FRÉSZ RÓBERT
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ Témavezető:
MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT
EGYETEMI DOCENS
ERŐSS ANITA
TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS
Előadásvázlat 3. Célkitűzések 4. Természeti adottságok 5. A fürdők bemutatása 6. A forrásmunkák elemzése 7. Állapotfelmérés 8. Összefoglalás, következtetés
1. Célkitűzések • A Gellérthegy és környezete földtani, természeti értékeinek bemutatása. • A Gellérthegy lábánál található három fürdő története, forrásainak és kútjainak azonosítása, névváltozásainak nyomon követése. • A meglévő források és kutak jelenlegi és múltbeli állapotának felkutatása, az 1800as évektől napjainkig. • A források hőmérséklet, hozam, vízfelhasználás és kémiai összetétel változásának elemzése a hozzáférhető szakirodalom értékelésével. • Mi okozhatja az egyes források eltűnését, szennyeződését, használaton kívül helyeződését. Az adatok összegyűjtése és rendszerezése segíti a forrásokat, kutakat vizsgáló szakemberek munkáját a „természetes állapot” rekonstruálása révén. Engelen and Kloosterman (1995) nyomán, ez a hidrogeológiai rendszerek elemzésének első lépése.
Budapest a fürdőváros
Cover of USGS Episodes, 1994
2. Természeti adottságok I.
(ALFÖLDI–KAPOLYI, 2007után módosítva)
2. Természeti adottságok II.
(KovácsMüller, 1980 után módosítva)
3. A fürdők bemutatása
(2005, FÖMI archívumából)
A Gellért fürdő
(2005, FÖMI archívumából)
Gellért fürdő XIX. század végén, DOBOS archívumából
A fürdő első ismertek.
nyomai
1433ból
Neve az idők folyamán sokat változott, „Purgatóriumnak”, „Szüzek fürdőjének”, „Sárosfürdőnek”.
1996, DOBOS archívumából
1894ben, az akkori Ferencz József híd építésekor a régi fürdőépületet, mely az új híd tengelyébe esett, az állam kisajátította és lebontatta. 1912 és 1918 között újraépítették Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló néven Az elegáns Gellért a hazánkba látogató külföldiek legkedveltebb fürdője.
A Rudas fürdők
(2005, FÖMI archívumából)
Rudas fürdő
Elnevezése és keletkezése sem tisztázott. A Rudas fürdő is a török korban kezdte virágzását. Elsősorban Szokoli Musztafa pasa ténykedése révén (1566). Kedvező elhelyezkedése folytán, mindenki által könnyen megközelíthető volt ezért rendkívül népszerű volt.
1570 Körül, DOBOS archívumából
Sok átalakítás után, 1831ben teljes átépítették, ekkor nyerte el a fürdő jelenlegi alakját. 1876ban Ybl Miklós tervei alapján felújították majd 1896ban úszócsarnokkal, 1924ben ivócsarnokkal bővítették.
XX. század közepén, DOBOS archívumából
A II. Világháború megrongálta, de helyrehozatala óta folyamatosan működik.
A Rác fürdők
(2005, FÖMI archívumából)
Rác fürdő A Rác fürdőt Zsigmond építette és Mátyás király virágoztatta fel. A Rác nevet a fürdő I. Lipót idején kaphatta, a török után a Tabánba települő szerbekről.
1860 után, HEINRICH N. JÁNOS
A fürdőt 1860ban Ybl Miklós tervei szerint olyan fürdőintézetté alakította át amilyennel: „a főváros egyetlen hasonló intézete sem mérkőzhetik.” 1931ben Árpádházi Szent Imre herceg halálának 900. évfordulóján nevezték el Szent Imrefürdőnek, de napjainkban újra a Rác fürdő elnevezés van használatban Felújítása jelenleg is folyik.
1996, DOBOS
Gellért táró Szökevényforrásoknak nevezzük a Dunaparton és a Duna medrében előtörő, foglalatlan langyos és meleg forrásokat. A Gellért táró 19691978 között épült 1100 m hosszú mesterséges alagút, jobb és bal partján összesen 4 üzemelő és 14 megfigyelő kúttal. A GTI. és a GTIII. sz. kút a Gellért fürdő termálvíz ellátását szolgálja. A GT II. és GTVI. üzemelő kutak, pedig a Rudas fürdő termálvíz ellátását biztosítják. Mind a négy kút vize elismert ásványvíz.
4. Forrásmunkák elemzése A források helyének és nevének azonosítása, Térképi bemutatás Források és kutak azonosítása Fakadási szintek jellemzése, Hőmérsékleti adatok vizsgálata, Hévforrások Meleg források Vízhozam és vízfelhasználás módja, Vízhozam Hasznosítás Kémiai összetétel. Anionok Kationok
Források helye és neve
Források helye és neve
Források helye és neve
Források helye és neve
A források hőmérséklete (°C) Gellért I
Schulhof (1957)
Alföldi et al. (1968)
47,2
4345 (+48,27,27)
4047
44,2
4848,8
45
Gerlóczy (1891)
Lieber (1934)
Papp (1935/36)
Papp (1935/36)
Kárpáti (1942)
4448
47
46
4446,4
Gellért II
47,3
Kunszt (1947)
Árpád IV. kút
37 41
Árpád I
42,2
Árpád II
42,6
42,25 42,27
42,5
42,9
4243
42
39 43
43,8
4043,7
42
39 43
42,3
42,3
41 48
35
33 35
Árpád III. kút Diana Hygieia forráscsop.
42,6
35
33,135,5
Mátyás
42,5
42,9
43,2
42,342,9
42 43
39 43
Beatrix
42,4
41,6
39,242,2
39,842,3
39 42
38 42
Kinizsi
42,5
44
42,244
42,244,5
43,3 44,5
33 43
Gülbaba
43,5
43,4
42,543,5
42,543,8
42 43
35 43
Török
42,4
Musztafa
42,8
42,8
42,8
Rákóczi
41,8
41,8
42
30,9
42,6
38
42
36 42
Hungária II. kút
43
Névtelen
Törzslap Létesítés (1982)
42,8
35 44
39,943,1
39,6 43,1
35 44
43
42
40 43
41,8
42
41 42
36 40
43
40,5
42,4
Kossuth
41,8
41,8
Udvari
40,2
4142
Attila I forrás
46,8
40,242
46,8
Juventus kút
46,6
46,8
46,9
49,95
46,8
40 47
46,6
40,8
Attila II kút
45
46,8
43,946,4
45,6
45,8 47
37 47
46,8
41,5
33,136,2
20 30
Hungária I. forrás
33,7
40
33,5
33
Kis
43,5
43,4
37,9
37,6 41,4
38,2
42,8
3942
Nagy
42,4
42; 43,1
42
41,843
44
42
4143
46
43,5
40,343
48,2
43,7
3845
Kénes (Tabán I)
37
A források hőmérséklete (°C) Gellért I
Schulhof (1957)
Alföldi et al. (1968)
47,2
4345 (+48,27,27)
4047
44,2
4848,8
45
Gerlóczy (1891)
Lieber (1934)
Papp (1935/36)
Papp (1935/36)
Kárpáti (1942)
4448
47
46
4446,4
Gellért II
47,3
Kunszt (1947)
Árpád IV. kút
37 41
Árpád I
42,2
Árpád II
42,6
42,25 42,27
42,5
42,9
4243
42
39 43
43,8
4043,7
42
39 43
42,3
42,3
41 48
35
33 35
Árpád III. kút Diana Hygieia forráscsop.
42,6
35
33,135,5
Mátyás
42,5
42,9
43,2
42,342,9
42 43
39 43
Beatrix
42,4
41,6
39,242,2
39,842,3
39 42
38 42
Kinizsi
42,5
44
42,244
42,244,5
43,3 44,5
33 43
Gülbaba
43,5
43,4
42,543,5
42,543,8
42 43
35 43
Török
42,4
Musztafa
42,8
42,8
42,8
Rákóczi
41,8
41,8
42
30,9
42,6
38
42
.
36 42
Hungária II. kút
43
Névtelen
Törzslap Létesítés (1982)
42,8
35 44
39,943,1
39,6 43,1
35 44
43
42
40 43
41,8
42
41 42
36 40
43
40,5
42,4
Kossuth
41,8
41,8
Udvari
40,2
4142
Attila I forrás
46,8
40,242
46,8
Juventus kút
46,6
46,8
46,9
49,95
46,8
40 47
46,6
40,8
Attila II kút
45
46,8
43,946,4
45,6
45,8 47
37 47
46,8
41,5
33,136,2
20 30
Hungária I. forrás
33,7
40
33,5
33
Kis
43,5
43,4
37,9
37,6 41,4
38,2
42,8
3942
Nagy
42,4
42; 43,1
42
41,843
44
42
4143
46
43,5
40,343
48,2
43,7
3845
Kénes (Tabán I)
37
A források vízhozama (m 3/nap) .
.
.
.
.
.
A források kémiai összetétele Név
Emszt (1929)
Kárpáti (1942)
Alföldi et al. (1968)
Gellért I. forráscsop.
618.9
590.8
565600
612.8
575585
Gellért II. kút Árpád IV. kút
635.7
Árpád I. forrás Árpád II. forrás
635.7
560580 572.4
565585
558.8
565585
Árpád III. kút
560580
Diana Hygieia forráscsop.
597.46
Mátyás forrás
587.7
Beatrix forrás
587.7
565590
Kinizsi forrás Gülbaba forrás
540590
550 681.3
599.21
Török forrás
550585 565585
Musztafa forrás Rákóczi forrás
671.5
Hungária II. kút
644.9
597.54
Beszivárgó csapadéktól
575590
Udvari forrás Attila I forrás Juventus kút
621.7
592.72
575600
Attila II kút
603.2
620.15
575605
Hungária I. forrás
A vizsgált források vizének magas, 1450 és 1700 mg/l közötti oldott anyag tartalma miatt ásványvízforrásnak tekinthetők.
560600 578.2
Rác fürdő, Nagy forrás Kénes forrás(Tabán I)
Víz és a kőzetek kölcsönhatásától
565580
Kossuth forrás
Rác fürdő, Kis forrás
A források vizei a beszivárgási területtől a felszín alatt elvándorolnak, majd – a vándorlás útjától és idejétől függően – a kiáramlási területeken újra a felszínre bukkannak. Útjuk során kémiai változáson mennek keresztül, mely függ:
619.5
563.3
545580
594
550585
621.6
595
Táblázatban: HCO 3 mg/l
Vízkémiai fácies megállapítása
A Gellérthegy lábánál fakadó források hidrogeokémiai fáciesük alapján,a CaNa és ClSO 4 HCO 3 típusba sorolhatók.
Az archív adatok alapján szerkesztett Piper diagram
5. Állapotfelmérés
Saját mérések •GPS helymeghatározás, a pontosság feltüntetése •A jelenlegi hasznosítás megismerése •WTW 340 terepi mérőműszerrel mért vízhőmérsékletet, pHt, elektromos vezetőképességét, oldott oxigén tartalmat valamint redoxpotenciál. • Kutak ill. aknák esetében a vízmélység rögzítése. •A vízminták laborvizsgálata során a Na+, K+, Ca2+, Mg2+, Cl, HCO3, SO42 és NO3 tartalom mérése.
Jelenlegi hasznosítás
Juventus kút
Hungária II. kút
Attila II. kút
Terepi mérések eredményei
Terepi mérések eredményei
.
.
.
.
6. Összefoglalás, következtetés A retrospektív kutatásoknak a jelentősége abban rejlik, hogy megtudhatjuk a területek természetes állapotára vonatkozó adatokat, illetve a főleg emberi hatásra történő változásának mértékét. Láthatóvá tehetjük vele, a környezet változását. Ezért szolgáltat a későbbi vizsgálati adatok értékeléséhez viszonyítási alapot. Napjainkban is figyelemre méltó gondolat lenne ez, amikor törekszünk a környezetbarát energiaforrások hasznosításra. A kiáramlási területekről történő vízkivétel nem zavarja jelentősen a vízcirkulációt. Annál kevésbé, hiszen ma a források hasznosítás nélkül folynak a csatornarendszeren keresztül a Dunába.
Köszönetnyilvánítás Köszönet: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT témavezetőmnek szakmai tudását, kitartását támogatását és segítőkészségét. ERŐSS ANITÁnak, hogy a teljes munkám során mellettem állt és egyengette az utamat, ellátott baráti és szakmai tanácsokkal. DOBOS IRMA Tanárnőnek a rengeteg segítségét, szóbeli tanácsait, történeteit valamint hogy használhattam hatalmas szakirodalom és képanyaggyűjteményét.
Köszönöm a figyelmet!
