2012. évi törvény. a Magyar Vöröskeresztről. Preambulum

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

2012. évi ………… törvény a Magyar Vöröskeresztről

Preambulum Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság, amelyet háborúk, fegyveres konfliktusok, humanitárius válságok, ember által okozott és természeti katasztrófák idején is biztosítani kell, az 1881 óta működő Magyar Vöröskereszt tevékenységének és működésének folyamatos biztosítása érdekében, a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozó, Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezményekkel, és az 1977. június 8-án aláírt I. és II., továbbá a 2006. június 19-én aláírt III. Kiegészítő Jegyzőkönyvekkel, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom 1986-ban elfogadott alapszabályával összhangban a következő törvényt alkotja. A Magyar Vöröskereszt tevékenységét a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom alapelveinek megfelelően fejti ki, amely alapelvek a következők: Emberiesség A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom, amely abból az óhajból született, hogy a harcmezők sebesültjei megkülönböztetés nélkül segítségben részesüljenek, nemzeti és nemzetközi méretekben erőfeszítéseket tesz, hogy megelőzze és enyhítse az emberi szenvedést, bárhol következzék is be. Célja az élet, az egészség védelme, az emberi személyiség tiszteletben tartása. Elősegíti a népek közötti kölcsönös megértést, barátságot, együttműködést és a tartós békét. Pártatlanság A Mozgalom a szenvedés enyhítésére törekszik, ebben csak a rászorultság mértéke szerint tesz különbséget, és elsőbbséget biztosít a legsürgősebb veszélyhelyzeteknek. Semlegesség Annak érdekében, hogy továbbra is élvezze mindenki bizalmát, ellenségeskedések során a mozgalom nem állhat egyik oldalra sem, és nem folytathat politikai, faji, vallási, illetve ideológiai természetű vitákat. Függetlenség A Mozgalom független. A nemzeti társaságok, miközben kormányaik segítői a humanitárius munkában, és alá vannak vetve országaik törvényeinek, mindig őrizzék meg önállóságukat, hogy mindenkor a Mozgalom alapelveinek megfelelően cselekedhessenek. Önkéntesség A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold önkéntes segítő mozgalom, amelynek indítéka semmiképpen sem lehet az anyagi haszonszerzés. EgységEgy országban csak egy Vöröskereszt vagy Vörösfélhold társaság lehet. Mindenki előtt nyitva kell állnia. Emberbaráti tevékenységét az ország egész területére ki kell terjesztenie. Egyetemesség A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom világméretű intézmény, amelyben minden nemzeti társaságnak egyenlő jogai vannak, egyenlő a felelősségük és a kötelességük egymás segítésében.


1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. hadifogoly: a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó 1949. augusztus 12-én kelt genfi egyezmény 4. cikkben foglaltak szerint meghatározott természetes személy. 2. jelvény: a nemzeti vöröskereszt egyesületek által az 1949. évi augusztus 12-én kelt első genfi egyezmény 44. cikkben meghatározott feltételeknek és a Vöröskereszt Nemzetközi Értekezletei által elfogadott alapelveknek megfelelő működési körben használható embléma. 3. súlyos sérelem: a halálbüntetéssel fenyegetés; a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása; a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye. 4. tisztségviselő: a Magyar Vöröskereszt elnöke, alelnökei, főigazgatója, megyei (fővárosi) elnökök, megyei (fővárosi) igazgató 5. védett személy: a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó 1949. augusztus 12-én kelt genfi egyezmény 3. valamint 4. cikkben foglaltak szerint meghatározott természetes személy.

I. Fejezet A Magyar Vöröskereszt jogállása és feladatai 2. A Magyar Vöröskereszt jogállása 2. § (1) A Magyar Vöröskereszt (a továbbiakban: MVK) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz (továbbiakban: a Mozgalom) tartozó, a Mozgalom alapelveit követő, a Genfi Egyezmények és azok kiegészítő Jegyzőkönyvei szerint, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elismerési feltételei alapján működő független, pártatlan, nemzeti humanitárius feladatokat ellátó, közhasznú jogállású szervezet. (2) Az MVK önkormányzati elven alapuló, nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület, amely az e törvényben meghatározottak szerint állami közfeladatokat is ellát. (3) Magyarországon nyilvántartásba vett más szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz nem csatlakozhat, elnevezésében vagy jelvényében az MVK-val való összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést nem használhat. (4) Az MVK működésének részletes szabályait Alapszabály rögzíti. Az Alapszabályt, illetve annak módosítását az MVK Küldöttgyűlése hagyja jóvá. 3. § (1) Az MVK feladatellátása során országos hatáskörrel rendelkezik.


(2) Az MVK működése során hatósági jogkörrel nem rendelkezik. (3) Az MVK-ra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Civil törvény), továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 3. A Magyar Vöröskereszt feladatai 4. § (1) Az MVK nemzetközi egyezményekből eredő közfeladatait az alábbiak szerint látja el: a) Alaptörvény szerinti különleges jogrend bevezetése esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, a rászorulók részére anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt bel- és külföldön; b) a fegyveres konfliktusok áldozatairól és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást nyújt; c) közreműködik a Nemzeti Tájékoztató Iroda működtetésével összefüggő feladatok ellátásában a honvédelemért felelős miniszterrel kötött együttműködési megállapodás alapján; d) fegyveres konfliktusok súlyos, természeti vagy ipari katasztrófák, továbbá tömeges migráció és egyéb humanitárius ok miatt segítséget igénylő helyzetekben eltűnt személyek felkutatására Keresőszolgálatot működtet; e) az illetékes államigazgatási szervek és oktatási intézmények felkérésére közreműködik a nemzetközi humanitárius jog terjesztésében és a humanitárius jog oktatásban történő érvényesítésében; f) fellép a nemzetközi egyezmények által védett emblémák védelme érdekében; g) az Alaptörvény szerinti különleges jogrend bevezetése esetén – a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján, az abban meghatározottak szerint – segíti a Magyar Honvédség egészségügyi alakulatait az alakulatok parancsnokának alárendeltségében a sebesültek és betegek felkutatásában és összegyűjtésében, szállításában és kezelésében, továbbá a betegségek megelőzésében, valamint a katonai egészségügyi alakulatok és intézetek ügyvitelében; h) fegyveres konfliktusok idején a hadifoglyokat és a háborúval összefüggésben őrizetben vagy felügyelet alatt tartott személyek, részére segélyeket és nemzetközi szerződésekben rögzített egyéb javakat és szolgáltatásokat nyújthat. (2) Az MVK további közfeladatai a következők: a) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat létesít és működtet; b) átmeneti szállások megteremtésével, őrzött szállások és más befogadó intézmények látogatásával és egyéb módon közreműködik az ott tartózkodó menedékkérők, menekültek és más státuszú migránsok megsegítésében, az illetékes hatóságokkal együttműködésben előmozdítja társadalmi beilleszkedésüket, integrációjukat, a családtagjaikkal való kapcsolatfelvételt, közreműködik családegyesítésükben, elősegíti önkéntes hazatérésüket;


c) egészségneveléssel, egészségfejlesztési és környezetvédelmi programokkal hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez; d) az illetékes állami szervvel kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében; (3) Az MVK közfeladatainak ellátása mellett, alaptevékenységével eredő feladatkörében eljárva a) tanfolyamok és egyéb programok szervezésével hozzájárul a társadalmi felelősségvállalás alapján nyújtandó elsősegélynyújtás ismereteinek megszerzéséhez és bővítéséhez; b) a rászorultak részére szükség szerint szociális segítséget nyújt, szociális és egészségügyi intézményeket és szolgáltatásokat működtet; c) az Országgyűlés, illetve a Kormány kérésére, a feladatkörébe tartozó kérdésekben véleményt nyilvánít; d) tudományos programokat, szakmai találkozókat, konferenciákat szervez, pályázatokat ír ki; e) az MVK költségvetésében elkülönített forrás terhére határozott időre ösztöndíjat, díjakat alapíthat, amelynek feltételeit és részletes rendjét az MVK szabályzatban állapítja meg. (4) Az MVK az általa ellátott közfeladatok teljesítésének rendjéről az érintett állami, önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodást köt, amennyiben a feladat ellátásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak. Az együttműködési megállapodás rögzíti a feladatellátás tartalmát és részletes eljárásrendjét. (5) Az MVK az Alapszabályában egyéb feladatok ellátását is vállalhatja. (6) Jogszabály további feladatokat is meghatározhat az MVK számára. II. Fejezet Személyes adatok kezelésével összefüggő tevékenységek 5. § (1) Az MVK a 4. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából az érintett hozzájárulása alapján vagy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdése alapján kezelt, a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatot – a 6. § és 7. § -ban meghatározott kivétellel – tíz évig kezeli és őrzi. (2) Az MVK által az (1) bekezdés szerint kezelhető adatok köre a következő: a) a 4. § (1) bekezdés a), valamint a 4. §. (2) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt személyeknek nyújtandó adományoknál az adomány fogadása céljából, az adományozó következő személyes adatait kezeli, önkéntes adatszolgáltatás alapján: név, lakcím, adóazonosító jel, születési hely és idő, anyja neve, személyi igazolvány száma; b) az adományok eljuttatása és a rászorultak elhelyezése céljából önkéntes adatszolgáltatás alapján: név, lakcím, az ellátáshoz és támogatáshoz szükséges egészségügyi adatok; c) az önkéntesek nyilvántartása céljából önkéntes adatszolgáltatás alapján: név, lakcím; 6. § (1) Az MVK különösen a háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti katasztrófák során eltűnt személyeket felkutatása érdekében Keresőszolgálatot működtet.


(2) A Keresőszolgálat célja a IV. Genfi Egyezmény, valamint I. Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján vagy egyéb humanitárius célból a családi kapcsolatok helyreállítása, illetve a hozzátartozók sorsának felderítése. (3) A Keresőszolgálat működtetése céljából az MVK a következő személyes adatokat igényelheti az adatot kezelő állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személytől vagy szervtől (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv): keresett személy neve, szülei neve, születési ideje, születés helye, foglalkozása, állampolgársága, családi állapota, házastársa neve, lakcíme, gyermekeinek száma, neve, lakcíme, keresett személy lakcíme, halálának helye, ideje, oka, eltemetésének helye. (4) Az (3) bekezdés alapján igényelt személyes adatot az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv haladéktalanul, díjmentesen továbbítja az MVK-nak. (5) Amennyiben a keresőszolgálati tevékenységhez szükséges és a kereső személy írásban önként hozzájárul, az MVK a következő különleges adatok kezelésére jogosult: a kereső személy faji eredete, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozása, vallásos vagy más világnézeti meggyőződése, az egészségi állapotára, kóros szenvedélyre vonatkozó adat. (6) Az MVK a Keresőszolgálat működtetése céljából kezelt személyes adatot az érintettel kapcsolatos keresőszolgálati tevékenység céljának eléréséig, ennek hiányában legfeljebb száz évig kezeli és őrzi. (7) Az MVK a Keresőszolgálat működtetése céljából kezelt személyes adatot a keresőszolgálati tevékenység eredményes előmozdítása céljából közfeladatot ellátó szervnek, más államok Vöröskereszt vagy Vörösfélhold nemzeti társaságainak, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának továbbíthatja. (8) A (7) bekezdés szerinti esetben a közfeladatot ellátó szerv részére csak olyan személyes adat továbbítható, amelynek kezelésére más törvény vagy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdése alapján jogosult. (9) Az MVK a keresés végeredményeként megszerzett adatokat csak a keresett személy hozzájárulásával adhatja ki, kivéve a keresett személy halála esetén az elhalálozott halálának helye, ideje, oka, eltemetésének helye, mely adatokat a Keresőszolgálat jogosult kiadni a hozzátartozónak. (10) Az MVK együttműködik a Magyar Honvédség központi adatkezelő szervével a háborúk áldozatainak azonosítása, a Magyar Honvédség fogvatartott, eltűnt vagy elhunyt tagjainak azonosítása, valamint a Magyar Honvédség által fogvatartott hadifoglyok és a felügyelet alatt tartott személyek azonosítása, valamint ezen személyeknek a nemzetközi egyezményekben előírt kapcsolattartása érdekében. (11) A Magyar Honvédség központi adatkezelő szerve a háborúk áldozatainak azonosítása, valamint a hadifoglyok és a felügyelet alatt tartott személyek azonosítása érdekében jogosult az MVK-tól adatszolgáltatást kérni. III. Fejezet Emblémavédelem


7. § (1) Az MVK jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, „Magyar Vöröskereszt”, vagy annak idegen nyelvű megfelelője körfelirattal. (2) A vörös kereszt megkülönböztető jelzést háború esetén az MVK azon személyzete, szállítóeszközei és javai tekintetében használható, akik vagy amelyek a sebesültek és betegek felkutatásában, összegyűjtésében, szállításában és ellátásában vesznek részt. (3) Az MVK háború idején is használhatja az (1) bekezdésben meghatározott jelvényét azzal, hogy a jelvény méreténél és elhelyezésénél fogva nem lehet összetéveszthető a Magyar Honvédség egészségügyi alakulatai által alkalmazott vörös kereszt jelzéssel. (4) Az MVK – erre vonatkozó írásbeli kérelemre – jogosult engedélyezni a betegek és sebsültek ingyenes szállítását és elhelyezését végző szervezetek részére a vörös kereszt jelzés béke idején történő használatát. (5) A jelvény a (1)-(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérő használata, vagy azt utánzó, illetve azzal összetéveszthető jelvény használata – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – szabálysértésnek, háború idején bűncselekménynek minősül. IV. Fejezet A Magyar Vöröskereszt tagjai, szervezete és működése 4. A köztestületi tagok 8. § (1) Az MVK tagjai köztestületi, pártoló és tiszteletbeli tagok. A tagokat a küldöttgyűlés választja közvetlen szavazással. (2) Az MVK köztestület tagja lehet az, aki az MVK céljaival és küldetésével egyetért, alapelveivel azonosul, valamint az önkéntes csatlakozásra vonatkozó szándékát az Alapszabályban meghatározott módon írásbeli nyilatkozattal kifejezi. , Fentiek mellett a Küldöttgyűlés döntése alapján tag lehet az, aki karitatív és humanitárius tevékenységben, illetve a humanitárius jogban kimagasló szellemi vagy gyakorlati teljesítményt tud felmutatni, illetve kiemelkedő társadalmi szolidaritást vállal. Kimagasló humanitárius szellemi vagy gyakorlati teljesítménynek minősül az adott egészségügyi, szociális vagy oktatási területen végzett karitatív, humanitárius munka által megszerzett széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen a) a hazai vagy nemzetközi humanitárius tevékenység során szerzett elismert és kimagasló szakmai gyakorlat, tapasztalat, vagy b) a humanitárius jog kutatása, fejlesztése, alkalmazása vagy oktatása során szerzett kimagasló elméleti vagy szakmai gyakorlat, vagy c) valamely állam, nemzetközi szervezet vagy civil szervezet által alapított, karitatív, humanitárius tevékenységet végzők számára is adományozható elismerésben való részesülés, vagy d) önkénteseket fogadó szervezettől kapott nyilatkozattal igazolja, hogy önkéntes tevékenységet folytatott a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény hatálya alatt. (3) Az MVK tiszteletbeli tagjává az Országos Választmány ajánlására kimagasló tevékenységért humanitárius, karitatív területen végzett tetteiért, eredményeiért, illetve


kimagasló társadalmi szolidaritásért, hazai vagy nemzetközi szinten elismert közéleti személyiség választható. (4) Az Országos Választmány ajánlására az MVK pártoló tagjává az MVK érdekében kimagasló szellemi, természetbeni vagy anyagi támogatást vállalt személy választható. (5) A tagság egyéb feltételeiről e törvény keretei között az MVK Alapszabálya rendelkezik. (6) A köztestületi tagok az Alapszabályban meghatározott mértékű tagdíjfizetésre kötelesek. (7) Amennyiben a köztestületi tag nem teljesíti a (6) bekezdésben meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét, úgy az Országos Választmány – a kötelezettségszegés tudomására jutásától számított 8 napon belül – felszólítja annak pótlására. Az eredménytelen felszólítást követően az Országos Választmány legközelebbi ülésén – az Alapszabályban meghatározott eljárás alapján – dönt a köztestületi tag pártoló taggá való átminősítéséről, illetve a tagsági jogviszony felfüggesztéséről. (8) Amennyiben a tagsági jogviszony a (7) bekezdésben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül, úgy az Országos Választmány egyidejűleg a tagsági jogviszony megszüntetését kezdeményezi a küldöttgyűlés előtt. (9) Az Országos Választmány visszavonja a tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést, amennyiben a tag a küldöttgyűlés időpontjáig eleget tesz a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének. 5. Az Országos Küldöttgyűlés 9. § (1) Az Országos Küldöttgyűlés a köztestület legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve. (2) Az Országos Küldöttgyűlést a köztestületi tagok alkotják, akik köztestületi jogaikat a küldöttgyűlésen szavazati joguk gyakorlása útján érvényesítik. (3) A z Országos Küldöttgyűlésen szavazati joggal a megyei és fővárosi szervezetek Küldöttgyűlésein négy éves ciklusra megválasztott küldöttek vesznek részt. (4) A megyei és fővárosi szervezetek minden 1000 tag után, a megyei (fővárosi) küldöttgyűlés által közvetlenül választott egy fő küldöttet delegálhatnak. Amennyiben a megyei (fővárosi) szervezet tagsága nem éri el az 1000 főt, úgy taglétszámtól függetlenül egy küldöttet jogosult delegálni. 10. § (1) Az MVK Országos Küldöttgyűlése a) jóváhagyja az MVK Alapszabályát és Eljárási Szabályzatait és szükség szerint módosítja azokat; b) megválasztja és visszahívja az MVK elnökét, alelnökeit és főigazgatóját; c) megválasztja az MVK könyvvizsgálóját; d) jóváhagyja az MVK költségvetését és költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát; e) egyes feladatainak ellátása érdekében az MVK tagjaiból munkacsoportot hozhat létre; f) a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően határoz az MVK vagyonáról; g) elfogadja vagyongazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot; h) dönt mindarról, amit jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal. 11. § (1) Az MVK szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal küldöttgyűlést tart. (2) A z Országos Küldöttgyűlést a napirend megjelölésével az MVK elnöke hívja össze.


(3) Országos Küldöttgyűlést kell tartani akkor, ha ezt a napirend megjelölésével a küldöttek egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja az Országos Küldöttgyűlés összehívásának további eseteit is. (4) Az Országos Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak. (5) Az Országos Küldöttgyűlés határozatait a jelen lévő küldöttek több mint felének szavazatával hozza, kivéve, ha az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők és az Országos Küldöttgyűlés által választandó felügyelő testületi tag megválasztásakor titkos szavazást kell tartani. (6) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a megjelent küldöttek kétharmadának szavazata szükséges. 6. A Magyar Vöröskereszt elnöke 12. § (1) Az MVK elnökét a tagok közül négy évre az Országos Küldöttgyűlés választja. (2) Az MVK elnöke legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. (3) Az elnök a tevékenységéért az Országos Küldöttgyűlésnek felel. (4) Az MVK tevékenységét az Országos Küldöttgyűlés határozatainak megfelelően, az Alapszabályban és egyéb szabályzatokban meghatározott módon az elnök irányítja és gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az MVK–t az elnök képviseli. (5) Az elnök gondoskodik – az Országos Választmány vezetőjeként – az Országos Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Feladatai egy részének ellátásával időlegesen az alelnököket is megbízhatja. (6) Az elnök irányítja az MVK költségvetés tervezésének és végrehajtásának feladatait. E feladatai során a főigazgató közreműködésével gondoskodik a költségvetési tervezés előkészítéséről, figyelemmel kíséri a tervezés folyamatának alakulását. (7) Az elnököt – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az elnököt egyedi kijelölés alapján a megyei (fővárosi) szervezet elnöke helyettesíti. (8) Az elnök – az alelnökök és Országos Választmány tagjai, valamint a főigazgató közreműködésével – gondoskodik a beszámolók, tájékoztatók összeállításáról, azoknak az Országos Választmány, majd az Országos Küldöttgyűlés elé terjesztéséről. (9) Az elnök irányítja a főigazgató tevékenységét. (10) Az elnök a saját és az Országos Választmány tevékenységéről minden évben beszámol az Országos Küldöttgyűlésnek. Az Országos Küldöttgyűlés az elnök, valamint és az Országos Választmány által készített beszámoló elfogadásáról határozatban dönt.

7. A Magyar Vöröskereszt alelnökei 13. § (1) Az elnököt feladatai ellátásában két, az Országos Küldöttgyűlés által négy évre a tagok közül választott alelnök segíti. (2) Az alelnökök legfeljebb egy alkalommal újraválaszthatók.


(3) Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladataikat. Az elnök köztestületi képviseleti feladatainak helyettesként történő ellátására az alelnökök közvetlenül, szóban vagy írásban kapnak felkérését.

8. A Magyar Vöröskereszt főigazgatója 14. § (1) A főigazgatót – négy évre – az Országos Küldöttgyűlés választja az alapszabályban meghatározott módon. (2) A főigazgató az MVK Országos Igazgatóságát vezető tisztségviselő, tevékenységéért az Országos Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, munkáját az elnök irányítja. (3) A főigazgató az Országos Küldöttgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásaival összhangban – az Alapszabályban meghatározott módon vezeti az MVK Országos Igazgatóságát. (4) A főigazgató feladatai különösen: a) részt vesz az MVK egész működését érintő elvek, programok kialakításában; b) részt vesz a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásában; c) közreműködik a tájékoztató anyagok, beszámolók kidolgozásában; d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az MVK az Országos Küldöttgyűlése és az elnöke megbízza; e) tanácskozási joggal részt vesz az Országos Választmány ülésein. (5) A főigazgató az MVK működéséről folyamatosan, a rendkívüli eseményekről azonnal köteles tájékoztatni az elnököt és az Országos Választmányt. (6) A főigazgató a tevékenységéről minden évben beszámol az Országos Küldöttgyűlésnek. Az Országos Küldöttgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatban dönt. Amennyiben az Országos Küldöttgyűlés nem fogadja el a beszámolót, úgy az Országos Küldöttgyűlés a főigazgató felmentésére jogosult. (7) A főigazgatónak az Országos Küldöttgyűlés és az Országos Választmány döntése alapján úgy kell gondoskodnia az MVK vagyonának hasznosításáról, hogy annak értéke megőrzendő, növelhető legyen és biztosítsa az MVK feladatainak teljesítését. (8) A főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat az MVK Országos Igazgatóságának munkavállalói, valamint a megyei (fővárosi) szervezetek igazgatói esetében.

9. Az Országos Választmány 15. § (1) Az MVK Országos Választmányának tagjai: az elnök, a két alelnök, és a 20 Országos Választmányi tag. Az Országos Választmány tagjává kizárólag cselekvőképes, MVK tagsággal rendelkező magyar állampolgár választható. (2) Az Országos Választmány az MVK folyamatosan működő vezető szerve, amely irányítja és ellenőrzi a szervezet munkáját. Vezetője az MVK elnöke. (3) Két Országos Küldöttgyűlés között az Országos Választmány az MVK döntéshozó testülete azzal, hogy a 10. §-ban meghatározott ügyekben kizárólag az Országos Küldöttgyűlés rendelkezik döntési jogosultsággal.


(4) Az Országos Választmány két Országos Küldöttgyűlés között a (2) bekezdés szerint hozott döntéseiről – a döntést követő első Országos Küldöttgyűlésen – az Országos Küldöttgyűlés számára beszámolni köteles. (5) Az Országos Választmány irányítja az MVK működését; a) előkészíti az MVK éves programtervét (országos akciók, munka- és segélyprogramok) és felügyeli annak végrehajtását; b) megtárgyalja az MVK egyes szervei által készített beszámolókat; c) megtárgyalja az MVK éves költségvetését és költségvetési beszámolóját; d) tartalmi vonatkozásaiban előkészíti az Országos Küldöttgyűlést, megvitatja az Országos Küldöttgyűlés napirendi javaslatát, és a javaslatot elfogadásra az Országos Küldöttgyűlés elé terjeszti; e) gondoskodik az Országos Küldöttgyűlés döntéseinek végrehajtásáról; f) tájékoztatja a felügyelő testületet az Országos Küldöttgyűlés és saját döntéseiről és azok végrehajtásáról; g) közreműködik az egyes megyei (fővárosi) szervezetek között felmerülő viták rendezésében; h) legalább öt rendes tag közös kezdeményezésére - egyetértése esetén - javaslatot tesz az Országos Küldöttgyűlésnek az alapszabállyal ellentétes tevékenységet folytató területi szervek megszüntetésére; i) dönt díjak, kitüntetések alapításáról és odaítéléséről; j) jóváhagyja a megyei (fővárosi) szervezetek SZMSZ-ét, valamint ügyrendjét; k) dönt az Országos Küldöttgyűlés összehívásáról; l) ellátja mindazon feladatokat, amelyet az Országos Küldöttgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal, m) nyilvántartásba veszi az MVK helyi szervezeteit. (6) Az Országos Választmány szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály rendelkezhet az Országos Választmány gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az Országos Választmány kötelező összehívásának eseteit. (7) Az Országos Választmány a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Országos Választmány határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. 10. A tisztségviselők és megválasztásuk 16. § (1) Az MVK tisztségviselői az Országos Választmány tagjai. (2) Az Országos Küldöttgyűlés az elnököt, az alelnököket, a főigazgatót titkos szavazással, jelen törvényben meghatározott időtartamra választja. (3) A választást – az első tisztségviselők megválasztásáról határozó alakuló Országos Küldöttgyűlés kivételével – az Országos Választmány által megbízott jelölőbizottság készíti elő. A jelölőbizottságnak területi szervezetenként egy tagja van. (4) A jelölőbizottság kidolgozza saját ügyrendjét, a tisztségviselők jelölésének eljárási szabályzatát, amelyet az Országos Választmány hagy jóvá. (5) A tisztségviselők személyére vonatkozó javaslatokat a jelölő bizottság terjeszti az Országos Küldöttgyűlés elé.


(6) A jelölőbizottság tevékenységével kapcsolatos adminisztratív munkát az MVK Országos Igazgatósága látja el. (7) A jelölőbizottság mandátuma a tisztségviselők megválasztásáig szól.

11. A Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága 17. § (1) Az MVK Országos Igazgatósága az MVK köztestületi feladatait szervező, az MVK költségvetési igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó adminisztratív szervezeti egység. (2) Az MVK Országos Igazgatósága ellátja a jelen törvényben és az alapító okiratában előírt feladatokat, valamint azokat, amelyekkel az MVK elnöke megbízza. (3) A Országos Igazgatóság feladatai különösen: a) az MVK köztestületi feladatellátásának, ehhez kapcsolódóan a választott vezetők munkájának támogatása, biztosítva ezzel a jelen törvényben meghatározott feladatok megvalósítását; b) az MVK megyei (fővárosi) szervezeteinek működéséhez szükséges döntéseket előkészítő, szervező, egybehangoló, végrehajtó és ellenőrző tevékenységet lát el; c) megteremti a köztestület tagjainak a tagságukból eredő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket; d) végrehajtja az Országos Küldöttgyűlés, az Országos Választmány, a területi szervek működésével kapcsolatos feladatokat; e) ellátja az MVK költségvetésének ügyviteli-, pénzügyi-, gazdasági feladatait; f) ellátja az MVK vagyonának kezeléséből adódó feladatokat; g) ellátja az MVK keretei között keletkező bejövő és kimenő hivatalos iratok iktatását, kezelését. (4) Az Országos Igazgatóság működésére vonatkozó részletes szabályokat az MVK Országos Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelyet az Országos Választmánya hagy jóvá, illetve módosít. (5) Az Országos Igazgatóságnál foglalkoztatottakra a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. fejezet A Magyar Vöröskereszt megyei (fővárosi), helyi szervezetei 12. Az MVK megyei (fővárosi) szervezeteinek jogállása 18. § (1) Az MVK fővárosi, megyei szervezetei tevékenységüket a főváros, illetve az adott megye közigazgatási határain belül végzik. (2) Az MVK megyei (fővárosi) szervezetei önálló szervezeti egységek. (3) A megyei (fővárosi) szervezet gazdálkodási, gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.


(4) A megyei (fővárosi) szervezet működésének részletes szabályait a választmány által elfogadott és az Országos Választmánya által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg.

13. Az MVK megyei (fővárosi) küldöttgyűlése 19. § (1) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés a megyei, fővárosi szervezet legfőbb tanácskozó, döntéshozó szerve. (2) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlésen szavazati joggal a megyei (fővárosi) szervezet hatókörében működő helyi szervezetek küldöttei vesznek részt. A helyi szervezeteket minden 250 tag után választott egy fő küldött képviselheti a megyei (fővárosi) küldöttgyűlésen. Amennyiben egy helyi szervezet tagsága nem éri el a 250 főt, úgy taglétszámtól függetlenül egy fő küldöttet jogosult delegálni. (3) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal küldöttgyűlést tart. (4) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés feladata különösen: a) megválasztja az országos Küldöttgyűlés küldötteit, b) megválasztja a megyei (fővárosi) szervezet elnökét, választmányának tagjait, c) ajánlást tesz az Országos Választmány, valamint felügyelő testület MVK által választott egy tagjának személyére, d) értékeli a megyei (fővárosi) szervezet előző évi munkáját és gazdálkodását, jóváhagyja az éves beszámolót, e) kapcsolatot tart az MVK megyei (fővárosi), valamint helyi szervezeteivel.

14. Az MVK megyei (fővárosi) szervezet elnöke 20. § (1) A megyei (fővárosi) szervezetek elnökeit – a tagok közül – az adott (fővárosi) megyei szervezet küldöttgyűlése négy évre választja – titkos szavazás útján – az SZMSZ-ben meghatározott módon. (2) A megyei (fővárosi) szervezet elnöke legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. (3) A megyei (fővárosi) szervezet elnöke tevékenységéért a megyei (fővárosi) küldöttgyűlésnek felel. A megyei (fővárosi) szervezetet az MVK Alapszabályában, valamint a megyei (fővárosi) szervezet ügyrendjében meghatározott módon az elnök irányítja és képviseli. (4) A megyei (fővárosi) szervezet elnöke az MVK elnökének felhatalmazása alapján a gazdasági kötelezettségvállalással járó ügyekben képviseleti joggal rendelkezik. (5) A megyei (fővárosi) szervezet elnökei az Országos Választmány tagjai. 15. Az MVK megyei (fővárosi) szervezet választmánya 21. § (1) A megyei (fővárosi) szervezet választmánya irányítja és ellenőrzi a szervezet munkáját. (2) Vezetője a megyei (fővárosi) szervezet elnöke.


(3) A választmánya tagjait a megyei (fővárosi) szervezet küldöttgyűlés választja az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. (4) A választmány feladatai különösen:

saját ügyrendjének kialakítása, elfogadása, az éves program és költségvetés megvitatása, jóváhagyása, közös, vagy kiemelt programok végrehajtása más megyékkel, fővárossal, nemzetközi kapcsolatok létesítése, fenntartása más nemzeti társaságok régióival, területi szerveivel, e) javaslatot, észrevételt tesz az Országos Választmánynak, a felügyelő testületnek, f) egyetértési jog gyakorlása a megyei (fővárosi) igazgató munkaviszonyának létesítése és megszüntetése esetén, g) a megyei (fővárosi) szervezet küldöttgyűlésének összehívása, az ülések előkészítése, h) a helyi szervek Alapszabály ellenes döntéseinek, határozatainak felfüggesztése, megsemmisítése, i) javaslattétel kitüntetések, elismerések adományozására, j) új helyi szervezet alakuló küldöttgyűlésének összehívása. (5) Két megyei (fővárosi) küldöttgyűlés között a választmány a megyei (fővárosi) szervezet döntéshozó testülete. (6) A választmány tagjai a megyei (fővárosi) küldöttgyűlés által választott négy tag. A választmány ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal a megyei (fővárosi) szervezet igazgatója is részt vesz. (7) A megyei (fővárosi) szervezetek részt vesznek a 4. §-ban meghatározott közfeladatok ellátásában, az MVK és a megyei (fővárosi) szervezetek között létrejött feladat-ellátási megállapodásban meghatározottak szerint. 16. Az MVK megyei (fővárosi) szervezet igazgatója a) b) c) d)

22. § (1) A megyei (fővárosi) szervezetet az igazgató irányítja. Az igazgatót a – megyei (fővárosi) szervezet választmányának egyetértése esetén – a szervezet elnöke nevezi ki négy évre. Az igazgató tevékenységéért a megyei (fővárosi) küldöttgyűlésnek felel. (2) Az igazgató tevékenységét az MVK főigazgatója irányítja és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. (3) Az igazgató irányítja a megyei (fővárosi) szervezet munkavállalóinak tevékenységét és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. (4) Az igazgató a főigazgató felhatalmazása alapján a gazdasági kötelezettségvállalással járó ügyekben képviseleti joggal rendelkezik. (6) A megyei (fővárosi) szervezet az általa ellátott feladatokat az igazgatószakmai irányítása mellett végzi. 17. Az MVK helyi szervei 23. § (1) A megyei (fővárosi) szervezet helyi szervezeteket működtethet. (2) Legalább tíz MVK tag alkothat egy helyi szervezetet, amelyek a megyei (fővárosi) szervezetek küldöttgyűléseinek jóváhagyásával kezdeményezhetik nyilvántartásba vételüket az Országos Választmánynál.


(3) A helyi szervezeteket az Országos Választmány veszi nyilvántartásba. (4) A helyi szervezetek legfőbb döntéshozó, tanácskozó testülete a küldöttgyűlés. A helyi küldöttgyűlés tagjait a helyi szervezetek delegálják a megyei (fővárosi) szervezet által jóváhagyott helyi szervezet SZMSZ-e alapján. (5) A helyi küldöttgyűlés az SZMSZ-ben meghatározottak alapján választmányt, elnököt és igazgatót választ.

VI. Fejezet A Magyar Vöröskereszt gazdálkodása és vagyona 24. § (1) Az MVK a 4. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásra jogosult. (2) Az MVK a 3. § (2) bekezdés szerinti közfeladatok ellátását az abban megjelölt tevékenységért felelős miniszter által felügyelt költségvetési fejezetben jóváhagyott előirányzat biztosítja. (3) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról az MVK évente beszámol a támogatást biztosító költségvetési fejezetet irányító szervnek, amely a költségvetési támogatás felhasználását és hatékonyságát évente köteles ellenőrizni. A beszámolóban be kell mutatni a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a közfeladatok ellátására fordított költségvetési támogatások tételes felhasználását, valamint az abból megvalósult tevékenységeket, illetve programokat. (4) Az MVK költségvetési támogatásban – ide nem értve a normatív hozzájárulást és támogatást – kizárólag akkor részesülhet, ha nincs köztartozása. (5) Az MVK elnöke, alelnökei, a főigazgatója és a megyei (fővárosi), helyi igazgatók a Civil törvény 53. § (8) bekezdésének megfelelően kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. (6) Az MVK feladatai ellátása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg. (7) Az MVK vagyonát az alábbiak képezhetik (továbbiakban együtt: vagyon): a) ingatlan, ingóság b) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági részesedés c) immateriális javak, (ideértve a szellemi tulajdont) vagyoni értékű jogok d) tárgyi eszközök e) pénzeszközök (8) Az MVK működésének és fejlesztésének elősegítésére – tulajdonába kerülő – adományokat, támogatásokat fogadhat el. (9) A 4. §-ban meghatározott feladatok megvalósításához az MVK számára felajánlott és általa elfogadott bármely pénzeszköz, továbbá bármely ingó és ingatlan dolog, amelynek pénzbeli értéke van – külön hatósági jóváhagyás nélkül – közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak minősül. (10) A vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, használatba adásáról (továbbiakban együtt hasznosítás) az Országos Választmány dönt, az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási irányelvek alapján.


(11) A vagyon hasznosításával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására az MVK a Magyar Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. A vagyonhasznosítás átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. (12) Az MVK tulajdonába az állami vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen átadott állami vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. Az ingyenesen átadott állami vagyon az MVK megszűnése esetén a Magyar Államot illeti, az az MVK hitelezői kielégítésére nem szolgálhat. (13) Az MVK gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (14) Az MVK Küldöttgyűlése által négy évre választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről.(15) Az MVK köztestületi szervezési, igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési, ellenőrzési feladatait az MVK Országos Igazgatósága végzi. (16) Az (15) bekezdés szerinti Országos Igazgatóság feladatait az MVK elnöke által kiadott alapító okirat rögzíti. (17) Az MVK működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére köteles belső ellenőrt alkalmazni. 25. § (1) Az MVK vagyonára és bevételi forrásaira különleges jogrend idején zárolási vagy maradványtartási kötelezettség nem írható elő. (2) Az MVK a 4. §-ban meghatározott közfeladatai ellátása során adó-, illeték-, és vámmentességben, kedvezményben részesülhet. (3) Az MVK számára juttatott természetbeni adományok mentesek az általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége alól.

VII. Fejezet A felügyelő testület 26. § (1) A köztestület működését, vagyonkezelését, gazdálkodását, valamint a vagyonkezelés és gazdálkodás során a jelen törvényben foglalt célok érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi. (2) A felügyelő testület egy tagját az Állami Számvevőszék elnöke, egy tagját a honvédelemért felelős miniszter, egy tagját az egészségügyért felelős miniszter, egy tagját a szociális ügyekért felelős miniszter, egy tagját az MVK magyar állampolgárságú tagjai közül az Országos Küldöttgyűlés választja meg és hívja vissza. (3) A felügyelő testület tagjainak megbízása öt évre szól. A felügyelő testület elnöke az Állami Számvevőszék elnöke által kinevezett tag. (4) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni az Országos Küldöttgyűlés és az Országos Választmány ülésének napirendjén szereplő, az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladata szempontjából jelentős valamennyi előterjesztést. (5) Az Országos Küldöttgyűlés és az Országos Választmány felkérheti a felügyelő testületet, hogy – az (1) bekezdéssel összhangban – az általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. Ezen felkérésnek a felügyelő testület köteles eleget tenni.


(6) A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MVK irataiba és könyveibe betekinthet, az MVK tagjától, tisztségviselőjétől, munkavállalójától felvilágosítást kérhet; ha szükséges, szakértőket vonhat be. A szakértő bevonásával járó költségeket az MVK viseli. (7) A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja és hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület ülése összehívásának, levezetésének, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól. (8) Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, Alapszabályt, az MVK valamely testülete döntését vagy egyébként az MVK érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével az Országos Küldöttgyűlés összehívására. (9) Amennyiben az Országos Küldöttgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, úgy az felügyelő testület köteles haladéktalanul értesíteni az ügyészséget. (10) A felügyelő testület tevékenysége során szervett tapasztalatairól évente vagy szükség szerint tájékoztatja az Országos Választmányt és évente beszámol az Országos Küldöttgyűlésnek. (11) A felügyelő testület tagja tanácskozási joggal részt vehet az MVK Országos Küldöttgyűlésén, valamint az Országos Választmány ülésein. (12) Az MVK Országos Küldöttgyűlése által választott felügyelő testületi tag megválasztásához és visszahívásához az Országos Küldöttgyűlésen megjelent köztestületi tagok egyszerű többségének szavazata szükséges. (13) Ha a felügyelő testület tagjainak száma az (1) bekezdésben meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki ülését összehívja, az elnök – akadályoztatása esetén az Országos Választmány bármely tagja – a felügyelő testület rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az Országos Választmány útján az adott felügyelő testületi tag vagy tagok kinevezésére jogosult személyt, személyeket. VIII. Fejezet Összeférhetetlenség 27. § (1) A felügyelő testület tagja nem lehet, aki a) az Országos Választmány elnöke, vagy tagja; b) az MVK-val munkavégzésre, vagy más egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll; c) az MVK cél szerinti juttatásából részesül; továbbá d) az a)-c) pontban meghatározott személyek Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozói. (2) Belső ellenőr, valamint könyvvizsgáló nem lehet az (1) bekezdés a), valamint c)-d) pontjaiban meghatározott személy.


(3) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a tudomására jutást követő nyolc napon belül tájékoztatja az Országos Választmányt. (4) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

IX. Fejezet Törvényességi ellenőrzés 28. § (1) Az MVK működése felett az ügyészség – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásának van helye. (2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy az MVK a) belső szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelne-e a jogszabályoknak; b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt, illetve az egyéb belső szabályzatokat. (3) Ha az MVK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén a) megsemmisíti az MVK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el; b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja az Országos Küldöttgyűlést, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi az Országos Küldöttgyűlést és minderről értesíti a felügyelő testületet; c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MVK működését felfüggeszti, egyidejűleg a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára – felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. d) amennyiben a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, az MVK-t megszünteti. (4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az Országos Küldöttgyűlést. Amennyiben a bíróság az elnök, vagy az Országos Választmány működését felfüggesztette, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az Országos Választmány jogkörében. (5) Az MVK feloszlatása vagy megszüntetésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

X. Fejezet Záró Rendelkezések


18. Hatálybalépés 29. § (1) Ez a törvény a – (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E törvény 1-28. §, valamint 32. § -ai az MVK alakuló ülését követő napon lép hatályba. 19. Átmeneti rendelkezések 30. § (1) A törvény hatálybalépését követő 180 napon belül – de legkorábban a (4) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott idő lejártát követő 15 nap elteltével – az MVK alakuló Országos Küldöttgyűlést tart. (2) Az alakuló Országos Küldöttgyűlés előkészítésére nyolctagú bizottság (továbbiakban Előkészítő Bizottság) alakul, amelynek tagjait a Magyar Vöröskereszt civil szervezet elnöksége kéri fel e törvény hatályba lépését követő 15 napon belül. (3) Az Előkészítő Bizottság feladata az alakuló Országos Küldöttgyűlésen részt vevők minősítése, regisztrációja. (4) Az MVK alakuló Országos Küldöttgyűlésén az 1993-ban bírósági nyilvántartásba vett Magyar Vöröskereszt civil szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2012. január 1-jén rendes tagjai voltak a civil szervezetnek és megfelelnek a 9. §-ban támasztott feltételeknek, továbbá amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül az Előkészítő Bizottság részére kinyilvánítják. (5) Az alakuló Országos Küldöttgyűlést a (4) bekezdés szerinti körben az (1) bekezdésben meghatározott időpontban az Előkészítő Bizottság hívja össze. Az alakuló Országos Küldöttgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az elnököt, a két alelnököt, a főigazgatót és a felügyelő testület egy tagját. (6) A tisztségviselők megválasztása során az e törvény hatályba lépése előtt a Magyar Vöröskereszt civil szervezet hatályos Alapszabályában irányadó választási szabályok irányadóak. Amennyiben a tisztségviselő két egymást követő ciklusban tisztséget töltött be, úgy az Alapszabály értelmében a köztestület alakuló Országos Küldöttgyűlésen nem választható. (7) Az első felügyelő testület tagjait a törvény hatályba lépését követő 120 napon belül kell kinevezni. A felügyelő testület valamennyi tagjának megválasztását követő 30 napon belül köteles ülést tartani és azon az ügyrendjét megállapítani, amelyet az alakuló ülést követő első rendes Országos Küldöttgyűlés hagy jóvá. (8) A jelen törvény értelmében létrejött Magyar Vöröskereszt jogutódja az 1881-ben létrejött Magyar Vöröskeresztnek. (9) A Magyar Vöröskereszt civil szervezetnek, valamint annak bírósági nyilvántartásba bejegyzett tagszervezetének képviselője köteles – jelen törvény hatályba lépését követő 30 napon belül – megszűntetési eljárást kezdeményezni a székhely szerint illetékes bíróságnál. 20. Módosító rendelkezés


31. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 183/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Aki közterületen, mások előtt] "b) a vöröskereszt, vörös félhold vagy vörös kristály kifejezést vagy jelvényt vagy a Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom kifejezéseit vagy jelvényeit a Magyar Honvédség vagy a Magyar Vöröskereszt engedélye nélkül jogosulatlanul használja, aki az e jelvényekre, kifejezésekre vagy szervekre utaló feliratot, jelzést ruháján, járművén vagy javain jogosulatlanul feltüntet, továbbá aki e jelvényekkel vagy kifejezésekkel összetéveszthető jelzést vagy kifejezést használ, szabálysértést követ el." 21. Hatályon kívül helyező rendelkezés 32. § Jelen törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény.

2012. évi törvény. a Magyar Vöröskeresztről. Preambulum

Recommend Documents