FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

KÖTELEZİEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2009. augusztus 25.

1

1. A MIP rendeltetése 1. Általános rendelkezések A közoktatási törvény 40.§ (10) (11) bekezdése szerint a közoktatási intézmény elkészíti minıségirányítási programját, melyben meghatározza minıségpolitikáját és minıségfejlesztési rendszerét. Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ebben kell meghatározni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 1.1.

Hatályosság: A közoktatási intézmény valamennyi alkalmazottjára. Érvényesség idıpontja: 5 év ( a kuratórium jóváhagyástól számítva) Értékelés idıpontja: minden év június 30. Egyeztetés, egyetértés: SZK, DÖK, Alkalmazotti közösség (mővészeti team) Elfogadás: Alkalmazotti közösség Jóváhagyás: fenntartó alapítvány Nyilvánosságra hozatal módja: szóbeli tájékoztatás, kifüggesztés

1.2.

Módosítási eljárás: A MIP módosítását kezdeményezheti - Krétakör Oktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány (fenntartó) - a nevelıtestület, - az intézményvezetés, - a diákönkormányzat, - a szülıi munkaközösség.

A változtatás csak a fenntartó jóváhagyásával történhet meg.

2. Bevezetés A Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola minıségirányítási programja 2.1. BEVEZETÉS Az 1993. évi LXXIX. Törvényt 2003. június 23-án módosította a magyar Országgyőlés, mely törvényi rendelkezéseknek megfelelıen a Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola minıségirányítási programot készít. "40.§ (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási

2

programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását, szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban kell meghatározni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását." A fenti törvényi elıírások teljesítése érdekében kialakítja Minıségirányítási Programját. A program megalkotásakor figyelembe vettük a minıségfejlesztés terén kollégáink eddig elért eredményeit. 2.2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Iskolánk a megyeszékhely 2007-ben alakult mővészeti iskolája. Sajátos helyzete abból fakad, hogy sok a hátránnyal induló gyermek tanulóink között. Fı profilunk a mővészetoktatás, amely mellett a felzárkóztató oktatás és a szakiskolai oktatást szeretnénk bevezetni néhány éven belül. Az intézményi érdekek képviselıje különbözı szakmai szervezetekben az igazgató. Az intézményben folyó munka összehangolt szervezeti megoldásokat igényel, mivel a megyében több településen folyik oktatás. Pedagógusaink szakmailag felkészültek. Nehézséget okoz a tartalmi munka összehangolása. Ennek színtere a szakmai team-ek megbeszélései és szakmai konferenciái. Eszközeink egy része bérelt, amelyeket eszközfejlesztési terv alapján szeretnénk lecserélni saját tulajdonúra. Iskolánk nevelıtestülete felismerte, hogy a változó világ magával hoz olyan szellemiséget, amelyet be kell fogadniuk és a partnerek számára kamatoztatniuk kell. Komoly lehetıségeket rejt az elıttünk álló kihívásokkal való küzdelemben ez a rendszer. Ez a szellemiség egyenes út a minıségfejlesztésben. 2.3.

Helyzetelemzés

A Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén mőködik. Földrajzi elhelyezkedése miatt a telephelyek elsısorban a Hátrányos Helyzető Kistérségekhez tartoznak. Az iskola összes telephelye kedvezményezett kistérség a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján. A Tiszavasvári, és Ibrány-Nagyhalászi kistérségen kívül mindegyik kistérség a komplex programokkal segítendı legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkezı leghátrányosabb helyzető kistérségek közé tartozik. A Tiszavasvári, és Ibrány-Nagyhalászi kistérség a leghátrányosabb kistérségbe tartozik. Ezek alapján a telephelyen tanulók megközelítıleg 80 %-a komplex programmal segítendı kistérséghez tartozik. Intézményünk hátrányos helyzető tanulóinak az aránya igen magas, amely fontossá teszi az egyéni bánásmód és az integráció megvalósítását munkánk során.

3

2.4.

Az iskola közoktatási intézményhálózatának bemutatása:

A közoktatási törvény értelmében a községi önkormányzat alapfeladatként gondoskodik az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérıl és általános iskolai nevelésérıl, oktatásáról. Az alapítvány által fenntartott Free Dance Iskola délutáni oktatás keretében táncmővészeti, képzımővészeti, színmővészeti, zenemővészeti ágak különbözı tanszakait ismerteti meg a tanulókkal. Az iskola a megye településein található telephelyein dolgozik. 2.5 . A közoktatási intézmény helyzete: A fenntartó neve: Krétakör Közoktatási Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány A fenntartó székhelye: 4551 Nyíregyháza – Oros, Zsurló u. 38. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodása: Önálló gazdálkodó A Krétakör Közoktatási Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola alapító okiratát a következık szerint határozza meg. 2.5.1. Az intézmény alaptevékenysége: TEAOR 80.10 Alapfokú oktatás 80.12 Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás, integrált nevelés, etnikai kisebbségi feladatok ellátása, 80.21. Középfokú oktatás, szakiskolai képzés, felzárkóztató oktatás 80.42. Máshová nem sorolt felnıtt és egyéb oktatás 80.51. Napközi otthoni, iskolaotthonos és tanulószobai ellátás 80.42. Alapfokú mővészetoktatás Ezen belül normatíva jogcímek szerinti megnevezéssel II/1Alapfokú mővészetoktatás, képzı és iparmővészeti, táncmővészeti, valamint szín és bábmővészeti ágban a., táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak b., képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak, fotó videó tanszak c., szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak d., zenemővészeti ág: Zongora tanszak, furulya tanszak A mővészetoktatási intézményben az évfolyamok száma: 12 azaz tizenkettı, amelybıl 1-2. évfolyam elıképzı 1-6 évfolyam alapfok 7-10 évfolyam továbbképzı A tanuló az alapfok 6. évfolyam sikeres befejezéseként mővészeti alapvizsgát tesz, majd az alapfok 10. évfolyam sikeres befejezéseként mővészeti záróvizsgát tehet. II/2 Szakiskolai képzés,

4

9-10. évfolyamon oktatás – nevelés Felzárkóztató oktatás OKJ: 33 4641 01, 0,5 évfolyamos szakképzés számítógép – kezelı (-használó) FEOR: 3139 OKJ 31 622 01, 1 évfolyamos Kerti munkás FEOR: 6113 OKJ33 3404 02, 2 évfolyamos Gépíró-szövegszerkesztı FEOR: 4193 Az oktatás munkarendje nappali rendszerő. Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. Az intézmény élén vezetı áll, akit az Alapítvány határozatlan idıre nevez ki. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az alapító által rendelkezésre bocsátott készpénzt valamint az alapítvány tulajdonában lévı ingatlan, ingó és egyéb vagyont alaptevékenységéhez az iskola szabadon használhatja fel. A gazdálkodás módja: Önállóan gazdálkodó intézmény A gazdálkodással összefüggı jogosítványok az intézmény igazgatóját egyszemélyi, önálló felelısséggel illetik meg. 2.5.2. Az intézmény mőködési körzete: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései. Az intézmény telephelyei: 01.

Székhely: 4743 Csengersima, Kodály köz 2. szín- és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak, fotó videó tanszak Tanulólétszám: fı

02.

4441 Szorgalmatos, Közép u. 11. szín- és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak Szakiskolai képzés felzárkóztató oktatás: számítógép –kezelı (- használó), gépíró – szövegszerkesztı Tanulólétszám: 85 fı Mővészeti oktatás: 65 fı, szakiskolai képzés: 20 fı Könyvtárhasználat

03.

4972 Gacsály, Petıfi u. 23. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak, foto video tanszak Tanulólétszám: 120 fı

04.

4975 Méhtelek, Sport u. 1. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak, Szakiskolai képzés felzárkóztató oktatás: számítógép –kezelı (- használó), gépíró – szövegszerkesztı, Tanulólétszám: 150 fı, ebbıl

5

Mővészeti oktatás: 120 fı, szakiskolai képzés: 30 fı 05.

4971 Rozsály, Kossuth u. 37. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak Tanulólétszám: 100 fı

06.

4765 Csenger, Ady E. u. 13-15. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak, Szakiskolai képzés felzárkóztató oktatás: számítógép –kezelı (- használó), gépíró – szövegszerkesztı, kerti munkás Tanulólétszám: 165 fı Mővészeti oktatás: 120 fı, szakiskolai képzés: 45 fı

07.

4355 Nagyecsed, Rózsás u. 1. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Zenemővészet: Furulya, Zongora Szakiskolai képzés felzárkóztató oktatás: számítógép –kezelı (- használó), gépíró – szövegszerkesztı Tanulólétszám: 129 fı Mővészeti oktatás: 84 fı, szakiskolai képzés: 45 fı

08.

4355 Nagyecsed, Rákóczi u. 12. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak Tanulólétszám: 96 fı

09.

4371 Nyírlugos, Debreceni u. 2. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak Zenemővészet: Furulya, Zongora Szakiskolai képzés felzárkóztató oktatás: számítógép –kezelı (- használó) Tanulólétszám: 95 fı Mővészeti oktatás: 80 fı, szakiskolai képzés: 15 fı

10.

4562 Vaja, Leiningen u. 1. szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak Zenemővészet: Zongora Szakiskolai képzés felzárkóztató oktatás: gépíró – szövegszerkesztı, kerti munkás Tanulólétszám: 70 fı Mővészeti oktatás: 55 fı, szakiskolai képzés: 15 fı

6

11. 4522 Nyírtass, Árpád u. 42. Szín és bábmővészet ág: színjáték tanszak Táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak, modern-kortárstánc tanszak Képzı és iparmővészeti ág: grafika tanszak, Zenemővészet: furulya, zongora Tanulólétszám: 130 fı

12. 4400 Nyíregyháza Csillag u. 34 Tanügyi iroda 13. 4551 Nyíregyháza-Oros, Zsurló u. 38. Jelmez és kelléktár, Az intézménybe felvehetı tanulók maximális létszáma: 1730 fı. Ebbıl szakiskolai képzés: 220 fı Az iskola sokirányú tevékenységrepertoárt kínál az ifjúságnak (személyiségfejlesztés, közmővelıdés, kulturális tevékenység, pályaorientáció, szociális ellátások, szünidei programok, szórakozási alkalmak). A Free Dance Iskola 2007. szeptember 1-jén kezdte meg az elsı hivatalos tanévét 30 csoporttal. Az iskola beindítását szorgalmazták a szülık és a helyi önkormányzatok is, mivel a települések szociális helyzetüket tekintve halmozottan hátrányosak, így a mővészeti oktatás a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára is elérhetıvé válhatott. A mővészeti tanárok mellett a legtöbb telephelyen asszisztensek, összekötık dolgoznak, így a növendékekkel való kommunikáció és munka a lehetı legcsaládiasabb légkörben folyik . A diákok ragaszkodnak a megszokott és a napi kapcsolatban álló oktatóikhoz.

3. Intézményi minıségpolitika 3.1 Küldetésnyilatkozat Mővészeti iskolánk mottója:

"Az igazi mővészet áttöri a korlátokat, És a lélek, az elıadás, a kifejezés Új, eddig ismeretlen térségeit hódítja meg." (Hermann Broch) E gondolat szellemében végezzük iskolánkban a mővészeti nevelı-oktató munkánkat. Ennek érdekében a következı pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni: - Olyan gyermekközpontú iskola megteremtésére törekszünk, ahol tanuló, szülı, pedagógus és dolgozó jól érzi magát. - Célunk a sokoldalú személyiségfejlesztés, az általános emberi és európai értékek, erkölcsi normák továbbadása. - Kiemelt feladat a lehetı legsokoldalúbb mővészeti felkészítés: egyéni hangszeres zene, néptánc, színjáték képzés mellett az együttmőködési képesség kialakítása.

7

-

-

A mővészeti oktató-nevelı munkán keresztül a tanulóifjúság és közösség nevelése, ízlésének formálása, esztétikai érzésének fejlesztése, a világra nyitott, gazdag lelkülető és személyiségő növendékek nevelése, . Fontos küldetése és felelıssége az intézményünknek, hogy tehetséggondozó munkánk nyomán kiválasztásra kerüljenek a mővészeti pályán történı továbbtanulásra alkalmas tanulók.

Az alábbi ábra a dokumentumok közül a pedagógiai program és a minıségirányítási program kapcsolódási pontjait mutatja, amellyel a pedagógiai program megvalósulását, végrehajtását támogatva tölti be funkcióját.

3.2. Minıségpolitikai nyilatkozat A Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola elkötelezi magát amellett, hogy partneri igényeinek minél jobban igyekszik megfelelni, alkalmazkodva az intézményt érı kihívásokhoz, de egyben ápolva meglévı hagyományainkat. 3.2. Az alapítvány célja 1.1 Alapfokú mővészetoktatási intézmény alapításával és fenntartásával segíteni és formálni a mai fiatalok ízlésvilágát. Sokoldalú személyiségfejlesztés a mővészetoktatás tanszakainak tantárgyainak felhasználásával.

8

A fenti tevékenységre tekintettel, mivel ez olyan feladatnak minısül, ami önkormányzati hatáskörbe tartozik, a szervezet kiemelkedıen közhasznú szervezetként kívánja a fenti tevékenységet önállóan végezni, hivatkozva az Ötv. 8. § (1) bekezdésére, miszerint: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, való gondoskodás, amelyet átvállal az alapítvány. 1.2 Néprajzi és néptáncos hagyományok kutatása, győjtése, megırzése és azok népszerősítése. Hagyományırzı együttesek utánpótlásának kinevelése, oktatása. 1.3 A gyerekek amatır táncéletbe való bekapcsolódásának ösztönzése, támogatása. 1.4 Óvodás korú gyermekek oktatása, nevelése, felügyeletének biztosítása. 1.5. Sportra, egészséges életmódra nevelı program kialakítása, megvalósítása. 1.6. Óvodai, iskolai és iskolaotthonos képzés biztosítása. 1.7. Tehetséggondozó, szakiskolai és felzárkóztató oktatás szervezése, segítése. 1.8. Oktatásszervezés. 1.9. Hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése. 1.10. Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. Az általános ismeretanyag átadásán, a készségek és képességek fejlesztésén túl fontosnak tartjuk az értékes mővészet EMBERRÉ nevelı hatását. Nevelésünk, oktatásunk egyik lényeges alapköve a tehetséges tanulók felismerése, támogatása éppúgy, mint a lemaradó tanulók felzárkóztatása. Minıségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanítványaink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres felnıttekké váljanak. Nálunk a minıségi munka alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak felkészültsége, folyamatos képzése, a minıségirányítási rendszer mőködtetése, fejlesztése. A célok megvalósulása érdekében a vezetés és munkatársai elkötelezett a MIP szerinti munkavégzésre. 3.3. Minıségcélok:

CÉL 1. Közvetlen partnereink megvalósítható igényei beépülnek az oktató-nevelı munkába.

INDIKÁTOR

FELADAT

Szülıi kérés

9

2. Továbbképzési programunk eredményeképp bıvül a korszerő tudás átadásához szükséges tanári kompetenciák száma.

3. Tárgyi feltételek biztosítása érdekében pályázati lehetıségek kihasználása.

Másoddiplomát, szakvizsgát, tanúsítványt szerzett pedagógusok száma. Szakiránynak megfelelıen utolsó éves a fıiskolán. Eszközfejlesztési terv megvalósítása.

•

Helyzetfelmérés

•

Okfeltárás, elemzés

• 4. Versenyeken való részvétel: helyi, megyei, területi, országos

Országos, nemzetközi tanulmányi versenyeken, fesztiválokon való részvétel folyamatos bıvítése

5. Színmővészetzenemővészet ágon dolgozók továbbképzése, beiskolázása. Szakosító és egyetem elvégzése.

Törvényi feltételeknek megfelelés

6. Továbbképzı mőködtetése.

Az alapfok elvégzése után a tanuló a továbbképzıben folytathassa tanulmányait.

7. Oktatóbázis létrehozása, mőködtetése.

Helyi és intézményközi tanfolyamok, továbbképzések megtartása a modern pedagógiai elvek megvalósításának érdekében

Feladatok meghatározása

•

Feladatok végrehajtása

•

Ellenırzés, értékelés

•

szabályozások

4.1. Fenntartói MIP intézményre vonatkozó elvárásai és feladataÁltalános célok orciumi partnerség.iékelések készítése. táltan több legyen.

4.2.FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA A Krétakör Közoktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány, mint fenntartó minıségpolitikájának középpontjában a fenntartható fejlıdési terv, a feltételek biztosítása, versenyképesség biztosítása, az állandó megújulás, alkalmazkodás áll.

10

4.2.1. A Krétakör Közoktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány jövıképe: A fejlıdés hosszútávra szóló megtartása a hazai és Európai viszonyok között, mely tartalmában piacorientált, információs-kommunikációs technológia alkalmazását támogató, tudáscentrum felvállalását tőzi ki célul, visszacsatolás mellett korrekciók elvégzését tervezi. 4.2.1.1. A Krétakör Közoktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány célkitőzéseiben megfogalmazza • Új stratégia kitőzését • A beépített tudásmennyiség meghatározó szerepét • Regionális tudásközpont kialakítását • Elmélet-gyakorlat megfelelı arányának megtartását 4.2.1.2. A Krétakör Alapítvány fenntartói rendszerének stratégiai céljai 1. Az oktatási feladatellátás szervezésére irányuló döntések meghozatalakor elsılegesnek tartjuk a gyermekek mindenek feletti érdekeit, a tudáshoz jutásuk esélyegyenlıségének biztosítását. 2. Az oktatási feladatellátás szervezésére irányuló döntések meghozatalakor meghatározónak tartja a minıségi ellátás biztosítását, a racionalitást, rentabilitást. 3. A minıség- és partnerközpontúság elvének érvényesítése. 4. A partnerek elégedettségének fokozása. 5. Önértékelési irányelvek meghatározása. 6. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítása. 7. Információs-kommunikációs technológia (IKT) alkalmazásának terjesztése. 8. Hazai és nemzetközi stratégiai partnerkapcsolatok kialakítása, fenntartása, fejlesztése. 4.2.2. Az intézményi minıségirányítási programra vonatkozó elvárások 1. Az intézményre a minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek az alapja az intézmény minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere. 2. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet fogalmazza meg az intézmény hosszútávra szóló elveit. 3. Vázolja fel a megoldásra vonatkozó elképzeléseit, továbbá vázolja fel az intézmény belsı mőködésének folyamatát, ill. ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 4. Határozza meg a vezetıi ellenırzés és értékelés feladatait. 5. Alakítsa ki a partneri igény – és elégedettségmérés rendjét. 6. Határozza meg az intézmény önértékelési rendszerét, ill. értékelés alapján tegyen javaslatot a mőködés javítására, valamint a folyamatos fejlesztés megvalósítására.

11

5.

Intézményi minıségfejlesztési rendszer

5.1. A vezetés elkötelezettsége és felelıssége 5.1.1 Jogszerő mőködés •

Jogi szabályozók hozzáférhetısége, megismerése, betartása

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes mőködését szabályzó jogi dokumentumok, különbözı szintő rendeletek, a fenntartó, valamint az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetık legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetıség biztosítása Az intézményi mőködést szabályozó külsı jogrendszer elemei, a törvények és a különbözı szintő rendeletek megtekinthetık a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézmény specifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetıségét. Ezek, egy-egy példánya az igazgatói, illetve a gazdasági vezetıi irodában találhatók meg. További jogi információt (illetve jogszabály magyarázatot) biztosítanak a folyamatosan bıvülı Korszerő iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban, valamint az Iskolaszolga-sorozat kötetei. •

A megismerés biztosítása

Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkezı információk tanálmát elsıként az igazgató tekinti át. A mőködést befolyásoló fontos információt a faliújságon teszi közzé. Amennyiben az elıírások tartalma pedagógiai jellegő, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevetıtestület elé tárja. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény mőködtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezetı hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely elıírás teljesítésére szők határidı áll az intézményvezetı, valamint a gazdasági vezetı rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenésérıl folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. •

A külsı és belsı jogi szabályozók betartásának biztosítása

a) Egyrészt a vezetıi ellenırzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott elıírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. b) Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórum, közalkalmazotti tanács számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belsı kontroll mőködését is lehetıvé teszi. •

A jogi szabályozás betartása

12

A jogszabályok (törvények, rendeletek) betartatása és betartásának ellenırzése az intézményvezetı feladata. 6.A MINİSÉGFEJLESZTÉSI VONATKOZÓ FELADATAI

PROGRAM

INTÉZMÉNYVEZETÉSRE

Alapfogalmak A vezetés: a konkrét célokra szervezıdött emberi közösségekben a közös munka megszervezésével, a folyamatosan felvetıdı problémák megoldásával, a célok elérésében együttmőködı emberek viselkedésének a közös cél érdekében történı befolyásolásával kapcsolatos tevékenységek összessége. Ösztönzi, segíti, kényszeríti, befolyásolja az embereket, hogy a kitőzött célokat végre tudják hajtani, és a kívánt teljesítményt - a környezet változásaihoz való alkalmazkodást - nyújtsák. A változó környezetben a vezetést fel lehet fogni változtatási tevékenységnek, amely során az intézményben kedvezı változásokat segítünk létrehozni az iskola sikere érdekében. A stratégiai menedzsment: az intézményi stratégiai tervezés, a stratégiai megvalósítás és visszacsatolás integrált egységében jelentkezı feladatok megoldását biztosító iskolavezetés, amely az elırelátást nehezítı, a folyamatos alkalmazkodást elıtérbe helyezı környezeti tényezıkre összpontosít. A kontrolling: a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenırzést és az információellátást hangolja össze annak érdekében, hogy minden alkalmazotti aktivitás a pénzügyi szőrın is átmenjen. Az intézményvezetés alapelvei • Az iskolára és kisebb egységre vonatkozó célokat az érintett munkatársakkal együtt kell megfogalmazni és kijelölni; • A feladatokat át kell adni a munkatársaknak, akik ezzel önállósággal és felelısséggel is rendelkeznek; • A vezetı kötelessége a felelısségvállalás a vezetıi alapelvek érvényesítéséért, az ellenırzés, a tájékoztatás és a munkatársak teljesítményének értékelése; • Az információknak minden szinten és minden irányba kell áramolniuk; • A munkatársak a saját feladatkörükön belül szükséges döntéseket saját felelısségükre hozzák meg, tanácsadóként bevonva a témában megfelelı szakértelemmel rendelkezıket; • Az egyes egységekben meghozott döntések koordináltan keletkezzenek az iskola rövid-, közép- és hosszú távú stratégiai célkitőzéseivel; • A döntések végrehajtásának ellenırzése, értékelése szükséges annak érdekében, hogy teljesültek-e a megjelölt célok és feladatdelegálási megbízások, illetve megállapítsuk, hogy hasonló feladathelyzetekben legközelebb hogyan viselkedjünk; • A munkatársakat támogatni kell a meghozott döntések végrehajtásában. Az intézményvezetés céljai • Intézményi eredmények létrehozásához szervezeti, humán és tárgyi erıforrások megteremtése, mőködtetése; • A tervezés, a szabályozás, a szervezés és szervezetépítés, az igazgatás, a döntéshozatal, a koordinálás, mérés és ellenırzés, teljesítményértékelés, tájékozódás és tájékoztatás, a hatalom gyakorlása, a munkatársak kiválasztása, a veszély- és kárelhárítás érvényesítése az iskola partnerei elégedettségének elérése érdekében.

13

Az intézményvezetés feladatai • Az intézményvezetés meghatározó tevékenységterületei: - Személyzetfejlesztés; - Szervezetfejlesztés; - Vezetésfejlesztés; - Minıségfejlesztés. • A döntéshozatal: - A probléma felismerése és leírása, modellezése; - Célkitőzések kidolgozása a hatásmechanizmusok elemzésével; - A siker egyértelmő ismertetıjegyeinek meghatározása; - Információk győjtése a helyzet megváltoztatásának és az irányítás lehetıségeirıl; - A megoldás kidolgozása és döntés; - Pontos intézkedési terv kidolgozása; - Az intézkedések végrehajtása; - Az eredményesség ellenırzése, értékelése; - A szükséges módosítások, beavatkozások kezdeményezése a probléma felismerésével és leírásával, modellezésével, stb. • A vezetési szintek stratégiai felelısségeinek biztosítása: • A felsı vezetés: az igazgató és helyettesei - A stratégiai változtatás kezdeményezése; - A küldetés és a stratégia meghatározása; - A végrehajtás ellenırzése • A középszintő vezetés: a munkaközösségek vezetıi, a diákönkormányzat tanár vezetıje - A stratégia „lebontása”; - A funkcionális stratégiák kidolgozása; - A végrehajtás megszervezése • Az operatív vezetés: a tantárgyi közösségek vezetıi - A stratégia végrehajtása; - A stratégia érvényesítése az operatív döntésekben; - A küldetés érvényesítése a mindennapokban • A vezetés funkcióinak biztosítása: • Az elképzelés megalkotása (Lásd: „A vezetés elkötelezettsége és aktív szerepvállalása a változásorientációban” címő fejezetben). • A csapat kialakítása: a feladatnak megfelelıen magasan képzett emberekbıl tevıdik össze, akik közösen felelnek a csoport céljainak eléréséért. • Az értékek tisztázása: egymással összhangban álló intézmény- és csoport specifikus értékek megállapítása a prioritások magállapításával (Lásd: „A kritikus sikertényezık” címő fejezetben). • Helyzetelemzés: a hatékony stratégia kialakításához rendelkezésre álló erısségek és lehetıségek, valamint a gyengeségek és veszélyeztetı tényezık feltárása SWOT és PEST analízissel. • Kommunikálás: lehetıleg közmegegyezés elérése az ügyben érintettekkel az összes kommunikációs módszer hatékony alkalmazásával. • Képessé tétel: az ügyben érintettek mozgósítása a megoldáskeresésre történı törekvés kibontakoztatásával. • Felkészítés: az ügyben érintettek segítése, hogy kifejlesszék a kiválósághoz szükséges készségeket.

14

•

Mérés: az ügyben érintettek munkájával kapcsolatos kritikus sikertényezık helyzetének meghatározása a sikerkritériumok szerint, meghatározott indikátorok alkalmazásával. • Beavatkozás: az elképzelés, az értékek, a helyzetelemzés és a mérés eredményeinek összevetése következtében nyilvánvalóvá vált - elsısorban negatív - jelenségek okainak elemzése révén az elképzelés, a csapat, az értékek, a helyzet-meghatározás, a kommunikáció, a képessé tétel, a felkészítés intézményi stratégiának leginkább megfelelı módosítása. Fejlesztési irányok • A partneri igényekhez alkalmazkodó változáskövetı vezetıi magatartás kialakítása; • A menedzseri, vezetıi és irányítási funkciók intézményi értékfüggıségének biztosítása; • A partnerközpontú intézményi életvitelben elfogadtatni, hogy: • A gyermek és a szülı elıször, a pedagógusok másodszor, a fenntartó harmadszor és a munkahelyi közösség negyedszer; • A krízishelyzet mindnyájunk ügye; • A pazarlás nyilvánvaló példáit - ha áldozatok árán is, de - meg kell szüntetni; • Minden dolgozó számára ismertté kell tenni a partnerek negatív véleményét; • A pedagógusoknak rendszeresen találkozniuk kell a szülıkkel • Az iskola problémáit minél szélesebb körben kell megvitatni.

7.A MINİSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI

PROGRAMTERVEZÉSRE

VONATKOZÓ

7.1. A tervezés: célok meghatározása (a tevékenység kereteinek és irányának a kijelölése) és az erıforrások hozzárendelése a célokhoz. 7.2. A stratégia: a mővészeti iskola hosszú távon követett tevékenységi iránya, viselkedési módja. Egyrészt képessé teszi az intézményt a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra, másrészt más mővészeti iskolákkal szembeni elıny létrehozására/megırzésére szolgál. Az intézmény rendelkezésére álló erıforrásoknak a környezet változásaihoz illeszkedı felosztását határozza meg, valamint a tanulók, a szülık és az oktatók igényeit kielégítı oktató-nevelı tevékenység megjelenítése útján teljesíti a fenntartó (a Krétakör Alapítvány) elvárásait. • A stratégiaalkotás folyamata: céltételezés - a partneri igények felmérése - a jövıkép felvázolása - a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek elemzése - a célokhoz rendelt feladatok megállapítása - a módosítási beavatkozásokhoz szükséges sikerkritériumok és indikátorok megállapítása. 7.3. A jövıkép (a stratégia) elemei A szervezeti értékek: a “mindennél fontosabb” kategóriába sorolt fogalmak, amelyek elfogadása, elfogadtatása nevelésünk és az intézményi élet alapeszméje: az igaz, a szép, a szeretet és a konstruktív életvitel. Az alapértékek közvetítıi - a pedagógusok, a szülık a fıiskolai hallgatók és egyéb alkalmazottak - akkor állnak hivatásuk magaslatán, ha a gyermeki, szülıi és közalkalmazotti magatartást és viselkedést jelenlétükkel, tapasztalatukkal, szakértelmükkel befolyásolni tudják, az értékek közötti harmónia megteremtésére képesek. E tevékenység gyakorisága és hatásfoka határozza meg az iskola színvonalát.

15

7.4. A kritikus sikertényezık: az intézményi mőködés azon területei, amelyeket az iskola vezetıi befolyásolni tudnak az elınyös versenyhelyzet elnyerése céljából. • Az intézményi kultúra: amely az alkalmazkodási és probléma-megoldási folyamat eredménye, az intézmény mőködésébe mélyen beágyazódott hiteket, elveket és meggyızıdéseket tartalmazza az iskola külsı és belsı kommunikációja, a munkához való hozzáállás, a döntési folyamatok meghozatala és végrehajtása, a megbeszélések kultúrája, a viselkedési formák, az iskolai légkör, a hagyományırzés, a fejlesztés és az intézményi arculat területeken. • A megvalósítás idıtartama: folyamatosan, de az igazgatói pályázatokkal szinkronban ötévenként az irányok meghatározása. Felelıs: a mindenkori igazgató • Sikerkritériumok: kimutatott pozitív változás - Összevont klímamutató értéke 70-75% között helyezkedik el – • Indikátorok: - A klímateszttel mért változások – összehasonlító mérésnél kimutatott pozitív emelkedés kimutatása - Elméleti-gyakorlati munka szinkronja - Publikációk, elıadások, száma •

•

•

•

• • •

•

Az iskola legjobb és leggyengébb eleme közötti különbség: egyrészt a két szélsı érték minél távolabb áll egymástól, annál ellentmondásosabb az intézményi kultúra és arculat, másrészt a leggyengébb szubkultúra többszörösét rontja az iskolai kultúrán, mint amit a legjobb javít rajta. A megvalósítás idıtartama: folyamatosan, de továbbképzési programmal szinkronban ötévenként az irányok meghatározása, összhang biztosítása: F: Munkaközösség vezetı Sikerkritériumok: a pedagógusok és más alkalmazottak képzettségének emelkedése elsısorban a pedagógus szakvizsga, illetve szakirányú felsıfokú végzettség megszerzése, valamint az egyéni teljesítmények emelkedése, különösen az önmővelés, önképzés területén Indikátorok: - Az egyéni képzettségi mutatók. - Az egyéni munkateljesítmények. A divizionális szervezeti mőködés: decentralizáltan mőködı egységek, ahol a vezetı arról gondoskodik, hogy beosztottjai feladatukat önállóan és eredményesen lássák el. (A vezetı kisegít, irányt ad, motivál, személyes példát mutat, megerısít). A megvalósítás idıtartama: 1 év. F: közvetlen felettes vezetı Sikerkritériumok: mőködıképes intézményi szervezet biztosítása, a csapatmunka túlsúlyba kerülésével Indikátorok: Klímateszt eredményei: összevont klímamutató A csoport (rendezvényszervezı, tehetséggondozó, mentálhigiénés, tantárgyi, munkaközösségi, gyermekközösségi, iskolatanácsi, iskolavezetési) erıs és fejlesztendı oldalainak meghatározása SWOT analízissel. A minıségfejlesztés eredményessége: különféle diszciplínákkal ötvözött menedzsmentfolyamat, amely az iskola minden tevékenységének folyamatos javításával, minden alkalmazott minıség iránti elkötelezettségével az intézmény partnereinek elégedettségének elérését szolgálja.

16

• •

•

• • •

•

• • •

• •

A megvalósítás idıtartama: a tanévi programban meghatározott feladatok által a tanév végén, ill. a MIP felülvizsgálata alkalmával. F: fejlesztı team Sikerkritériumok: A tudományosan is igazolt szakmai változások beépítése az oktatónevelı munkába; Az érintett partneri kör nagyobb csoportjára ható igények lehetıség szerinti beépítése az intézményi életbe; A környezet változásaihoz alkalmazkodó intézményvezetési stratégia; A partneri igényfelmérés szabályzatában rögzített visszaérkezési % elérése A klímateszt értékei stagnálnak, vagy emelkedı tendenciát mutatnak az elızı felméréshez képest Indikátorok: A telephely vezetık felıl érkezı visszajelzések több erısséget tartalmaznak, mint fejlesztendı területet szervezett információkérés esetén A partnerek a tanévi programba beépített elvárásairól pozitív visszajelzés kimutatása A vezetés elkötelezettsége és aktív szerepvállalása a változásorientációban: az alkalmazkodás és a stabil mőködés közötti összhang megteremtésének színvonala. A megvalósítás idıtartama: tanévenként és költségvetési évenként, de az intézmény stratégiai irányainak ötévenkénti meghatározásával. Sikerkritériumok: Az információs technológia, az intézmények közötti versenyelıny megırzése, valamint a partnerek igényeihez való állandó alkalmazkodási, innovációs felfogás megjelenítése; Sikeres válaszadás a következı kérdésekre: „Mi van most?”, „Mit szeretnénk?”, és „Hogyan tudunk eljutni a kívánt állapotba?” A következı folyamat sikeres levezénylése: „Mi van?”, „Mit kell tennünk?” és „Mi lenne a jó?” Versenyképes intézményi tevékenység- keresettség, szakmai megnyilvánulások, elismertség Indikátorok: A klímateszt értékei stagnálnak, vagy emelkedı tendenciát mutatnak az elızı felméréshez képest Az érdekérvényesítés: a rövid távú és egyéni vagy szők csoportérdekek helyett sokféle és elsısorban intézményi és partneri érdekek figyelembevételének mértéke, ill. annak túlsúlya jelenjen meg A megvalósítás idıtartama: folyamatosan, de évenként az irányok meghatározása. Sikerkritériumok: valamennyi tantárgyi és munkaközösségi csoport azonos fontossági szereppel rendelkezik • Indikátorok: - Az egyéni teljesítmények megjelenése az elismerésekben. Az irányítási filozófia: ahol a felelısség megszemélyesíthetı, a célokban közösen állapodnak meg, valamint a hatáskörrel rendelkezık önállóan intézkednek. A megvalósítás idıtartama: folyamatosan, de legalább félévente az eltérési irányok meghatározása, a korrekciók beépítése a további munkába.

17

•

•

•

• •

•

•

• • •

• • •

•

Sikerkritériumok: a pedagógusok és más alkalmazottak feladatainak és felelısségének pontos ismerete, s a munkaköri leírás szerinti tevékenység végzése. A tantárgyi csoportok és a munkaközösségek tanévi beszámolói többségében pozitív kép megfogalmazására feljogosító állásfoglalást tartalmazzanak, másrészt az elızı tanévi fejlesztendı területek fejlıdı tendenciát mutassanak, ha célok, ill. hozzá kapcsolódó feladatok fogalmazódnak meg a tanévi munkatervben Indikátorok: A tanévi beszámoló helyzetelemzésében a közép- és operatív vezetıi beszámolók. Az önértékelı kérdıív adatai. Az intézményi küldetés: a nevelési program küldetésnyilatkozatában megfogalmazott elképzelések iskolai, munkaközösségbeli, tantárgycsoportbeli és egyéni beteljesülésének mértéke. (A módszertani vezetı szerep, a tehetségnevelés, az egymás képessé tétele az intézményi küldetés szerinti tevékenységre, minıségi - a partnerek igényei szerinti - pedagógiai munka végzése). A megvalósítás idıtartama: folyamatosan, de a tanévi programmal kapcsolatos beszámolóban évenként a teljesítmények és az irányok meghatározása. Sikerkritériumok: A városi, megyei, területi, országos, nemzetközi szintő megnyilvánulások számának szinten tartása. Indikátorok: A tantárgyi és a munkaközösségi beszámolókban feltüntetett eredmények Az önértékelı kérdıív adatai. Az intézményi növekedés biztosítása: hosszú távú terv az intézmény irányítására, az erıforrások fejlesztése, a szervezeti felállás korrekciója a változó környezet által diktált feltételekhez, az iskola keresettsége által a tanulói létszám növelése a törvényi kereteken belül. A megvalósítás idıtartama: folyamatosan, de a tanévi programmal kapcsolatos beszámolóban évenként a teljesítmények és az irányok meghatározása. Sikerkritériumok: a tanulói létszám növekedı tendenciája az elızı tanévhez képest. Indikátorok: a tanévi létszámkimutatások: Az oldalági beiskolázási létszámadatok alakulása; Az elsıs beiskolázás létszámadatai; Az oldalági eltávozások mértéke. A nyereségesség: a tanulói létszámfüggı normatív finanszírozás függvénye a fejlesztési lehetıség és az alkalmazottak munkájának megfizetése és elismerése. A megvalósítás idıtartama: évenként december 10-ig, de az éves költségvetési törvény megjelentét követıen a tendenciák, irányok meghatározása. Sikerkritériumok: történjen fejlesztés az oktatáseszközök, az informatikai berendezések, a közalkalmazottak jutalmazása és az épület felszereltsége valamely területén a mőködés biztosításán felül.. Indikátorok: A költségvetési terv megvalósításáról készített beszámoló. A klímateszt adatai. A vezetıi értékelı jegyzék és az alkalmazotti önértékelı jegyzék adatai.

18

7.5. Fejlesztési irányok • Az adatszolgáltatás pontosságának növelése. • A kulturált szervezeti életre történı felkészítés beépítése a belsı továbbképzési programokba.

8. Tervezés 8.1. Stratégiai tervek elkészítésének rendje A szabályozás célja, hogy hosszútávon dokumentáltan meghatározza az intézményi tervezés folyamatát a tervek hierarchiáját és koherenciáját, az intézmény mőködési rendjét. Hatókör: Az intézményvezetés és a bevont pedagógusok Felelıs: az intézményvezetı Dokumentumok, bizonylatok: jegyzıkönyv, jelenléti ív Folyamatleírás tartalma: A helyi pedagógiai programban megfogalmazott célokat, feladatokat összhangban kell lennie a partneri elvárásokkal. A módosítás egyik feltétele a partneri igényeknek való megfelelés. A küldetésnyilatkozatnak az 5 értékre kell épülnie. Az értékeket súlyozással, minden dolgozó bevonásával kell meghatározni. Az értékeknek összhangban kell lenni a HPP által megfogalmazottakkal. A küldetésnyilatkozatot minden dolgozónak el kell fogadnia, ezt aláírásával hitelesíti. A küldetésnyilatkozatot az intézmény kiemelt területén helyezzük el. A minıségrányitási program két részbıl áll: a minıségpolitikából és minıségfejlesztésbıl. A minıségpolitikában mérhetı minıségcélokat kell meghatározni. A MIP tartalma legyen koherens a helyi pedagógiai program tartalmával. A vezetıi pályázatot a pályázó készíti el. Tartalmáról a nevelıtestületet, a pályázó személyérıl az alkalmazotti közösség nyilvánít véleményt. Az éves munkatervben kitőzött célok a partneri elvárásokból, a pedagógiai programból, a küldetésnyilatkozatból és a minıségirányítási programból következı mérhetı célok legyenek. Dokumentum

Távlat

Határidı

Felelıs

Pedagógiai program

Hosszú

A törvény és a módosítási eljárás szerint

Az igazgató

Küldetésnyilatkozat

Hosszú

Az „5 érték” változása esetén

Minıségügyi koordinátor

Minıségrányitási program

Hosszú

5 év

Az igazgató

Vezetıi pályázat

Közép

5 év

A pályázó

Éves munkaterv

Rövid

Szeptember 30

Az igazgató

19

A dokumentumok megírásakor, módosításakor alkalmazotti (ahol elégséges nevelıtestületi) értekezletet tartunk, melyrıl jegyzıkönyv készül. Új dolgozó foglalkoztatása esetén, 2 héten belül minıségügyi koordinátor vezetésével a dokumentumokat meg kell ismernie. Ennek tényét aláírásával igazolnia kell. A partnerek az alap dokumentumokat a törvényi elıírások szerint ismerik meg. 8.2. Az éves munkaterv elkészítésének rendje A szabályozás célja: Azoknak a lépéseknek a leírása, amelyek lehetıvé teszik, hogy a munkaterv szerves része legyen az intézmény stratégiai programjának. A feladatokhoz rendelt felelısök, és a határidı pontos megjelölésével tervszerővé tegye az éves munka szervezését, irányítását és minden dolgozó számára egyértelmővé tegye a tennivalókat és azok ütemezését. Hatókör: munkaközösség vezetık, igazgatóhelyettesek, minıségirányítás vezetı. Felelıs: igazgató Dokumentumok, bizonylatok: jegyzıkönyv, jelenléti ív, munkaközösségi munkatervek, diák-önkormányzati munkaterv, közmővelıdési munkaterv, minıségirányítási támogatói szervezet munkaterve. A folyamatleírás tartalma: Az igazgató a tanévnyitó értekezleten ismerteti az éves munkaterv vázlatát. Az elıirt tartalmi elemek meglétéért az igazgató felel. Az igazgató az egyes tartalmi elemek kidolgozására feladatokat ad ki felelıs és határidı megjelölésével (szeptember 20.). A tanévnyitó értekezlet után a munkaközösség vezetık munkaközösségi munkatervet készítenek, melyet a munkaközösséghez tartozó pedagógusok megismerés után javaslattal kiegészíthetnek. A munkaterv elkészítésében fokozottan figyelnek arra, hogy a részdokumentumok tartalmában ne legyen ellentmondás, illetve szoros együttmőködést írjon elı. Tartalmi követelményei: 1. Tanév céljai, feladatai (nevelési, oktatási feladatok) 2. Szervezési rész • A tanév rendje, a tanítás nélküli munkanapok ütemzése • Személyi feltételek • Tanórán kívüli tevékenységek a felzárkóztatás Tehetséggondozás a nevelés szolgálatában • Iskolai ünnepélyek, megemlékezések • Iskolai és iskolán kívüli tanulmányi és mővészeti versenyek • Nevelıtestületi értekezletek, szakmai napok • Nevelıi megbízatások, választott tiszt • A tantestület éves továbbképzési terve • Szülıi értekezletek, nyílt napok • Tárgyi feltételek • Ellenırzési terv (Éves, havi) • Mérések ütemzése • Statisztikai adatok Mellékletek 1) Minıségfejlesztési munkaterv 2) Tantárgyfelosztás 3) Osztályfınöki munkaközösség munkaterve 4) Diákönkormányzat munkaterve

20

5) 6) 7)

Mővészeti iskola munkaterve,mővészeti team-ek munkaterve Könyvtári munkaterv SZMK éves munkaterve

Formai követelmények: A célok, feladatok, mellékletek, rendezvények formai követelménye az alábbi táblázat alapján: Feladat

Felelıs

Határidı

Teljesülés kritériuma

Ellenırzés

Az összes többi szöveges leírás. A munkaterv teljesültségét az igazgató (intézményegység vezetı) ellenırzik és értékelik. A felelısök félévkor és év végén az igazgató részére írásos értékelést adnak át, az igazgatói értékelés megalapozása céljából. Az igazgató (intézményegység vezetı) a félévi és év végi nevelıtestületi értekezleten értékeli a munkaterv végrehajtását. A munkatervet a betervezett feladatok 75%-nak végrehajtása esetén tekintjük teljesültnek. A nem teljesült feladatokról az okok megvizsgálása után a nevelıtestület az átütemzésrıl vagy az elhagyásról dönt. Évközi módosítást (feladat elhagyása, feladat csökkentés vagy növelés, határidı átütemzés, új felelısök kijelölése, stb.) nevelıi kezdeményezésre a nevelıtestület jogosult módosítani. Elfogadás: Az éves munkaterv elfogadásáról az igazgató javaslatára a nevelıtestület (szak alkalmazotti értekezlet) augusztus 30-ig dönt. Nyilvánosságra hozatal: a munkaterv 1-1 példányban a nevelıi szobában, a könyvtárban, az igazgatónál, igazgatóhelyettesnél kell elhelyezni.

9.Vezetıi ellenırzés A szabályozás célja: Az intézményen belüli ellenırzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a szabályzatoknak és a szabályozásnak megfelelı mőködés biztosított legyen. Hatókör: munkaközösség vezetık, igazgatóhelyettesek, minıségirányítási vezetı. Felelıs: az igazgató Dokumentumok, bizonylatok: Jegyzıkönyv, jelenléti ív, óralátogatási lap, ellenırzési lap, ellenırzési napló, emlékeztetı. A folyamatleírás tartalma: Az ellenırzés, az ellenırzés rendje a táblázatban rögzítettek szerint történik.

Az ellenırzés tartalma

Módszerek eljárások

Gyakoriság

Az ellenırzést végzı személye

Dokumentum

21

A gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok ellenırzése

Dokumentumelemzés, beszámoltatás

Évente

Igazgatóhelyettes

Ellenırzési lap

Helyettesítés, túlmunka

Számítások, dokumentumelemzés

Évente

Igazgató

Ellenırzési lap

A külsı és belsı dokumentumoknak való megfelelés ellenırzése

Dokumentumelemzés, helyszíni ellenırzés

Kétévente

Igazgató

Ellenırzési lap

A szakmai alapdokumentumok ellenırzése (HPP, MIP, Küldetésnyilatkozat)

Dokumentumelemzés

Kétévente

Igazgató

Ellenırzési lap

Tanügyi nyilvántartások: - osztálynapló - beiratkozási napló - törzslap - év végi bizonyítványok - tantárgyfelosztás - órarend

Dokumentumelemzés

Évente

Igazgató

Ellenırzési lap

A helyi pedagógiai/nevelési program végrehajtásának ellenırzése, tanmenetek, foglalkozás tervek ellenırzése. Foglalkozások éves pedagógiai terve, projektek és napi tervek ellenırzése

Dokumentumelemzés

Évente

Igazgató

Ellenırzési lap

A hátrányos helyzető tanulókkal való foglalkozás hatékonysága, hatásossága

Beszámoltatás, dokumentumelemzés

Évente

Munkaközösség vezetık

Ellenırzési lap

A MIP végrehajtásának

Mérések,

Évente

Minıségügyi

Interjú lap,

22

ellenırzése

dokumentumelemzés, interjú

koordinátor

ellenırzési lap

Óralátogatások/nevelıi, tanulói órai munka, foglalkozások, tevékenységek ellenırzése

Megfigyelés, beszámoltatás

Minimum évente 2-3szor

Igazgató

Óralátogatási lap, csoportlátogat ási lap

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység szabályozása, rendje

Dokumentumelemzés, beszámoltatás

Évente

Igazgató, szaktanárok

Ellenırzési lap

Balesetmegelızési elıírások megléte, ellenırzése

Dokumentumelemzés, helyszíni ellenırzés

Évente

Igazgató helyettesek

Ellenırzési lap

A takarítás minıségének ellenırzése

Megfigyelés, interjú, szemle

Havonta

Igazgató, igazgató helyettesek

Ellenırzési lap

Az ellenırzési szempontok szerint történik, amelyet minden dolgozó ismer. Szempont a jogszabályban való megfelelés és az ellenırzési vagy óralátogatási lapon található szempontsor. Az ellenırzés lefolytatása után legfeljebb 3 munkanapon belül visszajelzést kell adni az ellenırzés eredményérıl. Ha az ellenırzés komoly hibát tár fel, azt azonnal jelezni kell az,pl. igazgató felé. Az ellenırzést végzık évente kétszer kötelesek beszámolót készíteni az ellenırzésen tapasztaltakról. Ezt a féléves és év végi beszámoló elkészítésében az igazgatónak át kell adni. Az igazgatónak a tanévvégi értékelésében ki kell térni az éves ellenırzés során tapasztaltakra. Az ellenırzést értékelés kell, hogy kövesse, mely az alábbi intézkedésekkel zárulhat: • • • • • •

Utasítás javításra, hiánypótlásra, kötelezı hospitálásra utasítás Továbbképzésen való részvételre kötelezés Módszertani eszköztár valamely eleme kötelezı használatának elıírása Fegyelmi felelısségre vonás javító team mőködtetése Folyamatszabályozás Egyedi esetekben a fent felsoroltakról az intézkedés módja és tartalma eltérhet

Utóellenırzés: ha az ellenırzés során hiányosság, szabálytalanság merül fel, akkor az6 intézkedés meghozatala után legfeljebb 6 hónapon belül kontroll ellenırzést kell végrehajtani.

23

10. Intézmény értékelés 10.1. A vezetés és a pedagógusok teljesítmény mérésének szempontjai és az értékelés rendje Cél: Pedagógusok, vezetık tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erıs és fejlesztendı területek, konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükrıl, teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. Felelıs: igazgató Hatókör: munkaközösség-vezetık, igazgató helyettesek, minıségügyi vezetı Dokumentum: méréshez, ellenırzéshez, összesítéshez használt őrlapok, fejlıdési terv őrlapja, kérdıívek, osztály statisztika. Folyamatleírás tartalma: A teljesítménymérést az alábbi táblázatban megadottak szerint kell végezni.

Értékelés fajtái

Önértékelés

Ellenırzési adatok

Ki végzi

Minden pedagógus

- igazgató - igazgatóhelyettes - munkaközösség vezetık

Mikor/meddig

Módszer

2 évente 05.28

Kérdıív

Évente legalább 2-3 -szor

Ellenırzés

Tanulók, gyerekek osztályok eredményei intézményi szint

Pedagógusok, saját csoportban és osztályban vezetı helyettesek

Évente 06.15

Adatgyőjtés, trend vizsgálat

Vezetıi értékelése

Vezetı és az általa bevont vezetés

2 évente 06.30

Kérdıív, Megbeszélés,

Minden vezetı Minden pedagógus

2 évente 05.15 2 évente 05.15

Kérdıív Kérdıív

Magasabb vezetı

2 évente 06.30

Kérdıív és megbeszélés

Vezetık értékelése Önértékelés pedagógus társak és /vagy csoportok értékelése Magasabb vezetı értékel

24

10.2. Az értékelés módszerei • SWOT-elemzés: az intézmény és környezete - a versenyképesség megítélésének két tényezıcsoportja - összevetése.
Erısségek: azok a belsı tényezık által meghatározott tevékenységek és attitődök, amelyek hosszú távon elınyt jelentenek a versenytársakkal szemben.
Gyenge pontok: azok a belsı tényezık által meghatározott tevékenységek és attitődök, amelyek hosszú távon hátrányt jelenthetnek a versenytársakkal szemben.
Veszélyek: olyan környezeti kihívások, amelyek az intézmény pozíciójának gyöngüléséhez vezethetnek.
Lehetıségek: olyan külsı feltételrendszer és az erre épülı belsı tevékenységegyüttes, amely az iskola jövıbeni szerepét elınyösen megváltoztathatja. •

PEST-analízis: a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a technikai körülmények figyelembevételével készült elemzés.
Politikai elemzés az országos és a helyi jogrendszer, a társadalmi berendezkedés stabilitásának a mővészeti iskolával kapcsolatos hatásvizsgálata.
Gazdasági elemzés: a finanszírozási rendszer, a pályázati lehetıségek, a fejlesztési és beruházási feltételek, a munkavállalási feltételek hatásainak feltérképezése.
Társadalmi elemzés: az infrastruktúra, a szociális helyzet, az egészségügyi ellátás, az életminıség, a munkaerıforrás képzettsége és felkészültsége, a közrend és biztonság, a környezetvédelem figyelembevétele.
Technikai elemzés: az elérhetı technikák és technológiák, a szervizlehetıségek, az utánpótlási hálózatok, az új technikai megoldások iránti befogadási készség vizsgálata.

•

Versenystratégia és versenyelemzés: Szabolcs – Szatmár – Bereg megye iskoláival szembeni versenyelıny megszerzésére irányuló értékelı tevékenység.
A különbözıvé vagy kiemelkedıvé válás: olyan megoldások alkalmazása, amelyeket a versenytársak nem tudnak. (Minden tantárgy azonos súllyal történı tanítása, maradandó és alkalmazni képes tudás nyújtása, az egyéni adottságokhoz és képességekhez alkalmazkodó oktatás, a partnerek közötti „emberi” kapcsolatok mőködtetése elsısorban az egyéni és a csoportcélok elérésében, a konfliktuskezelésben és a személyiségfejlıdésre kedvezı iskolai közérzet kialakításában). F: igazgató
Költségmegtakarítás: a versenytársakkal azonos vagy jobb kínálat biztosítása náluknál költségtakarékosabb körülmények között. Pályázati lehetıségek kihasználása, a tantárgyfelosztás optimalizálása. Összpontosítás: egy-egy jól körülhatárolt területen való elırenyomulás. (Az egyéni adottságokhoz és képességekhez alkalmazkodó oktatás, az oktatástechnikai eszköztár fejlesztése, a pedagógusok továbbképzése). F: igazgatóhelyettes

10.3. Fejlesztési irányok • Minden alkalmazott rendelkezzen a tanévre vonatkozó saját célrendszerrel. • A saját célrendszer teljesülésének mértékének megállapítása az önértékelésben. • A fejlesztendı területek meghatározása (önértékelés során felmerült kör vizsgálata) • 10.4. Pedagógusok értékelése A teljesítményméréshez (önértékelés, vezetıi értékelés) használt kérdésterületek, szempontok:

25

Tanítás, oktatás – nevelés Többletek (vállalt feladatok, felkészültség) Munkafegyelem, munkavégzés minısége, megbízhatóság Kapcsolatok, kommunikáció Együttmőködés (az iskolai szervezethez való kötıdés) A teljesítményméréshez használt ellenırzési kérdésterületek, szempontok: • Óra célja, tartalma • A tanóra módszerei és szervezési formái • A tanulók részvétele, fegyelme, figyelme • A tanár munkája és magatartása Tanulók, osztály eredmények beszámításának területei: • Osztály átlagok • Versenyeredmények 10.5. Vezetık értékelése: A teljesítményméréshez (önértékelése, pedagógus társak és /vagy csoportok értékelése, magasabb vezetıi értékelése) használt kérdésterületek, szempontok: 1. személyes tulajdonságok, vezetési stílus 2. Változáshoz való viszony. 3. Tervezés. 4. Szervezés 5. Erıforrás gazdálkodás 6. Motiválás 7. Ellenırzés, értékelés 8. Informálás. A teljesítménymérés maximum pontértékét kell határozni, ebbıl értékelési fajtánként, majd a hozzárendelt kérdésterületeken is. Tekintettel kell lenni arra, hogy a 4-es skálát kell használni. A teljesítménymérést az igazgatónak kell elrendelni a mérés évében. A minıségirányítási megbízott irányításával a pedagógusok egyszerre kitöltik önértékelı lapjukat és azt mindenkinek összesíteni kell. Majd munkaközösségenként kitöltik a pedagógus társértékelı lapokat. Az összesítést az mk.vez végzik. Az összesítıket az igh. győjti össze és ırzi. Az ellenırzést végzı személyek is az igh-nak adják az összesített ellenırzési lapokat. A személyekre szóló átlag képzést az igh. végzi. Minden pedagógus átlagot számol osztályonként, ahol tanít, illetve kigyőjti a verseny eredményeket. Eredményeket az igh-nak adja át aki mellé rendeli a pontértékeket Az egyéni összesítı lapok kitöltését az igh. végzi a mb. megbízott segítségével. Majd átadják az igazgatónak. Aki az igh-val közösen felkészül a vezetıi megbeszélésre. A megbeszélésen részt vesz az érintett kollega, ig. igh. Közösen megbeszélik az erıs és a gyenge területeket, megalkotják a pontokat. Ezt hozzá kell adni az eddigiekhez és az így kapott eredmény a pedagógus teljesítményértékelés mutatója. Amely ….%-ig nem teljesítette a követelményeket ….%-ig a követelményeknek, elvárásoknak megfelel …..%-ig a követelmények, elvárások fölött teljesített A megbeszélés eredményeként meg kell határozni a fejlesztı területeket, és ki kell tölteni a fejlesztési tervet. Melynek teljesültsége a következı teljesítmény mérés alapja kell, hogy legyen. 10.6. A vezetık teljesítménymérése: Az önértékelı lapok kitöltése a fentebb leírtak szerint történik. A beosztott kollegák szintén egyszerre végzik a kitöltést, az átlagolásokat a mb. megbízott végzi és átadja az igazgatónak. Az igazgató összesíti az egyéni összesítı lapon és felkészül a magasabb vezetıi megbeszélésre. Ahol ı és az érintett kollega vesz részt. A megbeszélés menete,

26

dokumentációja a fentebb leírtak szerint történik. A vezetıi munka teljesítményértékelés mutatójának szintjei és hozzátartozó %-os határok megegyeznek a pedagógus teljesítményértékelés mutatóval. Az elkészült dokumentumokat zárt helyen kell tárolni. A kitöltött kérdıíveket a következı mérésig meg kel ırizni. Az egyéni összesítıt és a fejlesztési tervet a személyi anyagba kell tárolni és nem selejtezhetı. Az értékelés végén az eszközöket felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell, melyért felelıs a mb. megbízott az értékelés lezárta után 3 héten belül. 11. A MINİSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI

PROGRAM

SZERVEZÉSRE

VONATKOZÓ

11.1. A szervezés: a feladatoknak és eszközöknek emberekhez és szervezeti egységekhez rendelése abból a célból, hogy a feladatok elvégezhetık legyenek, és valóban végrehajtsák azokat. 11.2. Alapelvek • A Free Dance Iskola mőködéséhez rendelkezésre álló erıforrások, szervezeti keretek, folyamatok, rendszerek az intézményi célok elérését szolgálják. • Az egyének és a csoportok önmegvalósító ambíciói lehetıség szerint jussanak érvényre az intézményi tevékenység prioritásainak megtartásával. • A feladatokat mindig a leginkább hozzáértı egyének és csoportok, kellıen motiváltan és versenykörnyezetben oldják meg. • A rendszerszemlélet birtokában lévı vezetık irányítsanak. 11.3. Célok • Az iskola szervezeti egységeinek kialakítása. • Kialakult munkamegosztás, körülírt hatáskörök és felelısségi határok biztosítása. • Az intézmény tagjai és szakmai csoportjai közötti együttmőködés biztosítása • Rendszerkapcsolat kialakítása a szervezeti egységek és a mőködési folyamatok között. • Az iskola partnerei rendelkezzenek az önszervezés képességével az intézményi élet sokszínővé és még hasznosabbá tétele érdekében. • Képessé tétel az szakmai csoportok önszervezıdésének kialakítására 11.4. Feladatok • Szervezetépítés, -fejlesztés: az alkalmazottak, szakmai csoportok hatásköreinek, felelısségének, kölcsönös kapcsolatainak, az együttmőködés szabályainak a meghatározása, (vezetıi) viszonyok tisztázása. (A tantárgyi csoportok, a munkaközösségek, az iskolatanács, a bizottságok - menzabizottság, beiskolázási bizottság, szociális bizottság -, a rendezvényszervezı és egyéb speciális feladatra mentálhigiénés, évfolyamfelelıs - létrehozott csoportok megalakítása). • A munka és a tevékenység megszervezése, amely során meghatározzuk, hogy kinek mit és hogyan kell tennie, milyen eszközökkel és milyen körülmények között. Ezek figyelembevételével határozzuk meg a mőködtetés hatékonyságának megítélésére szolgáló munka- és teljesítménykövetelményeket. (Tantárgyfelosztás, órarend, helyiségbeosztás, a magániskolák részére helybiztosítás). • Folyamat- és mőködésszervezés: az alkalmazottak és csoportok egymástól elkülönülı tevékenységének egymáshoz kapcsolódását, összerendezıdését biztosító tevékenység. A szervezeti és a mőködési szabályzat tartalmazza a részletes kifejtést (SzMSz - 2.) (Az intézményi tevékenységek egymásutániságát

27

meghatározó tevékenység: a munkaközösségek munkatervei, az intézmény tanévi pedagógiai programja). • Rendszerszervezés: a folyamatszervezés eredményeképpen kialakuló helyzet összehangolása.
Logisztika: az anyagszükséglet idıben történı biztosítását, a különbözı tantárgyak oktatása közben elıforduló közös ismeretek és fogalmak értelmezésének összehangolását, az órarendi, a helyettesítési rend mőködıképességét garantálja.
Kontrolling: a tervezést, az ellenırzést és az információellátást hangolja össze annak érdekében, hogy minden alkalmazotti aktivitás a pénzügyi szőrın is átmenjen. (Annak biztosítása, hogy a költségvetési keret elıre megállapított keretszámain belül maradva, biztosított legyen az intézmény zavartalan mőködésre).
Marketing: a fejlesztés, az oktató-nevelı tevékenység és e terület iránti partneri érdeklıdést hangolja össze.
Informatika: az intézményi mőködés áttekintését, szabályozását, naprakész állapotát és ösztönzését biztosító rendszer. (A Free Dance Iskola honlapja, az intranet - belsı információs hálózati szolgáltatás, a nevelıtestületi, iskolatanácsi, munkaközösségi és tantárgyi megbeszélések, a hirdetıtáblák, az intézményi PR). • Önszervezıdés: az iskola partnerei, azok csoportjai saját maguk által kezdeményezett és megvalósított célok és programok, amelyek az intézmény egésze szempontjából kedvezıek. ( tanár -diák vetélkedık, öregdiákok találkozói, a tanévi programon kívüli kirándulások, színházlátogatások). 11.5. Fejlesztési irányok • Rendszerszervezés elemeinek tökéletesítése

12. MIP értékelésének szabályai 12.1. Cél: A MIP mőködtetésének és mőködés eredményeinek összegyőjtése és véleményeztetése, értékelése annak érdekében, hogy az intézmény gyakorlata egyre inkább közeledjenek a kitőzött célokhoz. Felelıs: igazgató Hatókör: minıségirányítási vezetı, igazgató helyettesek. Dokumentumok: Jegyzıkönyvek, jelenléti ívek és kérdéslista a szülıknek Egyéni és osztály és intézményi eredmények Intézkedési – és feladat tervek MIP értékelésének szempontsora Mellékletben csatolandó dokumentumok

12.2. Eljárás tartalma: Az intézmény Minıségirányítási Programját évente értékelni kell. Az értékeléshez az adatokat a minıségirányítási vezetı győjti össze és készíti el az MIP értékelési szempontsor alapján (06.20-ig) és az igazgató egészíthet ki, 06.30-ig.

28

Az igazgató helyettes átveszi a munkaközösség vezetık által összegyőjtött osztályonkénti és intézményi eredményeket a tanulók egyéni fejlıdési eredményeirıl és az osztály eredményekrıl, amelyek ismeretében az igazgató összehasonlító elemzést végez az országos mérés értékelés tükrében. Az elemzés eredményeit a nevelıtestület és a szülık számára ismertté kell tenni, hogy a vélemények és javaslatok megfogalmazásánál figyelembe tudják venni. Az értékeléshez ki kell kérni a szülıi szervezet véleményét. A véleménykérés intézményi szinten történik (…-ig), az intézmény által megfogalmazott kérdésekre adott válaszokkal. Minden osztályt képviseltetni kell az SZK tagokkal, akik az SZK vezetı irányításával véleményt nyilváníthatnak. Az összehasonlító elemzést az igazgató helyettes ismerteti. Közösen kitöltik az SZK véleménykérı lapját és az SZK tagok megfogalmazzák a javaslatokat, majd átadják az igazgató helyettesnek. A kérdéslistának tartalmaznia kell: - Rendszeres tájékoztatást kapnak az intézmény aktuális évi céljairól: - Az intézményi fejlesztéseket ismerik, tapasztalják: - Tapasztalják a minıségirányítási rendszer mőködésének elınyeit, ezek: - A szülıi közösséget bevonják a fejlesztésekbe, javaslatok meghatározásába - Elégedettek vagyunk a következı oktatási eredményekkel: - Elégedettek vagyunk a következı nevelési eredményekkel: - Elégedettek vagyunk a következı programokkal: - Elégedettek vagyunk … - Nem vagyunk elégedettek a következı oktatási eredményekkel: - Nem vagyunk elégedettek a következı nevelési eredményekkel: - Nem vagyunk elégedettek a következı programokkal: - Nem vagyunk elégedettek… - Javasoljuk, hogy A kérdéslista bıvíthetı, de nem szőkíthetı. A véleménynyilvánításról és a javaslatokról jegyzıkönyv készül, a jelenlévık jelenléti ívet töltenek ki. A MIP teljesülésérıl véleményt nyilvánít a tantestület is a tanévzáró értekezleten a kitöltött értékelési szempontsor alapján. A véleményekrıl és a javaslatokról jegyzıkönyvet kell készíteni, és jelenléti ívet kell vezetni. A véleménykérés térjen ki: - A minıségpolitika és minıségcélok érvényességére, teljesíthetıségére és az eredményekre. - A dolgozók és a vezetés elkötelezettségére és teljesítményére, - A szervezeti kultúrában tapasztalható változásra, - A folyamatos fejlesztés eredményeire, - A szabályozott folyamatok mőködtetésének hatékonyságára, - A partnerek elégedettségében történı változásra - A mőködésbıl származó szakmai eredmények, egybevetve az országos mérés, értékelés eredményeivel, figyelembe véve a tanulók, gyerekek egyéni fejlıdését és az egyes osztályok, csoportok teljesítményét. - A végrehajtási problémákra és nehézségekre. Intézkedések megfogalmazása: A megfogalmazott javaslataikat egyszerő többséggel fogadják el, lehetıség szerint adják meg a felelıst és a határidıt is.

29

A minıségügyi megbízott: - A vélemények és javaslatok összegyőjtése után és azok ismeretében a kitölti a MIP teljesülségének értékelése címő dokumentumot. - A minıségpolitika és célok teljesültségének értékelése az intézkedési terv és a feladattervek teljesültségének vizsgálatával és igazolásával történik. Ez az eljárás az ÖMIP-ben megadott célokra is érvényes. - A folyamatok mőködtetését audit jelentéssel kell igazolni. - Az értékelésnek tartalmaznia kell a nevelıtestület és a szülık javaslatait. - Az értékelés mellékletének tartalmaznia kell a kért igazoldó dokumentumokat. Az igazgató itt teheti meg kiegészítéseit. A megfogalmazott javaslataikat egyszerő többséggel fogadják el, lehetıség szerint adják meg a felelıst és a határidıt is. Az így készült értékelést a mellékleteivel – kért igazoló dokumentumok, audit jelentések, nevelıtestület és a szülık javaslatai – az igazgató átadja a fenntartónak, aki a szokásos módon gondoskodik a nyilvánosságra hozatalról.

13. A tanév értékelésének rendje 13.1. A szabályozás célja: az intézmény gyakorlatának vizsgálata annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek az intézményben a partneri jelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztı területek. A javítandó és szabályozandó folyamatok. Az értékelés feltárja az eredményeket, a partnerek elégedettségét, az intézmény mőködésével kapcsolatban. A dolgozókat informálja arról, hogy a teljes intézmény ezen belül a saját munkaterületükön végzett munka hatékonysága, szakmai eredményessége milyen mértékben felel meg az elvárásoknak. Hatókör: minden dolgozó Felelıs: igazgató Dokumentumok és bizonylatok: jegyzıkönyv, bizonylatok, az ellenırzést végzık beszámolói. A folyamatleírás tartalma: az értékelés az alábbi táblázatban foglaltak szerint történik. Értékelési terület

Intézményi gazdálkodás (értékelése) A minıségfejlesztés értékelése A szakmai gyakorlat és a HPP koherenciájának értékelése A jogszabályoknak és a szakmai alapdokumentumoknak való megfelelés A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenység értékelése A tanulói és

(Ki a felelıs az adatok győjtéséért? Ki ellenırzött?) Gazdasági vezetı

Határidı

Július 1

Minıségügyi koordinátor

Július 1

igazgató

Július 1

igazgató

Kétévente május l5

Igh.

Július 1

igazgató

Május 31

30

gyermekbalesetek megırzésére tett intézkedések értékelése. Az intézmény tisztaságának Igh. értékelése Éves munkatervi feladatok igazgató teljesülése A hátrányos helyzető tanulók Munkaközösség vezetı képesség kibontakoztató és integrációs pedagógiai rendszere, mőködésének értékelése

Július 1 Július 1. Július 1

Az értékeléshez meg kell határozni az indikátorokat, el kell készíteni a méréshez használt eszközöket. A táblázatban jelzett felelısök a határidı figyelembevételével készítsék el részbeszámolóikat, melyet legkésıbb a jelzett napon adjanak át az igazgatónak. A részbeszámolók tényeket, adatokat tartalmaznak az értékelés az igazgató (intézményegység vezetı) feladata. Az igazgató a beszámolókból július 30-ig elkészíti az intézményt értékelı beszámolóját, melyben ki kell térni az elért eredményekre és a fejlesztı területekre. Értékelı beszámolójához az éves értékelés szempontsorát kell figyelembe vennie. Az éves értékelést az alábbi szempontok szerint kell elkészíteni: o Az igényeknek megfelelı-e a nevelési-oktatási kínálat? o Hatékony-e az intézmény mőködése? o Teljesülnek-e a fenntartó által kitőzött minıségcélok? o Teljesülnek-e az intézmény által vállalt minıség és pedagógiai célok? o Mennyire eredményesek az intézmény egyéni arculatát mutató elképzelések? (nyelvoktatás, számítástechnika, hagyományápolás) o Milyen a nevelımunka eredményessége? o Milyen tendenciák láthatók az oktatási eredményekben? o Milyenek a hátrányos és veszélyeztetett helyzető gyerekek/tanulók felzárkóztatási eredményeinek mutatói? o Beiskolázási (középiskolai visszajelzése), óvodáztatási eredmények, tankötelezettségi mutatók? o Mennyire szakszerően vezetettek az iskolai dokumentumok? o Biztosítottak-e a törvényes mőködés garanciái? o Milyen a partnerek elégedettsége? o Hogyan érzik magukat a dolgozók a szervezetben, o Szervezeti viszonyok, a vezetéssel való elégedettség. o Az intézményi gazdálkodás jellemzıi. o Az erıforrásokkal való gazdálkodás. o A továbbképzések és az intézményi programok összehangoltak-e? o A gyermek és ifjúságvédelmi munka helyzete, eredményessége. o A balesetvédelmi tevékenység eredményessége.

14. Belsı audit szabályai A folyamatleírás célja:

31

Minıségirányítási rendszer, a szabályozott folyamatok ellenırzése és értékelése évente, annak érdekében, hogy a mőködés hatékony, az eljárásnak megfelelı legyen. Felelıs: minıségbiztosítási koordinátor Hatókör: auditornak kijelölt kollégák Dokumentumok és bizonylatok: éves auditterv, kérdéslisták, audit jelentések A folyamatleírás tartalma: A vezetés az éves munkaterv részeként összeállítja az audit ütemtervét. Az intézményvezetınek a leendı auditorokat írásban meg kell bízni. A minıségbiztosítási koordinátor felelıs az auditorok képzéséért. Az auditoroknak az auditálandó terület eljárásait és dokumentumait át kell vizsgálni és kérdéslistát kell készítenie. A vizsgálandó területek vezetıinek fel kell készülnie. Biztosítaniuk kell az eljáráshoz kapcsolódó összes dokumentumok megtekintésre. 1. Az audit lefolyásának elsı lépése a dokumentumok átvizságálása, (a dokumentumok, bizonylatok a szabályozásnak megfelelıen vannak kitöltve. Hitelesek, azaz tartalmazzák az aláírást ahol szükséges. Tárolásuk a szabályozásban rögzített határidıit történik.) 2. Interjuzás a szabályozásban megnevezettek körében. (Tisztában vannak feladataikkal, tudják a dokumentálási kötelezettségüket.) 3. Az észlelt hibák rögzítése a kérdéslista megfelelı rovatában: Az auditoroknak három napon belül kötelessége elkészítenie az audit jelentést és átadni az igazgatónak, az igazgató szükséges szerint elrendeli a helyesbítı tevékenységeket (kontrollintézkedések, az el nem végzett tevékenységek pótlása, esetleg a szabályozás módosítása).

15.

Intézmény teljes körő önértékelésének rendje

Cél: az intézmény szembenézzen önmagával, áthatóak legyenek az erdısségek, a fejlesztendı területek, az intézmény mőködésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés. Biztosítani az önértékelés ismételhetıségét, trendvizsgálatot. Hatókör: a mérésre felkért dolgozók Felelıs: minıségbiztosítási koordinátor A folyamat dokumentumai: A vizsgálati őrlapok: intézményi önértékelés, adottságok és eredmények, intézkedési terv, jegyzıkönyv, jelenléti ív. A folyamat leírás tartalma: Az intézményi önértékelést a KMD szerint végezzük: Adottságaink: • Vezetés • Stratégia • Emberi erıforrás • Közvetett partnerkapcsolatok és erıforrások • Folyamatok Az eredmények: • A közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatok eredmények • A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények • Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények

32

•

Kulcsfontosságú eredmények

Gyakorisága: Az intézményi önértékelést négyévente végezzük. Az önértékelés módszere: Kérdıív, folyamatelemzés, dokumentumelemzés, adatgyőjtés. Az intézményi önértékelés lefolytatása: Az adottságok, eredmények vizsgálatát a mérésre felkért dolgozók végzik. A csoport kétféleképpen győjtenek adatot az adottságokhoz:: az egyik eleme a hogyanok, a folyamatok feltárása, leírása, a másik a hivatkozások, dokumentumok megjelölése, amivel bizonyítani lehet a megtörténést. Az eredmények összegyőjtése az adottságok vizsgálatával együtt történik. Diagramok, táblázatok, számadatok győjtését jelenti. Az adatok feldolgozása után a mérésre felkért dolgozók vizsgálják, hogy elegendı-e az adat, ami a birtokukban van. Kell-e még adatot győjteni. Elegendı adat esetén kezdıdik az elemzés, melynek eredményeként meghatározza az intézmény erıs és fejlesztendı területeit, errıl lista készül. A fejlesztendı területekrıl gyengeség listát kell készíteni. A gyengeség lista alapján a mérésre felkért dolgozók meghatározzák a célokat és intézkedési tervet készítenek 3 héten belül. A vizsgálat lezárásakor a vizsgálatot végzık átgondolják az eszközök használhatóságát, és szükség esetén korrekciót javasolnak. Tájékoztatás: A dolgozókat 2 esetben kötelezı szóban és faliújságon tájékoztatni: 1. Az intézményi önértékelés eredményeinek (erısség, fejlesztendı terület, gyengeséglista) elkészítése utáni 1 héten belül. 2. A célok és intézkedési terv elkészítése után 1 héten belül.

16. Intézmény minıségirányítási rendszere 16.1. Támogatói szervezet tevékenységének szabályai A szabályozás célja: a szervezet feladatainak és jogkörének meghatározása annak érdekében, hogy az intézményen belül önállóan és hatékonyan tudják a minıségirányítási rendszert mőködtetni. Hatókör: támogatói szervezet, minıségi körök. Felelıs:igazgató. Dokumentumok, bizonylatok: munkaterv, jegyzıkönyv, jelenléti ív, emlékeztetı, feladatterv. A folyamatleírás tartalma: a támogatói szolgálat 9 tagú. Tagjai a különbözı szervezeti egységekbıl kerülnek ki a nevelık jóváhagyásával. A támogatói szervezet tagjai közül az igazgató egy személyt a szervezet vezetésére kér fel (minıségügyi vezetı). A tagok és koordinátor legalább egy tanévre szóló írásos megbízást kap az igazgatótól, melyet írásban elfogadnak. A támogatói szervezet mőködési szabályai: A támogatói szervezet kéthetente tartja üléseit. A megbeszéléseket a koordinátor hívja össze. A megbeszélésen a minıségi körök tagjai, illetve bármely dolgozó is részt vehet. A megbeszélésrıl emlékeztetı készül, melyet a dokumentációért felelıs tag vezet. Az

33

emlékeztetı minimális tartalma: megállapodás, felelıs határidı. A támogatói szervezet az igazgatónak javaslatot tesz az elvégzett munka utáni díjazásra. Döntéshozatal: a támogatói szervezet közösen, egyszerő többséggel hozza döntéseit. A döntéshozatalhoz a tagok 50 %-ot meghaladó jelenléte szükséges. Szavazategyenlıség esetén az igazgató dönt. Ha minıségi kör tagja vesz részt az ülésen tanácskozási jog illeti meg, véleményét ki kell kérni. A koordinátor feladatai: Irányítja a minıségbiztosítási rendszer intézményi szintő kiépítését a határidı betartásával. Munkaszakaszonként a dolgozókat a feladatokról és az eredményekrıl tájékoztatja. Számon kéri a minıségi körök munkáját, ellenırzi a dokumentációkért felelıs személy(ek) munkáját is. Motiválja a dolgozókat az aktív részvételre, képzi a minıségi körök vezetıit. Egyéb dokumentumokban meghatározott ellenırzési feladatokat lát el. A minıségi körök és vezetıinek munkája: A minıségi körök vezetıit a támogatói szervezet javaslatára a koordinátor kéri fel. A tagokat a kör vezetıi kérik fel. A minıségi körök munkájukat feladatterv alapján végzik, melyet elfogadás után a nevelıi szobában ki kell függeszteni. A minıségi körök vezetıinek a koordinátor felé beszámolási kötelezettségük van. 16.2 A partneri igény felmérés szabályozása • A szabályozás célja: A partneri igény és elégedettség mérés ismételhetıségét és összehasonlíthatóságát tegye lehetıvé a mérési szabályok kialakítása érdekében. Hatókör: a partneri igény felmérésre alakult minıségi kör. Felelıs: minıségirányítási vezetı Dokumentumok, bizonylatok: tanulói kérdıív, szülıi – dolgozói kérdıív, strukturált interjúkérdések a fenntartóhoz és a közvetett partnerekhez, a kérdıív a középiskolákhoz és az óvodákhoz. Partnerlista. • A folyamatleírás tartalma: A partner igény felmérés az alábbi rend szerint történik. partnerek

mintanagyság Mintavételi eljárás

Igényfelmérési Mérési módszer gyakoriság

Mérési határidı

tanuló

33 %

Szisztematikus: Kérdıív minden 3. az osztálynapló sorszáma szerint (kivétel az elsı osztály)

kétévente

Október 30.

szülı

33 %

Szisztematikus kérdıív (ugyanúgy, mint a tanulóknál)

kétévente

Október 30.

dolgozó

100 %

Teljes körő

kérdıív

kétévente

Január 31.

34

három fı fenntartó

Kuratórium

Strukturált interjú

négyévente

Január 31.

Közvetett partnerek

1

vezetı

Strukturált interjú

négyévente

Január 31.

iskola

4

telephelyi dolgozók.

kérdıív

háromévente

Október 30.

A közvetett partnerek személyérıl az interaktív kapcsolatok gyakorisága alapján dönt a támogatói szervezet. A partner igényfelmérés végrehajtása: A partnerlista és az eszközök felülvizsgálata elızze meg a felmérést. A felmérés céljáról, idıpontjáról a partnereket tájékoztatni kell. A felmérés során az adatvédelmi szabályokat maradéktalanul be kell tartani. Az összehasonlíthatóság érdekében a kérdések 80 %-ának meg kell egyezni az elızı kérdıív kérdéseivel. Az eszközöknek alkalmasnak kell lenni a partneri elégedettség, elégedetlenség és elvárások feltárására. Többszöri mérési eredményekbıl trend vizsgálatot kell végezni. Az összesítés során erısség, gyengeség, elvárások, listát kell készíteni. Az elvárások, és gyengeségek okait fel kell tárni. Ez alapján fejlesztı, javító tevékenységet kell folytatni. Az intézkedésrıl, fejlesztési lehetıségekrıl a partnereket tájékoztatni kell az alábbi táblázat szerint: partnerek tanuló

Visszajelzés módja szóban

szülı dolgozó

szóban szóban

fenntartó

Írásbeli tájékoztató Írásbeli tájékoztató Írásbeli tájékoztató

Közvetett partnerek Telephelyek

A tájékoztatás fóruma Osztályfınöki óra Szülıi értekezlet munkaértekezlet

A visszajelzés A visszajelzést határideje végzı November 30. osztályfınök Február 10. Február 28.

-

Február 28.

osztályfınök Minıségügyi koordinátor koordinátor

-

Február 28.

koordinátor

-

November 30.

koordinátor

16.3. Az intézmény mőködésének javítása, fejlesztése

35

A szabályozás célja: Az intézményben megteremteni a folyamatos fejlesztés feltételeit, a dolgozókat képessé tenni az intézmény mőködésének folyamatos javítására. Hatáskör: intézményvezetés Felelıs: az igazgató Dokumentumok, bizonylatok: a partneri igény és elégedettség mérés összefoglalalója, a vezetıi ellenırzés és értékelés beszámolója, feladatterv megvalósításának összefoglalója. A folyamat szabályozás tartalma: A folyamatos fejlesztésnek a következı adatgyőjtési területekre kell kiterjednie: • Partneri igény és elégedettségmérés • Vezetıi ellenırzés, vezetıi értékelés • Dolgozói hibafeltárás • Belsı audit Ezen területekrıl származó információkról meg kell határozni a javítandó területeket, folyamatokat, melyeket súlyozni, rangsorolni kell. Ki kell tőzni a célokat, a célokhoz minıségi köröket kell létrehozni. A minıségi körök feladatterv alapján végzik munkájukat, a feladatterv tartalmazza a feladatkört, a felelıst, teljesültség kritériumát, a költség és technikai hivatásokat, a határidıt és az ellenırzés (aláírás) helyét. A cél elérése után a minıségi kör vezetıje és a minıségügyi koordinátor a cél megtartását szolgáló intézkedést vagy szabályozás tervezetét átadja az igazgatónak. A cél el nem érése esetén a minıségi köröknek korrekciós tervet kell készíteniük. A minıségi körök vezetıit feladatuk ellátása érdekében képezni kell (belsı képzés).

17. Nevelı-oktató tevékenység 17.1.Pedagógiai program beválás vizsgálat szabályozása. A szabályozás célja: A HPP eredményes és hatékony területeinek a megerısítése, az elvégzett vizsgálatok eredményeibıl a következı módosítások folyamatának szabályozása. Hatókör: a vizsgálatba bevont kollegák Felelıs: igazgató Dokumentumok, bizonylatok: Közoktatási törvény, a mérések összefoglalói, jegyzıkönyv, jelenléti ív A folyamatszabályozás tartalma: A HPP beválás vizsgálatát négyévente végezzük. A vizsgálat az alábbi területekre terjed ki.

1. 2. 3. 4.

területek Törvényességi megfelelés Az általános rész aktualitása Célok, feladatok nevelés

5.

Értékelési rendszer

6.

A helyi tanterv, tanmenetek és tankönyvek beválása

szempontok Teljesül – nem teljesül Igen - nem Teljesültsége, összehangoltsága Teljesültsége, konkrétsága, mérhetısége Használhatósága, ösztönzı, motiváló hatása a gyerekre Alkalmazhatóság, egymásra épültség

36

A vizsgálat évében a vizsgálandó területekre az igazgató felkérésére minıségi körök jönnek létre. A csoportokban szervezeti egységenként kell részt venni. A minıségi köröknek a vizsgálathoz el kell készíteni a mérıeszközöket, őrlapokat. A vizsgálat lefolytatása után a csoportoknak el kell készítenie beszámolóját, amely kitér a programmal való egyezıségre. Az értékelést az igazgatónak kell átadni. A program beválási vizsgálatot az igazgató összegzi és ez alapján a nevelıtestület dönt a módosításról. A módosítást, a vizsgálatot végzı csoport dolgozza ki, végzi el. A módosítási eljárás és a nyilvánosságra hozatal a törvényben szabályozottak szerint történik.

17.2. Az egyes tanulók és egyes osztályok mérésének, fejlıdésének és teljesítményének követési rendje A szabályozás célja: A tanulókat érintı mérések tervezettek legyenek, a mérés adjon információkat a tanulók, osztályok jelenlegi teljesítményérıl és a fejlesztés lehetıségeirıl. Hatókör: mérésben, fejlesztésben résztvevı pedagógusok. Felelıs: az igazgató-helyettes Dokumentumok, bizonylatok: mérılapok, összesítık, egyéni fejlesztési terv. A folyamat szabályozás tartalma: A mérés az alábbi táblázat szerint történik: Mérési terület Tanulói képességkészség vizsgálat Képzési szintvizsgálat Neveltségi színt Fizikai állóképesség

évfolyam Elıképzık, alapképzık Elıképzık, alapképzık Elıképzık, alapképzık Elıképzık, alapképzık

Tanszakok vezetıi

határidı Szeptember 30. Május 31. Június 10.

Tanszakok vezetıi

Szeptember 15.

tanszakvezetık

Október 30. Május 31.

felelıs Tanszakok vezetıi

Az intézményi mérésekhez a mérılapot el kell készíteni, vagy a felmérést végzı személy rendelkezésére kell bocsátani. A mérılap feladatait úgy kell összeállítani, hogy épüljön a tantárgy adott évfolyamon elıírt tantervi követelményeire, illetve az adott életkorban 40 perc alatt megoldható, teljesíthetı legyen. A mérılapokat a munkaközösség-vezetı, a szaktanárok, a mérési koordinátor javaslat alapján az igazgató hagyja jóvá. A jóváhagyott mérılapok használata minden érintett számára kötelezı. A mérés céljáról és idejérıl a résztvevıket tájékoztatni kell (a tanulókat szóban, szülıket írásban). A mérésekhez nyugodt körülményeket és felügyeletet kell biztosítani. A táblázatban jelzett felelısök személyenként értékelik és összesítik a mérılapok eredményeit. Az eredményeket a mérési csoport elemzi, fejlesztési irányokat határoz meg. A mérési csoport tagjai a mérési területek egy-egy érintett pedagógusa, vezetıje a mérési koordinátor. A fejlesztési irányok alapján a szakmai munkaközösségeknek, az azonos szakot tanítók fejlesztési tervet kell készíteni. Három havonta az egy osztályban tanítóknak megbeszélést kell tartani a tanulók tanulmányi eredményeirıl, a magatartás, a szorgalom és a nevelés területén lévı változásokról, a kompetencia mérés eredményeirıl, illetve a tanulási módszerekrıl. Azoknál a tanulóknál, ahol a teljesítmény visszaesés található az eredményeikben, fejlesztéseket kell meghatározni, és azt dokumentálni kell a fejlıdési lapon. Félév végén a munkaközösség-vezetınek összegzést kell írnia a fejlesztések eredményeirıl és átadni az igazgató-helyettesnek.

37

A mérések és a fejlesztések eredményei az év végi értékelés része. Az adatokat a MIP értékelésekor és a javaslatok megfogalmazásakor figyelembe kell venni. 18.

PANASZKEZELÉS

18.1. A panaszkezelés: a panasztevı, a problémát kiváltó iskolai alkalmazott és a munkatársat foglalkoztató intézmény érdekei, szokásai, hiedelmei és mőködési módja közötti konfliktus megoldása, amely magában foglalja a kiváltó okok kiderítését, valamint a feltárt hibák folyamatos fejlesztéssel történı kiküszöbölését. 18.2. A panasz: a hibák, hiányosságok, tévedések feltárására szolgáló természetes emberi megnyilvánulás, amely megjelenhet szóban, írásban vagy testbeszéd formájában. • Jogos panasz: ha a partner nem azt kapta, amit ígértünk, tehát valamilyen hibát, mulasztást követtünk el vele szemben. • Megalapozatlan panasz: ha a partner nem azt kapta, amit várt, de megkapta, amit ígértünk. • Elutasított panasz: ha a partner nem azt kapta, amit várt, de megkapta, amit ígértünk, és szeretnénk tıle megszabadulni. 18.3. Alapelvek • A partnerekért vagyunk-közoktatás-humánszolgáltatás • A jogos reklamáció, mint reklamációk része, kezelése az iskola tökéletesítését szolgálja. • Az azonnali döntés esetén nı a tévedés lehetısége. • Kérdezzük a partnereinket, hogy válaszokat kapjunk elégedettségükrıl. • Az iskolában hozott szabályok elızetesen megvitathatóak legyenek, mert az együttmőködésen alapuló szabály cselekvı állásfoglalássá válik. • A problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeztek. • Úgy bánjunk a reklamálókkal, ahogy szeretnénk, ha hasonló helyzetben velünk is bánnának. • Tudnunk kell, hogy: - A reklamáló elkötelezett az iskola iránt. - Egy elégedetlen partner 13 személlyel osztja meg tapasztalatait. - Csak minden 27. elégedetlen partner reklamál, mert: tartanak a kedvezıtlen következményektıl; mert nem bíznak a reklamáció eredményes elintézésében, mert sajnálják a reklamációra fordított idıt és energiát, mert szégyellik magukat. - Ha a panaszos nem bízik bennünk, akkor nem hozzánk fordul, hanem az ismerıshöz, az ismeretlenhez, a felügyeleti szervhez, a sajtóhoz, a bírósághoz. • •

Minél több panaszt megismerünk és kezelünk, annál jobb lesz a munkánk, annál jobban elfogadnak bennünket, annál szívesebben választják a szolgáltatásainkat. A panaszkezelés célirányos képességeket és ismereteket igénylı szakma.

18.4. Feladatok • A panaszok számának maximalizálása, és ezek felhasználásával, a szolgáltatásminıség javításán keresztül a keletkezı panaszok számának minimalizálása. • A panaszkezelésben résztvevık viselkedésében kötelezıen megjelenı formák: szolgálatkészség; együttérzés; megnyugtatás; bátorítás; megértés; tiszteletadás; bocsánatkérés; elfogadás; világos üzenet a partner felé, hogy másodszor nem hibázunk; annak ellenırzése, hogy a partner elégedett-e a megoldással;

38

•

köszönetnyilvánítás az észrevételért; tájékoztatás arról, hogy az észrevétel miben segített bennünket; a tapasztalat beépítése a mindennapi gyakorlatba. Általános feladatok: - Rögzítsük és győjtsük össze a panaszokat. - Haladéktalanul dolgozzuk fel azokat. - A felhasználható tapasztalatokat nyerjük ki belılük. - A reális és gazdaságosan megvalósítható ötleteket használjuk fel. - Az iskolán belül kommunikáljuk jól az intézkedéseket.

•

Az elégedetlen partner elégedetté váljon: - Indulatai leszerelésével. - Személyes megközelítéssel. - Udvariassággal, szakszerőséggel. - A megoldás iránti elkötelezettséggel. - Egyre magasabb szintő szolgáltatással.

•

A panaszkezelés útja az Apáczai Gyakorlóiskolában a szülık részére: - A szaktanár kezeli a problémát, vagy viszi a tantárgyi vezetıhöz, a tantárgyi vezetı a munkaközösség-vezetıhöz, a munkaközösség-vezetı az igazgatóhelyettesekhez, az igazgatóhelyettes az igazgatóhoz. - Az osztályfınök kezeli a problémát, vagy viszi a munkaközösség-vezetıhöz, a munkaközösség-vezetı az igazgatóhelyettesekhez, az igazgatóhelyettes az igazgatóhoz. - Közvetlenül, írásban fordul az igazgatóhoz.

•

A panaszkezelés útja az Apáczai Gyakorlóiskolában a tanulók részére: - Fordulhat a szaktanárhoz; az osztályfınökhöz, az igazgatóhelyettesekhez és az igazgatóhoz. - Panaszt tehet a DÖK szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott út betartásával.

•

A panaszkezelés útja az Apáczai Gyakorlóiskolában az alkalmazottak részére: - A pedagógus fordulhat a tantárgyi csoportvezetıjéhez, az évfolyamfelelıséhez, az igazgatóhelyettesekhez, és az igazgatóhoz a jelzett sorrend betartásával. - A technikai dolgozók fordulhatnak a gondnokhoz, az igazgatóhelyettesekhez, és az igazgatóhoz a jelzett sorrend betartásával. - Az irodai dolgozók fordulhatnak az igazgatóhelyettesekhez, és az igazgatóhoz a jelzett sorrend betartásával. - Közvetlenül fordul az igazgatóhoz. Az írásos formában benyújtott panasz esetén a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni.

•

18.5. Módszerek • A versenyzés módszere: a saját vélt vagy valós érdekeinket igyekszünk érvényesíteni. • Elkerülés: kivonjuk magunkat a konfliktusból a megoldás idıpontjának elodázásával. • Alkalmazkodás: eleget teszünk a partnerünk elvárásainak. • Kompromisszumkeresés: olyan „puha” verseny, ahol a partner érdekeit is figyelembe véve próbálunk kialkudni egy mindkét fél részére elfogadható megoldást. • Együttes problémamegoldás, amely lépései: - A probléma (konfliktus) meghatározása; - A lehetséges megoldások keresése; - A lehetséges megoldások értékelése; - A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal);

39

-

A döntés végrehajtási módjának meghatározása; A megoldás sikerességének utólagos értékelése.

18.6. Fejlesztési irányok • Olyan szemléletváltás, amely során valljuk, hogy a reklamáció számunkra nem más, mint ingyenes segítség a partnerektıl, hogy minél jobban kielégíthessük igényeiket, ezzel minél elkötelezettebb partnerré tehessük, és ez által minél sikeresebb legyen az iskolánk. • A következı elıítéleteinktıl meg kell szabadulnunk: o A partnerek szeretnek panaszkodni; o A partnerek nem értenek a szakmánkhoz; o A reklamálóknak gyakran igazuk van; o Jó lenne a panaszok számát nullára csökkenteni; o Minden partnerünk egyenlı; o Nem kérünk bocsánatot, mert azzal elismerjük, hogy hibáztunk; o A panaszkodásnak kellemetlen következményei lehetnek; o Ha elismerjük, hogy hibáztunk, a partner – megerısítést kaphat; •

A partnereinket a következı elıítéletektıl kell megszabadítanunk: - Azzal a személlyel azonosítják az iskolát, akivel beszélnek; - Panasz esetén a gyermek hátrányos helyzetbe kerül; - A gyermek és a szülı kiszolgáltatott helyzetben van az iskolával kapcsolatban A tanévenkénti igényfelmérés során jelentkezı probléma kivizsgálása megkezdıdik, ha a partnerek a visszaérkezett kérdıívek 10%-ában jelzik azt, a szóbeli és eseti írásbeli panasz kivizsgálására azonnali intézkedést kezdeményezünk. A megbeszélésekrıl szóbeli megállapodás vagy írásos feljegyzés készül az érintettek jelenlétében, tárolása (feljegyzés) az irattárban. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idı szükséges, az érintettek a határidı lejárta után közösen értékelik a megállapodás eredményességét.

19. AZ IRATKEZELÉS RENDJE A minıségfejlesztési tevékenység során keletkezett dokumentáció kezelésére az alábbi szabályok vonatkoznak:

•

• A napi posta bontását az igazgató végzi. • A kapott leveleket az iskolatitkáron keresztül továbbítja a címzettnek. • A levél tartalmától függıen a címzett továbbítja az információkat az érintetteknek. Az elektronikus úton érkezett leveleket az igazgató nyomtatott formában továbbítja a fejlesztı team vezetıje felé, aki gondoskodik a dokumentum tartalmának közzétételérıl, a megırzésérıl.

Dokumentumok: • Levelek • Tájékoztatók • Segédanyagok, útmutatók • A munka során keletkezett dokumentumok. Az iratokba való betekintésre jogosultak: • A fejlesztı team tagjai és vezetıje

40

• •

Az intézményvezetı A nevelıtestület tagjai az ıket érintı dokumentumok esetében, kivéve azokat, melyek a fejlesztı team adatvédelmi szabályzata alá esnek.

A fent említett dokumentumokat érkezési, ill. keletkezési sorrendben, lefőzve, szekrényben tároljuk. A minıségfejlesztı munka során keletkezett dokumentumokat a fejlesztı team számítógépén elmentve is tároljuk.

20. AZ ADATVÉDELEM RENDJE A fejlesztı team munkája során védett adatnak nyilvánítja a következıket: • Kitöltött kérdıívek • Interjúk tartalma • Mérések anyagai • „Ötletrohamok” információi • Kérdıívek adatbázisai A fentiek kezelése bizalmas. A kérdıívek jelzés nélküli borítékban kerülnek kiosztásra. Összegyőjtésük zárt borítékban, győjtıládában, hozzáférhetı, de biztonságos helyen (porta), tárolásuk zárt szekrényben történik. Hozzáférhetıség: a fejlesztı team tagjai és az általuk megbízott személyek. A bizalmas adatok, információk a fejlesztı teamen kívüli személynek és más intézménynek az érintett felek beleegyezése nélkül nem adhatók ki. Az adatvédelem rendje alá esı dokumentumok kezelésével foglalkozó valamennyi személy titoktartási kötelezettséggel tartozik az adatok felett. Tervezett felülvizsgálat idıpontja: 2014. április 30.

41

21. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK A 2009. augusztus 25-én a nevelıtestület által elfogadott és a fenntartó részérıl jóváhagyott Minıségirányítási program a közoktatási törvény módosítását szabályozó 2006. évi LXXI. tv. 9.§ és 18.§ szerint megváltozott 1993. évi LXXIX. tv. egyes szakaszai alapján módosult. A módosított alapító okiratok az IMIP mellékletét képezik. A Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola intézményi minıségirányítási program módosításával kapcsolatban a szülıi szervezet véleményt nyilvánított, javaslatokat tett és kifejezte egyetértését. Csengersima, 2009. augusztus 25. iskolaszék elnök A Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola minıségirányítási program módosításával kapcsolatban a Diákönkormányzat véleményt nyilvánított, javaslatokat tett és kifejezte egyetértését. Csengersima, 2009. augusztus 25. a Diákönkormányzat tanárvezetıje

A Free Dance Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Szakiskola minıségirányítási program módosításával kapcsolatban a nevelıtestület véleményt nyilvánított, javaslatokat tett és kifejezte egyetértését. Csengersima, 2009. augusztus 25. Andóné Kujbus Nóra igazgató

Fenntartóhoz benyújtás ideje: 2009. 08.26. Fenntartói jóváhagyás Hatályba lépés: 2009.09.01. Érvényesség: határozatlan idı Felülvizsgálat: Törvényi változás, fenntartói rendelkezés, nevelıtestületi szándék alapján. Nyíregyháza, 2009. augusztus 26. Andó Károly

42

kuratóriumi elnök

43

1.

sz. Melléklet

Pedagógusok értékelı lapja:

Név:………………………

A követelményeket, elvárásokat (0; 1; 3; 4; 5) Szinten teljesítette

I. Tanulás szervezés, a tanítási órák vezetése 1. A pedagógus módszertani kultúrája 2. Önálló tanulási módszerek kialakítása 3. Korszerő ismeretek beépítése a tanítás-tanulás folyamatába 4. A magyarázat érthetısége és érdekessége 5. Differenciált foglalkozás alkalmazása 6. Tanulói tevékenységek irányítása a tanítási órán 7. Tanári hatékonyság 8. A tanulók aktív tevékenysége a tanítási órán 9. A ped. követelményrendszerének összhangja a Ped. Programmal és a helyi tantervvel 10. Tanári motiváció, pozitív támogatói környezet 11. Az óra elıkészítettsége 12. Fegyelmezési stílus II. A pedagógus ellenırzı és értékelı tevékenysége 1. A pedagógiai programban elfogadottak alapján történik 2. Osztályzatok száma és azok idıbeli eloszlása 3. Rendszeresség 4. Osztályzatok rögzítése 5. Egyénre szabottság III. Nevelı tevékenység, tanórán kívüli munka 1. Osztályfınöki munka 2. Iskolai programok szervezése, részvétel a programokon 3. Tanár-diák kapcsolat 4. Érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, pályaorientációs tevékenység 5. A Házirend betartás és betartatása

IV: Együttmőködés, kapcsolattartás, kommunikáció 1. Tanulókkal 2. Szülıkkel 3. Kollegákkal 4. Osztályban tanító kollegákkal 5. Szakmai munkaközösségben 6. Tantestületben 7. Kezdı kollegák segítése 8. Az iskola képviselete, iskolán kívüli kapcsolattartás V. Egyéb tevékenységek, vállalt feladatok 1. Tanterv-, tananyag és szertárfejlesztı tevékenység 2. Adminisztráció 3. Értekezleteken való aktivitás 4. Ügyelet 5. Továbbképzés 6. Szakmai programokon való részvétel 7. Szakmai és tanulmányi kirándulások,

44

tanulmányutak szervezése, lebonyolítása, azokon való részvétel 8. Belsı fejlesztı munkában való részvétel 9. Versenyekre felkészítés, versenyek szervezése 10. Pályázatírás: a pályázatok felsorolása VI: Szociális kompetencia 1. Pontosság 2. Munkafegyelem 3. Megbízhatóság 4. Következetesség, szervezı- és kezdeményezıkészség, aktivitás 5. Személyes példamutatás 6. Önképzés, új módszerek iránti igény 7. Csapatépítés, tantestületi közös programokon való részvétel 8. Empátia, tolerancia és a másság elfogadása 9. Problémaérzékenység, problémamegoldó készség 10. Lojalitás, az iskolához való viszony Összesítés Önértékelés

…………Aláírás

Munkaközösség értékelése

………….Aláírás

A területért felelıs igazgatóhelyettes

…………Aláírás

Összes pont

2.sz. melléklet Vezetık értékelı lapja:

Név:………………………

A követelményeket, elvárásokat (0; 1; 3; 4; 5) Szinten teljesítette

I. A vezetı ellenırzı és értékelı tevékenysége 1. A pedagógiai programban elfogadottak alapján történik 2. Ellenırzések száma és azok idıbeli eloszlása 3. Tapasztalatok rögzítése II. A vezetı tanórán kívüli munkája 1. Iskolai programok szervezése 2. Iskolai programokon való részvétel 3. Vezetı-tanár kapcsolat 4. Érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe

III: Együttmőködés, kapcsolattartás, kommunikáció 1. Tanulókkal 2. Szülıkkel 3. Kollegákkal 4. Kezdı kollegák segítése 5. Az iskola képviselete, iskolán kívüli kapcsolattartás IV. Egyéb vezetıi tevékenységek, vállalt feladatok 1. Tanterv-, tananyag fejlesztı tevékenység 2. Adminisztráció 3. A vezetıi munkavégzéssel kapcsolatos felelısség és hivatástudat

45

4.

A vezetı által irányított intézmény munkájának színvonala 5. A vezetı által irányított intézmény munkavégzésének szervezése 6. Továbbképzés, szakmai programokon való részvétel 7. Szakmai és tanulmányi kirándulások, tanulmányutak szervezése, lebonyolítása, azokon való részvétel 8. Belsı fejlesztı munkában való részvétel 9. Versenyekre felkészítés 10. Versenyek szervezése 11. Pályázatírás: a pályázatok felsorolása VI: Szociális kompetencia 1. Pontosság 2. Munkafegyelem 3. Megbízhatóság 4. Következetesség, szervezı- és kezdeményezıkészség, aktivitás 5. Személyes példamutatás 6. Önképzés, új módszerek iránti igény 7. Csapatépítés, tantestületi közös programokon való részvétel 8. Empátia, tolerancia és a másság elfogadása 9. Problémaérzékenység, problémamegoldó készség 10. Lojalitás, az iskolához való viszony Összesítés Önértékelés

…………Aláírás

Iskolatanácsi értékelés

………….Aláírás

Pedagógusi értékelés

………….Aláírás

Összes pont

Az értékelési fokozatok meghatározása. A pedagógus, a munkaközösség-vezetı és az iskolavezetıség az értékelı szempontsor alapján ötfokú skála szerint értékeli a tevékenységet. A pontok összeadódnak.

Fokozatok: •

A követelményeknek, elvárásoknak nem felelt meg

0 pont

•

A követelmények, elvárások alatt teljesített

1 pont

•

A követelményeknek, elvárásoknak megfelelıen teljesített

3 pont

•

A követelményeknek, elvárásoknak jól megfelelt

4 pont

•

A követelményeknek, elvárásoknak kiválóan megfelelt

5 pont

3.sz. melléklet Módosított Alapító Okirat

46