FRANCIA JELENLÉT A MAGYAR GAZDASÁGBAN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány

FRANCIA JELENLÉT A MAGYAR GAZDASÁGBAN

Sáska Zsófia Budapest, 2007

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS.................................................................................................................3 II. FRANCIAORSZÁG ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA ................................................4 II. i . Franciaország általános gazdasági jellemzése .........................................................4 II. ii. Franciaország makrogazdasági jellemzése ..............................................................7 III. A MAGYAR-FRANCIA KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK BEMUTATÁSA......14 III. i A magyar-francia kapcsolatok alakulása a rendszerváltozást követő években ......14 III. ii. A magyar-francia kapcsolatok alakulása Magyarország európai uniós csatlakozása után.......................................................................................................17 IV. KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE-ÁRAMLÁS...........................................................20 IV. i. Külföldi működőtőke-áramlás Magyarországon...................................................21 IV. ii. Franciaországból érkező működőtőke-beruházások Magyarországon.................27 V. 15 ÉVE MAGYARORSZÁGON ..............................................................................34 V. i. Vállalati szemmel ...................................................................................................48 VI. ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT ......................................................................................55 VII. TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK .......................................................................57 VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM.............................................................................58 IX. MELLÉKLETEK .....................................................................................................62

2

I. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájául Magyarország és Franciaország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatának vizsgálatát választottam, melyet elsősorban Franciaországnak a magyar gazdaságban betöltött szerepére alapoztam. Hangsúlyt elsősorban a két ország közötti együttműködés fejlődésére, a gazdasági kapcsolatok alakulására, a tőkeáramlás változására fektettem, illetve ennek hatásaira, a magyar gazdaságra, kereskedelemre nézve. A téma kifejtését a két ország előbb diplomáciai, majd kereskedelmi kapcsolatainak ismertetésével kezdem, amit Franciaország gazdaságának részletesebb bemutatása követ, kitérve az ország főbb gazdasági mutatóinak vizsgálatára, elemzésére is. Dolgozatom következő fő témáját a külföldi működőtőke-beáramlás vizsgálata jelenti, melyet előbb Magyarország esetében ismertetek, majd a magyar-francia kétoldalú befektetések alakulására kitérve. A záró részt a Magyarországon jelenlévő francia vállalatok bemutatása, azok szektoriális befektetéseinek, választott ágazatainak részletesebb ismertetése követ, egykét meghatározó vállalat részletesebb ismertetésével. Különös figyelmet fordítok a Prévost Hungária Kft bemutatására, mely a Magyarországon jelenlévő szállítmányozó vállalatok közül kiemelkedik, mint „A francia-magyar kapcsolat”. A vállalathoz személyes kötődés is fűz, hiszen itt töltöm szakmai gyakorlatomat, mely révén a francia-magyar nemzetközi (kereskedelmi) kapcsolatokra is szélesebb rálátásom nyílt és nyílik, ezzel erősítve bennem az elhatározást, hogy Franciaországgal, mint magyarországi szereplővel igenis foglalkozni kell, mert meghatározó szereplőjévé válhat a magyar gazdaságnak. Már korábban, ebbéli elhatározásomból választottam a Külkereskedelmi Főiskolán másodszakirányos tanulmányomként a francia nyelvű szakfordító-tolmács szakirányt, valamint ezért írom szakdolgozatomat a francia jelenlétről a magyar gazdaságban, mert hiszem, hogy Franciaországra érdemes figyelmet fordítani.

3

II. FRANCIAORSZÁG ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA Franciaország bemutatását az ország általános adatainak ismertetésével kezdem, majd miután bemutattam, hogy az országnak gazdaságdiplomácia viszonylatban elfoglalt szerepe miként alakul, rátérek Franciaország gazdasági helyzetének ismertetésére, a makrogazdasági mutatói jellemzésére és ez által a világgazdaságban elfoglalt szerepének a bemutatására.

Franciaország, hivatalos nevén a Francia Köztársaság, nyugat-európai állam, parlamentáris köztársaság, melynek élén az elnök és a miniszterelnök áll. Az ország népessége 61 millió főre tehető (2006. évi adatok alapján), mellyel az Európai Unió második legnépesebb országa Németország után. Népességének koronkénti megoszlását vizsgálva Franciaország az uniós országok közül ugyancsak kiemelkedő helyen áll, a 15 éven aluli lakosság aránya a 18%-ot éri el a teljes lakosság körében, valamint megfigyelhető a 65 év felettiek 16%-os aránya is. Franciaország, az Európai Unió alapító tagja Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország és Németország mellett, továbbá tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biztonsági Tanácsának, valamint alapító tagja a NATO-nak is. A világ öt Atomhatalmának egyike (az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia és Kína mellett), tehát atomfegyverrel rendelkező ország. A fejlett országok sorába tartozik, tagja a G8-nak is, amely a világ legfejlettebb gazdaságú országait tömörítő szervezet.

II. i. Franciaország általános gazdasági jellemzése Franciaország gazdasága döntően a mezőgazdaságra támaszkodik, az ország területének felén (50,3%) mezőgazdasági termelés folyik, európai uniós viszonylatban pedig Franciaország az első helyet tudhatja magáénak mezőgazdasági termékek előállításának és exportálásának tekintetében.

4

Az egyes mezőgazdasági termények részesedését vizsgálva megállapítható, hogy Franciaország búza és kukoricatermelésének vonatkozásában az Unió elsőszámú termelője, valamint világszinten is a meghatározó ötödik helyet foglalja el. Bor termelésében uniós és világszinten egyaránt a második előállító, csupán Olaszország előzi meg a rangsorban. Tejtermelésben közösségi szinten a második vezető ország, világszinten, csakúgy, mint gabonatermelésében, az ötödik helyet tudhatja magáénak. Cukorrépa termelésben uniós és világszinten egyaránt első 26,1 tonnányi éves termeléssel, valamint ugyanez mondható el az olajos magvak termelésével kapcsolatban is: évi 5,7 millió tonnával az uniós termelés vezető országa. Franciaország gazdasági termelése mellett ipara is jelentős, melyről elmondható, hogy Németország és az Egyesült Királyság után az európai piacon a harmadik helyet foglalja el. Ipari kereskedelmének 80 %-a a közel- és távol-kelti országokkal valamint Afrikával valósul meg. A francia gazdaság húzóágazatait a közlekedésipar, a telekommunikáció, a mezőgazdasági- és élelmiszeripar, mely ágazat Franciaország harmadik legjelentősebb munkaadójának számít és a teljes ipari árbevétel 21,9%-át adja, az építőipar, az autógyártás, a gyógyszeripar 40,6 milliárd eurós forgalmával, ezzel az Európai Unió elsőszámú előállítójaként, a vegyipar, valamint a bankszektor, a biztosítási ágazat, a turizmus, továbbá a luxusipari termékek piaca jelentik. Az egyes ágazatokat forgalmuk illetve az általuk foglalkoztatott dolgozók számának tekintetbe vételével1 a következő diagramokat kapjuk:

1

A feldolgozóipar és a telekommunikációs ágazatokban foglalkoztatottak száma nem alkalmazott.

5

repülés, űrkutatás

luxusipar

gyógyszeripar

telekommunikáció

feldolgozóipar

vegyipar

autógyártás

építőipar

160 140 120 100 80 60 40 20 0 mezőgazdaságiés élelmiszeripar

mrd EUR

Franciaország iparágazati megoszlása a realizált forgalom tekintetében

Forrás: France diplomatie

2

1. Ábra Franciaország iparágazati megoszlása a realizált forgalom tekintetében, 2007-es adatok alapján

Franciaország iparágazati megoszlása a foglalkoztatottak arányában gyógyszeripar repülés, űrkutatás luxusipar vegyipar autógyártás mezőgazdasági- és élelmiszeripar építőipar 0

500

1000

1500

2000

Ezer fő

Forrás: France diplomatie

3

2. Ábra Franciaország iparágazati megoszlása a foglalkoztatottak arányában, 2007-es adatok alapján 2

http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/france_829/decouvrir-france_4177/francebref_2271/economie_4457.html http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/france_829/decouvrirfrance_4177/francebref_2271/economie_4457.html

3

6

A fenti táblázatok alapján elmondható, hogy az egyes ágazatok által realizált forgalom, valamint a foglalkoztatottak száma arányosan változik. Ahogy az építőipar és a mezőgazdaság mind a két ismérv tekintetében első helyen áll, úgy a gyógyszeripar és az űrkutatás rendre „alacsonyabb” értékeket mutat. Azonban ezen, a többi ágazathoz képest kisebb indexet mutató, szektorok értéke a jövőben várhatóan változni fog, mivel Franciaország prioritásként jelölte meg a kutatás-fejlesztés támogatását, mely elsősorban olyan ágazatok fejlesztését tartja szem előtt, mint a gyógyszeripar és az űrkutatás. Franciaország iparának áttekintésekor nem hagyható figyelmen kívül az energiaipar sem. Franciaország az Amerikai Egyesült Államok után világ második legnagyobb atomenergia termelője. Energiaiparát tekintve elsősorban a nukleáris energiára támaszkodik. Energiaellátásában a nukleáris energia aránya 85%, amellyel az atomenergia hányadát az összes áramtermeléshez viszonyítva Franciaország birtokolja az első helyet a világ országai között. Éves energiatermelésének (575 milliárd KWh) 78,6%-át fedezi nukleáris forrásból. Energiafogyasztásának jelentős részét a villanyáram teszi ki (42,7%), melyet üzemanyag-fogyasztás (33,4%), majd a gáz (14,7%), szén (4,5%) és megújuló termikus energiaforrások (4,8%) követnek.

II. ii. Franciaország makrogazdasági jellemzése A következőkben Franciaország makrogazdasági mutatóinak részletes bemutatására térnék rá, vázolva azok mértékének alakulását az ezredfordulót követően egészen napjainkig, egyes esetekben azon túlmutató előrejelzéseket adva, és magyarázatot keresve az egyes mutatók változására vonatkozóan. Egy ország gazdaságának elemzésekor az olyan mutatók figyelembevétele szükséges, mint a GDP (Gross Domestic Product – Nemzeti Össztermék), az államadósság mértéke, a költségvetési egyenleg alakulása, a folyó fizetési mérleg egyensúlya, a

7

fogyasztói árindex, infláció, munkanélküliség alakulása, valamint a kereskedelmi mérleg egyensúlyának bemutatása. Dolgozatom ezen fejezetében azon főbb mutatók változását kísérem végig, melyek Franciaország világgazdasági szerepére nézve nagyobb hatással bírnak. Œ

GDP

A GDP, a bruttó hazai termék értéke megmutatja az adott ország területén, adott időszak alatt előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességét. A GDP összetevőiként a háztartások és kormányzati fogyasztások, beruházások, illetve a nettó export értékét szokták számításba venni. Az OECD által közölt adatokat vizsgálva megállapítható, hogy Franciaország gazdasági növekedése jócskán elmarad a világgazdaság (7,5%), az európai OECD országok (5,9%), de még az Európai Unió átlagos növekedési ütemétől is, mely utóbbi 2007-ben a 2,9%-ot érte el, Franciaország 1,9%-os növekedési ütemével szemben.4 Az előrejelzések szerint Franciaország számára a 2008-as év sem fog nagyobb fellendülést hozni, a GDP arányos növekedése várhatóan az 1,8%-ot fogja elérni, még mindig elmaradva az Unió 2,2%-os, az Európai Bizottság által prognosztizált növekedési ütemétől. Franciaország GDP-szerkezetét tekintve elmondható, hogy 2006-ban a GDP-hez történő legnagyobb hozzájárulást a háztartások fogyasztása eredményezte, melyet a vállalati befektetések (0,4 százalékpont), a készletezés értéke (0,2 százalékpont), valamint a külkereskedelmi mérleg (-0,4 százalékpont) hozzájárulása követett. Az egyes összetevők GDP-hez történő hozzájárulását az alábbi grafikon szemlélteti, melyben a narancssárga oszlop a háztartások fogyasztását, a kék oszlop a vállalati szféra befektetéseit, a világoszöld oszlop a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát, a lila oszlop pedig a készletezés változását mutatja. A sötétzöld vonaldiagram a GDP értékének változását szemlélteti.

4

Forrás: OECD Economic Outlook 81. database

8

Forrás: INSEE

3. Ábra Franciaország GDP-jének szerkezeti megoszlása, 2002-2006 Œ

Államadósság mértéke, költségvetési egyensúly

Az államadósság mértéke megmutatja egy adott országnak a külföldi országok, szervezetek felé való tartozása mekkora értékű. Mértékét a GDP%-osan adják meg. A költségvetési egyenleg pedig az adott ország bevételeinek és kiadásainak összegét adja meg, melynek értéke szintén GDP arányosan került meghatározásra. Az 1992-ben meghatározott Maastrichti konvergencia kritériumok, melyek az eurózónához való csatlakozás alapfeltételeit képezik, e két mutató maximumértékét is megszabják; az államadósság mértéke nem haladhatja meg a GDP 60%-át, a költségvetési hiány pedig nem lehet több, mint a GDP 3%-a. A francia állam adósságát nézve elmondható, hogy az ország nem teljesíti a konvergencia

kritériumokban

foglaltakat

(jóllehet

ez

rá

nézve

nincs

nagy

következménnyel, Franciaország 2002. január 1-je óta tagja az euró-övezetnek), 2003 óta folyamatos többletet mutat, a küszöbértékhez képest rendre 2,4, 4,3, 6,2, 3,9-es értékkel meghaladva azt. Optimizmusra ad azonban okot, hogy 2006-ra az államadósság mértéke csökkent, csakúgy, mint az ország költségvetési hiánya, mely mutató értéke

9

2002 óta tartósan meghaladta a GDP 3%-át, melyért az Európai Bizottságtól figyelmeztetést is kaptak a franciák. Œ

Folyó fizetési mérleg, kereskedelmi mérleg

Egy ország fizetési mérlege megmutatja az adott országnak belföldi és külföldi szereplői között, az adott időszakban történő kifizetéseit és bevételeit termékekért és szolgáltatásokért cserébe. A folyó fizetési mérleg a fizetési mérleg azon része, amely a pénzügyi tranzakciókat rögzíti. Franciaország folyó fizetési mérlege 2005 óta tartós deficitet mutat, mely hiány átlagosan a GDP 1%-át éri el, és az OECD előrejelzései szerint várhatóan 2008-ban is tartani fogja ezt a tendenciát. A folyó fizetési mérleg egyik eleme a kereskedelmi mérleg, mely az ország kivitelének és behozatalának egyensúlyát adja meg, függetlenül attól, hogy azon ellenértékét már kiegyenlítették-e, vagy sem. Franciaország külkereskedelmét deficit jellemzi. 2006-ban a 426 milliárd eurós importot „csupán” 390,5 milliárd eurós export ellensúlyozta, ezzel megközelítőleg 36 milliárd eurós hiányt eredményezve a külkereskedelmi mérleg számára. Franciaország kereskedelmi forgalmának 60%-át európai uniós országokkal bonyolítja le, amelynek 50%-át az euró zóna országaiba áramlik, így fő kereskedelmi partnerei Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Belgium, Luxembourg, Spanyolország, valamint az Unión kívüli országok közül az Amerikai Egyesült Államok.

10

Franciaország nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai Az import területi Az export területi megoszlása százalékban megoszlása százalékban 70,7 73,2 Európa 60 62,8 Melyből EU országok 51,1 51 Melyből euró-zóna 8,9 9,8 Amerika 12,6 7,6 Ázsia 4,6 5,6 Afrika 1,7 3,3 Középe és Közel-Kelet 1,4 0,5 Egyéb 40 37,2 Összes Európán kívül 100 100 Összesen Forrás: CCIFH

1. Táblázat Franciaország nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai A következő táblázat Franciaország főbb külkereskedelmi partnereivel bonyolított kereskedelmi forgalmának értékét ábrázolja oszlopdiagramokkal, milliárd euróban. A táblázat bal felén azok az országok jelennek meg, amelyekkel Franciaország pozitív mérleget realizál (pl. az Egyesült Királyság, Spanyolország, Görögország) míg jobb oldalán azok, amelyekkel külkereskedelmi egyenlege negatív (Kína, Oroszország, Norvégia).

11

Forrás: INSEE

4. Ábra Franciaország főbb kereskedelmi partnereivel bonyolított külkereskedelmi forgalma, 2006-os adatok alapján Œ

Munkanélküliségi ráta

Franciaországban a foglalkoztatási ráta 63%-os, jóllehet a munkanélküliség igen magas, volt olyan év (2004), amikor az aktív munkaképes lakosság 10%-át is elérte aránya. 2007-ben a munkanélküliségi ráta 8,1%-os mértéke még mindig kiemelkedőnek számít, jóllehet a korábbi évekhez képest csökkenést mutat, de még így is messze meghaladja az uniós átlagot, ami ez év szeptemberében 7%-os volt5. A Francia Statisztikai Hivatal (INSEE) adatai alapján 2005-ben a nők és férfiak körében a munkanélküliség aránya kiegyensúlyozott volt (nők 10,9%-a, férfiak 9%-a számított ekkor munkanélkülinek), ugyanakkor a ráta szignifikáns adatokat mutatott a fiatal korosztály (15-24 év) körében. Az ebbe a korcsoportba tartozó nők 24,6%-a, a férfiak

5

Forrás: Eurostat

12

21,4%-a számított munkanélkülinek, így összességében a munkanélküliek 46%-át ez a korcsoport adta. A munkaerő termelékenysége ugyanakkor a 2005-ös mélypont után (0,7%) újra növekedést mutatott, 2007-re már közel duplájára nőtt, mely értéket az előrejelzések szerint 2008-ban is tartani tudja majd az ország. További pozitívum, hogy Franciaországban az egységnyi munkaerőköltség az euró-övezet átlagához viszonyítva alacsonynak számít, az előző évhez viszonyítva 2006-ban 3,3%-os növekedést realizált szemben az euró-zóna 22,9%-os adatával, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az országba érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések terén Franciaország világviszonylatban a második helyet foglalja el.

Hogy az egyre fokozódó világgazdasági versennyel Franciaország is lépést tudjon tartani,

meghatározta

gazdaságának

versenyképességi

pólusait,

melyek

közül

kiemelkedik a technológiai szektor, melyen belül a kutatás-fejlesztés különösen dominál. 2006-ban a francia állam kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai elérték a 37,99 milliárd eurós szintet, ezzel Franciaország GDP-jének 2,26%-át fordítja a K+F szektor támogatására, amivel az OECD országok rangsorában a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat tekintve a negyedik ország Japán, az Amerikai Egyesül Államok, valamint Németország után. Franciaországban a kutatás-fejlesztés 52,5%-át a közszféra finanszírozza. Azáltal, hogy fenntartja az épületeket, biztosítja a laboratóriumi felszereltséget, valamint fizeti az alkalmazottakat, lehetővé teszi a nagy nemzeti kutatóintézetek (CNRS6, INSERM7, INRA8) működését. A kutatások vállalatok által finanszírozott 47,5%-a pedig az olyan ágazatok fejlesztését szorgalmazzák, ahol nagyobb arányú a technológia felhasználása. Ezek közé tartozik a repülés, az űrkutatás, a gyógyszeripar és az autóipar is. A francia tudományos tevékenység színvonala kiemelkedő, világszinten ismert, és elismert, ezzel is hozzájárulva a külföldi befektetéseknek az országba vonzásához. 6

CNRS (Le Centre National de la Recherche Scientifique): Francia Országos Tudományos Központ INSERM (Institut National de la Santé et de la Rechercehe Medicale): Francia Egészségügyi- és Kutatóintézet 8 INRA (Institut National de la Recherche Agriculturelle): Francia Mezőgazdasági Kutatóintézet 7

13

III.

A

MAGYAR-FRANCIA

KÉTOLDALÚ

KAPCSOLATOK

BEMUTATÁSA A Magyar és Francia Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatfelvételre 1946-ban került sor először, majd 1963. december 17-én a kapcsolatokat nagyköveti szintre emelték. 1967-ben hirdették ki a két ország közötti Konzuli Egyezményt9, melynek értelmében a két állam területén kölcsönösen konzulátusokat hoztak létre, hogy az állampolgároknak a másik országban történő ügyvitelét megkönnyítsék. Később a magyarországi rendszerváltozást követően a két ország közötti kapcsolat dinamizmusa intenzívebbé vált, a meginduló tőkebefektetések hatására egyre több francia vállalat jelent meg hazánkban letelepedési szándékkal, mely döntésüket az eltelt idő igazolta, és 2007-re többjük sikeresen alakította ki országunkban kelet-középeurópai hálózatát, bázisát. Dolgozatom harmadik fejezetében a rendszerváltozás óta eltelt 17 év magyar-francia kapcsolati rendszerét, a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatának alakulását mutatom be két nagy időszakra bontva, nevezetesen a rendszerváltozás követő és Magyarország európai uniós csatlakozása utáni években.

III. i. A magyar-francia kapcsolatok alakulása a rendszerváltozást követő években 1989/90 a rendszerváltozás éve Magyarországon, mely alapjaiban változtatta meg az ország politikai és gazdasági rendszerét. 1989. október 23-án kikiáltották a III. Magyar Köztársaságot, az eddigi egypártrendszer helyett megalakult a többpárti politikán nyugvó demokratikus államforma. 1990 márciusában megtartották az első szabad választásokat, sor került a Magyar Alkotmány, valamint a Büntetőtörvénykönyv módosítására, az Alkotmánybíróság felállítására.

9

Szintén 1967-ben hirdetik ki a két ország közötti egyezmény létrejöttét a műszaki-tudományos együttműködésről, a kulturális együttműködésről, valamint a megállapodást a nemzetközi közúti fuvarozásról.

14

A rendszerváltozás jelentette Magyarország (és más akkori szovjet tagköztársaságok) számára a tervgazdaságról a piacgazdaságra való átállást, a KGST összeomlott, és vele együtt az addigi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatrendszer is. A rendszerváltoztató országok külgazdasági kapcsolataik átgondolására kényszerültek, előtérbe a fejlett tőkés országok (elsősorban „Nyugat”) kerültek. Azért, hogy a szocialista nagyhatalom esetleges újraegyesítésének elejét vegyék, Nyugat-Európa

országai

részt

vettek

az

érintett

országok

demokráciájának

helyreállításában, segítették azok piacgazdaságra való áttérését. Igyekezetükben nem elhanyagolható szempont, hogy a szovjet unió bukásával létrejövő szuverén közép-kelet-európai államok jelentős felvevőpiacot jelentettek termékeik számára. Ezt az előnyt ismerte fel Franciaország is, és aktívan részt vett –elsősorban a Visegrádiországok rendszerváltozás utáni támogatásában. 1989-ben francia kezdeményezésre jött létre a PHARE 10-program (Pologne-Hongrie: assistance à la restructuration des économies), melynek célja, vissza nem térítendő segélyei révén, Lengyelország és Magyarország gazdaságának felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére. Eleinte valóban a piacgazdasági átmenetet és a politikai demokrácia kiépítése jelentette a program elsődleges célját, de később az Európai Unióhoz való integrációs folyamat és a tagságra való felkészítés vált feladatává (ekkor már a többi, későbbi tagjelölt ország is csatlakozott a programhoz). Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása után elvesztette jogosultságát további PHARE-támogatások igénybevételére, ám számára az egyezmény így is közel 200 ágazati- és területfejlesztési program megvalósítását tette lehetővé, valamint 1,5 milliárd euró támogatási összeg elnyerését. Francia javaslatra11 létrejövő másik fontos intézmény, mely más kelet-közép-európai (és közép-ázsiai) országok mellett Magyarország felzárkózását, piacgazdaságra való

10

A „phare” szó (le phare) világítótornyot jelent franciául, mely hűen fejezi ki a program lényegét: vezérfonal nyújtása az átalakuláshoz. 11 François Mitterand francia elnök 1989-ben vetette fel az ötletet egy olyan intézmény megalakítására, amely a rendszerváltó kelet-közép-európai országokat segítené piacgazdaságuk kialakulásában, demokráciájuk megszilárdításában.

15

átállását is segítette, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD –European Bank for Reconstruction and Development), amely egyebek mellett infrastrukturális beruházásokat támogat, hitelt nyújt a magánszférának, tőkét helyez ki. Az EBRD 1990-es megalakulása óta Magyarország több mint 100 tervezetét valósította meg, 1,6 milliárd euró értékben. Azonban a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok egyezményes alapjának a Párizsban 1991. szeptember 11-én aláírt (1995. évi LXXV törvénnyel kihirdetett) „Szerződés a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról” elnevezésű egyezményt tekintjük. A párizsi barátságszerződés megkötését további egyezmények is követték, így az 1990es évek fontosabb kétoldalú egyezményei közé tartoznak: Œ

Magyar magán útlevelek vízummentessége (1990)

Œ

Magyar-francia belügyminiszterek közötti megállapodás a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni együttműködésre. (1992.),

Œ

Pénzügyi Egyezmény a partnerkapcsolatokra 100 millió francia frank értékben (1993.),

Œ

Toloncegyezmény (1996.),

Œ

Belügyi szervek közötti együttműködési megállapodás (1997),

Œ

Egyezmény a kölcsönös vámügyi adminisztratív segítségnyújtásról (1998),

A két ország közötti kapcsolatok alakulásának adott új lendületet, amikor Magyarország 1991-ben Brüsszelben aláírta a Társulási Szerződést, mely kifejezte Magyarországnak az európai integráció iránti elkötelezettségét, továbbá intézményes keretet adott a politikai párbeszédre. A Társulási Szerződés legnagyobb pozitívuma volt, hogy a gazdaság csaknem teljes egészére kiterjedő szabadkereskedelmi övezetet hozott létre, azaz megszüntette az egymás (tagok) közötti kereskedelmi akadályokat, úgymint a behozatali vámtarifákat, vámkontingenseket; kezdetben elsősorban az ipari termékekre, majd később a mezőgazdasági javakra is.

16

Bár a szabadkereskedelmi övezet aszimmetrikus jelleggel valósult meg hazánkban, vagyis csak az EK12 felé lépett teljes joggal hatályba, Magyarország három-négy év haladékot kapott megvalósítására, a kölcsönös kedvezmények révén a tagországok közötti áruforgalom így is gördülékenyebbé vált. Így Nyugat-Európa országai (köztük Franciaország) felfigyeltek a kelet-közép-európai régióra, mint az új felvevőpiacot ígérő térségre.

III. ii. A magyar-francia kapcsolatok alakulása Magyarország európai uniós csatlakozása után A rendszerváltozástól az ezredfordulóig mintegy hétszeresére nőtt Magyarország és Franciaország kereskedelmi forgalmának mértéke, mely 1999-ben a 2,5 milliárd USD-t is elérte. A külkereskedelem szerkezete az eltelt időszakban gyakorlatilag változatlan maradt, 95%-os részesedéssel meghatározó elem a berendezések, gépek, és feldolgozott termékek exportja-importja. Bár a mezőgazdasági termékek és élelmiszer-eladások is növekedtek, az ország összes kivitelét-behozatalát tekintve hányaduk elenyészőnek volt mondható. A kétoldalú kereskedelmi forgalom fejlődése az ezredforduló után is folytatódott, jelentős visszaesés nem következett be. 2004-re a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok dinamizmusa a magyar-EU kereskedelmi kapcsolatok fejlődési ütemét is meghaladta. Magyarországnak a francia gazdasági életben betöltött kiemelkedő stratégiai szerepét mutatja, hogy a francia köztársasági elnök, Jacques Chirac 2004. februári budapesti látogatása során megállapodás született arról, hogy 2005 a Magyar Gazdaság Éve Franciaországban,

ami

alapvetően

meghatározta

a

gazdaságdiplomáciai

és

kereskedelemfejlesztési eseményeket. Mivel a magyar-francia gazdasági kapcsolatokat túlzott párizs-központúság jellemezte, a Magyar Gazdasági Év ezen is változtatni próbált azáltal, hogy nyitott a francia régiók felé, így programjai többségét vidéken rendezték meg.

12

EK: Európai Közösség, 1992-es Maastrichti Szerződéstől, valamint a továbbiakban Európai Unió

17

A gazdasági év lehetőséget adott arra is, hogy Magyarország képviselői azokat a területeket ismertessék, amire a magyarok kapcsolati szempontból hangsúlyt kívántak helyezni, így az informatikai, biológiai és más csúcstechnológiai ágazatokat, valamint további kiemelt szereppel bírt az innováció és a kutatás-fejlesztés ágazat is. A programsorozat jelentős magántőke bevonásával valósult meg, mely mutatta, hogy nemcsak az állami, hanem a vállalati szféra is érdekelt a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok Franciaországgal való elmélyítésében. Mindemellett a magyar gazdaság franciaországi megítélése is kedvezőnek volt mondható, a francia gazdasági körök elismerték a magyar makrogazdasági eredményeket. 2004-ben Franciaország export tekintetében a harmadik legfontosabb magyarországi külkereskedelmi partnert jelentette (Németország és Ausztria után), míg az importban a negyedik helyen állt. Ekkor a Franciaországba érkező magyarországi export aránya 5,7, míg a Magyarországra érkező franciaországi import 5,1%-os részesedéssel bírt, tehát a magyar árucsere-forgalmi mérleg jelentős, 0,6%-os aktívummal bonyolódott, jóllehet az országba érkező import növekedett, azonban az export mértéke tartotta megközelítőleg 15%-os növekedési szintjét, így nem okozott egyensúlybomlást a forgalomban. A magyarországi adatokkal ellentétben, Franciaország külkereskedelme 2004-ben deficittel zárt. Ebben az időszakban összességében az újonnan csatlakozott uniós tagországok tekintetében az export 6,5%-kal, míg az import 14,9%-kal nőtt. A francia export jelentős része (75%-a) Csehországba, Lengyelországba, Magyarországra irányult, mely országok Franciaország számára jelentős stratégiai szereppel bírtak. E három ország közül, csak Magyarország realizált pozitív mérleget az áruforgalom tekintetében.

Az európai uniós csatlakozás utáni nyitás kapcsán főleg a kis- és középvállalati szféra érdeklődésének növekedése szembetűnő. A megtelepedett kis- és középvállalatok magyarországi

jelenlétüktől

remélték

termelési

költségeiket

csökkenteni,

jövedelmezőségüket növelni. Mindemellett az országba érkező kis- és középvállalkozások száma elhanyagolható mértékű maradt, sokkal inkább a multinacionális és nagyvállalatok letelepedése volt

18

jellemző. A francia tőkeexportőrök nagyobb tőkeerejűek, gyakran multinacionális cégek, akik hozzá vannak szokva a nemzetközi jelenléthez, tevékenységhez. Hogy

ezen

a

helyzeten

változtasson,

javítson,

(többek

között)

kis-

és

középvállalkozásokat vonzzon az országba a magyar kormány beruházásösztönző intézkedéseket valósít(ott) meg. Cél a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközivé válásának elősegítése képzési programok, rendezvények szervezésével, valamint szakkiadványok megjelentetésével. A magyar kormány elsősorban azokat a cégeket támogatta, amelyek aktívan hozzájárultak a munkahelyteremtéshez, valamint vállalták a hazai kis- és középvállalkozások bevonását a termelésbe. 2005 közepe és 2006 vége között több mint harminc francia cég telepedett le Magyarországon, jóllehet ezek elsősorban nem a célzott vállalati réteg szereplői voltak, de így is mintegy kéttucat francia kisvállalkozás jelent meg Magyarországon 2005 során. A francia cégek véleménye még mindig pozitív országunkról, szerintük Kelet-Európa gazdasági központja Magyarország, ahol stabilitást és optimista, növekvő gazdasági környezetet találnak. 2006-ban Franciaország a negyedik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon Ausztriával holtversenyben, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok után, valamint az ország ötödik külkereskedelmi partnere (Németország, Oroszország, Ausztria és Olaszország mögött). A két ország közötti kereskedelmi forgalom ekkor 5,5 milliárd eurós, amely a korábbi (2005ös) évhez viszonyítva 14%-os növekedést jelentett. 2006-ban a Magyarországra irányuló francia export 2,7 milliárd, míg a Franciaországba irányuló magyar export 2,8 milliárd eurós. Ennek alapján megállapítható, hogy a két ország közötti külkereskedelmi mérleg francia részről továbbra is deficites, ám ez a hiány a 2005-ös év adatához viszonyítva csökkent. 2007-ben a 2004-es uniós csatlakozó országok közül Magyarország a harmadik legfontosabb felvevőpiac Franciaország számára, melyet csupán Lengyelország és Csehország előz meg.

19

IV. KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS Magyarország az Európai Unió tagjaként részt vesz a ma már 27 tagállam által alkotott közös belső piac akadálytalan működésének megvalósításában, elősegítésében, így a már a Római Szerződés által is célul kitűzött négy szabadságfok megvalósításában, az az a munka, áru, tőke és szolgáltatások szabad áramlásának biztosításában. E négy elem közül a tőkeáramlás liberalizációja halad a leglassabban, hiszen ez az a tényező, melynek komolyabb hatásai vannak az ország gazdaságára nézve, vegyük például csak a fizetési mérlegre gyakorolt hatását. A tőke szabad áramlásának megteremtéséhez szükséges tagállami adóharmonizáció megvalósítása még ma sem ment végbe hiánytalanul, az Uniónak nincsen egységes adórendszere, hanem irányelveket határoz meg, így például nem konkrét értékkel rögzíti tegyük fel az ÁFA mértékét, hanem sávosan, 5-15% között. De ugyan ez a helyzet a jövedéki adóval kapcsolatban is, melynek mértéke az adott termék kereskedelmi árának százalékosan meghatározott hányada, márpedig egy áru kereskedelmi értéke országonként különbözően alakul(hat). A működőtőke-áramlás az adott ország gazdaságára nézve komoly hatásokat gyakorol, így elősegíti a gazdasági növekedést, hozzájárul a foglalkoztatás javításához, valamint erősíti a piaci versenyt, ezzel ösztökélve a hazai vállalatokat a fejlődésre a piaconmaradás végett. Azonban a betelepülő vállalatnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásának vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a külföldi vállalat, megjelenésével a hazai egységeket szorítja háttérbe, a kisebb cégek számára nehézzé teszi, teheti a piaconmaradást. További fontos tényező, a vállalati betelepülés motiváló erőinek vizsgálata, mert amennyiben ezt az olcsó munkaerő meríti ki, úgy várható, hogy az előbb vagy utóbb, de mindenképpen bekövetkező bérszínvonal-emelkedés arra fogja ösztökélni a külföldi vállalatot, hogy elhagyja az általa korábban választott országot, és egy olyan új telephelyet keressen, ahol a korábbi kedvező feltételt ismét megtalálja (így például keletebbre vándorol). Azonban amennyiben a külföldi anyavállalatot az adott országban található munkaerő magas kvalitása vonzza, úgy hosszabb távú letelepedésre lehet számítani.

20

IV. i. Külföldi működőtőke-áramlás Magyarországon Magyarország gazdaságáról, a külföldi működőtőke-áramlás tekintetében 2007-ben elmondható, hogy mértéke növekszik, az 1990 óta hazánkba érkezett külföldi működőtőke-befektetések nagysága meghaladja az 53 milliárd eurót, 56-58 milliárd euró körül alakul, ami az egy főre jutó külföldi működőtőke-befektetéseket nézve a kelet-közép-európai régióban a legmagasabb, jóllehet ezekben a számításokban már nemcsak a tényleges működőtőke-beáramlás kerül számításra, hanem a külföldi vállalatok által hazánkba telepített leányvállalatok részvétele is. A befektetések 80%-a az Európai Unióból származott, 30%-uk Németországból. Ma már az országba érkező külföldi működőtőke-állomány meghaladja a GDP 60%-át, így az elmúlt 15 évben jelentős növekedést produkált; a rendszerváltozáskor ez az érték csupán a GDP 1,7%-át tette ki. Az alacsony társasági adó (18%), és a befektetési kedvezmények is jelentősen hozzájárultak a hazánkba érkező tőkebefektetések mértékére, ugyanakkor lényeges szempont Magyarország kedvező földrajzi fekvése is: Magyarország Nyugat-Európa „kapuja”, hazánkból könnyen megközelíthetőek mind a keleti, mind a nyugati országok a viszonylag fejlett hálózati infrastruktúra révén.

A Magyarországra érkező befektetések első hulláma a rendszerváltozás után meginduló privatizációs intézkedések nyomán érték el az országot, mely intézkedések NyugatEurópa országai, köztük Franciaország, számára komoly vonzóerőt jelentettek. Az 1990-es években privatizáció keretében 4,7 milliárd euró működő tőke áramlott az országba. Ebben a privatizáció kedvező hatásai mellett szerepet játszott az országunkban nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkaerő aránya is. Az 1990-1995 közötti időszakban főleg zöldmezős beruházások jellemezték a külföldi befektetéseket, azaz azok a befektetések domináltak, melyeknél a telephely teljes egészében újonnan létesült. Általában korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területeken valósultak meg ezek a beruházások. Ezen beruházáscsoport irányzott területeit tekintve nagy szerepet a feldolgozóipar játszott, ahol jellemzően bérmunkában dolgoztattak. A termékek főleg exportra kerültek, így 1995-ben Magyarország exportjának 51%-át külföldi érdekeltségű vállalatok adták. 21

A befektetések tipikusan Budapestet célozták (57%), Nyugat-Dunántúlra csupán a 12%uk áramlik, Dél-Dunántúl részesedése pedig elenyésző (3,8%). 1990 és ’95 között a zöldmezős beruházásokból származó befektetések értéke az 5,2 Mrd eurót tették ki. 1995 után már a képzett, megfizethető munkaerőt keresik Magyarországon a befektetők. 1996-tól már a magasabb hozzáadott értékű termelővállalatok jelenléte dominált elsősorban az autóiparban, elektronikai ágazatban, szolgáltatóiparban, valamint a pénzügyi szolgáltatások iránti érdeklődés is növekedni látszik. 2000 végére az ezekbe az ágazatokba irányuló befektetések mértéke az összbefektetések 22%-át tették ki. A zöldmezős beruházások mellett, a működő tőke-befektetéseket egyre nagyobb arányban teszik ki az újrabefektetett jövedelmek. Az országban működő külföldi cégek nyereségüket (vagy legalább is annak egy részét) nem vitték ki az országból, hanem újra befektették azt. Ez arra utal, hogy az ezredforduló felé közeledve és az ezredfordulón, a külföldi vállalatok pozitívan ítélték meg a magyar gazdasági helyzetet, érdemesnek tartották arra, hogy jövedelmüket itt fektessék be. 1997 és 2000 között évente átlag közel 1,1 milliárd euró ilyen típusú befektetés valósult meg az országban. 2000-ben a magyar export 73%-át bonyolították külföldi érdekeltségű vállalatok. Az ezredfordulón megfigyelhető világgazdasági lassulás nem érzékeltette hatását a kelet-közép-európai térségben, ahol a gazdaságok szárnyalnak: Csehországban a GDPnövekedés 3,6%-os, Lengyelországban 4,3, Szlovéniában 4,1, míg Magyarország esetében ez az érték 5,2%-ot éri el13. A befektetések irányultsága az 1995-ös év óta nem változott, 2000 végén Budapestre irányult a külföldi működő tőke 58%-a, Nyugat-Dunántúlra a befektetések 11%-a, míg Dél-Dunántúl még mindig az utolsó helyen állt 2%-kal. A legnagyobb hazai befektető továbbra is Németország (37,4%-kal), amit Hollandia (14,6%), Ausztria (8,9%) és az Amerikai Egyesül Államok (7,6%) követtek.

13

Központi Statisztikai Hivatal

22

Magyarországon az ezredforduló után pozitív jel, hogy az újonnan létesülő termelő beruházások esetében egyre nagyobb mértékben figyelhetünk meg magyar beszállítói kapcsolatokat. Az export területén továbbra is növekvő tendenciát mutat a külföldi vállalatok által termelt export-hozzájárulás, 2003-ban már a kivitel 80%-át bonyolították ezek a vállalatok. Az év során azonban a nagymértékű működőtőke befektetési hajlandóság Kelet-Közép-Európában is csökkent, előbb 2001-ben 41%-kal, majd 2003-ban történelmi mélypontot ért el 633 milliárd dolláros befektetéssel, ami mintegy 58%-os visszaesést jelentett az előző évhez viszonyítva. Ennek oka azonban inkább a privatizációs folyamatok lezárulásában, mintsem a világgazdasági hatásokban rejlett. 2004-ben a világtendenciával szemben a közép-kelet-európai térségben a befektetések mértéke ismét emelkedett. A Magyarországra érkező külföldi működő tőke-beruházások értéke az azt megelőző év közel kétszeresét, a 3708 millió eurót érte el. Magyarország uniós csatlakozásának az évében a közvetlen külföldi befektetések fele (46%) a feldolgozóiparba, az autóiparba irányult, 12%-uk az ingatlan- és kereskedelmi szolgáltatásokat célozta. Jelentős részesedéssel bírt a kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, valamint a közlekedési, szállítási piac is. 2005 őszére a szolgáltató ágazatokba érkező befektetések az összes külföldi működőtőke-befektetések 47%-át tették ki. Ekkor a közvetlen külföldi működő tőkebefektetések értéke Magyarországon meghaladta az 53 milliárd eurót. A 2005-ös év adatai szerint a befektetések több mint fele a szolgáltatóiparba áramlott (ingatlan, pénzügyi tevékenység, kereskedelem, szállítás-távközlés). A befektetések másik nagy csoportját a feldolgozóipari ágazatok jelentették (gépipar: járműgyártás, villamosgép-gyártás), amik a befektetések 41,4%-át vonzották.. A 2001-2005 közötti időszakban sem változott a Magyarországon befektető külföldi országok sora, még mindig Németország állt az első helyen a befektetések 43,7%-ával, amit Japán, Hollandia, az Amerikai Egyesült Államok és Ausztria követtek. Ágazati bontásban nézve a befektetések 75,8%-a a feldolgozóiparba irányult, de jellemző beruházási ágazat a villamos gép- és műszergyártás, fémfeldolgozás, gépekberendezések gyártása, pénzügyi tevékenység és ingatlanügyletek ágazatok is.

23

Külföldi működőtőke-áramlás Kelet-Közép-Európába 2002-2006 25,00

MRD EUR

20,00 15,00

export

10,00

import

5,00 0,00

2002

2003

2004

2005

2006

export

0,72

1,95

1,93

4,61

4,97

import

16,60

7,85

17,53

22,10

20,45

Forrás: ITDH

5. Ábra Külföldi működőtőke-áramlás Kelet-Közép-Európába 2002-2006 között14 Magyarországon, mivel a privatizációs folyamat már jórészt lezárult, a zöldmezős beruházások, illetve az újrabefektetett jövedelmek határozzák meg a beruházások volumenét. 2004-ben már meghatározó a bruttó bérköltségek növekedése, sor került, főleg a magas élőmunka-igényű ágazatokban, működő tőke-kivonásra is. A multinacionális vállalatok kelet felé vonultak, ahol olcsóbb munkaerőt találtak beruházásaik megvalósításához. Ezen országok közé tartozott a ma már uniós tagnak számító Bulgária és Románia is, valamint Kína és India, melyek gazdasági erősödésére 2007-ben már oda kell figyelni. Kína elsősorban a tőke, míg India a szolgáltatások áramlása terén jelentős ország. Hogy megakadályozza a tömeges mértékű működő tőke kivonását, Magyarország befektetés-ösztönző intézkedéseket hajtott (és hajt) végre. A rendszerváltozás után a külföldi vállalati letelepedést főleg adókedvezmények nyújtása révén ösztönözte a magyar állam, így 1995-1996-ban jelentős adókedvezményt nyújtott a külföldi vállalatok számára, amely akár a 100%-ot is elérhette, ennek az

14

A vizsgált országokat Csehország, Lengyelország és Magyarország jelentik, az adatok pedig az ITD Hungária legfrissebb adatai.

24

intézkedésnek köszönhető például a Magyar Suzuki 1991-es, majd az Audi 1993-as Magyarországi megjelenése. Azonban Magyarország csatlakozása után az állami támogatások nyújtása egyes vállalatok letelepedésének elősegítése végett az Unió versenypolitikájának értelmében tilos. Viszont támogatás nyújtható a hátrányos helyzetű régiókban elhelyezkedő vállalatok, az újonnan létrehozott iparágak, illetve a recesszióban lévő iparágak számára, valamint kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésére, exportképesség megteremtésére, vagy ha az adott beruházás az országban jelentős munkahelyteremtést okoz. Egyes vállalatok nyereségadó kedvezményt vehetnek igénybe, és további támogatásként jelenik meg, hogy az export célú beruházási hitelek kamatait az állam átvállalja, illetve az export-előfinanszírozás is, amely állami támogatással megvalósuló hitelek nyújtását jelenti. Ugyanakkor a magyar kormány egyedi kormánydöntéssel nyújt fejlesztési támogatást, amelyben a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások részesülhetnek, azaz az 50 millió euró értéket elérő feldolgozóipari projektek, valamint a 25 millió euró értéket elérő, regionális szolgáltató központ létesítésére irányuló beruházások15. 2007 júliusára az országba érkező külföldi működő tőke értékösszege már a 65 milliárd eurót közelíti, ami egy főre vetítve a legmagasabb értéket mutatja a közép-európai térségben.16 Az újrabefektetett jövedelmek nagysága továbbra is növekvő tendenciát mutat, míg 1995-2000 között aránya a teljes működőtőke-befetetésekre nézve 24% volt, addig ez az érték 2001-től 2006-ig szinte megduplázódott, elérte a 44,7%-ot, sőt volt olyan év is (2003), amikor az újrabefektetett jövedelmek aránya elérte a nettó külföldi befektetések 95%-át! Az ország legnagyobb külföldi működő tőke befektetői változatlanul Németország, Hollandia, Ausztria, de már megjelenik Franciaország is (4,7%-kal), megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat.

15

SzocHáló, Társadalomtudomány on-line, Beruházásösztönzés 2004, 2005. január 2. http://www.szochalo.hu/hireink/article/103314/ 16 Magyarország: 6456 euró, Csehország:5718 euró; Szlovákia 5570 euró; Lengyelország 2481 euró.

25

Külföldi működőtőke-állomány megoszlása származási országok szerint Németországok 27,8%

Hollandia

37,7%

Ausztria Franciaország Amerikai Egyesült Államok Egyéb országok

14,9% 3,9% 4,7%

11,1%

Forrás: MNB, UNCTAD

17

6. Ábra Külföldi működőtőke-állomány megoszlása Magyarországon származási országok szerint, 2005-ös adatok alapján

A külföldi működőtőke-állomány megoszlása ágazatok szerint 8,7%

10,4%

10,1%

járműgyártás villamosgép- és műszergyártás

8,9%

egyéb feldolgozóipar kereskedelem, javítás

10,3% 22,1% 17,9%

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás pénzügyi tevékenység szállítás-távközlés

11,7%

Forrás: MNB, UNCTAD

18

7. Ábra A külföldi működőtőke-állomány megoszlása Magyarországon ágazatok szerint, 2007. októberi adatok alapján

17

IN: GKM: Áttekintés az aktuális működő tőke-beáramlási folyamatokról (2007. október 16-i adatok alapján) 18 IN: GKM: Áttekintés az aktuális működő tőke-beáramlási folyamatokról (2007. október 16-i adatok alapján)

26

IV.

ii.

Franciaországból

érkező

működőtőke-beruházások

Magyarországon Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország után a negyedik legnagyobb befektető a világon. Noha beruházásainak értéke 2000-óta folyamatosan csökken, azok mértékét tekintve így is a világ egyik legnagyobb működő tőke-exportőrének számít. Beruházásainak 90%-a az Európai Unió tagállamaiba irányul, amelynek csupán 10%-a érkezik a közép-keleti országokba, azonban ezen országok részesedése növekvő tendenciát mutat. Franciaország külgazdasági prioritásait a 2003-ban a francia külkereskedelmi miniszter kezdeményezésére összeállított „Akcióterv” (Plan d’Actions) határozta meg, amely kijelölt 25 fő piacot, amelyekre a 2004-2006-os hároméves periódusban a francia kereskedelemfejlesztési és beruházás-ösztönzési politika koncentrálódott. Magyarország egyike a francia külgazdaság szempontjából legfontosabb 25 országnak, amelyre a francia Külkereskedelmi Minisztérium külön akciótervet dolgozott ki. A hároméves program kereskedelemfejlesztési célországai a feltörekvő piacokon egyrészt Kína és India, másrészt a 2004-es csatlakozó országok közül Magyarország, Lengyelország és Csehország. Hogy ezt a három kelet-közép-európai országot, mint külkereskedelmi célországokat jelölte meg Franciaország, látszik, hogy komolyan gondolja orientációját Kelet-KözépEurópa felé, amelyhez Magyarország jelentheti a kulcsot kedvező földrajzi elhelyezkedése révén. Bár a két ország közötti kapcsolatok töretlenül fejlődnek, az elért szint még így is messze elmarad attól, amit a francia gazdasági potenciál lehetővé tenne.

A Magyarországra érkező francia befektetések első hulláma a rendszerváltozás után meginduló privatizációs intézkedések nyomán érték el az országot. Az ÁPV Rt. (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.) kimutatásai szerint 1990 és 1997 között a francia befektetők –privatizáció útján- 43 magyar tulajdonú társaságban szereztek tulajdoni hányadot, az összes beruházást tekintve pedig a francia befektetések meghaladták az 1,7 milliárd USD-t.

27

1995 nagy befektetési „boom”-ot hozott. A magyarországi gáz- és áramszolgáltatók privatizációjában Franciaország is szerepet vállalt, valamint a francia kormány létrehozta évi 8-10 millió francia frankos költségvetéssel a Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesületét (INFH), amelynek feladata a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, valamint a közigazgatási, a mezőgazdasági, a jogharmonizációs, az önkormányzati és parlamenti együttműködés támogatásával Magyarország európai uniós integrációjának elősegítése. A privatizációs folyamat azonban lényegében 1998-ra lezárult, ezután pedig a befektetések terén némi stagnálás vált megfigyelhetővé.

Újabb lendületet az ezredfordulón kaptak a francia-magyar kétoldalú kapcsolatok. 2000 januárjától egyre sűrűbbé váltak a miniszterelnöki, miniszteri találkozók, az év májusában sor került Lionel Jospin budapesti látogatására is. A francia miniszterelnök az uniós tagjelölt országok közül egyedül Magyarországra látogatott el. Magyarország várható európai uniós csatlakozása erősítette a két ország kapcsolatát. Míg korábban (a ’90-es évek elején) a francia befektetőket elsősorban a privatizációs lehetőségek vonzották, addig az ezredfordulóhoz közeledve a zöldmezős beruházások száma növekedett jelentősen. A francia befektetések további jelentős részét tették ki a már jelenlévő francia leányvállalatoknál végrehajtott tőkeemelések, illetve a megszerzett haszon visszaforgatása újabb magyarországi befektetésekbe (Bricostore, Le Bélier, Nief Plastic, Groupe Ruget). Az ezredfordulón Franciaország a negyedik legnagyobb kereskedelmi partner, és a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon, a régióba érkező befektetéseinek mintegy 40%-a ebben az országban kerül megvalósításra. Magyarország is jelentősen előre lépett Franciaország külkereskedelmi partnereinek sorában, a két ország már stratégiai partnerként tekint egymásra. A 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozásuk után a kelet-közép-európai országok tőkevonzó képessége megnőtt, a külföldi befektetések aránya 69%-os növekedést mutatott, mely a régió három legjelentősebb gazdaságának, Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak különösen kedvezett. 28

A tíz új tagországban közel 20 milliárd euró került befektetésre. A 2004-ig megvalósuló francia beruházások jellemzője, hogy viszonylag kevés számú szektorra

korlátozódtak

és

alapvetően

nagyvállalatok

beruházásait

jelentették

Magyarországon. Az üzleti forgalom alapján hat szektorra (az energia-, az élelmiszer-, a gépkocsi alkatrész- és a gyógyszeripar, valamint a kereskedelem, szállítás és a vízgazdálkodás/környezetvédelem területeire) koncentrálódik a francia befektető vállalatok kétharmada. 2004-ben Franciaország a negyedik-ötödik legjelentősebb beruházó Magyarországon. Németország továbbra is kiemelkedett a befektetések terén, a Magyarországra érkező külföldi működő tőke-befektetések 34%-a tőle származott. Őt követte egy csoportban Franciaország, Hollandia, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok, amely országok összességében a külföldi befektetések 41%-át adták. A francia vállalatok becslések szerint több mint 60000 főt foglalkoztattak országszerte, melyből csupán mintegy 250 fő a francia alkalmazott, és 7,5 milliárd euró konszolidált bevételt termeltek. 2004 végén több mint 350 francia vállalat működött Magyarországon, melyek mintegy 3 milliárd euró összértékkel a Magyarországra eddig összesen beérkezett közvetlen működő tőkének mintegy 6-7 %-át adták. Ezen vállalatok között tudható többek között az EDF (villamos energia), a GDF (gázszolgáltatás), a Sanofi-Aventis és a Servier (gyógyszeripar), továbbá a Vivendi (vízszolgáltatás és telekommunikáció), az Alcatel (telekommunikáció), a Total Fina (olaj-, festékipar), a Michelin (gumiabroncs), és az Auchan (kereskedelem) is. A világ 100 legnagyobb transznacionális vállalatából tíz francia érdekeltségű cég is jelen volt már Magyarországon. 2005 elején a magyarországi közvetlen külföldi befektetések értéke 40,2 milliárd euró volt. Magyarország az egy főre jutó külföldi beruházások terén vezette a közép-európai térség országainak sorát 4600 euró/lakos értékkel, megelőzve Csehországot (4120 euró/fő), Szlovákiát (1950 euró/fő) és Lengyelországot (1230 euró/fő). Közel 17 ezer vállalat jegyzett 100%-os külföldi tulajdont, és 10 ezer pedig külföldi részesedéssel bírt. Ekkor az ötven legnagyobb külföldi multinacionális vállalat közül negyvenöt jelen volt Magyarországon, és termelésükkel a GDP egyharmadát tették ki.

29

Az első huszonöt magyarországi vállalat között négy francia található, melyek az Auchan (kereskedelem), a GDF (gázszolgáltatás), a Sanofi-Aventis (gyógyszeripar), valamint az EDF (villamos energia).

2. Táblázat19 Magyar-francia kétoldalú működőtőke-befektetések 2000-2005-ös időszakban 2006-ról már elmondható, hogy a Magyarországra érkező közvetlen külföldi működő tőke-állományból Franciaország 10%-os részesedéssel bírt, a magyarországi francia vállalatok (vagy azok leányvállalatainak) 25%-a vidéken volt található, ami igen kedvezően hatott országunk számára, hiszen a tőke az ország valamennyi régiójába áramlott, nem csak a fővárosba, mint az a franciaországi magyar befektetéseknél Párizs esetében figyelhető meg. A keleti régióban (Nyíregyházán) kiemelkedő beruházásként valósult meg a Michelin gumiabroncsgyártó üzeme, a nyugati országrész pedig földrajzi helyzete miatt vált vonzóvá, Ausztria közelsége meghatározó. Fejlődtek a vidéki nagyvárosok is, úgymint Pécs, Kecskemét, Veszprém, ahol üzemeket nyitott az Auchan és a Bricostore áruház, valamint sok vállalat Magyarországon hozta létre regionális fejlesztési központját, a logisztika, szállítási lehetőségekből adódóan, és nem utolsó sorban a bolgár, román, ukrán piacok közelsége miatt. Ezen vállalatok közé tartozik például a Schneider Electric is.

19

ITDH, www.itd.hu/orszaginfo 2007.12.05.

30

Gyakori a felvásárlások révén való vállalati terjeszkedés is, ezt a módszert követte többek között a CECAB (Centrale Coopérative Agricole Bretonne) a Globus többségi részvénytulajdonának (51%) megszerzésével, vagy a Plastivaloir csoport a Pannonplast műanyag-feldolgozó üzemegységének felvásárlásával.20 A francia piacon jelentősebb tőkebefektetőnek számító magyar vállalat egyelőre nincs jelen. Az alábbiakban álljon itt egy vázlatos térkép a Magyarországon jelen lévő francia vidéki befektetések ábrázolásaként:

Forrás: MFKI

8. Ábra: A francia leányvállalatok földrajzi megoszlása vidéken (Budapest és Pest megye kivételével) Magyarországon a francia vállalatok befektetéseit évente 200 és 250 millió euró közé becsülik, a Franciaországból érkező külföldi befektetések értéke pedig eléri az évi 3,5 milliárd eurót, ami a közvetlen külföldi tőkebefektetések 8,4%-át teszi ki. 20

Infomagazine, 11. szám, 2006 ősz, Francia jelenlét vidéken, 6. oldal

31

Minden feltétel adott, hogy a magyarországi francia befektetések tovább növekedjenek. Számos ágazat, illetve terület kínál befektetési/üzleti lehetőséget a franciaországi cégeknek, valamint lényeges vonzóerőt jelent az üzleti környezet is. Az országban alkalmazott 16%-os társasági és osztalékadó Európa-szerte a legalacsonyabb, ezzel komoly vonzóerőt jelentve a külföldi vállalatok számára. Mindemellett bizonyos szektorok tekintetében befektetési kedvezményekre lehet szert tenni, az ország biztos bankrendszerrel rendelkezik, hatékony a tőzsde, képzett a munkaerő és (a Franciaországban alkalmazotthoz viszonyítva) alacsonyak a fizetések. 2005 és 2006 között összesen közel 1 milliárd eurós szerződés-aláírásokra került sor Magyarországon a francia vállalatok részéről, elsősorban a környezetvédelem, illetve a közlekedési infrastruktúra területén. A 2007-ben folyamatban lévő francia beruházási elképzelések változatlanul nagyszámúak, az említett ágazatok mellett célszektorok: az alumíniumipar, a gépipar, a fémtömegcikk-gyártás és a felületkezelés. Ez évben francia részvétellel valósul meg a csepeli szennyvíztisztító üzem építése (Veoila, Suez, Colas és Vinci részvételével), a budapesti 4-es metró alagútfúrása (Vinci, Strabag), az Alstom a 2-es metró felújításában vállal aktív szerepet, valamint az M0-ás autópálya egyes szakaszainak építésében is részt vesznek a Vinci és Strabag vállalatok. Az Alterra építőipari társaság megnyerte a 11,3 milliárd forint összértékű, a 4-es metró építésével kapcsolatos felszíni munkákra kiírt pályázatot. Újként jelenik meg a piacon a francia Axa szándéka, aki az OTP Bankban vásárolna részesedést, ezzel az év legnagyobb üzletét kötve. Az Alstom Transport vidéki (Debrecen, Miskolc, Szeged) tendereken indul, villamostendereken pályázik, mely beruházás szempontjából a magyar piacot ígéretesnek tartja. Villamosai akár az óránkénti 100km-es sebességet is elérhetik, és kisebb létszámú települések esetén elővárosi vonatként is használhatóak. Az Alstom a munkálatokba magyar beszállítók bevonását is tervezi. További infrastrukturális fejlesztésként a francia kormány a TGV-hálózat bővítését tűzte ki célul, a híres francia gyorsvasúthálózat 2015-re tervezett végállomása Budapest lenne. A jövőre nézve is várhatóak további külföldi beruházások Magyarországon, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint Magyarország és a többi új európai uniós

32

tagállam az elkövetkező öt évben is ugyanolyan közkedvelt, ha nem jobb, célpontja lesz a beruházásoknak, mint amilyen az azt megelőző időszakban volt.

33

V. 15 ÉVE MAGYARORSZÁGON A 2006-2007-es év alkalmat ad a Magyarországon jelenlévő francia vállalatoknak arra, hogy áttekintsék az elmúlt tizenöt év tapasztalatait, lévén egy részük immár 15 éve van jelen országunkban, 1991-1992-óta, mely időszak alatt a befektetési célterületeik folyamatosan változtak. Jelenleg francia vállalatok jelenléte megfigyelhető mind a(z) - környezetvédelemi és energiaipari - építőipari - ipari21 - fogyasztási javak és kereskedelemi - autóipari és szállítási - szolgáltatások - kommunikációs - idegenforgalmi ágazatokban, melyekben százalékos részvételüket az alábbi diagram mutatja:

A francia vállalatok megoszlása ágazatonként 2% 4%

környezetvédelem és energiaipar

8% 8%

építőipar ipar

6%

fogyasztási cikkek és kereskedelem autóipar és szállítás

45%

magánszemélyeknek, cégeknek nyújtott szolgáltatások kommunikáció

25% 2%

idegenforgalom Forrás: MFKI

9. Ábra A francia vállalatok magyarországi megoszlása ágazatonként, 2005-ös adatok alapján 21

„Ipar” gyűjtőnév alá soroljuk a fémipar, gépek, berendezések, valamint a gyógyszeripar, vegyipar ágazatokat.

34

A következőkben az egyes ágazatok ismertetésére térnék rá, a hangsúlyosabb szektorokat részletesebben, míg az annyira nem meghatározóakat felületesebben bemutatva.

¾ Környezetvédelem és energiaipar A környezetvédelem kérdése napjainkban egyre központibb szerepet kap, mind uniós, mint országos szinten. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére intézkedést hoztak létre (Kiotói Egyezmény), 2020-ig mínusz 20% elérése a kitűzött cél, valamint az energiaágazati technológiaváltás ideje is elérkezett, mely technológiaváltás uniós becslések szerint 2005-2030 között 15 ezer milliárd euró befektetést fog eredményezni az ágazatban. A környezetvédelem egyes részterületeit vizsgálva a vízgazdálkodás, az energiaipar, valamint a hulladékkezelés szektorait szükséges figyelembe venni A vízszolgáltatást illetően elmondható, hogy a privatizáció után több mint 300 vállalat biztosítja működését az országban, ami mintegy tízszeres növekedést jelent az azt megelőző időszakhoz képest. A francia vállalatok részvételi aktivitását tekintve Magyarország dél-nyugati részében (Kaposváron és Pécsett) a Suez Environnement, míg Délkelet-Magyarországon (Szegeden) a Veolia Water Systems gondoskodik a vízellátás folyamatosságáról. Budapesten pedig a Suez, egy német vállalattal társulva működteti a Fővárosi Vízműveket. Az energiaipar területén belül külön tárgyalandó a villamos energia, a földgáz és kőolaj kérdésköre. Magyarország sajátosságát jelenti a földgáz jelentős mértékű felhasználása a villamos energiatermeléshez (35,6%), ugyanakkor a vízenergia elenyésző mértékű alkalmazása (0,6%). Œ

A magyar villamos energia piac megnyitása 2003. január 1-jétől valósult meg,

melynek területén a francia vállalatok 35-40%-os piaci részesedéssel képviseltetik magukat. A legjelentősebb vállalatot az EDF (Électricité de France) jelenti, melynek jelenléte 1995 óta figyelhető meg Magyarországon. Az ország területének 20%án biztosítja a gázellátást négy vállalata révén, melyek a BERT (Budapesti Erőmű)

35

budapesti piacvezető áram- és hőtermelő vállalat, a DÉMÁSZ áramszolgáltató, mely többségi EDF tulajdonú (60,91%), a D-Energia, valamint a Prometheus, mely a legnagyobb energiaszolgáltató vállalat Magyarországon. Œ

A földgázfogyasztás részarányát tekintve (44,5% 2004-ben) országunk vezető

helyen áll Európában, csupán Hollandia előzi meg. A földgáz fő magyarországi beszállítója továbbra is Oroszország. Uniós előírásként valósult meg a gázpiac teljes megnyitása belföldi és külföldi fogyasztók előtt 2007. július 1-jén, mely azonban jelentős változást nem hozott a szektort illetően. A francia GDF csoport (Gaz de France) az ÉGÁZ és DÉGÁZ gázszolgáltatón keresztül van jelen országunkban. A Gaz de France célja a magyarországi jelenlét mind a közüzemi, mind pedig a liberalizált piacon, ennek megfelelően a közüzemi piacon az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt.-vel, míg a liberalizált piacon az ÉDENERGIA Kft.-vel jelenik meg. Œ

Kőolaj tekintetében a MOL Rt a piacvezető és a legnagyobb magyar vállalat.

2003 végétől csupán egy francia cég képviselteti magát ezen a területen, az AS 24 Tankservice Kft. Az AS 24 a francia TOTAL-csoport leányvállata, annak a TOTAL-nak, mely új profilként ma már PB-gáz és egyéb termékek értékesítésével foglalkozik. A környezetvédelem és energiaipar harmadik szektora a hulladékk ezelés. Magyarország évente mintegy 4,8 tonna szilárd hulladékot termel évente, melyet közel 665 szemétlerakó telepen tárolnak. A szelektív hulladékgyűjtés megjelenésével és elterjedésével várhatóan sikerült majd a hulladékkezelés „zöldebb” megvalósítása, a magyarországi újrahasznosító üzemek is eredményesen működnek közre ezen a téren. Az Európai Unióban az utóbbi 10 évben megduplázódott az újrahasznosított hulladék mennyisége, ugyanakkor a hulladék mennyisége is nőtt, a lakosság létszámával egyenesen arányosan. A szelektív hulladékgyűjtés várhatóan jelentősen csökkenteni fogja a tárolt hulladék mennyiségét. 2009-től már csak a környezetvédelmi követelményeknek hiánytalanul megfelelő lerakó telepek működhetnek majd. A szektorban jelen lévő francia vállalatok piaci részesedése jelentős, 35% a vastartalmú hulladékok, 15% a színesfém, valamint 15% a papír-karton újrahasznosítása terén. Az erre a területre koncentráló francia vállalatok közé tartozik az ONYX (Veolia

36

Environnement leányvállalata) és az ERECO (Guy Dauphin Environnement leányvállalata) is. ¾ Építőipar Az építőipar a magyar gazdaság negyedik húzóágazata, a GDP 5,3%-át teszi ki, valamint a munkaerő 4,5%-át foglalkoztatja. Az ágazat felaprózott, a vállalatok 89%-a 1-4 fős kisvállalat. Az építőiparban 2004-től jelentős fellendülés figyelhető meg, infrastrukturális fejlesztések kezdődtek különösen az autópálya építés terén, amely az ország versenyképességének megtartásához elengedhetetlen követelmény. Ehhez nyújtanak segítséget az uniós támogatások, valamint a szektorban megjelentő PPP (Private Public Partnership –magántőke bevonása) konstrukciók is. A magyar építőipari ágazatban minden jelentősebb külföldi vállalat képviselteti magát, köztük a francia Colas Hungária, amelynek négy leányvállalata is működik Magyarországon. 2004-ben a Colas több, mint 300 pályázatot nyert meg, melyeknek fele 50-100 millió forint értékű beruházásként valósult meg, főleg útépítési beruházásokban. Jelentős francia vállalat még a Vinci is, melynek leányvállalata, a Hídépítő Rt elsősorban közlekedési

víztisztítók,

hulladékgyűjtők,

infrastruktúrák

csatorna-

kivitelezésében

vállal

és

géphálózatok,

szerepet.

A

valamint

Hídépítő

két

legjelentősebb munkáját 2005-ben az épülő M7-es autópálya, valamint a Köröshegyi völgyhíd jelzi, továbbá ők nyerték el az M8-as autópálya dunaújvárosi Duna-hídjának építési tenderét is. Legnagyobb közép-európai projektként valósul meg a Budapestről a magyar-szerb határig vezető autópálya megépítése, szintén francia vállalatok, a Bouygues és Colas, közreműködésével. Az építőipari tevékenységhez kapcsolódik az építőanyagok előállítása (cement, beton, tégla,…stb) is. A szektort nem jellemzi nagyvállalatok sora, a jelenlévő vállalatok 80%a 20 fő alatti alkalmazotti létszámmal bír, azonban az infrastrukturális beruházások (autópálya építések) fellendülésével várhatóan ez az ágazat is lendületet kap, elsősorban a betongyártók tekintetében. Az ágazat nagy európai vállalatai mind jelen vannak az

37

országban, így a Lafarge három leányvállalattal, mint például a Bramac Kft, és a Saint-Gobain öt leányvállalattal, köztük a Platform Kft-vel. ¾ Ipar OECD adatok alapján Magyarország harmadik helyen áll az e szektort illető munkahelyteremtésben. Az országban több innovációs és kutatóközpont létezik, a munkaerő szakképzettsége magas, a termelékenység – minőség - ár arány pedig kiemelkedőnek számít. Az ipari ágazatok vizsgálatakor legelsőként a fémipari piacra tekintsünk ki. Magyarország acélszükséglete 1990 óta folyamatosan növekszik, 2004-ben elérte a 2,1 millió tonnát. Országunk 1998 óta acélimportáló, az eladások belföldön 39%-kal, külföldön 22%-kal növekedtek. Magyarország acélexportja főleg az Európai Unió országaiba irányul, melyek számára a 10. legnagyobb beszállítót jelentjük. Bár az acélipari alkalmazottak száma folyamatosan csökken (18 ezerről 8 ezerre), a késztermékek iránti kereslet újra fellendülni látszik, márcsak az építőipar, autóipar, szállítások fejlődésének köszönhetően is. Az

alumíniumipar

területén

szintén

jelentős

behozatalra

van

szüksége

Magyarországnak, mely behozatal nagyrészt az Audi győri üzemébe irányul. A győri Audi-gyár éves alkatrész-előállításával a teljes Volkswagen csoport európai alumíniumszükségletének felét igényli. A francia vállalatok többsége az autóipar számára gyárt alkatrészeket. Ezen vállalatok közé tartozik az EM Technologies (EMT) is, mely két üzemcsarnokában gyárt kormányoszlopokat a Peugeot, illetve hűtőrendszereket a Valeo számára. Az ipari ágazat áttekintésekor nem hagyható figyelmen kívül a magyar gépipar helyzete sem. A magyar gépipari berendezések 88%-a kerül exportra, ennek 90%-a az Európai Unióba irányul, mellyel országunk kiemelkedő teljesítményt mutat. Magyarország legnagyobb gépipari exportpartnere Németország, melyet Franciaország követ. A villamos berendezések terén az ország szükségletét nagyrészt szintén kielégítik a belföldi vállalatok, jóllehet ezek gyakran külföldi cégek leányvállalatai. A szektor jelentősebb francia vállalatai közé tartozik az Alstrom, mely három gyártóüzemmel is rendelkezik Magyarországon, ahol elektromos készülékeket, erőművi berendezéseket 38

gyárt, a Schneider Electric, mely vállalat Magyarországon hozta létre regionális központját, és a Legrand, mely villamossági és informatikai termékeket, rendszereket gyárt és forgalmaz. A magyar elektronikai piacon a francia vállalatok jelenléte annyira nem jellemző (a Thomson mellett kevés francia vállalat jellemzi a szektort), inkább az amerikai, német részvétel dominál. Az elektronikai szektor a második, a GDP-hez történő hozzájárulását tekintve. Harmadsorban a gyógyszeripari és vegyipari ágazat ismertetése az, amelyre részletesebben kitérnék az ipari szektor elemzésekor. A magyar gyógyszeripar tekintélyes múltra tekint vissza, azonban ma már a nagy magyar vállalatok legtöbbjét külföldi tulajdon jellemzi, így elmondható, hogy gyógyszer- és vegyipari piac 70%-a külföldi tulajdonú. Az ágazat fontosabb francia vállalatai közé tartozik a Sanofi-Aventis, mely jelentős beruházásaival (2005-ben 44 millió eurós értékben, majd 66 millió euróval), és ezek révén munkahelyteremtéssel éri el, hogy az ország legjelentősebb befektetője legyen. Piaci részesedése 10%-os. Nem elhanyagolható vállalat a Servier sem, mely saját neve alatt hozza forgalomba gyógyszeripari készítményeit. Részesedést szerzett előbb a MEDIMPEX-ben, majd az EGIS-ben, később pedig a Hungaropharmában, így közel 8%-os piaci részesedéssel rendelkezik Magyarországon. Az ország orvosi berendezések terén is nagy hírnévnek örvend. Habár a piacgazdaságra való átállás némileg megviselte az ágazat vállalatait, a kis- és középvállalkozások át tudták vészelni ezt az időszakot, elsősorban a már hírnévnek örvendő termékeik révén kiépített felvevőpiacuknak köszönhetően. Francia részről látszerészvállalatok vannak jelen országunkban, kiket a munkaerő magas színvonala vonzott hazánkba. A vegyipar jelentős helyet foglal el Magyarország iparában, a munkaerő 12%-át foglalkoztatja, az árbevétel 30%-át termeli, termékeinek pedig több, mint egyharmada exportra kerül. Magyarországon több nagy francia vegyipari cég is jelen van, ezek közé tartozik az Air Liquide, világelső iparigáz szállító, a Framochem, többek között az agrokémia, gyógyszeripar, kozmetika területén. Vegyipari húzóágazatnak számít a műanyag-feldolgozás, mely az összes vegyipari árbevétel 35%-át teszi ki, az ágazat munkavállalóinak 46%-át foglalkoztatja. Azonban a 39

hazai előállítás nem foglalkozik speciális műanyagokkal, ezeket Magyarország importból szerzi be, Németországból, Olaszországból, Belgiumból, Franciaországból, az Amerikai Egyesült Államokból. A műanyag-előállítás reményteli jövő előtt áll, a kereslet várhatóan fokozódni fog, a bonyolultabb termékek előállítása pedig valószínűsíthetően a műszaki fejlődést is serkenteni fogja. A szektor jelentősebb francia vállalatai közé tartozik az EMFI-Trade Hungária Kft. ragasztók és tömítők forgalmazásával, továbbá az Arkema és a Nief Plastic is. ¾ Fogyasztási javak és kereskedelem A magyar gazdaság döntően mezőgazdasági központú, termelünk búzát, cukorrépát, burgonyát, valamint kiemelkedőnek számít a kukoricatermelés. Magyarország gyümölcs- és zöldségtermesztő is, mely termelés felét a feldolgozóipar használja fel, amin belül legfontosabb a konzervipar (65%), majd a fagyasztott termékek (20%) és a gyümölcslevek gyártása (15%). A magyar élelmiszeripari ágazatot nagy francia előállítók jelenléte határozza meg már a rendszerváltozás óta. Ezen vállalatok közé tartozik a Danone tejipari termékek és kekszgyártás terén, két gyártelepével piacvezető Magyarországon, a Bongrain sajtgyártásban, olyan vállalatok anyacége, mint a Pannontej és a Veszprémtej Rt, a Lesaffre az élesztőiparban, valamint a Bonduelle zöldségkonzervek gyártásával, kukoricakonzervet illetően Magyarországon piacvezető vállalat. Magyarország európai uniós csatlakozásával az ország mezőgazdasági politikája némileg átalakult, megszűntek a védővámok, közösségi szabályozás alkalmazása lett kötelező, valamit lényeges beruházások váltak lehetővé a lehívható támogatások (Strukturális Alapok) révén. A megszűnt védővámok alkalmazása az élelmiszeriparban is érzékeltette hatását, ugyanakkor egy új, lényegesen nagyobb fogyasztói piac nyílt meg a magyar élelmiszeripar, mezőgazdaság előtt, elsősorban a sajtok, borok, feldolgozott termékek kereskedelmét illetően, jóllehet már korábban is az Európai Unió számított Magyarország legfontosabb partnerének (2004-ben a magyar élelmiszerexport 2/3-a és az összes export 80%-a irányult az Unióba).

40

A magyarországi nagykereskedelem területét francia vállalatok sora jellemzi. A bevásárlóközpontok gyors fejlődésében Franciaország is szerepet vállalt, 2004 novemberében került átadásra az első francia kereskedelmi központ, a Savoya Park, melynek létrehozását egy lyoni csoport finanszírozta. Hipermarketek terén is figyelemreméltó a francia jelenlét, az Auchan és a Cora az ágazat vezető szereplői (9 és 7 üzlettel). 2004-ben az Auchan-csoport az ország 12. legnagyobb befektetőjének számított. A szakáruházak tekintetében, az ország legkiemelkedőbb francia képviselője a Bricostore, mely már a hetedik üzletét is megnyitotta Magyarországon. Terjeszkedik a Decathlon is, a sportruházat, sporteszközök áruháza. Első üzletének megnyitására 2005 tavaszán került sor. A kiskereskedelemben a francia jelenlét nem meghatározó. A franchise rendszer nem sikeres, az egyre szélesebb választékot kínáló üzletek sorában a magyar vásárlók nem ragaszkodnak márkákhoz, üzlethez, így a törzsvásárlói kör kialakítása nem könnyű, még hosszabb időnek kell eltelnie hozzá. A kozmetikai és illatszerek ágazatban viszont annál inkább meghatározóak a francia vállalatok, elsősorban a L’Oréal jelenléte dominál, 23%-os piaci részesedéssel. A L’Oréal

termékek

megtalálhatóak

mind

a

hipermarketekben,

szaküzletekben,

parfümériákban, így széles piaci lefedettséget tudhat magáénak olyan márkái révén, mint a Garnier, Vichy, La Roche-Posay vagy a Lancôme. ¾ Autóipar és szállítás A magyarországi autóipar az 1990-es évek első felében bekövetkezett nagy beruházások következtében lendült fel (1991: Opel, Suzuki, majd 1992: Audi gyár nyílik). A korábbi teherautó- és buszgyártást (Ikarus) felváltotta a nyugati országok felé orientálódó autóipar. 2004-ben ez az ágazat a magyar ipari termelés 14%-át adta, és mintegy 100 ezer főt foglalkoztatott. A gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatát jelenti, az ipar exportjának több mint 20%-át adja. Magyarország a termelékenység, a munkaerő minősége és költsége, valamint az állami támogatások révén vonzza a külföldi autó(alkatrész)-gyártókat.

41

A francia autógyártók 22%-os piaci részesedéssel bírnak, olyan nagy gyártók képviseltetik magukat országunkban, mint a Peugeot, Citroën és a Renault. Ez a három nagy gyártó az egész ország területét lefedi, noha gyáregységekkel nem rendelkeznek országunkban. Alkatrészgyártás területén viszont a teljes egészében magyar tulajdonú vállalatok vannak többségben a piacon, az összes gyártó 53%-át képviselik. Ez a cégek elsősorban akkumulátorok, kábelek, gyertyák, műanyag alkatrészek előállításával foglalkoznak. A francia gyártók befektetései a közvetlen külföldi tőkebefektetések 15%-át teszik ki. Kiemelkedőbb francia vállalatok ezen a téren a már említett Michelin, mely Nyíregyházán hajtott végre jelentősebb beruházást egy új gumiabroncsgyár létrehozása végett, a Valeo, a Le Bélier, mely utóbbi ajkai gyára elsősorban alumíniumfeldolgozással foglalkozik, szolnoki telepe pedig felület-megmunkálást végez. A Le Bélier gyára Közép-Európa legnagyobb alumíniumöntödéjének számít. A szállítás és logisztika területén Magyarország előnyei tagadhatatlanok, több kedvező adottsággal is rendelkezik országunk ahhoz, hogy regionális központtá válhasson. Annál is inkább, mivel a hazánkon átmenő, Ázsiából induló és Európát célzó áruforgalom volumene 2006 és 2016 között a GKM által idézett statisztikák szerint 121%-kal fog növekedni – a Kelet-Európát célzó áruforgalom pedig 507%-kal. Az is várható, hogy az Ázsiából érkező árutömeg egyre nagyobb hányada érkezik majd szárazföldön.22 További előnyt jelent a kedvező földrajzi fekvés mellett, hogy négy nagy nemzetközi folyosó halad át az ország területén. Ezek az úgynevezett „Helsinki-folyosók” a IV-es számú, az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé, az V-ös, Délnyugat-Magyarországtól az északkeleti határ felé, a VII-es, amely a Dunát jelöli, és a X-es számú, Budapestről Szerbia (és Montenegró) felé.23 A magyar logisztikai piac éves árbevétele magasabb, mint 800 millió euró, mellyel évente

mintegy

kétszámjegyű

növekedést

produkál.

Több

nagy

nemzetközi

multinacionális vállalat is Magyarországra telepítette logisztikai központját, köztük a Philips, a General Electric, vagy a Nestlé, logisztikai központtal jelen lévő francia vállalatok pedig többek között a Michelin, a Renault, és a Schneider Electric. 22

Az Üzlettárs – Megoldás fejlődő vállalkozásoknak, Szabó András: Magyarországból kikötőt! –Hogyan kereshet a logisztikai fejlesztéseken, 2007. 10. 01. http://www.azuzlettars.hu/magyarorszagbol_kikotot?PHPSESSID=840806c24bd089670b332ca78a816027 23 i.m.

42

Bár jelenlétük egyelőre csekély (3,28%-os részvétel), a logisztikai szektorban és a közúti szállításban a francia vállalatok egyre fontosabb szerepet játszanak. Kiemelkedő vállalatként van jelen a Geodis, mely 2005 nyarán megnyitotta budaörsi logisztikai központját, és vidéki terjeszkedést tervez. A szállítás szempontjából létfontosságú úthálózat fejlettsége egyelőre még elmarad az európai uniós elvárásoktól, autópálya építésekre van szükség. A vasúthálózatnál problémát jelent az átkötő szakaszok hiánya, a sínrendszer jellemzően Budapestközpontú, ráadásul a felsővezetékek kiépítése sem valósul meg hiánytalanul. A 120km/órás sebesség pedig csak a pályák mintegy 10%-án érhető el. A folyami áruszállítás ma már annyira nem jellemző Magyarországon, ennek fellendítése érdekében még lépéseket kell tenni (például a Duna egyes szakaszain medermélyítés, kikötői fejlesztések). A folyami szállításra érdemes lenne figyelmet fordítani, mivel környezetbarát, és az Európai Unió által is támogatott szállítási mód. A légi közlekedésben problémát a túlzsúfoltság okoz (a légtér már hét szintes!), cél a légi közlekedés összekapcsolása a vasútival, illetve az úgynevezett „hub and spoke”hálózat kiépítése, azaz központi repterek kijelölése. Francia vállalatok, melyeket meg kell említeni a logisztika, áruszállítás területén: - Air France (menetrend szerinti légi fuvarozás), - Calberson Hungária Kft (áruk szárazföldi terítése Európa-szerte), - Cent-Unió Kft (veszélyes áruk közúti szállítása tartályokban), - Gefco (magyarországi képviseleti iroda, logisztika, fuvarozás, szállítás területén tevékenykedik), - Mory LDI (nemzetközi szállítmányozás gyűjtő és teljes rakományok terén mindenek előtt

Magyarország-Franciaország

illetve

Franciaország-Magyarország

viszonylatban), - Prévost Hungária Kft (nemzetközi szállítmányozó cég, mely elsősorban magyarfrancia, francia-magyar relációban bonyolít fuvarokat).

43

¾ Magánszemélyeknek és cégeknek nyújtott szolgáltatások A magánszemélyeknek és cégeknek nyújtott szolgáltatások körébe olyan ágazatok tárgyalása tartozik, mint a bankszektoré, a tanácsadói irodáké, a humánerőforrás és képzés területéé, részletesebben azonban csak a bank és tanácsadói piacra térnék ki. Magyarország Közép-Európában elsőként liberalizálta bankrendszerét, a teljes banki tőke 98,6%-a ma magántulajdonban van. Az országban huszonnyolc magánbank működik, az ország legnagyobb bankja, az OTP szintén magántulajdonú. A bankszektor vagyonának 82%-a külföldi befektetőké, a tíz legnagyobb bank pedig a teljes banki vagyon 75%-át képviseli. A francia bankok piaci részesedése Magyarországon 2-3%-os, melyet két bank jelenléte eredményez, a BNP Paribas és Calyoné, mely utóbbi a Crédit Lyonnais és a Crédit Agricole fúziója által jött létre. E két bank a banki szolgáltatások teljes választékát nyújtja a gazdaság minden szereplője számára. A bankpiaccal ellentétben a biztosítási piac nem ennyire diverzifikált, a mintegy harmincegy biztosítótársaság közül öt birtokolja a piac 75%-át. A francia vállalatok csupán egy képviselője van jelen ebben az ágazatban, a Groupama, hitelbiztosítás terén pedig a francia vállalatként Coface igyekszik kielégíteni az ügyfelek igényeit. Tanácsadás területére az ügyvédi, az audit, valamint a könyvviteli, adótanácsadói tevékenységek sorolandóak. Tanácsadói téren főleg azok a tevékenységek keresettek, melyek nemzetközi hozzáértést igényelnek, mint az akvizíciók, banki tranzakciók, ingatlanügyletek, képviseleti tevékenységek. Az ügyvédi tevékenységet illetően a nagy nemzetközi irodák már legalább tíz éve képviseltetik magukat hazánkban, melyek közé tartozik a Clifford Chance, Baker&McKenzie, Freshfields. Ezek az irodák, kiterjedt (közép-európai) hálózatuk révén egyszerre több országban állnak ügyfeleik rendelkezésére, mely egyik fő előnyüket jelenti. Magyarországon jelenlévő francia ügyvédi irodák közé a Gide Loyrette, Nouel et Moquet és a Borde et Associés tartozik. Ami az ügyvédi tevékenység területén lehetőséget rejt magában, az elsősorban a pénzügyi és banki terület, energiaipar, környezetvédelem, infrastruktúra, telekommunikáció ágazatai,

44

ezekre az ágazatokra érdemes összpontosítani nemzetközi ügyvédi tevékenység folytatásakor. A tanácsadói piac többi szegmensének bemutatására jelen dolgozatban már nem térnék ki, mivel jelentős francia jelenlét annyira nem jellemzi őket, azonban említeni szükséges a Magyarországon jelenlévő egyetlen francia könyvvizsgáló irodát a Mazarst, amely vállalat

Magyarország

ötödik

legnagyobb

könyvvizsgáló

cége,

illetve

a

humánerőforrással foglalkozó francia cégek közül a Cegost, ami szervezetfejlesztésiés vezetési tanácsadással, valamint a Manpowert, ami időszakos és hosszú távú munkaközvetítéssel foglalkozik. ¾ Kommunikáció A magyar távközlési piac sokszereplős, melyek közül kiemelkedő a MATÁV (Magyar Távközlési Szolgáltató -2005-óta Magyar Telekom). A szolgáltatások tekintetében jelentős fejlődés ment végbe, a mobilszolgáltatások térhódítása különösen látványos, 1999 és 2004 között 720%-os előfizetői növekedést realizált. A szektorban az Alcatelen kívül francia vállalat nem jellemző. Az informatikai terület 10%-os növekedése jóval felülmúlja a többi szektorét. Az informatika szektorában minden világóriás cég képviselteti magát Magyarországon, így nagy francia informatikai vállalatok is, köztük a Bull, ami már 1968 óta jelen van a magyar piacon, a Capgemini, melyet piacvezetőként tartanak számon az információs technológia és vezetői tanácsadás területén, és amelynek az utóbbi években tanúsított növekedése kiemelkedő (+60%-os), valamint a Cegedim, mely vállalat főleg az egészségügy

területén

folytatja

tevékenységét,

gyógyszeripari

vállalatirányítási

rendszereket biztosításával. A kommunikációs szektorba tartozik a reklámpiac, média is, mint ágazat. A reklámpiac folyamatosan bővülő ágazat, 2004-2005 között a hirdetésekre fordított kiadások 20%-kal növekedtek. Az összes vállalat közül a francia L’Oréal a legnagyobb hirdető, 8,6 milliárd forintos reklámkiadással. A DEFI Group igen jelentős francia vállalatként van jelen Magyarországon, a hazai piac 50%-os lefedettségét biztosítja. A DEFI 2004-ben telepedett le országunkban azzal a céllal, hogy itt hozza létre a Balkánt, Közép-Európával összekötő bázisát. 45

A reklámpiac másik kiemelkedő szereplője a szintén francia érdekeltségű Publicis, mely vállalat immár tíz éve jelen van Magyarországon, reklámkampányoktól kezdve rendezvényszervezésig folytatja szerteágazó tevékenységét. ¾ Idegenforgalom Egy a Magyar Turizmus Rt. megbízásából 1997-ben 100 francia újságíró körében végzett imázs-vizsgálat elemzése kimutatja, hogy azok a franciák, akik még nem jártak Magyarországon, semmilyen képet nem tudnak kapcsolni országunk nevéhez, vagy ha mégis, akkor azt „keleti ország”ként említik, és leggyakrabban a kommunizmus szóra asszociálnak róla. Ugyanakkor azok, akik már jártak hazánkban, a politikáról nem tesznek említést, inkább a magyarok vendégszeretetét, Budapest vidámságát, vonzó képét emelik ki, ami kulturális emlékekben gazdag város. Márpedig a kedvező gazdasági feltételek mellett (adók mértéke, munkaerő elérhetősége, piaci verseny intenzitása az adott területen) igenis számít az adott ország társadalmi megítélése telephely választásakor. Azonban jó marketingpolitikával ezen a jelenségen, Magyarország „ismeretlenségén” sikerült változtatniuk a szakembereknek, így a Központi Statisztikai Hivatal idegenforgalmi adatait vizsgálva megállapítható, hogy az országunkba érkező francia turisták száma 2001 óta töretlenül emelkedik, 2004-ben pedig a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt francia turisták száma megközelítette a 332.000 főt. Az emelkedő tendencia 2001-től töretlen, 2004-ben mintegy 70 százalékkal több francia járt Magyarországon, mint az azt megelőző években. 2007-ben pedig óriásplakátokkal reklámozzák hazánkat a párizsi metró vonalain. Magyarországon jelenlévő francia tulajdonú szállodalánc az Accor-Pannonia Hotels és a Le Meridien Budapest.

46

Összefoglalásként az alábbi táblázat szemlélteti a fentebb tárgyalt ágazatok üzleti forgalmát, alkalmazottainak számát, valamint a francia jelenlétet vállalati, alkalmazotti, illetve realizált forgalom tekintetében.

Ágazatok

Francia leányvállalatok száma ágazatonként Magyarországon

Alkalmazottak összlétszáma Magyarországon

Alkalmazottak száma Magyarországon a francia leányvállalatokban, %

Vállalatok üzleti forgalma Magyarországon, mrd forint

Francia leányvállalatok üzleti forgalma Magyarországon, mrd forint

Energiaforrások és környezetvédelem

34

83834

11,65

4419,5

384,965

Építőipar

48

250791

1,99

4374,9

197,4

Ipar

54

346549

3,22

8332,16

238,82

Fogyasztási javak és kereskedelem

77

578594

2,81

15570

634,03

Autóipar és szállítás

32

208306

2,49

4305,08

266,39

Magánszemélyeknek és cégeknek nyújtott szolgáltatások

48

87208

3,51

1705

81,898

Kommunikáció

24

44533

2,33

978

17,42

Idegenforgalom

19

63242

5,67

372,6

41,55

Forrás: MFKI

3. Táblázat Franciaország magyarországi jelenléte az egyes gazdasági ágazatokban

47

V. i. Vállalati szemmel Az ágazati áttekintés után álljon itt néhány példa, az egyes vállalatok személyes tapasztalata arról, hogyan alakult tevékenységük az elmúlt évek során Magyarországon, és milyen tapasztalatokra tettek szert.

A Ceva-Phylaxia Rt állatgyógyászati termékeket gyártó és forgalmazó vállalat, a Ceva Santé Animale csoport a világ négy legnagyobb vállalata között található. A vállalat Magyarországon már 1991 óta jelen van, jóllehet az oltóanyaggyártás és kutatás területén már vagy egy évszázada jelen van a cég, Budapesti telephellyel. A kezdetben még a Sanofi tulajdonában levő vállalat 1991-ben vásárolta fel az állatgyógyászati készítményeket gyártó Phylaxiát, a kelet-európai piacra való betörés végett. Ugyanakkor fontos döntésbefolyásoló tényezőként bírt Magyarország mellett a már meglévő gyártási technikák jelenléte, valamint a magyar tudósok hírneve. 1999-ben a Phylaxia különvált a Sanofitól, ekkor vette fel a Ceva-Phylaxia nevet. A Ceva jelenleg 300 főt foglalkoztat, kik tizenkét nemzet országát képviselik, közülük mintegy 60 fő a kutatás-fejlesztési részleg alkalmazottja. Az, hogy az alkalmazottainak mintegy ötöde a kutatás-fejlesztési tevékenységben vesz részt, mutatja a vállaltnak erre a területre fordított kiemelkedő figyelmét, de ez nem kell, hogy meglepő legyen, hiszen gyógyászati termékeket gyártó vállalatról beszélünk. A rendszerváltozás óta a vállalat folyamatos beruházásokat hajt végre, elsősorban a kutatás-fejlesztési berendezések modernizálása végett, hogy minőség és termelékenység területén kiemelkedőt tudjon nyújtani. Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozása a Ceva számára is döntő jelentőséggel bírt, a vállalat megszerezte a GMP (Good Manufacturing Practice –jó gyártási és higiéniai gyakorlat) és GLP-tanúsítványokat (Good Laboratory Practice – helyes laboratóriumi gyakorlat), valamint uniós piacok nyíltak meg előtte. 15 év alatt a vállalat termelési volumene a százszorosára nőtt, a dolgozói létszám elenyésző emelkedése (kétszerese) mellett, tehát összességében az alkalmazottak termelékenysége az, ami kiugróan emelkedett, ami sokat elárul a tevékenységéről, filozófiájáról. 48

cégről,

Az autóipari ágazat képviselőjeként a Renault Trucks–szot emelném ki, mely vállalat 1991-ben nyitotta meg magyarországi képviseletét Budapesten, és 15 év alatt az ország teljes területére kiterjedő hálózatot hozott létre, Magyarország területének 8085%-át lefedve. A Renault Trucks elsősorban a kis- és középvállalkozásokra koncentrál, azonban ügyfelei között tudhatóak olyan nagyobb vállalatok is, mint a Révész Trans, vagy a Szemerey Transport Rt. A vállalat sikerét jelenti ügyfélközelisége is, a hét minden napján, a nap huszonnégy órájában ügyfelei rendelkezésére áll. További vonzerejét széles járműválasztéka biztosítja, gépjárművei egyaránt használhatóak közúti szállításban, vagy az állami szerveknél, mint például a tűzoltóságnál is. Sikeres cégfilozófiájának, minőségi gyártmányainak köszönhetően a Renault 2006 első felében vezette az összesített eladási listákat. 2000 óta az autóipari piac folyamatosan fejlődik, és a 2004-es uniós csatlakozást követően még nagyobb fejlődést mutat, jóllehet a 2006-os évvel befejeződtek a beruházások első nagy hulláma. Újabb fellendülést várhatóan majd a 2007-2013-as költségvetési ciklus fog eredményezni. Magyarországnak, mezőgazdasági

mint

országnak,

hagyományosan fogyasztási

javak

és

kereskedelmi szektorának piacvezető vállalata a francia Bonduelle. A Bonduelle a rendszerváltozás után telepedett le Magyarországon, és ma már két termelőüzemében Nagykőrösön és Békéscsabán folytatja tevékenységét, mely üzemek kizárólag a közép-kelet-európai piacot látják el. A vállalat mintegy 580 fős alkalmazotti köre által hozzávetőlegesen évi 300 millió zöldségkonzervet gyárt, melyhez a zöldségalapanyagot saját termelőhálózatában termelik meg. Hogy a Bonduelle választása telephelyválasztásakor Magyarországra esett, ebben szerepet

játszott

országunk

hagyományos

mezőgazdasági

volta,

különösen

kukoricatermesztés terén, valamint kedvező földrajzi fekvése. Magyarország fontos logisztikai központ Közép-Kelet-Európa élelmiszerellátása terén.

49

A Bonduelle tervezi továbbfejlődését, elsősorban az orosz, ukrán, valamint lengyel piacok felé, mivel a magyar fogyasztói piac zöldségfogyasztás szempontjából nem olyan kedvező, mint más európai országokéi; a piac sokszereplős, nagykereskedelem által befolyásolt. A Schneider Electric 1991-ben jelent meg a magyar piacon, a vállalat villamosenergiaelosztásra,

automatizálásra

és

ipari

folyamatirányításra helyezi a hangsúlyt, ez jelenti fő profilját. 2001-ben

a

Prodax,

kisfeszültségű

villamos-szerelvényeket

gyártó

vállalat

felvásárlásával a Schneider erősítette hazai pozícióját. 2003-ban a vállalat logisztikai elosztó központját Budapestre helyezte, amely ma már több mint 12 országot szolgál ki a régióban. A magyar piac előnyét jelenti, hogy az energiapiac liberalizálása hamarabb megvalósult, mint szomszédainál, így a kereskedelem fejlődése is korábban tudott megindulni. Ma már a Schneider Electric csoport olyan területeken is képviselteti magát, mint az energia, infrastruktúra, építkezés, ipar, valamint azzal, hogy egymást kiegészítő

márkákat

dob

piacra,

a

Schneider

eléri,

hogy

teljes

projektek

megvalósításához igénybe lehessen venni szolgáltatásait. 2004-ben az uniós csatlakozás lebontotta a vámkorlátokat, ezzel nagyobb versenyt eredményezve a piacon, azonban a Schneider Electric-re nem járt negatív hatással ez a változás, sikerült hírnevét megőrizve tovább folytatnia tevékenységét a piacon. A

pénzügyi-

és

bankszféra

áttekintésekor

kihagyhatatlan a francia Mazars Kft., amely szintén 1991 óta jelen van hazánkban. Első irodáját azzal a céllal nyitotta meg, hogy francia ügyfelei letelepedését segítse Kelet-Közép-Európában. A Mazars tevékenysége az elmúlt évek folyamán fokozatosan bővült: míg kezdetben csupán könyvvizsgálattal foglakozott, ma már a könyvelés, adótanácsadás területeire is kiterjesztette tevékenységét. A magyarországi könyvvizsgálói piacra jellemző, hogy hat nagy cég fedi le a piac 50%át. A Mazars (a nyolcadik legnagyobb könyvvizsgáló vállalatként jegyzett Metrum Kft-

50

vel történő összeolvadása után) az ötödik helyet foglalja el ezen a piacon, ügyfélkörét ma már nemcsak francia, hanem magyar és más európai vállalatok is jegyzik.

Végezetül a fuvarozási és szállítmányozói piac egy jellemző, francia gyökerekkel rendelkező képviselőjét mutatnám be, némileg részletesebb áttekintéssel, mint azt a fentebb részletezett vállalatok esetében tettem.

A PRÉVOST HUNGÁRIA KFT.

A Prévost Hungária Kft 1992-ben alakult meg a francia tulajdonú és illetékességű STRI Prévost leányvállalataként. A francia Prévost 1977-ben alakult, amikor a Prévost család úgy döntött, vállalkozást indít. 1981-ben sor kerül tevékenységük bővítésére autószállítás révén –ma a versenyautóktól

a

különleges

veteránautókig

mindenféle

jármű

szállításával

foglalkoznak. 1988-ban már a légi árufuvarozás területén is megjelentek, 2007-re pedig már jelentős partnerüknek számít többek között az Air France is. A Kelet-Közép-Európán átvonuló rendszerváltási hullám által kínált kedvező lehetőségek, a Transport Prévost figyelmét is megragadták, így amikor Franciaország nyitott a volt szovjet tagköztársaságok felé, ő sem maradt el, és 1992-ben létrehozta magyarországi leányvállalatát Prévost Hungária Kft néven. 2001-től a Prévost expressz fuvarokat is szervez, s addig gyarapította vagyonát (2007-re eléri az évi 36 millió eurós forgalmat), míg 2007-ben csaknem 300 alkalmazottal és több, mint 400 fuvareszközből álló flottájával bonyolítja fuvarjait három franciaországi telephelyén: Bondy-ban, Certines-ben, valamint Mitry Mory-ban.

A Prévost Hungária Kft fennállásának 15 éve alatt jelentős változásokon ment keresztül. A vállalat a kezdetekben, mint speditőr cég volt jelen a magyar 51

szállítmányozási piacon, tehát nem rendelkezett saját gépjárműparkkal, hanem a fuvarfeladatok közvetítésével foglalkozott. A rendszerváltozás után, amikor megszűnt a külkereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyhez kötése, ugrásszerűen nőtt meg a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók száma, akik jóllehet nem mind tudtak megmaradni a piacon, de így is meghatározóvá tették az ágazatot. Ugyanakkor a rendszerváltoztatás hatásaként egyre nagyobb számban megjelenő fuvarozással, szállítmányozással foglalkozó cégek folyamatosan szűkítették a speditőri piacot, így a Prévost-nak döntenie kellett, merre folytatja tovább tevékenységét. A korábbi nagy partnereivel, úgymint a Danone-nal, Dunloppal hirtelen szűnt meg az addigi stabil kapcsolat, így a változtatás, valami új bevezetése elengedhetetlenné vált. Ekkor döntött a Prévost Hungária Kft első gépjárműveinek megvásárlása mellett, holott abban az időben (1990-es évek közepe) szállítmányozási tevékenységgel, fuvarozó céggel nem igazán lehetett találkozni, a jövő bizonytalannak tetszett. Szerencsére a Prévost-nak sikerült kihasználni a rendszerváltoztatás hatásaként liberalizálódó magyar gazdaság, valamint az egyre nagyobb számban érdeklődő külföldi vállalatok adta lehetőségeket, és stabil szereplőjévé vált a fuvarozói piacnak. A következő válaszút Magyarország európai uniós csatlakozásával érkezett el a cég életében. A vámhatárok lebontásával a vállalat addigi vámügyintézői tevékenysége megszűnt, és a Prévost-nak dönteni kellett arról, hogy igazodjon-e az új piaci trendekhez, „a minél többet, minél gyorsabban, minél jobb áron” filozófiájához, vagy sem. Végül a cég munkatársai egyetértésben úgy döntöttek, nemet mondanak erre az új irányvonalra, és továbbra is minőségi szolgáltatások nyújtására törekednek egy ügyfélközpontúbb rendszer kialakításával, ahol a megbízókkal való folyamatos kommunikációra fektetik a nagy hangsúlyt, a lehető legnagyobb ügyfélelégedettség elérése végett. Így napjainkra a Prévost Hungária Kft-nek sikerült egy olyan vállalatot létrehoznia, ahol alapvető, hogy gépjárművei követőrendszerrel felszereltek, hogy a megbízóknak mindig, naprakész információt tudjanak nyújtani az áru hollétéről, továbbá bármelyik sofőr bármikor elérhető, így azonnal értesíteni lehet őket az esetleges újabb igények felmerülésekor, illetve ők is tájékoztatást, gyors segítséget tudnak kérni esetleges probléma esetén. 52

10. Ábra A Prévost Hungária Kft gépjárműkövetése térképen ábrázolva

11. Ábra A Prévost Hungária Kft gépjárműkövetése menetleveles megjelenítésben 53

A logisztikai és szállítmányozó cégek piaca is telítődni látszik 2007-ben. Napjainkban a logisztika a magyar gazdaság húzóágazatának számít, melynek fejlődését elősegíti (többek között) az országban nagy hangsúlyt kapó infrastrukturális fejlesztések, beruházások is. A Prévost Hungária Kft ma már két magyarországi telephelyén, Budaörsön és Esztergomban folytatja fuvarszervezői tevékenységét. Alkalmazottainak száma 93 főre tehető, fuvarfeladatait mintegy 60 fuvareszköze segítségével bonyolítja. Éves szinten közel 8 millió eurós forgalmat realizál, heti átlag 40-60 fuvarfeladat teljesítése mellett. A vállalat főbb szolgáltatásai közé tartozik a nemzetközi közúti fuvarozás, a belföldi közúti fuvarozás, a gyűjtőforgalom szervezése, valamint a raktározás is, melyek révén olyan jelentős partnereit szolgálja ki, mint a Michelin, Bonduelle, L’Oréal, Trane, Philips, Alcoa, Air France. A Magyar Suzuki Rt a cég stratégiai partnerének számít, az esztergomi gyártósorra az autógyártáshoz szükséges alkatrészek jelentős részét a Prévost szállítja. A vállalat „Just In Time” rendszerű szállítása garantálja megbízója számára a gyártás zökkenőmentes megvalósítását, függetlenül az áru származási országától. 2005-ben került sor a Prévost Szlovákia, mint leányvállalata megalakítására, melyet 2006-ban a Prévost Románia alapítása követett. 2007-ben a Prévost Hungária Kft neve nemzetközileg ismert és elismert, a megbízók tudják, hogy ha magyar-francia reláció, akkor Prévost Hungária Kft a jó választás,”A francia magyar kapcsolat”.

54

VI. ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT A magyar piacot jellemző liberalizáltság, a kiépülő infrastruktúra, valamint a magas színvonalú banki- és pénzügyi szolgáltatások szektora mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ezredforduló környékén Magyarország, a régió országai közül tartósan a legtöbb egy főre jutó külföldi működő tőkét vonzza. A kelet-európai országok piaci előnyét továbbra is az alacsony bérszínvonal jelenti, valamint az európai összehasonlításban alacsonynak számító vállalati adóterhek mértéke. A térség országainak legtöbbjét 20%-osnál alacsonyabb társasági adó jellemzi, míg Nyugat-Európa országaiban (Németországban, Olaszországban, Franciaországban) ez az érték akár a 38%-ot is elérheti. A régió jövőjét illetően további optimizmusra okot az Uniótól érkező támogatási összeg ad, melynek mértéke 2007-2013 között lehetővé teszi növekvő számú beruházások megvalósítását. A (formálisan még nem elfogadott) Versenyképességi és Innovációs Keretprogram költségelőirányzata 3,621 Mrd €24. A magyarországi francia jelenlétet illetően elmondható, hogy az elmúlt tizenöt évben a francia nagyvállalatok jelentős hányada, már megjelent Magyarországon. A jövőben a magyar-francia kapcsolatok továbbfejlesztése céljából az eddigi évtizedekben nagy fejlődésen átment francia középvállalatok felé érdemes fordulni, hiszen a kapcsolataink továbbfejlődéséhez ők biztosíthatnak további lehetőséget, tartósságot.

Jóllehet

a

francia

kis-

és

középvállalatok

külföldi

befektetési,

kockázatvállalási hajlandósága kisebb, azonban nagyobb befektetési összeggel jelennek meg, mint társaik, valamint a francia nagyvállalatok jelenléte is ösztönzőleg hathat a kicsikre. A francia beruházások Magyarország valamennyi régiójában jelen vannak (KözépMagyarország,

Közép-Dunántúl,

Dél-Dunántúl,

Nyugat-Dunántúl,

Észak-

Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), bár a beruházások leginkább Budapestre és környékére összpontosulnak. A Budapesten realizált üzleti forgalom 77%-a a francia leányvállalatoktól származik, melyek alkalmazottainak 72 %-a a fővárosban dolgozik. A törzstőke 73 %-át pedig ugyancsak a Közép-Magyarországra települt vállalkozások adják. 24

Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (VIK), http://www.hte.hu/innovacio/Poszter4.doc

55

A francia érdekeltségű vállalatok üzleti forgalmuk 95,2 %-át Közép-Magyarországon, Dél-Magyarországon és Dunántúlon bonyolítják le.25 A vállalati szférában 2007-re közel 400 francia cég telepedett le Magyarországon, melyek döntő többsége a gyártásban, szolgáltatóiparban folytatja tevékenységét. Ezen vállalatok 2005 végén26 54 ezer főt foglalkoztattak, és összesen 8,3 milliárd euró tiszta nyereséget halmoztak fel. Franciaország, Magyarország negyedik legnagyobb befektetőjeként

az

országba

áramló

külföldi

működőtőke

9%-át

adja,

a

legmeghatározóbb magyarországi vállalatok között pedig öt francia cég is szerepel, ezek az EDF, a Sanofi-Aventis, az Auchan, a GDF, valamint a Suez.

A 2007-2008-as évben Franciaország, történetében először Francia Gazdasági Évet rendezett, melynek helyszínéül a korábbi közös programok (franciaországi Magyar Kulturális Évad (2001), magyarországi Francia Kulturális Évad (2003), Magyar Gazdasági Év Franciaországban (2005-2006)) sikerének köszönhetően Budapestet választotta. A rendezvények alapvetően négy csoportba sorolhatóak, sor kerül(t) szakmai szemináriumokra, üzleti találkozókra, szakmai kiállításokra, közcélú eseményekre is. A Francia Gazdasági Év eseményeire nem csak magyarországi helyszíneken kerül sor, Magyarországot népszerűsítő programokat rendeznek Párizsban, Lille-ben, Lyonban, Marseille-ben, valamint magyar delegáció utazik ki olyan programokra, mint a környezetvédelmi vagy a termalizmus szakkiállítások. A programsorozattól a két ország közötti befektetések fellendülését várják, ahogy az a 2005-ös Magyar Gazdasági Év franciaországi megrendezése után történt.

25

Francia jelenlét a magyar gazdaságban, Budapest 2003, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa 26 Utolsó rendelkezésre álló adat

56

VII. TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. Ábra: Franciaország iparágazati megoszlása a realizált forgalom tekintetében, 2007es adatok alapján 2. Ábra: Franciaország iparágazati megoszlása a foglalkoztatottak arányában, 2007-es adatok alapján 3. Ábra: Franciaország GDP-jének szerkezeti megoszlása, 2002-2006 1. Táblázat: Franciaország nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai 4. Ábra: Franciaország főbb kereskedelmi partnereivel bonyolított külkereskedelmi forgalma, 2006-os adatok alapján 5. Ábra: Külföldi működőtőke-áramlás Kelet-Közép-Európába 2002-2006 között 6. Ábra: Külföldi működőtőke-állomány megoszlása Magyarországon származási országok szerint, 2005-ös adatok alapján 7. Ábra: A külföldi működőtőke-állomány megoszlása Magyarországon ágazatok szerint, 2007. októberi adatok alapján 2.

Táblázat:

Magyar-francia

kétoldalú

működőtőke-befektetések

2000-2005-ös

időszakban 8. Ábra: A francia leányvállalatok földrajzi megoszlása vidéken (Budapest és Pest megye kivételével) 9. Ábra: A francia vállalatok magyarországi megoszlása ágazatonként, 2005-ös adatok alapján 3. Táblázat: Franciaország magyarországi jelenléte az egyes gazdasági ágazatokban 10. Ábra: A Prévost Hungária Kft gépjárműkövetése térképen ábrázolva 11. Ábra: A Prévost Hungária Kft gépjárműkövetése menetleveles megjelenítésben

57

VIII. FELHASZNÁLT IRODALOM •

Francia jelenlét a magyar gazdaságban Budapest, 2005, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara

•

Francia gazdasági év Magyarországon 2007. július – 2008. július –Sajtóanyag

•

Szándéknyilatkozat a gazdaság- és kutatás-fejlesztési pólusok közötti franciamagyar Együttműködésről http://erfiresources.ontheflycms.com/files/Brusszel_SZANDEKNYILATKOZA T_hu.doc 2007. október 20.

•

1995. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról Párizsban, 1991. szeptember 11-én aláírt Szerződés kihirdetéséről http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9238

Folyóiratok, publikációk: •

Francia jelenlét vidéken INFO magazine 11. szám, 2006 ősz, 6.-7. oldal

•

15. évforduló INFO magazine 11. szám, 2006 ősz, 10.-17. oldal

•

Major András: Nyit a francia gazdaság Magyarország felé http://origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070607nyit.html 2007. október 20.

•

Francia magyar kapcsolatok http://www.piacesprofit.hu/?s=32&n=1&mr=4 Emberi tér, 2000/07 2007. október 20.

•

Szabó András: Magyarországból kikötőt! –Hogyan kereshet a logisztikai fejlesztéseken http://www.azuzlettars.hu/magyarorszagbol_kikotot?PHPSESSID=840806c24b d089670b332ca78a816027 2007. november 10.

•

Az Alterráé lett a Kálvin tér Világgazdaság 39. évf./203. szám (9720), 2007. október 24.

•

Vonzó Közép-Európa Világgazdaság 39. évf./205. szám (9722), 2007. október 26.

58

•

Újabb pályázat kkv-knak Világgazdaság 39. évf./206. szám (9723), 2007. október 29.

•

Vidéken pályázó Alstom Világgazdaság 39. évf./207. szám (9724), 2007. október 30.

•

Beszállna az Axa az OTP-be? Világgazdaság 39. évf./208. szám (9725), 2007. október 31.

•

Klímacsúcs Indonéziában Világgazdaság 39. évf./229. szám (9746), 2007. december 3.

•

Csökkenő munkanélküliség Világgazdaság 39. évf./230. szám (9747), 2007. december 4.

•

Előreléptünk a legvonzóbb országok listáján On-line: Heti világgazdaság, 2005. március 30. 2007. október 15.

•

Kóka munkahelyteremtésről tárgyalt francia kollégájával On-line: Heti világgazdaság, 2006. március 10. 2007. október 15.

•

Franciaország egészen Budapestig bővíti gyorsvasúthálózatát On-line: Heti világgazdaság 2007. március 15. 2007. október 15.

•

A kelet-európai konvergencia továbbra is kedvez a befektetőknek On-line: Heti világgazdaság 2007. június 2. 2007. október 15.

•

Magyarországról szóló óriásplakátok a párizsi metróban On-line: Heti világgazdaság 2007. június 14. 2007. október 15.

•

Prévost Hungária – az emberarcú profizmus CamionTruck & Bus, 2007/12 december, 54. oldal

Intézmények, szervezetek: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium http://www.gkm.gov.hu •

Franciaország http://www.gkm.gov.hu/data/cms1383297/franciao/pdf 2007. október 20.

59

•

Magyar gazdasági év Franciaországban http://www.gkm.gov.hu/archivum/sajtoszoba/sajtoszoba/sajtoanyagok/magev_0 50316.html?query=rekonstrukci%C3%B3s 2007. november 11.

•

Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról http://www.gkm.gov.hu/data/cms670842/fdi_2007q2.pdf 2007. október 30.

•

Történet áttekintés a magyarországi működőtőke-beáramlásról http://www.gkm.gov.hu/data/cms684759/fdi_tortenet.pdf 2007. október 30.

Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma http://www.kulugyminiszterium.hu •

Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcso latok/Europa/franciaorszag 2007. október 30.

Institut National de la Statistique et des Études Économiques http://www.insee.fr •

Compte de la nation http://www.insee.fr/fr/indicateur/tableau_de_bord/tableaux/tableaufr1001.htm 2007. december 1.

•

Contribution à la croissance du PIB en volume http://www.insee.fr/fr/ffc/chifcle_fiche.asp?ref_id=NATTEF08120&tab_id=514 2007. december 1.

•

Les prencipaux excédent et déficits de la France avec ses partenaires http://www.insee.fr/fr/ffc/chifcle_fiche.asp?ref_id=NATTEF08456&tab_id=388 2007. december 1.

Minister des affaires étrangères et européennes http://www.diplomatie.gouv.fr •

La France en bref - Économie http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/france_829/decouvrir-france_4177/francebref_2271/economie_4457.html 2007. december 1.

Prévost Hungária Kft. http://www.prevost.hu 60

Franciaország gazdasági helyzetének elemzéséhez az OECD Ecoomic Outlook 81 database statisztikáit, táblázatait használtam fel.

61

IX. MELLÉKLETEK 1. Melléklet: 1995. évi LXXV. törvény: „Szerződés a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról” 2. Melléklet: Francia gazdasági év Magyarországon, 2007. július – 2008. július, Sajtóanyag

62

1. Melléklet 95. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról Párizsban, 1991. szeptember 11-én aláírt Szerződés kihirdetéséről 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról Párizsban, 1991. szeptember 11-én aláírt Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1992. október 27-én lezajlott, és a Szerződés harminc nappal ezután, 1992. november 26-án hatályba lépett.) 2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság, üdvözölve a kapcsolataikat ösztönző új lendületet a megbékélt Európában, és azt óhajtva, hogy kapcsolataiknak új minőséget adjanak, megerősítve elkötelezettségüket a demokrácia, a szabadság és az igazságosság értékei, valamint azon szándékuk iránt, hogy biztosítják ezen értékek tiszteletben tartását, annak tudatában, hogy a két állam kapcsolatainak jövője elválaszthatatlanul kötődik az európai béke, biztonság és stabilitás megszilárdításához, hűen a nemzetközi jogból, különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányából fakadó kötelezettségeikhez, megerősítve azon kötelezettségeiket, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében vállaltak, és tudatában az EBEÉ-tagországok állam- és kormányfői párizsi találkozóján elfogadott döntések jelentőségének, meggyőződve annak szükségességéről, hogy az új szolidaritást az európai kontinens egészén elő kell mozdítani, figyelembe véve az Európai Közösségek illetékességi jogköreit, s azt, hogy annak fejlődési irányultsága egy politikai unió felé mutat, a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk A közöttük ezentúl érvényesülő új típusú barátságra alapozva a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság elhatározza, hogy elmélyíti és sokoldalúvá teszi együttműködési kapcsolatait a szolidaritás és a bizalom légkörében oly módon, hogy igazi partnerség alakuljon ki közöttük.

2. Cikk 1. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság részt vesz a békés, szolidáris és jóléti Európa építésében. A Felek annak érdekében tevékenykednek, hogy Európa a jog és a demokrácia közösségévé fejlődjék, és hozzájárulnak a szolidaritás szálainak kifejlesztéséhez egy olyan egység létrehozásának távlatában, amely egy konföderáció formáját öltheti. 2. A Francia Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy elősegíti a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti közeledést és szoros kapcsolatok kiépítését. E cél érdekében a Francia Köztársaság támogatja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási szerződés gyors megkötését. A Francia Köztársaság pozitívan értékeli a Magyar Köztársaságnak az Európai Közösségekhez

63

való csatlakozása perspektíváját, amikor ennek feltételei megteremtődnek. 3. A Francia Köztársaság által a kétoldalú, magyar-francia megállapodásokban vállalt kötelezettségek tiszteletben tartják az Európai Közösségek illetékességi jogköreit és az intézményei által hozott rendelkezéseket.

3. Cikk 1. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság együttműködik az európai béke megőrzésében és az európai biztonság megszilárdításában. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretén belül a Felek arra törekednek, hogy kontinensünk stabilitása erősödjék, és tovább fejlődjék a hagyományos fegyverzetek leszerelésének és a bizalom javításának kiegyensúlyozott folyamata. A Felek támogatják olyan struktúrák és mechanizmusok létrehozását, amelyek növelik az EBEÉ folyamat eredményességét a konfliktusok megelőzésében és a viták békés rendezésében. A Felek arra törekednek, hogy hozzájáruljanak olyan további megállapodások megkötéséhez, amelyek a biztonság és a bizalom megerősítését célozzák Európában. 2. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság elismeri a nemzeti kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésének alapvető fontosságát Európa stabilitása és biztonsága, a demokrácia kiteljesedése, az államok közötti bizalom és együttműködés elmélyülése szempontjából. E kérdésben a Felek alkotmányos előírásaikkal összhangban minden megfelelő európai fórumon arra törekednek, hogy a konkrét esetek és a történelmi sajátosságok figyelembevételével hozzájáruljanak az emberi jogok, a nemzetközi jog és a közös demokratikus eszmék és értékek tiszteletben tartására alapozott elfogadható megoldások kimunkálásához.

4. Cikk 1. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság teljes mértékben kihasználja az Európában végbement gyökeres változások eredményeképpen megjelenő új lehetőségeket, s valódi partnerséget teremt együttműködésük minden területén. 2. Ennek érdekében a Felek rendszeres konzultációkat folytatnak két-, és többoldalú alapon a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről és a nagyobb nemzetközi problémákról. A legfelső szintű találkozók megtartására a két Fél megállapodása szerint kerül sor. Az ennek a Szerződésnek az általános megvalósulását figyelemmel kísérő külügyminiszterek évente legalább egy alkalommal találkoznak. A két ország külügyminisztériumai képviselőinek munkajellegű találkozóira évente legalább egy alkalommal kerül sor. 3. E konzultációk célja, hogy lehetővé tegyék a Felek számára együttműködésük jobb megszervezését, külpolitikai, különösen Európával kapcsolatos álláspontjaik összehangolását, és annak előmozdítását, hogy a Magyar Köztársaság beilleszkedjék a demokratikus nemzetek közösségébe. 4. A Felek szükség szerint a jelen Szerződés rendelkezéseinek megvalósítását célzó megállapodásokat kötnek, illetve intézkedéseket hoznak.

5. Cikk A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság, figyelembe véve a biztonság tekintetében Európában bekövetkezett alapvető változásokat, és különösen azt, hogy véget ért a szembenállás korszaka, fejlesztik és elmélyítik kapcsolataikat katonai téren, és két- és többoldalú keretek között rendszeresen véleményt cserélnek katonapolitikai koncepcióikról. E cél érdekében előmozdítják a külügyminisztériumok és védelmi minisztériumok, valamint vezérkari főnökségeik közötti kontaktusokat.

6. Cikk Amennyiben olyan helyzet alakulna ki, különösen Európában, amely a Felek egyikének véleménye szerint veszélyezteti vagy megsérti a békét, vagy alapvető biztonsági érdekeit veszélyeztetné, ez a Fél kérheti a másik Féltől, hogy haladéktalanul tartsanak konzultációkat e kérdésről. A Felek törekedni fognak a helyzet megoldását célzó eszközök tekintetében közös álláspont elfogadására.

64

7. Cikk 1. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság előmozdítja gazdasági és pénzügyi kapcsolatainak fejlődését és a gazdasági szakembereik közötti közvetlen kapcsolatok létesítését. 2. Mindkét Fél erőfeszítéseket tesz, hogy javítsa a másik Fél vállalatainak a működési feltételeit a saját területén. Támogatják többek között a kis- és középvállalatok részvételét előirányzó együttműködési terveket. 3. Annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a piacgazdaság fejlődéséhez Magyarországon, a Felek megfelelő együttműködést valósítanak meg, amely többek között magában foglalja a gazdasági és szociális élet szereplőinek képzését, a közigazgatás átszervezését és új jogszabályok kidolgozását. A Francia Köztársaság kötelezettséget vállal a már elkezdett ez irányú lépések folytatására.

8. Cikk A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság szoros együttműködést alakít ki a jövőjük és az egységes európai szervezet létrehozása távlatai szempontjából különösen fontos alábbi területeken: - jogi és közigazgatási együttműködés; - új technológiák; - berendezések és közlekedés; - ipar; - energia; - mezőgazdaság, agráripar, élelmiszeripar; - egészségügy, szociális ügyek; - környezetvédelem.

9. Cikk 1. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság hozzá kíván járulni egy új európai kulturális térség létrehozásához, ezért erősíti együttműködését a tudomány, a technika és a kultúra területén, elsőbbséget adva a szakemberképzésnek. 2. A Felek ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatásának fejlesztését. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a nyelvi képzésnek, mint a tartós együttműködési tevékenységek elengedhetetlen előfeltételének, ugyanúgy, mint egymás kultúrája népeik általi megismerésének, amely viszont élő és hiteles kapcsolataik feltétele. 3. A Felek különösen bátorítják felsőfokú oktatási és kutatási intézményeik együttműködését, közös, a megfelelő európai programokkal összhangban álló tudományos projektek kidolgozását. 4. Mindkét Fél támogatja a másik Fél kulturális intézetének tevékenységét. 5. A magyar és a francia nép közötti jobb megértés érdekében a Felek fejlesztik együttműködésüket a tömegtájékoztatási eszközök területén, és elősegítik a partnerország könyveinek és sajtótermékeinek terjesztését.

10. Cikk 1. A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság ösztönzik az államaik parlamentjei és parlamenti képviselői közötti együttműködést. 2. A Felek az ebben a Szerződésben meghatározott célok tiszteletben tartása jegyében bátorítják országaik helyi közösségeinek közvetlen kapcsolatát és együttműködésük létrehozását. 3. A Felek ugyancsak megkönnyítik az országaik politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervezeteinek együttműködését.

11. Cikk A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság bátorítja a két ország állampolgárai közötti kapcsolatokat, különösen a magyar és francia fiatalok cseréjét.

65

12. Cikk A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság együttműködik a szervezett bűnözés, különösen a terrorizmus, a kábítószer-csempészet, valamint a kulturális javak törvénytelen exportja elleni harcban.

13. Cikk E Szerződés rendelkezései nem érintik a Felek harmadik államokkal szemben vállalt kötelezettségeit, és nem irányulnak egyetlen harmadik állam ellen sem.

14. Cikk 1. Ezt a Szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok Budapesten történő kicserélésétől számított harminc nap után lép hatályba. 2. Ezt a Szerződést tíz évre kötötték. Érvényessége hallgatólagosan öt évre meghosszabbodik, hacsak valamelyik Fél nem értesíti a másik Felet írásban, és legalább egy évvel a folyamatban levő érvényességi idő lejárta előtt a Szerződés felmondására vonatkozó elhatározásáról. A fentiek hiteléül a meghatalmazottak aláírták ezt a Szerződést. Kelt Párizsban, az 1991. évi szeptember hó 11. napján, két eredeti példányban, magyar és francia nyelven, mindkét példány egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság részéről

A Francia részéről

Köztársaság

Jeszenszky Géza s. k., külügyminiszter

Roland Dumas s. k., államminiszter, külügyminiszter”

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. november 26-tól kell alkalmazni.

66

2. Melléklet

FRANCIA GAZDASÁGI ÉV MAGYARORSZÁGON 2007. július – 2008. július

Sajtóanyag

67

Francia Gazdasági Év – a világon először: Magyarországon A 2005-2006-os franciaországi Magyar Gazdasági Év, illetve a 2001-ben Franciaországban rendezett magyar kulturális évad és a 2003-ban Magyarországon rendezett francia kulturális évad nagy sikerét követően újabb mérföldkőhöz érkeztek a francia-magyar kapcsolatok. Franciaország, történetében először, Francia Gazdasági Évet szervez 2007-2008-ban, melynek helyszíne – a világon elsőként – Magyarország. A Francia Gazdasági Év Magyarországon programsorozat keretében 2007 júliusától 2008 júliusáig kereskedelmi-üzleti, illetve a nagyközönségnek szánt eseményekre kerül sor. A programokon a magyar partnerek mélyrehatóbban megismerkedhetnek a francia termékekkel és technológiákkal, elősegítve így a magyar-francia szakmai együttműködés megerősítését. A rendezvények négy fő csoportba sorolhatók: lesznek szakmai szemináriumok, üzleti találkozók, francia jelenlét a szakmai kiállításokon és a szélesebb publikumot célzó események. A programsorozat szervezésében a Francia Nagykövetség Budapesti Kereskedelmi Kirendeltségének irányítása alatt részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Francia Intézet, a Francia Külkereskedelmi Tanácsosok Bizottsága (CCEF), a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (CCIFH), a Maison de la France (francia idegenforgalmi iroda), az Initiatives France-Hongrie, az ITDH, a Sopexa (francia élelmiszeripari cégek exportmarketing központja). valamint a francia kereskedelem-fejlesztési ügynökség, a franciaországi központú Ubifrance. A gazdasági év hivatalos támogatója az Accor–Pannonia csoport szállodalánca, a Sofitel Budapest Szálloda, a Citroën, a Hungexpo és a Volksbank; médiapartnere a Duna Televízió, a Kossuth Rádió és a Marie-Claire magazin.

A Francia Gazdasági Év programjai A Gazdasági Év entrée-jaként, azaz bevezetéseként a Sopexa – a francia mezőgazdasági minisztérium nevében – Francia aperitívre invitálja vendégeit 2007. június 7-én. Igen izgalmas rendezvénnyel indul a Francia Gazdasági Év Magyarországon programsorozat: július 14-én déltől 15-én estig a francia nemzeti ünnep alkalmából Francia-magyar tájegységek kirakodóvásárára kerül sor. A Francia Intézet melletti Duna-partra látogatók egy igazi francia piac szín-, illat-, íz-, és élménydús forgatagában találják majd magukat, ahol a változatos francia és magyar régiók sajtjaiból, boraiból, gasztromómiai különlegességeiből, népművészeti- és dísztárgyaiból válogathatnak. Eközben Bretagne-ból és Korzika szigetéről érkező együttesek tartanak népzenei és táncbemutatót, valamint gólyalábasok és magyar zenészek szórakoztatják a közönséget. A szombat este hagyományosan tűzijátékkal zárul, majd egy meghívott francia rezesbanda fogja megtáncoltatni az utcabálra kilátogatókat. Ezt követően július 16-án és 17-én a francia és magyar szakemberek üzleti találkozókon vesznek részt Budapesten. Szeptember 23-án Magyar esküvő francia módra címmel rendeznek esküvői napot a Sofitel Budapest szállodában, melynek során az esküvővel kapcsolatos termékek /menyasszonyi, alkalmi és estélyi ruhák, kiegészítők, kellékek, ékszerek, ajándéktárgyak, dekoráció/ magyar és francia gyártói és forgalmazói cserélik ki tapasztalataikat és szélesítik együttműködésük palettáját. A szakmai napot este divatbemutató zárja Tóth Renáta (Miss World Hungary 2006), valamint jeles magyar divattervezők, illetve francia partnerek részvételével.

68

2007 második félévében Francia hetek lesznek számos hiper- és szupermarketben. Októberben egy „Uniós Alapok” szemináriumra, illetve a Fogászati és fogtechnikai berendezések témakörében rendezett magyar-francia üzleti találkozóra, míg novemberben a Spa és a termalizmus szakmai találkozóra kerül sor Budapesten. Részt vehetnek továbbá a szakemberek a Vasúti és kötöttpályás városi közlekedési struktúra, a Távközlés és információ-technológiai versenyképességi pólus, valamint a Reptéri infrastruktúra napok című szakmai szemináriumokon. Jelentős francia jelenlét várható olyan nemzetközi fórumokon, mint az Ökotech környezetvédelmi szakkiállítás, az IFE-Foodapest élelmiszeripari kiállítás és a Franchise kiállítás. 2008 első negyedévében az egészségügyi és biotechnológiai versenyképesség témakörében rendeznek szakmai szemináriumot, valamint folytatódnak a Francia hetek a magyar hiper- és szupermarketekben. A januári esküvői kiállításon francia standon csodálhatja meg a nagyközönség a párizsi kreátorok legújabb kollekcióit. A vadászat és lovaglás francia és magyar rajongói és szakemberei is találkozhatnak 2008 márciusában a Lovas kultúra és vadászat napokon. A Maison de la France pedig Franciaországot és tájegységeit bemutató turisztikai napokat rendez. A Francia Gazdasági Év utolsó időszakában (2008. április-július) a Construma építőipari szakkiállításon, az Industria ipari szakkiállításon és az Öko-Aqua víziközmű szakkiállításon számíthatunk számottevő francia részvételre. A víziközmű ágazat képviselői egyébként külön szakmai napokon is tapasztalatot cserélhetnek. A szélesebb publikum figyelmére a cukrászati gépek és felszerelések témakörében szervezett szakmai találkozó, ezen belül is az a workshop tarthat számot, melyet egy meghívott francia mestercukrász tart több magyar kollégájával. A műkereskedelem szerelmeseinek is tartogat meglepetéseket a gazdasági év: budapesti galériák párizsi galériákat látnak vendégül a Műgyűjtők Éjszakáján. A Francia Gazdasági Év zárásaként 2008. június 7-én ismét Francia aperitív várja a vendégeket. A magyarországi Francia Gazdasági Év programjai egy részének Franciaország ad otthont: ebben az időszakban több üzleti ebédre is sor kerül majd a Club Ubifrance-ban, Magyarországot népszerűsítő napokat rendeznek Párizsban, Lille-ben és Marseille-ben, hivatalos magyar delegáció vesz részt egy nemzetközi beruházásokról szóló szemináriumon, a Pollutec környezetvédelmi szakkiállításon, illetve a Spa és termalizmus szakkiállításon. A gazdasági év egyik kiemelkedő programjaként a legjelentősebb magyar cégek képviselői utaznak 2008-ban Párizsba, hogy ott a legnagyobb francia cégek vezetőivel találkozzanak.

A Francia Gazdasági Év Magyarországon - számokban 2007 júliusa és 2008 júliusa között az alábbi rendezvényekre kerül sor

ƒ

ƒ

Kereskedelmi események Magyarországon: o

7 francia stand budapesti nemzetközi szakmai kiállításokon

o

7 szakmai találkozó

o

7 szakmai szeminárium

o

9 nagyközönségnek szánt program.

Franciaországi rendezvények: o

Minisztériumi látogatások.

o

Két munkaebéd a Club Ubifrance keretében.

o

Vállalati találkozók a MEDEF-ben (francia vállalatvezetők szövetsége) és/vagy a Párizsi Kereskedelmi- és Iparkamarában.

69

o

A legfontosabb magyar vállalatvezetők találkozója a legnagyobb francia cégek vezetőivel.

o

Hivatalos magyar delegációk francia szakmai kiállításokon: Pollutec, Monacói Spa kiállítás,

o

Magyarország napok Franciaország több pontján (Lille, Marseille, Lyon).

külföldi befektetésekkel foglalkozó nemzetközi szeminárium - La Baule. Innovációs kiállítás.

Praktikus információk: Francia Gazdasági Év Magyarországon 2007. július -2008. július Site internet: www.francia-ev.com Sajtóinformáció: Kis Zsuzsa, Tel.: (+36 1) 327 02 70, [email protected]

Szervezők Koordináció Francia Nagykövetség Budapesti Kereskedelmi Kirendeltség 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 13-15. Tel.: (+36 1) 327 02 40, Fax: (+36 1) 266 12 48, www.missioneco.org/hongrie

Kirendeltségvezető, kereskedelmi tanácsos: Jean-René Cougard

Partnerek Francia Intézet ; Magyar-Francia Kereskedelmi- és Iparkamara ; Külkereskedelmi Tanácsosok Bizottsága – CCEF ; INFH (francia-magyar együttműködési szervezet) ; Sopexa (francia élelmiszeripari cégek exportmarketing központja) ; Francia Idegenforgalmi Hivatal ; ITDH

Hivatalos támogató partnerek

70

Média partnerek

71