613 .
III. 1990 – 92: Az Európai Megállapodás, avagy Társulási Szerzôdés (TSZ)
T á r g y a l á s o k : 1991. február - 1991. november A l á í r á s : 1991. december 16. H a t á l y b a l é p é s : 1992. március 1 („Interim Megállapodás, az áruk szabad áramlását szabályozó rendelkezésekrôl), ill. 1994. január 1. (az egész Szerzôdés) a ) A T S Z t a r t a l m a (119 cikk) Preambulum: politikai szándékok + egyoldalú magyar nyilatkozat a teljes jogú tagságról (mint végsô cél) 1. cikk. A társulás céljai (7): - keretek a politikai párbeszédre, - szabadker. térség fokozatos megteremtése, - haladás a többi EK-szabadság felé, - új szabályok, intézmények és gyakorlat megteremtése Mo EK-integrációja jegyében, - a gazdasági, pénzügyi, és kultúrális együttmûködés lehetô legszélesebb alapjainak támogatása, - Mo törekvéseinek támogatása a gazdaság fejlesztésében és piacgazdasági átalakulásában, - a társulás intézményeinek megteremtése. I. Cím: Politikai együttmûködés (2 – 5. cikk) Társulási Tanács, Parlamenti Társulási Bizottságok életrehívása, stb. II. Cím: Általános elvek (6. cikk) Maximum 10 évre szóló átmeneti idôszak, elvileg 2 x 5 évers szakaszokra osztva, + folyamatos monitoring (egyrészt: a megállapodás teljesítése felett, másrészt Mo piacgazdasági átalakulása felett!), 5 év után általános felülvizsgálat, a második félidôszakra szóló esetleges változtatásokról (kivéve a III. cikknek az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezéseit) III. Cím: Az áruk szabad áramlása (7 – 37. cikk) Alapelv: aszimmetria (az EK gyorsabban bontja le az importakadályait, mint Magyarország), éspedig: Az EK ipari importvámok 5 év alatt, a magyar importvámok 10 év alatt fokozatosan szûnnek meg Minden egyéb adminisztratív és pénzügyi korlátozás és illeték fokozatos felszámolása Kivételes rendelkezések az „érzékeny termékekre” az EK-ban, viszont a magyar „születô iparokra” kivételes átmeneti kedvezmények lehetôsége Technikai kérdések (terméklisták, származásigazolás és dokumentumai, fuvar- és egyéb okmányok, stb) Mezôgazdasági termékek: kölcsönös importkvóták és kontingensek, termékek szerint részletezve, az elsô 3 évre lefölözéscsökkentések, évenkénti felülvizsgálat lehetôségével Elvi megállapodás a speciális importterhek vámosításáról (vö. Uruguay forduló) Vitás kérdések rendezése Származási szabályok IV. Cím: A munkaerô, letelepedés és a szolgáltatások áramlása (38 – 39. cikk)
Személyek: tagországi hatáskör lévén, az egyes tagországokkal egyénileg kötött megállapodások szerint, 5 év múlva felülvizsgálható Vállalatok, vállalkozások letelepedése: EGK-ban a megállapodás életbe lépésétôl, Mo-n annak 5. évétôl szabad vállalkozás és letelepedés (bizonyos kivételektôl eltekintve, a helyi szabályozás szintjén: ilyen Mo-n a restrukturáción átmenô ágazatok, súlyos problémákkal terhelt ágazatok, mint pl. szociális problémák, hazai cégek drasztikus hazai piaxvesztése, új ipari tevékenységek, ezt is csak a TSZ elsô öt évében, a második felében ehhez a Társulási Tanács hozzájárulása kell) Egymás állampolgárai alkalmazásának engedélyezése bizonyos foglalkozásokban, meghatározott feltételek mellett Szolgáltatások: fokozatos piacmegnyitás, kivétel a nemzetközi tengeri fuvarozás
V: Cím: Pénzügyek, tôkemozgások, versenypolitika, egyéb rendelkezések, jogharmonizáció Folyó fizetések: az áruk, szolgáltatások, és személyek szabad áramlásával kapcsolatban szabad Tôkemozgások: szabad áramlás a 2. félidôtôl, beleértve a beruházások és abból származó profitok repatriálását, Új devizakorlátozások tilalma az EK-ban azonnal, Mo-n a TSZ második felétôl A második félidôtôl Mo alkalmazza az EK szabad tôkeforgalomra vonatkozó szabályozását, EK versenyszabályok és gyakorlat teljes és azonnali alkalmazása a kétoldalú kapcsolatokban, Mo-n az állami támogatások felülvizsgálata az elsô idôszakban, harmonizálás az EK szabályokkal (cél: áttekinthetôség / transzparencia) Új ker. korlátozó intézkedések tilalma, beleértve a pénzügyi mérleg-meggondolásokból alkalmazott intézkedéseket; ha mégis, a másik fél azonnal értesítendô, és hozzáadandó a megszüntetés menetrendje is (kivétel: beruházási és repatriálási átutalások, ahol semmiféle korlátozás nem alkalmazható) Az ipari, szellemi és kereskedelmi tulajdonjogok védelme: a 2. szakasztól Mo alkalmazza az EK szabályait, csatlakozik a München-i (Európai Szabadalmi) Egyezményhez, és más sokoldalú nemzetközi egyezményekhez, Közbeszerzések: magyar vállalatok számára azonnal szabad az EK-piac, EK-vállalatok számára 10 év után a magyar piac, kivéve ha Mo-on létesítettek saját céget, Jogharmonizáció Mo-n (68-70. cikk): a jövôbeli jogszabálylkotás Mo-n „amennyire csak lehet”, legyen kompatibilis az EK-éval, fô területei: o vámjogszabályok, o bankügy, o vállalati számvitel és adózás, o ipari tulajdonjogok, o a munkások munkahelyi védelme, o pénzügyi szolgáltatások, o versenyszabályok, o az emberekre vonatkozó, valamint állat- és növényegészségügyek, o élelmiszertörvény, o fogyasztóvédelem és termékfelelôsség o közvetett adózás, o technikai szabályok és normák, o közlekedés, o környezetvédelem, mindehhez az EK technikai segítséget nyújt. VI. Cím: Gazdasági együttmûködés (71 - 93. cikk)
„Kiemelt fontosságú” területei: ipar, beruházástámogatás és –védelem, ipari szabványok és konformitás, tudomány és technológia, oktatás – tréning, mezôgazdaság és az agro-ipari szektor, energia, nukleáris biztonság, környezetvédelem, vízgazdálékodás, közlekedés, telekommunikációs, postai szolgáltatások és távközlés, bankügyek, biztosítás és egyéb pénzügyi szolgáltatások, monetáris politika, számvitel és pénzügyi ellenôrzés, pénzmosás, területi fejlesztés, szociális kooperáció, idegenforgalom, kis- és középvállalkozások, információ és kommunikáció, vámügyek, statisztika, gazdasági kutatások, közigazgatás, drogok (26 terület). A felek más egyéb területekrôl is megállapodhatnak (evolutív klauzúla).
VII. Cím: Kulturális együttmûködés (94. cikk) VIII. Cím: Pénzügyi együttmûködés (95 – 100. cikk) - Átmeneti pénzügyi támogatások közösségi pénzügyi intézményektôl (EBB), részben Phare-fedezettel, részben közvetlenül, - EGK „megvizsgálja, hogy a G 24-ek, ill. az IMF keretében” Mo kérése esetén speciális támogatásban részesüljön, egy IMF által jóváhagyott konvertibilitási vagy szerkezetátalakítási program esetében, - Az EGK a pénzügyi támogatást a szükséglettel összefüggésben vizsgálja meg, - Biztosítandó a maximális transzparencia és a rendelkezésre álló források optimális hasznosítása. IX. Cím: Intézményes, általános és záró rendelkezések (101 – 119. cikk) - Társulási Tanács életrehívása, évenkénti ülésekkel - Társulási Bizottság, speciális munka- és szakértôi csoportokkal - Parlamenti Társulási Bizottság b) A m a g y a r - E G K k e r e s k e d e l m i és g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k a TSZ m e g k ö t é s e k o r Változások a kétoldalú kereskedelemben:
Hagyományos elemek (vö: a II./a) pont alattiakkal) Nagysága és dinamikája: a rendszerváltás és a KGST összeomlása (1991. december) következtében a nyugati piacok és források felértékelôdése általában
Intézményei: meghatározó a külkereskedelem de jure és a devizagazdálkodás de facto liberalizálása, ill. a „keleti nyitás” és új piacok és erôforrások feltárása Szereplôi: EK részérôl közvetlenné válik a közösségi intézmények szerepe, magyar részrôl is az állam közvetlenül szerepet
Üj elemek A vártnál lassabb lendület, de aztán erôteljes dinamizálódás, egyszeri és tartós tényezôk vegyes és sokszor ellentmondásos hatása (1990-92, pl.: hazai hiánycikkek importból való pótlása, kelet-nyugati piacátterelés, hazai fogyasztás csökkenése miatt exportorientció, konjunktúrális kereslet NyEurópában, hazai exportösztönzô rendszerek összeomlása, Forint-felértékelôdés, stb) GSP-kiterjesztés ellentmondásos hatása, majd a kölcsönös és aszimmetrikus vámleépítési menetrend 1992. márc. 1-tôl: javuló piacrajutás, új jogok és kötelezettségek Új magyar intézmények (jószándékkal, de felkészültség és kapacitás nélkül), ill. a korábbi néhány száz magyar vállalat helyett
vállal, de fokozatosan felértékelôdik mindkét fél részérôl az önállóan cselekvô vállalkozói szféra szerepe
Struktúrája: nagyobb élômunkatartalmú termékek részarányának növekedése
A meghatározó gazdasági tényezôk mûködése és hatása: rendszerváltás _ piac- és forrásfeltárás, konjunktúra, privatizáció beindulása
több ezer vállalkozó, de hiányos a felkészültségük, piacismeretük és az új szabályozókról való információk. Ezzel szemben jól felkészült EK-beli befektetôi, kereskedôi és „kincskeresô” érdeklôdés A bérmunka-konstrukció „fénykora”, a vállalatokon belüli forgalom szerepének felértékelôdése, a hagyományos és az új termékstruktúra közti fokozatos arányeltolódások, mezôgazdasági export szerepének csökkenése EGK: nyílt piacszerzés, szelektív befektetésorientáció, új termelési tényezôk bevonása Magyaro: piacátterelés (KGST összeomlása), magánvállalati érdekek, hazai támogatások fokozatos megszûnése, a „bérmunkakonstrukció” fénykora
c) Amit a Társulási Szerzôdés megoldott – és amit n e m A TSZ néhány kritikus kérdése – és ami függôben maradt
Probléma
„Megoldás”, ill. eredmény, vagy következmény
Egyoldalú szándékbejelentés ⇒ válasz ’97-ben (a csatlakozás elvi elfogadásáról) A piacgazdasági átalakulás akarása, „Két szakaszos rendezés”, egyoldalú monitorozás, ill. kilátásainak megítélése kötelezô felülvizsgálat (voluntarizmus, illúziók, és szkepticizmus kompromisszuma) ⇒ vizsgálata a 97es EU kérdôívben Vámcsökkentések elvei és Aszimmetrikus kötelezettségvállalás ⇒ „ellenmenetrendje (vö: GATT – WTO aszimmetrikus” megvalósulás átmenet) A piacrajutás feltételrendszere és Ker.pol. szabályozás, származási (eredetigazolási) menetrendje bizonyítványok Mezôgazdasági termékek Vám+lefölözéscsökkentések + növekvô kontingensek, aztán vámosítás (WTO) ⇒ ’94-ben 91-93-as forgalmi alapon (Mo számára rosszabb) Érzékeny piacok és termékek Magyar: „születô” iparok kivételezett kezelése ⇒ 18 termékre kértük, nem valósult meg EU: textil, acél, + néhány termék: menetrendszerû felszámolás Az EK belsô piacának féltése Kötelezettségvállalások a „négy szabadsággal” kapcsolatban, jogharmonizáció ⇒ 95-ös „Fehér Könyv”, 97-es kérdôív Állami támogatások Vö. fenti kompromisszum ⇒ 2. Szakaszra + Teljes jogú EK-tagság
monitorozás + közbeszerzési kötelezettségvállalás ⇒ 97-es EU-kérdôív a csatlakozás elé Gazdasági együttmûködés (új Vö: TSZ. 71-93. cikkek: 26 terület + egyéb területek megközelítéssel, kül. tek. a magyarországi befektetésekre) Jogharmonizáció (köre, prioritásai, Szûk körû azonnali kötelezettségvállalás (vámok, ellenôrzése) számvitel, ipari tulajdonjogok, bankjog), tágabb körû határidôzetlen ajánlás és készség, + technikai segítség ⇒ 97-es kérdôív, ill. 98-as tárgyalás elsô szakasza (screening) Pénzügyi támogatás l. VIII. cím (EU IMF-ben, stb, EBB-érdekeltség, transzparencia, stb) = közvetlen pénzügyi támogatási mechanizmus, vagy keret NINCS * ( ⇒ csatlakozás utáni közösségi automatizmusok) A megállapodás menedzselése l. új intézmények, kül. parlamenti „vegyesbizottság” bevonása Idôtartam, szakaszok Eredetileg 2 szakasz (l. fent) ⇒ lényegében összefolyt (elôrehozott vállalások, speciális engedmények, csatlakozási tárgyalások megkezdése) Módosítás (gyorsítás, kivételek) l. fent EK-illetékességek Eredeti modell a ’88-as szervezés ⇒ nagyobb tagországi érdekeltség miatt (és politikailag más magyar megközelítés miatt!) végig ’”kormányközi” tárgyalás, aláírás, stb – de: külön életbe léptetés (vö. Interim Megállapodás a közösségi illetékesség alá esô rendelkezésekrôl, ’92. márc. 1, ill. parlamenti jóváhagyások után teljes hatályba lépés ’94. január 1.) Közvetett vállalások CEFTA létrehozása („Visegrádi hármak”, majd Addicionális hatás kibôvülése az E-i megállapodást kötô országokkal) * TSZ-en kívüli „gentlemen’s agreement” az ún. trilaterális (Mo – EU – SzU) kereskedelem egyes részeinek (élelmiszerek, gyógyszerek) az EU által történô megfinanszírozásáról: ebbôl sem lett semmi. d) A TSZ m e g v a l ó s í t á s a : e r e d m é n y e k é s h i á n y o s s á g o k , f e s z ü l t s é g e k - Tünetek o Vártnál lassabb azonnali forgalomnövekedés (’93. végéig) o Vártnál gyorsabb termékszerkezeti átalakulás (agrár- és élelmiszerexport csökkenése, gépipari növekedése, ill. élelmiszer- és fogy. cikk-import növekedése, energiaszektor átértékelôdése), o Fordítottan aszimmetrikus piaci sikerek (kül. tek. az agrárszektorban, egyes, a vámcsökkentésekkel preferáltan érintett feldolgozott ipari termékeknél és fogyasztási cikkeknél) o Felkészültség – felkészületlenség találkozása (profizmus kontra „vállalkozói kalandorkodás”) o Az „EU-ügy” az állampolgári, vállalkozói és intézményi szinten távolról sem vált olyan prioritássá, mint amilyennek ’89-90-ben hinni lehetett volna, és ezt az alacsony szintû fontosságát a TSZ elsô két évének tapasztalatai sem tudták „felturbósítani”. -
Okok
o Egyszeri és intézményes tényezôk vegyes hatása (GSP helyett vámcsökkentések, konjunktúrahatás, bérmunka-forgalom fellendülése, árfolyam és infláció hatása, „gátszakadás”, exporttámogatási rendszerek megszûnése) o Rendszerváltás (pozitiv és negatív hatások, következmények, pl.: új vállalkozók, liberalizálás, a KGST összeomlása kereskedelmi és pénzügyi szempontból) o Téves elvárások a rendszerváltással kapcsolatban (mindkét fél részérôl, pl. hirtelen megnövekvô munkanélküliség, a hazai kereslet beszûkülése, a hazai közigazgatási és nemkormányzati intézményrendszer és vezetôi átalakulásának problémái, felkészületlenség az ország menedzselésére, helyes és hamis prioritások feszültségei, demokrácia és/kontra taxissztrájk, stb) o Külsô körülmények (lendítô, illetve fékezô hatások, pl. dinamikus tôkebefektetések, érdeklôdés, verseny az új kelet-európai piacokért, Magyarország egyértelmû relatív versenyelônyeinek vonzereje – ezzel szemben: konjunktúrális baisse, távolság, bizonytalanság, stb).
