FRANCIAORSZÁG PRAGMATIKUS ÜZLETI SZEMLÉLET ÉS KULTURÁLIS NAGYRABECSÜLÉS. Kiss Szilvia

FRANCIAORSZÁG – PRAGMATIKUS ÜZLETI SZEMLÉLET ÉS KULTURÁLIS NAGYRABECSÜLÉS Kiss Szilvia

TARTALOMJEGYZÉK 1) A politikai kapcsolatok jellemzői Oroszországgal és annak intézményes keretei ..................................................................... 69 2) Kereskedelmi és befektetési kapcsolatok Oroszországgal ....................... 72 2.1. A kereskedelmi kirendeltségek szerepe .............................................. 72 2.2. Kereskedelmi kapcsolatok ................................................................... 73 2.3. Orosz tőkebefektetések Franciaországban ......................................... 77 2.4. Francia befektetések Oroszországban ................................................ 79 3) Francia–orosz ágazati kapcsolatok és együttműködések ......................... 81 3.2. Bank- és biztosítási piac ...................................................................... 84 3.3. Szépségipar - gyógyszergyártás .......................................................... 85 3.4. Építőipar ................................................................................................ 87 3.5. Repülőgép- és szatellit-gyártás, valamint űrtechnológia ................. 88 3.6. Kiskereskedelmi áruházak ................................................................... 89 4) Energetikai kapcsolatok .............................................................................. 90 4.1. Szénhidrogének .................................................................................... 91 4.2. Stokman és Kariaga .............................................................................. 97 4.3. Atomenergia ......................................................................................... 98 4.4. Villamos energia................................................................................... 99 5) Az ENP keleti irányának súlya/súlytalansága a külpolitikában és a politikai kapcsolatok jelentősége Ukrajnával ..........................................100 6) Gazdasági kapcsolatok az európai posztszovjet országokkal ................103 6.1. Ukrajna ...............................................................................................103 6.2. Azerbajdzsán ......................................................................................106 6.3. Grúzia..................................................................................................106 6.4. Örményország ....................................................................................107 6.5. Moldova ..............................................................................................107 6.6. Belorusszia ..........................................................................................108 Összegzés ..........................................................................................................108 Felhasznált irodalom ........................................................................................110

Franciaország – pragmatikus üzleti szemlélet és kulturális nagyrabecsülés

67

Jurij Rubinszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Francia tanulmányokkal foglalkozó központjának vezetője írt „Orosz meglátás” címen egy értekezést arról, hogyan látják az oroszok a franciákat. Érdemes idézni ebből az írásból mely a Francia Külügyminisztérium nemzetközi kapcsolatokat és tendenciákat tárgyaló éves tanulmánykötetében jelent meg. A francia-orosz kapcsolatok orosz szemüvegen át nézve mindig is inkább érzelmi töltetűek, „szenvedélyesek”, mint politikaiak voltak: az orosz arisztokrácia szinte elsődleges nyelveként használta a franciát, a francia forradalom minden későbbi orosz ellenzéki mozgalom eszmei kiindulópontja volt, az októberi forradalmat követően a menekültek Franciaországban találtak menedéket csakúgy, mint a hatvanas években a Szovjetuniót elhagyók. Ezek szerint Franciaország egy pozitív összképnek örvend az oroszok körében, ami nem jelenti azt, hogy maguk a franciák is hasonló értékelés alá esnének. Moszkvából nézve a sokszor „kioktató”, vagy inkább (például emberi jogokból) „leckéket adó” francia diplomácia nem arat osztatlan sikert. Ezen felül egy „történelmi barát” képe elvi síkon megállja a helyét, ám a gyakorlatban túl nagy elvárásoknak adhat táptalajt orosz oldalon, ami később kiábránduláshoz vezethet.1 A „történelmi barátság” megmutatkozott abban, hogy egy oldalon találta magát a két ország a két világháborúban és részben a hidegháború során, mikor is de Gaulle tábornok Európa-politikájának részét képezte az „Atlantióceántól az Urálig terjedő Európa” felfogás. Ez az elmélet tartalmazta a tömböktől mentes Európa létrejöttét, ahol az európai nemzeteknek (és persze azon belül Franciaországnak) van döntési joga, és ahová a Szovjetuniót is be akarta volna vonni valamilyen formában, felülemelkedve ezzel az ideológiai tényezőn.2 A Szovjetunió mindig is modellként szolgált a francia kommunista párt számára, mely a második világháborút követően nagy támogatottságot élvezett. A francia értelmiség számára jó ideig a lenini kommunizmus jelentette a kívánt társadalmi „mintát”. Sokan, köztük Jean-Paul Sartre, vagy Louis Aragon, a baloldali francia értelmiség kiemelkedő alakjai, oda is látogattak és az, amit láttak, megerősítette őket hitükben, hogy modellként a Szovjetuniót kell alapul venni. A Szovjetunió felbomlását követően a francia-szovjet jó viszony könnyen átfordult francia-orosz jó viszonyba, melyet 1992-ben barátsági szerződéssel is megpecsételtek. Ezt éves elnöki találkozók erősítettek meg az évtized során. François Mitterrand elnöksége alatt „állami szinten” működött jól a kapcsolat, míg a posztot 1995-ben átvevő Jacques Chirac elnöksége alatt annyiban változott meg a viszony, amennyiben a francia elnök személyesen is kötődött Oroszországhoz.3 Ez egyben azt is jelenti, hogy a két állam közöt1

Rubinszkij 2000. 2 Gazdag 1996, p. 120. 3 Romer 2000.

68

Kiss Szilvia

ti jó viszony az elnöki „szimpátia” nélkül is fennáll. A mindenkori francia elnök kötődése Oroszországhoz, az orosz irodalomhoz4 és az emberekhez csak lendít ezen a kapcsolaton. A francia külpolitika egyik sajátossága, hogy európai létére nem „szorítja be” magát Európába. Fő érdekei ide kötik, ám prioritás számára az egypólusú világ helyett egy több központból álló rendszer létrejötte, melynek tagjai egy (kibővült) Európai Unió, Oroszország, Kína, Japán.5 Ezért a kétpólusú világ összeomlását követően még nyitottabban és megértőbben szemléli a mai Oroszországot. A francia-orosz kapcsolatok a jelcini elnökség végére a lehető legrosszabb periódusba kerültek, a második csecsen háború következtében. A kapcsolatok azonban jobbra fordultak az új és energikus orosz elnök, Vlagyimir Putyin személyének köszönhetően, aki igyekezett a francia-orosz relációnak prioritást adni. Tette ezt például akkor, amikor az EU – Oroszország csúcsra tartott Párizsba és a Kreml ezt kiegészítette egy Putyin-Chirac elnöki találkozóval. A 2001. szeptemberi eseményeket követően Oroszország elérte, hogy a csecsen terroristák cselekedeteit, amiket Franciaország is elítélt, a nemzetközi terrorizmusba „illesszék be”.6 Az iraki beavatkozás kapcsán is egy platformra került Oroszország és Franciaország, ám a pozitív Oroszország-képet beárnyékolja egy-két „ügy”, többek között a Hodorkovszkij és az általa vezetett Jukosz elleni eljárás, Litvinyenko megmérgezése Londonban vagy Anna Politkovszkaja meggyilkolása, melynek esetében szintén felmerült annak gyanúja, hogy állami szervek végeztek vele.7 Az egykori külügyminiszter, Hubert Védrine, Nicolas Sárközy államfő számára készített, a globalizációról szóló jelentésében beszél a külpolitikáról is, és ennek keretében megjegyzi, hogy „Oroszország különös figyelmet érdemel”.8 Szükségük van Oroszországra és főleg a természeti értékeire, de Oroszországnak is szüksége van a nyugati technológiákra. Francia érdek, hogy Moszkva pacifista politikát folytasson, viszont az oroszok által vallott értékek nem egyeznek meg a francia értékekkel. Pragmatikus hozzáállásról tesz a volt politikus tanúbizonyságot, mikor kiemeli, hogy Oroszországban az utóbbi ezer évben mindig megtalálható volt a „despotizmus” valamely 4

Chirac, volt francia elnök, fiatal korában Puskin Anyeginjének fordításával is próbálkozott. 5 Rubinszkij 2000. 6 Romer 2000, pp. 2–3. 7 Az újságírónő oknyomozást folytatott a csecsen háborút illetően, mikor megölték őt. Az eljárás felveti a média szabadságának, tehát a szólásszabadságnak mint alapvető európai értéknek eltiprását. Az V. Köztársaság, amely a szabadságot zászlajára tűző nagy forradalom örökösének tartja magát, nem hagyhatta ezt szó nélkül, és éppen azt vetette a francia sajtó az elnök szemére, hogy nem reagált kellő határozottsággal erre és a hasonló „ügyekre”. Romer 2007, p. 4. 8 Védrine 2007, p. 56.


69

formája, így igen nagy elvárás lenne a Szovjetunió feloszlásától várni a demokrácia eljövetelét. Szerinte a rendszer egyre demokratikusabb lesz, de a hangsúly a fokozatosságra helyeződik. Védrine szerint úgy kell kooperálni Oroszországgal a bilaterális, európai és globális kérdésekben, hogy közben a saját, francia érdekeiket védik, és őszinte párbeszédet folytatnak.9 Hubert Védrine-nel készült egy interjú a Géopolitique szaklapban az említett elnöki jelentést illetően. A politikus ebben kifejti, hogy néha olybá tűnik, mintha Oroszországgal szemben csak két magatartási forma létezne: a teljes elfogadás és elnézés, vagy másik végletként a hidegháborús doktrínát idéző feltartóztatás és visszaszorítás politikája. Ahhoz, hogy Oroszország olyan irányba fejlődjön, ami nekünk is megfelel, el kell őt fogadni hatalmi pólusként. Ha arra gondolunk, hogy a hidegháború alatt is volt egyeztetés a két nagyhatalom között, nevetségessé válik azoknak az álláspontja, akik nem kívánnak tárgyalni egy partnerrel csak azon az alapon, mert nem egyeznek a vallott értékek. Hubert Védrine szerint ezeket az értékeket határozottan meg kell védeni, de mindeközben megérteni az oroszok álláspontját, tárgyalni velük úgy, hogy a fentebb említett „ügyekről” kimondják véleményüket.10

1)

A politikai kapcsolatok jellemzői Oroszországgal és annak intézményes keretei

A két ország közötti kapcsolatokról a francia Szenátus által készített tanulmány a következő mondattal kezdődik: „Franciaország különleges szimpátiának örvend Oroszországban”.11 Igaz ez visszafelé is, még ha, mint azt látni fogjuk, a két partner között a gazdasági kapcsolatok nem is kivételesen intenzívek. A bilaterális kapcsolattartásnak különböző, immár jól bejáratott szintjei vannak. 1994 óta évente ülésezik a kormányközi konferencia, melyet a két miniszterelnök elnököl, és évente változó témák – például energetika, gazdasági együttműködés, technikai együttműködés, oktatási együttműködés – kerülnek megtárgyalásra. Két másik formája is létezik az egyeztetésnek. Ilyen a CEFIC (Conseil Économique, Industriel, Financier et Commercial, magyarul: Gazdasági, Ipari, Pénzügyi és Kereskedelmi Tanács), mely évente ül össze miniszteri szinten Oroszországban vagy Franciaországban. Ez a tanács a gazdasági és kereske-

9

uo.

10 11

Védrine 2008, pp. 3–8. http://www.senat.fr/rap/r07-416/r07-416.html

70

Kiss Szilvia

delmi kérdések egyeztetésének legfelsőbb és legjelentősebb fóruma.12 A másik együttműködő szerv a CCQS (Conseil de coopération franco-russe sur les questions de sécurité, magyarul: Francia-orosz együttműködési tanács a védelmi kérdésekről). Ez a fórum 2002 óta működik és évente összehozza a két ország védelmi és külügyminisztereit az aktuális kérdések megtárgyalására. A legutóbbi ilyen ülés 2008 májusában volt, Párizsban.13 A fenti állami keretek mellett létezik egy decentralizáltabb kapcsolattartási forma is: kulturális együttműködés és városok, régiók közötti kapcsolatok, régiók, tartományok és önkormányzatok közötti együttműködés. A kulturális együttműködésre példa lehet az évadok szervezése a másik országban: 2010 nem csupán Oroszország éve lesz Franciaországban, hanem Franciaország éve is Oroszországban. Ezzel új lendületet vehetnek a bilaterális kulturális kapcsolatok.14 A decentralizált kapcsolati háló a hatvanas évek óta formálódik, és különféle vetületei vannak, a kulturális, oktatási jellegtől a gazdasági, mezőgazdasági jellegig. Franche-Comté francia régió és az Altáj terület közötti kapcsolatok mezőgazdaságiak és a tejipar – sajtgyártás területére terjednek ki, melynek célja a helyi regionális piacra termelni tudó tejipar kifejlesztése. Turisztikai jellegű kapocs is kialakult, mégpedig egy Rhône-Alpes régióbeli város, Les Houches, és Krasznaja-Poljana között. Ez a kultúra és a sport területén jelent intenzív kooperációt a két testvérváros viszonylatában. Poitiers és Jaroszlavl között kulturális együttműködés áll fenn, melynek nevében alapították meg a két város közötti „barátság házát” Jaroszlavlban.15 Ezek mellett léteznek iskolai csereprogramok is, például Le Havre és Szentpétervár között, vagy testvérvárosok – Le Mans és Rosztov.16 A jó politikai viszony előfeltétele lehet a gazdasági kapcsolatok élénkségének, hiszen minden gazdasági tevékenység mögött emberek állnak. A francia üzleti körök nem róják fel Oroszországnak az emberi jogok be nem tartását, a parlamenti küszöb felemelését, vagy a gáz-„erőfölénnyel” való esetleges visszaélést. A 2006-os gázkrízist követően Jacques Chirac elnök, az EU-nak a finnországi Lahtiban tartott ülésén nem volt hajlandó „összekapcsolni a morális kérdéseket és a gazdasági cselekedeteket”.17 Az ezen a téren való 12

http://www.budget.gouv.fr/discours-presse/discourscommuniques.php?type=communique&id=724&rub=2 13 http://www.senat.fr/rap/r07-416/r07-416.html 14 http://www.culturesfrance.com/evenement/ev510_TWVzc2FnZXMgb2ZmaWNpZ WxzIA=.html 15 Iakimanka, No 17. 2006. november, pp. 2-4. 16 Decentralizált együttműködésről bővebben: https://pastel.diplomatie.gouv.fr/cncd/consult/ListeZP.asp 17 Romer 2007, p. 13. Egy forrásban még odáig is elmegy a szerző, hogy a francia-orosz „ragaszkodás” közös demokratikus alapelvekben is megnyilvánul: jogállamiság, az állampolgárok jogainak és


71

előrehaladást Franciaország nagyban segíti, amihez hozzájárul a két ország pozitív véleménye a másikról. Az egyik legutóbbi esemény, a grúz-orosz háború során említették meg azt a tényt, mely témánk szempontjából kiemelendő, hogy a két ország közötti jó kapcsolatot a háború semmiben sem érintette. A Total a továbbiakban is részt vesz a Stokman mező kitermelésében, sőt, Vlagyimir Putyin kijelentése alapján, az energetika a bilaterális kapcsolatok motorja.18 Ehhez elég idézni a Gazprom-Total megállapodást, vagy az Atomenergomash és Alstom együttműködést az atomenergia terén, vagy az EDF és RAO UES közötti megállapodást. A két állam viszonya kiváló és ez legfőképpen az energetikán, az építőipari cégeken és a repülőgépgyártáson alapszik.19 Érdekes lehet megvizsgálni az egyes politikai pártok által kifejtett véleményt a bilaterális kapcsolatokról. Az UMP (Union pour un Mouvement Populaire) jobb oldali párt, mely Nicolas Sarkozyt az elnöki posztra jelölte, nem artikulál(hat) az elnökétől eltérő véleményt. A Szocialista Párt (PS) kommünikéi főleg a szólásszabadságot sértő állami megmozdulásokat ítélik el, és morális támogatást nyújtanak mindazoknak, akiket atrocitás ért. Mindemellett kifejezik abbéli reményüket, hogy a szabad média és választások rendszere kialakul Oroszországban. A grúz-orosz konfliktus során az államelnök által tett lépéseket a párt a vezetés legfelsőbb szintjén támogatta, hiszen ez nem csak Franciaország külpolitikai közvetítő sikere volt, hanem egyben az Európai Unió reakciókészségét bemutató lépés. A diplomáciai siker ellenére a hat pontos tervet érte kritika a Szocialista Párt részéről.20 Ezekből a véleményekből kiviláglik, hogy általános elveknek és értékeknek való megfelelés az, ami a PS szemében a mérvadó és nem érhető tetten „orosz-ellenesség”, vagy akár „kettős mérce”. A francia felsőházban, a Szenátusban létezik francia-orosz baráti csoport is, melynek elnökét Medvegyev elnök ki is tüntette a kétoldalú kapcsolatok előmozdításáért.21 A baráti csoportnak többféle párt ad tagot: a legtöbbjük UMP-tag, tehát a jelenleg domináns párthoz kötődik. Találunk köztük szocialistákat és két kommunista szenátort is, mellettük demokratákat és egy centrista szenátort, tehát az egész politikai paletta képviselve van (a pártok országos támogatottságának függvényében).22 Ez alapján látható, hogy az szabadságainak garantálása. http://www.larevueparlementaire.fr/pages/DS_russie05/DS_russie_avantproposaavdee v.htm 18 http://www.euractiv.com/fr/elargissement/essor-affaires-france-russie-crisegeorgienne/article-175606 19 https://pastel.diplomatie.gouv.fr/editorial/actual/ael2/bulletin.asp?liste=20060925. html 20 http://actus.parti-socialiste.fr/2008/09/03/georgie-%c2%abun-plan-incomplet-etcontradictoire-%c2%bb/ 21 http://www.ump-senat.fr/Patrice-Gelard-decore-par-la.html 22 A tagokról a listát lásd: http://www.senat.fr/grpami/ami_608.html

Kiss Szilvia

72

Oroszországhoz fűződő kapcsolatok és érdekek nem tiszavirág életűek és nem is megalapozatlanok: komoly politikai támogatottságuk van.

2)

Kereskedelmi és befektetési kapcsolatok Oroszországgal

2.1. A kereskedelmi kirendeltségek szerepe A francia kereskedelmi kirendeltségek (Mission économique) rendszere azt a feladatot tölti be, hogy minél jobban előmozdítsa Franciaország és az adott ország kereskedelmi kapcsolatainak összefonódását. Összesen 156 kereskedelmi kirendeltség működik 113 országban. Néhány országban több kirendeltség látja el a feladatát: mint például Oroszországban, ahol Moszkvában és Szentpéterváron is található részleg. A kirendeltségek a DGTPE (Direction Générale du Trésor et de la Politique Économique) rendszerébe, a minisztérium alá tartoznak, feladatuk az ország gazdasági fellépésére vonatkozó ajánlások tétele, valamint az ország gazdasági érdekeinek védelme. A kirendeltségek részben az Ubifrance iroda (a vállalatok nemzetközi fejlődését szolgáló francia ügynökség) alá is tartoznak, mely iroda a vállalatok részére végzett munkát felügyeli. Tehát a kereskedelmi kirendeltségek rendszere az állami politika és az egyéni vállalati érdekek szintézisét adja, és tükrözi azt a francia elkötelezettséget, hogy minél nagyobb szeletet vágjanak ki a francia cégek az egyes országok piacán. E fenti okból készítenek a kirendeltségek olyan kiadványokat, melyek az adott ország egyes szektorait ismertetik (Fiche de synthèse), és mindenki számára hozzáférhetőek a honlapokon, francia nyelven. Emellett olyan kiadványokat (Guide répertoire) is szerkesztenek, melyek francia cégek számára készülnek és tartalmazzák azon helyi cégek tételes listáját, amelyek az adott szektorban fejtik ki tevékenységüket. Mindkét kiadvány lényege, hogy előmozdítsa a francia cégek terjeszkedését, letelepülését más országokban. A kirendeltségek tehát az adott ország gazdasági helyzetét, a cégek piacra jutási lehetőségét elemzik; a francia és uniós kezdeményezésekhez információszerzéssel – és elemzéssel járulnak hozzá; valamint támogatják a letelepülni készülő francia cégeket.23 A kereskedelmi kirendeltségek nem csak a kiadványokkal segítik a francia cégek térnyerését, hanem tényleges, személyes kapcsolatok előmozdítására kiváló szakmai napok, konferenciák szervezésével is.

23

http://www.exporter.gouv.fr/exporter/Pages.aspx?iddoc=261&pex=1-2-38-188261


73

2.2. Kereskedelmi kapcsolatok A francia gazdasági minisztérium által a 2003-2005-ös időszakra készített terv szerint a stratégiai dimenziójú ágazatok a francia cégek számára Oroszországban: repülőgépgyártás, űrkutatás és a városi közlekedési szolgáltatások. Azon ágazatok, ahol a francia cégek már jó pozícióval rendelkeznek, de még van lehetőség ennek növelésére: közlekedés, építőipar, autógyártás, gyógyszergyártás, energetika, mezőgazdasági felszerelések. Azon ágazatok, ahol a francia cégek jelenléte még gyenge, de ennek a szerepnek a növelésére kell törekedni: a mobiltelefonok piaca, információs technológiák, vegyipar, élelmiszeripar, turizmus, szolgáltatások. Továbbá azon ágazatok, ahol a francia cégek erős konkurensekkel állnak szemben: cipőgyártás, textilipar.24 A Cap Export, mely az exportot növelni szándékozó francia állami támogatási forma, 2006-os tervezete több cél-országot jelöl meg a francia kis- és középvállalkozások számára, köztük Indiát, Japánt, Kínát és Oroszországot.25 Az Oroszországgal foglalkozó kiadvány szerint, míg a 2002-2005 periódusban Oroszország kétszeresére tudta növelni az összes érkező import mennyiségét, addig Franciaország exportja az országba csak 55 százalékkal nőtt.26 Tehát a francia termékek relatíve kis mértékben tudtak élni az orosz importbővülés nyújtotta lehetőségekkel. Az alábbi táblázat szerint azonban a későbbiekben tudták növelni súlyukat. (1. táblázat) A 2006-os elemzés szerint az Oroszországban gyengén szereplő francia szektorok közé tartozik az autógyártás (ami 2003-ban még az ígéretesebb ágazatok közé lett sorolva), és az elektronikus eszközök gyártása. Az élelmiszeripar az az ágazat, amelynek területén Brazília rendelkezik jó pozíciókkal. A francia export biztos pontjai a gyógyszeripari termékek, kozmetikumok és egyéb szépségápolási termékek.27

24

Le marché russe et les entreprises françaises, pp. 1–2. 25 http://www.lalettrediplomatique.fr/contribution_detail.php?id=21&idrub=80& idrubprod=326 26 Cap Export Russie, p. 3. 27 uo., p. 6.

Kiss Szilvia

74 1. táblázat

Franciaország kereskedelmi kapcsolatai Oroszországgal (milliárd USD)

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Francia export Összesen ebből Oroszországba

Oroszország részaránya (%) a francia export hányada az összes orosz importban (%) Francia import Összesen Oroszországból Oroszország részaránya (%)

350,8 346,6 363,5 372,5 394,9 402,7 411,7 2,4 2,8 3,3 3,7 4,7 5,6 7,0

0,68

0,8

0,9

0,99

3,7

3,6

3,2

2,72

1,2

1,4

4,00 …

348,2 352,6 378,6 405,2 431,6 5,1 6,0 7,2 8,0 9,4 1,4 1,7 1,9 1,97 2,12

1,7 …

452 479,6 10,4 13,0 2,3 2,7

Forrás: 2002–2007: Extra and intra-European Union Trade, Data 2002-07, p. 64 2008: Extra and intra-European Union Trade, Monthly statistics – Issue numbre 4/2009 http://www.missioneco.org/documents/108/121370.PDF http://www.dgtpe.fr/se/russie/documents_new.asp?V=1_PDF_149457

A fenti anyagnál frissebb adatokat tartalmaz a Pénzügyminisztérium 2008. évre vonatkozó elemzése. Eszerint Franciaország kereskedelmi deficitet könyvelhet el: Oroszország felé az export 6998 millió euró, míg az onnan érkező import értéke 14180 millió euró.28 Az orosz export és import szerkezete, az orosz miniszterelnöki hivatal honlapján a bilaterális kapcsolatokról közzétett cikk alapján, a következő: az exportált javak 80 százaléka nyersanyag (kőolaj, földgáz, ércek, faanyag), és csak két százalékot tesznek ki a készáruk. Franciaországból, ezzel ellentétben, túlnyomó részben autók, berendezések, parfümök, gyógyszerkészítmények, vegyi termékek érkeznek Oroszországba.29 A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok 2007 folyamán lelassultak: a francia export Oroszországba 20 százalékkal nőtt, ám 2006-ban ez a szám még 40 százalék volt. 2007-ben az Oroszországból Franciaországba érkező import 11 százalékkal nőtt, míg 2006-ban ez az érték elérte a 23 százalékot. A 2008 végén készült, tehát csak az első tíz hónap eredményét ismertető tanulmány szerint 2008-ban folytatódott a francia export növekedésének trendje, ám a jó eredmények a repülőgépgyártás „számlájára” írhatóak: ez az iparág +382 százalékkal növelte teljesítményét, mely felfelé húzza az összesített értéket is. Ennek az eredménynek a számításba vételével az export

28 29

Le chiffre du commerce extérieur, p. 17. http://premier.gov.ru/eng/pda/visits/world/48/info/416.html


75

25 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, e nélkül pedig 11,7 százalékkal. Ezzel Franciaország Oroszország 9. legfontosabb import-partnere.30 Franciaország kereskedelmi mérlege a 2008. évre vonatkozóan, az előző évekhez hasonlóan, deficittel zárult.31 Az Európai Unióba és az Egyesült Államokba irányuló export az év során csökkent, ellenben a kőolaj-kitermelő országok (Oroszország, Közel-Kelet) irányában növekedésről lehet beszélni, köszönhetően a repülőgép-szállításoknak. Oroszország az Airbus legnagyobb kliense az Európai Unión kívüli Európában: 2008-ban 17 repülőgépet vásárolt 736 millió euróért.32 Az Európai Unió felé történő export összességében 0,7 százalékkal nőtt az év során, míg a harmadik országoknak történő eladások terén ennél sokkal nagyobb növekedés figyelhető meg: 7,8 százalék. Oroszország esetében a fenti adat 2,4 százalékot tesz ki (a Közel-Kelet esetében 7,6%, Afrika esetében13,2%).33 Az előzőekben idézett 2008-as jelentés szerint a gyógyszerkészítmények jobban ellenálltak a gazdasági helyzet romlásának: 2008 folyamán a gyógyszeripari termékek fogyasztása 8,2 százalékkal nőtt, a 2007-es +3,9 százalékhoz képest, míg az összes vásárlások 2008 folyamán csak 4,4 százalékkal emelkedtek (ez az adat 2007-ben 8,8%-os volt). Az iparág exportja jelentősen nőtt Lengyelország és Oroszország felé is.34 Tehát Oroszország két fontos francia ipari termék jelentős vásárlója továbbra is: repülőgépek és gyógyszeripari termékek. (2. és 3. táblázat) 2. táblázat

Franciaország leglényegesebb exporttermékei (FOB*, haditermelés nélkül, milliárd euró)

Export Összes Repülőgép- és űr berendezések gyártásához kapcsolódó termékek Gépkocsik Gyógyszerkészítmények Gépkocsi-felszerelések Finomított olajipari termékek Vasipari termékek

2006

2007

2008

385,0

395,7

403,0

27,3 34,6 18,9 15,2 10,8 11,9

27,98 33,8 19,8 15,97 10,3 13,1

31,0 29,3 21,5 15,3 13,9 13,3

Forrás: http://lekiosque.finances.gouv.fr * FOB (franco à bord) = Free on Board 30

Mission Économique de Moscou 2008a, pp. 3–4. A deficit mértéke azonban még mindig nem túl nagy. 32 Chiffres du commerce extérieur, Année 2008, p. 2. 33 uo., p. 3. 34 uo. 31

Kiss Szilvia

76 3. táblázat

Franciaország leglényegesebb importtermékei (CIF*, haditermelés nélkül, milliárd euró)

Import Összes Kőolaj és földgáz Gépkocsik Finomított olajipari termékek Repülőgép- és űr berendezések gyártásához kapcsolódó termékek Gyógyszerkészítmények Gépkocsi-felszerelések

2006

2007

2008

428,3 43,6 30,94 16,5

451,4 42,3 34,5 15,8

471,7 56,0 34,0 19,7

13,7

15,7

15,7

12,7 13,3

14,3 14,3

14,6 13,6

Forrás: http://lekiosque.finances.gouv.fr * CIF (coût assurance fret) = Cost Insurance Freight)

A legnagyobb exportáló francia vállalatok 2007-ben a következők voltak: Airbus SAS, Peugeot Citroën Automobile SA, Renault SA, Sanofi Winthrop Industrie, Automobiles Peugeot, Renault Trucks, Total France, Dassault Aviation, ESSO Société Anonyme Française, Schneider Electric Industries SAS.35 Az egyik legfontosabb francia „exporttermék” a turizmus. A francia föld, vagy ahogy az országukat maguk hívják, l’Hexagone, a világ legvonzóbb úticélja: 2006-ban 79 millióan érkeztek az országba, amivel Franciaország már az első helyen állt,36 míg 2007-ben ez a szám 81,9 millió főre nőtt.37 A turizmusból származó bevétel esetében, ellenben, Franciaország nem áll az első helyen, megelőzi az Egyesült Államok (1.) és Spanyolország (2.). Oroszország e tekintetben nem szerepel az első huszonöt ország között. (4. táblázat) A turizmus fontossága igaz az Oroszországgal fennálló viszonylatban is: az Oroszországba irányuló éves francia export durván 6 százalékával érnek fel az oroszok francia földön történő költekezései. Egy évben átlagosan 350 ezer orosz állampolgár érkezik az országba, melynek a túlnyomó többsége turista és 12 százalék jön üzleti útra. A világban létező francia kirendeltségek közül a moszkvai állítja ki a legtöbb vízumot.38 Az orosz turisták az öszszes külföldi turista által Franciaországban töltött éjszakák 2 százalékát adják, amivel Oroszország a 12. helyen áll a francia listán. Ha a másik irányba is körbejárjuk a turizmus kérdéskörét, arra jutunk, hogy 2004-ben a francia turisták a hatodik helyen álltak az Oroszországba látogató külföldiek listá35

http://lekiosque.finances.gouv.fr/Appchiffre/entreprise/surcadre_palm.asp http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=98&ref_id=CMPTEF13511 37 Chiffres clés du tourisme, p. 3. 38 Iakimanka, 2007. június, p. 2. 36


77

ján, durván 210 ezer fővel, Lengyelország, Németország, Kína, Finnország és az USA mögött.39 4. táblázat

Turizmusból származó bevétel (millió USD)

Rang 1 2 3 4 5 6

USA Spanyolország

Franciaország Olaszország Kína Nagy-Britannia

1990

1995

2000

43 007 18 484 20 184 16 458 2 218 15 375

63 395 25 252 27 587 28 731 8 730 20 500

82 400 29 968 30 757 27 493 16 231 21 857

Évi átlagos növekedés (19902006) % 81 799 85 694 4,4 47 970 51 115 6,6 44 018 46 342 5,3 35 398 38 129 5,4 29 296 33 949 18,6 30 675 33 695 5,0 2005

2006 (p)

Forrás: http://www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=98&ref_id=CMPTEF13503 p: becslés

2.3. Orosz tőkebefektetések Franciaországban A statisztikák szerint, Franciaország nincs jelen a legnagyobb orosz befektetési célpontok között. Ezt igazolja az is, hogy a francia földre legtöbbet befektető országokat összefoglaló kiadvány nem foglalkozik Oroszországgal. Eszerint az Egyesült Államok, Svédország és Nagy-Britannia a legnagyobb befektetők, mellettük említendő Japán, India, Kanada, Belgium, Hollandia, Olaszország, Finnország és Norvégia.40 A Deutsche Bank egy tanulmányában kiemeli, hogy Oroszország a fejlődő piacokon belüli egyik legnagyobb külföldi befektető, vezető a BRIC országok között.41 A legjelentősebb orosz célpontok 2007-ben – sorrendben – az Egyesült Államok, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Németország, Virginiaszigetek, Svájc, Nagy-Britannia, Belorusszia és Ukrajna voltak.42 Az Oroszországból Franciaországba érkező közvetlen beruházások 2006ról 2007-re megtriplázódtak: 65 millió euróról 194 millióra nőttek. Oroszország ezzel együtt is csak a 30. helyre sorolható a Franciaországba történő közvetlen beruházások forrás-országainak listáján. Az orosz tőke 83 százaléka pénzközvetítés, 10 százaléka ingatlan-szolgáltatások területén kerül be-

39

Le tourisme urbain en 2007, p. 36 és http://www.waytorussia.net/Features/Stats/ Rapport sur les investissements étrangers en France, 2007, pp. 26-41 41 Deutsche Bank 2008, p. 1. 42 http://www.cdi.org/russia/johnson/2008-40-28.cfm 40

78

Kiss Szilvia

fektetésre francia földön. 43 Az ingatlanpiaci beruházásokat illusztrálja például, hogy az Hermitage, az orosz Stroimontage franciaországi leányvállalata kb. 300 villát kínál Párizs környékén és az ingatlanpiacon meghatározó szerep elérésére törekszik.44 Egy elemzés szerint az orosz vállalkozók az „igazán francia” szektorokba is betörnek: Szergej Pugacsov, a Luxadvor vállalat vezetője megvásárolta a csemegeboltokat üzemeltető Hédiard márkát, mely Franciaországban száz, külföldön kétszáz üzlettel rendelkezik.45 Pugacsov célja, hogy nemzetközi szinten a francia gasztronómia „szóvivőjévé” tegye a bolthálózatot. A Deshoulières porcelán- és kerámiakészítő cég két üzletét és öt gyárát is egy orosz üzletember, Nyikolaj Cvekov vette meg. Ezzel Oroszország mennyiség alapján a legnagyobb porcelánkészítővé lépett elő francia földön. Ezen kívül a Russian Wine Trust a Croizet Eymard házat és 59 hektár szőlőt szerzett meg.46 A Château Thénac birtokot, 191 hektáros földdel, szintén orosz vállalkozó vette meg, Roman Abramovics egy korábbi partnere. Ezen kívül Cognac régió is egyre több oroszt vonz, hogy ott birtokot, érdekeltséget szerezzenek.47 Ha birtokvásárlásról van szó, az oroszok gyengéje a luxus és a „nagy volumenű” beruházás: a világ legdrágább villáját, a villa Leopoldát, Villefranche-sur-Mer-ben, a Côte d’Azur-ön, is egy orosz üzletember vette meg 2008 augusztusában félmilliárd euróért.48 Egy orosz szakértő szerint az orosz vásárlók bíznak az európai ingatlanpiacban, abban a pénz stabil befektetését és megtartását látják. Azok közül, akik 2009-re tervbe vették ingatlan vásárlását (Oroszországon kívül), csak a 20 százalékuk mondott le erről a befektetésről, míg például Angliában sokkal magasabb ez az arány. Az ingatlanpiaci szakértő meglepő kijelentést tesz: nem a moszkvai és szentpétervári befektetők foglalják el a piacot, hanem a kisebb városokból érkező újgazdagok.49 Az előbbieken túl sok orosz iroda működik Franciaországban, főként a Gazprom Marketing & Trading-en keresztül. A bankszektorban az orosz tő-

43

Mission Économique de Moscou 2008b, p. 4. http://www.avocats-picovschi.com/investissements-russes-en-France_article _435.html 45 http://tf1.lci.fr/infos/economie/entreprises/0,,3570223,00-hediard-rachete-parrusse-.html 46 http://www.avocats-picovschi.com/investissements-russes-enFrance_article_435.html 47 http://www.lexpress.fr/actualite/monde/europe/heureux-comme-russes-enfrance_473138.html 48 http://www.lemoniteur.fr/143-immobilier/article/actualite/516473-unmilliardaire-russe-achete-la-villa-la-plus-chere-du-monde-en-france 49 http://www.abcourtage.com/Les-fortunes-Russes-soutiennent-l-immobiliereuropeen-566.html 44


79

kével működő VTB Bank van jelen már régóta a francia piacon és igen aktív a bilaterális kapcsolatok előmozdításában.50 A francia földön realizált orosz akvizícióknál gondot jelent, hogy nem lehet tudni ki áll a sokszor anonim cégek mögött. Az orosz vállalatok az esetek többségében Luxemburgba, Ciprusra vagy Svájcba vannak bejegyezve.51 A fentiekből látható, hogy Oroszország szerteágazó jelenléttel bír Franciaországban: az ingatlanpiacban és a bankszektorban való részvétel az egyik legfontosabb terepe az orosz cégek tevékenységének. A francia hozzáállás pedig nyitottságról árulkodik.

2.4. Francia befektetések Oroszországban Oroszország a közvetlen külföldi befektetések terén másodlagos Franciaország számára: 2007-ben a 22. helyen állt a francia befektetési célpontok között.52 Ezzel szemben Franciaország Oroszország számára relatíve fontosabb befektető: az 5. és a 10. hely közötti pozíciót tudja általában megszerezni magának az Oroszországba történő közvetlen külföldi beruházások terén. 2007-ben Franciaország az ötödik helyet érte el. (5. táblázat) 5. táblázat

Oroszországban megvalósított külföldi befektetések származási országonként, 2007-ben Millió USD

Összes befektetés ebből országonként: Nagy-Britannia Ciprus Hollandia Luxembourg

%-os arány

120941

100,00

26328 20654 18751 11516

21,8 17,1 15,7 9,5

Franciaország

6696

5,5

Svájc Írország Németország USA Virginia-szigetek (UK)

5340 5175 5055 2839 2140

4,4 4,3 4,2 2,2 1,8

Forrás: Orosz Föderáció Statisztikai Hivatala http://www.gks.ru/bgd/regl/b08_12/IssWWW.exe/stg/d02/24-12.htm 50

http://www.lexpress.fr/actualite/monde/europe/heureux-comme-russes-enfrance_473138.html 51 http://www.avocats-picovschi.com/investissements-russes-en-France_article _435.html 52 Az oroszországi francia kereskedelmi kirendeltségek által a közvetlen külföldi beruházásokról, 2008 decemberében készített beszámoló adatai szerint. (Mission Économique de Moscou 2008b, p. 4.)

Kiss Szilvia

80

A 6. táblázatot érdemes kiegészíteni az utolsó két év adaÉves közvetlen befektetések francia–orosz taival, amelyek az Oroszorszáviszonylatban (millió USD) gi Központi Bank honlapjáról érhetők el. Ezek szerint a Franciaországból érkező beruházáFranciaország 2003 2004 2005 2006 sok nagysága 2007-ben 414 millió dollár volt, míg 2008Beáramló FDI 3 15 39 103 ban 419 millió dollár.53 A ketKiáramló FDI 201 289 532 1270 tő között nagyságrendben nincsen nagy különbség, ám felForrás: OECD Statisztika fedezhető az, hogy a korábbi évek adatainál jóval kisebb számokról van szó. Ennek oka az, hogy az orosz adat nem tartalmazza a bankszektorba történő külföldi befektetéseket. 6. táblázat

A moszkvai francia kereskedelmi kirendeltség vezetője szerint a két ország között nem privilegizált a kapcsolat, a francia kultúra és a borok jobban ismertek, mint az ország gazdasági és kereskedelmi potenciálja. Jean-François Collin szerint Németország szerepét Franciaország nem tudja elérni, de egyre több francia vállalat akar megtelepedni Oroszországban.54 A francia befektetések közül kiemelendők a bankszektorba történő befektetések: a Société Générale ezen a téren a legfontosabb szereplő. A biztosítások oroszországi piacán a Société Générale, az AXA és a BNP Paribas leányvállalatai vesznek részt. Kereskedelmi láncok közül az Auchan, a Decathlon és a Leroy Merlin állnak biztos lábakon Oroszországban. A Carrefour áruházlánc 2009-ben szándékozott megnyitni az első üzletét. Az autógyárakat a PSA (Peugeot, Citroën) és a Renault képviseli, az építőipart és építőanyagok szektorát a Vinci és a Bouygues, míg az élelmiszeripart a Danone. A parfümök és kozmetikai termékek, a gyógyszeripari termékek terén is jelentős francia jelenlétről lehet beszélni. A szénhidrogének által alkotott piaci szegmensben a francia cégek, a tanulmány tanúsága szerint, elmaradnak a potenciális szinttől.55 Ennek oka lehet az, hogy Oroszország a kőolajra és a földgázra mint kulcsfontosságú, stratégiai területre tekint, és azt jobban védi, mint a többi iparágat. A francia vállalatok számára az orosz piac igen ígéretes és vonzó. Különösen igaz ez három-négy területen: a bankokra, a biztosítások piacára, az autógyártásra és a kiskereskedelmi láncokra. A letelepülő francia vállalatok között, melyek száma összesen körülbelül 400-500, nagy számban találha53

http://www.cbr.ru/eng/statistics/credit_statistics/print.asp?file=inv_incountry_e.htm 54 http://www.lalettrediplomatique.fr/contribution_detail.php?id=21&idrub=80& idrubprod=326 55 Mission Économique de Moscou 2008b, p. 5.


81

tók kis- és középvállalkozások, ám megtelepülésük nehézkes és drága, így inkább a nagyvállalatok szerepéről lehet szót ejteni.56 A francia cégek Oroszországban nem csak a fővárosban és a nagyobb városokban telepednek meg, hanem a távolabbi régiókba is elmerészkednek.

3)

Francia–orosz ágazati kapcsolatok és együttműködések

A következőkben a francia–orosz gazdasági kapcsolatok leglényegesebb ágazatait és vállalati eseteit tekintjük át. Ezek az ágazatok az autógyártás, bank és biztosítási piac, a szépségipar és gyógyszergyártás, az építőipar valamint az űrkutatás és repülőgépgyártás.

3.1. Autógyártás Renault A Renault-Nissan 2008. február 29-én megvette az AvtoVAZ vállalat – mely a Lada gépjárműveket is gyártja – részvényeinek 25 százalék+1 részét 1 milliárd dollárért. A francia-japán csoport ezzel döntéshozói pozíciót szerzett magának, és a szerződéskötés idején napvilágot látott cikkek tanúsága szerint ennél több részvényre kívánnak szert tenni. A két cég szerződésében szerepelt az új technológiák és a közös marketing-kampányok kialakítása is.57 A szerződéskötés fő oka a Lada márka megmentése volt, mivel az AvtoVAZ vállalat nagy adósságállománnyal küszködött. A február végi alkut követően, 2012-ig másfél millió Ladát, Renault-t és Nissant kell gyártania helyben az orosz vállalatnak.58 Egy hivatalos sajtóközlemény szerint a Renault vállalat stratégiája Oroszországban három tengely mentén artikulálódik: 1. a Moszkva melletti gyárban történő termelés és kereskedelem; 2. importált Renault járművek eladása; 3. AvtoVAZ-zal való partnerség. A helyben történő gyártás előnyeit élvezi a vállalat, ezáltal megtakarítja a szállítási költséget és ráadásul egy nagyon népszerű járművet, a Logan típust állítja elő.59 A Renault vállalat, mely 1998 óta exportálja a gépjárműveket Oroszországba, megvette a Moszkva melletti

56

http://fr.rian.ru/analysis/20070416/63690267.html http://en.rian.ru/business/20080528/108674198.html 58 http://en.rian.ru/analysis/20080229/100362519.html 59 Renault en Russie, Une stratégie gagnante pour la croissance, p. 1. 57

Kiss Szilvia

82

Avtoframos üzemet, és ott 2005 óta olcsóbb modelleket állít elő: a Renault Logan ebbe a csoportba tartozik.60 A helyben gyártott Renault Logan márkájú autók száma dinamikusan növekedett az utóbbi időkben: 2005-ben 11377, 2006-ban 50665, míg 2007ben 72756 darab jármű gördült le a futószalagról. A 2008 októberében kiadott kommüniké 2009 végére 160 ezer jármű gyártását tervezte. 61 A világgazdasági válság érinti az autópiacot is, így feltételezhető, hogy ezt az irányszámot a cég nem fogja tartani. A megfizethető kategóriájú márkák, mint a Renault Logan, gyártásának Oroszországba telepítését több külföldi cég is követi. A Ria Novosti cikke szerint az orosz autópiac elképesztő gyorsasággal nőtt az utóbbi időben. Míg 2006-ban 2 millió gépjárművet adtak el a piacon, addig 2007-ben ez a szám 2,8 millióra emelkedett.62 Ugyanez az érték 2008-ban hozzávetőleg 3,2 millióra nőtt.63 Az eladások nagysága a világgazdasági válság nyomán, Oroszország területén is csökkenni fog. Oroszország a nyolcadik legnagyobb piac a Renault vállalat számára.64 Ha megnézzük, hogy mely külföldi autómárkák milyen pozíciót szereztek az orosz piacon 2007-ben, azt látjuk, hogy a Renault a hatodik helyen (a Renault által megvásárolt japán márka, a Nissan egy hellyel előbb) áll, a Peugeot pedig a tizenhetediken.65 A 7. táblázat az orosz piacon jelen lévő legjelentősebb külföldi márkák eladásának növekedését mutatja 2006-ról 2007-re: 7. táblázat

A külföldi autómárkák szerelése az orosz piacon Piaci szereplés

Márka

Növekmény (2007/2006) %

1. 2. 3. 4. 5. 6. 17.

Chevrolet Ford Hyundai Toyota Nissan Renault Peugeot

71 52 47 52 54 40 63

Forrás: Association of European Business in Russian Federation

60

94 százalékban a Renault birtokolja, a maradék alaptőkét pedig Moszkva önkormányzata 61 http://www.renault.com/SiteCollectionDocuments/Communiqu%C3%A9%20de%20 presse/frFR/Pieces%20jointes/18492_CP_Avtovaz27102008_FR_0DDBDF19.pdf, p. 4. 62 http://en.rian.ru/analysis/20080605/109303191.html 63 Renault en Russie, Une stratégie gagnante pour la croissance, p. 1. 64 i.m., p. 5. 65 http://en.rian.ru/analysis/20080130/98008551.html


83

Peugeot-Citroën (PSA) A francia vállalat 2008 januárjában kötött megállapodást az orosz hatóságokkal, hogy Kalugában, Moszkvától délnyugatra autógyártó üzemet épít, amely 300 millió eurós beruházást jelent. A Mitsubishi vállalattal együtt tervezett üzem 150 ezer gépjármű gyártására lesz képes 2010-től kezdődően évenként, és 2600 ember foglalkoztatására nyílik lehetőség. A cél az, hogy a kereslethez igazodó autókat dobjon a cég egy olyan piacra, amely a három prioritást élvező terület egyikét jelenti Kína és Latin-Amerika mellett.66 2007 decemberében a PSA csoport piaci részaránya 1,4 százalék volt. Ebből a Peugeot 1 százalékot tett ki, a fennmaradó 0,4 százalék a Citroën márka importjából származik.67 A vállalat üzleti elemzése szerint 2008 első három negyedévében az orosz piac mintegy 25 százalékkal nőtt, melyet a PSA 65 százalékos eladás-növekedése kísért.68 Ez az adat az év egészére nézve mintegy 67 százalékos69, tehát a világgazdasági válság ellenére eladásai folyamatosan növekedtek 2008-ban. Tehát, míg a PSA vállalat 2008-ban az eladások csökkenésével volt kénytelen szembenézni, addig az orosz piacon az eladások száma nőtt. Ez bizonyos optimizmussal ruházhatja fel a vállalat menedzsereit a 2009-es esztendőre nézve. A cég pénzügyi intézete, a Banque PSA Finance és a Société Générale partnerségi együttműködést kötött 2008-ban a PSA ügyfelei és a forgalmazó-hálózat hitelezésére.70 Ugyanezt a következtetést vonhatják le a döntési pozícióban lévők abból a tényből, hogy 2008-ban az autópiac 5,4 százalékos csökkenése mellett a saját autóinak és alkatrészeinek az eladása csak 4,9 százalékkal esett vissza. A PSA vállalat Nyugat-Európán kívüli eladásai az összes eladások 36,2 százalékát adják. A legígéretesebb piac Oroszország, ahol mint fentebb láttuk, a PSA értékesítése 2008 folyamán is nőtt.71 2008 decemberében a cég bejelentette, hogy 2009 folyamán a termelt mennyiséget 20-25 százalékkal szeretnék növelni, és a viszonteladók számát is emelni szándékoznak.72 Ez ellentmond a lelassuló autógyártás trendjének, aminek a jelei már 2008 második félévében megnyilvánultak. A Pricewaterhouse Coopers egy 2009. januári elemzése szerint a gépjárművek piacán az előző év két részre osztható: az első negyedévben a 2007-es adatokhoz képest sorra dőltek meg az eladások, mely trend a második félévben a

66

PSA Peugeot Citroën: Les atouts stratégiques et les priorités http://www.psa-peugeotcitroen.com/document/groupemarche/russie_2008_FR1215183872.pdf 68 http://www.info-financiere.fr/upload/FCECO009076_20081024.pdf 69 http://fr.rian.ru/business/20090113/119463055.html 70 http://www.agefi.fr/articles/Partenariat-en-Russie-entre-la-Societe-Generale-etPSA-Finance-1050011.html 71 Banque PSA Finance Rapport Annuel 2008, p. 7. 72 http://fr.rian.ru/business/20081204/118695689.html 67

Kiss Szilvia

84

visszájára fordult, és lassulás következett be. Októbertől pedig a 2007-es eladásokhoz képest kevesebb autót sikerült értékesíteni havonta. Ha a válság 2009-ben véget ér, a helyi termelés színvonala, a féléves jelentés szerint, nem állhat helyre 2010 előtt.73 Kaluga megye

3.2.Bank- és biztosítási piac Az európai piac két százalékát adó orosz biztosítási piacon jelentős értékkel szerepel az AXA francia vállalat, mely az egyik piacvezető cégnek számít Oroszországban a Rossgosstrah és az Ingosstrah orosz vállalatok mögött. Ezek sorban a piac 5 százalékát és 3,8 százalékát fedik le, míg az AXA 3,2 százalékot.74 A bankok száma 1997-től napjainkig nagyjából megfeleződött Oroszországban, mely a piac stabilizálódásának a jele. A vezető bankok közül az első ötöt az állam tartja kézben, a többi magánkézben van. Az első huszonöt bank, melyek közül öt külföldi tulajdonú, tartja kézben a pénzügyi aktívák

73 74

PricewaterhouseCoopers 2009. Datamonitor 2008b, pp. 11-12, (Magyarországra vonatkozó piaci részarány 0,4%.)


85

mintegy 70 százalékát.75 A Rossbank, mely francia irányítás alatt áll, az első harminc bankban foglal helyet. Ha a francia bankok általános világpiaci szereplését nézzük, akkor látjuk, hogy a 2008-as évet pozitív szaldóval zárták. A BNP Paribas, a Société Générale és a Credit Agricole, a három leglényegesebb francia pénzügyi intézet profitja sorban 2; 3 és 2,5 milliárd euró.76 Mindazonáltal a Société Générale aggódik a cég keleti, így oroszországi kihelyezései miatt, mely utóbbit 300 millió euróval kellett leértékelnie.77 A vállalat 2006-ban „robbant be” az orosz piacra, mikor a Rossbankban a korábbi 10 százalék mellé vásárolt újabb 10 százalékot, majd 30 százalékot, így megszerezvén a bank részvényeinek felét plusz egy részvényt, együttesen 2,33 milliárd dollárért.78 A cég Oroszországban a leányvállalata, a Société Générale Vostok, valamint a Russfinance és a DeltaCredit révén van jelen.79 A BNP Paribas bank szintén 2006 folyamán kezdte el kiépíteni a lakossági bankhálózatát. Az elkövetkezendő öt éven belül 150 ügynökség megnyitása tervezte a Cetelem leányvállalata nevével.80 A cég biztosítási részlegének hálózata, a Cardif már 2003 óta jelen van az orosz piacon.81 Az orosz törvényhozás 2006-ban megszavazta a külföldi pénzügyi befektetéseket egyszerűsítő, tehát azokra ösztönzőleg ható törvényt. Ezzel a nemrezidenseknek (deviza-külföldieknek) csak akkor kell egy ügyletet jóváhagyatniuk a központi bankkal, ha egy pénzügyi intézet több mint 10 százalékát vásárolják meg. A külföldi bankok ellenben csak a központi bank beleegyezésével nyithatnak fióküzletet az országban.82

3.3. Szépségipar – gyógyszergyártás A L’Oréal, a francia kozmetikai vállalat Kaluga régióban épít egy üzemet. Ezzel a beruházással már a sokadik befektetés érkezik a régióba: a PSA és a 75

http://www.gsom.pu.ru/files/upload/career/presentations/2008-0410_GSOM_St.Pete_for_web_site.ppt#380,14,Increasing Consolidation in the Banking Sector 76 Le Monde, 2009/02/20 77 http://fr.biz.yahoo.com/18022009/290/societe-generale-beneficiaire-en-2008inquietudes-sur-la-russie.html 78 http://www.lexpansion.com/economie/actualite-entreprise/la-societe-generale-metle-cap-sur-la-russie_116728.html 79 http://www.cere.gr/shownew.asp?news_id=522 80 http://www.bnpparibas.com/fr/actualites/communiques-presse.asp?Code=ADAY6J8NUH&AnnArc=&TriArc=&Count= 81 http://www.cardif.fr/pages/cardif_monde/chronologie_gb.html 82 http://www.russiaprofile.org/resources/business/sectors/banking/

86

Kiss Szilvia

Renault mellett egy újabb francia cég is megtelepszik a Moszkvához közeli területen. A megállapodás, melyet a L’Oréal és a régió vezetősége kötött meg 2008 júniusában, 45 millió eurós beruházást jelent és az üzem 2010-ben lesz készen, 300 millió darab kozmetikai termék előállítására méretezett kapacitással.83 A francia óriásvállalat a sminkszerek orosz piacán piacvezető: 25,5 százalékban uralja a piacot. Vetélytársai az Oriflame és a Procter & Gamble „csak” 16,9 százalék és 7,7 százalék elérésére voltak képesek. A sminkszerek orosz piaca folyamatosan növekszik 2003 óta: összesítve 9,3 százalékkal bővült és a további négy éves periódusra is hasonló növekedési trendet jeleznek a szakértők. Az orosz piac jelenleg az európainak mintegy 15 százalékát adja. (A magyar piac az európainak ehhez képest csak a 0,7%-át teszi ki.)84 Ezek az adatok azt sugallják, hogy az orosz piac a jövőben is jó alapjául fog szolgálni a külföldi vállalatok térnyerésének. A parfümök orosz piaca 2008 során 3,3 százalékkal nőtt és több mint 900 milliárd dolláros értéket ért el, mely az európai piaci bevétel majdnem 7 százalékát generálja. (Összehasonlításképpen a magyar piac az európainak a 0,7%-át adja.) Ez egy lassú növekedésnek felel meg, mely trend 2004 óta tart, tehát az orosz piac a továbbiakban nagymértékben nem fog bővülni, viszont tartós keresletre lehet számítani. Az eladott termékek darabszámát tekintve is 2 százalékos növekedést lehet észrevenni, mely emelkedést 75 százalékban a női parfümök eladása adja.85 A parfümpiac legjelentősebb vállalatai között találkozunk francia cégekkel, hiszen a szépségápolási termékek, parfümök előállítása terén nagy hagyománnyal és tapasztalattal rendelkeznek. A piacvezető cég, a Procter & Gamble nem francia, ellenben a két fő vetélytársa, a LVMH és a Chanel francia vállalatok. A Datamonitor piaci elemzés szerint az elkövetkezendő öt évben az illatszerek orosz piaca folyamatosan bővülni fog, méghozzá átlagban 1,8 százalékkal, amiből a máris jó piaci részaránnyal bíró francia cégek is profitálni fognak.86 Az orosz piacon nem csak a L’Oréal van jelen, hanem más cégek és kutatólaboratóriumok is: La Roche-Posay, Sanofi-Aventis, Laboratoires Boiron, Laboratoires Servier. Ezek közül a La Roche-Posay, mely a L’Oréal csoport tagja, 2000-ben jelent meg az orosz piacon és mára az egyik legelismertebb márka lett, amelyet az orosz bőrgyógyászok ajánlanak és használnak. A Sanofi Aventis, a francia gyógyszergyártó óriás is jelen van Oroszországban. A cég legfontosabb és leginkább forgalmazott 15 gyógyszerén kívüli egyéb termék az eladásoknak csak a 32,5 százalékát teszi ki. Ezek a 83

http://fr.rian.ru/business/20080624/111880609.html Datamonitor 2008c. 85 Datamonitor 2008a. 84

86

uo.


87

termékek adják az eladások 60 százalékát az öt „fejlődő” piacra: Brazília, Oroszország, India, Kína (= a BRIC országok) és Mexikó.87 A Laboratoires Servier, a második francia gyógyszergyártó, 2007 júliusában indította el a gyógyszergyártást egy Moszkva mellett felépített üzemben. Ez főleg az orosz piacra való termelést jelent, és az üzem 200 embernek nyújt munkahelyet a környéken. Oroszország a Servier vállalat legfontosabb piacai között található: 2007-es adat szerint az üzleti forgalmának több mint 60 százalékát ebben az országban bonyolítja.88

3.4. Építőipar A francia építőipari cégek, köztük a fent említett Leroy Merlin és a Bouygues érdeklődnek egy nyugat-szibériai tartomány, Kurgan területén való megtelepedés iránt. A Kurgan tartomány és Franciaország közötti kereskedelmi forgalom értéke 2,5 millió dollár, ami a régió külkereskedelmének egy százalékát adja.89 Kurgan megye

Forrás: http://www.russie.net/russie/images/oblast_kurgan.gif

87

Sanofi, étude d’un groupe industriel, p. 16. http://fr.rian.ru/business/20070725/69655199.html 89 http://fr.rian.ru/business/20070607/66842221.html 88

88

Kiss Szilvia

A Bouygues építőipari vállalat 2007-ben Szentpéterváron hajtott végre egy nagyszabású építkezést: a Néva feletti híd rekonstrukcióját.90 2008-ban pedig az ország első fizetős autópályájának építésére alakult konzorciumhoz csatlakozott, melynek aláírására a 2008. júniusi szentpétervári gazdasági fórum kínálta az alkalmat.91 A Bouygues-hoz hasonlóan a másik piacvezető francia építőipari vállalat, a Vinci is jelen van orosz földön, elsősorban autóutak építésével és autóparkolók üzemeltetésével. 2007-ben a vállalat kapta meg a Rosszija toronyépület alapozására a jogot. Ugyanebben az évben adtak át egy bevásárlóközpontot Szentpéterváron, illetve tervezik a Volgát átszelő Uljanovszk-híd felállítását, szintén a Vinci közreműködésével.92

3.5. Repülőgép- és szatellit-gyártás, valamint űrtechnológia Ezen a téren a kapcsolatok igen élénkek, hiszen az előző év folyamán, mint láttuk, 18 gépet vásárolt Oroszország. Ám ezen kívül is fontos együttműködések vannak érvényben a felek között, melynek sora 2003-ban kezdődött. Ekkor az Airbus és a Szokol szerződést írt alá, aminek értelmében az orosz vállalat gyártotta az A320 modell repülőgéptörzsét. Egy másik szerződés pedig arra vonatkozott, hogy a Guyane-i űrkutatási központ egyes elemeit a Szojuz gyár szállítsa,93 és amely szerint ebből az űrközpontból fognak elindulni az orosz műholdak. Ez az európai államokra kiterjedő program egy több mint negyven éves együttműködés gyümölcse, amit 1966-ban Charles de Gaulle elnök kezdeményezett.94 Az EADS vállalat más megállapodásokra is jutott orosz üzletfeleivel: az A350 fejlesztéséről és az A320 teherszállítógéppé alakításáról.95 2006 őszén a francia-német EADS vállalat részvényeinek 5 százalékát vette meg előzetes bejelentés nélkül az orosz Vnestorgbank. Ez azért lényeges esemény, mert több francia üzletember és diplomata értékelte ezt úgy, hogy az oroszok a „saját módszerükkel” haladnak előre, például előzetes bejelentés nélkül vásárolják be magukat egy vállalatba. Nyugati források állítják, hogy a mintegy egymillió dolláros tranzakciót állami szervek is felügyelték. Ez úgy is értel90

Bouygues Cosntruction, Rapport d’Activité et de Développement Durable 2007 http://fr.rian.ru/world/20080609/109571892.html 92 Bővebben lásd: http://publi.vinci.com/docs/rapannu/vinci-rapport-annuel-07-fr. pdf, p. 84. 93 http://www.colisee.org/article.php?id_article=1080 94 http://www.cnes.fr/web/CNES-fr/5253-40-ans-de-cooperation-franco-russe-spatiale.php 95 http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/russie_463/france-russie _ 1214/relations-economiques_3041/index.html 91


89

mezhető, hogy Oroszország az állami gazdasági intézményeket, bankokat is beveti ereje és befolyása növelése érdekében.96 Az orosz Szuhoj vállalat nem csak katonai, hanem civil repülőgépek, a Superjet 100 készítését is tervbe vette.97 A Szuhoj nyugati partnereket is beemelt abba a projektbe, amit az ügyvezető igazgató a cég elé kitűzött: a civil repülőgépek az eladások 30 százalékát adják 2010-re, és 50 százalékát 2015-re. A nyugati partnerek között találhatók franciák: a Thales, amely a fedélzeti műszaki berendezéseket, és a Snecma, amely a motort fogja szállítani. A Snecma a gyártást az orosz NPO Saturn vállalattal közösen végzi. A Safran, szintén francia cég, a futóműveket szállítja. Szerepel még a nyugatiak között az olasz Alenia is,98de a projektben az orosz és a francia jelenlét az igazán meghatározó. Az űrrepülőgépek és a szatellitek gyártása terén is lényeges partnerségi kapcsolatokról lehet beszélni. A legújabb kiemelendő esemény e téren a Gazprom Space Systems és a Thales Alenia Space francia vállalat szerződése, ami 2009 februárjában került aláírásra. Ez tartalmazza a szatellitek franciaországi megtervezését, kivitelezését, tesztelését és szállítását 2011-ig. A műholdakkal a Gazprom az eddigi kapacitásait ki tudja bővíteni, és újabb területeket tud majd lefedni, beleértve a Yamal-félszigetet, innen a projekt neve is, Yamal-400.99

3.6. Kiskereskedelmi áruházak Ebben a kategóriában a talán leginkább említésre méltó az Auchan üzletlánc. A 2007-es tevékenységet összefoglaló beszámoló Oroszországot külön kiemeli, mint nagyon jól teljesítő piacot. 2007 folyamán öt üzlet került megnyitásra Atak néven, Moszkva környékén. 2007-ben 18 Auchan hipermarket, 10 Atak szupermarket működött, ami mellett 16 bevásárlóközpont állt az Immochan, az Auchan csoport ingatlanpark-kezelőjének irányítása alatt.100 2008 decemberében jelentette be a cégcsoport, hogy Cseljabinszkban, mintegy 1500 km-re Moszkvától is fognak telepíteni egy szupermarketet, egy 250 millió dolláros beruházás keretében.101 96

http://www.lefigaro.fr/international/2006/09/22/01003-20060922ARTFIG90141les_methodes_economiques_du_kremlin_inquietent_les_europeens.php 97 http://www.elysee.fr/documents/index.php?mode=cview&press_id=517&cat_id=2 &lang=fr 98 http://www.usinenouvelle.com/article/le-superjet-100-de-sukhoi-entre-en-scene. 116993 99 http://www.ps-paris4.org/article.php3?id_article=154 100 Auchan 2007, p. 7. 101 http://fr.rian.ru/business/20081203/118672088.html

Kiss Szilvia

90

2007 folyamán az Auchan az Enka csoporttal kötött partnerségi megállapodást, ami a kelet felé történő terjeszkedését igen erősen érinti: a török csoport által tulajdonolt oroszországi Ramstore üzletek közül 13 üzletet bérbe, egyet pedig birtokba vett a francia vállalat. A bérbe vett üzletek nevét, cégérét folyamatosan cserélik majd le az Auchan jelvényére és nevére.102 Ezzel körülbelül 70 Auchan áruház működik Közép- és Kelet-Európában. A vállalat erőteljesen érdekelt a munkavállalói részvényes réteg kialakításában. 2007 folyamán ezirányú lépések Kínában már történtek, és az elnökség vezetője, Christophe Dubrulle szerint a következő években az oroszországi üzletek esetében is végrehajtják ennek bevezetését.103 Európa legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Carrefour eddig még nem volt jelen az orosz piacon, ahol az Auchan megelőzte. A Carrefour 1998ban szándékozott piacra lépni, ám az orosz gazdasági krízis ebben meggátolta. Tíz évvel később történt csak meg az áttörés, 2008 őszén a vállalat képviselője Krasznodár városába utazott, ahol a régió vezetőjével is találkozott, és egy 100 millió dolláros szerződést írtak alá. Ez a szerződés öt éven keresztül több hiper- és szupermarket és bolt építését irányozza elő a környéken. 2009 elején Krasznodár központjában nyílik az első Carrefour üzlet.104

4)

Energetikai kapcsolatok

Franciaország legfontosabb energiaforrása a nukleáris energia, mely a megtermelt elektromos áram több mint a 70 százalékát adja évente. Oroszország mind a kőolajat, mind a földgázt tekintve fontos forrás-ország, de az atomenergia terén is létezik együttműködés a két ország között. Ezek mellett lényeges, hogy a „terítéken lévő” földgáz útvonalak közül Franciaország abban érdekelt, ami Oroszországhoz kötődik: az Északi Áramlatban Párizs részt vesz, míg a Déli Áramlathoz közeledik, mivel a Nabuccóban Törökország ellenállása miatt az állami vállalat, a GDF Suez nem vesz részt.

102

http://www.reuters.com/article/rbssConsumerGoodsAndRetailNews/idUSL18360 17720071218 103 Auchan 2007, pp. 3–5. 104 http://www.lefigaro.fr/societes/2008/09/23/04015-20080923ARTFIG00323carrefour-lance-enfin-sa-campagne-de-russie-.php


91

8. táblázat Franciaország energiafelhasználása 2007-ben energiahordozó szerint, százalékban

4.1. Szénhidrogének

A francia „energiaszámla” 2008-ban Szén 4,6 az előző évihez képest 13,4 milliárd euróval növekedett, amit a finomított Kőolaj 33,1 olajipari termékek exportjának 35,1 Földgáz 14,8 százalékos növekedése sem tudott ellensúlyozni. Ez az energiaszámla a két Elektromos energia 42,1 legnagyobb szállító – Oroszország és Megújuló energia 5,4 Norvégia – felé növekszik: e két országtól vásárolt nyersolaj mennyisége 100,0  35,2 százalékkal és 39,3 százalékkal http://www.industrie.gouv.fr/ nőtt 2008-ban. Ez az olajmennyiség a Forrás: energie/statisti/pdf/bilan2007.pdf francia szükségleteknek egyre na- p.13 gyobb részét fedezi: az orosz import a 19,7 százalékát, míg a norvég a 16,2 százalékát. Az energiaforrások importjából kifolyólag a kitermelőországokkal a kereskedelmi egyenleg defici9. táblázat A Franciaországban felhasznált nyersolaj tessé válik, így igaz ez eredet szerint az orosz-francia keres(százalékban) kedelmi egyenlegre 105 is. 2006

2007

2008

Oroszország

15,6

18,9

19,7

Norvégia Szúd-Arábia Líbia Angola Irán Kazahsztán Nigéria Algéria Azerbajdzsán Egyéb Összes

17,0 11,6 5,3 3,7 7,3 5,9 5,1 4,9 2,3 21,3 100,0

15,1 8,3 6,5 5,5 7,4 6,1 2,9 2,1 5,1 22,2 100,0

16,2 8,7 8,1 6,6 5,6 5,3 5,1 4,4 3,9 16,4 100,0

Forrás: http://lekiosque.finances.gouv.fr/Appchiffre /Etudes/thematiques/A2008.pdf p. 7

105 106

Chiffres du commerce extérieur, Année 2008, p.7. http://www.industrie.gouv.fr/energie/gaz/f1e_gaz.htm

A felhasznált menynyiségnek a nagyját importálja az ország: hosszú távú szerződések révén (33%-ot Norvégiától, 21%-ot Oroszországtól, 20%-ot Hollandiától és 15%-ot Algériától); Nigériától, vagy Katartól eseti vásárlások útján szerez be földgázt, és 3 százaléknál kisebb mennyiségre saját termelés révén tesz szert.106

Kiss Szilvia

92 10. táblázat

Földgázimport eredet szerinti megoszlása (TWh) 1973 1979 1985 1990 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Norvégia

0

22

27

63

140

144

142

135

124

147

153

volt Szovjetunió

0

26

71

109

134

117

115

107

105

81

66

Algéria

18

33

88

104

113

117

109

63

86

82

87

Hollandia

81

111

77

42

56

58

78

99

87

96

90

0

0

0

0

8

49

47

97

136

113

93

99

192

264

319

450

485

491

500

538

519

489

Más* Összes

* más eredet, vagy nem azonosítható eredet, 1973-2004-es adatok a volt Szovjetunióra, 2005-2007-es adatok Oroszországra vonatkoznak Forrás: www.industrie.gouv.fr/energie/gaz/f1e_gaz.htm www.insee.fr/fr/themes/tableau.asp?reg_id=0&ref_id=NATTEF11314

Gázimport Franciaországba eredet szerint 600 500 400 300 200 100 0 73

75

80

85

90

95

00

05 07

Forrás: L’Energie en France, Chiffres clé 2008, p. 23

A Gazprom és a Gaz de France közötti kapcsolatok egészen 1975-ig vezethetők vissza. A fennálló hosszú távú szerződést 2006-ban hosszabbították meg egészen 2030-ig. (2006-ban a Gazprom egy sor európai országgal hosszabbította meg a létező szerződését.) A szerződés 2010-től kezdődően az


93

Északi Áramlat gázvezetéken át érkező „plusz” gázmennyiséget, 2,5 milliárd m3-t is tartalmazza. Az éves szállítás körülbelül 12 milliárd m3-t jelentett 2006-ban, amihez később hozzájön a 2,5 milliárd m3 többlet. A 2006. decemberi szerződés rögzítette a Gazprom azon szándékát is, hogy 2007-től, a piacon megjelenve, maga szállít évente 1,5 milliárd m3 gázt a végső felhasználóknak.107 Az évek hosszú során mintegy 280 milliárd m3 földgázt szállított a Gazprom Franciaországba,108 a gázszállítások a két ország közötti kereskedelemnek mintegy 20-30 százalékát is adják. Egyébként Franciaország gázszükségletének mindössze 15 százaléka érkezik az Ukrajnán áthaladó tranzitvezetéken. A grúz-orosz konfliktus nem érintette a két ország együttműködését és kapcsolatait. Nicolas Sarkozy 2008 augusztusában nem csak Franciaország, hanem az egész Európai Unió nevében lépett fel és vállalt magára közvetítő szerepet, ám nemzetközi fellépését a két ország közti jó kapcsolat is megkönnyítette. Az eset után Vlagyimir Putyin már miniszterelnökként le is szögezte, hogy a francia-orosz kapcsolatok alapja az energetika. (Nicolas Sarkozyt ellenben érte hazai fronton kritika, hogy a grúz-orosz háborúnak véget vető hat pont nem tartalmazta kellően Grúzia területi integritását, ami jogalapot adhatott Medvegyev elnök számára a két szakadár állam, Abházia és Dél-Oszétia elismerésére.109) A konfliktus során kiviláglott, hogy Franciaország nem tartozik egyik „véglethez” sem – nincs függő helyzetben Oroszországtól és nincs ellenséges viszonyban sem vele: az áramszükségletének több mint 70 százalékát a nukleáris energiával fedezi, és nem csak Oroszországtól importál gázt, hanem Norvégiától és Algériától is.110 (A grúz-orosz konfliktusnak nem voltak olyan hatásai az európai döntéshozókra, mint a januári orosz-ukrán vitának, de Pierre Morel, az Európai Unió grúziai képviselője értelmezésében a pár napos háború során megnőtt a kormányok érdeklődése a Nabucco gázvezeték iránt.111) Azonban az energetikai szállítások nem maradtak érintetlenek a 2009. januári ukrán-orosz „gázkonfliktus” során, így inkább ennek a hatásairól kell szót ejteni, mint a grúz háborúról. 2009 januárjában a keleti országrészen, ahonnan az orosz gáznak érkeznie kell, a csapokba nem jutott egyetlen m3 gáz sem, tehát a két keleti ország bilaterális konfliktusa teljes mértékben érintette a francia szállításokat. Ez nem hozta nehéz helyzetbe a francia

107

http://www.gazdefrance.com/FR/public/page.php?iddossier=97&idarticle=2639 108 http://www.lefigaro.fr/debats/2008/02/14/01005-20080214ARTFIG00461paris-et-gazprom-le-pointde-vue-d-alexandre-medvedev.php 109 http://www.ps-paris4.org/article.php3?id_article=154 110 Huby 2008. 111 Bulletin de la semaine de 15 décembre 2008, Sénat

94

Kiss Szilvia

energia-ellátást, hiszen 80 napra elegendő gáztartalék van felhalmozva,112 ellenben hosszabb távon gondolkodásra késztetheti a francia döntéshozókat: ők is támogatnák-e az energetikai útvonalaknak olyan diverzifikálást (pl. Nabucco), mellyel a bizonytalan orosz szállításokat elkerülnék. Franciaország számára lehetőség az Északi Áramlat tervéhez való közeledés. Az ország az Északi Áramlat vezetéket a hosszú távú ellátási terveibe belevette már a 2006-ban meghosszabbított szerződés alapján is, mely egyébként 2012-ben járt volna le. Nem csak ez jelenti azt, hogy az utóbbi időben napvilágot látott tervek közül az északinak van prioritása, hanem az is, hogy a GDF Suez vállalat 2008 decemberében kifejezte azon szándékát, hogy kisebbségi tulajdonosként belépne az Északi Áramlat gázvezetéket létrehozó projektbe.113Az egyesült vállalat vezetője egy 2009. januári keltezésű cikkben leszögezi, hogy le kell vonni a tanulságot a „gázkrízisből”: mintegy 15 százalékkal csökkent a gázkészlet a januári orosz-ukrán vitából kifolyólag, a gáztartalékokhoz hozzányúltak Franciaországban, növelték a más forrásból származó gáz arányát is. Ezért fontos lenne az északi projektbe való belépés, amit segít az, hogy a Gazprommal jó kapcsolatot ápol a hajdani francia állami vállalat.114 Egyes források szerint a Gazprom, az E-ON Ruhrgas, a BASF és a Gasunie által tulajdonolt Nord Stream AG konzorcium nem csak a GDF Suez-nek vonzó üzleti lehetőség, hanem a Totalnak is.115 Másik lehetőségként Franciaország érdekelt lehet a Nabucco gázvezetékben, ám sok kritika is megfogalmazódik a tervvel kapcsolatban. Az egyik leglényegesebb esemény, ami francia részről a projekttel kapcsolatban történt az, hogy a GDF 2008 februárjában visszalépett attól az elhatározásától, hogy részt vegyen a konzorciumban. Történt ez annak hatására, hogy Törökország ellenezte a francia részvételt. Ennek két oka volt/van: Franciaország elítéli az 1915-1916-ban bekövetkezett örmény népirtást, amit Ankara nem hajlandó népirtásnak elismerni. A másik ok az, hogy Franciaország nem támogatja Törökország belépését az Európai Unióba.116 Ezek elleni kritikáit Törökország nyíltan megfogalmazta, minek hatására a GDF nem lépett

112

http://www.latribune.fr/entreprises/industrie/energieenvironnement/20090107trib000328675/guerre-du-gaz-les-livraisons-russesquasiment-interrompues-en-france.html 113 http://www.downstreamtoday.com/news/article.aspx?a_id=14388 A GDF 79,8 százalékban az álam tulajdonában áll, és 2008 júliusában a Suez vállalattal fuzionált, mikortól fogva GDF Suez néven működik együtt a két vállalat. 114 http://www.boursier.com/vals/FR/gdf-suez-il-faut-tirer-les-lecons-de-la-crisenews-316847.htm 115 http://www.lefigaro.fr/societes/2009/01/23/04015-20090123ARTFIG00364total-et-gdf-s-interessent-au-projet-nord-stream-.php 116 http://turquieeuropeenne.eu/article2466.html


95

be hetedik tagként a Nabuccót létrehozó konzorciumba. Nem sokkal később a GDF a Déli Áramlat tervét biztosította támogatásáról.117 A Nabucco és egyéb gázvezetékek sokszor bukkannak elő a Szenátusban és a Nemzetgyűlésben elhangzó felszólalások során. A Nemzetgyűlés külügyi bizottságának 2009. január 20-i ülésén megfogalmazódott, hogy Törökország az energetikai kérdésekről szóló csatlakozási tárgyalási fejezetet össze akarta kötni a Nabuccóról történő megbeszélésekkel. Ez némiképp zsarolásra emlékeztet, és Bruno Le Maire, európai ügyekkel foglalkozó államtitkár megjegyezte, hogy el kell kerülni a zsarolásnak minden módját a Nabuccóval kapcsolatban. Azt is kiemelte, hogy ez a projekt csak akkor térül meg, ha évente 50 milliárd m3 földgázt tud szállítani, ami pedig csak akkor lehetséges, ha Irán is bekapcsolódik a forrás-országok körébe. Ettől azonban még messze vagyunk.118 Felszólalásában az államtitkár kifejti azt is, hogy az ellátás biztonsága érdekében a tranzitutak számát növelni kell, de észben kell tartani, hogy akárhány elkerülő út épül is meg, a legfontosabb vezeték mégis az Ukrajnán áthaladó marad.119 Az európai ügyekkel foglalkozó bizottság meghallgatta az európai energiabiztonságról Claude Mandil energetikai szakértőt, aki 2003 és 2007 között a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője volt. Mandil kifejtette véleményét a három lehetséges vezetékkel kapcsolatban: az Északi Áramlatot igen hasznosnak tartja, azonban ezt az útvonalat sok kritika érte Lengyelország és a balti államok részéről, mert ezt egy őket szándékosan elkerülő tervnek tartják. Ám a szakértő szerint az Unió számára hasznos vezetékről van szó és meg kellene győzni a lengyeleket, hogy számukra is hasznos ez a terv. A Déli Áramlatról az a véleménye, hogy az egyetlen ok, amiért a terv megszületett az, hogy a Nabuccót „kicselezzék” vele. Mandil is kitér a Nabucco gyenge pontjaira: nincs több beletáplálandó földgáz, mivel a potenciális forrásországok hosszú távú szerződést kötöttek a Gazprommal. Másik gyenge pont: a Nabucco vezeték majdan Törökországon át fog haladni, mely tényt Törökország nyomásgyakorlásra használhatja fel. Így ha Claude Mandilon múlna, csak egy tervet választana: az Északi Áramlatot.120 Claude Mandil 2008 júniusában írt egy tanulmányt a kormányfő részére az európai energiabiztonságról. E tanulmány az uniós elnökségre való felkészülés jegyében született, és egy külön fejezetet szán a Nabucco projektnek, melyről a szerző úgy gondolkodik, hogy az eredeti céljaival pont ellentétes hatást ért el. A Nabucco tervének kifejlesztése (is) ösztönözte Oroszországot a Déli Áramlat „ellentervének” kialakítására, valamint a kaszpikumi földgáz jó előre történő megvételére. Ez az írás is kitér a Nabucco azon körülményé117

http://fr.rian.ru/business/20080208/98748039.html 118 Compte rendu de la Commission des affaires étrangères, 20 janvier 2009, p. 8. 119 i.m., p. 9. 120 Compte rendu de la Commission chargée des affaires européennes, 28 janvier 2009, pp. 10-11

96

Kiss Szilvia

re, hogy nincs biztos földgázforrás a hátterében, így nem lesz, aki finanszírozza a tervet. A legnagyobb földgáztartalékkal rendelkező országok Oroszország, Irán és Katar; a Kaszpikum régiója nem rendelkezik akkora készletekkel: az a földgázmennyiség, ami Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és Türkmenisztánból együttesen érkezhetne, nem haladja meg a 20 milliárd m3-t évente.121 Ez messze elmarad attól az 50 milliárd m3-től, amire a vezetéket tervezik. Az eddigiek talán azt sugallhatják, hogy a Nabucco tervét Mandil nem támogatja, ám a miniszterelnök számára készült tanulmányban szerepel egy megállapítás, amely éppen ezzel ellentétes álláspontra enged következtetni. Claude Mandil megjegyzi, hogy ha a Nabucco nem megtérülő a három említett kaszpikumi államból származó gázzal megtöltve, bele kell csatornázni iráni, vagy orosz gázt is, esetleg mindkettőt. A tanulmány egyik következtetése az, hogy az iráni gáz nagy figyelmet érdemel, még akkor is, ha ma még nem olyanok a viszonyok, hogy onnan lehessen földgázt vásárolni. Ám a helyzet egyszer minden bizonnyal változni fog, és ha akkorra a Nabucco nem működik, nagy a veszély, hogy az iráni földgáz nem Európába fog érkezni, hanem Ázsiába. A tanulmány másik következtetése: ha szeretnénk, hogy ez a projekt beinduljon, márpedig szeretnénk, akkor el kell fogadni azt, hogy orosz gázt is szállítson. A projekt nem Oroszország ellenében, hanem Oroszországgal partnerségben tud megvalósulni.122 Franciaország célja Türkmenisztán és Kazahsztán bevétele a Nabucco projektbe, amit tanúsít az, hogy Anne-Marie Idrac, külkereskedelmi államtitkár 2009. márciusában Türkmenisztánba utazott, hogy meggyőzze a türkmén kormányt a részvételről. Itt az államtitkár-asszony újságíróknak kifejtette, hogy Franciaország érdekelt abban, hogy a türkmén gáz „valamikor” nyugatra jusson.123 (De ezt követően Teheránban a türkmén vezető, az oroszokkal való kapcsolat erősítéséért állt ki, és inkább a Prikaszpijszkij vezeték terve mellett tört lándzsát.124) A GDF és a Suez energetikai vállalatok fúziójakor a vezetőket a Nemzetgyűlés gazdasági bizottsága is meghallgatta. Ekkor fejezte ki Jean-François Cirelli, a GDF ügyvezető igazgatója azt a véleményét, hogy Európa érdeke minél több, a területén áthaladó vezeték kialakítása. A GDF minden ilyen 121

Mandil 2008, p. 23. uo. Claude Mandil két különböző fórumon artikulált véleménye ellentmondásosnak tűnhet: egyszer „támogatja” a Nabuccót, másodjára pedig nem, csak az Északi Áramlatot. Véleményem szerint itt időbeli változásról is szó lehet: 2009. januárjára a Nabucco terve nem tűnt olyannyira megvalósíthatónak, mint 2008. júniusában. Másik lehetséges ok a változásra: a 2008-as, támogató forrás az Európai Tanács elnökségére való felkészülésbe illeszkedő dokumentum, és mint ilyen prioritást ad a Nabuccónak. A későbbi keltezésű forrás ellenben hazai fogyasztásra szánt dokumentum 123 http://www.upstreamonline.com/live/article174314.ece 124 http://www.soros.org/initiatives/turkmenistan/articles_publications/publications /newsbrief_20090320 122


97

tervben érdekelt. De Cirelli annak is hangot adott, hogy az Északi Áramlat „napvilágot fog látni”. A Déli Áramlat technikailag kicsit komplikáltabb, de a terv előrehaladni látszik. A Nabuccóban kettősen is érdekelt Európa: új nyomvonalon új gázt fog szállítani, de előbb gázt kell bele találni és egyéb akadályokon felülemelkedni.125 A korábban idézett Bruno Le Maire államtitkár a Szenátus 2009. március 17-i ülésén részt vett, és ott is kifejtette azt a véleményét, hogy három projekt van az EU asztalán, melyek közül egyiket sem szabad nagyobb prioritással kezelni, mint a másikat.

4.2. Stokman és Kariaga A Total vállalat részt vesz a Stokman és a Khariaga mezők alatt elterülő földgáz kitermelésére létrejött konzorciumokban. A Stokman Development AG-t 51 százalékban a Gazprom vállalat irányítja, 25 százalékban a Total és 24 százalékban a StatoilHydro vesz részt benne, amiről 2007 júliusában írt alá a francia és orosz fél szerződést. A megállapodás szerint a Gazpromé a kitermelés és a forgalomba hozatal joga abban a projektben, mely előreláthatólag 2013 előtt nem kezdi meg a földgáz felszínre hozatalát, és 2014 előtt a cseppfolyós gáz előállítását.126 Francia részről érdekesség, hogy 2009 februárjában a Technip francia cég kapott jogot arra, hogy 2010-es határidővel az egyes becslések szerint 3800 milliárd m3-nyi gázt magában rejtő offshore mező kitermelésére egy „úszó egységet” elkészítsen. Az aláírt szerződés csaknem 25 millió dollár összértékű és a Technip a feladat elvégzésére létrejött konzorcium tagja, az Aker Solutions és az SBM Offshore vállalattal együtt.127 A Total vállalat egy másik kitermelési tervben is benne van: a Kariaga mező „kincseinek” feltárásában. Ez a mező mintegy 97 millió tonna kőolajat rejt magában. A kitermelésre vonatkozó egyezményt 1995-ben írták alá és 1999-ben lépett életbe. Az egyezmény 29 évre szól, de 33 évre meghosszabbítható, mely idő alatt a 97 milliós mennyiségből 45 millió tonna olaj hozható a felszínre. A kitermelésre három vállalat szerveződött: a Total, a Norks Hydro norvég vállalat és a Nyenyec Olajipari vállalat. A Totalnak eredetileg 50 százalékos részesedése volt a projektben, a többieknek sorrendben 40 százalék és 10 százalék. Ám a francia cégnek sok gondja volt a kitermeléssel, 125

Compte rendu de la Commission des affaires économiques, de l’environnement et du territoire, 01 07 2008, p. 10. 126 http://www.russomania.com/Chtokman-Mm-Lagarde-se-felicite-du 127 http://www.info-financiere.fr/upload/FCBWR047792_20090226.pdf http://fr.biz.yahoo.com/26022009/27/technip-contrat-de-25-millions-d-eurosshtokman.html

Kiss Szilvia

98

főleg az állami ellenőrzések és felszólítások miatt, amiért a cég kisebb összegű büntetést is kapott. Ezeket követően a Gazprom 50,01 százaléknyi részvényt megvásárolt, amivel a projekt legnagyobb részvényesévé vált.128 A Gazprom részéről érkező „fenyegetés” azt a célt szolgálta, hogy az oroszlánrészt birtokló külföldi vállalatoktól a stratégiai beruházásokban az állam szerezze meg a többségi részesedést. Ezek a fenyegetések hasonlóak ahhoz, amit a TNK-BP és a Shell kellett, hogy elszenvedjenek a Konikta illetve Szahalin-2 projektben való részvételkor. A Total vállalatnak nem ezek az első üzletelési kísérletei Oroszországgal, más projektekben is részt vett már. Ilyen volt a szibériai Vankor mező kitermelése, amire 2002-ben kötött az orosz Anglo Siberian vállalattal megállapodást 52 százalékos részvételről. Ám egy évvel később az orosz állam egyszerűen nem ismerte el a Total részvételét a projektben, minek következtében a cég döntőbírósághoz fordult, ami végül helyt adott a keresetnek, és 120 millió dolláros kompenzációt ítélt meg a francia befektetőnek. Egy másik ügylet a Novatek orosz vállalat 25 százalékának megvételére tett ajánlat volt, amelyet az orosz fél visszautasított.129 Az, hogy ilyen eljárásoknak teszi ki magát a Total vállalat, és aminek utána még mindig igencsak részt akar venni az orosz erőforrások kitermelésében azt mutatja, hogy az adott ország politikai kultúrája mennyire nem számít, ha jövedelmező befektetésről van szó.

4.3. Atomenergia Az atomenergia mind Franciaország, mind Oroszország részére stratégiai fontosságú terület. Franciaországnak célja az energiabiztonság és az energetikai függetlenség elérése. Ehhez a francia parlament 2005 júliusában törvényt is hozott, mely biztosítja azt, hogy az atomenergia legyen az elsődleges energiaforrás. Ez igaz is, hiszen az elektromos energia több mint 70 százalékát a nukleáris energia adja.130 Létezik francia-orosz együttműködés az atomenergia terén is. A francia Alstom és az orosz Rosatom vállalatok orosz atomerőművekbe szállítandó turbinák gyártásáról 2007 júniusában írtak alá szerződést, és erre a feladatra egy vegyes vállalatot is létrehoztak.131

128

http://fr.rian.ru/business/20070330/62844527.html

129http://www.lecho.be/article/Avant_de_remporter_Chtokman__Total_a_essuye_plusi

eurs_revers_en_Russie.3051784 130 http://www.ambafrance-dz.org/IMG/Energie_nucleaire.pdf p. 1 131http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/russie_463/francerussie_1214/relations-economiques_3041/index.html


99

Az Alstom 2007 áprilisában kötött egy másik szerződést is, méghozzá az orosz Atomenergomash vállalattal. Az általuk létrehozott vállalatot 51 százalékban az orosz fél tulajdonolja. A létrehozandó üzemet Moszkva környékére, Podolszkba telepítik, ahol turbinákat fognak gyártani francia technológia alapján.132 Az Alstom az Atomenergomash leányvállalatával, az Atomenergoprojekttel is kötött szerződést. A cél egy 2×1200 MW-os erőmű építése, 2010-től kezdődően, Tomszkban, Szibériában. A francia és orosz nukleáris energiával foglalkozó vállalatoknak így létezik már egy üzeme Podolszkban, ahol egyben a központ is található, és egy mérnöki irodája Szentpéterváron. Philippe Joubert, az Alstom vezérigazgatója szerint a létrejött vegyes vállalat az orosz nukleáris energia piacának kulcsfontosságú tényezője lett.133 A Rosatom vállalat nem csak az Alstom számára vonzó befektetési lehetőség, hanem az Electricité de France (EDF) számára is. A francia energetikai vállalat érdeklődik az Oroszország keleti felén található urániumbányák iránt. A fúrások által évente 5000 tonna urániumot lehetne kitermelni, ami az eddigi legnagyobb ilyen beruházás lenne Oroszországban.134

4.4. Villamos energia 2008 szeptemberében a két ország vezető vállalatai megállapodást írtak alá a 13. kormányközi találkozó alkalmával Szocsiban. A RAO UES és az EDF közötti megállapodás magában foglalja azt, hogy a két cég kölcsönösen részt vesz egymás projektjeiben, a partnerországban.135 A Revue Nucléaire de Russie kiadvány szerint a RAO egy sor ország piacán szeretne megjelenni a következő években, aminek a francia vállalattal aláírt megállapodás csak egy része.136

132

http://www.info-financiere.fr/upload/FCBWR001977_20070629.pdf 133http://www.alstom.com/pr_corp_v2/2008/corp/52695.FR.php?languageId=FR&dir =/pr_corp_v2/2008/corp/&idRubriqueCourante=23132 134 http://www.tradingsat.com/actu-bourse-95771-EDF.html 135 http://www.rosatom.ru/en/news/11922_23.09.2008 136 Revue nucléaire de Russie No 10/08 Octobre 2008, p. 11.

Kiss Szilvia

100

5)

Az ENP keleti irányának súlya/súlytalansága a külpolitikában és a politikai kapcsolatok jelentősége Ukrajnával

Franciaország és Ukrajna közötti politikai kapcsolatok a 2005. évi politikai fordulat után „éledtek fel”: azóta intenzív egyeztetésre és államfői, miniszterelnöki vagy külügyminiszteri találkozókra került sor. Ezek a találkozók a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítését, a regionális problémák megoldását és az EU-Ukrajna partneri kapcsolat fejlesztését tűzték ki célul. A kétoldalú partnerséget a 2005-ben kiadott politikai rendezési terv fogalmazza meg. Eszerint a kiemelt területek a következők: politikai dialógus, reformok támogatása, gazdasági kapcsolatok megerősítése, biztonság és védelem terén való együttműködés, bel-és igazságügyi együttműködés, valamint kulturális, tudományos és technológiai együttműködés.137 Látható, hogy ezek a prioritások „letükrözik” az Unió által ajánlott és az ENP keretében vázolt együttműködési formákat. A jó kapcsolatokra való tekintettel ezt a menetrendet 2008-ben megújították a 2008-2009-es periódusra. Ez a dokumentum az Ukrajnában megkezdett reformokban való francia közreműködést célozza megerősíteni. Az anyag első fejezete a politikai dialógussal foglalkozik: külügyminiszterek, államfők rendszeres találkozói, nemzetközi találkozókkor bilaterális megbeszélés a két ország között, interparlamentáris és decentralizált együttműködés. A második fejezetben Franciaország biztosítja Ukrajnát a szomszédságpolitika támogatásáról. Külön kiemelésre kerülnek a gazdasági kapcsolatok, azok közül is az energetika: a GDF és az ukrán Naftogaz vállalat közötti kapcsolatok mélyítése. A francia fél ígéretet tett információs előadás és szakmai program szervezésére Párizsban Ukrajna népszerűsítése céljából. A mezőgazdaság és a turizmus külön programpontban szerepel csakúgy, mint a védelem és biztonság kérdésköre. Ez utóbbi területen a vezérkar szintjén történő egyeztetésre tett ígéretet Franciaország. A belügyek, illetve a kulturális, tudományos és technikai ügyek szerepeltek utolsó pontokként, melyekben többek között egy ukrajnai francia kulturális évad szervezését is tervbe vették a felek.138 Az Ukrajnával való együttműködést egy szenátusi „barátsági csoport” is segíti előmozdítani. Ha a szomszédságpolitika által lefedett területeket nézzük, érdemes megjegyezni, hogy Franciaország számára a mediterrán térségek hagyományo137

http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/ukraine_466/index.html 138 Feuille de route des relations bilatérales France-Ukraine pour la période de 2008– 2009


101

san fontosabbak voltak, mint a kelet-európai országok. Ám a francia EUelnökség alatt, sőt annak már a legelején nagy hangsúllyal szerepelt KeletEurópa, a grúz-orosz háború okán. A francia elnökség eredményeit részletező állami tanulmány külön kiemeli az európaiak egységét megteremtő gyors fellépést, a tűzszünet elérését, a tárgyalások megkezdését.139 Ez azonban nem feltétlenül az elnökség prioritásait tükrözi, hanem reagálást jelent. Az elnökség mérlegében a szomszédsági ügyek fontossági sorrendben a következők: Horvátország és Törökország; Nyugat-Balkán; Mediterráneum; Keleti dimenzió. A brüsszeli Université Libre egy szakértője kifejtette, hogy az európai szomszédságpolitika „üres kagylóhéj” volt mindig is, mivel az Uniónak először is a saját jövőjével kapcsolatos kérdésekre kell választ találnia. A svéd és lengyel felvetés a keleti dimenzió létrehozására, a mediterrán unióval ellentétben üres, valódi eszközökkel nem rendelkező elképzelés, ami az Unió összképét csak gyengíti, mert kívülről egoistának tűnik.140 Ezt azért lényeges megjegyezni, mert jól tükrözi, hogy Franciaország számára az ENP politikájának inkább a déli oldala és az Oroszországhoz fűződő bilaterális viszonyok szerepelnek nagyobb súllyal. A francia elnökség alatt mégis a szomszédságpolitika keleti dimenziójára került nagyobb hangsúly, mint a délire, amit hagyományosan inkább támogat a francia politika. Ez utóbbit láthatjuk a Barcelona-folyamatból kinőtt Mediterrán Unió terv felvetésének kapcsán is. A francia országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó delegációjának 2006-os ülésén bemutatott összefoglaló jól példázza a francia állásfoglalást a szomszédságpolitika keleti dimenzióját illetően. Ebben Franciaország elfogadta a 2007. január elsejével létrejövő ENPI, szomszédságpolitikai pénzügyi eszközt, mely a korábbi MEDA és TACIS régió-specifikus programok helyett működik. Ám Párizs a dél-európai országokkal együtt kiemelte, hogy az új eszköz esetében a mediterrán országokat „ne hanyagolják el” a keleti országok javára.141 Elérték, hogy a pénzügyi eszközök megosztottsága a korábbi arányt őrizze meg: 2/3 rész Délnek, 1/3 rész Keletnek.142 Az ENPI többéves terveket alkot meg különböző tematika mentén, ám emellett létrehozható éves projekt is, amelyet, ha az meghaladja a 15 millió eurót, egy bizottság felügyel. Franciaország álláspontja az, hogy már abban az esetben is, ha az éves terv költségvetése meghaladja az 5 millió eurót, egy kezelő-bizottságnak kell felügyelnie a pénzek kiosztását.143

139

Bilan et perspectives de la Présidence française, p. 31. 140 http://www.euractiv.com/fr/opinion/politique-etrangere-ue-fragilisee-vagueinitiatives-nationales/article-172641 141 Bilan et perspectives de la Présidence française, p. 14. 142 i.m., p. 41, 143 Rapport d’information (No 3132) de l’Assemblée Nationale, p. 14.

102

Kiss Szilvia

Az országgyűlési delegáció jelentésének fontos pontja, hogy kiemeli a déli és keleti országok közötti lényeges különbséget: a déli országokkal eddig folytatott kooperáció regionális jellegű volt, míg kelet felé ország-specifikus programról van szó. A jelentés fel is veti, hogy az országonkénti különbségtétel nem fogja-e gátolni a regionális integrációt, melyet a Barcelonafolyamat ért el.144 Egy másik különbség a két kezelt régió között az, hogy míg a déli országok általában megelégednek egy tagsági perspektíva nélküli állapottal, addig a keleti országok pozíciójuk lefokozását látják ebben.145 A tanulmány legvégén, az elfogadott konklúziók között a következőket találjuk: a delegáció elfogadja az új eszközt, az ENPI-t, ha az a támogatások addigi megosztottságát megtartja; felkéri az Uniót, hogy a szomszédsággal folytatott privilegizált kapcsolatoknak jelöljön ki egy végpontot, mely a közeledésnek egy utolsó elérhető állomását jelzi. (Ez jelentené egyben a csatlakozásra váró országok utolsó kötelezően elérendő pontját is, mielőtt zöld utat kapna a csatlakozási dokumentum aláírása.)146 Ukrajna, mint a legfontosabb keleti partner és mint európai értékeket valló ország nem csak a NATO, de az EU-tagságot is el szeretné érni. Az EU-ba való felvételhez nehéz és hosszú rostán kell átmennie, mivel az érvényben lévő Nizzai Szerződés a meglévő intézményi kereteket 27 részvevő államig tartja működőképesnek. Ám ezen kívül is felvetődik a jelenleginél nagyobb Európai Unió működésének lassúsága és a nézetek nehéz összeegyeztethetősége. Azt tudjuk, hogy Lengyelország Ukrajna EU-tagságának nagy pártolója. Franciaország véleménye a kérdést illetően részben megtalálható a fentebb ismertetett tanulmány tanulságai között: a szomszédságpolitikának ki kell jelölnie egy végpontot, amin túl az érintett államok nem léphetnek. A szomszédságpolitika körébe Ukrajna is beletartozik, így egyértelműnek tűnik, hogy Párizs nem érdekelt Ukrajna EU-tagságában. A fenti érven túl fel lehet hozni azt is, hogy Párizs ellenezte Törökország tagságát is, igaz annak más okai is voltak, például az örmény népirtás feletti megbotránkozás. Egy 2005-ben készült elemzés szerint az Alkotmányszerződés francia elutasításban az a vágy is közrejátszott, hogy a bővítésekben legyen egy kis „szünet”. Ez legfőképpen Törökországra vonatkozott, ám a szerző szerint Ukrajnára is érvényes lehet a megállapítás.147 2008 szeptemberében, az EU – Ukrajna csúcson Nicolas Sarkozy francia elnök Ukrajna európaisága mellett tört lándzsát. A közös történelem és értékek teszik fontossá az Ukrajnával való kapcsolatokat. A jövőben kötendő megállapodás során párbeszédet nyitnak a felek, amik a vízum nélküli utazás elérését hívatottak elérni. E megállapításokat az elnök – amint ő maga is

i.m., p. 16. i.m., p. 30. 146 i.m., p. 50. 144 145

147

Gouyon 2005, p. 147.


103

nyomatékosan kijelentette –, nem a saját nevében, tehát francia elnökként teszi, hanem az Unió nevében.148 Az EU – Ukrajna csúccsal egy időben jelent meg olyan francia írás, mely vitatja Ukrajna tagságának támogatását a francia oldalon. A cikk szerint a tagságot a keleti államok és Nagy-Britannia támogatják, ám ez a vélemény nem találkozik a francia, vagy az olasz elképzelésekkel.149 Emellett Franciaországnak fontos gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországgal és Ukrajnával is, ezeket nem tenné ki veszélynek. Ezekből arra lehet következtetni, hogy Párizs érdeke leginkább egy kiegyensúlyozott viszony mindkét állammal és közeledés uniós szinten Ukrajnához, de a csatlakozás valódi perspektívája nélkül.

6)

Gazdasági kapcsolatok az európai posztszovjet országokkal

6.1. Ukrajna Az Ukrajna és Franciaország közötti kereskedelmi kapcsolatok folyamatosan bővülnek 2000 óta, ez tükröződik mind a francia exportban, mind az Ukrajnából érező importban, ám a kereskedelem francia szempontból pozitív egyenleggel zárult 2007-ben. Ugyanebben az évben Franciaország a 8. helyet szerezte meg a beszállító országok között. A francia exportot az ipari javak dominanciája jellemzi, ám a gyógyszerek és szépségápolási cikkek is növekvő kereslettel találkoznak Ukrajnában.150 Az Ukrajnából Franciaországba érkező áruk legjava mezőgazdasági termék: nyersolaj, műtrágya és nitrogén-tartalmú termékek. Az energetikai termékek, kőolaj és földgáz, állnak az importált áruk második helyén. A francia import e szegmensnek részaránya évről évre folyamatosan növekszik.151 Az Ukrajnában realizált francia befektetéseket az európai viszonylatban jelentős cégek hajtják végre: megtalálható ott a Société Générale, a Calyon és BNP Paribas. 2007-ben Franciaország a 8. külföldi befektetői pozíciót érte el, ellenben ha csak az európai befektetőket tekintjük, Franciaországé a 4. 148

http://ambafrance-uk.org/Declaration-du-PresidentSarkozy,11151.html?var_recherche=ukraine 149 http://www.lefigaro.fr/international/2008/09/09/0100320080909ARTFIG00283-l-ue-veut-proposer-a-l-ukraine-un-accord-d-association-.php 150 Mission Économique de Kiev 2007b, p. 1. 151

uo.

104

Kiss Szilvia

hely. Ukrajnának a WTO-hoz történt csatlakozása 2008. május 16-án és ezt követően az Unióval egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötése csak még jobban vonzaná a francia cégeket. 152 Franciaország a közvetlen külföldi befektetések terén 2007. évben elért 8. helyről 2009. január elsejére a 10. helyre csúszott, összesen 1,2 milliárd USD befektetési állománnyal. Ez az összes, Ukrajnába érkező FDI-nak a 3,4 százalékát teszi ki. Ha csak az európai befektetőket tekintjük, Franciaország a 7. helyen szerepel. Németország, Ukrajna második legnagyobb befektetője, majdnem ötször nagyobb befektetési állománnyal bír, mint Franciaország. 1994-ben született és 1997-ben lépett életbe a bilaterális megállapodás a kölcsönös befektetések elősegítésére és a jó befektetési „klíma” biztosítására.153 A BNP Paribas az Ukrisbbank 51 százalékát tudhatja magáénak, míg a Crédit Agricole az Index Bankot 100 százalékban birtokolja. A Société Générale is jelen van a piacon, mégpedig a ProstoFinance által, emellett viszszavásárolta az Ikar Bankot. Egy negyedik francia bank, a Banque Populaire is ukrán piaci szereplő, méghozzá a német Volksbank által, amit 24,5 százalékban a Banque Populaire csoport tulajdonol, és amely megszerezte az Elektronbankot (Lvov).154 A pénzügyi válság a jól teljesítő francia bankokat is elérte Ukrajnában. A BNP Paribas körülbelül száz ügynökségét volt kénytelen bezárni az ezerből, és nem ad további hitelt. Az ügyvezető ellenben leszögezte, hogy nem akar a bank kivonulni Ukrajnából, mivel a cég stratégiája, hogy nem hagy el piacot rövid időn belül.155 Az ukrajnai bankhálózat egyébként a cég fejlődő piacon lévő állományának 19 százalékát adja. A Société Générale is felhagy egy időre a fogyasztási hitelek nyújtásával Ukrajnában.156 A másik olyan piaci szegmens, ahol a francia befektetők nagy számban „fordulnak elő”, a mezőgazdaság-élelmiszeripar. A Lactalis, Danone, Bongraine, Fromagerie Bel tejgazdaságokat vásároltak Ukrajnában. Ezek mellett jelen van az országban a Malteurop cég, aminek már két malátaüzeme van, és 2008-ban 30 millió eurót fektetett be egy újabb malátaüzem építésébe Kijev tartományában. A Soufflet csoport megvásárolt egy sörüzemet Dnyepropetrovszkban, míg a Belvedere szeszesital-gyártó cég Cserkassziban szerzett meg egy üzemet.157

152 153

i.m., p. 2,

http://m2bde.u-paris10.fr/blogs/dciii/index.php/post/2007/01/16/A-propos-deAccord-entre-la-France-et-lUkraine-sur-lencouragement-et-la-protection-reciproquedes-investissements-signe-a-Kiev-le-03/06/1994-par-Valentina-Touana 154 Mission Économique de Kiev 2008. 155 http://www.agefi.fr/articles/La-crise-ukrainienne-produit-ses-effets-sur-lesbanques-occidentales-1061695.html 156 http://www.la-croix.com/article/index.jsp?docId=2366100&rubId=1096 157 Mission Économique de Kiev 2008.


105

A külgazdasági tanácsosok Ukrajna-szekciója szerkesztett egy, a kereskedelmi kirendeltségek kiadványaihoz hasonló anyagot, amely a francia cégek figyelmét a számukra jövedelmező szektorokra hívja fel. Az ország mezőgazdaságában és élelmiszeriparában főleg Németország, USA és Hollandia szerepel nagy súllyal, említendő még Svédország és Dánia is. Franciaország exportja ezen a téren még gyengének mondható, ámbár a mezőgazdasági gépek szállítása növekvőben van. Az alábbi táblázat mutatja Franciaország Ukrajnába történő mezőgazdasági exportjának megoszlását. Franciaország mezőgazdasági exportjának megoszlása 2006-ban

Egyéb 6% Alkatrészek és kellékek 23%

Felszerelések talajmunkához 13%

Különböző mezőgazdasági felszerelések 3% Felszerelések állattenyésztésh ez 5%

Új mezőgazdasági traktorok 16%

Felszerelések betakarításhoz 9%

Felszerelések vetéshez és ültetéshez 25%

Forrás: http://www.cnccef.org/frontoffice/telechargement/07Ukraine_agro.pdf

A kiskereskedelmi üzlethálózat terén lényeges előrelépés történt: az Auchan vállalat 2008 márciusában nyitotta meg első üzletét, miután az ukrán Furshet vállalat 20 százalékát megvásárolta. Ez azért nagy lépés, mert a hipermarketek piaca eddig a külföldi befektetők előtt zárva volt. A csoport bejelentette több Auchan és Leroy Merlin üzlet megnyitását 2009-ben.158

158

uo.

106

Kiss Szilvia

A befektetők közül kiemelendő a Novarka konzorciumba belépő francia Bouygues és Vinci építőipari csoportok, melyek a Csernobili erőművel írtak alá egy 505 millió dolláros szerződést a 4. reaktor helyreállításáról.159 Az ukrán vasút állapotát felmérő tanulmány készítésével bízta meg a francia állam a Systra francia céget, mely városi tömegközlekedési és vasútmérnöki feladatokat lát el és Ukrajnában több mint tíz éve jelen van. A Kijev és Lvov, valamint Kijev és Ogyessza között 2006-ban elkészült felmérést francia részről a magánszektor támogatását megcélzó alap finanszírozta.160 Egy évvel korábban a Systra az ukrán vasút modernizációs programját hajtotta végre, melyet az EBRD finanszírozott.161

6.2. Azerbajdzsán A kaukázusi ország az egyik legfontosabb partnere Párizsnak a FÁKországok között. A kereskedelmi kapcsolatok intenzitását mutatja, hogy 2004 és 2007 között négyszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom: 168 millió euróról 800 millióra. Ez többek között a szénhidrogéneknek köszönhető: Franciaország a második külföldi vásárlója az azeri energiahordozóknak. Emellett Franciaország diverzifikálta gazdasági jelenlétét Azerbajdzsánban, ahol a negyedik külföldi befektető, ami jobb szereplés, mint Ukrajna és más FÁK-országok esetében. Az olajfinomításhoz kapcsolódó francia cégek érdekeltek a BTC olajvezetéket irányító konzorciumban, melyben a Total 5 százalékot tulajdonol. Az élelmiszeripar, a bankszektor, az építőipar vagy a környezetvédelem terén vannak jelen nagyobb francia vállalatok az országban.162

6.3. Grúzia A két ország közötti kereskedelem szerénynek mondható, de fejlődik: 2006ban majdnem 10 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Franciaország Grúzia tizedik legfontosabb partnere és az egyik legfontosabb befektetője, köszönhetően az élelmiszeriparnak: a Pernod-Ricard és a Castel szeszesitalgyártó cégek is jelen vannak a piacon. Belépett a piacra ezen kívül

159

http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/ukraine_466/franceukraine_1250/relations-economiques_3763/relations-economiques_5921.html 160 http://www.systra.com/Technologie-pendulaire-pour-l-Ukraine 161 http://www.systra.com/Renforcement-institutionnel-des-chemins-de-fer-d-Ukraine 162 http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/azerbaidjan_457/franceazerbaidjan_1022/relations-economiques_4054/index.html


107

az Alstom és a Société Générale is, mely utóbbi a „Köztársaság” bank többségi tulajdonosa. A francia befektetők nehézségeinek leküzdésére 2000-ben egy kétoldalú megállapodás lépett érvénybe a befektetések védelméről. 2007. március 7én, pedig egy újabb kétoldalú megállapodást írtak alá, mely a kettős adóztatást és a tőkekivonást célozza elkerülni.163

6.4. Örményország Az örmény-francia kapcsolatok is szerénynek mondhatók csakúgy, mint a Grúziával fennálló relációban. 2006 végén Franciaország 14. helyen állt a beszállító és a 21. helyen a vásárló országok listáján. Franciaország a piacnak csak 2,7 százalékát tudhatta ekkor magáénak, mely arány Oroszország, Irán és Németország piacrészesedése folytán csak korlátozott mértékű lehet. Az országban jelen vannak vezető francia cégek is: Pernod-Ricard szeszgyártó, a Veolia környezetbarát technológiákat forgalmazó vállalat, a Cogema Logistics vagy az Alcatel.164 A 2006-os pozíciót javította az ország, mivel a 2007-es összesítésben már az összes import 4,9 százalékát adta, amivel az ötödik beszállító lett Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Kína mögött. Az örmények legjelentősebb export célországa Oroszország, amit Németország, Hollandia, Belgium és Grúzia követ a sorban.165

6.5. Moldova 2007 folyamán a Franciaország és Moldova közötti kapcsolatok intenzívnek voltak mondhatók. A kereskedelmi kapcsolatok francia szemszögből 3 millió eurónyi pozitív szaldóval zárultak: 32 millió euró értékben szállított ebben az évben keletre, mellyel a moldovai piacnak 2,6 százalékát birtokolja. Moldovából összesen 29 millió euró értékben érkezett Franciaországba áru. Ezzel Párizs a kilencedik kereskedelmi pozíciót tudta megszerezni a sorban Oroszország, Olaszország, Románia, Belorusszia, Németország, USA, Lengyelország, Törökország és Kazahsztán mögött. Ebből látszik, hogy a legnagyobb piacrészt Oroszország tudhatja magáénak, és Németország Moldova esetében is jobb pozícióval rendelkezik, mint Franciaország. 163

http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/georgie_459/francegeorgie_1153/relations-economiques_4101/relations-economiques_4923.html 164 http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/armenie_456/francearmenie_1020/relations-economiques_4411/relations-economiques_4770.html 165 http://www.limousin-international.info/fr/fiches-pays/armenie/le-contexteeconomique-et-politique

108

Kiss Szilvia

A Franciaországból az országba exportált áruk legnagyobb részben elektromos és élelmiszeripari termékek, kisebb részben gyógyszeripari, szépségápolási és vegyi termékek. A Franciaországba importált javak fele részben agráripari termékek, 40 százalékban textil- és ruházati termékek.166

6.6. Belorusszia A két ország között 2004 óta megszakítatlan bilaterális tárgyalások folynak Párizsban és Minszkben egyaránt, a francia külügyminisztérium tanúsága szerint. Ezeken a találkozókon az emberi jogok tiszteletben nem tartását és az ellenzék elnyomását elítélték francia részről. Sőt 2006-ban és 2008-ban az ellenzék vezetőjével, Alexandr Milinkieviccsel tárgyalt Párizs. A külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon kifejezték azt, hogy a jogállamiság, demokrácia és emberi jogok felé tett lépésekkel arányban, fokozatosan normalizálódhatnak a jövőben a kapcsolatok az Unióval és Franciaországgal is.167 A bilaterális gazdasági kapcsolatok nem kielégítők, Franciaország nincsen jelen Belorusszia legjelentősebb import, sem export-partnereinek listáján. Minszk a legtöbbet Oroszországba exportálja, az összes exportjának 36,6 százalékát, utána Hollandia, Nagy-Britannia, Ukrajna és Lengyelország következik sorrendben 17,6, 6,3, 6,1 és 5,1 százalékkal. A legjelentősebb importáló az országba szintén Oroszország: az összes import 60 százalékát adja és a sorban Németország, Ukrajna, Lengyelország és Kína követi, sorrendben 7,6, 5,3, 2,9 és 2,8 százalékkal.168

Összegzés A grúz-orosz háború nem hozott változást a posztszovjet relációban: a legfontosabb partner a térségben Oroszország maradt. A bilaterális relációban nem történt hátralépés, a kapcsolatok motorja továbbra is az energetika. Oroszország számára az európai szállítások létfontosságúak, Franciaország pedig 2006-ban újította meg hosszú távú gázszerződését, ráadásul emelte az Oroszországból érkező gáz mennyiségét. Az előretekintő és az ellátásbiztonságot prioritásként kezelő elképzelésbe már beleépítették az Északi Áramlat gázvezetéket is.

166

Mission Économique de Kiev 2007a: p. 1. 167 http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/pays-zones-geo_833/bielorussie_458/index.html 168 http://www.limousin-international.info/fr/fiches-pays/belarus/le-contexteeconomique-et-politique


109

Franciaország mindenféle európai diverzifikációs utat támogat, hiszen a 2009. januári gázválságkor Franciaországba sem érkezett kelet felől földgáz. Ellenben az ország nem függ a keleti szállításoktól, így ez számára, rövidtávon nem „életbevágó” kérdés, ám a januári események óta több nemzetgyűlési bizottság ülésén merült fel a Nabucco gázvezeték terve. A Párizs által támogatott vezetékek sorában ez is helyet foglal, de csak az Északi Áramlat után. Az Északi Áramlat vezeték már nem az „imaginárius” állapotban tart, hanem a megvalósulás útjára kezd lépni, élvezi mind Franciaország, mind Németország támogatását. Francia elemzők pedig rámutatnak arra, hogy ez a vezeték egész Európának hasznos, így meg kell győzni a terv támogatásáról a még vonakodókat is, többek között Lengyelországot. Ukrajnával Párizs nagyon jó bilaterális kapcsolatokat ápol, ami a már egy ízben megújított „menetrend” külügyminiszterek által történő aláírásában is megmutatkozott. Ebben az együttműködés különféle vetületeit emelik ki, amelyekkel a modernizációt és Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledését segítik elő. A menetrend olyan elemeket tartalmaz, melyek többékevésbé lefedik a szomszédságpolitika akcióterveinek hatókörét. Franciaország számára a szomszédságpolitikának inkább a déli, a barcelonai folyamat által érintett mediterrán tagállamai bírnak nagyobb szereppel, amely államokkal történelme folytán többet és intenzívebben érintkezett. Ám a történelem úgy hozta, hogy a francia elnökség során éppen a szomszédságpolitika keleti felére helyeződjön nagyobb hangsúly. Franciaország álláspontja az, hogy nem akarja sem a saját bilaterális, sem az EU-orosz viszonyt megterhelni a szomszédságpolitika miatt. Egyensúlyi helyzetre törekszik a szomszédságpolitika, Ukrajna és Moszkva között. Nagy francia vállalatok stratégiai befektetésekben vesznek részt Oroszországban: a Total két gázmező feltárásában, az -EADS repülőgépeket szállít, egyre több francia cég telepedik le Oroszországban. Ukrajnában pedig a mezőgazdaság és a bankszektor az, ami a legtöbb francia befektetőt vonzza, ez utóbbi természetesen nem krízis idején. Látszik, hogy sem az egyik, sem a másik jó politikai és gazdasági kapcsolat sem érné meg a feláldozást. A szomszédságpolitikában szereplő egyes országok nem elégednek meg azzal a státusszal, amit az Unió nekik kínál, és közelebbi viszonyba szeretnének kerülni vele. Ilyen Ukrajna is, ám Franciaország nem támogatja a kapcsolatok szorosabbá fűzését ezekkel az államokkal. Párizs világosan kifejezte egy nemzetgyűlési delegáció ajánlásában, hogy ki kell jelölni egy „végpontot”, amelyet a szomszédos államok elérhetnek, amely után már nincs lehetőség a közeledésre. Ugyanez a pont lenne az az utolsó kötelezően teljesítendő stádium is, amit azoknak az államoknak kellene elérniük, amelyek zöld utat kaptak az Európai Parlamenttől a csatlakozásra. Párizs a déli államokkal való kapcsolatot előrébb helyezi, mint a keletiekkel valót, amit az mutat, hogy a MEDA és TACIS eszközökből előálló ENPI megszavazásakor kiálltak amellett, hogy a korábbi megoszlás maradjon meg az új pénzügyi eszköz esetében is. Francia kritika a szomszédságpolitika felé,

Kiss Szilvia

110

hogy a politika eléggé heterogén államokat vesz egy kalap alá: a déliek megelégednek ezzel a stádiummal, a keletiek nem, ennél szorosabb viszonyt akarnának fenntartani. Emellett egy állam, Belorusszia, még arra sem érett meg az Unió szemében, hogy tárgyalásokat folytasson vele ezen a téren, előbb az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokrácia felé kell közelednie. Ebben a folyamatban Párizs igen elkötelezett, több találkozót szervezett már az érintett állam külügyminiszterével és két ízben az ellenzék vezetőjével is. Francia részről az érdek és a cél egy olyan Oroszország-politika folytatása, melyben nem szembenállás, de nem is alázatosság, vagy túlzott elnézés lenne a mértékadó, hanem egy olyan politika, amelyben a domináns elem az őszinte dialógus. Párizs tehát egy olyan felállást képzel el, melyben a francia-orosz bilaterális dialógus az Európai Unió keretébe illeszkedik bele. *****

Felhasznált irodalom Auchan (2007): Rapport d’activité 2007. Banking & Finance in Russia, http://www.russiaprofile.org/resources/business/sectors/banking/ Banque PSA Finance Rapport Annuel 2008.

Bilan et perspectives de la Présidence française de l’Union Européenne. http://www.eu2008.fr/webdav/site/PFUE/shared/import/1231_Bila n_PFUE/Presidence_francaise__Bilan_et_perspectives.pdf Bouygues Cosntruction, Rapport d’Activité et de Développement Durable 2007. http://www.bouyguesconstruction.com/fichiers/fckeditor/File/PDF/Pulications-FR/RADDBYCN_2007-FR-accessible.pdf Bulletin de la semaine de 15 décembre 2008, Sénat, http://www.senat.fr/basile/visio.do?id=a/bulletin/20081215/etr.htm l&idtable=a/bulletin/20080707/eco.html|a/bulletin/20080414/fin. html|a/bulletin/20080414/eco.html|a/bulletin/20081215/etr.html| a/bulletin/20081208/eco.html&_c=nabucco&rch=gs&de=20080404 &au=20090404&dp=1+an&radio=dp&aff=sep&tri=p&off=0&afd=ppr &afd=ppl&afd=pjl&afd=cvn CAP Export Russie, http://www.russie.fr/docs/Cap%20export%20Russie.pdf


111

Chiffres clé du tourisme, Édition 2008, http://www.tourisme.gouv.fr/fr/z2/stat/chiffres/att00009212/chiffr es_cle-FR.pdf Chiffres du commerce extérieur, Année 2008, http://lekiosque.finances.gouv.fr/Appchiffre/Etudes/thematiques/A2 008.pdf Compte rendu de la Commission des affaires l’environnement et du territoire, 01 juillet 2008.

économiques,

de

Compte rendu de la Commission des affaires étrangères, 20 janvier 2009. Compte rendu de la Commission des affaires étrangères, 28 janvier 2009. Datamonitor (2008a): Fragnances Industry, Russia. November. Datamonitor (2008b): Insurance industry, Russia. November. Datamonitor (2008c): Make-up industry, Russia. November. Deutsche Bank (2008): Russia’s outward investments. Április 30. L’Expansion internetes oldala, www.lexpansion.fr L’Express internetes oldala, www.lexpress.fr

Feuille de route des relations bilatérales France-Ukraine pour la période de 2008–2009, http://ambafranceua.org/france_ukraine/IMG/pdf/FdR_2008-2009_FR.pdf Le Figaro internetes oldala, www.lefigaro.fr Francia kormányzati oldalak: www.assemblee-nationale.fr www.budget.gouv.fr www.diplomatie.gouv.fr www.exporter.gouv.fr www.finances.gouv.fr www.industrie.gouv.fr www.senat.fr Gazdag, Ferenc (1996): Franciaország története 1945-1990, Zrínyi Kiadó. GKS, Orosz Statisztikai Hivatal, www.gks.ru Gouyon, François (2005): L’Ukraine aux limites de l’Europe ? Hérodote no 118, La Découverte 3e trimestre 2005. Huby, Hélène (2008): L’énergie mène-t-elle la danse diplomatique? http://www.mediapart.fr/club/blog/helene-huby/280808/ue-russiegeorgie-l-energie-mene-t-elle-la-danse-diplomatique Iakimanka 45 (Franciaország oroszországi nagykövetségének lapja), különböző számok: No17, 2006. november, No21, 2007. április, No22, 2007. május, No23, 2007. június.

Kiss Szilvia

112

Interjú Nicolas Sarkozy elnökkel, a Rosszijszkaja Gazeta orosz újságban. Mandil, Claude (2008): Sécurité énergétique et Union Européenne, Propositions pour la présidence française, Rapport au Premier ministre, Április 21. Le marché russe et les entreprises françaises, http://www.russie.fr/docs/Russieplanaction.pdf Mission Économique de Kiev (2008): Échanges et investissements France-

Ukraine, http://www.missioneco.org/ukraine/documents_new.asp?V=1_PDF_ 151860 Mission Économique de Kiev (2007a): Relations économiques bilatérales entre la France et la Moldavie en 2007. http://www.missioneco.org/ukraine/documents_new.asp?V=1_PDF_ 140890 Mission Économique de Kiev (2007b): Relations économiques bilatérales entre la France et l’Ukraine en 2007. http://www.missioneco.org/ukraine/documents_new.asp?V=1_PDF_ 141154 Mission Économique de Moscou (2008a): Le commerce extérieur de la Fédération de Russie. December, http://www.missioneco.org/russie/documents_new.asp?V=1_PDF_14 9457 Mission Économique de Moscou (2008b): Les investissements directs étrangers en Russie. December. Le Monde internetes oldala, www.lemonde.fr Où va la Russie?, Francia szenátusi jelentés, http://www.senat.fr/rap/r07416/r07-416.html PricewaterhouseCoopers (2009): Effects of the crisis on the Russian automotive market, Január 20. PSA Peugeot Citroën: Données de marché 2007, Russie, http://www.psapeugeot-citroen.com/document/groupemarche/russie_2008_FR1215 183872.pdf PSA Peugeot Citroën: Les atouts stratégiques et les priorités, http://www.psa-peugeot-citroen.com/document/publication/02%20%20Chapitre%2021209113417.pdf Rapport d’information (No 3132), déposé par la délégation de l’Assemblée Nationale pour l’Union européenne sur, le développement de la politique de voisinage et la question des frontières de l’Union européenne, http://www.assemblee-nationale.fr/12/europe/rapinfo/i3132.asp


113

Rapport sur les investissements étrangers en France, 2007, http://www.invest-in-france.org/uploads/files-fr/08-02-21_0900 04_AFII_bilan_FR_BD.pdf Renault en Russie, Une stratégie gagnante pour la croissance, Communiqué de presse, 2008/10/27, http://www.renault.com/SiteCollectionDocuments/Communiqu%C3 %A9%20de%20presse/fr-FR/Pieces%20jointes/18492_CP_Avtovaz 27102008_FR_0DDBDF19.pdf Revue nucléaire de Russie, No 10/08 Octobre 2008, http://www.ambafrance-ru.org/france_russie/IMG/pdf/RNR_1008_ VFF.pdf Ria Novosztyi internetes oldala, www.en.rian.ru Romer, Jean-Christophe (2000): Les relations franco-russes (1991-1999). Annuel français des relations internationales 2000, http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/IMG/pdf/FD001176.pdf Romer, Jean-Christophe (2007): Les relations franco-russes (2000-2006). Annuel français des relations internationales 2007, http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/IMG/pdf/27_Romer.pdf Romsics Gergely (2008): Az EU tagállamai és a keleti szomszédság. MKITanulmányok, 2008/33 Rubinszkij, Jurij (2000): Perceptions russes. Annuel français des relations internationales 2000, http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/IMG/pdf/FD001161.pdf Sanofi-Aventis, Étude d’un groupe industriel

Le tourisme urbain en 2007, Rapport général, http://www.tourisme.gouv.fr/fr/z2/stat/etudes/att00018906/rappor t_tourisme_urbain.pdf La Tribune internetes oldala, www.latribune.fr

Ukraine et agroalimentaire, Opportunités pour les entreprises du secteur. http://www.cnccef.org/frontoffice/telechargement/07Ukraine_agro. pdf Védrine, Hubert (2007): Rapport pour le Président de la République sur la France et la mondialisation. http://www.cnisf.org/biblioth_cnisf/librairie/RapportVedrine.pdf Védrine, Hubert (2008): France-Russie, un esprit de dialogue. Géopolitique No 101, 2008.március Vinci, Rapport annuel 2007, http://publi.vinci.com/docs/rapannu/vincirapport-annuel-07-fr.pdf World Investment Report, 2008, UNCTAD

FRANCIAORSZÁG PRAGMATIKUS ÜZLETI SZEMLÉLET ÉS KULTURÁLIS NAGYRABECSÜLÉS. Kiss Szilvia

Recommend Documents