekek is számot adhassanak tudásukról, különböző vetélkedőkön, „Ki mit tud?”-on. Figyelemmel kísérjük a tanulók számára kiírt pályázatokat, ösztönözzük tanulóinkat az azokon való részvételre (pl.: Goethe-ösztöndíjak, nyári németországi tanulmányi ösztöndíjak, nemzetiségi pályázatok, Valeria Koch Díj).

17

7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás;  rendszeres korrepetálás évfolyamonként;  szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal;  ingergazdag környezet kialakítása;  a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése;  a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése;  ok-okozati összefüggések feltárása;  negatív környezeti hatások kiszűrése;  a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;  a továbbtanulás irányítása, segítése. A nemzetiségi kétnyelvű oktatás miatt különösen fontos a gyengébb német nyelvtudással rendelkező tanulók felzárkóztatása, mivel hiányos nyelvtudásuk miatt több tantárgyból is gyorsan hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezen tanulókkal való külön foglalkozást a kilencedik évfolyamon még szeptemberben el kell kezdeni, és segíteni kell a német nyelven történő tananyag elsajátításában. A gyengébb képességű tanulóinknak korrepetálásokon, egyéni foglalkozás keretében adunk segítséget a tananyag könnyebb feldolgozására. A 9. évfolyamon matematikából és magyar nyelvtanból végzünk szűrést annak érdekében, hogy a gyengébb tudásúakat kötelező korrepetálásban részesítsük. A pedagógus feladata a tanórákon olyan oldott légkör kialakítása, ahol a tanulók nyugodtan, stressztől mentesen adhassanak számot tudásukról. A nehezebben tanuló diákokat úgy juttatjuk sikerélményhez, hogy lehetőséget adunk számukra kisebb anyagrészekből való beszámolásra is. Sikertelen dolgozat esetén a szaktanár az adott körülmények figyelembevételével dönthet, ad-e lehetőséget a dolgozat újraírására. 7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánk jellegéből következik, hogy igazán deviáns gyerekek ritkán kerülnek felvételre iskolánkba. A 7-8. évfolyamon azonban többször találkozunk hiperaktív tanulókkal. A velük való törődés különmunkát igényel a szaktanártól, hisz ezeket a gyerekeket csak nagyobb, más struktúrájú terheléssel lehet lekötni. Az osztályfőnökök az érintett tanulók szüleivel szinte napi kapcsolatban vannak és szülői segítséggel próbálják a hiperaktív diákok magatartását megfelelő korlátok közé szorítani. Évről évre növekszik a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. A velük való foglalkozás kiemelt szakértelmet kíván, ezért minden osztályban külön hangsúlyt fektetünk a korai felismerésre, annak érdekében, hogy őket mielőbb szakemberekhez irányítsuk. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot ápolunk a helyi nevelési tanácsadóval. Mivel iskolánk nem kötelező feladatot ellátó intézmény, ezért fejlesztő pedagógussal nem rendelkezünk. 18

Az idegen nyelv alól felmentett tanulókat nem áll módunkban intézményünkbe felvenni. Nagyobb nehézséget jelent a 16 éves korosztály serdülőkori problémáinak kezelése. A szülőknek az anyagi jólét megteremtése érdekében végzett munkájuk mellett egyre kevesebb az idejük a gyermekükkel való foglalkozásra. Mindemellett a serdülők napi túlzott számítógéphasználata is rányomja bélyegét az otthoni kapcsolatokra. Ezeknél a gyerekeknél jelentkeznek elsősorban az igazolatlan hiányzások, és áll fenn leginkább a kábítószer-fogyasztás veszélye. Az igazolatlan hiányzások elkerülése érdekében elvárjuk, hogy a szülők gyermekük távolmaradását (betegségét) telefonon is jelezzék az osztályfőnöknek. Igazolatlan hiányzás esetén a szülőt a jogszabályi keretek betartásával azonnal értesítjük. 7.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A tanulóinkkal a legközvetlenebb kapcsolatot kiépítő osztályfőnök saját tapasztalatából, a szaktanárok vagy az osztálytársak jelzéséből észre kell vegye, ha valamelyik tanulóval komoly probléma van. Ezek a problémák leggyakrabban családi körülményekre vagy a tanuló személyiségzavaraira vezethetők vissza. Az érettségi előtti időszakban fokozottabban figyelünk labilis idegzetű diákjaink lelkiállapotára. A növekvő társadalmi feszültségek miatt egyre több diáknál merülnek fel pszichés problémák. Ennek megoldása nem kizárólag a pedagógus feladata. Egyre inkább szükségét érezzük egy iskolapszichológus alkalmazásának. Tantestületünk igen fontosnak tartja a drogmegelőzési programokat. Ennek keretében a tanári értekezleteken, illetve az osztályfőnöki órákon sokat beszélgetünk, filmeket vetítünk, előadókat hívunk meg. Az osztályfőnökök minden tanév elején (szeptember végéig) felmérik a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket megtesszük. A diákok túlzott terheltségének megakadályozása érdekében a pedagógusok és a diákok együttesen a témazáró dolgozatok íratásának időpontját összehangolják. Tantestületi határozatunk értelmében a diákokkal egy nap kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. A gyámhatósággal folyamatos kapcsolatban állunk, melynek szakértői az osztályfőnököket tájékoztatják az aktuális törvényi és rendeleti változásokról.

19

7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A fentiekben ismertetett hátrányok enyhítésére a következő lehetőséget látjuk:  Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körét a jogszabályok meghatározzák.  Az anyagilag rászorulók részére tartós tankönyveket biztosítunk.  Iskolánk „Tehetséges Gyermekekért” Alapítványa az aktuális programok során csökkenti a rászoruló tanulók hozzájárulási költségeit.  A menzai térítési díjak esetében a három-, vagy többgyermekes családoknál a törvény alapján meghatározott kedvezményeket alkalmazzuk.  Szükség esetén a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól kérünk támogatást a menza térítési díjához.  Az osztályfőnökök az osztálykirándulások szervezésekor a költségek minimalizálására törekszenek. 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az aktuális kérdések megbeszélése történik.

20

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 9.1.A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A témától függően az alábbi fórumokon tájékoztatjuk a diákokat:  osztályfőnöki órák  DÖK gyűlések  iskolagyűlés A tanulók egyéni problémáikkal óraközi szünetekben kereshetik meg a pedagógusokat. 9.2.A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülő és a pedagógus közötti kapcsolattartás, az együttműködés formái iskolánkban a rendszeresen megtartott szülői értekezletek, fogadóórák. Probléma esetén az osztályfőnök, illetve a szaktanár az elektronikus naplón keresztül, vagy telefonon, soron kívül értesíti a szülőt. A szülőnek telefonon előre egyeztetett időpontban van lehetősége a tanárral való személyes találkozóra. Az iskola és a család közötti megfelelő kapcsolat kialakítása az oktatási intézmény alapvető feladata. A pedagógus nemcsak a diák tanulmányi munkáját irányítja, hanem személyiségfejlődését is. Ám a szülők feladata biztosítani a jólneveltséget, a kiegyensúlyozott hátteret gyermekük humán fejlődéséhez. A szülő nem háríthatja a család felelősségét az iskolára, a pedagógus nem kezeltetheti saját és a tanuló közti konfliktusát a szülővel. Mindenkinek megvan a maga feladata ezen a területen, s ezeket a feladatokat fel kell vállalnia. 9.3 Iskola és kollégium Iskolánk épületén belül működik a kollégium, ezért az iskolai és kollégiumi pedagógus folyamatosan tájékozódik a kollégisták tanulmányi eredményeiről. Mivel a kollégiumi nevelő közelebbi kapcsolatba kerül a diákokkal munkája során, a tanulók személyes problémáiról, örömeiről tájékoztatja az osztályfőnököket és a szülőket. A kollégiumi nevelők részt vesznek a tantestületi értekezleteken, iskolai rendezvényeken. 9.4 Kapcsolattartás az iskola egyéb partnereivel A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. A KIR-rendszeren keresztül az általános iskolákat tájékoztatjuk a hozzánk járó tanulók (volt diákjaik) tanulmányi eredményeiről. A Tehetséges Gyermekekért Alapítvány rendszeresen segíti iskolánk tanulóit. A tanulók versenyeztetését, tanulmányi eredményeik elismerését anyagilag támogatja.

21

Felkérések alapján részt veszünk városi rendezvényeken, kapcsolatot tarunk a nemzetiségi önkormányzatokkal, a Goethe Intézettel. Tanulóink nyelvismeretének fejlesztése miatt fontosak cserekapcsolataink, ahol élő nyelvi környezetben gyakorolják diákjaink a német nyelvet. Altenkirchen iskolájával rendszeres diákcsere-utakat szervezünk. Ezeket a kapcsolatokat az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően bővítjük. A tanulók 50 órás közösségi munkájának megszervezéséhez felvesszük a kapcsolatot a város és a környező települések szociális intézményeivel. Mivel tanulóinkat felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra is felkészítjük, folyamatosan figyelemmel kísérjük a felsőoktatási intézmények felvételi követelményeit, tájékoztatóit. 10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 10.1 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 10.2 Az értékelés rendje A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése megegyezik a középszintű érettségi vizsga értékelésével: 25 – 39 % elégséges 40 – 59 % közepes 60 – 79 % jó 80 – 100 % jeles 10.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei Német nyelv és irodalomból, magyar nyelv és irodalomból, angol nyelvből és történelemből a tanulók szóbeli és írásbeli vizsgát is tesznek. A matematika vizsga csak írásbeli részből áll. A többi elméleti tárgyból a vizsgázó szóban felel. Szóbeli felelete előtt minden tanuló 3 perc felkészülési időt kap. A készségtárgyakból gyakorlati vizsgát tesz a tanuló.

22

A vizsgázótól a helyi tanterv megfelelő szintű követelményei kérhetők. A tanítási óra alól felmentést csak azok a tanulók kapnak, akik előrehozott érettségi vizsgát tettek az adott tárgyból. 11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Kilencedik évfolyam második félévétől csak kétnyelvű oktatásból veszünk át tanulót. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Másik nemzetiségi kétnyelvű iskolából történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. 12. A felvételi eljárás különös szabályai A nemzetiségi kétnyelvű képzésbe jelentkező tanulókat németből felvételiztetjük. A felvételi kérelmek elbírálása során azonos pontszám esetén előnyben kell részesíteni azt a tanulót, akinek szülei német nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja. Nem nyerhet felvételt az a tanuló, akit az idegen nyelv oktatása alól felmentettek. Az iskolánkba érkező diákok részére szóbeli felvételi elbeszélgetést szervezünk, ahol kommunikációs kompetenciájukról adnak számot. A beszélgetés célja, hogy meghatározzuk a diák német nyelvtudását és szintjét, hogy a következő tanévtől a szintjének megfelelő nyelvi csoportba kerülhessen. A párbeszédre épülő elbeszélgetés kapcsán a diák képek segítségével mesél egy általános, ismert, az ő életkorához illő témáról, melyek a honlapunkon elérhetők, így például: önmagáról, családról, hobbikról-szabadidőről, egészséges életmódról-étkezésről, szórakozásról, jövőbeli terveiről, az új médiáról, utazásról, az iskoláról, a divatról-zenéről stb. Az értékelés elsősorban a szókincsre és kommunikációs készségre irányul és nem a nyelvtani ismeretek, valamint előre megtanult szövegek-memoriterek kerülnek előtérbe.

23

II. Az intézmény helyi tanterve 1. A választott kerettanterv megnevezése Az iskolánk által választott kerettanterv a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. számú és 4. számú mellékletében foglalt dokumentum, azaz a hatosztályos gimnáziumra és a négy osztályos gimnáziumra vonatkozó kerettanterveket alkalmazzuk, figyelembe véve a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet nemzetiségi oktatásra vonatkozó irányelveit. A nyelvi előkészítő évfolyamra külön helyi tantervet dolgoztunk ki az előírások figyelembe vételével. Intézményünkben a német nyelven oktatott tantárgyakat a táblázatban *-gal jelöljük. Négy évfolyamos gimnázium

Óraterv a helyi tantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Német nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Nemzetiségi népismeret Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek (vizuális kultúra) Művészetek (mozgókép és média) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Német nyelvű órák

5* 4 3 3*

5* 4 3 3*

5* 4 3 3*

6* 4 3 4*

3*

3*

3*

3*

1* 1* 2 2

1* 2

1* 2 2 2* 1*

1* 2 2 2 2* 1*

1*

2 4+1* 1

2 4+1* 1

35 17

36 16

1*

1* 1*

4+1* 1 4 35 15

4+1* 1 4 35 17

Élve a nemzetiségi iskolák számára biztosított azon lehetőséggel, hogy a készségtárgyak óraszáma egy-egy órával csökkenthető évfolyamonként, 9. évfolyamon a vizuális kultúra, a 10. 24

évfolyamon az ének-zene, 11-12. évfolyamon a művészetek tantárgy óraszámát csökkentettük 1-1 órával. A testnevelés órákból 1 óra nemzetiségi tánc. Hat évfolyamos gimnázium A hat évfolyamos gimnázium és a nemzetiségi oktatás előírásait figyelembe véve az alábbi óraszámokat határozzuk meg. Mivel a hozzánk érkező tanulók nyelvismerete különböző szintű, ezért a diákok 7. és 8. évfolyamon különböző szintű nemzetiségi kétnyelvű képzésben részesülnek. A német nyelvből alacsonyabb tudásszinttel rendelkezők megemelt német óraszámban tanulnak. Kilencedik évfolyamtól minden tanuló azonos nemzetiségi kétnyelvű oktatásban vesz részt. Óraterv a helyi tantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

7. évf. kétnyelvű I.

8. évf. kétnyelvű II.

kétnyelvű I.

kétnyelvű II.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

7* 5* 7* 5* 5* 5* 5* 6* Nemzetiségi nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4 Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3 3 3 3 3 Idegen nyelv (angol) 3 3* 3 3* 3* 3* 3* 4* Matematika Történelem, társadalmi és állam2 2* 2 2* 3* 3* 3* 3* polgári ismeretek 1 1* 1 1* Erkölcstan 1* Etika 1* 1* 1* 1* 1* 1* 1* 1* Nemzetiségi népismeret 2 2 1 1 2 2 2 Biológia – egészségtan 2 2 1 1 2 2 2 Fizika 1 1 2 2 2 2 Kémia 1 2* 2 2* 2* 2* Földrajz 1* 1* 1* 1* 1* Ének-zene 1* 1* Vizuális kultúra 1* Dráma 1* 1* Művészetek (vizuális kultúra) 1* Művészetek (mozgókép és média) 1 1 1 1 2 2 Informatika 5* 5* 5* 5* 4+1* 4+1* 4+1* 4+1* Testnevelés és sport 1 1 1 1 1 1 1 1 Osztályfőnöki 4 4 Szabadon tervezhető órakeret 35 34 35 34 35 36 35 35 Rendelkezésre álló órakeret 14 21 14 21 17 16 15 17 Német nyelvű órák A testnevelés órából 1 óra nemzetiségi tánc. Matematikából a tanulók választhatnak, hogy a tantárgyat magyar vagy német nyelven tanulják.

25

A nyelvi előkészítő évfolyam óraterve Tantárgyak

óraszám

kezdő haladó 20 15 Német nemzetiségi nyelv 1 1 Magyar kompetenciafejlesztés 3 8 II. idegen nyelv (angol) 1* 1* Matematika kompetenciafejlesztés 2 2 Informatika 5* 5* Testnevelés és sport 1 1 Osztályfőnöki 33 33 Rendelkezésre álló órakeret Mindkét csoportban a német nemzetiségi nyelv tantárgy keretében heti 2 óra drámát, valamint szaknyelvet is tanítunk. 2. A választott kerettanterv feletti óraszámok A nemzetiségi oktatás miatt szabad órakeret nincs. A német nyelven oktatott tárgyak esetében a nyelvi nehézségek miatt a tananyag elvégzése több időt igényel. A 11–12. évfolyamon szabadon választható órák felvétele lehetséges. A 11–12. évfolyamon meghirdetjük az emelt szintű érettségire való felkészülés lehetőségét heti 2-2 órában: nemzetiségi nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, biológia, fizika, informatika, kémia, matematika, történelem, földrajz. A szabadon választható órák felvételekor felhívjuk a diákok és a szüleik figyelmét, hogy az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése csak a kerettantervi óraszámok felett meghatározott óraszámok teljesítésével lehetséges. A jelentkezés legalább egy tanévre szól. A 12. évfolyamon a szabadon választott órák felvételére csak különbözeti vizsga felvételével van lehetőség. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 3. 1. Taneszközök kiválasztása Pedagógiai munkánk során a magyarul tanított tárgyaknál csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A német nyelven tanított tárgyaknál több esetben nincs Magyarországon forgalomban lévő német nyelvű könyv, ezért ezeknél a tárgyaknál német kiadványokat, vagy házilag sokszorosított 26

kiadványokat használunk. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második félévében tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók –az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. 3. 2. Tankönyv választás szempontjai A tankönyv választásánál döntő szempont, hogy a tananyag felhasználása során jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása  a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. 3. 3.Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Találja meg vagy készítse el azokat a segédeszközöket, melyek a tananyag elsajátítását a legjobban segítik. Használja ki az internet adta lehetőségeket, és annak használatára tanítsa meg a diákokat is. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

27

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gimnázium hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. Ennek érdekében:  Célunk, hogy 8. év végére a tanulók nagy része megközelítőleg középfokú német nyelvtudással rendelkezzen.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességét alapozzuk meg.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.  Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása.  Megalapozzuk vagy elmélyítjük a nemzetiségi tudatot.  Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.  A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátítása, a mentális képességek célirányos fejlesztése, az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. 4.2. A gimnázium 9–13. évfolyamának helyi feladatai A gimnázium 9–13. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg.  A német nyelv magas szintű elsajátítása, melyet a kétnyelvűséggel valósítunk meg.  Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása, melyet a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánunk megvalósítani;  Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  A kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.  A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

28

 

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; Fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyet felmenő rendszerben vezetünk be. A helyi tantervünk szerint (a nyelvi előkészítő évfolyamot kivéve) ebből heti 1 óra nemzetiségi tánc. A csengetési rendhez kapcsolódó (7., 8.) órákon való részvétel (maximum heti egy óra) helyettesíthető az alábbiak szerint:  az iskolai diáksportkörben heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók esetén a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával  az iskola által szervezett csoportos uszodai foglalkozással  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink esetén, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. Az intézményben működő sportkörök:  fiú labdarúgás  leány labdarúgás  röplabda Sportköreink heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk tanulóink számára az országos és a megyei, valamint a területi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit a diáksportkörben teljesítsék. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör vezetője a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

29

6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgyak iskolánkban az emelt szintű érettségire való felkészülés a 11. és 12. évfolyamokon és a heti 2-2 órás délutáni sportfoglalkozások. A választható tantárgyak meghirdetésekor lehetőség szerint közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A pedagógus kiválasztásánál szempontként szerepel az is, hogy melyik pedagógusnak hány tanulója jelentkezik emelt szintre. Az emelt szintű oktatásra való felkészítést vállaljuk nemzetiségi német nyelv és irodalomból, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angolból és biológiából. A többi tantárgyból abban az esetben, ha a jelentkezők száma eléri az öt főt. A 10. év végén az emelt szintre való jelentkezés feltétele legalább a közepes év végi osztályzat. Az éves tantárgyfelosztás elkészítésénél határozzuk meg a korrepetálásokra fordítható órákat valamint az indítható szakköröket. 7. Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. A tantárgyakba beépítve kisebb projekteket készítenek a tanulók pl. népismeretből. Iskolai méretű projektet készítünk a Schiller naphoz kapcsolódva. Ezen kívül a különböző évfordulók is alkalmat adhatnak projektek készítéséhez. 8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:  Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.  A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: – ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, – tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, – tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, – kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.  Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. 30

 A tanulók jogainak fokozott védelme.  Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).  Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.  Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.  A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. Mivel tanulóink jelentős része bejáró, ezért probléma esetén a tanuló lakóhelye szerinti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot kell megkeresnünk. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 9. 1. Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja a tanulók munkájának értékelése, ösztönzése, visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, az önértékelés képességének kialakítása, személyiség fejlesztése. 9. 2. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen  pedagógiailag kifogástalan, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze,  folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,  kiszámítható, nem kampányszerű,  érthető, követhető, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését,  módszertanilag változatos,  konkrét, objektív és igazságos, szükség estén méltányos, 9. 3. Az ellenőrzés, értékelés formái Az értékelés konkrét formáját, anyagát a pedagógus választja ki, törekednie kell azonban – az érettségi követelmények szem előtt tartásával – a helyes arányok kialakítására. Fontos alapelv, hogy a pedagógusnak a tanév elején ismertetnie kell valamennyi értékelési formával kapcsolatos elvárásait, szempontjait. Célszerű kezdetben közösen gyakorolni az értékelést, ezzel is ösztönözni a tanulók helye önértékelését. Hangsúlyozottan érvényes ez a 7. és 9. évfolyam kezdetén, valamint új tantárgy tanulásánál. Ekkor az első két hétben még semmilyen számonkérésre nem kerülhet sor, csak „próbafeleltetés” lehetséges, a jegyet azonban csak akkor lehet beírni, ha az a tanuló számára kedvező és kéri azt. Számon kérni csak a tanított anyagot lehet. Meg nem engedett eszköz alkalmazása esetén a tanuló tudása elégtelen. A munkaközösség vezető rendszeresen ellenőrzi a pedagógusok értékelő tevékenységét, tapasztalataira beszámolójában kitér.

31

Írásbeli értékelés:  felmérő dolgozat 9. évfolyam elején (bekarikázott kék jegy)  röpdolgozat (kék vagy zöld jegy)  dolgozat (kék jegy)  tételdolgozat (piros vagy kék – súlyától függően)  ismétlő dolgozat (piros vagy kék – súlyától függően)  témazáró dolgozat, évfolyamdolgozat (pl. fogalmazás, fordítás) (piros jegy)  házi dolgozat (kék vagy zöld jegy)  füzetmunka (zöld jegy) A tétel-, ismétlő-, témazáró-, nagy dolgozatokat megírásuk előtt legalább egy héttel be kell jelenteni a diákoknak. Az évfolyamdolgozatok átlagát, jegymegoszlását – az eredményességet, esetleges tendenciákat elemezve – a félévi és év végi beszámolókban részletesen be kell mutatni. Amennyiben a témazáró dolgozat írásánál a tanulók több, mint egyharmadának elégtelen osztályzata születik, azt a szaktanár köteles jelezni a munkaközösség vezetőnek, elemzik az esetleges okokat, körülményeket, megbeszélik a további feladatokat. A javítást a tanár mindig tanórán kívül, az SzMSz-ben megszabott időhatáron belül végzi el. Az írásbeli munkák értékelésénél a tanár ismerteti szempontjait (informatika esetében a gépi értékelést) a ponthatárokat, a típushibákat. Az értékelés módjára – nem a számbeli eredményre – vonatkozóan a diákok kérdést tehetnek fel. A piros jegyes dolgozatokat hiányzás esetén azonnal pótolni kell, tartósabb hiányzásnál a tanárral egyeztetett időpontban. A dolgozat pótlása a tanórán kívül a tanárral egyeztetett időpontban történik. A határidőig nem pótolt dolgozat elégtelen osztályzatot jelent. Javító dolgozat megírásának lehetőségéről a tanár dönt, de minden osztályzat bekerül a naplóba. A ponthatárok kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: Kék jegyes dolgozatoknál: maximum 50%-tól elégséges, maximum 90%-tól jeles. Piros jegyes dolgozatoknál: maximum 40%-tól elégséges, maximum 90%-tól jeles. A belső arányok kialakítása a szaktanár döntésének függvénye, célszerű azonban az érettségi vizsga értékelési szempontjainak szem előtt tartása. Szóbeli értékelés:  felelet (fő része max. 3 leckére visszamenő + ismétlő kérdések) (kék jegy)  kiselőadás (zöld vagy kék jegy)  órai munka (zöld vagy kék jegy)  memoriter (zöld vagy kék jegy)  kisérettségi (piros jegy) Itt is törekedni kell az érettségi vizsga szempontjainak megfelelő körülmények biztosítására. 32

Gyakorlati értékelés: Pl. testnevelés, rajz, tánc és dráma, ének-zene, kommunikáció esetében. A tantervi követelményeken túl figyelembe kell venni a tanuló adottságait, képességeihez mért aktivitását, kezdeményező készségét, érdeklődését. Lehetséges a tanulók munkájának csoportos értékelése is. Az értékelés módja: Az értékelés alapja az iskola helyi tantervének követelményrendszere. Az értékelés osztályzatokkal történik, 5 fokozatú számskálával. Az osztályzat (érdemjegy)  jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes;  jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását;  közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását;  elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag tanári segítséggel képes önálló feladatvégzésre;  elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbtanuláshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, tanári segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Fontos szempont, hogy egy értékelési tevékenységért egy osztályzat jár (kivéve magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom). A heti egy órás tantárgyakból félévenként minimum három, a két vagy több órás tantárgy esetén legalább havi egy jegy alapján osztályozható a tanuló. Alkalmazható eszköz még a kisjegy (vagyis más, pl. ceruzás jegy, felülírt jegy, indexelt jegy, stb. nem), melynek alkalmazási szempontjait a szaktanár dönti el, azzal a megkötéssel, hogy maximum 3 kisjegy ér egy nagy, kék színű osztályzatot. A megszerzett jegyekről a szülőt az ellenőrző segítségével folyamatosan tájékoztatni kell. A szaktanár a jegy adását követően legkésőbb egy héten belül köteles a jegyet a naplóba beírni. Bukásra álló tanulók szüleit az osztályfőnök a tanév rendjében meghatározottak szerint értesíti. Félévkor, tanév végén a tanuló összteljesítményét értékeljük, a bevezetőben leírtakon túl, a következők figyelembe vételével:  a 7. és a 9. évfolyam elején íratott felmérő dolgozat nem számítható be az osztályzatba,  piros jegyek kétszeres súllyal számítandók,  félévkor nem megengedett, év végén pedig lehetőleg kerülendő a végső osztályzatért való „nagy” feleltetés, mivel nem folyamatos munkára ösztönöz,  az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani,  emelt szintű oktatásban résztvevő tanuló esetén a két szaktanár közösen állapítja meg az érdemjegyet,  kétes jegy esetén a szaktanár a tanuló képességei és teljesítményének összevetésével, eredményeinek tendenciája, a részosztályzatok súlya, az osztály többi tagjához való 33

viszonyítás, az érettségihez való eljutás lehetősége, a tanuló hozzáállása alapján, a nagyobb teljesítményre ösztönzés elve alapján dönt. 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és gyakorlásának a tanóra mellett másik fő színtere az otthoni munka, a házi feladat. A két terület egy napon és egy héten belüli arányaira többek között e munka eredményessége miatt is ügyelni kell, nem beszélve a tanulók esetleges túlterheléséről. Mindezek miatt a következő alapelveket rögzítjük le a házi feladatok adásával kapcsolatban:  tervezett, rendszeres ugyanakkor nem kampányszerű, a tantárgy helyi tantervében meghatározott követelmények teljesítését szolgálja,  sokoldalú, a tantárgy jellegének megfelelően lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati jellegű,  adásával kapcsolatos – a tantárgyra jellemző – követelményeket minden tanárnak a tanév elején ismertetnie kell a tanulókkal,  adásánál a szaktanárnak konkrét szempontok nyújtásával el kell érnie, hogy a tanulók tudják, hogy mit kell megtanulniuk, mit kell gyakorolniuk, vagyis értsék a feladatot. Erről a tanárnak meg kell győződnie, miként világosnak kell lennie annak is, hogy mi a tanulás elvárt alapja: a tanórai vázlat, a tankönyv vagy esetleg más könyv, segédanyag, stb.  ellenőrzése rendszeres, mely törtéhet: egyénenként, frontálisan, szúrópróbaszerűen, a füzetek beszedésével, anyagból történő feleléssel, tábla előtti gyakorlással, stb., az ellenőrzés kiterjed az elkészítés tényére és tartalmára is,  értékelhető feleletként, vagy házi dolgozatként (el nem készítése értelemszerűen kis vagy nagy egyes),  el kell kerülni a tanulók túlterhelést, ezért mindig az átlagos képességű tanulóhoz kell mérni annak nehézségi fokát, mennyiségét, stb.,  elkészítése lehetőleg ne vegyen igénybe tantárgyaként fél óránál több időt – kivéve a hosszabb időintervallumra adott feladatokat - , amennyiben mégis, akkor azt a szaktanár jelezze az osztályban tanító kollégáknak,  szükség van az osztályban tanítók közötti koordinációra, ez elsősorban az osztályfőnök segítségével történhet, aki jelzi, ha a tanulók túlterhelését tapasztalja (osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, kollégium megalapozott, kontrollált jelzése alapján),  adása, ellenőrzése, koordinálása, a túlterhelés kérdése minden munkaközösségben évente legalább egyszer megbeszélés tárgyát képezi, a munkaközösség vezető mindezeket rendszeresen ellenőrzi, a tapasztalatokra beszámolójában kitér,  tanítási szünetre a szokásos napi házi feladat mennyiségénél több nem adható, kivéve a végzős osztályokat. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az osztályok kialakításánál az egyenlőséget (fiúk-lányok aránya, tanulmányi eredmények) tartjuk szem előtt. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a német nyelven oktatott tantárgyakat, az angol nyelvet, az informatikát (ha ezt a csoport nagy létszáma indokolja). Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Német nyelvből a hetedik és nyelvi előkészítő évfolyamon a csoportokat német nyelvtudásuk alapján szervezzük. 34

Testnevelés órákon a fiúk és lányok külön csoportban dolgoznak. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. Választható tantárgy esetén a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében azt úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:       

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.

35

13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 13.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stressz-kezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. 13. 2. Drogstratégia Célok:  A tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának fejlesztése. A szülők pedagógiai eszköztárának erősítése, problémaérzékenységük fejlesztése.  A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása, szemléletmódjának befolyásolása.  A tantestület nevelési módszereinek, módszertani felkészültségének gazdagítása, a kölcsönösen egymásra ható, tapasztalatokra alapozott módszerrel.  Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. A pozitív csoporthatás erősítése a diákok körében tanári és szülői ráhatással is.  A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Feladataink:  Osztályfőnöki órákon alkalmazzuk az „Életvezetési ismeretek és készségek” programot.  A szaktárgyak keretében fokozott figyelmet fordítunk a drogprevencióhoz kapcsolódó témák feldolgozására.

36

   

Kapcsolatot tartunk a segítő intézményekkel: iskolaorvos, védőnő, gyámügy, családsegítő. Támogatjuk azokat a programokat, melyek a tanulók kalandvágyát elégítik ki. Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az iskola egészségfejlesztési, drogmegelőzési tevékenységéről. Figyelemmel kísérjük a témával kapcsolatos pályázatokat, versenyeket, rendezvényeket.

13. 3. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Az oktatási folyamat során az alábbi területeket kívánjuk fejleszteni:  elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést  a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést  fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán  kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét  a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal  a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása  újrahasznosítható-hulladék gyűjtési akciókkal, szemét eltakarítási kampánnyal és más iskolai szintű környezetvédelemhez kapcsolódó rendezvényekkel igyekszünk tettekkel is felhívni diákjaink figyelmét a környezettudatos viselkedés fontosságára. 14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 14.1. A magatartás és szorgalom értékelése -

A tanulók magatartásának és szorgalmának megítélése Az osztályfőnök kérje ki az osztály tanulóinak véleményét a félévi és év végi javaslatok megállapításához Az osztályfőnök tájékozódjon az osztályban tanító tanárok véleményéről A javasolt osztályzatokat az osztályfőnök állapítja meg A végleges osztályzatokat a tantestületi osztályozó értekezlet hagyja jóvá. Amennyiben a testület és az osztályfőnök javaslata nem egyezik, akkor az osztályban tanító pedagógusok szavazással döntenek

37

A magatartás értékelése Példás: - A magatartása folyamatosan példamutató a tanév során, valamint a különféle iskolai tevékenységeken munkájával, viselkedésével példát mutat társainak. - A közösség életét jó irányba befolyásolja, folyamatosan és eredményesen végzi vállalt feladatait, betartja az iskola szabályzatait, védi az iskola értékeit. - Felnőttekkel, társaival szemben kommunikációja példamutató. - Megjelenése példamutató. - Nincsen osztályfőnöki, vagy igazgatói figyelmeztetése. - Igazolatlan órája nem lehet. Jó: - Magatartása folyamatosan jó a tanév során, valamint a különféle iskolai tevékenységeken. - A tanítási órákon figyel, a munkát nem hátráltatja. - A közösség határozatait végrehajtja. - Felnőttekkel, társaival szemben a kommunikáció alapszabályait betartja. - Viselkedésével, megjelenésével az iskolai szabályok betartásával kapcsolatban csak ritkán és apróbb kifogások merülhetnek fel. - Az esetenként vállalt, vagy rábízott feladatokat végrehajtja. - Lehet egy osztályfőnöki figyelmeztetése. - Lehet egy igazolatlan órája. Változó: - Magatartása változó a tanév során, valamint a különféle iskolai tevékenységeken. - A tanítási órák rendjét esetenként zavarja. - A közösség életében csak vonakodva vesz részt. - Önként vállalt, vagy rábízott feladatait elhanyagolja. - Kifogásolható viselkedését, fegyelmezetlenségeit általában csak tanári útmutatás hatására változtatja meg, bár igyekszik hibái kijavítására. - Lehet osztályfőnöki, vagy igazgatói figyelmeztetése. - Igazolatlan óráinak száma nem lehet tizenötnél több. Rossz: - A tanítási órákat rendszeresen, figyelmeztetések ellenére is zavarja, a munkát hátráltatja. - A közösség életében nem vesz részt, annak határozataival nem törődik. - Viselkedése rendszeresen kifogásolható, többszöri tanári figyelmeztetés is hatástalan rá. - Az iskola rendjét és szabályait nem tartja be, az értékeket rongálja. - Társaival szemben durva, tanáriaival modortalan. - Több osztályfőnöki, vagy igazgatói figyelmeztetése van. - Tantestületi figyelmeztetésben részesült. - Igazolatlan óráinak száma meghaladja a tizenöt órát.

38

A szorgalom értékelése Példás: - Eredményei megfelelnek képességeinek és lehetőségeinek. - Az órákon képességei és körülményei szerint példamutatóan dolgozik. - Több tárgyból kiemelkedő érdeklődést mutat. - Minden órára rendszeresen készül. - Házi feladatait minden esetben legjobb tudása szerint elkészíti. - Ismereteit a tanórákon kívül is igyekszik bővíteni. - Bizonyítványában elégtelen nem lehet. Jó: - szorgalma, eredményei éppen a képességeinek, lehetőségeinek felelnek meg. - Az órák nagy részén aktívan dolgozik. - Tanulmányi munkáját jórészt lelkiismeretesen végzi. - Bizonyítványában elégtelen nem lehet. - Felszereléseivel, házi feladataival kapcsolatban csak apróbb kifogások merülhetnek fel. Változó: - Eredményei a képességeinél, lehetőségeinél gyengébbek. - A tanítási órák többségén passzív. - Munkavégzése, kötelességteljesítése hullámzó. - Vállalt és kötelező feladatairól gyakran megfeledkezik. - Bizonyítványában lehet egy elégtelen osztályzat. - Felszerelése, házi feladatai hiányosak. Hanyag: - Eredményei a képességeinél, lehetőségeinél sokkal gyengébbek. - Szinte minden tantárgyból érdektelenséget mutat. - Rendszeresen nem készül. - A bizonyítványában kettő, vagy több elégtelen osztályzat van. 14.2. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Pedagógiai szempontból fontos a tanulók munkájának elismerése, ezért gyakran kell élni a dicsérettel is. A következő fokozatok adhatók dicséretként: - szaktanári dicséret (írásban) - osztályfőnöki dicséret (írásban) - igazgatói dicséret (írásban) - tantestületi dicséret (írásban) A fokozatok egy tanévben többször is adhatók.

39

Dicséretek a következőkért is adhatók:  példamutató magatartásért  tanulmányi versenyeken elért eredményért  kimagasló sport teljesítményért  sorozatos vagy egyszeri, kiemelkedő szereplésért  iskolai rendezvények szervezéséért, segítéséért  valamint minden más, itt fel nem sorolt esetben, amikor a tanuló munkája, tevékenysége öregbíti az iskola hírnevét. A 12-dik évfolyam kitűnő tanulói közül az arra érdemesnek az iskola „Tehetséges gyermekekért” alapítványa tanévenként az „Év tanulója” címet adományozza a tantestület határozata alapján. A fegyelmezés elsődleges célja a tanulóra magatartásának javítása, ezért ezt nevelő céllal kell alkalmazni. Fegyelmező büntetés fokozatai: - szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) - szaktanári rovó - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatói intés - igazgatói megrovás Súlyos fegyelmi vétség esetén az azt elkövető tanuló legalább igazgatói megrovásban részesül. Súlyos fegyelmi vétségnek minősülnek a következők: - dohányzás - alkoholfogyasztás - kábító- és bódító szerek birtoklása, fogyasztása és terjesztése - tettlegesség - verekedés - szándékos rongálás 14. 3. Fegyelmi büntetések - nevelőtestületi megrovás - nevelőtestületi szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg - megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A fokozatok egy tanévben csak egyszer adhatók.

40

Fegyelmi büntetés a következő vétségekért adható: alkohol, kábítószer iskolába hozataláért szeszesital, kábítószer fogyasztásáért 10 óránál több igazolatlan hiányzásért tanulmányi munka elhanyagolásáért: azon tanuló ellen, aki 5 tantárgyból félévkor vagy év végén megbukik, a tantestület fegyelmi eljárást kezdeményezhet, 6. valamint minden más esetben, amely sérti az intézményben dolgozók (tanárok, alkalmazottak, diákok) emberi méltóságát és jogait, sérti az iskola és kollégium szervezeti és működési rendjét 1. 2. 3. 4. 5.

Pilisvörösvár, 2013. április hó 15.

A tantestület a pedagógiai programot 2013. április 15-én elfogadta. Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1.

Jóváhagyta:

dr. Guth Zoltán igazgató

41

Nyilatkozat A Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Pilisvörösvár, 2013. április 10.

Hipellerné Adorján Erika a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat A Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Pilisvörösvár, 2013. április 10.

Antoni Sophie a diákönkormányzat vezetője

42