FÓRUÍD. Legyen a KSH könyvtára a honismereti kutatás egyik központja!

FÓRUÍD

4

Legyen a KSH könyvtára a honismereti kutatás egyik központja! A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárát 1897 óta törvényi rendelkezés folytán, a könyvkiadási statisztika szakszerű összeállítása érdekében, köteles példány illette meg a gépi sokszorosítás útján készült n y o m d a t e r m é k e k b ő l . Ezt a jogosultságot az 1929. évi törvény kiterjesztette valamennyi n y o m d a t e r m é k r e — az Országos Széchenyi Könyvtárhoz, mint első számú nemzeti könyvtárhoz hasonlóan. így a KSH K ö n y v t á r — a törvény kifejezése szerint—- „a magyar szellem . . . t e r m é k e i n e k " gyűjtőhelyévé vált. Ezt a teljes k ö r ű kötelespéldány-jogosultságot a Művelődési Minisztérium 1986. év végi rendelkezése erőteljesen megszorította, és 1987. januártól a Könyvtár — m i n t országos hatáskörű statisztikai szakkönyvtár — g y ű j t ő k ö r é b e t a r t o z ó néhány szakterületre korlátozta. Ennek következtében szükségképpen m ó d o s u l a jövőben a K ö n y v t á r tevékenysége. A nagy tömegű kötelespéldány-anyag feldolgozásával járó munka mintegy harmadára csökkenésével jelentős energia szabadul fel, ami a statisztikai szakkönyvtári teendők jobb ellátására fordítható. A Művelődési Minisztérium említett rendelkezése szerint a KSH Könyvtár az általános és szakstatisztikai művek mellett továbbra is megkapja t u d o m á n y o s célokra a közgazdaságtudomány és szociológia, a jog és politika, matematika és számítástechnika stb. területéről a köteles példányokat. A felsorolt további szakterületek k ö z ö t t szerepel a helytörténet is. Semmiképpen nem alaptalanul! A statisztika ugyanis kezdettől — X V I I I . századi indulásától, mint „államismeret", a honismeretet szolgáló tudomány. A magyarországi leíró statisztikai irányzat képviselői, Bél Mátyás grandiózus művétől K o r a b i n s z k y , Vályi, N a g y Lajos munkáin át Fényes Elekig, településenkénti részletezettségű képet adnak az ország korabeli állapotáról. Keleti Károly, a hivatalos statisztikai szolgálat megszervezője és negyedszázadon át irányítója, egyben a falukutatás megalapítójának és inspirátorának is tekinthető. Már akadémiai székfoglaló előadásában (1868) hangoztatta, nogy „ . . .nem érhetjük be általános, országos áttekintésekkel . . ." „A társadalom vizsgálatának a községig kell lehatolni" — írja 1871-ben megjelent főművében ( H a z á n k és népe). A falvakra v o n a t k o z ó legkülönbözőbb a d a t o k n a k községi m o n o g r á f i á k k á való feldolgozásával remélte leküzdeni azt az idegenkedést és k ö z ö n y t , ami az önkényuralom alatt gyűlöletessé vált statisztikával s z e m b e n országszerte megnyilvánult. „A túlcsigázott adatfeszegetés a statisztika iránt nálunk inkább elidegenedést és undort, mint v o n z ó d á s t és rokonszenvet szül" — írta Kőnek Sándor is 1860-ban. (Stat. közi. 1860. I. köt. 266. old.) Ily m ó d o n kívánt érdeklődést kelteni a közvetlen k ö r n y e z e t gazdasági-társadalmi életjelenségei iránt, felismerve, hogy sokakban természetes igény a szülő- és lakóhely megismerése, és szívesen közre is m ű k ö d n e k ilyen m u n k á b a n . Tudta, hogy a szülőföld megismeréséből fakad a ragaszkodás is h o z z á és h a g y o m á n y a i h o z , s a honismeret alapja a hazaszeretetnek is. Ugyanebben az időben a Magyar Történelmi Társulat is szorgalmazta a falusi krónikás könyvek vezetését, s a községek történetének megírását, Pesty Frigyes pedig fáradhatatlan munkával összegyűjtötte az ország minden részéből a helyneveket és rájuk vonatkozóan a n é p száján élő magyarázatokat. A kiegyezés utáni évtizedek nagy gazdasági vállalkozási láza azonban n e m kedvezett a sok aprólékos munkával, de annál kevesebb anyagi haszonnal járó f a l u k u t a t ó munkának. Csak századunkban a Magyar Gazdaszövetség kezdeményezésére, majd az első világháború után a Faluszövetség módszertani útmutatásai nyomán indult meg a kezdetben inkább csak mezőgazdasági irányú, m a j d általánosabb jellegű községleíró m o n o g r á f i á k készítése. Ennek a m u n k á n a k fellendítését volt hivatva szolgálni az 1924-ben életre hívott Magyar Szociográfiai Intézet, amely a K ö z p o n t i Statisztikai Hivatal épületében k a p o t t elhelyezést — bizonyára kellően értékelve az ezzel járó előnyöket. A Krisztics Sándor politológus egyetemi tanár vezetése alatt álló intézet — széles k ö r ű társadalomtudományi bibliográfiai tevékenység mellett — páratlan aránya a d a t g y ű j t ő munkát végzett, aminek keretében regisztrálták Magyarország tájegységeire, megyéire, városaira és községeire vonatkozóan a n y o m t a tásban és levéltárakban föllelhető adatokat. Az 1940-es évek elejéig elkészült t ö b b mint egymillió kartonból álló gyűjtemény kiegészült a KSH községenkénti részletezésű népszámlálási, népmozgalmi, gazdasági és m ű v e l ő désstatisztikai adataival 1930-ig bezárólag. Az ország más tájait meghaladó részletességgel térképezték fel a Dunántúl 7 megyéjének adatait: Baranya,

79

Tolna, Fejér, Veszprém, Zala, S o p r o n , Somogy megye m i n d e n községét, sőt elkészítették 60 Baranya megyei község monográfiáját is, hogy azok figyelembevételével megkönnyítsék bármely más község feldolgozását. Az Intézet helytörténeti bibliográfiája t ö b b mint 40 ezer katalóguscédulát tartalmazott, s mindezen kívül őrizték azokat a Közgazdasági T á j é k o z t a t ó Lapokat (3376 db), amiket a korabeli állapotokról az igazgatási apparátus igénybevételével a Belügyminisztérium készíttetett. Kár, hogy ez a nehezen felbecsülhető értékű a d a t g y ű j t e m é n y nem hasznosul a társadalmi m o z g a l o m m á terebélyesedett helyismereti kutatási m u n k á b a n . A z egykori Szociográfiai Intézet szorgos a d a t g y ű j t ő munkájának e r e d m é n y e — ha nem semmisült meg — talán a Dunántúli T u d o m á n y o s Intézet birtokában van. A statisztikának t ö b b mint két évszázados szoros kapcsolata a községenkénti részletezésű helyismereti tevékenységgel, szinte erkölcsileg kötelezi a KSH K ö n y v t á r a t ennek a f o n t o s statisztikai és bibliográfiai adattömegnek a felkutatására és a helyismereti kutatás szolgálatába állítására. E n n e k érdekében — a nemes statisztikai h a g y o m á n y o k folytatásaképpen — ki kellene egészíteni az a d a t g y ű j t e m é n y t az elmúlt évtizedek publikált és publikálatlan — a k ü l ö n b ö z ő statisztikai f ő o s z t á l y o k o n vagy esetleg már a Statisztikai Levéltárban őrzött — adatsoraikkal. J ó segítséget n y ú j t h a t ebben a m u n k á b a n éppen a KSH K ö n y v t á r kiadásában 1979-ben megjelent Agrárstatisztikai források és a helytörténeti kutatás című történeti statisztikai füzet, amely az 1970-es évekig bezárólag ismerteti azokat a statisztikai forrásokat, amik a mezőgazdasággal kapcsolatos k ö z s é g s o r o s adatokat tartalmaznak. Folytatni lehetne a Szociográfiai Intézet helytörténeti bibliográfiai gyűjtését is, és megszülethetne a magyarországi helyismereti irodalom lehető teljességre t ö r e k v ő bibliográfiája. A B o d o r Antal által az 1940-es évek elején lezárt bibliográfia és annak 1985. évi reprint kiadása — némi kiegészítésekkel — valójában csak töredéke a mind j o b b a n gazdagodó hazai helyismereti irodalomnak. A KSH K ö n y v t á r kötelespéldány-jogosultságát alaposan megnyirbáló művelődési minisztériumi rendelet szerint a helyismereti irodalom termékei a jövőben is a K ö n y v t á r b a kerülnek. Ez egyben azt is jelzi, h o g y a művelődésügyi igazgatás is a statisztikához közel állónak tekinti a honismeretet, ami viszont ösztönzést adhat — kell is, hogy a d j o n ! — arra, hogy a K S H Könyvtár a honismereti m u n k á b ó l m é l t ó m ó d o n kivegye részét. Nemcsak a helyismereti irodalmi t e r m é k e k teljességre t ö r ő gyűjtésével, rendszerezésével és feltárásával. E z a regisztráló, inkább csak passzív jellegű tevékenység aktív közreműködéssel is kiegészülhet: helyismereti kutatásokhoz — kérésre — k o n k r é t statisztikai adatsorok rendelkezésre bocsátásával, sőt esetleg — megrendelésre — önálló statisztikai községmonográfiák kidolgozásával. Ez megfelelő szakmai és társadalmilag hasznos m u n k a p r o g r a m o t adhatna a K S H Könyvtár keretei k ö z ö t t m ű k ö d ő T ö r t é n e t i Statisztikai K u t a t ó c s o port tevékenységének is. A Statisztikai Könyvtár az egész honismereti tevékenység egyik elvi-módszertani központjává válhatna, szoros kapcsolatban a mozgalmat gyakorlatilag összefogó Hazafias N é p f r o n t t a l . A Magyar Történelmi Társulat H e l y t ö r t é n e t i Szakosztályával is meg lehetne találni a megfelelő kapcsolatot, és koordinálni kellene a vidéki — megyei, városi, községi — k ö z g y ű j t e m é n y e k b e n elszigetelten folyó honismereti munkát vagy a helyismeretet bármi más m ó d o n szolgáló tevékenységet. Ismeretes, h o g y — miként az 1850-es évekbeli a b s z o l u t i z m u s után — az 1950-es évek túlhajtott, „vad", sokszor félrevezető adatgyűjtései és adatközlései következtében országszerte elég általános bizalmatlanság tapasztalható a statisztikával szemben. A vidéki honismereti k u t a t ó m u n k á n a k támogatása a KSH K ö n y v t á r részéről adatanyaggal, módszertani útmutatással stb. talán hozzájárulhat valamelyest ennek a közhangulatnak fokozatos mérséklődéséhez, s javulhat az adatszolgáltatás minősége is, ami a statisztikai munka értéke és jövője szempontjából sem teljesen k ö z ö m b ö s . A vázolt adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve és mérlegelve — úgy tűnik — minden tárgyi és személyi feltétel megvan ahhoz, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára szakkönyvtári feladatainak elmélyültebb ellátása mellett, illetve a h h o z kapcsolódva és azt közhasznúan kiteljesítve, az örvendetesen mind szélesebb körűvé, tömegessé váló — de ugyanakkor a szükséges összefogás és kellő szakmai támogatás nélküli — honismereti kutatások intézményes központjává váljék! Kápolnai Iván

Oroszlános

80

bronzcsüngő

a buda-nyéki

vadászkastély

környékéről

(Hornyák

László

rajza)

1987/

1

HONISMERET A HAZAFIAS NÍPflTOWT FOITÓWATA

A

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Adalékok a Belső Ferencváros történetéhez. Szerk: Szabó-Pap Krisztina. K i a d j a a Budapesti Városszépítő Egyesület, 1986. 509 old. Adatok a magyarországi szénbányászatról. Discussiones Nogradiensis, 2. Kiadja a N ó g r á d Megyei Múzeumok Igazgatósága. Salgótarján, 1985. 102 old. Szvircsek Ferenc: Az etesi b á n y á k létrejöttének körülményei, Zólyomi József: A falusi élet változásvizsgálatának eredményei E t e s e n , Vonsik Ilona: Adalékok E t e s politikai mozgalmaihoz, Kovács Anna: A bányászok életmódja a szókincsvizsgálat tükrében, Fúrészné Molnár Anikó: A tatabányai bányamunkások élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e i , politikai szervezettségének problémái a gazdasági világválság éveiben, Csiffáry Gergely: A X V I I I — X I X . századi szénbányászati kezdeményezések a B ü k k hegységben, Molnár László: A bányamunkásság kialakulásának n é h á n y történeti sajátossága Magyarországon a X I X . század végéig, Kovács né Bircher Erzsébet: Brenbergbánya munkásmozgalma 1867 és 1922 között, Lassan József: A műszaki fejlesztés és a bányaművelési koncentrációk alakulása a nógrádi szénmedencében, Nagy Gyula: A széntermelés minőségromlásának okai a N ó g r á d i Szénbányáknál, illetve a minőségjavítás lehetőségei és a szénrendszer összefüggései. Állami Zeneiskola — Bányász Ifjúsági — úttörő — kisdobos Fúvószenekar, 1975—1985. í r t a : Balázs Árpád, Mata/sz József, Barabás Albertné. Szerk: Kondor Ferenc. Oroszlány, 1985. 23 old. Az oroszlányi ifjúsági fúvószenekari mozgalom története. Balassa M. Iván: Báránd (Bihar m.) települése és építkezése. A Magyar Építészeti Archívum kiadványai, 1. K i a d j a a Szabadtéri N é p r a j z i Múzeum, Szentendre, 1985. 87 old. Balogh István: Dobozi István debreceni főbíró levelei gr. Károlyi Sándorhoz 1703—1709. HajdúBihar Megyei Levéltár forráskiadványai, 14. Szerk: Gazdag István. Debrecen, 1986. 80 old. Barcy Zoltán: A szabadságharc hadserege: 1848/49 katonai szervezete, egyenruhái és fegyverzete. Előszó: Katona Tamás, rajz: Somogyi Győzó. Corvina, 1986. 247 old.

Barta Boldizsár: Rövid Chronica. Bev. és sajtó alá rendezte: Ozsváthné Krankovics Ilona. Kiadja a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, D e b r e c e n , -1985. 55 old. A Barta Boldizsár által 1666-ban n y o m t a t o t t mű hasonmás kiadása. Bartha E l e k : H j z k u l t u s z . A ház a magyar folklórban. Studia folkloristica et e t h n o g r a p h i c a , 14. K L T E , Debrecen, 1986. 135 old. Bartóki József: A mezőberényi német evangélikus templom. Kiadja a nagyközségi közös tanács. Mezőberény, 1986. 119 old. Bárdos István: Az Esztergomi Képzőművészeti • Kör története. K é p s z e r k : Kollár György. K i a d j a a Petőfi Sándor Általános Művelődési K ö z p o n t . Esztergom, 1986. 58 old. + 32 kép. Bányászati Múzeum, Oroszlány. Összeállította: Szili József, f o t ó : Rimár Tibor. Kiadja az Oroszlányi Szénbányák, 1985. 40 old. Beck Zoltán: A d a t o k Biharugra, Körösnagyharsány és Zsadány népi hitvilágához. Kiadja a Békés Megyei Művelődési K ö z p o n t , Békéscsaba, 1985. 104 old. Beek Zoltán: A szárnyas királyfi. K i a d j a a Tevan A n d o r Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Békéscsaba, 1986. 69 old. Népmesék, m o n d á k , anekdoták Békés megyéből. Benke József: A Lakócsai D r á v a m e n t i Termelőszövetkezet története. K i a d j a a termelőszövetkezet. Pécs, 1985. 162 old. Beregi találkozások. S z e r k : Mező András. Kiadta a városi könyvtár, Vásárosnamény, 1986. 215 old. Berki János mesél cigány és magyar nyelven. Grabócz Gábor, Kovács Ágnes, Vekerdy József közreműködésével szerkesztette Görög Veronika. Ciganisztikai tanulmányok, 3. Kiadja az M T A Néprajzi K u t a t ó Csoportja, B u d a p e s t , 1985. 300 old.

Bethlen Miklós levelei 1—2. k. Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Jankovics József. Akadémiai Kiadó, 1986. 1500 old. Bitskey litván: P á z m á n y Péter. Magyar História. G o n d o l a t , 1986. 208 old. A X V I I . század kiemelkedő egyénisége, Pázmány Péter református erdélyi családból származott, katolizált és a jezsuita rend tagja lett. Félelmetes vitázó hírében állott, nyelvének ereje és bősége századában szinte egyedülálló volt. É l e t m ű v e a magyar nyelvű irodalom kiteljesedésének egyik jelentékeny állomása. B. K o n Tibor: A viz, a föld és az ember. Heves, 1985. 79 old. A Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat története. Bortányi György: Válságévek technikája 1929—1933. Népszerű történelem. Kossuth, 1986. 288 old. A szerző nemcsak magáról a gazdasági válságról, de az 1920-as évek végének és az 1930-as évek elejének egész Magyarországról képet ad. Bótze Sándor: K a n y a r József 70 éves. K i a d j a a Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár, 1986. 19 old. Brassói Frigyes: 25 éves az Aranyokleveles Mérnökök Köre. Kiadja a M ű s z a k i és T e r m é s z e t t u d o m á nyos Egyesületek Szövetsége. Bp. 1985. 21 old. Buda visszafoglalása, 1686. A Budapest Gyűjtemény 14 korabeli metszetének másolata. Váll. és szerk. Csomor Tibor és Faragó Tamás. Kiadja a F S Z E K , 1986. 14 k é p + 10 old. Bura László: A moldvai csángó nyelvjárás Azása. Magyar Csoportnyelvi D o l g o z a t o k , 28. S z e r k : Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási T a n s z é k e , valamint az M T A N y e l v t u d o m á n y i Intézete. Bp. 1986. 37 old. Buza Péter: Kószálunk a régi Pesten. R a j z : Sajdik Ferenc. Panoráma, 1986. 226 old. Cigányok — művelődésük. T a n u l m á n y o k H a j d ú B i h a r megyéből. S z e r k : Francz Vilmos. K i a d j a a H a j d ú - B i h a r Megyei Könyvtár. D e b r e c e n , 1986. 133 old. Czingrábcr András: K é p e k a nyolcszáz éves Zsira (Győr-Sopron m.) történetéből. Kiadja a H N F Községi Bizottsága. Zsira, 1986. 104 old. Cscrna Anna—Koczián János: E g y e d A n t a l összeírása és korrajz T o l n a Vármegyéről. Kiadja a Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd. 1986. 281 old. Csernus Lászlóné: 40 éves az úttörőmozgalom. Kia d j a a Fővárosi Szabó E r v i n K ö n y v t á r , Bp. 1986. 18 old.

Csige Katalin: Személynevek frazeológiai egységekben. Magyar Névtani D o l g o z a t o k , 62. Szerk: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport N é v k u t a t ó Munkaközössége. Bp. 1986. 51 old. Csorna Zsigmond: Nászéjszakák bora: a somlai. Mezőgazdasági, 1986. 312 old. Somló területileg ma is a legkisebb történelmi b o r v i d é k ü n k . M á r a k ö z é p k o r b a n is virágzó fehérbor-kultúrája nagy hírnevet szerzett a hegyvidéknek. A Habsburg-ház királyai és főhercegei számára a nászéjszaka előtt kötelező volt egy-egy pohár somlai bor fölhajtása, hogy fiúörökös szülessék. Csorba Csaba: II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc. Sárospataki művelődéstörténeti füzetek. K i a d j a a Comenius T a n í t ó k é p z ő Főiskola, Sárospatak — Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1986. 25 old. Csorba Csaba: Módszertani levél a történelmi pályázatok készítői számára. Kiadja a T I T BorsodA b a ú j - Z e m p l é n megyei szervezete és a BorsodA b a ú j - Z e m p l é n Megyei Levéltár. Miskolc, 1986. 8 old. Dobosy László: Gömörszőlős. Egy gömöri falu néprajzi monográfiája. Borsodi kismonográfiák, 19. Kiadja a H e r m a n O t t ó M ú z e u m . Miskolc. 1984. 82 old. Egy tiszántúli város (Kisújszállás) felszabadulása és újrakezdése. Kiadja a Magyar Történelmi T á r sulat. Bp. 1985. 114 old. Szabolcs Ottó: Előszó, Tóth András: Köszöntő, dr. Liptai Ervin: Megnyitó, dr. Korom Mihály: Az új, a népi demokratikus magyar államiság megszületése 1944-ben, Mohácsi Ottó: Szolnok megye 40 éves fejlődése, dr. Borús József : Szolnok megye felszabadítása 1944 őszének délkelet-európai h a d m ű velete során. Dr. Zádor Béla: A Magyar K o m m u nista P á r t helyi szervezeteinek megalakulása JászNagykun-Szolnok vármegyében 1944—1945-ben, dr. Kiss Kálmán: Az ú j d e m o k r a t i k u s élet szervezése és kibontakozása Kisújszálláson, Zsoldos István: A gazdasági élet megszervezésének kezdetei Kisújszálláson a felszabadulás után, dr. Szabolcs Ottó: Zárszó.

Ef-lapok. '86/5—6 Közéleti-politikai kiadvány. Kiadja a K I S Z K B E F T T . Bp. 64 old. A tartalomból: Az ifjúság politikai szocializációja, Stumpf István: Felelőtlenségben tartott diákból nem válik felelős felnőtt, N e m z e t t u d a t , politológia, szociológia (az M K K E Társadalomtudományi klubjáról), Hatalom — politika — demokrácia (beszélgetés Gombár Csaba szociológussal), Gombár Csaba: Politikai tagoltság a magyar politikai rendszerben, Komócsin Sándor: A politikai hatalom és tagoltság forrásáról, Helyünk KözépkeletE u r ó p á b a n , Mórocz Károly—Lichtenstein József: „ M i f é l e erő volt képes ezt a dolgot véghezvinni?'' (Vélemények a lakosságcseréről), Zolnay László:

Gróf Révay Józsefről, filozófiáról és háborúról, Filep Tamás: Az őrtálló szavai (Benkő Samu: őrszavak c. könyvéről), Cuth János vallomása önmagáról és az anyanyelvről, Mórocz Károly: A hűség nyelve c. pozsonyi könyvről, Vita a cigánykérdésről. Erdődy János: 1986. 251 old.

Keresztes

lobogók

alatt.

Móra,

Az esztergomi 307. Számú Ipari Szakmunkátképző Intézet ét Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola 100. tanévének évkönyve, 1884—1885, 1984—1985. Szerk: Sinkó Gyula. Kiadja az iskola, Esztergom, 1985. 180 old. A z iskolatörténeti fejezetet Ráczki János irta. Etnikum, kitebbtég, tzórvány. Confessio, 1986. 3. sz. 128 old. A tartalomból: ]oó Rudolf: Etnikum, kisebbség, szórvány, Tóth Kálmán: „ A maradék" az Ószövetségben, Papp Vilmos: Jelentés a Kerka-völgyből (Az örségi református szórványról), Gyökössy Endre: Itthon és otthon (Peremkerület, mint református szórvány), Schweitzer József: Emancipációtól — emancipációig (A hazai zsidóság történetéből), Bagi Eva: A magyar örményekről, Dobos László Gábor: A szomszédos államok magyarságának református egyházi életéről, -s -a: Borbáth Dániel: Az Erdélyi Református Egyházkerület szeretetszolgálata a XX. század első felében, Bolyki János: „A só kisebbsége" (Tőkés István: A bibliai hermeneutika története c. könyvéről), Köteles Pál: A transzilvanizmus és az erdélyi avantgarde, Benda Kálmán: A moldvai csángó magyarok, Polgárdy Géza: Megpróbáltatások könyve (Albert Gábor: Emelt fővel c. könyvéről), Imre Samu: Köszöntjük a 80 éves Szabó T. Attilát, Szabó Botond: Jakab Zsigmond farkaslaki faragóművész, Zsigmond Gyula: „ A d d vissza nekünk, Uram, a kiáltás jogát . . .!" (Sütő András: Advent a Hargitán c. színjátékáról), Hajdú D. Dénes: Magyar szórvány Nyugat-Csehországban, Bába Iván: Árnyalt töredékek (Grendel Lajos regényeinek szlovák változatáról), Székely András Bertalan: Magyar reformátusok a jugoszláviai Muravidéken, M. Takács Lajos: A kárpát-ukrajnai magyarság irodalmi életéről, Balla Gyula: Sugaras utakon (A kárpáton túli magyar nyelvű irodalom antológiája 1945—1985), Gyenge Imre: Reformátusok Burgenlandban, Nagy János: Egy taxisofőr lelkipásztor a diaszpórában (Kulifay Imre párizsi magyar református lelkészről), Pomogáts Béla: A nyugati magyar irodalomról — három tételben, Rácz István: Komjáthy Aladár: A kitántorgott egyház c. könyvéről, Üjszászy Kálmán: A magyar egyházak tevékenysége a magyar nyelv és kultúra ápolásában, Harsányi András: A magyar reformátusok élete az Egyesült Államokban és a „gyökérkeresés", Trombitás Dezső: Egyház és az újonnan jöttek (A Hollywoodi Magyar Református Egyház Los Angelesben), Petővári Ágnes: A Szerb utcától a 82. Avenue-ig (Püski Sándor egykori és mai kiadói munkássága), Medyesy László: Magyar reformátusok között DélAmerikában, Juhász Gyula: A Magyarságkutató Csoportról.

Ezer év. Arcképek a magyar történelemből. Főszerk: Pozsgay Imre. A szerk. biz. elnöke: Kállai Gyula: Szerk: Mód Aladárni. Kiadja a Hazafias Népfront, 1985. 540 old. Életünk. Szerk: Homor György és Mura József. Oroszlányi Szénbányák kiadványa. Tata, 1985. 56 old. A tatai Rákosi Mátyás Páncélos Tiszti Iskola (1952—1955) 35 hallgatójának életútja. A „Felelet" és mát vitairatok Széchenyi István a Kelet népe című könyvére. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1986. 439 old. Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól, B. Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hírlap, Fáy András: Kelet' népe nyugaton, ,,A' Kelet népe" felnyitotta szemeit egy nyugatfinak. — Az 1841—1842-ben Landerer és Hechenast által kiadott művek reprintje. A felvilágosodás jegyében. Tanulmányok H. Balázs E v a 70. születésnapjára. Szerk: Klaniczay Gábor, Poór János, Ring Éva. Kiadja az ELTE, 1985. VII, 334 old. A tartalomból: Sz. Jónás Ilona: A felvilágosodás kori tolerancia előzményeihez, Kalmár János: Az ifjú VI. Károly portréjához, Klaniczay Gábor: Gerard van Swieten és a babonák elleni harc kezdetei a Habsburg monarchiában, Pajkossy Gábor: Törekvések a magyar rendi alkotmány korszerűsítésére az 1890-es évek első felében, Poór János: Szintemelés és alkotmányosság a X V I I I — X I X . század fordulóján, Rényi Zsuzsa: A X V I I I — X I X . század forduló Angliája, mint politikai és művelődési modell a magyar kortársak számára, Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról, Tóth István György: Iskolák és analfabéták a szentgotthárdi uradalom falvaiban, Vígh Annamária: Benczúr József és a magyar jogtudomány a XVIII. század végén, Frank Tibor: Antropológia és politika, kraniológia és fajelmélet, Frank Tibor: H. Balázs Éva irodalmi munkássága. Ferenczy Miklós: Csokonai- és Lilla-emlékek Komárom megyében. Almásneszmétyi adattár. Kiadja a megyei tanács vb művelődési osztálya. Almásneszmély, 1986. 126 old. Ferenczy Miklót: Csokonai Lillája. Kiadja a H N F Komárom megyei bizottsága, Almásneszmély, 1984. 164 old. (2. jav. és bóv. kiadás.) Ficzekné Molnár Mária: Magyarlak (Vas megye) mai kereszt- és becenevei. Magyar személynévi adattár, 74. Szerk: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport N é v kutató Munkaközössége, Bp. 1986. 57 old. Frisnyák Sándor: A Szatmár-Beregi síkság, a Rétköz, a Nyírség és a Zempléni hegység X V I I I — XIX. századi földrajza. Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógus Továbbképző Intézet. Nyíregyháza, 1985. 163 old.

Gajiágó Jolán: Szentendre. Bevezető: Szakortyi Károly. Pest megyei miriikönyvek, 9. Kiadja a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Szentendre, 1985. 204 old. Gali Sándor — Szénást Éva: Új élet a homokon. Kiadja a Béke Termelőszövetkezet vezetősége, Örkény, 1985. 308 old. Az Örkényi Béke Termelőszövetkezet története. Dr. Gál József: Marcali 1867—1918. (2. Helytörténeti Füzetek. Marcali, 1985. 76 old., (soksz.) Az oktató-nevelő munka újkori intézményei, közművelődés, egészségügy. Gyergyák Krisztina: Magyarországi szarvasmarhanevek, 1985. Magyar névtani dolgozatok, 63. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Bp., 1986. 91 old. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza 2. kötet. Akadémiai Kiadó, 1986. 620 old. Györffy István: A Fekete-Kőrös völgyi magyarság. Európa, 1986. 2 1 0 old. A Fekete-Körös völgyi magyarság települése. A Fekete-Körös völgy története, A település földrajza, A magyar községek leírása (Belényes, Rézbánya, Vaskóh, Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösjánosfalva, Belényessonkolyos, Belényesújlak, Magyarremete, Tenkeszéplak, Gyanta, Magyarcséke, Kisháza, Bélfenyér, Tenke), Építkezés, Viselet, Babonás hiedelmek és szokások, Kismesterségek, Belényesi fazekasok, Fekete-Körös völgyi tájszók. Szerkesztette, a jegyzeteket írta és a fényképeket válogatta: Gy. Ruitz Izabella, a bevezető tanulmányt Györffy György irta. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIII. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1986. 227 old. Balogh István: Két város (Szeged és Debrecen) története az új monográfiák tükrében, Tóth Béla: Az 1704. évi kollégiumi törvények, Bajkó Mátyás: A református kollégiumok történetének összehasonlító vizsgálata, Szalay Emőke: Debreceni fazekasok családi kapcsolatai a X V I I I — X I X . században, Antal Péter: Végrendelkezés Debrecenben az 1820-as években, Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához (1900— 1918), Bényei Miklós: A „Margit" — Adalékdk a Debreceni Munkásotthon történetéhez, Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945—1980 között, Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei 1874—1890, Gazdag István: Adalékok a „Régi Okiratok és Levelek Tára" c. folyóirat történetéhez, Béres András: Debrecen város fekete könyve helytörténeti forrásértéke, Zoltai Lajos: Debrecen ipara és kereskedelme a XVIII. század elejéig (közli: Radics Kálmán), Gazdag István: Debrecen város történeti kronoHajdúlógiája III. 1693—1790, Bényei Miklós: Bihar megye helytörténeti irodalma, 1985.

Hajdú Gyula: Méta iskola. A Sportpropaganda Vállalat kiadása. Bp., 1986. 64 old. A sportszerű népi játékok ismertetése. Hajdú Mihály: Magyar hajónevek. Magyar névtani dolgozatok, 57. Szerk: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Bp., 1986. 53 old. Halász Péter: Klézse (Cleja) helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 58. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Bp., 1986. 48 old. A Bevezető tartalmazza a Szeret-menti csángó település rövid történetét. Haramach Gusztávné: A helytörténeti ismeretek tanítási lehetőségei az általános iskola 5 — 8 . osztályaiban Pécsett, illetve Baranya megyében. Kiadja a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs, 1985. I l l old. Harmat Péter: Vásárhely kútjairól. Kiadja a Városvédő és Szépítő Egyesület, Hódmezővásárhely, 1986 30 old. Havassy Péter: Heves megye középkori tisztségviselői. Kiadja a D o b ó István Vármúzeum, Eger, 1986. 88 old. Helyünk Európában 1—2. kötet. Szerk. és összeállította: Ring Éva. Főszerk.: Berend T. Iván. Magvető, 1986. 1312 old. Nézetek és koncepciók a XX. századi Magyarországon. A Herman O t t ó Múzeum Évkönyve X X I V . Viga Gyula közreműködésével szerkesztette: Szabadfalvi József. Miskolc, 1986. 353 old. Újváry Zoltán: Elnöki megnyitó a Herman Ottó születése 150. évfordulóján rendezett emlékülésen, Bökónyi Sándor: Herman Ottó, a természettudós, Balassa Iván: Herman Ottó, a néprajztudós, Fülep Ferenc: A régész Herman Ottó, Szabadfalvi József: Herman Ottó közéleti tevékenysége. Kozák Imre: Avató beszéd Herman Ottó emléktáblájánál, Udvari István: Kvesztára (alamizsnagyűjtés) vonatkozó XVIII. századi zempléni adatok, Kamody Miklós: Adatok Bártfa és Bártfa-fürdő postájának történetéhez, Veres László: A miskolci nyomdászat története II. (Csöglei Tóth Lajos nyomdája, 1842—1850), Dobrossy István—Iglói Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején II., B. Kovács István: Erkölcs és fegyelmezés a felsővályi egyházban a jobbágyfelszabadítás előtt, Hugyecz János: Adalékok Szemere Bertalan kormánybiztosi tevékenységéhez, Falussy József: Kísérlet az orosz főerő előrenyomulásának feltartóztatására 1849. júliusában, Bakonyi Béla: Adatok az abaújszántói csizmadiaipar múltjához, //;'. Turi József: A miskolci Gőztéglagyár Rt. Kőedény- és kályhagyára története, Szulovszky János: A gömöri anyagipar állapota 1891-ben,

Farkas Péter: Kazinczy Ferenc episztolái, Gyárfás Ágnes: Bárány Péter, egy elfelejtett literátor a felvilágosodás korából, Mizsér Lajos: Cserépfalu a X V I — X V I I . századi vezetéknevei, Páll István: Történeti adatok Taktaköz népi építkezéséhez, Kavecsánszky Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete, Balázs Géza: Égetett szeszes italok készítése és fogyasztása a KözépTisza vidéken, Viga Gyula: Nagy Pál Miklós faragott botja a Béres Béla gyűjteményben. Szabadfalvi József: A sertéstenyésztés néprajzi kutatása Magyarországon, Szikora András: Legeltetési rend Monokon a századelőn, D. Varga László: Adatok az Ung-Laborc-Latorca mellék pásztorkodásához, B. Hellebrandt Magdolna: Bronz tárgyak Ócsanálos—Várdombról, L. Wolf Mária — Simán Katalin: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentése 1984-ben. Huley Alfréd: Gerendási (Békés megye) ragadványnevek. Magyar személynévi adattárak, 72. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp. 1986. 13 old. Hungaro-Polonica. Tanulmányok a magyar—lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből. Szerk.: Kiss Gy. Csaba és Kovács István. Kiadja az M T A Irodalomtudományi Intézete. Bp. 1986. 245 old. A tartalomból: Hopp Lajos: A magyar—-lengyel múltszemlélet előzményeiről, Barta Gábor: A XVI. századi erdélyi vallási türelem kérdéséhez, Gömöri György: Báthori István lengyel király alakja a korabeli költészet tükrében, Nagy József Zsigmond: Erdély és Lengyelország az 1683-as bécsi hadjárat után, Petneki Áron: Lengyel díszövek a budapesti Iparművészeti Múzeumban, Gergely András: A magyar liberálisok hatalomra kerülése 1848-ban (bécsi holland követjelentés a forradalomról), Für Lajos: Európa első nemzetiségi törvénye, Kiss Gy. Csaba: A Kárpát-medence múlt századi nemzetiségi konfliktusai — lengyel szemmel (jegyzetek Waclaw Felczak munkáihoz), Borsi-Kálmán Béla: Alexandru loan Cuza, Mihail Kogalniceanu és a magyar emigránsok 1860—1861-ben, Heiszler Vilmos: Magyar—cseh politikai kapcsolatok a Schmerlingprovizórium idején (1861—1865), Kovács István: Jan Aleksander Fredro ismeretlen visszaemlékezései a magyarországi Lengyel Légió születéséről, Rosonczy Ildikó: A cári hadsereg tisztikarának magatartása 1849-ben Magyarországon, Szegedi Maszák Mihály: A nemzetjellem fogalmáról, Deák Ernő: A nemzetiségi kérdés európai leckéje, Bálint Csanád: A magyar régészet és a nacionalizmus, Kása László: Gyermekcsere és nyelvtanulás, Bojtár Endre. A közép-kelet európai irodalom a XIX. században, Horváth Károly: Krasinski és Madách, Pálfalvi Lajos: Kalandok, Gomborowicz novelláiról, Berkes Tamás: Lengyel historicum Gombrowicztól Mrozekig, Nagy Gáspár: Széljegyzetek Cogito úr testartásához, Göncz Árpád: Jegyzetek Zbiegnew Herbert esszékötetéhez, Csoóri Sándor: Irodalmunk rokona — Tadeusz N o w a k , Bíró Zoltán: Kapusinski két könyve a zsarnokságról.

Huszonöt évet a békéscsabai A G R O K E R . Szerk.: Botyánszki János. Békéscsaba, 1986. 39 old. 25 é v e i a tatabányai Bányász Körzeti Könyvtár: 1960—1985. összeállította: Budai Károly né. Kiadja a Tatabányai Szénbányák Vállalati Szakszervezeti Bizottsága és a Bányász Közművelődési Intézményhálózat Bányász Körzeti Könyvtára. Tatabánya, 1985. 34 old. Az ifjúság helyzete Csongrád megyében. Szerk.: Nikolényi István. Csongrád megyei politikai füzetek. Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Szeged, 1986. 73 old. Juhász József: Esztergom kisiparának története 1871—1985-ig. Kiadja a Balassa Bálint Társaság, Esztergom, 1986. 26 old Jung Károly: Táltosok, ördögök, garabonciások. Fórum, Újvidék — Gondolat, 1986. 161 old. Bevezetés a népi hiedelmek, babonák világába. Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története. Borsodi Kismonográfiák. Kiadja a Herman Ottó Múzeum, 1985. 153 old. Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. Studia folkloristica et ethnographica, 18. Kiadja a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke. Debrecen, 1986. 380 old. Keller Lajos: Mindszent története, 1700—1900. Kiadja a Somogyi könyvtár. Szeged, 1985. 189 old. Kemse. Részletek az Elsüllyedt falu a Dunántúlon c. könyvből. Szerk.: Lipp Tamás. Kiadja a Népművelési Intézet, Bp., 1986. 140 old. A Kossuth Lajos Általános Szerk.: Sinkó Lászlóné, Németh iskola, Győr, 1986. 48. old.

Iskola Ildikó.

története. Kiadja az

Kottra Mihály: Nyergesújfalu a történelem tükrében. Bevezető: Miskolczy József. Kiadja a Nagyközségi Tanács. Nyergesújfalu, 1985. 74 old. Kovács Sándor — Malatyinszky József: 20 éves a Békéscsabai Nyomdaipari Szakközépiskola. Kiadja az iskola, Békéscsaba—Gyoma, 1986. 34 old. Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Zrínyi, 1986. 288 old. A szerző részletesen leírja a honfoglalás, a kalandozások és az Árpád-ház háborúinak eseményeit. Kriza János 1911—1975. Ajánló bibliográfia. Szerk.: Róka Lászlóné. Kiadja a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár. Győr, 1986. 7 old. Ködöböcz József: Tanítóképzés Sárospatakon. A kollégiumi és középfokú képzés négy évszázada. Tankönyvkiadó, 1986. 377 old.

Környeiné Gaál E d i t : Az első világháború emlékei a népi kéziratos forrásokban és a szájhagyományban. Studia folkloristica et ethnographica, 15. KLTE, Debrecen, 1985. 203 old. Körök kora 2. Összeállította és szerkesztette: Diczházi Bertalan és B. Kiss Tamás. Kiadja a B M E Martos Flóra Kollégium 405-ös Társadalompolitikai Kör és a M K K E Társadalomtudományi Klubja, Bp., 1986. 4 0 old. (Soksz.) A 405-ös körről és a Társadalomtudományi Klubról, Egyetemi- és ifjúsági társadalompolitikai klubok és körök, B M E Társadalomtudományi Kör, Periszkóp Klub, Fiatal Szociológusok Köre, Petőfi SK Természetjáró Szakosztálya, A szakkollégiumi-, a honismereti és a társadalompolitikai klubmozgalom jelentősebb eseményei az 1985/86-os tanévben: az 1985-ös nyári találkozó Szarvason, Honismereti klubok, körök találkozója, A Rakpart klub felfüggesztéséről, Második klub, Körök kora, A társadalompolitikai körök tevékenységével kapcsolatos kérdésekre válaszol: Kopátsy Sándor, Sólyom László, Fellegi Tamás, Ács Zoltán, Csaba László, Bársony Jenő. Lackner Aladár: Gyönk, Német tájház. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 231. Bp., 1986. 16 old. A Lencsehegyi Bányaüzem építésének rövid története. Kiadja a Dorogi Szénbányák Igazgatósága, Dorog, 1985. 22 old. Levárdy Ferenc: Szombathely, Székesegyház. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 129. Bp., 1986. 16 old. Magyar és török végvárak, 1663—1684. Szerk.: Bodó Sándor és Szabó Jolán. Kiadja a Dobó Vármúzeum, Eger, 1985. 314 old. R. Várkonyi Ágnes: Török—magyar végvári rendszer és Buda ostroma az oszmán hatalom visszaszorításának terveiben, Rázsó Gyula: A magyarországi várak szerepe a Szent Liga 1684-i haditerveiben, Varga ]. János: A Kahlenbergtől az esztergomi Várhegyig, Bánkuti Imre: Buda 1684. évi ostroma, Bóka Éva: Francia vélemények Buda ostromáról, 1686, Praznovszky Mihály: Nemesi magatartásformák a török kiűzése idején, Nagy László: A X V I I . századi végvári katonaság erkölcsi-politikai arculata, Benczédi László: Dunántúli végvárak X V I I . század végi török háborúban, Szántó Imre: A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa Zala megyében, N. Kiss István: A magyarországi katonaparasztság fejlődése és hatása, Szabó Jolán: A végvárak egészségügyi ellátottsága, Csorba Csaba: X V I I . századi végváraink a veduták és a tervrajzok tükrében, Pálmány Béla: Magyar és német végvárak Nógrád vármegyében, Fodor Pál: Néhány adat a török végvári rendszer állapotáról a X V I I . század középső harmadáról, Ágoston Gábor: Az oszmán tüzérség és a magyarországi várharcok egy kiadatlan XVII. századi török krónika alapján, Gaál Attila: Török palánkvárak a buda—eszéki

út Tolna megyei szakaszán, Fenyvesi László: Az igali portya és a körmendi kótyavetye baláni tanulságai, Vass Előd: Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromzáron átjuttatott török levelek, Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon. Magyarországi magánkönyvtárak I. 1533—1657. Sajtó alá rendezte: Varga András. Kiadja az M T A Könyvtára, Bp., 1986. 259 old. Malonyay D e z s ő : A dunántúli magyar nép művészete: Veszprém, Zala, Somogy, Tolna. (A magyar nép művészete 4.) Hasonmás kiadás. Bp., 1986. 370 old. Marosi Sándor — Szilárd Jenő: Szántódpuszta és környéke természetföldrajza. Szántódi füzetek, 13. Panoráma, 1986. 105 old. Márkus Zoltán: Balatonfőkajár. Kiadja az M S Z M P helyi bizottsága. Balatonfőkajár, 1985. 137 old. Mátészalka, 1945—1985. Szerk.: Kárpáti Tibor, Farkas József. Kiadja az MSZMP Városi Bizottsága, Mátészalka, 1985. 46 old. Mátyás király levelei. Magyar Levelestár. Szépirodalmi, 1986. 224 old. Mátyás király 92 levelét válogatta a kötetbe V. Kovács Sándor, valamennyi első ízben jelenik meg magyarul. " A mezőkövesdi I. László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola jubileumi évkönyve az iskola fennállásának 75. évében: 1911—1986. Mezőkövesd, 1986. 231 old. Mezősi Gábor: A természeti környezet potenciáljának felmérése a Sajó—Bódva-köze példáján. Kiadja az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, Bp., 1986. 216 old. Mészáros E d i t : Zalacséb személynevei. Magyar személynévi adattárak, 73. Szerk.: Hajdú Miklós. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Bp., 1986. 62 old. Mochovce község népi kultúrája. írta: dr. Katarina Holbov. Fotó: K. Holbová és E. Kosuthova. Ford.: Gáspár István. Kiadta a levicei Barsi Múzeum, 1986. 7 old. és 14 kép. Egy atomerőmű építése miatt lebontásra került, Léva melletti magyar falu rövid története és hagyományai. Mohács. Tanulmányok 1526—1976. Szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc. Akadémiai, 1986. 370 old. A tanulmánykötet a mohácsi csatavesztés 350. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak kibővített, jegyzetekkel ellátott előadásait tartalmazza.

Mojzes Imre: A Kalocsai Hayneld Obszervatórium története. Kiadja az M T A Csillagászati Kutató Intézete. Bp., 1986. 139 old. Mórahalmi szövetkezők. írta: Majoros Szirák József. Kiadja a Homokkultúra szövetkezet. Mórahalom, 1986. 79 old.

Tibor, Szak-

Mura József: A Csiszár József munkásőregység története (1957—1985). Kiadja a Csiszár József munkásőregység. Tata, 1985. 86 old. Mura József: A Sallai Imre munkásőregység története. Kiadja a Sallai Imre Munkásőregység. Oroszlány, 1986. 103 old. Miinnich Ferenc: Három forradalom hőse. Zrínyi, 1986. 208 old. A Münnich Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent kötet katonai írásaiból közöl összeállítást Helés Tibor válogatásában. Nagy Géza: Fejezetek a Magyar Református Egyház XVII. századi történetéből. A Ráday Gyűjtemény Egyháztörténeti tanulmányai,.-1. Kiadja a Gyűjtemény, 1986. 302 old. Nagy Sándor: A Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet élővilága, kultúrtörténeti értékei. Kiadja a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza, 1985. 43 old. Nagyváradi Sándor — M. Szabó Miklós — Winkler László: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. Műszaki Kvk., 1986. 305 old. N e h é z esztendők krónikája 1949—1953. Szerk.: Balogh Sándor. Gondolat, 1986. 640 old. A kötetben közölt több mint 70 dokumentum átfogó képet ad a korszak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális eseményeiről. Nemesik Pál: A magyar bányamunkásság élete. Zeneműkiadó, 1986. 190 old.

zenei

40 éves a Bácsalmás és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, összeállította: Szabó Ferenc. Kiadja a szövetkezet igazgatósága, Bácsalmás, 1986. 27 old. 40 év a fogyasztási szövetkezetek történetéből. (Szerk.: Urbán László). Kiadja a Fogyasztási 1985. Szövetkezetek Országos Tanácsa, Bp., 130 old. Négy évtized szövetkezetünk életéből. Szerk.: Kovács Piroska, Német Tibor. Kiadja a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ, Szeged, 1986. 80 old. Néprajz és nyelvtudomány. Kiadja a József Attila Tudományegyetem. Szeged, 1984. 136 old. A tartalomból: Bratinka József: A palaszk orrunkról elesik vala — Egy Tinódi-szólás nyomában, Józsáné Szenáky Gyöngyi: A tehát következtetői jelentésének kialakulása a Jókai-kódexben, Mokány Sándor: Néhány új nevünk eredeté-

hez, Sz- Bozóki Margit—Szabó József : Táplálkozási hagyományok Nagykónyiban, Czinegéné Károly Anna: Dramatikus játékok a csíkmenasági lakodalomban, Dienes Erzjsébet: A kunhegyesi halotti anyakönyvek néhány tanulsága, Ferenczi Imre: Tiszaháti és felső-tiszai történeti népmondák. N é v és névkutatás. Az Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai. Szerk.: Békési Imre. Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1985. 240 old. Kristó Gyula: A Kárpát-medencei helynévanyag kontinuitásának kérdéséhez, Mező András: A helynevek vándorlása a középkorban, Hajdú Mihály: A névvé válás folyamatáról, Juhász Dezső: A tájnevek alaktanáról, Balogh László: Történelmet teremtő földrajzi nevek, Várkonyi Imre: A somogyi helységnevek típusai, különös tekintettel a foglalkozásnévből, a templom címéből és a vásártartás napjából alakult helynevekre, Hévizi Sándor: Élő helyneveink és okleveles adataink egybevetése Békés megyei példák alapján. Szabó Géza: Földrajzi nevek nyelvjáráskutatás, Pesti János: A közzététel'és a szerkesztés tapasztalatai a B M F N I. és II. kötete alapján, Mészárosné Varga Mária: A földrajzi névgyűjtemények belterületi névanyagának tanúságai, Vörös Ottó: A Zala völgyi Őrség egyelemű helyneveink hová? kérdésre felelő helyhatározó alakjaihoz, Cs. Nagy Lajos: A Budapesti Tanítóképző Főiskolán folyó névtani gyűjtőmunkák, Bachát László: A szinkron vizsgálatú ragadványnév-kutatás mai állása, Farkas Ferenc: Néhány jászsági település ragadványneveinek összevetése, Ádám Imre: A Szabolcs megyei személynévtípusok a XVI. században, Mizser Lajos: Keresztneveink néhány problémája, Szabó József: Keresztnévi eredetű közszavak Nagykónyi nyelvjárásában, Varga József: A névdivat változása és a névgyűjtés gondjai a muravidéki magyarság körében, Pesti János: Tegyünk többet a névkutatók nevelése érdekében, Soltész Katalin: Történésnevek, Ördög Ferenc: A magyar céhek patrónusválasztásának hagiográfiai, ikonográfiái és művelődéstörténeti indítékai, Vitányi Borbála: Valóság és képzelet az irodalmi névadásban, Nagy L. János: Bibliográfia Inczefi Géza nyelvtudományi munkásságáról. Nógrád megye úttörő szervezetei negyedszázados történetének kronológiája, 1946—1972. összeáll.: Nádházi Lajos. Kiadja a Magyar Úttörők Szövetségének Nógrád megyei elnöksége, Tatabánya, 1986. 134 old. Nyíregyházi szlovák („tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek II. A Jósa András Múzeum Kiadványai 19. Szerk.: Németh Péter. Nyíregyháza, 1981. 107 old. Erdész Sándor: Előszó, Páll István: Az ÉszakTiszántúl szlovák lakossága a XVIII. század elejétől az I. világháborúig, Németh Zoltán: Mikor és hogyan tanult meg magyarul a tirpák? Koma, Jan: Etnograficky vyskum slovákov-„tirpákov" na sálosoch v okoli Nyíregyházy (Néprajzi kuta-

tások a Nyíregyháza-környéki tanyákon).

„tirpák"

bokor-

Nyíregyházi szlovák („tirpák'') nyelvjárási és néprajzi emlékek III. A Jósa András Múzeum Kiadványai, 23. Szerk.: Németh Péter. Nyíregyháza, 1986. 160 old. Koma, Ján: Uvod — Előszó, Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből (1754—1824), Botik, Ján-Sigmundová, Marta: Ludovy odev tirpákov v Nyíregyháza (A nyíregyházi tirpákok néj>viselete.) Oláh Andor: „Új hold, új király". 1986. 272 old. A magyar népi orvoslás.

Gondolat,

Ordas Iván: Tolnai tájak, tolnai emberek. Riportok, újságcikkek. Kiadja a Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1986. 152 old. Oroszlány tegnap és ma. 40 éves történelmünk fontosabb eseményei. Szerk.: Mura József. Kiadja az MSZMP Városi Bizottsága és a Városi Tanács. Oroszlány, 1985. 75 old. Ozorai füzet 1935—1985. Szerk.: Vadas Ferenc. Kiadja a Béri Balogh Adám Múzeum. Szekszárd, 1986. 28 old. Palotai krónika. 1986. október. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház honismereti körének lapja. Csanádpalota, 1986. 10 old. (Soksz.) Kelemen László (21.), Komoly Pál: A királyhegyest uradalom kisvasútja, Pánczél Józsefné: Gyermekjátékok, mondókák, Asztalos P. Kálmán: Csanádpalota nevezetesebb évei, Pánczél Józsefné: Jelenünk krónikája, A. P. K.: Lomtári szavak, mondatok Palotán.

x

Pest megyei Honismereti Közlemények IV. Válogatás az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtők XI. Országos Találkozóján elhangzott előadásokból. Válogatta: dr. Morvay Péter. Szerk.: Máté György. Kiadja a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Szentendre, 1986. 96 old. Dr. Morvay Péter: Ajánlás, Juhász Antal: Néprajzi tárgyegyüttesek dokumentálásának és gyűjtésének szempontjai, Virt István: A moldvai, a zoboralji és a gyimesi magyarok temetkezési szokásai, Benedeczki Erzsébet: Az utolsó keceli garabonciás, Imre Samu: A magyar nyelvészeti kutatások — és a társadalmi nyelvjárási gyűjtések, Sebestyén Árpád: Új utak a földrajzinév gyűjtésben, Andrásfalvy Bertalan: Vitaindító (a gyűjtési feladatokról), Fejős Zoltán: Újabb néprajzi gyűjtőfeladatok, Hajdú Mihály: A néprajzi és nyelvjárási gyűjtés mai feladatai és lehetőségei, Morvay Péter: A honismereti táborok jelentősége a gyűjtőmozgalomban. Petercsák Tivadar: Népszokások Studia folkloristica et etnographica, Debrecen, 1985. 161 old.

Filkeházán. 16. K L T E ,

Pécsi István: Ó d o n házak, hajdanvolt egriek. Panoráma, 1986. 256 old. A helytörténész egri tanár és újságíró a város műemlékházaihoz fűződő történeteket és a tulajdonosok életét ismerteti. Pécsi István: Sorsfordulók Gyöngyössólymoson. Kiadja a Termelőszövetkezet, Gyöngyössólymos, 1986 . 99 old. A gyöngyössólymosi Mátra Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története. Péter László: Szerette város. Szépirodalmi, 1986. 529 old. Írások Szegedről. A polgári védelem harmincöt éve Hajdú-Bihar megyében. Szerk.: Hegedűs Gábor. Kiadja a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága. Debrecen, 1985. 284 old. Polner Zoltán: Koronával koronázzák. A makói múzeum füzetei, 48. Kiadja a Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya. Makó, 1985. 57 old. Makó környéki népi imádságok és Krisztus-legendák. Porzsolt Tibor: A magyar labdajátékok könyve. Játéktörténeti tanumányok. 1. Szerk. és a bibliográfiát összeállította: Kriston Vizi József. Előszó: Istvánfi Csaba. Kiadja a Szórakaténusz. Kecskemét, 1985. 15 + VII., + 78 old. Az 1885-ben Budapesten Aigner Lajos által kiadott mű hasonmás kiadása. Primusz Sándor: Papíripari Vállalat Lábatlani Papírgyára története. Kiadja a Gyár. Lábatlan, 1986. 31 old. Régészeti-történeti, műemléki értékek védelme a nagymarosi vízlépcső feletti térségben. Összeállította: Horváth István. Kiadja a Balassa Bálint Múzeum. Esztergom, 1985. 24 old. (Soksz.) Révész T. Mihály: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867—1875. Akadémiai, 1986. 260 old. Román internacionalisták a magyarországi Tanácsköztársaságért. összeállította: Kővágó László. Kossuth, 1986. 96 old. A Sárospataki Népfőiskola 1935—1986. Szerk.: Varga Csaba és Jakab Sándor. Kiadja az Országos Közművelődési Központ és a TIT. Bp. 1986. A kötet bevezetőjét Újszászy Kálmán, a sárospataki népfőiskolai tanfolyamok egykori kezdeményezője írta, Az előzményeket és a Pataki népfőiskola történetét Harsányi István és Kovács Károly, a népfőiskola máig tartó utóéletét Jakab Sándor dolgozta föl. A kötetben szerepelnek az egykori népfőiskola vezetőinek portréi. Egykori népfőiskolásokkal készített interjút Péterffy András filmrendező. Volt népfőiskolások, a Pataki találkozók résztvevői és közéleti személyek nyilatkoznak a Pataki

népfőiskola jelentőségéről és hatásáról, többek között: Béres Ferenc, Czine Mihály, Fekete Gyula, Huszár István, Képes Géza, Kürti László, Lázár István, Pozsgay Imre, Vitányi Iván. T ö b b írás a korszerű újjáteremtendő népfőiskoláról szól. A volt népfőiskolai hallgatók és tanárok név- és címjegyzéke mellett gazdag fotómelléklet egészíti ki a kötetet. Sipoi Jenóné Somodi Mária: A makói hagymatermesztés szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 29. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az ELT E Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az M T A Nyelvtudományi Intézete. Bp. 1986. 21 old. A soproni líceum. Szerk.: Györffy Sándor és Hunyadi Zoltán. T a n k ö n y v k i a d ó , 1986. 3 0 5 old. Fahiny Tibor: A soproni evangélikus líceum története, 1 5 5 7 — 1 9 0 0 , Györffy Sándor: A líceum a X X . század első harmadában. Kozák Lajos: A reálgimnázium-líceum tíz éve, Baráth Zoltán: A Berzsenyi Dániel Gimnázium ( 1 9 4 8 — 1 9 8 2 ) , Németh Sámuel: A soproni líceum tanulóifjúsága a X V I I I . században. Sümegi G y ö r g y — T ó t h Piroska: S z ü l ő f ö l d ü n k , a Duna-Tisza köze. Tankönyvkiadó, 1986. 3 8 0 old. Szabó Attila: H o g y a n írjam meg termelőszövetkezetem történetét? Szerk.: Egei Tibor. Kiadja a Pest Megyei Levéltár. Bp. 1985. 210 old. S z á n t ó Ferenc: A tízhetes tatabányai bányászsztrájk története, 1925. Kiadja a Tatabányai Szénbányák, 1985. 194 old. Szentiváni M i h á l y : Gyaloglat Erdélyben. Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket irta Hubert Ildikó, az eredeti kézirattal egybevetette Király László. Európa, 1986. 2 4 9 old. Székely N y e l v f ö l d r a j z i szótár, ö s s z e á l l í t o t t a : Gálf f y Mózes és Márton Gyula. Akadémiai, 1986. 450 old. A kolozsvári szerzők a székelyföldi regionális atlasz teljes anyagát gyűjtötték össze, s a kötet ennek szóföldrajzi részét tartalmazza. A z adatok Székelyföld mintegy 3 0 0 településéről származnak. S z é p Katalin: Magyarszerdahely (Zala m e g y e ) személynevei. Magyar Személynévi Adattárak, 68. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport N é v k u t a t ó M u n k a k ö zössége. Bp. 1985. 72 old. Szilágyi Miklós: Gyüjtőmódszerek és forráskritika a néprajztudományban. Foklór és etnográfia 26. Szerk.: Ujváry Zoltán és Bődi Erzsébet. Kiadja a K L T E Néprajzi Tanszék. Debrecen, 1986. 7 2 old. A visszaemlékezések gyűjtéséről, A régi fényképek helytörténeti és néprajzi forrásértéke, Vidéki hírlapok néprajzi forrásértéke, A néprajzi tárgygyűjtés — napjainkban.

Szita László: Harkány. Fürdőtörténet, 1823— 1986. Kiadja a Baranya Megyei Fürdő Vállalat. H a r k á n y , 1986. 103 old. Szoross parancsolat eljött, összeállította és az öszs z e k ö t ő szöveget írta: Soltész István. Zrínyi, 1986. 365 old. Népballadák a háborúkról és a katonákról. Szögi László: A budapesti E ö t v ö s Lóránd T u d o mányegyetem rövid története, 1 6 3 5 — 1 9 8 5 . E L T E kiadás. Bp. 1986. 6 6 old. S z ü l ő f ö l d e m Magyarország. V á l . : Erki Edit. Kossuth, 1986. 3 8 2 old. Ladányi Mihály: Ó , szülőföld, Ágh István: A világ közepe, Bárány Tamás: Hosszú utazás — négy fal között, Bárdos Pál: A második évtized, Benjámin László: Gyermekkor, Lőrinc, Angyalföld, Bertha Bulcsú: Vizek partján, Boldizsár Iván: Szülőfalum, szülővárosom, Bor Ambrus: Helyszínek, Császár. István: A múlt kövületei, Cseres Tibor: Szülőf ö l d e m ? A jelen, Csorba Győző: „ N e k e m : a város mindörökre", Csukás István: Feltörekvés gátlásokkal, Dobai Péter: Hazám a városban, Fejes Endre: N e m érdem, nem szégyen, Fekete Gyula: Bodrogparti A t h é n , Fekete Sándor: Caesar meg én a világtörténelemben, Fodor András: A hazai táj igézete, Galgóczi Erzsébet: E z e r é v , ezer ember, Garat Gábor: Szülőföldem: Tabán és Krisztinaváros, Görgey Gábor: Csendes t ű z h á n y ó k o n járva, Hernádi Gyula: Lokális korszakaim, Illés Endre: Szülőföldem a Gellérthegy, Jókai Anna: Volt egyszer egy ház, Juhász Ferenc: R ö v i d vallomás magamról. Kardos G. György: Sorsfordító pillanatok, Karinthy Ferenc: Kajakkal a D u n á n , Képes Géza: Rigófüttyre Hold táncolja el az életem, Keresztury DeZSÓ: K é t szülőföldem, Kertész Ákos: K ö v e k , KoGrandpierre Emil: Szerelmes földrajz, lozsvári László Gyula: .Két közösségből kiindulva, Imzót Ervin: Vita a szülőfölddel, Major Oltó: Budavári Te H o m i n e m , Mándy Iván: A z ácsogó. Mezei András: H o l voltam gyerek?, Módos Péter: Elfelejtett csatatéren, Molnár Géza: Szerelmem: Pesterzsébet, Nemes Nagy Ágnes: Vér, esküvő, fekete bársony, Orbán Ottó: Honnan jön a költő? Rab Zsuzsa: A h a z a h í v ó város, Rába György: A remeték: a szurdok és a hegy, Rákos Sándor: Szerelmem (második) s z ü l ő f ö l d e m : Z e b e g é n y , Ratikó József: Szűkebb hazám Magyarország, Sánta Ferenc: Három hely, Somlyó György: „ T ó fölött, ég alatt", Sötér István: Szeged, a f e l h ő k között, Szabó Magda: D e b r e c e n három arca, Szakonyi Károly : Régi nyarakon, Száraz György: T o r n y o k és temetők, Szász Imre: Sümeg, régi kikötőink, Szentkuthy Miklós: A varázskert, Szepesi Attila: Fekete farsang, Takáts Gyula: N e m játszótér, de pálya, Takács Imre: A szeretett haza, Tandori Dezső: Amerre Budapestre járok, Tatay Sándor: E m l é k e k a téli Badacsonyról, Thiery Árpad: H á z a k , hazák, világok, Thury Zsuzsa: Emlékeim, otthonaim, Tóth Eszter: O t t h o n a i m , Vas István: Elveszett otthonok, Végh Antal: A z elveszett szülőföldről, Vészi Endre: Budapesti anyakönyv.

Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az etesi b á n y a v i d é k e n . Kiadja a Nógrád Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága. Salgótarján, 1986. 117 old.

Az úttörőmozgalom 40 é v e Somogyban. D o k u m e n t u m o k , visszaemlékezések. Szerk.: Paál László. Kia d j a a KISZ Somogy Megyei Bizottsága. Kaposvár, 1986. 120 old.

Takáts Gyula: Somogyi pásztorvilág. K i a d j a a Somogy Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága. Kaposvár, 1986. 123 old.

Az úttörőmozgalom történetének kutatási módszerei. Szerk.: Derzsi Ouó. Kiadja az Ifjúsági Lapkia d ó Vállalat, 1986. 92 old.

Tardy Lajoc: Kis magyar t ö r t é n e t e k . Kozmosz Könyvek. Bp. 1986. 297 old. Az Itáliában kalandozó magyarok ivadékaitól a X I I I . századi magyar mamelukokig, Az első magyar Kínában, Különös „ t e r v " a mohácsi katasztrófa megelőzésére, Rémmesék II. Lajos és „természetes" fia körül, Leánykérőben B á t h o r y Zsigmond udvarában (1584), Bécs 1683. évi o s t r o m a és a magyarok, Svéd szemtanú a 275 év előtti romhányi csatáról, Egy jó útra tért besúgó életrajza (1768— 1813 után), A d a u p h i n (XVI. Lajos és Mária Antoinette állítólagos utódja) kicsempészése a Temple börtönből. . . . és a magyar „ B o u r b o n o k " , A hazai vándorszínészet botrányhőse, H o g y a n kerülhette el Bölöni F a r k a s Sándor a b ö r t ö n t ? , Pest-budai svéd tükör, A Zichy-gyémántok t i t k á n a k rejtélyes utóélete, Idevetődött bizánci császárfiak?, Évszázados emlékek kőben, versben, s z ó b a n , Karlovy Vary és a magyarok, Afganisztáni magyar karrier — 1919-ben.

Úttörőtörténet, 1946—1986. Kiadja a Tisza Antal Úttörőház. Szolnok, 1986. 101 old.

Tarján Lászlóné: Dél-Balaton és környéke. Kiadja a Somogy Megyei Tanács Környezet- és Természetvédelmi bizottsága, 1986. 96 old. Tilkovszky Lóránd: Bajcsy-Zsilinszky irataiból. Kiadja a Békés Megyei Tanács V. B. Tudományos-—Koordinációs Szakbizottsága. Békéscsaba, 1986. 38 old. Tízéves a Kisbéri Zeneiskola 1975—1985. Bevezető: Magdalics Gyula, Krihó Andrea. F o t ó : Polonyi Miklós. Kiadja a Városi Tanács. Kisbér, 1986. 15 old. Tóth József: Vörössipkás úttörők expedíciója Pest és Komárom megye történelmi emlékhelyein. Bevezető: Rakó József. Kiadja az Ú t t ö r ő - és Ifjúsági Ház, T a t a b á n y a , 1985. 28 old. A történelmi Vas megye helynevei, összeállította: Pethö Gyula. Kiadja a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár. Szombathely, 1986. 41 old. Trócsányi Zsolt: Wesselényi M i k l ó s hütlenségi pere: Abszolutizmus, vagy liberalizmus. Helikon, 1986. 109 old. Turai Lajos: É l e t ü n k a B a k o n y b a n . Kiadja a Gajamenti MgTsz. Csetény, 1985. 219 old. Urbán László: A földmúvesszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek négy évtizede Szolnok megyében. Kiadja a Damjanich M ú z e u m . Szolnok, 1985. 435 old.

A veszprémi Lovassy László (volt Kegyestanitórendi) Gimnázium jubileumi évkönyve, 1711— 1986. Szerk.: Dr. Kapós Károlyné. Kiadja az iskola. Veszprém, 1986. 276 old. Végh Antal: K e n y é r és vászon. Magvető, 1986. 698 old. Szokások, h a g y o m á n y o k , emlékek Szatmárból. Kint a mezőn (Kapálni jó; Kaszás, kasza, kaszanyél; Az aratás mint szentség; Régi cséplések), A vászon munkája ( J á r t u n k kendert á z t a t n i ; Meg kell dörzsölni a szöszt!; J a j , anyám, a f o n á s ; Csattogott az esztováta), Elfelejtett hagyományaink (Szilva, rézüst l e k v á r ; A gyümölcsaszalás; Savanyúkáposzta t é l i r e ; A n y á m kenyeret süt), Hajdanvolt mulatságok (A d i s z n ó t o r ; a Farsang idején; N é v n a p o k és -esték; Vásár, vásárfia, e m l é k ) , Az ünnepeink (Boldog karácsonyi ü n n e p e k e t ! ; Az újesztendő ünneplése; Kellemes H ú s v é t o t ! ; A pünkösd is ünnep volt), Régi szatmári szokások (Vallás, hiedelem, b a b o n a ; Vendégségben; A m i k o r a májusfa kivirágzott; A z o k a régi bálok), A majtisi hétköznapok (Egy református elemi népiskola; G y e r m e k k o r o m játékai; Csőszök, kerülők, bakter e k ; Az erdőháti pásztorélet), Események az életben (Az eljegyzés; A falusi lakodalom; Régi vidám keresztelők; Koporsó, temető, fejfa). A kötetben több mint kétszáz népi étel leírását is megtaláljuk. Vida István: Koalíció és pártharcok (1944—1948). Nemzet és emlékezet. Magvető, 1986. 320 old. A szerző nem simítja el e fontos évek ellentmondásait, könyve híven tükrözi a felszabadulást követ ő évek politikai eseményeit. Viga Gyula: K ő m u n k á k egy bükkalji K L T E Debrecen, 1985. 124 old.

faluban.

Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez, 1895—1948. Kiadja a N ó g r á d Megyei Múzeumok Igazgatósága. Salgótarján, 1986. 105 old. Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői, 1950—1985. összeállította Gaál Antal. Kiadja a Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1986. 146 old. Záhonyi E d e : E m l é k e k , események, t é n y e k Budapest úttörőtörténetéből. Kiadja az Úttörőszövetség. Bp. 1986. 120 old.

Zákonyi Ferenc—Illés István—Horváth Ferenc: A Balatoni üdülőkörzet természeti értékei. Kiadja az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Bp. 1985. 192 old.

Martost

Honismereti

A zirci arborétum élővilága. S z e r k . : Tóth Sándor. Kiadja a B a k o n y i Természettudományi Múzeum. Zirc, Veszprém Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága, Veszprém, 1985. 102 old. Az arborétum kialakulása, t ö r t é n e t e , növény- és állatvilága.

rátétes

motívum

rejtvény verseny

1987-ben lapunk minden számában honismereti rejtvényt találnak olvasóink. A rejtvények „többlépcsős" megfejtésre kínálnak lehetőséget, és ezeket nehézségi fokozatuk szerint pontozzuk és jutalmazzuk. Rejtvényversenyünkben egyének és honismereti szakkörök egyaránt részt vehetnek. A fordulónként 30 pontot elért megfejtők között minden alkalommal értékes könyveket sorsolunk ki, melyeket postán küldünk el a megfejtőknek. Azok, akik mind a hat alkalommal beküldik megfejtésüket és összesített pontszámaik alapján 180 pontot érnek el, 1988 januárjában sorsoláson vesznek részt és értékes könyveket, könyvvásárlási utalványokat, tárgynyereményeket és ingyenes előfizetéseket nyerhetnek. A rejtvények helyes megfejtéseit lapunk következő számában közöljük. Így mindenki maga is számon tarthatja, hány pontot szerzett addig. Az 1987. évi 1. számban megjelenő rejtvény megfejtését 1987. március 15-ig kérjük lehetőleg levelezőlapon beküldeni a Lapkiadó Vállalat Népfront Lapok Főosztálya, Budapest. Naspolya u. 25. 1155 címre. Kérjük megfejtőinket, hogy a rejtvényverseny nyilvántartásának megkönynyítése céljából a címzés fölé írják oda: HONISMERETI REJTVÉNY.

Az 1. számú rejtvény megválaszolandó kérdései: 1. Ki festette a képet? P o n t é r t é k : 5. 2. Melyik más műfajú művészeti alkotás ihlette meg a festőt? P o n t é r t é k : 10. A megfejtés az alkotó neve és m ü v é n e k címe. 3. Milyen népszokást, hiedelmet örökitenek meg a mostani rejtvényben szereplő műalkotások? Pontérték: 15. A megfejtés egy verssor is lehet. A h a r m a d i k kérdéshez kapcsolódva szívesen v e n n é n k , ha a megfejtések mellett azt is m e g í r n á k : ismerik-e saját tapasztalatból vagy idős személyek megbízható közléséből (tehát nem a néprajzi szakirodalomból) a rejtvényünkben b e m u t a t o t t jelenséget, vagy valamely változatát, esetleg más jellemző elemét. A helység megjelölésével esetleg a szokás élő voltának idejére vonatkozó utalást (évszám) szeretnénk k a p n i . Ha a beküldött leírás értékes új a d a l é k o t tartalmaz, úgy lapunkban közölni fogjuk. ö s s z e á l l í t o t t a : Morvay Péter

1 9 B 7

/ a

HONISMERET * HAZARAS N t m W W T FOtVQ»U>T«

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Barta László—Labádi Lajos: Boros Sámuel. Kiadja a Szentes Városi Tanács V. B. művelődési osztálya és a T I T C s o n g r á d megyei Szervezete. Szentes, 1986. 52 old. Boros Sámuel a r e f o r m k o r jeles a l a k j a , Szentesnek először jegyzője, majd főbírója, országgyűlési követe, a szabadságharc idején a f o r r a d a l m i átalakulás és a fegyveres önvédelmi harc szervezője és irányítója. Legjelesebb tette az örökváltsági szerződés előkészítése és megvalósítása volt 1836-ban, amikor vezetésével a város lakossága „ k i v o n t a magát a feudalizmus nyűgeiből és a polgári fejlődés útjára léphetett, s a török kiűzése u t á n 150 évvel másodszor szabadult fel és a hazai fejlődés élvonalába lépet." Adalékok a Belső-Ferencváros történetéhez. Szerk: Szabó-Pap Krisztina. Kiadja a Városszépítő Egyesület, Bp. 1986. 509 old. Anda Judit M.: Keszthely, Fő téri plébániatemplom. T á j a k , korok, múzeumok kiskönyvtára, 225. Bp. 1986. 16 old. Araczki László: A népi hatalom k e z d e t e i : Különös tekintettel Kiskőrös 1944—1945-ös történetére. Kiadja a Városi Tanács, Kiskőrös, 1985. 25 old. Askerz Éva D . : Sopron, Katolikus E g y h á z m ű v é szeti Gyűjtemény. T á j a k , korok, múzeumok kiskönyvtára, 221. Bp. 1986. 16 old. A Balaton és az Idegenforgalom. S z e r k : Gertig Béla és Lehmann Antal. Kiadja a J a n u s Pannonius Tudományegyetem T a n á r k é p z ő Kar, Pécs. 1985. 231 old. A természeti környezet és a társadalmi-gazdasági szerkezet, valamint ezek földrajzi kapcsolatrendszere a Balaton térségében. Balogh Géza és mások: Huszonöt éves a rakamazi „ G y ő z e l e m " Termelőszövetkezet. K i a d j a a Tsz. R a k a m a z , 1985. 9 8 old. Barcy Zoltán: H a n g á s z o k , hangszerek, hangjegyek. Trombita- és dobjegyek az o s z t r á k — m a g y a r hadseregben és haditengerészetnél, 1629—1918. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez, 6. Kiadja az M T A Zenetudományi I n t é z e t e , Bp. 1985. 291 old.

Bellér Béla: Magyarok Nápolyban. Móra, 229 old.

1986.

Bernáth Béla: A szerelem titkos nyelvén. G o n d o lat, 1986. 336 old. A szerző hosszú nyelvészeti és néprajzi k u t a t ó és gyűjtőmunkával meglepő eredményre jutott. Úgy találta, hogy a népi szólásokban, népdalokban végső soron majdnem minden fogalom a nemi szervekre, a nemi aktusra vezethető vissza. E z t a nyelvészeti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt érdekes jelenséget taglalja könyvében. Boros Imre: Adatok a kőteleki népoktatás 250 éves történetéhez. Kiadja a Nagyközségi Közös Tanács és a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 1986. 82 old. és 70 kép. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ö s s z e á l l . : Árpád. Magyarország megyéi 14. Kossuth. 221 old.

Kövér 1986.

Bucsay Mihály: A protestantizmus története M a gyarországon, 1521—1945. Gondolat. 1986. 293 old. „ K e r e k nyolcvan esztendeje jelent meg utoljára a magyarországi protestantizmus történetéről olyan összefoglaló mű, amely az érdeklődő olvasók számára készült. E hiány pótlására jelenteti meg a kia d ó Bucsay Mihály nyugalmazott református teológiai professzor könyvét, melyet először német nyelven a d t a k ki külföldön. A neves egyháztörténész 1521-től indítja mondanivalóját, s egészen 1945-ig jut el. Részletesen elemzi a z o k a t a társadalmi és gazdasági viszonyokat, melyek a reformáció elterjedését lehetővé tették h a z á n k b a n . " Budavár visszavétele 1686-ban. Egy ismeretlen a n gol kortárs beszámolója. Szerk-: Faragó Tamás, jegyzetek: Haraszti György, utószó: Szakály Ferenc. Fejezetek Budapest múltjából, 4. F S Z E K , 1986. 108 és X L V I I I . old. D e á k Farkas 1886-ban megjelent fordításának hasonmás kiadása. Buda visszafoglalásának emlékezete, 1686. Szöveggyűjtemény. összeállította Szakály Ferenc, a képeket válogatta Rózsa György, a színes rajzokat készítette Somogyi Győző, E u r ó p a , 1986. 607 old.

Buschmann Ferenc: Jászberény és környéke lepkevilága. N a g y l e p k é k . Jászsági f ü z e t e k , 16. Kiadja a Múzeumbaráti K ö r , Jászberény, 1985. 72 old. Buzinka Géza: „ K ő se mutatja h e l y é t " . A királysírok pusztulása. Corvina. 1986. 120 old. 1984. június 18-án szakértő bizottság nyitotta fel a székesfehérvári R o m k e r t kriptáját. Közel fél évszázada oda t e m e t t é k vissza a középkori magyar királyok meglelt maradványait. A látvány döbbenetes volt: a királyi tömegsír szennyvízben állt, összekeveredett csontokkal. Az egykori pompás uralkodói temetésektől, a gazdag és díszes síroktól, sírkápolnáktól tekervényes út vezetett a tömegsírig. A könyv n y ó m o n követi a magyar királyok temetésétől a székesfehérvári királyi temetkezőhely és sírjai megsemmisüléséig lejátszódott bonyolult eseményeket az 1984-es kriptafeltárásig. Cigányok, művelődésük. Tanulmányok Hajdú-Bihar megyéből. Szerk.: Francz Vilmos. Kiadja a H a j d ú - B i h a r M e g y e V. B. koordinációs szakbizottsága. D e b r e c e n , 1986. 133 old. Somlai Edit és mások: Kik a cigányok? Francz Vilmos és mások: A cigánylakosság közművelődésének jellemzői H a j d ú - B i h a r b a n . Arany Erzsébet: A cigány tanulók szocializációs fejlődését befolyásoló tevékenységformák hatása, Arany Erzsébet és mások: T e n n i v a l ó i n k globális vázlata, Boros Sándor: Ismeretelmélet, szociálpszichológia az előítéletes gondolkodásról. Csizmadia Imre: Delelőtől alkonyatig. Magvető. 1986. 632 old. Az O r o s h á z á n élő idős parasztember 1982-ben megjelent Pirkadattól delelőig című önéletírásának folytatása 1924-től, házasságának évétől idézi fel a családi, a környékbeli, az országos és a világeseményeket. Csízió. (Csillagászati tudomány.) A hírneves Királyhegyi J á n o s irataiból magyarra fordította, sok helyen kibővítette: Heltai Gáspár. Mezőgazdasági, 1986. 208 old. Dániel Anna: T e r é z küldetése. Kossuth, 1986. 200 old. Brunszvik T e r é z élete. Debreceni Szemle, 1986/2. A z M S Z M P Debrecen Városi Bizottságának Társadalompolitikai K i a d v á nya, 202 old. A t a r t a l o m b ó l : Bényei Miklós: Debrecen százhuszonöt éve, Mocsár Gábor: Az a régi város . . . Gazdag István: Debrecen t ö r t é n e t e 1919—1944. Dankó Imre: Tisztelgő gondolatok a 425 éves debreceni n y o m d a előtt, Radnai Pál: Debrecen általános rendezési tervéről, D . Karádi Katalin: Tiszta-e D e b r e c e n ? Medve Ferenc: A város levegője, Fodor Péter: A művelődés esélyéről, Szekeres Melinda: Az értelmiségivé válás útjai, Surányi Béla: Pallag 1906-ban akadémiai rangot kapott, Gulyás Imre: A Tócótól keletre és nyugatra^ D e b r e c e n mezőgazdaságáról. Ef-lapok. Közéleti-politikai kiadvány. K I S Z K B . 1986. 7—8. 64 old.

Kiadja

a

B. Kiss Tamás: H o g y a n szolgálhatja a társadalmi fejlődést a K I S Z ? , Mórocz Károly: D e m o k r á c i a és nemzetiségi kérdés, juhari Zsuzsanna: „. . . s kit á n t o r g o t t Amerikába másfélmillió e m b e r ü n k " , f.t.: A 85 éves D o m o k o s Pál Péter portréjához, Bágyoni Szabó István: M o l d v a felé . . . Ef-lapok. Közéleti-politikai kiadvány. Kiadja a K I S Z K B . 1986. 9 — 1 0 . 64 old. A tartalomból: Meleg József: Honismereti ifjúsági klubok nyári tábora Fehérgyarmaton, Csirpák Lili: Életmódváltás-e a cigánság Encsen, Filep Tamás: ,,A magyar kisebbségek nem t u d j á k a tudományosságot úgy m ű k ö d t e t n i , hogy az betölthesse a maga t u d a t f o r m á l ó szerepkörét" — beszélgetés Für Lajos történésszel, Für Lajos: A magyar tudományművelés Jugoszláviában. Egy ezredév. Magyarország rövid története. Szerk.: Hanák Péter. Gondolat, 1986. 416 old. Emlékszám Pais D e z s ő születésének 100. évfordulójára. E L T E , Bp. 1986. 120 old. Benkó Lóránd: B e n k ő Lóránd, Rácz Endre: A csép, a maca meg a T E S Z , Horváth Mária: Nyelvek és nevek Batthyány I. Ádám családjában, Kázmér Miklós: Tájszavak családneveinkben, Kristó Gyula: A K á r p á t medence -grad, -grád utótagú helyneveiről, Hajdú Mihály: A szer helyneveinkben, Kálmán Béla: Átvétel, fordítás, új név, Szabó T. Ádám: Magyar—román—német párhuzamos helynévadás: Brassó-Brasov-Kronstadt, Reuter Camillo: A d a t o k a T e m e s k ö z helységneveihez: Agyagos és Menyes, Juhász Dezső: Még egyszer a Bőrhíd-ról, Soltész Katalin, ].: Szokatlan alaki szerkezetű helynevek, Hegedűs Attila: Módszerbeli tanulságok Pais D e z s ő vitái alapján, Szabó T. Ádám: Környezetvédelem és utcanévadás. Encs, 1945—1985. Szerk.: Molnár János, Magy József né, Urbánné Tóth Edit. Kiadja a Városi Tanács, Encs, 1986. 165 old. Erdélyi István: A honfoglalás és előzményei. Kossuth, 1986. 192 old. Erdély története I—III. Főszerk.: Kópeczi Béla. Szerk.: Makkai László, Mócsy András, Szász Zoltán, Barta Gábor. Akadémiai, 1986. 1945 old. Előszó (Köpeczi Béla), Erdély az őskorban és az ó k o r b a n , Daciától Erdőelvéig A népvándorlás kora Erdélyben (271—896), Erdély a középkori Magyar Királyságban, Az Erdélyi Fejedelmiség első korszaka, A fejedelemség utolsó évtizedei, Ú j ethnikai kép —- új uralmi rendszer, Felvilágosodás és ferenczi reakció, Erdély a r e f o r m k o r b a n , Erdély a forradalomban és a szabadságharcban, Az abszolutizmus kora E r d é l y b e n , Gazdaság és társadalom a kapitalista átalakulás korában, Politikai élet és nemzetiségi kérdés a dualizmus k o r á b a n , Forradalmak és nemzeti mozgalmak a monarchia összeomlása után, Erdély a kapitalista R o m á n i á b a n , E r dély a szocialista Romániában. Faragó Tamás: Házasság, család és munkaszervez e t : Pilis-Budakornyék, 1724—1779. A K S H N é -

j

pességtudományi K u t a t ó Intézetének történeti demográfiai füzetei 2. K S H , Bp. 1985. 104 old. További t a n u l m á n y o k : Andorka Rudolf: Az európai nagy pestisjárványok, Dányi Dezső: Az első magyarországi népszámlálás. Fenyő Miklós: Az elsodort ország. Naplójegyzetek, 1944—1945. Tények és t a n ú k . Magvető, 1986. 352 old. Firon András: Kassa. Külföldi városkalauzok. Panoráma. 1986. 160 old. Fodor András: E z e r este Fülep Lajossal I — I I . Magvető, 1986. 1492 old. Fodor András — az egykori t a n í t v á n y — pontos naplót vezetett az 1950 és 1970 k ö z ö t t a tudós környezetében eltöltött estékről, és a meghatározó élményt jelentő beszélgetésekről. Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok D ö m ö t ö r T e k l a 70. születésnapjára. Szerk.: Balázs Géza és Hála József. Kiadja az M T A Néprajzi K u t a t ó Csoportja. Bp. 1984. 272 old. Balázs Géza: D ö m ö t ö r Tekla h e t v e n ? , Voigt Vilmos: Dömötör Tekla életútja, Stefány Judit: D ö m ö t ö r Tekla előadásai az Eötvös L o r á n d Tudományegyetem Bölcsészettudományi K a r á n , Bakó Ferenc: Az állami és egyházi esküvőhöz t a p a d t népi szokáselemekről, Balázs Géza: A magyarok „vámpírizmusáról", Barabás Jenő: Diószegi Vilmos és a Magyar Néprajzi Atlasz, Barsi Hajnalka: Jóslások a Bükk alji Sályból, Bodrogi Tibor: M o r g a n és az indiánkérdés, Farkas József: Babonás szokások az Ecsedi-láp v i d é k é n , Fóldesné Györgyi Erzsébet: Lakodalom és h é t k ö z n a p o k , Fülemile Ágnes: Kísérlet a táncszók formai és tartalmi rendszerezésére, Gáborján Alice: Színek jelentése a magyar népviseletben, Gergely Katalin: Házasságszerzők a Káli-medence falvaiban, Hála József: Vízilények néhány Ipoly menti falu hiedelemvilágában, Katona Imre: A pingált szobák meséjének művelődéstörténeti háttere, Kezdi Nagy Géza: Akkulturációs folyamat-e a „másodlagos primitivitás"?, Kiss Mária: Családi v é d s z e n t ü n n e p e k , Kovács Ágnes: Táltos mesehősök, Kresz Mária: A b o g d á n d i nők életrendje, a m i n d e n n a p o k szokásai, Kriza Ildikó. A magyar folklorisztika műhelye az A k a d é m i á n , Lágler Péter: Diószegi Vilmos élete és munkássága, Földrajzi Közlemények, 1986. 1—2. A Magyar Földrajzi Társaság Tudományos Folyóirata. 204 old. A tartalomból: dr. Bernát Tivadar: A Zala megye falusi településszerkezete, dr. Mérő József: A hazafias nevelés és földrajzoktatásban és a tanárképzésben, dr. Bodnár László: A szőlészet és a borászat fejlődése a II. rekonstrukció után Heves megyében, különös tekintettel az 1980-as években, dr. Gáldi R. László: A Bükk természeti adottságainak idegenforgalmi-földrajzi szempontú értékelése, dr. Pozder Péter: E g e r komplex vonzáskörzete, Cséfalvi Zoltán: Közösségi élet E g e r b e n . Gadanecz Béla: A vasutas munkásmozgalom története: A kezdetektől 1945-ig. Kiadja a M A V ve-

zérigazgatója és a vasutasok szakszervezete. 1985. 351 old.

Bp.

Galovics Géza: „ K ö s s ü n k kardot a pogány e l l e n " . A török elleni harc és egykorú világi képzőművészetünk. Képzőművészeti, 1986. 186 old. Gazdag István: A H a j d ú - B i h a r Megyei Levéltár története. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 21. Debrecen, 1985. 53 old. Gáspár Simon Antal: Az én szülőföldem, I s t e n segíts. Akadémiai, 1986. 172 old. Az öt bukovinai székely falu lakói majdnem kétszáz évig éltek idegen nyelvi környezetben. H o g y megőrizzék magyarságukat és anyanyelvüket, feldolgozták falujuk történetét, szokásaikat, d a l a i k a t , sajátos kultúrájukat. G á s p á r Simon Antal k ö n y v e Istensegíts történetét, írójának és családjának életsorsát tartalmazza, és egy kis antológiát azokból a különböző műfajú népköltészeti alkotásokból, a m e lyek kézírásban terjedtek és hagyományozódtak. A kötethez Forrai Ibolya, bukovinai székely származású folklórkutató irt kísérő tanulmányt. Gungl Ferenc: Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Szakszervezeti Mozgalom Baranyában, 1945—1985. Kiadja az É F É D O S Z B a r a n y a megye^ titkársága. Pécs, 5. 283 old. Hajdú-Bihar megye negyven éve. A V I I . M u n k á s mozgalom-történeti hetek előadásainak szerkesztett szövege. Szerk: Bárányi Béla. Kiadja az M S Z M P Hajdú-Bihar megyei bizottságának o k t a tási igazgatósága. D e b r e c e n , 1986. 244 old. Ónosi László: H a j d ú - B i h a r megye 40 éves fejlődésének főbb eredményei, jellemzői, Bényei Béla: Az ipar helyzete és fejlesztésének feladatai H a j d ú Bihar megyében, Jakab Tamás: A mezőgazdaság szerepe, fejlesztésének lehetőségei és feladatai H a j d ú - B i h a r b a n , Bárányi Béla: A társadalmi osztályok és rétegek helye és szerepe megyénk társadalmi s t r u k t ú r á j á b a n , Farkas Dezső: A szocialista n e m zeti egység értelmezéséhez, Molnár Tivadar: A szocialista demokrácia fejlesztésének aktuális kérdései, Bényei Miklós: Debrecen ideológiai, kulturális és tudományos életéről, Bimbó Mihály : A felszabadulás utáni történelmünk a közgondolkodásban, Gazdag István: Fejezetek Hajdúszoboszló felszabadulás utáni életéből, Dávid József: A család és az iskola szerepe a szocialista társadalomban, Hajdú Sándorné: A nők társadalmi helyzetének változásai, Pászti Judit: Berettyóújfalu a népi d e m o k r a t i kus forradalom időszakában, Szabó Irén: A szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus napj a i n k b a n , Héthy Zoltán: A kulturális hagyományok, szocialista é r t é k e k védelme és gyarapítása Berettyóújfaluban, Mojzesné Székely Katalin: Az értelmiség helye és szerepe a szocialista társadalomban, Szekeres Melinda: Egyetemi hallgatók tevékenységorientációja, Somsak László: Az egyetemi ifjúság helyzete, közélete, politikai aktivitása, Zsúpos Gábor: Hajdúböszörmény a népi d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m b a n 1944—1949., Szitovszky Józsefné: A párt művelődéspolitikája végrehajtásának tapasztalatai az óvónőképzésben, Nyakas Miklós: Az

életmód változása H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n a felszabadulás után, Mihály János: A dolgozók m u n k a és életkörülményei Debrecen nagyüzemeiben, Gazdag Istvánné: A gazdaságirányítási változások f ő b b társadalompolitikai összefüggései, Gyarmati Kálmán: H a j d ú - B i h a r közművelődése, Mojzesné Székely Katalin: A munkásság helyzete, fejlődése hazánkban és v á r o s u n k b a n , Gyüre László: A megye műszaki értelmiségének helyzete, fejlődése és tevékenysége, Kerékgyártó Imre: A versenyképesség és a gazdasági hatékonyság növelésének körülményei és a helyi f e l a d a t o k , Vály György: Hajdú-Bihar megye iparának külkereskedelmi fejlődése, kapcsolatrendszerének alakulása, Illyés László: A népi demokratikus f o r r a d a l o m kezdetei H a j d ú n á n á s o n (1944—1945), Varga József: A termelőszövetkezeti parasztság átalakulása 1961 után H a j d ú - B i h a r megyébeq, Gazda László: A közgyűjtemények szerepe a hagyományőrzésben. Halmágyi Szabolcs: Régi fegyverekről. Kvk. 1986. 200 old.

Műszaki

Harminc év krónikája. írta és összeállította. Bassa Endre. Kossuth, 1986. 244 old. Hegedűs Gábor: A polgári védelem harmincöt éve H a j d ú - B i h a r megyében. Kiadja a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, D e b r e c e n , 1986. 284 old. Hegyi Klára—Zimányi Vera: Az oszmán birodalom E u r ó p á b a n . Corvina, 1986. 312 old. 140 színes és 210 f e k e t e - f e h é r kép. A két történész szerző műve a t ö r ö k birodalom fénykoráról szól, a XIV. századtól a X V I I . század végéig. A világbirodalom ezekben a századokban európai nagyhatalom is volt, s a m i k o r feladni kényszerült magyar tartományát, ezzel első, sorsfordulót jelentő területveszteségét szenvedte el. A könyv az európai hódítások ismert hadieseményeit röviden foglalja össze, hogy annál behatóbban írja le és mutassa be a török birodalom hatalmi struktúráját, társadalmának jellegzetes képviselőit, hadseregét, vallását, kultúráját, és m i n d e n n a p i életét. A képek jelentős részben ismeretlenek, illetve alig h o z z á f é r h e t ő e k voltak m o s t a n á i g : egykorú térképek és miniatúrák, török és európai ábrázolások, képek, tárgyak és épületek találhatók a könyv lapjain. Herk Mihály: K a r á d története. K i a d j a a községi közös tanács. K a r á d , 1985. 305 old. Hetvenöt éves a Győri Keksz- és Ostyagyár Jánossomorjai gyáregysége, ö s s z e á l l : Cseresznyák István. Kiadja a Gyáregység, Jánossomorja, 1986. 38 old. Horthy-Magyarország részvétele a Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában 1941—1945. Zrínyi, 1986. 416 old. A H a d t ö r t é n e t i Intézet és M ú z e u m , valamint a Jugoszláv N é p h a d s e r e g H a d t ö r t é n e t i Intézetének munkatársai által összeállított k ö t e t beszámol Horthy-Magyarországának a jugoszláv területek elleni agressziójáról, a megszállásban való részvételé-

ről és a magyar ellenforradalmi hatóságok által elkövetett háborús bűntettekről. Horváth József: Fejezetek a pápai nyomdászat történetéből. Kiadja a P a n n o n N y o m d a , Veszprém, 1986. 145-old. Horváth Mihály: Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Válogatott írások. Vál., sajtó alá rend., és a bev. t a n u l m á n y t írta: Pál Lajos. G o n dolat, 1986. 510 old. Hőgye István: Zemplén levéltára. S z e r k : Csorba Csaba. Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc, 1986. 39 old + 9 old. kép. (2. kiadás) Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben I—III. Hasonmás kiadás, E u r ó p a . 1986. 1288 old. A XIX. század egyik legképzettebb magyar tudósának ez a m u n k á j a 1856 és 1864 között jelent meg három kötetben, több mint kétszáz gyönyörű acélmetszettel, melyeket a nürnbergi L u d w i g Rohbocknak a helyszínen készült rajzai alapján készítettek. Az első kötet Budát és Pestet m u t a t j a be, a második Magyarországot, a harmadik pedig E r délyt. Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Bp. Szerk: Újhegyi Lajos. Kiadja az Iskola, 1986. 68 old. Megjelent az iskola 75 éves jubileuma alkalmából. Jerney Lajos Mihály: A portyázó avagy kisháború sikerrel való megvívásának mestersége k o r u n k géniusza szerint. H á g a , 1759. Magyar H í r m o n d ó . Magvető. 1986. 296 old. A kitűnő mérnöki és térképészeti ismeretekkel rendelkező Jeney Lajos Mihály pályája csúcsán császári-királyi vezérőrnagy volt. Ez az erdélyi származású, majd a század háborúiban idegen had a k b a n , Európa csaknem valamennyi hadszínterét megjárt katona-író jellegzetes X V I I I . századi magyar sorsot képvisel: a hányattatásokat és a konszolidáció évtizedeit egyaránt példázza élete. Hivatásos katona, de a kor szelleme, a felvilágosodás eszméi sem hagyják érintetlenül, s ez emeli igazán európai léptékűvé írói teljesítményét, ez határozza meg helyét a hadelmélet Zrínyi utáni hiátusában. Zachar József kutatásai nyomán kétségtelen, hogy eddig ismeretlen hungarikáról van szó. J u h á s z G y u l a : A háború és Magyarország (1938— 1945). Akadémia, 1986. 96 old. A második világháborúval kapcsolatban az emberek tudatában sokféle eredetű valóságos vagy vélt sérelem él: az országot vagy az egyes társadalmi rétegeket érintők, a faji megkülönböztetésből és tömegmészárlásokból f a k a d ó k , a meggyőződésükért üldözöttek keserűségéből születők. E sérelmek tisztázására egyetlen lehetőség van — a háború történetének teljes feltárása.

i

Karácsony Sándor önálló megjelent műveinek bibliográfiája. Összeáll: Karacs Zsigmond. Szerk: Freisinger Jenő. Kiadja a H a j d ú - B i h a r Megyei Könyvtár, D e b r e c e n , 1986. 38 old. Káposztás István: Egy budapesti gépgyár története. Kiadja a G a n z Villamossági M ű v e k Ó b u d a i Gyára, Bp. 1985. 77 old. A R o e s s e m a n n - K ü h n e m a n n , az E p p és Fekete, a H a r m a t t a János, a Szállítóberendezések G y á r , a Budapesti Mezőgazdasági G é p g y á r , a Ganz Villamossági Művek Óbudai Gyára története, 1885—1985. Keresztényi N á n d o r : A vajai negyedszázad. K r ó nika a I I . Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetről. K i a d j a a Tsz, Vaja, 1985. 104 old. Keszthelyi Erzsébet: Hermes. A szövetkezet 40 éve, 1945—1986. Kiadja a H e r m e s , Bp. 1986. 118 old. Képes Krónika. F o r d : Bellus Ibolya. Pro M e m o ria. E u r ó p a . 1986. 362 old. A magyar történelem egyik legfontosabb f o r r á sának, a Képes K r ó n i k á n a k most készült el új, a szövegkritika legújabb eredményeit is figyelembe vevő, az eddigieknél pontosabb fordítása. A kötet a kódex teljes szövegét és 147 miniatúráját (feketefehér) közli. Képes 125 év. Történelmi montázs, 1861—1986. írta és összeáll.: Szvircsek Ferenc. Kiadja a N ó g r á di Szénbányák, Salgótarján, 1986. 114 old. K é z m ű v e s i p a r - t ö r t é n e t i Szimpózium, (V.), 1984. Szerk: Nagybákay Péter, Németh Gábor. K i a d j a az M T A veszprémi akadémiai bizottsága, Veszprém, 1985. 309 old. Szakály Ferenc: A magyar kézművesség a X V I . századi hódoltsági mezővárosokban, Hegyi Klára: Török iparosok a hódoltságban, Heckenast Gusztáv: A török hódítás és a felső-magyarországi vasipar, Eperjessy Géza: Céhesedés a török alól felszabadult területen, Dóka Klára: A budai kézművesség a t ö r ö k kiűzése után, Gál Éva: Kézművesség az óbudai uradalom mezővárosaiban a török hódoltság u t á n . Faragó Tamás: Pilis-Budakörnyék kézművesipara a török uralom után, 1686—1730. Rózsa Miklós: A török alól felszabadult B u d á n megtelepedett cukrászok származási, valamint inasés legényéveik eltöltésének helye, Timaffy László: Győr kézművesiparának újjáéledése a török megszállás u t á n . Csajági Réka: A céhek megalakulása Szegeden a 18. század elején, Nemes Lajos: E g e r város kézművesiparának újjászerveződése és fejlődése a török kiűzetésétől a X V I I I . szd. közepéig, különös tekintettel a kézműipar és a szőlőtermesztés kapcsolatára, Praznovszky Mihály: A nógrádi céhes iparról az új kutatások tükrében, Pálmány Béla: A d a t o k a kézművesipari t e t m é k e k és termények árucseréje történetéhez N ó g r á d vármegyében a török hódoltság végén és az újratelepítés korszakában, 1593—1731. Dávidházy István: Adalék a Bánáti Határőrkerület és Pancsova céhszabadságához, Domonkos Ottó: A főcéhek vonzáskörze-

tei, Németh Gábor: Céhek és céhfiliációk a Hegyalján a X V I — X V I I I . században, Szulovszky János: A kisiparosok néprajzi rekonstrukciójáról, Buric, Mirko: Az eszéki mészáros céh, Kalesny, Frantisek: Kézművesipar és céhszervezetek az észak-szlovákiai Rajec mezővárosban a X V I — X I X . században, Sólymos Ede: A magyarországi halászcéhek, Kürti Béla: A hatvani takácscéh létének bizonyítékai, Wöller István: Vízimalmok Veszprém megyében, Nádasdy Lajos: A pápai molnárcéh vízmesterének szolgálati szabályzata, Tóth Imre: O k t a t ó eszközök a budapesti tudományegyetemen a nagyszombati korszaktól 1870-ig, Nagybákay Péter: A történelmi Magyarország kézművesipar-történetének kutatottsága a V E A B szimpóziumain. Kétszáz éves a Borsodi Szénbányászat, 1786—1986. í r t a és szerkesztette: Bertalanfy Béla, Derecskei Gyula, Jakus Sándor, K i a d ó : Borsodi Szénbányák, Miskolc, 1986. 223 old. Kisfaludy Károly Gimnázium (Mohács) Szerk: Gábor Péter. K i a d j a az iskola, 1986. 117 old. A mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium, 1935—1985. Klapka György: Emlékeimből. M a g y a r Századok. Szépirodalmi, 1986. 637 old. Klapka György, legendás 1848-as h o n v é d tábornok harmadik, legteljesebb m e m o á r j á t veheti kézbe az olvasó, mely 1886-ban jelent m e g a Franklin Társulat g o n d o z á s á b a n . A kiegyezés utáni időszakban meglehetősen sok önéletrajz, visszaemlékező írás látott napvilágot a 48-as idők k ü l ö n f é l e megélőinek és résztvevőinek tollából. Igazi, százados avulást átvészelő irodalmi é r t é k k é kévésük vált. Klapka Györgyé azonban feltétlenül. A szabadságharc hadi történéseinek tárgyilagos, eleven erejű leírása mellett közzéteszi Kossuthtal, Görgeyvel folytatott levelezését, részletesen, m e g i n d í t ó erővel számol be az emigrációs életről, a londoni, párizsi, svájci magyarok helyzetéről, hozzájárul a sokat vitatott Kossuth-kép és -szerep megítéléséhez. Érzékelteti m i n d a z t a várakozást, feszültséget és hányódást, amely az emigráns magyar tisztek osztályrésze volt, m i k ö z b e n új f o r r a d a l o m r a , visszatérésre várva lassan, reményeikkel együtt elfogytak, elvéreztek a világ távoli csataterein. Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs. S z e r k : Péter bor. Pécs, 1985. 64 old. 10 éves jubileumi évkönyv.

Ti-

Koncz Pál: Pápa X V I I I . századi papírmalmai. Papíripari H a g y o m á n y o k Védelmét Szervező Bizottság 17. közleménye. Kiadja a M T E S Z Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, Bp. 1986. 27 old. Kovács Gergelyné: Bács-Kiskun megyei útikönyv. Kiadja a Pusztatourist Idegenforgalmi Hivatal, Panoráma, 1986. 159 old. A Gyakorlati tudnivalók című fejezetet Ikrényi Tünde irta. Kovács János: A Lajosmizsei Kossuth Mezőgazda-

sági Termelőszövetkezet, 1961—1986. Tsz. Lajosmizse, 1986. 62 old.

Kiadja

a

Kovács J. Béla: L á t h a t á r , 1933—1944. Repertórium. K i a d j a az Állami G o r k i j Könyvtár és a M ű velődéskutató Intézet, Bp. 1986. 210 old. A költő felel. Illyés Gyula-interjúk. Szépirodalmi, 1986. 784 old. Földes Anna gyűjtő- és k u t a t ó m u n k á j á n a k eredménye az Illyés Gyulával készített interjúk teljességét megközelítő gyűjteménye. Környezet- és természetvédelem 40 éves Vas megyében. Válogatott bibliográfia, ö s s z e á l l : Vértesi Péterné. Kiadja a Berzsenyi Dániel Megyei K ö n y v tár, Szombathely, 1986. 30 old. Kristó Gyula: Az Á r p á d - h á z háborúi. Zrínyi. 1986. 288 old. A szerző részletesen leírja a honfoglalás, a kalandozások és az Á r p á d - h á z háborúinak eseményeit és megkísérli a h á b o r ú b a n résztvevők társadalmi jellemzését. Lukács Imre, Sz.: Boldogulok a Bácskában és a D u n a m e n t é n . Népszava, Bp. 1986. 336 old. Lukács Lajos: Az olaszországi magyar légió története és anyakönyvei, 1860—1867. A k a d é m i a , 1986. 461 old. Magángyűjtemények a királyi Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben, 1533—1721. K ö n y v tártörténeti füzetek. S z e r k : Monok István. Összeáll.: Font Zsuzsa és mások. Kiadja a József Attila Tudományegyetem K ö z p o n t i Könyvtára és I. sz. Irodalomtörténeti T a n s z é k e . Szeged. 1985. 190 old. A magyar falu régésze: Méri István, 1911—1976. Összeáll: Kovalovszki ]úlia. Ceglédi Füzetek, 23. Kiadja a Ceglédi M ú z e u m , 1986. 64 old. László Gyula: A magyar falu régészéről, Kovalovszki Júlia: A kidéi középkori temető: Méri István ásatása, Méri István: Középkori temetőink felt á r á s m ó d j á r ó l : Megyfigyelések a kidéi X I I — X I X . századi temető ásatásakor, Méri István: A magyar nép régészeti emlékeinek kutatása, X — X V I . század, Kovalovszky Júlia: A Visegrád-várkerti középkori faluásatásról. A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422—1985. Összeáll. Mezei Barna, Pomogyi László, Tauber István. Kossuth, 1986. 368 old. A magyarországi nemzetiségek kulturális, tudati jellemzői. Műveltségkutató Intézet, Bp. 1985. 274 old. Gyivicsán Anna: Az anyanyelv és kultúra ért é k r e n d j é n e k változása a kiskőrösi szlovákoknál, Kozma Mihály: R o m á n nemzetiség magyar környezetben, Gyári-Nagy Sándor: Nyelvállapot és nemzetiségtudat B r e n n b e r g b á n y a németajkú lakossága körében, Szász János András: Nemzetiségi k u l t ú r a , sorsközösség.

A magyarországi szakszervezeti mozgalom dokumentumai 6. kötet. Talp(aállás és megújhodás, 1944—1945. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt í r t a : Karsai Elek. K i a d j a az M S Z M P K B Párttörténeti Intézete, Bp. 1986. 612 old. Makó negyven éve szabad. S z e r k : Korom Mihály. Sajtó alá r e n d . : Tóth Ferenc. Várospolitikai f ü z e tek, 6. kiadja a városi tanács, M a k ó , 1985. 35 old. Mária Terézia-kori urbáriumok a Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltárban. Összeállította: Román János, Tóth Endre, Judit Islvánné. Szerk: Román János. Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Miskolc, 1977. 62 old. Mátyás király levelei. M a g y a r Levelestár. Szépirodalmi, 1986. 224 old. V. Kovács Sándor H u n y a d i Mátyás 92 levelét válogatta össze, valamint első ízben jelenik meg magyarul. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 23. Miskolc, 1985. 175 old. Sórés László: Geoelektromos mérések SzendrőGalacson, Feld István: Egy gömöri falusi templom, Udvari István: Adalékok a szórványukránság X V I I I . századi történetéhez Szabolcs megyében, Dobrossy István: A tapolcai apátság miskolci kúriája, Kamody Miklós: A hazai közlekedés múltjából, Gyulai Éva: Miskolci nyomtatott céhlevelek, Seresné Szegó/i Anna: Vármegyei jegyzőkönyv — mint hadizsákmány, Kovássy Zoltán: A Miskolczi T h e a t r o m , Tok Miklós: A selmeci akadémiai ifjúság mozgalma II., Dobosy László: A Strumán-család kapcsolatai fényképek t ü k r é b e n , Bencsik János: Tiszaladány és a táj házassági kapcsolatrendszere a feudalizmus utolsó évszázadában (1751—1849), Pap Miklós: H o r d ó s ü t ő vasak a Hegyalján, Gunda Béla: H a j d ú s á g i kántálok egy bükki f a l u b a n , Viga Gyula: N é h á n y kisgyőri katonalevél az első világháborúból, D. Varga László: Kendertermesztés és feldolgozás Deregnyőn, Magyar Márta: A baromfinevelés néhány Ung vidéki faluban, Nóvák László: T e m e t é s és sírjelölés az Ung v i d é k é n , Faggyas István: A putnoki állatvásárok, Lukács Gáspár: Dala József István (1901—1985), Szilágyi Dezső: Nagybányai mesterek képei a Szilágyi-gyűjteményben, Cseri Miklós: A H e r m a n O t t ó Múzeum népi építészeti archívuma, Németh Györgyi: „Scholae Miskolcienses" — kiállítás a miskolci iskolák történetéről, Kováts Tibor: Tízszögletű intarziás dohányzóasztal, Mádai Gyula: A Földes Ferenc Gimnázium honismereti szakköre, Szabadfalvi József: Megnyitó Kunt E r n ő : A múlandóság szobrai című kiállításán, Szlovákiai téka. Mozaikok Csongrád város történetéből, 1985. Kiadja a városi tanács vb művelődési, egészségügyi és sportosztálya, Csongrád, 1985. 290 old. Hegedús Judit: Az 1929—1933-as világgazdasági válság hatása Csongrádon, Gál Ildikó: Ínségkérő levelek az 1930-as évek derekától, Erdélyi Péter: Turi István levelei a szociáldemokrata párt

központjába, Sebestyén István: Tisztességgel szolgálva a közösséget, ördógh József: Csongrád és környéke ár- és belvízmentesítésének t ö r t é n e t e 1948-ig, a társulatok államosításáig, Katona Imre: A csongrádi vár topográfiájáról, Evlia Cselebi és Bél Mátyás alapján, Béres Mária: Beszámoló a Bokros-Kiskóhalom 1984-ben végzett leletmentésről, Szarvas Erzsébet: Bokros fejlődéséről a századfordulótól napjainkig, Laborczy Ildikó: A csongrádi iparos olvasókör történetéből, Újszászi Gabriella: A csongrádi iparosifjúsági közművelődési egyesület története, Kolláth Klára: A Csongrádi G a z dasági Egyesület tevékenysége, Gál Lajos: A csongrádi iparos tanoncképzés válogatott d o k u mentumai a Horthy-korszakból, Dudás Lajos: A csongrádi polgári fiúiskola története, Kádár Szél László: Az M H S Z csongrádi szervezetének története, Berente László—Tamás Katalin: A Tisza vidék csongrádi hetilap repertóriuma, 1914. Kátai Judit—Lakatos Anikó: A Csongrádi Proletár bibliográfiája, Dudás Lajos: Tárgymutató a Csongrád és a Tiszavidék I. é v f o l y a m á n a k repertóriumához, Katona Imre csongrádi vonatkozású m u n k á i n a k jegyzéke, Vincze László fényképei: N e g y v e n éve szabad Csongrád, Sebestyén István: Százesztendős a csongrádi malom — Balogh István Szilárd fényképei. Mozaikok Sárbogárd és területe 40 éves úttörőtörténetéböl. Szerk: Magyar József és mások. Kia d j a a Sárbogárdi Városi Űttörőelnökség, 1986. 89 old. Nagy A n d r á s — D . Máray György—Szőlösi Pál: Gyula város tűzvédelmének története az 1700-as évektől napjainkig. Kiadja az ö n k é n t e s T ű z o l t ó Egyesület, Gyula, 1986. 87 old. Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában. N é g y évtized Orosháza m ú z e u m á b a n . A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Szerk: Hévvizi Sándor. Békéscsaba, 1986. 215 old. Negyedszázad tükrében. 25 éves a Veszprém Megyei Víz- cs Csatornamű Vállalat. Szerk: Kis Dezső. Kiadja a vállalat, Veszprém, 1985. 23 old. Negyven év a szocialista fejlődés útján. T u d o m á nyos emlékülés. M S Z M P Heves megyei bizottsága, Eger, 1985. 135 old. Nagy József: A szocialista gazdaság és társadalom négy évtizede Heves megyében, Asztalos Miklós: A párt gazdaságpolitikájának megvalósulása Heves megyében a felszabadulás u t á n , Mentusz Károly : Heves megye élelmiszer-gazdasága az 1970es években, Magda Sándor: A humán tényező vizsgálata Heves megyei termelőszövetkezeteiben, Bodnár László: Heves megye szőlő- és borkultúrájának fejlődése a II. rekonstrukció u t á n , Jakab István: Heves megye közigazgatásának fejlődése 1945-től, Miklós Endre: Heves megye népesedési helyzetének főbb jellemzői az elmúlt 40 évben, Horváth Nándor: Az üzemi demokrácia fejlődésének történelmi tapasztalatai Heves megyében a felszabadulástól napjainkig, Nagy Sándor: A párt

ifjúságpolitikájának és az ifjúsági mozgalom történetének f ő b b vonásai Heves megyében a felszabadulástól az ötvenes évek közepéig, Dráviczki Imre: Az agrároktatás fejlődése H e v e s megyében 1945 után, Csiffány Gergely: A történelmi emlékhelyek kutatása Heves megyében, Szecskó Károly: A tudományos élet fejlődése H e v e s megyében a felszabadulástól napjainkig. Negyvenéves a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár. összeállította: Gazda Zoltán és Kőtél László. Nagykanizsa, 1984. 156 old. Emlékezések, tények, a d a t o k , fényképek egy gyár életéről. Nemecz József Mezőgazdasági Szakközépiskola és Húsipari Szakmunkásképző Intézet. Gyöngyös. Szerk: Vadácz Ernő és mások. Kiadja a Szakközépiskola Igazgatósága, Gyöngyös, 1986. 94 old. É v könyv, 1925/1986. Nóvák László: A „három v á r o s " és népe. G o n d o lat, 1986. 400 old. A címben szereplő történeti és néprajzi elnevezés Kecskemétet, Nagykőröst és Ceglédet takarja. A szerző b e m u t a t j a e három mezőváros egységes, de mégsem egyforma néprajzi k a r a k t e r ű népének történeti és gazdasági fejlődését, etnográfiai arculatának formálódását. Nyulásziné Straub Éva: Ö t évszázad címerei. Corvina, 1986. 304 old. Ameddig Magyarország királyság volt, az uralkodó — kitüntetésként — cimereslevéllel a d o t t különböző kiváltságokat az alattvalóinak. A festett címerképek e korok embereinek életmódját és gondolatvilágát is tükrözik. E címereslevelek jelentős történeti forrásanyagot képviselnek: tudományos feldolgozásuk is megkezdődött. Ez a kötet a M a gyar Országos Levéltár g a z d a g gyűjteményének 100 cimerképét mutatja be színes képtáblákon, további 1173 darabot pedig rajzban. A könyv heraldikai — címertani — bevezetése segítséget nyújt az olvasónak a címerképfestészet szigorú szabályokra épülő művészetének megértéséhez. Oláh A n d o r : „ Ú j hold, új király". A magyar népi orvoslás életrajza. Gondolat, 1986. 312 old. Őrség 20. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület tájékoztató közleményei. 1986. 36 old. Moór János: Beszámoló, Tölly Julianna: Tisztújító közgyűlés Szigeten, Szeberényi Lajos: Találkozás K á d á r Jánossal, Szeberényi Lajos: Nemzetiségi emlékünnepségek Bécsben, Sper Simone: Elsőáldozás, Galambos Ferenc—Radics Éva: Szavalóversenyek, Tanulmányi kirándulás Szegedre és környékére, 15 éves a balatoni gyermeknyaraltatás, FUEV-közgyűlés Belgiumban (a kisebbségi népcsoportokról), Az együttélés kultúrája (a szomszédos országok nemzetiségeinek 10. találkozója Triesztben), Galambos Ferenc: Kiállítás Középpulyán, M o ó r János temetéséről, Szeberényi Lajos búcsúbeszéde Moór János temetésén, Karácsonyi játékok. Farkas Vilmos: Tánccsoportunk nyara, Szeberényi Lajos: A magyar népzene ápolói az

I

„Alsóőrsi citerások", Marácz László Károly: Ö r s é gi látogatás, Sterniczky Ferenc: A labdarúgás Felsőőrben, Sterniczky Ferenc: É l ő hagyományaink.

Rábaköz. Helyismereti-helytörténeti bibliográfia. Szerk: Gál Mária. Kiadja a Rábaközi N a p o k Intéző Bizottsága, Csorna, 1986. 47 old.

Palóc konyha. Háztartási eszközök Nógrád megye losonci járásának magyar községeiben a 20. század elején. K i a d j a a Losonci J B néprajzi szakbizottság ga. Losonc, 1986. 29 old. Böszörményi István: Volt egyszer egy k e m e n ce . . . (A tűz és a tüzelőberendezések a népéletben), Duray Éva: A háztartás használati eszközei.

Rácz István: A 900 éves B a k o n y k o p p á n y község múltja és jelene. Kiadja az Ugodi K ö r z e t i Művelődési Központ, 1986. 16 old.

Parasztkérdés. 1890—1930. S z e r k : juhász Antal és Sipos József. Kiadja a Csongrád Megyei M ú z e u mok Igazgatósága, 1985. 258 old. Az M T A Agrártörténeti Bizottsága és a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által r e n d e zett tudományos konferencia előadásai. Király István: A parasztkérdés történelmi sorsfordulói 1890 és 1918 k ö z ö t t . Puskás Julianna: A kivándorlás, az amerikai életsors a parasztság történetében, 1 8 8 0 — 1914. Varga Lajos: Az M S Z D P és az agrárkérdés a századelőn, Romsics Ignác: Az agrárkérdés n e m zeti-nemzetiségi aspektusa, 1890—1919, Tóth Dezső, ].: N a g y a t á d i Szabó István és a munkásmozgalom, Kávássy Sándor: N a g y a t á d i Szabó I s t v á n , mint népgazdasági miniszter, Gunst Péter: A paraszti társadalom megrekedése az 1920—1930-as években, Mészáros Károly: N a g y a t á d i Szabó István programja és program feladása, 1919—1921. Sipos József: A Kisgazdapárt s t r u k t ú r á j a és a b e t h leni konszolidáció kezdetei, Nagy József: A kisgazda csoport működése az Egységes Pártban. Pásztor Mihály: A fehérterror n é h á n y jelensége: Pest Megye 1919—1920. Pest megyei levéltári f ü zetek, 8. Bp. 1985. 361 old. Páty. Fejezetek a község történetéből. Szerk: Szabó Andrásné Peregovics Vilma. K i a d j a a Községi Tanács, Páty. 1986. 157 old. Wiedermann Gábor: Páty község története a felszabadulásig, Szabó Andrásné Peregovics Vilma és mások: Páty története 1945—1985-ig, Nagy Ferencné: Páty földrajzi szemmel, Mészáros László: Pátyi helynevek magyarázata és rendszere, Szabó Andrásné Peregovics Vilma és mások: Páty lakói, szokásai. Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944. március—október. Hajdúsági Közlemények, 14. K i a d j a a Városi Tanács és a Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény, 1985. 92 old. Radnyánszky Béla: A magyar családélet és háztartás a X V I — X V I I . században. Helikon, 1986. 356 old. A magyar művelődéstörténet kiemelkedő kutatója megeleveníti elődeink o t t h o n a i t bútoraival, háztartási eszközeivel, konyhaművészetével. Felidézi a régmúlt szórakozásait. Képet ad káprázatos, vagyont érő öltözeteikről, ékszereikről. A kötet gazdag képanyagot tartalmaz. Művészettörténészek értő tanulmányai nyújtanak eligazítást az olvasóknak.

Siómente népfőiskola. 1984—1985. S z e r k : Varga Csaba. Kiadja a Népművelési Intézet, Bp. 1985. 126 old. Somogy megye múltjából. Levéltári É v k ö n y v , 17. Szerk: Kanyar József. Kaposvár, 1986. 462 old. Guzsik Tamás: E l t ű n t n e k hitt pálos építészet Somogy megyében, Bándi Zsuzsanna: A szakácsi pálos kolostor középkori oklevelei, Komjáthy Miklós: A somogyi k o n v e n t II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban 14., Borsa Iván: A szerényi várkastély öt leltára a XVI. századból. Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedben (1658—1718), Tóth Péter: Egy németalföldi utazó a visszafoglalt Budán, Takáts Lajos: Sertésmakkoltatás D é l - D u n á n t ú l o n a X V I I I . században, Péterffy Ida: H o r v á t h Ádám és Czindery Pál barátsága, Hajdú Lajos: Népiskolai szerződések Magyárországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1770—1795), Vörös Károly: „Jelentés Magyarország k e r e s k e d e l m é r ő l " — Egy belga konzuli jelentés 1843-ból, Kiss Géza: A délkelet-somogyi Dráva-völgy horvát községei a feudalizmus megerősödése és válsága idején (1711—1848), Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782—1848), T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megyében), Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában, Stier Miklós: A nemzeti és a nemzetiségi kérdés a magyarországi szocialista mozgalom és ausztromarxizmus elméletében és gyakorlatában a századfordulóig, Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor), Tilkovszky Loránd: A magyarországi németek történetének kronológiája (1919. V I I I , — 1 9 3 8 . I I I . ) , Bognár Tibor: A hazai németségre v o n a t k o z ó rendelkezések végrehajtása Szulokban 1945-ben és 1949-ben. Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve. Kiadja a Vízügyi D o k u m e n t á c i ó s Szolgálat Leányvállalat, Bp. 1986. 126 old. Sümegi György—Tóth Piroska: Szülőföldünk, a Duna-Tisza köze. T a n k ö n y v k i a d ó , 1986. 280 old. Rövid szépirodalmi és ismeretterjesztő írások válogatásával m u t a t j á k be a szerzők e g a z d a g táj történelmi fordulóit, természeti szépségeit, néprajzát. Megismertetnek az e vidékről származó neves személyekkel és alkotásaikkal. A gazdagon tervezett képanyag kedvet ébreszt a 10—16 éves tanulókban hazánk teljesebb megismeréséhez és e szép táj felkereséséhez. Szabolcs-Szatmár megye a népi demokratikus forradalom kibontakoztatásának időszakában, 1944—1948. S z e r k : Botár József, m u n k a t á r s a Né-

Szabó István: Szolnok megye ipartörténeti emlékei. Kiadja a D a m j a n i c h János M ú z e u m , Szolnok, 1986. 11 old.

A k ö n y v végigviszi az érdeklődőt a múlt század közepén virágzó Belvároson. Betekinthetünk többek között Mossmerr József ,,A menyasszonyhoz" címzett kelengyeboltjába, magunk előtt l á t h a t j u k az egykori Hatvani utca hölgyeit, amint H o l t z e r Simon fényes d i v a t á r u h á z á n a k kirakatait csodálják. Sok ú j ismeretre t e h e t ü n k szert Ráth Mór első magyar nyelvű könyvesboltjába betekintve, ahol számos esetben a „haza bölcse", D e á k Ferenc szórakoztatja friss a n e k d o t á k k a l a könyvvásárlókat.

Szabó Zoltán: A tardi helyzet — C i f r a nyomorúság. Hasonmás kiadás. Kossuth, 1986. 564 old.

Szobek András: Egy munkásélet emlékei. Kossuth, 1986. 176 old.

Szabóky Zsolt: E g e r . Culay István szövegével. Fotóalbum. Kiadja az M T I , Bp. 1986. 11 old és 84 tábla.

Szülőhelyünk Szabolcs-Szatmár. Életutak, vallomások a szűkebb hazáról. S z e r k : Kopka János. Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, 1985. 519 old.

meth Péterné. Megjelent a Megyei M u n k á s m o z g a lom-történeti Bizottság gondozásában, Nyíregyháza, 1985. 535 old. Válogatott d o k u m e n t u m o k Szabolcs-Szatmár megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből

Szabó Lajos, H.: A Kupi Egyenlőség Mgtsz története, 1959—1985. Kiadja a Tsz Kup. 1986. 121 old. Szakály Ferenc: Hungaria Eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. Corvina. 1986. 188 old. A Buda visszavívásának 300. é v f o r d u l ó j á r a készült m u n k a Bécs 1683-as török o s t r o m á n a k leírásával kezdődik, s végigtekinti az 1699-es karlócai békéig lezajlott h á b o r ú s eseményeket. A középpontban természetesen Buda visszafoglalása áll, amelynek menetét a f e n n m a r a d t számos emlékiratból szinte percről percre végig lehet követni. > A szerző gazdag illusztrációs anyagot (térképek, fegyver* , hadieszköz-ábrázolások, e m l é k é r m e k , csatavázlatok, alkalmi nyomtatványok, egyenruhaképek) használt fel. A százdi alapítólevél, 1067. Fordította Tóth Péter, az alapítólevél históriáját írta Csorba Csaba. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és Tiszakeszi Általános Iskolájának közös kiadása, 1986. 12 old. Szegedi könyvtári műhely. 86/1-2. K i a d j a a Somogyi könyvtár. Szeged. 128 old. Pál József: H a m v a s E n d r e a szegedi zsidóság deportálása ellen, Palásti László: F r a n c i á k Szeged 1686. évi visszafoglalásában, Lippainé Fekete Ilona: A szabadművelődés Szegeden, Giday Kálmán. Szőred dohánykertészete 1837-ben, Ruszoly József : Utcanévadalékok, Murádin Jenő: Nyilasy Sándor pályakezdése, P. L . : Szegedi újságok kormánytámogatása a századelőn, Apró Ferenc: T ö m ö r k é n y levelezéséből, Péter László: A Vasváry-gyűjtemény, Bóna Endre: A szegedi tudományegyetem történelmi emlékplakettje. Székely János: Vendéglátás Veszprém megyében. Kiadja a Veszprém Megyei Vendéglátóipari Vállalat, Veszprém, 1986. 97 old.

Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A H a j d ú - B i h a r Megyei Múzeumok közleményei, 43. D e b r e c e n , 1986. 86 old. Gazda László: A m ú z e u m o k 40 éve H a j d ú - B i h a r megyében, 1944—1984, Módy György: Építészettörténeti jelentőségű régészeti kutatások, H a j d ú Bihar 1944—1984. Kürti Katalin: Négy é v t i z e d képzőművészeti g y ű j t ő m u n k á j a a D é r i M ú z e u m ban, 1945—1985, Szathmári Ibolya, V.: A „ n é p " művészetének négy évtizede Hajdú-Bihar megyében, Bényei Miklós: A Hajdú-Bihar megyei sajtó negyven éve, 1944—1984. T É K A , 1086. Táncházas Tájékoztató Füzet. K i a d j a az Almássi téri Szabadidőközpont. 1986. 24 old. Domokos Pál Péter: A moldvai csángók eredete, Virt László: A moldvai magyarok és múlt századi apostoluk (Petrás Incze János), Halász Péter: A moldvai magyarok művelődéstörténeti jelentősége, Interjú Petrás Ince Jánossal, Kelemen András: A moldvai magyarok embertani képéről, Sebesi Kis Benjámin: A k i t a Borozda együttes kísért, Egy névtelen Í R Ó D I A kiadványról, A szepsiszentgyörgyi N é p t á n c Stúdió. Thuróczy János: A magyarok krónikája. H e l i k o n . 1986. 460 old. Thuróczy János Mátyás Király ítélőmestere volt. K r ó n i k á j a a magyarországi reneszánsz történeti és irodalmi szempontból igen jelentős alkotása. Á magyarok történetét a h u n — m a g y a r időktől egészen a H u n y a d i a k koráig írja meg. Az eredeti augsburgi ősnyomtatvány pazar szépségét és jellegzetességét megőrző hasonmás kiadás végén a krónika klasszikussá vált fordítását is kézbe kapja az olvasó. Tóth József: Úttörőemlékhelyek gyűjteménye. I f j ú sági L a p k i a d ó Vállalat, Bp. 1986. 51 old.

Székely K i n g a — T a r d y J á n o s : Budapest, Várbarlang. T á j a k , K o r o k , M ú z e u m o k Kiskönyvtára, 224. Bp. 1986. 16 old.

Török József: Budapest, Egyetemi templom. Tájak, K o r o k , Múzeumok Kiskönyvtára, 230 BD 1986. 16 old.

Szilágyi I s t v á n : Régi boltok krónikája. A pesti kereskedelem történetéből. Közgazdasági és Jogi, 1986. 328 old.

Töttős Gábor: Történelmi séták Szekszárdon. Kiadja a Városi Tanács V. B. Szekszárd, 1986. 207 old.

Újváry Zoltán: Menyecske a kemencében. Világjáró palóc adomák és huncutságok. Európa, 1986. 264 old. Az északi palócok, a gömöri területek folklórjából gyűjtött a n e k d o t á k b ó l válogatta ki a szerző az itt közölt félszázat. Úttörőkrónika, 1946—1986. S z e r k : Hegyi András. Kiadja a K I S Z Csongrád Megyei Bizottsága, 1986. 551 old. Pletka Anna: Az úttörőmozgalom kezdetei, 1946—1948., Hofgesang Péter és mások: A szocialista forradalom győzelme után, 1948—1950., Makk Ferencné: Az úttörőmozgalom a szocialista építés kibontakozásának idején, 1950—1956, Bakacsiné Gulyás Mária: A szocialista társadalom megerősödésének évei, 1957—1962, joó Ferenc: Az úttörőcsapatok a mozgalom megújításáért, 1962—1972, Leiéné Erdélyi Mária: A z úttörőmozgalom tevékenységének föllendülése 1973—1979 között, Zeleiné Horváth Sára: A Csongrád megyei úttörőmozgalom 1979—1983 között. Vallási néprajz 1 — 2 . Szerk: Dankó Imre, Küllős Imola. Kiadja az E L T E Folklór T a n s z é k , Bp. 1985. 375 és 554 old. 1. Református néphagyományok. Gunda Béla: A református vallási néprajz fogalma és mai feladatai, Balogh István: A református egyház hatása a parasztság művelődésére a X I X . században, Molnár Ambrus: A r e f o r m á t u s teológiai d o k t o r o k kollégiuma egyházi néprajzi szekciójának tevékenysége, a gyülekezet felelőssége a hagyományok ápolásában, Huley Alfréd: A biblia a református és az evangélikus népi t u d a t b a n Békés megyében, Kiss Endre: Kálvin a népi t u d a t b a n — Egy kérdőíves vizsgálat tanulságai. Ötvös László: A k o n f i r m á c i ó néprajza, Dankó Imre: Az úr asztala, Csiszár Árpád: A régi nemzetségi rend nyomai a felső-Tisza-vidéki templomokban és t e m e t ő k b e n , Takács Béla: A református temetők f e j f á i n a k népi o r n a m e n t i k á j a , Szálai Zsigmond: Régi temetési szokások T y ú k o d o n , Szilvási János: Egervölgyi harangok és harangozási szokások, Gacsályi Gábor: A látomások szerepe a mai gyülekezeti életben, Tóth Judit: A tiszazugi reformátusság vallásos szokásai, Molnár Ambrus: A húsvéti ünnepkör r e f o r m á t u s népszokásai a Tiszántúlon, Szabó Gyula: Lakodalmi szokások a Beregben. 2. Protestáns egyházi források, kutatók: Galuska Imre: Adalékok a H a r a n g o d vidék református egyház történetéhez, Nagy Géza: A d a t o k Karcsa lakóinak erkölcsi és társadalmi életéhez a Karcsai R e f p r mátus Egyház jegyzőkönyvei alapján (1807—1825), Szigeti Jenő: Egy elfelejtett tudományos ismertetés 1869-ből a hódmezővásárhelyi nazarénusokról, Molnár Ambrus: „Szent Asszonyok" és „Szent E m b e r e k Társasága" a H a j d ú s á g b a n a X I X . században, Dankó Imre: Az e t h n o g r á f u s Baksay Sándor, 1832— 1915, Szentimrei Mihály: Megemlékezés Harsányi István néprajzi, munkásságáról (1874—1928), Harsányi István: A d a l é k o k látomásirodalmunk történetéhez, Molnár Ambrus: D r . Illyés E n d r e , 1897— 1962, Bqjtor István: Szabó Zoltán (1902—1965), Küllős Imola: Szabó Zoltán néprajzi gyűjtései az Ethnológiai A d a t t á r b a n , Szabó Zoltán: Adalékok Noszvaj község néprajzához, Niedermüller Péter:

Egyházi élet, vallás és kulturális hagyomány egy amerikai magyar közösségben, Bereznai Zsuzsa: Hivő Mari és a bodonyi szombatisták, Szabó László: Ünnepségre való készülődés a Tiszazugban, Huley Alfréd: Ü n n e p és ünneplés a Békés megyei evangélikus gyülekezetben, Koppány János: H a r a n g o z o k és harangozási szokások Tótkomlóson, Felhősné Csiszár Sarolta: A közvetítők szerepe a beregi temetési szokásokban, Benke György : Verses sírfeliratok a sajóvelezdi református temetőben. Valter Ilona: ö r i s z e n t p é t e r , plébániatemplom. Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára, 232. Bp. 1986. 16 old. Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában. A török kiűzése Magyarországról. G o n d o l a t , 1986. 278 old. Vas megye. Magyarország megyéi. Összeáll. János. Kossuth 1986. 152 old.

Rácz

Válasz 1939—1938 Válogatta Széchenyi Ágnes. Magvető, 1986. 672 old. N é m e t h László „az ú j o n n a n összeszivárgó írókat az új magyar föladatok felé akarta terelni", ezt a törekvést a magyar sorskérdések föltérképezését, megfogalmazását, társadalmi megoldásait, lehetőségeit keresték a folyóirat szerkesztői, írói, szoros kapcsolatban a felélénkülő népi mozgalommal, a Márciusi Front célkitűzéseivel, a f a l u k u t a t ó törekvésekkel. Változó Baranya. T a n u l nányok a megye történetéből, 1945—1985. Szerk..: Antal Gyula és Sándor László. Kiadja az M S Z M P Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága, Pécs, 1985. 532 old. Ormos Mária: 40 év fejlődéstörténetének főbb jellemzői, Bezerédy Győző: Baranya és Pécs felszabadulása legújabb kutatások tükrében, Gyórffy Sándor: Pécsi naplójegyzetek, 1945., Fehér István: Az M K P szerepe a koalíciós időszak politikai mozgalmaiban, Vonyó József : A Független Kisgazd a p á r t társadalmi bázisa és hatalmi pozíciói Baranyában a felszabadulástól 1945 novemberéig, Sándor László: A Szociáldemokrata Párt pécsi szervezetének 1947. évi várospolitikai terve, Cseresnyés Ferenc: A baranyai agrárnépesség bekapcsolódása a politikai küzdelmekbe, Komanovics József : A paraszti érdekképviseleti szervezetek néhány sajátos vonása Baranyában, 1945—1951., Szita László: Pécs város társadalmi s t r u k t ú r á j á n a k alakulása a II. világháborút követő években, Füzes Miklós: A Baranya megyei és a Pécs városi N e m z e t i Bizottság kapcsolata a közigazgatási ö n k o r m á n y z a tokkal, Gyórpál Elemér: A tanácsigazgatás szervezési törekvései B a r a n y á b a n , Vargha Dezső: Az államigazgatás és a m u n k á s p á r t o k archontológiája Baranyában és Pécsett, 1944—1956., Szirtes Gábor: Az ötvenes évek elején kialakult szocializmuskép a korabeli megyei p á r t d o k u m e n t u m o k tükrében, Siklói Tamás: Az MSZMP-szervezetek megalakulása és harcuk a konszolidációért, Nagy József: A politikai viszonyok fejlődésének jellemző vonásai Baranyában, Mérey Klára, T.: B a r a n y a

megye és Pécs iparának fejlődése 1945-től 1968-ig, Varga Jenő: A megye iparszerkezetének átalakulása az 1970-es évektől napjainkig, Földvári János: A megye szocialista mezőgazdaságának megszilárdulása és fejlődése, Tóth Tibor: A mezőgazdasági tulajdon- és földhasználati viszonyok változásai a felszabadulást követő másfél évtizedben, Erdösi Ferenc: Baranya tömegközlekedésének fejlődése, Hernády Alajos: B a r a n y a vízgazdálkodása, Kassai Miklós: A D é l k e l e t - D u n á n t ú l ásványi nyersanyagkutatásának 40 éve, Koncsag Károly: Az energiatermelés helyzete B a r a n y á b a n az elmúlt 40 évben, Mérei Emil: A mecseki széntermelés alakulása az elmúlt 20 évben, Fojtik János: A szocialista kereskedelem fejlesztése Baranyában, Enyedi György: Gazdaságpolitikai szakaszok és a területfejlesztés, Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya faluhálózatának változása, Hoóz István: Baranya megye népességfejlődésének jellegzetességei az utóbbi 40 évben, Nóvák Zoltán: Pécs fő demográfiai jellemzőinek változásai a felszabadulástól napjainkig, Berntes Ferenc: A megye közoktatásának fejlődése 1950-től napjainkig, Gáspár László: A szentlőrinci Munkaiskola-kísérlet történetéhez, Komlósi Sándor: A pécsi felsőoktatási intézmények 40 éves történetének vázlata, Hajnal József : Az önállóvá vált Pécsi O r v o s t u d o m á n y i Egyetem történetéből, Odor Imre: Adalékok a N É K O S Z pécsi kollégiumainak történetéhez, Koltai Dénes: A káderképzés a n d r a gógiájának fejlődéstörténeti vázlata, Földes Andrásné: A pécsi pártiskola története, Benkó László: Az esti egyetemi képzés indulása és fejlődésének jellemző szakaszai, Újvári Jenő: A művelődéspolitikai irányelvek baranyai alkalmazásának n é h á n y kérdése, Kanyar József: A Nemzeti Parasztpárt kulturális m u n k á j a Baranyában, Tüskés Tibor: Nagy korszak nyitánya, Tóth Zoltán: Az építőművészet 40 éve B a r a n y á b a n , Békés Sándor: A megye hírközlő rendszerének kiépülése, Román Laszlóné: A megye könyvtárhálózatának 40 éve, Lantos József: Nemzetiségi kultúrák együttélése B a r a n y á b a n . Várpalota (Várossá válásának 35. é v f o r d u l ó j á n ) , í r t a : Bráz János. K i a d j a az M S Z M P Városi Bizottsága, Várpalota, 1986. 132 old. Vecsés története. Szerk.: Lakatos Ernő. Kiadja a Nagyközségi Tanács. Vecsés, 1986. 289 old. Veres Péter: Az 1986. 108 old.

Alföld

parasztsága.

Kossuth,

Veszprém megyei Honismereti Tanulmányok XI. Kiadja a H N F Veszprém Megyei Bizottsága, a Veszprém Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya és a T I T Veszprém Megyei Szervezete, Veszprém, 1985. 243 old. Veress D. Csaba: Veszprém felszabadítása, Rácz István: D á t u m o k és esemény részletek Pápa város felszabadulásának krónikájából, Ury János: A Hidrobenzin Rt. története (Pét), 1933—1948, Énekes Ambrus: A Péti N i t r o g é n m ű v e k története a bombázástól az újjáépítésig (1944—1949), H. Szabó Lajos dr.: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása és fejlődése Pápán (1948—1983), Gáncs Andrea: A mezőgazdaság

szocialista átszervezése Veszprémben (1949— 1962), Tamás Károlyné—Sófalviné Mamás Márta: A paraszti életmód változása Szentgálon a s z á z a d fordulótól napjainkig, Müller János: Az Ajkai T i m földgyár és Álumíniumkohó Művelődési H á z története (1950—1975), Pribék Istvánné: Az önálló nőmozgalom létrejötte és tevékenysége Veszprém megyében 1945—1970 között, dr. Danes József: A magyar iparpolitika és iparfejlesztés irányát befolyásoló főbb objektív tényezők 1950-től az 1960as évek végéig, Beszteriné dr. Blickle Ilona: A szövetségi politika főbb jellemzői a szocializmus alapjai lerakásának időszakában (1948—1962), Farkas József né: Az M S Z M P szövetségi politikájának új vonásai, Horváth Ottóné: A m u n k a k u l t ú r a fejlődésének ú t j á n , dr. Pfitner György: A szocializmus az emberért, Udvari Ferenc: Városlőd 40 éve, dr. Tóth Dezsó: Bibliográfia a kéziratos honismereti, helytörténeti művekről I X . , dr. Tölgyesi József: Veszprém megye a népi d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m idején. Vida István: Koalíció és pártharcok (1944—1948). N e m z e t és emlékezet. Magvető, 1986. 300 old. A történelmi félmúltunk kérdéseivel foglalkozó m o n o g r á f i a sok, eddig ismeretlen tényre és elfelejtett eseményre hívja fel a figyelmet. A szerző érthetően és érdekesen ábrázolja a felszabadulást követő évek politikai eseményeit. Vidéki Magyarország. S z e r k . : Laczkó András. Kiadja a Művelődési Ház. F o n y ó d , 1986. 80 old. Vekerdi László: Vidék és műveltség, Vörös László: Szükséges a rendszeres kapcsolat, Szederkényi Ervin: Kísérlet a közös m u n k á r a , Csányi László:, Az értékről, Kloss Andor: Az együttműködés igénye, Filadelfi Mihály: A „vidék v i d é k e " vagyunk, Hatvani Dániel: A vidék szellemi életéről. E b b e n a kötetben található a Fonyódi Helikon kisantológiája is. Vita Zsigmond: Az enyedi kohó. Magvető, 1986. 415 old. Kéki Béla: A nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárosa — R e n d h a g y ó beszélgetés Vita Zsigm o n d d a l , Vita Zsigmond: Bethlen G á b o r szellemi arcképéhez, Tudományos és irodalmi törekvések a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, Apáczai Csere János közművelődési törekvései, Egy erdélyi F ő ú r önéletírása, Egy orvos a test és a lélek békéjét keresi, E n y e d pusztulása és a nagyenyedi két f ű z f a , Az é p í t k e z ő kollégium a X V I I I . században, B o d Péter könyvtára, a X V I I I . századi Erdély képe H e r m á n y i Dienes József m u n k á i b a n , A nagyenyedi iskolai színjátszás a X V I I — X V I I I . században és a Próba című zsebkönyv, Voltaire tanítása a B e t h len Kollégiumban, Egy kolozsvári szerkesztő (Pethe Ferenc) a r e f o r m k o r hajnalán, Ifjúsági és vidéki olvasótársaságok az erdélyi r e f o r m k o r b a n , Szász Károly, a műszaki értelmiség nevelője, I f j a b b Zeyk Miklós, a természettudós és humanista nevelő, H í d v é g i Mikó Imre jelmondata és k ö n y v t á r a , Egy tanítóképzés élete a kollégiumban a múlt század végén, A m u n k á r a való nevelés kísérlete a nagyenyedi kollégiumban századunk elején.

A volt miskolci kir. Kat. Fráter György Gimnázium, diákjai első nagy iskolatalálkozójának emlékére. Szerk.: Mádai Lajos. K i a d j a a Földes G i m n á zium, Miskolc, 1986. 48 old. Hajdú Imre: A tiszai v á n d o r P. Kelemen D i á k , Mádai Lajos: T e m p l o m és gimnázium két és fél évszázada, Papp Gábor: „ V a j mely csodálatos volt bölcsessége": ö t s z á z éve született Fráter György, Mádai Lajos: A tanárok o k t a t ó - n e v e l ő m u n k á j a , Duray László és mások: A tanulók számának alakulása, szociális viszonyai és kulturális élete. Závada Pál: Kulákprés. D o k u m e n t u m o k és kommentárok egy parasztgazdaság történetéhez. Művelődéskutató Intézet, Bp. 1986. 349 old. A d o k u m e n t u m g y ű j t e m é n y egy tótkomlósi parasztcsalád életét igyekszik b e m u t a t n i és kommen-

tálni az 1945 és 1956 közötti időszakban — a társadalmi és gazdasági háttér fölvázolásával. A Zselic mezsgyéjén. Mindszentgodisa és társközségei. Szerk.: Füzes Miklós. Kiadja a Községi Tanács V. B. Mindszentgodisa, 1985. 311 old. Lovász György: Természeti viszonyok, Katona György Zsuzsa és mások: Az emberi élet régészeti jelei, Timár György : A közép- és a t ö r ö k kor írásos források alapján, Füzes Miklós: Falvaink élete a hódoltság megszűnése után, Márji Attila: Az abszolutizmus és a dualizmus kora, Füzes Miklós: A f o r r a d a l m a k helyi hatása és az ellenforradalom időszaka, Füzes Miklós: A népi d e m o k r a t i k u s átalakulás, Füzes Miklós: A szocializmus alapjainak lerakása, Lantosné Imre Mária: Egy bakócai fazekascsalád.

Honismereti rejtvény verseny Az I. sz• rejtvény helyes megfejtése: 1. Hollósy Simon 2. Arany János: Tengerihántás 3. Aki a tengerihántásnál (kukoricafosztás-

kor) piros szemű csövet talál, megcsókolhatja a neki tetsző leányt. vagy „Ki először piros csőt lel, Lakodalma lesz az ősszel."

A II. sz. rejtvény megválaszolandó kérdései:

1. Mi köze a képen ábrázolt településnek egy olasz városhoz? A megfejtés egy idézet. Pontérték: 5. 2. Milyen régi katonai fogalom kapcsolható a településsel vonatkozásban álló egyik műalkotáshoz? A rejtvény megfejtése egy költő neve és művének címe. Pontérték: 10. 3. Melyik dunántúli város vetélytársa a képen bemutatott településnek és milyen bizonyítékára szoktak ennek hivatkozni? A megfejtés egy városnév és egy, témánkkal foglalkozó, a Honismeret 1972. évfolyamában megjelent cikk címe. Pontérték: 15. A megfejtést május 15-ig kérjük lehetőleg levelezőlapon beküldeni a Lapkiadó Vállalat, Népfront Lapok Bp., Naspolya u. 25.1155 címre. A címzés Fölé írják oda: H O N I S M E R E T I REJTVÉNY.

Főosztálya,

összeállította: Morvay Péter

1981

/3

HONISMERET A HAZAFIAS NÉPfnOKT FOLYÓIRATA

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA Antalóczi Lajos: A z Egri N y o m d a Rt. története, 1893—1949. T a n u l m á n y o k Heves megye történetéből, 9. K i a d j a a Heves Megyei Levéltár, 1986. 150 old. Acs Tibor: Kiss Károly 1793—1866. A magyar múlt tudósai. Akadémiai, 1987. 190 old. Kiss Károly az első hivatásos katonatiszt, akit irodalmi és tudományos munkássága alapján a Magyar T u d ó s Társaság 1831-ban levelező tagjává, majd 1840-ben rendes tagjává választotta. Kiss Károly egész életében a nemzeti függetlenség, a polgári átalakulás és a tudományos haladás ügyét szolgálta. Árucsere és migráció. A Miskolci H e r m a n O t t ó Múzeum Néprajzi Kiadványai X V I I I . Miskolc, 1986. 237 old. Dankó Imre: Árucsere és migráció, Román János: A m é r t é k e k használatának vándorlása, Ujváry Zoltán: Vásári szórakoztatók, v á n d o r mulattatók és a vásárt megjelenítő népi játékok, Barna Gábor: A búcsúvásár, Szabadfalvi József : A pásztormigráció mint kultúraközvetitő, Hógye István: A hegyaljai görögök és zsidók szerepe az árucserében (1711—1848), Bodó Sándor: A mesterlegényvándorlás és a kézműves á r u , Nóvák Liszló: Mezővárosi migráció és árucsere, Sztrinkó István: A tanyák és a város árucsere-kapcsolata: tanya—város migráció, Juhász Antal: Vásározási körzetek és iparos-migráció a Dél-Alföldön, Nádai Éva: Piacközpontok és jellemzőik a D é l - D u n á n t ú l o n a századfordulótól napjainkig terjedő időszakban, Lukács László: Vándorkereskedelem a Mezőföldön, Veres László: Az üveghuták felvevőpiaca a X V I I I — XIX. s z á z a d b a n , Solymos Ede: A d u n a i halászok árucsereviszonyai, Bencsik János: A folyó elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében, Páll István: Árucsere a Tisza két partja között, Lackovits Emőke: A Balaton szerepe a paraszti árucserében, Viga Gyula: A gyümölcs a népi árucserében, Fügedi Márta: Árucsere útján terjedő elemek az észak-magyarországi viseletben. Cséri Miklós: Az építőanyag mint az árucsere tárgya, Petercsák Tivadar: Á fa és az erdei termékek az Északi-középhegység és az Alföld közötti népi kereskedelemben. Badál E d e : Kastélyok, kúriák Pest, Nógrád Heves megyében. Műszaki, 1987. 200 old.

és

Bajcsy-Zsilinszky E n d r e emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szerk.: Tóth Lajos. Kiadja a Hazafias N é p f r o n t és a Városi Tanács. Szarvas. 1986. 42 old. A tartalomból: Tóth Lajos: a Zsilinszky család és Szarvas, Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky E n d r e .

Bakó Ferenc: 1987. 285 old.

Palócföldi

lakodalom.

Gondolat,

Balassagyarmati Honismereti híradó, 1986. 1—2. 151 old. (Soksz.) Tóth István: A mai szlovák irodalom. Bába Iván: A szlovák n e m z e t t u d a t az esszék t ü k r é b e n , dr. Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly menti f a l v a k b a n , dr. Antal Elemér: A nógrádsápi T a t á r d o m b o n feltárt honfoglaláskori temető sírleletcsontjainak radiológiai záróértékekelése, dr. Petrik Imréné: Rejtőzködő kincsek a levéltári iratok között (3.), Kovalcsik András: Beszámoló a Balassagyarmati Honismereti Kör 1985. évi munkájáról, Réti Zoltán: Búcsú Kmetty Kálmántól, Hompó Tatjána: Végső búcsú egy régi jóbaráttól (Vaszilij M i t r o f á n o v i c s Ljubimov, Balassagyarmat és Terény díszpolgára), Halmosi István: A z iskolanévadó ünnepségsorozat (Kiss Á r p á d nevét vette fel egy balassagyarmati iskola), dr. Praznovszky Mihály: Réti Zoltán kiállításának megnyitója a Rózsavölgyi Galériában, dr. Orbán Jenő: Kövi Pál E r d é l y i l a k o m a című könyvének magyar kiadása elé, Kamarás József: Jós Miklós és a „ M o d e m P e n t h l o n " , Boldizsár Menyhért: dr. Sárffy Aladár, a balassagyarmati főgimnázium első igazgatója, Kenessey Béla: Egy emlékirat elé: Koltai J e n ő : Egy honvédtiszt visszaemlékezése, Kovalcsik András: Szász Lajos 90 éves, Elekes Éva: Veres Pálné, Botschner István: Emlékeim a Hollósy nyomdáról, Csordás Ildikó—Hangodi Ágnes: A Honismereti H í r a d ó repertóriuma 1984—1985. Ballók László: A mezőtúri tűzoltóság t ö r t é n e t e , 1886—1986. Mezőtúri helytörténeti Füzetek, 8. Kiadja a Tűzoltóparancsnokság, 1986. 94 old. Balogh István: D o b o z i István debreceni főbíró levelei gr. Károlyi S á n d o r h o z , 1703—1709. A H a j d ú Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai, 14. D e b recen, 1986. 80 old.

Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága. Folklór és E t n o g r á f i a , 20. Szerkeszti: Ujváry Zoltán. Kiadja a K L T E Néprajzi T a n s z é k e . D e b r e cen, 1985. 118 old. A Baranya megyében élő nemzetiségiek demográfiai helyzete 1980-ban. összeállította Hoóz István, Kepecs József, Klinger András. Nemzetiségek Magyarországon. Nemzetiségi dokumentáció, 3. Kiad|a az Állami G o r k i j Könyvtár, Bp. 1985. 443 old. N é m e t , román és délszláv nyelven, magyar és angol összefoglalóval. Batsányi János, Tapolca szülötte. Városszépítő Egyesület, Városi Tanács, Tapolca, 1986. 42 old. Keresztury Dezső, György Lajos, Töreky László tanulmányai. Bács-Kiskun megye'képekben. Szerk.: Szabó Csaba. Kiadja a Bács-Kiskun Megyei Tanács. 1986. 127 old. Bálint Alajos: A mezőkovácsházi k ö z é p k o r i település emlékei. K i a d j a a Városi T a n á c s , Mezőkovácsháza, 1986. 23 old. Bán Károly: 125 éves az Ó b u d a i Szeszgyár. Kia d j a a Budapesti Szeszipari Vállalat. Bp. 1986. 17 old. Bánszki István: így él köztünk Bessenyei György. K i a d j a a Móricz Zsigmond Megyei és Városi K ö n y v t á r . Nyíregyháza, 1986. 158 old. A Bessenyei-hagyomány ápolása Szabolcs-Szatm á r megyében. Bárdos István: Az Esztergomi Képzőművész Kör története. Kiadja a Petőfi Sándor Altalános Művelődési Központ. E s z t e r g o m , 1986. 58 old. Bene János: E r ő d ö k , várak. R a j z o k : Fehérvári Béla. Kiadja a Szabolcs-Szatmár megyei Pedagógiai Intézet. Nyíregyháza, 1986. 42 old. Bereczki Ibolya T . : Népi táplálkozás Szolnok megyében Studia Folkloristica et E t h n o g r a p h i c a . Kia d j a a K L T E N é p r a j z i Tanszéke, D e b r e c e n , 1986. 159 old. Bereg. Helytörténeti olvasókönyv Szabolcs-Szatmár megye történetéhez a honfoglalástól 1859-ig. I. Szerkesztette: Hársfalvi Péter, Takács Péter. Kia d j a a Szabolcs-Szatmár Megyei T a n á c s V. B. művelődésügyi osztálya és a Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógiai Intézet. Nyíregyháza, 1986. 197 old. Berekszászi Ilona: Iskolatörténet a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola 100 éves jubileuma alkalmából. Kaposvár, 1986. 111 old. Bertalan Ágnes: Sirató. Kiadja a Sárréti Múzeum Baráti Köre, Szeghalom, 1985. 119 old. Visszaemlékezés.

Berzsenyi Dániel emlékezete. Kaposvári Kiskönyvtár 4. Szerk.: Laczkó András. Kiadja a Városi T a n á c s V. B. művelődési osztálya. K a p o s v á r , 1986. 105 old. Papp János: Berzsenyi D á n i e l t idézve, Takáts Gyula: N i k l a avagy Tomi, Csetri Lajos: Berzsenyi irodalomszemlélete, Szilágyi Ferenc: Berzsenyi és a nyelvjárások, Laczkó András: Az önértékelés kétségei, Vargha Balázs: „ A z ész az isten", Orosz László: Széchenyi és Berzsenyi, Szász Ferenc: Berzsenyi és a német irodalom. Beszteri Béla (szerk): N é g y évtized. V E A B , Veszprém, 1986. 100 old. A felszabadulás n e g y v e n e d i k évfordulója alkalmából rendezett tanácskozás előadásai. Bethlen Miklós levelei 1 — 2 kötet. Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Jankovuch József. Akadémia, 1987. 1492 old. A tragikus sorsú erdélyi kancellár hétszáznál több levele és egyéb d o k u m e n t u m a olvasható a kiadványban. Bitskey István: Pázmány Péter. Magyar história. G o n d o l a t , 1986. 224 old. Bitter Anikó: E n d r e f a l v a ( N ó g r á d m.) Keresztnevei (1734—1979). M a g y a r Személynévi A d a t tárak 71. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Bp. 1986. 70 old. Blazovich László: A K ö r ö s — T i s z a — M a r o s köz középkori településrendje. K i a d j a Békés és Csongrád Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, Békéscsaba—Szeged, 1986. 207 old. Bodrogközi és hegyközi néphagyományok, ö s s z e áll. : Kováts Dániel. Helytörténeti publikációk, 5. Kiadja a Városi Tanács, Sátoraljaújhely, 1985. 216 old. Válogatás zempléni honismereti szakkörök gyűjtéséből. Boros Aladár: Váci gazdászok. Gödöllő, 1986. 147 old. A Gödöllői A g r á r t u d o m á n y i Egyetem G y a k o r l ó Iskolájának története. Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regestái, 1638—1711. (3.: 1681—1697). Kiadja a Pest Megyéi Levéltár, Bp. 1985. 280 old. Borsányi György: Válságévek krónikája, 1933. Kossuth, 1986. 278 old.

1929—

Botlik József: N é m e t és szlovák nemzetiségiek Komárom megyében, 1957—1982. Kiadja a H N F Komárom Megyei Bizottsága és a T I T K o m á r o m Megyei Szervezete. T a t a b á n y a , 1986. 42 old.

Bráz János: Várpalota. Kiadja a Városi Tanács. 1986. 133 old. Confcssio, '86/4. K i a d j a a Magyarországi Református Egyház, Bp. 1986. 128 old. Barcza József, Bíró Zoltán, Cseh-Szombathy László, Für Lajos, Gergely András, Jánosy István, Kiss Gy. Csaba, Kiss Tamás, Konczogh Ákos, Kónya István, Kurucz Gyula, Márkus Mihály, Nagy József Zsigmond, Pethó Bertalan válaszai a lap körkérdésére: „Mit jelentett a kálvinizmus a magyar n é p és az egyes e m b e r számára a történelem folyam á n , és mint jelenthet m a ? " : Kiss Sándor: Lengyel reformátusok Varsóban, Vásáry István: A litvániai és lengyelországi t a t á r o k , Kiss Gy. Csaba: í r ó a szórványban (Witold Gombrowicz), Ujszászy Kálmán: A sárospataki „Amerikai magyar református gyűjtemény", Kövendi Dénes: A h a t á r o n túli magyarság olvasáskultúrája, Hajdú Demeter Dénes: Anyanyelv és közösségi tudat a hazai nemzetiségeinknél, Bende Kálmán: Buda vára 1686. évi visszavívásának európai jelentősége, Szegedy-Maszák Mihály: Kétszáz éve született Fáy A n d r á s , Vig Károly: Bajcsy-Zsilinszky E n d r e portrévázlatához, Medvigy Endre: Bajcsy-Zsilinszky és a Fekete Bojtár, Barna Gábor: Karácsony az ungi Tiszaháton, Kovács Bálint: A Keresztyén Ifjúsági Egyesület népfőiskolai m u n k á j a , Márkus Mihály: Zsindely E n d r e (1929—1986), Tóth Pál Péter: Beszélgetés Bottyán Jánossal. Czeglédi Imre: Gyula, E r k e l Ferenc E m l é k h á z , Tájak—Korok—Múzeumok Kiskönyvtára, 238. Bp. 1986. 16 old. Czeglédi Imre: Négy évtized T e l e k g e r e n d á s o n . Telekgerendás, 1986. 144 old. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet és elődeinek története. Czétény Piroska, A . : Budapest, Belvárosi ferences templom. T á j a k — K o r o k - — M ú z e u m o k Kiskönyvtára, 234. Bp. 1986. 16 old. Czingráber András: Képek a nyolcszáz éves Zsira történetéből. Kiadja a H N F Községi Bizottsága, Zsira, 1986. 104 old. Csanda Sándor: Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai. M a d á c h (Bratislava) Szépirodalmi, 1987. 181 old. Csengődi Sándor—Hemző Mária: 25 év a szocialista mezőgazdaság útján a kaskantyúi H o m o k gyöngye Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. Kiadja az mgtsz, 1986. 103 old. Cseresnyés Sándor: A nagy Somló hegyről, váráról . . Veszprém, 1848. 66 old. Reprint kiadás, Megyei Könyvtár, Veszprém, 1986. Cservenka György: Keszthely. Kiadja a Városi Tanács, Keszthely, 1985. 62 old. Cservenka György 111 fotója Cséby Géza szövegével.

Csiffáry Gergely: É l e t u t a k , életsorsok. T a n u l m á nyok H e v e s megye történetéből, 8. Heves Megyei Levéltár, Eger, 1985. 195 old. Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye. Csige Katalin: Személynevek frazeológiai egységekben. Magyar Névtani D o l g o z a t o k 62. S z e r k . : Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvé 1 szeti Tanszékcsoport N é v k u t a t ó Munkaközössége, Bp. 1986. 51 old. Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv. A honfoglalástól a polgári forradalom és a .szabadságharc végéig. S z e r k . : Blazovich László. Kiadja a Csongrád Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya és a Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1985. 392 old. Csongrád megye évszázadai történelmi olvasókönyv I I I . Legújabb kor, 1919—1975. S z e r k . : Nagy István. Kiadja a T I T Csongrád Megyei Szervezete, Csongrád Megyei T a n á c s V. B. művelődési osztálya — Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1986. 336 old. Csongrád Megyei Honismereti Híradó, 1986. Kiadja a Csongrád Megyei T a n á c s Művelődési K ö z pontja és a H N F Csongrád Megyei Bizottsága. Szeged, 1986. 206 old. Giday Kálmán: Szegedi kalendáriumok, Szabó Árpád: A községgé válás feltételei Szatymazon, Tóth István: Csongrád megyei szlovák közösségek kulturális életének aktivistái 1920—1946., Balázs Imre: Fejezetek a H N F béketelepi körzeti bizottságának történetéből (1959—1984), Horváth Lajos: Fejezetek a népfrontmozgalom Csongrád me'ei történetéből az ellenforradalom leverése után. sz Károly: A szervezett honismereti mozgalom kialakulása, terebélyesedése, Csongrád megyei eredményei az indulás éveiben. Varsányi Péter: Fejezetek idős Varsányi Péter életéből, Bozó Sándor: A felszabadított Szentes első hónapjai, Fenyvesi István: Szellemi találkozások — 40 év után, Bitó Józsefné: Mindennapi kenyerünk, Debreczeny Ivánné: Az értelmiségi csoportok helyzetének változásai Szegeden a harmincas évek derekán, Dr. Magyarka Ferenc: Halász Pál plébános feljegyzései Móravárosról, Vecsernyés Jánosa A dohánytermelés m u n k a f o l y a m a t á n a k leírása I., Bárányi Ildikó: A XII. Csongrád Megyei Honismereti D i á k t á b o r , Vecsernyés János: Jelentősebb honismereti rendezvényeink, Szabó Mária: H o n i s m e r e t i nap Szegváron.

8

Csonka Béla: Kaposvár. E l ő s z ó : Tröszt Tibor. Corvina, 1986. 118 old. Csupor Tibor: Mikor Csíkból elindultam. Szépirodalmi, 1987. 444 old Az író a bukovinai székelység sorsát, történelmét és jelenlegi helyzetét foglalja össze. Debrecen története 4. 1919—1944 Szerk.: Tokody Gyula. Kiadja a Városi T a n á c s Debrecen, 1986. 507 old.

Dokumentumok az egri II. Rákóczi Ferenc N é p i Kollégium életéből, ö s s z e á l l í t o t t a : Szecskó Károly. K i a d j a a K I S Z Heves Megyei Bizottsága, Eger, 1986. 56 old. Domokos Péter—Paládi-Kovács Attila: H u n f a l v y Pál 1810—1891. A múlt m a g y a r tudósai. A k a d é miai, 1987. 260 old. H u n f a l v y Pál különösen a magyar nyelvtudomány és n é p r a j z kifejlődésében játszott meghatározó szerepet. B e h a t ó a n vizsgálta a f i n n u g o r rokonság bizonyítékait. Dr. Dorgai László—dr. Fehér Alajos—dr. Szabó József—dr. Turnyánszki János: Cserhát. Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége. Miskolc, 1986. 254 old. A Cserhát természeti viszonyai, a Cserhát közgazdasági adottságai és a népesség változásának jellemzése, A cserháti termelőszövetkezetek gazdálkodása,. A mezőgazdasági termelés és a tájfejlesztés kérdései. D ó k a Klára (szerk): A baptista, görögkeleti, izraelita és unitárius egyházak fondjegyzékei. Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei. 4. U M K L , 1986. 49 old. D . Varga László: D e r e g n y ő (Ung-vidék) helynevei. M a g y a r N é v t a n i D o l g o z a t o k 61. S z e r k . : Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport N é p k u t a t ó Munkaközössége, Bp. 1986. 45 old. Ecsedi István születésének 100. évfordulója alkalmából r e n d e z e t t emlékülés előadásai (1985). A H a j d ú - B i h a r Megyei M ú z e u m o k Közleményei 44. Szerkeszti Gazda László. D e b r e c e n , 1986. 58 old. Gazda István: Előszó, Balassa Iván: Ecsedi István századik születésnapján — E l n ö k i megnyitó, Balogh István: Ecsedi István emlékezete, Szabadfalvi József: A paraszti állattartás és pásztorkodás k u t a t á s á n a k eredményei Csedi István munkásságában, Varga Gyula: Ecsedi István és a népi találkozás kutatása, Szilágyi Miklós: Az „ Ő s f o g l a l k o zások" E c s e d i István kutatásaiban, Ujváry Zoltán: Az életképeket és útirajzokat író Ecsedi I s t v á n , " Olsvai Imre: Ecsedi István helye és eredményei a magyar n é p z e n e feltárásában, Götz Csaba: A H o r tobágy gazdasági hasznosításának eredményei, Salamon Ferenc: Természetvédelem és hagyományőrzés a H o r t o b á g y i Nemzeti Parkban.

Ef-lapok. Kiadja a KISZ K B , 1986. 11—12. sz. 68 old. A t a r t a l o m b ó l : Mi is a F á b r y - k ö r ? Simor Árpád: Amatőr néprajzosok? (a H a n s á g i Honismereti T á borról), Zsubori Ervin: A szegénység a mai magyar t á r s a d a l o m b a n — Beszélgetés Bokor Á g n e s szociológussal. Perecz László: Bibó István válogatott tanulmányairól, Petővári Ágnes: A küldetéses kia d ó — A hetvenöt éves Püski Sándor köszöntése, Filep Tamás: Beszélgetés Szépfalusi Istvánnal az ausztriai magyarságról, K. Lengyel Zsolt: Regionális h a n g o k az ötágú sípban, „. . . a második világ-

háborút követően alig m a r a d t a területen magyar tollforgató . . . " — Filep Tamás beszélget Balla Gyula irodalomtörténésszel a kárpát-ukrajnai magyar kulturális életről, Mórocz Károly: Búcsúbeszélgetés Gál Sándorral, Zsubori Ervin: Kettős kisebbség.

1

Ef-lapok. Kiadja a K I S Z KB. 1987. 1. 48 old. B. Kis Tamás: A KISZ-szervezet m i n t rendszer, Az ifjúságszociológiáról, A Körök k o r a című honismereti társadalompolitikai klubmozgalomról szóló kiadványról, Mórocz Károly: A nyugati magyar irodalomról. Eger. Bevezető: Bodó Sándor. K i a d j a az Egri Városszépítő Egyesület. E g e r , 1985. 136 old. Encs, 1945—1985. Szerk.: Molnár János, Nagy József né, Urbánné Tóth Edit. Kiadja a Városi Tanács, 1986. 165 old. Erdei Gyula: D a l á r d á t ó l a kórusig. K i a d j a a Városi Tanács V. B. művelődési, egészségügyi és sportosztálya, Hajdúszoboszló, 1986. 109 old. Erdélyi István: A magyar honfoglalás előzményei. Kossuth, 1986. 173 old. Eszes László: Feledésbe ment u t c a n e v e k Keszthelyen. Utószó: Cséby Géza. Kiadta a Városi Tanács V. B. művelődési osztálya, Keszthely, 1985. 44 old. Ebner Károly—Horváth Eszter: Válogatott bibliográfia a pécsi—baranyai ifjúsági mozgalom történetéből, 1949—1985. Kiadja a K I S Z Baranya Megyei Bizottsága, Pécs, 1986. 56 old. Faragó György: Kalocsa. Fotóalbum. Bevezető: Bárth János. K i a d j a a Városi Tanács. Kalocsa, 1986. 64 old. Farkas József, Turai Lajos, Gáncs József: Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei,, 1948—1983. Kiadja a Veszprém Megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége, Veszprém, 1985. 247 old. Farkas Kata: H a z a i ízek, falusi ü n n e p e k . Népszava Kiadó, Bp. 1986. 158 old. Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből, összeállította és szerkesztette: Varsányi Lászlóné. K i a d j a a Pest Megyei T a n á c s V. B. művelődésügyi osztály, Bp. 1986. 140 old.

Ferenczi Tibor: A z ipari szövetkezeti mozgalom 40 éve, 1945—-1985. Kiadja az Ipari Szövetkezeti Szervező- és R u h á z a t i Laboratórium Szövetkezeti Vállalat, Bp. 1986. 74 old. Fényes E l e k (1807—1876) műveinek válogatott bibliográfiája. Összeállította Körmendi Gábor. Kiadja a K S H K ö n y v t á r és D o k u m e n t á c i ó Szolgálat, Bp. 1986. 11 old.

Fónay Tibor: Egy tanító vallomásai. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1986. 148 old. Földes Ferenc: M u n k á s s á g és parasztság kulturális helyzete Magyarországon. Az utószót írta Kornidesz Mihály. A bibliográfiát összeállította Pozsár Istvánná. Kiadja az Országos Pedagógiai K ö n y v t á r és M ú z e u m , Bp. 1985. 115 old. Az 1941-ben megjelent mű hasonmás kiadása.

súlyos börtönbüntetéssel sújtották. Pulszky azonban már előbb L o n d o n b a emigrál, csak a forradalom idején tér vissza. A B a t t h y á n y - k o r m á n y Bécsbe küldi összekötőnek, amit nagy körültekintéssel végez. Harmat Péter: Vásárhely kútjairól. Kiadja a Városvédő és Szépítő Egyesület, Hódmezővásárhely, 1986. 30 old.

Fügedi Erik: „könyörülj, b á n o m , könyörülj . . . " Labirintus. Helikon, 1987. 148 old. A szerző a Nagy Lajos halálától Zsigmond t r ó n ralépéséig lezajlott eseményeket ábrázolja.

Harrach Erzsébet, C.: Vasi m ű e m l é k e k : Településtörténet, építészettörténet, művelődéstörténet. Kiadja a Vas Megyei Tanács. Szombathely, 1985. 569 old.

Galavics Géza: Kössünk k a r d o t az pogány ellen. Képzőművészeti, 1986. 180 old. A török háborúk a képzőművészetben.

Ház és ember 3. A Szabadtéri N é p r a j z i Múzeum Közleményei. Szerk.: Kecskés Péter. Szentendre, 1985. 201 old. Kurucz Albert: Előszó, Filep Antal: Vargha László t u d o m á n y o s munkássága, Simányi Frigyes: A pedagógus és oktató V a r g h a László, Kecskés Péter: V a r g h a László és a Magyar N é p i Építészeti Gyűjtemény, V a r g h a László irodalmi munkássága, Vargha László: Egy nagykunsági t a n y a és kutatástörténete, Vargha László: G y ö r f f y István (1884— 1939), Vargha László: Jósvafői község települése, műemléki együttesei és műemlékei védelme, Vargha László: A d a t o k a szabadtéri gyűjtemények magyarországi t ö r t é n e t é h e z , Mendele Ferenc: örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata, Simányi Frigyes: Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve, Gillyén Nándor: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól, Kecskés Péter: Egy letenyei présházpince felmérése és áttelepítése, K. Csilléry Klára: Statisztikai vizsgálatok a magyar népi bútorok történetéhez.

Gál József: Marcali, 1867—1918/2. Marcali helytörténeti füzetek. Kiadja a Városi Tanács, Marcali, 1985. 76 old. Gáspár Gabriella: Hat falu hat sorsa. Az M T A Regionális Kutatások K ö z p o n t j á n a k kutatási e r e d ményei. Pécs, 1986. 112 old. Bóly, Borjád, Töttös, Pócsa, Nagybudmér, Kisbudmér nemzetiségi községek társadalmának vizsgálata: A társadalomszerkezet kialakulásának történeti előzményei, A helyi társadalom változásai az 1945 u t á n i években, A társadalmi csoportok mai elkülönülésének gyökerei a vizsgált településeken. Gellér Ferenc: Debrecen műemléki katasztere, 1985. F é n y k é p e k : Vadász György: Kiadja a Megyei Városi Tanács, D e b r e c e n , 1985. 329 old. Gergely Ernő: A magyarországi bányásztársadalom t ö r t é n e t e 1867-ig. M ű s z a k i , 1987. 240 old.

Hegyi Klára—Zimányi Vera: Az oszmán birodalom E u r ó p á b a n . Corvina, 1987. 312 old.

Gryllus Vilmos: Budapest, D e á k téri evangélikus templom. T á j a k — K o r o k — M ú z e u m o k Kiskönyvtára, Bp. 1986. 16 old.

Helyzetkép Vas megye városairól. 1985. Készítették : Hántó Sándorné, Palkó Jánosné, Schrey József. Kiadja a K S H Vas megyei igazgatósága, Szombathely, 1986. 33 old.

Gyergyák Krisztina: Magyarországi szarvasmarhanevek, 1985. Magyar N é v t a n i Dolgozatok 63. Szerk.: Hajdú Mihály. K i a d j a az E L T E M a g y a r Nyelvészeti Tanszékcsoport N é v k u t a t ó M u n k a k ö zössége. Bp. 1986. 91 old. Györkéi Jenő: Legenda, valóság, tragédia. E l ő s z ó : Gömöri Endre. Zrínyi, 1986. 251 old. A nemzetközi brigádok történetéből. Hajas Andrea: A nagykanizsai kovácsmesterség szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi D o l g o z a t o k 27. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E M a gyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az M T A N y e l v t u d o m á n y i Intézete. Bp. 1986. I l l old. Halász Zoltán: A Pulszkyak. Kozmosz. 1987. 240 old. Pulszky Ferenc, a lengyel származású m a g y a r köznemesi család sarja a r e f o r m k o r b a n részt vett abban a jurátus szervezkedésben, amelynek tagjait

Herk Mihály: K a r á d története. Kiadja a Községi Közös T a n á c s , K a r á d , 1985. 304 old Hetvenöt éves a vas- és acélöntvénygyártás Csepelen. Szerk.: Rácz József Kiadja a Csepel M ű v e k , Bp. 1986. 230 old. Hocopán Sándor: A magyarországi románok folklórjáról. A T I T Néprajzi Választmányának kiadványa. S z e r k . : Máté né Szabó Mária Rózsa. Bp. 1986. 110 old. Kovács Ágnes: Előszó, Bevezetés, A hazai románság rövid története, Néprajzi kutatásaink legújabb eredményei, Hagyományainkból: Leányszöktetés B a t t o n y á n , Turkajárás K é t e g y h á z á n , Hiedelmek és b a b o n á k Bedőn, A „ p a p a r u g a " Méhkeréken, Egy m e s e m o n d ó és meséje. Hogya György: A gyermek- és ifjúságvédelem múltja és jelene Veszprém megyében. Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, Veszprém, 1986. 77 old.

Holcik, Stefan: Pozsonyi koronázási ü n n e p s é g e k , 1563—1830. T a t r a n (Bratislava) — E u r ó p a , 1986. 76 old.

Hont Vármegye és kiegészítések Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Sajtó alá rendezte Bognár András, jegyzeteket készítette Horváth Lajos. Kiadja a Pest Megyei Művelődési Központ és K ö n y v tár, Szentendre, 1984. 384 old. Horváth Gyula: V á r p a l o t a , Bányászattörténeti Gyűjtemény. Tájak—Korok—Múzeumok Kisk ö n y v t á r a , 226. Bp. 1986. 16 old. Horváth József: Fejezetek a pápai nyomdászat történetéből. Pannon N y o m d a , Veszprém, 1986. 145 old. H. Szabó Lajos: A Kupi Egyenlőség Mgtsz története, 1959—1985. Veszprém, 1986. 221 old. Hungler József: A török kori Veszprém. Levéltár. Veszprém, 1986. 228 old.

Megyei

25 éves a Fővárosi Távfűtési Művek. Kiadja a M ű v e k , Bp. 1985. 52 old Huszonöt éves a Veszprémi Petőfi Színház. S z e r k . : Tóth László. Kiadja a Színház. Veszprém, 1986. 52 old Hegyeshalmi László és Gyárfás Miklós jubileumi megem lékezésével. Illés György: Fel, fel v i t é z e k ! Fürjes Valéria és Kovács Sándor fotóival. M ó r a , 1986. 107 old. A Rákóczi-szabadságharc és az 1848—1849-es szabadságharc várai. Imreh István: Székelyek a múló időben. N e m z e t és emlékezet. Magvető, 1987 . 380 old. Az egykori kolozsvári Bolyai Tudományegyetem professzora a magyarság egyik ősi törzsének, a székelységnek a történeti fejlődését követi n y o m o n a X V I I — X I X . századi forrásanyagok feldolgozásával és értékelésével. írástudó nemzedékek. A polányi család t ö r t é n e t e d o k u m e n t u m o k b a n . Összeállította és az előszót írta Vezér Erzsébet. Archívumi Füzetek VII. 1987. 166 old. A század elejétől napjainkig számos jelentős g o n d o l k o d ó és a közélet jeles szereplője került ki a családból. Ó k e t m u t a t j a be ez a kiadvány. Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén Levéltárában. összeállította: Hógye István. B A Z Megyei Levéltári Füzetek 26. Szerk.: Csorba Csaba. Miskolc, 1986. 191 old.

háztörténeti f ü z e t e k , 76. 1986. 142 old.

Kiadja

a

MSZI,

Bp.

Jármai E r v i n : Veszprém megye bányászatának és földtanának bibliográfiája 1985-ig. Veszprémi Szénbányák, 1986. 455 old. Juhász Gyula: A háború és Magyarország 1939— 1945. A k a d é m i a i , 1987. 90 old. Juhász Gyula: Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élete 1938—1944. Értekezések, emlékezések. Akadémiai, 1987. 70 old. Kapitalizmuskori pecsétnyomók a Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltárban, ö s s z e á l l í t o t t a : Tihanyi Endre. B A Z Megyei Levéltári Füzetek, 24. Szerk.: Csorba Csaba. Miskolc, 1986. 138 old. Kapor Károlyné (szerk): A Veszprémi Lovassy László (volt Kegyestanítórendi) Gimnáziumi jubileumi évkönyve, 1711—1986. Veszprém, 213 old. A kaposvári 503. számú Rippl-Rónai József Ipari Szakmunkásképző Intézet C e n t e n á r i u m i Évkönyve, 1886—1986 Szerk.: Pintér Kálmán, Nárai Gábor, Bogdán János. Kaposvár, 1986. 209 old. Kárpáti Kalendárium '87. Kárpáti Kiadó, Uzshorod ( U n g v á r ) , 1986. 128 old. A t a r t a l o m b ó l : A Kalendárium, h a r m i n c esztendejének krónikája, Zékány Imre: Szó és szólásmagyarázatok, Váradi-Sternberg János: E g y helytörténeti k ö n y v és szerzője, Gortvay Erzsébet: Mikszáth Kálmán születésének 150. é v f o r d u l ó j a , Keresztyén Balázs: Ilosvai Selymes Péter és T o l d i Miklós nyomában, Dupla György: Munkácsy Mihály látogatása szülővárosában, Gortvay Erzfébet: Firól fira szállsz te . . . (Arany János születésének 170. évfordulójára), Vaszócskj Vera: Kassák Lajos születésének 100. évfordulójára, Kovács Elemér: Közhírré tétetik . . . (A kisbíróról), Mandrik Iván: Szűkös esztendők (a múlt század második fele), Penyák, Sztepán: Az ásatások folytatódnak (Az ungvári vár története), Penyák, Pavló: Régi céhszabályzatokat lapozgatva, Mihajlenko, Valentyin: A N ó v á k utca és névadója ( N ó v á k E n d r e ungvári orvosról), Dupka György: A d a l é k o k az u k r á n — magyar folklórkapcsolatok t ö r t é n e t é h e z , VáradiSternberg János: Hogyan utaztak, hogyan szórakoztak e l ő d e i n k ? , Mészáros Ilona: A népmesék névszótára, Dalmay Árpád: Benei m o n d á k , Fedák László: Uzshorod (Ungvár) sportlétesítményei egykor és most, Fazekas Iván: Kenyérmúzeum egy iskolában, Zsolt Nándor: K á v é p ó t l ó termesztése Bökényben, Mihajlo Tivadar: H e g y l a k ó juhászok „élő" tüze.

Ittvánfi Gyula—Frank János: Budapest, Műcsarnok. T á j a k — K o r o k — M ú z e u m o k Kiskönyvtára, 227. Bp. 1986. 16 old.

Kecskés József (szerk): Pápai képzős tanítványok 80. születésnapi főhajtása dr. Csoknyay József igazgató előtt. Megyei Pedagógiai I n t é z e t , Veszprém, 1986. 4 3 old.

Az István téri színház. 1872—1874. ö s s z e á l l í t o t t a és a bevezető tanulmányt írta Alpár Ágnes. Szín-

Kemény Gábor: Iskolázásunk szarvasi hagyományai. Válogatta, sajtó alá r e n d e z t e és kiegészítő

tanulmánnyal látta el Köte Sándor. Kiadja a Rózsa Gimnázium, Békéscsaba, 1985. 119 old. Képe* Krónika. Pro Memoria. Európa. 1987. 564 old. A magyar történelemnek és művelődéstörténetnek egyik legfontosabb forrása a Képes Krónika, mely Bellus Ibolya fordításában jelenik most meg. A kísérő tanulmányt Dercsényi Dezső, Krisló Gyula és Csapodéni Gárdonyi Klára, a jegyzeteket Krisló Gyula irta. Két évtized. Kiadja a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége, Szeged, 1987. 116 old. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom érdekképviselete Csongrád megyében (1967—1987). Kisalföldi népművelés. Szerk.: Németh András. ' Kiadja a Magyar Népművelók Egyesülete GyőrSopron Megyei Szervezete — Győr-Sopron Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya — Győr-Sopron Megyei Művelődési Központ, Győr, 1986. 144 old. Kiss Gábor: Tolna megyei avar temetők. Múzsák, 1984. 307 old. A komáromi múzeum száz éve. Új Mindenes Gyűjtemény 5. Összeállította: Fehérváry Magda, Ratimorsky Piroska, Tfugly Sándor. Madách, Bratislava, 1986. 187 old. Kajtár ]ózsef: Bevezetőül, Mácza Mihály: Komárom a múzeumteremtés időszakában (1870— 1913), Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum (1886—1945), Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum (1945— 1984), Ratimorsky Piroska: A régészeti gyűjtemény. Tok Béla: A feudalizmus kori gyűjtemény, Mácza Mihály: A kapitalizmus kori történeti gyűjtemény, Virágh József: A szocializmus kori történeti gyűjtemény. Gaál Ida: A néprajzi gyűjtemény, Farkas Veronika: A képzőművészeti gyűjtemény, Binder Pál—Csütórtóky József: A természetrajzi gyűjtemény, Virágh József: Közművelődési tevékenység 1886—1984 között, Ratimorsky Piroska—Virágh József: A múzeum kiállításainak jegyzéke, Virágh József: A múzeum fontosabb kiadványai, Ratimorsky Piroska—Tok Béla: A múzeum munkatársai, Fehérváry Magda—Ratimorsky Piroska: A múzeum igazgatói és jelenlegi szakdolgozói, Márcza Mihály: összefoglalás. Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. Kiadja a Városi Tanács, K ö r m e n d , 1986. 115 old. Kovács Gyula—Utasi Miklós: A XXI. kerületi Daru Lajos Munkásőrzászlóalj története. Kiadja a Zászlóalj, Bp. 1986. 141 old. Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk.: Fodor István és Selmeczi László. Kiadja a Művelődési Minisztérium múzeumi osztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum, Bp. 1985. 451 old.

Közösben a Kerta mentén. Szerk.: Nemecz Ferenc. Kiadja a Zala Megyei Lapkiadó Vállalat, 1985. 67 old. A Csesztregi Petőfi Termelőszövetkezet 25 éve, 1960—1985. Kőrösy József Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola jubileumi évkönyve, 1885—1985. Kiadja az iskola, Szeged, 1985. 221 old. A Kőszegi Hámán Kató Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Évkönyve. 1985—1986. Szerk.: Horváth Antal. Kiadja az iskola. Kőszeg, 1986. 80 old. Adalékok az iskola történetéhez. Kralovánszky Alán: Veszprém, Gizella-kápolna. Tájak—Korok—Múzeumok Kiskönyvtára, 235. Bp. 1986. 16 old. Kristó Gyula: Csák Máté. Szerk.: C. Gizella. Gondolat, 1986. 207 old.

Wilbhelm

Kristó Gyula—Makk Ferenc: III. Béla, Kiadja a Pátria Nyomda, Bp. 1985. 381 old. (Bibliofil kiadású minikönyv) Kulin Ferenc: Közelítések a reformkorhoz. Tanulmányok. Magvető, 1986. 407 old. Kúnszabó Ferenc: Sárköz. Szépirodalmi, 1986. 261 old. (2., átdolgozott kiad.) Kurucz Pál—Lombosi Jenő: A Sombereki Béke ö r e Termelőszövetkezet. Kiadja a T I T Baranya Megyei Szervezeie. Pécs, 1985. 225 old. Lakó György: Szinnyei József 1857—1943. A múlt magyar tudósai. Akadémiai, 1987. 210 old. Szinnyei József folytatta a finnugor nyelvtudomány megalapítóinak, Hunfalvy Pálnak és Budenz Józsefnek a munkásságát és fél évszázadon keresztül oktatta ezt a szaktudományt a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen. Lapu Istvánné: Viseletek és szokások Zsámbékon. Szerk.: Asztalos István. Kiadja a Petőfi Múzeum. 1986 227 old. v Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége. Kiadja a Magyar Nők Országos Tanácsa, Kossuth. 1986. 153 old. A szabadrajzi hímzések mintarajzait Antalné Szatmáry Ilona, a keresztszemes hímzések mintarajzait Kotilla Ilona készítette. Légány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874—1886. Zeneműkiadó, 1987. 304 old. Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Ákadémiai, 1987 . 590 old. A neves turkológus a magyar nyelv török elemeit vizsgálja, törlesztve ezzel a magyar nyelvtudomány régi adósságát.

Liszka József: Ágas-bogas fa. Néprajzi ismeretek a l a p f o k o n . M a d á c h , Bratislava, 1986. 90 old. Lovas Gyula: 125 éves a B u d a — K a n i z s a vasútvonal. Kiadja a M Á V Vezérigazgatóság T á j é k o z tatási Főosztálya. Bp. 1986. 20 old. Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Kia d j a a Magyar N e m z e t i Múzeum, Bp. 1986. 24 old. A magyar értelmiség a 80-as években. Szerk.: Huszár Tibor. Kossuth, 1986. 359 old. Huszár Tibor: Az M S Z M P értelmiségpolitikájának néhány időszerű kérdése, Csepeli György: „ K e t t ő s kötéses" magyar nemzeti identitás, Somlai Péter: Szocializáció és é r t é k r e n d értelmiségi csal á d o k b a n , Bánlaky Pál: A kisvárosok értelmisége a „helyi t á r s a d a l o m " közéletében, Tamás Pál: A m é r n ö k s é g és a technológiapolitikai stílusok, Solymosi Zsuzsa és m á s o k : A m é r n ö k ö k r ő l , Császi Lajos: Az orvosszerep ellentmondásai, Kuczi Tibor: A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzője, Nagy Endre: A köztisztviselői értelmiség, Solymosi Zsuzsa és mások: A m é r n ö k ö k jövedelmi helyzete, Angelusz Róbert: A közgazdászok kereseti viszonyairól, Ungár András: ö s s z h a n g és feszültség a végzett m u n k a és a felkészültség között a közgazdászoknál, Békés Ferenc: Színészek és újságírók. Magyar népi mondókagyűjtemény kisgyerekek szórakoztatására módszertani ajánlással. Válogatta és összeállította Zilahi József né. A Megyei Pedagógiai Intézet módszertani levelei, 20. Veszprém, 1986. 9 9 old. A magyar vasút 40 éve. A d a t o k és tények, ö s s z e állította a M Á V Vezérigazgatóság M u n k a ü g y i és Szociálpolitikai Fejlesztési Főosztálya. Bp. 1985 88 old. Martin György: A mezőségi sűrű legényes. A táncokat lejegyezte Lányi Ágoston és Martin György. Kiegészítette: Pálfy Gyula. Sajtó alá rendezte Borbély Jolán. Kiadja a Népművelési Intézet N é p t á n cosok Szakmai H á z a . Bp. 1985. 73 old. Márkus Gábor: A XIX. századi m a g y a r neveléstörténeti irodalom bibliográfiája, 1800-—1914. Tud o m á n y t á r , Bp. Könyvért. 1985. 138 old. Az 1937-ben Szegeden, a Közlemények Szegedi Ferencz József T u d o m á n y e g y e t e m Pedagógiai—Lélektani Intézetéből 11. számaként kiadott mű reprintje, valamint A millenniumra kiadott középiskola-történetek válogatott bibliográfiája (összeállította Mészáros István) és Magyar neveléstörténeti irodalom, 1 9 1 5 — 1 9 4 4 : Válogatott bibliográfia (összeállította: Gazda István). Mátyás király levelei, 1460—1490. Válogatta, a szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket irta V. Kovács Sándor. F o r d í t o t t a : Ballér Piroska. Szépirodalmi, 1986. 218 old. Méri István: Ásatás a kolozsvári F ő t é r e n , 1943. (átdolgozta: Kovalovszki Júlia) K i a d t a a Magyar N e m z e t i Múzeum, Bp. 1986. 74 old.

A Miskolci Kötelkönyv. K ö z r e a d j a Tóth Péter. B A Z Megyei Levéltári F ü z e t e k , 22. Miskolc, 1986. 158 old. Az 1702-ben készült K ö t e l k ö n y v (Miskolc mezőváros belsőtelkeinek, valamint azok külső tartozékainak az összeírása) t a r t a l m a z z a a Kötelek és a Kötelekbe nem tartozók, t o v á b b á a Szőlők és a Pincék összeírását. A F ü g g e l é k b e n a Telek-, szőlőés pinceadományozások, felszabadítások találhatók. Mojzes Imre: A kalocsai H a y n a l d Obszervatórium története. Kiadja az M T A Csillagászati K u t a t ó Intézete. Bp. 1986. 139 old. Monok István: A gyöngyösi református gyülekezet lelkipásztorai és tanítói, 1557—1710. A Ráday Gyűjtemény füzetei, 1. K i a d j a a Ráday Gyűjtemény, Bp. 1986. 46 old. Munkásmozgalmi emlékhelyek Győr-Sopron megyében. Szerkesztette: Jászberényi Ferencné, Körrryei Attila, Molnár Ernő. K i a d j a az M S Z M P GyőrSopron Megyei Bizottsága és a Győr-Sopron Megyei L a p k i a d ó Vállalat, 1986. 323 old. Művelődési otthonok és egyesületeik. Szerk.: Litauszki Tibor. Kiadja a Megyei Művelődési Központ. Békéscsaba. 1986. 115 old. Litauszki Tibor: A művelődési otthonok és egyesületeik, Pál Miklós né: Félidős megbeszélés, Kormos Sándor: A helyi egyesületek és művelődési otth o n o k , Hidy Péter: N é p m ű v e l ő a közművelődésben, Sári Mihály : Püspökladány Baráti Köre egyesület szekcióiról, Hallgató Éva: Csapókerti Közművelődési Egyesület, Biró Miklósné: A Furtai Közművelődési Egyesület szervezésének előkészületei, Mónus Imre: A Böszörményi Kör alakulásáról, Gonda Géza: Az orosházi Művészbarát K ö z művelődési Egyesület, Nagy Ferencné: Egyesület Mezőberényért, Dankó Mihály: Nyírteleki K ö z művelődési Egyesület, Reményi Antal: A Kinizsi Vár Baráti Köre egyesületről, Hertling Mária: Kísérlet Nagykörű és Zagyvarékas baráti k ö r é n e k (egyesületének) megalakítására, Erdei István: T e r vezett egyesületek — kiscsoportokból Leninvárosban. Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Bevezető: Köpeczi Béla, szerkesztette és az előszót írta: Fügedi Erik. G o n d o l a t , 1986. 381 old. Klaniczay Gábor: Az 1803. évi magyarországi szentté avatások, Török József: Szentté avatás és liturgikus tisztelet, Szendrei Janka: Az István- és Imre-officium zenei rétegei, Wehli Tünde: Az 1083-ban kanonizált szentek kultusza középkori m ű v é s z e t ü n k b e n , Bollók János: Szent tisztelete Magyarországon, Körmendy Adrienne: A falusi plébániák hatása a faluközösség kialakulására, A Szepesség példája, Madas Edit: Esztergomi iskoláskönyv a XV. század első negyedéből, Körmendy Kinga: Literátusok, magiszterek, d o k t o r o k , Engel Pál—Lóvéi Pál—Varga Lívia: Főnemesi sírkövek a Zsigmond-kori Magyarországon, H 'Gyürky Katalin: „ H e d v i g - p o h a r a k " . E g y XII. századi ü v e g ereklyetartó pohár a középkori budai királyi ká-

polna kincstárából, Irásné Melis Katalin: Szent György-alakos budai kályhacsempék, Holl Béla: A k ö z é p k o r i magyar Jeruzsálem-járás és Pécsváradi G á b o r utazásának néhány tanulsága. Nagy László: Kecskemét, Magyar Népi I p a r m ű v é szet M ú z e u m a . T á j a k — K o r o k — M ú z e u m o k Kiskönyvtára. 237. Bp. 1986. 16 old. Nagy Károly—Tóth Péter—Seresné dr. Szegőfi Anna: Régi históriák. Ó z d és környéke m ú l t j á n a k írott forrásai. Helytörténeti olvasókönyv. Az Ó z d i Népművelési Intézmények Honismereti K ö r é n e k Kiadványa. Megjelent a B A Z Megyei Levéltár és az Ó z d i Népművelési I n t é z m é n y e k Igazgatósága közös kiadásában, Ó z d , 1984. 429 old. A kiadvány első része á t t e k i n t i a vidékre vonatkozó történeti emlékeket, a második részben az Ó z d környéki településekre vonatkozóan közöl f o r r á s o k a t , majd Szómagyarázatok, H e l y n é v m u t a t ó következik, végül pedig k é p e k k e l ismerteti a szóban f o r g ó községek feudalizmus kori pecséteit. Nagy Sándor: A Szatmár-beregi tájvédelmi körzet élővilága, kultúrtörténeti értékei. Kiadja a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési K ö z p o n t , Nyíregyháza, 1985. 43 old. Negyvenéves a Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intézete 1946—1986 Szerk : Angyal István és Cseri József. K i a d j a az Intézet, Bp. 1986 6 9 old. Nehéz esztendők krónikája. m e n t u m o k . Szerkesztette és logh Sándor, ö s s z e á l l í t o t t a : lein Gizella, Szakács Sándor. old.

1949—1953. D o k u a bevezetést írta BaBalogh Sándor, FőgG o n d o l a t . 1986. 512

Nemzetiségi füzetek. T I T Bp. 1986. 55 old. Kővágó László: Nemzetiségi politika Magyarországon 1945 u t á n , Tilkovszky Lóránd: Ellenállás a magyarországi németség körében a második világháború éveiben. Németh Margit: Az aquincumi légióstábor romjai Ó b u d á n . Kiadja a Budapesti T ö r t é n e t i Múzeum. 1986. 21 old. A népi Magyarország történelmi vívmányai, tapasztalatai és tanulságai. Jubileumi emlékülés a Veszprém Megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságán, 1985. Szerk.: Beszteri Béla és mások. Kiadja az M S Z M P Megyei Bizottsága és a Megyei Lapkiadó Vállalat. Veszprém, 1985. 203 old. Vidosa Károly: A népi Magyarország történelmi vívmányai, tapasztalatai és tanulságai, Veres D. Csaba: Veszprém megye h a z á n k felszabadítása idején, Palláné Bókony Hona: Az M K P Veszprém Megyei Bizottságának szervezeti felépítése, 1945— 1948. Pribék Istvánná: Az önálló nőmozgalom létrejötte és tevékenysége Veszprém megyében 1945— 1970 k ö z ö t t , Fülöp Gyula: A tanácsok kialakulása és fejlődése Veszprém megyében, Beszteriné Blickte Ilona: A szövetségi politika f ő b b jellemzői a szocializmus alapjainak lerakása időszakában, 1948—

1962, Farkas Józsefné: Az M S Z M P szövetségi politkájának új vonásai a hallgatói vélemények tükrében, Babinszki János: A lenini elvek érvényesülése az M S Z M P szakszervezeti politikájában, Kelemen Olivér: Negyvenéves fejlődésünk n é h á n y , nemzetközi összefüggése. Kelemen István: A mai negyvenévesek és szüleik életkörülményei hazánk négy évtizedes fejlődése t ü k r é b e n , Lászlóné Lövitusz Zsuzsa: Az M D P agrárpolitikájának néhány főbb vonása és gyakorlati érvényesülése, különös tekintettel Veszprém megyére, Vincze László: A K G S T fejlődéstörténetének néhány f ő b b jellemzője, Tóth László: Hangsúlyváltozások a gazdasági növekedés és egyensúly megítélésében a szocializmus építésének időszakában. Farkas Istvánné: Beruházáspolitikánk tapasztalatai és ellentmondásai Veszprém megye példáján, Benedek István: A szocialista munkaverseny tapasztalatai, továbbfejlesztésének, megújulásának útjai, Kovács János: A településfejlesztés néhány kérdése és sajátos vonása Veszprém megyében, Wolford Sándor: Az idegenforgalom fejlődése Veszprém megyében, Halmi Lászlóné Bartó Anna: Vázlatpontok a magyar úttörőmozgalom szervezeti kialakulásához, Gergó Zsuzsa: Szocializmuskép és ifjúság, 1985. Karaszi Mihály: Az ifjúság tudatát befolyásoló társadalmigazdasági jelenségek napjainkban, Schönek Mária: A középiskolai tanulók szocializmusképe, Kovách István: Emlékezés, meditáció az elmúlt 40 évről, Szálai Árpádné: Ipar, közlekedés, kereskedelem és a lakásépítés fejlődése Veszprémben, LJdvardi Ferenc: Városlőd 40 éve, Mazák György: A párt ifjúságpolitikájának története, Dülk Tamás: A K I S Z gazdaságpolitikai tevékenysége 1957-től napjainkig, Nagy József: T u l a j d o n f o r m á k változásai, tulajdonosi tudat 40 év t ü k r é b e n , Pfitzner György : A szocializmus az emberért, Horváth Ottóné: A munkáskultúra fejlődésének útján, Beszteri Béla: - F o l y t o n o s s á g és megújulás az M S Z M P politikájában, Benke György : A szakszervezetek a munkásműveltség növeléséért, Nyirő József: A tanácsi vezetőképzés Veszprém megyében, Jáger Ida: Gyakorlatunk és érintkezési viszonyaink fejlődése.

Névtani Értesítő 11. A n é v k u t a t ó munkaközösség időszakos kiadványa. Bp. 1986. 120 old. * Benkő Loránd: Pais és Dezső, Rácz Endre: A csép, a maca meg a T E S Z , Horváth Mária: Nyelvek és nevek B a t t h á n y I. Á d á m családjában, Kázmér Miklós családjában, Kázmér Miklós: Tájszavak családneveinkben, Kristó Gyula: A Kárpátmedence -grad, -grád utótagú helyneveiről, Hajdú Mihály: A szer helyneveinkben I., Kálmán Béla: Átvétel, fordítás, új név. Szabó T. Ádám: Magyar—román—német párhuzamos helynévadás: B r a s s ó — B r a s o v — K r o n s t a d t , Reuter Camillo: Adatok a Temesköz helységneveihez: Agyagos és Menyes, Juhász Dezső: Még egyszer a Bórhid-ról, J. Soltész Katalin: Szokatlan alaki szerkezetű helynevek, Hegedűs Attila: Módszerbeli tanulságok Pais Dezső vitái alapján, Szabó T. Ádám: Környezetvédelem és utcanévadás, Korompay Klára: Részletek H o r v á t h János és Pais D e z s ő levelezéséből, Zillinger Erzsébet: Bárczi G é z a emlékezése Pais Dezsőre, Büky Béla: Pais Dezső és a „ K u r zsok"-beli nevek.

N ó b e r Imre: H a r m i n c ö t é v a Szőnyi M e z ő g a z d a sági T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e n , 1 9 5 0 — 1 9 8 5 . M G T S Z , Szőny, 1985. 96 old. N y e l v ü n k és Kultúránk, 65. A z A n y a n y e l v i K o n f e r e n c i a V é d n ö k s é g é n e k T á j é k o z t a t ó j a . S z e r k . : Imre Samu. Bp. 1986. 107 o l d . A t a r t a l o m b ó l : Pomogáts Béla: Bessenyei G y ö r g y e m l é k e z e t e , Tóth Pál Péter: A m a g y a r s á g k u t a t á s ról, Pomogáts Béla: B a l o g h E d g á r , Lukács László: K a t o l i k u s k i a d v á n y o k az e l m ú l t é v t i z e d b e n , Tenke Sándor: A Magyarországi R e f o r m á t u s E g y h á z sajt ó m u n k á j á r ó l , Szilágyi Ferenc: Kőszeg, Szende Aladár: A szólások s z e m l é l t e t ő ereje, Ginter Károly: A szórványság második nemzedékének magyarságt u d a t á r ó l , Dórrryei László: Memoriterek, évszám o k , m a g y a r s á g i s m e r e t , Molnár Gyuláné: „Szeretném l á t n á d e l j ö v ö k ! " E l s ő t a p a s z t a l a t o k az ú j szervezésű balatoni g y e r m e k t á b o r r ó l , Zala József: Nyelvi j á t é k o k , Nevai, Paul: M a g y a r t u d ó s o k a n a g y v i l á g b a n X V I . : Szegő G á b o r ( 1 9 0 5 — 1 9 8 5 ) , Szilágyi Ferenc: Magyar képirók V I I I : Medn y á n s z k i László ( 1 8 5 2 — 1 9 1 9 ) , Csorba Géza: A m a g y a r k é p z ő m ű v é s z e t t e n d e n c i á i az u t ó b b i négy é v t i z e d b e n I., Maácz László: Néptáncmozgalom M a g y a r o r s z á g o n , Várnai Pál: M a g y a r k o n f e r e n c i a T o r o n t ó b a n , Szüts László: A m a g y a r nyelv h e t e , Pungor Ernő: M a g y a r o k s z e r e p e a világ t e r m é s z e t t u d o m á n y o s és m ű s z a k i h a l a d á s á b a n , Pomogáts Béla: M a g y a r néző. Nyíregyházi szlovák ( „ t i r p á k ) nyelvjárási és néprajzi emlékek. 3. S a j t ó alá r e n d e z t e Erdész Sándor. A J ó s a A n d r á s M ú z e u m k i a d v á n y a i , 23. N y í r e g y háza. 1986. 160 old. Németh Zoltán: A k é t s z á z éve m e z ő v á r o s s á lett N y í r e g y h á z a életéből, 1 7 5 4 — 1 8 2 4 , Botik Ján és m á s o k : Ludovy o d e v t i r p á k o v v N y í r e g y h á z a (A n y í r e g y h á z i t i r p á k o k népviselete.) Oláh Andor: „Üjhold, új király!" A magyar népi orvoslás életrajza. G o n d o l a t , 1986. 3 0 5 old. O r t u t a y Gyula 75. születésnapjára. A z 1985. június 15-én B u d a p e s t e n , a z M T A Z e n e t u d o m á n y i Intézetének Konferenciatermében tartott emlékülés a n y a g a . S z e r k . : Máténé Szabó Mária Rózsa. Kia d j a a T I T . Bp. 1986. 4 8 old. (Soksz.) Szabolcsi Miklós: M e g n y i t ó , Kállai Gyula: A politikus O r t u t a y , Ádám György: A közéleti cselekvés p é l d a k é p e , Dömötör Tekla: O r t u t a y G y u l a , a t u d ó s és a nevelő, Balassa Iván: O r t u t a y G y u l a , a m a g y a r n é p r a j z t u d o m á n y szervezője. Ötszáz éves a kolozsvári Farkas utcai templom. S z e r k . : K. Fogarasi Zsuzsa. A R á d a y G y ű j t e m é n y F ü z e t e i 2. (Szerk.: B e n d a K á l m á n ) Bp. 1986. 81 old. Dr. Tóth Károly : K ö s z ö n t ő , Jékely Zoltán: Seol e l l e n , Entz Géza: A k o l o z s v á r i F a r k a s utcai t e m p l o m é p í t é s t ö r t é n e t e , Farkas Árpád: F a r k a s utca, Péter Katalin: Kolozsvár a m a g y a r m ű v e l t s é g b e n . Ár ily Lajos: Szilencium, Szabó Dezső: Az A l m a M a t e r ölelésében, Kós Károly: T a n y a a hegyen. A f ü z e t e t gazd a g k é p a n y a g díszíti, s a n g o l és r o m á n n y e l v ű összefoglaló egészíti ki.

Ö t v e n é v e s a Monosi Vasas Sportegyesület. E m l é k könyv, 1 9 3 6 — 1 9 8 6 . í r t a és összeállította: Husz János. K i a d j a a Sportegyesület E l n ö k s é g e , M o s o n m a g y a r ó v á r , 1986. 4 8 5 old. Pach Z s i g m o n d P á l : T ö r t é n e l e m és n e m z e t t u d a t K o s s u t h , 1987. 176 old A X X . s z á z a d b a n v i l á g m é r e t e k b e n reneszánszát élő n e m z e t i t u d a t t a l f o g l a l k o z i k . Pais D e z s ő és szülőföld. Z a l a M e g y e Z a l a e g e r s z e g , 1986. 127 old.

Könyvtár.

Paksi mozaik, 9. K i a d j a a H a z a f i a s N é p f r o n t H e l y t ö r t é n e t i B i z o t t á g a és a Paksi K o n z e r v g y á r K I S Z - b i z o t t s á g a , 1986. A t a r t a l o m b ó l : Kunos Ignác: Török népdal, Beregnyei Miklós: Paks s a j t ó t ö r t é n e t e II., Biró Bálintné Macker Magdolna: A földreform végrehajtása P a k s o n , Herman János: A K ó b o r - t e l e p i cig á n y o k , Tenzlinger László: P á l y a f u t á s o m a hajózásnál, Herczeg Ágnes: ö k is p a k s i a k II, Kakasy Olivér: P a k s , a Víziváros. Palotai Krónika, 1986. december. A c s a n á d p a l o t a i K e l e m e n László M ű v e l ő d é s i H á z h o n i s m e r e t i k ö r é nek lapja. 1986. 11 old. (Soksz.) Bazsó Dénes: A K e l e m e n László e m l é k o s z l o p felállítása és leleplezése 1 8 8 8 - b a n , Komoly Pál: F e g y v e r t a r t á s i e n g e d é l y e k 1862-ből, Asztalos P. Kálmán: C s a n á d p a l o t a n e v e z e t e s e b b évei ( 1 9 1 2 — 1916), Pánczél Józsefné: J e l e n ü n k k r ó n i k á j a , Pánczél Józsefné: Gyermekjátékok, mondókák. Pamer N ó r a : M a g y a r építészet a két v i l á g h á b o r ú között. M ű s z a k i , 1986. 227 old. Papp J á n o s : T e r m é s z e t v é d e l m i k a l a u z ú t t ö r ő k n e k . Kiadja a Hajdú-Bihar megyei Úttörőelnökség. D e b r e c e n , 1986. 48. Barangolás Hajdú-Bihar megye szép tájain. Pálné Leinber Á g o t a : Mesél a m ú l t . K a p o s v á r t ö r ténete általános iskolásoknak. Kiadja a Palmiro T o g l i a t t i Megyei K ö n y v t á r . K a p o s v á r , 1986 6 6 old. Pápay Sámuel: A m a g y a r l i t e r a t ú r a e s m é r e t e . 1808. ( R e p r i n t k i a d á s , M e g y e i K ö n y v t á r , V e s z p rém, 1986.) Pávó E l e m é r : T ö r ö k p é n z e k a hódoltsági M a g y a r országon. Kiadja a Magyar Numizmatikai Társaság és a M a g y a r É r e m g y ű j t ő k Egyesülete. B p . 1986. I l l old. A pesti m ü v e i t társalgó. S z e r z é egy pesti a r s z l á n . Sajtó alá r e n d e z t e , az utószót és a jegyzeteket í r t a Szablyár Ferenc. Magyar Hírmondó, Magvető, 1986. 4 7 6 old. Pest. ö s s z e á l l í t o t t a Barinkai Oszkárné és Sándomé: M a g y a r o r s z á g m e g y é i . Kossuth, 160 old.

Nagy 1987.

Pest-Pilis-Solt Vármegye és kiegészítések Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Sajtó alá rendezte Bognár András, jegyzetek: Horváth Lajos. Kiadja a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvt á r , Szentendre, 1986. 620 old. Petheó Lászlóné: Z a l k a Máté. II. Rákóczi F e r e n c Megyei Könyvtár, Miskolc, 1986. 10 old Pécsi István: Ó d o n házak, hajdanvolt egriek. Pan o r á m a , 1986. 211 old. Pintér István: Márciusi Front. Kossuth, 1987. 192 old. Polányi Imre: A szlovák társadalom és polgári nemzeti mozgalom a századfordulón 1895—1905. A k a d é m i a i , 1987 . 240 old. Póczy Klára—Zsidi Klára: A q u i n c u m : Római kori ásatások B u d a p e s t e n , 1970—1985. K i a d j a a Budapesti Történeti M ú z e u m . 1986. 27 old. Pusztai László: Kecskemét, piarista templom. Táj a k — K o r o k — M ú z e u m o k Kiskönyvtára, 241. Bp. 1986. 16 old. Radeczky Jenő: Ismeretszerző és n e v e l ő m u n k a az agárdi Chernel István m a d á r v á r t á n . K i a d j a a szerző. A g á r d , 1986 40 old. Radó György: Budapesti p a r k o k és terek. K i a d j a a Magyar Nemzeti Galéria, Bp. 1985. 179 old. és 44 tábla. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a X V I . és X V I I . s z á z a d b a n . Helikon, 1986. 353 old. Radvánszky Béla múlt század végén irt m u n k á jának f ő b b fejezetei, Lakás, bútorzat; Á g y n e m ű , alvás, mosdás; R u h á z a t ; H a j z a t ; Arany- és ezüstm ű v e k ; Házasság, keresztelés, nevelés; T á r s a d a l m i é l e t ; Foglalkozás, időtöltés, játék; H á z t a r t á s , udvari személyzet; Asztali e d é n y e k ; Asztali f e h é r n e m ű e k ; Asztali rendtartás. További t a n u l m á n y o k : H. Kolba Judit—László Emőke—Vadászi Erzsébet: Radvánszky Béla és m ű v e a kutatások mai t ü k r é b e n ; éspedig: Vadászi Erzsébet: Lakás, bútorJudit: z a t ; László Emőke: T e x t i l m u n k á k ; H. Kolba Ötvösség és ötvösmunkák. A kötetet 267 színes és f e k e t e - f e h é r kép egészíti ki. Rácz I s t v á n : A 900 éves Bakonykoppány község múltja és jelene, 1086—1986. Kiadja a Körzeti Művelődési K ö z p o n t , U g o d , 1986. 16 old. Rácz Sándor: Maroslele ragadványnevei. M a g y a r Személynévi A d a t t á r a k 64. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport N é v k u t a t ó Munkaközössége. Bp. 1985. 128 old. Reőthy Ferenc. B a l a t o n f ö l d v á r . Kiadja a Községi Közös Tanács, B a l a t o n f ö l d v á r , -1986. 107 old.

Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Kiadja a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1985. 6 2 8 old. Kővári Klára: A tahitótfalvi késő rézkori g ö d ö r , Vörös István: Késő rézkori szarvasmarha-áldozat Tahitótfalu-váci révnél, Holport Ágnes: Ásatások Százhalombattán, Herceg Zsuzsanna: Vadkanagyarral díszített zabla és bronzlemezkék restaurálása, Ilon Gábor: A Szob-Gregersen-kerti szkíta kori temetőrészlet, Maróti Eva: Római kori pecsételt díszű edénytöredék Pest megyéből, Maróti Éva: R ó m a i őrtorony a pilisszántói Kálvárián, Ottományi Katalin és m á s o k : Római telepek H e r ceghalom és Páty h a t á r á b a n , Soproni Sándor: Újabb római feliratok Pest megyéből, Topái Judit: Torony modellek a szentendrei római villából, Simon László: Újabb avarkori leletek Nagykőrösről, Tettamanti Sarolta: Avar kori sírok Fótról, Kovács László: K o r a Árpád-kori temetőrészlet D a b a s (Gyón)-Paphegyen, Pap Ildikó: A D a b a s (Gyón)paphegyi X I . századi e m b e r t a n i széria. Dinnyés István: X I I . századi éremlelet Abonyból, Czeglédy Ilona Sz• Az isaszegi római katolikus templom felIstván: tárása és műemléki helyreállítása, Feld Újabb kutatások a solymári középkori v á r b a n , Miklós Zsuzsa: Középkori épület és kőbánya a nagymarosi Malom völgyben, Lovag Zsuzsa: Krisztus kiszenvedéseinek eszközeivel díszített gyűrű Szentendréről, Jakus Lajos: D a m á s d vára „az pogány ellenség t o r k á b a n " . Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság, Marosi Ernő: A pilisi monostor szerepe a X I I I . századi magyarországi művészetben, Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása, Herray Ferenc: Részletek a pilisi apátság történetéből, Osgyáni Vilmos: Kőszobrászrestaurátori megfigyelések a pilisi G e r t r u d i s z síremlék töredékeinek rekonstrukciós feldolgozásához. Rékasy Ildikó: Az őszirózsás forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság. A j á n l ó bibliográfia. Kiadja a Verseghy Mihály K ö n y v t á r . Szolnok, 1985. 157 old. Rochbock, Ludwig: Buda és Pest, 1856. Múzsák. 1987. 16 lap tokban A múlt század közepén készült Hunfalvy J á n o s : Magyarország és Erdély e r e d e t i képekben című m u n k á j a , melynek köteteit a nürnbergi L u d w i g Rodbock acélmetszetei illusztrálták. A metszetek Budát és Pestet ábrázoló darabjaiból válogatták ezt a mappát. Róka Lászlóné: Kriza J á n o s , 1811—1975. A j á n l ó bibliográfia. Kiadja a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr, 1986. 7 old. R. Várkonyi Ágnes: A r e j t ő z k ö d ő Murányi Vénus. Labirintus. Helikon, 1987. 248 old. A szerző arra a történeti rejtélyre keresi a választ: ki volt valójában a M u r á n y i Vénus, G y ö n gyösi I s t v á n költői m u n k á j á n a k hőse. Rudlovcsák Olena: A k á r p á t u k r á n néprajzkutatás története 1914-ig. Folklór és e t n o g r á f i a , 23. K L T E Debrecen, 1986. 95 old.

Sátoraljaújhely váró« kiváltságlevele 1261. Sorozatszerkesztő: Csorba Csaba. K i a d j a a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1986. 12 old. A város kiváltságlevelének latin és magyar szövege, valamint a kiváltságlevél históriája. Siklós András: A Habsburg birodalom fölbomlása 1918. Kossuth, 1987. 344 old. A szerző felhasználta az első világháborúval és az 1918—1919-es f o r r a d a l m a k k a l kapcsolatos magyar és külföldi forrásanyagot, t o v á b b á a hazai és az osztrák levéltárak e d d i g k i a k n á z a t l a n d o k u mentumait. Siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör. T u d o m á n y o s emlékülés anyaga. Kiadja a H N F Városi Bizottsága és a Vár- és Múzeumbarát Kör. Siklós, 1985. 62 old. Mecseki József: Siklós a I I . v i l á g h á b o r ú b a n ; Kovács Sándor: A német csapatok áttörése a D r á v á n , D r á v a p a l k o n y á n á l 1945. március 6 - á n ; Márfi Attila: A D r á v a menti falvak háborús kárai 1945 tavaszán; Füzesi Miklós: A nemzeti bizottság megalakulása és tevékenységének kibontakozása Siklóson és Máriagyüdön 1945-ben; Vargha Dezső: Siklós és környéke közellátásának megszervezése a felszabadulást követő h ó n a p o k b a n . S. Laczkovits E m ő k e (szerk.): T ö r t é n e t i és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 1986. 68 old. Horváth József : Hány falu volt h a j d a n a Kálimedencében, Veress D. Csaba: G y ő r f f y E n d r e h o n v é d h a d n a g y naplója 1849-ből, Hudi József: Egyházlátogatás a Káli-medence református iskoláiban 1867-ben, Lukács László: T ö r t é n e t i m o n d á k a Káli-medencében, Csorna Zsigmond: A kővágóörsi ürmös és a törökök e m l é k e : a mustméz, Csorna Zsigmond: A kővágóörsi aszúborok és hírük, H. Csukás György: Források, p a t a k o k hasznosítása a Káli-medence falvaiban, különös tekintettel a mosókra, S. Lackovits Emőke: Asszonyok kertje . . . Adatok a köveskáli kisnemesi virágoskertekhez, Selmeci Kovács Attila: A részesaratás és bércséplés emlékei a Káli medencében, Gelencsér József: Ő r zőgyerekek a Káli-medencében, Sófalvi Tamás Márta: Embergyógyítás n ö v é n y e k k e l , Sófalviné Tamás Márta: Néhány étel káposztából, Hála József: Márta: Embergyógyitás n ö v é n y e k k e l , Sófalviné Tamás Márta: Néhány étel káposztából, Hála József: A Káli-medencében és k ö r n y é k é n levő kis tavak vizének valamint növény- és állatvilágának hasznosításáról Somorjai Selysette: Szirák, Kastélymúzeum. Táj a k — K o r o k — M ú z e u m o k K i s k ö n y v t á r a , 239. Bp. 1986. 16 old. Stelczer Károly: A vízrajzi szolgálat száz éve. Kiadja a Vízügyi D o k u m e n t á c i ó s Szolgáltató Leányvállalat, Bp. 1986. 126 old. Szabó László: A népi társadalom változásai az Alsó-Garam mente magyar f a l v a i b a n , 1900—1975. (Oktatási és kutatási kiadvány.) Folklór és E t n o g -

ráfia, 25. Kiadja 1986. 96 old.

a

KLTE

Néprajzi

Tanszéke,

Szilágyi István: Régi boltok krónikája. Közgazdasági, 1987. 220 old. A pesti kereskedelem történetéből. Szabolcs-Szatmári Szemle, 86/4. Kiadja a SzabolcsSzatmár Megyei Tanács, Nyíregyháza, 1986. A tartalomból: Légárry András: T á j v é d e l m i körzet a Szatmárberegi-síkságon, Kurucz Katalin: A d a t o k a Szatmár-Bereg-vidék neolitikumához, Felhösné Csiszár Sarolta: A beregi T i s z a h á t néprajzához, Bene János: A Beregi Háziipari Szövetség, Gyarmathy Zsigmond: A földreform krónikája Vásárosnaményban és környékén. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetirás. Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványai, 6. Szerk.: Gyarmathy Zsigmond. Kiadja a Megyei Tanács, Nyíregyháza, 1985. 596 old. Balogh István: Bereg megye leírása, Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról, Szabó József: Nyíregyháza küzdelme az ó v o d á é r t a reformkorban, Heveny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez, 1868—1914. Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története, László Géza: Sexty András geometra élete és munkássága, 1759—1827, Kereskényi Miklós: A kállói vár inventáriuma 1664-ből, Henzsel Ágota: A nyíregyházi b o k o r t a n y á k 1850. évi összeírása, Margócsy József : Az anarcsi Czóbel család iratai, Fazekas Árpád: K a b a y Jánosról, 1896—1936, Gyarmathy Zsigmond: Adalékok a dzsentriéletképhez, Gyarmathy Zsigmond: Olchvári Pál naplója, Orosz Szilárd: Adalékok a Magyar N ő k D e m o k r a t i k u s Szövetsége Szabolcs és Szatmár megyei szervezeteinek megalakulásához és tevékenységéhez, 1944— 1948. Szabó Attila: H o g y a n írjam meg termelőszövetkezetem t ö r t é n e t é t ? Pest Megyei Levéltári Füzetek 9. Szerk.: Egey Tibor. Bp. 1985. 210 old. Szabó Ágnes—Varga Lajos: A f o r r a d a l m i Kormányzótanács e l n ö k e Garbai Sándor 1879—1947. Kossuth, 1987. 224 old. Garbai Sándor a magyarországi m u n k á s m o z g a lom jelentős a l a k j a , a hazai szociáldemokrácia egyik vezetője. Szabó T. Attila: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. Kriterion, 1985. 5 8 3 old. Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Corvina, 1986. 186 old. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól, 1683—1718. A Századok repertóriuma 1867—1975. Diószegi Mária és Kulcsár Erzsébet közreműködésével szerkesztette Pamlényi Ervin. Akadémiai, 1987. 760 old.

130 éves a Mezőkeresztesi Énekkar. Összeállít o t t a : Berecz Bertalan. Kiadja az énekkar. 1986. 4 3 old. A százdi alapítólevél 1067. Sorozatszerkesztő: Csorba Csaba. Kiadja a B A Z Megyei Levéltár és Tiszakeszi Altalános Iskolája, 1986. 12 old. A latin és a magyar nyelvű szöveg, valamint az alapítólevél históriája. Szegfű Gyula: „Valahol utat vesztettünk." G o n dolkodó magyarok. Magvető, 1987 . 72 old. 1943—1944 fordulóján a jeles történész cikksorozatot jelentetett meg a Magyar Nemzet hasábjain, melyben a reformkor nagy formátumú politikusainak írásait és gondolatait elemezve keresi a választ, miért nem valósulhatott meg átfogó tervük a magyar társadalom demokratizálására. Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya. Magvető, 1986. 401 old. A főbb fejezetek címe: Sándor István: Szendrey Ákos boszorkány-monográfiája elé; A kutatás elvei és módszerei, A boszorkányfogalom kialakulása, A tudomány megszerzése. Kiből lesz boszorkány? A boszorkányutazás, Boszorkányos napok, A boszorkány rontásai, Jósló és gyógyító boszorkányhagyományok, A rontás elleni védekezés eszközei, A boszorkány hatalmának megtörése: a megidézés, A boszorkány vége, Boszorkányhit — varázshit. Szécsény az emlékezés hitelével. (Széchenyi Honismereti Kiskönyvtár) összeállította: dr. Praznovszky Mihály, Kiadja a Megyei Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének Szécsényi Helyi csoportja, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet és a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatásával, a szécsényi kör fennállásának lO éves évfordulóján. Szécsény, 1986. 182 old. Dr. Hütter Csaba: Bevezető, Sümegi János: Ahogyan a szécsényi parasztok gazdálkodtak 1900— 1944-ig, uő: A szécsényi parasztság életéről, Czeglédi Istvánná: A szegény ember élete, Antal Károly: Mozaikok egy cseléd életéből, Czeglédi Istvánná: Visszaemlékezés a mezőhegyesi summás életre, Sümegi János: Szarvasmarha-tenyésztés Szécsényben a magángazdálkodás idején (1920—1960 között), dr. Papp Lajos: Szécsény lótenyésztéséről, id. Mezőfi Jánosné: A kender termesztése és előkészítése szövésre, id. Sümegi Jánosné: A kenyérsütés, Domszky György: Az első kombájn Szécsényben. Mészáros János: A szécsényi szabókra vonatkozó ismereteim, uő.: Szécsényben működő csizmadia és cipész kisiparosok névsora, Kuris József: A kovács élete falun, Fiikor Vilmos: A helyi ipar kibontakozása 1945 után, Antal Károly: Adalékok Szécsény történetéhez, Mészáros János: Szécsényi kereskedelem, Kurucz Mátyás: Visszaemlékezés a Szécsényi Földművesszövetkezet megalakulására, Kékkői László: Gyermekkorunk játékai, Havasiné Földi Zsuzsanna: Szécsény óvodáinak történeti áttekintése, Balla Károly: A szécsényi iskolák történetéből, Wolf Ida: A szécsényi leányiskola története, Kékkői László: A volt szécsényi népiskolákról, Domszky György: A Gazdaképző Iskola megalakulása, Múzeumbaráti Raj: A szécsényi úttörő-

csapatok története 1948-tól 1970-ig, Szenográdi Ferenc: A falusi katedrától az országgyűlési képviseletig (Radics Győzőnérői), Kékkői László: Visszaemlékezés a szécsényi cserkészmozgalomra, Domszky György : A KISZ megalakulása Szécsényben. Id. Mezőfi Jánosné: K e r e k egy esztendő. Szécsényi népi hagyományok és szokások az első világháború után, Bán Lajosné: Régi karácsonok emléke, uő.': Farsangi szokások régen Szécsényben, Czegládi Istvánné: Gyermekkori emlékeim egy lakodalomról, Antal Károly: Temetési szertartás E n d r e f a l v á n , Kékkői László: Béla bácsi, János bácsi, Nancsó, Lukács néni, ö z s e n i néni. (Lipthay Béláról, T r a u t h Jánosról, D o m b i Jánosról, Lukács Ferencnéről, Lipthayné Odescalchi Eugenie-ről) Wolf Ida: Egy régi postáscsalád életéből. (Niedermann családról), Tóth Endréné: Egy asszony élete (A Balezer, Gonda, Gyürky, Hanzély, HollósOcskó, Lukovich, Ruttkay, Szabó, Velich és Zubovics családokról), Kékkői László: Szécsény városrészei. Antal Károly : Hetvenöt éve épült a községháza, Kékkői László: Séta a régi Szécsényben, uő.: Szécsény sportéletének múltja, Mészáros János: A Szécsényi Vadász Társulatra emlkezve, Kékkői László: Szécsény műemlékei és emlékművei.

Székely nyelvföldrajzi szótár, összeállította: Gálffy Mózes és Márton Gyula: Akadémiai, 1987. 450 old. A két kolozsvári nyelvész egy székelyföldi regionális atlasz teljes anyagát gyűjtötte össze. Szótáruk ennek az egyik felét, a szóföldrajzi részt tartalmazza. Szép Katalin: Magyarszerdahely (Zala m.) személynevei. Magyar Személynévi Adattárak 68. Szerk.: Hajdú Mihály. Kiadja az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Bp. 1985. 72 old. Szilágyi Mihály: Igazságszolgáltatás a régi Szekszárdon. Kiadja a Szekszárdi Nyomda, Miniatűrkönyv-gyűjtők Klubja, 1985. 112 old. Szirmai Krisztina: Aquincumi bronzszobrocskák. Kiadja a Budapesti Történeti Múzeum, 1986. 10 old. Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet. Akadémiai. 1987. 240 old. A magyar történetírás adósságát törleszti ez a II. E n d r e leányáról szóló kötet. Új megközelítésből szemléli az Árpád-házi királyleány alakját, s utal arra a szerepére is, amellyel származása kapcsán hozzájárult az egykorú Európában a magyar királyi dinasztia szentjei tiszteletének népszerűsítéséhez. Sz. Lukács Imre: Végig az úton. Kiadta a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége megbízásából a Népszava Lap- és Könyvkiadó. Bp. 1986. 315 old. A könyv első részének címe: Agrármozgalmak és három tanulmányt tartalmaz: Agrármozgalmak a megyében, A földosztás, Első évek a szövetkeze-

t e k b e n ; a második rész t i z e n k é t tsz-vezetö életpályáját m u t a t j a be. A szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola J u b i l e u m i É v k ö n y v e , 1911—1986. Szerk.: Szurmay Ernő. Kiadja az Iskola, Szolnok, 1986. 180 old. Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység t ö r t é n e tének vizsgálata az etesi b á n y a v i d é k e n . Kiadja a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1986. 119 old. Tanulmányok Ráckeve múltjából Pest megyei téka, 8. Kiadja a Nagyközségi Tanács és a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Ráck e v e — S z e n t e n d r e , 1985. 100 old. Theologiai Szemle. A Magyarországi E g y h á z a k ö k u m e n i k u s Tanácsának folyóirata. 1986. 4. sz. A t a r t a l o m b ó l : Tőkés László: Kálvin és a kálvinizmus R o m á n i á b a n , illetve E r d é l y b e n (216—231. old.) Tízéves a velemi műhely. S z e r k . : Zsámboki Árpád. Kiadja a Megyei Művelődési és Ifjúsági K ö z pont, 1985. 80 old. Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése M a k ó belterületéről 1824-ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. Kiadta a Csongrád Megyei M ű e m l é k i Albizottság, Makó, 1986. 84 old. Tóth János: A lengyel népfőiskolák. Adalékok a lengyel—magyar művelődési p á r h u z a m h o z . K i a d j a a Népművelési Intézet, 1986. 25 old. Tóth Kálmánné: Képek a D é l i Vasút nagykanizsai történetéből. Kiadja a Vasutasok Szakszervezete Kodály Z o l t á n Művelődési H á z a . Nagykanizsa, 1986. 67 old. Tóth Sándor: Kutatási témák a Bakony természeti képe program keretében. B a k o n y i Múzeum, 1986. 20 old.

Az úttörőmozgalom 40 éve Somogyban. D o k u m e n tumok, visszaemlékezések. (Szerk.: Paál László.) Kiadja a K I S Z Somogy Megyei Bizottsága, Kaposvár, 1986. 120 old. Varga Béla (Szerk.): Személynevek Veszprém megye egyesületi életéből, 1828—1986. Veszprém, 1986. 54 old. Válasz: 1934—1938. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Széchenyi Ágnes. Magvető. 1986. 671 old. A tartalomból: Fülep Lajos: N e m z e t i öncélúság, Kerék Mihály: Tévedések és f o g a l o m z a v a r a föld körül, Veres Péter: Egy napszámos az egykéről, Németh László: A magyar élet antinómiai, Kardos Pál: Zsidó válasz, Oltványi Imre: D e r k o v i t s Gyula, Németh László: E g y hungarológiai társaság terve, Szabó Lőrinc: N é m e t h László és szerepe. Kovács Imre: Hulló Magyarország, Nagy Lajos: Találkozás a hódmezővásárhelyi tanyavilággal, Kerék Mihály: A település társadalompolitikai jelentősége, Németh László: Vers vagy t a n u l m á n y ? Vas István: Levél egy szocialistához, Fejtő Ferenc: Könyvhelyzetünkről, Szentkuthy Miklós: Költészet és valóság, Kodály Zoltán: N é p h a g y o m á n y és z e n e k u l t ú r a , Bartók Béla: Miért gyűjtünk népzenét?, Szabó Zoltán: A magyar ifjúság mozgalmai, Németh László: Két nép, Kardos Pál: Legyen-e magyar zsidóság?, Féja Géza: Magyar parasztpártot!, Órtutay Gyula: Magyarország felfedezése, Veres Péter: Legyen-e magyar parasztpárt?, Haraszti Sándor: A paraszt apológiája, Vas István: Levél egy szocialistához, Buday György: A népkönyv, Erdei Ferenc: A mezővárosi társadalom, Bálint Sándor: A szegedi tanyák képe, Márciusi ifjúság, Féja Géza: Márciusi Front, A Márciusi Front Kiáltványa, Szabó Lőrinc: Találkozás J u h á s z Gyulával, Darvas József: Városkutatás, Gereblyés László: A textilipar dolgozói, Erdei Ferenc: A szabadság politikája, Boldizsár Iván: József Attila, Féja Géza: A szellem politikája, Mit kiván a magyar n é p : A Márciusi Front programja, Az osztrák kérdés, Szabolcsi Bence: N é p z e n e i gramafonfelvételek.

Tölgyesi József: Dorosmai J á n o s emlékezete (1886—1966). Veszprém, 1986. 15 old.

Vendel-Mohay Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon. Kiadja a Városi Tanács V. B. és a Béri Balogh A d á m Megyei Múzeum, Szekszárd, 1986. 152 old.

Tölgyesi József (szerk.): E g y ü t t a családdal. Városi Tanács, Sümeg, 1986. 79 old. Sümegi pedagógusok nevelésszociológiai tanulmányai.

Veres Péter: Az A l f ö l d parasztsága. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Tóth Pál Péter. Kossuth, 1986. 15 + 87 old. (Hasonmás kiadás)

Török Bálint deákjának, Martonfalvy Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585). A kézirat hasonmása és élethű á t i r a t a bevezetéssel és jegyzetekkel. Szerk.: Benkő Loránd. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp. 1986. 74 old. A történelmi Vas megye helynevei. Összeáll.: Pethő Gyula. Kiadja a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1986. 41 old. Ujváry Zoltán: Menyecske a kemencében. Illusztrálta Hepák József. Európa, 1986. 261 old. Világjáró palóc adomák és huncutságok.

Veszprém megye a népi demokratikus forradalom idején, 1944—1948. Szerk.: Beszteri Béla. Kiadja a Veszprém Megyei Tanács. Veszprém, 1985. 352 old. Veress D. Csaba: Veszprém megye hazánk felszabadítása idején, Beszteriné Blickle Ilona: A helyi állami szervek kialakítása és a közigazgatás kiépítése a megyében, Lakó István: Az újjáépítés és a hároméves terv, Palláné Bókony Hona: Pástok és pártharcok Veszprém megyében, 1945—1948 között, Varga Béla: A megye művelődési viszonyainak alakulása 1945—1948 között.

Wéber A n t a l : Toldy Ferenc 1805—1875. A múlt magyar tudósai. Akadémiai, 1987. 190 old.

Múzeumok old.

Vida István: Koalíció és p á r t h a r c o k 1944—1948. Nemzet és emlékezet. Magvető, 1986. 327 old.

Vöröskeresztesek helytállása. Szerk.: Brül Miklós, Plichía Anikó és Pusztaházi Istvánná. Kiadja a Magyar Vöröskereszt, 1985. 71 old. A Magyar Vöröskereszt évtizedeinek krónikájából.

Viga Gyula: Tevékenységi f o r m á k és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi Kisriionográfiák 23. Kiadja a H e r m a n O t t ó Múzeum, Miskolc, 1986. 196 old. Virág Gábor: Csantavér (Észak-Bácska) családnevei. M a g y a r Személynévi A d a t t á r a k , 70. Szerk.: Hajdú Mihály. K i a d j a az E L T E M a g y a r Nyelvészeti Tanszékcsoport N é v k u t a t ó Munkaközössége. Bp. 1985. 8 3 old.

Igazgatósága.

Salgótarján,

Zinncr Tibor—Róna Péter: Szálasiék 1—2. Lapkiadó, 1987. 664 old.

1986.

105

bilincsben

Zsoldosné dr. Olay Ágnes: Történelmi források elemzése. Kiadja a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs, 1986. 26 o l d . ( S o k s z )

Vonsik Ilona: E t e s politikai-munkásmozgalmi történetéhez, 1895—1948. Kiadja a N ó g r á d Megyei

Honismereti

rejtvényverseny

A II. sz. rejtvény helyes megfejtése 1. Nagyabonyban csak két torony látszik, D e Majlandban harminckettő látszik I n k á b b nézem az abonyi kettőt, Mint M a j l a n d b a n azt a h a r m i n c k e t t ő t . Az egy ideig a Habsburg Birodalomhoz tartozó M a j l a n d b a n (Milánó, Olaszország) született ez a katonadal, melyet Pauliny Béla, Harsányi Zsolt és Kodály Z o l t á n 1926-ban b e m u t a t o t t daljátéka, a Háry János tett országosan ismertté. E dal nevezetessége, hogy hozzávetőleges pontossággal meg lehet állapítani szövegének keletkezési ideiét, sőt még azt is, hogy szerzője milyen f e g y v e r n e m h e z tartozó k a t o n a volt. A n n a k idején, a H a b s b u r g Birodalom gyakorlatának megfelelően magyar k a t o n á k a t nem egyszer soroztak olyan ezredekbe, amelyek hazájuktól távol, idegen környezetben képviselték a császár és király fegyveres hatalmát. Nagyabonyból a 12. huszárezredbe, valamint a 32. gyalogezredbe szedtek k a t o n á k a t , d e ez a huszárezred sohasem állomásozott M a j l a n d b a n . A 32. gyalogezred viszont 1838 és 1859 között többször is. Tehát ebben a z időszakban ö n t h e t t e dalba honvágyát egy abonyi származású, 32. ezredbeli gyalogos katona. 2. Garay János (1812—1855) Az obsitos című költeményének hőse, szintén „vitéz J o a n n e s H á r y " , „az obsitos b a k a " , ki „ a n n y i t emlegette a lovát, hogy végre is huszárnak kellett hinni m a g á t . " 3. Gary János Szekszárdon született. E z e n az alapon h i t t é k a nagyotmondó obsitost is szekszárdi „illetőségűnek". Megerősíteni látszott ezt, hogy a helyi irodalmi hagyományok búvárai több Hári J á n o s nevét is megtalálták a szekszárdi a n y a k ö n y v e k b e n . Kiderült a z o n b a n , hogy a daljáték nem véletlenül tette meg a vitéz „ h u s z á r t " a Pest megyei, k é t t o r n y ú Abony hű f i á n a k . Temesközy István, az abonyi helytörténet szorgos búvára, Háry János és a két Abony című cikkében (Honismeret, 1975. 1-2. sz. 85-89. old.) hasonlóképpen érvel G a r a y és a H á r y J á n o s daljáték közös h ő s é n e k Pest megyei abonyisága mellett. Egyrészt a Pozsony megyei A b o n y n a k nincs sem két tornya, sem kéttornyú temploma, másrészt az abonyi születésű iró, Abonyi Lajos (valódi nevén Márton Ferenc) egy visszaemlékezéséből kiderül, hogy Abonyban is élt az obsitos-hagyománynak az a nevezetes mozzanata, amelyről Garay költeményének f u r f a n g o s d i á k j a így szól: „ K e n d t e k m é g mit sem t u d n a k , ha egyet el nem m o n d , Hogyan fogta el bátyó a nagy N a p ó l e o n t . " Abonyi Lajos ugyanis egy, az 1846-os eseményeket felelevenítő előadásában úgy említi az A b o n y b a n , 1856-ban, 77 éves korában meghalt Szladeky Ferenc ő r m e s t e r t , mint „a nagy Napóleon híres e l f o g ó j á t . " Háry János nyilvánvalóan költött alak — summázza Temesközy — , a költő népi figurák és motívumok mozaikjaiból támasztotta életre, s hogy törzsökös szekszárdi nevet adott n e k i , csak szülővárosához való vonzódásának tanújele. A Honismereti rejtvényverseny első fordulójára beérkezett helyes megfejtések közül a következők nyertek könyvjutalmat. A könyveket postán k ü l d t ü k el.

Fodor Emília K o m o r ó , Petőfi út 39. 4622, Fodor István J á s z j á k ü h a l m a , Bocskai u. 17. 5121, Görcsös Ágnes Kosice-Kassa, C i m b o r k o v a 27. 040 01, Németh Imre Lébény, Hunyadi u. 15/a. 9155, Péteri Gézáné Mór, Dózsa Gy. u. 43. 8060, Tóth Mihály Bag, László u. 64. 2191.

(

A III. számú rejtvény megválaszolandó kérdései: 1. Milyen, más műfajú alkotás foglalkozik a képen bemutatott jelenettel? Pontérték: 5. A megfejtés egy idézet. 2. Ki az 1. kérdésben említett alkotás kevésbé ismert szereplője? Pontérték: 10. A megfejtés egy név vagy egy verssor. 3. Történeti személyt ábrázol-e a képen bemutatott jelenet? Melyik neves kutatónk írt erről? Pontérték: 15. A megfejtés egy cikk címe és szerzője is lehet. A rejtvény megfejtését 1987. július 15-ig kérjük, lehetőleg levelezőlapon beküldeni a Lapkiadó Vállalat Népfront Lapok Főosztálya, Budapest, Naspolya u. 25. 1155 címre. A címzés fölé írják oda: H O N I S M E R E T I R E J T V É N Y . Összeállította: Morvay Péter

1 9 8 7

/H

HONISMERET * HAZAHAS NÉPFROWT FOLYÓIRATA

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA

Agrárszocializmus Magyarországon. Kiadja a Magyar T ö r t é n e l m i Társulat és a Békés Megyei Tanács V. B. t u d o m á n y o s - k o o r d i n á c i ó s szakbizottsága, Orosháza—Békéscsaba, 1986. 2 l 0 o l d . Király István: Az agrártársadalom átalakítása a Viharsarokban, Mérey Klára: A dunántúli m e z ő g a z dasági m u n k á s - és cselédsztrájkok gazdasági előzményei, Kállay István: A Károlyi nemzetség birtokpolitikája a X I X . század második felében, Kováts Zoltán: A társadalmi mozgalmak összefüggés^ a viszonylagos túlnépesedéssel, Dövényi Zoltán és mások: A mobilitás és a migráció f ő b b tendenciái a Viharsarokban a dualizmus korában, Dér László: Az agrárproletár életmód kutatásának muzeológiai feladatai, Szabó Ferenc: A viharsarki agrárszocialista mozgalom előzményei, Veliky János: A paraszti mozgalmak társadalmi indítékai a jobbágyfelszabadítást követően, Bezdán Sándor: Az alföldi agrárszocialista olvasókörökről, Gyarmathy Zsigmond: Az agrárszocialista m o z g a l o m tudati és szervezeti előzményei SzabolcsSzatmár megyében, Varga Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az agrárszocializmus, Farkas Dezső: Az agrárizmus és az agrárszocializmus az 1890-es években, Formán István: A z illegális agrárszocialista m u n k a O r o s h á z á n 1891 májusa után, Takács László: A z 1891. évi battonyai mozgalom jellemző vonásai, Virágh Ferenc: A z agrárszocializmus kölcsönhatásai a dél-alföldi régióban, Hársfalvi Péter: A szabolcsi agrárszocialista mozgalom sajátosságairól, Herceg Mihály: Megtévesztő törekvések az agrárszocialisták leszerelésére H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n , Farkas József: Az agrárszocializmus ideológiai f o r r á sai és eszmei tartalma, Elek László: Csizmadia Sándor és az agrárszocializmus, Dankó Imre: Agrárszocialista m o z g a l o m — népi irodalom, Nagy Dezső: A mozgalmak jelentkezése a népköltészetben, Bárány Ferenc: A z agrárszocialista h a g y o m á n y o k 1919 u t á n , Formán István: Az agrárszocialista mozgalom első sajtóvitája. Antalóczi Lajos: Az Egri N y o m d a Rt. története, 1893—1949. T a n u l m á n y o k Heves megye történetéből, 9. Kiadja a Heves Megyei Levéltár. Eger, 1986. 150 old.

Balázs László: A Vértesaljai R e f o r m á t u s Egyházmegye története. Kiadja az egyházmegye, Bp. 1986. 363 old. Barabás Jenő—Gilyén N á n d o r : A magyar népi építészet. Műszaki. 1987. 230 old. Baraznai Zsuzsanna: Falucsúfolók az egri járásban. Magyar csoportnyelvi dolgozatok, 23. E L T E — M T A N y e l v t u d o m á n y i Intézete, Bp. 1985. 48 old. Bencze László: Bosznia és Hercegovina okkupációja 1878-ban. Akadémiai, 1987. 244 old. Bereczki Ibolya: N é p i táplálkozás Szolnok megyében. Studia folkloristica et ethnographia, 19. K L T E Debrecen, 1986. 159. old. Berlász Melinda—Tallián Tibor: Iratok a magyar zene történetéhez, 1945—1956. 2. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez, 8. Szerk.: Albert Gábor. Kiadja az M T A Z e n e t u d o m á n y i Intézete, Bp. 1986. 353 old. Bertényi Iván: Magyarország az A n j o u k korában. Magyar História. G o n d o l a t , 1987. 282 old. A Bécsi Pápai Követség Levéltárának iratai Magyarországról. 1611—1786. Scripta Archivi N u n t i a turae Vindobonensis de Regno H u n g á r i á é , 1611— 1786. Ö s s z e g y ű j t ö t t e , válogatta és a bevezető tanulmányt írta Vanyó Tihamér Aladár. Akadémiai, 1986. 529 old. Béládi Miklós: Illyés Gyula. Az Én Világom. Kozm o s z Könyvek. Bp. 1987. 109 old. Blazovich László: A K ö r ö s — T i s z a — M a r o s középkori településrendje. Kiadja a Békés Megyei Tanács, Békéscsaba és a Csongrád Megyei Tanács, Szeged, 1985. 207 old. Bodnár É v a : Kard és ecset. Történeti képek a Magyar N e m z e t i Galériában. Corvina, 1987. 88 old.

Borsod m e g y e a m a g y a r n y e l v ü g y é é r t . Válogatta és a bevezetőt írta: Seresné dr. Szegőfi Anna. Szerk.: dr. Csorba Csaba. Kiadja a B A Z Megyei Levéltár és a T I T B A Z Megyei Szervezete, Miskolc, 1987. 25 old. R e f o r m k o r i követjelentések és országgyűlési d o kumentumok. B o t k a József: Karácsony. Ü n n e p i kalendárium, vallási h a g y o m á n y o k , székelykevei népélet. Kiadja a római katholikus plébániahivatal. Kikinda, 1983. 132 old. Előszó, Bevezetés, A z ü n n e p , Nagykarácsony az ünnepek ünnepe, I. Advent a karácsonyi előkészület ideje: Advent az egyházi év kezdete, Katalin, A n d r á s , Advent a templomi és a közéletben, Advent a család o k b a n , A z ádventi b ö j t ö k , Mikulás, A szeplőtelen fogantatás ünnepe, Luca napja, II. Karácsony és nyolcada: Karácsony vigiliája, Nagykarácsony ü n nepe (A székelykevei betlehemes játék, A h u s z á r o k karácsonyi köszöntője), Szent János apostol és evangélista, Aprószentek, Szilveszter, Újév, Jézus N e v e , III. Vízkereszt: Vízkereszt vigiliája, Vízkereszt, Szent Családi ünnepe, A Mégváltó születésnapja, IV. Gyertyaszentelő Boldogasszony, Forrásmunkák. B u d a y T i b o r — B u d a y n é M o s o n y i Klára: „A fizika fejedelme." Eötvös Loránd élete és munkássága. Magvető, 1986. 419 old. C s á s z á r László: Építőmesterség a magyar m ú l t b a n . Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási K ö z p o n t , Bp. 1986. 166 old. Cseke P é t e r : H a z a t é r ő szavak. Publicista írások, riportok. Albatrosz K ö n y v k i a d ó , Bukarest, 1985. 248 old. A tartalomból: A szépség törvényeit kereső bikaliak, Miért szeretem a N a p s u g á r t ? , Munkásművelődésünk — a jövő távlatában, Kik olvassák a falusiak hetilapját?, Közelképek az Ú j Életről, Művelődési eszmény — eszményi Művelődés, Az idő világítótornya (a K o r u n k emlékkönyvről), A Nyelv- és Irodal o m t u d o m á n y i Közlemények első húsz éve, Tarisznyás M á r t o n hagyatéka, F a l u m ú z e u m Bukovinában, Szellemi műhellyé r a n g o s o d ó keresztúri t á j m ú z e u m , Mivel gazdagodtam a Brukenthalban?, Körösvidéki néprajzkutatók, M ú z e u m i élet Székelyudvarhelyen, A Benedek Elek Emlékház másfél évtizede. C s e m e g e Édesipari G y á r hetvenöt éves története, 1910—1985. Kiadja a G y á r , Bp. 1986. 48 old. C s e r n a A n n a — K a c z i á n J á n o s : Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Kiadja a Tolna Megyei Levéltár. Szekszárd, 1986. 281 old. C s o r n a Z s i g m o n d : N á s z é j s z a k á k bora: a somlai. Mezőgazdasági, 1986. 312 old. A f ő b b fejezetek: A somlai b o r o k híre és varázsa, A szőlőhegy, A szőlők munkáltatása, Szőlőtermesztés, A somlói borászat, A S o m l ó környéki kocsmák, Borászati szakismeret, Borkereskedők S o m l ó n , A somlói szőlőhegy rendeletek szövegei. D . N a g y A n d r á s — M á r a y G y ö r g y — S z ő l l ő s i Pál: G y u l a város tűzvédelmének története az 1700-as

évektől napjainkig. Kiadja a Gyulai Ö n k é n t e s T ű z oltó Egyesület, Gyula. 1986. 87 old. D U N A K A N Y A R . A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság T á j é k o z t a t ó j a . 1986. 3. sz. 104 old. A t a r t a l o m b ó l : Dr. Uzsoki András: Első királynénk, Gizella n y o m á b a n ; Körmendi Zsuzsa: A m u zsika o t t h o n a Szentendrén; Zajovits Ferenc: Az esztergomi várhegy és a tanítóképző főiskola; Gábriel Tibor: A magyarországi felszabadító háborúk és E u r ó p a - t é m á j ú konferencia E s z t e r g o m b a n ; dr. Hrenkó Pál: Egy régi kiadvány Visegrádról; Deák A. András: A D u n a első monográfiája; Gábriel Tibor: Gazdaságpolitikai küzdelmek a r e f o r m k o r b a n II.; Skerletz Iván: Árvízjelek D u n a b o g d á n y b a n ; Csáky Károly: A hős Szondi és Drégelyvár végső pusztulása; Zajovits Ferenc: Esztergom, Szent Tamás-hegy; Csefalvi Pál: A z esztergom-vízivárosi plébániatemplom; Pape Rezső: Karcsú Antal A r z é n , Vác történetírója; Rédey Pál: Európa-hírű t o r n y o k a Csepel-szigeten. Egy e z r e d é v . Magvarország rövid története. Szerk.: Hanák Péter. G o n d o l a t , 1986. 413 old. Makkai László: Vándorlás és államalapítás: A Kárpát-medence története a római uralom végéig; H u n o k , germánok, avarok, szlávok a Kárpát-medencében, A z Uráltól a Dunáig: magyar őstörténet; Honfoglalás és kalandozások; Á l l a m a l a p í t á s ; / ! feudalizmus kialakulása és virágkora: Belső és külső harcok a magyar állam létéért; Felzárkózás a nyugati f e u d a l i z m u s h o z ; A korai k ö z é p k o r magyar műveltsége; Királyok harca a bárókkal; Búcsú az Adriától; Első harcok a törökkel, A dunai birodalom kísérlete; Magyarország gazdasága a k ö z é p k o r b a n ; Parasztháború és Mohács, A magyarországi gótika; A korai reneszánsz műveltsége Magyarországon; A három részre szakadt ország: Mohács u t á n ; Erdély felvirágzása és a hosszú h á b o r ú ; A magyar késő reneszánsz és a reformáció kultúrája; Bocskai és a hajdúk szabadságharca; Bethlen G á b o r k ü z d e l m e az egységes Magyarországért; A két Rákóczi G y ö r g y szerencséje és balsorsa; Ö r ö k ö s jobbágyság és ö r ö k ö s főrendiség a török k o r b a n ; Műveltség a „magyar romlás" századában; Benda Kálmán: Magyarország egyesítése a Habsburg birodalomban: „Fegyver, fegyver kévántatik, és jó vitézi elszántság"; „Zrínyi vére mosta Bécset"; „Rajta, kuruc, rajta"; „ A k a r n á m , hogy nemzetem ne m a r a d n a tudatlanságban"; „A föld népe kész, csak legyen feje"; Magyarország a török kiűzése után; „Istennel a hazáért és a szabadságért"; A Rákóczi-szabadságharc katonai és diplomáciai története; „Szándékom hazám teljes boldogságát megvalósítani"; Állami és társadalmi r e f o r m o k a Rákóczi-szabadságharcban; Telepítés és újjászervezés a XVIII. században; „Életünket és vérünket!" Mária Terézia királynő; „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá"; Művelődés és művészetek a XVIII. században; Az állam első szolgája II. József császár; A francia forradalom hatása és a reformkor: „Megszakad a H a b s b u r g o k örökösödésének f o n a l a " ; Az 1790. évi nemesi m o z g a l o m ; „ E s k ü d j ü n k polgárok szabadságravagy halálra!"; A magyar jakobinus m o z g a l o m ; Magyarország a francia h á b o r ú k korában; V ö r ö s K á r o l y : A Szent Szövetség árnyékában; Széchenyi István fellépése; „Szabadság és t u l a j d o n " ; A polgárosodás ú t j á n ; Ú j magyar kultúra a X I X . sz. első

felében; N i e d e r h a u s e r Emil: A nemzetek ébredése a D u n a - t á j o n ; Spíra G y ö r g y : Polgári forradalom: A f o r r a d a l o m kirobbanása; Á forradalmi tábor és az ellenforradalom; A szabadságharc megindulása, A forradalom b u k á s a ; H a n á k P é t e r : Az abszolutizmus és a dualizmus kora: A z ö n k é n y u r a l o m ; „Túrni fog a n e m z e t . " ; Kossuth Lajos az emigrációban; A kiegyezés; Kákánia — az ellentétek birodalma; Magyar miniszter a Ballhausplatzon; A nyugalmat nem szabad bolygatni!; A szabadság hónába t a r t u n k . . .; Az alapítók kora; A romantika alkonya; A millennium; N e m z e t e k , nemzeti kisebbségek a dualizmus k o r á b a n ; U r a k és polgárok; A szegény e m b e r élete; Földindulás; A h o l a jog, ott a haza; Fölszállott a páva; Ú t o n a világháború felé; A h a d ü z e n e t ; A front és a hátország megpróbáltatásai; L. N a g y Zsuzsa: Forradalmak — 1918—1919: Az összeomlás és az 1918-as f o r r a d a l o m ; A polgári demokrácia reménye; A Tanácsköztársaság; Remények, realitások, követk e z m é n y e k ; A két háború között: A H o r t h y - r e n d szer berendezkedése; Bethlen István és a konszolidáció; Válság és jobbratolódás; A külpolitika útjai és útvesztői; A baloldali ellenzék; Gazdaság és társadalom a két világháború k ö z ö t t ; Az életmód változása; Emigrációs h u l l á m o k ; Kulturális és művészeti élet; A h á b o r ú k ü s z ö b é n ; Magyarország a h á b o r ú b a n ; Kiugrási és fegyverszüneti kísérlet; A szocializmus útján: A z ország felszabadulása; Az ú j hatalom; A gazdaság; Változások a társadalomban és az életkörülményekben; A kulturális és a szellemi élet.

Erdélyi I s t v á n : Pannóniai húsvét. S o r s d ö n t ő történelmi napok 9. Akadémiai, 1987. 72 old. A z 568. e s z t e n d ő április 1-én s o r s d ö n t ő változás zajlott le az egykori Pannóniában. Az eddig a D u n á n túlt lakó l o n g o b á r d o k a gepidák legyőzése után dél-európai v á n d o r ú t r a kényszerültek. H o g y a n történhetett ez, mi volt a végzetes húsvét története, mik lettek a következményei? Ezekre a kérdésekre keresi a feleletet a szerző. É l e t k ö r ü l m é n y e k , é l e t m ó d a fiatalok k ö r é b e n . Társadalomstatisztikai közlemények. SKV. 1986. 420 old. A z 1984. évi adatfelvétel alapján készült a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályán és a Baranya Megyei Igazgatóságán. Fancsovits G y ö r g y : Áchim L. András beszéde az országgyűlésben. Kiadja a Békés Megyei Tanács V. B. T u d o m á n y o s - k o o r d i n á c i ó s Szakbizottság. Békéscsaba, 1986.24 old. F e h é r J á n o s : A marcali Kovács József Munkásőregység története, 1957—1985. Kiadja a Városi Tanács, Marcali, 1987. 33 old. (Soksz.) Fejezetek a Pest m e g y e i z e n e o k t a t á s 35 éves t ö r t é n e t é b ő l . Összeáll.: Varsányi Lászlóné. Kiadja a Pest megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya. Bp., 1986. 140 old.

»

Fejér L á s z l ó — L á s z l ó f f y W o l d e m á r : A hidrometria magyarországi fejlődése, 1700—1945. Vízügyi történeti füzetek, 13. V Í Z D O K , Bp., 1986. 192 old.

F e l h ó s n é Csiszár S a r o l t a : Temetkezési s z o k á s o k a Beregi-Tiszaháton. Studia Folkloristica et ethnographica, 20. Kiadja a K L T E N é p r a j z i Tanszéke, D e b r e cen, 1986. 196 old. A felszabadulás u t á n i t ö r t é n e t ü n k r ő l 1—2. kötet. Összeállította: Földessi Margit, Rainer M. János. Kossuth, 1987. 768 old. F ó n o d Z o l t á n : Tegnapi önismeret. Esszék, tanulmán y o k . Madách, Bratislava—Szépirodalmi, 1986. 392

F ü r L a j o s : Mennyi a sok sírkereszt? P ü s k i — C o r v i n , N e w Y o r k , 1987. 72 old. Magyarország embervesztesége a második világháborúban. G a z d á n é O r o s z Ella: K é z i m u n k á z o k kézikönyve. Kriterion, Bukarest, 1986. 400 old. A szabás-varrás alapismeretei; Kötés; Szövés; H í m z é s ; Csipkék; Keleti szőnyegek; Elfelejtett és ú j kézimunkatechnikák (falikárpitok, batikfestés, subatechnikák, gyöngyfűzés, géphímzés); Barkács ötlettár (zsebek, ágynemű, k ö t ö t t holmik készítése, szövés szövőszék nélkül, hímzést könnyítő eljárások, foltm u n k á k , szalmafonás, könyvborítás, cérnagrafika, ikebana); G y e r m e k e k k e l - g y e r m e k e k n e k ; L a k b e r e n dezés. Gáli M á r i a : Rábaköz. Helyismereti-helytörténeti bibliográfia. Válogatás, 1985. Kiadja a Rábaközi N a p o k Intézőbizottsága, C s o r n a . 1986. 47 old. G e r g e l y E r n ő : A magyarországi bányásztársadalom története 1867-ig. Műszaki, 1986. 327 old. G l ü c k J e n ő : Fejezetek a H o r e a , Closca és Crisan vezette népi fölkelés történetéből. Politikai K ö n y v k i adó, Bukarest, 1986. 164 old. G u z s á k T a m á s : Magyar k ö z é p k o r i építészet. Kiadja a B M E Építészettörténeti és Elméleti Intézete, Bp., 1987. 42 old. G y ö r f f y G y ö r g y : Az Á r p á d - k o r i Magyarország történeti földrajza 3. kötet. Akadémiai, 1987. 560 old. A z Árpád-kori Magyarország minden községét és várát felölelő történeti topográfia megyék szerint csoportosítva, alfabetikus sorrendben ismerteti a ' helységekre vonatkozó adatokat. A 3. kötet Heves, H o n t , H u n y a d , Keve, Kolozs, K o m á r o m , Krassó, Kraszna, Küküllő megye és a Kunság történeti földrajzával foglalkozik. A G y ő r i K o s s u t h Lajos Á l t a l á n o s Iskola t ö r t é n e t e . Szerk.: Sinkó Lászlóné, Németh Ildikó. Kiadja az iskola, G y ő r , 1986. 48 old. G y u r k ó László: 1956. Magvető, 1987. 479 old. „Előtanulmány és o k m á n y o z á s " — ezt az alcímet adta ú j könyvének az író. „Előtanulmány egy m a j d a ni, minden részletet feltáró m ű h ö z , a történelmi o k m á n y o z á s 1956 véres és tragikus őszéről. Szinte óráról órára követi végig, mi is történt Magyarországon 1956. október 23. és n o v e m b e r 4. k ö z ö t t . Ö s s z e veti a résztvevők, s z e m t a n ú k ellentétes emlékezéseit, a d o k u m e n t u m o k k a l igazolható tényeket, a korabeli

hazai és világsajtó cikkeit, r á d i ó a d á s o k a t , s m i n d e b ből igyekszik m e g k e r e s n i a z o k n a k a z ű r z a v a r o s nap o k n a k az igazságát. M e g r a j z o l j a a politikai és fegyveres harcok v e z e t ő i n e k arcképét, a k ü l ö n b ö z ő i r á n y zatok, pártok, szervezetek szerepét."

H o r v á t h István: D ö m ö s , műemlékek, természeti é r t é k e k . T á j a k , k o r o k , m ú z e u m o k 229. Bp., 16 o l d .

H u b u d a M i k l ó s : A m a g y a r s z a k s z e r v e z e t e k a népi d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m b a n , 1944—1948. N é p s z a va, 1987. 320 o l d .

H . S z a b ó Lajos: A kupi Egyenlőség Mezőgazdasági T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t t ö r t é n e t e , 1959—1985. Kiadja a tsz. K u p , 1986.222 o l d .

H a j n a l I s t v á n : A B a t t h y á n y - k o r m á n y külpolitikája. A z előszót írta és s a j t ó alá r e n d e z t e Urbán Aladár. K ö z ö s d o l g a i n k , G o n d o l a t , 1987. 181 o l d .

H u b e r K á l m á n n é : A M i n e r v a folyóirat t ö r t é n e t e és r e p e r t ó r i u m a , 1922—1944. Kiadja a B a r a n y a M e g y e i K ö n y v t á r , 1986. 63 o l d .

Urbán Aladár: E l ő s z ó : H a j n a l István és az 1848. évi m a g y a r k ü l p o l i t i k a , t o v á b b á : Bevezetés; P o z s o n y i külpolitika; Volt-e 48-ban magyar külügyminisztériu m ? ; A tavaszi k o n c e p c i ó : A n g l i a barátsága; L e n gyelország f e l t á m a s z t á s a ; A f r a n k f u r t i m a g y a r k ö v e t ség; A cári h a t a l o m ; Itália s z a b a d s á g a ; M a g y a r k ü l p o litika a déli, s z o m s z é d o k felé; A f r a n c i a köztársaság: Teleki László k ü l d e t é s e ; K o s s u t h e g y e d ü l . H a l á s z Z o l t á n : Kis m a g y a r p a p r i k a k ö n y v . C o r v i n a , 1987. 96 old. A paprika elterjedését, a h o z z á f ű z ő d ő b a b o n á k a t , h i e d e l m e k e t , n é p s z o k á s o k a t m u t a t j a be ez a k ö n y v .

Harmincéves a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi M ú z e u m . Kiadja a Damjanich M ú z e u m , Szolnok. 1986. 23 old. A m ú z e u m alapításának é v f o r d u l ó j a alkalmából r e n d e z e t t t u d o m á n y o s t a n á c s k o z á s előadásainak kivonata. H a t v a n é v e s F e j é r m e g y e b a u x i t b á n y á s z a t a : 1926— 1986. Kiadja a F e j é r Megyei B a u x i t b á n y á k Vállalat, Kincsesbánya, 1986. 84 old. H e r n á d i K á r o l y : N ó g r á d i v á r a k . Kiadja a N ó g r á d Megyei I d e g e n f o r g a l m i Hivatal. P a n o r á m a , 1986. 92 old. (4. javított kiadás)

H e t v e n ö t éves a v a s - és a c é l ö n t v é n v g y á r t á s C s e p e len. Szerk.: Rácz József. Kiadja a C s M V A Bp., 1986. 230 old. H e t v e n ö t é v e s í n e n v a g y u n k . A Budapesti Vasutas S p o r t C l u b t ö r t é n e t e . Kiadja a B V S C , 1986. 105 o l d . H o p p á l M i h á l y — S z e p e s E r i k a : A szerelem k e r t j é b e n . E r o t i k u s j e l k é p e k a m ű v é s z e t b e n . Szépirodalmi, 1987. 304 old. H o r l e r M i k l ó s : A B a k ó c z - k á p o l n a . H e l i k o n . 1987. 116 old. Horthy-Magyarország részvétele Jugoszlávia m e g t á m a d á s á b a n és m e g s z á l l á s á b a n , 1941—1945. D o k u m e n t u m g y ű j t e m é n y J u g o s z l á v i a népfelszabad í t ó h á b o r ú j a t ö r t é n e t é h e z . F ő s z e r k . : Liptai Ervin, Fubijan Trgo. Z r í n y i , 1986. 566 o l d . A H o r t o b á g y i N e m z e t i P a r k természeti értékei. Kiadja a N e m z e t i P a r k , D e b r e c e n , 1986. 15 old.

H o r v á t h H i l d a : M a g y a r ex librisek, 1525—1985. A M a g y a r Bibliofil T á r s a s á g kiadása, Bp., 1 9 8 5 . 1 7 8 o l d .

H u n f a l v y J á n o s : M a g y a r o r s z á g és E r d é l y eredeti k é p e k b e n . H a s o n m á s kiadás. E u r ó p a , 1986. 292. 427, 135, 19 o l d . H u s z J á n o s : Ö t v e n é v e s a M o s o n i Vasas. E m l é k k ö n y v , 1936—1986. K i a d j a a M o s o n i Vasas SE. 1986. 485 o l d . A z i d ő s k o r ú a k h e l y z e t é n e k összefoglaló ismertetése. K S H . Bp., 1986. 15 o l d . Illyés G y u l a : Z s i l i n s z k y : 1886—1986. Kiadja a H N F B a j c s y - Z s i l i n s z k y E n d r e E m l é k b i z o t t s á g a , Bp., 1986. 17 o l d . Illyés G y u l á n é : J ó z s e f Attila u t o l s ó h ó n a p j a i r ó l . S z é p i r o d a l m i , 1987. 192 o l d . Illyés G y u l á n é e m l é k i r a t a József Attilával való m e g i s m e r k e d é s é n e k és k a p c s o l a t á n a k t r a g i k u s t ö r t é netét beszéli el n a p l ó f e l j e g y z é s e k és eddig ismeretlen J ó z s e f Attila-levelek k í s é r e t é b e n . K a p o s v á r u t c á i - t e r e i (2.). Kiadja a M a g y a r H i r d e t ő S o m o g y Megyei K ö z p o n t j a és a Kaposvári V á r o s s z é p í t ő Egyesület, K a p o s v á r , 1986. 48 old.

K i n c s e s K o l o z s v á r 1—2. k ö t e t . M a g y a r H í r m o n d ó . M a g v e t ő . 1987. 960 o l d . K o l o z s v á r szellemi k ö z p o n t volt é v s z á z a d o k i g és hatása kisugárzott a k ö r n y e z ő o r s z á g r é s z e k r e is. A k ö t e t a k ö z é p k o r i és az ú j a b b k o r i város életével f o g l a l k o z i k , amelyek a m a g y a r t ö r t é n e l e m s z é p fejezetei. K i s a l f ö l d i K a l e n d á r i u m , 1987. Kiadja a H N F G y ő r S o p r o n Megyei B i z o t t s á g a mellett m ú k ö d ő R a d n ó t i E m l é k b i z o t t s á g és I r o d a l m i Társaság, G y ő r . 1986. 190 o l d . A t a r t a l o m b ó l : Alexay Zoltán: Virág- és M a d á r k a l e n d á r i u m ; Timaffy László: Jeles n a p o k ; Sáry István: G y ő r 1848 m á r c i u s á b a n ; Gecsényi Lajos: A z ásványi harang; Tomka Péter: A tápi avar k o r i t e m e t ő ; Z. Szabó László: A G y ő r i Kisfaludy S z í n h á z ; öry Dezső: Tavaszi k i r á n d u l á s a H a n s á g b a n ; Timaffy László: N é p i g y ó g y m ó d o k ; Jáki Sándor Teodóz: K u n s z i g e t i K r i s z t u s k e r e s é s ; Bana József: A győri v a j d a halála; Néma Sándor: C s o r n a i j ú n i u s o k ; Szőnyi Eszter: Marsellai á s a t á s o k ; Z. Szabó László: K o v á c j M a r g i t ; Alexay Zoltán: S z i g e t k ö z ; Timaffy László: Régi népi ételeink; Perger Gyula: P l é h k r i s z t u s o k , k ő k e r e s z t e k , k ő s z e n t e k ; Sáry István: M a g á n f e l j e g y -

zések G y ő r t ö r t é n e t é b ő l ; F ű z f a B a l á z s : „Mert itt születtem és itt haljak meg"; Bíró Ibolya: Kirándulás a közelbe; Timaffy László: F a l u c s ú f o l ó k ; Szakály Gyula: Kik voltak G y ő r leggazdagabb polgárai?; Mihály Ferenc: Rákóczi Ferenc L é b é n y b e n ; Gecsényi Lajos: Olaszok G y ő r b e n a X V I — X V I I . században; Nagy Judit: Régi házak; 2 . Szabó László: "Nyéki Vörös Mátyás falucsúfoló versei. Kiss L a j o s — B o d o r A n i k ó : Az al-dunai székelyek népdalai. Kiadja a Magyar Nyelv, I r o d a l o m és H u n garológiai Kutatások Intézete, Ú j v i d é k , 1984. 588 old. Bevezető; Rövid történeti áttekintés; A z al-dunai székelyek; Dallamaik; Tájékoztató a kötet összeállításáról; Zenei jelek magyarázata; D a l l a m r e n d ; Jegyzetek; Rövidítések; Irodalom; M u t a t ó k ; Tájszavak. Klimits, L u d o v i t : A nemzetiségek Csehszlovákiában. F o r d . : Miklósi Péter. Kiadja az SZSZK Kulturális Minisztérium, Bratislava, 1986. 39 old. A szlovákiai magyar és ukrán nemzetiségi kultúra sokszínűségét volna hivatott brosúraszinten bemutatni. A települések neve csak szlovákul szerepel a kiadványban. Kollégiumi nevelés. A mezőkövesdi Földes Ferenc Középiskola K o l l é g i u m története. Szerk.: Zupkó Béla. Kiadja a Kollégium, 1985. 131 old. Zupkó Béla: A kollégium története dióhéjban; Zupkó Béla: A közéletiségre nevelés kérdései; Szlovák Sándor: A l k o t ó m ó d o n az évfolyam élén; Molnár Mária: A meggyőzés és a meggyőződés helyzete a kollégiumban; Kórodyné Erdőssy Ilona: Az értelmekre és érzelmekre hatás eszközei, eredményei kollégiumunkban; Guba Erzsébet: Primér közösségekkel való k o m p l e x foglalkozás; Kovács László: A szabad idő hasznos eltöltésének s z e k u n d e r közösségi lehetőségei kollégiumunkban; Kovácsné Pető Borbála: A család és a kollégium kapcsolatának helyzete és továbbfejlesztése, Szalókiné Lázár Mária: A külső kapcsolatok szerepe a kollégiumi nevelésben; Zupkó Béla: Földes Ferenc születésének 75. évfordulójára. K o m á r o m megyei H o n i s m e r e t i F ü z e t , 1986. Kiadja a H N F K o m á r o m Megyei Honismereti Bizottsága. Tatabánya, 1987. 153 old. A tartalomból: Almády Zoltán: K o m á r o m megye barlangjai; Kulcsár Emil: A tatabányai T u r u l emlékm ű ; dr. Gerzanics Magdolna: A tatabányai honismereti szakkör; Bellovai Barnabás: A D u n a - k a n y a r krónikásai; Fűrészné Molnár Anikó: Ú j épületben a K o m á r o m Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti M ú z e u m ; Uó.: Tatabánya, egy munkásváros születése; Petrik József: Egy kis helység (Kesztölc) falumúzeumának története; Ortutay András: A K o m á r o m megyei Levéltári N a p o k ; T. dr. Sáray Szabó Éva: Az irodalmi és történelmi topográfia munkálatai; Harsányi Lászlóné: A tatai Vaszary-villa; Lázár Sarolta: Régészeti-állagmegóvási munkálatok a pilisszentlélek! pálos kolostor romjainál; K o m á r o m megyei kiadványok; H í r e k , események; É v f o r d u l ó k ; Komár o m megyei kronológia; A H N F K o m á r o m Megyei Bizottságának névjegyzéke; Haraszti Mihály: Kirándulás R é v - K o m á r o m b a ; Csics Gyula: Ranzinger Vince, Vámosi László: „ Ó s z ő n y szült engem . . . " (Bo-

ross Mihályról); Pastinszky Miklós: Heckenast G u s z táv és Pilismarót; A K o m á r o m megyei honismereti s z a k k ö r ö k katasztere. K o v á c s E r n ő : A z A K Ö V - t ő l a V O L Á N - i g . Fejezetek a Borsod Volán történetéből. Kiadja a 3. sz. Volán Vállalat, Miskolc, 1986. 91 old. K o v á t s Dániel: Sátoraljaújhely, a 725 éves város. Kiadja a Városi Tanács, 1986. 122 old. K u l c s á r P é t e r : Kapisztrán János. Magyar História — Életrajzok. G o n d o l a t , 1987. 256 old. ' H a t s z á z esztendeje született Kapisztrán János, akikeresztes hadaival f o n t o s szerepet játszott a n á n d o r fehérvári győzelem kivívásában. K u z m u c s o v , A n a t o l i j : Márciusi szél. K o s s u t h — Kárpáti. 1987.400 old. Képeket villant fel a II. világháború utolsó szakaszáról: Sztálin d o l g o z ó s z o b á j á b ó l , Hitler főhadiszállásáról, a budapesti Királyi Palotából. L a p u I s t v á n n é : Viseletek és szokások Z s á m b o k o n . Közreadja, összeállította és a szövegeket g o n d o z t a Korkes Zsuzsa. Kiadja a Petőfi M ú z e u m , A s z ó d , 1986. 227 old. L e g á n y Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874—1886. Z e n e m ű k i a d ó , 1986. 300 old. M a g i Béla: Kertészet, szőlőművelés, gombászat H a j d ú n á n á s o n . Nánási f ü z e t e k , 1. Városi Tanács, H a j d ú nánás, 1986. 71 old. M a g y a r n é p m e s e k a t a l ó g u s 7/A. Összeáll.: Vóő Gabriella. Kiadja az M T A Néprajzi Kutatócsoport, Bp., 1986. 319 old. M a g y a r o k az e u r ó p a i a n t i f a s i s z t a ellenállási m o z g a l m a k b a n . írta: Filyó Mihály és mások. Móra, 1986. 186 old. A magyarországi cigánykérdés d o k u m e n t u m o k b a n , 1422-1985. Szerk.: Mezey Barna. A bevezetést írta, a d o k u m e n t u m o k a t válogatta és jegyzetekkel ellátta Mezey Barna, Pomogyi László, Tauber István. F o r d . : Erdész Lászlóné és mások. Kossuth, 1986. 317 old. M a g y a r önkéntesek a spanyol nép szabadságharcáb a n . Válogatta és szerkesztette: Képes Imre. Zrínyi, 1987. 208. old. A m a g y a r ú t t ö r ő m o z g a l o m történetének időrendi jegyzéke, 1945—1985. Kiadja a Balatoni Ú t t ö r ő v á ros, Zánka, 1986. 121 old. A M a g y a r V ö r ö s k e r e s z t B u d a p e s t X. kerületi t e v é k e n y s é g é n e k t ö r t é n e t e , ö s s z e á l l í t o t t a : Gecse Albert, Somlai Zoltán. Kiadja a Magyar Vöröskereszt, Bp., 1986.63 old. M a j o r o s T i b o r — S z i r á k J ó z s e f : Mórahalmi szövetk e z ő k . . . Kiadja a H o m o k k u l t ú r a Mezőgazdasági Szakszövetkezet. M ó r a h a l o m , 1986. 79 old.

A m a k ó i József A t t i l a G i m n á z i u m J u b i l e u m i É v k ö n y v e . 1885—1985. Szerk.: Gottl Frigyes. M a k ó , 1985. 135 old. M a n d e l R ó b e r t : M a g y a r népi h a n g s z e r e k . R a j z : Khell Csörsz, F o t ó : Hász András, K o l i b r i k ö n y v e k . M ó r a , 1986.60 o l d . M a n h e r z K á r o l y : D e u t s c h e M u n d a r t e n im PilischG e b i r g e = A Pilis-hegység n é m e t nyelvjárásai, Wild K a t h a r i n a : A kötőszóval kezdődő mellékmondatok vizsgálata a babarci n é m e t n y e l v j á r á s b a n . U n g a r n d e u t s c h e Studien, 3. T a n k ö n y v k i a d ó , 1986. 221 old. M a n n Miklós: Kultuszminiszteri koncepciók a dual i z m u s k o r á b ó l . T a n k ö n y v k i a d ó , 1987. 300 o l d . M e s t e r s é g — M ű v é s z e t — I p a r . S z e r k . : Pallos Imre. Kiadja az É T K É p í t é s ü g y i T á j é k o z t a t ó K ö z p o n t , Bp., 1986. 156 o l d . A „ f é m m u n k á s " Vállalat f e r e n c v á r o s i g y á r á n a k m o n o g r á f i á j a . 1786—1986. M e z ő t ú r h e l y e a z A l f ö l d népi k u l t ú r á j á b a n . S z e r k . : Nagy Molnár Miklós: S z o l n o k , 1987. 38 o l d . A z 1987. III. 7-—8-i t a n á c s k o z á s előadásainak összefoglalói: Szabó László: M e z ő t ú r t ö r t é n e t i fejlőd é s é n e k f ő b b sajátosságai, Gombás István: M e z ő t ú r t e l e p ü l é s f ö l d r a j z á n a k rövid á t t e k i n t é s e , Zsoldos István: A N a g y k u n s á g f ö l d j e és n é p e , Szabó István: K u n s z e n t m á r t o n és a T i s z a í u g t ö r t é n e t é n e k f ő b b jellemzői, Szabó Béla: M e z ő t ú r i p a r t ö r t é n e t e , Tolnay Gábor: A H ú s z a s évek f ö l d r e f o r m j a M e z ő t ú r o n , Madaras László: M e z ő t ú r és k ö r n y é k e régészeti e m lékei, Nagy Molnár Miklós: M e z ő t ú r n é p r a j z i vázlata, Hagymásy Sándor: A m e z ő t ú r i a r a t ó k , Kávást Sándor: H o g y a n f e j l ő d ö t t , milyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t alakult, f o r m á l ó d o t t M e z ő t ú r n é p z e n é j e , Kiss Imréné Mikes Éva: T e m e t k e z é s M e z ő t ú r o n , Hegedűs AnnaMária: A M ó r i c z Z s i g m o n d V á r o s i K ö n y v t á r helyismereti g y ű j t e m é n y é r ő l . M o h á c s . T a n u l m á n y o k a mohácsi csata 450. é v f o r d u lója alkalmából. S z e r k . : Rózsás Lajos és Szakály Ferenc. A k a d é m i a i , 1986. 369 o l d . Szakály Ferenc: A t ö r ö k - m a g y a r k ü z d e l e m szakaszai a mohácsi csata előtt 1365—1526, Kubinyi András: A m a g y a r állam belpolitikai h e l y z e t e M o h á c s előtt, Kosáry Domokos: Magyarország külpolitikája M o h á c s előtt, Rázsó Gyula: A H a b s b u r g - b i r o d a l o m politikai és k a t o n a i törekvései M a g y a r o r s z á g o n M o hács i d ő s z a k á b a n , Káldy-Nagy Gyula: A t ö r ö k állam hadseregének kialakulása I. S z u l e j m á n k o r á r a , Perjés Géza: A m o h á c s i csata, 1526. a u g u s z t u s 29., Tardy Lajos: M o h á c s és a perzs h a d b a lépés elmaradása, Barta Gábor: E g y magyar p o l i t i k u s a k ö z é p k o r i M a g y a r o r s z á g s z é t h u l l á s á n a k é v e i b e n : W e r b ő c z y István kancellár, 1526—1541., Rúzsás Lajos: A m a g y a r közvélemény útkeresése Mohács után a XVI. szdb a n , Marosi Endre: A m o h á c s i csatatér régészeti kutatásairól, Vass Előd: A m o h á c s i s z a n d z s á k h a t v a n n é g y évvel a csata után. M u r a József: Oroszlány. Kiadja a K o m á r o m Megyei I d e g e n f o r g a l m i K ö z p o n t , P a n o r á m a , 1986. 65 old.

M u r a József: „Sallailmre" Munkásőregység története. K i a d j a a m u n k á s ő r s é g , O r o s z l á n y , 1986. 103 o l d . N a g y k o r ú s í t ó múlt. D o k u m e n t u m o k . Haladó ifjúsági m o z g a l m a k C s o n g r á d m e g y é b e n . Szerk.: Hegyi András. Kiadja a K I S Z C s o n g r á d Megyei B i z o t t s á g a . Szeged, 1986.396 o l d . N e g y v e n é v e s a B á c s a l m á s és V i d é k e Á l t a l á n o s F o g y a s z t á s i és É r t é k e s í t ő S z ö v e t k e z e t . Ö s s z e á l l í t o t t a : Szabó Ferenc. Kiadja az Á F É S Z . Bácsalmás, 1986. 2 7 old. Néphagyományok új környezetben. Tanulmányok a f o l k l o r i z m u s k ö r é b ő l . S z e r k . : Bíró Zoltán, Gagyi József, Péntek János. K r i t e r i o n , Bukarest, 1987. 245 old. Péntek János: E l ő s z ó , Pop, Mihai: A f o l k l ó r k o r u n k b a n , Bíró Zoltán: E g y ú j s z e m p o n t esélye, Bodó Julianna: Jelképeink szerepváltása, Bíró Zoltán—Gagyi József: A f o l k l o r i z m u s hátteréről, Bíró Zoltán: A z eladhatóság v o n z á s á b a n , Pop, Mihai: A f o l k l ó r rendezvények t u d o m á n y o s megalapozásának szükségessége, Nicu, Dumitru: A hatásvadászat kelepcéi, Oláh Csíki Irén—Oláh Sándor: K a p c s o l a t t a r t ó f o r m á k változása H o m o r ó d a l m á s o n , Bíró Zoltán: Az árcsói kerámiavásár, Gagyi József: Egy m ű f a j k ö z v e títése (a h a g y o m á n y k ö z v e t í t é s e ) , Balázs Lajos: S z í n p a d r a vitt n é p s z o k á s o k , Bíró Zoltán—Gagyi József: „ M i főleg csináltuk, m á s o k m a g y a r á z t á k " ( M o n t á z s a táncház-jelenségről), Lukács Borbála: A szüreti bál, Bíró Zoltán: N é p i k u l t ú r a a v á r o s b a n , Hertea, Iosif: F u r u l y a vagy t á s k a r á d i ó , Balázs Lajos—Bíró Zoltán—Bodó Julianna—Gagyi József—Túros Ede: A l e h e t ő legszebb r u h á b a n ( S z e m p o n t o k a p a r a s z t i ö l t ö z k ö d é s i k u l t ú r a v á l t o z á s á n a k vizsgálatához).

A n é p i építészet v é d e l m e . Kiadja a H e v e s M e g y e i T I T és az O r s z á g o s M ű e m l é k i Felügyelőség, 1986. 135 o l d . Paskó Pál: M a g y a r o r s z á g és a vendéglátó v á r o s , Bakó Ferenc: A H e v e s m e g y e i népi m ű e m l é k v é d e l e m e r e d m é n y e i , Barabás Jenő: A m a g y a r népi építészet k o r s z a k a i , Román András: N é p i vagy n e m z e t i é p í t é szet?, Kerner Gábor: A p a r a s z t i építészet változásai n a p j a i n k b a n , Mendele Ferenc: A népi építészeti e m l é k e k védelmének m ó d s z e r e i n a p j a i n k b a n , Simányi Frigyes: N é p i m ű e m l é k e k m e g m e n t é s e a s z a b a d t é r i n é p r a j z i m ú z e u m o k b a n , Kecskés Péter: A k u t a t á s és a d o k u m e n t á l á s a népi m ű e m l é k e k v é d e l m é n e k alapjai, Sisa Béla: M a g y a r települések f a t o r n y a i , H o f f mann Tamás: A k ö z é p k o r i p a r a s z t p o r t á k é p í t é s z e t e : E u r ó p a és M a g y a r o r s z á g , Wirth Péter: T e m e t ő k n é p m ű v é s z e t e , Balázs György: A népi m e s t e r s é g e k m ű h e l y e i , é p í t m é n y e i , Komjáthy Attila: Szalafő k o m p l e x védelme, Medvecka Mária: A népi m ű e m l é k e k védelme C s e h s z l o v á k i á b a n , Vondra, Jiri: V o l k s a r c h i t e k t u r in B ö h m e n u n d M ä h r r e n ( N é p i építészet C s e h - és M o r v a o r s z á g b a n ) , Vyoral-Tschapka, Margarete: Shutz u n d E r h a l t u n k der D e n k m ä l e r der V o l k s a r c h i t e k t u r in Ö s t e r r e i c h (A népi é p í t é s z e t e m l é k e i n e k védelme és m e g ő r z é s e A u s z t r i á b a n ) , Szigetvári János: Festett f a m e n n y e z e t e k r e f o r m á t u s t e m p l o m o k b a n D é l - B a r a n y á b a n , Bakó Ferenc: A z Egri N y á r i E g y e t e m s z a k m a i értékelése.

N i k o l á n y i I s t v á n : Szegedi N e m z e t i S z í n h á z , 1883— 1983. Kiadja a S z í n h á z , Szeged, 1986. 105 o l d . V

N y í r e g y h á z i M e z ő g a z d a s á g i F ő i s k o l a S C . 1961— 1986. S z e r k . : Kelenda Zoltán, Sipos Béla. K i a d j a a F ő i s k o l a , N y í r e g y h á z a , 1986. 48 old. N y o m d a t ö r t é n e t i és n y o m d á s z é l e t m ó d - k u t a t á s i t a n u l m á n y o k . S z e r k . : Tóth Béla—Dankó Imre. K ö z g a z d a s á g i és Jogi K i a d ó , 1986. 501 old. Tóth Béla: A d e b r e c e n i n y o m d á s z a t s z á z éve, 1849—1948. Takács Béla: A debreceni n y o m d á s z egyesületek, a n y o m d á s z s z a k s z e r v e z e t m ű k ö d é s e 1949-ig, Korompai Gáborné: A nyomdák szerepe a v á r o s és k ö r n y é k e m ű v e l ő d é s é b e n , Takács Béla: A z u t ó b b i száz év debreceni n y o m d á s z é l e t e a visszaemlékezések t ü k r é b e n , Dankó Imre: M o r v a y Z o l t á n élete és m u n k á s s á g a , Imolay Lenkey István: V á z l a t o s áttek i n t é s a D e b r e c e n b e n 1849—1949 k ö z ö t t m ű k ö d ö t t k i s n y o m d á k t ö r t é n e t é n , Szatmári Ibolya V.: A d e b receni n y o m d á s z s á g é l e t m ó d b e l i sajátosságainak szervezeti alapjai, Nyakas Miklós: T a n u l m á n y o k a d e b r e c e n i n y o m d á s z s á g t á r s a d a l m i és k u l t u r á l i s t ö rekvéseiről, Szalay Emőke: A városi n y o m d a t e r m é k e i n e k iparművészeti v o n a t k o z á s a i , Benkő István: D e b r e c e n város n y o m d á j a és patikája a X V I I I . s z d b a n , Dankó Imre: A z A l f ö l d i N y o m d a erőfeszítései a d e b r e c e n i k ö n y v k u l t ú r a fejlesztéséért, Tóth Béla: N y o m d á s z - t i p o g r á f u s s z a k k ö r ö k a debreceni általános iskolákban. N y u l á s z i n é S t r a u b É v a : Ö t évszázad m a g y a r c í m e rei. C o r v i n a , 1987. 350 o l d . Ö t v e n é v e s a Steinmetz Miklós G i m n á z i u m . Szerk.: Asztagos Klára, Pálvölgyi Gyuláné, Vasy Gézáné. Kiadja a g i m n á z i u m , Bp. 1986. 125 old. P r i m u s z S á n d o r : P a p í r i p a r i Vállalat Lábatlani P a p í r gyára t ö r t é n e t e . Kiadja a g y á r . Lábatlan, 1986.31 o l d . Régészeti t a n u l m á n y o k Kelet-Magyarországról. S z e r k . : Németh Péter. K i a d j a a K L T E N é p r a j z i T a n s z é k e és a S z a b o l c s - S z a t m á r Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága, D e b r e c e n , 1986. 218 old. R o m á n internacionalisták a Magyarországi Tan á c s k ö z t á r s a s á g é r t . V á l o g a t t a , az előszót írta és a j e g y z e t e k e t készítette Kővágó László, f o r d í t o t t a Lipcsey Ildikó. Kiadja az M S Z M P KB P á r t t ö r t é n e t i I n t é z e t e K o s s u t h , 1986. 105 o l d . S á n t h a J á n o s : Település és társadalom. K i a d j a a B a r a n y a Megyei Állami É p í t ő i p a r i Vállalat. M ű s z a k i K ö n y v k i a d ó , 1986. 258 o l d . Siklós A n d r á s : A H a b s b u r g - b i r o d a l o m f e l b o m l á s a 1918. K o s s u t h , 1987. 339 o l d . S. N a g y K a t a l i n : Vizuális k o m m u n i k á c i ó M o s o n m a g y a r ó v á r o n és k ö r n y é k é n . T a n u l m á n y o k , b e s z á m o l ó k , jelentések. T ö m e g k o m m u n i k á c i ó s K u t a t ó k ö z p o n t , 18. évf. 4. sz. S o k á g ú t e r m ő f a . R i p o r t o k a testvériség m i n d e n n a p jairól. K r i t e r i o n , Bukarest, 1986. 133 old.

Liebhardt, Hans: A testvériségről, Vlad, Ion: A város ( K o l o z s v á r ) emlékezete, Kremm, Werner: H á romnyelvű Tirol (Krassó-Szörény megyei község), Marosi Barna: A V a s k a p u - k e t t ő , Kamiili, Helmut: Az ó r a t o r o n y k ö r ú l ( N a g y a p ó i d , N a g y - K ü k ü l l ő völgye), Pópa, Mircea: N y e l v é s z e k és i r o d a l o m t ö r t é n é szek k ö z ö s m ű h e l y e (a K o l o z s v á r o n 1920-ban alapított R o m á n N y e l v M ú z e u m a i n t é z m é n y tevékenysége), Beke György: Az együttélés nyelvi m i n d e n n a p j a i ( m a g y a r — r o m á n — n é m e t s z ó t á r a k m ű h e l y e i ) , Höf er, Helga: Surale nagyra n ő t t (a b u k a r e s t i Állami Z s i d ó Színházról), Jass, Walter: T e m e s v á r i n e g y e d e k , Cseke Péter: M i n d e n faluban legyen egy h á z a d . . . ( R o m á nia k ü l ö n b ö z ő vidékeire — t ö b b e k k ö z t M o l d v á b a — került lelkes értelmiségiek m u n k á j á r ó l ) . S z a b ó L á s z l ó : A népi t á r s a d a l o m változásai az A l s ó G a r a m m e n t e m a g y a r falvaiban, 1900—1974. F o l k l ó r és e t n o g r á f i a , 25. K L T E D e b r e c e n 1986. 96 old. S z a b ó Z o l t á n : A tardi h e l y z e t , C i f r a n y o m o r ú s á g . Sajtó alá r e n d e z t e és az u t ó s z ó t írta Huszár Tibor. A k a d é m i a i — K o s s u t h — M a g v e t ő , 1986. 239 és 282 old. A z 1 9 3 7 - b e n és 1938-ban C s e r é p f a l v i által k i a d o t t müvek r e p r i n t j e . Százéves N a g y k a n i z s a v á r o s s z a k m u n k á s k é p z ő isk o l á j a . 1886—1986. E m l é k k ö n y v . S z e r k . : Jászberényi László. K i a d j a a 406. Sz. Polai J á n o s S z a k m u n k á s k é p z ő I n t é z e t , N a g y k a n i z s a , 1986. 116 o l d .

S z e b e r é n y i Z o l t á n : Visszhang és reflexió. T a n u l m á n y o k és k r i t i k á k . M a d á c h , Bratislava-Szépirodalmi, 1986. 277 o l d . S z e k f ű G y u l a : „Valahol utat v e s z t e t t ü n k " . G o n d o l k o d ó M a g y a r o k . Magvető, 1987. 72 o l d .

Székely A n d r á s B e r t a l a n — J o ó R u d o l f : A n y a n y e l v és k ö z ö s s é g i t u d a t a nemzetiségi k ö z é p i s k o l á k b a n . Egy szociológiai vizsgálat e r e d m é n y e i . Kiadja a M ű v e l ő d é s k u t a t ó I n t é z e t , Bp. 1986. 196 o l d . Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 1. Szerk.: Kováts Dániel. 1987. 328 o l d . Sziklay S á n d o r : Együttélés és t ö b b n y e l v ű s é g az i r o d a l o m b a n . K ö z ö s D o l g a i n k , G o n d o l a t . 1987. 224 old. Szilágyi F e r e n c : D e á k o k t ü k ö r é . M a g y a r diákvilág a felvilágosodás k o r á b a n . M ó r a , 1986. 288 o l d . Szilvási F e r e n c : R e n d ő r l a k t a n y a a M o s o n y i b a n 1886—1986. B M K ö n y v k i a d ó , Bp. 1986. 209 old. S z o l n o k m e g y e f ö l d r a j z i nevei. I. A jászberényi járás. K ö z z é t e t t e Farkas Ferenc, t u d o m á n y o s irányít ó : Ördög Ferenc. Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. K i a d j a a T a n í t ó k é p z ő F ő i s k o l a , J á s z b e r é n y , 1986.284 o l d .

A Szombathelyi Zrínyi Ilona Utcai Általános Iskola. S z e r k . : Szőke Dezső. K i a d j a az iskola, S z o m b a t hely. 1986. 131 old. J u b i l e u m i é v k ö n y v az iskola alapításának 100. évfordulójára. Szöts I s t v á n : Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és v é r t a n ú s á g a . N e m z e t és e m l é k e z e t . M a g v e t ő . 1987. 240 o l d . T a k á c s G y u l a : S o m o g y i pásztorvilág. Kiadja a Som o g y M e g y e i M ú z e u m o k Igazgatósága. K a p o s v á r , 1986. 123 o l d . T a n u l m á n y o k Mérei G y u l a 75. s z ü l e t é s n a p j á r a . Szerk.: Gaál Endre, Serfőző Lajos. Kiadja a J ó z s e f Attila T u d o m á n y e g y e t e m Ú j - és L e g ú j a b b k o r i M a gyar T ö r t é n e t i T a n s z é k e . J A T E . Szeged, 1986. 279 old. A t a r t a l o m b ó l : Varga János: T e r v és kísérlet a k a t o n a t a r t á s feudális r e n d s z e r é n e k kialakítására: A z 1840. évi o r s z á g o s v á l a s z t m á n y m ű k ö d é s e , Diószegi István: A n d r á s s y keleti p o l i t i k á j á n a k kezdetei, Hegyi András: A Magyarországi Általános Munkáspárt m e g a l a k u l á s á n a k k ö r ü l m é n y e i r ő l , Vörös Károly: A s z á z a d e l ő m a g y a r o r s z á g i polgári k ö z é p r é t e g e i n e k t ö r t é n e t é h e z , Gaál Endre: A d a l é k o k a szegedi n y o m dai m u n k á s o k m o z g a l m á n a k t ö r t é n e t é h e z , 1890— 1934, Szabó Ferenc: A D é l - A l f ö l d s a j t ó t ö r t é n e t é n e k n é h á n y k é r d é s e az 1920-as é v e k b e n , Soós Katalin: Wallisch K á l m á n és a R e p u b l i k a n i s c h e r S c h u t z b u n d harcai az ú j a b b történeti i r o d a l o m t ü k r é b e n , Sajti Enikő: A K á l l a y - k o r m á n y lépései a s z e r b e k m e g n y e résére a D é l v i d é k e n , Somlyai Magda: A z e l s ő k é n t f e l s z a b a d í t o t t m e g y é k k ö z i g a z g a t á s á n a k sajátosságairól, Szabó Bálint: A z M D P p o l i t i k á j á n a k m o t i v á c i ó i két k o n g r e s s z u s t ü k r é b e n 1949—1951, Belényi Gyula: L a k á s p o l i t i k a , l a k á s h e l y z e t és m o d e r n i z á c i ó ö s s z e f ü g g é s e i M a g y a r o r s z á g o n 1948—1956 k ö z ö t t , Orbán Sándor: A fejlődés ú j a b b szakaszának m e g a l a p o z á s a , a m e z ő g a z d a s á g szocialista átszervezése, Lipták Dorottya: Mérei G y u l a m ű v e i n e k bibliográfiája. T a n u l m á n y o k R á c k e v e m ú l t j á b ó l . Kiadja a N a g y községi T a n á c s . Ráckeve, 1985. 100 old. Horváth Lajos: R á c k e v e és Skarica M á t é históriás verse, Tóth Béla: Első pedagógiai í r ó n k : Szegedi Kis István.

téri N é p r a j z i M ú z e u m b ó l . A Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m f ü z e t e i , 7. S z e n t e n d r e , 1986. 2 0 3 — 2 6 8 . old. Csilléry Klára, K.: K o m á r o m i láda 1799-ből, Bíró Friderika: Á c s o l t ládák l e n d v a d e d e s r ő l , Kecskés Péter: Táblás k á l y h a R ö j t ö k r ő i , 1869., Rassy Tibor: A Szabadtéri N é p r a j z i M ú z e u m t ö r t é n e t i a d a t g y ű j t e m é n y e , Janovich István: A s z a b a d t é r b e kihelyezett fatárgyak h i á n y p ó t l á s a fa felhasználása n é l k ü l , Zentai Tünde: Szabadtéri m ú z e u m o k M a g y a r o r s z á g o n , Bíró Friderika: B á r d o s i J á n o s . T á r s a d a l m i r é t e g z ő d é s és iskolai v é g z e t t s é g . Szerk.: Vámos Dóra. K i a d j a az O k t a t á s k u t a t ó Intézet. Bp. 1986. 339 o l d . Harcsa István: A kutatás f ő b b e r e d m é n y e i n e k összefoglalása, Harcsa István: T á r s a d a l m i tagozódás, iskolai végzettség, Vajda Ágnes: Iskolai végzettség és életforma c s o p o r t o k , Zelenay Anna: T á r s a d a l m i m o bilitás és az iskolai végzettség k a p c s o l a t a , Fazekas Csongor: Kulturális aktivitás és i s k o l á z o t t s á g . T é n y e k és a d a t o k a z i f j ú s á g r ó l . Ö s s z e á l l í t o t t a : Dögei Sándor és Tóth Árpád. Kiadja a K I S Z K B G a z d a ságpolitikai és Érdekképviseleti O s z t á l y a , Bp. 1986. 30 old. T h u r ó c z y J á n o s : Chronica H u n g a r o r u m — A mag y a r o k k r ó n i k á j a . H e l i k o n , 1986. 348 és 445 old. A t h u r ó c z y k r ó n i k a 1488-as a u g s b u r g i kiadásának h a s o n m á s a , valamint a k í s é r ó k ö t e t b e n a latin szöveg Horváth János általi fordítása. A j e g y z e t e k e t Horváth János és Boronkai István készítette. K é t t a n u l m á n y k a p c s o l ó d i k a k i a d v á n y h o z : Engel Pál: T h u r ó c z y J á n o s és k r ó n i k á j a , Soltész Zoltánné: A Thuróczy k r ó n i k a és kiadásai. T i s z a v i r á g 1986. 5—6. sz. Kiadja az E L T E B T K F á b r y K ö r . 28 o l d . A t a r t a l o m b ó l : dr. Varga Mihály: D u n a v ö l g y i s é g tudat, k u l t ú r a , n e m z e t t u d a t , Csirpák Lili: Czeizel E n d r e a F á b r y - k ö r b e n , Csirpák Géza: 1956: személyek és e s e m é n y e k (Beszélgetés F e k e t e S á n d o r íróval), Madary Orsolya: D e m o k r á c i a ? R e f o r m o k ? , Vargyai Gyula: E r d é l y t ö r t é n e t e , Gecse Géza: Hungária? M a g y a r o r s z á g ? (Beszélgetés K ä f e r Istvánnal), dr. Fogarassy László: É g y m a j d n e m e l k a l l ó d o t t F á b r y Z o l tán-levél.

T a t a B a r á t i K ö r é n e k t á j é k o z t a t ó j a V I I I . T a t a , 1986. 142 o l d . A z ü g y v e z e t ő e l n ö k s é g b e s z á m o l ó j a az e l m ú l t k ö z g y ű l é s ó t a végzett m u n k á r ó l , Kiss István: Közelgő é v f o r d u l ó k , Gergely Jenő: Giesswein S á n d o r , Haraszti Mihály: Százéves a tatai ipartestület, Márkus Gábor: A Tatai E v a n g é l i u m szerint R e f o r m á l t ö n m ű v e l ő d é s i K ö r t ö r t é n e t e (1904—1938), A tatai t e s t g y a k o r d a megalakulása 1845-ben, Körmendi Géza—Süttő Olivér: S p o r t e g y e s ü l e t e k és s p o r t é l e t T a t a - T ó v á r o s b a n (1910—1985), J a n k ó I r m a z o n g o r a m ű v é s z és Singer Ö d ö n z e n e s z e r z ő kapcsolata L i s z t Ferenccel, A d a t o k , e s e m é n y e k , t ö r t é n e t e k T a t a és a v á r o s k ö r n y é k életéből, A z 1985-ben f e l a v a t o t t e m léktáblák.

Tízéves a F á b i á n Béla Ú t i Á l t a l á n o s M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t . 1976—1986. Szerk.: Bokor Béla, Detre Pálné. K i a d j a a művelődési k ö z p o n t , Pécs, 1986. 111 old.

T á r g y a k , g y ű j t e m é n y e k és k ö z l e m é n y e k a S z a b a d -

T ó t h P é t e r és Z s á m b o k i L á s z l ó : A b o r s o d i szénbá-

T o k o d - Ü v e g g y á r i S p o r t C l u b . 1926—1986. Kiadja a T Ü S C , T o k o d . 1 9 8 6 . 2 4 old. T ó t h E n d r e : Á s a t á s o k A l s ó h e t é n y e n , 1981—1986. Kiadja a V á r o s i Művelődési K ö z p o n t és K ö n y v t á r , D o m b ó v á r , 1986. 23 old. T ó t h P é t e r — Z s á m b o k i L á s z l ó : A b o r s o d i szénbányászat a f e u d a l i z m u s k o r á b a n , 1786—1848. Kiadja a B o r s o d i S z é n b á n y á k , Miskolc, 1986. 131 old.

nyászat a kapitalizmus k o r á b a n , 1849—1945. Kiadja a Borsodi Szénbányák, Miskolc, 1986. 169 old. T ö t t ő s G á b o r : Történelmi séták. Szerk.: Szekszárdon. Kiadja a Városi Tanács, 1986. 207 old. T . P a t a k i László: Ú t o n j á r ó . Feljegyzések N ó g r á d megyéről. Kiadja a N ó g r á d Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Salgótarján, 1986. 325 old. U T U N K É v k ö n y v '87. C l u j - N a p o c a , 1987. 280 old. A t a n a l o m b ó l : Faragó József: N é p i kalendárium, Beke György: Sziget a Szamoson, Sütő András: Nyáresti medvenézőben, Mikó Ervin: Szinajai emlék, Irodalmi évfordulók. Villarroelné C s a p ó G y ö n g y i : M u n k á s ó r ö k Ó b u dán. Kiadja a Várkonyi G y ö r g y Ú t t ö r ő - és Ifjúsági H á z . 1987. 70 old. Visszaemlékezések a 30 éves Munkásőrségre. V. M o l n á r László: Kanizsa vára. Zrínyi. 1987. 242 old. Z O U N U K 1. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Botka János. Szolnok, 1986. 416 old. Laszkovszky József: A d a t o k az 1075-ös garamszentbenedeki oklevél helyneveinek lokalizálásához, Kocsis Gyula: Szolnok megyei települések állatkereskedelme és „szekerezése" a X V I . szd. második felében, Nemes Lajos: A d a t o k Tiszafüred gazdasági és

Honismereti

társadalmi életéhez (1687—1774), Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás a k o r o n a b i r t o k o n az 173&—1740-es években, Bánkiné Molnár Erzsébet: A „rendszeres bizottság m u n k á l a t o k " szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában (1791—1843/44), Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában, Botka János: Az agrárprolétariátus kialakulása a Tiszazugban, Soós László: A cukorrépa-termelők érdekvédelmének lehetőségei a Szolnoki C u k o r g y á r R T . vonzáskörzetében, Zádor Béla: Igazoló és fegyelmi eljárások Szolnok megyében a tanácshatalom megdöntését követő időszakban, Kiss Kálmán: A d e m o k r a t i k u s élet kibontakozása Kisújszálláson 1944—1945-ben, Benedek Gyula: A Jakabházy—Tassy per egy tiszapüspöki birtokrészért a XVI. szd. második felében, Kaposvári Gyula: A N é m e t Lovagrend jászkun vonatkozású levéltári fondjai, Botka János—Papp Izabella: A Jászság földmüvelésének leírása 1776-ban, Cseh Géza: Széchenyi István 1845. évi propagandaútja a Tiszavidéken, Vincze László: Szolnok belterületi neveiről, Kántomé Varga Tünde: T u d ó s matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban, Hely- és névmutató.

Z á v o n y i J e n ő : A reformáció Magyarországon 1564ig. Állami K ö n y v k i a d ó Vállalat, 1986. 485 old. Az 1922-ben Budapesten a Genius által kiadott mű reprintje.

rejtvényverseny

Basa Pista nyomában A III. sz. rejtvény helyes megfejtése 1. „ Ö s z i harmat után, nagy hegyeknek ormán . . . " , „ P i r o s csizmám n y o m á t hóval lepi be a tél . . „Egy rossz karddal száz csatában . . . " , „ H u l l a j t o t t a m meleg vérem . . .", „ F o r d u l j , kedves lovam Lengyelország felé . . .". A k u r u c költészet és A d y zseniális beleérzésű k u r u c „ r i g m u s a i " kelnek életre b e n n ü n k , amikor a legutóbbi lapszámunkban k ö z ö l t , elmosódott rajzú képet szemléljük. D e mit is ábrázol valójában? Aztán egyszer csak nincs kétségünk t ö b b é . Hiszen Béres Ferenc megkapó előadásában többször is hallgattuk a rádióban: Megölték a Basa Pistát, Fejedelem katonáját. Útszélen holtan találták, Lengyelországnak határán. Lengyelországnak határán, Rákóczinak bujdosásán: Basa Pistát ott megfogták, A z életét kioltották . . . 2. K ö z k é z e n f o r g ó daloskönyvecskéink általában csak négy versszakát közlik a balladának. így az alapvető jelentőségű 101 Magyar Népdal (Magyar Cserkészszövetség, Bp., 1929. Kodály Zoltán előszavával). A z Ifjú Erdély kiadásában Kolozsvárt, 1936-ban megjelent A mi dalaink, valamint a T a n k ö n y v k i a d ó a z o n o s című 1972-es megjelenésű, mozgalmi dalokat is tartalmazó gyűjteménye. Ezek összeállítói valószínűleg úgy gondolták, hogy az ötödik versszak, amelynek egy női szereplője is van, eredetileg talán nem is tartozott a

balladához. Lehetséges. H i s z e n ennek t u l a j d o n k é p p e n csak három sora van. D e mégis, a megismételt vagy e l z ü m m ö g ö t t negyedik sor mély húrokat zendít meg dalolói lelkében. Ugyanaz az érzelmi telítettség visszhangzik benne, amely az eredeti balladát életre hívta. Fehér Julis hazavárja Minden esete vacsorára. N e várd, Julis, N e várd, Julis . . . 3. A balladát 1914-ben gyűjtötte Lajtha László a Szilágy megyei D i ó s d o n . A neves népzenekutatónak a Zenei Szemle 1928. évfolyamában megjelent cikkéből t u d j u k , hogy balladánk hősének családja, a zabolai Bassa család, régi oklevelek tanúsága szerint a XVI. század közepén birtokos volt a háromszéki Zabola községben. A család legjelentékenyebb tagja, Bassa Tamás előkelő tisztségeket töltött be. T ö b b e k k ö z ö t t ő vezette II. Rákóczi György fejedelem szerencsétlen végű lengyelországi hadjáratában a háromszéki nemességet. A z erdélyi hadat szövetségesei cserbenhagyták, s az egész sereg vagy elveszett vagy a krími tatárok fogságába jutott. Fogságba esett Bassa Tamás is, s csak nagy áldozatok árán szerezhette vissza szabadságát. Részt vétt a hadjáratban fia, Bassa István is. Ö azonban nem láthatta meg többé szép Erdélyországot. Elesett 1657-ben, „Lengyelország h a t á r á n . " Emléke m a is él a népballadában.

A IV. rejtvény megfejtendő kérdései: Vivos V o c o Mortuos Plango Fulgura Frango

Natur am furca expellas . . . G y e r m e k k o r o m b a n felköték A színben egy-egy t ö k h a r a n g o t , A mely ugyan nem ada hangot, D e m á s k é p vigan m ű k ö d é k . Megvolt a súlya, lódulása, Kötelét, hogy jól visszarántsa, S vele a kis harangozót: Szóval, csinált c o m m o t i ó t . „ N o , m o n d o m , majd ha nagy leszek, Valódi harangot veszek És azt egész nap kongatom Saját kényemre, s z a b a d o n . " így kongatom most untalan E verseket bár hangtalan. (1877. július 9.)

1. Mit jelent az idézett latin mondás magyarul? Hol szokták feliratként alkalmazni? Pontérték: 5 2. A világ- és a magyar irodalom mely alkotásai foglalkoznak az 1. kérdéssel összefüggő helyi népmondával, történeti hagyománnyal f — egy híres vers, melyet az idézett felirat ihletett — egy magyar fordításban is megjelent d r á m a i költemény — egy magyar népi író regénye — egy nagy múltú kollégiumban különösen népszerű, helyi h a g y o m á n y t feldolgozó vers — a témára való utalás egy neves (erdélyi) k ö l t ő és m ű f o r d í t ó egyik versében A megfejtés egy-egy név és cím, illetőleg egy idézet. A p o n t s z á m o t bármelyik alkérdés helyes megfejtésével meg lehet szerezni. P o n t é r t é k : 10

3. Ki az a klasszikus magyar költő, aki egy gyermekkori emlékét nemcsak versben, hanem a bemutatott rajzban is megörökített? A megfejtés az alkotó neve. P o n t é r t é k : 15 A megfejtést szeptember 15-ig kérjük, lehetőleg levelezőlapon beküldeni a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Népfront Lapok Főosztálya, Bp. Naspolya u. 25. 1155 címre. A címzés fölé írják o d a : H O N I S M E RETI REJTVÉNY. Összeállította: Morvay Péter

A honismereti rejtvényverseny második fordulójára k ö n y v j u t a l m a t : Fehér Jánosné A b o n y , Szamuely Hegedűs Józsefné Ú j k í g y ó s , Jókai u. 20.; Német G y ö n g y ö s , Szabadság tér 2.; Turóczi József A b o n y ,

beérkezett helyes megfejtések közül a k ö v e t k e z ő k nyertek u. 43.; Görcsös Ágnes Kosice-Kassa, C i m b o r k o v a 27.; Judit Lébénymiklós, H u n y a d i u. 15/a.; Pozder Miklós Deák Ferenc u. 17. A könyveket postán k ü l d j ü k el.

KÖfU/\/€SPOlC NAGY GÉZA:

Karcsai népmesék V á l o g a t t a es a j e g y z e t e k e t k é s z í t e t t e Erdész

Sándor

(Akadémiai, 1985.) Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény X X — X X I . kötete voltaképpen egy, a sorozat keretében eltervezett kisebb sorozat része. Karcsa, ez a Sárospatak és Sátoraljaújhely vonzáskörzetébe tartozó, a magyar és a csehszlovák határ közelében fekvő, jelentős bodrogközi falu Árpád-kori műemlék temploma és gazdag népköltészete jóvoltából vonult be a régészetbe, a művészettörténetbe és a néprajz-, illetve folklórkutatásba. Néprajzi vizsgálatát Balassa Iván, a sárospataki I I . Rákóczi Ferenc M ú z e u m akkori igazgatója kezdeményezte, aki mint egykori Csűry-tanítvány felfigyelt a szépen megőrzött tájnyelvre és a gazdag hiedelem-monda anyagra. A sorozatunk XI. köteteként megjelent Karcsai mondák c. kötete (Bp. 1963.) a hiedelemmonda-kutatásban m a is alapműnek számít. Gyűjtőútjain hűséges társul, majd tanítványul szegődött melléje Nagy G é z a helybeli születésű pedagógus, aki biztatására mesegyűjtésbe fogott és nem kevesebb mint 700 meseszöveget vett hangszalagra Karcsán és a hozzátartozó t a n y á k o n , társközségekben. Gyűjtéseit évről évre b e k ü l d t e a budapesti N é p rajzi Múzeum néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatára, ahol rendszerint elnyerte velük a nagydíjat vagy az I — I I I . díjak valamelyikét — attól függően, hogy ezen kívül még milyen jeles pályamunkák f u tottak be abban az évben a pályázatra. A „teljes"

gyűjtemény egy példányát ma a N é p r a j z i Múzeum Ethnológiai A d a t t á r á n a k kézirattára őrzi és legnagyobb mesegyűjteményként tartja számon. A hatalmas mesegyűjteményből egy válogatás öszszeállításával, valamint a jegyzetek elkészítésével Ortutay Gyula Erdész Sándort bízta meg. A kötet, illetve kötetek elkészülését azonban m á r nem érhette meg, így rám hárult az a könnyű és kellemes feladat, hogy a gyűjteményt sorozatszerkesztőként útjára bocsássam. N a g y G é z á t Balassa István kiváló gyűjtővé képezte ki, aki gyűjtőtevékenységét tanítómestere távozása után is mintaszerűen végezte: jó mesemondókat keresett fel, jó hangfelvételeket készített, s azokat az elnagyolt fonetika érvényben levő direktíváinak megfelelően nagy gonddal jegyezte le, a gyűjtemény t e h á t mint szövegpublikáció valóban eléri a kritikai kiadás rangját. Tanulságos és szépen megirt a bevezető tanulmány is Karcsa múltjáról, jelenéről s a b b a n a mesemondók és a mesemondás szerepéről. E n n é l többet egy, az ország távoli csücskében élő, gyűjtővé kiképzett pedagógustól, aki tulajdon f a l u j á b a n tanítványai bevonásával csak kevéske szabadidejét és a vakációkat t u d j a felhasználni a t e r e p m u n k á r a és az olvasásra a hozzá rendszertelenül, esetlegesen eljutó irodalomból, kívánni se lehet. Ha százzal több ilyen tanárember élne az országban, mint a m e n n y i jelenleg van, sokkal előbbre tartanánk t u l a j d o n népköltészetünk ismeretében. Neki köszönhető, hogy a közelebbi jövőben gondolhatunk egy karcsai gyermekjáték és gyermekmese kötetre, s a távolabbi jövőben egy tréfás mese-, anekdota-, vicc-, élményelbeszéléskötetre is. Rokonszenvesek és t a r t ó z k o d ó k a faluja és annak népe iránti tanúsított érzelmei, melyek elmélyült kutatásra, nem pedig r o m a n t i k u s ömlengésekre késztetik. Kívánni se lehet egy falunak jobb szószólót, mint amilyen Karcsának N a g y Géza sze-

mélyében megadatott. Nagy G é z a azonban nem hivatásos mesekutató, önkéntes gyűjtőként érdekli őt népe egykori és mai életének, kultúrájának számos más oldala is, gyűjtött anyaga folklorisztikai szempontú interpretálását nem is tőle várja az olvasó. Az öt év előtti sorozatszerkesztő örült a gazdag, jól e l m o n d o t t meseanyagnak, mely a falu repertoárjának a szóbeliségből származó részét reprezentálja, a mesék műfaji és azon belül típusrendben való közlésének, mely a népszerű típusok sokféle megjelenési formáját, s egészében Karcsa mesekincsének legarchaikusabb rétegét mutatja be a rövid, tárgyilagos, a legszükségesebb a d a t o k a t tartalmazó, a legközelebbi változatokat felsoroló jegyzeteknek, a jegyzetek bevezetőjében a korábbi bodrogközi mesegyűjtések felsorolásának és a n n a k a ténymegállapításnak, hogy az 1960-as évek elején gyűjtött karcsai mesék már „ m o d e r n e b b e k " , „irodalmiasultabbak", mint a sorozat korábbi köteteiben találhatók. Úgy véltük, hogy a kötetszerkesztés és a jegyzetelés — a lehetőségek határain belül — eleget tesz a kritikai kiadás szabályzata 1 követelményeinek is. Mai tapasztalataink b i r t o k á b a n már igényesebbek lennénk a szerény és szűkszavú jegyzetekkel szemben, jóllehet tudván t u d j u k , hogy Erdész S á n d o r n a k a bevezető megformálásában is fontos szerepe van. A tárgyilagos olvasóvá lett sorozatszerkesztő megrója egykori önmagát, hogy miért nem szólította fel E r dészt a jegyzetek bevezetőjeként egy olyan téma megírására, amelynek ma ő a legjobb ismerője: az északkelet-magyarországi g a z d a g mesekincs, s azon belül a karcsai népmesék részletesebb jellemzésére és a kiemelkedő paraszti és magyar-cigány mesemondók mesemondói sajátosságainak az elemzésére,

mert hisz a mesék jelenlegi csoportosítása mellett ez a nézőpont háttérbe szorul. Különösen érdemes lett volna foglalkozni az ezen a tájon még ma is gyakori, magyarul mesélő magyar-cigány mesemondókkal, akik a maguk sajátos módján számos archaikus magyar mesemotívumot és hiedelemelemet őriznek, s akarva-akaratlanul „cigányos" v o n á s o k a t is. A . U M N G Y X X — X X I . kötete — egy másutt már megjelent tanulmány 2 n é m i k é p p e n kiegészített összefoglalásának a hiánya ellenére, amit a területet és a szerző munkásságát kevésbé ismerők talán észre se vesznek — hallgatóság jelenlétében felvett, szakszerűen lejegyzett és csoportosított meseszövegek gyűjteménye, adat- és érzelemgazdag bevezetővel, mely jól beágyazza ezeket a meséket a falu életébe. A jegyzetek jórészt csak a legszükségesebbek közlésére szorítkoznak (sorszám, cím, a m e s e m o n d ó neve, a felvétel időpontja, típusszám, irodalom, változatok), ezért m i n d e n „mellékes" megjegyzésnek örülünk, mely egy-egy mesetípus változatainak kedveltségére, a szöveg m ű f a j i jellegére, esetleges irodalmi forrására stb. v o n a t k o z i k . Fontos és ma m á r elengedhetetlen része a kétkötetes válogatásnak a tájszavak jegyzéke. A Karcsai népmesék jelentős gyűjteménnyel gazdagítják forráskiadványaink sorát. Kovács

Ágnes

'Balogh Lajos — Voigt Vilmos: A n é p k ö l t é s i ( f o l k l ó r ) a l k o t á sok k r i t i k a i k i a d á s á n a k s z a b á l y z a t a . Szerkesztési irányelvek I V . B u d a p e s t , 1974 1 Erdész Sándor: D e r S t a n d d e r M a r c h e n f o r s c h u n g in N o r d o s t u n g a r n . F a b u l a 11. B d . B e r l i n , 1970. 145—154. old.

A N Y A N Y E L V I O L V A S Ó T Á B O R . G y ő r - S o p r o n megye Honismereti Bizottsága évről évre megrendezi a m u r a k ö z i , burgenlandi, csallóközi és megyebeli magyar diákok n e m z e t k ö z i anyanyelvi olvasótáborát Sopronban. Ez év május 22—23—24-én a táborban részt vett tanú lók találkozóját tartották meg G y ő r ö t t . A Magyarországon szerzett élmények, az egymás közt kialakult barátságok tették nélkülözhetetlenné ezt az összejövetelt. A gazdag p r o g r a m r a összejött középiskolásokat Vadász Anna, a H N F G y ő r - S o p r o n Megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Élénk beszélgetés alakult ki arról, hogy kinek miért volt h a s z n o s a nyári tábor. Értékelték a nyelvi játékot, s a legjobbak könyvjutalomban részesültek. A m ú l t emlékei, hagyományai miként járulhatnak h o z z á a nemzeti tudat erősödéséhez — címmel dr. Timaffy László t a r t o t t színesen illusztrált előadást, dr. Barsi Ernő pedig a magyar n é p d a l o k világát elevenítette meg. Volt színházlátogatás, városnézés, diszkó. Ä n a g y o n hasznos találkozást Szabó József táborvezető zárta be, s a diákok gazdag honismereti élménnyel térhettek vissza hazájukba.

198T/5

HONISMERET A HAZABA» WtPmOWT KXYÚWATA

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA A d a l é k o k Pest m e g y e felszabadulás u t á n i t ö r t é n e t é h e z . S z e r k : Sándor Gézáné. Kiadja az M S Z M P Pest M e g y e i Bizottsága, B p . 1987. 124 old.

Barsi E r n ő : Sály. Egy b ü k k a l j a i f a l u a h a g y o m á n y o s g a z d á l k o d á s idején. Kiadja a H e r m a n O t t ó M ú z e u m , M i s k o l c , 1987. 209 ö l d .

Antalffy Gyula: Boldog barangolások. Magvető. 1987. 280 o l d . A lírai hangvételű leírások h a z á n k l e g s z e b b tájait m u t a t j á k be.

B a t t h y á n y K á z m é r és a M a g y a r V é d e g y l e t . P a n n ó nia K ö n y v e k . Kiadja a B a r a n y a M e g y e i K ö n y v t á r . Pécs, 1987. 100 o l d .

A n t a l ó c z i Lajos: A z E g r i F ő e g y h á z m e g y e i K ö n y v tár t ö r t é n e t e . Kiadja a k ö n y v t á r . Eger, 1986. 39 o l d . A p o r Péter: M e t a m o r p h o s i s T r a n s y l v a n i a e . S z é p i r o d a l m i . 1987. 176 old. A z első ízben 1736-ban m e g j e l e n t k ö n v v m e g ö r ö kíti A p a f i Mihály u r a l k o d á s á n a k utolsó idejét, beszám o l az- erdélyi n e m e s s é g szokásairól, e r k ö l c s e i r ő l , ceremóniáiról. Ardelean, Iosif-Ioan: Kétegyháza község m o n o g r á fiája. F o r d í t o t t a és s a j t ó alá r e n d e z t e Csobai Lászlóné. Bibliotheca Becesiensis, 27. Kiadja a R ó z s a F e r e n c G i m n á z i u m és S z a k k ö z é p i s k o l a , 1986. 117 o l d . A . Sajti E n i k ő : D é l v i d é k 1941—1944. K o s s u t h , 1987. 336 old. A m a g y a r k o r m á n y o k délszláv politikája. A s z t a l o s István: A s z ó d , m ű e m l é k e k . Tájak, múzeumok kiskönyvtára, 259. Bp. 1986. 16,

korok,

A s z t a l o s I s t v á n : O s k o l a t a n í t ó k a Galga m e n t é n . Adatok a XVIII—XIX. században m ű k ö d ő tanítók életviszonyaihoz. Kiadja a Petőfi Sándor M ú z e u m , A s z ó d , 1987. 56 o l d . Badál Ede: K a s t é l y o k , k ú r i á k Pest, H e v e s és N ó g r á d m e g y é b e n . F é n y k é p e k : Mihalik Tamás. Műszaki, 1987. 195 old. Bakó korok, old.

Ferenc: T á j h á z a k H e v e s m e g y é b e n . Tájak, múzeumok kiskönyvtára, 261. Bp. 1986. 16

B a l o g h István: R e g e s z t á k S z a t m á r v á r m e g y e i jegyz ő k ö n y v e k b ő l , 1593. m á j u s 1.—1616. a u g u s z t u s 6. S z e r k : Gyarmathy Zsigmond. Kiadja a S z a b o l c s S z a t m á r Megyei Levéltár. N y í r e g y h á z a , 1986. Barabás J e n ő — G i l y é n N á n d o r : A m a g y a r népi épít é s z e t . M ű s z a k i , 1987. 230 o l d

Bánszki I s t v á n : Így él k ö z t ü n k Bessenyei G y ö r g y . Kiadja a M ó r i c z Megyei és V á r o s i K ö n y v t á r , 1986. 158 o l d . A Bessenyei-hagyomány ápolása Szabolcs—Szatm á r m e g y é b e n a t é n y e k és a d o k u m e n t u m o k t ü k r é ben 1884—1986. B e n c z e L á s z l ó : B o s z n i a és H e r c e g o v i n a o k k u p á c i ó j a 1878-ban. A k a d é m i a i , 1987. 2 4 3 o l d . Beregszászi I l o n a : A k a p o s v á r i M ó r i c z Z s i g m o n d M e z ő g a z d a s á g i S z a k k ö z é p i s k o l a 100 éves j u b i l e u m a , 1886—1986. K i a d j a az iskola. K a p o s v á r , 1986. 111 old. Berényi S á n d o r : A m a g y a r n é p i d e m o k r a t i k u s állam k ö z i g a z g a t á s a . K o s s u t h , 1987. 236 o l d . A Békéscsabai A g r o k e r V á l l a l a t h u s z o n ö t é v e . S z e r k : Botyánszki János. K i a d j a az A g r o k e r , Békéscsaba, 1986. 39. o l d . Boglári Békés István: N é p i í r ó k , ifjú k o m m u n i s t á k és m á s rebellisek. Tények és tanúk. M a g v e t ő , 1987. 400 o l d . A s z e r z ő az állástalan t a n í t ó k e g y k o r i v e z e t ő j e k é n t aktív részese volt a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t m e g e l ő z ő m a g y a r o r s z á g i h a l a d ó értelmiségi m o z g a l m a k n a k . B o r o s I m r e : A d a t o k a k ő t e l k i n é p o k t a t á s 250 éves t ö r t é n e t é h e z . Kiadja a N a g y k ö z s é g i T a n á c s és a S z o l n o k M e g y e i Igazgatóság, S z o l n o k , 1986. 83 o l d .

B o r o s A l a d á r : Váci g a z d á s z o k 40 éve. A G ö d ö l l ő i A g r á r t u d o m á n y i E g y e t e m g y a k o r l ó iskolájának t ö r ténete. K i a d j a az iskola, Vác, 1986. 147 old.

B u d a p e s t és a f ő b b napi m u n k a e r ó - v o n z á s i k ö r z e t e n é p e s s é g é n e k f ő b b jellemzői. 1980. január 1. Ö s s z e állította: Nagy Istvánné, Lakatos Miklós. K i a d j a a K ö z p o n t i Statisztikai H i v a t a l , B p . , 1986. 106 o í d .

Burány Imre: Fejezetek az Ifjúsági mozgalmak Bács—Bodrog vármegyei t ö r t é n e t é b ő l , 1944—1949. Kiadja a K I S Z Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Vágó Béla Politikai Képzési K ö z p o n t j a . Baja, 1987.107 old. Csapodi Csaba—Tóth András—Vértessy Miklós: Magyar könyvtártörténet. G o n d o l a t , 1987. 592 old. Csapó G y ö r g y : A tagyosi C s a p ó család története. Családtörténeti adattár, 1. Kiadja az E L T E , 1985. 77 old. Csepeli G y ö r g y : C s o p o r t t u d a t — n e m z e t t u d a t . szék, t a n u l m á n y o k . Magvető, 1987. 388 old.

Es-

Cserbak András: Kalendárium típusok a N é p r a j z i M ú z e u m gyűjteményében. Múzsáit, Bp., 1987. 156 old. T r a t t n e r és Károlyi N e m z e t i kalendáriuma 1849. évi kiadásának reprintjével. C s o m o r Lajos: Magyarország szent koronája. Kiadja a Vay Á d á m M ú z e u m Baráti Köre. Baja, 1986. 291 old. A szakmai fejezetek kidolgozásában részt vettek: Lantos Béla, Ludvig Rezső, Poór Magdolna. Csoóri Sándor: Készülődés a számadásra. Magvető, 1987. 461 old. „ E b b e n a könyvben én elég s o k a t politizálok. D e ez természetes is, mert a X X . századot a politizálás kényszere ugyanúgy átitatja, m i n t ahogyan a k ö z é p kort a vallás. M i é n éppen az író, a k ö l t ő m o n d j o n le a politikáról a k k o r , amikor a m a g y a r történelemben politika és irodalom mindig, b i z o n y o s értelemben párban haladt. Vannak még e b b e n a kötetben a költészettel, filmes éveimmel f o g l a l k o z ó írások, van visszaemlékezés a diákéveimre, sokat írtam N é m e t h Lászlóról, Illyés Gyuláról, N a g y Lászlóról, Szervátiusz T i b o r r ó l , egyáltalán arról, h o g y mit jelent az irodalom, a művészet szerepe a X X . század utolsó évtizedeiben." C s u m a János: Csákány és p u s k a . Emlékezés Csizmazia G y u l á r a . Kiadja az M S Z M P Városi Bizottsága, K o m l ó , 1986. 78. old. Czeglédi Imre: Gyula, m ű e m l é k e k . Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 258. Bp. 1986. 16 old. Czeglédi Imre: N é g y évtized Telekgerendáson. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet és elődeinek története. Kiadja a Tsz. Telekgerendás, 1986. 144 old. Darvas József: A legnagyobb m a g y a r falu: O r o s h á za. Olcsó könyvtár. Szépirodalmi, 1987. 133 old. Deák Antal András: A „ H u n g a r i a N o v a " megrajzolója: Mikovinyi Sámuel (1700—1750). Kiadja a V I Z D O K . Bp. 1987.160 old. A X V I I I . századbeli m a g y a r polihisztor m é r n ö k latin nyelvű írásainak fordítása, valamint életrajza, korabeli illusztrációk és két térképmelléklet kíséretében.

Deák Ferenc: Adalék a magyar k ö z j o g h o z . A jogtudomány klasszikusai. Közgazdasági, 1987. 202 old. Dezsényi A n d r á s Henrik: A z esztergomi Ferences templom t ö r t é n e t e . Esztergom, 1987. 13 old. Dévay Ferenc: Boldogkóváralja, történeti emlékek. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 256. Bp., 1986. 16 old. D o m b r á d y L ó r á n d — T ó t h Sándor: A magyar királyi honvédség 1919—1945. Zrínyi. 1987. 336 old. Átfogó értékelést ad a vizsgált időszak katonapolitikájáról és hadseregéről. D o m o k o s Pál Péter: A moldvai magyarság. Magvető. 1987. 700 old. A moldvai csángómagyarok történelmével és néprajzával f o g l a l k o z ó , alapvető jelentőségű könyv 5., átdolgozott kiadása. D ü m m e r t h D e z s ő : (fástudók küzdelmei. Panoráma, 1987. 400 old. A magyar művelődés történetével foglalkozik Árpád-házi Szent Margittól a X I X . század végéig. Ef-lapok, '87/4-5. Kiadja a KISZ KB. Bp., 1987. 60 old. A t a r t a l o m b ó l : A z Erdei-kör p r o g r a m j á r ó l , Teski Tibor: A z A g r i a - k ö r nagy sikerű b e m u t a t k o z á s a . A Széchenyi István Szakkolégiumi C s o p o r t , Diczházi Bertalan: Egy régi körvezető megjegyzései az egyetemi, társadalompolitikai k ö r ö k r ő l , k l u b o k r ó l . Budai János: Az „ a l t e r n a t í v o k " és a szocializmus politikai rendszere (Beszélgetés Szabó Máté politológussal), Lengyel László: Ifjúság és reform. Egy letűnt korszakról 1919—1945. Szerk: Sánta Ilona. Kossuth, 1987. 320 old. A kötet a Társadalmi Szemlében t ö b b mint egy éven át k ö z ö l t cikksorozatot tartalmazza, amely a H o r t h y - r e n d s z e r történetét dolgozza fel. Együtt az ifjúság t ö m e g e i v e l . . . T a n u l m á n y o k , visszaemlékezések, 1953—1960. Fel. szerk.: Kara Nap Irén. Szerk.: Feitl István. K i a d j a a KISZ KB Agitációs-és Propagandaosztálya, Bp., 1987.146 old. I. István Közgazdasági Szakközépiskola és Antos István Kollégium Jubileumi E m l é k k ö n y v e 1887— 1897. írta: Szabó Balázsné. Kiadja az iskola, Bp., 1987. 125 old. Emlékkönyv. A z V. ker. Szemere u. 3. sz. Általános Iskola 110 éves története. Összeállította: Mórciz Lajosné. Kiadja az iskola. Bp., 1986. 44 old. Erdei Ferenc: A magyar társadalom. Gondolkodó magyarok. Magvető, 1987. 68 old. A második szárszói találkozón, 1943-ban hangzott el Erdei Ferenc előadása, melyben az író, szociológus és politikus a m a g y a r társadalom szerkezetét igyekezett átvilágítani. Erdélyi Zoltánné: Tihany, népi m ű e m l é k e k . Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 260. Bp., 1986. 16 old.

Erósz a folklórban. E r o t i k u s jelképek a n é p h a g y o m á n y b a n . Szerk.: Hoppal Mihály és Szepes Erika. Szépirodalmi, 1987. 305 old. Ortutay Gyula: A magyar parasztság szerelmi élete, Vargyas Lajos: Szerelmi-erotikus szimbolika a népköltészetben, Bernáth Béla: A szerelem képes nyelvéről, Nagy Ilona: Á d á m és Éva, az erosz keletkezésének mondái, Dömötör Tekla: A „lidérc szeret ő " , vágy és csalóka erosz a magyar n é p h i t b e n , Nagy Olga: Á szerelem témái a népmesékben, Jankovics Marcell: Erósz és eróé, kasztrációs k o m p l e x u s a t ü n d é r m e s é k b e n , Tátrai Zsuzsanna: E r ó s z a jelesnapi s z o k á s o k b a n , Ujváry Zoltán: Erotikus és fallikus megnyilvánulások a dramaturgikus n é p s z o k á s o k b a n , Bosnyák Sándor: Gyímesvölgyi hujjintások, Vajda Mária: Vallomások a paraszti szerelmi életről, Szenti Tibor: Szerelmi élet a vásárhelyi gazdacsaládban, Kovács Ilona: Szerelmespár-ábrázolások a dunántúli pásztormúvészetben. Életmód-kutatások Pest megyéből. Szerk.: Ikvai Nándor. Kiadja a Pest Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága. Szentendre, 1987. 411 old. A z életmód változása e g y bükki faluban. A z 1985. május 23-i felsótárkányi néprajzi tájkonferencia anyaga. Szerk.: Petercsák Tivadar. Kiadja a T I T Heves megyei Szervezete, Eger, 1986. 147 old. Bakó Ferenc: Szerelmi ajándék F e l s ő t á r k á n y o n , Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkpacsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon, Bodó Sándor: H a g y o m á n y o s és mai tárgyak egy b ü k k i falu családi gazdaságaiban, Petercsák Tivadar: A z e r d ő szerepe Felsőtárkány életében, Schwalm Edit: "A népi táplálkozás változása Felsőtárkányon. Falu, város szövetségben. T á j é k o z t a t ó a Veszprém és Vidéke Á F É S Z m ű k ö d é s é r ő l 1946 és 1986 k ö z ö t t . Szerk.: Gáldonyi Béla és mások. Kiadja az Á F É S Z , Veszprém, 1986. 166 old. Farkas József: L u b y Margit kéziratos hagyatéka a Szatmári M ú z e u m b a n . Kiadja a Kossuth Lajos T u d o mányegyetem N é p r a j z i Tanszéke, D e b r e c e n , 1986. 117 old! Farkas Lajosné: T á j é k o z t a t ó a H o m o k h á t s á g i Vízi Társulat 25 éves m u n k á j á r ó l : 1961—1986. Kiadja a társulat, Kiskőrös, 1987. 13 old. Fábri Anna: A z irodalom magánélete. Magvető, 1987.680 old. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten, 1779— 1848. Fábry Zoltán: Ö s s z e g y ű j t ö t t írásai 6. Válogatta és összeállította: dr. Fónod Zoltán, a jegyzeteket készítette: dr. Alabán Ferenc, a bibliográfiát összeállította: ReguhErnó. Madách 1967. 413 old. Ez a kötet F á b r y 1950—1953 k ö z ö t t megjelent cikkeit és tanulmányait tartalmazza. Fejezetek a B o d r o g k ö z néprajzából. Szerk.: Viga Gyula. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIX. Miskolc, 1986. 100 old. Hőgye István: A B o d r o g k ö z (történelmi vázlat és levéltári források), Siska József: A B o d r o g k ö z nép-

m o z g a l m a , Dankó Imre: A B o d r o g k ö z régi vízrajza és vízi élete, Cseri Miklós: A B o d r o g k ö z népi építészetének vázlata, Bodó Sándor: A b o d r o g k ö z i legelő építményei, Kováts Dániel: A B o d r o g k ö z népnyelvi sajátosságaiból, Nagy Géza: Társasmunkák a B o d r o g k ö z b e n , Viga Gyula: N é h á n y adat a pácini Karcsa hasznosításához. Janó Ákos: A B o d r o g k ö z néprajzi irodalma. Felhösné Csiszár Sarolta: Temetkezési szokások a Beregi-Tiszaháton. Studia folkloristica et ethnographica, 20. Kiadja a K L T E , D e b r e c e n , 1986. 196 old. A felszabadulás utáni történetünkről, 1—2. Ö s s z e állította: Földesi Margit, Rainer M. János. Szerk: Balogh Sándor. Kossuth, 1987. 336 és 426 old. 1. Korom Mihály: A z új, a népi d e m o k r a t i k u s államrendszer kialakulása, Főglein Gizella: A magyar népi demokrácia születésnapja, Korom Mihály: Fegyverszünet és hadüzenet, Kis András: N é p i hadsereg születik, 1945. Izsák Lajos: Illegalitás után, Strassenreiter Erzsébet: Megváltozott k ö r ü l m é n y e k , Zinner Tibor: „A magyar nép n e v é b e n " N é p b í r ó s á g o k , igazoló bizottságok, Viaa István: A köztársaság kikiáltása Magyarországon, Balogh Sándor: Koalíciós és parlamentáris demokrácia, Gyarmati György: K ö z i gazgatási reform és p á r t k ü z d e l m e k , 1944—1947., Balogh Sándor: A párizsi béke, 1947., Izsák Lajos: A két m u n k á s p á r t egyesülése Magyarországon 1948ban, Szabó Bálint: Ú t i r á n y a szocializmus, Somlyai Magda: Újrasarjad az ország élete, Földesi Margit: Az ü z e m i bizottságok, Simon Péter: „Föld, k e n y é r , szabadság," A z 1945-ös f ö l d r e f o r m , Ránki György: Magyar Holocaust, Uő: „ H o l van a sok sírkereszt?, Korom Mihály: A népi demokrácia hajnalán, Für Lajos: H o l az a sok sírhalom? Magyarország e m b e r vesztesége, Balogh Sándor: Jelenkori népvándorlás — kitelepítés és lakosságcsere Magyarország felszabadulása után, Berend T. Iván: A világtörténelem legsúlyosabb inflációja, Ránki György: A z újjáépítés hároméves terve, Uő: M u n k á s o k a gyárak élén, Szakács Sándor: A t e r m e l ő e s z k ö z ö k társadalmasításának kezdetei Magyarországon 1945—1948, Balogh Sándor: E g y h á z és oktatás a felszabadulás után, Urbán Károly: Lukács és a magyar demokrácia, Izsák Lajos: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947—1949, Főglein Gizella: A Magyar Függetlenségi N é p f r o n t megalakulása és p r o g ramja, Balogh Sándor: T o r z u l á s o k tanulsága, Sípos Péter: H e t v e n ö t éve született Rajk László, Hajdú Tibor: Kérdőjelek R. M. h i á n y z ó p o r t r é j á h o z , Berecz János: A szocializmus építése során kialakult válság és leküzdésének tapasztalatai, tanulságai, 1935— 1956. 2. Berend T. Iván: U t a k és tévutak a gazdaságpolitikában Magyarországon az 1950-es években, Pető Iván: A tervbe ment füst, Zsilák András: Az M D P munkáspolitikájáról, Belényi Gyula: Településfejlesztési koncepciók az 1950-es évek elején, Szomszéd Imre: A gazdasági fejlődés problémái Balassagyarmaton a hároméves terv befejezésekor és az első ötéves terv időszakában. Pető Iván: J o b b - és ballépések, Rátki András: A volt magyar u r a l k o d ó o s z t á l y o k — Egy 195l-es felmérés tanulságai, Balogh Sándor: A magyar értelmiség a felszabadulás után, Koncz Endre: H a r m i n c é v e s a szakérettségi, Rainer M. István: frás k ö z b e n — Viták az Irodalmi Újságban, Molnár

János: Az 1957-es pártértekezlet évfordulójára, Berecz János: A néphatalom megszilárdításának nemzetközi k ö r ü l m é n y e i r ő l , Izsák Lajos: A szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon, Jakab Sándor: Szélesebb demokrácia, nagyobb felelősség, Vő: É r dekvédelem, v á l t o z ó k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t , Berend T. Iván: Válság és megújulás, Pető Iván: G o n d o l k o d á s i szünet, Habuda Miklós: A munkásosztály a k o n s z o lidáció időszakában, Orbán Sándor: Merre tart a magyar parasztság, Berend T. Iván: Felzárkózás, vagy lemaradás? — Egy évtized tanulságai, Köpeczi Béla: A negyedszázados kulturális fejlődés f ő b b tapasztalatai és tanulságai, Berend T. Iván: N é g y évtized a magyar történelemben, Orbán Sándor: Kollektivizálás és a parasztság útja, Szakács Sándor: A magyar falusi társadalom átalakulása, Berecz Jánoí.Negvven évünk a világban, Gergely Jenő: A magyarországi keresztény egyházak négy évtizede, Tóth István: A közoktatás, a közművelődés, a tömegkultúra négy évtizede, Köpeczi Béla: A szocializmus építése nemzeti sajátosságainak és általános törvényszerűségeinek jelentkezése az ideológiai harcban, Diószegi István: Történetírás és publicisztika, Vida István: A t ö r t é n é s z m u n k a hiábavalóságáról, Glatz Ferenc: A t ö r t é n e t t u d o m á n y és a k ö z g o n d o l k o d á s történeti elemei.

Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Elvek és utak. Magvető, 1987. 480 old. A szerző arra keresi a választ, hogy milyen társadalmi, eszmei, politikai folyamatok vezettek a magyar r e f o r m m o z g a l o m kialakulásához, milyen volt a célok és a valóság viszonya, mekkora volt az 1848-as áttörés jelentősége.

Filep Tibor: H a j n a l b a n megszólaltak a d o b o k . Kiadja a KISZ H a j d ú - B i h a r Megyei Bizottsága, Debrecen, 1987. 55 old. Riportok, p o r t r é k , t a n u l m á n y o k 1848—1849-ből.

Habuda Miklós: A magyar szakszervezetek a népi d e m o k r a t i k u s f o r r a d a l o m b a n , 1944—1948. N é p s z a va, 1986. 319 old.

Fővárosunk X V I I I . kerülete. S z e r z ő k : Pándy Tamás, Téglás Tivadar, Túry Zoltán. Kiadja a X V I I I . kerületi tanács. Bp., 1986. 87 old. Gallyas Ferenc: H ő s i hajálom után. Tények és tanúk. Magvető, 1987. 320 old. A 2. magyar hadsereg doni katasztrófája után a szerző nevét M a k ó n a hősi halottak emléktáblájára vésték, pedig életben maradt és mint hadifogoly próbált harcolni egy antifasiszta magyar légió létrehozásáért. „Garasin Rudolf" Munkásőregység története, 1957—1987. Kiadja a munkásőregység Bp., 1987. 46 old. Gáli Ernő: Kelet-európai írástudók és a nemzetinemzetiségi törekvések. Kossuth, 1987. 388 old. Gellér Katalin—Keserű Katalin: A gödöllői m ű vésztelep, C o r v i n a , 1987. 246 old. Az 1903-ban alakult gödöllői művésztelep a magyar szecesszió egyetlen szervezett művészcsoportja volt. Munkássága k ö z é p p o n t j á b a n a szövóműhely és a szövóiskola tevékenysége állt, d e átfogta az építészettől a könyvillusztrációig a m ű v é s z e t egész területét. Gergely András A.—Kamarás István—Varga Csaba: Egy kisváros. Szociográfia. Műhelysorozat, 7. Műveltségkutató Intézet, 1986. 234 old. Varga Csaba: Sima h é t k ö z n a p o k ? Kamarás István: A lámpa f o n t o s a b b , mint az út, Kamarás István: Kisvárosi r e f o r m e r e k , Gergely András: Legyünk realisták.

Gergely Ernő: A s z é n b á n y á k államosítása. Kiadja a Bányaipari D o l g o z ó k Szakszervezet, Bp., 1986. 98 old. i Gerics József: A korai rendiség E u r ó p á b a n és Magyarországban. Akadémiai, 1987. 330 old. A III. András-kori rendiség nemzetközi helyének megállapításához a s z e r z ő a X I I I — X I V . század fordulójáig mutatja be E u r ó p a korai rendi intézményeit. Gondolatok, képek Szigetszentmiklósról. Összeállította: Nagy Józsefné és Pongrácz Gábor. Kiadja a Szerszámgépipari M ű v e k Fejlesztő Intézete, Halásztelek, 1986. 15 old. A gyóri Gárdonyi G é z a Általános Iskola h a t v a n ö t esztendeje. Irta: Kallós Károlyné, Markó Endréné. Kiadja az iskola. G y ő r , 1987. 79 old.

H a m a r Imre: N e g y e d s z á z a d o s út. Kiadja a szövetkezet. 1986. 253 old. A Vaszari H u n y a d i Mgtsz története. Harmincéves a munkásőrség. Irta Bertalan István és mások. Kiadja a Munkásőrség O r s z á g o s Parancsnoksága. Bp., 1987. 47 old. 35 éves az Állami Könyvterjesztő Vállalat: 1851— 1985. Készítette Török Ottó. Kiadja az Á K V . Bp., 1986. 8. old. Havassy Péter: H e v e s megye középkori tisztviselői. Kiadja a D o b ó V á r m ú z e u m , Eger, 1986. 88 old. A helytállás 30 éve. A k o m á r o m i N e d e r m a n n Ferenc Munkásőregység krónikája. Szerk.: Tamás István. Kiadja a munkásőregység. K o m á r o m , 1986. 47 old. Herczeg Géza: Magyarország külpolitikája 1896— 1919. Kossuth, 1987. 380 old. A 75 éves Miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola jubileumi é v k ö n y v e , 1912—1987. Szerk.: Komlósi Imre. Kiadja az iskola. Miskolc, 1987. 185 old. 75 év: Fővárosi Pedagógiai S z e m i n á r i u m — F ő v á rosi Pedagógiai Intézet (1912—1987). Kiadja a Fővárosi Tanács. Bp., 1987. 128 old. Köte Sándor: Törekvések a népoktatás korszerűsítésére a századelőn, Komlósi Sándor: W e s z e l y Ö d ö n , a Szeminárium első igazgatója, Hunyadi Zoltán: Budapest székesfőváros elemi népiskoláinak 1913ban kiadott helyi tanterve, Kálmán György: Korszerűsítési törekvések a hatvanas évek elején, Kaján

László: Múlt és jövő között, Jáki László: D o k u m e n tumok, adatok, visszaemlékezések a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium történetéből, Tari István: A Fővárosi Pedagógiai Intézet kiadványainak bibliográfiája. Honismereti D o l g o z a t o k III. Kiadja a Petőfi Sándor Városi Művelődési K ö z p o n t . G y ő r , 1987. 46 old. (Soksz.) Dr. Timaffy László: Tízesztendó, Németh Judit: Jeles napok szokásai L é b é n y b e n , Pőcze Sándor: Keresztelő, lakodalom, temetés T á p s z e n t m i k l ó s o n , Gruhits Márta és Zsuzsa: Szakrális h a g y o m á n y o k K ó p h á z á n , Veisz Emőke: G y e r m e k j á t é k o k Ilonkap u s z t á n , Hécz Tünde: Népköltészeti h a g y o m á n y o k Kunszigeten, Ráczkevei Zsuzsa: H i e d e l e m m o n d á k G y ó r s z e n t i v á n o n , Horváth Erzsébet: H o g y a n él a felszabadulás és a termelőszövetkezet a m e z ő ö r s i e m b e r emlékezetében? Laposa Katalin: M u n k á s h a g y o m á n y o k nagyapám emlékeiben, Nagy Andrea: G y ő r i pékmesterek h a g y o m á n y a i , Rákász Edit: Egy falusi bábaasszony emlékei, Mészáros Márta: A z első világháború hatása f a l u m b a n , Németh Imre: Lébény műemlékei, Csapó Julianna: Szarvasmarha-, ló- és kutyanevek Mecséren, Hankovszky Katalin: R á b i szentmihály ragadványnevei. H o r v á t h Sándor: A szombathelyi Kertész M e z ő gazdasági Termelőszövetkezet negyedszázada, 1961—1985. Kiadja a termelőszövetkezet, S z o m b a t hely, 1987.303 old. H ó v á r i János: A hűtlen D o b ó . Labirintus. H e l i k o n . 1987. 128 old. A kötet D o b ó István és Balassa János ellen indított hűtlenségi perről szól. A két f ő ú r elleni vád szerint az erdélyi fejedelemmel Habsburg-ellenes lázadást szítottak. 25 éves a Szerencsi Édesipari Vállalat D i ó f g y ő r i Édesipari Gyára. J u b i l e u m i E m l é k k ö n y v 1962— 1987. Szerk.: Takács Lajosné. Kiadja a gyár. Szer e n c s — D i ó s g y ő r , 1987. 34 old. 25 éves a székesfehérvári A G R O K E R . Irta: Gabnai Gábor és Zsiday Csaba. Kiadja a Mezőgazdasági T e r m e l ő e s z k ö z Kereskedelmi Vállalat, Székesfehérvár, 1986.64 old. 25 éves a Zirci III. Béla G i m n á z i u m . Jubileumi e m l é k k ö n y v , 1962—1987. Szerk.: Czingráber János. Kiadja a gimnázium, Zirc, 1987. 32 old. Imreh István: Székelyek a m ú l ó időben. Nemzet és Emlékezet. Magvető, 1987. 380 old. A f ő b b fejezetek: A székely falutörvények világa, A székely társadalomszerkezetről, A földet k ö z ö s e n b i r t o k l ó falu, A rend és tisztesség dolga, A változáson m u n k á l ó emberek. Ipolyi Arnold: Magyar mitológia. Európa, 1987. 644 + 160 old. H a s o n m á s kiadás. Janó Akos: A B o d r o g k ö z néprajzi irodalma. Kiadja a Rákóczi M ú z e u m . Sárospatak, 1986. 67 old.

Jármai Ervin: Műszaki és T e r m é s z e t t u d o m á n y o s Egyesületek Szövetsége V e s z p r é m Megyei Szervezetének tevékenysége, 1959—1985. Kiadja a szervezet. Veszprém, 1986. 354 old. A Jászapáti G i m n á z i u m Jubileumi É v k ö n y v e . Szerk.: Kalmár Pálné. Kiadja a G i m n á z i u m , 1986. 178 old. Kaczián János: D e m o k r a t i k u s ifjúsági mozgalmak Tolna megyéen, 1944—1950. Kiadja a KISZ T o l n a Megyei Bizottsága, Szekszárd, 1987. 100 old. Kaczur Ernő: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti m o z g a l o m fejlődése H a n g o n y b a n . Kiadja a Kun Béla Művelődési K ö z p o n t Igazgatóságának Lajos Á r p á d H o n i s m e r e t i Köre, Ó z d , 1986. 114 old. Karácsony Gyula: Tények és adatok G y ő r és vidéke m u n k á s m o z g a l m á n a k történetéhez, 1924—1928. Kiadja az M S Z M P G y ő r - S o p r o n Megyei Bizottsága— Megyei L a p k i a d ó Vállalat, G y ő r , 1987. 127 old. Kecskeméthy Aurél: Széchenyi István utolsó évei és halála 1848—1860. Magyar Ritkaságok. Szépirodalmi, 1987. 224 old. Az 1866-ban megjelent k ö n y v a riport, az emlékirat és az esszé ötvözete. Pontosan beszámol Széchenyi utolsó éveiről és a halálát m e g e l ő z ő eseményekről. Keresztényi N á n d o r : Csepeli agrárszövetkezók. A D u n a Termelőszövetkezet 25 éves krónikája. Kiadja a Tsz. Bp., 1986. 79 old. A k e s z t h e l y i j á r á s földrajzi nevei. Közzéteszi Markó Imre Lehel és mások. Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Adatok és források Zala megye történetéhez. 3. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1986. 157 old. 200 éves a m a g y a r állatorvosi felsőoktatás, 1787— 1987. írta: Krasszon Dénes és m á s o k . Szerk.: Holló Ferenc. Mezőgazdasági, 1987. 463 old. Kincses Kolozsvár 1—2. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót írta Bálint István János. Magyar Hírmondó. Magvető, 1987.. 529 + 407 old. Király Sándor: Ö t v e n év a Tisza fölött. Fejezetek a szolnoki repülés történetéből. Kiadja a Megyei Lapkiadó Vállalat, Szolnok, 1986. 154 old. A Kisgyaláni Mezőgazdasági Termelőszövetkezet férfikarának rövid története. 1940—1985. Kiadja a Mgtsz. Kisgyalán, 1986. 12 old. Kisújszállás város története. Szerk.: Szabó László. Kiadja a Városi Tanács, Kisújszállás, 1986. 202 old. A KISZ 30 éve Bács-Kiskun megyében. Felelős szerk.: Taracközi Katalin, szerk.: Ballai József. Kiadja a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, Kecskemét, 1987. 329 old. Kocsis Károly: Migrációs f o l y a m a t o k a Vajdaságban a második világháború után. Az MTA Földrajzi Kutató Intézetének Közleményei, 442. 1986. 23 old.

Kocsis Pálné: Ecsetvonások Kocsis Pál szőlőnemesító p o r t r é j á h o z . Kiadja a Kertészeti Egyetem. Bp., 1986. 104 old. Kodolányi János: A hazugság öl. Gondolkodó magyarok. Magvető, 1987. 70 old. A z 1927-ben megjelent röpirat a dunántúli falvakban p u s z t í t ó egykéről és a p a r l a m e n t b e n tanácskozó álszent és tehetetlen h o n a t y á k hiábavaló prédikációiról szól. A k o m á r o m i Magyar T a n n y e l v ű G i m n á z i u m É v könyve, 1986/87. Szerk.: Truglyné dr. Gergely Katalin. Kiadja az iskola. K o m á r o m , 1987. 94 old. A t a r t a l o m b ó l : Keszegh István: Előszó, Truglyné dr. Gergely Katalin: A tanév krónikája, Gáspár Tibor: Kulturális életünkből, dr. Trugly sándor: A honismereti s z a k k ö r m u n k á j á r ó l , dr. Virágh Józsefné: Steiner G á b o r r ó l . Koncz Pál: Pápa XVIII. századi papírmalma. Kiadja a Papíripari H a g y o m á n y o k Védelmét Szervező Bizottság, Bp., 1986. 27 old. Kosáry D o m o k o s : A történelem veszedelmei. Magvető, 1987. 640 old. Kovács Á k o s : Feliratos falvédők. C o r v i n a — í r i s z , 1987. 120 old. A század első felében népszerű h í m z e t t falvédőkkel foglalkozik, tárgyalja képi forrásait, folklórvonatkozásait, típusait, társadalmi szerepét. Kováts Ildikó—Tölgyesi János: A z 1985. évi parlamenti képviselői és tanácstagválasztások sajtóvisszhangja. Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 1987. 72 old. Középkori régészetünk ú j a b b eredményei és feladatai. Szerk.: Fodor István, Selmeczi István. Megjelent a Művelődésügyi Minisztérium M ú z e u m i O s z t á l y a és a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m kiadásában, Bp., 1986. 454 old. Szegfű László: G o n d o k és gondolatok Szeged keletkezéstörténete kapcsán, Hobl Imre: K ö z é p k o r i régészetünk módszertani kérdései, Kovalovszki Júlia: Á r p á d - k o r i falukutatásunk ú j a b b eredményei, Fodor István: Á r p á d - k o r i k ü l s ő kemencéink keleti p á r h u z a m a i r ó l , Parádi Nándor: A késóközépkori faluásatások újabb eredményei, Selmeczi László: A k u n o k és a jászok emlékanyagának kutatása, Pálóczi Horváth András: A k u n o k feudalizálódása és a régészet, Németh Péter: A z I. István-kori k ö z p o n t o k kutatásának eredményei és feladatai, Gábor Judit: A Sály-latori nemzetségfői k ö z p o n t kutatása, Kralovánszky Alán: A z ispánsági várak kérdéséhez, Mayar Kálmán: Ispánsági és nemzetiségi k ö z p o n t o k utatása S o m o g y b a n , Miklós Zsuzsa: Árpád-kori kisvárak Magyarországon, Sándorfi György: Korai váraink típusvizsgálata, Feid István: Késóközépkori v á r k u t a t á s u n k újabb e r e d m é n y e i , Koppány Tibor: K ö z é p k o r i kastélyaink és k u t a t á s u k problémái, Kubinyi András: K ö z é p k o r i v á r o s k u t a t á s u n k újabb eredményei, Sándor Mária: Ú j a b b a d a t o k Pécs k ö z é p k o r i t o p o g r á f i á j á h o z , Bertalan Vilmosné: Ó b u d a k ö z é p kori topográfiája, Szőke Mátyás: A d a t o k a k ö z é p k o r i Visegrád történetéhez és h e l y r a j z á h o z , Valter Ilona: K ö z é p k o r i egyházi épületeink kutatása, Lovag Zsu-

f

zsa: Beszámoló az Esztergom-szigeti apácakolostor 1979—1983 k ö z ö t t végzett feltárásáról, Kralovánszky Alán: A veszprémi és a zirci t e m p l o m o k kutatásának ú j a b b eredményei, Biczó Piroska: A bélmonostori ásatások, Vándor László: Későgótikus építőműhely Egerváron és k ö r n y é k é n , Gömörijános: A z iparrégészet időszerű kérdései a k ö z é p k o r k u t a t á s ban, Hollné Gyürky Katalin: A z üveg használata a középkori M a g y a r o r s z á g o n a régészeti leletek fényében, Müller Róbert: A középkori vaseszközök kutatása, Jankovich B. Dénes: K ö z é p k o r i okleveleink régészeti hasznosításának kérdései. Kővágó László: Nemzetiségi politika Magyarországon 1945 után. — Ellenállás a magyarországi némets é g k ö r é b e n a m á s o d i k világháború éveiben. Kiadja a T I T , Bp., 1986. 55 old. A krónika kezdete. Szerk.: Gyevi Károly. Kiadja a H N F IX. kerületi Bizottságának Battonyai Baráti Köre, Bp., 1986. 175 old. A t a n a l o m b ó l : Púja Frigyes: A m ú l t o n és a jelenen át, Berecz János: N e h é z napok, Vajda Péter: Áz első felszabadító, Horváth Kálmán: B a t t o n y a , szeptember 23., Pók Attila: Battonya felszabadulása, Soltész István: Battonya éretségije, Horváth Kálmán: Battonyai kétköznap, Bokor László: Felszabadulási ünnepség Battonyán, Méhes Lajos: A felszabadulástól eltelt negyven év n é p ü n k felemelkedésének útja volt, Nagy Péter: Steinmetz kapitány munkatársa voltam, Vámos Imre: A m i k o r a falu jön el a városhoz, Albis László: A Battonyaiak Baráti Köre. Kun Béla: N e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s ülésszak születésének 100. évfordulójára. Kossuth, 1987. 299 old. Óvári Miklós: K u n Béla, a cselekvő internacionalista és hazafi, Gusev, Kirill Vladomirovics: A z internacionalista K u n Béla, a Szovjetunió barátja, Milei György: K u n Béla, a lenini eszmék első magyarországi terjesztője, a K M P megalakítója, Mucsi Ferenc: A s z ^ a d eleje progresszió balszárnyán, Józsa antal: K u n Béla, az internacionalisták katonai mozgalmának k e z d e m é n y e z ő j e , Serbakov, Urij Nikolájevics: Kun Béla, a S z o v j e t - O r o s z o r s z á g b a n m ű k ö d ő k o m munista c s o p o r t o k föderációjának élén, Liptai Ervin: Kun Béla, az első magyar m u n k á s h a t a l o m vezéralakja, Kende János: A szakszervezetek kérdése Kun Béla 1918—1919-es tevékenységében, Péter János: A Magyar Tanácsköztársaság összefüggései a breszt—litovszki, a Bufteai és a trianoni Béketárgyalásokkal, Ormos Mária: A Tanácsköztársaság külpolitikája, Nagy Zsuzsa, L.: K u n Béla és a F o r r a d a l m i K o r m á n y zótanács, a külpolitika néhány kérdése, Szűcs László: Kun Béla a Forradalmi K o r m á n y z ó t a n á c s b a n , Vadász Sándor: A forradalmi küldetéstudat és Kun Béla, Réti György: Forradalom és ellenforradalom Magyarországon, ahogy Romanelli alezredes látta, Plezva, Viliam: K u n Béla és a csehszlovák forradalmi mozgalom, Kővágó László: K u n Béla és a nemzetiségi kérdés az első magyarországi szocialista forradalom idején, Hajdú Tibor: K u n Béla a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban, Siklós András: A d a l é k o k a Kun Béla-kérdés historiagráfiájához, Latisev, Anatolij Grigorevics: Lenin és K u n Béla ú j a b b f o r r á s o k tükrében, Kovacsev, Vujica: K u n Béla és a jugoszláv k o m m u n i s t a m o z g a l o m kapcsolatai. Deac, Augustin és mások: R o m á n — m a g y a r f o r r a d a l m i szolidaritási

h a g y o m á n y o k , Santrarelli, Enzo: K u n Béla a K í n á b a n , Krempa, Ivan: K u n Béla és a c s e h s z l o v á k f o r r a d a l m i m u n k á s m o z g a l o m , Boros Ferenc: Kun B é l a - k é p C s e h s z l o v á k i á b a n , Islamov, Tofik Muslimovics: A d a l é k K u n Béla s z o v j e t h i s t o g r á f i á j á h o z , Szabó Ágnes: A z M K P v e z é r k a r á b a n , Kirschner Béla: K u n Béla és a K M P k ö z t á r s a s á g i jelszava, 1925— 1929., Svéd László: K u n Béla és a m a g y a r f o r r a d a l m i ifjúsági m o z g a l o m , Szakács Kálmán: K u n az a g r á r k é r d é s r ő l és a parasztság s z e r e p é r ő l 1 9 3 4 — 1 9 3 6 - b a n , Pintér István: A z e g y s é g f r o n t és a n é p f r o n t p o l i t i k a felé, Illés László: K u n Béla alakja a s z é p i r o d a l o m b a n , K u n Béla szerepe az i n t e r n a c i o n á l é b a n , Avetisán, Grant Aleksandrovics: K u n Béla az o r o s z o r s z á g i és a N e m z e t k ö z i k o m m u n i s t a ifjúsági m o z g a l o m b a n , 1918—1924., Derzsaluk, Nikolaj Stepanovics: Kun Béla és U k r a j n a , Puskás, Andrej Ivanovics: K u n Béla nézetei a h á b o r ú és a b é k e k é r d é s é r ő l , Timicki, Jan: K u n Béla és a lengyel m u n k á s m o z g a l o m , Nikov, Noko: A bolgár k ö z v é l e m é n y K u n Béláról és a T a n á c s k ö z t á r s a s á g r ó l , Angelova, Trendafilka: Kun Béla és a b o l g á r k o m m u n i s t a m o z g a l o m 1929—1936ben, Steiner, Herbert: K u n Béla és az o s z t r á k m u n k á s m o z g a l o m , Jahn, Gisela: K u n Béla és az E r n s t T h ä l m a n n kiszabadításáért folytatott mozgalom. K u n h e g y e s i krónika. S z e r k . : Szabó András. K i a d j a a N a g y k ö z s é g i Tanács. K u n h e g y e s , 1986. 267 o l d . K u n h e g y e s földrajzi h e l y z e t e , Kunhegyes régmúlt krónikája, Gazdasági egységek és intézmények története, U t ó b b i tíz év eseményei. K u n t E r n ő : A z u t o l s ó á t v á l t o z á s . G o n d o l a t , 1987. 336 o l d . A m a g y a r p a r a s z t s á g halálképe. Lábadi K á r o l y : Kopácsi vízi élet. A F ó r u m K ö n y v k i a d ó és az eszéki M a g y a r K é p e s Ú j s á g k ö z ö s kiadása, F ó r u m . Ú j v i d é k , 1987. 150 o l d . L e n g y e l G y ö r g y i : H e v e s i s z ő t t e s e k és h í m z é s e k . K i a a j a a H e v e s i N é p m ű v é s z e t i és H á z i i p a r i S z ö v e t kezet. H e v e s , 1987. 93 o l d . L ő r i n c z I m r e : A b u k o v i n a i Istensegítstöl a völgységi M a j o s i g . S a j t ó alá r e n d e z t e , az e l ő s z ó t írta és a s z ó m a g y a r á z a t o k a t k é s z í t e t t e Kóka Rozália. Tények és tanúk. M a g v e t ő , 1986. 624 o l d . Lukácsi L á s z l ó n é — L u k á c s i L á s z l ó — R u s v a y Lajos: J á s z a l s ó s z e n t g y ö r g y k r ó n i k á j a I. A k e z d e t e k t ő l 1944ig. K i a d j a a K ö z s é g i T a n á c s , 1986. 344 o l d . Lukácsi Lászlóné—Lukácsi László—Rusvay Lajos: J á s z a l s ó s z e n t g y ö r g y k r ó n i k á j a II. A f e l s z a b a d u l á s t ó l 1984-ig. K i a d j a a Községi T a n á c s . 1986. 649 old.) Lukács J ó z s e f : Vallás és vallásosság a mai M a g y a r o r s z á g o n , K o s s u t h , 1987. 200 o l d . L ü k ő G á b o r : A m a g y a r lélek f o r m á i . Baranya M e gyei K ö n y v t á r . P a n n ó n i a K ö n y v e k . Pécs, 1987. 340 old. A z 1 9 4 2 - b e n m e g j e l e n t m ű r e p r i n t kiadása. M a g y a r G y ö r g y és m á s o k : Séták a X V I I I . k e r ü l e t ben. S z e r k . : Fekete Ferencné. K i a d j a a Kerületi T a nács V. B. és a H N F X V I I I . k e r ü l e t i Bizottsága. B p . , 1986. 162. o l d .

A M a g y a r M e z ő g a z d a s á g i M ú z e u m 90 éve. Szerk.: Szabó Lóránd. Kiadja a M e z ő g a z d a s á g i M ú z e u m , Bp., 1 9 8 6 . 2 0 5 o l d . Szabó Lóránd: A M a g y a r M e z ő g a z d a s á g i M ú z e u m 90 éve, Pintér János: A m ú z e u m kiállításai az alapítástól n a p j a i n k i g , Erményi Magdolna: A m ú z e u m tárgyg y ú j t ó t e v é k e n y s é g e , Für Lajos: A z a g r á r t ö r t é n e t i Kutatások m é r l e g e , Balassa Iván: A z a g r á r m ú z e o l ó giáról, Knézy Judit: A z a d a t t á r g y ű j t e m é n y e i n e k t ö r t é n e t e , Taraba Mária: A m ú z e u m k ö n y v t á r á n a k t ö r t é n e t e , Sávi Pál: K ö z m ű v e l ő d é s i tevékenység, Szabó Loránd: A m ú z e u m baráti k ö r e , a m ú z e u m filiáléi. A magyar m u n k á s m o z g a l o m történetének válogat o t t bibliográfiája, 1945—1984. K o s s u t h , 1987. 516 old. A m a g y a r o r s z á g i n é m e t e k , é n e k e s és hangszeres n é p z e n é j ü k , n é p v i s e l e t ü k . Kiadja a B a r a n y a Megyei Művelődési K ö z p o n t és a M a g y a r o r s z á g i N é m e t e k D e m o k r a t i k u s Szövetsége, Pécs, 1987. 143 o l d . M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t i h e l y s é g n é v t á r a , Fejér m e gye (1773—1808). S z e r k . : Szaszkóné Sin Aranka. Kiadja a K S H K ö n y v t á r a , Bp., 1987. 140 o l d . A X V I I I . sz. végi M a g y a r o r s z á g településeinek és p u s z t á i n a k d e m o g r á f i a i , vallási, n e m z e t i s é g i és gazdasági jellemzőit t á b l á z a t o s f o r m á b a n , h e l y n é v - , felekezeti- és b i r t o k o s m u t a t ó v a l , t é r k é p p e l kiegészítve. Magyar ö n k é n t e s e k a spanyol n é p s z a b a d s á g h a r c á ban. ö s s z e á l l í t o t t a és s z e r k e s z t e t t e : Kepes Imre, a b e v e z e t ő t a n u l m á n y t írta Harsányt Iván. Kiadja a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Átdolg o z o t t , b ő v í t e t t kiadás, Z r í n y i - K o s s u t h , 1987. 228 old. M a g y a r p o l á n y . S z e r k . : Ebele Ferenc. ségi Tanács. 1987. 41 o l d .

Kiadja a Köz-

A m a g y a r p r o t e s t a n t i z m u s 1918—1948. T a n u l m á n y o k . S z e r k . : Lendvai L. Ferenc. K o s s u t h , 1987. 378 old. M a g y a r r e n e s z á n s z udvari k u l t ú r a . S z e r k . : R. konyiágnes. G o n d o l a t , 1987. 416 o l d .

Vár-

Mandic, Z i v k o : A m a g y a r o r s z á g i b u n y e v á c - h o r v á tok történelmi antroponímiája. Tankönyvkiadó, 1987. 434 o l d . A marcali K o v c s József M u n k á s ő r e g y s é g t ö r t é n e t e , 1957—1985. I r t a Fehér János. Kiadja a V á r o s i Tanács. Marcali, 1987. 33 o l d . Markos G y ö n g y i : A születés h a g y o m á n y a i M a k ó n . Kiadja a K o s s u t h L a j o s T u d o m á n y e g y e t e m N é p r a j z i T a n s z é k e , D e b r e c e n , 1986. 105 o l d . II. Endre A r a n y b u l l á j a . Gondolkodó magyarok. M a g v e t ő , 1987. 64 o l d . A z 1222-ben kelt A r a n y b u l l a t ö r t é n e l m ü n k egyik legfontosabb o k m á n y a , mely a magyar alkotmányosság jogi alapja v o l t é v s z á z a d o k o n át.

Mátészalka és Vidéke Á l t a l á n o s Fogyasztási és értékesítő Szövetkezet fejlődése. 1975—1985. Szerk.: Huszti István, Sallay Zolán, Gaál Zoltán. Kiadja az Á F É S Z , Mátészalka, 1987. 47 old. Megtöretés. Egy nógrádi szlovák falu ötven napja 1825-ben. Szerk.: Praznovszky Mihály. Kiadja a N ó g r á d i S á n d o r M ú z e u m , 1986. 79 old. Mészáros Á g n e s : O r v o s - és G y ó g y s z e r é s z e t t ö r t é neti M ú z e u m , Kecskemét. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 262. Bp., 1986. 16 old. Mészáros Ferenc—Magyar G y ö r g y : E s z t e r g o m i T a n í t ó k é p z ő Főiskola testnevelés- és sport-története. 1842—1980. Kiadja a Főiskola. Esztergom, 1986. 58 old. Miskolczy A m b r u s : A brassói r o m á n levantei kereskedőpolgárság keleti—nyugati közvetítő szerepe 1780—1860. Értekezések a történeti tudományok köréhői. Újsorozat 107. A k a d é m i a i , 1987. 1 8 0 o l d . Molnár István: Az állami gazdaságok Magyarországon: 1785—1985. Mezőgazdasági, 1987. 416 old. Molnár János: A Szociáldemokrata Párt művelődéspolitikája 1945—1948. K o s s u t h , 1987. 160 old. Mozaikok Fejér megye úttörőtörténetéból. Szerk.: Csontos istvánné és mások. Kiadja a Magyar Ú t t ö r ő k Szövetsége Fejér Megyei Elnöksége. Székesfehérvár, 1986. 160 old. Múlt, jelen, jövő. Fejezetek az A r a n y m e z ó M e z ő g a z dasági Termelőszövetkezet történetéből, Bicsérd, 1987. 91 old. Művészeti T á r l ó — N é p m ű v é s z e t i Baráti Kör. Szerk.: Máténé Szabó Mária. Kiadja a H N F X I V . kerületi Bizottsága. Bp., 1987. 260 old. A k ö n y v részletesen b e m u t a t j a a N é p m ű v é s z e t i Baráti K ö r által létrehozott Művészeti Tárló közösségéhez t a r t o z ó képző- és n é p m ű v é s z e k munkásságát. A t a r t a l o m b ó l : dr. Fodor István: B e k ö s z ö n t ő , dr. Lukács Lajos: Előszó, dr. Harangozó József: Egy új kezdeményezés megszületése, Halász Péter: A N é p művészeti Baráti Kör t ö r t é n e t e . N a g y Iván, a m ú z e u m a l a p í t ó . 95 éves a Palóc M ú z e u m . Szerk.: Kovács Anna. Kiadja a N ó g r á d Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága, Salgótarján, 1986. 57 old. N a g y v á t h y János: M a g y a r házi gazdasszony. M e z ő gazdasági, 1987. 237 old. A z 1820-ban, Pesten k i a d o t t m ű reprintje. 40 éves a Balatonmáriafürdó és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Készítette: Vadas Zsuzsa, Bándi Margit, Stalter György. Kiadja az Á F É S Z , B a l a t o n m á r i a f ü r d ó , 1986. 56 old. 40 éves a Soltvadkerti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Kiadja az Á F É S Z , Soltvadkert, 1986. 16 old.

N e m e s D é n e s : A d a t o k és gondolatok a Békés szólótermesztése történetéhez I. 1720-ig. Kiadja a Városi Tanács V. B. Művelődési és Sportosztálya, 1987. 27 old. N e m e s k ü r t y István: A kőszívű e m b e r unokái. Magvető, 1987. 250 old. A kiegyezés utáni első n e m z e d é k , 1887—1896. N e m f o r o g a dorozsmai szélmalom. Írások D o r o z s máról. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Apró Ferenc. Szeged, 1986. 188 old. A t a r t a l o m b ó l : Jemey János: D o r o s m a , Gere Mihály: T a n ú v a l l o m á s a kun puszták ü g y é b e n , Sztriha Kálmán: A t e m p l o m története, Sztriha Kálmán: A szélmalmokról, Péter László: Petőfi követjelöltként D o r o s m á n , Sztriha Kálmán: A Széksós f ü r d ő , K. Kovács László: D o r o z s m a i kocsi, Sisa Béla: A kisk u n d o r o z s m a i szélmalom helyreállítása. N ó v á k László: M o z s g ó és v o n z á s k ö r z e t e , településnéprajza a X V I I I — X X . században. (Oktatási és kutatási kiadvány.) Kiadja a Kossuth Lajos T u d o m á n y e gyetem N é p r a j z i Tanszéke, D e b r e c e n , 1986. 154 old. N ó v á k László: Településnéprajz. Kiadja az Arany János M ú z e u m , N a g y k ő r ö s , 1986. 270 old. N ó g r á d i történeti é v k ö n y v , 1985. Szerk.: Szabados István. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat N ó g r á d Megyei C s o p o r t j a és a N ó g r á d i Sándor M ú z e u m , Salgótarján, 1986. 179 old. Kisbenedek Miklós: Az M K P megalakulása, tevékenysége és szervezeti fejlődése a felszabadulástól az 1945. n o v e m b e r i választásig Salgótarjánban, Vonsik Mária: A d a l é k o k a szakszervezeti m o z g a l o m N ó g r á d megyei történetéhez, 1945—1948., Szabados István: A d e m o k r a t i k u s n ő m o z g a l o m kibontakozása és tevékenysége N ó g r á d megyében, Csongrády Béla: A szabadművelódés korszaka N ó g r á d megyében, Praznovszky Mihály: A nógrádi sajtó 1945-—1948 k ö z ö t t , Vonsik Ilona: A h o g y az emlékezet megőrizte . . ., Lantos István: H a r c a szocialista konszolidációért N ó g r á d m e g y é b e n , Bozó Gyula: A mezőgazdaság szocialista átalakításának befejező szakasza N ó g r á d megyében, Horváth József: A z M S Z M P településfejlesztési politikájának hatása Balassagyarmat fejlődésére és a továbblépés lehetőségeire, Molnár Pál: Művelődéspolitikai törekvések 1957—1970 k ö z ö t t N ó g r á d m e g y é b e n , Horváth István: Salgótarján kulturális fejlődésének néhány kérdése, Füzesi István: Szabad idő, szocialista életmód. N y u l á s z i n é Straub Éva: Ö t évszázad címerei a Magyar O r s z á g o s Levéltár címereslevelein. Corvina, 1987. 302 old. Oroszi Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei. O r s z á g o s Erdészeti Égyesület, Bp., 1986.219 old. A z ö r d ö g n e k eladott lányok. Bátyai népmesék. G y ű j t ö t t e , válogatta, az u t ó s z ó t és a jegyzeteket írta Fehér Zoltán. Népek meséi. Szerk.: Karig Sára. E u r ó pa, 1987. 319 old. 50 éves az IBM Magyarországi Kft. 1936—1986. Kiadja a K f t . Bp., 1986. 52 old.

50 éves a Recski É r c b á n y á s z SE. J u b i l e u m i k i a d v á n y , 1936—1986. í r t a és összeállította: Fesztbaum Béla. K i a d j a a SE. R e c s k , 1986. 31 o l d .

Radics Ferenc: A j k a k ö r n y é k é n e k t e r m é s z e t i k é p e . K i a d j a a Városi T a n á c s V . B. M ű v e l ő d é s i O s z t á l y a , Ajka, 1986.22 old.

Pach Z s i g m o n d Pál: T ö r t é n e l e m és n e m z e t t u d a t . C i k k e k és e l ő a d á s o k . K o s s u t h , 1987. 172 o l d .

Raffay Ernő: Erdély 1918—1919-ben. Magvető, 1977. 390 old. A z Erdély megszerzéséért folytatott r o m á n propaganda. A magyarországi R o m á n N e m z e t i Párt politik á j a a világháború v é g é n . M a g y a r — r o m á n t á r g y a l á s o k 1918 őszén. E r d é l y elszakításának e g y o l d a l ú k i m o n d á s a (Az aradi t á r g y a l á s o k t ó l a g y u l a f e h é r v á r i r o m á n „nemzeti gyűlésig"). Kolozsvár r o m á n megszállása 1918 k a r á c s o n y á n és az erdélyi m a g y a r államh a t a l o m m e g s e m m i s í t é s e . A r o m á n királyi h a d s e r e g b e r e n d e z k e d é s e E r d é l y b e n (A m e g s z á l l ó k f ö l l é p é s e a m u n k á s s á g ellen. A M Á V és az erdélyi v a s u t a s o k , A m a g y a r közigazgatás és á l l a m h a t a l o m m e g s e m m i s í t é se, Á r o m á n h a d s e r e g föllépése a polgári lakosság ellen, R o m á n és m a g y a r k a t o n a i k é r d é s e n , A z a t r o c i t á s o k k ö v e t k e z m é n y e : a j a n u á r végi e r d é l y i általános s z t r á j k ) , A fegyveres h o n v é d e l e m k o n c e p c i ó j á n a k kialakulása 1919 tavaszára a m a g y a r k o r m á n y p o l i t i kájában.

P a g e t , J o h n : M a g y a r o r s z á g és E r d é l y . H e l i k o n , 1987. 352 o l d . A r e f o r m k o r b a n t ö b b k ü l f ö l d i u t a z ó is írt k ö n y v e t r ó l u n k , ezek k ö z ü l egyik l e g é r t é k e s e b b Wesselényi Polixénia f é r j é n e k m u n k á j a , amely b e m u t a t j a a 150 évvel ezelőtti m a g y a r s á g o t . A k ö n y v e t George Hering rajzai d í s z í t i k . Pais D e z s ő és a s z ü l ő f ö l d . D o k u e n t u m o k . Kiadja a Zala Megyei K ö n y v t á r . Zalaegerszeg, 1986. 127 old. Pataki Ferenc: A d a l é k o k M a k á d k ö z s é g t ö r t é n e t é h e z . A letelepüléstől a felszabadulásig. Kiadja a N a g y k ö z s é g i T a n á c s , Ráckeve, 1986. 119 o l d . Pál István: V a s ú t a v á r o s végén. 125 éves a D e b r e c e n — m i s k o l c i v a s ú t . Kiadja a M Á V M i s k o l c i Igazgatósága. M i s k o l c , 1984. 72 old. Pálné K o v á c s I l o n a : A z i n t é z m é n y e s ü l t helyi hatal o m sajátosságai P é c s v á r a d o n . Az MTA Regionális Kutatások Központjának kutatási eredményei, J. Kiadja az I n t é z e t , P é c s , 1986. 126 o l d . Pápa. Szerk. és b e v . : Hermann István. K i a d j a a J ó k a i M ó r Városi K ö n y v t á r , P á p a , 1987. 32 o l d . Pest m e g y e . Magyarország megyéi. Összeállította: Barinkai Oszkárné, Nagy Sándomé és Sági Ágnes. S z e r k . : Gyenes László. K o s s u t h , 1987. 155 o l d . Petőfi S á n d o r : Ú t i r a j z o k . H e l i k o n , 1987. 7 6 + 1 6 old. A k ö t e t az 1845-ös Ü t i j e g y z e t e k e t és a két évvel k é s ő b b , K e r é n y i F r i g y e s h e z írj Ú t i leveleket adja közre. A kiadványt korabeli metszetek díszítik. Pécsi I s t v á n : M i n d i g az é l v o n a l b a n . F e j e z e t e k a Hevesi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet t ö r t é n e t é b ő l , 1975—1985. Kiadja a t e r m e l ő s z ö v e t k e zet. H e v e s , 1987. 112 o l d . P i n t é r István: Z a m á r d i K r ó n i k a . M ó d s z e r t a n i segéda n y a g . S o m o g y M e g y e i Levéltár és S o m o g y megyei Pedagógiai I n t é z e t . K a p o s v á r 1986. 87 o l d . P o g á n y József V á l o g a t o t t írásai. K o s s u t h , 1987. 272 old. P o g á n y József a m a g y a r m u n k á s m o z g a l o m kiemelk e d ő alakja. S z ü l e t é s é n e k 100. é v f o r d u l ó j á r a készült k ö t e t e l s ő s o r b a n t ö r t é n e l m i , politikai, külpolitikai, szociográfiai t á r g y ú t a n u l m á n y a i b ó l k ö z ö l válogatást. P o m o g á t s Béla: J e l e n i d ó az erdélyi m a g y a r irodal o m b a n . Gyorsuló idő. M a g v e t ő , 1987. 2 6 8 o l d . A r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m az e g y e t e m e s m a g y a r i r o d a l o m egyik e r ő t e l j e s hajtása. P o m o g á t s m u n k á j a k é z i k ö n y v k é n t is h a s z n á l h a t ó egy s a j á t o s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t f e j l ő d ő nemzetiségi i r o d a l o m m e g i s m e réséhez.

Rapaics R a y m u n d . A m a g y a r s á g virágai. 1986. 423 old. A z 1932. évi kiadás r e p r i n t j e .

ÁKV.

A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1984—1985. Bp. 1986. 340 o l d . A t a r t a l o m b ó l : Bérenger, Jean: S t r a s s b o u r g és a r e f o r m á c i ó m e g e r ő s ö d é s e M a g y a r o r s z á g o n , Juhász István: A z erdélyi e g y h á z a k X V I I . századi e g y ü t t é l é s é n e k kérdései a f o g a r a s i v á r t a r t o m á n y b a n , Tóth Endre: D e b r e c e n i E m b e r Pál, az e g y h á z t ö r t é n é s z , Bajkó Mátyás: A d e b r e c e n i kollégium t a n u l m á n y i a n y a g a és a h a j d ú v á r o s o k partikuláris iskolái 1770— . 1807 k ö z ö t t , Bucsay Mihály: Magyar református p a p o k a bácskai n é m e t telepesek k ö z ö t t , Majsai Tamás: A kőrösmezei zsidódeportálás 1941-ben, Pintér Mihály: A z E r d é l y i N e m z e t i M ú z e u m ü g y e M a g y a r o r s z á g és E r d é l y k ö z g y ű l é s e i n , Csohány János: A m a g y a r o r s z á g i e g y h á z p o l i t i k a i k ü z d e l e m az 1890-es é v e k b e n , Kormos László: I s k o l a t ö r t é n e t i f o r r á s o k a Tiszántúli R e f o r m á t u s E g y h á z k e r ü l e t Levélt á r á b a n , Barcza József: M é g egyszer a p r o t e s t á n s i s k o l á z á s k e z d e t e i h e z S á r o s p a t a k o n , Benda Kálmán—Tóth István György: Gyülekezettörténet— Helytörténet. Régészeti tanulmányok Kelet-Magyarországról. Fark as József k ö z r e m ű k ö d é s é v e l szerk.: Németh Péter. K i a d j a a K L T E D e b r e c e n , 1986. 218 o l d . Mócsy András: A r o m á n e t n o g e n e z i s k é t ágáról, Raczky Pál: M e g j e g y z é s e k az „alföldi v o n a l d í s z e s k e r á m i a " kialakulásának k é r d é s é h e z , Korek József: A tiszai k u l t ú r a n é h á n y k é r d é s e É s z a k - M a g y a r o r s z á g o n , Bóna István: Á n e o l i t i k u m kezdetei S z a t m á r b a n , Vékony Gábor: A k o r a i v a s k o r kérdései K e l e t M a g y a r o r s z á g o n , Madaras László: Az avarkori c s o n t v e r e t e s tegez, Fodor István: N é h á n y régészeti észrevétel a k a b a r k é r d é s r ő l , Németh Péter: A besztercei románkori monostor és görög feliratos aspersoriuma, Selmeczi László: A Kunok és a j á s z o k régészeti k u t a t á s á n a k n é h á n y p r o b l é m á j a , Pattantyús A. Miklós: G e o f i z i k a i m ó d s z e r e k és e r e d m é n y e k a z

archeológiai kutatásban Magyarországon, Istvánovits Eszter és m á s o k : Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár m e g y é b e n .

Siklós András: A H a b s b u r g - b i r o d a l o m felbomlása, 1918. A magyarországi f o r r a d a l o m . Kossuth, 1987. 338 old.

Révész T. Mihály: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon, 1867—1876. Akadémiai, 1986.253 old.

Siska József: D á m ó c története és népe. Helytörténeti publikációk VI. Kiadja a Sátoraljaújhelyi Városi T a nács V. B. Művelődési O s z t á l y a , Sátoraljaújhely, 1987.230 old.

Romsics Ignác: G r ó f Bethlen István politikai pályája, 1901—1921. M a g v e t ő , 1987. 321 old. R u f f y Péter: Későn született ember. Magvető, 1987. 208 old. A szerző az utolsó Pongrácz g r ó f o k sajátos történetét gyűjtötte össze, Történelmi riportjai 700 eszt e n d ő eseményeiben kalandozik. Salamon Anikó: G y í m e s i csángó m o n d á k , ráolvasások, imák. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Mohay Tamás, b e v e z e t ő tanulmány: Dömötör Tekla, illusztrálta Nagy András. Helikon, 1987. 266 old. A f ő b b fejezetek: E r e d e t m o n d á k , történeti m o n dák, h i e d e l e m m o n d á k , Legendák és vallásos tárgyú elbeszélések, N a p , h o l d , szivárvány, Imák, verses legendák. A kötetet a gyímesi csángókkal foglalkozó gazdag irodalomjegyzék egészíti ki. Sarlós Béla: D e á k és a kiegyezés. G o n d o l a t , 1987. 368 old. H o g y a n közeledett a két fél, a császár és a magyar ellenzék álláspontja egymáshoz? M i k é n t kényszerítették barátai D e á k o t t ö b b engedményre? Sátoraljaújhely, 1261—1986. Szerk.: Csorba Csaba. Kiadja a Városi T a n á c s , Sátoraljaújhely, 1986. 72 old. Csorba Csaba: A kezdetektói 1711-ig, Hőgye István: Eseménytörténet 1711—1849., Hőgye István: Az ö n k é n y u r a l o m időszakától Trianonig, Hőgye István: Trianontól napjainkig, Kováts Dániel: A z iskolaügy sátoraljaújhelyi múltjából, Fehér József: A művelődés korszakai. Sátoraljaújhely város kiváltságlevele, 1261. Kiadja a B A Z Megyei Levéltár, Miskolc, 1986. 12 old. A latin nyelvű szöveg Wenczel Gusztáv nyomán, Horváth K. Vince fordítását átdolgozta BarsiJános és Csorba Csaba. Schlett István: A „ m u n k á s k é r d é s " és a szocializmus a magyar politikai g o n d o l k o d á s b a n . Kossuth, 1987. 272 old. Selmectól Miskolcig, 1735—1985. A magyarországi műszaki felsőoktatás megindulásának 250. évfordulójára. Kiadja a N e h é z i p a r i Műszaki Egyetem. Miskolc, 1986. 297 old. Seres István: D o b i István Munkásőregység története, 1957—1987. Kiadja a munkásőregység. Eszterg o m , 1987. 52 old. Seres József: E g y viharsarki falu múltja és útja a felszabadulás u t á n . Kunágota. Kiadja a Békés Megyei Tanács V. B. T u d o m á n y o s Koordinációs Szakbizottsága. Békéscsaba, 1987. 101 old.

S o m o g y i a k a szabadságért, a haladásért. S z e r k : Paál László. Kiadja az M S Z M P Somogy Megyei Bizottsága, Kaposvár, 1987. 159 old. A z ellenállási m o z g a l o m b a n , az antifasiszta harc o k b a n részt vettek önéletrajzi gyűjteménye. Standeisky Éva: A M a g y a r K o m m u n i s t a Párt irodalompolitikája, 1945—1948. Kossuth, 1987. 170 old. A s z e r z ő szerint Magyarországon a II. világháború utáni időszak lehetővé tette a korábban h á t t é r b e szorított művészeti i r á n y z a t o k nagyobb nyilvánosságát. 1945 és 1947 k ö z ö t t az M K P bírálta u g y a n a párt fölfogásától eltérő művészeti nézeteket, de a k k o r még tolerálta jelenlétüket. Alapjában nyitott, az értékek iránti fogékonyságra valló művészetfelfogás elősegítette, hogy a szellemi élet k ö z p o n t j á b a a d e m o k ratikus, szocialista művészeti h a g y o m á n y o k kerüljenek. A szerző nem hallgatja el a már erre az időszakra v o n a t k o z ó tévedéseket sem. Érzékelteti Révai József és L u k á c s G y ö r g y habitusa és irodalompolitikai állásfoglalásai közötti különbségeket. Szabó Attila: A termelőszövetkezeti m o z g a l o m A b o n y b a n , 1948—1984. Kiadja a József Attila, a Ságvári E n d r e és az Ú j Világ Mezőgazdasági T e r m e lőszövetkezet, A b o n y . 1987. 206 old. Szabó D e z s ő : A debreceni közúti vasút száz éve: 1884—1984. A Debreceni Közlekedési Vállalat kiadása, D e b r e c e n , 1986. 69 old. Szabóky Zsolt: N é z d elméjöket az ács e m b e r e k n e k . E l ő s z ó : Szilágyi István. A r t u n i o n , Bp., 1987.120old. F o t ó a l b u m az erdélyi monumentális faépítészet k i e m e l k e d ő alkotásairól. A z előszót írta: Szilágyi István. Szabó Tünde: Gálosfa, kastélyszálló, Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 255. Bp., 1986. 16 old. Szakály Sándor: A m a g y a r katonai elit 1938—1945. Nemzet és emlékezet. Magvető, 1987. 276 old. A z elithez számítható 417 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad e s z ű k k ö r ű társadalmi csoport összetételéről. Szenti Tibor—Bocsérdy Gyula—Facsar Imre: Marhavész a X I X . sz. első felében. Kiadja az Á l l a t o r v o s t u d o m á n y i Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kara. H ó d m e z ő v á s á r h e l y , 1986. 71 old. Szentkirályi Elemér: Kalauz Széchenyi István megismeréséhez. O M I K K . Bp., 1987.180 old. Szerbek és magyarok a D u n a m e n t é n II. Szerk: Fried István. F o r d : Sibalin István. Akadémiai, 1987. 350 old.

T a n u l m á n y o k a szerb-magyar kapcsolatok k ö r é ből. Szigetvári G y ö r g y : Kaposvár, műemlékek. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 257. Bp., 1986. 16 old. Sz. Lukács Imre: Boldogulok a Bácskában és a D u n a mentén. N é p s z a v a , 1986. 336 old. H u s z o n k é t arckép olyan e m b e r e k r ő l , akiknek kiemelkedő szerepük volt a vidék termelőszövetkezeti mozgalmának kibontakozásában. A szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola jubileumi évkönyve, 1911—1986. Szerk: Szurmay Ernő. Kiadja az iskola, Szolnok, 1986. 180 old. Szőke Béla Miklós—Vándor László: Pusztaszentlászló Á r p á d - k o r i temetője. Kiszely István: A temető embertani vizsgálata. Akadémiai, 1987. 188 old. A temető Zala megye k ö z é p s ő részén, az ország X I — X I I . századi határvédő z ó n á j á b a n , gyepűjén fekszik. A z ide temetettek valószínűleg a korabeli gyepűk őrei voltak. A sírokból gazdag, jól keltezhető tárgyi emlék került elő. Szuhav Péter: A Szendró k ö r n y é k i falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában. Borsodi Kismonográfiák, 14. Szerk: Szabadfalvi József és Viga Gyula. Kiadja a Megyei M ú z e u m i Igazgatóság, Miskolc, 1982. 160 old. Szülőföldünk, Borsod-Abaúj-Zemplén. 10. Szerk: dr. Kováts Dániel. Kiadja a H N F megyei honismereti munkabizottsága és a B A Z Megyei Közművelődési Módszertani K ö z p o n t , 1987. 96 old. Dr. Kamody Miklós: M e g y é n k postái II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége alatt, Nagy Géza: Földesúri jogok, paraszti kötelezettségek, dr. Mizsef Lajos: „ A z Ekklesiának F a t u m a i " Zsebesi László: A z alsódobszai jobbágyság m ú l t j á b ó l , Mitró István: Gáspár nagyapánk, §iska József: Néprajzi értékű f é n y k é p e k , dr. Hőgye István: Kazinczy Ferenc és a Kossuth család, H. Halász Anna: Könyvárverezés Sárospatakon 1791-ben, dr. Fehér Erzsébet: ö n k o r m á n y z a t és közösség Patakon, Dobosy László: Adatok H o l l ó Barnabás családjáról, Kerékgyártó Mihály: O l v a s ó Egylet Ó z d o n , Csintalan János: Sátoraljaújhely utcáinak névváltozásáról, dr. Barsi Ernő: Népdalkincs Ó r s u r vára tövében, dr. Bencsik János: Egy néprajzi adat a szőlőműveléshez, Juhász Károly: Jégvágás T a k t a h a r k á n y o n , N. Bodnár Károly: Lakodalmi előkészületek T a k t a s z a d á n , Viktor Gyula: B á n y a m a n ó , bányarém, Szikora András: Ki volt valójában Angyal Bandi? Kohári Éva: A szobabelső Pácinban, Szécsényi Sándor—Szűcs Zoltán: Disznótartás Karcsán, Kéner Beatrix: A karcsai nyelvjárás hang- és alaktanához, H. Tóth Tibor: A pácini kenyérsütés, Török Anna: A mosás, szapulás m u n k a m e n e t e Pácinban, dr. Kováts Dániel: Helyneveink köznévi alaprétege, Sz—Zs. Illés László: Lány a kertben, Emlékjelet Kazinczynak Alsóregmecenl, dr. Maróti Zsuzsanna: A b a ú j s z á n t ó a magyar irodalomban, Fogarasi Tivadar: A k u r u c k o r emlékhelyei megyénkben, Habodás Sándor: ú j irodalmi emlék-

hely megyénkben, dr. Cseri la: A megyei tájházakról né: Zempléni alapszabályok Richárd: Miért O N C S A az

Miklós—dr. Viga Gyu1., Kelecsényi Istvánforrásértéke, dr. Hörcsik ONCSA-kollégium?

Szülőföldünk, a Duna-Tisza köze. Sümegi György és Tóth Piroska m u n k á j a , T a n k ö n y v k i a d ó , 1987. 511 old. Szülőföldünk, 28—29. sz. Szerk: dr. Szamosújvári Sándor. Kiadja a debreceni Újkerti Általános Művelődési K ö z p o n t II. Rákóczi Ferenc H o n i s m e r e t i - M ű emlékvédó Idegenvezetői Szakköre, D e b r e c e n , 1987. 40 old. Dr. Szamosújvári Sándor: H o n i s m e r e t i jellegű szakkörök D e b r e c e n b e n , Megemlékezések Berzsenyi Dánielről és Liszt Ferencről. Tanulmányok B o n y h á d történetéből. Szerk. Bábel Ernő és László Péter. Kiadja a Városi Tanács és a Tolna Megyei L a p k i a d ó Vállalat. B o n y h á d — S z e k szárd, 1987. 290 old. T a n u l m á n y o k N y í r b á t o r és a Báthori család történetéhez. Szerk: Dám László. Kiadja a Báthori István M ú z e u m és Baráti K ö r e , N y í r b á t o r , 1986. 155 old. Tábori G y ö r g y : A rézveretes Tranoscius. A magyarországi szlovákok régi, vallásos énekes könyve. Kiadja a Békés Megyei Tanács, Békéscsaba, 1986. 149 old. Tegnap, tegnapelőtt, és ma . . . A M u n k á s ő r s é g X V I I . kerületi S c h ó n m a n n László egységének története. Összeállította és szerkesztette Neff István. Kiadja a munkásőregység, Bp., 1987. 91 old. Tevan Andor: 100 levél. Ö s s z e g y ű j t ö t t e és a jegyzeteket írta Voit Krisztina. Bevezető: Haimann György. Zrínyi, 1986. 209 old. Tér és társadalom. 1987/1. A z M T A Regionális Kutatások K ö z p o n t j a folyóirata, Pécs, 121 old. A z újonnan indult folyóirat a térség és a társadalom viszonyát vizsgálja a k ü l ö n b ö z ő s z a k t u d o m á n y o k szemszögéből. A t a r t a l o m b ó l : Faragó László: A területfejlesztés fogalmáról, Böhm Antal: A helyi hatalom és a lakossági részvétel esélyei, Bánlaky Pál: Kisvárosaink — a településhálózat köztes helyzetében, Erdősi Ferenc: Területi érdek és vasúti közlekedés, Lackó László: A területi fejlődés egységes értelmezése, Hajdú Zoltán: V o n z á s k ö r z e t — kutatás a felszabadulás előtti magyar f ö l d r a j z t u d o m á n y b a n . Tidrenczel Sándor: Böszörményi László, a „kis K o s s u t h " . Megjelent a Nagykállói K r ű d i G y u l a K ö n y v t á r t gondozásában. Nagykálló, 1986. 72 old. A XI. kerületi Szanyi N a g y István M u n k á s ő r e g y ség krónikája. 1957—1987. Irta és összeállította: Matté György, Vörös László, Deák Ferenc. Kiadja a munkásőregység. Bp., 1987. 96 old. T ó t h Endre: Ásatások Alsóhetényben. Dombóvári krónika, 3. Kiadja a Városi Művelődési K ö z p o n t és K ö n y v t á r , D o m b ó v á r , 1986. 23 old.

T ó t h F e r e n c : G i b a A n t a l felmérése M a k ó b e l t e r ü l e téről 1824-ben. Kiadja a C s o n g r á d M e g y e i M ű e m l é k i A l b i z o t t s á g , M a k ó , 1986. 83 o l d .

K á d á r G y u l a . Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei, 45. K i a d j a a m ú z e u m , D e b r e c e n , 1986. 59 old.

T ó t h I s t v á n : M e z ő h e g y e s k é t s z á z éve. M e z ő g a z d a sági, 1986. 156 o l d . A m e z ó h e g y e s i állami g a z d a s á g t ö r t é n e t e .

Varga Lajos—Szabó A g n e s : G a r b a Sándor (1879— 1947), a f o r r a d a l m i k o r m á n y z ó t a n á c s elnöke. K o s s u t h , 1987. 209 o l d .

T u d o m á n y o s ülésszak Fülep Lajos s z ü l e t é s é n e k s z á z a d i k évfordulójára. K i a d j a a B a r a n y a M e g y e i M ú z e u m o k Igazgatósága, Pécs, 1986. 132 o l d . Németh Lajos: F ü l e p L a j o s r ó l , Kiss Endre: F ü l e p , N i e t z s c h e és a h u s z a d i k s z á z a d , Takács József: F ü l e p L a j o s C r o c e - k r i t i k á j a , Sallay Géza: F ü l e p L a j o s D a n t e értelmezése, Lackó Miklós: F ü l e p L a j o s h e l y e a m a g y a r szellemi é l e t b e n , Karádi Éva: F ü l e p L a j o s és a Vasárnapi K ö r , Bodnár György: A N y u g a t alternatívája a s z á z a d e l ő irodalmi m e g ú j u l á s á b a n , Sturz János: T e r m é s z e t és m ű v é s z e t v i s z o n y a F ü l e p L a j o s k o r a i m ű v é s z e t f i l o z ó f i á j á b a n , Lőrincz Ernő: F ü l e p Lajos és a Bécsi Iskola, Zádor Anna: Az é p í t é s z e t helye és s z e r e p e F ü l e p Lajos g o n d o l a t r e n d s z e r é b e n , Marosi Ernő: F ü l e p L a j o s és a n e m z e t i m ű v é s z e t p r o b l e m a t i k á j a , Kovács Péter: M a g y a r s á g és e u r ó p a i s á g h u s z a d i k - s z á z a d i s z o b r á s z a t u n k b a n , Tímár Árpád: A F ü l e p - i r o d a l o m r ó l , Fodor András: C é z a n n e - ó r á k a P u s k i n utcában 1951 tavaszán, Tüskés Tibor: F ü l e p L a j o s és Z e n g ó v á r k o n y , Sturz János: Az academis session o n t h e Tooth a n n i v e r s e r y of L a j o s Fülep's.

V á r a d i n é G r ó s z Éva: A d a l é k o k a z ifjúsági m o z g a l o m k i s k u n h a l a s i t ö r t é n e t é h e z , 1945—1950. Kiadja a K I S Z B á c s - K i s k u n M e g y e i B i z o t t s á g a V á g ó Béla Politikai K é p z é s K ö z p o n t j a , B a j a , 1987. 103 o l d .

V a k o l a t d í s z e k a B a l a t o n - f e l v i d é k e n . K i a d j a az O r s z á g o s K ö z m ű v e l ő d é s i K ö z p o n t és a K á l i - m e d e n c e K ö r n y e z e t v é d e l m i T á r s a s á g , 1987. 24 o l d . Csete György: F e h é r alapon fehér, Somogyi Győző: V a k o l a t d í s z e k a Balaton-felvidéken, Lukács László: A K á l i - m e d e n c e építésézeti értékei, Vidákovich István: A k i s ö r s p u s z t a i harangláb. „ V a l a h o l túl, M e s e o r s z á g b a n . . . " I—II. Válogatta és s z e r k e s z t e t t e : Albert Tezla, f o r d í t o t t a : Fényes Katalin és Bart István. E u r ó p a , 1987. 1100 o l d . A z amerikás m a g y a r o k 1895—1920. V a r g a G y u l a : D e b e r c e n i s z í j g y á r t ó k : K á d á r László,

Vecsés t ö r t é n e t e . Irta: Major Ernő és m á s o k . S z e r k :

Lakatos Ernő. Pest megyei falumonográfiák. Kiadja a N a g y k ö z s é g i Tanács, 1986. 289 o l d . V e n e t i a n e r Lajos: A m a g y a r z s i d ó s á g t ö r t é n e t e a v i l á g h á b o r ú kitöréséig, k ü l ö n ö s tekintettel gazdasági és m ű v e l ő d é s i fejlődésére a X I X . s z á z a d b a n . K ö n y v é r t , 1986. 490 o l d . A z 1922-es kiadás r e p r i n t j e , kiegészítve Raj Tamás előszavával. V é k o n y G á b o r : K é s ő n é p v á n d o r l á s - k o r i rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Életünk könyvek. Életünk s z e r k e s z t ő s é g e , S z o m b a t h e l y , 1987. 160 old. V i n c z e L á s z l ó : Mezei c s o k o r fél évszázad a g r á r g y a k o r l a t á b ó l . M e z ő g a z d a s á g i , 1987. 187 old. Villaroelné Csapó G y ö n g y i : M u n k á s ö r ö k Ó b u d á n . K i a d j a a V á r k o n y i Ú t t ö r ő - és I f j ú s á g i H á z , Bp., 1987. 70 o l d . V i s s z a e m l é k e z é s e k a 30 éves m u n k á s ő r s é g r e . A V ö r ö s Csillag é r d e m r e n d d e l k i t ü n t e t e t t T ó t h f a lusi S á n d o r M u n k á s ó r e g y s é g t ö r t é n e t e . S z e r k : Mikecz Ferenc, Szűcs Imre. K i a d j a a m u n k á s ó r e g y s é g , D e b r e c e n , 1987. 148 o l d . Zala m e g y e leírása a r e f o r m k o r b a n . Két k o r a b e l i f o r r á s alapján. K ö z z é t e s z i Bencze Géza. Zalai gyűjtemény, 23. Kiadja a Zala M e g y e i Levéltár és a Z a l a M e g y e i T a n á c s , Zalaegerszeg, 1986. 168 old.

Honismereti rejtvényverseny AIV. sz. Honismereti rejtvény helyes megfejtése 1. Vivos voco. Mortuos plango. Fulgura frango. M a g y a r u l (ahogyan az idegen szavak s z ó t á r á b a n is olvasható): A z élőket hívom. A h a l o t t a k a t elsiratom. A villámokat m e g t ö r ö m . Ezt a latin nyelvű k ö r i r a t o t h a j d a n i h a r a n g o k ércfalán E u r ó p a - s z e r t e olvasni lehetett. N á l u n k csak a X I X . században készült h a r a n g o kon. 2. A 2. sz. k é r d é s h e z t ö b b a l k é r d é s tartozott. E z e k bármelyikének megválaszolásával meg lehetett szerezni a kívánt p o n t o k a t . A helyes válaszok: — A nagy n é m e t költő, Friedrich Schiller Die G l o c k e ( A h a r a n g ) c. híres v e r s é n e k is az idézett m o n d á s volt az ihletője és m o t t ó j a . A l i g h a n e m é p p e n ennek h a t á s á r a került rá a felirat a hazai h a r a n g o k r a is. — G e r h a r t Hauptmann verses m e s e d r á m á j á t , Az e l m e r ü l t harangot Áprily Lajos fordította m a g y a r r a . Közel hozva h o z z á n k ezzel nemcsak Erdély „tetőit, t ö b b e t száznál és e z e r n é l " , h a n e m N y u g a t - E u r ó p a költészetének a C s o n g o r és T ü n d é v e l oly rokon tündérvilágát is. — Darvas/ózw/Harangos kút c. r e g é n y e 1942-ben és 1957-ben jelent meg. — Az egykori pápai diák Kozma AndomaY. A karthágói h a r a n g o k c., m é l t á n népszerű k ö l t e m é n y e az ősi Kollégium egy t ö r t é n e l e m ó r á j á t idézi fel a Bach-korszakból. A diákok egy része a szabadságharc levert csatáiból került vissza az i s k o l a p a d o k b a . A kollégium n a g y h í r ű t a n á r a , Bocsor István, a p u n - h á b o r ú ü r ü g y é n t u l a j d o n k é p p e n a magyar szabadságharcról beszél, amelyért neki is börtönt kellett szenvednie. Az e m l é k e k magával r a g a d j á k , k i m o n d v á n : És a h a r a n g o k b ó l ágyúkat ö n t ö t t e k . Hogy is volt? K á r t h á g ó ? H a r a n g o k és ágyú? Mily a n a k r o n i z m u s , tudatlan és bárgyú! Mégis, a t e r e m b e n nem mosolyog senki. Csönd van. T ü z e s arcok. K ö n n y e z i k mindenki . . . — Aprily k ö l t é s z e t é b e n mély n y o m o k a t hagyott H a u t m a n n m e s e d r á m á j á n a k f o r d í t ó i élménye. N e m c s o d a , hiszen a tóba vagy k ú t b a süllyesztett h a r a n g m o n d á j a a mi n é p h a g y o m á n y u n k b a n is él. Nálunk talán j o b b a n is, mint n y u g a t o n . A t ö r ö k - vagy t a t á r d ú l á s idején nem egyszer kellett vízbe r e j t e n i vagy föld g y o m r á b a ásni a felégetett falvak harangjait. É v s z á z a d o k múltán kiásott s z á m o s harang is t a n ú s k o d i k erről. A k ö l t ő egy helyi v á r m o n d á h o z kapcsolódó, g y e r m e k k o r i élményét f e l i d é z ő verséből ( Á l o m a vár alatt) is m i n t h a ez visszhangoznék: H a r a n g s z ó csendül messze, m é l y e n , sötét h u l l á m ú , vontatott. A szellő k é k s e l y e m kötélen Egy mély h a r a n g o t k o n g a t o t t . A r s poctica-nak, költői hitvallásnak t e k i n t h e t ő Vallomás c. versében nyíltabban beszél: A seb, mit e g y k o r vad kor ökle z ú z o t t , sötét heggé simult minden d a l o m . De mint a m o n d a tóba fult h a r a n g j a , a melyben el az e m b e r f á j d a l o m . 3. A legutóbb k ö z ö l t rajz, melyet az idős, megbántott, a fővárosban magát idegenül érző Arany János már reszkető kézzel vázolhatott publikálni n e m k í v á n j alkotásait rejtő Kapcsos k ö n y v é b e , az alája írt vers utolsó sorával magyarázza a költemény címét, amely egy latin k ö z m o n d á s rövidített változata: Hiába p r ó b á l o d kiverni a természetet bottal, csak visszatér.

A Honismereti rejtvényverseny h a r m a d i k fordulójára beérkezett helyes megfejtések közül a k ö v e t k e z ő k nyertek k ö n y v j u t a l m a t : Fehér Jánosné A b o n y , Görcsös Agnes Kosice-Kassa, Hajdú László G y ő r , Rákos Krisztián Bp., Szamosi Tamás Bp., Túróczi József A b o n y . A k ö n y v e k e t postán k ü l d j ü k el.

Tájszók, szólások Az V. sz. rejtvény megfejtendő kérdései: 1. Milyen szólást fejez ki a kép? Mi a szólás magyarázata? P o n t é r t é k : 5. 2. Melyik népköltészeti alkotásban f o r d u l elő a ződvásár szó? Mit jelent? P o n t é r t é k : 10. 3. „Feketegyűrű a sátor, Kibe Borsos Sándor táncol." , Mit jelentenek e népdal szavai? A régi népélet milyen jelenetét idézik fel? Ki volt Borsos Sándor? P o n t é r t é k : 15.

Rejtvényünk megfejtését 1987. november Vállalat Népfront Lapok főosztálya, Budapest, RETI REJTVÉNY.

15-ig, lehetőleg levelezőlapon k é r j ü k beküldeni a Lapkiadó Naspolya u. 25. 1155 címre. A cím fölé írják oda: H O N I S M E -

KOnVM/ÖPOlC

/

Lábadi Károly:

Ahogy rakod tüzed [Eszék, 1986. 352 old.) Alig t ö b b m i n t egy e s z t e n d e j e , h o g y megjelent a H o n i s m e r e t h a s á b j a i n ( 1 9 8 6 / 3 . ' m e l l é k l e t ) egy gyűjtési ú t m u t a t ó a k ö t ö t t s z ó k a p c s o l a t o k r ó l , amely h i á n y o l t a a Jugoszlávia t e r ü l e t é n élő m a g y a r s á g szólásainak, k ö z m o n d á s a i n a k a kutatását, s m á r i s k e z e i n k k ö z é j u t o t t déli h a t á r a i n k o n t ú l r ó l egy ilyen g y ű j t e m é n y . S nem is a k á r m i l y e n összeállítás, h a n e m egy g a z d a g a n y a g ú , kiválóan összeállított, jelentős k ö n y v : L á b a d i Károly n é p r a j z k u t a t ó m u n k á j a . A s z e r z ő neve jól ismert a h o n i s m e r e t t e l f o g l a l k o z ó k t á b o r á b a n , ha s o k a n nem is j u t h a t u n k h o z z á az Eszéken m e g j e l e n ő M a g y a r K é p e s Ú j s á g h o z , ahol r e n d s z e r e s e n publikál n é p r a j z i cikkeket, t a n u l m á n y o k a t . H o l d letette, N a p f e l k a p t a című d r á v a s z ö g i m a g y a r t a l á l ó s k é r d é s e i n e k g y ű j t e m é n y é t , amely 1982-ben jelent m e g E s z é k e n , v a l a m e n n y i e n elismeréssel f o g a d t u k . E n n e k a m u n k á n a k f o l y t a t á s a ez az ú j k ö n y v n e m c s a k a megjelenés h e l y é n e k , a kiadást vállaló i n t é z m é n y ( H o r v á t o r s z á g i M a g y a r o k Szövetsége) o k á b ó l , h a n e m a k u t a t o t t t e r ü l e t , a Jugoszlávia t e r ü l e t é n élő d r á v a s z ö g i m a g y a r s á g kulturális kincsének föltárása m i a t t is, a m e l y n e k lelkes és e r e d m é n y e s m u n k á s a a szerző. A k ö n y v h á r o m nagy e g y s é g r e t a g o l ó d i k , s ezek k ö z ü l az első, a Bevezető beszél az e d d i g i gyűjtés e r e d m é n y e i r ő l . M e g t u d j u k belőle, h o g y az itt k ö z r e a d o t t h á r o m e z e r n y i p r o v e r b i u m csak valamivel t ö b b az ö s s z e g y ű j t ö t t a n y a g e g y n e g y e d é n é l . A válogatás s z e m p o n t j a i elsősorban n y e l v m ű v e l ó i e k v o l t a k : gazdagítani, színesíteni s z e r e t n é velük a s z e r z ő az egész m a g y a r n y e l v e t . ( H o g y erre m e n n y i r e s z ü k s é g van, azt m i n d e n k i érzi, aki a mai m a g y a r s z é p i r o d a l m a t ismeri, s t a p a s z t a l j a , h o g y k u r i ó z u m s z á m b a megy e g y - e g y Sarusi M i h á l y - f é l e k ö n y v , amely n e m c s a k népi t é m á j ú , de a n é p h e z közelálló n y e l v e t is használ. A s z ó l á s o k k a l , k ö z m o n d á s o k k a l való élénkítés p e d i g s z i n t e teljesen k i v e s z e t t ú j a b b k o r i i r o d a l m u n k b ó l . ) A g y ű j t é s m ó d s z e r e i r ő l s z ó l ó f e j e z e t m e g g y ő z ő e n b i z o n y í t j a a m u n k a n e h é z s é g e i t , de azt is m u t a t j a , h o g y m e n n y i r e s z í v ü g y é n e k t e k i n t e t t e a h o r v á t o r s z á g i m a g y a r s á g ezt a g y ű j t e m é n y t és általában az a n y a n y e l v ápolását: t a n á r o k és d i á k o k t ö m ö r ü l n e k a M a g y a r K é p e s Ú j s á g Örökségünk rovata k ö r é , s a d a t k ö z l ő k f ö l k u t a t á s á v a l , e l ő g y ű j t é s e k végzésével segítették a s z e r z ő t . így is öt e s z t e n d ő n keresztül t a r t o t t a m u n k a , s nyolc évre rá lett k ö n y v az ö s s z e g y ű l t a n y a g b ó l . A k ö n y v nyelvjárási értékére m á r a Bevezető is f ö l h í v j a a figyelmet. V a n n a k o l y a n p r o v e r b i u m o k , amelyek népnyelvi f o r m á b a n h a n g z o t t a k el, s így is jegyeztek le. E z e k ugyanígy k e r ü l t e k bele a g y ű j t e m é n y b e . (Az adattár átvizsgálása után m e g kell j e g y e z n ü n k , n o g y s a j n o s kevés az ilyen l e j e g y z é s e k száma.) M a m á r i n k á b b a k ö z n y e l v i ejtés az általános, d e k ü l ö n ö s e n a k ö t ö t t s z ó k a p c s o l a t o k b a n élnek m é g a t á j s z a v a k , s ezek k ö v e t k e z e t e s e n így is kerültek l e j e g y z é s r e , k ü l ö n m u t a t ó b a n való m a g y a r á z a t u k r a a k ö t e t h a r m a d i k részében került sor. A k u t a t o t t terület, a falvak részletes b e m u t a t á s a u t á n a k ö z z é t é t e l m ó d s z e r t a n i kérdései k e r ü l n e k b e m u t a t á s r a . Igen alapos t ö r t é n e t i visszapillantást k a p u n k itt a p r o v e r b i u m o k használatára, g y ű j t é s é r e , f e l d o l g o z á s á r a v o n a t k o z ó a n . A m a g y a r szólás- és k ö z m o n d á s s z ó t á r a k n a k teljes fölsorolását t a r t a l m a z z a ez a rész, s m i n d e g y i k h e z kritikai é s z r e v é t e l e k e t is f ű z ö t t a s z e r z ő . K ü l ö n ö s e n f o n t o s az a m e g j e g y z é s e , h o g y jelenkori l e g n a g y o b b g y ű j t e m é n y ü n k , O . N a g y G á b o r h a t a l m a s m u n k á j a , A m a g y a r szólások és k ö z m o n d á s o k t ö b b k i a d á s b a n is napvilágot látott és l e g t ö b b e t f o r g a t o t t k ö t e t e nem vette f i g y e l e m b e a f o l k l ó r s z e m p o n t j a i t — és t e g y ü k h o z z á : a dialektológiait s e m . E n n e k t u d a t á b a n kell é r t é k e l n ü n k a h e l y h e z k ö t ö t t teljességre t ö r e k v ő g y ű j t e m é n y e k k ö z r e a d á s á t , m i n t a m i l y e n Lábadi K á r o l y k ö n y v e is. A m ű f a j i és t á r g y k ö r ö k szerinti c s o p o r t o s í t á s l e h e t ő s é g é n e k b e m u t a t á s a u t á n saját a n y a g á n a k statisztikai adatait m u t a t j a be a s z e r z ő . F ö l o s z t á s a a Voigt V i l m o s ( P r o v e r b i u m o k . A m a g y a r f o l k l ó r . Bp., 1979. 284—292. o l d . ) k i d o l g o z t a r e n d s z e r t k ö v e t i , s így m e g k ü l ö n b ö z t e t s z ó k é p e k e t , k é p e s kifejezéseket, h a s o n l a t o k a t , s z ó l á s h a s o n l a t o k a t , k ö ' z m o n d á s s z e r ű szólásokat, regulákat, c s ú f o l ó k a t , k ö z m o n d á s o k a t , k o n v e n c i o n á l i s kifejezéseket, s z á l l ó i g é k e t , e p i k u s p r o v e r b i u m o k a t . L e g n a g y o b b a r á n y b a n ( 4 2 % ) a k ö z m o n d á s o k f o r d u l n a k e l ő a g y ű j t e m é n y b e n , d e elég nagy a s z ó l á s o k ( 2 2 , 7 % ) és a s z ó l á s h a s o n l a t o k ( 2 0 , 1 % ) r é s z e s e d é s e is. T e r m é s z e t e s e n t u d o m á s u l kell venni, h o g y n a g y o n s o k s z o r egy-egy adat t ö b b kategóriába is beleillenék, s nem k ö n n y ű a n n a k az e l d ö n t é s e , h o g y statisztikai s z e m p o n t b ó l melyik c s o p o r t b a jusson. A t á r g y c s o p o r t o k szerinti f ö l o s z t á s h a s o n l ó k é p p e l é r d e k e s e r e d m é n y t a d o t t . A l e g t ö b b adat a z e m b e r t k ö r ü l v e v ő t e r m é s z e t r e v o n a t k o z o t t ( 1 9 , 3 % ) , de igen s o k az e m b e r i test részeire ( 1 4 , 7 % ) és a családra v o n a t k o z ó is ( 1 4 % ) . M e g l e p ő , h o g y a t ö r t é n e l m i h a g y o m á n y r a és a hiedelemvilágra m i l y e n kevés adat utal ( 0 , 4 % illetve 0 , 7 % ) . K ü l ö n ö s e n érdekes a k ö z s z a v a k , s z e m é l y - és helynevek e l ő f o r d u l á s a i n a k gyakoriságát b e m u t a t ó táblázat. A l e g t ö b b s z ö r h a s z n á l a t o s ember s z ó (105) után a kutya (54) és a ló (50) Következik. V i s z o n y l a g kevés s z e m é l y n é v , s k ö z ö j t ü k is e l e n y é s z ő női név volt található. A h e l y n e v e k k ö z ö t t m e g l e p ő , h o g y a Dráva f o l y ó csak egy szólásban került elő.

Igen nehéz annak a megállapítása, hogy melyik p r o v e r b i u m o t használják gyakrabban, melyiket ritkábban. Erre is találunk meghatározási kísérletet a k ö t e t b e n , amiből kiderül, hogy a legnépszerűbbeknek a témája a „jólét, az élet alakítása, tervezés, az e r e d m é n y e k megvalósítása, találékonyság, m u n k a , azaz az ember anyagi, erkölcsi boldogulásával foglalkozik". A változatosságra utal, h o g y a 11 leggyakoribb proverbium összes előfordulása a teljes szóláskincsnek csak 3 , 8 % - á t teszi ki. A használat földrajzi és társadalmi megoszlásához is új adatokat olvashatunk. N e m c s a k falvanként, hanem ezen belül nemenként, sőt: életkoronként is m e g k a p j u k a proverbiumismeret állapotára v o n a t k o z ó adatokat. A férfiak és a nők szóláskincse között nincs nagy különbség, annál nagyobb viszont a k ü l ö n b ö z ő életkorú a d a t k ö z l ő k között. Legszegényebb a 21—30 év közöttiek szólásanyaga. Még a gyerekeké is sokkal gazdagabb ennél, de legtöbb szólással a 41—50 év k ö z ö t t i e k élnek. A k ö n y v leggazdagabb és legértékesebb része természetesen a 190 lap terjedelmű A d a t t á r . Ez betűrendes, amivel messzemenően egyet lehet érteni, mert az eligazodás, adatkeresés így a l e g k ö n n y e b b , és a legaprólékosabb m u t a t ó sem tájékoztatna ilyen p o n t o s a n egy f o g a l o m k ö r ö k szerinti elrendezésű gyűjteményben. A vezérszó, amely a b e t ű r e n d b e n való helyét jelenti az adatnak, mindig az első jelentéssel b í r ó névszó, vagy e n n e k híján a legjellemzőbb szó (legtöbbször ige). Mivel t ö b b jelentős s z ó is lehet egy-egy adatban, néha ismétlődések is előfordulnak, hogy az összetartozó adatok egymás mellé kerüljenek, de az első névszó helyén is szerepeljen a p r o v e r b i u m . Ezek száma azonban oly kevés, és a szerző vö. utalással föl is hívja r á j u k a figyelmet, tehát semmit sem von le a kötet eddig méltatott gazdagságából. A z adatok számozása folyamatos. Ez k ü l ö n ö s e n fontos és helyes eljárás, hiszen a hivatkozást, m á s gyűjteményekkel való egybevetést könnyíti meg, amit a b e t ű n k é n t ú j r a k e z d ő d ő s o r s z á m o z á s sokszor zavart (például O . N a g y f ö n t említett g y ű j t e m é n y é b e n ) . A szólásokat a k ö z m o n d á s o k t ó l n y o m d a t e c h n i k a i eljárással, dőlt betűkkel való szedéssel különbözteti meg az Adattár. Az értelmezés akkor is követi az adatközlőtől lehetőleg változatlan f o r m á b a n lejegyzett adatot, ha az az egész nyelvterületen ismert, köznyelvinek tekinthető. A z értelmezés után néha stílusminósítést is k a p u n k . Talán itt ki lehetett volna térni a gyakoriságra, az adat ú j vagy éppen régi, kihalóban levő voltára, esetleg használóinak körére, társadalmi hátterére. Utalást k a p u n k viszont más adatokkal való tartalmi összefüggésre, s ami különösen nagy m u n k á t jelenthetett a s z e r z ő n e k : O . N a g y G á b o r említett k ö n y v é b e n , Penavin Olga: Szlavóniai (kórógyi) szótára h á r o m kötetében és Bálint Sándor: Szegedi példabeszédek és jeles m o n d á s o k címú g y ű j t e m é n y é b e n való h a s o n l ó adat előfordulására is tájékoztatást találhatunk. A z Adattár nyomdatechnikai megoldása nemcsak tetszetős, hanem logikus, áttekinthető, hasznos is. M i n d a vezérszavak, mind pedig a sorszámok jól kiugranak. A szólások föltűnően elkülönülnek a k ö z m o n d á s o k t ó l , és a megfelelő hosszúságú = jel jól elválasztja az adatot annak a magyarázatától. A rövidítések, hivatkozások k ö z é r t h e t ő k , világosak, kiválóan t á j é k o z t a t n a k . A Jegyzetek és M u t a t ó k külön jelentős fejezete a kötetnek. A z z á teszi sokoldalúsága, gondos fölépítése, szakszerű készítése. Legelső helyen itt egy térképpel találkozunk, amely a k u t a t ó p o n t o k a t m u t a t j a a Drávaszögben. Ezt követi a rövidítések és a szakirodalmi m u n k á k jegyzéke. N a g y o n érdekes és újszerű a F o g a l o m - , tárgy- és élőlénymutató. Ez k ü l ö n ö s e n fontos olyan esetekben, amikor t ö b b c í m s z ó is lehetett volna egy adatban, de csak egy helyre kapott besorolást. Talán ide be lehetett volna tenni az igéket is, de ez esetleg túlságosan növelte volna a terjedelmet. K ü l ö n mutatója van a földrajzi neveknek, a személyneveknek, s találunk egy szinonímamutatót is, amely már fölvesz mellékneveket, igéket stb. is. A gyakoriságmutató arra utal, h o g y melyik adat hol, melyik községben, h á n y adatközlőnél f o r d u l t elő. A nem köznyelvi szavakat egy Tájszójegyzék magyarázza. Az adatközlők neveinek és közmondásismeretének bemutatása áll a m u t a t ó k végén. A kötetet német és szerbhorvát nyelvű összefoglalás zárja le. N a g y örömmel állapíthatjuk meg, h o g y a magyar folklór, n y e l v t u d o m á n y , dialektológia, de a néplélektan kutatása is igen jelentős kiadvánnyal g a z d a g o d o t t Lábadi Károly áldozatos és lelkiismeretes g y ű j t ő m u n k á j a n y o m á n . Hosszú időn keresztül példa lesz ez a kötet minden magyar k ö z m o n d á s g y ű j t ő számára. Kívánjuk is, h o g y kedvet ébresszen és ösztönzést adjon a hazai gyűjtőknek és a határainkon kívül m a g y a r k ö z m o n d á s o k k a l foglalkozóknak hasonló m u n k á k elvégzésére, elsősorban gyűjtésekre, de esetleg ezt megközelítő részletességű földolgozásokra is. Hajdú Mihály

1 0 8 T

/ e

HONISMERET A HAZAFIAS NÉPFRONT FOLYÓIRATA

XV. ÉVFOLYAM

HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA A L U T A X V I . Muzeul Judetean Covasna—Sfintu G h e o r g h e . 1984. 177 old. A Sepsiszentgyörgyi M ú z e u m immár teljesen román nyelvű évkönyvének tartalmából: Székely K. Zsolt: A petőfalvi b r o n z k o r i település, Székely Zoltán: A kisgalambfalván lévő b r o n z k o r i település ásatásának eredményei, Székely Zoltán: A nagyborosnyói római táborból előkerült zablapálca és ládikaveret, Bartók Botond: A bodzavidéki Virágpatakon kiásott üveghuta, Cserey Zoltán—Kozák Albert: A z 1784-es nagy parasztfelkelés visszhangja és következményei H á r o m s z é k vármegyében, Gazda Klára: A Sepsiszentgyörgyi M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n lévő, Kovászna megyéből származó parasztingek, Kocsis Irén: A Sepsiszentgyörgyi M ú z e u m o r m á n y o s b o g á r gyújteménye, Kovács Sándor—ifj. Kovács Zoltán: Korpafűféíék az árkosi parkban, dr. Kovács Sándor: Természetvédelmi területek Kovászna megyében, Miklós Jolánta: XVI. századi családi levelek katalógusa Kovászna megyében. A n d o r k a R u d o l f — H a r c s a I s t v á n : A magyar társadalom modernizációja hosszú és rövid távon társadalmi jelzőszámokkal mérve, 1870—1984. Szociológiai műhelytanulmányok 1. Kiadja az M K K E , Bp., 1987. 268 old. Bacsics B e a t r i x : Budapest, Terézvárosi Plébániatemplom. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 240. Bp., 1986. 16 old. Bajcsy-Zsilinszky E n d r e a t ö r t é n e t i i r o d a l o m b a n 1957—1985. írta és szerkesztette: Borsijózsef. Kiadja a Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba, 1986. 54 old. B a l a s s a g y a r m a t i H o n i s m e r e t i H í r a d ó , 1987. 1-2. sz. 153 old. A tartalomból: Dr. Szabó Károly: Mollináry G i zella és Balassagyarmat, dr. Zólyomi József: A Balassagyarmat k ö r n y é k i szlovák falvak női hajviselete., Majdán Béla: Portrévázlat egy magyar királyi honvédtisztről, avagy aki ellenállt a „ C s e h - T ó t Köztársaság" intervenciójának, dr. Petrik Jánosné: Rejtőzk ö d ő kincsek a levéltári iratok k ö z ö t t (4), Kovalcsik András: M e n t s ü k meg a balassagyarmati sírkertek helytörténeti és művészeti értékeit, Reiter László: A balassagyarmati Magyar Korona gyógyszertár két adásvétele, Révész László: A z 1687. évi eperjesi vértörvényszék sziráki vonatkozásai, Kamarás József: Szent Felicián ereklyéi a balassagyarmati ró-

mai katolikus plébániatemplomban, i f j . Gulya Pál: Az 1663—64-es H a b s b u r g — t ö r ö k h á b o r ú Nógrád vármegyei eseményei és a nógrádi nemesség szerepe az eseményekben, Elekes Éva: Both Antal, Papócsi Ferenc: Életek és adatok, Egyiid Géza: Adatok a P e s t — N ó g r á d Megyei Állatforgalmi és H ú s i p a r i Vállalat Balassagyarmati Gyáregységének történetéhez. Bakay K o r n é l : Kőszeg, polgárházak, paloták. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 249. Bp., 1986. 16 old. Balog-völgyi óriás. írta: Mács József. Kiadta a Madách. Bratislava, 1986. 81 old. A Bátkai Állami Gazdaság h u s z o n ö t éve. B a r a b á s J e n ő — G i l y é n N á n d o r : Magyar népi építészet. Műszaki, 1987. 204 old. A főbb fejezetek: Természeti, társadalmi-gazdasági meghatározók; Az épületek fajtái: A lakóépületek alakulása, A lakás használata, Gazdasági épületek, A z építmény elhelyezkedése; Anyag, szerkezet, építés: Falazat, Favázas falak, Tetőszerkezet, Födém, Tüzelőszerkezet, A tűzhelyek, Egyéb szerkezetek; Az épületek formái: Az utcakép, szerkezeti f o r m á k , Díszítések; A magyar népi építészet korszakai: A mozgatható és szilárd épületek együttes előfordulása, Az egysejtű lakóház kora, A differenciálódás kezdetei, A táji típusok kiformálódása, A táji típusok továbbfejlődése, A z integrálódás kora. A könyvet szép képek és p o n t o s rajzok illusztrálják, gazdag irodalomjegyzék, német és angol nyelvű összefoglaló egészíti ki. B a r a n y a i Béla: A Tiszántúl átalakuló társadalma (1945—1978). Akadémiai, 1985. 201 old. A társadalmi átrétegeződés fő folyamatai és történeti összefüggései a Tiszántúlon. B a r t o n i e k E m m a : A magyar királykoronázások története. Akadémiai, 1987. 192 old. ' Az 1930-as évek végén megjelent mű reprint kiadása. Beregi találkozások. Szerk.: Mező András. Kiadja a Városi Könyvtár. Vásárosnamény, 1986. 235 old. Balog László: Múltat idéző földrajzi nevek, Koroknay Gyula: „ . . .hogj Bornemizza Miklóst megh eöltek", Budai György: Patay István emlékezete, Manner Ödön: Beregi patikák, Gyarmathy Zsig-

mond: A d a t o k a nemzeti bizottságok történetéhez Vásárosnaményben, Gaál László: A háztáji és kisegítögazdaságok szerepe Vásárosnamény v o n z á s k ö r z e tében, Szilágyi Imre: A negyedik évtized, 1974— 1984, Csiszár Árpád: A régi iskola a Beregi M ú z e u m ban, ]oó Károly: Középiskoláink szerepe Bereg szellemi életében, Fazekas Tibor: A beregi s z a k m u n k á s képzés kérdőjelei, Kelemen Miklós: A vásárosnaményi Forgácslapgyár, Bürget Lajos: Almaim Beregröl, Bartha Gábor: Levelek a partról, Jusztus Józsefné: E m l é k e i m , Ratkó József: Tiszaszalka dicsérete, Páll Géza: Tiszta források m e n t é n , Czine Mihály: Balázs József indulása, Tóth László: Fábián Zoltán, Braksó Erzsébet: Foglalkozása: fafaragó, Tóth Sándor: Sebestyén Sándor, Veress Gábor: Testvéri barátság, s z o r o s együttműködés, Miklós Elemér: Mi van itt felnövőben? Bielek Gábor: Gyula, Szent J ó z s e f - t e m p l o m . Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 243. Bp., 1986. 16 old. Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Plébániat e m p l o m . Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 242. Bp., 1986. 16 old. C s á k y Károly: H a l l o t t á t o k - e már hírét? Madách, Bratislava. 1987. 230 old. A z év jeles napjaihoz k ö t ő d ő néprajzi h a g y o m á n y az Ipoly mentén. Cs. Varga István: Tanújelek. írások N é m e t h Lászlóról. Magvető, 1987. 304 old. Délszláv néprajz 8. Szerk.: Kiss Mária. T a n k ö n y v k i a d ó , 1987.220 old. D u d a r , 1937. Szociológiai munkafüzetek. Szerk.: Lengyel András és Simon János. Országos K ö z m ű v e lődési K ö z p o n t , Bp. 1986. 220 old. A két világháború k ö z ö t t m ű k ö d ö t t Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma egyik legfontosabb faluk u t a t ó táborának tanulságaira építve 1983-ban is szerveztek kutatótábort a faluban. A kötet tartalma: Tóth János: Bevezető; Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása; Tomori Viola: D u d a r , egy kicsi d u n á n t ú l i falu; D u d a r — A magyar bélügyminisztériumnak küldött hivatalos jelentése teljes, szöveghű fordítása; Buday György levele a f a l u k u t a t ó k h o z ; Reitzer Béla: Szerkezeti változások a magyar paraszttársadalomban; Kerék Mihály: A m a g y a r agrárreform problémái; Viski Károly: Település és szerkezettípusok; Bartók Béla: Magyar parasztzene; Veres Sándor népdalgyűjtése; Tomori Viola: D u d a r i n a p o k ; Reitzer Béla: Híradás D u d a r r ó l ; Oláh Lilian: Mit látott F a r q u h o r s o n Sándor, a lond o n i Szociológiai Intézet igazgatója a b a k o n y i magyar faluban; Móricz Virág: Angol és német falukutat ó k a Bakonyban; Eckert Irma: T h u r n w a l d Richard, a világhírű szociológus Kalocsán. D u n a k a n y a r . A K ö z é p - D u n a v i d é k i I n t é z ő Bizottság Tájékoztatója, 1986/3. 104 old. A tartalomból: Dr. Uzsoki András: Első királyn é n k , Gizella n y o m á b a n , Körmendi Zsuzsa: A m u zsika otthona Szentendrén, Zajovits Ferenc: A z esz-

tergomi várhegy és a tanítóképző főiskola, Gábriel Tibor: T ö r t é n e l m i konferencia Esztergomban a magyarországi felszabadító h á b o r ú k r ó l , dr. Hrenkó Pál: Egy régi kiadvány üzenetei, Deák András: A D u n a első m o n o g r á f i á j a , Gábriel Tibor: Gazdaságpolitikai küzdelmek a r e f o r m k o r b a n III. (A váci vasút előzményei), Skerletz Iván: Árvízjelek D u n a b o g d á n y b a n , Csáky Károly: A hős Szondi és Drégelyvár végső pusztulása, Zajovits Ferenc: Esztergom, Szent Tamás-hegy: megújuló műemlék, Cséfalvai Pál: A z esztergomi vízivárosi plébániatemplom, Papp Rezső: Karcsú Antal Arzén, Vác történetírója, L. Kecskés András: A szentendrei Musica A n t i q u a rendezvényekről, Rédey Pál: Európa-hírű t o r n y o k a Csepelszigeten. Ef-lapok. Kiadja a KISZ KB EFTT. Bp., 1987/2—3. 56 old. A t a r t a l o m b ó l : A reform esélyei, A KISZ-ben a helyzet r o m l o t t , Zsubori Ervin: N e m z e t t u d a t ? N e m zettudatlanság? Beszélgetés B ö h m Antal szociológussal, Németh Zsolt: A magyar kisebbségekről, Tóth Károly: Bíbó István és Kelet-Európa, Róna Szabó Kálmán: A történész, mint eretnek (a r o m á n — magyar történészvitáról). Erdélyi János: Úti levelek, n a p l ó k , Válogatta, szerkesztette és a bevezető t a n u l m á n y t írta: T. Erdélyi Ilona. Madách., Bratislava, 1985. 520 old. Ferenci Tibor: Az ipari szövetkezeti mozgalom negyven éve. 1945—1985. Kiadja az O K I S Z L a b o r , 1986. 74 old. Fitz Jenő: Tác, G o r s i u m , Herculia. Tájak—Korok— Múzeumok kiskönyvtára, 267. Bp., 1986. 16 old. Gabnai Gábor—Zsiday Csaba: A Székesfehérvári A g r o k e r Vállalat h u s z o n ö t éve. Kiadja a vállalat, 1986. 64 old. Halasi Téka, 6. Kiadja a Városi Tanács V. B. művelődési osztálya, 1987. 40 old. Szabó Károly: A T h u r y József-emléktábla átadásakor, dr. Szabó Miklósné: Kiskunhalas és a főgimnázium a századfordulón, Vásáry István: T h u r y József (1861—1906); T h u r y József irodalmi munkássága. H a n g a y Zoltán: Erdély választott fejedelme — R á kóczi Z s i g m o n d . Zrínyi, 1987. 240 old. A fejedelmi Rákóczi-ház megalapítója atyjának életét idézi fel, aki az ismeretlenségből jőve kiváló képességei révén felküzdötte magát a XVI. századi arisztokrácia legfelső köreibe. H á r o m évtized. Kiadja a T I T Megyei Szervezete. Salgótarján, 1986. 163 old. Gordos János: H á r o m évtized, Praznovszky Mihály: A z ötvenes évek N ó g r á d b a n , Bandur Károly: A pártélet fejlődése N ó g r á d megyében, 1953—1957, Molnár Pál: A gazdasági konszolidáció első e r e d m é nyei az iparban és a mezőgazdaságban, Balázs Miklós: Szerkezet és irányítási változások a megye iparában, Fekete Nándor: A megyei szövetkezeti ipar, a lakossági szolgáltatás fejlődése, helyzete, Romasz Adolf: N ó g r á d megye három évtizedes településhálózati

fejlesztése, Szabó Gyula: N ó g r á d megye i n f r a s t r u k t rurális fejlesztésének eredményei és feszültségei, 1956—1986, Füzesi István: A közművelődés fejlődésének néhány kérdése, Csongrády Béla: G o n d o l a t o k a művészetpolitikáról, a művészi alkotó- és nevelőm u n k á r ó l , Horváth János: Polgári eljárási j o g u n k 30 éves fejlődése, Fekete László: Ismeretterjesztés, közéleti aktivitás. Hercegh Géza: M a g y a r o r s z á g külpolitikája 896— 1919. Kossuth, 1987. 380 old. Írások Pusztaszerről. Kiadja a C s o n g r á d Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya. Szeged, é. n. 34 g old. Juhász Antal: Előszó, Györffy György: Pusztaszer, Trogmayer Ottó: Ásatások Pusztaszeren, Katona József: Puszta szer, Horváth Ferenc: H o n f o g l a l á s k o r i faluból k ö z é p k o r i m e z ő v á r o s , Ady Endre: Vadászat Pusztaszer körül, Zombori István: A Pallavicini uradalom, Tömörkény István: H á n y ó d ó kincsek, Juhász Gyula: A szeri pusztán, Féja Géza: Sövényháza, a maradandóság, Juhász Antal: Majori cselédsorsok, Ú j honfoglalás Pusztaszeren, Sz. Lukács Imre: A f ö l d o s z t ó k , Erdei Ferenc: Pusztaszer, Hantos Mihály: A pusztaszeri N e m z e t i Emlékpark. Kapuvári képeskönyv. Irta és szerkesztette dr. Faragó Sándor. 1983. 80 old. Keresztury D e z s ő : „ C s a k hangköre m á s " . Arany János 1857—1882. Szépirodalmi, 1987. 656 old. „Ez a k ö n y v egy A r a n y r ó l írt pályakép m á s o d i k fele" — olvashatjuk a k ö n y v előszavában, mely két évtized késéssel követi Keresztury D e z s ő A r a n y Jánosról elkezdett m o n o g r á f i á j á n a k „S mi v a g y o k én . . ." címmel megjelent első kötetét. Kerényi Ferenc: N e m z e t i Színház. D o k u m e n t u m o k . C o r v i n a , 1987. 32 old. és 12 fakszimile. A szerző összeállításában és magyarázataival a színház tervrajzát, az alapító d o k u m e n t u m o t , a színészek szerződéseit, bérletnyomtatványokat, a megnyitó színlapját és egyéb k o r d o k u m e n t u m o k a t tartalmaz. Megjelent a N e m z e t i Színház alapításának 150. évfordulójára. Kolosi Tamás: Tagolt társadalom. G o n d o l a t , 1987. 385 old. Struktúra, rétegződés, egyenlőtlenség M a g y a r o r szágon. K o r o m Mihály: A m a g y a r fegyverszünet: 1945. január 20. Négy évtized. K o s s u t h , 1987. 216 old. Elsősorban a hitlerista koalícióból való m a g y a r kilépés érlelödésének s z e m p o n t j á b ó l elemzi M a g y a r ország katonapolitikai helyzetének alakulását 1943 végétől 1944 végéig. Kresz Mária: A csákvári fazekasság. A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 1. Szerk.: Demeter Zsófia. Székesfehérvár, 1987. 87 old. Lackner László: Zalaegerszeg. Magyar városok. noráma, 1987. 150 old.

Pa-

Lackovits Emőke—Lukács László: A vásárok és az

árucsere néprajza a K ö z é p - D u n á n t ú l o n . Az István Király M ú z e u m Közleményei D / 1 7 7 . Székesfehérvár, 1987. 40 old. ( N é m e t nyelven is.) A lélek tápanyagai. T a n u l m á n y o k N é m e t h Lászlóról. Szerk.: Bakonyi István és Horváth Júlia. Az István Király Múzeum Közleményei B/36. Kiadja a Fejér Megyei Múzeumegyesület. Székesfehérvár, 1987. 95 old. Domokos Mátyás: A székesfehérvári N é m e t h László-emlékülés elé, Kocsis Rózsa: A Télemakhosztól az Irgalomig, Bakonyi István: Mester és tanítványa — az utolsó kísérlet egyik fejezete, Grezsa Ferenc: A N é m e t h - r e g é n y genezise, Fűzi László: A korszerűség • vállalása. Kultúrkritika és kiútkeresés N é m e t h László gondolkodásában (1930—1932), Sándor Iván: Tengerszem a század térképén, Vekerdi László: A Debreceni Kátétól a H a most lennék fiatalig, Monostori Imre: N é m e t h László szociáldemokrata megítélése a 40-es évek első felében, Hölvényi György: N é m e t h László és Szilas, Cs. Varga István: „A részvét, a tapintat s az ízlés égtájai". Lükő G á b o r : A magyar lélek formái. Pannónia Könyvek. Kiadja a Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1987. (Az 1942-es kiadás reprintje.) A fő fejezetek: A magyar jelképrendszer (Szél, T ű z , Víz, H a l , Madár, Ló, Szántás, vetés, aratás, szénagyűjtés, Falevél, fa és ága, G y ü m ö l c s , Virág, Evés, ivás, k ú t , edények), A m a g y a r térszemlélet (Képzőművészet, Építőművészet), A magyar időszemlélet, A magyar népi teknika, Jegyzet a második kiadáshoz, Dr. Selmeczi László: A k ö n y v margójára. Madách N a p t á r , 1987. Madách Kiadó, Bratislava, 1987. 270 old. A t a r t a l o m b ó l : Péter Imre: B o d r o g k ö z munkásmozgalmi hagyományaiból, Balassa István: Bodrogköz mondavilágából, Dr. Pomichal Richárd: Vadvízország emlékei (Csallóköz), Kövesdi Károly: Sodródó falevelek (a gömöri Melléte faluról), Vörösmarty Géza: Liszt Ferenc n y o m á b a n , Dénes György: Arany János Karlsbadban. Magyar Károly: Budapest, Budavári Középkori királyi palota. Tájak—Korok—Múzeumok kiskönyvtáraid. Bp., 1986. 16 old. Magyarpolány. Szerk.: Ebele Ferenc. Kiadja a községi tanács, 1987. 47 old. A magyar történelem nagy alakjai 1. írta és összeállította: dr. Dömyei László és dr. Kővágó Sarolta. Kiadja a R e f l e k t o r Kiadó, Bp., 1987. 36 old. A rendkívül szép kivitelű, most induló sorozat a következő személyiségekkel foglalkozik: Árpád fejedelem, I. István, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, A n o n y m u s , IV. Béla, Kézai Simon és Károly Róbert. A magyar történelem nagy alakjai 2. írta és összeállította: dr. Dörnyei László és dr. Kővágó Sarolta. Kiadja a R e f l e k t o r Kiadó, Bp., 1987. 32 old. A sorozat m á s o d i k kötete a k ö v e t k e z ő személyiségekkel foglalkozik: N a g y Lajos, Kálti M á r k , Kolozsvári Tamás, Budai N a g y Antal, H u n y a d i János,

H u n y a d i Mátyás, Vitéz János, J a n u s Kinizsi Pál, H e s s András, Ráskai Lea. II. Endre aranybullája. Gondolkodó előszót és a jegyzeteket írta: Szigethy tő, 1987. 62 old.

Pannonius,

irodalom fejlődése), Magunk keresése (Szociográfia és útirajz), Kitekintés, írói kislexikon.

Magyarok. A z Gábor. Magve-

Pusztai László: Zebegény, Plébániatemplom. Tájak—Korok—Múzeumok kiskönyvtára, 245. Bp., 1986. 16 old.

N a g y D e z s ő : Magyar m u n k á s f o l k l ó r . 1987. 265 old.

Gondolat,

N a g y László: A z erős fekete bég — N á d a s d y Ferenc. Zrínyi, 1987. 250 old. A X V I . század második felének talán leghíresebb magyar hadvezére, a töröktől rettegett Nádasdy Ferenc érdekes, fordulatos útján követi végig. A N e m z e t i Színház 150 éve. S z e r k K e r é n y i F e r e n c . G o n d o l a t , 1987. 424 old. A z ország legjelentősebb állami színháza 1987. augusztus 22-én ünnepelte fennállásának 150. é v f o r dulóját. A k ö n y v felidézi a színház múltjának f ő b b törekvéseit, művészi eredményeit. N é m e t h József: Műemléki túra Göcsejben. Tájak— Korok—Múzeumok kiskönyvtára, 253. Bp., 1986. 16 old. Ö c s ö d története d o k u m e n t u m o k b a n 1715—1960. G y ű j t ö t t e , bevezető t a n u l m á n n y a l és jegyzetekkel ellátta Szabó Ferenc. Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. Szolnok, 1987.166 old. Molnár Bálint: Előszó, Tájékoztató forráskiadványunk használatához, Ö c s ö d történetének vázlata, 79 dokumentum a település történetéből. Palotai Krónika. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési H á z honismereti körének lapja. 1987. április. 14. old. (Soksz.) Bazsó Dénes: Kelemen László sírjának megtalálása, Komoly Pál: A Csanádpalotai Takarékpénztár Részvénytársaság, Bazsó Dénes: A csanádpalotai t á j h á z , Asztalos P. Kálmán: Csanádpalota nevezetesebb évei: 1918—1922., Pánczél Józsefné: Gyermekjátékok, m o n d ó k á k , Pánczél Józsefné: Jelenünk krónikája. Palotai Krónika. A csanádpalotai Kelemen László Művelődési H á z honismereti körének lapja. 1987. június. 14 old. (Soksz.) Bazsó Dénes: Kelemen László irodalmi m u n k á s s á ga, Komoly Pál: A csanádpalotai zsidók deportálása, Asztalos P. Kálmán: Csanádpalota nevezetesebb évei (19?3—1927.), Asztalos P. Kálmán: Jelenünk k r ó n i kája. D r . P a p p Gézáné: Dél-Pest és környéke a k ö z é p k o r ban. Pesterzsébeti múzeum füzetei 2. 1983. 55 old. P o m o g á t s Béla: Jelenidó az erdélyi magyar irodal o m b a n . Gyorsuló idő. Magvető, 1987. 266 old. H a g y o m á n y o k és e l ő z m é n y e k . A felszabadulás után, Nemzetiségi önismeret, A számvetés k ö l t é s z e t ? (Az idős költónemzedék), A z emlékezés jegyében (Az idős elbeszélő n e m z e d é k ) , A költészet szabadságharca (A derékhad költői), Valóság és példázat (A d e r é k h a d írói), A Forrás költői, A Forrás elbeszélői, Az E c h n i n o x írói köre, Játék és történelem (A d r á m a -

Ráduly János: M i k o r a szolgának telik esztendeje. A kibédi gazdai szolgák életéből. Kriterion, Bukarest, 1987. 292. old. Vallomások a szolgasorsról, Berecki Lajos: Már három napja ettük a fuszujkát, Dósa János: Tizennégyen lettünk testvérek, Dósa László: C s a k a ruháér s az ételér d o g o z t a m , Dósa Sándor: A m u n k á b a vótam erősen kihasználva, Ferenczi Károly: A z istállóba háltam, Fülöp Imre: Biza télen dideregtem, Hajducsi János: Ú g y kellett vágjam a rendet, m i n t a gazdám, Hajducsi Viktor: G a z d á m é k nem vótak jó cselédtartók, Lukácsi András: Még nyóc éves se vótam, s szógáltam, Madaras Sándor: M o s t o h a apám vót, Orbán D. Balázs: Engem ártatlanul ü t ö t t e k meg, Orbán János: A macskának t ö b b becsülete van, mint a szógának, Orbán Sz. Lajos: Sötéttől sötétig vót a munka, Orbán Samu: Minden ujjam likas vót, vérzett, Péterfi János: A z ószerről vettek nekem ruhát, Sándor Lajos: Elment a pénz, amit megszógáltam, Sándor Sándor: Kihasználták az e m b e r t , Seprődi József: Keserűen néztem Kibéd felé, Szilveszterimre: Minden testvérem szógált, Szilveszter Pál: Kellett hajtsam m a g a m o t , Helynévjegyzék, Tájszójegyzék. Reitzer Béla válogatott írásai I—II. Szerkesztette és a bevezetőt írta: Lengyel András: Kiadja az Országos Közművelődési K ö z p o n t , Bp., 1986. 150 + 158 old. Egy útkereső szociológus a két világháború között — Vázlat Reitzer Béláról, A szociográfia módszertani problémája, Mi a szociográfia, Szabó Z o l t á n : A tardi helyzet, Parasztkérdés és szociográfia, Erdei Ferenc: F u t ó h o m o k , Szociográfia és parasztkérdés — O r t u tay G y u l a ú j könyveihez, Szerkezeti változások a magyar paraszttársadalomban, H í r a d á s Dudarról, Ezer m u n k á s a szabad idejéről, A m u n k a p i a c helyzete a munkaközvetítés reformja előtt, A munkaközvetítés ügye, A családi nevelés elméletének helye a marxizmus rendszerében, Reitzer Béla leveleiből, Reitzer Béla írásai, írások Reitzer Béláról. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1987/2. Kiadja a Megyei Lapkiadó Vállalat. Nyíregyháza, 1987. 133—252. old. A t a r t a l o m b ó l : Hajdú Bertalanné—Hajnal Béla: A gazdaságilag elmaradott térségek jellemzői és fejlesztésének lehetősége Szabolcs-Szatmár megyében, László Béla: Szatmár, Hajdán János: Mátészalka első vasútja, Farkas József: Kézimalmok Szatmárban, Nyáki Károly: „A milotai Isten-válság", Koroknay Gyula: L ó n y a y András kallói kapitány, Bene János: „Tisztválasztáskori kihágások", K. S.: N e m e s pásztorok Szatmárban. 100 éves N a g y k a n i z s a város szakmunkásképző iskolája, 1886—1986. Szerk.: Jászberényi László. Kiadja az iskola. Nagykanizsa, 1986. 116 old. K ö s z ö n t ő , dr. Gadanecz Béla: A névadó Polai

János, Jászberényi László: A s z a k m u n k á s k é p z ő iskola története, Kovács József: Visszaemlékezés: N é meth János tanító, az iskola igazgatója, Tóth László: Intézetünk szerepe Nagykanizsa gazdasági életében, Kovács Gergely: A szakmunkásképzés jelene és jövője N a g y k a n i z s á n . Szentkirályi F r i g y e s : N e g y v e n év m u n d é r b a n . Élmények és gondolatok. Zrínyi, 1987. 255 old. Az emlékirat szerzője a H o r t h y - h a d s e r e g tisztikarából került a néphadsereg tisztikarába. Szilágyi F e r e n c : Körösi Csorna Sándor élete n y o m á ban. G o n d o l a t , 1987. 320 old. Szőke M á t y á s : Visegrád, Fellegvár. Tájak—Korok— Múzeumok kiskönyvtára, 250. Bp., 1986. 16 old. Szőke M á t y á s : Visegrád, ispánsági k ö z p o n t . Tájak— Korok—Múzeumok kiskönyvtára 244. Bp., 1986. 16 old. S z ü l ő f ö l d ü n k r e e m l é k e z ü n k . (Volt bezdániak az 1940 előtti Bezdánról.) Magánkiadás. Bp., 1984. 158 old. és 74 kép. Bezdán helytörténete a legrégibb időktől 1940-ig, Közoktatás, Földműves lakosság, F ö l d m u n k á s o k , A hajós néprétegről és a hajózásról, A z iparosság, A kereskedők, A z a m a t ő r színjátszás, A nemzetiségek összefonódása és egyetértése, Egészségügy, A tanult népréteg kialakulása, növekedése, tevékenysége, A község néprajzi képe, Sportélet, Bezdán tájai, növény- és állatvilága, Zenei élet, Szépirodalmi emlékek. T A T A B a r á t i K ö r é n e k T á j é k o z t a t ó j a IX. Tata, 1987. 221 old. Az ügyvezető elnökség beszámolója az elmúlt közgyűlés óta végzett m u n k á r ó l , Kiss István: így láttam Magyary Zoltánt, Hartmann Ottóné—Vései Árpád: Számok és adatok Tata és k ö r n y é k e szocialista nagyüzemi mezőgazdaságának kialakulásáról és fejlődéséről, Ortutay András: D u n a s z e n t m i k l ó s története, Körmendi Géza—Söttő Olivér: Sportegyesületek és sportélet Tata-Tóvárosban (1910—1985), Droppa Sámuel-—Haraszti Mihály: A d a t o k a tatai kertvárosi házhelyosztás történetéhez, Stróbel Árpád: Jászai Mari és Tata, Tafferner Antal: Tata nyelvének eredetéről. Tidrenczel S á n d o r : Bajcsy-Zsilinszky E n d r e és politikai pátriája. Kiadja a Móricz Z s i g m o n d Megyei és Városi K ö n y v t á r , Nyíregyháza, 1986. 272 old. T a n u l m á n y és 90 d o k u m e n t u m . D r . T ó t h E n d r e : Ásatások Alsóhetényben, 1981— 1986. Dombóvári krónika III. Kiadja a Városi Művelődési K ö z p o n t és Könyvtár, D o m b ó v á r , 1986. 24 old. Az alsóhetényi római erőd és temető rövid bemutatása. V a j k a i A u r é l : Szentgál. Egy bakonyi falu folklórja. Akadémiai, 1987. 328 old.

A Bakony szélén fekvő egykori nemesi község társadalmát, a társadalomban élő szokásokat, hiedelmeket, a szellemi kultúra egyéb jelenségeit, emberi kapcsolatait m u t a t j a be. A v á n d o r s z í n é s z e t t ő l a N e m z e t i S z í n h á z i g . MagyarLevelestár. Szépirodalmi, 1987. 387 old. A kötet 137 levele 1790-től 1837-ig, a Pesti Magyar Színház, későbbi nevén N e m z e t i Színház megnyitásáig vonultatja föl a d o k u m e n t u m o k a t . V á r k o n y i Ágnes, R . : Magyarország visszafoglalása, 1683—1699. T a n k ö n y v k i a d ó , 1987. 185 old. V e s z p r é m m e g y e i h o n i s m e r e t i t a n u l m á n y o k , X. Kiadja a H N F Veszprém Megyei Bizottsága, a Veszprém Megye Tanács VB Művelődési O s z t á l y a és a T I T Veszprém Megyei Szervezete. Veszprém, 1984. 165 old. (Német nyelvű összefoglalókkal.) A Veszprém m e g y e nemzetiségeinek néprajzi kutatása témában 1982-ben tartott tanácskozás anyaga. S. Lackovits Emőke: Veszprém megye nemzetiségeinek történeti és néprajzi kutatása, Koppányi István: A városlődi németek lakodalmi szokásai, Kiss Albertné: A lakáskultúra változása N é m e t b á n y á n a s z á z a d f o r dulótól napjainkig, Ebele Ferenc: A magyarpolányi németek szakrális hagyományai, Hadnagy László: A d a t o k a nagyszombati tűzszentelés egy laikus szokásához a b a k o n y i német nemzetiségi falvakban, Lukács László: Kakasütés a dunántúli nemzetiségeknél, Gelencsér József: A z alsószentmártoni sokácok szerepe a táji m u n k a m e g o s z t á s b a n és interetnikus kapcsolataik, S. Lackovits Emőke: A Veszprém megyei német nemzetiség viseletkutatásának problémái és jellemzői, Hudi József: Népnevelés és nemzetiség Veszprém megyében 1848 előtt, Schőnwald Mária: Karácsonyi g y e r m e k j á t é k o k T ó t v á z s o n y b a n : C r i s t kindl-spiel, Földing Antal—Stankovits József: Bakonyszentiván község múltja, Hadnagy László: A halotti készület és a halotti szokások Ö s k ű n , S. Lackovits Emőke: A városlődi N o e - h á z , Kerecsényi Edit: Elnöki beszámoló a Városlődön 1982. o k t ó b e r 29-én tartott nemzetiségi napról, Tóth Dezső: Bibliográfia a kéziratos honismereti, helytörténeti m ű vekről, VIII.

W i n k l e r G á b o r : S o p r o n , Evangélikus t e m p l o m . Tájak—Korok—Múzeumok kiskönyvtára, 248. Bp., 1986. 16 old.

Z a c h a r József: Franciaország marsallja — Bercsényi László. Zrínyi, 1987. 270 old. Bercsényi László Rákóczi korában szerezte meg politikai és katonai képzettségének alapjait, m a j d ö n k é n t vállalt hazájában, XIV. és XV. Lajos Franciaországában lett a francia huszárság megszervezője, és az örökösödési h á b o r ú b a n nagy ívű katonai pályát f u t o t t be. Z a l a . Magyarország megyéi, összeállította: Máté. Kossuth, 1987. 168 old.

Molnár

Z e m p l é n i h i s t ó r i á k I. A honfoglalástól 1848-ig. összeállította: Högye István. Történelmi Füzetek. A T I T Történelmi Választmányának és B o r s o d - A b a ú j Zemplén Megye Levéltárának közös kiadványa. Bp., Miskolc, 1986.282 old. 110 válogatott d o k u m e n t u m a jelzett időszakból a Történelembarátok Körei részére, kiegészítve szómagyarázatokkal, hely- és névmutatóval.

Z r í n y i Miklósról készült angol életrajz 1664-ből. Zrínyi-könyvtár. Zrínyi, 1987. 470 old. 1664-ben egv O . C . m o n o g r a m ú szerző ajánlásával kisalakú mű jelent meg L o n d o n b a n Zrínyi Miklósról. Ezzel a különlegesen értékes d o k u m e n t u m m a l ismerk e d h e t n e k meg most az olvasók hasonmás szövegben és magyar fordításban.

Honismereti rejtvényverseny Az V. számú rejtvény helyes megfejtése 1. A bemutatott képen úgy ül a m e n y a s s z o n y , mint aki teljesen felkészült rá, h o g y a h a g y o m á n y o s lakodalom főszereplője legyen. A szokásrend értelmében a z o n b a n majd csak a lakodalmi étkezéshez lehet és szabad leülnie. (A képhez kapcsolható szólást keresve k é r d e z h e t j ü k : mikor is ül le a menyasszony? Ingyen nem — m o n d h a t j u k tréfásan, emlékezve a menyasszonytáncnak a népi együttesek bemutatóiból is ismert színes mozzanatára, a m i k o r a licitáló vőfély, a menyasszony fáradását látva, már nem azt kiáltja: Eladó a menyasszony, hanem azt, hogy Száz forintért leül a menyasszony.) T o v á b b keresve az ideillót, e s z ü n k b e juthatnak a házassági szokások k e z d ő mozzanatai, a m e n y a s s z o n n y á tételt kinyilvánító „jegy"-ek, jegyajándék o k : a jegykendő, a jegying, a jegygyűrű. S ekkor felvillanhat előttünk a bizonyára m é g sok helyt élő tréfás színezetű szólás: itt ülök jegybe(n), gyűrúbe(n) — azaz (ahogy az Értelmező Szótárban is olvasható) teljesen felkészülve, türelmetlenül várakozva. 2. A zöldvásár szó a D u n a — T i s z a - k ö z é r ő l más vidékeinkre (pl. a Sárrétre) is eljutott betyárdalunk alábbi változatában szerepel: „Zavaros a Tisza, nem akar higgadni, I Az a híres Bogár Imre átal akar menni. / Átal akar menni, lovat akar lopni, / Kecskeméti ződvásárban pénzt akar csinálni." A lopott jószágról természetesen nem volt a b e t y á r o k birtokában a legális adásvételhez szükséges bizonylat, ún. passzus. Ezért az ilyeneket a vásárterek közelében található eldugottabb helyeken, ún. zöldvásárban, orgazdáknak adták el. Szűcs Sándor nagybecsű gyűjtéseiből ismerjük, h o g y — kedvenc jelzőjével — a „nagyidejű" emberek H a j d ú - B i h a r b a n és a Nagykunságban is tudtak a zöldvásárok hajdani színhelyeiről. Debrecen alatt a Tócósér egyik b o z ó t o s kanyarulatában, Püspökladány alatt az Álomzugban, Karcag és az Ágota csárda k ö z ö t t pedig a Tolvajos nevű nádas helyen b o n y o l ó d t a k le ilyen törvénytelen ügyletek. [Ld. Szűcs Sándor jegyzeteit Bencze Lászlóné: A ládányi torony tetejébe . . . H o r t o b á g y i és sárréti népdalok (Püspökladány, 1974) c. kiadványához.] 3. Az idézett daltöredék („Feketegyűrű a sátor, / Kibe Borsos Sándor táncol") valóságos népismereti rejtvénv, tájszómagyarázó, népszokásismeretet firtató vetélkedőbe illó találóskérdés. Sejthető, hogy a benne szereplő név betyáré. Borsos Sándor valóban az utolsó jászsági betyár volt, de van a dalnak más névhez kapcsolódó változata is. D e kik szoktak sátorban táncolni, s hogyan lehet a sátor egyúttal g y ú r ű ? A megfejtés nyitja a feketegyűrű szó, amely növénynév, egy bokorféle, a tatár juhar (Acer tataricum) népi neve. A lakodalmas ház udvarán is szoktak ugyanis sátrat csinálni, hogy a házban el nem férő násznépnek elegendő helye legyen az étkezéshez, táncoláshoz, s ennek favázát lombos ágakkal, alkalmanként feketegyűrűvel is befedték. Itt a z o n b a n inkább egy másik sátorféléről, a vásárok rögtönzött kocsmáiról, lacikonyháiról van szó, melyekből egyes nevezetes vásárokon többet is felállíthattak. Itt zajlott, italozás és muzsikaszó mellett a vásárban összetalálkozó pásztorok v i r t u s k o d ó mulatozása is. Nagy Czirok László (1883—1970), a Sebestyén Gyula Emlékérem első kitüntetettje, a kiváló önkéntes g y ű j t ő b ő l lett halasi m ú z e u m i g a z g a t ó írja egyik pályamunkájában, h o g y a kiskunsági vásári kocsmasátrakban a d u h a j mulatozás szinte felemelte a sátrak tetejét. A vásári kocsmák körüli táncolás — s egyúttal a magyar népi tánc pompás jellemzését — színes képét ismerhetjük meg Arany János Lacikonyha c. költeményéből is. S h o g y ezek a kocsmasátrak a vásárokon „ i n k o g n i t ó b a n " megjelenő b e t y á r o k mulatozásának is alkalmas színterei voltak, a n é p h a g y o m á n y t jól ismerő Jókai A k i k kétszer halnak meg c. regényéből (II. kötet 2. és 4. fejezet) is m e g t u d h a t j u k . Itt éppen egy, a vásári lacikonyhában mulatozó betyárnak jut jelentós szerep a regény fordulatai k ö z ö t t . M E G J E G Y Z É S : A rejtvényfejtés hasznos mellékterméke lenne, ha önkéntes g y ű j t ő i n k felkutatnák, mely vidékeinken használatos a jegyben gyűrűben szólás, s mire emlékeznek még az idős emberek a különféle „jegy"ek egykori helyi szerepéről. Szerencsés gyűjtők, levéltári b ú v á r k o d ó k a zöldvásám vonatkozó további adatokat is felkutathatnak még. Arany és Jókai említett alkotásai a honismereti szakköri összejöveteleken jól felhasználhatók a régi népélet megismertetésére, a gyűjtési kedv fokozására. Ld. ehhez még: Morvay Péter: Néprajzi kaláka. H o n i s m e r e t 1987. 3. sz. melléklet.

A VI. számú honismereti rejtvény

Megfejtendő kérdések: 1. H o l áll a fővárosban egy M á t y á s - m o n d á t ábrázoló szobor? — Melyik klasszikus költőnk verse szól ugyanerről? A megfejtés a költő neve és a vers címe. — A pontszámot bármelyik alkérdés megválaszolásával meg lehet szerezni. P o n t é r t é k : 5 2. Neves költőink mely verseiben fordul elő a villamos szó? A megfejtés a költemény szerzője és címe. Pontérték: 10 3. A közölt képen ábrázolt jelenet melyik jeles k ö l t ő n k e t ihlette meg? A megfejtés egy vers szerzője és címe. P o n t é r t é k : 15 A rejtvény megfejtését 1988. január 15-ig kérjük — lehetőleg levelezőlapon — beküldeni a Lapkiadó Vállalat Népfront Lapok Főosztálya, Budapest, Naspolya u. 25. 115.5 címre. A címzés fölé írják oda: H O N I S M E R E T I R E J T V É N Y . Összeállította: Morvay Péter

A honismereti rejtvényverseny negyedik fordulójára beérkezett helyes megfejtések közül a k ö v e t k e z ő k nyertek k ö n y v j u t a l m a t : Németh Imre Lébény, Hegedűs József Újkígyós, Papp Andrea Budapest, Szarvas László Tura, Lehoczky Mária Budapest, Hegedűs Hajnalka Újkígyós. A könyveket postán küldjük el.

A PESTERZSÉBETI N É P I K O L L É G I U M I M O Z G A L O M emlékére rendezett ünnepségre került sor 1987. o k t ó b e r 3-án, a Bp. X X . ker. Tanács V, B.; a H N F XX. ker. Bizottsága, a KISZ X X . ker. Bizottsága, a Pesterzsébeti M ú z e u m és a Misztótfalusi Kis Miklós N é p i Kollégium tagjainak rendezésében. Ennek keretében Doviczin János tanácselnök-helyettes emléktáblát avatott a T ö r ö k Flóris u. 77. számú épületben. A z ünnepi emlékülésen dr. Szarka József Kollégiumi nevelés — helyi társadalom, dr. Rácz Dezső pedig Társadalmi haladás — '47—'87 címmel tartott előadást. A Pesterzsébeti M ú z e u m b a n megnyitották a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) és a nemzetközi önkéntes ifjúsági brigádmozgalom című kiállítást.

A XIII. században alapított Szent Miklós-kolostor Várban (Török László felvétele)

falán lévő dombormű

a Budai

GYŰJTÉSI ÚTMUTATÓ A szőlőhegyek és szőlőskertek hagyományos igazgatása és rendje; a szőlőhegyi élet szokásai A szőlő birtoklásához a feudalizmus évszázadai alatt különlegesen kedvező jogok fűződtek, függetlenül attól, hogy a szőlősgazda örökös jobbágy, városi polgár vagy éppen nemesember volt-e. E n n e k o k a abban rejlik, hogy a szőlő megmunkálásához mindenkor igen sok és gondos kézi m u n k a e r ő r e volt szükség. A különleges jogállás együttjárt azzal, hogy a szőlőskertek nemcsak földrajzilag, fizikailag különültek el a többi művelési ág területétől, hanem jogi-igazgatási kérdésekben is messzemenő önállóságot élveztek. A feudalizmus utolsó százötven esztendejét tekintve a szőlőhegyek és szőlőskertek igazgatásának a következő — tájilag is jellemző — f o r m á i körvonalazódtak a néprajzi irodalomban: 1. A D u n á n t ú l o n , ahol a kisparcellás paraszti birtoklás volt a jellemző hosszú évszázadokon keresztül, a szőlőhegyek a szőlősgazdák a u t o n ó m közösségének irányítása alatt álltak. A szőlőbirtokosok vagyon- és jogvédelmére, a szőlők művelésére, sőt a szőlőhegyen való viselkedés n o r m á i r a nézve is — írásos formában rögzített — rendszabályaik voltak. Ezek az a u t o n ó m közösségek a „hegybéli helység"-ek, vagyis hegyközségek voltak, írott rendszabályaik pedig a hegytörvények vagy artikulusok. A dunántúli szőlőhegybéli „ h e l y s é g ' - e k h e z igen hasonló kertségi szervezetekkel és azok szabályzataival találkozunk az Alföld némely vidékein is, elsősorban a Tiszántúlon. 2. Észak-Magyarországon, ahol a földesúri birtoklás túlsúlyban volt a paraszti birtoklással szemben, általában hiányzott az önkormányzati szervezet. A szőlőhegyek életét földesúri rendtartások szabályozták — többnyire a földesúr érdekeinek megfelelően. 3. Az önkormányzattal rendelkező mezővárosokban és szabad királyi városokban a szőlőhegyek irányítása a tanács hatáskörébe tartozott. A magistrátus saját hatáskörében, szabadon alkotta meg az irányításuk alatt álló szőlőhegyek életét szabályozó statútumokat. Valemennyi f o n t o s a b b kérdésben a város bírája, illetve tanácsa d ö n t ö t t . K é z e n f e k v ő n e k látszana, hogy a szőlőbirtokokra vonatkozó feudális jogviszonyok törvényes felszámolása után (1868) a feudális körülmények között létrejött termelői közösségek és automatikusan megszűntek volna. Ezzel szemben a valóságban az történt, hogy a kis közösségek nemcsak spontán m ó d o n tovább éltek, h a n e m a X I X . század második felében — a szőlő- és borkultúra nagy válságának i d ő s z a k á b a n : d e k o n j u n k t ú r a , filoxéravész stb. — mint a termelés érdekeit előmozdító, konstruált agrárközösségek születtek újjá. Mi több, a X I X — X X . század fordulóján a hegyközség intézménye a szőlőfelújításokat támogató kormányprogram egyik eszközévé is lett. A hegyközségek szervezéséről szóló első hazai törvény (1894: 12. tc.) új korszakot nyitott a szőlőhegyi közösségek történetében. E z t a törvényt a két világháború között (1929-ben és 1938-ban) még ú j a b b a k követték. Végül hivatalosan (több más testülettel együtt) 1949ben, törvényerejű rendelettel oszlatták fel őket. A hegyközségek mindennapi élete, működése sem a feudalizmus időszakára nézve, sem az a z ó t a eltelt, mintegy száz esztendő vonatkozásában nem eléggé ismert. Pedig mint a falusi közösségekben hosszú évszázadokon át fennállt formája, jelentős hatást gyakorolt a szőlőműveléssel foglalkozó rétegek életformájára, magatartására és mindennapi tevékenységére. Azokon a tájakon, ahol az a u t o n ó m szőlőhegyi közösségeknek régi hagyományai voltak, az új törvények alapján (1894 és 1938 között) újjászervezett hegyközségek gyakran csak formálisan a l k a l m a z k o d t a k a hivatalosan előírt szervezett f o r m á k h o z és működési gyakorlatokhoz. A szőlőhegyi élet m i n d e n n a p j a i b a n viszont t o v á b b r a is a régi hagyományokat követték és mentettek át szinte napjainkig. Más volt a helyzet azokon a vidékeken, ahol k o r á b b a n mintegy felülről kiadott rendtartások vagy statutumok szabályozták a szőlőhegyek rendjét. E területek egy részén — elsősorban a jó bort termő, kedvező értékesítési lehetőségekkel rendelkező borvidékeken — a törvény szellemének megfelelő, szabad társuláson alapuló, erős, termelői érdekközösségek jöttek létre. Ismét más területeken viszont, a n n a k ellenére, hogy a bortermelés az egyik alapvető vagy éppen a legfőbb jövedelmi f o r r á s volt, a hegyközség intézménye mégsem vert gyökeret. Bár 1929-től rendeletileg tették kötelezővé megalakításukat, működésük mindvégig formális m a r a d t . E történelmi hagyományokon alapuló táji különbségek tekinH o n i s m e r e t . 1987. 1. szám.

tétében a szakkutatók előtt még igen sok homályos részkérdés van. Gyűjtési ú t m u t a t ó n k célja egyfelől éppen az, hogy segítségül hívja a téma iránt é r d e k l ő d ő társadalmi gyűjtőket a paraszti emlékanyagban még elérhető hagyományok felkutatására. Ezzel a m u n k á v a l elősegíthetik a t u d o m á n y által felvetett kérdések megválaszolását. Másfelől fel kívánjuk hívni vele a nem szakkutatók figyelmét arra, hogy a szőlőhegyi közösségek hagyományainak feltárása — a tisztán t u d o m á n y o s célokon túl — milyen sok hasznos tanulságot rejteget mai társadalmunk számára is, mégpedig éppen az olyannyira problematikus kis közösségek életében és működésében ható törvényszerűségek megismerése tekintetében.

Az útmutató kérdéseit igyekeztünk olyan tágan megfogalmazni, hogy használható legyen mind a d u n á n t ú l i , mind az észak-magyarországi, mind p e d i g az alföldi területeken. E n n e k következtében — az érintett tájú eltérések miatt — a gyűjtők munkájuk során tapasztalhatják m a j d , hogy egyik-másik kérdés az ő kutatóközpontjukon jelentéktelennek, vagy éppen értelmetlennek fog hatni. Az ilyen esetekben — alapos tájékozódás u t á n — adott megbízható, nemleges válaszok éppolyan értékesek lehetnek, mint a részletes pozitív válaszok, mivel ezek is hozzájárulhatnak a táji jellegzetességeknek az eddigieknél pontosabb feltérképezéséhez. A beszélgetések során a kérdésnek sem az ú t m u t a t ó b a n olvasható f o r m á j á h o z , sem azok sorrendjéhez nem szükséges mereven ragaszkodni. Az viszont kívánatos, hogy a gyűjtés során minden kérdésre választ kapjunk. A gyűjtő — ha az számára könnyebbséget jelent — használhatja az útmutatót k é r d ő í v k é n t is, sorra kérdezve a megadott pontokat, vagy lazábban kötve, a beszélgetés v e z é r f o n a l a k é n t . E z e n k ö z b e n pedig fény derülne számos új, a kérdőívben n e m szereplő s z e m p o n t r a vagy résztémára, melynek irányában é r d e m e s a gyűjtést kiterjeszteni. Ú t m u t a t ó n k három fő tematikus részből áll. Természetesen az ideális az, ha a gyűjtők mind a három részt feldolgozzák, de pályázni lehet egy vagy két rész bőségesebb feldolgozásával is. Első lépésként, lehetőleg még a gyűjtés megkezdése előtt tájékozódjunk arról, hogy élnek-e még a községben vagy a szőlőhegyen olyan emberek, akik egykor valamilyen tisztséget viseltek a hegyközségi szervezetben. Pl. hegybíró, elnök, választmányi tag, jegyző stb. Célszerű a gyűjtőmunkát velük elkezdeni. (A náluk esetleg még fellelhető hegyközségi iratanyag, f é n y k é p e k , jegyzőkönyvek, pecsét stb. csatolható a pályamunkához. Ez csak növeli a n n a k értékét!) Javasoljuk azonban egyúttal a z t is a gyűjtőknek, hogy ha sikerült is felkutatni egy, vagy szerencsés esetben t ö b b , egykori hegyközségi tisztségviselőt, az ő kikérdezésük mellett beszélgessenek el n é h á n y tisztséget nem viselt szőlősgazdával is. Ilymódon ugyanis több nézőpontból ismerhetik meg a hegyközség szerepét, jelentőségét. N e felejtsük el, hogy hazánkban a hegyközségeket 1949-ben hivatalosan feloszlatták. Feltétlenül tanácsos tehát a gyűjtőmunka eredményességének é r d e k é b e n legalább 60 éves, vagy e n n é l idősebb személyeket, elsősorban férfiakat választani beszélgetőpartnerül, hiszen ők a z o k , akik még tevékeny résztvevői lehettek a szőlőhegyi közösségeknek. Természetesen az asszonyokat sem kell kirekeszteni a beszélgetőtársak közül. Egyrészt v a n n a k kérdéskörök (pl. búcsú, asszonyfarsang stb.), a m i k e t valószínűleg ők t u d n a k hitelesebben elm o n d a n i . Másrészt lehetnek érdeklődő, „ f é r f i d o l g o k r a " is odafigyelő, jó emlékezetű idős asszonyok, akik családi emlékeket őrizhetnek pl. egykori jeles hegybírákról, emlékezetes szőlőhegyi eseményekről stb. Feltétlenül ügyeljünk arra is, hogy a d a t k ö z l ő i n k olyan családokból származzanak, akik legalább két-három generáción keresztül szőlőbirtokosok voltak, vagy ha m a g u k n a k esetleg nem is volt szőlejük, de kapásként, napszámosként szőlőmunkával keresték kenyerüket. Fontos, hogy minden kérdést több, különböző vagyoni rétegbe tartozó személytől megkérdezzünk. Tekintettel arra, hogy a hegyközségekről szóló első hazai törvény csaknem száz esztendeje látott napvilágot adatközlőink személyes tapasztalatai az ország jelentős részén csakis az intézmény törvényes szabályozásának időszakára v o n a t k o z h a t n a k . E n n e k ellenére szükséges, hogy elmondásuk alapján ne csak a kifejezetten ,,néprajzi"-nak látszó hagyományanyagot jegyezzük fel, h a n e m pontosan rögzítsük emlékeiket mind a szervezet felépítésére, mind pedig anr.ak működésére v o n a t k o z ó a n . Szerencsés esetekben a k a d h a t u n k olyan jó emlékezetű, hagyományőrző adatközlőkre is, akik szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből korábbi időszakra vonatkozó emlékanyagot is őriznek. H a úgy érezzük, hogy ilyen beszélgetőtársra a k a d t u n k , a k k o r ne az évszámokkal próbáljuk elhatárolni a felidézett jelenségeket egymástól, h a n e m relatív időmeghatározáshoz folyamodjunk. Célszerű pl. a kérdéseket úgy feltenni, hogy az említett jelenség vagy szokás pl. a filoxéravész előtt volt-e gyakorlatban, vagy az I. világháború u t á n stb. Az útmutató kérdéseit általánosított f o r m á b a n fogalmaztuk. Általánosított válaszokat azonban csak a k kor a d j u n k , ha több, eltérő vagyoni helyzetű és társadalmi állású adatközlő elbeszélésből valóban egyértelmű helyzet bontakozik ki. Ahol ezt nem érezzük bizonyítottnak, ott feltétlenül jelezzük az alternatívákat. Igen hasznos és nagyban emeli a pályázat értékét, ha a szőlőhegy igazgatásának, a szőlőhegyi életnek egyegy jellemző mozzanatát — az általánosító válaszok mellett vagy akár helyett is — az adatközlők által elm o n d o t t konkrét történet szószerinti leírásával világosítjuk meg. Ezeknél a példáknál feltétlenül utaljunk az idézett beszélgetőtárs személyére. Adatközlőinkről ne felejtsünk el a dolgozat végén jegyzéket adni. Ebben személyi adataikon kívül t ű n tessük fel azt is, hogy ők meguk, vagy közeli hozzátartozójuk, viselt-e valamely tisztséget a hegyközségi szervezetben és utaljunk a családnak a két világháború közötti vagyoni helyzetére is. A vizsgált szőlőhegy (szőlőskert) f o n t o s a b b a d a t a i : 1. N e v e ? Közigazgatásilag mely település határába t a r t o z i k ? 2. Mikor keletkezett a szőlőhegy (szőlőskert)? (Ha pontos adatot nem t u d u n k , a k k o r is rögzítsük az adatközlők által becsült korát.)

5. Ki gondozta, kinek a költségén tatarozták stb. az 1—4. p o n t b a n említett szakrális (vallási) építményeket? 6. A szakrális objektumokról mellékeljünk fényképet, s ha van lehetőségünk, akkor a szőlőhegyi búcsú, k ö r m e n e t stb. néhány mozzanatáról is. Igen jó, ha régi fényképfelvételt vagy annak reprodukcióját mód u n k van csatolni a dolgozathoz. 7. Mely napokon volt tilos dolgozni a szőlőhegyen (pl. szombaton délután, szombaton egész nap, vasárnap stb.) és miért? Volt-e a szőlőhegynek (szőlőskertnek) f o g a d o t t ünnepe? 8. L a k t a k - e ideiglenesen (sürgető nyári m u n k á k idején, tavasztól őszig idős emberek stb.) szőlősgazdák a szőlőben? Hogyan éltek o t t , a m u n k á n kívül mivel töltötték az idejüket? 9. Voltak-e állandó lakosai szőlőhegynek (szőlőskertnek) ? K i k ? Pl. csak csőszök és kapások vagy napszámosok, szőlősgazdák is? A kint lakosoknak volt-e a lakóépületük körül veteményes k e r t j ü k , szántóföldjük, kaszálójuk stb.? T a r t o t t a k - e , t a r t h a t t a k - e állatokat? A szőlőhegyi ház mellett volt-e a faluban vagy városban is lakásuk? 10. Számon tartották-e a ,,szőlőszomszédság"-ot? Volt-e ennek jelentősége a szőlőhegyen kívüli életben? 11. H a voltak a szőlőhegyen bortároló építmények, szokásban volt-e a „pinceszerre" járni? Milyen gyakorisággal? Pl. minden v a s á r n a p vagy csak bizonyos jeles n a p o k o n , mint névnap, Szilveszter napján stb.? Szokásban volt-e a közös „ b o r k ó s t o l á s " ? M i k o r kezdték el és m e d d i g kellett ezt befejezni? (Pl. Szent Márton napjától Pálfordulásáig.) 12. H o g y a n , kikből szerveződött egy-egy pincéző társaság? Pl. rokoni, baráti, szomszédsági csoportok voltak vagy inkább öregek, középkorú házasemberek, legények jártak együtt? Asszonyok részt vehettek-e a pincézésben? Muzsikáltak-e a pinceszerezés alkalmával? H a igen, kik és milyen h a n g s z e r e n ? Mit ettek ilyenkor? Főztek-e m a g u k n a k vagy hazulról v i t t e k hideget? Mit? Szokás volt-e forralt fort i n n i ? Hogyan készítették, mivel f ű s z e r e z t é k ? Volt-e valami r e n d j e a n n a k , hogy mettől meddig tartott a mulatozás? (Pl. kora délutántól esti harangszóig.) Jó emlékezetű adatközlők segítségével próbáljunk meg különbséget tenni az „igen régi" (pl. első világháború előtti) pinceszerezések és a két háború közötti szokás tekintetében. H a ma is élő jelenségről v a n szó, a k k o r természetesen azt is jellemezzük! 13. E m l é k e z n e k - e arra, hogy az asszonyok k ü l ö n mulatságot t a r t o t t a k a szőlőhegyi p i n c é k n é l ? H a igen, mikor volt ennek az ideje? K i k vettek rajta részt? Hogyan szervezték meg, mit ettek-ittak, hogyan mulattak? F é r f i a k részt vehettek-e ilyen asszonymulatságon? Él-e még ez a szokás? Ha igen, írjuk le mai formáját is! H a nem, mikor és miért szúnt meg? 14. Szokás volt-e a nyitott pinceajtó előtt e l m e n ő idegent behívni egy-egy pohár b o r r a ? Illett-e az ilyen meghívást visszautasítani? 15. Szokás volt-e „ r é g e n " , hogy szőlőzsendüléskor lányok mentek fel csoportosan a hegyre szőlőt őrizni? írjuk le részletesen a szokást: mikor, hogyan, milyen csoportokban m e n t e k fel a hegyre? H o g y a n töltötték ott az időt? Volt-e velük egy-egy idősebb asszony stb. Hogyan nevezték ezt a szokást? M i k o r szűnt meg?

Ajánlott irodalom:

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I — I I . Bp. 1977. — Belényesy Márta: Adatok a régi hegyközségek történetéhez. Néprajzi Közlemények 1958. ( I I I ) 1—2. 274—296. old. — Csizmadia A n d o r : A falusi közösségek szervezete és m ű k ö d é s e Magyarországon 1848 és 1944 között. I n : T a n u l m á n y o k a falusi közösségekről. Pécs 1977. — D a n k ó Imre: A d a l é k o k a debreceni kertségek életéhez. A D e b r e c e n i Déri Múzeum É v k ö n y v e , 1974. D e b r e c e n 1975. 371—386. old. — Erdei Ferenc—Pataki Ernő: T e r m e l ő szervezetek a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésében. Agrártörténeti Szemle. 1957—1959. — Feyér Piroska: Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Bp. 1970. 2 7 9 — 2 8 5 . old. — Jankó János: A Balaton melléki lakosság néprajza. Bp. 1902. 273—283. old. — Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a X V I I — X I X . századból, összeállította és a bevezető tanulmányt írta: Égető Melinda. Bp. 1985. — Varga Gyula: Az érmelléki szőlőkultúra. Bihari Dolgozatok 3. Berettyóújfalu 1967. 4 4 — 5 7 . old. — Vásárhelyi Zoltán: A szőlőhegy birtoklása és rendje. Néprajzi Közlemények 1961/VI/l. 9 4 — 1 0 6 . old. — Wellmann Imre: Szőlősgazdák közösségei a jobbágyvilágban. História 1983/2. Égető Melinda

berek is) olyan ügyekben is, amelyek nem voltak kapcsolatosak a szőlővel, a szőlőheggyel, illetve a hegybíró h a t á s k ö r é n kívül estek? 13. M i volt a célja, értelme a hegyközség (kertgazdaság, kertség) létének századunk első felében? A szőlősgazdák visszaemlékezései szerint betöltötte-e feladatát? 14. E m l é k e z n e k - e a m e g k é r d e z e t t e k arra, hogy a hegyközség fennállása során történt-e valami szervezeti vagy funkcionális (újjáalakulás) a hegyközség életében, m ű k ö d é s é b e n ? H a igen, mikor t ö r t é n t és miben állt e z ? 15. M i k o r és hogyan szűnt meg a hegyközség (kertgazdaság)? A hivatalos megszűnés után kik és hogyan látták el azokat a f e l a d a t o k a t , amelyeket korábban a hegyközség vállalt fel? II. A szőlőhegy r e n d j e 1. H o g y a n nevezték általában a szőlővel beültetett összefüggő földterületeket? (Pl. szőlőhegy, szőlőskert, szőlő stb.) 2. Régebbi időben körül volt-e kerítve a szőlőhegy (szőlőskert)? H o g y a n , mivel? (Pl. á r o k , élősövény stb. í r j u k le részletesen a kerítés elkészítésének módját.) Mi volt a kerítés neve? (Pl. gyepű, árok, gám, gát stb.) K i n e k a kötelessége volt a kerítés (és az utak) építése, gondozása? Ki, mikor ellenőrizte a munka elvégzését és milyen szankciókat alkalmaztak a kötelességüket megszegőkkel szemben. 3. H á n y kapu volt a szőlőhegyen? Ezek hogy helyezkedtek el? ( E kérdés megválaszolásánál legyünk tekintettel a gyalogos és szekeres közlekedésre is!) 4. H o g y a n nevezték a szőlőhegy kerítésén belüli fő közlekedési utakat és hogyan a gyalogutakat? Hogyan helyezkedtek el a szőlőparcellák az u t a k h o z viszonyítva? (Pl. szabályos dűlőkbe rendezve, rendszertelen összevisszaságban stb.) Vezetett-e m i n d e n parcellához s z e k é r ú t ? H a nem, a k k o r hogyan oldották meg a szőlő, must, trágya, venyige stb. szállítását? 5. V o l t a k - e a szőlőhegyen: a. pincék, p r é s h á z a k ? Hogyan n e v e z t é k őket? (Pl. pince, hajlék stb.) Hogyan helyezkedtek el? (Pl. utcasorszerűen, össze-vissza stb ) ; b. c s ő s z k u n y h ó k ? ; c. k a p á s h á z a k ? ; d. lakóházak ? 6. Szabadon járt—kelt-e m i n d e n k i a szőlőhegyen egész éven á t ? 7. Szabad volt-e a szőlőhegyen (gyepűn, kerítésen belül) állatokat legeltetni? H a igen, milyen állatokat, mikor és hol? (Pl. kijelölt helyen, csak szüret u t á n stb.) Mit tett a csősz a szőlőhegyen tilosban talált jószággal? 8. Mi volt a büntetésük a z o k n a k , akik véletlenül vagy szánt s z á n d é k k a l kárt okoztak szomszédjuknak vagy m á s hegybéli g a z d á n a k ? (Pl. ha valaki szekérrel áthajtott más szőlőtőkéi között? Elszabadult marhái, lovai letaposták, letördelték, lelegelték v a l a k i n e k a szőlőjét? H a valaki nyitva felejtette a hegy (kert) kaput stb.) 9. Ki ítélkezett a szőlőhegyen (szőlőskertben) gyümölcslopáson vagy más tolvajságon kapott személyek felett? H o g y a n büntették m e g a tolvajt? Ki felelt azért a kártételért, lopásért, amit gyermek vagy valamelyik szőlősgazda cselédje követett el? 10. Szokásban volt-e régen a szüret egyszerre kezdése? H a igen, ki állapította meg a szüret kezdetének napját? Mi módon értesítették erről a szőlősgazdákat? Mi volt a büntetése a n n a k , aki előbb kezdte a szüretet a kihirdetett napnál? M i k o r szűnt meg a szüret egyszerre kezdésének gyakorlása és miért? 11. Felszólította-e a hegybíró (kertgazda, kertbíró) a hanyagul művelt szőlő gazdáját a jobb művelésre? A parlagon (műveletlenül) hagyott szőlőt joga volt-e másnak müvelésbe vennie? Szabad volt-e a szőlőhegyen található üres földből, gyepföldből egy-egy darabot szőlőtelepítésre felfogni? Szabad volt-e a szőlőhegyen bárkinek is kiirtani a szőlőjét és pl. g a b o n á t vagy más növényt termeszteni a helyén? 12. H o g y a n igazították el, ha határvita t á m a d t két (szomszédos) szőlősgazda között? 13. Szőlőeladás esetén volt-e elővásárlási joga a r o k o n o k n a k , s z o m s z é d o k n a k ? Ismerik-e szőlőbirtok eladásával kapcsolatosan a „ b é v a l l á s " , „ f e l v a l l á s " kifejezést? Mit jelentett ez? Hol, milyen áldomást szoktak inni szőlőeladás a l k a l m á v a l ? Az eladó vagy a vevő fizette e z t ? 14. E g y e n l ő arányban örökölték-e a szőlőbirtokot szüleik után a leány- és f i ú g y e r m e k e k ? Eladás vagy öröklés esetén különbséget tettek-e a vásárolt („szerzett") és ö r ö k l ö t t („ősi") szőlőbirtok között? 15. V o l t a k - e közös gyümölcsfák a szőlőhegyen? Pl. utak mellett, hegységház körül stb. H a egy gyümölcsf á n a k a termő ága átnyúlt a szomszéd gazda parcellája fölé, ki s z e d h e t t e le az ágról, illetve fel a földről a lehulló gyümölcsöt? Ki és hogyan tett igazságot, ha emiatt vita t á m a d t közöttük? III. A szőlőhegyi élet szokásai 1. Volt-e a szőlőhegynek (szőlőskertnek) védőszentje? H a igen, volt-e szobra a szőlőhegyen? Ki és mikor állította ezt? Feldíszítették-e a szobrot bizonyos a l k a l m a k k o r ? T a r t o t t a k - e búcsút, misét, körmenetet a védőszent nevenapján? ( í r j u k le részletesen e n a p eseményeit!) Milyen más helyi szokás, profán hagyomány stb. fűződött még a védőszent a l a k j á h o z ? 2. H a nem volt védőszent (pl. protestáns helyeken), milyen egyházi ünnepek k e r e t é b e n könyörögtek a hívek a jó termésért, illetve adtak hálát ugyanezért? 3. Voltak-e a szőlőhegyen (szőlőskertben): a. útszéli keresztek? b. kápolna? Ki és mikor állítatta ezeket? M i k o r tartottak e z e k h e z fűződő búcsút, körmenetet? 4. Volt-e a szőlőhegyen (szőlőskertben) h a r a n g ? Ki és mikor állíttatta ezt? H a r a n g o z t a k - e jégverés, zivatar ellen? Kinek a kötelessége volt a h a r a n g o z á s ?

3. Jelenleg is teljes egészében szőlőhegyként (zártkertként) funkcionál, vagy némely részeit már más célokra f o r d í t o t t á k ? 4. Hozzávetőleg mekkora volt a szőlőhegy (szőlőskert) legnagyobb kiterjedése idején és mikor volt ez? (A területet katasztrális h o l d b a n vagy hektárban adjuk meg.) Körülbelül hány szőlősgazda birtokolta ezt a területet? (Ha lehetséges mellékeljünk térképvázlatot — akár saját készítésűt is — , melyből kitetszik a szőlőhegy, szőlőskert hozzávetőleges alakja, beosztása és a fontosabb objektumok (pl. k a p u k , keresztek, kápolna, pincesor stb.) elhelyezkedése. 5. Más falu- vagy városbeliek birtokolnak-e a vizsgált szőlőhegyen (szőlőskertben) szőlőterületet? H a igen, soroljuk fel az érintett települések nevét .és azt is, hogy kb. milyen arányban birtokolnak. Tudakoljuk meg azt is, hogy ez régi hagyomány-e vagy csak az utóbbi egy-két évtizedben n ö v e k e d e t t meg a külső birtokosok száma. 6. Idősebb, jó emlékezetű adatközlőktől é r d e k l ő d j ü n k afelől, hogy nem ismernek-e valamiféle mesét, mondát vagy akár valóságos történetet is a szőlőhegy keletkezésével, n e v é n e k eredetével, múltjával kapcsolatosan. I. A szőlőhegyek (szőlőskertek) hagyományos igazgatása. 1. Létezett-e az elmúlt 8 0 — 1 0 0 év során a határbeli szőlőhegy (szőlőskert) szőlősgazdáinak valamiféle szervezett közössége? H o g y a n nevezték ezt a helyi szóhasználatban? (Pl hegység, helység, kertség, kertgazdaság, hegyközség stb.) Emlékezet szerint mikor alakult ez m e g ? 2. Milyen tisztségviselőkből, hány tagból állt a hegyközség (kertgazdaság) vezetősége (pl. hegybíró, hegymester, kertbíró, k e r t g a z d a , esküdtek ( h á n y ? ) , jegyző stb. ) és kinek mi volt a f e l a d a t a ? 3. H o g y a n történt a személyek jelölése a különböző posztokra? Ki javasolta őket? Mi volt a döntőbb szempont a választásnál: a rátermettség vagy a vagyoni helyzet? (Mindegyiket, de ezt a kérdést különösen célszerű több, különböző vagyoni rétegbe t a r t o z ó szőlősgazdától, sőt egykori napszámosoktól és csőszöktől is megkérdezni!) Volt-e beleszólása régen a földesúrnak vagy valamely hatóságnak (pl. községi vagy városi tanács) abba, hogy kit választanak helybírónak, e s k ü d t n e k stb. H a igen, mikor és hogyan érvényesítette vétójogát? (Pl. előzetes kijelölés, utólagos megerősítés stb.) H a más (vagy több) falubelieknek is volt szőlejük a szőlőhegyen (szőlőskertben), hogyan osztoztak a tisztségeken? 4. M i k o r és hogyan t ö r t é n t a választás? Jelen kellett-e lenni a szőlősgazdák bizonyos százalékának? Volt-e titkos szavazás vagy közfelkiáltással, kézfeltartással stb. s z a v a z t a k ? A megválasztott tisztségviselők tettek-e e s k ü t ? (Ha lehetséges, szerezzük meg, írjuk le szó szerint az eskü szövegét.) M e n n y i időre szólt a választott személyek megbízatása? Milyen javadalmazásban részesültek m u n k á j u k é r t ? (Soroljuk fel egyenként, hogy ki mennyi készpénzt, mennyi és milyen természetbeni juttatást kapott, ki fizette ezt meg nekik és m i k o r ? ) 5. H á n y csősz (kerülő, hegymester) volt a szőlőhegyen (szőlőskertben)? Ki és mikor f o g a d t a ő k e t ? Miből állt a csőszbér? Ki és mikor szedte ezt be a gazdáktól? Fogadtak-e az állandó csőszök mellé külön „érési p á s z t o r " - o k a t ? Ha igen, mikor, hányat, mi volt a feladatuk és miből állt a b é r ü k ? 6. Volt-e a hegyközségnek (kertségnek) l á d á j a ? Ha igen, mit t a r t o t t a k benne? Ki őrizte, kinek volt joga felnyitni és milyen a l k a l m a k k o r ? 7. V o l t a k - e a hegyközségnek (kertségnek) artikulusai, törvényei? ( H a igen, lehetőség szerint szerezzük meg szövegét, vagy legalább másoljuk le szószerint és mellékeljük a pályázathoz!) Szokás volt-e évente egyszer vagy többször (mikor?) az artikulusokat felolvasni a szőlősgazdák gyülekezete előtt? H a igen, mikor? H a olyan ember vásárolt szőlőt a hegyen (kertben), akinek a d d i g meg nem volt ott birtoka, „hitet tett"-e, hogy a hegy (kertség) törvényeit megtartja? H a igen, hogyan t ö r t é n t ez? 8. Hányszor tartott évente gyűlést a hegyközség (kertség)? írjuk le ezek pontos d á t u m á t vagy megközelítő időpontját, esetleges nevét. Hogyan nevezték a szőlősgazdák gyülekezetét? (Pl. hegyi gyűlés, közgyűlés stb.) Hogyan nevezték a szőlősgazdák összességét? (Pl. hegynépe, hegység, helység, kertgazdaság, kertség stb.) 9. Milyen napokon (pl. szombat, vasárnap) és milyen napszakban (pl. délelőtt, délután, istentisztelet előtt, után stb.) tartották a gyűléseket? Hogyan értesítette a hegyközség (kertgazdaság) vezetősége a szőlősgazdákat a gyűlés napjáról? Kötelező volt-e a szőlősgazdák számára a gyűléseken való részvétel? Hol jöttek össze a gyűlésekre a szőlősgazdák? (Pl. a szőlőhegyen (szőlőskertben), a szabad ég alatt, a hegybíró (kertbíró) házánál, volt külön helységház és ott stb.) Részt vettek-e, részt vehettek-e asszonyok is a hegyi (kertgazdasági) gyűléseken? Vezettek-e jegyzőkönyvet a gyűléseken hozott döntésekről? 10. Melyek voltak azok a kérdések, ügyek, amelyeket mindig az egész hegyközség (kertgazdaság) színe előtt t á r g y a l t a k ? Lehetett-e fellebbezni a hegybíróság (kertbiróság) döntése ellen? Tartott-e a hegyi (kertgazdasági) elöljáróság külön gyűléseket, amelyeken csak a vezetők vettek részt? Milyen kérdésekben d ö n t h e t e t t a vezetőség a közös gyűlés megkérdezése nélkül? 11. Milyen ügyekben és m e k k o r a bírságot volt joga kiróni a hegybírónak ( k e r t g a z d á n a k ) ? Kik végezték a kárbecsléseket és hogyan történt ez? B ü n t e t t é k - e a szőlőhegyen (szőlőskertben) k á r o m k o d ó k a t , verekedőket? Volt-e, és ha igen mi, a büntetése a n n a k aki semmibe vette a hegybíró (kertbíró), illetve a hegyközség (kertség) a k a r a t á t ? 12. Megtiszteltetés volt-e a hegybiróság (kertbíróság) vagy inkább terhes megbízatásnak számított? A hegybíró (kertbíró) tagja volt-e egyúttal a falubeli elöljáróságnak is vagy sem? Kikérték-e a hegybíró (kertbíró) véleményét (szőlősgazdák vagy esetleg rajtuk kívül más, szőlővel nem rendelkező falubeli em-

I

II I II I II I II I II I II I II I I

Hétfalusi

szőttes,

Tatrang

(Komlósi

Elöd

rajza)

PÁLYÁZAT A népfronttörténeti pályázat értékelése1 A n é p f r o n t t ö r t é n e t i pályázatot a Hazafias N é p f r o n t Országos Tanácsa és a Magyar T ö r t é n e l m i Társulat h i r d e t t e meg 1984-ben, hogy segítséget kapjon a népfrontmozgalom teljes történetét feldolgozó munkálatokhoz. A pályázat célul t ű z t e ki a népfrontmozgalom történetének feltárását az 1930-as évektől napjainkig, a különböző n é p f r o n t jellegű szervezetek antifasiszta, háborúellenes, d e m o k r a t i k u s megmozdulásainak, majd a szocializmus építéséért kifejtett politikai és társadalmi tevékenységének a megrajzolását. Az immár fél évszázados hazai n é p f r o n t m o z g a l o m n a k gazdag szakirodalma van, de mégsem t e k i n t h e t ő minden részletében feltártnak, és a történetírás még nem tette asztalra az egész népfrontmozgalom történetét felölelő nagy szintézist. E n n e k az átfogó vállalkozásnak a megalapozásához kívántak hozzájárulni a meghirdető intézmények a pályázattal. S nem utolsósorban természetesen azt célozta a pályázat, hogy a népfront múltjából feltáruló történelmi tapasztalatok és tanulságok f o k o z o t t a b b a n hasznosíthatók legyenek a magyar társadalom és a politikai intézményrendszer előtt álló feladatok megoldásában. A pályázat sikeres volt, bár nem átütő sikerű, ö s s z e s e n 34 pályamű érkezett be. Talán nem m a r a d t elég ideje m i n d e n pályázónak m u n k á j a befejezésére. E r r e utal, hogy miután a História című folyóiratban is megjelent — sajnos késve, 1985 közepén — a pályázati felhívás, t ö b b tucat olyan é r d e k l ő d ő kért pályázati útmutatót, akinek a műve végül is nem érkezett be. Tekintve, hogy a pályázat mennyiségileg is, minőségileg is elmarad az előzetes várakozástól, a bírálóbizottság nem ítélte oda a felhívásban m e g h i r d e t e t t öszszes díjat. A beküldött művek e g y h a r m a d a minősíthető egyértelműen színvonalas m u n k á n a k , egynegyede szintén értékes dolgozat, de szakmai szempontból több kívánnivalót hagy maga után, s a többi pályamű is hasznos m u n k a , találhatók b e n n ü k a további kutatások során felhasználható adatok, tények, leírások, de a feldolgozás módját és a szakszerűséget illetően komoly kifogások emelhetők velük szemben, sőt olyan dol! gozat is a k a d t , amelynek t é m á j a nem illeszthető be a pályázat meghirdetett tematikájába és ezért nem volt minősíthető. Több esetben pedig a pályamű csak jóindulattal sorolható a pályázatba, mert a szerző lényegében lakóhelye általános politikai történetéről, vagy pl. a helyi agrárfejlődésről írt, formálisan vagy alig kapcsolva azt össze magának a n é p f r o n t n a k helyi történetével. A témafelfogás bizonytalanságai arról tan ú s k o d n a k , hogy a pályázati útmutató nem jutott el minden pályázó kezébe, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták tanácsait, szempontjait. A n é p f r o n t m o z g a l o m t ö r t é n e t é n e k minden szakaszáról születtek hasznos művek. S ha nem is annyira az elemző, mint inkább a leíró jelleg a domináló, az össztermés t ü k r é b e n világosabbak lettek a népfrontmozgalom történetének f o n t o s a b b állomásai, összetevői, a hozzá sorolható kezdeményezések, megmozdulások, tevékenységének egész tartalma. Olyan a n y a g gyűlt össze, amely a további kutatások értékes forrásává válhat. 7 pályamű meríti témáját teljesen vagy részben a felszabadulás előtti évekből, 25 a felszabadulást követő korszakból úgy, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front időszaka és a Hazafias N é p f r o n t évtizedei között lényegében nincs számszerű különbség. Földrajzi szempontból 5 mű országos feldolgozás, 25 helyi, illetve regionális témát tárgyal. Ez a megoszlás megfelel a történeti pályázatok ama szokásos vonásának, hogy a helytörténeti m u n k á k uralják a mezőnyt, sőt ez most fokozottabban érvényesült. Műfajilag változatos képet mutat a pályázat: a dolgozatok fele monografikus, illetve főleg tanulmány jellegű. A többi visszaemlékezés, d o k u m e n t u m g y ű j t e m é n y , továbbá feldolgozás és a d o k u m e n t á c i ó kombinációja, krónika. A t a n u l m á n y o k mellett különösen f o n t o s a viszonylag jelentős számú visszaemlékezés, mert ezek olyan ismereteket is közölnek, amelyekről nincsenek vagy alig v a n n a k korabeli írásos források, s úgy t u d j á k érzékeltetni a politikai atmoszférát, nyomon követni a politikai eseményeket, gyakorlatot, ahogy az egykori résztvevőkön, szemtanúkon kívül mások képtelenek lennének. Ezért különösen örvendetes, hogy a pályázók közül viszonylag jelentős a z o k n a k az aránya, akik korábban hosszú időn át a népfrontmozgalomban t e v é k e n y k e d t e k , és a mozgalom iránti elkötelezettségüktől vezettetve rögzítették emlékeiket, hogy megosszák tapasztalataikat, ismereteiket az utánuk következő generációkkal.

1

Az eredményhirdetésre 1986. o k t ó b e r 3-án került sor. A pályázatokat Sipos Levente értékelte, a dijakat J u h á s z Róbert adta át.

A pályaművek elbírálása a Magyar Történelmi Társulat pályázatainál hagyományos gyakorlat szerint történt. Először minden dolgozatot szaklektor véleményezett írásban. A lektori vélemények előre megadott szempontok alapján készültek az egységesebb megítélés elősegítésére. Ez úton szeretnék köszönetet m o n d a n i a lektoroknak é r t é k e s , lelkiismeretes, nélkülözhetetlen segítségükért. A lektoráltatás után kapcsolódott be a m u n k á b a a bírálóbizottság, amelynek tagjai: juhász Róbert, a Hazafias N é p f r o n t Országos T a n á c s á n a k osztályvezetője, a bírálóbizottság elnöke, Kanyar József, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója, az Országos Honismereti Bizottság elnöke, Pintér István, az M S Z M P Párttörténeti Intézetének tudományos tanácsadója, Sipos Levente, a Magyar Történelmi Társulat titkára, a bírálóbizottság titkára, Szikossy Ferenc, a Magyar Munkásmozgalmi M ú z e u m főigazgatója, az Országos Honismereti Bizottság alelnöke volt. A zsűri tagjai m e g k a p t á k az összes lektori véleményt és az azok alapján kiválasztott legsikerültebb pályamüvek mindegyikét két-két bírálóbizottsági tag újravéleményezte. A megítélés döntő s z e m p o n t j a természetesen a művek szakmai színvonala volt és az, hogy mennyi újat tart a l m a z n a k . A pályázati felhívással összhangban műfajilag két csoportra osztotta a zsűri a p á l y a m u n k á k a t : m o n o g r a f i k u s , tanulmány jellegű feldolgozásokra, valamint a forrásjellegű memoárokra, dokumentumgyűjt e m é n y e k r e . A bírálóbizottság az egyetértés Szellemében dolgozva úgy döntött, hogy a feldolgozások kategóriájában az I. díjat nem ítéli oda; mert a színvonalas, jól sikerült művek közül egyiket sem értékelte k i e m e l k e d ő n e k . U g y a n a k k o r a II. díjak összegét felemelte. A visszaemlékezések, forrásgyűjtemények kategóriájában talált olyan m ü v e t , amely eleget tesz az I. díjra aspiráló művekkel szemben támasztott fokozott igényeknek. A bírálóbizottság konszenzussal a következőképpen döntött a pályadíjakról: A feldolgozások k a t e g ó r i á j á b a n II. dijat k a p t a k : (7500 Ft) Papp Zoltán: A vásárhelyi pusztától a „Cseresnyés"-kollégiumig. N é p f r o n t - k e z d e m é n y e z é s e k Hódmezővásárhelyen (1935—1944). — Salamon Konrád: N é p f r o n t o s törekvések a népi mozgalomban. 1938— 1944. — Dr. Tamasi Mihály : A parasztság társadalmi és politikai szerepe a Magyar N e m z e t i Függetlenségi F r o n t b a n (1944—1949). III. d í j a t (3000 Ft) k a p t a k : Dr. Vancza János: A d a l é k o k a H a z a f i a s N é p f r o n t m o z g a l o m történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. — Dr. Varró Tiborné: Az M S Z M P népfrontpolitikája és a Hazafias N é p f r o n t újjászerveződése 1956—1958 között. — Sárközi Sándor: Szabadságharcosok a n é p f r o n t m o z g a l o m b a n . A visszaemlékezések, f o r r á s g y ű j t e m é n y e k k a t e g ó r i á j á b a n : I. d í j a t (5000 Ft) k a p o t t : Nagy Sándorné: A n é p f r o n t e s z m e „ s z ü l ö t t e " és munkása vagyok. II. d í j a t (4000 Ft) k a p o t t : Csurgat Horváth József—dr. Erdős Ferenc—Sárkány Ferenc: Nemzeti Bizottságok Fejér megyében 1945—1949. Földigénylő Bizottságok Fejér megyében 1945—1947. A Magyar Függetlenségi N é p f r o n t Fejér megyei Bizottságai 1949. III. d í j a t (3000 Ft) k a p o t t : Nagy István—Giday Kálmán: Nagy István életútja. — Vörös József: Ahogy az idő eljár. B r o n z - p l a k e t t elismerésben részesültek a következő p á l y a m ű v e k : Angalét Sándor: Beregsurány község társadalmi fejlődése (1945—1985) — N . Bodnár Károly: A H a z a f i a s N é p f r o n t története Taktaszadán — Dalányi József: Balatonalmádi és öble olvasmányos helytörténete — Fekete József: Végeztem 600! (Katonaságom, hadifogságom története) — Dr. Hetényi István: A népfrontpolitika története. D u n a p e n t e l e — D u n a ú j v á r o s . — Jeli József: A pécsi népfrontmozgalomról — Katona Sándor: A H a z a f i a s N é p f r o n t m o z galom története Csongrád megyében — László Péter: A Magyar Függetlenségi N é p f r o n t Tolna megyében 1949. — Maruzs János: Pétervásári járási H a z a f i a s N é p f r o n t titkári emlékeim — Dr. Pásztor József : Tiszaladány kapcsolata az irodalmi élettel (1939—1984) — Ruszoly Barnabás: A Bagaméri Nemzeti Bizottság t ö r t é n e t e (1945—1948) — Sárközi Sándor: A Szent-Györgyi—Várnai Ellenálló Csoport útja. K ö n y v j u t a l m a t kaptak a következő m u n k á k : Jeli József: M á n f a — B u d a f a magyar falvak honismeretéről, v a l a m i n t Egy baranyai rendőr visszaemlékezései — Jordán Sándor: Zsáka község mezőgazdaságának alakulása a felszabadulástól napjainkig — Oláh Zoltán: Fejezetek a népfrontmozgalom történetéből Hajd ú n á n á s o n — Regös János: A népfrontpolitika története Fejér megyében — Szombati Judit: A Hazafias N é p f r o n t munkája P u t n o k o n — Zsúpos Gábor: Hajdúböszörmény demokratikus fejlődése (1944—1956).

* A bírálóbizottság m u n k á j a nem fejeződött be az eredményhirdetéssel. A zsűri m i n d e n t el fog követni, hogy a legszínvonalasabb pályaművek egészükben vagy részleteikben való megjelentetését elősegítse. Javasolja, hogy a pályaművek egy-egy példánya kerüljön a Hazafias N é p f r o n t archívumába, hogy a kutatók rendelkezésére álljanak, természetesen a pályázók szerzői jogának teljes fenntartásával. Szeretném felhívni a figyelmet arra a problémára, hogy a H a z a f i a s N é p f r o n t iratait több helyen kiselejtezték, vagy magánkézben v a n n a k , egykori n é p f r o n t v e z e t ő k birtokában. Mielőtt végleg elkallódnak, öszsze kellene gyűjteni és a megyei levéltárak őrizetére kellene bízni ezeket. Sipos Levente

A századforduló magyar építészetének újabb vidéki emlékei A Honismeret 1985/3. számának mellékleteként jelent meg A s z á z a d f o r d u l ó magyar építészetének vidéki emlékei című összeállítás. E n n e k előszavában kértem a folyóirat olvasóit, hogy az adatok helyesbítésével, illetve bővítésével segítsenek a fenti témájú gyűjtőmunka teljesebbé tételében. ígéretet tettem arra, hogy a további eredményekről be is számolok. Ennek megfelelően szeretnék most köszönetet m o n d a n i azoknak, akik saját k u t a t ó m u n k á j u k eredményét, helytörténeti ismereteiket rendelkezésünkre bocsátották. Az ő segítségükkel és saját m u n k á m m a l egészítettem ki a korábbi jegyzéket. Az új adatok a régi közlés s o r r e n d j é b e n : BÁCS-KISKUN M E G Y E Baja: T a k a r é k p é n z t á r , most múzeum (Roosevelt tér 6.) 1893. lakóház (Ságvári tér 3.) K i s k u n f é l e g y h á z a : Városháza, Vas József és Morbitzer N á n d o r (Kossuth L. u. 1.) 1909—1911. — Constantinum leánynevelő int. Vas József és Morbitzer N á n d o r (Petőfi u. 2.) 1907—1909. és bővítés 1916 után. — <4? elemi népiskola és a kórház nem épült fel. -— A kenyérgyárat Morbitzer N á n d o r tervezte, 1911—1912-ben épült, 1927-ben lebontották. A Kiskunfélegyházára vonatkozó a d a t o k a t Fekete János bocsátotta rendelkezésemre, aki levélben pontosan tisztázza a városházának a szakirodalomban nem egyértelműen szereplő tervezőjét. Fekete János hívta fel figyelmemet Kiskunfélegyháza szecessziós elemeket m u t a t ó kisebb magánépítkezéseire is: Bányai-ház, Kossuth L. u. 12 Vas és Morbitzer, 1910. — Propper-ház, Kossuth L. u. 8. B a r t a József, 1910 körül. — Kneff-ház, D a r u u. 1. Újszászi János és Majláth József, 1909. — Fekete-ház, Molnár Béla u. 2. Fábián László, 1907. — Jenovayház, Móra tér 4. 1900 körül. — Kocsis-ház, Jókai u. 5. Kiss Mihály 1913. — Tarjányi-ház, Bajcsy-Zsilinszky u. 7. Újszászi és Majláth, 1909—1910. — Kanizsai-ház, Petőfi utca 11. Kanizsai Nagy Antal. 1911—1912. (Az utóbbi házak jellegzetesen abba a kategóriába t a r t o z n a k , mely nem építészettörténeti é r t é k e k e t tartalmaz, egyszerűen a századfordulós ízlésvilágot és formakincset mutató vakolatdíszek, t e t ő f o r m á k , arányok jellemzik, d e egy-egy város sajátos arculatához szervesen hozzátartoznak. Legtöbbjüket a város saját mesterei készítették. Ezek azok a színfoltok, melyek legkönnyebben e l t ű n n e k , ugyanakkor védelmük nem jelent megoldhatatlan problémát. Sajnos, ez a jegyzék nem térhet ki ilyen részletességgel minden község emlékanyagára, pedig éppen ezeket az épületeket nem védi más, mint a — remélhetően egyre n ö v e k v ő — szakmai hozzáértés és a lakóhelyüket szeretők lelkesedése.) H a j ó s : dr. Gallina Ferenc lakóháza 1911 körül. BARANYA M E G Y E Pécs: Börgyári és Pannónia Sörgyári igazgatósági Siklós: Lakóház (Felszabadulás u. 21.)

épület — Pécsi Napló

épülete

(Munkácsi u. 10.)

CSONGRÁD MEGYE H ó d m e z ő v á s á r h e l y : Bethlen gimnázium, Sándy Gyula (Szőnyi u. 2.) (1897—1898.) — Nyári Színkör, Kolbenheyer Viktor, (1950-ben lebontották) 1897—1898. — Újvárosi ref. templom, Sándy Gyula ( N á d o r u.) 1898. — Kaszinó, Sándy Gyula (Ifjúsági ház, Zrínyi u. 1.) 1901. — Tabáni ref. templom, Borsos József (Marx u. 78.) 1903—1905. — Fekete Sas Szálló, Pártos Gyula (Kossuth tér 3.) 1904—1905. — Zsinagóga, Busch Miklós 1852—1857. Müller Miksa átépítése 1906— 1908. (Tanácsköztársaság tér). A megmentésre feltétlenül érdemes épület pusztulófélben van. — Lakóház (Kinizsi u. 2.) 1907. — Dr. Imre József háza, Sándy Gyula (Szántó Kovács u. 16., most múzeum) 1908 körül. — Susáni ref. templom, Borsos József (Tornyai u. 13.) 1909—1910. — Simon János háza, Magyar E d e (Kinizsi u. 1.) 1912—1914. — Dr. Genersich Antal háza (Szántó Kovács u. 10.) Müller M i k s a , 19.13. A fenti a d a t o k a t Kőszegfalvi Ferenc bocsátotta rendelkezésemre.) Az egykori Andrényi, majd Konstantin áruházat lebontották. — Pásztor János artézi kútjának eredeti medencéje elpusztult. — Lakóház (Szántó Kovács u. 4.) — Lakóház (Szántó Kovács u.2.) 1910. — Lakóház (Ady E n d r e u 2 , most úttörőház.) 1911 körül. — Villák (Ady E n d r e u. 54, 56, 58, 80.) — Erzsébet-kórház (Imre József utca 2.) — Villa (Zrínyi u. 6—8.) — Lakóház (November 7. tér 3.) — Lakóház (Lenin u. 33.) — Villa (Tóalj u. 9.) — Lakóház (Szántó Kovács u. 1.) — l^akóház és posta (Kossuth tér 4.) — Kossuth-szobor talapzata és kerítése, Borsos József (Kossuth tér) 1903. Szentes: Református kör, Borsos József (Kiss Bálint u. 8.) 1904—1905. — Villa (Baross u. 1.) — Laktanya (Baross u. 10.) — Vasúti pályaudvar (Kolozsvár u.) — Ref. templom (Jókai u. 71.) — Villa (Kiss

Bálint u. 5.) — Villa (Ady E n d r e u. 29.) — Villa (Arany J á n o s u. 3.) — Első Szentesi épülete ( e l p u s z t u l t ? ) — T e m e t ő k á p o l n a . K o m o r Marcell 1905 k.

Kenyérgyár

Rt.

GYŐR-SOPRON M E G Y E G y ő r : Ágyúgyár Rt. ( K a n d ó u. 11—15.) — Ágyúgyár Rt. munkáslakótelep, Fiala G é z a (Madách, Bolyai, Árpád stb. utcák) 1915—1917. — Lakóház (Dimitrov sétány 2.) — Villa (Bartók Béla u. 2.) — Villa (Bartók Béla u. 4 — 6 . ) — Lakóház (Bajcsy-Zsilinszky u. 33.) — Győri Első Takarékpénztár (Lenin út 9 — 13.) — M. kir. áll. felsőbb leányinternátus (Kölcsey gimnázium, Eötvös tér) — Lakóház (Aradi vértanúk útja 19.) — Lakóház (Aradi vértanúk útja 20.) Mocsányi Károly — Lakóház (Gorkij u. 46.) — Lakóház (Zrínyi u. 6.) — Lakóház (Zrínyi u. 8.) M o s o n m a g y a r ó v á r : Polgári leányiskola (Lenin út) — Villa (Beloiannisz u. 1 ) . KOMÁROM MEGYE D o r o g : Bányászjürdő, M e n d e Valér 1914. NÓGRÁD MEGYE Balassagyarmat: Polgári leányiskola, most Kiss Árpád általános iskola (Bajcsy-Zsilinszky út 7.) — Általános Iskola (Szabó Lőrinc u. 1.) Lakóház (Kossuth Lajos u. 18. és Rákóczi út 2 5 — 2 7 . , 26., 28.,) — Villák (Bajcsy-Zsilinszky út 9., 11., 13., Beloiannisz u. 10., D e á k Ferenc u. 7—9., 11., 19.) M á t r a n o v á k : K u l t ú r h á z 1922 k. N e m t i : Ilona-telep lakóházai 1923 k. S a l g ó t a r j á n — B a g l y a s a l j a : Bányásztelepi templom — Tisztviselő- és munkáskaszinó (Lenin Művelődési Ház) Wellisch A n d o r — V y d a r e n y I v á n 1923 k. PEST M E G Y E A b o n y : Lóffler Miksa háza, bank. K a p a l a Károly (Zalka M. u. 2.) 1905. k. (Az a d a t o k a t Györe Pál, múzeumvezetőtől k a p t a m . ) N a g y k ő r ö s : (a városban nagyon sok gazdagon díszített, a tájegységre jellemző kisebb épület őrzi eredeti állapotát, ezért a védelem kedvéért b ő v e b b jegyzéket k ö z l ö k ) : Lakóházak (Ady E n d r e u. 1., 8., Arany J. u. 21., Ceglédi u. 5., Eötvös u. 6., 8., D e r k o v i t s u. 3., Kecskeméti út 16., 18., Kossuth L. u. 7. 26., 28., 30., 44., 68., Rákóczi u. 13., 14., Szabadság tér 9., Széchenyi tér 17., 22., Zrínyi u. 2., 6.), — Iskola (Kecskeméti út 9.) SZOLNOK MEGYE S z o l n o k : Mezőgazdasági Szövetkezet (Beloiannisz u. 34.) — Béke étterem (Beloiannisz u. 7.) — Polgári leányiskola (Koltói u. 6.) — Polgári fiúiskola (Tanácsköztársaság útja 1—3.) — Villa (Koltói A n n a u. 5.) — Barta-palota (Szabadság út 8.) — Lakóház (Magyar utca 10.) — Lakóház (Magyar utca 1.) Zrumeczky D e z s ő ? , — Lakó- és üzletház (Ságvári krt. 28.) — Grand Hotel National (Ságvári krt. 22.) — Lakóház (Most rendőrség, Ságvári krt. 18.) — Lakóház (Ságvári krt. 16.) — Villa (most H N F - s z é k h á z , Ságvári krt. 19.) Komor és J a k a b ? — Lakóház (Beloiannisz u. 6.) TOLNA MEGYE B o n y h á d : Az egykori evangélikus f ő g i m n á z i u m , jelenleg Petőfi gimnázium (Kossuth L. u. 4.) építéstörténetéről dr. Kolta László írt részletesen. Eszerint az épület tervezője Baumgarten Sándor, 1907 és 1908 között épült. VESZPRÉM M E G Y E P á p a : Villák (Devecseri vértanúk útja 1., 2., 6., 9.,) — Lakóház (Fő utca 9.) — Villa (Anna tér 12.) — Lakóház (most Bocsor István kollégium, Széchenyi tér 5.) — Lakó- és üzletház (Kossuth L. u. 7.). V e s z p r é m : T a k a r é k p é n z t á r bérháza, Reitzner Gy. 1906. A városra vonatkozó adatokat Lakó István ny. őrnagy küldte meg. Az ő közvetítésével kaptam felvilágosítást Halász P>éla alezredestől a H a j m á s k é r e n 1901-ben épült Tüzérségi Lövöiskoláxó\. Az együttes építési munkáit a K o n d o r és Feledi cég végezte.

* Természetesen m i n d e n további a d a t o t , kiegészítést, helyesbítést örömmel f o g a d u n k a szerkesztőség címén. Az érdeklődők figyelmét szeretném arra is felhívni, hogy a Magyar Építőművészet c. lap 1986. 2., 3., 4. és 5. száma a magyar századfordulós építészet R o m á n i á b a n , Csehszlovákiában és a Szovjetunióban található emlékeiről ad áttekintést. Gerle János

Az 1986. évi országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat eredményjegyzéke A X X X I V . Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra 270 pályamunka érkezett, ebből 185 felnőtt, 85 pedig ifjúsági volt (68 és 3 2 % ) . Ez a tavalyi szám k é t h a r m a d a . A pályamunkák összterjedelme 14 000 oldal, átlagosan 52 oldal. Természetesen a terjedelemben nagyok az eltérések, a 4 oldalas kézirattól a 640 oldalig. Jelentős a különböző mellékletek, illusztrációk mennyisége is: 2366 f é n y k é p és dia (ebből 698 érkezett a fotópályázatra), 310 rajz, 106 térképvázlat, 313 kotta. 1986-ban 14-en vállalkoztak kérdőíves adatgyűjtésre, s köztük többen igen alapos m u n k á t végeztek. Hasznos és szükséges lenne, ha e m u n k a tovább folytatódna, s a szétküldött nagy mennyiségű kérdőív és gyűjtési útmutató nagyobb része kerülne vissza megválaszolva. A pályázók száma 259, valamint a z o k , akik 4 f e l n ő t t és 8 ifjúsági néprajzi-honismereti s z a k k ö r b e n dolgoznak. Az egyénileg pályázók közül 158 a f e l n ő t t , 101 az ifjúsági tagozatba tartozik. A f e l n ő t t pályázók fele az ország különböző községeiben lakik, 2 8 % - u k városokban, 12%-uk megyei jogi v á r o s o k b a n , 5%-uk Budapesten. Az ifjúsági pályázóknak kb. 43%-a lakik községekben 48%-uk városokban, 9 % - u k megyei jogú városokban. Feltűnő, hogy Budapestről egyetlen ifjúsági p á l y a m u n k a sem érkezett, holott itt is mód volna a k á r szakköri keretben, akár egyénileg néprajzi gyűjtőmunkába fogni. A pályamunkák földrajzi megoszlása nagyjából követi a korábbi é v e k b e n kialakult a r á n y o k a t . A megyei múzeumokon keresztül érkezett 215, egyenesen a Néprajzi M ú z e u m b a 55 pályamunka. K o m á r o m megye egyet sem, Zala és Bács-Kiskun megye 1—1-et, Pest és Szabolcs-Szatmár megye 3—3-at, N ó g r á d , Fejér, Békés 6 — 9 - e t , Heves, Somogy, Vas, Veszprém 10—12-t, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, H a j d ú - B i h a r 18—22-t, Szolnok 25-öt Győr-Sopron 32-t küldött. Jelenlegi határainkon túlról — csak a Felvidékről és Erdélyből — 17 m u n k á t kaptunk. Sajnos a Vajdaságból, Kárpátaljáról és Burgenlandból nem érkeztek pályamunkák. A nemzetiségi témájú dolgozatok száma 30, valamivel több, m i n t tavaly. A pályamunkák tematikus megoszlása a tavalyihoz képest alig változott. A legkedveltebb témacsoport o k : szokás, hiedelem (25%), életrajz, visszaemlékezés, társadalom (21%), nyelvjárások, szólások, ragadványnevek (15%), gazdálkodás (10%). Kisebb mértékű figyelemben részesült a település, építkezés (6-6%), a folklór szöveges formái és a helytörténet (5-5%), a táplálkozás és a viselet (3%). Az Országos Bíráló Bizottság 1986. november 27-én ült össze a M a g y a r Néprajzi Társaság alelnökének, Kodolányi Jánosnak a vezetésével, és döntött a díjakról. A zsűri a pályázati kiírásnak megfelelően ez évben sem tett különbséget adatgyűjtő és feldolgozó kategória között. A felnőtt tagozaton 2 felemelt I., 11 I., 13 II., 28 III. díjat, valamint 19 pénzjutalmat és számos könyvjutalmat adott ki. Az ifjúsági tagozaton 2 I., 3 II., 7 III. díj, valamint 3 pénzjutalom és sok könyvjutalom született. A fotópályázaton 1 I. díjat, 3 I I I . díjat, 1 pénzjutalmat és két könyvjutalmat adott ki a zsűri. Mindez azt jelenti, hogy a beküldött pályamunkák több mint fele részesült jutalomban. A zsűri arra t ö r e k e d e t t , hogy országos helyezést csak a valóban kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályázóknak adjon. Sajnos ezek száma az ifjúsági tagozaton még mindig kevés. E r e d m é n y j e g y z é k ü n k b e n felsoroltuk m i n d a z o k a t a pályázókat és pályamunkákat, akik országos díjat érdemeltek, akkor is, ha a Néprajzi Múzeumtól pénzbeli díjkiegészítésben nem részesültek, mivel az országos díjnak megfelelő összeget már a megyei díjazás során megkapták. Azoknál a pályázóknál, akik fotót, vagy diát mellékeltek pályázatukhoz, a díjazásba beszámítottuk a nyersanyagok árát, a beküldött magnószalagokat a korábbi évek gyakorlatától eltérően idén visszatérítjük. Csak név szerint soroljuk fel azokat a pályázókat, akik pénzjutalmat kaptak. E helyen is elismerésünket fejezzük ki a z o k n a k a szakkörvezetőknek, akik időt és fáradságot nem kímélve segítik szakkörük munkáját, gyakran anélkül, hogy az elkészült dolgozatokban szerzőként is szerepelnének. Megköszönjük pályázóink áldozatos munkáját, amellyel hozzájárulnak néphagyományaink, értékes szellemi örökségünk megőrzéséhez és hasonló örömteli és sikeres m u n k á t kívánunk a jövőben is. FELNŐTT TAGOZAT Kiemelt I. díj: N A G Y Z O L T Á N , Salgótarján: Mesék, mondák a Palócföldről, „Aki eztet este, reggel elm o n d j a " — Népi imák; T Ó T H I M R E , D u n a k e s z i : Ipoly menti palóc tájszótár. I. díj: F A R A G Ó J Á N O S N É , Jászárokszállás: temetkezési szokások, siratok, búcsúztatók; H A G Y M Á S I S Á N D O R , T ú r k e v e : T ú r k e v e juhászata I.; J A N K U S G Y U L A , K é m é n d ( K a m e n i n ) : Az érsekújvári járás keleti részének földrajzi tulajdonnevei, K é m é n d község tájszótára, K é m é n d község szólásai és közmondásai; K A R S A I E R V I N — R O S T Á S - F A R K A S G Y Ö R G Y , B u d a p e s t : A ráckevén beszélt oláh cigány nyelvjárások; K U R T U C Z M I H Á L Y , Békéscsaba: Kisiratos (Dorobanti) helynevei; L A C Z K Ó I S T V Á N , Egyházaskozár: „ M i k o r Csíkból elindultam, Hová m e n j e k , azt se t u d t a m " ( E m l é k e k egy

moldvai csángó-magyar életéből); L Ö R I N C Z I M R E , B o n y h á d - M a j o s : Visszaemlékezések; D r . S I M O N F E R E N C N É B O K O D Y É V A , Siklós: N a g y t ó t f a l u viselete; S L E Z S A K I M R E , E d e l é n y : Bobaly István élete és írásai; S Ó F A L V I N É T A M Á S M A R T A , Szentgál: A szentgáli tanyavilág kialakulása és pusztulása; T A M Á S K A R O L Y N É K I S S - T Ó T H V I L M A , Szentgál: A szentgáli vásárok. Felemelt II. díj: D . V A R G A L Á S Z L Ó , N a g y k a p o s : Lakodalmi szokások Szirénfalván, Hegyi és Kisráska helynevei. II. díj: A N G Y A L B É L A , G u t a (Kolárovó): A d a t o k a gútaiak X V I I I — X I X . századi állattartásához; B A L O G H L Á S Z L Ó , R o h o d : Szamosszeg kisiparosai és kiskereskedői a huszadik század első felében; B E M N É D r . S C H N E I D E R M Á R I A , Z a m á r d i : Az ősök n y o m á b a n . A zamárdi anyakönyvek első 25 éve ( 1 7 8 5 — 1 8 1 0 ) ; D r . C S Á K Y K A R O L Y , "Ipolyság (Sahy): A középső Ipoly-menti palócok hiedelemvilágából; C S I S Z Á R A T T I L A , K a p u v á r : A népi hiedelemvilág K a p u v á r o n ismert lényegei; D R A V I N S Z K Y I M R E , H a j d ú n á n á s : Leánykérés, kézfogó, lakodalom H a j d ú n á n á s o n , Határ-, város- és utcanevek Hajdún á n á s o n ; H A R M A T H L Á J O S N É , Hajós: K i é ez a szép h í d ? Felvidéki g y e r m e k j á t é k o k ; J U H Á S Z L Á S Z L Ó , Edelény: Település, ház a Bódva-völgyben a feudalizmus és a kapitalizmus i d ő s z a k á b a n ; K A J D I F E R E N C , Sárvár: Sárváriak búcsújárása a jelen században I I . ; K O P P Á N Y J Á N O S , Tótkomlós: Versek és verselők a tótkomlósi l a k o d a l o m b a n ; K O V Á C S K Á R O L Y , Poroszló: Poroszlói népszokások a huszadik század első felében, és azok változása napjainkig; M O H Á C S I L Á S Z L Ó N É , Tiszasas: Adalékok Tiszasas gyermekfolklórjához; O S Z V A L D G Y Ö R G Y , S a l g ó t a r j á n : „Szépen legel a kisasszony gulyája", — Isten Manci dalai; P A C S U N É F O D O R S Á R I , Várpalota: A palotai meszesek I I . ; R Á C Z S Á N D O R , M a k ó : Betyárok és betyárhistóriák, Makói nazarénusok nevei és ragadványnevei, Egy kisparaszt önvallomása: Kardos János életrajza; S Ü L E S Á N D O R , R é v f ü l ö p : Szólások és k ö z m o n d á s o k K e r t á n ; S Z L A S Z K O V S Z K Y L Á S Z L Ó I M R É N É , Pusztaszabolcs: A Szeged melletti Fehér-tó halászati szakszókincse; T Ó T H Z O L T Á N N É , Szuha: Születéstől 6 éves korig a gyermek életével kapcsolatos hagyományok és szokások f a l u n k b a n , Szuhán. III. díj: B Á N F E R E N C : Paraszti árucsere a XX. század eliétől a I I . viláeháború kitöréséig; B I T Ó J Ó Z S E F N É , Balástya: M i n d e n n a p i k e n y e r ü n k ; C S E T E B A L Á Z S H O N I S M E R E T I S Z A K K Ö R (Vezető: Győri János) Jászkisér: N é p i gyógyítás, népi hiedelmek; D É G I Z O L T Á N , O r d a c s e h i : Paraszti kertek népi növényismerete O r d a c s e h i b e n ; F Ö L D V Á R I L Á S Z L Ó , H ó d m e z ő v á s á r h e l y : Vásárhely artézi kútjai; G Á L A M B I L L E S N E , Z s á m b é k : A pusztában is termettek v i r á g o k ; H E N T Z LAJOS, M e z ő b e r é n y : Jegyzetek Mezőberény n é p r a j z á h o z ; D R . I L L Y É S K A T A L I N , B u d a p e s t : Földvári A n t a l naplója; KISS I M R É N É , Mezőtúr: Temetkezési emlékek Mezőtúron a X V I I I . és XIX. s z á z a d b a n ; K M E C Z K Ó M I H Á L Y , Kassa: K e n d e r t e r m e l é s és feldolgozása a csereháti B u z i t á n ; K O V Á C S S Á N D O R , Pécs: Egy ormánsági parasztcsalád f é r f i tagjai az első világháború a l a t t ; M O L N Á R M I H Á L Y , Balassagyarmat: A vándorköszörűs; M U R Á N Y I E S Z T E R , Balatonszemes: Népi gyógyászat és t u d o m á n y t a l a n , kuruzsló gyógyító szokások a bukovinai székelyeknél; N A G Y K Á R O L Y , Ó z d : Tardonai f o n ó h á z ; Ö R D Ö G E M Á N U E L : Jászárokszállás: Sors és remény I — I I . ; P I N T É R G Y Ö R G Y I K E , Zalaegerszeg: Bánokszentgyörgy és Várföld családnevei; Ö Z V . P I N T É R P Á L N É , T i h a n y : Paraszti és egyéb árucsere a Balaton északi és déli részéről; R E I S Z L Á S Z L Ó , Nagyréde: A M á t r a v i d é k népi vallásosságának hagyományaiból . . .; S E B E S T Y É N A D Á M , K a k a s d : A bukovinai Fogadjisten, Istensegíts, H a d i k f a l v a és Józseffalva t ö r t é n e t e ; S Z A B Ó D É N E S , Csögle: A komaság, keresztelő paszita, A paraszti árucsere Csöglén; S Z A B Ó J E N Ő N É B O K O R E D I T , A j k a - P a d r a g k ú t : Élet a szőlőhegyen. S Z E N T L É L E K Y G Y U L Á N É , Mátészalka: E m l é k e i m 1925—1944-ig; V Ö L G Y E S F E R E N C , Harasztifalu: Családi nevek, keresztnevek, megkülönböztető n e v e k H a r a s z t i f a l u b a n ; V Ö Ő I M R E , Szigetszentmiklós: Temetkezési szokások, sírjelek és sírversek Szigetszentmiklóson; Z S Ó T É R G E R G E L Y , M i n d s z e n t : A mindszenti Zsótér G e r gely főfélykönyve. Pénzjutalmat kaptak: Bereczki Imre ( D é v a v á n y a ) , D e m e t e r I s t v á n (Trizs), Ferenc Lukács, Gelencsér Sándor ( D o m b ó v á r ) , Géczy Antal ( Ó n o d ) , Kovács Valéria ( D e b r e c e n ) , Lapu I s t v á n n é (Zsámbék), Lőrinc József (Buzita), N e m e s Ferencné (Szeged), Posch G y ő z ő n é ( D o r o g ) , Pozbai D e z s ő n é (Szikszó), Sinkovicsné Kalina J u l i a n n a (Budapest, Rákoskeresztúr), Sipos István (Makó), dr. Szilasi Lajosné (Szeged), dr. T ó t h Rózsa (Szeged) d r . Varga G á b o r ( H a j d ú b ö s z ö r m é n y ) , Vígh Károlyné (Kazsok), Zagyva Sebők Lajosné (Bükkszék). IFJÚSÁGI T A G O Z A T I. díj: H A N K O V S Z K Y K A T A L I N , G y ő r (szakkörvezető: T i m a f f y László): Rábaszentmihály ragadv á n y n e v e i ; N É M E T H J U D I T , Lébénymiklós (szakkörvezető: T i m a f f y László): Jeles napi szokások Lébényben. II. díj: N Á D I J U D I T — M I S I T Ü N D E , Gyöngyös — Abasár (Szakkörvezető: D r . V a r g a M á r i a ) : A b a sár ragadványnevei; M É S Z Á R O S M A R I A N N , Sály: Sályi k u t a k ; R Á K Á S Z E D I T , Ásványráró (szakk ö r v e z e t ő : Timaffy László): Egy falusi bábaasszony emlékei. III. díj: D O L G O S M A R I E T T A — M E S I C S O L I V I A , S z e n t g o t t h á r d (segítő t a n á r : K o z ó M á r i a ) : Falunk, Rábakéthely játékai; F A Z E K A S M A R I A N N , K u n s z e n t m á r t o n : Egy népi kismesterség: a szűcsmesterség; K O V Á C S A N D R E A , Adács (szakkörvezető: D r . Varga M á r i a ) : Adács ragadványnevei, K U N B É L A Á L T A L Á N O S I S K O L A „ M I C I M A C K Ó " H A G Y O M Á N Y Ő R Z Ő S Z A K K Ö R E (vezető: Rácz Sándor) M a k ó : Kolomphangolás. Makói állatnevek, K u k u r i k u + Macskaturú, Állatnévviselési kombinációk és variációk M a k ó n ; N A G Y Á G N E S , Sály: Sályi kerítések és k a p u k ; P E T Ő F I M Ű V E L Ő D É S I

H Á Z H O N I S M E R E T I S Z A K K Ö R E (vezető: T Ó T H G Y Ö R G Y I , Kisújszállás: Parasztportrék.

Faragó

Jánosné):

Jászárokszállás,

Gyermekjátékok

Pénzjutalmat kaptak: Csapó Julianna (Mecsér), Rácz I m r e (Hajdúszovát), Vizlendvai Csaba (Győr). FOTÓPÁLYÁZAT I. díj: G R O M O N A N D R Á S N É , Pilisvörösvár: Vegyes néprajzi gyűjtés Pilisvörösvárról. A II. díjat a zsűri nem a d t a ki. III. díj: D . V A R G A L Á S Z L Ó , Nagykapos (Veiké K a p u s a n y ) : N é h á n y archaikus halászati mód az U n g — Labore—Latorca halászatban (dia); G E R G E L Y S Á N D O R N É , Budapest: Kiskunsági vásárok. Somogyi népviseletek, Pünkösdi búcsú Szentkút búcsújáróhelyen ( d i a ) ; M O L N Á R M I H Á L Y , Balassagyarmat: A patvarci r. k. temető és sírjelformái, Régi f o t ó k reprója. Régi fotók és életmódváltozások Bánrévén. Pénzjutalmat kapott: P E T Ő F I S Á N D O R M Ű V E L Ő D É S I K Ö Z P O N T H O N I S M E R E T I S Z A K K Ö R , NÉPRAJZI MÚZEUM (Vezető: Hentz Lajos) Mezőberény. Gyűjtésszervező Csoport Budapest, Kossuth tér 12. 1055

Délszláv

(szerb)

ingujj,

Kelebia

(Szentesné

Sinkó

Zsuzsa

rajza)

Helyreigazítás. 1986/5. számunk mellékleteként megjelent 1987. évi é v f o r d u l ó n a p t á r b a n tévesen szerepel Zsoldos Sándor orvos, volt egészségügyi miniszter születési helye. Zsoldos Sándor nem Pécsett született, hanem a G y ő r megyei Pér községben. Az 1981-ben megjelent Magyar Életrajzi L e x i k o n is helytelenül Pécset említi szülőfalujaként (III. kieg. kötet A — Z , 870. o l d ) . Bölöny J ó z s e f : Magyarország kormányai című m u n k á j á b a n Pér neve olvasható Zs. S. szülőfalujaként (1978. 303. old ). D e legyen perdöntő a Péri Községi Tanács irattárában lévő születési anyakönyv 63. rovatában található bejegyzés: „ Z s o l d o s Sándor ev.-ref., született Pér, 1907. szeptember 6 - á n , Rózsa u. 103. sz. alatt. Apja n e v e Zsoldos Sándor tanító, 26 éves, ev.-ref. Anyja neve Nagy Erzsébet, 23 éves, ev.-ref." Az adatok helyesbítését Polgár Kálmán péri lakosnak köszönjük. (Szerk.)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A N é p r a j z i Múzeum és az M T A Nyelvtudományi Intézete, a Művelődési Minisztérium, a Szabadtéri Néprajzi M ú z e u m , az M T A N é p r a j z i kutatócsoport, a Magyar N é p r a j z i Társaság — a Hazafias N é p f r o n t , a K I S Z K B támogatásával, a megyei tanácsok és múzeumi szervezetek közreműködésével — meghirdeti az 1987. évi XXXV. O R S Z Á G O S N É P R A J Z I ÉS N Y E L V J Á R Á S I

GYÜJTÖPÁLYÁZATOT

A pályázat feltétele, hogy a pályamunkák eredeti ismeretanyagot t a r t a l m a z z a n a k a paraszti élet saját tapasztalat, helyszíni gyűjtés, illetve történeti, levéltári kutatás alapján. Nyomtatásban megjelent, kiadás alatt álló, más pályázaton részt vett munka, v a l a m i n t szakdolgozat, doktori értekezés, hivatalos munkatervben szereplő kézirat a pályázatra nem a d h a t ó be. Feldolgozásra ajánlott NÉPRAJZI TÉMAKÖRÖK 1. A család vizsgálata [családtörténet, rokonsági viszonyok, (háztáji) termelés, jövedelmek, m u n k a - és időbeosztás, kapcsolatrendszerek]. Egy parasztcsalád életkörülményeinek alakulása 1960 előtt és után. ö n é l e t r a j z o k , családi naplók, számadáskönyvek gyűjtése, illetve feldolgozása. 2. A paraszti tárgykultúra leírása: m u n k a e s z k ö z ö k , a hagyományos és modern gazdálkodás, háztartás eszközei, fogyasztási javak, lakásbelső, konyha, k a m r a , viselet. Az eszközkészlet felmérése, régi és mai tárgyleltár készítése. 3. A parasztiparosok, k é z m ű v e s e k , specialisták m u n k á j a , eszközei, ismeretanyaga. 4. L a k ó h á z a k , melléképületek külső és belső rendje, telekelrendezés, tanyák és telkek elhelyezkedése egy településen. Felmérések, alaprajzok, térképek. 5. Paraszti kertek, népi növényismeret, e t n o b o t a n i k a i vizsgálatok. Termelési specializációk megmaradása és átalakulása. 6. Egy falu hagyományos táplálkozásának bemutatása a legújabb fejlődés jelzésével. 7. A vándorlás formái és o k a i : summásság, cselédség, kivándorlás, áttelepülés, lakosságcsere, urbanizáció, ingázás. Állandóság és változás paraszti körülmények között élő, ipari munkával (is) foglalkozó családok é l e t f o r m á j á b a n (Budapesten és más városok külső negyedeiben, új gyár, üzem k ö r n y é k é n ) . 8. A szőlőhegyek és szőlős kertek hagyományos igazgatása és rendje, a szőlőhegyi élet szokásai. Présházak, pincék. 9. Hagyományos és új ü n n e p e k , szokások családok, közösségek, települések, vidékek életében. 10. A gyermekélet, gyermekfolklór vizsgálata: nevelés, korcsoportok, játék, költészet. 11. Egy falu hiedelmeinek teljességre törekvő leírása. Orvos nélküli gyógyító és egészségvédő eljárások, természetismeret, testkultúra. 12. Egy énekes teljes d a l r e p e r t o á r j á n a k b e m u t a t á s a (közös éneklés, daltanulási alkalmak egy mai faluban). 13. Falusi és kisvárosi egyesületek, intézmények történetei, m ű k ö d é s e , szervezete, tagsága, jelentősége. 14. Szabadon választott néprajzi témák. NYELVJÁRÁSI T É M A K Ö R Ö K 1. Nyelvjárási szókincs, tájszavak, szólások, közmondások. 2. Személynevek (ragadványnevek, keresztnevek, becenevek). 3. Állatnevek, állatszólítók (űző, terelő, hívó szavak). 4. N ö v é n y n e v e k (népi elnevezések és ezek eredetét magyarázó t ö r t é n e t e k ) . 5. Földrajzi nevek és eredetmagyarázó t ö r t é n e t e k . 6. Budapest külterületi helyneveinek gyűjtése. Tudnivalók: a) A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet, aki néprajzi és nyelvjáráskutatással hivatásszerűen nem foglalkozik. Egy pályázótól t ö b b pályamunkát is e l f o g a d u n k , illetve t ö b b pályázó vagy szakkör közösen is elkészíthet pályaművet. A pályázatnak felnőtt és ifjúsági tagozata van. b) Pályázni lehet: — O l y a n pályamunkákkal a felsorolt a j á n l o t t témakörökben, amelyek terjedelmesebb anyaggyűjtés alapján álló leírásokat, feldolgozásokat t a r t a l m a z n a k , vagy — O l y a n pályamunkákkal, amelyek eredeti a d a t - és forrásgyűjtéseket (leveleket, gazdasági naplók, jegyzőkönyvek, önéletrajzok, m a g n e t o f o n s z a l a g r a rögzített interjúk stb.) tartalmaznak. A szalagra rögzített anyagot le kell jegyezni s a felvétellel együtt kell beküldeni. A szalagok é r t é k é t a díjazott pályamunkák esetében a d í j a k o n felül visszatérítjük vagy azokba beszámítjuk. Interjúk bármely ajánlott t é m a k ö r b e n készíthetők.

c) A pályamunkát hét azonos tartalmú és kiállítású (azonos f o t ó k k a l , fonetikai bejegyzésekkel stb. készült), lehetőleg gépelt példányban kell beküldeni a gyűjtőhely szerint illetékes megyei múzeumigazgatóság címére. Fényképekről xerox-másolatokat nem f o g a d u n k el! Nemzetiségi témájú pályamunkákat három példányban kell beadni. Az oldalak, illetve a f é n y k é p e k , rajzok, k o t t á k , térképek legyenek folyamatosan, élőiről végig megszámozva. Helyes, ha az illusztrációkról külön jegyzék is készül. d) Az adat- és forrásgyűjtést tartalmazó pályamunkákat (archív d o k u m e n t u m o k a t , magnetofonfelvételeket, parasztönéletrajzokat stb.) elegendő egy példányban közvetlenül a Néprajzi M ú z e u m b a küldeni. e) A pályázók a pályázatot meghirdető intézményektől írásbeli, illetve szóbeli szakmai segítséget kérhetnek. A pályamunkák elkészítéséhez, az a d a t - és forrásgyűjtéshez kívánatos a megjelent gyűjtési útmutatókat, kérdőíveket felhasználni. f) Felhívjuk pályázóink szíves figyelmét arra, hogy a beadott kéziratokat nem küldünk vissza. M i n d e n pályamunka a Néprajzi Múzeum A d a t t á r á n a k kéziratgyűjteményébe kerül, és a kutatás rendelkezésére áll. A kéziratok benyújtási h a t á r i d e j e : A megyei m ú z e u m i g a z g a t ó s á g o k n a k : az általuk meghatározott határidőig. A Néprajzi M ú z e u m n a k : 1987. szeptember 30. A határidőig be nem nyújtott pályamunkák az országos d ö n t ő n nem vehetnek részt. A pályamunkán fel kell tüntetni a szerző nevét, pontos címét és foglalkozását. E n n e k hiányában a p á l y a m u n k a nem vehet részt az országos d ö n t ő n . A pályázat keretében önállóan F O T Ó P Á L Y Á Z A T is meghirdetésre kerül. Pályázni adatolt archív képek gyűjtésével, fotó- és diasorozatok készítésével lehet: 1. A néprajzi tárgyú archív fénykepek, családi fényképalbumok gyűjtése és a rájuk vonatkozó adatok rögzítése. 2. Fényképek, fotósorozatok és 3. Diafelvételek készítése az ajánlott néprajzi témakörök bármelyikében. Alapvető követelmény továbbá a felvételekkel kapcsolatos adatok és a felvételek tárgyát jelentő tények részletes leírása. A pályázatra a képek nem illusztratív céllal, hanem önálló, vizuális egységként kell hogy készüljenek. Tudnivalók: a) A fotópályázatra benyújtandó m u n k á k a t közvetlenül a Néprajzi Múzeumba kell küldeni. b) Fényképek esetében képenként a k ö v e t k e z ő k e t kell b e a d n i : a felvétel negatívja. k é p e n k é n t egy darab 6 x 9 cm-es és egy darab 9 x 12 cm-es pozitív kép. c) A diákat kerettel vagy anélkül is be lehet nyújtani. d) A díjazáson felül a nyersanyag értékét megtérítjük, illetve a z o k b a beszámítjuk. A szerzők a benyújtott m u n k á k szerzői jogát továbbra is élvezik. e) A pályázni s z á n d é k o z ó k számára néprajzi jellegű felvételek készítéséhez egy bővebb tájékoztató, útmutató igényelhető a Néprajzi Múzeumtól. A beküldési h a t á r i d ő : 1987. szeptember 30. ORSZÁGOS DÍJAZÁS A néprajzi, nyelvjárási, adat- és forrásgyűjtő pályamunkák díjazása kétlépcsős rendszerben történik, oly módon, hogy az országos pályadíjak a megyei díjak kiegészítésével születnek. E n n e k értelmében a megyei díjakat az alábbi összegekig egészítjük ki.

I. II. III. IV. V. VI.

díj díj díj díj díj díj

Felnőtt tagozat 6000 Ft 4000 Ft 3000 Ft 2000 Ft 1500 Ft 1000 Ft

Ifjúsági 3000 2500 2000 1500 1000 500

tagozat Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Indokolt esetben a zsűri a díjak összegét felemelheti. A fotópályázat díjazása egylépcsős, melynek díjai a k ö v e t k e z ő k : I. díj: 6000 Ft, II. díj: 4000 Ft, I I I . díj: 3000 Ft. A díjakról a pályamunkákról készített szakmai bírálatok alapján országos zsűri d ö n t . A díjakat a pályázók postán kapják meg. E r e d m é n y h i r d e t é s országos szinten 1987 decemberében lesz. NÉPRAJZI MÚZEUM Budapest Kossuth L. tér 12. 1055

Üzemtörténeti pályázati felhívás A H a z a f i a s N é p f r o n t Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a K I S Z K ö z p o n t i Bizottsága

Üzemünk, munkahelyünk élete 1987-ben (1987. január 1—december 31.) címmel krónikaírói pályázatot hirdet. A pályázaton részt v e h e t m i n d e n állami, szövetkezeti vagy magán termelő-, illetve szolgáltató tevékenységet folytató üzem, intézmény dolgozója. Pályázni lehet mind a szóban f o r g ó egység egészére, m i n d annak valamilyen kisebb részére (üzemrész, brigád stb.) vonatkozólag. Az üzemek egészére v o n a t k o z ó pályamunkák esetében mutassák be, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, megoldásra váró kérdések, amelyekhez 1987-ben az illető m u n k a h e l y n e k , mint gazdálkodó egységnek, alapvető érdeke f ű z ő d i k , és mit jelent ezek teljesítése az ott dolgozó emberek s z á m á r a ; melyek az ő legfontosabb érdekeik, melyek a számukra legfontosabb események. A krónikákból ily módon kitűnik, hogy mennyiben esnek egybe, vagy térnek el egymástól a m u n k a h e l y és a dolgozók é r d e k e i , hogyan élik meg ugyanazt a folyamatot a különböző rétegek — vezetők és beosztottak, munkások és értelmiségiek. A krónikák adjanak k é p e t arról, hogy hogyan sikerült az üzem legfontosabbnak itélt feladatait teljesíteni, a dolgozók céljait elérni, illetve ha n e m sikerült, mi volt a n n a k az oka. Ilyen k r ó n i k a csak viszonylag sokoldalú e g y ü t t m ű k ö d é s segítségével alakulhat ki. Egyetlen ember ugyanis nem ismerheti e g y f o r m á n — legyen az bármilyen beosztásban — m i n d az üzemnek, m i n d a gazd á l k o d ó egységnek, mind az ott dolgozó e m b e r e k n e k az életét, ezért nem is tudhatja ezt a két oldalt megfelelően ábrázolni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy m a g u k n a k a dolgozók széles k ö r é n e k kell a krónikát meg is írnia — ez m i n d e n k é p p csak egy vagy néhány „ k r ó n i k a í r ó " embernek a feladata. Célszerű, hogy az erre vállalkozó emberek egyfelől az üzem, a termelő, gazdálkodó egység, másfelől az ott dolgozó emberek életének f o n t o s helyeiről, mozzanatairól folyamatosan gyűjtsenek tájékoztatást arról, hogy egyik és másik oldalon milyen fontos d o l g o k hogyan történtek, és azok milyen következményekkel jártak. Kívánatos, hogy a k r ó n i k a í r ó ezeket a „ k r ó n i k a í r ó - k ö r t ő l " származó híradásokat eseménynaplóba rögzítse; az év végén ebből válogatva, értékelve írhatja meg egy vagy néhány ember jól a k r ó n i k á t . Folyamatos napló nélkül, az év v é g é n visszatekintve, általában csak a kiemelkedő eseményekre, ünnepélyes aktusokra lehet emlékezni, m á r p e d i g ezek távolról sem teszik ki az élet egészét. Ahol nem az üzemek é l e t é n e k egészét, h a n e m csak valamilyen részegység, például brigád, életének alakulását dolgozzák fel a p á l y a m u n k á k , tűnjék ki azokból, hogy hogyan kapcsolódik ez a kisebb egység az üzem egészének tevékenységéhez, mi a szerepe abban és hogyan jelennek meg az üzem egészének feladatai, problémái az illető kisebb egység dolgozóinak életében. Ilyen esetekben értelemszerűen nincs szükség krónikaíró-kör szervezésére, mert ezeket rendszerint a brigád egy vagy néhány tagja írja, akik a brigád életét belülről ismerik, maguk annak egészét átlátják. A jó k r ó n i k á k legfontosabb tulajdonsága, hogy híven tükrözik a valóságot: egyaránt b e m u t a t j á k az év során elért eredményeket és a fölmerült nehézségeket, gondokat. Megalapozottak, hitelesek, olvasmányosak legyenek, kerüljék a s a b l o n o k a t , széles kör számára érthető, egyszerű, élő magyar nyelven íródjanak. Azok az üzemek, üzemrészek, brigádok, amelyek a pályázaton részt k í v á n n a k venni, kérjenek nevezési lapot a H a z a f i a s N é p f r o n t megyei, illetve budapesti szervezetétől. A p á l y a m u n k á k terjedelme egész üzem vagy üzemek nagyobb részegysége esetén legfeljebb mintegy 50 oldal, brigádok esetében pedig legfeljebb mintegy 20 oldal. A p á l y a m u n k á k n a k tartalmazniok kell a szóban f o r g ó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. B e k ü l d e n d ő k két p é l d á n y b a n 1988. április 30-ig. A pályamunkák értékelésére és az eredményhirdetésére 1988 őszén kerül sor. A p á l y a m u n k á k a t kéziratként, zárt anyagként kezeljük, amelyeket bármilyen célra a levéltári szabályoknak megfelelően, csak a forrás megjelölésével lehet felhasználni. Az értékelés és az eredményhirdetés után a pályamunkák egy példánya a S Z O T levéltárába kerül megőrzésre. A pályamunkák készítésének segítésére azok az üzemek, amelyek részvételi s z á n d é k u k a t a nevezési lapon jelzik, a Hazafias N é p f r o n t helyi szerveitől részletes útmutatót k a p n a k . Szükség esetén a helyi Népfront-szervezetek, valamint a szakszervezetek megyei tanácsain, illetve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsán keresztül személyes útmutatást, konzultációs lehetőséget is k é r h e t n e k .

A pályázat díjai: Üzemünk élete 1987-ben: Brigádunk élete mi-ben:

két I. dij: 12 000 Ft, két II. díj: 10 000 Ft, három III. díj 8000 Ft. két I. dij: 8000 Ft, két II. díj: 7000 Ft, három III. díj: 5000 Ft.

Helyreigazítás és kiegészítés 1. A nyomdák jó részében talán m á r nincs is kézi szedés, de a „szedőszekrény ördögöcskéi" még ma is csintalankodnak. így a Honismeret 1986. évi 4. számában közölt cikkemben is, melyben a kétszáz évvel ezelőtt lezajlott, nagyszabású, //. József-féle országos (kataszterig földmérést s e r e d m é n y e i n e k kiaknázatlan történeti forrásértékét mutattam be. Itt ugyanis látszólag értelmes sajtóhibát t a l á l u n k a 17. oldal 7. bekezdésében aholis híres matematikusokról olvashatunk hites matematikusok helyett. így nevezték a k k o r i b a n — ahogy a szövegből is kitűnik — a hites, azaz hivatali esküt tett földmérő m é r n ö k ö k e t . (Gondoljunk a ma is használatos hites feleség elnevezésre vagy a falusi és városi közigazgatás esküdt\c\nek X I I . — X I I I . század óta ismert tisztségére 2 , amelyet cikkem 18. lapján, Dávid Zoltánnak, a József-féle országos „ t e l e k k i m é r é s " kiváló ismerőjének levéltári kutatásaira t á m a s z k o d v a — ld. cikkem 8. lábjegyzetét — említek.) A „híres m a t e m a t i k u s o k k a l " együtt katonai szakmérnökökről is szó esik az emiitett mondatban. E z azonban már nem sajtóhiba, hanem az én elírásom. A rákövetkező m o n d a t b a n már katona-térképészekről (térképész gyakorlattal rendelkező k a t o n á k r ó l ) beszélek. Sajnos, cikkem lábjegyzetei körül is mutatkozik némi zavar. A témakör újrafelfedezőjének és első elemző feldolgozójának, Fördős Lászlónak Kecskemét településtörténeti és gazdaságtörténeti képe a X V I I I . század végén cimű t a n u l m á n y a ugyanis „ t e c h n i k a i hiba" folytán a 10. lábjegyzetbe, a kérdés egy másik kiváló kutatójának, Sándor Pálnak a munkái közé keveredett a 3. lábjegyzetből Ebben a (3. sz.) jegyzetben olvasható Fördős László azon tanulmányának címe is, amelyből az élő földrajzi neveket is tartalmazó rovatos táblázatot bemutatom. E n n e k a táblázatban az aláírásából lemaradt a 20. lábjegyzet sorszáma, amely szám alatt még további földrajzi n e v e k e t is közlök u g y a n a n n a k a rovatos kimutatásnak más helyéről. A 20. old. utolsó bekezdésében viszont nem 20., hanem 4. jegyzetszámnak kellene állnia, mivel egy ott idézett másik érdemes szerző, Fóglein Antal m u n k á j á b a n találunk eligazítást arra nézve, hol lappanghatnak m é g a földmérés e d d i g fel nem tárt d o k u m e n t u m a i . A következőkben egy örvendetes helyreigazítást is kell t e n n e m . A Kecskeméti Városi Levéltárnak cikkemben említett második világháborús károsodása kapcsán ugyanis — ahogy Dávid Zoltán szíves közléséből újabban értesültem — nem pusztultak el a II. József-féle földmérés d o k u m e n t u m a i , s így a levéltárban ma is tanulmányozhatók. 2. Mostani közleményem címének megfelelően néhány örvendetes kiegészítést is tehetek. Amikor a szóbanforgó témáról írtam, egyik fő célom volt feltárni, hogy ez a történeti forrásanyag nemcsak kiaknázatlan, hanem további kiaknázásra is érdemes, s hogy eredményeit nemcsak a hely- és gazdaságtörténészek, hanem a földrajzinév-gyújtők és névtani kutatók is sokkal gyümölcsözőbben felhasználhatják, mint ahogy eddig maguk is gondolhatták. E z é r t terjesztettem egy olyan javaslatot a H a z a f i a s N é p f r o n t O r s z á g o s Tanácsának H o n i s m e r e ti Munkabizottsága elé, amely a történeti földrajzi nevek gyűjtését felkészült önkéntes gyűjtők és érdekelt szakemberek közös tudománysegitő—mozgalmi feladatává kívánja tenni azokban a megyékben, ahol az élő földrajzi nevek szervezett gyűjtése már befejeződött, illetőleg a z o k b a n a helységekben, ahol elmélyedő helytörténeti kutatásba k e z d t e k . Javaslatom a Honismereti Bizottságban kedvező f o g a d t a t á s r a talált, hasonlóképpen a IV. Országos N é v t u d o m á n y i K o n f e r e n c i á n , Zalaegerszegen, 1986. október elején, nyelvész s z a k e m b e r e k előtt e tárgyban megtartott előadásom is. Üjabb levéltári kutatásaim is igazolják optimizmusomat az országos földmérés további d o k u m e n t u m a i n a k felkutatására és kiaknázhatóságára v o n a t k o z ó a n . A Zala Megyei Levéltárban például megállapíthattam, hogy ott a földmérés teljes d o k u m e n t u m a n y a g a (térképek — pontosab-

' S z ó b a n f o r g ó t a n u l m á n y o m c í m é b e n é n is a kataszteri jelzőt h a s z n á l o m , nemcsak h a g y o m á n y t i s z t e l e t b ő l . A m i n t o t t a n i lábjegyzeteimből is k i t ű n i k , a kérdés e g é s z s z a k i r o d a l m a — t ö r t é n é s z e k , f ö l d r a j z i k u t a t ó k és k a r t o g r á f u s o k , a t é r k é p é s z IrmédiMotnár László tói a t ö r t é n e t i s t a t i s z t i k u s Dávid Zoltánig — így nevezi a n a g y s z a b á s ú f ö l d m é r ő h a d j á r a t o t — s n e m is i n d o k o l a t l a n u l . A , , t e l e k k i m é r é s " - n e k u g y a n i s ( a h o g y e r e d e t i l e g n e v e z t é k az a k c i ó t ) u g y a n a z volt a célja, mint a múlt s z á z a d k ö z e pi, t é r k é p e z é s s e l e g y ü t t j á r ó k a t a s z t e r i m u n k á l a t o k n a k : az a d ó z á s a l a p j á u l szolgáló f ö l d t u l a j d o n m e g b í z h a t ó s z á m b a v é t e l e . A z országos f ö l d m é r é s e r e d m é n y e k é n t i t t - o t t (pl Jászkiséren) f e n n m a r a d t földkönyvek is m é l t á n t e k i n t h e t ő k a m ú l t s z á z a d b a n készült telekkönyv jogelődjének. 2 M a g y a r t ö r t é n e l m i f o g a l o m g y ű j t e m é n y . Szerk : Bán Péter. E g e r , 1980. ! k.

ban térképvázlatok — és iratok) m e g m a r a d t , és 200 év óta várja a feldolgozást. T ö b b h e l y t tapasztaltam azóta is a levéltári szakemberek hajlandóságát a feltáró m u n k á b a való bekapcsolódásra, sőt arról is értesültem, hogy a Csongrád Megyei Levéltárban m e g m a r a d t d o k u m e n t u m o k bizonyos szempontú feldolgozása már meg is történt, s sajtó alatt van. A fentiek alapján csak megerősödött bennem a reménység, melynek cikkem záró bekezdésében is hangot a d t a m , hogy m o z g a l m u n k n a k ez a javasolt új tudománysegítő vállalkozása sikeresen kibontakozhat. Félig tréfásan h a d d tegyem hozzá e h h e z : jó érzés tudni, hogy valamit tehetek a n n a k a részben még lappangó nagy értékű forrásanyagnak a felkutatásáért és kiaknázásáért, amelynek részben való megsemmisítésében — ahogy c i k k e m b e n utaltam rá — 1790-ben, amikor I I . József alkotmányellenes rendeleteit (a szabad a b b vallásgyakorlatot biztosító türelmi rendelet és a jobbágyság helyzetén sokat könnyítő — de a jobbágyság intézményét meg n e m szüntető — r e n d e l e t e kivételével) visszavonta, szépapám is közreműködött. Részt vállalva ezzel a nemesség általános ellenállásában, amely a „ k a l a p o s királynak" Magyarországon is tartományokat létrehozó, a vármegyei ö n k o r m á n y z a t o t megszüntető rendelkezésében gyökerezett. Ez az ö n k o r m á n y z a t ugyanis a feudális jogok védelmezésével együtt a nemzeti függetlenséget is v é d e l m e z t e a császár németesítő törekvéseivel szemben. Morvay Péter

Szlovák

pruszlik,

Maglód

(Szentestté

Sinkó Zsuzsa

rajza)

GYŰJTÉSI ÚTMUTATÓ Az Üzemünk, munkahelyünk 1987-ben című pályamunka

élete készítéséhez1

1. A pályázat lényegében üzemi krónika írására hív fel. Az üzemi krónika készítésének legfontosabb feltétele, hogy az üzem gazdasági vezetése támogassa, vagy legalábbis elfogadja a krónikaírást, és legyen az ü z e m b e n , illetve b r i g á d b a n olyan ember, aki a krónikaírással kapcsolatos tevékenységet szervezi, összefogja, a krónikába való tényekről, eseményekről folyamatosan tájékozódni tud, azokat rögzíti és gyűjti, s végül magát a pályamunkát egymaga vagy néhányadmagával megírja s mindezt szívesen «egzi. 2. A krónikák az ü z e m e k b e n folyó élet egy esztendejéről a d j a n a k képet. Az év eseményei közül válogatni kell, aszerint, hogy a krónikaírók mit t a r t a n a k fontosnak. Azokban a k r ó n i k á k b a n , amelyek az üzemek egészét vagy nagyobb egységét, például üzemrészét ölelik fel, az események közül kiemelt hangsúllyal meg kell jelennie a n n a k , hogy egyfelől mik az üzemek: a termelés, a gazdálkodás, a gazdaságvezetés számára a legfontosabb kérdések, másfelől mit jelentenek e z e k az ott dolgozó e m b e r e k számára. Ily módon megmutatkozik, hogy a részben különböző érdekek hogyan viszonyulnak egymáshoz, „felülnézetben' az üzemek, a termelés, a gazdálkodás csoportérdekei és „ a l u l n é z e t b e n " a dolgozók közvetlen egyéni érdekei mennyiben esnek egybe vagy térnek el egymástól — mit jelentettek az adott év eseményei a különböző rétegek: vezetők és beosztottak, m u n k á s o k és értelmiségiek számára. 3. Ilyen krónika készítésének feltétele, hogy a krónikák írói saját ismereteik és tapasztalataik mellett lehetőleg folyamatosan megfelelő tájékoztatást kapjanak az egyes dolgozói rétegektől. Jóllehet üzemenként, sőt a krónikába k í v á n k o z ó különböző f o n t o s események alkalmából is más-mások a d h a t n a k leginkább megalapozott tájékoztatást, általában feltehető, hogy a ,,felülnézet " - h e z ez az üzem közgazdasági, műszaki vagy más szakmai értelmiségétől, a vállalati tanács tagjaitól, a szakszervezetek tisztségviselőitől, vagy más hasonló helyzetben levőktől történhet meg, míg az „alulnézct' -hez maguktól a különböző szakképzettségű-beosztású fizikai foglalkozású dolgozóktól származhat. 4. A tapasztalat azt m u t a t t a , hogy akik beosztásuk, képzettségük alapján jó áttekintéssel rendelkeztek, a „felülnézetről" puszta termelési beszámolókat készítettek, mert nem ismerték eléggé az „alulnézet" világát, nem tudták kellően tükrözni azt. E z e k , ha mint ilyenek, m é g oly jók is voltak, nem feleltek meg a pályázat követelményeinek, mert nem közelítették a pályázat központi célját: a termelés, a gazdálkodás, a munka és az ember kapcsolatát, azt, hogy hogyan élték meg a e m b e r e k az adott évet ü z e m ü k b e n . Pedig a pályázat címe „ Ü z e m ü n k élete . . ." nem puszta szó, mert az kell, hogy kitűnjék a pályamunkából mit adnak a dolgozók az üzemnek testi és szellemi e r ő b e n , és mit k a p n a k attól erkölcsi és anyagi javakban. 5. Az említett egyoldalúság elkerülésére tanácsolható, hogy a k r ó n i k á k írói — ha ezt m a g u k is szükségesnek tartják — az üzem egyes jelentős területeinek, a dolgozók egyes fontos rétegeinek egy-egy dolgozójából állandó K r ó n i k a í r ó - K ö r t szervezzenek, melynek tagjai folyamatosan tájékoztatják az általuk átt e k i n t h e t ő , jól ismert kör életéről, eseményeiről. D e ha ilyen szervezett, állandó együttműködést nem lehet vagy nem kívánnak biztosítani, arra kívánatos t ö r e k e d n i , hogy a krónikák írói iegalább a legfontosabb események alkalmából ne egyedül saját m a g u k r a hagyatkozzanak, hanem esetenként maguk szerezzék meg a legalkalmasabbaktól a többoldalú tájékozódást, nehogy a k r ó n i k a egyetlen ember elkerülhetetlenül egyoldalú megállapításait tükrözze. 6. A b r i g á d k r ó n i k á k esetében értelemszerűen nincs szükség külön krónikaíró kör szervezésére, mivel azokat rendszerint a brigád egyik tagja írja, aki közvetlenül, belülről látja, ismeri a körülményeket, emellett legtöbbször megbeszéli a többiekkel, hogy mi és hogyan kerüljön bele a krónikába. A m i k o r pedig az elkészül, legtöbbször megvitatják a brigád tagjai, akiknek véleményét, megjegyzéseit a k r ó n i k á k írói általában figyelembe veszik. Mivel a b r i g á d k r ó n i k á k írói maguk is élik a brigád életét, az ilyen krónikák többsége, amellett, hogy b e m u t a t j á k : mit és hogyan dolgoznak, b e m u t a t j á k azt is, hogy az mit jelent számukra. D e tekintettel a r r a , hogy még a b r i g á d k r ó n i k á k közt is voltak puszta termelési beszámolók („. . . ezt meg ezt vállaltuk, ezt meg ezt teljesítettük . . .") kiemelést igényel, hogy mind az üzemek egészére, mind a brigádokra vonatkozó krónikákban feltétlenül kerülni kell, hogy a pályamunkák puszta termelési beszámolók legyenek. 'A pályázaton részt v e h e t n e k nemcsak a termelőüzemek, hanem minden g a z d á l k o d ó egyse* — erre utal a címben az üzemünk u t á n a . , m u n k a h e l y ü n k " megjelölés. A szövegben pusztán a rövidség kedvéért csak a termelésre utaló üzem szó szerepel — az azzal kapcsolatban m o n d o t t a k értelemszerűen a l k a l m a z a n d ó k a nem-termelő, vagy egyéb tevékenységet kifejtő egységekre.

7. Mivel az egyes brigádok és az üzemek egésze nem hozható közvetlen kapcsolatba egymással, ezért a pályázat az „ a l u l n é z e t — f e l ü l n é z e t " bemutatását a b r i g á d k r ó n i k á k t ó l nem is várja el. A n n y i mégis kívánatos, hogy a b r i g á d k r ó n i k á k érzékeltessék: mi a szerepük, helyük az üzem egészének gazdálkodásában, hogyan jelennek meg az ü z e m e k egészének általuk megismerhető f o n t o s feladatai saját é l e t ü k b e n , és mindenekelőtt azt, hogy az adott b r i g á d b a n dolgozóknak mik a legfontosabb közvetlen érdekei és mennyiben sikerült a z o k n a k érvényt szerezni. 8. N a g y o n kívánatos, hogy a fiatalabb dolgozókat lehetőség szerint vonják be a krónikaírásba. Sok az olyan fiatal — közgazdasági, műszaki vagy más értelmiségi — , aki friss szemmel néz; szeretne és hasznos módon t u d n a hozzájárulni f o n t o s jelenségek meglátásához, teendők kialakításához, és e z e k n e k a krónikákban való tükrözéséhez. D e nem kevésbé áll ez a fiatal fizikai dolgozókra. Jelentős részük magasabb képzettségű, mint sok régebben ott dolgozó m u n k á s és sok t e k i n t e t b e n más az értékítéletük, életfelfogásuk és e n n e k megfelelően az üzemekben való életük is. M i n d e n n e k megjelenése az üzemi krónikákban az üzemi élet egy fontos darabjáról a d h a t n a hírt. 9. Az idők múlásával a k ö r ü l m é n y e k , a f e l a d a t o k változnak. K í v á n a t o s , hogy a k r ó n i k á k b ó l ezek kitűnjenek, természetesen csak a k k o r , ha az adott helyen f e l m e r ü l n e k , az üzem, a dolgozók ottani életét befolyásolják. Néhány kérdést példaszerűen f e l e m l í t ü n k , természetesen nem a teljesség igényével. Lehet, hogy az adott helyen éppenséggel más időszerű, más új jelenség f o n t o s , ebben az esetben természetesen azokról kell a krónikáknak hírt adni. — Az ország nehéz gazdasági helyzete hozott-e valami változást az üzem, az ott dolgozó e m b e r e k életében? T ö r t é n t - e változás a m u n k a szervezésében, magában a m u n k á b a n és a keresetekben és hogyan ítélik meg e z e k e t ? — Volt-e valamilyen javaslatuk a dolgozóknak változtatására, javítására, vagy saját m a g u k vagy az üzem, a termelés — vagy m i n d a kettő é r d e k é b e n ? H a volt, felvetették-e azokat, hol, milyen fórumon, milyen szinten, kinek és mi lett az e r e d m é n y e ? — Volt-e valamilyen tapasztalat a V G M K - k működésével kapcsolatban, jó vagy rossz oldalait tapasztalták-e és ha igen, milyeneket, a korábbi időhöz képest volt-e valamilyen változás m ű k ö d é s ü k b e n és megítélésükben. — Tavaly alakultak meg a vállalati tanácsok, amelyeknek részben munkástagjai is voltak. J ó lenne, ha kitűnne a krónikákból, hogy tapasztalták-e bármilyen formában a tanácsok működését — ha nem, azt is jó lenne tudni. A dolgozók küldöttei tájékoztatták-e a tanácsülések előtt és után a dolgozókat arról, hogy mi történik az üléseken: m e g voltak-e elégedve a tanácstagok működésével, vagy mást v á r t a k ettől az új intézménytől. — Az elmúlt évben szinte minden krónika megemlékezett a szakszervezeti változásokról. J ó lenne tudni, hogy az újonnan választott tisztségviselők hogyan m ű k ö d n e k , milyen a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége. De nem általános megfogalmazásokat várunk, m i n t például „megfeleltek f e l a d a t u k n a k " , hanem k o n k r é t a n számoljanak be arról, hogy a szakszervezeti s z e r v e k mit tettek, illetve mit kellett volna tenniük, és az érdekvédelem mellett hogyan teljesítették a termeléssel kapcsolatos f e l a d a t a i k a t . H a nem tapasztalták a szakszervezetek tevékenységét azt is írják meg — ez is lényeges része az üzemi életnek. Még egyszer: a fentiek csak példák, amelyek jelzik az irányt, amelyet kívánatos volna a krónikákban követni. 10. A krónikák írójának feladata, hogy egyfelől az üzem, másfelől az ott dolgozó e m b e r e k oldaláról fontosnak ítélt eseményeket — akár maga tapasztalja azokat, a k á r másoktól származó értesülésből szerez azokról tudomást, eseménynaplóba rögzítse, és az év végén a k r ó n i k á t ebből megírja. Lehet, hogy az „esem é n y n a p l ó " nagyon hivatalosan hangzik és ezért idegenkedést kelt, pedig az eseménynapló lehet egy egyszerű kockás füzet is, a lényeg csak az, hogy az év folyamán folyamatosan kerüljenek bele az események E n é l k ü l , az év végén pusztán emlékezetből visszatekintve az évre, elkerülhetetlenül csak a „nagy" dolgok merülnek fel — a tervteljesités, a kitüntetések, a nagy h a j r á k és ehhez hasonlók. Ó h a t a t l a n u l elsikkad (nem lehet rá emlékezni) hogy ami az év egésze alatt t ö r t é n t , hogy történt — milyen tapasztalatokat szereztek, milyen é r z é s e k : örömök és elégedetlenségek voltak. Pedig ez teszi ki az életet az üzemek mindennapjaiban és ebből kerekedik ki az é v b e n az élet egésze. Hangsúlyozni kell, hogy az eseménynapló még nem maga a k r ó n i k a — nem biztos, hogy mindennek bele kell abba kerülnie, és éppen abban a f o r m á b a n ahogy esetleg hevenyészve bejegyzésre került. D e az eseménynaplóból válogatva, megfelelően megszerkesztve ebből készülhet el jól. A k r ó n i k á k az eseménynaplókon kivül természetesen másból is merítenek. Kiegészítik, színesíthetik ezeket az üzemre, az e m b e r e k r e vonatkozó más anyagok is — c i k k e k , beszámolók vagy képek, fotók, ha hozzájárulnak a k r ó n i k á k b a n foglaltak sokoldalúbb, jobb megvilágításához. 11. Milyen legyen a k r ó n i k á k szerkezete? E r r e nézve semmilyen előírás nincs — az teljesen a krónika készítőinak megítélésétől f ü g g . Csak mint lehetőség megemlíthető, hogy a krónika az üzem rövid bemutatásával kezdődjék. H a a k r ó n i k a az illető ü z e m n e k csak egy részére vonatkozik, jó ha nagy vonásokkal elhelyezik azt az üzem egészének kereteibe. A „ b e m u t a t á s " ne legyen túl szakos, szorítkozzék a munkahely legfontosabb jellemzőire. Célszerű a n n a k ismertetése, hogy az üzemnek vagy a kisebb egységnek mik a legfontosabb feladatai, problémái, tervei az esztendőben. Az év során vezetett eseménynaplóból értelem.szerűleg főleg az ezekkel összefüggő e s e m é n y e k n e k kell kitűnnie. K é z e n f e k v ő , hogy a krónikák befejező része azt foglalja össze, hogy az év eseményei révén mennyiben é r t é k el az év elején kitűzött célokat, ha sikerült jó eredményt elérni, az milyen áron, hogyan történt, ha pedig az ellenkezője következett be, mi volt e n n e k az oka.

Maga a pályamű az eseménynaplóból készülhet többféleképpen. Lehet a bemutatás után az események, tények és azokkal kapcsolatos érzések, felfogások idősorban történő felsorolása, de történhet t é m a k ö r ö k , f ő probléma-csomópontok köré csoportosítva is. Azonban a k á r így, akár úgy, biztosítani kell, hogy az üzemmel és az e m b e r e k k e l kapcsolatos események a m a g u k összefüggéseiben egymás mellé kerüljenek Nagyban emeli a k r ó n i k á k értékét, ha a tényekkel, eseményekkel kapcsolatban lehetőleg szélesebb körből származó, esetleg k ü l ö n b ö z ő véleményt, értékelést is t a r t a l m a z n a k — állást f o g l a l n a k az üzemmel, a munkával és az e m b e r e k k e l kapcsolatban. 12. H a már a k r ó n i k a anyagának gyűjtése is leginkább kollektiv közreműködésre t á m a s z k o d v a a d h a t hű képet, f o k o z o t t a n áll ez a krónika végső formába öntésére. Kétségtelen, hogy a krónika megírásánál a tollat csak egy e m b e r foghatja, de célszerű ezt megelőzően azokkal, akiket e r r e illetékeseknek t a r t a n a k , (valószínűleg szűkebb körben) megbeszélni, hogy milyen események, milyen hangsúllyal, milyen értékeléssel kerüljenek be a krónikába. 13. Arra azonban m i n d e n k é p p ügyelni kell, hogy a k r ó n i k á k kerüljék el a sajnos nagyon gyakori buktatót — azt, hogy m i n d e n á r o n csakis jó képet adjanak a szóban forgó munkahelyről. Nagyon valószínű, hogy főleg a viszonylag jól m ű k ö d ő ü z e m e k b e n , b r i g á d o k b a n vállalkoznak krónikaírásra, de lehetetlen, hogy akár a legjobbakban is minden mindig és csakis jó legyen. Sajtóban, rádióban, tévében, beszédekben, ha jó példákról van szó, kizárólag jót lehet hallani; hozzászoktunk a h h o z , hogy ami ezekben nem jó, arról nem irunk, nem beszélünk. A krónikák ne így t e g y e n e k , hanem megfelelő arányban beszéljenek ezekről is. Mert m é g ott is, ahol a végeredmény általában sikeres, jó, az élet nincs súrlódások, konfliktusok, érdekellentétek nélkül. Ezért a való élet tükrözése — ami legfőbb célja a k r ó n i k á k n a k — azt kívánja, hogy a jól m ű k ö d ö egységeken belül is megfelelő a r á n y b a n térjenek ki a törvényszerűen előforduló problémákra és elintézési m ó d j u k r a is — ez sokkal inkább nyújt hasznos tanulságot, mint az életidegen tökéletes kép. Természetesen nem lehet arra számítani, hogy a krónikák a teljes igazságot, a n n a k m i n d e n , esetleg kellemetlen részletét tükrözzék. De arra lehet és kell törekedni, hogy ezekből legalább annyit megmutassanak, amennyit azokból a helyszínen elviselhetőnek ítélnek, és a valóságot legalább f ő arányaiban, fő vonásaiban közelítik meg. M e r t a pályamunkák közül nem a legjobb üzemek, brigádok, hanem azok fognak jó elbírálást kapni, amelyek a valóságot viszonylag leginkább elfogadható módon tükrözik. 14. Befejezésül a forma, a nyelv! A krónikák kerüljék a sajnos túlságosan elburjánzott életidegen, újságcikk-ízű sablonokat. Mert a sablonok mögött nincs az írók tényleges átélése, nincs hitele a n n a k , amit ilyen m ó d o n leírnak, mert a valóság m i n d e n n a p j a i b a n nem így éreznek, nem így gondolkodnak. Saját véleményük, híradásuk életükről az ü z e m e k b e n csak saját beszélt nyelvükön lehet valódi. Ezért a krónikák ne íródjanak a t u d o m á n y o s k o d ó , hivataloskodó szólamszerű szaknyelven, ha százszor is ezt hallják, hanem a legszélesebb kör számára é r t h e t ő egyszerű, szép, élő magyar nyelven. így é r h e t ő el, hogy üzemi életükről olyan t ü k r ö t mutassanak, amelyben a dolgozók m a g u k r a , valóságos életükre ismernek, és amelyből jobban megítélhető számukra saját maguk és az üzem helyzete, saját t e e n d ő i k és perspektíváik, valamint az üzemek és a társadalom vezetésével szembeni reális elvárásaik. Amennyiben az üzemek, a m u n k a h e l y e k , a brigádok a krónikaíráshoz ezen túlmenő segítséget, tájékoztatást tartanak szükségesnek, f o r d u l j a n a k a Hazafias N é p f r o n t és a szakszervezetek megyei (budapesti) szervezetéhez, amely a lehetőségekhez képest biztosítani fogja ezt számukra. Mód Aladár né

KÖNYVESPOLC

LISZKA J Ó Z S E F :

Ágas-bogas fa Néprajzi ismeretek alapfokon (Madách, Bratislava, 1986. 89 old.) Hosszú, mint a Szent lván-i ének", ,,Rövid, mint a pünkösdi királyság", „Nyomtató lónak nem kötik be a száját" — bizonyára sok g y e r m e k n e k , fiatalnak ismerősök ezek a szólások, közmondások, sőt, továbbiakat is fel t u d n á n a k sorolni. D e vajon hányan g o n d o l k o d t a k el azon, hogy mi az a Szent Iván-i ének, vagy a pünkösdi királyság, mi az a nyomtatás? A mai gyerekek, fiatalok már nem nagyon ismerik ezen kifejezések, szavak értelmét, d e a szülök, vagy még inkább a nagyszülők, segíthetnek a megfejtésben. Az iskolában a történelemórákon a diákok megismerkednek az u r a l k o d ó h á z a k és f ő r e n d e k tagjaival, híres csaták, ütközetek t ö r t é n e t é v e l . Ezek kétségkívül fontos, de korántsem egyedüli alkotóelemei t ö r t é n e l m ü n k n e k . A fényes királyi udvarok mellett érdemes egy-egy pillantást vetni a sokaságra, a népre, a n n a k életmódjára, m i n d e n n a p i munkájára, dolgos hétköznapjaira és vidám ünnepeire. Mindezekkel a néprajztudomány foglalkozik. A néprajz tehát a t ö r t é n e t t u d o m á n y része, a nép kultúráját kutatja. Ezt a kultúrát (viselkedésmódot, szokásokat, különféle t u d n i v a l ó k a t ) nem könyvekből tanulták a felnövekvő n e m z e d é k e k tagjai, hanem a szülőktől lesték el, valamint a nagyszülők plántálták át az i f j a k b a , tehát szájról szájra, apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szálltak az ismeretek. Ezt a folyamatot nevezzük hagyományozódásnak. A mesélésre, beszélgetésekre k i t ű n ő alkalmat nyújtottak a hosszú téli esték, a f o n ó k , tollfosztók, kukoricafosztók és egyéb a l k a l m a k . A hagyományos, hosszú időn keresztül élő családszerkezet felbomlásával (a fiatalok m u n k á j u k miatt sokszor messze költöznek szüleiktől), az életrend megváltozásával egyre kevesebbet t u d n a k nagyszüleik életéről. A hagyományok átörökítése már-már megszakad. Pedig lenne miről beszélgetni. Nagyanyáink, nagyapáink is voltak gyerekek, fiatalok, ők is szerettek játszani, olykor csintalankodtak is. Ö k is voltak szerelmesek, u d v a r o l t a k , párt választottak m a g u k n a k , szórakoztak — és persze legtöbben már kis koruktól k e m é n y e n dolgoztak. A fárasztó, dolgos őszi napok után következtek a nyugodt, hosszú téli esték A téli időszak bővelkedett az ún. jeles napok ban, e z e k h e z különböző szokások, jóslások, sokszor b a b o n a s á g o k , de számtalan esetben valós megfigyelések alapján végzett cselekedetek vagy mondások kapcsolódtak. Novemberben csak a két legismertebbet, Katalin (november 25.) és A n d r á s (november 30.) napját említem, mint időjóslásra és szerelmi jóslásokra alkalmat a d ó

napokat. December egyik legemlékezetesebb napja 13-a, Luca napja volt. T ö b b f é l e szokás is kapcsolódott hozzá, pl. e k k o r k e z d t é k el készíteni a Luca-széket, amit karácsonyra kellett befejezni, tehát n a p o n t a csak annyi m u n k á t volt szabad elvégezni, hogy éppen a k k o r r a — és ne előbb — készüljön el. Innen a m o n d á s a lassú m u n k á r a : „ügy készül mint a Luca széke". A hosszú tél után az e m b e r e k már alig v á r t á k a tavaszt, a kikeletet, siettetni is akarták ezt a folyamatot. Búcsúztatták, próbálták kiűzni a telet, a hideget és köszöntötték a kikeletet, a meleget. A tél vége általában a vígságok időszaka volt, e k k o r t a r t o t t á k a különböző farsangi mulatságokat, hogy igy, felfrissülve induljanak neki a húsvét előtti hosszú böjtnek és a tavaszi m u n k á k n a k . A nyári időszakban is sok jeles napot t a r t o t t a k számon, és ezek m á r a m u n k á h o z kapcsolódtak, mert a nép minden gondolata az időjárás, a föld és az évi termés körül forgott. A nyári, őszi h ó n a p o k ban kevesebb idő jutott a szórakozásra, társas öszszejövetelekre, ezekre i n k á b b csak egy-egy hosszan tartó, nehéz munka befejezésekor került sor. Ilyen volt pl. az aratást vagy a szüretet záró ünnepség. Mindezekről részletesebben olvashatnak az érdeklődők Liszka József, szlovákiai magyar néprajzkutató és régész s z a k e m b e r közelmúltban megjelent könyvében. A szerző az általános iskolás korú fiatalok számára foglalja össze a néprajzi ismeretek alapjait. A néprajzot iskolákban nem o k t a t j á k sem nálunk, sem Szlovákiában, ezért szükséges a különböző szavak, szakkifejezések, mint pl. népi kultúra, folklór, folklorizmus, néprajzi csoport, tájegység stb. rövid magyarázata. Szól néhány sorban a tudományág kutatási módszereiről, majd rátér a paraszti élettér bemutatására. Érinti a településhálózat kialakulását, a falu szerkezetét, a porták rendjét, a lakótérről és a -házról való t u d n i v a l ó k a t , valamint a berendezések változását, fejlődését. Az élettér bemutatása u t á n a parasztélet rendjét, a paraszti munka folyamatait kiséri figyelemmel, így a gazdálkodást, a szántást, vetést, állattartást, ezen belül részletesebben szól a disznóölésről és a baromfitartásról. Megismerteti az olvasót az ünnepi szokásokkal, mint pl. a lakodalommal. í r a méhészkedésről, zöldségtermesztésről, pásztorkodásról, a kender termesztéséről és feldolgozásáról, az aratásról, kenyérsütésről, a népi gyógyászatról. A különböző témaköröket, példákkal teszi szemléletesebbé. Ezek a példák leggyakrabban a Kisalföld Szlovákiába eső részéről, a szerző szülőföldjéről származnak. M o n d a n d ó j á t sok-sok irodalmi utalással és idézettel teszi még érdekesebbé. Ezek az idézetek nemcsak a néprajzi szöveget színesítik, de ebben a környezetben és ilyen megvilágításban az adott irodalmi alkotások értelmezése is kibővül, olyan rejtett szépségekre is ráirányítják a figyelmet, amelyek mellett eddig esetleg sokan elsiklottak. Hasznos olvasmány ez a kis könyv m i n d e n gyerm e k n e k , fiatalnak és idősebbnek, akik érdeklődnek n é p ü n k múltja, egyszerű hétköznapjai iránt, vagy akik csak ezután szeretnének vele közelebbről megismerkedni. Bodnár

Mónika

GYŰJTÉSI ÚTMUTATÓ Néprajzi kaláka Általános iskolai honismereti szakkörök, úttörőközösségek gyűjtőmunkájának néhány lehetősége I. Falvainknak nemcsak külső képe változott meg s z e m b e t ű n ő e n , h a n e m — amint ez egyre szélesedő körben ismertté válik — lakosságának összetétele is gyökeresen átalakult. A falukban ma már nincsenek igazi parasztok, s ma már nem is a mezőgazdasági d o l g o z ó k vannak lakói k ö z t többségben, hanem az ipari üzemek és a szolgáltatás különféle ágazatainak dolgozói. A klasszikus paraszti múlt élő tanúi, azok az idős férfiak és nők, akik még az első világháborút megelőző években fölserdültek, s így saját tapasztalatukból is ismerhetik a változásnak akkor még sokkal kevésbé kitett falusi életvitelt és kulturális h a g y o m á n y t , ma már t ö b b mint egy évtizeddel túl vannak azon az életkoron, mely hazánkban az emberi élet átlagos felső határának számít. A naptári év e s z t e n d ó n k i n t megugró évszámának két utolsó számjegyét úgy tekinthetjük, mint a n é p r a j z t u d o m á n y legrégibb hagyományt ő r z ő adatszolgáltató rétegének „ k ó d s z á m " - á t . A néprajzi „klasszikus, a d a t k ö z l ő i " tehát idén 87 évesek vagy még idősebbek, és számuk a természet rendje szerint egyre csökken. Az ilyen idős adatközlők ismeretei, emlékei azért is igen értékesek a néprajz számára, mivel közléseik (természetesen a korábban összegyűjtött népéleti adatokkal együtt) viszonyító pontokat szolgáltatnak a változásnak tulajdonképpen m i n d e n időben kitett, ú j és új elemeket befogadó népélet és népi kultúra alakulásának vizsgálatához, a h a g y o m á n y o z ó d á s folyamatának és indítékainak megismeréséhez, a gazdasági és társadalmi változások hatásának, az ú j és régi birkózásának, a közösség és egyes alkotó egyéniségek szerepének tisztázásához. Az e l m o n d o t t a k b ó l következik, hogy minden generáció tartogat kutatnivalót a néprajz számára. Valamenynyi korosztályban találhatunk igen értékes adatszolgáltatókat, valamely s z ű k e b b társadalmi c s o p o r t h o z való tartozásuknak (pl. pásztorcsaládok) vagy sajátos egyéni érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően. A szülők, nagyszülők és d é d s z ü l ő k életmódjában és kultúrájában m u t a t k o z ó egyezések és különbségek vizsgálata hozzásegít annak tisztázásához, hogy a változások mikor, milyen tényezők hatására következtek be és erősödtek fel. A h a g y o m á n y o z ó d á s az idősebb korosztályoknál gyakran egy nemzedék átugrásával ment végbe. O l y a n o k nál, ahol a gyerekek a nagyszülők huzamos gondozására voltak bízva, sokat voltak velük együtt. Szerencsés esetben, ha a nagyszülő szívesen és színesen beszélt a régi életről, eseményekről, s ha az u n o k a is hasonló érdeklődésűvé nevelődött, a n é p r a j z olyan — esetleg még csak jó hatvanas — adatközlőt találhat a későbbi felnőtt u n o k á b a n , akinek visszaemlékezései a 80 évesekével vetekszenek. Ez természetesen elsősorban a népi kultúra szóbeli, szájhagyomány útján terjedő elemei (néphit, népköltészet stb.) esetében lehet nagyon értékes. II. Értékvédó, közösségépítő, a s z ű k e b b és tágabb pátria aktív szeretetére nevelő mozgalmunk fiatalabbakat tömörítő ágazataiban a nevelő értékű, élménytadó aktív tevékenység a f ő vonzerő. Jól t u d j u k a z o n b a n , hogy m o z g a l m u n k jelentős sikerű t u d o m á n y s e g í t ó tevékenységéből a középiskolás korosztály is derekasan kivette részét. ( O r s z á g o s ifjúsági, diáknapi néprajzi-nyelvjárási és helytörténeti pályázat, földrajzinév-gyűjtés stb.) Az ú t t ö r ő k o r ú tanulókat összefogó honismereti s z a k k ö r ö k és alkalmi gyűjtöfeladatokat is vállaló egyéb kisközösségek tevékenysége közvetve szintén t u d o m á n y s e g í t ő jelentőségű lehet. A néphagyománnyal, népművészettel gyakorlatban ismerkedő, a népi kézműves tevékenységet próbálgató kisebb-nagyobb úttörőközösségek érdekes és értékes alkotó tevékenységnek lesznek részesei. Jól tudják ezt azok a fiúk és lányok, akik a csillebérci vagy zánkai, kétévenként megrendezni szokott országos ú t t ö r ő népművészeti táborok „ b e u g r ó " feladataként h ó n a p o k o n keresztül nagy buzgalommal igyekeznek megszerezni a jogosultságot a táborban való részvételre. 1 A m ú z e u m o k hasonló foglalkozásokat vezető népművelő munkatársai is tanúsíthatják, h o g y a gyerekek szívesen és haszonnal vesznek részt ezeken. H a s z o n n a l , nemcsak

'Vö. Papp György—Trencsényi László: Kerek egy e s z t e n d ő Csillebérc-Magyarországon. H o n i s m e r e t , 1982. 6. sz. 6. old. — A k o r á b b i t á b o r o k tíeszámolóit a H o n i s m e r e t , 1976. 3., valamint 1980. 3. számaban o l v a s h a t j u k . H o n i s m e r e t , 1987. 4. szám

ügyesedésükre és épülésükre, hanem a m ú z e u m o k b a n folyó k u t a t ó m u n k a iránti érdeklődés felkeltét és ébrentartását tekintve is. N e m c s a k a m ú z e u m b a r á t i k ö r ö k n e k , hanem a néprajzi-nyelvjárási gyűjtőmozgalom utánpótlás-nevelésének is jó előiskolái az ilyen folyamatos vagy alkalmi szakköri tevékenységet folytató közösségek. Sót, megfelelő feltételek esetén az ú t t ö r ő k o r ú gyerekek is végezhetnek tudománysegítő, gyűjtő-felderítő tevékenységet. Mik ezek a feltételek? Mi teszi alkalmassá a gyereket erre? Természetes, hogy a h a g y o m á n y t a r t ó b b vidékeken, amilyen a T o l n a megyei Sárköz vagy a Pest megyei Galgavidék, k ö n n y e b b e n lehet továbbá m u n k á r a serkentő sikereket elérni, mint a már erősen városiasodott tájakon. Vagy az ország szélein fekvő, nehezebben megközelíthető megyék, Baranya, B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n , Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár elevenebb n é p h a g y o m á n y ú helységeiben. Alapvető feltétel, h o g y legyen olyan áldozatkész vezető, aki f o n t o s n a k tartja a t u d o m á n y s e g í t ő néphagyománygyűjtést, s a szakszerű g y ű j t ó m ó d s z e r t elsajátítva, a gyerekekkel összefogva szervezi a m u n k á t . Előnyös, ha a g y ű j t ő c s o p o r t tagjai a helység vagy városrész t ö r z s ö k ö s családjaiból s z á r m a z n a k , ha vannak rokonaik, ismerőseik a h a g y o m á n y t még többé-kevésbé ismerő, g y a k o r l ó felnőttek k ö r é b e n . A szöveges n é p h a g y o m á n y megörökítéséhez igen kedvező, ha a gyerekek saját nyelvjárásukban tudják leírni a hallottakat. Tudatosítani kell bennük, h o g y azonnal föl kell jegyezni, és nem szabad sem köznyelvesíteni, sem „népiesíteni" a hallott nyelvi adalékokat. A passzív módszerrel g y ű j t ö t t , többször hallott adat az igazán értékes. V é r ü k k é kell hogy váljék az adatközlőre és a gyűjtésre v o n a t k o z ó hitelesítő adatok feljegyzése minden esetben. (Az adatközlő neve, életkora, vallása, lakóhelye, a gyűjtés helye és ideje, a g y ű j t ő adatai.) Természetesen előnyös, ha tanulók érdeklődésének, életkorának megfelelő, a h a g y o m á n y szerint a hasonló k o r ú a k részvételével zajló h a g y o m á n y o k (játékok, m o n d ó k á k , népszokások, népköltészet stb.) felkutatására irányítjuk m u n k á j u k a t . Fejlesztenünk kell b e n n ü k a gyűjtés során jól hasznosítható életkori tulajdonságokat. (Azt, hogy a gyerekek jó megfigyelők, kíváncsiak, szívesen hallgatják a felnőttek beszédét, kitartóan nézik a d o l g o z ó felnőtteket, játékaikban utánozzák őket és maguk is szívesen részt vállalnak a m u n k á b ó l . ) III. A szakkör vagy más gyűjtóközösség elsősorban a lakóhely néprajzi jellegzetességeinek felderítésére törekedjék. Ez az irányított n y o m o z ó t e v é k e n y s é g egyrészt alkalmat ad a fentebb említett alapvető módszertani követelmények begyakorlására, másrészt fokozatosan ráirányítja a figyelmet azokra a helyi jellegzetességekre és jó adatközlőkre, amelyeket, iiletve akik segítségével a g y ű j t ő k ö z ö s s é g tagjai társas tevékenység formájában, fokozatosan felkutathatnak, megörökíthetnek. Amelyik témában gazdagabb anyag m u t a t k o z i k , azokból az ügyesebb kis „ m u n k a c s o p o r t o k " pályamunkát is készíthetnek a m i n d e n évben meghirdetett országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatra. 2 E c s o p o r t m u n k á k részei lehetnek a vezető által rendszerezett szakköri pályamunkának. Persze, nemcsak a lakóhelyen lehet felderítőgyűjtést végezni, hanem a k ö r n y é k e n felkeresett más helységekben is. Lehetnek a gyűjtőközösségnek „ i n g á z ó " , bejáró tagjai is. Segítségükkel egy-egy kiemelt, b ő v e b b termést ígérő témára vonatkozóan t ö b b közeli helységben is végezhet gyűjtést a szakkör. Ez értékesebbé teheti m u n k á j u k a t a tekintetben is, hogy képet adhat egyes néprajzi jelentések elterjedtségéről, s egyúttal segít felkutatni olyan h a g y o m á n y t a r t ó településeket, amelyeken még ma is eredményes gyűjtési lehetőség kínálkozik. Hasznos, időszerű szolgálatot tehet a. szakkör azzal is, hogy egy hagyománytartó aprófalu néprajzi feltárására vállalkozik. Itt, a magukra hagyott idős emberek köréhen bizonyára szíves fogadtatásra találnak a fiatal gyűjtők. Az ilyen helységekbe szakköri kirándulásokat is lehet szervezni. A megfelelő kapcsolatok kiépítése után esetleg gyűjtőtábor megszervezésére is sor kerülhet. A z alábbiakban 12 felderítógyűjtési feladatot k ö z l ü n k , olyan a t a n u l ó k h o z szóló fogalmazásban, ahogy az az ú t t ö r ő k egy korábbi jubileumi országjárása alkalmával megjelent lapjukban. 3 Felderítő feladatok: 1. Állapítsátok meg, van-e falutok, illetőleg a felkeresett helységek népének és a vidéknek a nép száján élő külön neve (pl. jászok, m a t y ó k , palócok stb., Kunság, Göcsej, Cserehát stb.). 2. Tudakoljátok meg, él-e felkeresett helységekben közkedvelt mesemondó, rigmus vagy nótacsináló, kiváló népművész (faragó, hímzéseket előrajzoló „ í r ó a s s z o n y " , fazekas stb.), más helységekben is ismert kitűnő táncos. H a találtok ilyeneket, írjátok fel p o n t o s személyi adataikat (név, életkor, foglalkozás, lakóhely). 3. Állapítsátok meg, él-e a felkeresett helységekben jó emlékezetű, régi dolgokról szívesen beszélő, szellemileg még friss, 80 éven felüli férfi vagy asszony. H a igen írjátok le pontos személyi adatait, s azt is, h o g y milyen régi dolgokról s z o k o t t mesélni. 4. Derítsétek fel, van-e bejárt helységekben megállapíthatóan (a ház végén, a mestergerendán stb. évszámmal megjelölt) 1800 előtt épült parasztház. H a igen, jegyezzétek fel az utcát és házszámot a tulajdonos nevét és az építés évét. H a akad k ö z t e t e k ügyes rajzoló, készítsetek róla alaprajzot is. 5. í r j á t o k le, vagy rajzban örökítsétek meg használatból kiment lomtárba (padlásra, k a m r á b a , fészerbe stb.) került régi néprajzi tárgyakat (pl. régi gazdasági eszközöket, edényeket, régi ruhaféléket, ácsolt, faragott és festett bútordarabokat, naiász-vadász szerszámokat, régi mesterségek szerszámait, mindenféle házi eszközöket és használati tárgyakat). H a ilyeneket találtok, legalább népi nevét, rendeltetését és tulajdonosának adatait

2

Ld. az 1987. évi X X X V . Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyújtópályázat meghirdetéséi a Honismeret 1987. 1. számában. 'Pajtás, 1956. április 12. sz.

— E z t azért teszik, m e r t a föld széle kősziklás, nem fogja a szántóvas. — H á t még az, h o g y követül azt küldik az országgyűlésre, akire a község ósi zekéje legjobban ráillik . . . — A z t tartják az atyafiak, válaszolt erre Apafiné, hogy úgy sem sok szólója van ott a követnek, ott ülni pedig kényelmetlen oly ö l t ö z e t b e n , melyet nem ránk szabtak. — T e mindennek t u d o d az okát, jer fejtsd meg azt, amit ez a székely megígértetett velem. Kettőt kért: az egyik az, hogy hadd legyen Oláhfalu K o l o z s v á r h o z két mérföld. — Ó h a ravasz e g y ü g y ű e k ! — kiálta föl Apafiné. — H i s z ezzel oda céloznak, hogy szabadalmuk lévén deszkáikat két m é r f ö l d n y i távolban árulni, Kolozsvárt is vásárt nyithassanak maguknak. — Ez ugyan igaz — szólt meggyőződve Apafi —, mármost a másik kérésük is gyanús előttem, ámbár ez nincs semmi vonatkozással helységükre. Azt kívánták, hogy ezentúl legyen törvénybe adva az, hogy akinek lova nincsen, járjon gyalog. — Értem! — m o n d á Apafiné rövid g o n d o l k o d á s után. — Ú j a b b időkben a postajárás falujokon visz keresztül, s emiatt s o k s z o r követelnek tőlük lovat a futárok. J ó e m b e r e k unják a terhet, s kellene nekik törvény, mely a futárokat gyalog járni parancsolja. Apafi hangosan d o b b a n t o t t lábával. — Lélekaata góbéja! Velem ilyen tréfát űzni. N o meglásd, mint f o g o m visszatréfálni ő k e t . " Később a fejedelmi pár magánbeszélgetése után folytatódtak a nyilvános események. „ E k k o r az oláhfalusi követre került a sor: — Kegyelmeteknek amit megígértem — szólt a fejedelem, alig bírva uralkodni belső jókedvén —, azt megengedem, ám legyen Oláhfal uhoz Kolozsvár két mérföld, ha az kegyelmeteknek könnyebségre szolgál, s járjon gyalog, akinek lova nincsen, ha kegyelmetek úgy kívánja, hanem azt a záradékot k ö t ö m ki magamnak, hogy a deszkát ezentúl nem árulhatják kegyelmetek Kolozsvárott, s a futároknak kiszolgatatandják a kívánt előfogatokat." Mit csinál a gólya? Kisfaludy Károlynak, r e f o r m k o r i irodalmi életünk fiatal vezérének említett elbeszélése az általa szerkesztett Auróra c. évkönyv 1824-es kötetében jelent meg, Szalay Benjámin álnév alatt. írásában pompásan érzékelteti a falucsúfolókban kipécézett helységek lakóinak érzékenységét, s egyúttal szemléletesen bemutatja a kedvelt hagyomány egyik, jó fél évszázaddal ezelőtti „alkalmazását". „ M i n a p utazván, . . . faluban lovakat válték. Szép tavaszi n a p lévén, míg befogtak, az öregbíróval és nótáriussal a faluház tornácában állva ide s tova nézegettem . . . egy tárgy figyelmessé t ő n : a t o r o n y csúcsáról tudniillik egy gólya csüggött le. Kérdezőleg nézék az öregbíróra: de ez szememet kerüli és beszítt ajakkal a nótáriust k ö n y ö k ö z i , ki engem vérbe borult képpel más tárgyra vezetni akarván, a kalendáriumban előforduló időjárást emiegét; de én kíváncsi lévén nyílt szívvel kérdém: M o n d j á k meg uraim, mit csinál ott a gólya? Erre a nótárius mély reverenciuák után ellappang, a b í r ó pedig, kihez fordulék, megszorulva, pruszliját húzogatva ezen szavakkal »Komám uram, már hová megy?« a nótárius után vonul. Senki sem marad körülem, csak a kisbíró, ki is a lovak előtt állván reám b á m u l t á b a n észre se vette, hogy a ló hátul csipdezi, de utóbb aligha elevenére nem jutott, mert egyet rikkantva elugrott helyéből, s kérdésemre: mit csinál ott a gólya? De ő összeszidván valahány gólya van a világban, mérgesen egyet pattant s úgy kezd vágtatni, hogy szót se válthaték vele, és én annyit tudtam mint e l ő b b . " A z írónak végül is egy másik faluban sikerült megismernie a csúfolódó kérdés alapjául szolgáló „ i g a z " történetet. Eszerint a falu közadakozásból ú j o n n a n bádogoztatott, messze fénylő t e m p l o m t o r n y á r a , büszkeségükre, ráköltözött egy gólya. Ezt előbb a községi tanács együttes kiáltozásával, majd az iskolás gyerekek mozgósításával igyekeztek elriasztani onnan. Miután ez nem sikerült, a falu nótáriusa lelőtte a gólyát, de ez fennakadt a t o r o n y keresztjén. A madárhulla eltávolítására is hiába tettek több — persze k o m i k u s kísérletet. „ A z o n b a n — fejezi be a szólás eredetét m a g y a r á z ó elbeszélést az író — a szomszéd faluk felkapák ezen történetet s . . . lakosit gúnyolták gólyájokkal, s azon kérdés: mit csinál a gólya? már sok kék foltba sőt vérbe került." A kiemelt témával elmélyedőbben foglalkozni kívánó szakkörvezetők, gyűjtők figyelmét felhívjuk a kérdés szakirodalmának alábbi, sajnos, elég nehezen hozzáférhető m u n k á i r a . Ezek, amellett, hogy a szakszerű g y ű j t ő m u n k á b a n jól felhasználható további s z e m p o n t o k a t is adnak, egyúttal a szakköri foglalkozásokon jól hasznosítható derűs olvasmányokat is kínálnak. Kovács Ágnes: A rátótiádák típusmutatója (Magyar Népmese Katalógus Füzetei 3.) Budapest, 1966. Duka János: Kilenc kéve hány kalangya? Kriterion, Bukarest, 1982. Morvay Péter

A K Ő V E T K E Z Ő S Z Á M T A R T A L M Á B Ó L : A Bábolna hegyére felkelőket vezető társadalmi feszültségekről — Emlékezés Szeremlei Sámuelre — Stromfeld Aurél -— Emlékezés Fábry Zoltánra — Egy elfelejtett mohácsi hős: Á k o s h á z y Sárkány A m b r u s — A debreceni agrároktatásról Elcserélt nevek a Balatonnál — Egyleti élet Mohácson a X I X . században — Egy váci görög kereskedő családjának kalandjai 1774-ben — Mennyibe került egy lovas n e m z e t ő r felszerelése 1848-ban H a j d ú s z o b o s z l ó n ? — A szigetvári ö r e g h a r a n g — H o r v á t h József, kolozsvári fotóművész képei — Svájci tanácskozás a szigetmagyarságról — H o n i s m e r e t i munka egy angyalföldi könyvtárban — Nyelvjárási g y ű j t ő ú t o n a K á r p á t o k alján — A szeghalmi műemlék h a r a n g t o r o n y helyreállítása — Helytörténeti m ú z e u m o k r ó l — Könyvismertetések — Honismereti évfordulónaptár, 1988.

esetleg már megváltozott — természeti, gazdálkodási viszonyaira, lakóinak hajdani életmódjára emlékeztetnek, s nemegyszer kifejezői azoknak a feszültségeknek is, melyeknek gyökerei egyes szomszédos helységek közötti egykori közjogi, származási (kisnemesi, jobbágy- vagy telepes községek), magatartásbeli különbségeire vezethetők vissza. Az egykori lecsapolt Ecsedi-láp melléki T y ú k o d és U r a lakóit pl. a környéken csúfolódva cellásoknak, illetőleg gólyásoknak nevezték. Arra emlékeztetett ez, hogy a rétoldali (Ecsedi-láp vidéki) pásztorok vagy a szegényebb nép (akárcsak a G y ö r f f y István és Szűcs Sándor írásaiból ismert nagykunsági és sárréti „rétes emberek") alkalmi csemegeként vagy ínséges időkben táplálékként fogyasztották a gyékény ott cellának nevezett lisztes gumóját. U r a egykori vízjárta határában annak idején nagyon sok gólya találta meg táplálékát, s így könnyen megszülethetett a csúfondáros történet, amely szerint a falu elöljárósága testületileg kivonult a határba, hogy a tilos területen legeltetett juhnyájat (tulajdonképpen a messziről annak nézett gólyacsapatot) régi szokás szerint behajtsa és gazdájukat megbírságolja. 5 A szorgalmas és takarékos népű, j ó m ó d ú aranyos Matolcs és a vele szomszédos, szegényebb, de rátartibb lakosságú T u n y o g k ö z t i hajdani különbséget és ellentétet is jól jellemzi a történet, amely szerint az egykori matolcsi gazda egy vasárnap megszámolta, hogy amíg a háza kapujától a templomajtóig ért, éppen százat k o n d u l t a harang. Istentisztelet után szóvá is tette a papnak: A fele is elég lettvóna. így hamar elkopik a harang. Vagy hogy a matolcsiak szerint — a tunyogiak előbb jól laknak puliszkával (vízben főtt kukoricaliszt), majd kiállnak a k a p u b a a fogukat piszkálni, mintha húst ettek volna. A z egyes helységneveket sorba szedő m o n d ó k á k , rigmusok is tartalmazhatnak az illető községek fekvésére vagy jellemző vonásaira utaló elemeket, mint pl. a Móricz Z s i g m o n d tiszaháti szülőfaluja környékén ismeretes, ökörterelő tájszókkal összekapcsolt m o n d ó k a : Csálé Csécse, prr Kóród, hü Milota, bolond Bécs. Vagy a Veszprém környéki falvak egy csoportjáról szóló rigmus: 7 Litér mit ér, Kádárta még annyit se ér. Szentisvánra kára kenyér. Vilonya legtöbbet ér, Mer az útbul is kitér. A tréfás falucsúfoló történeteket sokszor egy-egy község lakóira ruházzák rá (pl. sok falucsúfolót Rátót lakóira f o g n a k , s ezért az ilyen történeteket a néprajzi szakirodalomban rátótiádáknak is nevezik). Ennek meg lehetnek a történeti okai, amelyet érdemes lenne vidékenként kideríteni. A tréfás történeteket egyes jól elbeszélők nagyon ízesen-színesen t u d j á k elmondani. Kívánatos ezért minél t ö b b helyen felkutatni őket, s szó szerint megörökíteni elbeszéléseiket, melyek között még ma is akadhatnak népköltészeti alkotásnak tekinthető darabok. VI. A falucsúfolók szépíróink figyelmét is felkeltették. Legkorábban talán Kisfaludy Károlyét, aki Mit csinál a gólya című kis elbeszélésében d o l g o z o t t fel egy ilyen történetet. Jókai Erdély aranykora c. regényének VII. fejezetét színesíti egy, a témánkkal kapcsolatos tréfás epizóddal. A z ilyen, a népi kultúra alapos ismeretéről t a n ú s k o d ó irodalmi leírások érdeklődést felkeltő, kedvcsináló eszközként jól beilleszthetők a gyűjtésre való felkészítésbe. Jókai említett leírása pl. azzal is megismerteti olvasóit, h o g y a falucsúfolók egyik típusa egy-egy falu népének oktondisággal leplezett agyafúrtságát kívánja bemutatni. Érdemesnek tartjuk ezért idézni. Mit k é r t e k az oláhfalusiak A p a f i fejedelemtől? Arról van szó a fejezetben, h o g y a t ö r ö k szultán által kedve ellenére fejedelemmé lett Apafi Mihály, Kucsuk basa hadaival Kolozsvár alá érkezve sátrában fogadja a hódolók, és kérelmezők seregét. „Végtére egy zekés, k ö d m e n e s l u f ő székely állott elébe. Köpcös, tömzsi legény, mint m o n d á , az oláhfalusi község küldöttje, ki helysége nevében hódolatát adta át a fejedelemnek s két rendbeli furfangos kéréssel járult a fejedelem elé, melyek ilyenformán hangzottak: p r o p r i m o : engedtessék meg Oláhfalunak az, h o g y ezentúl Kolozsvártól csak két m é r f ö l d n y i r e legyen (mint t u d j u k , messzebb van tőle h ú s z mérföldnél); p r o secundo: hozassék afelől törvény, hogy akinek lova nincsen, járjon gyalog. A fejedelem nevetve hagyá helybe az agyafúrt kívánatokat s rendkívüli jó szeszélybe látszott ez által jőni . . . " E jelenet után, betegágyából felkelve az ú j d o n s ü l t fejedelem sátrába érkezik az éleseszű és fejlett politikai érzékű fejedelemasszony, Bornemissza Anna. Párbeszédük témánkat érintő része: — S vajon az a becsületes condrás székely mi jóért jött? . . . nagyon f u r f a n g o s n a k látszik előttem a képe; a székely, m i k o r legegyügyűbb képet csinál, akkor legravaszabb . . . — Ez az oláhfalusiak követe. E szóra A n n a sem álhatá meg, h o g y el ne m o s o l y o d j é k . — A jó oláhfalusiak, folytatá kacagva Apafi, akik lepedővel h o r d j á k a t e m p l o m b a n a világot, s agyonverik a zsebórát. — Ah, sokat ráfognak szegényekre, mi nem való. Csak az eszük járása f u r f a n g o s . — D e az csak igaz, hogy a lajtorját keresztbe vitték át az erdőn. — Igen, mert a kapitány megtiltá nekik az erdőpusztítást, ellenben kivetette rájok, hogy varjúfejeket szedjenek, ők tehát keresztbe vitték át az erdőn a hágcsót fészket szedni, s ami fa k ö z b e esett, azt levágták előtte. — E z t jól kimagyaráztad, de az csak nem tagadható, hogy a hegyen nem szántják végig a földjeiket, attól tartva, h o g y mire a szélére érnek, felbillenik velők a föld.

s

Morvái Péter: A z Ecsedi-láp e g y k o r i élete a mai n é p n y e l v tükrében. F.thnographia, 49. cvf. 315. old. *"Luby Margit: A parasztélet r e n d j e . Bp., 1935. 26. old. 7 Morvay Peter: Kádárta helynevet. D u n á n t ú l i Szemle, 1940. 1—2. sz. Veszprém vármegyei Füzetek 1. V e s z p r é m , 1940. 53. old.

PfílVRZRT

i

A múzeumi pályázat értékelése A Magyar M u n k á s m o z g a l m i M ú z e u m , a N e m z e t i M ú z e u m , a Hazafias N é p f r o n t O r s z á g o s Tanácsa és a KISZ KB 1984-ben bocsátotta ki az 1985—1986. évekre szóló országos pályázati felhívását, s kijelölte az általa javasolt kiemelt témákat. A polgári d e m o k r a t i k u s forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság időszaka; A z ifjúsági szervezetek és mozgalmak a két világháború k ö z ö t t ; Kulturális egyesületek és tevékenységformák 1920—1944-ig; A z életmódváltozások a felszabadulástól napjainkig; Az M K P és az S Z D P helyi szervezeteinek megalakulása, a magyarországi n é p f r o n t m o z g a l o m története; A D I S Z , illetve a KISZ, valamint a M A D I S Z , a SZIM és rétegszervezetek (SZIT, E P O S Z , Diákszövetség, MF.FESZ) története; A mezőgazdasági termelőszövetkezetek története. E kiemelt témákon kívül természetesen lehetett pályázni egyéb, szabadon választott témával is. A pályázati rendszer — a korábbi évekhez hasonlóan — m o s t is kétlépcsős. A pályázatok két példányát kellett elküldeni a megyei m ú z e u m o k h o z , illetve a megyei K I S Z - b i z o t t s á g o k h o z , itt t ö r t é n t az első minősítés, és csak a legjobb d o l g o z a t o k a t továbbították a megyék az országos döntőbe, a M a g y a r M u n k á s m o z g a l m i Múzeumhoz. A bírálóbizottságnak nem volt k ö n n y ű dolga, hiszen a II. f o r d u l ó b a n 304 dolgozatot — 116 felnőtt pályázó és 188 fiatalkorú pályázó írását — kellett mérlegelnie. A pályázatok egyenkénti értékelését a szaklektorok végezték el, s az ó javaslataik alapján d ö n t ö t t a bizottság, amikor a következő pályamunkákat díjazta. F e l n ő t t egyéni k a t e g ó r i a : I. díj (10 000 FT) J U H Á S Z I S T V Á N (Karácsond): Puky Miklós élete címú dolgozata. A szerző H e v e s megye méltatlanul elfelejtett nagy szülöttének állít emléket. P u k y Miklós a r e f o r m k o r kiváló politikusa s a szabadságharc nagy egyénisége volt. A pályázó módszeres és alapos forráskutatással írta meg az életrajzot. Jegyzetapparátusa és szakirodalmi adatfeltárása kimagasló értékű. II. díj (6000 Ft) S Z A K Á L Y G Y U L A ( G y ő r ) : Gondolatok a győri gazdasági elitről 1900 és 1940 között című pályázata egy kitüntetett rétegnek, a „győri elitnek" a k ö r é b e n végezte, meghatározta az „elit" fogalmát, kikből állt ez — a városban legtöbbet a d ó z ó — réteg, milyen volt anyagi helyzete és anyagi helyzetük forrásai, s mennyiben befolyásolta ez a réteg környezete gazdasági-politikai formálódását. A dolgozat gazdag forrásanyagra támaszkodik, elemzései s módszerei t u d o m á n y o s igényűek, s bőséges szakirodalmat sorakoztat fel. K E C S K É S A T T I L Á N É ( G y ő r ) : Pattantyús-Ábrahám Imrének, a kiváló műszaki felkészültségű vezetőnek életútját rajzolta meg dolgozatában. P a t t a n t y ú s - Á b r a h á m Imre egyike volt azoknak, akik legtöbbet tettek a magyar ipar fejlesztése érdekében, s akinek oktatói tevékenysége n y o m á n számos kiváló szakember került a pályára. Ezért fontos, hogy élete és tevékenysége minél szélesebb körben legyen ismert, s ezen a területen ú t t ö r ő m u n k á t végzett a dolgozat írója. Az is nagy érdeme a pályázatnak, hogy eloszlatja a félreértést, mert sokan összetévesztik a szintén mérnök és t u d ó s bátyjával, P a t t a n t y ú s - Á b r a n á m Gézával. A szerző eddig ismeretlen d o k u m e n t u m o k birtokában d o l g o z o t t , s ért el kiváló e r e d m é n y t . Elemzései tárgyhűek, jegyzetapparátusa szakszerű és megalapozott. B A L O G H L Á S Z L Ó (Tatabánya): a Piszke és Lábatlan községek egyesítésével kialakult Lábatlan nagyközségről írt t ö b b mint 200 oldalas tanulmánya a város csaknem 700 éves történetét fogja át. Munkája során a k ü l ö n b ö z ő történelmi k o r s z a k o k b a n a társadalmi rétegek gazdasági-politikai életének változásait kíséri figyelemmel. A dolgozat legértékesebb fejezete, a városi m u n k á s m o z g a l o m történetének kiegészítése, amelyet új d o k u m e n t u m f e l t á r á s o k alapján végez el a szerző. Helytörténeti jelentősége is s z á m o t t e v ő : a helységnevek kialakulásának p o n t o s elemzését is megtaláljuk a dolgozatban. III. díj (4000 Ft) T O L N A Y G Á B O R ( M e z ő t ú r ) : A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Jász—Nagykun—Szolnok vármegyékben című pályázata a magyar nemzeti történelem — tendenciózusan negatívvá tett — fejezetére, a Nagyatádi-féle f ö l d r e f o r m megyei vonatkozásaira irányítja a figyelmet. A megyén belüli földbirtok-elosztást a

H o n i s m e r e t , 1987. 5. szám

tárgyalt k o r s z a k o n belül a megyei közigazgatási rendszer keretében vizsgálja, így éri el azt, hogy a k ü l ö n b ö z ő területek k ö z ö t t i különbségek érzékelhetőbbek. A járásokban végbemenő változások összességét az egész megyére v o n a t k o z t a t j a , következtetései korrektek, és megfelelnek a jelenkori történelemszemléletnek. Statisztikai személetetöanyaga s z o r o s a n illeszkedik a t a r t a l o m h o z , kiegészíti, s a jegyzetapparátusban felsorolt adatok sok újat, eddigi ismeretlen feltárásokat tartalmaznak. B A L O G H L Á S Z L Ó ( R o h o d ) : dolgozata Szentpétery Zsigmond pályaképét rajzolja meg, halálának 125 évfordulója emlékére. Az értékes színháztörténeti feldolgozás nagyon sok ú j ismeretanyagot h o z felszínre, így munkája nemcsak egyszerű életrajz, hanem a magyar színházi élet egyik jelentős korszakát is bemutatja. Megidézi a k o r szellemét, s a d o l g o z a t h o z csatolt dokumentummelléTdetek némi színházi, műsorpolitikai adalékkal szolgálnak. H Á R S J Ó Z S E F (Sopron): pályázatának gerince a Fabricius Endre által, 1842—1844 között tollba mondott latin nyelvű családtörténet. E latin eredetű írásból német nyelvű kivonat is készült, de magát a m ű v e t latin eredetiből fordította — Petőfi barátja — Fabricius E n d r e , magyar nyelvre, amelynek példánya a s o p r o n i Liszt Ferenc M ú z e u m gyűjteményében található. A pályázó ezt a szöveget közli f o r m a - és szöveghűen, s kiegészíti egy bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel, k ü l ö n b ö z ő mutatókkal, a családfa részletezésével és jelentós mennyiségű fényképpel. A szerző t u d o m á n y o s felkészültsége szembeötlő. A 23 oldalas bevezetője nemcsak a család történetét vizsgálja, de o l y a n művelődéstörténeti ismereteket is n y ú j t , ami túlnő azon, amely céllal közreadta az eredeti írást. Külön é r d e m e a pályázónak, h o g y kiemelte a m ú z e u m i archívanyagból a kéziratot, s általa egy olyan reformkori társadalmi rétegre irányította a figyelmet, amely feltétlenül a haladást szolgálta. I f j ú s á g i e g y é n i kategória , II. díj (6000 Ft) N A G Y E N l K Ó (Sopron): Sopron helyzete, magatartása a Rákóczi-szabadságharcban. A dolgoz' kiemelkedik az ifjúsági pályázatok mezőnyéből. A témával kapcsolatos kutatásai széles k ö r ű e k , alapos stílusa nagyon j ó , jól szerkeszt, s kiválóan kezeli a főként levéltári forrásanyagot. Alapos felkészültséf megírt m u n k a . írójának érdemes lenne továbbiakban is kutatómunkával foglalkoznia. III. díj (4000 Ft) K O C S I S M Á R T A (Szeged): 1944. október 12-e emlékére című dolgozata C s o n g r á d megye felszabadításának krónikáját írja le. Jórészt a helyi sajtó anyagából dolgozik, de felhasznál egyéb forrásmunkákat is, ezek egy részének szövegét beleépíti a d o l g o z a t b a . Különösen a felszabadulás utáni időszak dokumentálására fekteti a hangsúlyt. J ó a forrás- és irodalomjegyzéke, ügyesen szemlélteti mellékleteiben a felszabadulást megelőző harcokat, majd magát a felszabadulásért vívott harcot. T Í M Á R J U D I T ( H a j d ú s z o b o s z l ó ) : a H a j d ú s z o b o s z l ó című lapban megjelent írások alapján építi fel dolgozatát (Sajtókép és társadalmi valóság). G o n d o s a n kiválogatta azokat az írásokat, amelyeket használ, de mielőtt ezek elemzéséhez látna, a lap szerkesztési módszereit bírálja. A tárgyalt időszak m i n d ö s s z e tíz év sajtóanyaga, természetesen, h o g y ez nem elegendő arra, hogy helyesen értékelje a lap munkáját. Sikerültebb része a dolgozatnak, amikor rátér az igazi mondanivalóra. „Célom annak bemutatása — írja az előszavában —, hogy hogyan t ü k r ö z i ez az újság a városi életet, gazdasági, társadalmi, politikai változásait, fejlődését." Bőséges repertóriumanyag alapján próbálja mindezt megrajzolni, nem mindig e g y f o r m a sikerrel, mert nem ismeri elég jól azt a történelmi-politikai hátteret, amelybe illesztve lehet csak megismertetni az adott város fejlődését. Ezek ellenére a dolgozat jó, nagyon sok munka fekszik benne, vannak egészen újszerú megállapításai és a maga nemében hézagpótló írás. N A G Y E N I K Ő (Sopron): Sopron város idegenforgalma. Alapos forrásfeltárássá jó helyismerettel, kiváló elemzéssel, színvonalas d o l g o z a t o t készített. írásában felmérte Sopron város idegenforgalmának fejlődését és mérlegelte további lehetőségeit. A vizsgált földrajzi terület is kedvezett a pályázónak. Sopron egyike azon városoknak, ahol a legnagyobb az idegenforgalom, s a fejlődés is itt m é r h e t ő fel a legjobban. Az I f j ú s á g i csoportos k a t e g ó r i a megosztott III. díját négy miskolci pályázat kapta: írói mindannyian a Miskolci Építőipari Szakközépiskola tanulói, második és harmadik osztályosok és a Molnár Béla Ifjúság Ház helytörténeti szakkörének tagjai. T O K A J I Z S O L T a tiszaluci mgtsz gazdaságtörténetét dolgozta fel, G Y E N G E M A R G I T a Tiszamenti Mgtsz történetével foglalkozott, S Z É C H É N Y I Z S O L T és T Ó T H Z S O L T közös dolgozata a volt kazincbarcikai Lichtenstem-birtok gazdálkodási viszonyait elemzi, N A G Y E M E S E és J Ó Z S A M A R I A N N A s z e r z ő p á r o s a miskolci kereskedők és gazdák köréről a Gazdakörről ír. A dolgozatok általános jellemzői, hogy igen sok új adatot tartalmaznak, íróik témaválasztása dicséretes, és biztos érzékkel összegezik megállapításaikat, amelyek csaknem m i n d e n esetben helytállóak. A dolgozatok színvonala arra enged következtetni, hogy felkészült tudományos irányítással írták a s z e r z ő k pályázataikat. A Molnár Béla Ifjúsági H á z helytörténeti szakköreitől évről évre nagyszámú pályázat érkezik. Igen sok k ö z t ü k a díjnyertes. A szakmai bírálók t ö b b alkalommal dicsérték és kiemelték a helytörténeti szakkör irányítását, s n e m egyszer javasolták, hogy a szakkör, a v e z e t ő és a szakkör tagjai is megérdemelnék a dicséretet, akár együttes díjazás keretében is.

Pályázati felhívás A H a z a f i a s N é p f r o n t O r s z á g o s Tanácsa, a M a g y a r Történelmi Társulat és az Országos Közművelődési K ö z p o n t Szakkönyvtára e g y e s ü l e t t ö r t é n e t i p á l y á z a t o t h i r d e t . A pályázat célja, hogy h o z z á j á r u l j o n a helyi társadalom múltjának, közösségi tevékenységi f ó r u m a i n a k feltárásához s ezen keresztül a társadalom a u t o n ó m szerveződési formáinak, h a g y o m á n y a i n a k , értékeinek jobb megismeréséhez. Pályázni lehet polgári kori helyi, gazdasági, társadalmi, művelődési egyesületek, egyletek történetéről készülő tanulmányokkal. E d d i g még nem publikált, vagy megjelenés alatt álló, maximum 60 gépelt oldalnyi terjedelmú m u n k á k beérkezését várjuk. A beérkező pályaművek színvonalától függően tervezzük a pályadíjak kiadását: 1 d b 10 000 Ft-os díj, 2 d b 5000 Ft-os díj, 3 d b 3000 Ft-os díj, t o v á b b á különdíjak, esetenként 2500 Ft értékben. A pályázat jeligés. A szerző nevét, foglalkozását, lakcíméi tartalmazó borítékot k é r j ü k mellékelni a 2 példányban b e k ü l d e n d ő p á l y a m ű h ö z . A pályaműveket 1988. április 30-ig kell beküldeni az Országos Közművelődési K ö z p o n t Szakkönyvtára címére: 1251 Budapest, Pf. 33. Eredményhirdetés: 1989 tavaszán. A pályázatot meghirdető intézmények elősegítik a legszínvonalasabb pályaművek megjelentetését. Részletes pályázati ú t m u t a t ó levélben igényelhető az Országos Közművelődési k ö z p o n t t ó l (Pelsőczy Ágnesnél, a 151-348-as telefonon). Hazafias N é p f r o n t O r s z á g o s Tanácsa

Magyar T ö r t é n e l m i Társulat

O r s z á g o s Közművelődési K ö z p o n t Szakkönyvtára

A Kisteleki-alapítvány pályázati felhívása szegedi helyismereti munkára A Kisteleki Ede emlékezetére alapított pályadíjat ötödször 1990. november 26-án, a névadó születésnapján o s z t j u k ki. Fölhívjuk a Szeged múltjával, jelenével, jövőjével foglalkozó k u t a t ó k a t , hogy pályamunkáikat 1990. május 31-ig ajánlva küldjék meg. A föltételek a következők: 1. C s a k kiadatlan, a pályázat céljára, első példányban készült, legalább 4, legföljebb 10 ív (egy ív 22 gépelt lap, 26 sorral, s o r o n k é n t 60 betűhellyel) terjedelmű, Szegeddel kapcsolatos mű n y ú j t h a t ó be. 2. A p á l y a m ű tárgyát nem szabjuk meg. A tárgyválasztást (új t á r g y k ö r ö k földolgozását, ú j források föltárását, új s z e m p o n t o k érvényesítését) értékeljük. 3. A bizottság egy díjat (15 000 Ft), két — egyenként 8000 Ft-os — és két — egyenként 5000 Ft-os — jutalmat ad ki. 4. A díjnyertes és jutalmazott pályaművek a S o m o g y i - k ö n y v t á r állományába kerülnek. 5. A pályázat jeligés; a szerző nevét a dolgozat nem tartalmazhatja. Nevét és címét zárt b o r í t é k b a n mellékelje. N e m vehet részt a pályázaton, aki pályaművének tárgykörében korábban már k ö z l e m é n y t jelentetett meg. 6. A bizottság d ö n t é s é t titkos szavazással hozza. 7. A díjazottakat levélben értesítjük, a közvéleményt pedig a díjkiosztásról a Délmagyarország és a C s o n g r á d Megyei H í r l a p hasábjain tájékoztatjuk.

A Kisteleki-alapítvány bírálóbizottsága Szeged, S o m o g y i - k ö n y v t á r 441. pf. 6 / 0 1

A K Ő V E T K E Z Ő S Z Á M T A R T A L M Á B Ó L : Pozsgay Imre: Ki a magyar ma? — Perczel Miklós — A Soroksári út históriája — A falukutatás hagyományai és jelene Sárospatakon — Fejezetek a repülés pécsi eszendeiből — A sportszerű népi játékokról — A z aprófalvak mai helyzete — Kiegyezés és nemzettudat — A Százados úti lakótelep — Szerelmi jóslások Makón és k ö r n y é k é n — Karácsonyi kóringyálás H a j d ú d o r o g o n — A határainkon kívüli magyarok néprajzi kutatása — Művelődéstörténet és falukutatás — A Sárospataki Népfőiskolások találkozója — T ö r t é n e l m i vetélkedők Budapesten — Honismereti szakkörvezetó-képzés — Könyvespolc — H o n i s m e r e t i Bibliográfia — A H o n i s m e r e t 1987. XV. évfolyamának tartalomjegyzéke.

Gravitáció

Tóthpál Gyula (Pozsony)

felvétele

HONISMERETI ÉVFORDULÓNAPTÁR 1988 1613. A X X V I I . t ö r v é n y c i k k , II. M á t y á s d e k r é t u m a , első ízben foglalkozik a T i s z a árvizeivel és a T i s z a menti m e gyék árvédelmi feladataival. 1688. Magister H e r o l d E d l e r von B l u m e n feld m e g n y i t j a a „ S z e n t H á r o m s á g h o z " c í m z e t t g y ó g y s z e r t á r a t Pesten, a mai Váci u . — K í g y ó u. sarkán. 1713. K ő s z e g e n a p e s t i s j á r v á n y emlékére felállítják a mai K ö z t á r s a s á g téri Szent H á r o m s á g s z o b r o t . 1763. Mária Terézia m e g s z e r v e z t e S z e m p cen a C o l l e g i u m O e c o n o m i c u m o t , az első g a z d a s á g i - m ű s z a k i szakiskolát. 1763. A z első l o t t ó j á t é k B u d á n . 1813. A pesti orvosi k a r o n e l ő s z ö r adtak ki szülészmesteri oklevelet. 1813. Fazola Frigyes ( F a z o l a H e n r i k fia) felépítette az újmassai n a g y o l v a s z t ó t , mely ma h a z á n k egyetlen kohászati ipari m ű e m l é k e . 1838. R á k o s o n m e g k e z d t e m ű k ö d é s é t a M i e s b a c h - t é g l a g y á r , a mai M a g n e z i t ipari M ű v e k j o g e l ő d j e . 1838. M e g k e z d t e m ű k ö d é s é t a D r a s c h e téglagyár. 1863. A h e l y t a r t ó t a n á c s e n g e d é l y t a d o t t a Pesti K ö z ú t i V a s p á l y a T á r s a s á g n a k , h o g y l ó v o n t a t á s ú vasutat építsen a Széna (ma Kálvin) tértől a Váci o r s z á g ú t o n át Ú j p e s t i g . 1888. Megalakult a M a g y a r T u r i s t a Egyesület. 1913. Megalakult a Magyar Általános G é p g y á r R T . ( X I I I . Váci út 143. sz.) 1938. Felépült a F ő v á r o s i A u t ó b u s z ü z e m H a m z s a b é g i úti garázsa. 1963. M e g n y í l t a s i ó f o k i Beszédes József Vízgazdálkodási M ú z e u m . 1963. E z évben érték el A l g y ő n a legjelentősebb földgázkutatási eredményeket. JANUÁR 1. 1538. Bécsben m e g j e l e n t Pesti G á b o r hatnyelvű s z ó t á r a . 1863. Megjelent A Hon c í m m e l Jókai M ó r politikai, n e m z e t g a z d á s z a t i és irodalmi napilapjának első s z á m a .

2. 1838. Századunk c í m m e l ö n á l l ó s u l t a Hírnök melléklapja. I s m e r e t t e r j e s z t ő , i r o d a l m i és kritikai í r á s o k a t tettek k ö z z é írói. 17. 1763. A h e l y t a r t ó t a n á c s elrendelte, h o g y a m e g y e i f i z i k u s o k ( o r v o s o k ) írják öszsze a m a g y a r o r s z á g i g y ó g y v i z e k e t és -fürdőket. 23. 1838. B r a s s ó e p i c e n t r u m m a l n a g y f ö l d r e n gés volt E r d é l y b e n , m e l y e t mintegy 600 k m - e s k ö r z e t b e n é r e z t e k m e g az emberek. FEBRUÁR 10. 1963. Szolnokon ü n n e p é l y e s e n felavatták az ú j k ö z ú t i T i s z a - h i d a t . 11—14. 1913. 6000 m u n k á s s z t r á j k o l t a csepeli W e i s z M a n f r é d t ö l t é n y g y á r b a n bére m e l é s é r t és az egészségesebb m u n kakörülményekért. 13. 1963. E l s ő ízben adták át a s z é p m a g y a r bes z é d jutalmazására a P é c h y B l a n k a által a l a p í t o t t K a z i n c z y - d í j a t . 23. 1913. P o l g á r I z s ó n y o m d á s z elnökletével megalakult a Magyarországi Eszperantista M u n k á s o k E g y e s ü l e t e . MÁRCIUS 1763 1888

1938. 13. 1838.

20. 1488.

1963.

M e g k e z d t é k az egri líceum építését. L e v o n u l t a Tisza egyik l e g n a g y o b b árvize, m e l y n e k t e t ó z é s e a felső és a k ö z é p s ő T i s z á n t ö b b h e l y e n 1970-ig m é r t é k a d ó árvízszint volt. M e g i n d u l t a Márciusi F r o n t lapja, a TOVÁBB. A D u n a völgyét v é g i g p u s z t í t ó jeges á r v í z e n a p o n érte és ö n t ö t t e el Pestet és Ó b u d á t . Augsburgban megjelent Thuróczi János Chronica Hungaroruma. A m a g y a r o k t ö r t é n e t é t M á t y á s koráig f e l d o l g o z ó h u m a n i s t a m ű b ő l B r ü n n b e n június 3-án m é g egy kiadás készült. Megkezdte működését Vácott a Dunai C e m e n t - és M é s z m ű v e k .

MÁJUS 1838. A

hónap

közepén

megjelent

Szé-

chenyi István Néhány szó a lóverseny körül című műve. 11. 1888. Miniszteri rendelet jelent m e g , mely szerint minden postai k ü l d e m é n y t bélyeggel kell bérmentesíteni. 1963. Az Elnöki Tanács t ö r v é n y e r e j ű rendeletet h o z o t t a muzeális tárgyak, emlékek védelméről.

JÚNIUS 7. 1838. Pesten megtartották az első akadályversenyt. 8. 1863. A Budapesti H a j ó s Egylet m e g r e n dezte az első dunai evezósversenyt. 11. 1713. A budai Várban felavatták a Szentháromság-emléket. 16. 1913. Megnyílt a városligeti Széchenyi f ü r dő. 28. 1763. K o m á r o m epicentrummal földrengés volt mintegy 90 ezer km 2 -es területen. JÚLIUS 1788. Megjelent a Magyar Museum első száma Kassán. 1888. Baross G á b o r javaslatára létrejött a X X X I . sz. törvény, mely k i m o n d t a , hogy Magyarországon telefonhálózat nem lehet t ö b b é m a g á n k é z b e n . 1. 1863. Megkezdte tényleges m ű k ö d é s é t a Magyar Földhitel Intézet. 1963. Megalakult a Csepel Vas- és F é m m ű vek Híradástechnikai G é p g y á r a . 15—21. 1913. A pécsi bányászok sztrájkja, amely az egész megyére kiterjedt. 15. 1913. Megalakult a Magyar Síszövetség. 21. 1763. Létrehozták házat.

az

első

állami

árva-

AUGUSZTUS 1813. Pesten megtartották az első magyarországi szerb nyelvű színházi előadást. 3. 1913. Budapesten megalakult a M a g y a r országi M u n k á s m ű k e d v e l ö k Szövetsége. 4. 1863. G a n z Á b r a h á m o t Buda díszpolgárává választották. 5. 1813. Elhelyezték a gellérthegyi csillagda alapkövét. 14. 1963. Ú j k ö z ú t i hidat avattak a Tiszán Záh o n y és C s a p k ö z ö t t . 20. 1963. Bekapcsolták az ország villamosenergia-hálózatába a Szabolcs-Szatmármegyei Aporliget községet, s ezzel befejeződött a falvak villamosítása. 22. 1963. Miskolcon felavatták a 73 m magas avasi kilátótornyot. SZEPTEMBER 1. 1863. A segesvári gimnázium mellett megnyílt az ország első középiskolai tornaterme. 4. 1913. Megjelent a Bányamunkás (Bergarbeiter) első száma. A lap a magyar-

országi bányamunkások képviselte.

érdekeit

OKTÓBER 8. 1788. Megjelent a Magyar Merkurius első száma. 16. 1913. Ü z e m b e helyezték az Ó b u d a i G á z gyárat. 21. 1888. Megalakult a Balatontavi G ő z h a j ó z á si RT. 28. 1863. A siófoki k ö z ú t i híd alatti Sió-zsiliet nagy ünnepélyességgel ü z e m b e elyezték. Innen számítható Siófok nyaralóhellyé alakulása. NOVEMBER 14. 1963. A k o r m á n y h a t á r o z a t o t hozott a földalatti gyorsvasút építésének folytatására. 16. 1888. A Magyar T e s t g y a k o r l ó k Köre ( M T K ) alakuló közgyűlését tartotta Budapesten. 30. 1913. A Magyar Turista Szövetség megalakult 1963. Átadták a f o r g a l o m n a k Budapest első gyalogos aluljáróját, az Astoria Szállónál. DECEMBER 2. 1913. Bárczy István polgármester elnökletével megalakult a Budapesti Sport Egyesület (BSE). 22. 1963. Felavatták a rudabányai vasérctöró és - o s z t á l y o z ó művet. 26. 1838. Alakuló közgyűlését tartotta a Pesti Hengermalom Társaság. 27. 1913. Megkezdte m ű k ö d é s é t az első jelentékeny közművelődési k ö n y v t á r , a Szabó Ervin K ö n y v t á r 2. sz. fiókja az Almássy téren.

x = született, + = meghalt x 1638. Apor István (Altorja), erdélyi nagybirtokos főúr, jelentős alapítványokat tett ( + N a g y s z e b e n , 1704. nov. 10.) x 1638. Friedelius János (Sopron), tanár, t e r m é szettudós, az első magyar antropológiai témájú mű írója ( + Sopron, 1719.) x 1638. Váradi Mátyás (Sóvárad), pap, orvos, ( + Kézdivásárhely, 1684 után) x 1713. Adami János Jakab (Lőcse), ev. lelkész, méhész, ( + Besztercebánya,1792. júl. 4.) x 1738. Kis Gergely (Backamadaras), ref. f ő i s k o lai tanár ( + Székelyudvarhely, 1787. április 25.) x 1813. Ihász Dániel ( D é m ) , honvédtiszt ( + Collegno al Baraccone, 1881. ápr. 10.) x 1813. Luppis János (?), fregatt-kapitány, a t o r pedó feltalálója ( + 1875.) x 1813. Petrás Ince János (Forrófalva), lelkész, folklorista, nyelvész ( + Klézse, 1886. szept. 6.) x 1813. Poeltenberg Ernő (Bécs), osztrák születésű honvéd t á b o r n o k , vértanú ( + A r a d , 1849. okt. 6.)

x 1813. Vári Szabó Sámuel (Felsőörs), ref. lelkész, n ö v é n y n e m e s í t ö ( + Tiszaföldvár, 1894. jan. 15.) x 1838. Áldor Imre (Pest), publicista, történelmi író ( + Újpest, 1928. dec. 31.) x 1838. Ambrózy Béla (Temesgyarmat), földbirtokos, méhész ( + Temesvár, 1911. jan. 18.) x 1838. Brandt József (Pósfalva), orvos, egyetemi t a n á r ( + Kolozsvár, 1912. jún. 12.) x 1838. Dalnoki Béni (Szabadka), operaénekes ( + Bp., 1941. jan. 29.) x 1838. Láng Fülöp (Nagykanizsa), operaénekes ( + B d . , 1900. máj. 19.) x 1838. Linzbauer István (Kassa), építész ( + Bp., 1880. nov.) x 1838. Szederkényi Nándor (Eger), újságíró, politikus, helytörténész ( + Bp., 1916. ápr. 24.) x 1863. Benedek János ( N y í r b a l k á n y ) , újságíró, költő ( + Bp., 1926. márc. 13.) x 1863. Franek Gábor ( T r u b e k ) , karnagy, zeneszerzői-!- 1930.) x 1863. Silberberg Ignác (Arad), nyomdász, a m u n k á s m o z g a l o m résztvevője ( + Bp., 1932. jan. 31.) x 1863. Szabó Kálmán (Érsekújvár), kertész ( + Bp., 1940.) x 1863. Szalóki Elek (?), színmúíró, ( + G y ő r , 1921. jan. 24.) x 1863. Varsányi Gyula (Nógrádvarsány), költő, író, újságíró ( + Bp., 1908. aug. 21.) x 1888. Büszke Kocsis Miklós Barabás (?), mesem o n d ó , énekes ( + M a g y a r o 1967.) x 1888. Konkoly-Thege Sándor (Szántó), gazdász-állattenyésztő, egyetemi tanár, ( + Bp., 1969. febr.3.) x 1888. Nagy Dániel (Arad), újságíró, író ( + Bp., 1944.) x 1888. Peterdi István (Bp.), költő, m ű f o r d í t ó ( + Bp., 1944.) x 1888. Schill Imre (Bp.) belgyógyász, kórházi főorvos, ( + Bp., 1954. oki. 11.) X 1898. Fejős Pál(}), f i l m r e n d e z ő ( + N e w York, 1963. ápr. 25.) x 1898. Komor András (Bp.), költő, író, kritikus ( + Bp., 1944.okt.22.) x 1898. Kováts Albert, (Szentendre), nyelvész, pedagógus ( + Bp., 1972. jún. 2.) x 1898. Magaziner Pál (Bp.), gyáros, magashegymászó, turistaíró ( + Günskirchen, 1945. ápr.) x 1898. Rábaközi Rigó Gábor (Bp.), karmester, zenekarvezető ( + Bp., 1968. jan. 17.) x 1908. Benedek Pál (Bp.), m é r n ö k ( + Bp., 1942. aug. 30.) x 1908. Göndör Bertalan (?), festő, grafikus ( + Mauthausen, 1945. márc.) x 1908. Varga István (Kaposvár), költő, m ű f o r dító ( + Nagycenk, 1945. febr. 4.) x 1913. Capa Róbert (Bp.), fényképész, fotoriporter ( + Vietnam, 1954. máj. 24.) Január 1. x 1888. Papp Gyula (Érmihályfalva), geodéta ( + Bp., 1954. márc. 4.)

2. 3.

4.

5. 7.

8. 9.

10. 11.

x 1898. Novotny Emil Róbert (Marosvásárhely), festő, ( + Bp., 1975. aug. 15.) x 1908. Matei Aurél (Debrecen), szobrász ( + Bp., 1959. máj. 1.) x 1913. Terényi István (Bp.), kiadói szerkesztő, m ű f o r d í t ó ( + Bp., 1973. n o v . 2.) x 1913. Bakalár István (Cserhátszentiván), az ellenállási mozgalom résztvevője ( + 1944.) x 1863. Apáthy István (Pest), z o o l ó g u s , egyetemi tanár, akadémikus ( + Szeged, 1922. szept. 27.) X 1928. Gellért László (Beled), pedagógus ( + Bp., 1971. febr. 8.) x 1838. Győry Vilmos (Győr), lelkész, író, műf o r d í t ó , akadémikus ( + Bp., 1885. ápr. 14.) x 1898. Klauber Józsefné Löwinger Ilona (Bp.), újságíró ( + Bp., 1969. júl. 11.) x 1813. Kuthy Lajos (Érmihályfalva), író, akadém i k u s ( + Nagyvárad, 1864. aug. 27.) x 1888. Darányi Gyula (Bp.), orvos, egyetemi t a n á r ( + Bp„ 1958. jan. 12.) x 1738. Szabó András ( N e m e s n y é k ) , rk. püspök ( + Kassa, 1819. szept.28.) x 1838. Horovitz Lipót (Rozgony), festő ( + Bécs, 1917. nov. 16.) x 1888. Kutor Ferenc (Nagyatád), zeneszerző, karnagy, pedagógus ( + Pécs, 1970. nov.

12. x 1888. Virágh Árpád (Bp.), f i l m o p e r a t ő r ( + C a p r i , Olaszo. 1930. máj. 31.) x 1898. Jeges Ernő (Torontálvásárhely), festő, grafikus ( + Bp., 1956. nov. 16.) 15. x 1888. Nóvák Ede (Bp.), építész ( + Bp., 1951. nov. 19.) x 1898. Búzna Dezső (Nagytapolcsány), állatorvos, mikrobiológus ( + Bp., 1976. nov. 7.) x 1913. Bíró László (Bp.), belgyógyász ( + Bp., 1971. aug. 21.) 16. x 1838. Ö r e g János (Pátka), tanár, filozófiai, pedagógiai és jogi író ( + D e b r e c e n , 1911. máj. 4.) 17. x 1838. Németh Antal (Beic), pedagógus ( + G y ő r , 1902. jan. 21.) x 1863. Szentgáli Gyula (Szeged), zeneszerző, zenepedagógus ( + Miskolc, 1919. szept. 24.) 18. x 1898. Andrássy Klára (Bp.), újságíró ( + D u b rovnik, 1941. ápr.) x 1938. B. Szabó Edit (Debrecen), szobrász ( + Bp., 1975. ápr. 18.) 19. x 1838. Beke Antal (Bárót), t ö r t é n e t í r ó , kanon o k ( + Gyulafehérvár, 1913. máj. 9.) 21. x 1913. Gömöri Béla (Székesfehérvár), fúl-orrgégész szakorvos ( + Bp., 1974. jún. 18.) 22. x 1838. Fejes István (Legenye), egyházi író, költő, m ű f o r d í t ó , püspök ( + Sátoraljaújhely, 1913. nov. 30.) x 1908. Szegő István (Nyíregyháza), író, költő, m ű f o r d í t ó ( + Bp., 1969. jún. 10.) 23. x 1813. Turóczi Mózes (Kézdivásárhely), rézműves, 1848-as szabadságharcos ( + uo., 1896. máj. 16.) x 1898. Széchenyi Zsigmond ( N a g y v á r a d ) , vi-

x 1908. x 1918. 24. x 1763. 25. x 1888. 27. x 1898. 29. x 1838. x 1888.

x 1928. x 1928. 30. x 1838.

x 1863. x 1908.

lágjáró u t a z ó , vadász, író ( + Bp., 1967. ápr. 24.) Konecsni György (Kiskunmajsa), festő, grafikus, ( + Bp., 1970. jan.29.) Tímár Lajos (Zágráb), b o t a n i k u s , ( + Szeged, 1956. szept. 18.) Édes Gergely (Madar), költő, ref. lelkész ( + Tiszatarján, 1847. okt. 20.) Sólyom Barna Zoltán (Tiszafüred), vegyészmérnök ( + Bp., 1960. júl. 16.) Szeniczei Lajos (Bp.), gépészmérnök ( + Bp., 1960. jan. 17.) Fölser István (Pest), m é r n ö k , műegyetemi tanár ( + Bp., 1907. okt. 17.) Hikádé Aladár (Bp.), villanyszerelő, a K M P egyik alapító tagja ( + Bp., 1970. júl. 13.) Lászlóffy Kata (Bp.), színésznő, m ű f o r dító ( + Párizs, 1962. márc. 20.) Szántó Tibor (Pécs), író ( + Bp., 1970. febr. 26.) Muraközy Imre (Kecskemét), szőlő- és gyümölcstermelő, gazdálkodó ( + Szikra, 1909. aug. 22.) Diósy Béla (Nagyvárad), zenekritikus ( + Bp., 1930. ápr. 19.) Gerendás Mihály (Tápiószele), biokémikus, egyetemi tanár, f o t ó m ű v é s z ( + Visegrád, 1976. jún. 16.)

x 1908. 10. x 1838.

x 1908 11. x 1898. x 1908. x 1908. x 1913. x 1918. 12. x 1863. x 1888.

x 1898. 13. x 1813.

Február 1. x 1918. Kerékgyártó Elemér (Debrecen), filozófus ( + Párizs közelében, 1962. nov. 23.) 2 . x . 1888. Varga Oszkár (Újpest), szobrász ( + Bp., 1955. nov. 30.) x 1898. Tokody László (Bp.), mineralógus, krisztallográfus, akadémikus ( + Bp., 1964. ápr. 15.) x 1913. Szabó Erzsébet (Bp.), művészettörténész, ( + 1972.) 4. x 1898. Tóth Aladár (Székesfehérvár), zenetudós, az O p e r a h á z igazgatója ( + Bp., 1968. o k t . 18.) x 1913. Sebes György (Szeghalom), tisztviselő, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + Lerida, Spanyolo., 1938. ápr. 4.) 5. x 1788. Kisfaludy Károly (Tét), író, k ö l t ő , akadémikus ( + Pest, 1 8 3 0 . n o v . 2 1 . ) x 1838. Kalocsa Róza (Kovácsháza), író, pedagógus ( + 1909.) x 1888. Fricsay Richárd (Bécs), karmester ( + Bp., 1961. febr. 11.) x 1898. Magyar Armand (Bp.), n y o m d á s z , birk ó z ó b a j n o k ( + Bp., 1961. febr. 12.) x 1898. Hurnung Andor (Bp.), gépészmérnök ( + Bp., 1974. jún. 26.) x 1913. Gál Zsuzsa (Ipolyság), zenei író ( + Bp., 1979. nov. 2.) 7. x 1863. ő s z János (Királyfalva), n é p m e s e g y ű j tő ( + Marosvásárhely, 1941. dec. 26.) x 1888. Csépai Károly (Szolnok), belgyógyász ( + Bp., 1972. nov. 29.) 8. x 1863. Tomcsányiné Czukrász Róza (Kolozsvár), pedagógus ( + ?) x 1888. Korach Mór (Miskolc), v e g y é s z m é r n ö k ,

14.

15.

16.

17.

18.

egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1975. nov. 29.) Móra Mihály (Dunavecse), jogász, egyetemi tanár (4- Bp., 1967. szept. 18.) Thewrewk Emil ( P o z s o n y ) , klasszikafilológus, m ű f o r d í t ó , egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1917. febr. 23.) Kis Ferenc (Nagygéc), költő ( + Bp., 1964. jan. 9.) Szilárd Leó (Bp.), fizikus, biofizikus ( + La Jolla, U S A , 1964. máj. 30.) Gács András (Bp.), optikus, szakíró ( + Bp., 1976. jún. 1.) Középessy László (Nagyvárad), t ü d ő gyógyász ( + G y u l a , 1969. nov. 14.) Mikes József (Pécs), mezőgazdász, mikrológus ( + Bp., 1977. aug. 22.) Vitányi János (Tata), író, költő, színházi kritikus ( + Bp., 1962. jan. 12.) Jász Géza (Jobbágyi), filozófiai író ( + Bp., 1937. febr. 11.) Alszeghy Zsolt ( N a g y s z o m b a t ) , irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1970. jan. 14.) Koszterszitz József (Újpest), rk. pap, f ó esperes, író ( + Kalocsa, 1970. jún. 3.) Doleschall Gábor (Losonc), orvos, n ö vényfiziológus ( + Miskolc, 1891. ápr.

x 1863. Schauschek Árpád (Szeged), művészeti író ( + Bp., 1942. máj. 29.) x 1918. Berkó Sándor (Losonc), költő, m ű f o r dító (4- S Z U , 1944.) x 1888. Bartos Erzsébet (Szolnok), pedagógus, a munkásmozgalom harcosa ( + Bp., 1972. nov. 30.) x 1888. Hefty Gyula Andor (Pozsony), tanár, turistaíró ( + Bp., 1957. dec. 3.) x 1838. Együd István lPócsmegyer), színész ( + Vác, 1882. dec. 5.) x 1863. Bukovszky György (Tekeháza), tanár, orvos, a fertőzés megelőzésének szakértője (4- Bp., 1930. jún. 23.) x 1863. Breuer Szilárd József (Gölnicbánya), építészmérnök, t ű z o l t ó - s z a k e m b e r ( + Bp., 1931. nov. 2.) x 1863. Jablonowski József (Szepesolaszi), r o vartani kutató ( + Bp., 1943. júl. 6.) x 1863. Justh Zsigmond (Pusztaszentetornya), író ( + Cannes, Franciao., 1894. okt. 9.) x 1898. György Endre (Nyíregyháza), író, ú j ságíró ( + Bp., 1976. dec. 1.) x 1908. Ugray György (Dicsőszentmárton), szobrász ( + Bp., 1971. nov. 11.) x 1788. Ungvárnémeti Tóth László (Kistokaj), költő, (4- Bécs, 1820. aug. 31.) x 1863. Kmety Károly (Hódmezővásárhely), jogász, egyetemi tanár ( + Bp., 1929.jan.5.) x 1913. Dubovitz Dénes (Bp.), orvos, egészségügyi szervező ( + Bp., 1973. máj. 12.) x 1888. Zsilinszky Gábor (Békéscsaba), vegyészmérnök (4- Sáo Paulo, Brazília, 1953. ápr.) x 1898. Sztodolnik László (Máramarossziget), bíró (4-Bp., 1967. o k t . 27.) x 1908. Benedek Jenő (Fiume), jogász (4- P o zsony, 1966. nov. 24.)

19. x 1863. Karácson Imre (Apácatorna), történész, orientalista, rk. pap ( + Konstantinápoly, 1911. máj. 2.) x 1863. Moór Emánuel (Kecskemét), zongoraművész, zeneszerző ( + M o n t Pélerin s u r V e v e y , Svájc, 1931. okt. 20.) 20. x 1813. Ormós Zsigmond (Pécska), művészettörténeti író, akadémikus ( + Bp., 1894. nov. 16.) 22. x 1838. Mathiász János (Ádámfölde), szőlönem e s í t ő ( + Kecskemét, 1921. dec. 3.) x 1838. Rieger György (Lippa), malomigazgató ( + Bp., 1913. júl. 15.) x 1888. Schwanner Jenő (Székesfehérvár), állatorvos, egyetemi tanár ( + Bp., 1964. okt. 3.) 23. x 1918. Balázs Béla (Bp.), történetíró ( + Bp., 1959. júl. 15.) x 1928. Szántó Pálné (Sepsiszentgyörgy), pedagógus, újságíró (Bp., 1974. márc.) 24. X 1838. Reich Koppel (Vérbő), főrabbi ( + Bp., 1929. szept. 22.) 25. x 1863. Kaposi József (Zalaapáti), irodalomtörténész ( + Bp., 1922. nov. 7.) x 1888. Tavaszy Sándor (Póka), filozófiai író, ref. teológiai akadémiai igazgató ( + Kolozsvár, 1951. dec. 8.) 26. x 1863. Csebrenyák József (Sátoraljaújhely), n y o m d á s z , a magyar szocialista mozgalom résztvevője, ( + R o s e n h o f , Ausztria, 1947. jan.27.) x 1863. Peres Sándor (Csengerújfalu), tanár, pedagógiai író ( + Bp., 1907. dec. 27.) x 1913. Szőke Béla (Malacka), régész ( + G y ő r , 1961. nov. 29.) 27. x 1913. Kovács Ven del (Ásvány), tanár ( + Eger, 1970. nov. 27.) 28. x 1888. Korponay Gyula (Keszeg), kertészmérnök, p o m o l ó g u s ( + Bp.,1975.márc.28.) x 1928. Vágó Eszter (Debrecen), régész ( + D u naújváros, 1970. jún. 18.)

7. x 1888. Kelen Hugó (Bp.), zeneszerző ( + Bp., 1956. júl. 14.) 8. x 1888. Mónus Illés (Balta, O r o s z o . ) , újságíró, szociáldemokrata vezető ( + Bp., 1944. nov. 2.) x 1913. Szilas Elemér (Szeged), iparművész, építészmérnök, ( + Bp., 1972. júl. 20.) 9. x 1863. Fülöp Árpád (Nyárádszentbenedek), író ( + Ungvár, 1953. jan.29.) 10. x 1908. Győry János (Bp.), irodalomtörténész, egyetemi tanár ( + Letenye, 1973. szept. 8.)

11.

12.

13. 14.

15.

17.

Március 18. 1. x 1813. Reuter Ferenc (Temesvár), m é r n ö k , akadémikus ( + Bp., 1874. dec. 9.) x 1888. Herczeg Géza (Bp.,) újságíró ( + Hollyw o o d , 1954. febr. 6.) x 1908. Hegedűs Lajos (Bp.), tanár, nyelvész ( + Bp., 1958. júl. 23.) 3. x 1898. Ory Károly (Újnéppuszta), famunkás, a k o m m u n i s t a mozgalom harcosa ( + SZU, 1941.) 4. x 1928. Elek László (Kemenesmihályfa), kertészmérnök ( + Bp., 1965. dec. 14.) 5. x 1888. Vigyázó János (Bp.), jogász, a hazai turistamozgalom úttörője ( + Bp., 1962. okt. 13.) x 1898. Tőkés Anna (Marosvásárhely), színész ( + Bp., 1966. dec. 25.) x 1908. Bertalan Imre (Dévaványa), újságíró ( + Bp., 1972. aug. 20.) 6. x 1888. Banner János (Székudvar), ősrégész, egyetemi tanár, bibliográfus ( + Bp., 1971. jún. 29.)

19.

20.

21.

x 1908. Murányi-Kovács Endre (Bp.), író, költő, műfordító ( + Bp., 1968. márc. 21.) x 1908. Haller Alfréd (Nyíregyháza), költő, vadászati szakíró ( + Bp., 1944. nov.-dec.) x 1898. Holler Mihály (Foktő), kubikos, a m u n kásmozgalom harcosa ( + Bp., 1966. okt. 21.) x 1908. Romhányi József (Szár), orvos, gyermekgyógyász ( + Bp., 1976. máj. 5.) x 1863. Anthes György ( H o m b u r g von der H ö he), operaénekes, énekpedagógus ( + Bp., 1922. febr. 23.) x 1908. Pálffy Endre (Maroshévíz), irodalomtörténész, egyetemi tanár ( + Bp., 1975. nov. 16.) x 1898. Kálló Antal (Szeged), egyetemi magántanár ( + Bp., 1977. jan. 23.) x 1838. Kern Hermann Ármin (Liptóújvár), festő ( + Maria-Enzersdorf, 1912. jan. 16.) x 1913. Lázár Dezső (Pesterzsébet), matematikus, t a n á r ( + 1943.) x 1763. Uza Pál (Mád), a királyi kúria úgyvédje, a jakobinus mozgalom résztvevője ( + 1824 után) x 1888. Dalmady Zoltán ( + Bp.), balneológus, a magyar sportorvosi mozgalom úttörője (+Bp., 1934. nov.) x 1863. Sándor Emma (Baja), zeneszerző, m ű fordító, Kodály Zoltán felesége ( + Bp., 1958. nov. 22.) x 1888. Újhelyi Nándor (Bp.), író ( + L o n d o n , 1933. júl. 20.) x 1863. Szálkái Lajos (Mátészalka), színész, színigazgató ( + Bp., 1930. jún. 21.) x 1888. Csáky József (Szeged), szobrász, ( + Párizs, 1971. máj. 1.) x 1908. M. Rásky Klára (Szombathely), paleob o t a n i e s ^ Bp., 1971. szept. 14.) x 1918. Ihász Kovács János (Rezi), napszámos, az antifasiszta harc vértanúja ( + ÉszakErdély, 1944. szept.) x 1813. Vass József (Zalaegerszeg), klasszika-filológus, kegyesrendi tanár, akadémikus ( + Buda, 1873. jan. 13.) x 1898. Vándor Kálmán (Szombathely), író, újságíró ( + Bp , 1949. dec. 8.) x 1898. Krammer Sándor (Esztár), nyomdász, a kommunista ifjúmunkás-mozgalom mártírja ( + Bp., 1920. máj. 19.) x 1908. Pálóczi-Horváth György (Bp.), publicista, író ( + L o n d o n , 1973. jan. 4.) x 1738. Szikszai György (Békés), ref. pap, teológiai író, nyelvész ( + Debrecen, 1803. jún. 30.)

x 1898. Derkovits Gyuláné Dombai Viktória (Bp.), író ( + Bp., 1976. aug. 23.) x 1908. Lovász József (Pásztó), gyári munkás, a munkásmozgalom részvevője (+ Moszkva, 1932.) x 1918. Magyar Károly (Feldbach, Ausztria), vegyészmérnök ( + Bp., 1969. jún. 1.) 22. x 1838. Schultz Ferenc (Pécs), építész, műegyetemi tanár ( + Pest, 1870. o k t . 21.) X 1913. Gotten (Zsigmond) Frigyes (Bp.), heged ű m ű v é s z ( + Bp., 1978. f e b r . 14.) x 1928. Hamar Matild (Tordas), o r v o s ( + Bp., 1976. febr. 6.) + 1963. Székely Mihály (Bp.), énekművész (x Jászberény, 1901. m á j u s 8.) + 1978. Ortutay Gyula (Bp.), művelődéspolitikus, miniszter, n é p r a j z t u d ó s (x Szabadka, 1910. márc. 24.) 23. x 1888. Hacker Ervin ( P o z s o n y ) , jogász, egyetemi tanár ( + Miskolc, 1945. dec. 27.) x 1913. Lötz János (Milwaukee, U S A ) , nyelvtudós, egyetemi tanár, akadémikus (4C h e v y Chase, U S A , 1973. aug. 25.) 24. x 1788. Frank Ignác ( N a g y k á r o l y ) , jogász, egyetemi tanár, a k a d é m i k u s ( + Bécs, 1850. márc. 4.) 25. x 1888. Farkas Sándor (Keselymezö), operaénekes ( + Bp., 1970. jún. 17.) 26. x 1888. Bánóczi Dezső ( V e s z p r é m ) , színész, r e n d e z ő ( + Bp., 1958. o k t . 13.) x 1908. Lutter Béla (Bp.), v e g y é s z m é r n ö k ( + Debrecen, 1967. febr. 3.) x 1908. Ráthonyi Ákos (Bp.), filmrendező ( + M ü n c h e n , 1969.) x 1913. Benkó György (Derecske), orvos, radiológus, egyetemi t a n á r ( + Pécs, 1972. okt. 15.) x 1918. Joviczky József ( Ú j p e s t ) , operaénekes ( + Bp., 1986. aug. 28.) 27. x 1898. Zorkóczy Béla ( M o s o n ) , gépészmérnök, egyetemi tanár, ( + Bp., 1975. nov. 18.) 28. x 1888. Schrodt István (Bp.), gépészmérnök ( + Bp., 1962. nov. 21.) x 1913. Gergely Márta (Barcs), ifjúsági író, szerkesztő ( + Bp., 1973. m á j . 22.) x 1913. Hahn István (Bp.), t ö r t é n é s z , akadémikus, egyetemi tanár ( + Bp., 1984. júl. 26.) 30. x 1763. Pethe Ferenc (Szentmihály), mezőgazda, szakíró ( + Szilágysomlyó, 1832. febr. 22.) x 1788. Mericzay Antal (Vác), k a n o n o k , címzetes prépost ( + Vác, 1854. szept. 26.) 31. x 1813. Guyon Richárd (Bath, Anglia), honvéd t á b o r n o k ( + K o n s t a n t i n á p o l y , 1856. okt.12.) x 1888. Fitz / ó z s e / ( O r a v i c a b á n y a ) , könyvtáros, n y o m d á s z t ö r t é n é s z ( + Bp., 1964. szept. 12.) Április 1. x 1913. Keresztes György (Kiskunhalas), tanár ( + Bp., 1977. júlT 15.) 3. x 1888. Horváth Henrik (Szászhermány), m ű vészettörténész, a k a d é m i k u s ( + Bp., 1941. jan. 15.)

4.

5.

6.

7.

x 1888. Göröntsér Lajos (Bp.), s z o b r á s z , éremművész, ö t v ö s ( + 1976.) x 1888. Sántha György (Kecskemét), k ö l t ő ( + Kecskemét, 1974. febr. 18.) x 1898. Gombás Tibor (Nagykend), gépészmérnöki-!- Bp., 1968. aug. 30.) x 1908. Láng György (Bp.), író, z e n e s z e r z ő ( + Bp., 1976. ápr. 3.) x 1863. Ney Bernát (Pápa), operaénekes ( + Bp., 1938. ápr. 11.) x 1928. Demény Ottó (Bp.), költő ( + Bp., 1975. dec. 13.) X 1863. Bruck Miksa (Pest), festő ( + Bp., 1920. máj. 29.) x 1918. Asztalos János (Pozsony), ezredes, az ellenforradalom áldozata ( + Bp., 1956. okt. 30.) x 1918. Lomniczy Dezső (Balf), f é m k o h ó m é r n ö k ( + Bp., 1972. nov. 25.) x 1898. Lakatos Péter Pál (Kővágóörs), publicista, k ö l t ő ( + Tapolca, 1959. aug. 26.)

8. x 1788. Bémer László (Kisbáka), rk. p ü s p ö k ( + Ungvár,1862. nov. 4.) x 1838. Benka Gyula (Békéscsaba), tanár, pedagógiai író, költő, újságíró, szerkesztő ( + Szarvas, 1923. ápr. 30.) + 1913. König Gyula (Bp.), matematikus, m ű egyetemi tanár, akadémikus (x G y ő r , 1849. dec. 16.) 9. x 1863. Rátz László (Sopron), matematikus, tanár ( + Bp., 1930. szept. 30.) x 1898. Beöthy Konrád (Gyapoly), igazságügyi orvostani kutató, egyetemi tanár ( + Pécs, 1958. júl. 5.) x 1898. Górgényi Dániel (Szászrégen), gépészm é r n ö k , h o n v é d ezredes ( + Bp., 1978. febr. 18.) 10. + 1978. Sik Endre (Bp.), diplomata, k ü l ü g y m i niszter, jogász, író, történész (x Bp., 1891. ápr. 2.) 11. x 1838. Mayer Emil (Vihnye), malomigazgató ( + D e b r e c e n , 1903. febr. 10.) x 1908. Székely Tibor (Bp.), író, újságíró ( + Ágfalva, 1945. jan. 22.) 12. x 1838. Tóvölgyi Titusz (Eger), író, újságíró ( + Bp.,1918. febr. 15.) x 1898. Kaszab Anna (Jászárokszállás), színész ( + 1975.) 13. x 1888. György Ernő (Nagyvárad), jogász, szakíró ( + Bp., 1977. okt. 14.) + 1838. Karacs Ferenc (Pest), térkép- és rézmetsző (x Püspökladány, 1770. márc. 16.) 14. x 1908. Laborcz Ferenc (Bp.), szobrász ( + Bp., 1971. nov. 30.) 15. x 1888. Kertész Jenő (Mencshely), f o g o r v o s ( + Bp., 1969. aug. 5.) 16. X 1838. Wagner Sándor (Pest), festő (+ M ü n c h e n , 1919. jan. 19.) 17. x 1813. Forró Elek (Sepsiangyalos), h o n v é d ezredes ( + A b o n y , 1893. jan. 25.) x 1863. Tőry Emil (Pest), építész ( + Bp., 1928. máj. 31.) 18. x 1813. Szalay László (Buda), t ö r t é n e t í r ó , ref o r m p o l i t i k u s , akadémikus, ( + Salzburg, 1864. júl. 17.) 19. x 1908. Harangozó Gyula (Bp.) magántáncos.

12.

14.

15.

17. 18.

19.

20.

21.

x 1863. Szendy Árpád (Szarvas), zongoraművész, pedagógus, zeneszerző ( + Bp., 1922. szept. 10.) x 1888. Ernőd Tamás (Berekböszörmény), újságíró, k ö l t ő ( + N a g y v á r a d , 1938. szept. 22.) x 1888. Moór Gyula (Brassó), jogfilozófus, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1950. febr. 3.) x 1898. Czumpf Imre (Bp.), festő, restaurátor ( + Bp., 1973. jan.20.) x 1888. Kőszegi Dénes (Nagylak), analitikai vegyész, gyógyszerkémikus, egyetemi tanár ( + Szeged, 1970. szept. 14.) (Bp.), k ö n y v k e r e s k e d ő x 1898. Poll Sándor segéd, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + M o s z k v a , 1937. aug. 6.) x 1908. Keszthelyi Nándor (Bp.), úgyvéd ( + Bp., 1976. okt. 3.) x 1913. Sárkány Tibor (Bp.), s z t o m a t o l ó g u s , orvos-alezredes ( + Bp., 1970. n o v . 14.) x 1928. Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet (Medgyesegyháza), irodalomtörténész ( + Bp., 1972. dec. 14.) X 1898. Raffy Ádám (Vértes), orvos, író ( + Bp., 1961. nov. 30.) x 1913. Gáti Ödön (Sátoraljaújhely), a m u n k á s mozgalom harcosa ( + Bp., 1978. ápr. 5.) + 1978. Féja Géza (Bp.), író publicista, szociográfus, kritikus (x Szentjánospuszta, 1900. dec. 19.) x 1763. Kocsi Patkó János (Derecske), színész, rendező ( + Kolozsvár, 1842. febr. 14.) x 1813. Majer István (Mocsonok), egyházi, pedagógiai népszerűsítő író, grafikus ( + E s z t e r g o m , 1893. nov. 21.) x 1913. Villányi András (Bp.), r e n d ő r ezredes ( + Bp., 1950. máj. 5.) x 1918. Radocsay Dénes (Liptószentmiklós), művészettörténész ( + Bp., 1974. dec. 5.) x 1863. Bäsch Viktor (Pest), francia i r o d a l o m történész ( + St. Clair, 1944. jan. 10.) x 1888. Weber Artúr (Késmárk), i r o d a l o m történész ( + Berlin, 1928. aug. 19.) x 1898. Solymosi Ignác (Jászárokszállás), a munkásmozgalom harcosa(+ Moszkva, 1938. jan. 19.) x 1898. Ragó Antal (Szolnok), f ö l d m u n k á s , a m u n k á s m o z g a l o m h a r c o s a ( + uo., 1974. dec. 29.) x 1913. Mándy György (Bp.), a g r o b o t a n i k u s , ökológus, egyetemi tanár ( + D e b r e c e n , 1976. máj. 30.) x 1928. Konok István (Békéscsaba), z o o l ó g u s ( + Palermo, O l a s z o . , 1964. jún. 10.) x 1663. Pálffy János (Vöröskó), császári tábornagy, Magyarország nádora, P o z s o n y kapitánya ( + P o z s o n y , 1751. márc. 24.) x 1908. Jánossy Andor (Szombathely), agrármérnök, növénynemesító, a k a d é m i k u s ( + Bp., 1975. máj. 4.) x 1908. Mód Aladár (Karakó), történész, egyetemi tanár, író ( + Bp., 1973. nov. 21.) x 1863. Neményi Imre (Rák ospalota), pedagógus, múvelődéspolitikus ( + Bp., 1942. máj. 12.)

22.

23.

24.

26.

28.

29.

30.

x 1913. Pintér József (Pécs), szerkesztő, újságíró ( + Bp., 1974. jan. 15.) x 1913. Vándor Ferenc (Bp.), radiológus ( + Bp., 1978. ápr. 21.) x 1918. Futó József (Csökmő), geográfus, főiskolai tanár ( + Bp., 1977. márc. 1.) + 1888. Trefort Ágoston (Bp.), múvelődéspolitikus, r e f o r m e r , publicista, miniszter, akadémikus (x H o m o n n a , 1817. febr. 6.) x 1813. Simor János (Székesfehérvár), esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás, akadémikus ( + E s z t e r g o m , 1891. jan. 23.) x 1888. Payr Hugó (Bp.), újságíró, b i r k ó z ó ( + Bp., 1976. máj. 18.) x 1908. Szilágyi Loránd (Hajdúnánás), t ö r ténész, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1974. máj. 28.) + 1838. Kölcsey Ferenc (Cseke), költő, kritikus, politikus, a k a d é m i k u s (x Sződemeter, 1790. aug. 8.) x 1908. Gondár Jenő ( K o m j á t ) , gépészmérnök, egyetemi tanár ( + Bp., 1973. aug. 3.) x 1918. Almássy László (Rábapatona), pedagógus ( + F ó t - G y e r m e k v á r o s , 1976. szept. 10.) x 1663. Kerman Dániel (Missén), ev. szuperintendens ( + P o z s o n y , 1740. szept. 17.) x 1863. Lenhossék Mihály (Pest), anatómus, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1937. jan. 26.) x 1888. Velinszky László (Előszállás), tanító, a m u n k á s m o z g a l o m mártírja ( + Siófok, 1919. szept. 23.) x 1908. Balla István (Kaposvár), mezőgazdász ( + M o s o n m a g y a r ó v á r , 1972. máj. 15.) x 1918. Kiss Árpád (Cinkota), m é r n ö k , miniszter ( + Kragujevác közelében, Jugoszlávia, 1970. júl. 11.) x 1908. Granasztói Pál (Bp.), építész, író ( + Bp., 1985. júl. 3.) Frigyes (Siófok), író, k ö l t ő , + 1938. Karinthy műfordító, (x Bp., 1887. jún. 25.) x 1908. Varró Ferenc (Szapárifalva), a m u n kásmozgalom harcosa, volt spanyolországi önkéntes ( + Bp., 1963. jún. 23.)

Szeptember

1. x

2. x

x

x

1838. Tóth Mike Mihály (?), jezsuita paptanár, í r ó ( + Kalocsa, 1932. okt. 3.) 1898. Varga István (Bácstopolya), asztalos, a spanyol p o l g á r h á b o r ú résztvevője ( + Teruel, Spanyolország, 1936. dec.) 1838. Hajnal Antal (Makó), m é r n ö k , a fiumei kikötő tervezője és építője ( + Fiume. 1907. jan. 17.) 1918. Majos József (Pilisszentiván), partizán ( + Loknica, S Z U , 1943. júl. 9.) 1863. Mihály fi Ákos (Szepetnek), egyházi író, egyetemi tanár, c. prépost ( + Bp., 1937. máj. 27.) 1888. Haltenberger Mihály (Kassa), geográfus, egyetemi tanár ( + Bp., 1972. febr. 4.) 1898. Borsi Darázs József (Vörs), költő ( + Bp., 1968. júl. 13.)

3. x 1813. Eötvös József (Budi), író, költő, r e f o r m politikus, akadémikus ( + Pest, 1871. febr. 2.) x 1863. Török Lajos (Pest), b ő r g y ó g y á s z ( + Bp., 1945. jan.25.) x 1898. Mihályfi Ernő (Bér), újságíró, lapszerkesztő, politikus ( + Bp., 1972. szept. 3.) 4. x 1918. Urbán Ernő (Sárvár), író, újságíró ( + B p . , 1974. szept. 19.) 5. x 1888. Rubin László (Szeged), úgyvéd, író ( + B d . , 1 9 4 2 . ápr. 3.) 6. x 1863. Schiff Ernő ( G á b o r j á n ) , orvos, gyermekgyógyász ( + ?) x 1913. Romhányi János (Kiskunfélegyháza), újpesti cipőmunkás, a m u n k á s m o z galom mártírja ( + D a c h a u , 1944.) x 1913. Jordáky Lajos (Kolozsvár), újságíró, történész, szociológus, egyetemi tanár ( + u o . , 1974. nov. 29.) 7. x 1888. Karácsony Benő (Gyulafehérvár), író ( + koncentrációs t á b o r b a n , 1944.) x 1938. Králik Géza (Bp.), állatorvos ( + Bp., 1976. aug. 15.) 8. x 1918. Széchényi Pál (Bp.), az antifasiszta ellenállás mártírja ( + Bp., 1944. nov. 23.) 9. x 1863. Bónis Lajos (Érsekújvár), színész ( + Bp., 1935. szept. 19.) x 1898. Kutassy Endre (Hajdúböszörmény), paleozoológus ( + Bp., 1938. máj. 24.) x 1908. Pogány Frigyes (Bp.), építész, művészettörténész ( + Bp., 1976. dec. 15.) 11. x 1888. Balassa Emit (Bp.), újságíró, író ( + Ercsi, 1948. máj. 19.) x 1908. Párducz Mihály ( F e h é r t e m p l o m ) , régész, egyetemi tanár ( + Bp., 1974. ápr. 21.) 12. x 1813. Munkácsy Pál (Munkács), színész ( + Pest, 1846. máj. 10.) x 1888. Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya), író ( + Bp., 1969. jún. 12.) x 1898. Oravetz István (Balassagyarmat), könyvkiadó ( + Bp., 1949. okt. 17.) 13. x 1863. Gerő Ödön (Pécs), író, újságíró, esztéta ( + B p . , 1939. nov. 9.) x 1888. Chitz Klá ra (Budweis), zenepedagógus ( + Bp., 1965. júl. 22.) x 1898. Pár is László (Világos), jogász, k ö z gazdász ( + Bp., 1964. márc. 14.) x 1908. Prehoda József (Kakucs), borász ( + Bp., 1968. jún. 7.) (Bp.), dramaturg, x 1928. Kemény György színházi kritikus, újságíró ( + Bp., 1972. júl. 10.) 15. + 1913. Vámbéry Ármin (Bp.), közép-ázsiai utazó, orientalista, egyetemi tanár, t ö r ö k filológus, akadémikus (x D u n a szerdahely, 1832. márc. 19.) 16. x 1908. Keszler Gyula (Tapolca), mérnökközgazdász, egyetemi tanár ( + Bp., 1976. nov. 6.) 17. x 1908. Baksa-Soós György (Bp.), szobrász ( + Bp., 1978. márc. 17.) x 1913. Sasvári György (Bp.), vegyészmérnök ( + Bp., 1971. jún. 23.) 19. x 1888. Papp Mihály (Magosliget), n a p s z á m o s ;

x 1898. x 1908.

20. x 1888. x 1908.

x 1913. 21. x 1888. 22. x 1863. x 1913.

23. x 1888.

24. x 1888. 25. x 1863. 26. x 1898. 27. x 1788.

x 1813. x 1888. x 1913.

28. x 1898.

+ 1963.

29. x 1563. x 1888. 30. x 1863. x 1888. + 1918.

M ó r i c z Z s i g m o n d : A boldog ember c. regényének főhőse ( + Magosliget, 1969. máj. 24.) Berencz Ádám (Apatin), rk. pap, laps z e r k e s z t ő ( + Kalocsa, 1968. o k t . 21.) Szeibert János ( Ö r k é n y ) , b ő r m u n k á s , a m u n k á s m o z g a l o m mártírja ( + N é m e t ország, 1944.) Beczássy Judit (Szeged), író ( + Bp., 1961. febr. 20.) Házi Árpád (Kornádi), szabósegéd, miniszter, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + Bp., 1970. nov. 13.) Böröcz István (Kassa), g é p é s z m é r n ö k , épületgépész ( + Bp., 1978. febr. 18.) Vitéz Miklós (Kecskemét), író, forgatók ö n y v í r ó ( + Bp., 1956. jan. 23.) Herczeg Ferenc (Versec), író, újságíró, a k a d é m i k u s ( + Bp., 1954. febr. 24.) Abay Nemes Oszkár (Magyardiószeg), ú s z ó b a j n o k , ügyvéd ( + Pécs, 1959. jan. 30.) Galla Ferenc (Udvard), rk. pap, egyh á z t ö r t é n é s z , egyetemi tanár, pápai prelátus (+ Székesfehérvár, 1977. ápr. 19.) Vladár Endre (Bia), gépészmérnök ( + Keszthely, 1967. febr. 22.) Ruttkay György (Vác), újságíró, író ( + Bp., 1913. j ú l 19.) Karmacsi Bertalan ( N a g y a r ) , kertész, főiskolai tanár ( + Bp., 1977. aug. 15.) Helmeczy Mihály (Királyhelmec), nyelvújító, író, m ú f o r d í t ó , szerkesztő ( + Pest, 1852. dec. 1.) Dosnyai Károly (Debrecen), arcképfestő, szobrász ( + L o n d o n , 1850 körül) Barát Béla (Temesvár), építész, művészeti író ( + Bp., 1945. jan. 20.) Bencz Mihály (Bácsföldvár), író, költő, m ű f o r d í t ó , újságíró ( + uo., 1970. máj. 14.) Scholtz Albin (Krasznokvajda), mezőgazdasági m é r n ö k , b o r á s z ( + Bp., 1971. febr. 14.) Sik Sándor (Bp.), költő, műfordító, irodalomtörténeti, egyházi író, egyetemi tanár, akadémikus (x Bp., 1889. jan. 20.) Forgáts Mihály (Brassó), politikus ( + uo., 1633. jan. 16.) Bársony Dóra (Bp.), operaénekesnö ( + Bp., 1972. szept. 6.) Hübner Jenő (Székesfehérvár), építész ( + B p . , 1929. aug. 10.) Dezső Alajos (Baja), karikaturista ( + N e w York, 1964. dec. 22.) Szabó Ervin (Bp.), szociológus, könyvtárigazgató, a magyar m u n k á s m o z g a lom kimagasló alakja (x Szlanica, 1877. aug. 22.)

Október 1. X 1713. Ráday Gedeon (Ludány), író, irodalomszervező, földbirtokos ( + Pécel, 1792. aug. 6.)

x 1888. Turóczi-Trostler József (Moskóc), irod a l o m t ö r t é n é s z , egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1962. ápr. 6.) x 1898. Kerékjártó Béla (Bp.), akadémikus, matematikus, egyetemi tanár ( + G y ö n gyös, 1946. máj. 26.) x 1913. Pelikán József (Bp.), építészmérnök, egyetemi tanár ( + Bp., 1969. máj. 16.) 2. x 1813. Kászonyi Dániel (Bécs), honvéd százados, újságíró ( + Bp., 1886. máj. 11.) x 1888. Somogyi Zsigmond (Paks), belgyógyász, venerológus ( + Bp., 1970. dec. 14.) x 1898. Reiszmann Sándor (Kecskemét), lakatosmester, a fehérterror áldozata ( + 1919. nov. 20.) x 1898. Szilágyi László (Bp.), újságíró, operett-szövegkönyvíró ( + Bp., 1942. szept. 6.) x 1918. Pászti Gábor (Eger), vegyészmérnök ( + B p . , 1968. szept. 24.) 4. x 1913. Tőke László (Kispest), faszobrász, a spanyol polgárháború résztvevője ( + Lerida, Spanyolország, 1938. ápr.) x 1918. Sipos László (Szeged), filmrendező, f o r g a t ó k ö n y v í r ó ( + Bp., 1944. dec. 27.) 5. x 1888. Enyedy Andor (Szirénfalva), ref. p ü s pök, egyházi író ( + Bp., 1966. júl.

6.

8.

9.

10.

12.

x 1898. Sinkó Ervin (Apatin), író, költő, egyetemi tanár ( + Zágráb, 1967. márc. 26.) x 1788. Ecker János ( G y ő r ) , kereskedő, városi tisztviselő ( + uo., 1852. okt. 4.) x 1813. Wagner János (Székesfehérvár), építész ( + Bp., 1904. ápr. 12.) x 1863. Ivánfi Jenő (Szeghalom), színész, rend e z ő ( + Bp., 1922. szept. 26.) x 1888. Valentiny Ágoston (Kalocsa), úgy véd, igazságügy miniszter, szociáldemokrata vezető ( + Bp., 1958. aug.21.) x 1898. Kukán Ferenc (Érsekújvár), szemész, egyetemi tanár ( + Szeged, 1971. márc. 13.) x 1888. Lengyel Gyula (Szatmárnémeti), k ö z gazdász, a tanácsköztársaság p é n z ü g y i népbiztosa, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + SZU, 1941.) x 1913. Rónay György (Bp.), költő, író, m ű fordító, irodalomtörténész ( + Bp., 1978. ápr. 8.) x 1788. Kossits József (Bagonya), néprajzi író ( + Felsőszölnök, 1867,'dec. 26.) x 1813. Somhegyi Ferenc (Bánd), történész, egyetemi tanár, piarista r e n d f ő n ö k , akadémikus ( + Bp., 1879. júl. 1.) x 1888. Elischer Ernő (Bécs), sebész, k ó r h á z igazgató ( + Bp., 1944. dec. 25.) x 1898. Bódy László (Várpalánka), színész. ( + Bp., 1968. dec. 25.) x 1928. Gyulai György (Zalaborsfa), testnevelő tanár, e j t ő e r n y ő s világbajnok ( + Budaörs, 1961. okt. 17.) x 1898. Liszka Jenő (Kecskemét), kertész, szakíró ( + Bp., 1944. dec. 26.) x 1898. Révai József (Bp.), író, publicista, politikus, a k o m m u n i s t a m o z g a l o m harcosa, akadémikus (4- Bp., 1959. aug. 4.)

x 1908. Földes István (Bp.), csillagász ( + Vác, 1977. máj. 26.) x 1908. Irsai Vera (Bp.), zenepedagógus ( + Bp., 1971. dec. 7.) 13. x 1813. Henszlmann Imre (Kassa), építész, művészettörténeti író, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1888. dec. 5.) x 1813. Kommenovich Sándor (Körmöcbánya), m é r n ö k , műegyetemi tanár ( + Pest, 1869. ápr. 22.) x 1863. Buday Kálmán (Pécs), patológus, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1937. nov. 17.) x 1908. Almási Gyula (Makó), festő, grafikus ( + H ó d m e z ő v á s á r h e l y , 1976. aug. 2.) 14. x 1813. Török József (Alsóvárad), orvos, természettudós, tanár, akadémikus ( + Debrecen, 1894. márc. 14.) x 1888. Bánáss László ( P o z s o n y ) , veszprémi rk. püspök ( + Bp., 1949. ápr. 20.) x 1898. Kis Zsigmond (Újpest), tisztviselő, a k o m m u n i s t a m o z g a l o m mártírja ( + D a c h a u , 1945. jan. 30.) x 1908. Bak Róbert (Bp.), ideg- és elmeorvos, pszichoanalitikus (+ Washington, 1974. szept. 15.) 15. x 1838. Kálmán Farkas (Városhidvég), ref. lelkész, zenetörténész, zeneszerző ( + G y o m a , 1906. okt. 2.) x 1863. Springer Ferenc (Pest), ügyvéd, a magyar labdarúgás szervezője ( + Bp., 1920. okt. 29.) x 1888. Germán Tibor (Bp.), fül-orr-gégész, egyetemi tanár ( + Bp., 1951. febr. 12.) 16. x 1863. Fischer-Colbrie Ágost (Zselic), rk. p ü s p ö k ( + Kassa, 1925. máj. 17.) 18. x 1888. Vasvári Ödön (Szeged), ref. lelkész, az amerikai magyarság történelmi emlékeinek gyűjtője és kutatója ( + Washington, 1977. júl. 12.) 19. x 1863. Virág Béla (Felsómotice), újságíró, szerkesztő ( + Bp., 1936. jún. 9.) 22. x 1913. Farkas Lujza ( M e z ő k á s z o n y ) , újságíró, irodalomtörténész ( + Bp., 1973. máj. 23.) x 1913. Botond Bolics György (Arad), író, m é r n ö k ( + Bp., 1975. jan. 8.) 24. x 1898. Somogyi József (Vác), filozófiai és pedagógiai író ( + Szeged, 1948. jan. 24.) 25. x 1863. Kosinszky Viktor (Mezőberény), szőlész ( + B p „ 1935. márc. 29.) x 1888. Kazimir Károly (Debrecen), költő, drámaíró, újságíró ( + Kassa, 1943.) 26. x 1898. Rózsa László ( O z o r a ) , újságíró, fotoriporter ( + Bp., 1969. dec. 31.) 28. x 1788. Rudnyánszky József (Nagyszombat), rk. púspök ( + P o z s o n y , 1859. nov. 24.) x 1838. Zilahi-Kiss Károly (Zilah), újságíró, kritikus ( + Buda, 1864. máj. 15.) x 1888. Molnár Imre (Péterréve), zenetudós, fonetikai kutató, főiskolai tanár (+ Bp., 1977. nov. 25.) 29. X 1863. Körösfői Kriesch Aladár (Buda), festő, iparművész ( + Bp., 1920. jún. 16.) x 1898. Teichmann Vilmos (Usti, Csehország), burgonyanemesító ( + Debrecen, 1967. júl. 20.)

30. x 1813. Hóry Farkas (Kótaj), költö ( + M a g y a r g y e r ö m o n o s t o r , 1872. okt. 25.) x 1863. Dreisziger Ferenc (Baja), tanár, p e d a gógiai író ( + Kalocsa, 1915. jún. 3.) x 1863. Szemere György (Szabolcs), író ( + Bp., 1930. szept. 6.) x 1928. Lakits Pál (Magyaróvár), i r o d a l o m t ö r ténész, m ű f o r d í t ó ( + Bp., 1968. ápr. 16.) 31. x 1838. Balogh Tihamér (Pest), orvos, író ( + Bp., 1907. jún. 19.) x 1888. Tichy Kálmán ( R o z s n y ó ) , festő, grafikus, író ( + Bp., 1968. okt. 22.) November 1. X 1788. Waltherr László Imre (Tarcal), t ö r t é nész, nyelvész, akadémikus ( + u o . , 1863. okt. 23.) x 1838. Kirschner András (Kalocsa), kertész ( + uo. 1922., nov. 30.) x 1863. Edelsheim-Gyulai Lipót (Salzburg), festő, főrendiházi tag ( + Bp., 1928. aug. 1.) x 1913. Bényei Géza (Irsa), újságíró ( + Bp., 1976. júl. 29.) 2. x 1838. Huszár Imre (Tata), újságíró, f o r d í t ó ( + Bécs, 1916. febr. 10.) 3. x 1913. Sárközi György (Bp.), m é r n ö k ( + Bp., 1971. okt. 11.) 4. x 1888. Imre Lajos ( H ó d m e z ő v á s á r h e l y ) , ref. lelkész, teológiai tanár ( + Kolozsvár, 1974. márc. 8.) x 1888. Tuli Géza Titusz (Bp.), tornász ( + Bp., 1966. jan. 30.) x 1908. Schiller Pál (Bp.), pszichológus ( + USA, 1949.) x 1913. Ságvári Endre (Bp.), jogász, a m u n k á s mozgalom harcosa és vértanúja ( + Bp., 1944. júl. 27.) x 1913. Venczel József (Csíkszereda), szociológus, egyetemi tanár ( + Kolozsvár, 1972. márc. 16.) x 1918. Vetó Miklós (Bp.), k ö l t ő ( + H a r k a , U k rajna, 1945. febr. 13.) 6. x 1898. Fisch Emil (Kiskunfélegyháza), vegyészmérnök, a m u n k á s m o z g a l o m m á r tírja ( + S o p r o n k ő h i d a , 1945. jan. 9.) x 1908. Szakkay Antal (Szatmárnémeti), bel- és tüdőgyógyász ( + Bp., 1976. dec. 27.) 7. + 1928. Tóth Árpád (Bp.), költő, m ű f o r d í t ó , ú j ságíró (x Arad, 1886. ápr. 14.) + 1968. Hamvas Béla (Bp.), filozófus, író (x Eperjes, 1897. márc. 24.) 9. x 1838. Emericzy Géza (Leibic), tanár, p e d a g ó giai í r ó ( + Igló, 1887. nov. 5.) x 1898. Pósa Jenő (Bp.), gépészmérnök ( + Bp., 1965. máj. 6.) x 1898. Szilvásy Margit (Sajókaza), festő ( + Bp., 1977. aug. 29.) 10. x 1863. Káinoki Izidor (Sümeg), író, újságíró ( + Bp., 1930. nov. 28.) x 1888. Kovács Ferenc (Karád), k e r t é s z m é r n ö k ( + Kecskemét, 1974. aug. 10.) x 1898. Forháth Imre (Böhönye), költö, o r v o s ( + Teplice, Csehszlovákia, 1967. máj. 16.) x 1908. Berend Miklós (Bp.), belgyógyász ( + 1944. nov. 30.)

11. x 1898. H. Kovács János ( M o n o r ) , kőműves, a m u n k á s m o z g a l o m m á r t í r j a ( + 1944.) x 1898. Zatykó Ferenc ( O r o s h á z a ) , kertészeti szakember (Bp. 1960. júl. 2.) 12. x 1838. Beöthy Ákos (Magymarja), politikus, publicista, akadémikus ( + Bp., 1904. dec. 1.) 14. X 1763. Wilckens Henrik Dávid (Wolfenbüttel, Braunschweig), erdész, természettudós, a magyar erdészeti szakoktatás megalapítója ( + Selmecbánya, 1832. máj. 25.) x 1913. Faragó György (Bp.), zongoraművész ( + Bp., 1944. dec. 3.) x 1913. Tömpe András (Bp.), gépészmérnök, diplomata, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + Bp., 1971. dec. 15.) 16. x 1813. Erkel József (Gyula), énekes ( + uo. 1859. dec. 17.) x 1898. Wachtel Andor (Bp.), a spanyol polgárh á b o r ú részvevője ( + Spanyolország, 1938.) x 1898. Szögi Endre (Szeged), zeneszerző, zenepedagógus, n é p z e n e k u t a t ó ( + Szeged, 1972. jún. 19.) x 1908. Birkás Imre ( O r o s h á z a ) , építőmunkás, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + Bp., 1964. okt. 3.) 17. x 1898. Peti Sándor (Kiskunhalas), színész ( + Bp., 1973. ápr. 6.) 18. x 1663. Köleséri Sámuel (Szendrő) orvos, természettudós (4- N a g y s z e b e n , 1732.dec.24.) x 1863. Bódiss Jusztin János (Tűrje), irodalomtörténész, egyházi író, akadémikus ( + K o m á r o m , 1921. júl. 31.) x 1863. Meszlényi Antal (Arad), bíró, jogi író ( + Szeged, 1929. febr. 7.) 19. x 1898. Vigh István (Bp.), vasmunkás, a spanyol szabadságharc résztvevője ( + Spanyolország, 1938. szept. 23.) x 1928. Pernye András (Újpest), zenetörténész, zenekritikus ( + Bp., 1980. ápr. 4.) 20. x 1863. Istvánffy Gyula (Miskolc), etnográfus, népmesegyűjtő ( + uo. 1921. febr. 12.) 21. x 1908. Regöly-Mérei Gyula (Bp.), orvostörténész, k ó r b o n c n o k , egyetemi tanár ( + Bp., 1974. aug. 18.) x 1928. Stefamk Irén (Békéscsaba), színész, ( + Bp., 1976. szept. 15.) + 1948. Dalnoki Miklós Béla (Bp.), vezérezredes, miniszterelnök (x Bp., 1890.jún. 11.) 24. x 1863. Petz Gedeon (Harka), filológus, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1943. dec. 21.) x 1888. Nagy Adorján (Bp.), színész, rendező, pedagógus ( + Bp., 1956. aug. 2.) 25. x 1888. Pósta Sándor (Pánd), vívó, fogorvos ( + Bp., 1952. nov. 4.) x 1888. Putnoky László (Felsőkázsmárk), vegyészmérnök, műegyetemi tanár ( + Bp., 1948. szept. 9.) x 1908. Tóth Dénes (Bp.), zeneszerző ( + D e b recen, 1955. ápr. 30.) 26. x 1863. Schilherszky Károly (Buda), botanikus, növénypatológus, egyetemi tanár ( + Bp., 1935. szept. 10.)

x 1908.

x 1913.

20. x 1863. x 1888. x 1908.

21. x 1888. x 1913. 22. x 1898. x 1898.

x 1908. x 1918. 23. x 1888. x 1898.

x 1908. 24. x 1898. 25. x 1863. 26. x 1813. x 1918. 27. x 1888. x 1908. 28. x 1838.

29. x 1813.

x 1863.

x 1908.

koreográfus, balett-igazgató ( + Bp., 1974. okt. 30.) Trautwein László ( R o m h á n y ) , gépészm é r n ö k , műegyetemi tanár ( + Sáo Paulo, Portugália,' 1977. dee. 8.) Szigeti Kilián (Szombathely), z e n e t ö r ténész, bencés szerzetes ( + G y ő r , 1981. dec. 26.) Kovács Rezsó (Vác), tornatanár, pedagógiai író ( + ?) Pálfy József (Debrecen), újságíró, szerkesztői-!- u . o . 1976. jan. 9.) Kovács Béla (Mecsekalja-Patacs), kisgazdapárti politikus, miniszter ( + Pécs, 1959. jún. 21.) (Bp.), zoológus (-!- Bp., 1945. jan. 22.) örley István (Berettyóújfalu), író, kritikus ( + Bp., 1945. jan.) Fodor József (Nagyilonda), költő ( + ., 1973. okt. 7.) Jánosi József ( Z ó l y o m ) , jezsuita szerzetes, filozófus, egyetemi tanár ( + Freiburg közelében, 1965. máj. 6.) Aszlányi Károly (Orsova), író ( + D o rog, 1938. dec. 8.) Mester György (Elek), tanár, n é p r a j z k u tató ( + u. o. 1977. aug. 16.) Tar Imre (Balmazújváros), pedagógus ( + D e b r e c e n , 1970. jan. 5.) Rév István (Bp.), iparművész, tanár, a művészi bábjáték magyarországi m e g honosítója ( + Bp., 1977. júl. 28.) Szalmás Béla (Kassa), festő, grafikus ( + Bp., 1961. ápr. 16.) Justus György (Bp.), zeneszerző, zeneesztéta, kórusvezető ( + Bp., 1945. jan.) Bunker János Rajmund (Seebach), etnográfus ( + S o p r o n , 1914. nov. 13.) Gyurmán Adolf (Szászváros), újságíró ( + Pest, 1869. szept. 15.) Ihász Miklós (Kassa), géplakatos, partizán ( + 1946. aug. 13.) Zentai Dezső (Zenta), statisztikus, k ö z író ( + Bp., 1945. dec. 2.) Kenedi István (Bp.), belgyógyász, o r vos-ezredes ( + Bp., 1977. szept. 4.) Hunyady Jenő (Pest), matematikus, műegyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1889. dec. 26.) Simon Jukundián (Csikszentkirály), Ferenc-rendi paptanár, zenei író ( + N a g y szeben, 1894. ápr. 22.) Kollányi Ferenc (Szentpéter), történész, akadémikus, jáki apát ( + Bp., 1933. m á j . 1) Aradi Zsolt ( Z o m b o r ) , publicista, író, a Vigilia egyik megalapítója ( + N e w Y o r k C i t y , 1963. ápr. 2.)

Május x 1813. Bemczky Lajos (Micsinye), ezredes, a szabadságharc idején a felvidéki b á n y a városok k o r m á n y b i z t o s a ( + Pest, 1868. júl. 16. v. 17.) 1. x 1838. Zsilinszky Mihály (Békéscsaba), tanár.

történész akadémikus ( + Bp., 1925. okt. 6 ) 2. x 1913. Nagy Tibor (Seprős), újságíró ( + Bp., 1978. aug. 12.) x 1928. Mészáros István (Bp.), újságíró ( + Bp., 1978. jún. 16.) 3. x 1863. Szenes Fülöp (Törökszentmiklós), festő ( + Bp., 1944. nov.) X 1888. Tisza Karola (Pécs), színész ( + Bp., 1971. ápr. 23.) x 1898. Schlammadinger József (Székesfehérvár), belgyógyász ( + Szolnok, 1975. jan. 3.) 4. x 1913. Treiber János (Debrecen), geológus ( + Kolozsvár, 1975. nov. 7.) 6. x 1898. Jáki Gyula (Győr), sebész, urológus, egyetemi tanár ( + Szentes, 1958. márc. 18.) x 1913. Dávid Gyula (Kecskemét), zeneszerző, főiskolai tanár ( + Bp., 1977. márc. 14.) 7. x 1898. Vasvári Miklós (Szeged), ornitológus ( + Balf, 1945. febr. 27.) x 1908. Boross Géza (Rákospalota), festő ( + Bp., 1971. jún. 17.) + 1963. Baktay Ervin (Bp.), orientalista (x D u naharaszti, 1890. jún. 24.) 8. x 1888. Földessy János (Bp.), ügyvéd, sportújságíró ( + Bp., 1965. m á j . 16.) x 1908. Tábori Pál (Bp.), író ( + L o n d o n , 1974. nov. 9.) 9. x 1763. Batsányi János (Tapolca), költő, akadém i k u s ( + Linz, 1845. m á j . 12.) x 1863. Boda Dezső (Vönöck), 1906-tól 1917-ig Budapest r e n d ő r f ő k a p i t á n y a ( + Máriabesnyő, 1918. jún. 22.) x 1888. Naményi Ernő (Nagykanizsa), k ö z gazdász, művészettörténész ( + Párizs, 1957. nov. 210 x 1908. Mindszenti Ödön ( M i n d s z e n t ) , operaénekes ( + Bp., 1955. szept. 9.) 10. x 1888. Batthyány Gyula (Bp.), festő, grafikus ( + Bp., 1959. jan. 20.) 11. x 1898. Lampich Árpád (Bp.), gépészmérnök, repülőgépszerkesztő, a magyar repülőmodellezés úttörője ( + Esztergom, 1956. ápr. 30.) 13. x 1688. Mulartz János Henrik ( D ü r e n ) , orvos, az első győri kórház megalapítója ( + G y ő r , 1777. okt. 8.) x 1863. Várady Sándor (Pusztasőreg), operaénekesi-!- Budafok, 1913. jan. 1.) x 1898. Jendrassik György (Bp)., gépészmérn ö k , feltaláló, akadémikus ( + L o n d o n , 1954. febr. 8.) 14. x 1838. Myskovszky Viktor (Bártfa), építész, m ű t ö r t é n é s z , akadémikus ( + Kassa, 1909. nov. 2.) x 1898. Kádár Karr Erzsébet (Bp.), író ( + Bp., 1960. szept. 20.) 15. x 1713. Hell József Károly (Szélakna), bányafőgépmester, a bányagépesítés úttörője ( + Selmecbánya, 1789. m á r c . 11.) x 1813. Heller István (Pest), z o n g o r a m ű v é s z , zeneszerző ( + Párizs, 1888. jan. 15.) x 1888. Reinel János (Szatmárnémeti), újságíró, szerkesztő ( + P o z s o n y , 1973. dec. 26.)

17. x 1788. Somssich Pongrác (Sárd), f ő i s p á n , államtanácsos, a k a d é m i k u s ( + M i k e , 1849. aug. 26.) x 1863. Kubik Gyula (Eger), v a s ú t é p í t ő m é r n ö k (4- Bp., 1928. á p r . 13.) x 1888. K. Nagy Dezső (Kraszna), m é r n ö k , t ö b b b a l a t o n i k i k ö t ő építésének v e z e tője (4- S i ó f o k , 1940. m á r c . 22.) x 1898. Geleji Sándor (Nagykikinda), kohóm é r n ö k , e g y e t e m i tanár, a k a d é m i k u s (4- Bp., 1967. n o v . 3.) 18. x 1908. Kuti Sándor (Bp.), z e n e s z e r z ő , k a r nagy (4- N é m e t o r s z á g , 1945. ápr.) x 1913. Szentpéteri László (Ercsi), g é p é s z m é r n ö k (4- B p . , 1975. febr. 14.) 19. x 1863. Plósz Béla (Pest), állatorvos (4- 1945.) x 1888. Lugosi Döme (Bp.), s z í n h á z t ö r t é n é s z (4- Szeged, 1945. n o v . 18.) x 1898. Tomcsik / ó z j e / ( A r a n y o s g y é r e s ) , o r v o s , m i k r o b i o l ó g u s és s z e r o l ó g u s , e g y e t e m i tanár (4- Bázel, 1964. dec. 30.) x 1913. Zöld Sándor ( N a g y v á r a d ) , o r v o s , belügyminiszter, a kommunista mozgalom h a r c o s a (4- B p . , 1951. á p r . 20.) X 1913. Nyáry László ( Ú j p e s t ) , jogász (4- Bp., 1970. ápr. 2.) 21. X 1863. Winkler Lajos ( A r a d ) , vegyész, g y ó g y szerész, e g y e t e m i tanár, a k a d é m i k u s ( 4 - B p . , 1939. á p r . 14.) x 1898. Titkos Ilona (Kolozsvár), színész ( 4 - B p . , 1963. m á j . 21.) 22. x 1838. Szél Kálmán (Báránd), ref. esperes, A r a n y J á n o s veje (4- D e b r e c e n , 1928. ápr. 1.) 23. x 1898. Somogyi János (Bp.), t a n í t ó (4- Bp., 1969. júl. 30.) 24. x 1813. Kmety György (Felsópokorágy), honvéd t á b o r n o k (4- L o n d o n , 1863. á p r . 25.) X 1898. Agárdi Ferenc (Bp.), o r v o s , ú j s á g í r ó , a m u n k á s m o z g a l o m h a r c o s a (4- Bp., 1969. febr. 12.) 25. x 1838. Szász Domokos ( N a g y e n y e d ) , erdélyi ref. p ü s p ö k , e g y h á z i s z ó n o k (4- K o l o z s vár, 1899. jan. 8.) x 1898. Szakasits Antalné Boros Izabella (Bp.), a m u n k á s m o z g a l o m résztvevője (4- B p . , 1946.) x 1908. Horváth Béla (Bp.), k ö l t ő , m ű f o r dító, s z e r k e s z t ő (4- Bp., 1975. n o v . 28.) x 1938. Kőháti Attila (Bp.), geológus, a M a g y a r T e l e v í z i ó s z e r k e s z t ő j e (4- Bp., 1977. o k t . 3.) 26. x 1888. Bor Dezső (Bp.), k a r n a g y , z e n e k a r v e z e t ő (4- Bp., 1974. m á j . 29.) x 1913. Strausz Sándor ( J á s z b e r é n y ) , v e g y é s z mérnök, spanyolországi önkéntes, a belgiumi m a g y a r ellenállás hősi h a l o t t j a (4- 1944. aug.) x 1918. Dékány István János (Szeged), g é p é s z m é r n ö k ( 4 - B p . , 1969. f e b r . 26.) 29. x 1888. Gyenes Lajos (Bp.), g r a f i k u s , é p í t é s z (4- Bp., 1944.) x 1913. Garai János ( G y ö n g y ö s ) , k ö l t ő , író, újságíró (4- 1944.) 30. x 1813. Szentiváni Mihály (Nyárádgálfalva),

k ö l t ő , író, publicista (4- K o l o z s v á r , 1842. dec. 10.) Rezső (Sopron), erdőmérnök x 1898. Bokor (4- u o „ 1959. m á r c . 17.) 31. x 1928. Szűcs Jenő ( Ó c s a ) , sebész, o r v o s - a l e z redes ( 4 - B p . , 1978. o k t . 13.) Június 1. x 1763. Leibitzer János (Lőcse), kertész, p o m o l ó g u s ( 4 - u o . , 1817. júl. 5.) 2. x 1838. Markovits Iván ( K ö r m ö c b á n y a ) , g y o r s í r ó ( 4 - B p . , 1893. á p r . 5.) x 1863. Bély Mihály (Pest), testnevelő tanár, s p o r t v e z e t ő (4- Bp., 1920. dec. 25.) x 1863. Ráth Zoltán ( G y ő r ) , k ö z g a z d a s á g i író, statisztikus, j o g a k a d é m i a i tanár, akadém i k u s (4- C s a n a k , 1902., aug. 6.) x 1888. Polgár István ( F ü z e s g y a r m a t ) , szülészn ő g y ó g y á s z , e g y e t e m i tanár (4- Szeged, 1954, ápr. 5.) x 1908. Brachfeld Olivér (Bp.), író, m ű f o r d í t ó , i r o d a l o m t ö r t é n é s z (4- B o g o t a , 1975. dec. 16.) László (Sóvárad), p e d a g ó g u s 3. x 1788. Péterfi (4- B o r o s b o c s á r d , 1848. o k t . ) Lajos ( B u j á k ) , újságíró x 1838. Csávolszky (4- Bp., 1909. m á r c . 13.) x 1913. Terestyéni Ferenc (Ivánegerszeg), n y e l vész (4- Bp., 1971. n o v . 26.) Tasziló Antal (Nagykároly), 4. x 1888. Szegedi t a n á r , e g y h á z t ö r t é n é s z (4- P a n n o n h a l m a , 1960. m á j . 18.) Márton ( N a g y v á r a d ) , rabbi, 8. x 1863. Schreiner orientalista, v a l l á s f i l o z ó f u s (4- L a n k w i t z , N é m e t o . , 1926. o k t . 9.) 9. x 1863. Pettkó Béla ( L ú g o s ) , t ö r t é n é s z , levélt á r o s (4- Bp., 1942. f e b r . 23.) Zoltán (Tata), jogász, egye10. x 1888. Magyary t e m i tanár (4- H é r e g , 1945. márc. 24.) Zoltán (Bp.), író, k ö l t ő , x 1898. Körmendi m ű f o r d í t ó (4- G ü n s k i r c h e n , A u s z t r i a , 1944.) 11. x 1888. Bánhidy József ( A r a d ) , színész (4- Misk o l c , 1973. j ú n . 12.) 13. x 1898. Duchon Béla ( Z o m b o r ) , m é r n ö k , geod é t a (4- Bp., 1961. o k t . 30.) József (Szamosújvár), orvos, x 1908. Román egészségügyi m i n i s z t e r (4- Bp., 1970. júl. 17.) 14. x 1888. Lamotte Károly (Bp.), jogász, alpolgárm e s t e r (4- Bp., 1968. m á r c . 27.) x 1908. Kovács Lajos ( C s á k v á r ) , geológus, egyet e m i tanár (4- M i s k o l c , 1978. jún. 24.) Gergely (Nagylomnic), 15. x 1763. Berzeviczy h a l a d ó szellemű k ö z g a z d a s á g i író, (4K a k a s l o m n i c , 1822. f e b r . 23.) Károly (Gölnicbánya), x 1813. Seltenreich p e d a g ó g u s (4- Pest, 1855. szept. 8.) Félix ( E r z s é b e t v á r o s ) , jogász, x 1888. Avedik a magyarországi ö r m é n y e k történetének k u t a t ó j a (4- Bp., 1949. dec. 22.) x 1888. Pilch Dezső (Pécs), f e s t ő (4- Bp., 1949. j ú n . 16.) 16. x 1888. Mátyás Ernő ( K r i s t y ó r ) , ref. teológiai

x 1908.

17. x 1888. x 1908. x 1908. X 1918. 19. x 1898. x 1898.

x 1913. 21. x 1838.

x 1888. x 1913. x 1918. 22. x 1788.

x 1888.

x 1913. 23. x 1888. 24. x 1813. x 1838.

25. x 1863. x 1863.

x 1908.

x 1908. 26. x 1863. x 1898.

x 1938. 27. x 1838. x 1898.

tanár, egyházi író ( + Sárospatak, 1950. máj. 29.) Trancsényi-Waldapfel Imre (Bp.), klasszika-filológus, irodalom- és vallástörténész, egyetemi tanár, a k a d é m i k u s ( + Bp., 1970. jún. 3.) Butz Károly (Bp.), fuvolaművész ( + Bp., 1976. ápr. 2.) Knézy Pál ( H ó d s á g ) , m é r n ö k ( + Baja, 1978. jan. 12.) Zsigmondi Boris ( N e m e s k ü r t ) , filmrendező ( + Bp., 1978. márc. 2.) Maros László (Bp.), újságíró ( + Halle, 1977. jún. 6.) Eisemann Mihály (Paripás), z e n e s z e r z ő ( + B p . , 1966. febr. 25.) Kerecsényi Dezső (Szentgotthárd), irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus ( + Péterhegy, 1945. márc. 24.) Gyurkovics Mária (Bp.), opera- és hangversenyénekes ( + Bp., 1973. o k t . 28.) Luppa Péter (Pomáz), m é r n ö k , politikus; róla nevezték el a Lupa-szigetet ( + u o „ 1904. dec. 28.) Székely István (Gyula), jogász, egyetemi tanár ( + Bp., 1954. okt. 12.) Csömöri József (Bp.), író, újságíró ( + Miskolc, 1944.) Szele Tibor (Debrecen), matematikus, egyetemi tanár ( + Szeged, 1955. ápr. 5.) Bodor Péter (Erdószentgyörgy), m e c h a nikus, székely ezermester ( + Kolozsvár, 1849. aug. 17.) Kováts István (Kálló), szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár ( + Bp., 1969, szept. 20.) Piskolti Gábor (Dés), festőművész ( + Marosvásárhely, 1970. okt. 18.) GeyerStefi(Bp.), hegedűművész ( + Z ü rich, 1956. dec. 12.) Kossuch János (Kövi), keramikus, gyáros, kereskedő ( + Pest, 1868. aug. 27.) Földváry László (Kunszentmiklós), ref. lelkész, t ö r t é n e t í r ó (-1- Váchartyán, 1921. dec. 30.) Firbás Nándor (Murány), tanár, z o o l ó gus ( + Szeged, 1932. máj. 15.) Gerlóczy Zsigmond (Pest), orvos, belgyógyász, higiénikus ( + Bp., 1937. szept. 9.) Antos István ( N a g y s z o m b a t ) , k ö z g a z dász, egyetemi tanár, miniszter ( + Bp., 1960. jan. 5.) Keresztessy Mária (Miskolc), színész ( + Bp., 1977. máj. 29.) Lenkei Henrik (Pécs), író, újságíró, tanár ( + Bp., 1943. júl. 15.) Kopácsi József (Miskolc), v a s m u n kás, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + Bp., 1963. márc. 24.) Berta Erzsébet (Szeged), színész ( + Bp., 1976. aug. 8.) Tóth Sámuel (Tiszalök), egyháztörténeti író ( + Debrecen, 1899. ápr. 18.) Harsányi Tibor (Magyarkanizsa), zene-

x 1913.

29. x 1838.

x 1863. 30. x 1838.

x 1898.

szerző, z o n g o r a m ű v é s z ( + Párizs, 1954. szept. 19.) Vándor Lajos (Bp.), költő, folyóiratszerkesztő ( + Wels, Ausztria, 1945. máj. 5.) Szily Kálmán, id. (Izsák), nyelvész, természettudós, műegyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1924. júl. 24.) Giergl Kálmán (Pest), építész ( + N ó g rádveróce, 1954. szept. 9.) Bertalan Lajos (Beremend), m é r n ö k , a Tisza-szabályozás befejezésének irányítója ( + B p . , 1901. júl. 30.) Szabó István (Debrecen), agrártörténész, egyetemi tanár, akadémikus ( + Bp., 1969. febr. 19.)

Július 1. x 1863. Leszkay András (Sámson), színigazgató ( + Bp., 1928. aug. 2.) x 1928. Kálmán Árpád (Sajószentpéter), bányam é r n ö k , diplomata ( + Bp., 1974. febr. 15.) 2. x 1898. Dénes György (Bp.), színész ( + Bp., 1962. ápr. 14.) x 1898. Fán László (Hódmezővásárhely), vegyészmérnök ( + Vác, 1953. júl. 11.) x 1938. Szilágyi Domokos ( N a g y s o m k ú t ) , költő, irodalomtörténész ( + Kolozsvár, 1976. nov. 2.) 3. x 1888. Csillag Miklós (Pápa), b i r k ó z ó , újságíró ( + Bp., 1955. jan. 28.) x 1888. Strelitzky Dénes (Baja), politikus, ügyvéd ( + Szabadka, 1953. jan. 21.) x 1913. Földi Lőrinc (Kiskunfélegyháza), tanár, igazgató ( + S o p r o n , 1970. jún. 21.) 4. x 1898. Kanyó Béla (Szeged), orvos, egyetemi tanár ( + uo., 1964. júl. 21.) x 1898. Csóka Béla (Bp.), operaénekes, énektanár ( + Bp., 1972. júl. 2.) x 1898. Kováts Alajos (Székesfehérvár), mérn ö k ( + Bp., 1967. júl. 14.) x 1908. Juhász József (Kemecse), színész ( + T o r o n t o , Kanada, 1974. jún. 24.) 5. x 1863. Földváry Tibor ( Ö t t e v é n y ) , korcsolyaversenyzó, a magyar korcsolyázás úttörője f + Bp., 1912. márc. 27.) x 1888. Lendvai István (Bp.), újságíró, költő ( + Szombathely, 1945. márc.) 6. x 1838. Ráth Károly (Szeged), iparszervező, a Kereskedelmi Múzeum igazgatója ( + B d . , 1902. máj. 1.) x 1888. Kende Zsigmond (Bp.), orvos, élelmiszer-bakteriológus, politikus ( + Bp., 1971. dec. 16.) x 1908. Kerezsi Endre (Debrecen), szakíró, a Magyar Testnevelési Főiskola igazgatója ( + Bp., 1971. ápr. 25.) x 1913. Simor Erzsi (Bp.), színész ( + Bp., 1977. febr. 2.) 8. x 1863. Trautmann Henrik (Stájerlak), közgazdász, egyetemi tanár ( + Bp., 1932. dec. 16.) x 1888. Wehner Géza (Bp.), orgonaművész ( + Bp., 1947. ápr. 6.)

10. x 1888. Dzurányi László (Debrecen), újságíró ( + P e l e j t e , 1955.) x 1898. Tirai Richárd ( K é s m á r k ) , gépészmérn ö k ( + Bp., 1974. m á r c . 12.) 11. x 1863. Arany Dániel (Pest), m a t e m a t i k a t a n á r (4- Bp., 1945. jan.) x 1863. Petri Mór (Tasnádszarvad), költő, tanár, Szilágy v á r m e g y e m o n o g r á f u s a , A d y tanára (4- Bp., 1945. márc. 2.) x 1913. Szécsi Ferenc ( H e r k u l e s f ü r d ó ) , színész, r e n d e z ő (4- Bp., 1974. márc. 1.) 1 2 . x 1838. Werner Rezső Rudolf (Kalocsa), jogász, egyetemi tanár (4- Bp., 1907. ápr. 15.) 13. x 1813. Czélkuti Rudolf (Gyulafehérvár), szobrász (4- Kairó, 1890. jan. 13.) x 1888. Téri Tihamér (Bp.), v e g y é s z m é r n ö k (4- Bp., 1964. dec. 9.) x 1913. Kutasi György (Bp.), tanító, árvaházi g y e r m e k - és n e v e l ő o t t h o n i igazgató. (4- Bp., 1971. márc. 11.) 14. x 1813. Simon Vince ( K e s z t h e l y ) , tanár, m e z ő gazdasági szakíró, p r e m o n t r e i k a n o n o k (4- C s o r n a , 1884. ápr. 15.) x 1888. Lángos Lajos (Káposztafalva), e r d ő m é r n ö k (4- Miskolc, 1959. nov. 23.) x 1898. Dormándi László ( D o r m á n d ) , író, szerkesztő, m ű f o r d í t ó (4- Párizs, 1967. nov. 26.) x 1908. Glancz Sándor (Bp.), asztaliteniszvilágbajnok (4- N e w Y o r k , 1974. jan. 17.) 15. x 1763. Kövy Sándor ( N á d u d v a r ) , jogakadémiai tanár (4- S á r o s p a t a k , 1829. júl. 24.) x 1908. Kovács Pál ( N a g y a s s z o n y f a l v a ) , s z a b ó , a m u n k á s m o z g a l o m harcosa, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese (4- Bp., 1974. jan. 15.) x 1913. Schlanger Elza (Tiszakarád), a m u n kásmozgalom m á r t í r j a (4- A u s c h w i t z , 1944. máj.) 16. x 1738. Taucher Ferenc (Kolozsvár), csillagász, jezsuita szerzetes (4- B u d a , 1820. okt. 20.) X 1813. Rózsa Sándor (Szeged), alföldi b e t y á r vezér (4- S z a m o s ú j v á r , 1878. nov. 22.) x 1888. Török Gyula (Simánd), író, újságíró (4- Bp., 1918. o k t . 20.) 17. x 1888. Füst Milán (Bp.), író, költő (4- Bp., 1967. júl. 26.) x 1913. Földi László ( Ú j p e s t ) , a m u n k á s m o z galom harcosa, k ö z g a z d á s z , államtitkár (4- Bp., 1978. aug. 14.) 19. x 1863. Noseda Károly (Pest), karmester, z e n e szerző (4- Bp., 1944. nov. 6.) x 1908. Borics Pál (Sirok), szobrász (4- Bp., 1969. nov. 4.) 20. x 1888. Kardoss Géza (Tiszacsege), színész, színigazgató (4- S o u t h Bend, U S A , 195?) X 1908. Simon Magda (Szatmár), író, újságíró (4- Kolozsvár, 1969. márc. 7.) x 1913. Szőnyi István (Bánlak), festő (4- B u k a rest, 1967. dec.) 22. x 1898. Örvös János (Debrecen), újságíró, kiadói s z e r k e s z t ő (4- Bp., 1972. m á r c . 29.)

23.

24.

26.

27. 28. 30. 31.

x 1898. Haller Frigyes Gusztáv (Vönöck), f o t o m ű v é s z , szakíró (4- Bp., 1954. n o v . 7.) x 1863. Bródy Sándor (Eger), író, drámaíró, publicista (4- Bp., 1924. aug. 12.) 4- 1968. Vörös János ( B a l a t o n f ü r e d ) , vezérezredes, honvédelmi m i n i s z t e r (x Csabr e n d e k , 1891. márc. 25.) x 1888. Pór Ernő (Zólyom), magántisztviselő, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa (4- S Z U , 1939.) x 1763. Fodor Gerzson (Derecske), ref. lelkész, tanár (4- N a g y k ő r ö s , 1835. febr. 6.) x 1908. Schaár Erzsébet ( B u d a f o k ) , szobrász (4- Bp., 1975. aug. 29.) x 1913. Szőllősy Klára (Bp.), író, m ű f o r d í t ó (4- Bp., 1970. nov. 15.) x 1898. Gerencsér Sebestyén (Siklós), fazekas n é p m ű v é s z (4- u. o. 1955. márc. 12.) x 1918. Kaplonyi Károly (Bp.), a g r á r m é r n ö k , író, kiadói szerkesztő (4- Bp., 1971. jan. 22.)

Augusztus 2. x 1898. Nagy Ernő (Facsád), k a r d v í v ó olimpiai b a j n o k ( + Bp., 1977. dec. 8.) x 1908. Kardos Tibor (Bp.), i r o d a l o m t ö r t é n é s z , m ű f o r d í t ó , filológus, egyetemi tanár, a k a d é m i k u s (4- Bp., 1973. dec. 20.) 4- 1813. Diószegi Sámuel ( D e b r e c e n ) , botanikus, ref. lelkész (x D e b r e c e n , 1760. dec. 29.) 3. X 1888. Várkonyi Hildebrand Dezső (Kéménd), f i l o z ó f u s , pszichológus, pedagógus, egyetemi tanár (4- Bp., 1971. máj. 20.) x 1898. Gedeon Tihamér (Rimaszombat), v e g y é s z m é r n ö k , b a u x i t k é m i k u s (4- Bp., 1967. dec. 24.) 5. x 1898. Schönstein Sándor (Sátoraljaújhely), o r v o s , a m u n k á s m o z g a l o m harcosa (4- Bergen-Belsen, 1945. jan.) x 1913. Birkás Endre (Bp.), k ö n y v t á r o s , író (4- Bp., 1975. nov. 29.) 6. x 1908. Vajda Lajos (Zalaegerszeg), festő ( 4 - B u d a k e s z i , 1941. s z e p t . 7.) 7. x 1898. Szalmás Piroska (Bp.), kórusvezetó, zeneszerző, pedagógus, a munkásmozgalom kiemelkedő alakja (4- Bp., 1941. aug. 13.) x 1908. Pásztor Béla (Bp.), k ö l t ő (4- U k r a j n a , 1943.) 8. x 1838. Kovács Albert ( M e z ő b á n d ) , egyházjogász (4- Bp., 1904. f e b r . 4.) x 1913. Suha B. József (Eger), cigányprímás, h e g e d ű m ű v é s z , z e n e s z e r z ő (4- Bp., 1974. máj. 4.) 9. x 1888. Szukováthy Imre (Bp.), testnevelési főiskolai igazgató, o r v o s (4- Bp., 1978. m á r c . 31.) x 1913. Bély Miklós (Bp.), n e m z e t k ö z i sakkmester, orvos (4- G y ő r , 1970. szept. 27.) 4- 1913. Szinnyei József (Bp.), bibliográfus, akad é m i k u s (x K o m á r o m , 1830. márc. 18.) 11. x 1838. EiseleJózsef (Pest), k a z á n g y á r o s (4-Bp., 1901. máj. 3.)

+ 1948. Kozma Lajos (Bp.), építész, iparművész, grafikus, műegyetemi tanár (x Kiskorpád, 1884. jún. 3.) 27. x 1913. Korcsmáros Iván (Kisszeben), főiskolai tanár ( + Pécs, 1977.) x 1913. Vámos Rezső (Barcs), mikrobiológus ( + Szeged, 1977. szept. 30.) x 1918. Balázs György (Bp.), újságíró, műfordít ó ( + Bp., 1968. nov. 15.) x 1928. Kamondy László (Balatonmagyaród), író, drámaíró ( + Bp., 1972. okt. 23.) 28. x 1763. Unghváry János (Losonc), mérnök, színházi szakember ( + E r ő d , 1807. okt. x 1918. Kispesta István (Ungvár), újságíró, tanár ( + Bp., 1976. jún. 11.) 29. x 1898. Babay József (Nagyatád), író, újságíró ( + Bp., 1956. júl. 20.) 30. x 1888. Schneider József (Alsószeleste), kertész ( + Bp., 1963. szept. 3.) x 1913. Mészáros Lajos (Csicsó), mezőgazdasági m é r n ö k ( + G ö d ö l l ő , 1969. jan. 24.) + 1948. Biró Mihály (Bp.), festő, grafikus, szobrász (x Bp., 1886. nov. 30.) + 1963. Komjáthy Aladár (Bp.), költő, természettudós (x Újpest, 1894. máj. 24.) December 1. x 1738. Gerstenmajer Cecil (Wallerstadt, Bajorország), ferences rendi szerzetes, orgonista ( + Sümeg, 1806. jan. 28.) x 1898. Halász Jenny (Bp.), pedagógus, pedagógiai í r ó ( + Bp., 1963. febr. 10.) x 1898. Kmezsa István (Trsztena), nyelvész, egyetemi tanár, a k a d é m i k u s ( + Bp., 1965. márc. 15.) x 1908. Virágh Sándor (Pécs), ref. esperes, külmisszionárius ( + Walzenhausen, Svájc, 1964. aug. 12.) + 1918. Kafßa Margit (Bp.), író, k ö l t ő (x N a g y károly, 1880. jún. 10.) 2. x 1898. Pless Ferenc (Bp.), f i l m p r o d u c e r ( + Bp., 1957. nov. 8.) 3. x 1863. Vízaknai Antal ( N é m e t ú r ö g ) , statisztikus, akadémikus ( + Rácváros, 1911. nov. 29.) x 1918. Wehner Tibor (Bp.), zongoraművész ( + Bp., 1977. ápr. 11.) 4. x 1888. Simonyi Mária (Szenic), színész ( + Bp., 1959. jún. 21.) x 1898. Józsa Béla (Hodgya), székely építőmunkás, faszobrász, költő, a m u n k á s m o z g a lom vértanúja ( + Szamosfalva, 1943. nov. 29.) 5. x 1888. Kiss Lajos ( G y o m a ) , író ( + SZU, 1943.) x 1918. Kovács Endre (Győr), tanár, irodalomtörténész ( + Bp., 1976. o k t . 3.) x 1928. Erdélyi Miklós (Bábolna), mezőgazdasági gépész ( + Bábolna, 1977. aug. 7.) 6. x 1888. Szakasits Árpád (Bp.), politikus, újságíró, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa (+ Bp., 1965. máj. 3.) x 1908. Barbay Ferenc (Nagybecskerek), az ellenállási mozgalom részvevője (+ Miskolc, 1944. dec. 3.) x 1913. Barátos Endre (Mezőhegyes), költő ( + V o r o n y e z s , 1943. jan.)

+ 1888. Hunfalvy János (Bp.), f ö l d r a j z t u d ó s , egyetemi tanár, akadémikus (x N a g y szalók, 1820. jún. 9.) 7. x 1838. Schvarcz Gyula (Székesfehérvár), történész, művelődéspolitikus, egyetemi tanár, a k a d é m i k u s ( + Bp., 1900. jan. 31.) x 1888. Hoffmann Edith (Brassó), m ű v é s z e t t ö r ténész ( + Bp., 1945. márc. 10.) x 1898. Kabos Ilonka (Bp.), z o n g o r a m ű v é s z ( + L o n d o n , 1973. máj. 27.) 8. x 1538. Istvánffy Miklós (Kisasszonyfa), h u m a nista történetíró, alnádor ( + Vinica, 1615. ápr. 1.) x 1838. Ormoay Vilmos (Miskolc), közgazdasági í r ó ( + Bp., 1932.dec. 7.) x 1838. Pékár Imre (Rozsnyó), m e z ő - és közgazdász, akadémikus ( + Bp., 1923. júl. 12.) x 1898. Rédey István (Újpest), m é r n ö k , egyetemi tanár ( + Bp., 1968. o k t . 7.) x 1898. Székely Imre (Soltvadkert), fogorvos ( + L o n d o n , 1972.) x 1918. Szőnyi Márton (Győr), r e p ü l ő zászlós, partizán ( + Kissikátor, 1944. szept. 6.) 9. x 1888. Lazarovits Lajos (Tokaj), o r v o s ( + Bp., 1967. máj. 17.) x 1888. Tóth Zoltán (Bp.), történész, akadémikus ( + Bp., 1958. jún. 12.) 10. x 1888. Petz Aladár (Győr), sebész, kórházi igazgató f ő o r v o s ( + uo., 1956. febr. 27.) 11. x 1763. Danzer János (Freising), t ü z é r százados, gyorsíró, az első magyarországi gyorsírási t a n k ö n y v szerzője ( + Asperni csatatér, 1809. máj. 21.) x 1898. Hubay Cebrián Andor (Bp.), festő, szobrász ( + Estoril, Portugália, 1971. febr. 19.) x 1908. Érsek Mária (Kudzsir), z o n g o r a m ű v é s z , zenepedagógus ( + Bp., 1976. o k t . 4.) 12. x 1888. Baranyai Zoltán (Nagyszőllős), irod a l o m t ö r t é n é s z , diplomata, jogi író ( + N o t r e - D a m e , USA, 1948.) x 1898. Szabadi Béla (Bp.), tanár, nyelvész, szerkesztő ( + Bp., 1968. m á r c . 19.) x 1913. Csik Ferenc (Kaposvár), ú s z ó , orvos ( + S o p r o n , 1945. márc. 29.) 13. x 1863. Kolbányi Géza (Bp)., m é r n ö k , repülőgépszerkesztő ( + Bp., 1936. ápr. 13.) x 1888. Obermayer Ernő (Nagyszőllős), vegyészmérnök, mezőgazdász, akadémikus ( + Szeged, 1969. m á j . 27.) x 1898. Szabó Erzsébet (Dunaszentgyörgy), ó v ó n ő , a tanácsköztársaság mártírja ( + Bp., 1921. aug. 24.) x 1908. Szlávik István (Bp.), o r v o s , röntgenológus ( + Bp., 1959. máj. 5.) x 1908. Gárdonyi László (Perbete), színész. ( + G y ő r , 1971. dec. 18.) 14. x 1863. Gyárfás István Tihamér (Léva), m ű vészettörténész (+ Besztercebánya, 1916. dec. 13.) x 1888. Patay Pál (Báta), ref. lelkész ( + Bp., 1971. máj. 27.) x 1898. Vas Imre (Miskolc), t ü d ő g y ó g y á s z ( + Bp., 1966. júl. 19.)

X 1908. Kerényi Jenő (Bp.), szobrász ( + Bp., 1975. júl. 10.) x 1908. Szalay József (Üjpest), ügyész, b í r ó ( + Bp., 1969. dec. 24.) 15. x 1738. Schönwisner István (Eperjes), régész, egyetemi tanár, nagyváradi k a n o n o k ( + N a g y v á r a d , 1818. szept. 26.) x 1813. Höke Lajos (Endréd), történész, megyei tisztviselő ( + C s u r g ó , 1891. nov. 20.) 17. x 1663. Esterházy Imre (?), esztergomi érsek, prímás ( + P o z s o n y , 1745. dec. 6.) x 1838. Halács János (Wessely), z e n e s z e r z ő ( + 1911 után) x 1898. Incze Gábor (Nagybánya), ref. lelkész ( + B p . , 1966. szept. 23.) x 1908. Sólyom László ( M u r a s z o m b a t ) , altábornagy, a m u n k á s m o z g a l o m harcosa ( + Bp., 1950. aug. 19.) x 1913. Szabó Lajos (Miskolc), h o n v é d alezredes ( + Bp., 1956. okt. 30.) 18. x 1813. Gillemot György Lajos ( H e s s e n - C a s sel), kertész ( + V á m o s g y ö r k , 1892. márc. 27.) x 1863. Bogdánfy Ödön (Torda), vízépítő m é r n ö k , hidrológus ( + Bp., 1944. márc. 13.) x 1888. Pogány Ferenc (Máramarossziget), operaénekes ( + Buenos Aires, A r g e n tína, 1946.) x 1913. Gyóni Mátyás (Bp.), történetíró, bizantinológus, egyetemi tanár, a k a d é m i k u s ( + Bp., 1955. szept. 28.) 19. x 1888. Reiner Frigyes (Bp.), karmester ( + N e w York, 1963. nov. 15.) x 1888. Sveha Gyula (Ipolyberzence), k é m i k u s ( + Bp., 1968. júl. 30.) x 1908. Fonó Renée (Vukovár), g y e r m e k g y ó gyász, röntgenológus ( + Bp., 1975. o k t . 18.) 20. x 1908. Szörényi Andor (Kula), rk. pap, egyetemi tanár ( + Bp., 1969. márc. 8.) 21. x 1738. Teleki József ( H u s z t ) , főispán, k o r o n a őr ( + Szirák, 1796. szept. 1.) 23. x 1713. Molnár Ádám (Jákfalva), orvos, term é s z e t t u d ó s ( + Brassó, 1780. nov. 8.)

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

x 1863. Számovszky Ferenc (Pest), szobrász, éremművész ( + Bp., 1903. ápr. 29.) Antal (Bp.), vegyészx 1888. Osztrovszky mérnök, egyetemi tanár ( + Bp., 1944. jan. 27.) Elemér (Orosháza), x 1888. Jászay Horváth költő ( + Bp., 1933. ápr. 10.) Mihály (Bp.), f i l m r e n d e z ő x 1888. Kertész ( + H o l l y w o o d , U S A , 1962. márc. 10.) x 1888. Elek Károly (Bátaszék), gyorsíró ( + Buchenwald, 1945. dec. 27.) x 1898. Gyulai Ida (Bp.), diplomata, a m u n k á s mozgalom harcosa ( + Bp., 1971. ápr. 18.) x 1898. Gyulai Márta (Bp.), író ( + Bp., 1972. jan. 2.) x 1788. Römer István (Nagysáros), g y ó g y szerész, gyáros ( + Bécs, 1842. júl. 30.) x 1913. Gát József (Székesfehérvár), z o n g o r a - , csembalóművész, főiskolai tanár ( + Bp., 1967. júl. 2.) x 1888. Radvány Ödön (Bp.), b i r k ó z ó , m é r nök (+ Bp., 1959. márc. 11.) Ella (Bp.), színész ( + x 1898. Gombaszögi Bp., 1951. o k t . 12.) x 1838. Káldy Gyula (Pest), karmester, zenetörténész ( + Bp., 1901. márc. 6.) x 1838. Kuun Géza (Nagyszeben), orientalista, akadémikus ( + Bp., 1905. ápr. 9.) x 1813. Edvi Illés László (Réti), orvos ( + Jászberény, 1877. jún. 1.) Győző (Pest), i r o d a l o m t ö r x 1863. Morvay ténész ( + Bp., 1938. nov. 20.) Flóra (Prága), vegyész, az + 1938. Martos illegális K M P kiemelkedő harcosa (x Bp., 1897. szept. 28.) Jenő (Németújvár), vezérkari x 1898. Nagy ezredes, az ellenállási m o z g a l o m vértanúja ( + Bp., 1944. dec. 8.) x 1898. Dobi István (Szőny), f ö l d m u n k á s , miniszter ( + Bp., 1968. nov. 24.) Károly (Bp.), nyelvész ( + x 1913. Horváth Bp., 1952. szept. 5.) Összeállította: Budai Horváth Gábor

Képek a fővárosból (Kirschner Péter

I'IVmh

felvételei)

V > p '

\ M H V !• " >0-101.1964-1C \

nemzhi H U U . K\ I I ! Ml K

%QLT -nUK

u car! i \ V S 4 m \ i u f s a k o m H l VI s í - A M O R K; \«; • IHR 11I fcMjliKt a g F í H l l SS

ßt>r KI M M 'KI U E

M m ^ m m n m

äJSwvs^H« Ä y f i o im j « /FT1 W t A - ' K f f ' J f -."jif.'in J • *V7rtR W A E S » e*

gjgTtSMCA Í S 7 H L N K • t n í D S S7IV' • \ Z I g & f WRE U t J t K Ä

K m s i

«

«

o

o

r

»

Á r a : 8 Ft

Képek a n e m r é g l e b o n t o t t Százados úti lakótelepről (Márkus András felvételei)