Frédéric Beigbeder. David Foenkinos. Robert Merle. Boris Vian. Alain Ducasse. Bernard Moitessier. Könyvjelzõ 2013

Irodalomtörténeti utazásunk júniusi állomása ezúttal az egyik legnagyobb hatású kultúrkörbe, a sajtok, a bor, megannyi mûvészeti ágazat és irányzat hazájába, Franciaországba kalauzolja el az utazni vágyókat. Dumas, Villon, Stendhal, Moliére, Verne, Merle és Vian – szinte felsorolni is képtelenség, ki mindenkit adott az egyetemes kultúrának Európa egyik zászlóshajója. A legkiválóbb francia szerzôk munkáit júniusban akár 60% kedvezménnyel is beszerezheti az Alexandra Könyváruházakban.

Frédéric Beigbeder

David Foenkinos

Robert Merle Boris Vian

Alain Ducasse www.alexandra.hu

Bernard Moitessier

Könyvjelzõ | 2013. június 17

Camembert, kecskesajt, plusz az a bizonyos elképzelés

Milyen a legújabb francia irodalom? A francia sajtokról az is hallott, aki nem szereti ôket. Tudjuk, hogy a sajt helye a desszert elôtt van, és hogy a sajttálon legalább 3 sajtnak mindig lennie kell: egy camembert-nek, egy kecskesajtnak és egy keményebb, sárga típusúnak. A francia irodalomról is tanult mindenki, olvasott belôle… La Fontaine-t, Perrault-meséket biztosan. No de a többi?

Az utóbbi években mintha megindult volna a kötelezô olvasmányokká vált könyvek újrafordítása (pl. Balzac: Goriot apó), ami jó jel, azt mutatja, szükség van arra, hogy ezek a mûvek újra beíródhassanak a magyar nyelvû könyvvilágba. Ehhez persze a szó szoros értelmében újra kell íródniuk magyarul, hiszen a fordítások 50-70 év alatt elavulnak. A francia irodalomnak, a réginek, a nem réginek és a legfrissebbnek egyre inkább helye kezd lenni a kiadói kínálatban: helye van az olvasói étlapon, ahogy a sajttálnak is az étkezést lezáró utolsó fogás elôtt.

A francia világ kitágult A frankofón világ sokkal tágasabb, mint Franciaország: azokon az országokon kívül, amelyekben mindig is, vagy évszázadok óta éltek francia anyanyelvûek (Belgium, Svájc, Luxemburg, Kanada), ide tartoznak Franciaország volt gyarmatai, amelyek nagy része Nyugat-Afrikában található, és azok a ma is Franciaországhoz tartozó tengerentúli régiók (francia Antillák, indiai-óceáni és csendes-óceáni szigetek), amelyek ilyen-olyan okból nem léptek a II. világháború után sem az önállósodás útjára. És olyan önálló országok is, mint Haiti, Madagaszkár vagy a Seychelles-szigetek.

Frédéric Beigbeder

Francia regény 260 oldal, 2800 Ft Akciós ár: 2099 Ft Európa Könyvkiadó

18 Könyvjelzõ | 2013. június

Sokoldalú figura. Az 1965-ös hipster-polihisztor a legújabb hírek szerint egy autógyárral is együttmûködik, egy cool vároai modell kifejlesztésén. De mindenek elôtt: páratlan népszerûségû író, újságíró, könyvkiadó. No meg filmrendezô és televíziós személyiség. Lehet ennyi minden egyszerre? Mindenesetre a könyvei igazolják: nem kizárt. Díjnyertes regényének (Francia regény, 2009) kerettörténete és apropója egy mélypont: a szerzôt kábítószer-fogyasztásért 2008-ban letartóztatták Párizsban, és csak három nap múltán engedték ki, aztán hat szeánszos kényszergyógykezelé s következett. Fogságának krónikája a család és az addigi életpálya felidézésével váltakozik. Az eredmény: szellemesen komoly, sziporkázóan önkritikus, mozgalmasan ôszinte mû. Igazi francia regény.

Kourouma, az afrikai frankofón regény megújítója, akinek két regényét is olvashatjuk magyarul (A Függetlenség fényes napjai, Allah nem köteles), már korábban; az afrikai frankofón színház új nemzedéke, amelynek két legkiemelkedôbb képviselôje talán a régóta Franciaországban élô Koffi Kwahulé és Kossi Efoui; a kiáltványnak is beillô esszéjükben (A kreolság dicsérete) „kevertvérûségüket”, kevert kultúrájukat és nyelvüket a „világállapot” metaforájává tágító antillai írók, a martinique-i Patrick Chamoiseau, Raphaël Confiant vagy a guadeloupe-i Ernest Pépin, Daniel Maximin. A frankofón az ô átértelmezésükben a franciául, de több nyelvvel való írás tapasztalatát jelenti. Párizs jelképe, az Eiffel-torony (1889). A nagyság és dicsôség már a múlté?

Ezekben az afrikai országokban és távoli szigeteken alig egy évszázada, tulajdonképpen a 20. század eleje óta létezik frankofón irodalom. Bár ez a jelzô eredetileg – a 19. század végén megteremtôje, a földrajztudós Onésime Reclus szándéka szerint – nem jelentett mást, mint francia nyelvût, mára a jelentése jelentôsen módosult. Az, ami francia, kikerült belôle: így különült el Franciaország a többi frankofón országtól, és a kontinentális franciaországi francia írók a frankofón (nem európai születésû, gyakran színes bôrû, általában nem francia anyanyelvû) íróktól.

Amikor valami más kezdôdik: a '80-as évek Nagyjából ekkor lép színre sok ismeretlen új szerzô, többek között olyanok is, akik frankofónságukat már nem valamiféle szégyellendô, meghaladni való vagy kompenzálandó állapotnak tekintik, hanem adottságnak, amelyet vállalnak, és amelybôl erôt is merítenek: az elefántcsontparti prózaíró,

Mit jelent több nyelvVEL írni franciául? Azt, amit minden többnyelvû közegben élô, felnövô ember ismer: a nyelvek átszövik egymást, vagy legalábbis átderengenek egymáson, akkor is, ha nem vagyunk ennek tudatában, és nemhogy nem törekszünk erre, hanem szeretnénk inkább elrejteni. A nagy áttörést és az egyik legnagyobb botrányt Kourouma 1968-ban megjelenô elsô regénye jelenti (A Függetlenség fényes napjai). A franciaországi kiadók sorra visszadobják, felháborodva „afrikai franciaságán”: az olvasók számára már a cím is értelmezhetetlen, az elsô mondat hibás, a könyv egésze „a francia nyelv megcsúfolása, sôt megerôszakolása”. Végül – nem véletlenül – Montrealban adják ki, hatalmas siker lesz, sorra nyeri a nemzetközi irodalmi díjakat, a közönség és a szakma rácsodálkozik erre a különös, „nyelvek közötti nyelvre”, amelyen Kourouma regénye szól, a szó szerint franciára fordított malinké közmondásokra és szólásokra. Kimondva-kimondatlanul az ô nyomdokán indulnak el napjaink frankofón írói: levetkôzik komplexusaikat, nem akarnak már franciábbak lenni a franciáknál (mint például

David Foenkinos Alig negyven, és máris sok mindenen túl van. Az 1974-es születésû francia író fiatalon lett sikeres, de érettség, tapasztalat jellemzi prózáját; sokat tud az emberi kapcsolatokról, s ezt bele is írja szövegeibe. A feleségem erotikus potenciálja (2004), vagy a Boldogság esetén (2005) már elõlegezték az áttörést; amely aztán a La délicatesse-szel (magyarul Nathalie második élete; 2009) meg is történt. Audrey Tautou-val a fõszerepben nagy sikerû film is készült ebbõl a modern kori szellemes szerelmes történetbõl; amely messze nem pusztán szerelmes regény. És nem csak azért szerethetõ, mert a fõhõsnõrõl, Nathalieról, aki egy tragédia után kezdené újra lezártnak tekintett életét, már mindig Audrey Tautou jut majd eszünkbe. Hanem azért, mert „úgy” van megírva: bölcsességgel és humorral. Foenkinos a zene embere is, John Lennonról írott mítosztörõ könyve (2010) tanúskodik errõl.

www.alexandra.hu

Nathalie második élete 212 oldal, 2900 Ft Akciós ár: 1999 Ft Európa Könyvkiadó


sok tekintetben az elsô nagy nemzedék, például a francia Akadémia tagjává választott Senghor), felszabadultan nyúlnak a francia nyelvhez és a sajátjukhoz, merészen, szinte gátlástalanul vegyítik, képesek egyszerre kívülrôl és belülrôl látni, az anyanyelvi beszélô biztonságával, de a kívül (is) álló, külsô szemlélô szemszögébôl. Nem hiába hasonlítják például a Goncourt-díjas Chamoiseau nyelvteremtô erejét Rabelaiséhez (1992, Texaco). Rendkívüli nyelvi feszültség, valami radikális másság, Freuddal szólva vonzó és „nyugtalanító idegenség” jellemzi általában a kortárs frankofón írók legjobbjainak írásait. A frankofónság rájuk aggatott fogalmát ily módon értelmezik át, és töltik meg tartalommal. A több nyelvvel írás tapasztalata nem áll távol a Nobeldíjas (2008) Jean-Marie Gustave Le Cléziótól sem, aki maga is többnyelvû közegbôl (Mauritius) származik, otthonosan mozog ezenkívül a spanyol nyelvû, az észak-afrikai és egy ideje az ázsiai kultúrákban is. A kritika sokáig fanyalgott is „szinkretizmusa” miatt. A frankofónság zavarossá váló fogalmát ô nem kevésbé radikálisan újítja meg: azt nyilatkozza, hogy „frankofón író vagyok, mivel franciául írok”, vagyis visszatér a szó eredeti, 19. századi jelentéséhez, nagylelkûen megpróbálva lehámozni róla az idôközben hozzátapadt gyarmati és gyarmatosítás utáni mellékzöngéket. Ott szerepel a 2007. március 16-án a Le Monde-ban megjelenô, A világirodalomért címû kiáltvány 44 aláírója között is. Az aláírók köre egyébként nagyon vegyes: ott találjuk a neves (politikai) krimiszerzôt, Daeninckx-et, a Kanadából áttelepült Nancy Hustont, a kínai származású Dai Sijiet, haiti, afrikai szerzôket, és természetesen a két kezdeményezôt: Michel Le Bris-t és Jean Rouaud-t. Nem a goethei világirodalom koncepciójáról van itt szó, hanem a világzene vagy az angolszász világban elterjedt world fiction mintájára bevezetett új fogalomról, amely kiküszöböl(het)i és felvált(hat)ja a történelem terhét magán viselô frankofónia koncepcióját.

Könyvpiac egy párizsi botanikus kertben. A frankofón irodalom mérhetetlenül nagy kincsestár

Helyváltoztatás Ez a kiáltvány egyértelmûen jelzi azt a fordulatot, amely az elmúlt két-három évtizedben érlelôdött: a francia irodalom jelentôs része már nem úgy tekint önmagára, mint centrumra és megkérdôjelezhetetlen viszonyítási pontra, hanem mint a francia nyelven íródó irodalmak egyikére. Talán a legrégeb-

Robert Merle

A sziget 616 oldal, 3500 Ft Akciós ár: 2799 Ft Európa Könyvkiadó


Minálunk is igen népszerû író; szinte minden könyve megjelent magyarul. Pontos, az olvasót végig lekötõ, gondolatébresztõ, társadalomkritikus könyvei közül jó néhány a hazai közbeszédbe, közgondolkodásba is bekerült. A Mesterségem a halál (1952), az Állati elmék (1967), a Védett férfiak (1974), a Francia história (1977), a Majomábécé (1989) komoly visszhangot váltottak ki megjelenésük idején – nálunk is. Merle 1908-ban született Algériában. Filozófiát és irodalomtörténetet hallgatott a Sorbonne-on, harcolt a II. világháborúban, ott volt Dunkerque-nél, sínylõdött hadifogságban. A háborús élményeibõl írt Két nap az élet címû regényét 1949-ben Goncourtdíjjal ismerték el. Mint annyi nyugati író, õ is hitt a kommunizmusban. A Szovjetunió 1979-es afganisztáni bevonulásáig. Akkor a megszállást elítélte, gyarmatosításnak nevezte, s a kommunista párt kizárta soraiból.

Az a bizonyos elképzelés…

Szerzôk és kritikusok a tavalyi Salon Du Livre-en, Párizsban. Egy társadalom, ahol a kultúra „ügy”

bire, talán a legnagyobb terjedelmûre, de egyre a sok közül. A hierarchia felszámolódott, a hatalom szétosztódott. Párizs sok tekintetben továbbra is centrum maradt, de sokat veszített az erejébôl. Érezhetô a kívülhelyezôdés és elvándorlás (a mással, az idegennel való találkozás, együtt-lét, együtt-írás) vágya. A köztes állapot (határ-lét vagy metszet-lét) vonzóbbá vagy vállalhatóbbá válik. A legújabb írónemzedéket sok tekintetben a migránslét jellemzi (Dany Laferrière, Alain Mabanckou), ha úgy tetszik, valamiféle otthontalanság, ha úgy tetszik, a magunkra kényszerített bizonyosságokról való lemondás, bizonytalanságunk, folyamatos változásunk vállalása. Ez azonban azt is jelenti, hogy a francia irodalom kilépett a világba és közelebb jött hozzánk. Van, aki valóban Berlinbe költözött (Marie N‘diaye, Jean-Yves Cendrey, Cécile Wajsbrot), van, aki Budapestre. Egyikük most fordította újra franciára Kosztolányi Neróját, másikuk magyarul írt – sok tekintetben – francia regényt (Marc Martin Márk: Járt utat kétszer járj!).

A regényíró Jean Rouaud szerint – akinek legismertebb mûve az a sajátos, többes szám elsô személyben megszólaló családregény, amellyel 1990-ben ismeretlenül berobban az irodalmi életbe, magyarul is olvasható (A becsület mezején) – a 2007-es kiáltvány egyik célja a francia irodalom egy bizonyos elképzelésének megingatása volt. Ez a bizonyos elképzelés a franciák számára egy másikat hív elô, amely azóta, hogy De Gaulle leírta Emlékiratai elsô kötetének legelején, szállóigévé vált, a politikusok annyit idézték, hogy mára már elcséplôdött. Eredetileg így hangzott: „Mindig (azaz már nagyon fiatalon) volt egy bizonyos (értsd: nagyon is pontos) elképzelésem arról, hogy mi is Franciaország…” Francia fül és elme számára a bizonyos elképzelés óhatatlanul ehhez a bizonyos elképzeléshez kapcsolódik. Nem véletlenül idézi ide ezt Rouad: úgy tûnik, Franciaországban végképp véget ért az az idôszak, amikor az irodalom az államhoz, pontosabban a nemzetállamhoz kapcsolódott. Mostanra eloldódott tôle.

Ami hiányzik – és ami nem Egy irodalmat vagy egy irodalmi korszakot leginkább az jellemez, hogy mi hiányzik belôle, és mi van erôsen (talán a korábbi idôszakoknál erôsebben is) jelen. A De Gaulle-i bizonyos elképzelésben feltétlenül ott rejlô, részben a francia katolicizmusban, részben a köztársasági hagyományban gyökerezô kultúrmisszió hagyománya ma szembeszökôen hiányzik. Bármilyen lassan is változnak a mentalitások, Franciaországnak a 20. század utolsó negyedében végképp szembe kellett néznie azzal, hogy néhai nagyhatalomból európai középhatalommá vált. Gyarmatbirodalma felszámolódott, de kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után: a francia társadalom nyelvi, vallási, kulturális tekintetben hatalmas átalakuláson ment keresz-

Boris Vian Igazi kult-szerzô. Nálunk is, hiszen szinte minden középiskolás átmegy azon a korszakon, amikor kezében a Tajtékos napokkal, vagy a Venyigeszú és a planktonnal álldogál a suli folyosóján, és keres valakit, aki ugyanazt érzi. De ne ironizáljunk! Igenis van Vianérzés. Persze maga Vian is ironizál, szürrealista és egyben poétikus szövegalkotása, meglepô és közben vonzó szöveguniverzumot hoz létre. Mindössze 39 évet élt ez a különös alkotó (1920–1959), forrásai, hatásai legalább annyira képzômûvészetiek, mint irodalmiak, miközben a jazz-hez is köze volt, állítólag még Miles Davisszel is zenélt. A Tajtékos napokat, amelyrôl a Könyvjelzô 58. oldalán bôvebben olvashat, 1946-ban jelentette meg, és nehéz nem arra gondolni, hogy a háború szürreális valósága is belejátszott Vian prózájába. Amely a szerzô életében inkább megrökönyödést váltott ki, mint sikert. De az utókor kult-státuszba emelte.

www.alexandra.hu

Pusztuljon minden rusnyaság! 208 oldal, 2500 Ft Akciós ár: 1799 Cartaphilus Könyvkiadó


tül az utóbbi évtizedekben (a második legnagyobb vallás jelenleg az iszlám), Franciaország ma sokszínûbb, mint történelme során eddig bármikor. A szabadság, egyenlôség, testvériség már létrejöttekor, a francia forradalom idején is csak megszorításokkal (jog elôtti egyenlôség) képviselhetô utópisztikus eszméjébôl mintha a legutolsó kerülne egyre inkább elôtérbe. Ha fel kell ismernünk egyenlôségünk korlátait (a költô René Char nem is szépít, szabadság, egyenlôtlenség, testvériségként parafrazálja a Köztársaság jelmondatát), marad-e más lehetôségünk, minthogy egyenlôtlenségünkbôl kiindulva, de nem erre építve, az emberi lét alapadottságaként, ugyanakkor feladatként is elfogadva a köztünk létez(het)ô szolidaritásra helyezzük a hangsúlyt? A világháború alatt, Londonban, a De Gaulle-hoz közel álló körökben készült egy filozófiai tervezet Az emberi jogok nyilatkozatának kiegészítésére: Simone Weil ebben az írásában – amely végül kéziratban marad, és Camus közremûködésével jelenik meg 1949-ben – az ember iránti kötelességekrôl beszél. (Magyarul nemrég jelent meg Begyökerezettség címen.) A mai francia irodalom mintha ezt gondolná tovább vagy újra: egymás iránti kötelességeinket és az állam, a közösség egyén iránti kötelességeit is, melynek alapja minden egyes ember méltóságának tisztelete.

Kritikus, nyugtalanító, zavarba ejtô irodalom Nem a botrányokra gondolok, amelyeket általában a média hoz létre vagy fúj fel, és természetesen nem is arra az irodalomra, amely gyakran igen magas színvonalon kiszolgál létezô elvárásokat és igényeket, bizonyos elképzeléseket. Hanem arra a nagyon tág értelemben kritikus vagy kritikai irodalomra, amely az irodalmat olyan helynek, talán kísérleti terepnek tekinti, ahol a kérdések feltevôdnek (fel kell tevôdniük?), a dolgok (át)értelmezôdnek. Tulajdonképpen elvégzi a kritikáról

Iskolások Grenoble-ben. Soknemzetiségû, változatos kultúrájú közeg

alkotott egy bizonyos elképzelésünk kritikáját is, sok tekintetben a felvilágosodás hagyományához kapcsolódva, sok tekintetben még messzebb nyúlva, felelevenítve egyúttal egy olyan irodalomelképzelést, amelyben szépirodalom és humán tudományok (történetírás, filozófia) még nem váltak el egymástól.

Az új francia irodalom nyugtalan irodalom Még nem tudni, mi, de a francia irodalomban megint történik valami. Sokan a visszatérés irodalmaként emlegetik. Igaz, újra és hangsúlyosan megjelenik a szerzô és vele az önéletírás (Roubaud: A nagy londoni tûzvész, amely az önéletrajz mûfaját és lehetôségeit újragondoló és megkérdôjelezô vállalkozás elsô kötete), családtörténet (Michon, Ernaux), autofikció

Bernard Moitessier

A hosszú út 368 oldal, 3999 Ft Akciós ár: 2399 Ft Alexandra Kiadó


Ha valaki körülhajózza a Földet egy vitorlással, ráadásul másfélszer és teljesen egyedül, nem csoda, hogy letisztul. Gondolná a megrögzött szárazföldi. Ám valóban: Bernard Moitessier, aki 1968–69-ben körülnavigálta a bolygót, teljesítette maga választotta misszióját, s még szöveggé is tudta formálni. Egyszerû, közben költôi és filozofikus módon. Írása nem csak a magányos barangolók és hajósok bibliája, hanem azoké is, akiket a véges végtelen érdekel, és benne a helykeresô ember. Moitessiert is ez izgatta, nem a verseny – egyszer ki is szállt egy hajósviadalból. Miért? Ahogy maga fogalmazott egy kalandos és veszélyes útjáról küldött üzenetében: „…mert boldog vagyok a nyílt tengeren és talán megmentem a lelkem“. Nos, a lelke megmentésén túl a Kék Bolygó megmentése is foglalkoztatta: környezetvédelmi aktivista volt, tiltakozott a nukleáris fegyverkezés ellen.

Graffitik egy párizsi ház falán. Nyugtalan társadalom, nyugtalan irodalom

(Doubrovsky, akitôl a kifejezés is származik) és fikciós életrajz (Michon Rimbaud-ja); a történelem, akár nagybetûvel (Rouaud, Claude Simon) és a párhuzamos történelmek is (Chamoiseau), vele a történetmondás, inkább a történetek, mint a Történet; a valóság, a dolgok (amelyek már jó ideje foglalkoztatják a francia gondolkodókat és írókat: Perec, Ponge, Foucault) „realista” leírása és elbeszélése, s ezzel olyan rétegek, közegek, helyek és problémák, ahova az irodalom régen nem kalandozott: a francia vidék (Echenoz, N’diaye), a vidéki kispolgári lét (Annie Ernaux), a gyár, a gyári munka átalakulása (Francois Bon), a külvárosi lét, amely egyrészt a munkásléthez, másrészt a bevándorláshoz kapcsolódik (Azouz Begag, Faïza Guène). Igen, a francia irodalom megint szól valamirôl és valaki(k) rôl. De ezt egyrészt mindig abba a kritikai keretbe ágyazva

teszi, amelyrôl már szóltunk (kritikai munkaként), másrészt személyes tapasztalatként. Ez általában nem jelent – legalábbis nem a megszokott módon – személyes hangot, inkább a megéltség hitelességét. Ennek különbözô változatait dolgozzák ki a kortárs francia regényírók a látszólagos szenvtelenségtôl (Echenoz, Toussaint, Oster, Deville) és mini malizmustól az antropológiai hûségig és dokumentumszerû ségig (Ernaux), a vallomásig vagy a tanúságtételig (Grimbert, Mattern, Faïza Guène), a szerzô regényszereplôként való fel léptetéséig különféle változatokban. Nem a visszatérés irodalma tehát a mai francia irodalom, hanem az újragondolásé és az átértelmezésé. Hiba lenne azt gondolni, hogy az Új Regény „köldöknézô, meta- és intertextuális kísérletei” után végre visszatért az „igazi irodalom”, történetekkel és szerethetô-gyûlölhetô szereplôkkel. Egyrészt, mert az Új Regény sokkal több, és sokkal többszínûbb ennél. Másrészt pontosan akkor, amikor megint elkezd mozogni valami a francia irodalomban, az 1980-as évek elején, az Új Regényírók is mozdulnak: Sarraute, Robbe-Grillet ekkoriban megjelenô mûvei (Duras-é, Claude Simoné már korábban is) ugyanazokat a változásokat tükrözik, amelyeket az akkor publikálni kezdô nemzedék mûvei. Nem generációváltásról, és nem is egyszerû akció-reakcióról van tehát szó, az akkor indulók nagy része nem tagadja meg az Új Regény örökségét sem, „a gyanú” iskoláját kijárva, az idegenség (a másik, a nyelv, a saját idegenségünk) tapasztalatán megedzôdve, de nem túllépve rajta ír máshogyan. Valamiféle furcsa, etikai tartást jelent ez (még az olyan különös, provokatív figurák esetében is, mint Houellebecq): szólni azok nevében és azokért is, akiknek erre nincs módjuk, számot vetve ugyanakkor azzal, hogy az irodalom (írás és olvasás) mindig személyes tapasztalat. Tóth Réka

Alain Ducasse Séf, étteremtulajdonos, gourmet és… minden, ami a gasztronómia kultúrájához köthetô. Miután séfként komolyabb elismertségre tett szert, éttermeket nyitott, s éppenséggel az elsô volt, aki Michelin-csillagos étterem tulajdonosa lehetett. Világhódító e területen, 2000 óta New Yorkban is tevékenykedik, s az éttermek mellett az edukációt is fontosnak tartja. Gasztro-iskolája van, könyvek szerzôjeként is ismerik. Elegáns, komoly helyeken dolgozott mindig, s ilyeneket is alapított – azaz a múlt idô használata itt pontatlan, hiszen Ducasse aktív és tevékeny (a Könyvjelzô 76. oldalán, egy könyvén keresztül részletesebben is bemutatjuk munkásságát). Tudását enciklopedikus formában is megörökítette – de ne ijedjünk meg, néha ô is odadob egy sima omlettet. Persze, azt is csak stílusosan!

www.alexandra.hu

Desszertek és cukrászat 584 oldal, 7500 Ft Akciós ár: 4999 Ft Alexandra Kiadó


akciós ajánlat „Mûvészet" – Mai francia drámák Az ezredforduló bõ évtizedének termésébõl merítõ kötet a magyar színházak által bemutatott színmûvek mellett a legfontosabb szerzõktõl közöl egy-egy darabot.

François Mauriac A szerelem sivataga – Kisregények Mauriac szellemének szülötteit szerelmes irigységgel kíséri, ki-kiesve a szenvtelen elbeszélõ elegáns és egyhangú szerepébõl.

Európa Könyvkiadó 564 oldal, 3700 Ft

Akciós ár: 1499 Ft

Edmond Rostand Cyrano de Bergerac A harminchat évet élt lovag története Rostand romantikus versdrámájának köszönhetõen „új meg új ifjúságok szívét dobogtatja meg", mint Szerb Antal írja. Akciós ár: 1499 Ft

Maurice Druon Zeusz emlékiratai A szerzõt elsõsorban a középkor francia történelmébõl merítõ regényeirõl ismerhetjük, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol.

488 oldal, 3800 Ft


André Castelot Joséphine A tudományos igényû, érzékletes, fordulatokban, intimitásban gazdag monográfiája Napoleon Bonaparte tábornok feleségének életét mutatja be. Akciós ár: 2799 Ft

Érik Emptaz A Medúza átka 1816-ban francia flotta indul Szenegálba, mely zátonyra fut. Mindössze tizenötüket találja életben a mentõakció. Csodás megmenekülés? Emberevés az ára. Akciós ár: 899 Ft

Jean-Christophe Rufin Vesztett ügyek Grégoire Európa segélymissziós hírnökeként érkezik Asmerába, ahol egy öreg örmény fegyverkereskedõ barátja lesz. Naplója rögzíti a segélymisszió krónikáját.


Akciós ár: 799 Ft

Alxis de Tocqueville Emlékképek 1848-ról

Európa Könyvkiadó


608 oldal, 3200 Ft


Christian Jacq Tutanhamon utolsó titka Mark Wilder furcsa levelet kap, amely fenekestül forgatja fel az egész életét. Egyiptomba hívják, ahol nyomába ered a fáraó utolsó titkának…

500 oldal, 3800 Ft


Robert Merle Francia história – Francia história I. kötet A Francia história regényfolyam elsõ darabja. A sorozat 13 izgalmas, fordulatos kötetben dolgozza fel a francia történelem egyik legviharosabb idõszakát.

A könyv Ramszesz korába kalauzolja el az olvasót, aki naggyá és erõssé tette Egyiptomot, és visszaadta a csodás birodalom hajdani dicsõsségét. Európa Könyvkiadó 364 oldal, 3200 Ft


Fred Vargas Messzire fuss, soká maradj! A népszerû írónõ civilben középkorász, és pestisszakértõnek sem utolsó. Regénye izgalmas, okos és mulatságos – vérbeli krimi.

Merle zárkózott ember volt, féltékenyen õrizte titkait, de nem hagyta veszendõbe menni: gondosan tárolta iratait, leveleit. Európa Könyvkiadó 356 oldal, 3500 Ft


Alfred Jarry Két ÜBÜ-dráma – Schall Eszter rajzaival Alfred Jarry drámái színháztörténeti jelentõségûek. Olyanok, melyek az elmúlt évszázadban elsõsorban színházi mítoszként foglaltak helyet.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alapítója olyan kérdésekre keresi a választ, hogy dönthetünk-e magunk a sorsunkról. Európa Könyvkiadó 460 oldal, 3400 Ft



Charles Baudelaire A mesterséges mennyországok – Felvidéki András rajzaival Charles Baudelaire kötetébe a kor legfõbb bódító szereirõl – a hasisról, az ópiumról és a borról – írt esszéit gyûjtötte össze.

Cartaphilus Könyvkiadó 144 oldal, 1990 Ft


Jacques Attali Ki kormányozza h olnap a világot?



Pierre Merle Robert Merle – Egy szenvedélyes élet



Christian Jacq Ramszesz 1. – A fény fia




Nem tudományos munka, hanem érdekes, egyedülálló történelmi forrás. Majdnem minden oldalon mélyenszántó bekezdések, karcolatok bizonyítják írójuk mûvészetét.



Fordulatos, izgalmas és elgondolkodtató történet a XIX. századi francia társadalomról, ahol a történet magvát a fõhõs szerelmei és lelki vívódása adja.



Henri Beyle Stendhal Vörös és fekete – Krónika 1830-ból


Ez a regény elõször kerül a magyar olvasók kezébe. Dumas visszatér a tizenhetedik század francia történelméhez, de A Vörös Szfinx ellendarabja A három testõrnek.



Alexandre Dumas A Vörös Szfinx


Akciós ár: 999 Ft

akciós ajánlat Thierry Jonquet Tarantula Thierry Jonquet a bûnügyi regények egyik legnépszerûbb francia mestere. A könyv alapján készült A bôr, amelyben élek címû, Pedro Almodóvar-film. Akciós ár: 999 Ft

Akciós ár: 999 Ft

Paula McLain A párizsi feleség

A francia rockénekes romantikus, fanyar meséjét bizarr ötletekkel megbolondítva, mintegy fapofával meséli el nekünk – szinte rajzfilm, képregény, ám mégis irodalom.

Ernest Hemingway és elsô felesége, a féltékenységgel és önbizalomhiánnyal küszködô Hadley Richardson szívszorító szerelmének története. Alexandra Kiadó

168 oldal, 2900 Ft


376 oldal, 3499 Ft

Rick Stein Francia Odüsszeia Gyönyörû ételfotókkal és tájképekkel illusztrált könyv, emlék egy szokatlan és idillikus utazásról, emellett pedig klasszikus és különleges receptek izgalmas gyûjteménye. Akciós ár: 1200 Ft


Gauguin életének esszenciája saját elveszett paradicsomának felkutatása: rátalálás arra a helyre, ahol a mûvészetbôl meg tud élni, és szabadon élhet szenvedélyének. M-érték Kiadó 160 oldal, 3499 Ft

Akciós ár: 999 Ft

Franciaország

Mike Gerrard, Donna Dailey Útitárs Top 10 – Párizs

Ez a gyakorlatias, gazdagon illusztrált útikalauz az Ön legmegbízhatóbb útitársa! Telis-tele szállásokkal, programokkal, térképekkel, túraútvonalakkal

Top 10 útikönyvünkben az elsô osztályon utazó és kispénzû turisták egyaránt megtalálják a kedvükre való legfontosabb látnivalókat.

Panemex Kiadó 720 oldal, 9800 Ft


192 oldal, 2490 Ft

Egy tenger alatti világba léphetsz itt be, melyen rendkívüli kalandok várnak rád. Légy Aronnax professzor társa, aki egy rémisztô tengeri lény nyomába szegôdik. Alexandra Kiadó

Victor Hugo könyvének átdolgozása a középkori Párizsba repít, mely a történet lényegét megragadva a fiatalabbak számára is érdekessé teszi a regényt.

176 oldal, 2900 Ft


Alexandra Kiadó 240 oldal, 4999 Ft

160 oldal, 2999 Ft

Akciós ár: 699 Ft

A Klasszikusok könnyedén sorozat eme kötete lehetôvé teszi az ifjú olvasók számára, hogy már gyerekkorukban megtapasztalják Dumas idôtlen történetének varázsát. Alexandra Kiadó 152 oldal, 999 Ft

Akciós ár: 699 Ft

J. M. G. Le Clézio Utazás a fák országába Egy kisfiú – unatkozik, és szeretne útra kelni – látogatóba megy az erdôbe a fákhoz. Csodás és költôi utazás – egy nagy kortárs író meséje. Európa Könyvkiadó 40 oldal, 900 Ft

Akciós ár: 599 Ft

A legszebb La Fontaine-mesék A kötetben megtalálhatók a legismertebb mesék, melyek mind jeles példái a La Fontainere oly jellemzô józan bölcsességnek és maró gúnynak.

A kiadványban 6 varázslatos puzzle található A kis herceg történetébôl. Alexandra Kiadó Akciós ár: 2399 Ft


Alexandre Dumas, Oliver Ho A három testôr

A kis herceg – Varázslatos puzzle-könyv

12 oldal, 2999 Ft


Mindössze napi tizenöt perc nyelvtanulással eljuthatsz a francia beszédig és szövegértésig. A könyv egyedi vizuális megjelenítése megkönnyíti a tanulást. M-érték Kiadó


Alain Vircondelet irodalomtörténész Antoine de Saint-Exupéry jegyzetei és vázlatai felhasználásával meséli el A kis herceg születésének körülményeit. Európa Könyvkiadó

Ines de la Fressange – a francia sikk ikonikus alakja – megosztja velünk a divat világában eltöltött évtizedek alatt magáévá tett trükkjeit.

A notre-dame-i toronyôr

Alain Vircondelet A kis herceg igaz története

www.alexandra.hu


Victor Hugo, Deanna McFadden

Akciós ár: 699 Ft


Ines de la Fressange, Sophie Gachet Párizsi sikk

Panemex Kiadó

Jules Verne, Lisa Church Nemo kapitány

160 oldal, 999 Ft

348 oldal, 3900 Ft

Caroline Lemoine 15 perc francia

Fiorella Nicosia Gauguin


Cartaphilus Könyvkiadó


Mathias Malzieu A szív mechanikája


Villamont egy francia kislány történetét meséli el felesleges sziporkák és hamis mentségek nélkül. Pátosz, könyörület és együttérzés nélkül. Az igazság erejével.

A Párizsban született Laurent Gaudé, alig több mint egy évtizedes írói múlttal a háta mögött, máris a kortárs francia irodalom egyik legfényesebb csillaga.


Viviane Villamont Az ördög parfümje

Laurent Gaudé Eldorádó


Akciós ár: 2799 Ft Könyvjelzõ | 2013. június 25

utazás

Tetôtôl talpig

Gallia

IV. Henrik, a hugenottából lett katolikus, a híres francia király nagytermészetû ember lehetett: a házasságaiból született két gyermek, illetve a balkézrôl született kilenc csemetéje mellett a krónikások hat szeretôjének nevét is megôrizték. A legtöbben mégsem eme impozáns férfiúi teljesítményérôl ismerik, hanem híres mondásáról, amely szerint Párizs megér egy misét.

És tegyük hozzá, egy fapados repülôjegyet, némi idôt-szervezést is, a teljes Franciaországgal egyetemben. A következôkben családosoknak, szerelmeseknek, baráti társaságoknak egyaránt ajánlunk programokat.

Családok Tegyük fel, hogy gyerekekkel érkezünk a gall fôvárosba. Ilyenkor jó szolgálatot tehet a National Geographic Csavargások-sorozatának Párizs-kötete: a könyv szerzôi ugyanis komplett családi (értsd: kisebbeknek sem ordítóan unalmas) hétvégét állítottak össze. Ha a teljes, két napra tervezett túrát végigtalpaljuk, akkor a lurkók megismerkednek az összes obligát látnivalóval az Eiffel-toronytól a Champs-Élysées-n, a Tuileriák kertjén és a Notre-Dame-on át a Diadalívig. Az is elképzelhetô azonban, hogy hiszünk a szeretettel nevelés erejében, ezért kifejezetten csak a valóban gyerekbarát látnivalókra összpontosítunk. Így a víkend alatt laza tempóban ismerkedhetünk meg például a Parc de la Villette-tel: a Párizs északkeleti szélén húzódó terjedelmes park minden kicsinek tartogat valamit a játszóterektôl a futurista természettudományos múzeumig. Valamivel felnôttesebb szórakozás a Pompidou központ, viszont ha kis szerencsénk van, 72 Könyvjelzõ | 2013. június

utazás Csavargások Párizs utcáin 192 oldal, 2799 Ft Akciós ár: 2199 Ft Geographia Kiadó

épp lesz majd valamilyen gyerekfoglalkozás az intézményben lévô Gyerekközpontban (L’A telier des enfants). Ha mégsem, akkor irány a szintén a földszinten lévô Galerie des Enfants, ahol kifejezetten kisebbeknek szóló mûvészeti kiállításokat és foglalkozásokat szerveznek. Vagy elmehetünk a Musée de la Poupée nevezetû intézményhez (ez a babamúzeum babák, babaházak és hasonlók pompás gyûjteményét ôrzi az elmúlt két évszázadból), esetleg Párizs legrégebbi (1836), roppant látványos játékáruházába, az Au Nain Bleu-be. Fontos figyelmeztetés: itt csak nézelôdni érdemes, vásárolni kevésbé: a boltban soha ne adjuk gyerekeink kezébe a pénztárcánkat. Semmilyen körülmények között.

Párok A bátrak nem félnek az oroszlántól, az igazán bátrak pedig a közhelytôl és a giccstôl sem: ha szerelmünkkel utazunk egy párizsi hétvégére, nyugodtan összpontosítsunk a Montmartre-ra. A hagyományosan bohémként elkönyvelt negyed valamennyit vesztett ugyan mostanában romantikus légkörébôl, de ettôl még érdemes csavarogni egyet a falusias hangulatú, szûk, kanyargós utcácskákon. A kóborláshoz kalauznak válasszuk a National Geographic Traveler-sorozatának Párizs címû kötetét; a könyv vonatkozó fejezete alapos leírást ad a negyed fôbb látnivalóiról a place Pigalle mulatóitól a Sacré Coeur bazilikán át a legendás Lapin Agile mulatóig, amely olyan viszonylag ismert törzsvendégekkel dicsekedhetett egykor, mint pl. Picasso, Apollinaire vagy Modigliani. És ha már festôk: mindenképp nézzük meg a Montmartre két megmaradt szélmalmának egyikét, a Moulin de la Galette-et, amelyet egykor Renoir is megfestett (ma étterem mûködik az épületben). Ha vidéki andalgásra vágyunk, válasszunk valamilyen szabadtéri elfoglaltságot a Panemex kiadó Útitárs-sorozatának Úton-útfélen Franciaország címû kötetébôl. Kiváló, 3-4 napos túrát tehetünk például Giverny és Varengeville-sur-Mer között Párizstól északra. Útközben felkapaszkodhatunk Oroszlánszívû Richárd kastélyába, a Château Gail Dél-Franciaország 368 oldal, 4999 Ft Akciós ár: 2499 Ft Alexandra Kiadó www.alexandra.hu

Párizs 272 oldal, 4500 Ft Akciós ár: 3599 Ft Geographia Kiadó

lard-ba, összeszámolhatjuk, hány különbözô mintájú favázas ház áll Lyons-la-Forêt-ben, esetleg bükkösökben kószálhatunk St. Saëns környékén. Utóbbi esetben vigyázzunk a kullancsokkal: a románc köztudottan rosszul viseli a vérszívókat.

Haverok Ha laza baráti társasággal indulunk Franciaországba, és nagyon-nagyon jól megy, vagy épp nagyobb összeget örököltünk, vagy simán csak más pénzét költjük, akkor irány a Riviéra! Kövessük az Alexandra Kiadó Time Out-sorozatának DélFranciaország címû kötetében olvasható tanácsokat, és kezdjünk Cannes-ban, ahol az öbölre nézô Palais des Festivals a híres filmünnep idején kívül is nyüzsög a médiamoguloktól, producerektôl, a mozikból ismerôs nemzetközi hírességektôl. Bámészkodjunk kicsit itt, mielôtt a nyaranta zsúfolt strandokon tartunk mustrát, vagy elkortyoljuk a kötelezô délutáni aperitifet a boulevard de Midin és a La Croisette-en szétszórt bisztrók valamelyikében. Éjszaka meg igyekezzünk helyet keríteni valamelyik felkapott szórakozóhelyen, mondjuk a Le Bâoli nevûben, ha Scorsesének, DiCapriónak és Tim Robbinsnak jó volt, mi sem csalódhatunk nagyot. Ha Nizzába vetôdünk, kötelezô látnivaló a Vieux Nice, vagyis az óváros: pasztellszínû házak, galériákkal, ételbárokkal teli, szûk sikátorok, menô fiatalok, csicseriborsós socca. Szombatonként érdemes kimenni a place du Palace du Justice-en a könyv- és nyomtatványvásárra: ha nem is vagyunk kimondott bibliofilek, a tarka nyüzsgés biztos tetszik majd. A riviérai utat stílusosan Monacóban, e kb. harmincezer lakosú, 2 km2-es törpeállamban fejezzük be. Ha meg akarjuk kísérteni a szerencsénket, ezt mindenképp a legendás Casino de Monte-Carlóban tegyük. A szabályok értelmében viszont nem mehetünk be, ha nem vagyunk 18 évesek, nincs nálunk fényképes igazolvány, vagy ha monacói állampolgárok, esetleg egyházi személyek vagyunk. Akkor bizony így jártunk. S. D.

Úton-útfélen Franciaország 264 oldal, 4900 Ft Akciós ár: 3799 Ft Panemex Kiadó Könyvjelzõ | 2013. június 73

gasztro

Egy fenyôrigómell rendel! Alain Ducasse konyhamûvészete – Húsételek Viszonylag kevesen vagyunk, akiknek szalonkát, galambot vagy sármányt kell készítenie a vasárnapi ebédre, jóval többen viszont, akik a piacokon felbukkanó, ritkábban terítékre kerülô fácánt, nyulat, vadkacsát vagy bárányt szeretnénk mesteri módon feltálalni. Nos, akkor legjobb, ha elôvesszük egy igazi konyhamûvész albumát: milyen is a tuti megoldás! Alain Ducasse, a 19 Michelin-csillagos sztárséf új könyve hiánypótló lehet a szakácskönyvek között. Édesanyám százéves szakácskönyvében láttam utoljára ennyiféle vadételt, természetesen még a régi technológiákkal és eszközökkel, s közülük nem egy napokig készült. A két könyv között eltelt idôszakban talán nem is hiányoztak nekünk annyira ezek a receptek – a vadásztársaságokat leszámítva nem nagyon lehetett efféle húsokhoz hozzájutni. Mostanában viszont a piacokon is sokkal többféle állat húsát lehet Hozzávalók 4 személyre 4 marhapofa 40 cl marhahúsleves húsfazékból 30 cl marhapecsenyelé ¼ csokor metélôhagyma 5 szem sarawaki fekete bors Fûszeres szósz 400 g vöröshagyma 20 cl tyúkhúsleves 1 ág kakukkfû ½ babérlevél néhány petrezselyemszár sóvirág 30 g vaj 10 cl érett borecet 10 konfitált* paradicsomszelet ¼ csokor majoránna


kapni, és ezekhez a jó szakácskönyv is dukál – Ducasse könyve pedig pont az, amire szükségünk van. Nincs olyan húsfajta, amihez ne lenne benne egy-egy jó recept. Francia gyökereit le sem tagadhatja, miközben végtelen könnyedséggel ötvözi a modern technológiákat és a hagyományos ízeket. Alain Ducasse azt mondja magáról, hogy olyan, mint egy virágkereskedô, aki szétosztogatja az áruját. Ez igaz is: minden titkát, trükkjét megosztja velünk. Megtudjuk, hogy hogyan készítsük elô és süssük meg például a galambot, hogyan készül hozzá a tökéletes köret, és végül azt is, hogy hogyan tálaljuk fel, hogy úgy nézzen ki, mintha egyenesen a sztárséf New York-i konyhájából hoznánk. Legyünk tehát bátrak, próbálkozzunk új ízekkel, újfajta húsokkal, és forgassuk sokszor a nagylelkû virágkereskedô pazar könyvét! 384 oldal, 7500 Ft Akciós ár: 4999 Ft Alexandra Kiadó

Marhapofa burgonyalepénnyel hagymalekvárral és konfitált paradicsommal A marhapofa elôkészítése és fôzése A marhapofát megtisztítjuk a zsírtól és az inaktól. Meghintjük kevés sóvirággal,* és vákuumzacskóba tesszük, hozzáadjuk a borsot és a húslevest. A zacskót forrásban lévô vízbe helyezzük, majd azonnal kivesszük, és jeges vízben kihûtjük. Ezután a pofát 36 óráig fôzzük 60 °C-os vízfürdôben. Kivesszük a zacskót, majd 15 percig szobahômérsékleten, 15 percig csapvízben, végül jeges vízben lehûtjük. Fûszeres szósz: Petrezselyembôl, kakukkfûbôl és babérlevélbôl, fûszercsokrot* készítünk. Megtisztítjuk a hagymát, hosszában kettévágjuk, szétválasztjuk a rétegeket, majd ismét hosszában 3 mm széles csíkokra szeljük. Serpenyôben felolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a fûszercsokrot és a hagymát, sóvirággal meghintjük, és a hagymát megfonnyasztjuk. Amikor már jól megpuhult, felöntjük az érett borecettel, és a lét elpárologtatjuk. Ismét felöntjük a tyúkhúslevessel, és lassan pároljuk. Gyakran megkeverjük, szép egyenletes színûre pirítjuk. Amikor a hagyma jól megsült és a húslé gyakorlatilag elpárolgott, ellenôrizzük az ízesítését, rozsdamentes tálba kiöntjük, lefedjük folpackkal, így hagyjuk kihûlni. Közvetlenül felhasználás elôtt ismét felmelegítjük, hozzáadjuk a kockára vágott konfitált paradicsomszeleteket, valamint a majoránnaleveleket. Ellenôrizzük az ízesítést, és meglocsoljuk néhány csepp érett borecettel.

gasztro

Landes-i kacsamáj parázson sütve alma-szõlõ szósszal A máj elôkészítése és sütése A májat négy nagy 170 g-os darabba vágjuk, megsózzuk, meggrillezzük. A sütés mindkét oldalon kb. 2 percig tart (nyomással ellenôrizzük). Amikor kész, levesszük róla a hájat, rácson vagy nedvszívó papíron lecsepegtetjük, törött borssal és sóvirággal ízesítjük. Szósz A nyers májat feldaraboljuk, és nagy serpenyôben zsiradék nélkül pirítjuk. Hozzáadjuk a kimagozott, nagy darabokra vágott zöldalmát. Néhány percig pároljuk, beledobjuk az elôzôleg összenyomott fehér szôlôt, és kissé besûrítjük. Hozzáadunk 10 cl portóit, ismét besûrítjük. Felöntjük a kacsapecsenyelével, és 30 percig lassan fôzzük. Ellenôrizzük az ízesítését, átpas�szírozzuk, és kevés sherryecettel savanyítjuk.

Hozzávalók 4 személyre 2 hízott kacsamáj nagyobb lebenyei sóvirág 5 g törött bors Szósz 100 g nyers hízott máj 200 g zöldalma 100 g fehér szôlô 50 cl kacsapecsenyelé 30 cl portói sherryecet Köret 5 Granny Smith-alma 10 szem fehér moissaci saszla szôlô 10 szem kék hamburgi muskotály szôlô 20 g derített vaj

Köret Megmossuk és meghámozzuk az almákat. 4 almát 6 részre vágunk, kivesszük a magházakat, és félretesszük. Az utolsó almát apró kockára vágjuk, ezt a szósz elkészítésének végére tartogatjuk. Kimagozzuk a szôlôket. Az almadarabokat a derített vajban megpirítjuk, kis színt adva a negyedek két oldalának, a sütés végén sózzuk.

Hozzávalók 4 személyre 1,2 kg karaj, ízlés szerint az elsô vagy a második bordáról 150 g borjúaprólék 3 gerezd fokhagyma 15 cl borjúpecsenyelé 15 cl világos borjúalaplé 150 g vaj 4 cl olívaolaj sóvirág Köret 750 g spenót a szárával 70 g vaj 1 gerezd megtisztított fokhagyma 30 g liszt 30 cl tej 60 g zsíros tejszín 60 g mascarpone 5 cl szarvasgombalé 5 cl sûrû, zsíros borjúpecsenyelé sóvirág

www.alexandra.hu

Öntöttvas edényben sült correze-i borjúborda krémes spenóttal, saját szaftjában A borjúborda elôkészítése és sütése Megtisztítjuk a bordákat, 4-5 cm hosszan kiszabadítjuk a bordacsontot, és teljesen lekaparjuk. A zsírt a húson hagyjuk, hogy a sütés alatt ízesítse, és a bordákat kétszer átkötjük. Öntöttvas edényben olívaolajon sütjük, gyakran forgatva mindkét oldalukat megpirítjuk. Amikor félig kész, hozzáadjuk az aprólékot, héjában a fokhagymát, a vajat, ezen karamellizáljuk. A kívánt állagúra sütjük, rácson pihentetjük, közben forgatjuk, hogy a vér ne csöpögjön ki belôle. A sütôedényt kicsit zsírtalanítjuk, kikenjük, és felengedjük a világos alaplével, besûrítjük, kevés borjúpecsenyelevet adunk hozzá, és lassan pároljuk, szafttá fôzzük. Leszûrjük, ellenôrizzük az ízesítést. Köret Serpenyôben felolvasztunk 30 g vajat, hozzáadjuk a lisztet, és nagyon kis lángon fôzzük, majd hagyjuk kihûlni. Beleöntjük a forró tejet, folyamatos keverés mellett besamelt fôzünk, amely a sûrítôanyag lesz. Hozzáadjuk a tejszínt és a mascarponét, levesszük a tûzrôl, belekeverjük a szarvasgombalevet, és sûrû szitán átszûrjük. A spenótleveleket a szárról óvatosan szedjük le, hogy a levelek ne sérüljenek, megmossuk, leitatjuk róla a vizet. A maradék vajat forró lábasban felolvasztjuk, amikor elkezd barnulni, beledobjuk a spenótleveleket, melyeket villára felszúrt fokhagymagerezddel kevergetünk, kissé megsózzuk.


Frédéric Beigbeder. David Foenkinos. Robert Merle. Boris Vian. Alain Ducasse. Bernard Moitessier. Könyvjelzõ 2013

Recommend Documents