Magyar-francia stratégiai partnerség Politikai nyilatkozat
A magyar és a francia népet évszázadok óta összekötő szoros kapcsolatok jegyében Magyarország és Franciaország közösen vállalnak elkötelezettséget egy egységes, szabad és demokratikus Európa érdekében. Az európai nemzetek kibővült családjának egyenjogú tagjaiként megerősítik egyetértésüket, és kifejezésre juttatják azon akaratukat, hogy egymással szolidaritást vállalva munkálkodnak népeik jólétéért és Európa szerepének megerősítéséért a világban. Annak tudatában, hogy alapértékeik közösek, és érdekeik is azonos irányba mutatnak úgy Európában, mint a világban, Magyarország és Franciaország a stratégiai partnerség útjára lépnek, ami lehetővé teszi közös célok megvalósítását a béke, a szabadság és a demokrácia szolgálatában. A magyar és a francia kormány által elfogadott stratégiai partnerség ötéves keretprogramot határoz meg, melynek célja a közös érdekeket szolgáló politikák folytatása. A partnerség az 1991. szeptember 11-én Párizsban aláírt Egyetértési és Barátsági Szerződés folytatásaként a már létező együttműködési formákra támaszkodik, az érintett szereplők részvételével - a nemzeti intézmények, a közigazgatási szervek, a civil szféra, illetve a vállalatok és a helyi önkormányzatok bevonásával. A fenti célokat követve a Magyar Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya a következő irányvonalakat határozza meg, melyeket a jelen nyilatkozathoz csatolt cselekvési terv mutat be részleteiben: 1. Politikai párbeszéd az Európai Unió keretén belül Most, amikor az Európai Uniónak meg kell újítania és erősítenie közös politikáit, együttes gondolkodást kell folytatnia jövőjéről, Magyarország és Franciaország – egy erős és szolidáris, a közös értékeken alapuló Európa eszméjét osztva – intenzívebbé szándékozik tenni eszmecseréit. Ennek érdekében, rendszeres kétoldalú egyeztetések és közös kezdeményezések útján, le kívánják fektetni egy megerősített politikai párbeszéd alapjait, összehangolt álláspontok meghatározásának céljából, amikor csak lehetséges. Az Európai Unió hozzájárul a világ békéjéhez és stabilitásához. A közös európai kül- és biztonságpolitika lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy közös, koherens és hatékony választ adjon azon kihívásokra és veszélyekre, amelyekkel
1
demokráciáinknak szembe kell nézniük, és elterjessze az emberi jogok és a demokrácia elsőbbségére alapozott európai értékeket. Magyarország és Franciaország ismételten megerősítik az Európai Szomszédságpolitikának mind a kontinens déli, mind pedig keleti részén történő fejlesztése iránti elkötelezettségüket, illetve az Oroszországgal való kiegyensúlyozott kapcsolat kialakítására vonatkozó szándékukat. Abbéli meggyőződésükben, hogy az Uniónak meghatározó szerepet kell játszania a nyugatbalkáni államok stabilitása és jóléte érdekében, szoros együttműködést terveznek az Európai Unióhoz való közeledésük és lehetséges csatlakozásuk érdekében, figyelembe véve mindegyikük felkészülési szintjét az előírt feltételek és kritériumok tekintetében. A két ország kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Unió Tanácsa soros francia, illetve magyar elnökségével összefüggésben szoros együttműködést és tapasztalatcserét folytat. Magyarország és Franciaország megállapodnak a kulturális sokszínűség iránti közös elkötelezettségük megerősítésében, amely az identitás tiszteletben tartásának záloga egy egységes és sokszínű Európában, többek között a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének keretében. 2. Megerősített párbeszéd a politikai-katonai kérdésekről Közös biztonsági érdekük tudatában Magyarország és Franciaország – az Európai Unió, az Észak-Atlanti Szövetség és az ENSZ tagállamaiként – kinyilvánítják azon akaratukat, hogy megerősítsék párbeszédüket és együttműködésüket a biztonság és a védelem területén, egy európai és atlanti perspektívában. Magyarország és Franciaország üdvözlik az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) terén mutatkozó előrelépést és a NATO megújításának szándékát, valamint elkötelezik magukat aziránt, hogy hozzájárulnak a biztonság érdekében kifejtett globális szintű erőfeszítésekhez, valamint az EBVP és a NATO kölcsönös megerősítéséhez. Magyarország és Franciaország ezért ismételten megerősítik elkötelezettségüket egy erős atlanti közösség iránt. Magyarország és Franciaország ismételten kinyilvánítják azon akaratukat, hogy elszánt küzdelmet folytatnak a tömegpusztító fegyverek és a hordozórakéták elterjedése ellen, valamint eltökéltségüket a jelenlegi krízisek kezelésében. Emlékeztetnek a nonproliferációs rezsimek szigorú tiszteletben tartása és megerősítése iránti elkötelezettségükre, továbbá üdvözlik a Biztonsági Tanács beavatkozását ezen a területen. Mindezek érdekében együtt kívánnak működni, többek között az EU fellépésének megerősítésével ezen a területen,. Magyarország és Franciaország ezért megállapodnak arról, hogy: -
rendszeres konzultációkat folytatnak biztonsági terrorfenyegetettség megelőzését is beleértve;
környezetük
alakulásáról,
a
2
-
-
közelítik álláspontjaikat a biztonság és a védelem terén, különösen a nonproliferációt és a terrorizmus elleni harcot illetően; konzultációkat folytatnak az Európai Unión és a NATO-n belül, az EBVP hatékonyságának javítása és a NATO átalakítása terén történő előrelépés érdekében, a két szervezet és együttműködésük kölcsönös megerősítésének szellemiségében; összehangolják tevékenységüket az Európai Unió, a NATO, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek műveleteihez való hozzájárulás jegyében, ambiciózus, de a gazdasági és katonai lehetőségeket figyelembe vevő célokat tűznek ki az európai katonai kapacitás fejlesztése érdekében tett erőfeszítések fellendítésére, különösen az interoperabilitást és a képességfejlesztést érintő kétoldalú együttműködés elmélyítésével, azzal a céllal, hogy az Európai Ipari és Technológiai Védelmi Bázis (EDTIB) megerősödjék, többek között az Európai Védelmi Ügynökség keretében.
3. Gazdasági, energetikai és környezetvédelmi együttműködés Korszakváltás zajlott le a magyar-francia gazdasági kapcsolatokban. Az elmúlt években minden területen jelentős és példaértékű előrelépésnek lehettünk tanúi. Franciaország jelentősen hozzájárul Magyarország sikeres gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A Magyar Gazdasági Év Franciaországban (2005-2006) és a Francia Gazdasági Év Magyarországon (2007-2008) programsorozatnak köszönhetően az egyre szorosabbá váló gazdasági kapcsolatok és a nagyarányú befektetések döntő mértékben és hosszú távon megszilárdítják a két ország kötődését. Magyarország és Franciaország érdekei az energia, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén több ponton egybeesnek. Azon akarattól vezérelve, hogy eszmecseréiket és együttműködésüket Európa versenyképességének és innovációs tevékenységének megerősítése, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem, valamint a két ország vállalatai – különösen a kis- és középvállalkozások – közötti kapcsolatok nem csak EU-s piacokon való megsokszorozásának szolgálatába állítsák, Magyarország és Franciaország megegyeznek arról, hogy közös erőfeszítéseiket a következő területekre összpontosítják: -
-
-
egy, az egyesülés felé haladó ambiciózus európai energiapolitika kifejlesztése, amely tiszteletben tartja a környezetvédelem követelményeit, és célja egyfelől az energiaforrások diverzifikációja, az energiahatékonyság és az EU energia-éghajlat csomagjának kialakítása, másfelől az EU fenntartható energiaellátása az ellátási útvonalak diverzifikációja és biztonságossá tétele, és az összeköttetések megerősítése Európában; ipari, tudományos és műszaki együttműködésük fejlesztése a kevés üvegházhatású gáz kibocsátásával járó energiák – mint a polgári célú nukleáris és a megújuló energiák – terén; a két ország versenyképességi pólusainak hálózatba állítása jövőbeni, a biotechnológiához, az életminőség javítására épülő szektorokhoz és a csúcstechnológiákhoz tartozó leányvállalatok segítségével; 3
-
-
a pénzpiacok szabályozása és átláthatósága; a strukturális alapok, azon belül is különösen az Európai Területi Együttműködés (határon átnyúló együttműködés, transznacionális együttműködés, interregionális együttműködés) komponensei felhasználásának optimalizálásához nyújtott támogatás, kölcsönös együttműködés; egy európai közlekedéspolitika kialakításának előmozdítása.
4. Mezőgazdasági együttműködés Fokozott figyelmet szentelve a mezőgazdasági kérdéseknek, a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság elkötelezik magukat, hogy karöltve munkálkodnak egy, az élelmiszerbiztonság, a vidékfejlesztés és a fenntartható fejlődés kihívásaira választ adó modern európai mezőgazdaság előmozdításáért, amely hozzájárul a világ élelmezési egyensúlyának fenntartásához. 5. Bel- és igazságügyi együttműködés A két ország örömét fejezi ki Magyarország schengeni térségbe való belépése kapcsán – amely megerősíti az európai népek közeledésének folyamatát – és teljes mértékben vállalni kívánja az új helyzet jelentette közös felelősséget. Ebben a szellemben Magyarország és Franciaország intenzívebbé szándékozik tenni kapcsolatait, az Európai Unió külső határainak védelmét és az Unió belső biztonságának megerősítéséhez szükséges eszköztárak harmonizálását érintő újabb fellépések útján. 6. Nemzetközi fejlesztési együttműködés Magyarország és Franciaország elkötelezett a Millenniumi Fejlesztési Célok eléréséhez való hozzájárulása mellett. Ebben a kontextusban a két európai hitelező elkötelezi magát a szoros együttműködés, valamint tevékenységeik koordinációjának és harmonizációjának előmozdítása mellett – a Támogatás-hatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozatban (OECD) és az Európai Fejlesztési Konszenzusban (Európai Unió) kinyilatkoztatott elvek alapján. 7. Kulturális és együttműködési partnerség A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság üdvözli a két ország magas szintű tudományos, felsőoktatási és közoktatási, nyelvi és kulturális együttműködését. Örömüket fejezik ki a „Magyart” és „Franciart” évadok sikere kapcsán, amely tanúbizonyságot tett az egymás kultúrája és művészeti gazdagsága iránti érdeklődésről és a kölcsönös megbecsülésről. A két ország közös gondolkodást kíván előmozdítani a
4
történelmi emlékezet és a kulturális identitás kérdéseiről, hogy együtt járuljanak hozzá egyfajta európai tudat kifejlődéséhez a civil társadalmakban. A két ország kulturális cserekapcsolatainak fellendítése által kapcsolatai szorosabbra fűzése mellett dönt, civil vagy tudományos események szervezésén keresztül. A műszaki együttműködést konkrét szakterületeken megvalósítandó szakértői szintű találkozók erősítik./. Párizs, 2008. május 22.
………………………… Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
………………………… Nicolas Sarkozy a Francia Köztársaság elnöke
5
Magyar-francia stratégiai partnerség Cselekvési terv
1. Politikai partnerség A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság megerősített és egyenjogú politikai együttműködés létrehozásáról állapodik meg párbeszédük intenzívebbé tétele révén, az alábbi módon: •
Rendszeres magas szintű találkozók szervezésével: rendszeres konzultációkat szerveznek többek között a külügyminiszterek, a honvédelmi miniszterek, az Európa-ügyi miniszterek, a politikai igazgatók, az európai ügyekkel megbízott igazgatók, kontinentális együttműködési igazgatók és az elemző és előrejelzési központok között.
•
A két ország miniszterei, parlamenti képviselői és magas rangú tisztviselői közötti találkozók intenzívebbé tételével.
•
Rendszeres konzultációk tartásával az elsődleges fontosságú ügyekkel kapcsolatos álláspontok közelítése érdekében, többek között az Európai Unió francia elnökségének keretében és Magyarország 2011 első félévi európai uniós elnökségének perspektívájában: -
-
a Magyarország által 2007 decemberében, elsőként ratifikált Lisszaboni Szerződés végrehajtása, többek között az Európai Külügyi Szolgálat felállításához és az EU új állandó elnökségéhez nyújtott közös támogatáson keresztül; a „Reflexiós Csoport” által folytatott elmélkedés a holnap Európájának kihívásairól; a közös politikák és finanszírozásuk jövője, a közösségi költségvetés felülvizsgálata; rövid távon a közös agrárpolitika állapotfelmérése és a 2013-tól felállítandó európai mezőgazdasági modellről való gondolkodás; az energia, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés közös politikája, valamint az éghajlatváltozás elleni harcban való együttműködés; a lisszaboni stratégia, valamint a pénzügyi és társadalmi jellegű európai kezdeményezések fejlesztésével összefüggő reformok; a pénzügyi piacok szabályozása és átláthatósága; a bővítés és a Nyugat-Balkán jövője; koherens európai szomszédságpolitika megerősítése Keleten és Délen; az EU és a nemzetközi biztonság szavatolásában részt vevő nemzetközi szervezetek együttműködésének erősítése, beleértve az EU és a NATO kapcsolatokat;
1
-
a kölcsönösségen alapuló EU-Oroszország stratégiai partnerség újbóli fellendítése.
•
A felek rendszeres és nyílt eszmecserét folytatnak az emberi jogok, továbbá a kisebbségekhez tartozó személyek jogai témakörében.
•
A nagy nemzetközi kihívásokról való megerősített párbeszéddel a közös hatásgyakorlás érdekében, összehangolt cselekvésen keresztül olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ, a WTO vagy az Európa Tanács.
•
Diplomata-csereprogramok fejlesztésével, amelyek kiterjedhetnének a két ország egyéb köztisztviselőire és közalkalmazottaira is.
2. Partnerség politikai-katonai téren és a védelem területén A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság politikai-katonai kérdésekről folytatandó, megerősített párbeszédről állapodik meg, többek között az EBVP megerősítésének elősegítése és a NATO fejlődéséről való együttes gondolkodás érdekében. A két fél elő kívánja mozdítani az együttműködés fejlesztését a válságkezelés területén, továbbá védelmi téren, különösen az alábbi területeken: •
A magyar védelmi eszköztár modernizálásának kompetenciapólusok fejlesztésén keresztül, nevezetesen: - információs és kommunikációs rendszerek; - légvédelem; - vízkezelés; - pontonhidak, átkelők építése; - civil-katonai tevékenységek.
•
Szakemberek képzése mindkét fél kapacitásainak optimalizálása érdekében egy professzionális hadseregen belül: - tisztek és tiszthelyettesek részére szervezett továbbképzéseken; - az „Erasmus” mintájára kialakított rendszer hadseregek részére.
•
Partnerség a hadiipari ágazatban: - a nemzeti fegyvergyártó cégek közötti kapcsolatokon; - a katonai kutatás területén folytatandó közös akciók, valamint - a modern haditechnikán alapuló védelmi képességek megerősítésén keresztül.
•
A válságkezelési műveletekben szerzett tapasztalatok cseréje, különös tekintettel az afrikai műveletekre.
dinamikája
közös
2
•
A francia katonai és biztonságpolitikai szaknyelv oktatása.
3. Gazdasági és mezőgazdasági partnerség A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság megállapodik gazdasági és mezőgazdasági együttműködésük fejlesztésének folytatásáról. Ügyelnek arra, hogy piacaikon vállalataik kereskedelmi forgalmának és befektetéseinek fejlődésére nézve kedvező környezetet alakítsanak ki, illetve együtt gondolkozzanak a mezőgazdaság területén, és közös stratégiai tevékenységet folytassanak az európai agrármodell új jövőjét hordozó innovatív tevékenységek és technológiák fejlesztése érdekében. Ebben a szellemiségben a két fél megerősített partnerség kialakítását kívánja előmozdítani az alábbi ágazati prioritások körül: •
Közös stratégia kidolgozása a KAP és a mezőgazdasági ágazat modernizálásának területén - Rendszeres tapasztalatcserék szakértői szinten a főbb uniós ügyek közös megközelítésének elősegítése érdekében; - A know-howk átadása a szakmabeliek között, különösképpen a borászat területén.
•
Egy új, konszolidált európai energetikai kapacitás fejlesztése a következő kihívásokat fókuszba helyező eszmecserék keretében: - Integrált európai energia – éghajlat-politika, amelynek legfőbb céljai a globális felmelegedés elleni küzdelem, az ellátás biztonsága és az ágazat versenyképessége; - Közös álláspontok keresése, többek között a 2007-2009-es európai energiapolitikai akcióterv által meghatározott főbb törvényi rendelkezésekkel kapcsolatosan (energia – éghajlat csomag, „az elektromosság és a gáz belső piacának” csomagja, uniós munkálatok); - Az energiaellátás biztonsága, a külső partnerekkel szembeni összehangolt, hatékony fellépés; - Közös kutatások indítása az energia-előrejelzéssel, alternatív energiaforrások használatával és az energiahatékonysággal kapcsolatosan.
A két fél megállapodik az intézményi, technológiai, ipari és kereskedelmi együttműködés megerősítéséről a karbonszegény energiák és az energiatakarékosság elősegítése érdekében: - Az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a CO2-kibocsátás csökkentésének bátorítása az európai EIE „ODYSSEE-MURE” projekt, valamint az új technológiákat és új anyagokat promotáló, az épületek energiahatékonyságának javítását célzó tevékenységek keretében. Ezzel
3
-
-
párhuzamosan együttműködés a rendszerirányítási és előrejelzési kérdésekben; Kutatás és fejlesztés, többek között az éghajlatváltozás elleni harc keretében a technológia legmagasabb szintjéhez hozzájáruló 7. kutatás-fejlesztési keretprogram keretében és a nukleáris energia területén (a CEA – Francia Atomenergia Bizottság – és a Magyar Tudományos Akadémia közötti egyezmény, többek között a tudományos szakemberek meghívásának és tapasztalatcseréinek köszönhetően); A nukleáris energia használata: közös projektek kidolgozása a magyarországi nukleáris alapú villamosenergia-termelés fejlesztésének végrehajtása keretében, mind a reaktor, mind pedig a fűtőanyag oldalról, a munkaerő képzése, együttműködés a nukleáris biztonság területén.
•
Európai technológiai és ipari kapacitás fellendítésének elősegítése egy versenyképességi pólusok közötti partnerség révén, az alábbi kiválósági területeken: - biotechnológia, környezetvédelem és megújuló energiák; - egészség és életminőség, gyógyszeripar; - nanotechnológia, autó- és gépipar.
•
Támogatás a strukturális alapok felhasználásának optimalizálásához: a strukturális alapokkal kapcsolatos csereprogramok: a tapasztalatcserét kínáló DIACT/CEES/FCI partnerség, valamint az IPA, ENPI országoknak nyújtott ikerintézményi (twinning), illetve egyéb támogatási programokban való együttműködés.
•
Közös fellépés a nemzetközi pénzpiacok megerősített átláthatóságának és szabályozásának érdekében.
•
Európai közlekedéspolitika kialakításának elősegítése: - a közlekedési módok összehangolásának optimalizálását célzó európai politika támogatása, mely összehangolásnak a főbb céljai a fenntartható mobilitás növelése, a biztonság és az ágazat versenyképessége; - a TEN (transzeurópai közlekedési hálózat) partnerség fejlesztése és más nagy infrastrukturális projektek, - infrastrukturális projektek innovatív pénzügyi megoldásainak előmozdítása: tapasztalatcsere a Public Private Partnership (PPP) keretében megvalósuló koncessziókról; - az energiaüggyel, a környezetvédelemmel és a közlekedéssel foglalkozó magyar és francia minisztériumok közötti kapcsolatok intézményesítése olyan jegyzőkönyv vagy megállapodás aláírásával, amely által meghatározható néhány elsődleges fontosságú tevékenység; - területfejlesztési műveleteknél az ingatlanokat érintő szempontok figyelembe vétele (beépítettség vagy infrastruktúrák szempontjából) annak érdekében, hogy kezdeti stádiumban is megvédjék a többek között az EU segítségével finanszírozott fontosabb befektetési programokat; - az Európai Bizottság városi közlekedésről szóló zöld könyvének meghatározott irányvonalai mentén az intézményi együttműködések
4
-
fejlesztése a jó gyakorlati megoldások és tapasztalatok egymás közti terjesztése érdekében; A környezetkímélő közlekedés részarányának növelése érdekében tett intézkedések tervezésének, megvalósításának és ellenőrzésének tapasztalatcseréje.
4. Partnerség a bel- és igazságügyi együttműködés területén, valamint a schengeni övezet keretében A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság megállapodnak együttműködésük megerősítéséről a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, ideértve a bevándorlási kérdéseket is. A schengeni térség keretében a két fél következőket határozza el: • • •
a külső határok felügyeletére rendelt hivatalnokok képzésének kiegészítése (a schengeni szabályozás megszilárdítása, okirat-hamisítás, repülőterek ellenőrzése); a rendőrségi és vámügyi együttműködési központok szerepének felértékelése; a létező eszközök és intézmények (Europol, Frontex, a határon intézkedő csoportok, rendőrségi vezetők munkacsoportja, Európai Rendőrakadémia) megszilárdításának és hatékony működésének elősegítése.
A két fél megállapodik abban is, hogy: • • • •
megerősítik a műveleti együttműködést az illegális bevándorlás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatban; a rendfenntartási módszerekről és technológiákról, valamint a tüntetések és közösségi események biztosításáról specifikus képzési tevékenységet folytatnak; folytatják egy kétoldalú együttműködési megállapodás-tervezet előkészítését a polgári biztonság területén és előmozdítják az európai bevetési kapacitások megerősítését rendkívüli esetekben; kölcsönös eszmecserét folytatnak a külföldiek integrációját célzó intézkedések, megoldások tárgykörében.
A két fél tanulmányozni fogja, hogyan működhetnének együtt az illegális foglalkoztatás elleni harc területén. Figyelemmel a francia hatóságoknak a pénzmosás elleni fellépésben szerzett kivételes tapasztalataira, fontos magyar és uniós érdek fűződik a legjobb francia gyakorlatok megismeréséhez és azoknak a magyar rendszerbe történő beépítéséhez. Folytatják a jogi együttműködést, együtt dolgozva többek között a decentralizált együttműködési csoportok fenntartásán és fejlesztésén a bírósági hét keretében.
5
A két fél folytatja és továbbfejleszti az igazságügyi minisztériumok mint egyes családjogi tárgyú közösségi rendeletek és nemzetközi egyezmények központi hatóságai közötti együttműködést. A felek elhatározzák továbbá a közigazgatási és a bírósági eljárások korszerűsítését, az elektronikus eljárások elterjesztését, az elektronikus banki szolgáltatások elterjesztésének ösztönzését. 5. Nemzetközi fejlesztési együttműködési partnerség Magyarország és Franciaország megállapodik fejlesztéspolitikájuk fokozott összehangolásáról, többek között az Európai Unió magyar elnöksége fejlesztési prioritásainak előkészítésekor. A felek kinyilvánítják a közös álláspontok előmozdítása iránti szándékukat a fejlesztési támogatással kapcsolatos európai stratégiák meghatározását célzó viták során (az Európai Fejlesztési Alap és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében), valamint a közös finanszírozású projektek harmadik országban való megvalósítása iránti szándékukat. A felek elkötelezik magukat többek között együttműködésük megerősítése mellett a szub-szaharai országokban. Különös figyelmet szentelnek majd a fenntartható fejlődésnek, a vízgazdálkodásnak és a környezetvédelemnek. 6. Kulturális és együttműködési partnerség A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság megállapodnak a tudományos, egyetemi, oktatási, nyelvi és kulturális együttműködés megerősítéséről, valamint ennek az Európai Unió magyar elnöksége előkészítésével összefüggő kiszélesítéséről. A két partner különösen a következő prioritási területeken kívánja az együttműködést ösztönözni: •
Az Európai Unió magyar elnöksége előkészítésének strukturált támogatása: - a tisztviselők közötti tapasztalatcsere, a központi közigazgatás szakértőinek az elnökségi szakértői csereprogram keretében történő fogadása; - az elindított francia szaknyelvi program továbbfejlesztése, illetve - az uniós kihívásokról és tárgyalási technikákról szóló konferenciák és szemináriumok szervezése révén.
•
Látványos kulturális események, többek között a nagyobb múzeumok, könyvtárak és zenei intézmények közötti partnerségek és a 2011-ben, a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából elindítandó Liszt-év keretében.
6
•
Közös kutatási munkák és reflexiós ciklusok történészek és egyetemi oktatók között az európai emlékezethez és identitáshoz, a kisebbségek Európában elfoglalt helyéhez és a szomszédos országok közötti megbékélési és közeledési folyamatokhoz köthetően.
•
Specifikus közigazgatási együttműködések az egészségügy, a környezetvédelem és az urbanizáció területén. +++
Ez a cselekvési terv bármikor aktualizálható a nemzeti és az uniós prioritások függvényében, az európai projekt gazdagításához való közös hozzájárulás érdekében./. Párizs, 2008. május 22.
………………………… Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
………………………… Nicolas Sarkozy a Francia Köztársaság elnöke
7
