Forschung und Entwicklung: Innovation zahlt sich aus. Konkrete Lösungen gefragt. Das Umfeld muss stimmen. An der Spitze bleiben

Das Magazin der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer

Forschung und Entwicklung: Innovation zahlt sich aus August 2007

4

Konkrete Lösungen gefragt

An der Spitze bleiben

Das Umfeld muss stimmen

Interview mit dem Präsidenten des Innovationsverbandes

Die technologische Leistungsfähigkeit Deutschlands

Die Börsen in Mittel- und Osteuropa unter der Lupe

Wirtschaft in Ungarn Német-Magyar Gazdaság Das zweisprachige Business-Magazin der DUIHK Alle zwei Monate – aktuell und praxisbezogen:

Branchenreports Unternehmensportraits Recht, Steuern, Finanzen Wirtschaftspolitik Investitionsstandorte Messen und Konferenzen Tourismus und Kultur DUIHK Inside: Termine, Events, Personen

www.duihk.hu

Abonnement und Anzeigenvertrieb:

[email protected]

Editorial

F

A

orschung und Entwicklung prägen immer stärker die wirtschaftliche Zusammenkutatás-fejlesztés egyre nagyobb hangarbeit zwischen Deutschland und Ungarn. Dies ist angesichts globaler Heraussúlyt kap a Németország és Magyarorforderungen eine unabdingbare Voraussetzung, um langfristig die internationaszág közötti gazdasági együttműködésle Wettbewerbsfähigkeit der Unternehmen zu sichern. Länderübergreifende Kooperatiben. Ez a világgazdaság globalizálódása során felonen spielen dabei eine immer größere Rolle. Nicht nur universitäre und außeruniversimerülő kihívások miatt elengedhetetlen követeltäre Forschungseinrichtungen bündeln heute in gemeinsamen Projekten ihre Ressourménye annak, hogy a vállalatok nemzetközi szincen, sondern auch die Unternehmen internationalisieren ihre F+E-Aktivitäten. Deutsche ten hosszútávon is versenyképesek maradhasUnternehmen vertrauen zunehmend auf das lokale Know-How ihrer Niederlassungen sanak. Az országhatárokon átnyúló kooperációk in Ungarn und anderen Ländern, oder kooperieren mit innovativen ungarischen Firmen ebben fontos szerepet játszanak. Közös projekbei konkreten Themen. tekben nemcsak egyetemi, vagy egyetemeken Unser Magazin widmet sich deshalb ausführlich dem Stand, den Erfahrungen und den kívüli kutatóintézmények egyesítik kapacitásaiMöglichkeiten von Forschung und Entwicklung in und zwischen unseren Ländern. Beikat, hanem a vállalatok is nemzetköziesítik kutaspiele aus erfolgreichen Unternehmen wie z.B. Bosch, Videoton, Audi oder SAP verantás-fejlesztési tevékenységüket. A német anyaválschaulichen zugleich die Chancen, die sich aus Forschungskooperationen für die Unterlalatok egyre inkább megbíznak a magyarorszánehmen wie auch die Volkswirtschaften beider Länder insgesamt ergeben. gi és más leányvállalatok helyi tudásában, vagy Auf eine Neuerung im ungarischen Immobilienrecht geht unser aktueller Rechtsbeitrag éppen konkrét feladatok megoldásában működein: die Belastung von Immobilien mit Hyponek együtt innovatív magyar cégekkel. theken zugunsten von beteiligten BauunterMagazinunk éppen ezért kiemelten foglalkozik a kutatás-fejlesztés helyzetével, a lehenehmen. Die Regelung soll gerade kleinen tőségekkel és a tapasztalatokkal országainkban illetve országaink között. Sikeres vállalaUnternehmen mehr Sicherheit als Auftragnehtok, mint például a Bosch, a Videoton, az Audi vagy az SAP példáján mutatjuk be azokat mer bieten, kann aber auch Probleme für die a lehetőségeket, melyek K+F-együttműködések révén adódnak mind a vállalatok, mind a Beteiligten mit sich bringen. In unserem Brankét ország nemzetgazdaságai számára. chenreport stellen wir diesmal die ungarische Aktuális jogi cikkünk az ingatlanjog területén bevezetett újítással foglalkozik: a kiviteleBierindustrie näher vor. zésben résztvevő vállalatok javára bejegyezhető jelzáloggal. Ez a jogszabály elsősorban Im Gespräch mit einer Galeristin werfen wir az alvállalkozóként működő kisvállalatok számára hivatott nagyobb biztonságot nyújtani, schließlich einen Blick hinter die Kulissen des ugyanakkor az érintettek számára problémákat is hozhat. Ágazati riportunkban ez alkaungarischen Kunstmarktes, den auch immer lommal a magyar söripart mutatjuk be közelebbről. mehr Unternehmen für sich entdecken - sei es Egy budapesti galéria tulajdonosaival folytatott beszélgetés kapcsán betekintést nyeraus Liebe zur Kunst oder auch aus wirtschafthetnek a magyar műkincspiac kulisszái mögé, melyet a vállalatok is egyre inkább kezdelichen Erwägungen heraus. nek felfedezni – akár a művészet iránti szeretetért, akár gazdasági megfontolásból.

Gabriel A. Brennauer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand ügy­ve­ze­tô el­nök­sé­gi tag

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4



Inhalt

6

Wetteifern um den Rohstoff Wissen Keine drei Jahre mehr sind es noch bis 2010. Dann sollen die Ausgaben der Europäischen Union für Forschung und Entwicklung (FuE) einen Anteil von 3 Prozent am Bruttoinlandsprodukt ausmachen. So soll die EU im globalen Konkurrenzkampf um die ökonomisch wichtigen Wissensressourcen im Spitzenfeld positioniert werden.

Gutes Bier – aus Ungarn

18

Jeder Ungar trinkt im Jahr etwa 75 Liter Bier. Damit liegt Ungarn zwar nur im internationalen Mittelfeld, bei Auswahl und der Qualität bekommt man aber heute auch an der Donau Weltniveau.

6

Fokus 6 Wetteifern um den Rohstoff Wissen 8 Konkrete Lösungen gerfragt 9 An der Spitze bleiben 10 Nischen bedienen mit innovativen Produkten 11 Absolventen für die Praxis 12 Produktionsnähe als Standortvorteil 14 F+E hat Priorität

Im­pres­sum

16

Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság

Wirtschaft & Politik 16 Das Umfeld muss stimmen

Das Ma­ga­zin der DU­IHK Er­schei­nungs­wei­se: zwei­mo­nat­lich

18

He­raus­ge­ber: Deutsch-Un­ga­ri­sche In­dust­rieund Han­dels­kam­mer

Branchen und Märkte 18 Gutes Bier aus Ungarn

Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand: Gabriel A. Brennauer Lö­vô­ház ut­ca 30, H-1024 Bu­da­pest Te­le­fon: 0036/1/3457 600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu Chef­re­dak­ti­on: Tamás Kelemen

20

20 Binneflugverkehr in Ungarn

22

An­zei­gen­be­ra­tung: Tí­mea Ko­vács

Management

Standort 22 Standort Sopron

Über­set­zun­gen: At­ti­la Till Jah­res­abon­ne­ment: 60 Eu­ro. Pro­be­exemp­la­re gibt es auf Wunsch gra­tis.

26

26 Schuss aus der Hüfte 28 Vergabemonitor

Design: Auth Design Layout: Balázs Horváth Druck: Mester Nyom­da, Bu­da­pest Auf­la­ge: 5000 Exemp­la­re Co­py­right: DU­IHK Bu­da­pest, Un­garn

Recht & Tipps

29

ISSN: 1588-8932

Kultur 29 Geleaste Ästhetik

31

DUIHK intern 31 Sommer-Gartenfest der DUIHK



2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Inhalt

Schuss aus der Hüfte? Um den ständigen Liquiditätsproblemen in der Baubranche entgegenzuwirken, hat das ungarische Parlament Ende Juni zusammen mit einer Novellierung des Insolvenz- und Vergaberechtes auch § 402 des ungarischen Bürgerlichen Gesetzbuches (Ptk.) geändert. Damit wird eine gesetzliche Hypothek des Bauunternehmers an der Liegenschaft des Auftraggebers zur Sicherung des Entgeltes aus dem Bauvertrag eingeführt. Die Bestimmung, die vertraglich nicht ausgeschlossen werden kann, wirft jedoch noch zahlreiche Fragen auf.

26

Geleaste Ästhetik Unternehmen zeigen immer mehr Interesse an Kunst, und investieren je nach Finanzkraft auch gern in Kunstobjekte. Über die Besonderheiten des Marktes für Kunstobjekte in Ungarn sprach die WiU mit Gerhard und Gerlinde Walz, den Eigentümern der ALGaléria in Budapest.

29 32

Vízi turizmus Németországban A víz egy tipikus nyaralási elem – Németország a víz körül sokszínű üdülési lehetôséget kínál. A kínálat mintegy 1000 km stranddal kezdődik a rideg Északi-tenger, a lágy Keleti-tenger partján, illetve számos szigettel, a számos folyón keresztül – nevezzük őket Rajnának, Elbának vagy Dunának, a kiterjedt tóvidékeken és behálózott vízjárta területekig Németország egész területén.

Fókusz 32 Versenyfutás a tudásért 34 Konkrét megoldásokra van szükség 35 Az élen maradni 36 Termékfejlesztés a Videotontól 37 Kedvez a gyártás közelsége 38 Elsôbbbséget élvez a K+F 39 Bevethetô végzôsök kellenek

40

Im­press­zum Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság A DUIHK ma­ga­zin­ja Meg­je­len­és ké­tha­von­ta Kia­dó: Né­met-Ma­gy­ar Ipa­ri és Ke­res­ke­del­mi Ka­ma­ra

Gazdaság és politika 40 Megfelelô környezetet kell biztosítani

42

Az el­nök­ség ügy­ve­ze­tô tag­ja: Gabriel A. Brennauer H-1024 Bu­da­pest, Lö­vô­ház ut­ca 30. Te­le­fon: 06-1/345 7600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

Management 42 Belföldi légiközlekedés Magyarországon

43

Fôs­zer­kesz­tô: Kelemen Tamás Hir­de­té­sek: Ko­vács Tímea

Jog és Adók 43 Elhamarkodott döntés? 44 Közbeszerzési monitor

45

For­dí­tás: Till At­ti­la Lapterv: Auth Design Grafikai munka: Horváth Balázs Nyom­da: Mester Nyom­da Kft.

Kultúra

Éves elô­fi­ze­tés: 60 eu­ro In­gy­e­nes be­mu­ta­tó pé­dá­nyt   ké­ré­sre kül­dünk.

45 Bérelt szépség

46

46

Pél­dá­nys­zám: 5000 Co­py­right: DUIHK Bu­da­pest

Turizmus és vásárok

ISSN 1588-8932

46 Vízi turizmus Németországban 48 FachPack 2007

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4



Inhalt Fokus

Forschung und Entwicklung

Wetteifern um den Rohstoff Wissen Fotos: Best Relation

Keine drei Jahre mehr sind es noch bis 2010. Dann sollen die Ausgaben der Europäischen Union für Forschung und Entwicklung (FuE) einen Anteil von 3 Prozent am Bruttoinlandsprodukt ausmachen. So soll die EU im globalen Konkurrenzkampf um die ökonomisch wichtigen Wissensressourcen im Spitzenfeld positioniert werden.

I

n diesem Wettbewerb stehen auch Deutschland und Ungarn. Doch zwischen den beiden Ländern liegen Welten, was die Förderung und wirtschaftliche Nutzung von Wissen betrifft. So befindet sich Deutschland im Spitzenfeld, während Ungarn damit beschäftigt ist, den Anschluss an die weiter entwickelten EU-Länder herzustellen. Doch da im Bereich FuE und Innovationen heute ohne internationale Kooperationen nichts mehr geht, könnten ungarische und deutsche Unternehmen voneinander profitieren.



2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Laut dem European Trend Chart on Innovation ist Deutschland eines der am weitesten entwickelten Länder der EU hinsichtlich FuE und Innovation. So lag der Anteil der deutschen FuE-Aufwendungen nach Angaben der Organisation für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung (OECD) für 2004 (das sind die neuesten verfügbaren Daten) bei 2,49 Prozent des BIP. In Ungarn lag diese Quote im gleichen Jahr bei lediglich 0,89 Prozent. Auch bei den Patenten steht Deutschland besser da. Dass die pure Summe der Patente in

Ungarn niedriger ist als in Deutschland, verwundert zunächst nicht. Doch laut den von der OECD aktuell für 2003 ausgewiesenen Zahlen verzeichnet Deutschland im Vergleich zu den vergangenen Jahren einen generellen Aufwärtstrend bei den Patentanmeldungen, während Ungarn eher fallende Zahlen verbuchte.

Auch Nischen sind attraktiv „Mit den Patentzahlen muss man aber vorsichtig umgehen“, wendet Gábor Szabó ein, Präsident des ungarischen Innovationsverbandes. Natürlich seien die Zahlen für Ungarn „nicht sehr positiv“. Jedoch müsse man auch bedenken, dass eine Patentierung schließlich mehrere Zehntausend Euro kosten könne. Dieses Geld hätten ungarische Fachleute oder Unternehmen oft schlichtweg nicht zur Verfügung, sagt Szabó. Außerdem komme es vor, dass Technologien oder Verfahren zwar in Ungarn für ausländische Unternehmen entwickelt würden, das Patent aber dann ins Ausland abwandere, weil das Patentierungsverfahren vom ausländischen Unternehmen abgewickelt werde. Überhaupt will Szabó den Innovationsstandort Ungarn nicht pauschal kritisieren. „Der Standort ist im Großen und Ganzen nicht schlecht – aber es könnte besser sein“, sagt er. Schwerpunkte sieht er vor allem in den Bereichen Pharma, Gesundheit, Automotive und IT-Technik. Chancen erhofft er sich für Ungarn, wenn europäische Unternehmen bereits nach Asien ausgelagerte FuE-Projekte wieder nach Europa zurückholen sollten. Außerdem wäre es denkbar, dass Unternehmen ganze FuE-Projekte an ungarische Unternehmen auslagern würden, auch wenn dies bisher eher selten geschehen sei. „Aber wir müssen nicht den Weltmarkt erobern“, sagt Szabó. Auch Nischen gebe es zu besetzen. Zudem könnte ein ungarisches Unternehmen eine bereits in anderen Ländern angewandte Technologie für den ungarischen Markt adaptieren und dadurch ins Geschäft kommen.

Fokus Auch die ungarische Regierung widmet sich verstärkt den Herausforderungen von Forschung und Entwicklung und Innovation. Erst Ende März diesen Jahres wurde eine mittelfristige Strategie für die Wissenschafts-, Technologie- und Innovationspolitik für die Jahre 2007 bis 2013 verabschiedet. Diese sieht unter anderem vor, die Unternehmen in Ungarn dazu zu bewegen, ihre FuEAufwendungen zu erhöhen. Zudem soll der Anteil an technischen und naturwissenschaftlichen Experten in der Altersklasse zwischen 20 und 29 Jahren von 5,1 Prozent im Jahr 2005 auf 6,0 Prozent im Jahr 2013 wachsen. Ferner soll die Anzahl der neuen Produkte auf dem Markt, die Patentzahlen erhöht und der Einsatz von Wagniskapital in diesem Bereich verstärkt werden.

Viel Bewegung in Deutschland Sehr viel vorteilhafter dagegen scheint dagegen die Situation in Deutschland zu sein, wo in das Thema FuE und Innovation in den vergangenen Jahren „eine Menge Bewegung gekommen ist“, wie es Ron Heynlein, Geschäftsführer des Verbandes der Innovations- und Technologieberatungs-Organisationen Deutschland (VITO), ausdrückt. So seien die Mittelstandsförderung verbessert und die vorgesehenen Fördertöpfe, wie beispielsweise die Programme Pro Inno II oder NEMO, solide gefüllt worden. Das kann auch Randolf Margull, Geschäftsführer des Technologie- und Innovationsparks Jena, bestätigen. „Zudem ist viel in Richtung Patentverwertung getan worden“, sagt er. Derzeit werde intensiv daran gearbeitet, dass die Expertise von den Hochschulen ihren Weg in die wirtschaftliche Verwendung finde. Auch die Deutsche Bank Research sieht Deutschland im Bereich der akademischen Forschung und einigen der Spitzentechnologien international gut aufgestellt. Deutschland sei bei der Patentierung global in der Spitzengruppe und

verfüge über starke Cluster, wie zum Beispiel den Biotech-Cluster im bayerischen Martinsried, sagt Jan Hofmann von der Deutschen Bank Research. Als Problem des deutschen Standortes sieht indes Heynlein die mangelhaften Bedingungen für Unternehmensgründungen. Viele innovative Gründungen würden mangels Finanzierungsmöglichkeiten nicht über die erste Phase hinaus kommen. Private Finanzierer würden in dieser Phase nur mit größter Vorsicht agieren, während der Staat sich an dieser Stelle weit zurückgezogen habe, sagt er. Erschwerend kämen noch die restriktiven und unflexiblen Marktbedingungen in Deutschland hinzu. „So mancher innovativer Gründer denkt sich dann: 'Ich ver-

Bis 2010 sollen die Ausgaben der Europäischen Union für Forschung und Entwicklung (FuE) einen Anteil von 3 Prozent am Bruttoinlandsprodukt ausmachen.

kaufe meine Idee lieber nach Indien oder in die Niederlande, auch wenn ich auf diesem Wege weniger Geld mit ihr verdiene'“, sagt Heynlein.

Neue Generation und Beratung Das Problem, dass es zu wenig innovative Neugründungen gibt, kennt Szabó auch vom ungarischen Markt. Grund dafür sei mangelnder Unternehmergeist, sagt er. Das sei ein „Nachlass des Sozialismus“, in dessen Zeit Unternehmergeist lange praktisch unter Strafe gestanden habe. Aber mit der nun heranwachsenden Generation von jungen Fachleuten, die nicht mehr von der Vorwendezeit geprägt sei, könne sich das ändern, fügt er hinzu. Eine Belastung für die weitere Entwicklung des Standorts sei auch der gegenwärtig harte, wenn auch nötige Sparkurs der ungarischen Regierung. Zudem müsse in Ungarn das Zusammenwirken zwischen den Wissenschafts- und Forschungsein-

richtungen einerseits und dem Unternehmenssektor andererseits wieder neu mit Leben gefüllt werden, nachdem dieser Kontakt Anfang der 1990er Jahre wegen des wirtschaftlichen Umbruchs im Land verloren gegangen sei. Das viel zitierte Problem der Abwanderung von qualifizierten Fachkräften aus Ungarn hält der Verbandspräsident indes für grundsätzlich lösbar. Die Anreize für Ungarn, ins Ausland zu gehen seien niedriger als etwa für Polen. Vor diesem Hintergrund habe Ungarn die Möglichkeit, die Abwanderungsproblematik von innen heraus durch den Aufbau einer echten Zukunftsperspektive im Land zu lösen, sagt Szabó. Förderlich für den Standort Ungarn wäre seiner Meinung nach auch

ein Angebot von attraktiven Finanzierungsmöglichkeiten für Unternehmen, die beispielsweise mit einer Zinsgarantie ausgestattet seien. Und nicht zuletzt wäre ein Angebot von Beratungsdienstleistungen für Gründer und Gründungsunternehmen wichtig, unabhängig davon, ob diese Unternehmen bereits ein Mietverhältnis in einem der ungarischen Innovations- und Technologieparks, die solchen Services bereits bieten. Diese Beratungen sollten auch Hilfen für geschäftliche Aktivitäten mit dem umfassen, sagt Szabó. Insgesamt ist seiner Meinung nach derzeit das Preis-Leistungsverhältnis für qualifiziertes ungarisches Know-How auf dem internationalen Markt relativ günstig und dürfte sich sogar noch weiter verbessern. International orientiert zeigt sich auch die deutsche Seite. Margull vom Technologie- und Innovationspark Jena sagt etwa: „Schon allein wegen der Teilnahmebedingungen für viele Projekte und Fördermittel der EU ist ein Unternehmen bei der Bewerbung darauf angewiesen, Partner aus anderen EU-Ländern mit im Boot zu haben.“ Andreas Vogler

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4



Fokus

Innovationsförderung:

Konkrete Lösungen gefragt Ungarn hat im Bereich der Innovation noch einiges aufzuholen, meint Dr. Gábor Szabó, Präsident des Ungarischen Innovationsverbandes, im Interview mit der WiU. Er fordert mehr Transparenz bei Fördermittelausschreibungen für Innovationen und spezielle Förderungen für junge Unternehmen.

den. Unser Verband fordert daneben weitere Maßnahmen, z. B. spezifische Steuervergünstigungen und ein spezielles Förderpaket zur Unterstützung junger, innovativer Unternehmen, die international bereits erfolgreich praktiziert werden. Hierzu stehen wir bereits in Konsultation mit dem Verband der Informatik-Unternehmen und dem Biotech-Verband.

Die Regierung hat im März eine mittelfristige Wissenschafts-, Technologie- und Innovations-politische Strategie verabschiedet, die praktisch seit der Wende gefehlt hat. Wie schätzen Sie das Papier ein?

Wie können die Ausschreibungen zur Förderung von F+E transparenter gestaltet werden?

Eine nationale F+E-Entwicklungsstrategie kann man schwer in wenigen Sätzen zusammenfassen. Wie kann Ihrer Meinung nach die Innovationsfähigkeit Ungarns bis 2013 deutlich erhöht werden, wie es das Papier vorsieht?

Ich bin kein Zahlenfeteschist, für mich ist deshalb der Anstieg des „Innovationsindex“ um 35 % nicht das Maß aller Dinge. Wichtig ist, dass endlich die Prozesse in Gang kommen, die langfristig die Innovationsfähigkeit sichern. Dazu sollten wir vor allem analysieren, wo Ungarns Schwächen liegen. Eine der wichtigsten liegt im Bereich des Humankapitals, in erster Linie hinsichtlich der Anzahl der Hochschulund Uni-Absolventen im Bereich Technik und Naturwissenschaften sowie beim Thema „lebenslanges Lernen”. Hier sind unbedingt drastische Maßnahmen notwendig, auch wenn es keine raschen Ergebnisse geben wird. Eine weitere Schwachstelle ist die Nutzung geistigen Eigentums, hier kann jedoch relativ schnell Abhilfe geschaffen werden. Gerade in KMU wird Forschung und Entwicklung durch mangelnde Kapitalkraft behindert. Wie kann der Staat hier helfen?

Große Erwartungen werden in diesem Bereich an die GOP-Ausschreibungen geknüpft, die in Kürze veröffentlicht wer

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Die Erhöhung der Transparenz ist vor allem hinsichtlich des Bewertungssystems notwendig. Ich persönlich bin der Meinung, dass es sehr schade ist, die öffentlichen Präsentationen bei den Ausschreibungen wegzulassen. Für so ein kleines Land wie Ungarn ist eine breitmöglichste Öffentlichkeit die einzig richtige Lösung. Welche Branchen können in Zukunft vorrangig mit Fördermitteln rechnen?

Die Strategie für F+E nennt vor allem Schlüsseltechnologien wie die Infokommunikation, Biotechnologie, Medizintechnik, Materialwissenschaften und Nanotechnologie, Umwelttechnologien, Energieeinsparung sowie erneuerbare und alternative Energiequellen. Daher werden solche Branchen wie IT und Elektronik, der Maschinen- und Fahrzeugbau, die pharmazeutische und die chemische Industrie, die Nahrungsmittelindustrie, aber auch innovative Dienstleistungen zu den besonders geförderten Bereichen gehören. Zahlreiche ausländische, darunter auch deutsche Unternehmen, haben ihre F+ETätigkeit in Ungarn verstärkt. Wie können weitere Firmen ermutigt werden, in Ungarn zu forschen und zu entwickeln?

Die Schaffung eines innovationsfreundlichen Umfeldes ist sowohl für ungarische als auch für ausländische Unternehmen wichtig. Dazu gehören die Zurückdrängung der Bürokratie und ein transparentes

rechtliches Umfeld –unser Verband tritt seit langem dafür ein. Berechenbarkeit und Stabilität müssen unbedingt erhöht werden, denn häufige Richtungswechsel z. B. in der Steuerpolitik sind auch vom wirtschaftlichen Aspekt her schädlich, langfristig machen sie Innovationsprozesse sogar unmöglich. Am wichtigsten für ein innovatives Umfeld ist jedoch der Nachwuchs an Fachkräften und die Bereitschaft der ungarischen Universitäten und Forschungsinstitute zur Zusammenarbeit mit der Industrie. Hat das Restriktionsprogramm der Regierung Auswirkungen auf die Innovationstätigkeit der Unternehmen?

Ja, es ist leider eine alte Erfahrung, dass Mittel für Innovationen das erste Opfer von Restriktionen sind. Vor allem die Pharmaunternehmen mussten z.B. Einsparungen im Bereich F+E vornehmen. Auch deshalb hat sich unser Verband zusammen mit anderen dafür eingesetzt, dass die F+E-Ausgaben von der Solidaritätssteuer abgesetzt werden können. Bettina Nemes

Fokus

Technologiest­andort­ Deut­schlands

An der Spitze bleiben Deutschland gilt als eines der technologisch am­ weitesten entwickelten Länder der Welt. Diese historisch gewachsene Spitzenposition zu halten, ist heute – angesichts der fortschreitenden Globalisierung auch im­ Bereich des technologischen Know-Hows – nicht einfach nur ein sportliches Ziel, sondern eine Grundvoraussetzung, um­ die wirtschaftliche Wettbewerbsfähigkeit des Landes langfristig zu sichern.

D

eutschland gehÖrt nicht nur im Export, sondern auch im Bereich Technologie bislang zu den Gewinnern der Globalisierung, stellt der jüngste Bericht zur technologischen Leistungsfähigkeit Deutschlands (TLF 2007) fest, der im Auftrag des Bundeswirtschaftsministeriums erstellt und im Juni vorgestellt wur-

ge aus diesen Ländern. Die technologische Leistungsfähigkeit lässt sich am besten am Anteil der technologieintensiven Wirtschaftsbereiche an verschiedenen Indikatoren – z.B. Wertschöpfung, Investitionen, Beschäftigung, Export – messen. Als technologieintensiv gelten dabei nicht nur HighTech-Branchen wie die Nachrichtentechnik

Ausgaben für Forschung und Entwicklung

2005

5%

4%

3.86

Ausgaben in % des BIP

3.48

➤

3% 2.68 2.51 2.13 1.91

2%

1.73 1.34

de. Die hohe Nachfrage aus den Aufholländern, insbesondere aus China, beflügelte den exportgetriebenen Aufschwung, und die Spezialisierung Deutschlands auf „gehobene Gebrauchsgüter“ – dazu gehören z.B. der Maschinenbau und der Automobilbau – korrespondiert exakt mit der Nachfra-

0.39 Rumänien* 235

0.51 0.50 Bulgarien 106

0.57 0.57

Lettland 73

Estland 104

Litauen 157

China 24 042

Italien* 15 253

Tschechien 1 417

EU 15 196 076

Frankreich 36 396

USA 251 254

Großbritannien* 29 956

* Werte für 2004. Quelle: Eurostat

Deutschland 56 356

Japan 117 483

Finnland 5 474

0.76

Schweden 11 109

0%

0.94 0.94

Slowakei 194

1.10

1%

Polen 1 386

1.42

Ungarn 838

Ausgaben in Mio.€

3.18

oder die Raumfahrt, sondern auch Branchen, die in der Herstellung wie auch in den Produkten selbst auf permanente technologische Neuerungen angewiesen sind, wie der Fahrzeug- oder der Maschinenbau. In diesen Bereichen gehört Deutschland weltweit zu den führenden Nationen:

Deutschland exportierte im Jahr 2005 428 Mrd. Euro an forschungsintensiven Industriewaren. Mit einem Welthandelsanteil von 14,0 Prozent war Deutschland damit der Welt größter Technologieexporteur, noch vor den USA (13,2%) und Japan (10,7%). Maßgeblich für den enormen Exporterfolg der forschungsintensiven Industrie Deutschlands sind insbesondere Automobilbau, Maschinenbau und Chemie. In der Spitzentechnologie (z. B. Luft-/Raumfahrzeuge, Nachrichtentechnik, Computer, Elektronik, Elektromedizintechnik/wissenschaftliche Instrumente, Pharmazeutika) ist der deutsche Exportanteil allerdings niedriger als der der meisten anderen Industrieländer. Laut Europäischem Patentamt haben deutsche Erfinder 2006 etwa 24.900 Patente engemeldet – das sind so viele wie aus Frankreich, Großbritannien, Italien und den Niederlanden zusammen. Nur die USA meldeten mehr Patente beim EPA an. Mit 288 Weltanmeldungen je eine Million Erwerbstätige (2004) befindet sich Deutschland an 6. Stelle im Ländervergleich, hinter Japan (342), aber vor den USA (245). Dennoch mahnt der Bericht, dass verstärkte Investitionen in Forschung, Entwicklung, Bildung und Ausbildung notwendig sind, damit auch mittelfristig die Wettbewerbsfähigkeit der deutschen Wirtschaft auf den internationalen Märkten für Technologiegüter erhalten bleibt. Deutschland gibt zwar im internationalen Vergleich besonders viel für Forschung und Entwicklung aus, die Zielmarke von 3 Prozent des BIP ist aber immer noch nicht erreicht. Deshalb hat die Bundesregierung schon 2006 eine Hightechstrategie beschlossen, und dafür zusätzlich rund 14 Milliarden Euro für die Jahre 2006-2009 bereitgestellt. Der Fortschrittsbericht schlägt daneben auch vor, zur Weiterentwicklung und Ergänzung der Hightech-Strategie, wie in den allermeisten OECD-Ländern, auch in Deutschland eine steuerliche FuE-Förderung einzuführen, die insbesondere die FuE-Aktivitäten der kleinen und mittleren Unternehmen (KMUs) stimulieren sollte. Dass hier noch mehr Förderung erforderlich ist, belegen auch Zahlen des DIHK, wonach die Zahl von Unternehmensgründungen im Spitzentechnologiebereich im Zeitraum 2000 bis 2005 ihre Zahl um 40 Prozent gesunken ist. Dabei belegen zahlreiche Untersuchungen, dass sich FuE auch wirtschaftlich auszahlt: die Ertragsrate für FuE übersteigt in aller Regel die Ertragsraten von Sachkapital. D.W.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

9

Fokus

Traditionsunternehmen Videoton

Nischen bedienen mit innovativen Produkten Betreiben Sie Forschung und Entwicklung eigenständig, am eigenen Standort, oder eventuell auch in Zusammenarbeit mit einer Hochschule oder Forschungseinrichtung?

Das früher in erster Linie als Hersteller von Geräten der Unterhaltungselektronik bekannte Unternehmen Videoton produziert und entwickelt heute elektronische Bauteile für verschiedene Industriebereiche. Das Unternehmen kann mit ihrem umfangreichen ingenieurtechnischen Know-how nicht nur die verlagerte Produktion, sondern auch die komplette Produktionseinführung neu entwickelter Produkte mit voller Eigenständigkeit übernehmen. Über die Erfahrungen von Videoton im Bereich Forschung und Entwicklung sprach die WiU mit dem Entwicklungsvorstand des Traditionsunternehmens, István Lak.

Warum ist für das Unternehmen die Forschungs- und Entwicklungsarbeit wichtig?

Einerseits weil alteingesessene und neue Partner von Videoton neben der professionellen Auftragsfertigung immer mehr auch Entwicklungsleistungen fordern, und wir haben sogar Partner, die eine komplette Produktentwicklung an uns als ODMHersteller vergeben möchten. Andererseits hat sich das Management von Videoton zum Ziel gesetzt, wettbewerbsfähige und

Wir arbeiten mit Forschungsinstituten und Universitäten zusammen, wie der Wissenschaftsuniversität Szeged, der Budapester Universität für technische und Wirtschaftswissenschaften zusammen, das bildet die Basis für die Forschung. Die Forschungsergebnisse dieser Einrichtungen setzen wir in die industrielle Praxis um. In welchen Bereichen und in welche Richtungen wird die Forschungsarbeit betrieben?

innovative Forschungsergebnisse, die aus Ungarn kommen, zu unterstützen und mit Hilfe der eigenen Ressourcen zu marktfähigen Produkten zu entwickeln. Welchen Umsatzanteil bilden die Ausgaben für Forschung und Entwicklung bei Ihnen?

Im Jahr 2006 haben wir dafür 278 Millionen Forint – knapp über einer Million Euro - aufgewendet, und dieser Betrag steigt von Jahr zu Jahr.

Firmengeschichte 1938 Gründung des Rechtsvorgängers unter dem Namen Vadásztölténygyár („Jagdmunitionsfabrik“). 1955 Herstellung des ersten Radio-Empfanggerätes „R545 - Jubilate” 1959 Serienproduktion von Schwarz-Weiß-Fernsehgeräten 1962 Beginn der Herstellung von Rüstungselektronik 1970 Beginn der Serienproduktion von rechentechnischen Geräten in Kooperation mit dem französischen Unternehmen BULL und der amerikanischen DataProducts. 1991-1996 Privatisierung: Die Gesellschaft wird per Versteigerung an drei Privatpersonen, die Firma Euroinvest und die Magyar Hitel Bank Rt. verkauft. Das neue Management reorganisiert die Gesellschaft, die drei Haupttätigkeitsfelder sind die allgemeine Elektronik, Rechentechnik Elektronik für die Automobilindustrie. 1996 verkauft die MHB-Bank ihren Anteil an die anderen Miteigentümer. 2002 Videoton ist in der mittel-osteuropäischen Region das größte selbständige Montageunternehmen im Bereich Elektronik. In diesem Segement gehört das Unternehmen zu den TOP 30 in der Welt, und zu den TOP 10 in Europa.

10

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Einerseits haben wir selbst entwickelte Produktions- und automatische Prüfanlagen, die zumeist für die Automobilindustrie gebaut werden. Andererseits unterstützten wir innovative Teillösungen für einzelne Nischenmärkte durch Kapital, sowie durch zusätzliche Entwicklungs- und Produktionskapazitäten. Ein Beispiel dafür ist ein Lichttherapiegerät von Rhinolight, eine Entwicklung von Dermatologen zur Behandlung von Allergien. Auf der Grundlage ihrer Forschungsergebnisse hat das Entwicklungsteam von Videoton ein komplettes, modern gestyltes medizintechnisches Gerät entwickelt, das bereits international gefragt ist. Genauso kann ich auch ein fotoakustisches Gaskonzentrationsmessgerät der Fa. Hilase erwähnt werden, bei dem der Flugzeugbau eines der möglichen Einsatzgebiete darstellt. WiU: Werden die Ergebnisse und Patente nur in der eigenen Fertigung genutzt, oder können eventuell auch andere von ihnen profitieren?

Die automatischen Prüfgeräte und die verschiedenen Produktionsanlagen werden zumeist in der eigenen Fertigung genutzt, aber wir arbeiten auch immer mehr im Fremdauftrag. Bei der Produktentwicklung profitieren wir gemeinsam mit den Entwicklungspartnern an den Ergebnissen.

Inhalt Fokus

Strategische Forschungskooperationen weltweit

Absolventen für die Praxis SAP, der deutsche Anbieter kommerzieller Softwarelösungen kooperiert mit etwa 500 Universitäten weltweit. Das ungarische Tochterunternehmen SAP Hungary Kft. pflegt ebenfalls eine enge Zusammenarbeit mit Hochschulen und Universitäten und bildet eine strategische Partnerschaft im Bereich der Ausbildung, sowie Forschung und Entwicklung. WiU befragte dazu Landesgeschäftsführer Tamás Vahl und Account Manager Balázs Weber.

Im Juni dieses Jahres hat SAP ein Kompetenzzentrum an der Universität von Debrecen eingerichtet. Welches Ziel verfolgt man damit?

T.V.: Die Einrichtung des Kompetenzzentrums hatte gleich mehrere Gründe. Eines der wichtigsten ist der Arbeitskräftebedarf. Täglich nutzen etwa 100.000 Menschen das SAP-System, und nicht nur bei den Finanzen, sondern auch in anderen wichtigen Bereichen, wie beispielsweise auch der Logistik. Allein wenn man nur Ungarn betrachtet, gehören über 50 Prozent der Top-Unternehmen zu den Anwendern von SAP. Für die Universitäten ist es ebenfalls wichtig, ihren Studenten den Bedürfnissen des Marktes entsprechende, wettbewerbsfähige Ausbildung in Betriebswirtschaft, Informationstechnik usw. zu bieten. Ein anderer wichtiger Aspekt ist, dass sich der Staat immer mehr aus der Finanzierung von Hochschulen und Universitäten zurückzieht, sodass diese versuchen, mit Wirtschaftsteilnehmern zusammen zu arbeiten. B.W.: Mit der Universität Debrecen hat sich die erfreuliche Situation ergeben, dass die Universität selbst SAP verwendet, sodass es leichter fällt, das erworbene tagesaktuelle Wissen auch in die Ausbildung zu übertragen. Durch das SAP-Kompetenzzentrum wird das System nicht nur von den thematisch betroffenen Lehrstühlen gelehrt, sondern sie können auch als

eine Art regionales Dienstleistungszentrum Hilfestellung leisten, um Anforderungen zu bedienen, die in anderen Einrichtungen der Region entstehen. Kooperiert SAP auch mit anderen Hochschulen oder Universitäten in Ungarn zusammen, und falls ja, in welcher Form?

B.W.: SAP ist an etwa 2.200 Fakultäten weltweit ein Bestandteil des Hochschullebens. In Ungarn sind wir neben der Universität Debrecen strategische Kooperationen mit der Wissenschaftsuniversität Loránd Eötvös, der Technischen Hochschule Budapest, der Budapester Universität für Technische und Wirtschaftswissenschaften eingegangen. Dabei ist es nicht unbedingt erforderlich, dass die betreffende Universität zugleich auch selbst SAP einsetzt, zum Beispiel nutzt auch die TU nicht das SAP-System zur Steuerung ihrer kaufmännischen Prozesse, aber die Studenten eignen sich bereits seit etlichen Jahren Programmierkenntnisse auf SAP-Basis an. SAP ist im Übrigen auch an der Vorbereitung von Diplomarbeiten und der Festlegung der Themenbereiche beteiligt. Neben der Unterstützung der Ausbildungsarbeit organisieren wir auch ein- oder mehrtätige Weiterbildungsmaßnahmen für die SAP unterrichtende Lehrkräfte. T.V.: Zwei Drittel der universitären Arbeit besteht heute aus der Ausbildung und ein Drittel aus Forschung und Entwicklung. Dieser letztere Anteil wird sich in Zukunft nach oben bewegen wird. SAP hat eine Menge Know-how angehäuft, in die Softwarelösungen sind logische Modelle für Geschäftsabläufe integriert. Deshalb sind nur die „Eingeweihten“ in der Lage, Entwicklung zu betreiben, da sie nicht nur im jeweiligen Fachbereich, sondern auch in dessen kompletten Umfeld, den benachbarten Feldern auskennen müssen. Zugleich werden von Universitätsprofessoren und Ausbildern ausgearbeitete neue Prozesstheorien und Ideen in das SAPSystem integriert. In Deutschland ist das

alltägliches Praxis, in Ungarn noch nicht. Unser Ziel ist, dass die Zusammenarbeit auch in diese Richtung geht. Das Entwicklungszentrum von SAP in Ungarn wurde 2005 aufgestellt. Woran wird dort geforscht und entwickelt?

T.V.: Das SAP Labs Hungary ist eines der Standorte im weltweiten Entwicklungsnetzwerk, wo nicht, beziehungsweise nicht ausdrücklich landesspezifische Entwicklung von uns betrieben wird. Neben den Lösungen für das Supply Chain Management arbeiten wir in den Bereichen der Ölindustrie, des Automobilbaus, der Luftfahrt und der Verteidigung. Zugleich werden durch die Globalisierung geforderte länderspezifische Versionen der SAP-Produkte in Ungarn entwickelt. Den kontinuierlich gut gefüllten Auftragsbüchern ist zu verdanken wird auch die Belegschaft immer weiter aufgestockt, und Ende 2007 werden etwa 300 Mitarbeiter hier tätig sein. Wir beschäftigen grundsätzlich junge ungarische Fachleute frisch von den Universitäten. Die genannten Kooperationen sind auch deshalb von Bedeutung, damit sie rechtzeitig orientiert werden können, und die Universitäten möchten wir dazu motivieren, dass ihre Absolventen „einsatzfähig“ sein sollen.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

11

Fokus

F+E-Akt­ivit­ät­en von Audi in Ungarn

Produktionsnähe als Standortvorteil

Für die Audi Hungária Motor Kft. sind Forschung und Entwicklung organischer Bestandteil ihres Engagem­ents in Ungarn. Als weltweit größter Motorenlieferant im­ Volkswagenkonzern tragen Forschung und Entwicklung vor Ort nicht nur zur Verbesserung der eigenen Produkte bei, sondern erhöhen auch konzernweit Qualität und Wettbewerbsfähigkeit der Produktion.

A

llein in die Entwicklung des Motorenentwicklungszentrums am Standort Győr hat Audi 50 Millionen Euro investiert, und jährlich wendet das Unternehmen über 100 Millionen Euro für Forschung und Entwicklung auf. Győr ist eines der drei Entwicklungszentren für Motoren innerhalb der Audi AG. Während an den beiden deutschen Standorten in Ingolstadt und Neckarsulm vor allem Grundlagenforschung und Basisentwicklungen betrieben werden, konzentriert man sich in Győr auf Anpassungsentwicklungen. Zum einen können dadurch neue Applikationen und Anpassungen bestehender Produkte entwickelt werden, zum anderen können auch Produktionsabläufe optimiert und damit Kosten verringert werden. Für die Entscheidung, diese Aufgaben vor Ort zu lösen, sprechen laut Péter Lőre, Leiter des Bereichs Unternehmenskommunikation, vor allem die Nähe zur Produktion und die Verfügbarkeit von hoch qualifizierten Ingenieuren, die zudem auch unter Kostengesichtspunk-

12

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

ten vorteilhaft für das Unternehmen sind. Heute beschäftigt Audi in Győr bereits rund 100 Mitarbeiter im Bereich Forschung und Entwicklung. Deshalb sieht Lőre auch für die Zukunft gute Chancen, die F+E-Aktivitäten am Standort Győr weiter auszubauen. Grundlagenforschung und Basisentwicklungen werden jedoch nach seiner Ansicht auch langfristig an den deutschen Standorten verbleiben, auch wenn Teilaufgaben durchaus auch in Győr übernommen werden könnten.

Win-win-Situation mit PartnerUniversitäten In den vergangenen Jahren hat Audi ein dichtes Netz von Kooperationen mit ungarischen Forschungseinrichtungen ausgebaut, vor allem mit der Technischen Universität Budapest (BME) und der Széchényi István Universität in Győr (SZE). Mit beiden Instituten wurde jeweils ein gemeinsames Entwicklungsinstitut gegründet, in denen gemeinsame Projekte realisiert werden. Die For-

schungsschwerpunkte liegen vor allem im Bereich Materialforschung und neue Technologien. Die Zusammenarbeit zahlt sich dabei für beide Seiten aus: Das Unternehmen vergibt konkrete Entwicklungsaufgaben an bewährte Partner und kann dadurch kostengünstig zusätzliche Forschungsprojekte realisieren, die Universitäten wiederum profitieren von zusätzlichen finanziellen Mitteln und neuestem Know-How aus der Industrie. Ein nicht zu vernachlässigender Aspekt der Kooperationen ist die Sicherung von qualifiziertem und motiviertem Fachkräftenachwuchs für die Industrie. Durch die Vergabe von Stipendien, Forschungsaufträgen, Diplomarbeiten oder Dissertationsthemen an Studenten kann Audi frühzeitig Absolventen kennen lernen, die die anspruchsvollen Kriterien für einen späteren Einstieg im Unternehmen erfüllen. Zugleich trägt Audi damit auch zur Erhöhung der Praxisnähe der Ausbildung bei.

Nachholbedarf Gerade die fehlende Praxis- und Marktorientierung von akademischen Forschungseinrichtungen ist nach Ansicht von Péter Lőre auch heute noch einer der Schwachpunkte in der ungarischen F+E-Landschaft. Nachholbedarf besteht aus seiner Sicht aber auch bei der materiellen Ausstattung der Forschungseinrichtungen. Die praxisnahe Ausbildung von Studenten scheitere z.B. oft am unzureichenden Equipment der Labore. Zu einer stärker am Bedarf der Wirtschaft orientierten Ausbildung würden jedoch auch längere Pflichtpraktika in der Industrie für Absolventen technischer Fachrichtungen beitragen, so Lőre. Und schließlich könnten nach seiner Ansicht auch die Fremdsprachenkenntnisse besser sein. Einen kleinen Beitrag dazu liefert übrigens bereits die deutschsprachige Ausbildung von Maschinenbau- und Elektroingenieuren an der BME, die seit 2006 von Audi unterstützt wird. Dirk Wölfer

Vergütungsstudie Bé­re­zé­si tan­ul­mán­y­ Seit Anfang Dezember liegt die neue Ausgabe der gemeinsamen Vergütungsstudie der DUIHK und der Consulting-Firma Kienbaum vor. Auf der Basis der Gehaltsdaten von mehr als 13.000 Beschäftigten in 83, vorwiegend deutschen Unternehmen in Ungarn bietet die Untersuchung aktuelle Zahlen zur Höhe und Zusammensetzung der Vergütungen. Für 25 verschiedene Positionen, vom Geschäftsführer über Anwendungsprogrammierer bis zum einfachen Arbeiter gibt es damit detaillierte, empirisch belegte Werte als Voraussetzung für marktgerechte Gehälter in den Unternehmen. Dazu trägt auch ein Vergleich mit entsprechenden Werten in Tschechien sowie

06|07

eine übersichtliche Darstellung der Arbeitsmarkt-Situation in der gesamten Region Ostmitteleuropa bei.

Vergütungsstudie Ungarn 2006 | 2007. Dezember 2006, 129 Seiten, EUR 600, Vorzugspreise für DUIHK-Mitglieder: 350 EUR. Bérezési tanulmány Magyarország 2006 | 2007. 129 oldal, EUR 600, kedvezményes tagsági ár: 350 EUR. Kapható magyar vagy némt nyelven.

December eleje óta kapható a DUIHK és a Kienbaum tanácsadó cég közös Bérezési Tanulmányának legfrissebb kiadása. A tanulmány, amely összesen 83, elsősorban német tulajdonú hazai cég több mint 13 ezer alkalmazottjának bérezési adatain alapul, a legaktuálisabb számokat nyújt a keresetek szintjéről és összetételéről. Ezzel 25 beosztáshoz – az ügyvezető igazgatótól a programozón át a betanított munkásig – részletes, empirikus adatok állnak rendelkezésre, ami előfeltétele annak, hogy a piaci viszonyoknak megfelelő béreket tudjanak meghatározni a vállalatok. Ezt segíti a csehországi adatokkal való összehasonlítás valamint a középkeleteurópai térség munkaerőpiacainak bemutatása is.

K O N TA K T

Tím­ea Kovács E-Mail: m­[email protected] Tel.: 006-1- 66

Fokus

Interview mit Henk Becker

F+E hat Priorität arbeiter sind weltweit in Forschung und Entwicklung tätig mit dem Ziel, einen nachhaltigen Beitrag zu einem, Ressourcen schonenden und zugleich komfortablen Leben zu leisten. In den letzten 3 Jahren hat Bosch insgesamt etwa 300 Millionen Euro in Ungarn investiert. Welchen Stellenwert haben F+E in den ungarischen Niederlassungen?

Bosch investiert weltweit viel in Forschung und Entwicklung. Wir sprachen über die Erfahrungen in diesem Bereich mit Henk Becker, dem Leiter des ungarischen Entwicklungszentrums von Bosch.

Die Bosch-Gruppe hat im letzten Jahr etwa 3000 Patente eingereicht. Welche Rolle spielen Forschung und Entwicklung in der Strategie des Konzerns?

Bosch hat im Jahr 2006 rund 3,3 Milliarden Euro für Forschung und Entwicklung ausgegeben, das entspricht 7,7 Prozent vom Umsatz. Mehr als 40 Prozent dieser Aufwendungen oder 1,4 Milliarden Euro zielen direkt auf die Umwelt- und Ressourcenschonung ab. Forschung und Entwicklung hat innerhalb der Bosch-Gruppe eine sehr hohe Priorität und strategische Bedeutung. F+E sind die Voraussetzung für profitables Wachstum in bestehenden und neuen Geschäftsfeldern. 25.300 Mit14

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Die Bosch-Gruppe Ungarn hat allein im Jahr 2006 ca. 20 Millionen Euro in den Bereich F+E investiert, 9 Millionen mehr als im Vorjahr. Auf globaler Ebene stammen 62 % des Umsatzes von Bosch aus dem Unternehmensbereich Kraftfahrzeugtechnik. Dieser Bereich spielt auch in Ungarn eine wichtige Rolle, dazu gehören auch Entwicklungen in diesem Bereich. Schon im Jahr 2000 hat Bosch das Entwicklungszentrum in Budapest errichtet, in dem heute rund 280 Ingenieure an zahlreichen Entwicklungen arbeiten. Anfänglich wurde dort Automobilelektronik für Steuerungen der Automatikgetriebe etwickelt. Daraus entwickelte sich bis heute das zweitgrößte Entwicklungszentrum weltweit für 4-, 5-, und 6-Ganggetriebesteuerungen. Später kamen auch Hard- und Softwareentwicklung, Simulation und Erprobung für die Kraftfahrzeugtechnik hinzu. Deshalb wurden auch die Investitionen in das Entwicklungszentrum ständig erhöht. Während im Jahre 2000 noch 260.000 Euro in das Zentrum investiert wurden, hat sich diese Zahl 2006 bereits auf das Vierzigfache, auf 10 Millionen Euro erhöht. Bosch arbeitet auch intensiv mit ungarischen Universitäten zusammen. Warum?

Eine Schlüsselfrage für die Bosch-Unternehmen in Ungarn ist der FachkräfteNachwuchs. Schließlich wird das Entwicklungszentrum in Budapest jährlich um 100 Mitarbeiter erweitert wird und auch in den Werken außerhalb von Budapest werden ständig neue Mitarbeiter gesucht. Die Sicherung beginnt bereits an den Universitäten durch Unterstützung der Fakultäten Elektrotechnik und Maschinenbau. Ein Meilenstein war dabei die Vereinba-

rung zwischen der Bosch-Gruppe und der Technischen Universität Budapest im Januar 2007. Bosch unterstützt danach die Einrichtung finanziell, mit Fachkenntnissen und technischem Equipment. Bosch wird die Universität in diesem Jahr mit ca. 70 Millionen Forint unterstützen, sowohl

Forschungsbereiche von Bosch in Ungarn: › Bremssysteme › Diesel-Motormanagement › Elektronische Fahrdynamikregelung (ESP) › Airbag-Steuerung › Lenksysteme › Hybrid (Start/Stopp)-System › Fahrerassistenzsysteme. Für sein Engagement in Forschung und Entwicklung wurde Bosch 2006 durch das ungarische Wirtschaftsministerium der Titel „Investor des Jahres“ im Bereich F+E verliehen.

durch Aufträge im F+E-Bereich als auch durch Zuwendungen an die Fakultäten Informatik und Maschinenbau. Unser Ziel ist es, die Hochschulbildung den Marktbedürfnissen möglichst nahe zu bringen und dazu beizutragen, dass Studenten mit marktorientierter Denkweise und aktuellen Kenntnissen die Universitäten verlassen, die unseren Erwartungen an neue Mitarbeiter entsprechen. Im April dieses Jahres wurde mit Unterstützung von Bosch an der Budapester Technischen Universität das Fahrzeugtechnische Labor eröffnet. Dank dieses Labors können die Studierenden sich Fachkenntnisse unter realen Verhältnissen und mit Hilfe modernster technischer Mittel aneignen und erhalten zudem aktuelle Informationen aus der modernen Fertigungspraxis. Schon seit 2005 wurde der Lehrstuhl Mechatronik an der Universität Miskolc eingeführt, im September dieses Jahres werden die ersten Direktstudenten ihr Studium aufnehmen. K. T.

Die Deut­sch-Ungarische Indust­rie- und Handelskammer ist­ mit­ nahez­u 900 Mit­gliedern die wicht­igst­e Inst­it­ut­ion z­ur prakt­ischen Förderung deut­sch-ungarischer Geschäft­sbez­iehungen. Als markt­wirt­schaft­lich ausgericht­et­er Dienst­leist­er und Berat­er unt­erst­üt­z­en wir vor allem kleine und mit­t­elst­ändische Firmen beim Ausbau Ihrer int­ernat­ionalen Akt­ivit­ät­en.

Unser Dienstleistungsangebot | Markteinstiegsberatung | Marktstudien | Förderm­ittelberatung | Geschäftspartnerverm­ittlung | Rechtsauskunft | Messeberatung | Individuelle Absatzberatung | Aus- und Weiterbildung | Um­weltm­arktBeratung | Veranstaltungsorganisation

Unsere Mit­glieder profit­ieren vom ausgebaut­en Net­z­werk der DUIHK in Ungarn, Deut­schland und welt­weit­, von exklusiven Veranst­alt­ungen und Informat­ionsangebot­en und von Vorz­ugskondit­ionen für unsere Dienst­leist­ungen. Nut­z­en Sie unsere jahrz­ehnt­elange Erfahrung, unser Know-How und unsere Kont­akt­e.

www.duihk.hu Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskam­m­er H-1024 Budape­st, Lövôház utca 30 | Te­l­. +36 1 345 76 00 | E-Mail­: in­fo@ahk­un­garn­.hu

Wirtschaft & Politik

Börsen in Osteuropa

Das Umfeld muss stimmen Vor allem die Krise des US-Hypothekenmarktes hat im August weltweit die Börsen erschüttert, weder Deutschland noch die Börsen Osteuropas wurden verschont. Dennoch sollte man sich vor Augen halten, dass fast alle Börsen in den vergangenen Monate einen rasanten Aufschwung genommen haben.

Regionale Börsen: Warschau dominiert Trotz der Index-Höchststände und sehr guten Umsätzen ist die Zukunft der mittel- und osteuropäischen Börsengesellschaften selbst eher ungewiss. Global gesehen, sind ihre Handelsvolumina gering, ebenso wie die Zahl neu gelisteter Papiere, viele Aktien sind illiquide. Vor diesem Hintergrund erscheint eine selbständige Zukunft dieser Handelsplätze wenig wahrscheinlich, über Börsenzusammenschlüsse wird immer lauter diskutiert. Selbst Warschau, die erfolgreichste Börse in Mittelosteuropa, kann sich solchen Erwägungen langfristig nicht verschließen, auch wenn man dort derzeit

N

icht nur an den führenden Börsen wurden Höchststände notiert, sondern auch an vielen Börsen in Mittel- und Osteuropas. Laut Unicredit flossen allein in der Woche vom 16. bis 20. Juli etwa 269 Mrd. USD in Fonds, die in osteuropäische Kapitalmärkte investieren. Seitdem sind zwar auch die osteuropäischen Aktienmärkte in der Defensive, die Verluste fielen aber weniger hoch aus die ihrer westeuropäischen und USamerikanischen Pendants. Osteuropa erwies sich angesichts der globalen Liquiditätsschwemme als attraktive Anlageregion, dazu trugen neben dem global wie auch regional günstigen konjunkturellen Umfeld und den weiterhin positiven Aussichten für die MOE-Länder (vielleicht mit Ausnahme Ungarns) auch die trotz guter Ergebnisse teilweise noch immer vorhandene Unterbewertung börsennotierter Unternehmen der Region bei – vor allem in Polen, Tschechien und Ungarn.

16

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Der Staat könnte das Meiste tun, um die Börse attraktiv zu machen und ein attraktiveres Anlageumfeld zu schaffen

noch eigene Expansionsgedanken hegt. Mit 42 Börsengängen, so genannten IPOs (Initial Public Offerings) nimmt Warschau in diesem Jahr nach der Londoner Börse den zweiten Platz in Europa ein. Und mit 310 gelisteten Unternehmen (16 davon ausländische) und einer Marktkapitalisierung von rund 221 Mrd. EUR lässt sie die Prager und die Budapester Börse deutlich hinter sich. An der Prager Börse notieren zwar nur 31 Unternehmen, die Börse hat aber im Juli aber eine Strombörse auf den Weg gebracht. Darüber hinaus existiert ein zweiter Wertpapiermarkt, das RM-System, an dem über 1000 Unternehmen gehandelt werden können. Allerdings nimmt sich der tägliche Umsatz dieses außer-

börslichen Handelssystems mit 20 bis 60 Mio. CZK bescheiden gegenüber dem Börsenumsatz von bis zu über 1 Mrd. CZK eher bescheiden aus. Die Budapester Börse (BÉT) hat den beiden anderen vor allem eines voraus: sie ist privatisiert – auch wenn der eigene Börsengang bisher ausgeblieben ist. Die BÉT hat es zwar geschafft, Waren- und Aktienbörse wieder unter einem Dach zu vereinen, musste aber zu Gunsten von Sankt Petersburg auf den Rohölhandel verzichten, und auch die geplante Strombörse bedarf noch weiterer Vorbereitungen.

Börse schafft keine besseren Unternehmen Eines der größten Probleme der Börse Budapest ist auch im 17. Jahr ihres Bestehens immer noch der Mangel an Neueinführungen. Seit 2000 gab es nur 12 Neuzugänge, zugleich haben jedoch 39 Unternehmen die Börse verlassen. Vergeblich bemüht sich die Börse seit Jahren, ungarische Unternehmen zu einem Börsengang zu bewegen: 2003 wurde ein „Klub für börsenfähige Unternehmen“ gegründet, der heute mehr als 30 Mitglieder zählt; der Regierung wurden finanzielle Unterstützungen für geplante Listungen und Steuererleichterungen für Börsengänger abgerungen. Größere Erfolge blieben dennoch aus. Árpád Pál, seit Oktober 2006 Generaldirektor der BÉT, führt dies im Gespräch mit diesem Magazin auf die mit der Börseneinführung verbundenen zusätzlichen Belastungen für die Unternehmen zurück. Auch Zsolt Horváth, Generaldirektor von KBC Securities Ungarn, schätzt ein, dass die Eigentümer nicht gern den ständigen,

Wirtschaft & Politik starken Leistungsdruck auf sich nehmen, den eine ständige Anwesenheit an der Börse mit sich bringt. Pál fordert deshalb ein Umfeld, in dem mehr mittlere und kleinere Gesellschaften an die Börsen gehen. Als Beispiel führt er Polen an: Dass dort deutlich mehr kleine und mittlere Unternehmen an der Börse notierten, hänge nicht nur mit der Größe des Landes und des Marktes zusammen, sondern vor allem mit entsprechenden Regulierungen. Dies

Art erschwert: die noch immer ausstehende Listung der Börsengesellschaft selbst. Vor ein paar Jahren habe es Chancen für einen Börsengang der BÉT gegeben, heute jedoch sei die Mehrheit der Eigentümer dagegen. 2004 hatte ein Konsortium aus österreichischen Banken und der Wiener Börse eine Beteiligung von 68,8% an der BÉT erworben, die Wiener Börse allein hält einen Anteil von 12,5%. Unter diesen Bedingungen ist ein Börsengang der BÉT derzeit nicht aktuell.

Börsenboom in Osteuropa Veränderung der Leitindices seit dem 1. Januar 2007 in %

100 %

Stand am 26. Juli 81,3

80 %

Stand am 23. August 73,8

60 % 47,7

40 % 28,5

16,4

15,7

15,0 6,2

4,6

RU

17,8

20 %

AT

28,6

CZ

PL

HU

CECE

RO

BG

HR

BR

SV

0%

-20 % Quelle: Reuters, Raiffeisen Centrobank

bestätigt auch György Jaksity, Vorstandsvorsitzender der Concorde Rt., eines der führenden Wertpapierhäuser am Markt. Nach seiner Ansicht könnte der Staat am meisten tun, um die Börse attraktiv zu machen und ein attraktiveres Anlageumfeld zu schaffen. Der polnische Markt belege den engen Zusammenhang zwischen Wirtschaftpolitik, Börse und Kapitalmarkt sowie dem Sparverhalten der Bevölkerung. Wenn das Umfeld stimmt, dann kommen auch die Unternehmen an die Börse. „Die Börse selbst“, so Jaksity, „kann aber die Firmen nicht vergewaltigen, an die Börse zu gehen. Und sie kann keine besseren Unternehmen schaffen als sie es sind.“

Klein aber fein? Laut Árpád Pál wird die Überzeugungsarbeit der ungarischen Börsenbefürworter auch durch eine Handycap symbolischer

Nach Ansicht von Árpád Pál wäre auch auf regionaler Ebene – zwischen den Börsen Wien, Warschau Budapest und Prag, eine Zusammenarbeit analog der Kooperation zwischen Budapest und Wien vorstellbar. „Die Lage ist aber schwierig, da es Börsen in der Region gibt, die nur ihre eigenen Interessen vor Augen haben und sich von kurzfristigen Anschauungen leiten lassen. Die Börsen verfügen über unterschiedliche Strukturen, und dort, wo ein Staat hinter der Börse steht, ist es schwieriger, nach rein fachlichen Gesichtspunkten zu entscheiden. Dort, wo sich die Börse in Privateigentum befindet, wird oft anders entschieden.” Allerdings könnte laut Pál die Einführung der neuen EU-Richtlinien für den Kapitalmarkt im November (z.B. MIFID, Marktdirektive für Finanzinstrumente) auch in dieser Frage Veränderungen mit sich bringen.

Mangel an Blue Chips Zur weiteren Kursentwicklung äußerte sich Árpád Pál eher zurückhaltend. Aus fundamentaler Sicht bestehen laut Pál gute Voraussetzungen für weiteres Wachstum, mit einem großen Zusammenbruch rechnet er deshalb nicht. Allerdings hätten die Entwicklungen der letzten Wochen auch Gefahren und Risiken verdeutlicht. So verfügt die BÉT nur extrem wenige liquide Werte großer Unternehmen, so genannte „Blue Chips“. 85% der Umsätze und zwei Drittel der Marktkapitalisierung der BÉT entfallen auf zwei Einzelwerte (den Mineralölkonzern MOL und die Bank OTP), zusammen mit der Ungarischen Telekom und dem Pharmaunternehmen Richter machen lediglich vier Werte mehr als 90% des Handelsvolumens und der Kapitalisierung aus. Marktbewegungen dieser wenigen Papiere wirken sich folgerichtig massiv auf die ganze Börse aus. Diese Gefahr sieht auch Jaksity. „Wir beobachten, was in diesen Tagen mit der MOL Rt. geschieht. Die freien Titel sind im Wesentlichen aus dem Handel verschwunden. So kontrolliert entweder das MOL-Management den Handel oder die OMV. Theoretisch könnte die Mehrzahl der MOL-Titel auf Jahre vom Markt verschwinden und nur ca. 10% freie Aktien würden bleiben. Wenn dies auch mit der OTP geschähe, würde das zu einem massiven Umsatzrückgang an der Börse führen. Zugleich gibt es aber auch positive Entwicklungen. Seit Beginn des Jahres ist nach Einschätzung von Zsolt Horváth eine Börsen-Renaissance mittelgroßer Unternehmen wie Fotex, Pannonplast, Synergon, Raba, Genesis oder Pannonflax zu verzeichnen, der Umsatz mit diesen Werten stieg beträchtlich. Auch der BUMIX, der Index für mittelgroße Firmen, hat eine ausgezeichnete Performance gezeigt, vor allem dank des Interesses lokaler institutioneller und privater Anleger. Horváth ist optimistisch, dass von steigenden Ersparnissen der Bevölkerung in den kommenden Jahren vor allem der ungarische Aktienmarkt profitieren wird. Auch geplante Veränderungen in Finanzmarktregulierungen dürften neue Nachfrage schaffen. So müssen z.B. Rentenkassen ab 2008 Aktienportfolios mit unterschiedlichen Risikostrukturen anbieten, was weitere Zukäufe erfordern wird - wünschenswerterweise am lokalen Markt. Um diese Nachfrage zu decken, sei aber auch eine Ausweitung der Angebotsseite erforderlich. Ulrich Schneider

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

1

Branchen und Märkte

Gutes Bier – aus Ungarn

Jeder Ungar trinkt im­ Jahr etwa  Liter Bier. Dam­it liegt Ungarn zwar nur im­ internationalen Mittelfeld, bei Auswahl und der Qualität bekom­m­t m­an aber heute auch an der Donau Weltniveau.

T

rotz hÖherer Verbrauchssteuern – im September 2006 wurden als Teil des Sparpakets die Verbrauchssteuern unter anderem auf Bier um 7% erhöht – stieg der Absatz im vergangenen Jahr um 2,8% auf 7,6 Millionen Hektoliter. Damit trinkt ein Ungar pro Jahr durchschnittlich nur halb so viel Bier wie ein Tscheche, aber immerhin etwas mehr als Polen oder Kanadier. Die Markenauswahl an Bier vom Fass, aus der Flasche oder der Dose ist beeindruckend, neben den traditionellen ungarischen Biersorten sind praktisch alle internatio-

nal bekannten Marken zu haben, von den bekannten tschechischen und deutschen Marken über belgische Bierspezialitäten bis zum südafrikanischen Miller. Alkoholfreies

Bier ist dabei übrigens immer noch ein Nischenprodukt: kaum mehr als jede 50-ste getrunkene Flasche Bier (2,2%) ist auch für Autofahrer geeignet, und im Vergleich zum

Bierverbrauch pro Einwohner

Liter/Jahr

140

120 115.9 108.6 108 100.8

100

93

90.1

84

80

81.2

77.9 75.3

75 61.7

60

57.3 55

51.5

40

33.4

29.6

Quelle: Ungarischer Bierverband

18

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Italy

France

Sweden

Norway

Swizerland

Portugal

Poland

Hungary*

Netherlands

Lithuania

Finland

Denmark

Belgium

United Kingdom

Ireland

Austria

0

Germany

20

Branchen und Märkte Borsodi

Dreher

Heineken

Pécsi Beck’s Heineken

Stella Artois Borsodi

Dreher

Amstel

Borostyán

Arany Ászok

Gösser

Szalon

Löwenbräu

Kőbányai Sör

Kaiser

Három Királyok Gold Fassl

Leffe

Pilsner Urquell

Amstel

Hoegaarden

Miller

Steffl

Paulaner

Staropramen

Kozel

Zlaty Bazant

Ottakringer

Löwenbräu

Hofbrau

Soproni

Null Komma Josef

Löwenweisse

Tuborg

Soproni Kinizsi

Schneider Weisse

Franziskaner

Kanizsai

Talléros

Schlossgold

Sárkány

Buckler

Bekannte Biermarkten der größten ungarischen Brauunternehmen

Vorjahr wurde 2006 sogar weniger Alkoholfreies getrunken. Andere Neuentwicklungen, die in Westeuropa schon verbreitet sind, wie z.B. Biermixgetränke, haben in Ungarn bisher kaum Fuß gefasst, dürften aber nach Einschätzung von Branchenkennern in Zukunft an Bedeutung gewinnen. Wenig zufrieden stellend ist die Verbrauchsstruktur derzeit noch hinsichtlich der präferierten Verpackungen: mehr als 36% des Biers wurden im vergangenen Jahr in Dosen verkauft – fast zwei Prozentpunkte mehr als im Vorjahr. 49% wurden in Flaschen und 12% im Fass geliefert.

Internationale Biere aus ungarischen Brauereien Dabei dürfte auch die internationale Einbindung der ungarischen Brauer helfen: Der ungarische Biermarkt ist wird im Wesentlichen von vier Brauerei-Unternehmen dominiert, die noch dazu sämtlich im Besitz großer ausländischer Braukonzerne sind. Borsodi Sörgyár Zrt. (Eigentümer: InBev/Belgien) Heineken Magyarország (Holland) Dreher Sörgyárak Zrt. (SABMiller) und die Pécsi Sörfőzde Zrt. (Ottakringer/Österreich)

Die zumeist Anfang der neunziger Jahre privatisierten ungarischen Brauereien haben jedoch in der Regel ihre traditionellen Marken weitergeführt. Klassische ungarische Marken wie Borsodi, Dreher oder Soproni machen den Löwenanteil des Absatzes aus. Dazu kommen Lizenzproduktionen bekannter Marken der Mutterhäuser sowie in geringem Umfang der direkte Import. Der weitaus größte Teil des Angebots wird deshalb heute in Ungarn abgefüllt. Im vergangenen Jahr wurden gerade einmal 2% des hierzulande getrunkenen Biers importiert – nur noch halb so viel wie ein Jahr zuvor. Allerdings ist auch der Export eher rückläufig. 2006 wurde ein Drittel weniger ins Ausland verkauft als im Vorjahr, insgesamt gerade einmal 112 tausend Hektoliter. Die starke Konkurrenz auf dem ungarischen Biermarkt macht selbst den großen internationalen Braukonzernen zu schaffen. Nach Angaben des Ungarischen Brauerei-Verbandes ist der Absatz im vergangen Jahr zwar um gut 5% gestiegen, die Kosten für Verpackung und Energie aber um 20%. Angesichts von stagnierenden oder gar sinkenden Einkommen können die Bierbrauer Kostenssteigerungen kaum auf

biodiesel statt bier? Die­  sofortige­  Ein­ste­l­l­un­g  von­  Subve­n­tion­e­n­  für  die­  Förde­run­g  un­d  Ge­win­n­un­g  von­  Bioe­n­e­rgie­  forde­rn­  die­  de­utsche­n­  Braue­r.  „De­r  En­e­rgie­se­k­tor  un­d  de­r  Nahrun­gsmitte­l­se­k­tor k­on­k­urrie­re­n­ zun­e­hme­n­d um e­in­ un­d die­se­l­be­n­ Agrarrohstoffe­ un­d An­baufl­äche­n­“,  so  Dr.  We­be­r,  Präside­n­t  de­s  De­utsche­n­  Braue­r-Bun­de­s.  Nach  An­gabe­n­  de­s  Braue­rbun­de­s ve­rte­ue­rte­ sich Brauge­tre­ide­ in­ de­n­ ve­rgan­ge­n­e­n­ 18 Mon­ate­n­ um e­twa  50 Proze­n­t. Das se­i n­icht die­ bl­oße­ Fol­ge­ e­in­e­r origin­äre­n­ Mark­te­n­twick­l­un­g, son­de­rn­  das  Erge­bn­is  e­in­e­r  e­in­se­itige­n­  Förde­run­g  de­r  Bioe­n­e­rgie­  bzw.  e­in­e­r  pol­itisch  motivie­rte­n­ We­ttbe­we­rbsve­rze­rrun­g, so We­be­r. 

biertrinker: co2-ausstoss wie ein kraFtwerk? Auch die­ be­schl­osse­n­e­ Än­de­run­g de­s Emission­shan­de­l­sge­se­tze­s stößt be­i de­n­ Bie­rbraue­rn­ auf he­ftige­ Kritik­: Braue­re­ie­n­ we­rde­n­ in­ Zuk­un­ft be­i de­r Zute­il­un­g von­ Ze­rtifik­ate­n­ wie­  En­e­rgie­ve­rsorge­r e­in­ge­stuft. Nach An­sicht de­r Bie­rproduze­n­te­n­ ist die­se­ Ein­stufun­g n­icht  n­achvol­l­zie­hbar, de­n­n­ En­e­rgie­ wird in­ de­n­ Braue­re­ie­n­ grun­dsätzl­ich n­ur für de­n­ Eige­n­be­darf  e­rze­ugt,  die­  Proze­sswärme­e­rze­ugun­g  die­n­t  ausschl­ie­ßl­ich  de­r  He­rste­l­l­un­g  von­  Bie­r  un­d ist somit in­te­gral­e­r Be­stan­dte­il­ de­r Produk­tion­. U­rsprün­gl­iche­ Absicht de­s Emission­shan­de­l­sge­se­tze­s war e­s, die­ große­n­ En­e­rgie­ve­rsorge­r zur CO2-Min­de­run­g zu an­imie­re­n­.  Nun­ müsse­n­ abe­r auch e­in­ige­ Braue­re­ie­n­ Ze­rtifik­ate­ zuk­aufe­n­. Damit sin­d sie­ gl­e­ich doppe­l­t be­n­achte­il­igt: im U­n­te­rschie­d zu de­n­ En­e­rgie­ve­rsorge­rn­ muss die­ Brauin­dustrie­ n­äml­ich auch n­och die­ durch de­n­ Emission­shan­de­l­ ve­rursachte­n­ höhe­re­n­ Strompre­ise­ zahl­e­n­.

die Verbraucher abwälzen, ohne bedeutende Umsatzrückgänge zu riskieren. Für dieses Jahr rechnet man daher auch nur mit bescheidenen Ergebnissen. Wirtschaftlich gesehen ist der das Biergeschäft vor allem für den Staat ein gutes Geschäft. Nach Angaben des Brauereiverbandes haben die vier großen Brauunternehmen im vergangenen Jahr insgesamt Steuern in Höhe von HUF 60 Mrd. an den Staat abgegeben – 20% mehr als 2005. Fast 36 Mrd. stammten aus der Verbrauchssteuer auf Alkohol, und 22 Milliarden aus der Mehrwertsteuer. Für eine Branche mit gerade einmal 2000 Mitarbeitern sicher ein – aus Sicht des Finanzministers – hervorragendes Ergebnis. D. W.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

19

Management

Binnenfl ugverkehr in Ungarn

Es war einmal... Wer heute von Budapest nach Debrecen fliegen will, kann dies mit etwas Geduld und mehrfachem Umsteigen ohne Frage tun. Zum Beispiel über Kiew, Sibiu, Moskau oder Peking. Eine zeitaufwendige Angelegenheit... Dabei gab es in den Jahren nach dem zweiten Weltkrieg durchaus einen regen Inlandsflugverkehr in Ungarn. Die Malév bzw. ihr Rechtsvorgänger Maszovlet (Ungarisch-Sowjetische Zivilluftfahrtgesellschaft AG) flog zwischen 1946 und 1968 verschiedene ungarische Städte im Linienverkehr an. Dazu gehörten Debrecen, Győr, Pécs, Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szombathely und im Sommer auch Siófok. Der Höhepunkt im Binnenflugverkehr war 1954, als 11 Städte angeflogen worden sind.1954 war aber auch das Jahr, in dem aus der Maszovlet die Malév wurde. In den Jahren danach wurde der Binnenflugverkehr ausgedünnt, manchmal sogar von Dezember bis März ausgesetzt, bis er am 15. März 1968 endgültig eingestellt wurde. Seitdem wurden mehrfach Versuche unternommen, einzelne Strecken im Binnenflugverkehr zu betreiben, dauerhaften Erfolg hatte bisher aber Keiner. Den bislang letzten Versuch unternahmen im vergangenen Jahr die ungarische Malev und die deutsche Fluggesellschaft OLT. Die Partner wollten eine regelmäßige Flugverbindung zwischen Budapest und Debrecen anbieten, haben aber angesichts mangelnder Rentabilität rasch wieder aufgegeben. Inzwischen hat die Malév

20

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Was bieten die Provinzflughäfen?

einen neuen (russischen) Eigentümer und keine weiteren Pläne, Linienflüge im Binnenverkehr wieder aufzunehmen. Völlig verschlafen sind die Pisten in Ungarns Provinz dennoch nicht. Zum einen gibt es zu praktisch allen Standorten privaten Binnenflugverkehr – schließlich verfügen einige gutbetuchte Ungarn über Hubschrauber und Flugzeuge, mit denen sie sich innerhalb des Landes bewegen, aber auch ins Ausland fliegen. Zum anderen gibt es auch einige Flugplatzbetreiber und private Fluggesellschaften, wie beispielsweise BusinessLiner, die Flüge innerhalb von Ungarn und ins Ausland anbieten. Und schließlich gibt es noch die großen internationalen Fluggesellschaften, wie zum Beispiel die Lufthansa, die spezielle Flugleistungen anbieten.

Um einen regelmäßigen Flugverkehr im Inland zu betreiben, braucht man vor allem geeignete Flughäfen bzw. -plätze. Eine offizielle Liste weist ca. 50 Flugplätze im ganzen Land aus, von Baja, Miskolc und Kiskunfélegyhaza bis Békéscsaba. Nur einige davon sind mit einer Beton- bzw. Asphaltpiste ausgestattet, die meisten können nur eine Graspiste bieten. Aber selbst mit den vorhandenen Pisten wäre die Basis für einen Binnenflugverkehr gegeben. Das Problem: nur wenige der Standorte sind für den zivilen und kommerziellen Flugverkehr freigegeben: Budapest Ferihegy, Debrecen, Sármellék, Győr-Pér, Pécs-Pogány, Fertőszentmiklós und Nyíregyháza. Aber selbst nicht freigegebene Flugplätze kön-

Airtaxi-Services Ersatz für den Linienflugverkehr im Inland Anbieter

Gegründet

Basisflughafen

angeflogene





Destinationen

BE-SZI Top Kft.

BusinessLiner Kft.

1999

2005



in Ungarn

Tököl, Zalaegerszeg-

Zalakaros, Pécs-

elf Flugzeuge

Andráshida, Sármellék

Pogány; Győr-Pér;

(Cessna-150,

Budapest-Ferihegy;

Cessna-172,

Sármellék

Debrecen;

Cessna-210,

Nyíregyháza,

Cessna-402B,

Fertőszentmiklós

Piper-28, AN-2)

Pécs-Pogány;

Cessna 402

Győr-Pér; Budapest-

Business Liner II.,

Ferihegy; Debrecen;

Cessna 150,

Nyíregyháza und

Piper 28-140

Zalaegerszeg Trener Kft. Meidl Airport Kft.

Flotte

Nyíregyháza Fertöszentmiklós

Management nen – in beschränktem Umfang – für den Flugverkehr genutzt werden. Die Betreiber – oftmals die lokale Organisation des Ungarischen Flugverbandes oder ein lokaler Interessenverband – können graspistentauglichen Flugzeugen – und Hubschraubern sowieso – auf Anfrage die Erlaubnis für Landungen geben. Zugleich bieten einige Betreiber Airtaxi-Services oder andere Flugdienstleistungen zu nicht freigegebenen Flugplätzen an.

öffentliche Flugverbindungen zur Adria. Im Jahr 2006 wurden fast 20.000 Personen abgefertigt. Ständig vertretene Fluggesellschaften sind BASe, Private Wings und Arcus Air. Fűr die Zukunft sind beträchtliche Investitionen geplant, so sollen die Lande-, die Vor- und die Auslaufbahn erweitert, ein ILS (cat2) Landesystem installiert sowie neue neue Terminals für die Reisenden und den Frachtverkehr errichtet werden.

celona, Rom, Stockholm und Dublin zu erreichen. Von den 25.932 Reisenden im Jahr 2006 und den geplanten 63.627 in diesem Jahr sind 60% Touristen, und ca. 40% Geschäftsleute. Der Flughafen wird von der Lufthansa, der deutschen OLT, Malév, Germanwings, Rynair, der schweizerischen Helvetic und Hamburg International angeflogen. Im September 2007 soll ein Cargo-Terminal an DHL übergeben werden.

Debrecen angebote von internationalen carriern in ungarn Große­ in­te­rn­ation­al­e­ Fl­ugge­se­l­l­schafte­n­ ze­ige­n­ bishe­r k­aum In­te­re­sse­ an­ Fl­üge­n­ zu Provin­zfl­ugpl­ätze­n­ in­ U­n­garn­ ode­r gar In­l­an­dfl­üge­n­.  Die­ Lufthansa  bie­te­t tägl­ich 16 Fl­ugve­rbin­dun­ge­n­ von­ un­d n­ach U­n­garn­ un­d fl­ie­gt  re­ge­l­mäßig  Budape­st  un­d  Sárme­l­l­é­k­  an­.  An­ge­bote­  für  de­n­  In­l­an­dfl­ugve­rk­e­hr  hat  sie­  n­icht, un­te­rhäl­t abe­r Kon­tak­te­ zum Fl­ughafe­n­ De­bre­ce­n­ wie­ auch zu al­l­e­n­ in­ U­n­garn­ ve­rtre­te­n­e­n­ Fl­ugge­se­l­l­schafte­n­. Nicht so be­k­an­n­t ist, dass die­ Ge­se­l­l­schaft auf An­frage­ Fl­üge­ übe­r de­n­ „Lufthan­sa Privat Je­t Se­rvice­“ an­bie­te­t. De­r Se­rvice­ be­ste­ht se­it März 2005,  Re­ise­n­de­ k­ön­n­e­n­ damit in­n­e­rhal­b von­ Europa k­l­e­in­e­ Fl­ugze­uge­ im „Pun­k­t-zu-Pun­k­t-Ve­rk­e­hr“ buche­n­. In­ U­n­garn­ we­rde­n­ damit die­ Fl­ughäfe­n­ Budape­st, Sárme­l­l­é­k­, De­bre­ce­n­,  Pé­cs (Taszár) un­d Gy­ôr (Pé­r) be­die­n­t.  Die­ Austrian Airlines fl­ie­gt 21x die­ Woche­ zwische­n­ Wie­n­ un­d Budape­st un­d be­förde­rt ca. 80.000 Fl­uggäste­ im Jahr. Zwar e­n­gagie­rt sich de­r Carrie­r n­icht im Bin­n­e­n­fl­ugve­rk­e­hr, bie­te­t dafür Ge­schäftsl­e­ute­n­ wie­ auch Touriste­n­ gute­ An­schl­üsse­ für de­n­ We­ite­rfl­ug. Für Ge­schäftsl­e­ute­ be­son­de­rs in­te­re­ssan­t dürfte­n­ die­ An­schl­üsse­ n­ach Oste­uropa, vor al­l­e­m n­ach Rumän­ie­n­, in­ die­ U­k­rain­e­, n­ach Russl­an­d un­d Kasachstan­ (u.a. Iasi,  Sibiu, Dn­y­e­prope­trovszk­, Kraszn­odar un­d Astan­a) se­in­. Im Rahme­n­ de­r „Fok­us East-Strate­gie­“ sol­l­ die­se­s An­ge­bot k­on­se­que­n­t ausge­baut we­rde­n­.    Die­ Air Berlin fl­ie­gt n­ur Budape­st an­: 4x die­ Woche­ ab Han­n­ove­r un­d 3x ab Nürn­be­rg.  Ab  Win­te­r  sol­l­  Budape­st  von­  mon­tags  bis  fre­itags  übe­r  Nürn­be­rg  be­die­n­t  we­rde­n­. Übe­r die­se­ Dre­hk­re­uze­in­bin­dun­g sin­d so – mit U­mste­ige­n­ – Ve­rbin­dun­ge­n­ ab gan­z  De­utschl­an­d mögl­ich, wie­ auch umge­k­e­hrt von­ U­n­garn­ zu de­n­ de­utsche­n­ un­d an­de­re­n­  e­uropäische­n­  De­stin­ation­e­n­  de­r  Fl­ugge­se­l­l­schaft.  Kon­tak­te­  un­te­rhäl­t  die­  Air  Be­rl­in­  n­ur  zum Budape­ste­r Fl­ughafe­n­. Germ­anwings fl­ie­gt in­ U­n­garn­ Budape­st un­d Sárme­l­l­é­k­ an­: Budape­st ab Köl­n­/Bon­n­  1 bis 2x tägl­ich un­d ab Stuttgart 1x tägl­ich. De­n­ Fl­ughafe­n­ Sárme­l­l­é­k­ be­die­n­t Ge­rman­win­gs  ab  Köl­n­/Bon­n­  1  bis  2x  die­  Woche­  un­d  ab  Be­rl­in­  2x  in­  de­r  Woche­.  Im  Ge­ge­n­zug  sin­d  die­  Re­ise­n­de­n­  aus  U­n­garn­  n­atürl­ich  auch  in­  das  ge­samte­  Ne­tz  von­  Ge­rman­win­gs  e­in­ge­bun­de­n­.  Die­  Fl­ugge­se­l­l­schaft  fl­ie­gt  U­n­garn­  be­re­its  im  fün­fte­n­  Jahr  an­  un­d  ist zufrie­de­n­ mit de­r Zusamme­n­arbe­it mit Fe­rihe­gy­ Airport. Die­ Ge­se­l­l­schaft be­häl­t abe­r  auch we­ite­re­ Fl­ughäfe­n­ im Auge­.  Die­ un­garische­ Wizz Air ge­hört zu de­n­ Disk­on­tfl­ugge­se­l­l­schafte­n­, die­ von­ Budape­st  aus  die­  me­iste­n­  De­stin­ation­e­n­  (20)  an­bie­te­n­.  So  we­rde­n­  Lon­don­,  Paris,  Rom,  Mal­mö,  Stock­hol­m,  Göte­borg,  Warschau,  Marosvásárhe­l­y­,  Buk­are­st,  The­ssal­on­ik­i,  Kre­ta,  Korfu,  Rhodos, Spl­it, Varn­a, Fran­k­furt-Hahn­, Brüsse­l­, Barce­l­on­a un­d Pal­ma de­ Mal­l­orca an­ge­fl­oge­n­. In­n­e­run­garische­ An­bin­dun­ge­n­ un­te­rhäl­t die­ Wizz Air n­icht.

Gyôr-Pér

Fly Balaton/Sármellék

Der Flughafen wird seit 1974 als Sportflugplatz betrieben. Im Jahr 2003 wurde die Tätigkeit auf den kommerziellen Flugverkehr ausgeweitet, einen offiziellen Linienverkehr gibt es nicht. Der Flughafen hat den Status eines Grenzübergangs. Maschinen von Audi fliegen täglich zwischen Ingolstadt und Györ-Pér, in der Touristensaison gibt es

Der Flughafen ist bereits in den internationalen Flugverkehr eingebunden, seit 1992 existiert ein ziviler Flugverkehr. Direkte Flugverbindungen bestehen nach Zürich, Stuttgart, London, Berlin, Köln/Bonn, Bremen, Frankfurt, Frankfurt/Hahn, Dresden, Leipzig, Erfurt, Lübeck, Düsseldorf und Hamburg. Mit Umsteigen sind Istanbul, Bar-

Die umfassende Entwicklung des Flughafens Debrecen begann im Jahr 2001. Ende Mai 2001 erhielt er den Status eines öffentlichen, für den internationalen Flugverkehr zugelassenen, nicht kommerziellen Flughafens. Im April 2004 erhielt er den Status eines ständigen Grenzübergangs. In diesem Jahr starten von Debrecen aus Charterflüge in 11 Städte (Dresden, Leipzig, Monastir, Sharm-el-Sheikh, Rhodos, Kreta, Korfu, Sakynthos, Mallorca, Antalya und Burgas). Zu den Fluggesellschaften, die in Debrecen landen, gehören MALÉV, die türkische Freebird, Sky Airlines, Bulgarian AC, Hemus Air, der tschechische Travel Service, Nouvelair, Karthago, Air Slovakia, Tunis Air und die OLT. Im Vorjahr wurden auf dem Flughafen mehr als 40.000 Reisende abgefertigt. In diesem Jahr sollen es 25% mehr sein. In Zukunft soll neben dem Reiseverkehr vor allem der CargoVerkehr gestärkt werden, u.a. durch den Aufbau eines Logistikzentrums.

Pécs-Pogány Der Flughafen Pécs-Pogány ist vor allem als Anflughafen für Binnenflüge und als Ausgangpunkt für Charterflüge nach Korfu (BASe und OLT) von Bedeutung. Mit dem weiteren Ausbau der Infrastruktur will der Flughafen seine Wettbewerbsfähigkeit lokal und international verbessern.

Fertôszentmiklós Weitere Flughäfen mit dem Status als Grenzübergang sind Nyíregyhaza und Fertőszentmiklós. Diese Flughäfen mit einer für ihre Zwecke gut entwickelten Infrastruktur sind vor allem auch wegen der Betreibergesellschaften Trener Kft. (Nyíregyhaza) und die Meidl Airport Kft. (Fertőszentmiklós) interessant, die einen Airtaxi-Service an innerhalb von Ungarn und ins Ausland anbieten. Ulrich Schneider

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

21

Standort

Wirtschaftsstandort Sopron

Grenznähe als Wirtschaftsmotor

Foto: Industrie- und Innovationspark von Sopron

Durch seine Lage in unmittelbarer Nähe der österreichischen Grenze und die entwickelte Verkehrsinfrastruktur ist Sopron nicht nur für Touristen gut erreichbar, sondern kann die in der Wirtschaftsentwicklung die Kompetenz ungarischer und österreichischer Unternehmen nutzen. Dank der Grenznähe ist die Kaufkraft hoch, und die Stadt bietet – trotz höherer Immobilienpreise und oder Lohnkosten – attraktive Geschäftsbedingungen.

Auslandsinvestoren in Sopron in % des angelegten Kapitals 1. Österreich

62 %

2. Deutschland

24 %

3. Niederlande

7%

Quelle: Soproner Industrie- und Innovationspark

Grenznähe – Fluch und Segen Sopron ist eine „westliche“ Stadt. Gelegen an den Ausläufern der Alpen, sind es nur 60 Kilometer bis Wien – deutlich weniger als die 220 Kilometer bis Budapest. Diese günstige Lage hatte sie lange als Handelsstadt prädestiniert. Dieser Charakter änderte sich allerdings Anfang der 1920er Jahre, als Ödenburg, wie die Stadt auf deutsch genannt wird, Schulstadt und Kurort wurde. Nach dem ersten Weltkrieg entschied sich die Bevölkerung der Stadt per Volksentscheid für den Verbleib bei Ungarn – und erhielt dafür das Attribut „Stadt der Treue”. Im sozialistischen Regime wurde ihr allerdings ihr Charakter als Grenzstadt zum Verhängnis: die Freizügigkeit der städtischen Bevölkerung und der Touristen wurde lange Zeit eingeschränkt, und im Jahre 1950 verlor sie auch ihren Status als Komitatshauptstadt. Erst nach der politischen Wende 1989 erschlossen sich

22

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

wieder die bis dahin verwehrten Möglichkeiten, von denen die Stadt heute auch regen Gebrauch macht.

Beliebt bei Investoren Heute wird die Wirtschaftsstruktur Soprons wieder deutlich von der Nähe zur westlichen Grenze und die daraus

erwachsenden lebhaften Geschäftsbeziehungen geprägt. Sie verfügt über hochqualifizierte Arbeitskräfte, eine für ungarische Verhältnisse gut entwickelte lokale Infrastruktur, sowohl im Verkehrs- als auch im Kommunikationsbereich. Aufgrund dieser Standortfaktoren nimmt die Stadt und ihre Umgebung innerhalb

Branchen, deren Ansiedlung und Entwicklung die Stadtverwaltung von Sopron besonders fördert: › Umweltschonende industrielle Anwendungen › Forschung und Entwicklung, Umweltindustrie › Elektronik › Informatik › innovative Forstwirtschaft und Holzindustrie › Maschinenbau (Feinmechanik, Fahrzeug- und Komponentenbau) › EDV-Anlagen und -geräte › Büro-, Entwicklungs-, Planungs- und Labortätigkeiten › Logistik (Großhandel, Lagerhaltung)

Standort Ungarns auch hinsichtlich der Ansiedlung ausländischer Investoren einen hervorragenden Platz ein. Im vergangenen Jahrzehnt nahmen vor allem der Maschinenbau, die Elektronik und der Dienstleistungssektor eine rasante Entwicklung. Eine moderne Geschäftsund Finanzinfrastruktur wurde aufgebaut, in den Bereichen Tourismus, Gastronomie und Hotellerie sowie bei Gesundheitsleistungen wurden sichtbare Erfolge erzielt. Die günstigen Gegebenheiten der Region erkannten schon Anfang der 1980er Jahre auch zahlreiche ausländischen Investoren. Heute gibt es im Komitat Gy_r-MosonSopron rund 1200 ausländische Unternehmen – abgesehen von Budapest und dem Komitat Pest deutlich mehr als in jedem anderen Komitat des Landes.

Minimale Arbeitslosigkeit Die dynamische wirtschaftliche Entwicklung der letzten Jahre spiegelt sich auch auf dem Arbeitsmarkt wieder. Im Kreis Sopron-Fert_d liegt die Arbeitslosenrate mit gerade einmal 3% (Juni 2007) deutlich unter dem Durchschnitt des Landes (6,8%). Zugleich ist die schulische Qualifikation der Bevölkerung überdurchschnittlich, viele Beschäftigte verfügen

6 Gründe

für eine Investition in

über hohe Spezialkenntnisse und tragen damit zum Erfolg der Unternehmen der Region bei. Dementsprechend hoch ist die Beschäftigungsquote: mit etwa 54% liegt sie deutlich über dem ungarischen Durchschnitt von 49,7%.

Qualifikation für morgen Zum hohen Qualifikationsniveau in und um Sopron trägt auch die akademische Infrastruktur bei. Zum 1. Januar 2000

waren mehrere Hochschulbildungseinrichtungen zur Westungarischen Universität mit Zentrum in Sopron zusammengelegt worden. Dort wird heute an sieben Fakultäten ausgebildet, die regionalen Gegebenheiten Rechnung tragen und auf langjährige Kompetenz in bestimmten Fachrichtungen aufbauen. Dazu gehören z.B. das Forstingenieurswesen, die Geoinformatik, die Holzindustrie, die Agrarwissenschaften oder die Lebensmittelforschung.

Sopron

1. Die lokale Steuerverordnung bietet für Investitionen im Hightech-Bereich aufgrund von individuellen Vereinbarungen je nach Investitionsbetrag Steuerbegünstigungen. 2. Die in der Stadt ausgebaute Gewerbe- und Innovationspark erwartet die Anleger mit komplett ausgebauter Infrastruktur auf einer Fläche von etwa 20 Hektar zu günstigen Bedingungen. 3. Die für die Stadt Sopron geltenden Raumordnungspläne ermöglichen die Auswahl von Standorten für Investitionsvorhaben oder Betriebsansiedlungen an zahlreichen Punkten der Stadt 4. Die Stadt verfügt über ein modernes Logistikzentrum, über schnelle Bahnverbindungen in Ost-West- und in NordSüdrichtung. Der Gütertransport per Bahn läuft schnell und unkompliziert. 5. Die verfügbaren Arbeitskräfte sind hoch motiviert, verfügen über gute Fremdsprachenkenntnisse und können hocheffektiv eingesetzt werden. 6. In der Entwicklungsstrategie von Wien gehört Sopron zur Entwicklungszone 7, d.h. in die unmittelbare Agglomeration. In den Entwicklungsplänen für die nächsten zehn Jahre sind die S-Bahnverbindung Wiens zu dem Flughafen Schwechat, nach Eisenstadt, Sopron, Szombathely und Graz vorgesehen. Außerdem ist eine Umgehungsstraße geplant, die auch die Anbindung an die West-Ost-Autobahn sicherstellt und damit hier angesiedelten Investitionen zusätzliche Attraktivität verschafft.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

23

Standort

Wellness und Freizeitaktivitäten

Aktive Erholung in der Region Sopron

Schloss Fertôd

Die Stadt Sopron – mit dem deutschen Namen Ödenburg – und ihr Umland sind nicht nur wegen der Synergien aus der Grenznähe von besonderer Bedeutung, sondern bietet auch zahlreiche Entspannungsmöglichkeiten in der Touristik und der Gastronomie. Unser Beitrag stellt eine Auswahl aus dem Angebot der Region vor.

Sopron, die Hauptstadt des blaufränkischen Weines

Das Weinanbaugebiet von Sopron kann sich zu den Anbaugebieten Ungarns zählen, das sich mit den ältesten historischen Traditionen rühmen kann. Die wertvollsten Anbauregionen umfassen heute etwa 1.500 Hektar an den Berghängen und Hügeln am Neusiedler See. Das Komitee für das Weltkulturerbe hat den Neusiedler See mitsamt den umliegenden Siedlungen 2001 als Kulturlandschaft auf die Liste des Weltkulturerbes aufgenommen. Im Weinanbaugebiet von Sopron bringen vor Allem blaue Reben und dabei hauptsächlich das Blaufrän-

24

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

kisch eine gute Ernte, und zweifellos wird Sopron nicht zufällig als Hauptstadt des Blaufränkisch bezeichnet, aber auch der Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot und Pinot noir werden auf bedeutenden Flächen angebaut, während unter den weißen Rebsorten der grüne Veltliner, Chardonnay, der Traminer, das Zenit, Sauvignon blanc und der frühe Rote erwähnenswert sind.

dank der besonders günstigen natürlichen Bedingungen kommt auch dem Wellnessangebot eine besondere Rolle zu.

Hotel Fagus Das Hotel hat seine Pforten im April 2005 eröffnet. Seine ideale Lage wird dadaurch belegt, dass es sich im schönsten Teil der Stadt, im wundervollen Umfeld der Wäl-

Wellness – für die Harmonie von Körper und Geist Neben dem Weinbau und der Gastronomie ist auch das touristische Angebot der Region außerordentlich reichhaltig, und

Schlosshotel Szidónia

Standort der des Lővérek befindet, sodass hervorragende Möglichkeiten sowohl für die Erholung, als auch für Sport und Kuren gegeben sind. Das Hotel bietet seinen Gästen nicht nur Wellness-, sondern auch Konferenzleistungen. Der 900 Quadratmeter große Wellnessbereich des Hotel Fagus ragt sowohl wegen ihrer Größe, als auch des Angebotes weit aus dem regionalen Feld hervor. Den Gästen steht ein großer Pool, ein Kinderbecken voller Spiele, zwei belebende Sprudelbäder, Sauna und Natursauna, ein reinigendes Dampfbad, die heilende Salzhöhle, Solarium, Kosmetik und Massage zur Verfügung, und auch an Sportmöglichkeiten mangelt es nicht – eine SquashAnlage, den modernen Cardio-Geräten, Bewegungsprogrammen und Fitnessstunden stehen neben traditionellen Wanderungen entlang der ausgewiesenen Routen in den Lövérek zur Auswahl.

Danubius Health Spa Resort Bük Das Vier-Sterne-Hotel liegt in Bükfürdő, dem berühmten und sich Jahr für Jahr weiter entwickelten Badekurort Ungarns. Bük ist durch die europaweit berühmte, unschätzbare Thermalquelle, sowie das an Sehenswertem reiche Umfeld, das gepflegte

Danubius Health Spa Resort Bük

nung sind bestimmte balneo- und hydrotherapeuthische Behandlungen unter ärztlicher Aufsicht ebenfalls empfohlen. Das Golf - Birdland Golf & Country Club erwartet aktive Golfspieler in unmittelbarer Nachbarschaft zum Hotel mit einer 18-Loch-Bahn.

Schlosshotel Szidónia Besucher des Schlosshotels Szidónia in der Gemeinde von Röjtökmuzsaly begegnen der besonderen Welt einer allmählich

Abenteuertour auf zwei Rädern Durch das abwechslungsreiche Radwegenetz können passionierte Radfahrer die Werte von Sopron und der Gemeinden rund um den Neusiedler See, die einzigartigen Naturschätze, die Tier- und Pflanzenwelt des Nationalparks FertőHanság kennen lernen, und ebenso stehen zahlreiche Unterkünfte und Gaststätte zur Auswahl, um nach den Freuden des Sports auch körperlichen Genüssen fröhnen zu können. Das Neusiedler See-

Freizeitangebote: › in­ de­r Nähe­ l­ie­ge­n­de­ Kurbäde­r (in­  Bal­f, Bük­, Sárvár),  › Gre­n­zübe­rgän­ge­ n­ach Öste­rre­ich un­d  be­son­de­rs ausge­baute­ Fahrradwe­ge­  (Kópháza, Sopron­, Fe­rtôrák­os, Fe­rtôd),  › Spazie­rfahrte­n­ mit de­m Schiff auf  de­m Ne­usie­dl­e­r Se­e­ un­d e­in­ re­ichhal­tige­s Sportan­ge­bot  › Re­itan­ge­bote­ › Fahrradve­rl­e­ih, organ­isie­rte­ Radtoure­n­  run­d um de­n­ Ne­usie­dl­e­r Se­e­, Schiffsausfl­üge­ Hotel Fagus, Sopron

Bild der Gemeinde und der hohe Anspruch der Angebote der ideale Ort zur Kur und Entspannung. Die wichtigsten Angebote im Kurbereich des Hotels sind die erfrischende Massage, die Entspannungs- und revitalisierende Massage mit Aromaölen, Aromabäder, Lymphmassagen, die Aromatherapie mit Fußmassage, das Anti-StressProgramm, individuelle Fitnesspläne und mit dem Trainer zusammengestellte Fitnesspläne, die aktive Sportmassage, AquaJogging, Unterwasser-Heilgymnastik und morgentliche Turnübungen. Zur Entspan-

in Vergessenheit geratenen Periode, erleben die Atmosphäre vergangener Zeiten und können dabei bereits die Annehmlichkeiten der Moderne genießen. Heute bietet das Hotel seinen Gästen die Reinigung und Auffrischung von Körper und Seele, ein besonderes Ambiente, hervorragende Speisen, Frieden und Verwöhnung. Im Badehaus Szidónia stehen den Gästen ein Pool mit entspannter Oberfläche, eine Sauna, ein Dampfbad und über 15 Arten der Massage – auch in Kombination zur Verfügung.

gebiet ist nicht nur reich an Sehenswürdigkeiten, sondern auch das reichhaltige Programmangebot, die Geschmacksvielfalt und die Gastronomiekultur bieten zahlreiche unvergessliche Ergebnisse. Das Netzwerk gut ausgebauter Fahrradwege rund um die Neusiedler-Region bieten abenteuerlustigen Reisenden tiefe Entspannung über die abwechslungsreichen Hügel- und Flachlandschaften. Sopron und die Region hat eine Menge zu bieten, nicht nur an Schönheit, sondern auch an Wellness und Gastronomie.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

2

Recht & Tipps

Gesetzliche Hypothek von Bauunternehmern

Schuss aus der Hüfte?

Um den ständigen Liquiditätsproblemen in der Baubranche entgegenzuwirken, hat das ungarische Parlament Ende Juni zusammen mit einer Novellierung des Insolvenz- und Vergaberechtes auch § 402 des ungarischen Bürgerlichen Gesetzbuches (Ptk.) geändert. Damit wird eine gesetzliche Hypothek des Bauunternehmers an der Liegenschaft des Auftraggebers zur Sicherung des Entgeltes aus dem Bauvertrag eingeführt. Die Bestimmung, die vertraglich nicht ausgeschlossen werden kann, wirft jedoch noch zahlreiche Fragen auf.

Wer ist betroffen? Dem Wortlaut des Gesetzes nach könnte in Zukunft auch ein Fliesenleger die Eintragung einer Hypothek auf die Eigentumswohnung beantragen, in der er ein Badezimmer saniert. Ob der Gesetzgeber an solche Fälle gedacht hat, ist fraglich.Die neuen Bestimmungen gelten nämlich generell für Bauverträge („építési szerződés“). Ein Bauvertrag ist eine spezielle Form eines Werkvertrages. Das Gesetz definiert ihn als Vertrag zwischen einem Auftraggeber und einem Unternehmer über die Erbringung von Bau- oder Montageleistungen. Diese weite Definition umfasst somit nicht nur die Erstellung eines fertigen Neubaus oder eines Rohbaus durch einen Generalunternehmer. Ein Bauvertrag liegt auch im Falle von Umbauten oder Renovierungsarbeiten vor, oder wenn ein Hand-

26

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

werker mit Einzelleistungen wie zum Beispiel Maurer- oder Malerarbeiten, Installation oder Heizungsbau beauftragt wird.

Welche Liegenschaften können belastet werden? Die Hypothek kann auf die Liegenschaft eingetragen werden, auf welcher die Bauarbeiten durchgeführt werden – vorausgesetzt, diese ist im Eigentum des Auftraggebers. Um eine Umgehung zu verhindern, erlaubt der Gesetzgeber die Eintragung auch dann, wenn die Liegenschaft im Eigentum einer Gesellschaft steht, welche mit dem Auftraggeber aufgrund einer wesentlichen Beteiligung verbunden ist. Ein Bauunternehmer, der sich die Möglichkeit der Eintragung der gesetzlichen Hypothek sichern möchte, sollte

also schon bei Abschluss des Bauvertrages darauf achten, in welchem konzernrechtlichen Verhältnis der Auftraggeber zum Liegenschaftseigentümer steht. Ein Auftraggeber könnte hingegen durch Zwischenschaltung einer nicht konzernzugehörigen Gesellschaft der Eintragung einer Hypothek entgegenwirken.

Bauaufträge in Zukunft mündlich – oder per Notar? Ziel des Gesetzgebers war - so die Erläuterung zur Novelle -, dem Bauunternehmer eine gesetzliche Hypothek zu sichern, dass heißt eine Hypothek, die auch ohne ausdrückliche Vereinbarung im Bauvertrag oder in einem gesonderten Hypothekenvertrag zustande kommt. Voraussetzung ist lediglich der Abschluss eines Bauvertrages sowie die Eintragung der Hypothek in das Grundbuch, da die Hypothek erst mit der Eintragung rechtswirksam entsteht. Ein wesentliches Prinzip des ungarischen Grundbuchsrechtes ist allerdings das Urkundenprinzip („okirat elve“), welches besagt, dass die Eintragung eines Rechtes nur auf Grundlage einer grundbuchfähigen Urkunde oder einer rechtskräftigen behördlichen oder gerichtlichen Entscheidung erfolgen darf. Eine Urkunde, die als Grundlage für die Eintragung einer Hypothek dienen soll, muss – neben gewissen inhaltlichen Vorgaben – in der Form eines Notariatsaktes oder einer anwaltlich gegengezeichneten Urkunde verfasst werden. Wenn der Gesetzgeber nunmehr eine gesetzliche Hypothek für Bauunternehmer vorsieht, d.h. eine Hypothek, die ohne gesonderten Hypothekenvertrag zustande kommen soll, müsste der Bauvertrag selbst den Formerfordernissen für eine grundbuchfähige Urkunde entsprechen. Diese Ansicht wurde auch in einer ersten Stellungnahme des für die ungarischen Grundbücher zuständigen Ministeriums für Landwirtschaft und ländliche Entwicklung vertreten. Ein Bauunternehmer, der sich die Möglichkeit der Eintragung der gesetzlichen Hypothek sichern möchte, muss also darauf achten, dass der Bauvertrag vor einem Notar oder vor einem Anwalt abgeschlossen wird. Ein Auftraggeber hingegen, der der Registrierung der Hypothek vorbeugen möchte, müsste hingegen dafür sorgen, dass der Bauvertrag auf keinen Fall als grundbuchfähige Urkunde abgeschlossen wird. Ob der Gesetzgeber daran gedacht

Recht & Tipps hat, dass Auftraggeber zukünftig Bauverträge am liebsten mündlich mit anschließender Bestätigung per Telefax abschließen werden, Bauunternehmer hingegen am liebsten als Notariatsakt?

Höhe der Hypothek unklar Hypotheken müssen für die Eintragung in das Grundbuch entweder der Höhe nach exakt bestimmt sein, oder in Form einer Höchstbetragshypothek vereinbart werden, deren Höhe schwanken kann und die nur nach oben mit einem bestimmten Betrag begrenzt ist. Die gesetzliche Hypothek des neuen § 402 Ptk. steht dem Unternehmer bis zur Höhe der Vergütung zu. Die Höhe dieser Vergütung ist aber im Falle eines Abrechnungsvertrages erst nach Ausführung der Bauarbeiten exakt bestimmbar und auch bei einem Pauschalvertrag kann die Höhe der Vergütung durch gewisse zusätzliche Arbeiten schwanken. In der Praxis wird die gesetzliche Hypothek also - wenn überhaupt - als Höchstbetragshypothek über Entgeltforderungen aus einem bestimmten Bauvertrag im Grundbuch registriert werden können, vorausgesetzt, dass sich wenigstens diese Obergrenze klar aus dem Bauvertrag ableiten lässt.

Löschung der Hypothek Laut der neuen Bestimmung muss der Unternehmer der Löschung der Hypothek zustimmen, wenn der Auftraggeber die Vergütung beglichen hat. Probleme können bei der Vereinbarung von Teilrechnungen auftreten. Wenn diese nämlich als Anzahlung vereinbart sind und die Abnahme des Gebäudes erst nach vollständiger Fertigstellung erfolgt, bestünde die Hypothek trotz der vertragsgemäßen Bezahlung der Teilrechnungen in voller Höhe weiter. Wenn die Teilrechnung hingegen tatsächlich als Bezahlung für einen bestimmten Bauabschnitt vereinbart wird, müsste sich der Auftraggeber darum kümmern, dass die Höchstbetragshypothek nach Bezahlung jeder Teilrechnung auch im Grundbuch entsprechend herabgesetzt wird.

Schadenersatz – Pech bei Pleite? Was geschieht, wenn ein Bauunternehmer trotz Bezahlung sämtlicher Teilrechnungen der Löschung der Hypothek nicht zustimmt, weil im Rahmen der Schlussrechnung ein Bruchteil der Vergütung strittig geblieben ist? Der Gesetzgeber meint hierzu lediglich, dass der Bauunternehmer in diesem Fall zu Schadenersatz verpflichtet ist. Der wirtschaftliche

Schaden, wenn der Bauunternehmer der Löschung nicht zustimmt, kann beträchtlich sein. Man denke nur an den Fall, dass der Verkauf eines Objektes daran scheitert, dass eine Hypothek bis zur Höhe der gesamten Baukosten auf der Immobilie lastet, oder daran, dass der Abschluss eines Kreditvertrages von der Bank verweigert wird, weil die als Sicherheit dienende Liegenschaft bereits belastet ist. Dass für den Ersatz eines solchen Schadens nach einem erfahrungsgemäß mehrere Jahre dauernden Prozess vielleicht kein Vermögen des Bauunternehmers mehr zur Verfügung steht, ist in der neuen Regelung offenbar nicht berücksichtigt worden. Etwas unglücklich sind die Vorschriften über das Inkrafttreten der neuen Bestimmungen zum 7. Juli 2007. Laut Ptk. gelten diese Bestimmungen für alle Bauverträge. Bei wörtlicher Interpretation des Änderungsgesetzes wären die Bestimmungen über die gesetzliche Hypothek des Bauunternehmers hingegen nur auf Bauverträge anzuwenden, die auf Grundlage eines öffentlichen Vergabeverfahrens abgeschlossen wurden. Ob der Gesetzgeber dies wirklich so wollte, kann angezweifelt werden. Wilhelm Stettner

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

27

Recht & Tipps

Vergabeverfahren –Vorschau

Vergabemonitor Abfalldeponien Im Rahmen des Entwicklungsprojektes des Regionalen Systems für Feststoffabfallwirtschaft des Raums West-Plattensee und Zalavölgye hat der Gemeinderat der Gemeinde Zalabér eine Ankündigung der bevorstehenden Teilnahmeaufforderung für ein Verfahren zur Vergabe eines Auftrags in

und Betriebskonzession veröffentlicht. Die öffentliche Auftraggeberin beabsichtigt dabei die Erteilung einer 50-jährigen Konzession für den Bau und Betrieb von Immobilien im öffentlichen Raum mit der Pflicht zum Bau einer Tiefgarage. Die zu zahlende Mindestkonzessionsgebühr beträgt HUF 1.380.000.000,--. Die Frist

Betrieb des Mautsystems sollte im August von der mit der Abwicklung des Projektes beauftragten Staatliche Zentralstelle für die Koordinierung der Verkehrsentwicklung (KKK) ausgeschrieben werden. Unklarheiten über die Rechtmäßigkeit des Vergabeverfahrens könnten jedoch zu Verzögerungen führen.

Ergebnisse und Verträge

Höhe von EUR 9.500.000,-- über Rekultivierungs- und Bauarbeiten von 133 Abfalldeponien veröffentlicht. Die Bekanntmachung mit der Teilnahmeaufforderung selbst wird in der nahen Zukunft veröffentlicht. Die Rekultivierungs- und Bauarbeiten sollen bis 30. November 2008 abgeschlossen werden.Weitere Informationen: TED 2007/S 113-139132 Wasserwerke Der Gemeindeverbund für die Verbesserung der Trinkwasserqualität im nördlichen Raum der Großen Ungarischen Tiefebene hat als öffentlicher Auftraggeber die Angebotsaufforderung für ein offenes Verfahren zur Vergabe eines Auftrags über die Rekonstruktion von insgesamt 18 Wasserwerken in vier Phasen entsprechend den Bedingungen des FIDIC Yellow Book veröffentlicht. Angebote werden bis 13. September 2007 erwartet. Der zu erteilende Auftrag ist bis 30. September 2009 zu erfüllen. Der geschätzte Auftragswert beträgt EUR 5.983.700,-Weitere Informationen: TED 2007/S 146-181267 Immobilienkonzession Die Gemeinde des XIII. Bezirks der Hauptstadt Budapest hat eine Angebotsaufforderung für die Vergabe einer Bau-

28

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

für die Angebotslegung ist der 18. September 2007. Weitere Informationen: TED 2007/S 148-183767 Elektronisches Mautsystem Die Regierung hat in einer Verordnung den Fahrplan zur Einführung des unga-

rischen elektronischen Mautsystems veröffentlicht. Die Verordnung sieht vor, dass bis 1. Januar 2009 eine kilometerabhängige Maut für Kraftfahrzeuge und Fahrzeugzüge mit einem zulässigen Gesamtgewicht über 3,5 Tonnen auf Autobahnen, Fernverkehrsstrassen und auf bestimmten Landeshauptstrassen eingeführt wird. Am Projekt soll auch ein Privatinvestor beteiligt sein, der im Rahmen eines Vergabeverfahrens ausgewählt wird. Der Dienstleistungsauftrag über den Ausbau und den

Neues Regierungsviertel Am 15. Februar 2007 hat das Ungarische Staatsvermögensverwaltungsamt eine internationale Ausschreibung mit dem Ziel veröffentlicht, das architektonische Bild des zu verwirklichenden neuen ungarischen Regierungsviertels durch die Anforderung von Plänen festzulegen und den geeigneten Planer für das Bauvorhaben zu finden. Die Verdingungsunterlagen der Planungsausschreibung wurden von 37 Planern bzw. Planungsbüros – ein Drittel davon waren ausländische Architekturbüros – gekauft. Pläne wurden schließlich von 17 Bewerbern eingereicht. Bei seiner Entscheidung hat der Bewertungsausschuss sowohl die Architekturpläne als auch die Pläne für die Gestaltung der grünen Umgebung der Bauten berücksichtigt. Der Bewertungsausschuss hat seine Arbeit am 23. Juli begonnen und in der Schlusssitzung vom 29. Juli den Plänen von Péter Janesch und Kengo Kuma den Zuschlag erteilt. Parallel mit der Planungsausschreibung wurde am 28. Juni 2007 auch das – in Form eines wettbewerblichen Dialogs abzuwickelnde – Vergabeverfahren zur Vergabe des Auftrags über die Entwicklung der Gebäude eingeleitet. Im Teilnahmewettbewerb wurden acht Teilnahmeanträge eingereicht. Das Ergebnis des Teilnahmewettbewerbs wird Ende August bekannt gegeben, die Erteilung des Auftrags im Wert von 142,5 Milliarden HUF erfolgt voraussichtlich im Dezember. Vom erfolgreichen Bieter wird erwartet, dass er Gebäude mit einer Gesamtgrundfläche von beinahe 180.000 m2 aus eigenen Mitteln errichtet und 320 Monate lang verwaltet. Orsolya Hajós, Attila Dezső Dezső & Partners Rechtsanwälte

Kultur

Kunst im Unternehmen

Geleaste Ästhetik Unternehmen zeigen immer mehr Interesse an Kunst, und investieren je nach Finanzkraft auch gern in Kunstobjekte. Das Zeigen der Kunstobjekte im Unternehmen ist nicht nur eine Botschaft nach außen, sondern motiviert auch die Mitarbeiter. Über die Besonderheiten des Marktes für Kunstobjekte in Ungarn und über die Vorstellungen der Unternehmen über die Kunst sprach die WiU mit Gerhard und Gerlinde Walz, den Eigentümern der AL-Galéria in Budapest.

Unternehmen beschäftigen sich immer intensiver mit Kunst – warum?

Kunst spielt in den Unternehmen eine immer größere Rolle. Dafür gibt es gleich mehrere Gründe. Die Unternehmen stellen sich gern als erfolgreich und kompetent dar. Das Interesse an der Kunst und dabei vor allem an zeitgenössischer Kunst suggeriert Offenheit, Flexibilität und Innovationsfähigkeit. Und nicht zu vernachlässigen ist auch, dass das auch eine Motivation für die Mitarbeiter schafft: sie stärkt ihr Engagement und kann ein Gesprächsthema unter den Kollegen bilden.

Wie finanzieren die Unternehmen ihr Kunst-Engagement?

Dank flexibler Finanzierungsmöglichkeiten ist der Kunstmarkt heute auch kleineren und mittelständischen Unternehmen (KMU) nicht mehr verschlossen. Unternehmen kaufen jedoch nicht gern, und ihre Möglichkeiten lassen das häu-

Ilona Keserü Ilona – La Bataille de Vezekény

Ilona Keserü Ilona – Újra Romában

– Öl/Leinwand – 150 x 180 cm

2001 – Öl/Leinwand – 40 x 50 cm

Wie nutzen die Firmen die erworbenen Objekte?

fig auch nicht zu. Allerdings ist es heute mit Hilfe von Mietverträgen oder Leasing einfach geworden, auch an wertvollere Objekte heranzukommen. In Ungarn wählen die Unternehmen zumeist langfristige Mietverträge oder das Leasing, und erwerben am Ende der Laufzeit auch das Eigentum am jeweiligen Kunstobjekt. Bei KMUs, wo der Geschäftsführer oft zugleich auch Eigentümer ist, werden die

Das hängt immer davon ab, was die Unternehmen durch die Kunstobjekte erreichen möchten, aber auch von dem durch die Unternehmensphilosophie gesetzten Rahmen. Multinationale Unternehmen schmücken z.B. gern die Vorstandsbüros und Besprechungsräume mit Gemälden oder anderen Werken der bildenden Kunst.

Werke in 95 Prozent der Fälle nach der Laufzeit übernommen. Ein nicht unwesentlicher Faktor für die Wahl dieser Finanzierungsform ist, dass die Mietgebühren unter den Firmenkosten abgesetzt werden können. Aus welchen Segmenten kommt typischerweise die Nachfrage nach Kunstwerken?

In Ungarn besteht vor allem nach Gemälden große Nachfrage. Die für Call-Center oder Geldinstitute typischen Großraumbüros lassen sich eher schwer mit Kunstobjekten geschmackvoll dekorieren. Beratungsunternehmen oder Anwaltskanzleien hingegen sind sehr daran interessiert, die Kunstwerke auch zu zeigen. Auch Hotels bilden ein bedeutendes Marktsegment. Im Allgemeinen gilt, dass in den Suiten Originalgemälde und in normalen Zimmern eher Grafiken platziert werden. Neben den an Repräsentation interessierten Firmen gibt es auch zahlreiche Anfragen von Kunden, die in Kunstwerke investieren möchten. Wir bieten den Kunden deshalb auch eine individuelle Beratung an. Dabei werden von uns die am besten zur Unternehmensphilosophie passenden Kunstwerke ausgewählt. Vor dem Kauf werden auf Wunsch die gewünschten Gemälde auch angeliefert und an ihrem

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

29

Kultur

Blühender Kunstmarkt

Bartha László – Die unüberbringbare

Laut der Kunstdatenbank Artprice umfasst das globale Marktvolumen für Kunst etwa 3.000 Milliarden US-Dollar. Bei den weltweit veranstalteten Kunstversteigerungen wurden 2006 Geschäfte im Gesamtvolumen von etwa 30 Milliarden US-Dollar getätigt. Auch der europäische Kunstmarkt erlebt eine Blütezeit: 2004 wurde mit Kunstversteigerungen ein Umsatz von etwa 2,99 Milliarden Euro realisiert, und 2005 konnte ein Marktwachstum von 10 Prozent und damit ein Gesamtumsatz von 3,28 Milliarden Euro verzeichnet werden. Experten schätzen, dass auch 2006 ein ähnliches Wachstum erzielt werden konnte, und dass sich diese Aufwärtsentwicklung noch weiter fortsetzen wird. Allerdings machen einzelne Kunstwerke mit ihren in der Presse hochgespielten Sensationspreisen – entgegen der landläufigen Meinung – nicht den Löwenanteil des Umsatzes aus, das Gegenteil ist der Fall: 83 Prozent der in Europa versteigerten Posten bewegen sich im Wertebereich unter 8.250 Euro, und 56 Prozent liegen gar unter 1.650 Euro. Den überwiegenden Teil des globalen Kunsthandels – gemessen am Wert der versteigerten Objekte – machen übrigens Gemälde aus, und auch hinsichtlich der Anzahl der zur Versteigerung angebotenen Posten liegen Gemälde mit einem Anteil von 47 Prozent eindeutig an der Spitze der Beliebtheitsskala.

Nachricht – 1987 – Öl/Leinwand – 144 x 70 cm

vorgesehenen Platz präsentiert, denn ein Objekt wirkt in der Galerie anders, als beispielsweise in einem Büro. Erst nach Ablauf der Probezeit findet der Kauf statt, und üblicherweise übernehmen wir auch eine Rückkaufgarantie über vier Jahre. Welche Besonderheiten weist der ungarische Kunstmarkt auf?

Die Ungarn zeigen überdurchschnittliches Interesse an Objekten der bilden-

30

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

den Kunst, bevorzugen aber zumeist die Werke einheimischer Künstler. Im Gegensatz dazu sind Manager internationaler Unternehmen „Allesfresser“. Anders gesagt: der Rahmen des ungarischen Marktes ist recht fest abgesteckt: rund 95 Prozent der gehandelten Werke stammen von ungarischen Künstlern, und dabei vor allem aus der Zeit vor dem Weltkrieg. Auch für das Angebot der Auktionshäuser gilt, dass hauptsächlich klassisch-moder-

ne Werke von Künstlern vor 1945 gefragt sind, und sich der Markt nur langsam für zeitgenössische Künstler öffnet, was für die jungen aufstrebenden Künstler eher nachteilig ist. Bedauernswert ist, dass es wenig Kunstobjekte gibt, die für junge Menschen preislich vertretbar wären. Im Rahmen unserer Möglichkeiten bieten und unterstützen wir selbst auch Objekte junger zeitgenössischer Künstler. K. T.

DUIHK intern

Sommer-Gartenfest der DUIHK und des DWC

Z

Fotos: Be­st Re­l­ation­

um alljÄhrlichen sommerlichen Gartenfest der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer und des Deutschen Wirtschaftsclubs Budapest am 21. Juni, dem längsten Tag des Jahres, kamen in diesem Jahr mehr als 250 Gäste aus Wirtschaft und Politik. Kulinarische Köstlichkeiten vom Grill, ein ausgiebiges Buffet, exotische Cocktails und nicht zuletzt die stimmungsvolle Musik der international renommier-

ten Molnár Dixieland Band lieferten die besten Bedingungen für eine entspannte Sommerparty, die nicht einmal durch den hereinbrechenden Platzregen getrübt werden konnte. Im Gegenteil: die meteorologisch erzwungene vorübergehende

„Verdichtung“ der Gäste im Haus der Deutsch-Ungarischen Wirtschaft und im Festzelt ermöglichten viel engere Kontakte, und auch das Fassbier lief nach Abzug des Gewitters wieder wohltempe-

riert aus dem Zapfhahn. Das Gartenfest wurde in diesem Jahr durch die Mitgliedsunternehmen Audi Hungária, Commerzbank Budapest, Magyar Telekom und Zwack Unicum unterstützt.

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder Ábrahám­ és Társa Kft. He­rste­l­l­un­g un­d Mon­tage­  von­ Ersatzte­il­e­n­ für Fahrze­uge­ AP: Károly­ Ábrahám, Geschäft­sführer Kin­izsi út 49. H-5420 Túrk­e­ve­ Tel: + 36 56 554 019 Fax: + 36 56 554 011 E-mail: [email protected] Fortis Bank SA/NV Magyarországi Fióktelepe Ban­k­die­n­stl­e­istun­ge­n­ AP: Gabriella Sz­abó, Account­ manager De­ák­ F. u. 15. V. e­m. H-1052 Budape­st Tel: + 36 1 483 8100 Fax: + 36 1 483 8118 E-mail: [email protected] Web: www.fortisbusiness.com

Hinn Elektronikai Fejlesztô és Gyártó Kft. He­rste­l­l­un­g von­ Produk­te­n­ de­r  in­dustrie­l­l­e­n­ Nachrichte­n­te­chn­ik­ AP: Karlheinz­ Hinn, Geschäft­sführer Sí­k­völ­gy­ hrsz. 0778. H-2800 Tatabán­y­a Tel: + 36 34 512 300 Fax: + 36 34 512 308 E-mail: [email protected] Web: www.hinn.hu, www.hinn.de L-m­obile Hungary Kft. Mobil­e­ Software­-Lösun­ge­n­  un­d Hardware­ AP: Pé­t­er Nándori, Account­ manager Baross u. 133. H-1089 Budape­st Tel: + 36 1 459 5756 Fax: + 36 1 459 5799 E-mail: [email protected] Web: www.l-mobile.com

Weingut Hum­m­el We­in­an­bau un­d We­in­han­de­l­ AP: Horst­ Hummel, Geschäft­sführer Batthy­án­y­ u. 4 H-7773 Vil­l­án­y­ Te­l­./Fax + 36 72 493129 E-mail­: hh@we­in­gut-humme­l­.com Web: www.we­in­gut-humme­l­.com Austenit Acélöntöde Zrt. Stahl­gie­ße­re­i, He­rste­l­l­un­g  von­ Grun­dmate­rial­  aus Eise­n­, Stahl­,  Eise­n­l­e­gie­run­ge­n­ AP: Juhász­ Jánosné­, Handelsleit­erin Hrsz.: 0165 H-7673 Kôvágószôl­ôs Tel.: +36 72 374 008 Fax: +36 72 564 851 E-Mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

1

DUIHK intern

Kutatás–fejlesztés

Versenyfutás a tudásért tókban is: a K+F kiadások aránya a bruttó hazai termékből a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD adatai szerint a legújabb, 2004-re rendelkezésre álló adatok szerint 2,49, Magyarországon pedig ugyanebben az évben csupán 0,89 százalék. A bejelentett szabadalmak számában is jobban áll Németország, bár első pillantásra nem csodálkoznánk azon, hogy a magyarországi szabadalmak puszta száma alacsonyabb. Az OECD 2003-ra kimutatott adatai szerint azonban Németországban a korábbi évekkel ellentétben átlagosan emelkedik a bejelentett szabadalmak száma, miközben Magyarországon csökken ez a mutató.

Fotók: Best Relation

A szûkebb szakterületek is csábítóak

Nincs már sok hátra 2010-ig, amikorra az Európai Unió kutatási és fejlesztési kiadásai (K+F kiadások) a tervek szerint el kellene, hogy érjék a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A közösség ezzel akarja biztosítani, hogy a gazdaságilag meghatározó erôforrásért, a tudásért folyó világméretû versenyben az élmezônyben szerepeljen.

E

bben a versenyben vesz részt Németország és Magyarország is, a tudás ösztönzése és gazdasági hasznosítása tekintetében mégis nagyon eltérő a két ország kiindulási alapja. Németország ebben a tekintetben a legjobbak közé tartozik, miközben Magyarországot leköti a felzárkózás a magasabban fejlett uniós tagországokhoz. Mivel a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció világában manapság nélkülöz-

32

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

hetetlen a nemzetközi együttműködés, ezért a magyar és német vállalatok is kölcsönösen hasznot húzhatnak a kooperációból. Vázoljuk fel tehát a Német- és Magyarországot ebben a témában jellemző legfontosabb tényezőket. A European Trend Chart on Innovation szervezet tanulmánya szerint Németország az unió egyik legjobban fejlett tagországa a K+F és az innováció vonatkozásában. Ez tükröződik a muta-

„A szabadalmak számával azonban óvatosan kell bánni” – véli Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A Magyarországra vonatkozó számok természetesen „nem túl pozitívak”, de azt is figyelembe kell venni, hogy egy szabadalom bejegyeztetése több tízezer euróba kerülhet, és ennyi pénzzel a magyar szakemberek vagy vállalatok sok esetben egyszerűen nem rendelkeznek – fejtette ki Szabó Gábor. Ezen kívül előfordul az is, hogy ugyan Magyarországon fejlesztenek ki technológiákat vagy eljárásokat külföldi vállalatoknak, de a szabadalom „kivándorol”, mert a szabadalmaztatási eljárást a külföldi vállalat bonyolítja. Szabó Gábor a magyar innovációs környezetet, amelynek fő területeit leginkább a gyógyszeriparban és az egészségvédelem, a járműiparban és az informatikában látja, nem kívánja felesleges kritikával illetni. „A környezet mindent összevetve nem is olyan rossz – de lehetne jobb is” – mondta. Az innovációs szövetség elnöke abban is lát lehetőséget Magyarországnak, ha az európai vállalatok visszahozzák a saját földrészükre a korábban Ázsiába kihelyezett kutatási és fejlesztési tevékenységet. Ezen kívül elképzelhető az is, hogy a vállalatok komplett K+F projekteket helyeznek ki magyar

DUIHK intern vállalatokhoz, bár ez eddig igen ritkán fordult elő. „De nem is kell meghódítanunk a világpiacot” – mondta Szabó Gábor, aki szerint a szűkebb szakterületek között is lehet válogatni. Ezen kívül egy magyar vállalat egy más országokban már alkalmazott technológiát is átültethet a magyar piacra, és ezzel biztosíthatja magának az üzletet. A magyar kormány is felvette a napirendjére a magyarországi K+F és innovációs környezet fejlesztését, és éppen idén március végén hagyta jóvá a 2007 és

2013 közötti időszakra vonatkozó középtávú tudományos, technológiai és innovációs politikáját. Ebben többek között azt irányozták elő, hogy a kutatási és fejlesztési ráfordítások növelésére ösztönözzék a magyarországi vállalatokat, valamint a 2005-ös 5,1 százalékról 2013-ig 6,0 százalékra tervezik növelni a műszaki és természettudományos szakemberek arányát a 20 és 29 év közötti korosztályban. Ezen kívül a piacra kerülő új termékek és a szabadalmak számát, valamint a kockázati tőke mennyiségét is kívánják növelni.

Jelentôs a mozgás Németországban Ezzel ellentétben jóval előnyösebbnek tűnik a helyzet Németországban, ahol az elmúlt évek során „igencsak nekilendült” a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció témája – fogalmazott Ron Heynlein, a VITO, a Németországi Innovációs és Technológiai Tanácsadó Szervezetek Szövetségének ügyvezetője. Ennek keretében elmondása szerint javítottak a középvállalatok támogatásán, és a megfelelő támogatási alapokhoz,

mint például a Pro Inno II vagy NEMO programokhoz is kellő forrásokat rendeltek. Ezt erősítette meg Randolf Margull, a Jénai Technológiai és Innovációs Park ügyvezetője is, és hozzáfűzte, hogy „ezen kívül sokat tettek a szabadalmak hasznosítása érdekében”. Jelenleg azzal foglalkoznak behatóan, hogy miként lehet a felsőoktatási intézmények hozzáértését felhasználni a gazdaságban. A Deutsche Bank Research szintén jónak ítéli meg nemzetközi összehasonlításban is Németország helyzetét a felsőoktatási

Az új nemzedék és a tanácsadás

Az innovációs cégalapítások túl alacsony számából eredő problémát Szabó Gábor ismeri a magyar piacról is, aki szerint ezt a vállalkozó szellem hiánya okozza, ami a „szocializmus öröksége”, amikor a vállalkozó szellemet gyakorlatilag büntették. A fiatal szakemberek most felnövekvő nemzedéke ezen tud változtatni, mivel már nem hordozza a múlt terheit. Ugyanakkora magyar kormány jelenlegi kemény, bár szükséges takarékossági programja megterhelést jelent a magyarországi kutatási és fejlesztési, valamint innovációs környezet fejlődésének is. Ezen kívül a tudományos és kutató intézetek, valamint a vállalati szféra közötti együttműködést is újra kell éleszteni, miután ez a kapcsolat az 1990-es évek elején az ország gazdasági átrendeződése miatt megszakadt. A szakképzett munkaerő oly gyakran felemlegetett magyarországi elvándorlásának problémáját a szakmai szövetség elnöke alapvetően megoldhatónak tartja. A külföldi munkavégzés mellett szóló ösztönzők a magyarok esetében nem olyan erősek, mint például Lengyelországban. Ha valós jövőképet és kilátásokat teremtünk az országban, akkor megállítható a tudás elvándorlása is – fejtette ki Szabó Gábor. Véleménye szerint elősegítené a magyarországi környezet fejlődését az is, ha megjelenne a vállalati finan2010-re az Európai Unió kutatási és fejlesztési szírozási lehetőségek vonzó kiadásai a tervek szerint el kellene, hogy érjék kínálata, ami például garana bruttó hazai termék 3 százalékát. tált kamatszintet jelentene, és kutatásban és néhány csúcstechnológiai ága- nem utolsó sorban fontos lenne tanácszatban. Adataik szerint Németország a világ adási szolgáltatások biztosítása vállalatélcsoportjába tartozik a szabadalmaztatás- alapítóknak és alapító vállalatoknak, fügban, és teljesítőképes klaszterekkel is ren- getlenül attól, hogy ezek már bérleti jogdelkezik, mint amilyen például a biotech- viszonyban állnak-e egy ilyen szolgáltanológiai klaszter a bajorországi Martinsried- tásokat kínáló magyarországi innováciben – mondta el Jan Hofmann a Deutsche ós és technológiai parkkal. Ez a tanácsBank Research nevében. adás Szabó véleménye szerint terjedjen ki A németországi K+F környezet prob- az üzleti tevékenységhez nyújtott támolémájának látja Ron Heynlein, hogy nem gatásra is. Megítélése szerint a képzett kielégítőek a feltételek a vállalatalapításhoz. magyar szaktudás ár-érték aránya jelenleg Számos innovatív cég a finanszírozási lehe- viszonylag kedvező a nemzetközi piacon, tőségek hiányában nem tud túllépni a fejlő- és még tovább javulhat is. dés első szakaszán, ahol a magánbefektetők A nemzetközi orientáció Németormég rendkívül óvatosak, miközben az állam szágban is tetten érhető. A Jénai Techis jóformán kivonult a támogatásból – fej- nológiai és Innovációs Park ügyvezetője, tette ki. A restriktív és rugalmatlan német- Randolf Margull ezt így fogalmazta meg: országi szabályozás is korlátozza az innová- „Egy vállalat már az Európai Uniós szációk üzleti hasznosítását. „Jónéhány innova- mos projekthez és támogatási forrásához tív cégalapító gondolja meg ilyenkor, hogy előírt feltételek miatt is rá van utalva arra, inkább rögtön eladja az ötletét Indiába vagy hogy más tagországok partnereivel közöHollandiába, még akkor is, ha így kevesebb sen pályázzon.” pénzt keres rajta.” – mondta el Heynlein. Andreas Vogler

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

33

Fókusz

Interjú a Magyar Innovációs Szövetség elnökével

Konkrét megoldásokra van szükség Magyarországnak van még mit behoznia az innovációk területén, véli Dr. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Legfôképpen a kutatás-fejlesztéseket támogató pályázatok kiírásainak kell átláthatóbbá válniuk. A szövetség arra törekszik, hogy a fiatal innovatív vállalatok különleges támogatást kaphassanak.

A kormány idén márciusban elfogadta a rendszerváltás óta hiányzó középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiát. Mit is tartalmaz ez pontosan?

Egy nemzeti K+F stratégiáról aligha lehetne néhány mondatos tartalmi összefoglalót. Ön szerint hogyan lehet elérni, hogy Magyarország többtényezôs innovációs képessége 2013-ra jelentôsen emelkedjen?.

A kérdésre adandó válaszhoz először is meg kell nézni, hogy miben vagyunk gyengék. Fő gyengeségünk az emberi erőforrás oldalon jelentkezik, (elsősorban a frissen kiadott műszaki/természettudományos diplomák számában, illetve az élethosszig történő tanulás területén). Itt feltétlenül drasztikus intézkedések szükségesek, azzal együtt, hogy a problémák jellegéből kifolyólag gyors javulás még optimális esetben sem várható. Én egyébként nem vagyok híve a számmágiának, ezért azt, hogy pontosan 35%-al emelkedjen az innovációs index nem tartom fontosnak. Csak induljanak el végre azok a folyamatok, amelyek az emelkedéshez szükségesek. Egy további gyengeségünk a szellemi tulajdon hasznosítása körül jelentkezik, ezen azonban jóval könnyebb javítani. A tökeszegény kis- és középvállalkozások háttérbe szorulnak a K+F terén. Hogyan tud az állam segíteni?

Nagy várakozás előzi meg a közeljövőben kiírandó GOP pályázatokat. Szövetségünk a pályázatok mellett további intézkedéseket – pl. specifikus adókedvezményeket – is szorgalmaz, illetve szeretnénk elérni, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, hogy a fiatal, innovatív vállalkozások támogatására egy speciális csomagot 34

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

vezessenek be. E téren már megindult egy konzultáció az Informatika Vállalkozások Szövetsége, a Biotech Szövetség, illetve a MISZ részvételével.  

Hogyan lehet a kutatás-fejlesztésre szánt támogatások pályáztatását átláthatossabbá tenni. Mi lenne a megoldás?

A pályázatok bírálati rendszerében valóban szükséges lenne a transzparencia növelése. Személyes véleményem szerint nagy kár volt elhagyni pl. az NKFP pályázatoknál bevezetett nyilvános prezentációkat. Egy ilyen kis országban, mint Magyarország az egyetlen igazi megoldás a legszélesebb körű nyilvánosság. Mely projektek, vállalkozások vagy ágazatok számíthatnak a jövőben elsôsorban támogatásra?

A K+F stratégia kijelöl kulcstechnológiákat, (infokommunikációs technológiák, elttudományok és biotechnológia, orvostechnikai ipar, anyagtudomány és nanotechnológia, környezeti technológiák, az energiatakaréskosság és megújuló, alternatív energiaforrások technológiái), illetve kiemelt iparágakat (IT és elektronikai ipar gép-, és járműipar, gyógyszeripar, vegyipar, élelmiszeripar, innovatív szolgáltatóipar, környezetvédelmi ipar).  

Számos külföldi, köztük német vállalkozás is Magyarországra helyezi ki kutatás-fejlesztési tevékenységét. Hogyan lehet őket még inkább ösztönözni K+F tevékenységük Magyarországra történô áthelyezésében?

Az innovációbarát környezet kialakítása magyar és külföldi vállalatok szempontjából egyaránt fontos. Ez egyebek mellett a bürokrácia csökkentését és a jogi környezet

átláthatóbbá tételét jelenti, amiért Szövetségünk mindig is kiállt. Mindenképpen növelni kell a kiszámíthatóságot és stabilitást, mert a gyakori irányváltások pl. az adópolitikában a gazdaság szempontjából is káros, de a hosszabb időtávon működő innovációs folyamatokat egyenesen ellehetetleníti. A K+F szempontjából persze talán a legfontosabb a minőségi szakemberutánpótlás, illetve az, hogy a magyarországi egyetemek, kutatóintézetek nyitottak legyenek az ipari együttműködésekre. Kihatottak-e a kormány megszorító intézkedései a vállalkozások innovációs tevékenységére?

Igen. Régi tapasztalat az, hogy a megszorítások első áldozata az innováció. Elsősorban a gyógyszeriparban működő tagvállalatainktól érkezetek olyan jelzések, hogy a K+Fen kénytelenek takarékoskodni. Egyébként Szövetségünk annak idején teljes mértékben támogatta, hogy a szolidaritási adóból a K+F kiadások leírhatók legyenek. Nemes Bettina

Fókusz

A t­echnológiai fejlesz­t­é­s Né­met­orsz­ágban

Az élen maradni A technológiai fejlettség tekintetében Ném­etországot a világ élvonalába sorolják. A hagyom­ányosan vezetô szerep m­egôrzése napjainkban – a globalizáció a m­ûszaki szaktudás területén is tetten érhetô térnyerésére tekintettel – nem­ csupán sportos célkitûzés, hanem­ alapkövetelm­ény az ország gazdasági versenyképességének tartós m­egôrzésében.

N

émetország ezidáig nem csupán a kivitelben, hanem a technológia területén is a globalizáció nyertesei közé tartozik – ezt állapította meg a német gazdasági minisztérium megbízásából készült és júniusban bemutatott TLF 2007 jelentés Németország technológiai képességeiről. A feltörekvő országokban és ezen belül is Kínában jelentkező jelentős kereslet szárnyakat adott az exportból táplálkozó fellendülésnek, és Németország a „emelt szintű fogyasztási javakra” – mint például a gépgyártási és autóipari termékekre – fennálló szakosodása tökéletesen megfelel az ezen országokból kiinduló keresletnek. A technológiai teljesítőképességet leginkább azzal jellemezhetjük, hogy a magas technológiájú gazdasági szektorok milyen mértékben befolyásoljk a különféle gazdasági mutatókat, mint például a hozzáadott érték növekedését, a beruházásokat, a foglalkoztatást vagy a kivitelt. Technológia-

intenzív ágazatnak nem csupán a csúcstechnológiai ágazatokat, mint például a hírközlést vagy az űripart tekintjük, hanem azokat az iparágakat is, amelyeknél a gyártás és maguk a termékek is a folyamatos technológiai megújuláson alapulnak, mint amilyen például a járműipar vagy a gépgyártás is. Ezen a téren Németország az élenjáró nemzetek közé tartozik: A 2005-ös évben Németország összesen 428 milliárd eurónyi intenzív kutatási tevékenységet igénylő ipari terméket exportált. A világkereskedelemben mért 14,0 százalékos részesedéssel ezzel még az Egyesült Államok (13,2%) és Japán (10,7%) előtt Németország volt a legnagyobb technológia-exportáló ország a világon. A kutatás-intenzív iparágak németországi sikeréhez meghatározó mértékben járult hozzá az autóipar, a gépgyártás és a vegyipar. A csúcstechnológiában (így például a repülőgép- és űriparban, a hírköz-

Kutatási és fejlesztési kiadások

2005

5%

4%

3.86

Kiadások a GDP %-ában

3.48

➤

3% 2.68 2.51 2.13 1.91

2%

1.73 1.34

0.39 Románia* 235

0.51 0.50 Bulgária 106

0.57 0.57

Slovákia 194

Litvánia 157

Észtország 104

Kína 24 042

Olaszország* 15 253

Cseh Köztársaság 1 417

EU 15 196 076

Nagy-Británia* 29 956

Frankreich 36 396

USA 251 254

* 2004-re vonatkozó adatok. Forrás: Eurostat

Németország 56 356

Japán 117 483

Finnország 5 474

0.76

Svédország 11 109

0%

0.94 0.94

Lettország 73

1.10

1%

Lengyelország 1 386

1.42

Magyarország 838

Kiadások Mio.€

3.18

lésben, a számítógép-iparban és az elektronikában, a villamos orvostechnikában és a tudományos műszerek területén, valamint a gyógyszeriparban) Németország exporthányada viszont alacsonyabb, mint a legtöbb más ipari országé. Az Európai Szabadalmi Hivatal adatai szerint német feltalálók 2006-ban mintegy 24.900 szabadalmat jelentettek be – ami hozzávetőlegesen annyi, amennyi Franciaországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból és Hollandiából összesen, csak az Egyesült Államokból jelentettek be több szabadalmat az európai hivatalnál. Az egy millió munkavállalóra jutó 288 világszabadalmi bejelentéssel (2004-es adat) Németország a hatodik helyen áll a nemzetek összehasonlításában Japán (342) után, de még az Egyesült Államok (245) előtt. A jelentésben ennek ellenére felhívják a figyelmet arra, hogy fokozott befektetés szükséges a kutatás, fejlesztés, oktatás és képzés területén ahhoz, hogy középtávon is megőrizhető legyen Németország vezető technológiai szerepe a technológiai javak nemzetközi piacán. Németország ugyan nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően sokat költ kutatásra és fejlesztésre, de még mindig nem érte el a GDP 3 százalékánál kitűzött célértéket. Ebből kiindulva a német szövetségi kormány egy csúcstechnológiai stratégiát hagyott jóvá, amelyre további 14 milliárd eurót biztosít a 2006 és 2009 közötti időszakban. Az országjelentésben javasolják ezen kívül a csúcstechnológiai stratégia továbbfejlesztésére és kiegészítésére a legtöbb OECD tagországhoz hasonlóan Németországban is a K+F adókedvezmény bevezetését, amely legfőképpen a kis- és középvállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységét hivatott ösztönözni. Ezen a téren még nagyobb mértékű támogatásra van szükség, és ezt a DIHK, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének adatai is igazolják: ezek alapján 2000 és 2005 között 40 százalékkal csökkent a csúcstechnológia területén alapított vállalatok száma. Pedig számos felmérés igazolta, hogy a kutatás és fejlesztés üzletileg is kifizetődő: a K+F tevékenység hozama rendszerint meghaladja a tárgyi eszközökbe fektetett tőke hozamát. D. W.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4



Fókusz

Interjú Lak István fejlesztési igazgatóval

Termékfejlesztés a Videotontól tótól. Másrészről a Videoton vezetősége célul tűzte ki, hogy a magyar, versenyképes innovatív kutatási eredményeket felkarolja és saját erőforrásai segítségével piacképes termékeket fejleszt ki belőlük.

innovatív ötletek felkarolásával foglalkozunk, tőkével, fejlesztési és gyártó kapacitással kiegészítve azokat. Ilyenek pl. a Rhinolight fényterápiás eszköze, melyet bőrgyógyászok találtak ki allergiás beteg-

Egy kis cégtörténelem 1938 A vállalat jogelôdjének, a Vadásztölténygyár megalapítása. 1955 Az elsô rádiókészülék elkészítése R545 „Jubilate” néven. 1959 A fekete-fehér televíziók sorozatgyártása. 1962 A hadielektronikai berendezések gyártásának kezdete. 1970 A számítástechnikai eszközök sorozatgyártásának megkezdése, kooperációban a francia BULL és az amerikai DataProducts cégekkel. 1991–1996 Privatizáció 2 szakaszban: A vállalat eszközeit nyilvános versenytárgyaláson három magánszemély, az Euroinvest és a Magyar Hitel Bank Rt. vásárolja meg. Az új vezetés a céget átszervezi, ami beszállítóként kezdi meg tevékenységét. Mûködésének három fô területe a közszükségleti elektronika, informatika, autóipar. 1996-ban a bank eladja tulajdonrészét a többi tulajdonosnak. A létszám ekkor már 12000 fô. 1998 A vállalat stratégiát vált, teljes körû Contract Manufacturerré válik. A létszám 16000 fôre nô 2002 A legnagyobb önálló elektronikai szerelô vállalat a Közép- Kelet Európai térségben, a TOP 30-ban a világon és a TOP 10-ben Európában.

A korábban elsôsorban a szórakoztatói elektronikai termékeirôl ismert Videotonma különbözô ipari szegemensek számára gyárt és fejleszt elektronikai alkatrészeket. A komoly mérnöki tapasztalattal rendelkezô cég új fejlesztésû termékekkomplett gyártásba vitelét is teljes önállósággal végzi. A Videoton kutatás-fejlesztésitap asztalatairól Lak István fejlesztési igazgatót kérdeztük.

Miért fontos a vállalat számára a kutatásfejlesztési tevékenység?

Egyrészről, a Videoton régi és új partnerei a profi gyártási tevékenységek mellett egyre inkább a fejlesztési szolgáltatást is igénylik, sőt olyan partnereink is vannak, amelyek komplett termékfejlesztést szeretnének tőlünk kapni, mint ODM gyár-

36

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Önállóan, saját telephelyen folytatják a kutatás-fejlesztési tevékenységet, vagy esetleg valamilyen tanulmányi, vagy kutató-intézménnyel együttmûködve is?

Együttműködünk kutató intézetekkel, egyetemekkel (pl. Szegedi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), amelyek a kutatás alapjait adják. Ezen intézetek kutatási eredményeit ültetjük át ipari alkalmazásba.  A bevétel mekkora hányadát fordítják kutatás-fejlesztési tevékenységre?

A 2006-os évben ez az összeg 278 millió forint volt, évről évre növekszik. Milyen területen, milyen irányban folynak a kutatások?

Egyrészt saját fejlesztésű gyártó berendezéseink, automatikus tesztereink vannak, melyek leginkább az autóipar számára készülnek. Másrészt részpiacokra szánt,

ségek kezelésére. Kutatási eredményeik alapján a Videoton fejlesztő csapata kifejlesztett egy komplett, modern megjelenésű orvosi műszert, mely iránt már nemzetközi kereslet van. Ugyanitt megemlíthetjük a Hilase fotóakusztikus elven működő gázkoncentráció mérőeszközét, amely hasonló módon született meg és pl. repülőgépipar az egyik lehetséges felhasználási területe. A fejlesztések eredményeit, illetve a szabadalmakat csak a saját gyártásban használják fel, vagy esetleg mások is profitálhatnak belôle?

Az automata tesztereket és a különböző gyártó berendezéseket legtöbb esetben saját gyártásban használjuk fel, de külső megrendelésre is egyre többet dolgozunk. A termékfejlesztésnél a fejlesztő partnereinkkel közösen profitálunk az eredményekből.

Fókusz

Az Audi magyarországi K+F tevékenysége

Kedvez a gyártás közelsége Az Audi Hungária Motor Kft. számára a kutatási és fejlesztési tevékenység szerves része a magyarországi szerepvállalásnak. A Volkswagen-konszern világszerte legnagyobb motor-beszállítójánál a helyben folytatott kutatási és fejlesztési tevékenység nem csupán a saját termékek javítását szolgálja, hanem a csoport szintjén is javítja a minôséget és a gyártás versenyképességét.

A

győri motorfejlesztő központ fejlesztésére már önmagában is 50 millió eurót fordított az Audi, miközben a vállalat éves kutatási és fejlesztési kerete mintegy 100 millió eurót tesz ki. Győr az egyike az Audi AG összesen három motorfejlesztő központjának, és miközben a két németországi üzemegységben, Neckarsulmban és Ingolstadtban főként alapkutatást és alapvető fejlesztést folytatnak, addig Győrben a módosításokat fejlesztik. Ennek köszönhetően egyrészt új alkalmazásokat és a meglévő termékek egyéni módozatait lehet fejleszteni, másrészről viszont a gyártási folyamatokat is lehet optimalizálni a költségek csökkentésével. A döntés mellett, hogy az ilyen feladatokat helyben látják el, Lőre Péter, a vállalati kommunikáció vezetője szerint elsősorban az szól, hogy fizikailag közel vannak a gyártó tevékenységhez, valamint

elérhetőek a magasan képzett mérnökök, ami többek között a költségek vonatkozásában is előnyös a vállalatnak. Az Audi ma már több mint 100 főt foglalkoztat Győrött a kutatás és a fejlesztés területén. Ennek alapján Lőre Péter kitűnő lehetőséget lát arra, hogy tovább bővítsék a Győrben folytatott kutatási és fejlesztési tevékenységet. Az alapkutatást és az alapvető fejlesztéseket véleménye szerint hos�szú távon is a németországi gyáraknál marad akkor is, ha egyes részfeladatokat Győr is átvállalhat.

Kölcsönös elônyök a partneregyetemekkel Az elmúlt évek során az Audi szoros együttműködési hálózatot épített ki a magyarországi kutatóintézetekkel, ezen belül is főként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a győri Széchenyi Egyetemmel. A két felsőoktatási

intézménnyel közös fejlesztőközpontokat hoztak létre, ahol közös projektek megvalósításán dolgoznak. A kutatás főként az anyagtudományra és az új technológiákra összpontosít. Az együttműködés mindkét félnek kifizetődő: a vállalat bizonyított és bevált partnereket bízhat meg konkrét fejlesztési feladatokkal, ezért kedvező költségek mellett tudja megvalósítani az új kutatási projekteket, miközben az egyetemek további anyagi forrásokhoz jutnak és kiaknázhatják az iparban elérhető legújabb keletű szaktudást. Az iparvállalat számára az együttműködés motívumai között nem hanyagolható el a megfelelően képzett és kellően motivált szakember-utánpótlás biztosítása sem. Az ösztöndíjak, kutatási megbízások és diplomamunkák, valamint disszertációs témák megadása révén az Audi idejekorán megismerheti azokat a végzős diákokat, amelyek teljesítik a későbbi munkavállaláshoz szükséges magas követelményszintet, miközben az Audi hozzájárul a felsőfokú mérnökképzés gyakorlati vonatkozásainak erősítéséhez is.

Van mit pótolni Lőre Péter véleménye szerint a felsőfokú oktatási intézmények gyakorlati és piaci orientációjának hiánya mind a mai napig az egyik gyenge pontja a magyarországi kutatási és fejlesztési környezetnek, bár vélekedése szerint ebben szerepet játszik a kutatóintézetek gyenge anyagi háttere is. Az egyetemi diákok a gyakorlathoz minél közelebb álló képzése például nemegyszer elbukik a laboratóriumok elégtelen felszereltségén. A gazdasági igényekhez fokozottabban igazodó képzéshez hozzájárulna azonban a műszaki szakokon a kötelező ipari gyakorlat meghosszabbítása is, de az idegen nyelvek ismerete is jobb lehetne. Ezt egyébként már kis mértékben orvosolja a német tannyelvű gépész- és villamosmérnök-képzés a budapesti műegyetemen, amelyet 2006 óta támogat az Audi. Dirk Wölfer

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

37

Fókusz

Milliókat­ a fennt­art­hat­óságra

Elsôbbséget élvez a K+F A Bosch csoport kutatás-fejlesztési tevékenységérôl, tapasztalatairól Henk Beckerrel, a Bosch m­agyarországi Fejlesztési Központjának vezetôjével beszélgettünk

A Bosch csoport az elmúlt évben mintegy 3000 szabadalmat adott be. Milyen szerepet játszik a kutatás-fejlesztés a cégcsoport stratégiájában?

A Bosch a 2006-os évben mintegy 3,3 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre világszerte, amely éves forgalma 7,7 %-ának felel meg. E ráfordítások több mint 40 százaléka, azaz 1,4 milliárd euró közvetlenül a környezet és az erőforrások védelmére szolgál. A kutatás és a fejlesztés a Bosch-csoporton belül elsőbbséget élvez, és stratégiai jelentőséggel bír. A kutatás és a fejlesztés mind a meglévő, mind az új üzleti területeken a fenntartható növekedés előfeltétele. Világszerte 25 300 munkatársunk dolgozik a kutatás és a fejlesztés területén, azzal a céllal, hogy hosszú távon hozzájáruljunk az erőforrásokat kímélő, kényelmes élethez. Az elmúlt 3 évben mintegy 300 millió eurót invesztáltak magyarországi tevékenységükbe. Mekkora a K+F jelentôsége a magyarországi telephelyeiken?

A Bosch csoport Magyarországon a 2006os évben mintegy 20 millió eurót költött K+F tevékenységekre ami 9 millió euróval több az előző évinél. Globális szinten a Bosch bevételeinek 62%-a az autóiparból származik. Ez a terület hazánkban is fontos szerepet tölt be a vállalat tevékenységében, csakúgy mint az autóipari fejlesztések. A Bosch 2000-ben hozta létre a Budapesti Fejlesztő Központot, ahol mára mintegy 280 mérnök dolgozik a gépjármű-technikai fejlesztéseken. A nyitás évében a gépjármű-elektronikai automata sebességváltó vezérlés fejlesztésével indult az itt dolgozó szakemberek munkája, majd ebből fejlődött tovább a 4-5-6 sebességű váltók világszerte máso8

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

a bosch kutatási tevékenységének területei magyarországon › fé­k­re­n­dsze­re­k­, › dí­ze­l­-motorme­n­e­dzsme­n­t, › e­l­e­k­tron­ik­us me­n­e­tstabil­izátor (ESP), › l­é­gzsák­ve­zé­rl­é­s, › k­ormán­y­re­n­dsze­re­k­, › hibrid hajtás (start/stop) › ve­ze­tôassziszte­n­s re­n­dsze­re­k­ A  vál­l­al­at  2006-ban­  me­gk­apta  az  „Év  be­fe­k­te­tôje­”  cí­me­t  k­utatás-fe­jl­e­szté­s  te­rül­e­té­n­ a Gazdasági Min­iszté­riumtól­.

dik legnagyobb fejlesztési központja. Ezt a tevékenységet egészíti ki a gépjármű-technikai szoftver- és hardverfejlesztés, a szimuláció és a tesztelés. A Budapesti Fejlesztő Központ a fejlesztési tevékenységre szánt költéseket is folyamatosan növeli. Míg a 2000-es évben 260.000 eurót fordítottak a központ fejlesztésére, addig ez az érték 2006-ra csaknem a negyvenszeresére, 10 millió euróra nőtt. A Bosch intenzíven együttmûködik több magyarországi egyetemmel is. Miért?

A szakember utánpótlás a Bosch magyarországi vállalatainál kulcsfontosságú kérdés. Mivel a Budapesti Fejlesztő Központ évi 100 fővel bővül és a vidéki gyárakban is folyamatosan szükség van új kollégákra, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a szakember utánpótlásra. Ezt már az egyetemeken elkezdjük a villamos és gépész karok támogatásával. Ennek egyik mérföldköve volt az a megállapodás, mely a Bosch Csoport és a BME között jött létre 2007 januárjában. Ennek értelmében a Bosch 3 éves megálla-

podás keretében támogatja az intézményt pénzzel, szakértelemmel és technikai eszközökkel. Az együttműködés keretében idén a Bosch mintegy 70 millió forinttal támogatja az egyetemen folyó oktatási tevékenységet. Az összegből egyaránt jut kutatási és fejlesztési megbízásokra valamint az informatika és gépész karok tevékenységének segítésére. Idén áprilisban került sor a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem Informatika épületében a Bosch Beágyazott Rendszerek Laboratórium átadására. Az együttműködés célja, hogy a hallgatók valós körülmények között sajátítsák el a tudnivalókat és a legmodernebb technikai eszközök segítségével, naprakész ismeretekkel távozhassanak az egyetemről. Az anyagi és technikai háttér biztosítása mellett a Bosch rendszeresen tart szakmai előadásokat, prezentációkat az egyetemen és szakirodalommal is igyekszik fejleszteni az ott folyó oktatási tevékenységet. Célunk, hogy a felsőoktatást megpróbáljuk minél közelebb hozni a piaci igényekhez, hogy piaci módon gondolkodó és naprakész ismeretekkel rendelkező diákok kerüljenek ki az egyetemekről, akiket a Bosch ezt követően szívesen alkalmaz Budapesten és vidéken egyaránt. A Bosch felsőoktatást támogató tevékenységei között szerepel az is, hogy 2005ben Mechatronika Tanszéket alapítottunk a Miskolci Egyetemen, ahol idén szeptemberben indul az első nappali tagozatos évfolyam. Ezért a tevékenységért az Oktatási Minisztérium a Kármán Tódor díjat adományozta vállalatunknak. K. T.

Fókusz

Stratégiai együttmûködések világszerte

Bevethetô végzôsök kellenek Az üzleti szoftvermegoldásokat kínáló német SAP mintegy 500 egyetemmel áll együttmûködésben szerte a világon. Magyar leányvállalata, az SAP Hungary Kft. is szoros együttmûködést folytat felsôoktatási intézményekkel, és stratégiai partnerséget alakít ki az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén. Errôl Vahl Tamás ügyvezetô igazgatót és Weber Balázs account manager-t kérdeztük.

Ez év júniusában SAP kompetenciaközpont jött létre a Debreceni Egyetemen. Mi a központ célja?

V.T.: A kompetenciaközpont létrehozásának több oka is volt. Az egyik legfontosabb a munkaerőpiaci igény. Naponta mintegy 100.000 ember használja az SAP rendszerét, nemcsak pénzügyi területen, hanem más fontos területeken, például a logisztikában is. Csupán Magyarországon a topvállalatok több mint 50 százaléka SAP-felhasználó. Az egyetemek számára is fontos, hogy naprakész, a piac igényeihez alkalmazkodó, versenyképes gazdasági, informatikai stb. képzést nyújtsanak hallgatóiknak. Egy másik fontos szempont, hogy az állam egyre inkább kivonul a felsőoktatási intézmények finanszírozásából, így az egyetemek, főiskolák a gazdasági szereplőkkel próbálnak együttműködni, s a szakképzési hozzájáruláson, illetve a törvény által előírt innovációs alap felhasználásán túlmutató kooperációkat kialakítani. W.B.: A Debreceni Egyetemmel az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy az intézmény maga is SAP-felhasználó, így a megszerzett naprakész tudást könnyebb az oktatásba is átvinni. Az SAP Kompetencia Központ révén nemcsak a témával foglalkozó tanszékek oktatják a rendszert, hanem egyfajta regionális szolgáltató központként a régió más intézményeiben felmerülő oktatási igények kiszolgálásában is segítséget nyújthatnak. Együttmûködik-e az SAP más felsôoktatási intézményekkel is? Ha igen, milyen formában teszi?

W.B.: Az SAP 500 egyetemmel áll kapcsolatban a világ minden földrészén, mintegy 2200 fakultáson részese az egyetemi élet-

ramozási ismeretekre az intézmény hallgatói. Az SAP egyébként részt vesz a diplomamunkák előkészítésében, témakörük meghatározásában is. Az oktatáshoz nyújtott támogatáson túl a rendszert oktatók számára rendszeresen egy vagy több napos továbbképzéseket is szervezünk. V.T.: Az egyetemi tevékenység kétharmad része ma oktatás, egyharmad részben pedig kutatás-fejlesztés. Ez az arány viszont ez utóbbi felé fog elmozdulni a jövőben. Az SAP rengeteg szakmai ismeretet halmozott fel, a szoftver-megoldásokba üzleti logikák vannak beleépítve. Ezért fejleszteni csak az „értők” képesek, ugyanis nemcsak az adott programozási szakterületet, hanem annak teljes gazdasági környezetét is ismerni kell. Ugyanakkor az egyetemi professzorok, oktatók által kidolgozott új folyamatelméletek, ötletek bekerülnek az SAP rendszerébe. Németországban ez már napi szinten bejáratott gyakorlat, Magyarországon még nem. Célunk, hogy ebbe az irányba is haladjon az együttműködés. Az SAP magyarországi fejlesztési központja 2005-ben kezdte meg mûködését. Hogyan mûködik a labor? Milyen kutatások, fejlesztések folynak ott?

nek. Magyarországon a Debreceni Egyetem mellett stratégiai együttműködéseket kötöttünk az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Budapesti Műszaki Főiskolával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.Az ELTE-n működő Kompetencia Központ pedig további felsőoktatási intézményeknek nyújt támogatást az SAP képzésekhez, úgy mint pl. a Budapesti Corvinus Egyetem vagy a Budapesti Gazdaságtudományi Főiskola. Egyébként nem feltétlenül szükséges, hogy az illető egyetem SAP-felhasználó is legyen. Például a Műszaki Egyetem sem az SAP rendszerét használja gazdasági folyamatainak irányítására, mégis már több éve tesznek szert SAP-alapú prog-

V.T.: Az SAP Labs Hungary a világszintű fejlesztési hálózat egy pontja, ahol nem, illetve nem kifejezetten magyar­ or­szágspecifikus fejlesztéseket végzünk. A supply chain management megoldások mellett olajipari, autóipari, aerospacedefense területeken dolgozunk. Ugyanakkor Magyarországon folyik az SAP-termékek a globalizáció által igényelt ország­ specifikus verzióinak kifejlesztése is. A folyamatos feladatoknak köszönhetően a létszám is egyre bővül, 2007. végére mintegy 300-an dolgoznak majd itt. Alapvetően magyar szakembereket alkalmazunk, fiatalokat az egyetemekről. A fent említett együttműködések azért is fontosak, hogy időben orientálni lehessen őket, az egyetemeket pedig arra szeretnénk motiválni, hogy végzőseik „bevethetőek” legyenek.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

39

Gazdaság és politika

Kelet-európai tôzsdék

Megfelelô környezetet kell biztosítani A világ tôzsdéinek augusztusi megrendülése fôként az amerikai jelzálogpiac válságának tulajdonítható, és a hatások a német és a kelet-európai részvénypiacokat sem kímélték. Ennek ellenére érdemes szem elôtt tartani, hogy az elmúlt hónapokban szinte valamennyi tôzsdén lendületesen emelkedtek az árfolyamok.

R

ekordot nem csupán a vezető tőzsdéken jegyeztek, hanem számos közép- és kelet-európai értékpapír-piacon is. Az Unicredit adatai szerint csak a július 16-a és 20-a közötti héten mintegy 269 milliárd dollár áramlott a kelet-európai tőkepiacokba fektető alapokba. Ezóta ugyan a kelet-európai részvénypiacok is gyengültek, de a veszteség mégis kisebb, mint a nyugat-európai és amerikai tőzsdéken. A likviditás világméretű áradatának köszönhetően KeletEurópa csábította a befektetőket. Ehhez a világviszonylatban és regionális szinten egyaránt kedvező konjunkturális környezet és a közép-kelet-európai országok (talán Magyarország kivételével) változatlanul kedvező kilátásai mellett a kedvező eredmények ellenére a térség tőzsdén jegyzett vállalatainak még mindig fennálló alulértékelése járult hozzá – legfőképpen Lengyel- és Csehországban, valamint Magyarországon.

Varsó a régió vezetô tôzsdéje A rekordokat döntő részvényindexek és a rendkívül jó forgalom mellett a középés kelet-európai tőzsdeüzemeltetők sorsa bizonytalannak nevezhető. Globális összehasonlításban a régiós tőzsdék kereskedelmi volumene csekély, akárcsak az újonnan bevezetett papírok száma, sőt számos részvénynél likviditásról sem beszélhetünk. Ennek tükrében csekély valószínűséggel várhatjuk ezeknél a részvénykereskedelmi helyszíneknél,

40

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

hogy a jövőben is önállóak maradjanak, és egyre hangosabban beszélnek a tőzsdék összefogásáról is. Még Varsóban, a térség legeredményesebb tőzsdéjénél sem zárkózhatnak el hos�szú távon ilyen megfontolások elől, még akkor sem, ha jelenleg még a saját terjesz-

A legtöbbet az állam teheti a tôzsde vonzerejének növelése és a vonzó befektetési környezet megteremtése érdekében

kedésen gondolkodnak. 42 újonnan bevezetett részvénnyel, úgynevezett IPO-val (Initial Public Offering) idén Londont követően Varsó áll a második helyen Európában, és a 310 jegyzett részvénnyel (amelyek közül 16 külföldi), valamint a részvények hozzávetőlegesen 221 milliárd eurós piaci értékével Varsó messze maga mögött hagyja a prágai és a budapesti tőzsdét. A prágai tőzsdén ugyan csupán 31 vállalatot jegyeznek, de júliusban beindították az áramtőzsdét is, sőt létezik egy második értékpapír-piac is, az úgynevezett RM rendszer, ahol több mint 1.000 vállalat papírjaival lehet kereskedni. Mindazonáltal ennek a tőzsdén kívüli kereskedelmi rendszernek a napi 20-60 millió cseh koronás

kereskedelmi volumene szerénynek tekinthető az akár 1 milliárd korona feletti tőzsdei forgalomhoz mérten. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) főként egy tekintetben jár a két előbb említett tőzsde előtt, hiszen már magánosították – bár a saját papírjainak tőzsdei bevezetése eddig még nem történt meg. A BÉT ugyan újra egy fedél alatt tudta egyesíteni az értékpapír- és árutőzsdét, de Szentpétervár javára le kellett mondania a nyersolaj-kereskedelemről, sőt a tervezett áramtőzsdéhez is további előkészítő munka szükségeltetik.

A tôzsdétôl nem lesznek jobbak a vállalatok A budapesti tőzsde egyik legnagyobb problémája a fennállásának 17.-ik évében is az új bevezetések hiánya. 2000 óta csupán12 új papírt vezettek be, miközben 39 vállalat hagyta el a tőzsdét. A BÉT évek óta hiába küzd azért, hogy rávegye a magyar vállalatokat a tőzsdére menetelre: 2003-ban alapították a „tőzsdeképes vállalatok klubját”, amely ma már több mint 30 tagot számlál, és a kormánynál is kiharcolták a tervezett bevezetések pénzügyi támogatását és az adókedvezményeket a tőzsdére lépést vállalóknak, ennek ellenére a nagyobb mértékű siker elmaradt.

Gazdaság és politika Pál Árpád, aki 2006 októberétől a BÉT vezérigazgatója, a WiU-val folytatott beszélgetésben ezt a tőzsdei vezetéshez kapcsolódó járulékos terhekre vezeti vissza. Horváth Zsolt, a KBC Securities magyarországi vezérigazgatójának véleménye szerint sem vállalják szívesen a tulajdonosok a folyamatos és jelentős bizonyítási kényszert, amely a folyamatos tőzsdei jelenléttel jár. Pál Árpád szerint ezért olyan környezetre van szükség, amelyben több kisés középvállalat megy a tőzsdére. Példa-

Kicsi, de elôkelô?

Kevés a blue chip

Pál Árpád véleménye szerint a tőzsdét támogatók meggyőzési tevékenységét egy jelképes akadály is nehezíti: nevezetesen az, hogy magát a tőzsdetársaságot még mindig nem jegyzik. Néhány éve megvolt az esélye a BÉT tőzsdei bevezetésének, ma azonban a tulajdonosok többsége ellenzi ezt a lépést. 2004-ben osztrák bankok és a Bécsi Tőzsde konzorciuma szerzett 68,7 százalékos részesedést a BÉT-ben, amelyből magára a

Az árfolyamok jövőbeli alakulása tekintetében Pál Árpád visszafogottan nyilatkozott. Az alapvető tényezőket tekintve véleménye szerint kedvező feltételek adottak a további növekedéshez, ezért nagy összeomlásra nem számít, azonban az utóbbi hetek változásai a veszélyeket és a kockázati tényezőket is felmutatták. A BÉT például rendkívül kevés likvid nagyvállalati értékpapírral, úgynevezett „blue chip”-pel rendelkezik. A budapesti tőzsdén forgó papírok piaci értékének kétharmada és a forgalom 85 százaléka kettő papírnak (a MOL kőolaj-ipari konszernnek és az OTP banknak) tudható be, és a Magyar Telekommal, valamint a Richter gyógyszergyárral együtt mindössze négy értékpapír adja a kereskedelmi volumen és a piaci érték 90 százalékát. Ebből következően az említett néhány részvény árfolyamának megváltozása tetemes hatást gyakorol a tőzsde egészére is, és ezt veszélyforrásnak tekinti Jaksity György is. „Figyeljük, hogy mi történik ezekben a napomban a MOL NyRt.-vel. A kereskedelemből lényegében eltűntek az elérhető papírok, így vagy a MOL vezetése, vagy az OMV ellenőrzi a kereskedelmet. A MOl-részvények többsége elméletileg akár évekre is eltűnhet a piacról, és csupán 10 százaléknyi szabad részvény maradna. Amennyiben ez az OTP-vel is megtörténne, akkor ez tetemes forgalomcsökkenést eredményezne a tőzsdén. Emellett kedvező változásokról is be lehet számolni. Horváth Zsolt vélekedése szerint az év elejétől a közepes méretű vállalatok, mint például a Fotex, a Pannonplast, a Synergon, a Rába, a Genesis vagy a Pannonflax tőzsdei reneszánszát figyelhetjük meg, mivel tetemesen megnőtt a forgalom ezeknél a papíroknál, és a BUMIX, a közepes méretű vállalatok részvényindexe is kitűnően teljesített, ami főként a helyi intézményi és magánbefektetőknek tudható be. Horváth Zsolt derűlátó abban, hogy a lakosság megtakarításainak növekedése a következő években főként a magyar részvénypiac javára válik. A pénzpiaci szabályozórendszer tervezett módosítása szintén járulékos keresletet teremthet. Így például a nyugdíjpénztáraknak 2008-tól különböző kockázati szerkezetű részvényportfóliókat kell kínálniuk, ami további felvásárolásokat tesz majd szükségessé – kívánatos módon a helyi piacon. Az ebből származó kereslet fedezésére a kínálati oldal bővítése is szükséges véleménye szerint. Ulrich Schneider

Kelet- és Közép Európa tôzsdéi A tőzsdei mutatók változása 2007. január 1-től, %-ban

100 %

Állás július 26. 81,3

80 %

Állás augusztus 23. 73,8

60 % 47,7

40 % 28,5

16,4

15,7

15,0 6,2

4,6

RU

17,8

20 %

AT

28,6

CZ

PL

HU

CECE

RO

BG

HR

BR

SV

0%

-20 % Forrás: Reuters, Raiffeisen Centrobank

ként Lengyelországot hozta fel: az a tény, hogy ott jóval több kis- és középvállalat papírjait jegyzik a tőzsdén, nem csupán az ország és a piac méretével függ össze, hanem legfőképpen a vonatkozó szabályokkal is. Ezt erősítette meg Jaksity György, a Concorde Rt., az egyik élenjáró értékpapír-kereskedőház igazgatóságának elnöke is. Véleménye szerint a legtöbbet az állam teheti a tőzsde vonzerejének növelése és a vonzó befektetési környezet megteremtése érdekében. Szerinte a lengyel piac bizonyítja a gazdaságpolitika, a tőzsde és a tőkepiac, valamint a lakosság megtakarítási szokásai közötti szoros összefüggést: megfelelő környezetben a vállalatok a tőzsdére is mennek. „Maga a tőzsde” – fejtette ki Jaksity György „azonban nem tehet erőszakot a vállalatokon azért, hogy a tőzsdére menjenek. És nem tudja jobb vállalatokká alakítani őket, mint amilyenek.”

Bécsi Tőzsdére 12,5 százalék jut. Ilyen feltételek mellett a BÉT tőzsdei bevezetése nincs a napirenden. Pál Árpád véleménye szerint a Bécs és Budapest közötti kooperáció példájára elképzelhető lenne a regionális szintű együttműködés a bécsi, varsói, budapesti és prágai tőzsdék között. „A helyzet mégis nehéz azért, mert vannak a régióban olyan tőzsdék, amelyek csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, és amelyek a rövid távú nézeteiket követik. A tőzsdék struktúrája különböző, és ahol az állam áll a tőzsde mögött, nehezebb pusztán szakmai szempontok alapján dönteni. Ahol a tőzsde magántulajdonban van, gyakran másként döntenek.” Mindazonáltal Pál Árpád szerint az Európai Unió a tőkepiacra vonatkozó új irányelveinek, mint például a MIFID, a pénzügyi eszközökre vonatkozó piaci irányelv novemberi bevezetésével ebben a kérdésben is fordulat állhat be.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

1

Management

Belföldi légiközlekedés Magyarországon Egyszer volt, hol nem volt...

ra is. A belföldi légiközlekedés 1954-ben élte a virágkorát, amikor 11 vidéki városba kínáltak közvetlen járatot. 1954 volt azonban az az év is, amikor a Maszovlet-ből Malév lett. Az ezt követő években fokozatosan leépítették a belföldi járatokat, sőt olykor decembertől márciusig teljesen szü-

Aki manapság repülővel szeretne Budapestről Debrecenbe utazni, az némi türelemmel és többszörös átszállással kétségtelenül meg is teheti ezt. Például Kijeven, Szebenen, Moszkván vagy Pekingen keresztül. Nem vitás, hogy időmilliomos-

hagytak. Időközben a Malévnak új (orosz) tulajdonosa lett, és már nem tervezi a menetrendszerinti belföldi járatok indítását. Ennek ellenére nem mondhatjuk el, hogy semmilyen gépzúgás nem zavarja a vidéki magyar kifutók csendjét, mert egyrészről gyakorlatilag minden repülőtéren megfordulhatnak a belföldi magángépek – végül is néhány kellően vastag pénztárcájú magyar polgár is rendelkezik helikopterrel vagy repülőgéppel, amellyel országon belül mozognak vagy akár külföldre is repülnek. Másrészről pedig akad néhány repülőtérüzemeltető és magántulajdonú légitársaság, mind például a BusinessLiner, amely bel- és külföldi forgalmat egyaránt bonyolít, végezetül pedig a nagy nemzetközi légitársaságok, mint például a Lufthansa is kínál egyedi légi utazási megoldásokat.

Mit kínálnak a vidéki repülôterek? Légitaxi-szolgáltatások A belföldi menetrendszerű járatok kiváltására Szolgáltató Alapítás éve BE-SZI Top Kft.

Bázisrepülôtér





1999

Flotta

célállomások

Tököl, Zalaegerszeg-

Zalakaros, Pécs-

elf Flugzeuge

Andráshida, Sármellék

Pogány; Győr-Pér;

(Cessna-150,



Budapest-Ferihegy;

Cessna-172,



Debrecen;

Cessna-210,



Nyíregyháza,

Cessna-402B,



Fertőszentmiklós

Piper-28, AN-2)

BusinessLiner Kft.

2005

Sármellék

Pécs-Pogány;

Cessna 402



Győr-Pér; Budapest-

Business Liner II.,



Ferihegy; Debrecen;

Cessna 150,



Nyíregyháza und

Piper 28-140



Zalaegerszeg

Trener Kft. Meidl Airport Kft.

Nyíregyháza Fertöszentmiklós

nak is kell lennie… Pedig a második világháborút követő években komoly belföldi légiforgalmat bonyolítottak Magyarországon, a Malév, illetve jogelődje, a Maszovlet (a Magyar-Szovjet Polgári Légitársaság Rt.) 1946 és 1968 között rendszeres repülőjáratokat indított Budapestről különböző nagyvárosokba, mint például Debrecenbe, Győrbe Pécsre, Nyíregyházára, Békéscsabára, Kaposvárra, Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Szombathelyre és nyaranta Siófok-

42

Magyarországi

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

neteltették is azokat, majd 1968. március 15-ével végleg meg is szűnt a menetrendszerinti belföldi légiközlekedés. Ezt követően csak próbálkozások voltak egyes belföldi járatok üzemeltetésére. Ez eddig utolsó, tavalyi próbálkozás a Malév és a németországi OLT légitársaság közös vállalkozása volt, amelynek keretében a két partner rendszeres légijáratot kívánt üzemeltetni Budapest és Debrecen között, de ezzel nyereségesség hiányában hamar fel-

A rendszeres belföldi járatok közlekedtetéséhez legfőképpen erre alkalmas repülőterekre van szükség. Egy hivatalos felsorolásban mintegy 50 repülőtér szerepel szerte az oszágból, Bajától Miskolcig és Kiskunfélegyházától Békéscsabáig. A vidéki repülőterek közül csak kevés rendelkezik beton- ill. aszfaltozott futópályával, a legtöbbjük csupán füves repülőtér, de még a meglévő futópályákra alapozva is meg lehetne indítani a belföldi járatokat. A probléma viszont az, hogy csak kevés repülőtérre, Budapest Ferihegy, Debrecen, Sármellék, Győr-Pér, PécsPogany, Fertőszentmiklós és Nyíregyháza esetében engedélyezték a civil és üzleti légiforgalmat. Ennek ellenére a többi repülőtérről is lehet számítani – korlátozott mértékben – a légiforgalomban. Az adott üzemeltető – amely gyakran a Magyar Repülő Szövetség helyi szervezete vagy a helyi érdekek alapjáén szerveződő szövetség – a füves pályára leszállni képes repülőgépekre és a helikopterekre különben is egyedi leszállási engedélyt adhat. Ezen kívül néhány üzemeltető is kínál légitaxi- vagy más repülőgépes szolgáltatást a nem közforgalmi repülőterekre is. Ulrich Schneider

Az építési vállalkozó zálogjoga

Elhamarkodott döntés?

Az építôipar állandósuló likviditási problémáinak rendezése céljából az Országgyûlés június végén módosította a magyar Polgári Törvénykönyv (PTK) 402 §, valamit a csôdtörvény és a közbeszerzési törvény vonatkozó részeit és az építési szerzôdések teljesítésének biztosítása érdekében megadta az építési vállalkozó jelzálog-bejegyzési jogát a megbízó azon ingatlanaira, amelyeken a munkát végzik. Az intézkedés, mely szerzôdéssel nem zárható ki, számtalan kérdést vet fel.

Kiket érint?

Mely ingatlanok terhelhetôk?

A törvény szövegezésének értelmében a jövőben egy fürdőszoba felújítása során akár a burkoló is kérhetné zálogjog bejegyzését a lakásra. Kérdéses, hogy a jogalkotó gondolt e ezekre az esetekre. Az új intézkedések ugyanis az „építési szerződésekre” vonatkoznak. Az építési szerződés a vállalkozási szerződés egy speciális formája. A törvény alapján ez a szerződés a megbízó és a vállalkozó között építési-szerelési munkák elvégzésére jön létre. A definíció szerint így a szerződés nem csak egy generálkivitelező kulcsrakész vagy szerkezetkész építményére vonatkozik, de építési szerződésről beszélünk átépítések vagy felújítások esetében, illetve például egyéni vállalkozóknak kiadott falazási, festési munkák, beszerelések vagy fűtés kiépítése esetében is.

Zálogjog arra az ingatlanra jegyeztethető be, amelyen az építési munkákat végzik, feltéve, hogy ez az ingatlan a megbízó tulajdonában van. Az előírás megkerülésének megakadályozása érdekében, a törvény abban az esetben is engedélyezi a bejegyzést, amikor az ingatlan egy olyan társaság tulajdonában van, amelyik a megbízóval jelentős részesedés alapján kapcsolatba hozható. Az építési vállalkozónak, aki szeretné biztosítani a zálogjog bejegyzésének lehetőségét, már az építési szerződés megkötésekor ügyelnie kell arra, hogy a megbízó milyen konszernjogi kapcsolatban áll az ingatlan tulajdonosával. A megbízó ugyanakkor egy a konszern tulajdonosi körén kívül eső társaság bekapcsolásával elkerülheti a zálogjog bejegyzését.

Építési szerzôdés – szóban, vagy bejegyezve? A jogalkotó célja, hogy – a kiegészítésről szóló magyarázat szerint – az építési vállalkozónak biztosítsa a jelzálog bejegyzését, azaz egy olyan zálogjogot, mely az építési szerződésben vagy aláírt jelzálogszerződéssel külön megegyezés nélkül is bejegyezhető. A bejegyzés feltétele csupán az építési szerződés aláírása, valamint a zálogjog bejegyzése a tulajdoni lapra, mivel a jelzálog a bejegyzéssel válik jogerőssé. A magyar telekkönyvi törvény egyik lényeges elve az okirat elve, mely kimondja, hogy a jog bejegyzése egy telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat, vagy jogerős hivatalos vagy bírósági döntés alapján történhet meg. Az okiratot, mely a jelzálog bejegyzésének alapjául szolgál – bizonyos tartalmi előírások betartása mellett – közjegyző által hitelesíteni kell, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni. Amennyiben tehát a jogalkotó az építési vállalkozó számára jelzálogbejegyzést lát elő, azaz olyan zálogjogot, mely külön jelzálogszerződés nélkül megvalósulhat, akkor az építési szerződésnek meg kellene felelnie egy telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okirat formai követelményeinek. Ezt a nézetet képviselte egyik első állásfoglalásában a földhivatalokért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium is. Az építési vállalkozónak, aki szeretné biztosítani a zálogjog bejegyzésének lehetőségét, ügyelnie kell tehát arra, hogy az építési szerződés megkötése közjegyző vagy ügyvéd jelenlétében történjen. A megbízónak, aki szeretné elkerülni a zálogjog bejegyzését, arról kell gondoskodnia, hogy az építési szerződés semmiképp ne legyen telekkönyvi bejegyzésre alkalmas. Gondolt e vajon a jogalkotó arra, hogy a megbízók a jövőben inkább szóban kötnek szerződést egy utólagos faxon küldött visszaigazolás kíséretében, az építési vállalkozó ugyanakkor ragaszkodni fog a közjegyzői hitelesítéshez?

A jelzálog összege bizonytalan? Ahhoz, hogy a jelzálogot bejegyezzék a telekkönyvbe, vagy pontosan meg kell állapítani az összegét, vagy pedig keretbiztosítéki jelzálogjog formájában kell azt meghatározni, melynek mértéke ingadozhat, és amelynek csak felső határértéke rögzített. Az törvény 402 § szerint a vállalkozót zálogjog-bejegyzés a munkadíj mértékben illeti meg. A munkadíj mértéke azonban egy elszámoláson alapuló szerződés esetében csak az építési munkák kivitelezése után állapítható meg pontosan, de az

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

43

DUIHK intern összeg még egy átalányösszeget tartalmazó szerződés során is ingadozhat egyes kiegészítő munkálatok miatt. A gyakorlatban tehát a jelzálog, mint egy bizonyos építési szerződésből származó fizetési követelésről szóló keretbiztosítéki jelzálogjog jegyezhető be a telekkönyvbe – ha egyáltalán –, feltéve, ha legalább ez a felső érték egyértelműen levezethető az építési szerződésből.

A jelzálog törlése Az új rendelkezés szerint, amennyiben a megbízó kiegyenlítette a munkadíjat az építési vállalkozónak hozzá kell járulnia a jelzálog törléséhez. Probléma részszámlák esetében adódhat. Amennyiben a felek úgy egyeztek meg, hogy ezek előlegként értelmezhetőek, és az épület átvétele csak a teljes befejezés után történhet meg, a jelzálog a részszámlák teljes összegének szerződés szerinti kiegyenlítése ellenére továbbra is fennállna. Amennyiben azonban a rész-

számla egy bizonyos építési szakasz teljesítésére vonatkozik, a megbízónak gondoskodnia kellene arról, hogy minden egyes részszámla kifizetése után a keretbiztosítéki jelzálog összegét is megfelelően csökkentsék a tulajdoni lapon.

Kártérítés – a csôd bizony pech Mi történik azonban akkor, ha az építési vállalkozó valamennyi részszámla kiegyenlítése ellenére sem járul hozzá a jelzálog törléséhez, mivel a végleges elszámolás során a díjazás egy töredéke még vitatott? A jogalkotónak erről csupán az a véleménye, hogy ebben az esetben az építési vállalkozó kártérítés fizetésére kötelezett. A gazdasági kár, amennyiben az építési vállalkozó nem járul hozzá a törléshez, tetemes is lehet. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor az eladás azért hiúsul meg, mert az ingatlant a teljes építési költség mértékében jelzálog terheli, vagy, amikor

a bank megtagadja a hitelszerződés megkötését, mivel a biztosítékként szolgáló ingatlan már terhelt. Az új szabályozás azt nyilvánvalóan nem vette figyelembe, hogy egy valószínűleg több évig elhúzódó per keretében a megbízónak fizetendő ilyen jellegű kár megtérítése után az építési vállalkozónak esetleg egyáltalán nem marad vagyona. Nem egyértelmű a 2007. július 7.-én hatályba lépett rendelkezés vonatkozó előírásainak megfogalmazása sem. A PTK szerint a rendelkezés minden építési szerződésre vonatkozik. A módosított törvény szószerinti értelmezése szerint azonban az építési vállalkozó zálogjogára vonatkozó rendelkezések csak azokra az építési szerződésekre vonatkoztathatóak, melyeket a közbeszerzési eljárás során kötöttek. Kétséges, hogy a jogalkotónak valóban ez lett volna a szándéka. Wilhelm Stettner

Közbeszerzési monitor

Közbeszerzési tenderek elôrejelzése kat 2007. szeptember 13-ig lehet beadni, a szerződést 2009. szeptember 30-ig kell teljesíteni. A beszerzés becsült értéke: 5.983.700,- €. Bővebben: TED 2007/S 146-181267

Hulladéklerakók Zalabér Község Önkormányzata előzetes részvételi felhívást tett közzé a Nyugat-Balaton és Zalavölgye Térségi Regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer projekt keretében 133 db hulladéklerakó rekultivációs építési munkáinak elvégzésére. A 9.500.000,-€ értékű beszerzés részvételi felhívása hamarosan megjelenik, az építési beruházást 2008. november 30ig kell befejezni. Bővebben: TED 2007/S 113-139132 Vízmű-rekonstrukció Az Önkormányzati Társulás az ÉszakAlföldi Régió Ivóvíz-minőségének Javításáért, mint ajánlatkérő nyílt eljárásra ajánlati felhívást tett közzé összesen 18 db vízmű rekonstrukciójára a FIDIC sárga könyv feltételei alapján, 4 részben. Az ajánlato-

44

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Ingatlan-koncesszió Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata felhívást tett közzé építési beruházásra irányuló koncesszióra. Az ajánlatkérő közterületi ingatlanok koncessziós jogát adja át 50 évre mélygarázs építési kötelezettséggel. Az ingatlanok minimális koncessziós díja 1.380.000.000,- HUF, az ajánlattételi határidő: 2007. szeptember 18. Bővebben: TED 2007/S 148-183767 Elektronikus útdíjfizetés Megjelent az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetésének menetrendjéről szóló kormányhatározat. A jogszabály szerint 2009. január 1-jéig vezetik be a megtett úttal arányos rendszert a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó gépjárművek és járműszerelvények számára az autópályákon, az autóutakon és az országos főutak egyes részein. A projektbe magántőkét vonnak be, a magánbefektetőt közbeszerzési eljárás keretében választják ki. Értesülések szerint a beruházás lebonyolításával megbízott Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ augusztusban hirdeti meg az útdíjrendszer kiépítésére és üzemeltetésre szóló szolgáltatói tendert.

Közbeszerzési eljárások eredménye Új kormányzati negyed 2007. február 15-én a Kincstári Vagyoni Igazgatóság elindította a nemzetközi tervpályázat kiírásának folyamatát, melynek célja a Kormányzati Épület(együttes) építészeti arculatának meghatározása, illetve a legalkalmasabb tervező kiválasztása. A tervpályázat dokumentációját 37 tervező, illetve tervezőiroda vásárolta meg, ennek egyharmada külföldi volt. A 37 pályázóból végül összesen 17-en nyújtottak be tervet. A bíráló bizottság a döntése során egyszerre vette figyelembe az épületre és a környezetre vonatkozó terveket. A pályázatokat értékelő bizottság július 23-án kezdte meg munkáját és július 29-én tartották záró ülésüket, amelyen Janesch Péter-Kengo Kuma tervét választották ki győztesnek. A tervpályázattal párhuzamosan 2007. június 28-án megindult az ingatlan fejlesztésre versenypárbeszéd formájában kiírt közbeszerzési eljárás is. Az eljárás részvételi szakaszában nyolc részvételi jelentkezés érkezett. A részvételi szakasz eredményhirdetésére augusztus végén, a szerződés megkötésére előreláthatólag decemberben kerül sor. A beszerzés értéke 142,5 milliárd forint. A pályázóknak azt kellett vállalniuk, hogy saját forrásból beépítenek csaknem 180 ezer négyzetméternyi területet, amelyet 320 hónapon keresztül működtetnek is. Hajós Orsolya, Dezső Attila Dezső & Partners Rechtsanwälte

Kultúra

Zárt mûkincspiac átlagon felüli érdeklôdéssel

Bérelt szépség A vállalatok egyre inkább érdeklôdnek a mûvészetek iránt, és lehetôségeikhez mérten szívesen fektetnek pénzt mûtárgyakba. A mûalkotások megjelenése a vállalaton belül nemcsak üzenet a külvilág felé, hanem a munkatársakra is ösztönzôen hat. A magyar mûkincspiac sajátosságairól, a cégek mûvészetekkel kapcsolatos elképzeléseirôl Gerhard és Gerlinde Walz-cal, a budapesti AL-Galéria tulajonosaival beszélgettünk.

A vállalatok egyre többet foglalkoznak a mûvészetekkel - miért?

A művészetek térhódítása a vállalatokon belül több okra is visszavezethető. A vállalatok szívesen üzenik magukról, hogy sikeresek, kompetensek. A művészetek, főleg a kortárs művészetek iránti érdeklődés nyitottságot, rugalmasságot és innovációs készséget sugall. És nem utolsósorban a munkatársak számára is ösztönző erőt képvisel: növeli a motivációt, beszédtémát jelenthet a kollégák között. Hogyan használják a cégek a megszerzett tárgyakat?

Ez mindig attól függ, mit szeretnének a műtárgyak révén a cégek elérni, illetve hogyan lehet a cég filozófiájával összhangba kerülni. A multik szeretik a veze-

tők irodáit, illetve a tárgyalókat festményekkel, vagy egyéb képzőművészeti alkotásokkal díszíteni. Hogyan finanszírozzák a cégek mûvészeti érdeklôdésüket?

A rugalmas finanszírozási lehetőségeknek köszönhetően a kkv-k elől sincs elzárva a műkincspiac. A cégek nem szívesen vásárolnak, ezt gyakran a lehetőségeik nem is engedik meg. De bérleti szerződések, vagy leasing révén ma már egyszerű értékesebb műtárgyakhoz is hozzájutni. Magyarországon az a jellemző, hogy a vállalatok a hosszú futamidejű bérletet, vagy leasinget választják, s a futamidő végén a műtárgy tulajdonjogát is megszerzik. Főleg a kkv-k esetében, ha a cégvezető egyben tulajdonos is, szinte az esetek 95 százalékában átveszik

Virágzó mûkincspiac Az Artprice mûkincs-adatbázisa szerint a világ mûkincspiacának volumene 3000 milliárd dollár körül mozog. A világszerte megrendezett mûkincsaukciókon 2006-ban mintegy 30 milliárd dollár értékben bonyolítottak tranzakciókat. Az európai mûkincspiacot vizsgálva is elmondható, hogy a piac virágzik. 2004-ben a mûkincsaukciókból mintegy 2,99 millárd euró forgalom realizálódott, míg 2005-ben a piac tíz százalékos növekedést könyvelhetett el, s 3,28 miilárd eurós forgalmat ért el. Sôt a szakértôk szerint hasonló mértékû volt a tavalyi növekedés is, sôt ez a növekedési ütem a jövôben is tartható. De ne higgyük azt, hogy a hírekben is szereplô szenzációs aukciós tételek adják a forgalom oroszlánrészét. Éppen ellenkezôleg: az európai aukciós tételek 83 százaléka 8.250 eurós értékhatár alatt mozog, sôt 56 százalékuk nem éri el az 1650 eurót sem. A világ mûkincskereskedelmének döntô részét a festmények adják, ha az aukciókon szereplô alkotások értékét vesszük alapul. Az árverésre bocsátott mûtárgyak számát vizsgálva a festmények a tételek mintegy 47 százalékát adják, de még így is egyértelmûen vezetik a népszerûségi listát.

a futamidő lejárta után a műtárgyat. És az sem elhanyagolható szempont, hogy a cég beleépítheti a bérleti díjat a költségeibe. Milyen vállalatok keresik a mûvészetet? Hogyan választják ki a megfelelô mûalkotást?

Magyarországon alapvetően a festményekre nagy a kereslet. A nagy területű irodákat, amelyek a call center-ekre, vagy a bankokra jellemzők nehéz ízlésesen művészeti alkotásokkal dekorálni, de a tanácsadó cégek, vagy az ügyvédi irodák kimondottan igénylik a műtárgyak jelenlétét. A szállodák is komoly piacot jelentenek. Általában az a jellemző, hogy a lakosztályokba eredeti festmények, míg a szobákba inkább grafikák kerülnek elhelyezésre.Sok megkeresést kaptunk-kapunk olyan ügyfelektől akik szeretnének műalkotásokba befektetni, ezért tanácsadói tevékenységgel is bővítettük a szolgáltatásainkat. Kiválasztjuk a cég filozofiájának leginkább megfelelő műtárgyakat, ajánlásokat teszünk, és 4 évre szóló visszavásárlási garanciát is nyújtunk. A konkrét vásárlás előtt odavisszük és kihelyezzük például a kívánt festményeket, hiszen másképp hat a műtárgy a galériában, mint a helyszínen, s a próbaidő végeztével megtörténik a vásárlás. Mi jellemezi a magyar mûkincspiacot?

A magyarok átlagon felüli érdeklődést mutatnak a képzőművészeti alkotások iránt, de többnyire a hazai művészek alkotásait részesítik előnyben. Ezzel szemben a nemzetközi cégvezetők „mindenevők”. Úgy is mondhatnánk, hogy a magyar piac eléggé zárt, a kereskedelemben részt vevő alkotások 95 százaléka magyar, s legfőképpen a világháború előtti időkből származik. Az aukciós házak kínálatát tekintve is elmondható, hogy elsősorban a klasszikus-modern, az 1945. előtti művészek munkái iránt van kereslet, és csak lassan nyílik meg a piac a kortárs művészek felé, ami a fiatal feltörekvőket hátrányosan érinti. Sajnálatos, hogy kevés az árban megfelelő művészeti alkotás a fiatalok részére. Mi a magunk lehetőségeihez mérten ajánljuk, és támogatjuk a fiatal kortárs művészeket is. K. T.

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

45

Vízi turizmus Németországban S

ok német vizes régió, nemzeti park minősítése és helyzetéből adódóan kiváló lehetőségeket kínál arra, hogy a természetet az eredetiségében fedezhessék fel. „Lágy” tevékenységek, mint kirándulás vagy kenuzás szakvezetővel garantálják a természet érintetlenségét, illetve bepillantást kínálnak olyan területek flórájába és faunájába, mint a Watttenger, a Bodden-vidék vagy a Müritz és a környezı tóvidék. Egy különleges kapcsolat lelhető fel a vízi turizmus és a környezetvédelem között Radolfzell-ben: a Bodensee-n kirándulni lehet napenergiával meghajtott hajókkal – úgynevezett „Hat�tyúkkal”, amelyek kipufogógáz és hang nélkül siklanak a vízen. A „Fokus Natur” – szeptember 14-16. között nemzetközi madár- és természetmegfigyelő program részét képezik a szolűrhajós kirándulások. A radolfzelli turisztikai információs iroda ezen esemény kapcsán kirándulásokat kínál a növény és állatvilág megismeré-

46

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

Fotók: DZT

Turizmus és vásárok

A víz egy tipikus nyaralási elem – Németország a víz körül sokszínû üdülési lehetôséget kínál. A kínálat mintegy 1000 km stranddal kezdôdik a rideg Északi-tenger, a lágy Keleti-tenger partján, illetve számos szigettel, a számos folyón keresztül – nevezzük ôket Rajnának, Elbának vagy Dunának, a kiterjedt tóvidékeken és behálózott vízjárta területekig Németország egész területén.

sére, vezetett kerékpáros utakat és kirándulásokat, workshopokat, illetve speciális családi programokat szervez.

Vitorlások, rákok és tenger A keletfríz, északi-tengeri fürdőhely vendégei a vizet különbözı formákban ismerhetik meg: egy hajókiránduláson - rákkenyérrel és tükörtojással – megfigyelhetik élőhelyükön az Északi-tenger szimpatikus lakóit, a fókákat. Az Északi-tenger mentén lakók történelmének hátterébe a helyi múzeumban pillanthatnak be az érdeklődők. A „Cliner Quelle” gyógycentrumában található szauna- és fürdőközpont pedig a kellemes pihenést és a lazítást garantálja.

Víz Berlinben és Berlin körül Európa legnagyobb összefüggı vadvízi hálózata a németországi főváros körül található: több folyó (pl.: a Spree és a Havel), illetve 6 csatorna szeli át Berlint több mint 180 km vízi úttal; több mint 3.000 hektár tófelületet képeznek. Berlin körül Brandenburg kínál vad-romantikus vadvízi vidéket minden ízlés számára: legyen szó a Havellandról nyugaton, a „Rupiner Land”-ról (170 tóval) északon vagy az Oder-Spree vidékről keleten, illetve a „Dahme” tóvidékről délen. A Havel-tavakon különleges élményt kínálnak a „Holzbottcharter” cég túrái: 3080 éves, szeretettel restaurált vitorlás- és motoros hajók akár 6 kajüttel és komplett

Turizmus és vásárok

Érdekességként ajánljuk: Németország legnagyobb szaunája a Ruppin-tónál

tavi

Parázsló élmény mindössze néhány centiméterre a kristálytiszta víz felett. Ezt nyújtja Németország legnagyobb tavi szaunája a kikapcsolódni vágyóknak. A gyönyörû kilátás kísérte felhevülés után a Ruppin-tó kristálytiszta vizébe lehet csobbanni. A tavi szauna mintegy 70 négyzetméternyi területet foglal el és bio- illetve finn szaunaként is használható. Két óra szaunázás nyolc euróba kerül, minden további óra két euró, a napijegy 12 euróért kapható.

felszereléssel csábítanak egyéni kirándulásokra az idillikus vízi világban. A vendégek választhatnak kis, könnyen kezelhetı, vitorlás engedély nélkül is vezethetı kishajók, a klasszikus négyüléses nyitott motoros hajókon, illetve kajüttel felszerelt (szintén vizsga

Island Summer Lounge” vendéglátóipari egység jelent ebben az évben konkurenciát a folyóparton található „Beach”- kluboknak. A maritim és elegáns kialakítású tetőterasz, a Börse parkolóház 7. emeletén 2.000 négyzetméter területen, mintegy

nélkül vezethetı) vitorláson át, a nagyobb mahagóni, kajüttel kialakított vitorlásig bezárólag bármiből. A portfolióhoz tartoznak a Skipper túrák vagy Skipper edzések is. Egy kishajó akár már napi 40 euróért, illetve heti 210 euróért is bérelhetı, a kajüttel felszerelt hajó pedig napi 130, illetve heti 650 eurótól már elérhetı. Egy vízisport hétvége 2 fő részére 165 eurótól foglalható, egy Skipper edzés két fő részére már 645 eurótól rendelhető.

500 vendég foglalhat helyet. Ezen kívül 2 medence és egy játszótér áll a vendégek rendelkezésére. A hajófedélzethez hasonló bárt egy 400 négyzetméter területű napellenenző fedi. „City Galerie Beachclub” Aschaffenburg: A „City Galerie” parkolóház tetején Aschaffenburgban már május elejétől élvezhetı a déltengeri hangulat: a vendégek a homokba áshatják a lábukat, koktélt iszogathatnak, egy nyugágyban álmodozhatnak, illetve sportosan pihenhetnek röplabdázva vagy a táncparketten. KM689-Köln Beach Club: Közvetlen a Rajna 689 km-es folyamkilométerénél található a „Cologne Beach Club” 3.500 négyzetméter homokon. Több mint 300 nyugágy, 500 ülőhely sörpadokon és több mint 70 napozóágy várja a vendégeket. Továbbá törölközık állnak elegendő men�nyiségben rendelkezésre, amelyek nem csak a szabadon használható hidegvizes zuhany használata után jönnek jól. A pihenőrészen 8 ágy, 3 fedett lounge és több mint 10 design heverőcsoport és 100 thaidívány található. Reméljük sikerült kedvet csinálnunk ahhoz, hogy Németországot „kicsit másképp” is megismerjék.

Vándorlás a hûs víz körül Aki a vizet inkább csak kívülrôl szereti csodálni, ahelyett hogy fejest ugrana bele, a http://www.barnim.de weboldalon „Fedezze fel a Liepnitz-tavat“ menüpont alatt egy túra-ajánlatot találhat a Berlin közelében található tóhoz. A kiindulási pont, a Wandlitzsee megállóhely, ami tömegközlekedéssel is megközelíthetô. A "Kék pont" útvonal a kompkikötôig vezet, ahonnan októberig komp indul a Liepnitztóban található szigetre. A szigeten található remetelaknál meg lehet egy kicsit pihenni, majd a komppal a szárazföldre visszatérni, és a kék pontot keletre tovább követve el lehet jutni a „Zöld sávig“, ahonnan a túrázók nyugati irányba indulva Wandlitz-hoz érkeznek, ahol a túra véget ér.

Strandélmények nem csak a tengerparton St. Tropez Frankfurtban: Magasan a frankfurti belvárosi háztetők felett a „Long

K o n ta k t László Dernovics Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Német Turisztikai Központ Képviselet Tel.: +36 1 3457 633 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

47

Turizmus és vásárok

Mûanyagok: Az általános csomagolóanyag

FachPack 2007

érdeklődőket a LogIntern különbemutatója. A folyamatláncok hatékonyságának növelésében és valamennyi érintett egyetlen értékteremtő partnerségbe kovácsolásában meghatározó szerepe van a termelés, a csomagolás és a szállítás összefonódásának. A csomagolás és a beszállító lánc kapcsolódó részeinek szimbiózisában rejlő lehetőségeit szemlélteti a „Csomagolás és szállítás”, a korábban megismert „AutoID különbemutató” logikus továbbfejlesztése.

Tájékozódás néhány egérkattintással

2007. szeptember 25-e és 27-e között ismét várja a szakembereket a nürnbergi vásárhármas, a csomagolási megoldásokat bemutató FachPack, a csomagolási nyomtatással, illetve a csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó PrintPack és a vállalati belsô logisztikai megoldásokat felvonultató LogIntern. A seregszemlére legalább 1.300 kiállítót és több mint 33.000 látogatót várnak.

A

csomagolóanyagok körében tö­retlen az egyszer használatos műanyag megoldások térnyerése, mert könnyű, változatos követelményeknek megfelelő, szinte bármely formában megvalósítható, egyszerűen kezelhető és a csomagolt élelmiszerek minőségét a testre szabott diffúziót akadályozó tulajdonságokkal rendelkező csomagolási lehetőséget kínálnak. A műanyag- és vegyipari kutatás és fejlesztés egyre újabb és újabb tulajdonságokkal rendelkező anyagokat biztosít, sőt a magas növekedési ütemnek köszönhetően már a biológiai eredetű műanyagok is kivívták a helyüket a csomagolóanyagok piacán. A műanyagok a legsikeresebb csomagolóanyagok, és több mint 40 százalékos részesedésükkel vezetik Németországban a leggyakrabban alkalmazott csomagolóanyagok sikerlistáját. A legnagyobb európai műanyagipari szakmai szövetség mintegy 400 tagvállalata 2006-ban összesen mintegy 11,5 milliárd eurónyi árbevételt ért el, vagyis a műanyagok alkalmazása az elmúlt 30 év során több mint kétszeresére bővült. A siker kulcsa ezen a téren is az anyagok és a csomagolástechnika folyamatos továbbfejlesztése. A fogyasztói igények

48

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn

változása, a környezettudatosság terjedése, valamint a gyártási folyamatok optimalizálása folyamatosan gerjeszti az egyre újabb és újabb fejlesztéseket.

A nyomdagépbôl jön a beszélô csomagolás A három nürnbergi csomagolóipari szakvásár közötti kapcsot többek között a több területen diadalmenet előtt álló nyomtatott elektronika jelenti. Az új technológia a logisztikában, a termékkövetésben, a marketingben és a csomagolásban bizonyítja sokoldalúságát, rugalmasságát és megdöbbentő alkalmazási lehetőségeit. Az első ilyen termékek sorozatgyártása már hamarosan küszöbön áll. A csomagolások gyártói figyelmesen követik a fejlesztéseket, sőt részben saját maguk is részt vesznek abban.

A bôvülô LogIntern megtölti az újonnan elfoglalt 4A vásárcsarnokot A LogIntern vásárcsarnokába már eddig is több mint 130 kiállító jelentkezett, így teljesen el is foglalják az új területet, összességében pedig figyelemre méltó számú, nem kevesebb, mint 330 kiállító mutatja be a LogIntern témakörébe tartozó kínálatát. A 4A vásárcsarnokban idén is várja az

A kiállítóknak a sokoldalú internetes vásártámogatás olyan járulékos marketing-eszközt jelent, amellyel az egész évben erősíthetik a vásári eredményeiket: a termékek és kapcsolattartó személyek felkutatása, az időpont-egyeztetés és a tájékoztató anyagok letöltése közvetlenül és azonnal elvégezhető akkor is, ha a szakvásár még vagy már nem várja a látogatókat Nürnbergben. Az elektronikus támogatásnak köszönhetően bármikor és pofonegyszerűen építhetjük szakmai berkekben a kapcsolatrendszert, a szakvásáron pedig hatékonyabban dolgozhatnak a kitűnően felkészült és közvetlen kapcsolatokkal rendelkező látogatók. A kiállítói információkat az m&a kiadóval együttműködve közvetlenül összekapcsolják a szakvásár www.expodatabase. de címen elérhető portáljával, mert így könnyebb a keresés, és szélesebb körű lehetőségeket biztosít a kiállítók, látogatók és újságírók közötti kapcsolatfelvételnek. A folyamatos frissítés garantálja, hogy az ask oldalak az egyes vásáridőpontok között is hasznos és vonzó szakmai „ki kicsodaként” működjenek. A potenciális látogatóknak a www.ask-FachPack.de vagy www. ask-LogIntern.de oldalak a vásárlátogatás előkészítésén túlmenően kínálnak a nap 24 órájában lehetőséget a kapcsolatfelvételre, az időpont-egyeztetésre és a tájékozódásra – az eddiginél jóval szélesebb körben és gyorsabban elérhetően. K o n ta k t Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Turizmus és vásárok Szeptember 13–23.

München, Október 08–10.

Frankfurt/Main: IAA / PJW 2007 Expo Real 2007 – Látni, ami a holnapot mozgatja A

A

„Látni, ami a holnapot mozgatja” jelmondat egyrészről az IAA frankfurti nemzetközi autókiállításra időzített modellbemutatók számát hivatott jellemezni, másrészről pedig a járműipar innovációs képességét, a jövőre felkészülést hangsúlyozza, és felkelti a kíváncsiságot az IAA-ra. A frankfurti nemzetközi autókiállítás keretében környezetkímélő vezetési tréninget is kínálnak, ahol a résztvevők megtanulhatják a leginkább üzemanyag-takarékos vezetési módot. Idén a gokart-pályán is rendhagyó lesz a versenyzés célja, ugyanis nem a leggyorsabban, hanem a leginkább üzemanyag-takarékosan vezetőt keresik. Az „öko-ösvény” lehetőséget nyújt az iskolai osztályoknak és az érdeklődő látogatóknak arra, hogy célirányosan keressék fel az IAA kiemelt környezetvédelmi témáit. Az idén először kialakított „Bio Fuel Bar“ nem csu-

pán környezetkímélő italkölteményeket kínál, hanem felvilágosítást is a széndioxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségeiről. A VDA, a német autógyártók szövetsége az idei IAA keretében kínál először egy olyan rendezvénysorozatot, ahol több vásárnapon át különböző standokon zajlik a szakmai párbeszéd a klímaváltozásról és az energia-hatékonyságról. A 2007. szeptember 13-a és 23-a között rendezett IAA frankfurti nemzetközi autókiállításra eddig mintegy 1.000 kiállító jelentkezett több mint 40 országból. K o n ta k t Benkô Judit F + H Consult Kft. 1025 Budapest, Csatárka út 41. Tel.:+36/1/325-5644 Fax: +36/1/325-5330 E-mail: [email protected]

Gazdasági Hasznosítású Ingatlanok 10. Nemzetközi Szakvásárát, az Expo Real-t 2007. október 8-a és 10-e között rendezik meg az Új Müncheni Vásárvárosban. A szakmai seregszemle a több ágazatra és országra kiterjedő projektek, beruházások és finanszírozás kapcsolatteremtő és kapcsolatépítő rendezvénye, ahol bemutatkozik az ingatlanhasznosítás teljes vertikuma, és ahol Oroszországtól a Közel-Keleten át az Egyesült Államokig foglalkozhatnak a szakemberek a jelentős nemzetközi piacokkal. A mintegy 400 előadót felvonultató, átfogó tematikájú konferencia-sorozat pontos képet ad az ingatlanhasznosítási, befektetési és finanszírozási piac legújabb trendjeiről és újdonságairól. A 2006-os Expo Real szakvásáron 40 ország 1.638 kiállítója mutatkozott be a 65 országból érkezett 21.112 szakmai látogató előtt. K o n ta k t Ravasz Ágota Promo Kft. 1015 Budapest, Széna tér 1/a Tel.: +36/1/224 7740, Fax: +36/1/224 7763 E-mail: [email protected]

Düsseldorf, Szeptember 20–22.

VISCOM 2007

A Berlin, Szeptember 18–21.

CMS 2007

A

gazdasági fellendülés hatása megjelenik a tisztító ágazatban is. A kölni DIW gazdaságkutató intézet adatai szerint a vállalati szolgáltatások, mint például az épülettisztítás kedvező kilátások, tartós és átlagon felüli fellendülés előtt áll. A tisztítógép-gyártókat az emelkedő árbevétel, a jelentős belpiaci növekedés, valamint a kivitel megugrása jellemzi, és a tisztítószerek gyártói is az üzletmenet kedvező alakulására számítanak 2007-ben. Az ágazat fejlődése természetesen szárnyakat ad a szeptember 18-a és 21-e között a Berlini Vásárvárosban rendezett CMS 2007 – Cleaning.Management.Services. szakvásár-

nak is, ahol több mint 20 ország 300-nál is több kiállítója nyújt naprakész és átfogó képet a tisztítástechnika termékeiről, rendszereiről és eljárásairól. A 24.000 négyzetméteres kiállítási területen ezen kívül felkereshetjük az „Üveg- és homlokzat-tisztítás”, „Emelőkosarak” és „Kibővített szolgáltatások” különbemutatókat is. A négy napos szakvásárt a konferenciák széles skálája kíséri, ahol a szolgáltatásokhoz, valamint a tisztítógépek és tisztítószerek piacához kapcsolódó kérdéseket vitatják meg.

Vizuális Kommunikáció Nemzet­közi Szakvásárát, a viscom 2007 seregszemlét 2007. szeptember 20-a és 22-e között rendezik meg Düsseldorfban a rendező Reed Exhibitions Deutschland várakozása szerint mintegy 9.000 szakmai látogató részvételével. Eddig 250 kiállító foglalt véglegesen kiállítási területet a viscom 2007-re, ahol a hagyományos tábla- és világító reklámozási megoldások mellett a textil alapú eszköztárat és a mára nélkülözhetetlenné vált nagyméretű digitális grafikus nyomtatást ismerhetjük meg. A szakmai kínálatot olyan új piacok teszik teljessé, mint például a digitális táblák. A neoncsöves és ELD alapú eszközök gyártóinak részvételét nem utolsó sorban az FVL, a német fényreklám szakmai szövetség szerepvállalásával sikerült élénkíteni a megelőző szakvásárhoz képest.

K o n ta k t

K o n ta k t

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2007 | 4

49

DUIHK Belsô hírek Know-How sowie das breite Kontaktnetz der DUIHK stellen sicher, dass die Messeteilnahme auch in messbare geschäftliche Ergebnisse umgesetzt werden kann. Die DUIHK bietet dazu verschiedene, individuell abgestimmte Leistungspakete an, von der Vorbereitung und Realisierung des Messeauftritts bis hin zur Geschäftspartnersuche.

Internationale Umweltfachmesse

ÖKOTECH 2007 Vom 6.-9. November findet in Budapest die ÖKOTECH, Ungarns größte und renommierteste Fachmesse im Bereich Umweltund Kommunaltechnik statt. Die Organisation der Teilnahme als Aussteller bis hin zur Partnersuche bietet die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer.

D

ie Ökotech ist seit sieben Jahren eine innovative und vielversprechende Fachmesse für den gesamten ostmitteleuropäischen Raum. Sie bietet deutschen Firmen eine optimale Plattform für den Aufbau und die Vertiefung profitabler Geschäftsbeziehungen. Im breiten Messespektrum der Ökotech finden sich hochaktuelle Bereiche wie erneuerbare Ener-

K o n ta k t

gien, Abfallwirtschaft oder Luftreinhaltung, um nur einige zu nennen. Unternehmen, die den ungarischen Umweltmarkt erschließen wollen, bietet die DUIHK mit ihrem Firmengemeinschaftsstand eine einzigartige Möglichkeit, Produkte und Technologien einem breiten Publikum zu präsentieren. Zahlreiche ergänzende Leistungen, das umfangreiche

Gitta Kerékgyártó Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Tel.: +36/1/3457-645, Fax: +36/1/3457-605 E-mail: [email protected] www.duihk.hu

Helyreigazítás: A WiU 3. számában a 11. oldali képaláírásban azt írtuk, a képen a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelô Központ látható. A kép a Fôvárosi Hulladékhasznosító Mûvet ábrázolja.

Termine der DUIHK / következô rendezvényeink 11. 09. 2007 Jour Fixe - Entspannte Begegnungen mit Bilderbuch-Panorama Terasse mit sensationellem Panoramablick auf Budapest, Gerichte vom Holzkohlegrill – unser Jour Fixe im Udvarház Étterem in den Budaer Bergen (Hármashatárhegyi út 2) ermöglicht einen entspannten Start in die zweite (Arbeits-) Jahreshälfte. 30.09–07. 10. 2007

Europäische Biomasse-Tage Institutionen, Firmen, Projekte und Privatpersonen in Europa, die Biomasse als Energiequelle oder Rohstoff nutzen oder sich mit deren Nutzungsmöglichkeiten beschäftigen, informieren vom 30. September bis 07. Oktober 2007 vor Ort über ihre Aktivitäten.

6–9. 11. 2007

ÖKOTECH 2007 – Umweltfachmesse in Budapest - Firmengemeinschaftsstand der DUIHK Vom 6.– bis 9. November 2007 findet in Budapest die ÖKOTECH, die größte und renommierteste Fachmesse in der Umwelt- und Kommunaltechnik-Branche Ungarns statt. Der Firmengemeinschaftstand der DUIHK bietet dank zahlreicher Zusatzleistungen und dem weiten Kontaktnetz der Kammer eine hervorragende Plattform für einen erfolgreichen Messeauftritt.

23. 11. 2007

17. Deutsch-Ungarisches Forum in Budapest

2007.09.11. Jour Fixe – Kellemes idénynyitó, egyedülálló panorámával Gyöngyörû budapesti látkép a teraszról, faszenes grill-ételek, kellemes társaság, oldott légkör – a következô Jour Fixe találkozóval kellemesen oldott légkörben lehet indítani az új munka-idényt, ezúttal a budai hegyekben az Udvarház éteremben (Hármashatárhegyi út 2)

50

2007.09.30–10.07.

Európai Biomassza Napok Európai intézetek, cégek, magánszemélyek, akik a biomasszát energiaforrásként vagy nyersanyagként hasznosítják, illetve ennek hasznosítási lehetôségeivel foglalkoznak 2007. szeptember 30.– október 7. között nyújtanak információt tevékenységükrôl.

2007. 11. 6–9.

ÖKOTECH 2007 – Közösségi stand a DUIHK szervezésében 2007. november 6–9. között ismét megnyitja kapuit a Hungexpo Vásárterületen az ÖKOTECH nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás.

2007. 11. 23.

17. Magyar-Német Fórum Budapesten

K o n ta k t

K o n ta k t

K o n ta k t

Kelemen-Raths Dominika tagsági szolgáltatások Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7630 E-mail: [email protected]

Tímea Kovács, DUIHK publikációk Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7646 E-mail: [email protected]

Ilona Balogh, DUIHK Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/245-7630 E-mail: [email protected]

2007 |  4

Wirtschaft in Ungarn