Az „Expertenkommission Forschung und Innovation” (EFI) értékelése a német szövetségi kormány kutatás-fejlesztési és innovációs politikájáról A szövetségi kormányzat által életre hívott „Expertenkommission Forschung und Innovation” (EFI) 1998 óta minden évben szakvéleményt készít a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs politikájáról. Idén 2014. február végén nyújtotta át a szakértői bizottság észrevételeit, javaslatait Angela Merkel kancellárasszonynak. Véleményük szerint a koalíciós szerződés innovációs vonatkozásai csalódást okoznak. Sem az adóalapú kutatásösztönzés, sem a kormány digitális menetrendje területén nem történtek igazi előrelépések. Számos gyenge pontra mutatnak rá. Politikai szempontból a legnagyobb problémának a megújuló energiákról szóló törvény (EEG) folytatását tekintik, amit sem klímavédelmi alapon, sem innovációs hatását tekintve nem tartanak igazolhatónak. Továbbá javasolják az elektromobilitási stratégia átgondolását és az akkumulátor mellett, az üzemanyagcellák használatának a támogatására szólítanak fel. Az innováció területén eredményes vállalkozók fejlesztéseiket növekvő mértékben külföldön végzik, emellett Németország egyre több kutató számára nem elég vonzó. A szakértők szerint 1996 és 2011 között 19 521 kutató jött az országba és 23 460 hagyta el azt. A felsőoktatási orvosi kutatói tevékenység attraktivitásának növelése érdekében a források koncentrációját javasolják meghatározott tématerületekre, az „öntözőkanna-elv” (mindenkinek ugyanannyit adni) helyett. Ehhez a támogatási rendszer gyakoribb és szélesebb körű vizsgálata szükséges. A szakértői bizottság a beavatkozás szükségességét más ágazatokban is kiemeli. Az infokommunikációs technológiák (IKT) számos ágazat számára kulcsszereppel bírnak. A német vállalkozók néhol lekapcsolódtak a nemzetközi trendektől, az IKT - ágazat azonban kiemelt szektor Németországban. Az Európai Gazdaságkutató Intézet (ZEW) egyik aktuális tanulmánya szerint 2011-ben 4, 7%-os részesedéssel bírt az ipari értékteremtésben. Ezzel az első helyen áll, megelőzve a gépipart és az autóipart. Nagy hangsúlyt fektet a tanulmány a tudásalapú szolgáltatások növelésének a támogatására, mely a német bruttó hazai termék 24%-át tette ki 2011-ben. (Ebben az időszakban ez az érték az USA-ban 33% volt. ) Kérdés azonban, hogy a kormányzat mennyire veszi figyelembe a bizottság ajánlásait. 2013-ban a szakértők azt javasolták, hogy a következő kormányzati ciklus elején be kell vezetni az adóalapú ösztönzőket a K+F területén. Rövid tárgyalás után a kezdeményezés nem került be a koalíciós szerződésbe. Részletes beszámoló: Aktuális fejlesztések és kihívások
1. A paktumok továbbfejlesztése A következő hónapokban egy intézkedéscsomag lát napvilágot annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények és az egyetemeken kívüli kutatási intézetek finanszírozása biztosítva legyen a felsőoktatási paktum, a kiválósági kezdeményezés és a kutatási és innovációs paktum kifutása után is. Az élvonalbeli kutatás és a német kutatási rendszer nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében a bizottság a legteljesítőképesebb felsőoktatási intézmények speciális támogatását szorgalmazza. Az államnak és a tartományoknak az egyetemeken kívüli felsőoktatási intézményeket 70:30 arányban kellene finanszíroznia. Hangsúlyozták, hogy az egyetemeken kívüli kutatási intézmények teljesítőképessége akkor tud tovább javulni, ha nem csak nominális, hanem reálértéken is növelik a ráfordítást. 2. Hatékonyabb innováció - ösztönzés a támogatási intézkedések tudományos értékelésén keresztül Az egyes minisztériumokban már meglévő szakértői állások továbbfejlesztését javasolják és segítségükkel adatközpontok alapítását. A politikai intézkedések értékelését transzparens módon kell végezni. A megalapozott elemzésekhez szükséges adatokat projektek útján állítják elő, és a transzparencia szellemében a tudósok rendelkezésére bocsájtják, hogy az eredmények megválaszolhatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Az elemzési munkák érdekében a minisztériumok projektköltségvetésének 5 %-át szakértői állásokra kellene fordítani. 3. A felsőoktatási és szakképzési rendszer jelentősége az innovációs rendszer számára A német termelési és innovációs modell a felsőoktatási intézményekből kibocsátott természettudományi és mérnöki tudással bíró szakembereken és a duális szakképzési rendszeren alapszik. A jövőben is szükség van a szakképzési rendszer attraktivitásának a megtartására és növelésére. A tehetséges és ambiciózus fiatal szakembereknek karrierlehetőségeket kell biztosítani egyéni fejlődési irányokon keresztül. Az oktatáspolitikai célkitűzéseknek arra kellene összpontosítaniuk, hogy a tanulóknak rugalmas tanulási kereteket biztosítsanak, lehetőséget teremtve arra, hogy ki tudják választani, hogy melyek a legmegfelelőbb tanulási formák számukra a kívánt képzettség megszerzéséhez. Ehhez jól működő oktatási indikátorokra van szükség. Az alapszintű oktatás minden szintjén szükség lenne rendszeres, külső szakértőktől származó teljesítmény összehasonlításokra, amik az egyéni tanulási előmenetelt dokumentálják, és ezt az egyes iskolák szintjén nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni. Ennek párban kellene járnia az iskolák autonómiájának növekedésével saját forrásaik lehetséges felhasználása tekintetében. 4. A tudásalapú gazdaság struktúrája és fejlődése A német kutatás-fejlesztési és innovációs politikának javítania kell a csúcstechnológiák sikeréhez szükséges keretfeltételeket. Még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a vállalkozások, az innovációs tevékenység és a gazdasági növekedés finanszírozása terén, valamint a kutatás-
fejlesztés adózási alapú ösztönzésével kapcsolatban. A német vállalkozóknak az új infokommunikációs eszközök alkalmazásával még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a termelékenység növelésére. A tudásalapú gazdaság továbbfejlesztése nem lehet független a többi gazdasági területtől, hanem arra kell használni, hogy a spill - over hatás és a produktivitás emelkedése a gazdaság és a közszféra nem tudomány-intenzív területeire is átterjedjen. 5. A kutatás-fejlesztés nemzetköziesítése A német vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének nemzetköziesítése az elmúlt években jelentősen megerősödött. Aggályos, hogy a csúcstechnológiák területén a vállalkozások kutatás-fejlesztési feladataikat egyre inkább külföldön végzik. Németországból nagy arányban távoznak a kutatók és a feltalálók külföldre. Ezek a trendek kölcsönösen erősítik egymást és hosszú távon gyengíthetik Németországot, mint innovációs bázist. Ezért különösen fontos a német K+F politika számára, hogy a képzett, tehetséges szakembereket, tudósokat Németországban tartsák, illetve külföldről visszacsábítsák őket. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket pedig össze kell kötni azzal a célkitűzéssel, hogy a nemzetközi szinten tevékeny német vállalatokat arra ösztönözzék, hogy a csúcstechnológiai fejlesztésekbe saját országukban fektessenek be. 6. Elektromobilitás: vannak eredmények, de még sok a tennivaló A közlekedési szektor fejlesztése, így a klíma- és környezetbarát elektromobilitás a jövő energetikai rendszerének fenntarthatóságában központi szerepet játszik. Németország az elektromobilitás elterjedését 2009 óta politikai és gazdasági eszközökkel egyaránt fokozottan támogatja. A cél, hogy az ország vezető piaccá és szolgáltatásnyújtóvá váljon ezen a téren. Az elmúlt években az akkumulátoros járművek használatának ösztönzésére történtek erőfeszítések. Emellett az elektromotorokat üzemanyagcellás hajtástechnológiával is lehet rövidés hosszútávon alkalmazni. Nem kellene különbséget tenni a nagyteljesítményű akkumulátorokra és az üzemanyagcellákra irányuló kutatási tevékenységek támogatásában. Meg kell vizsgálni, hogy az eddigi kutatási programokat hatékonyságuk szempontjából érdemese megtartani. Az elektromobilitás az infokommunikációs technológiák fontos alkalmazási területe. E két terület együttes támogatásának meg kellene valósulnia a kormányzat digitális menetrendjében. 7. A megújuló energiákról szóló törvény (EEG) innovációs politikai szemszögből A megújuló energiákról szóló törvény (EEG) a német klíma- és energiapolitika egyik központi eleme. Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerben az EEG azonban nem vezet nagyobb klímavédelemhez, viszont drágábbá teszi azt. Továbbá empirikus tanulmányok a törvény innovációnövelő hatását sem támasztják alá. A bizottság véleménye szerint az EEG folytatását nem lehet alátámasztani sem klímavédelmi indokokkal, sem innovációs hatása miatt. Központi témák
Kutatás és innováció a felsőoktatásban folyó orvosi tevékenységekben Az orvosi kutatás jelentősége, mint az innováció forrása tovább növekszik. A német egészségügyi ellátórendszer fejlesztése javarészt ennek a függvénye. A kutatás-fejlesztési politikának erre a területre tehát nagy hangsúlyt kell fektetnie. Ezért a szakértői bizottság az alábbi javaslatokat tette: További egészségügyi centrumok létesítéséről és technikai felszereléséről az eddigi intézmények működésének értékelése után kell dönteni. A felsőoktatási intézmények klinikáinak a rendszerből fakadó többletterhelését ki kell egyensúlyozni. Részben betegellátást, részben kutatási és oktatási tevékenységeket látnak el, így nem lenne igazságos, kizárólag az egészségügyi kasszákat a költségkiegyenlítéssel terhelni. Az alapkutatás és a klinikai kutatás összekapcsolását erősíteni kívánják. Az alapkutatás, a klinikai kutatás és a betegellátás, valamint az egészségügyi szektor további szereplőinek – egyetemen kívüli kutatóintézetek, vállalkozók - térbeli koncentrációját ösztönözni akarják. A felsőoktatásban folyó orvosi kutatásokra fordítandó támogatási összeget még inkább koncentrálni kell a legteljesítőképesebb német bázisokra. A Klinikai Tanulmányok Koordinációs Központjait (Koordinierungszentren für Klinische Studien -KKS) és a Klinikai Tanulmányi Központokat (Klinische Studienzentren) az igényeknek megfelelően tovább kell fejleszteni. Az intézeteknek nem kell árversenybe szállniuk más nemzetközi intézményekkel, hanem magas színvonalú klinikai tanulmányokat kell biztosítaniuk. A felsőoktatásban folyó orvosi kutatásokat folytató intézeteknek egy egységes szabályozási kódexet kellene kidolgozniuk, annak érdekében, hogy elkerüljék az érdekellentéteket a vállalkozókkal való együttműködések során. Az együttműködéseket transzparens módon kell kommunikálni. A szövetségi államnak és a tartományoknak akciótervet kellene kidolgoznia a nagy és komplex adatmennyiségek használatára az orvosi kutatásban. Ezt az akciótervet be kellene építeni a szövetségi kormányzat által tervezett digitális menetrendbe. A kutatási tevékenység iránt érdeklődő hallgatókat támogatni kell abban, hogy korán specializálódjanak a számukra legmegfelelőbb témákra. A kutatók és a feltalálók nemzetközi mobilitása és ennek hatása az innovációra Nemzetközi összehasonlításban Németországban egyensúly figyelhető meg a kutatók és a feltalálók be-és kivándorlása tekintetében. A legjobbak közül azonban keveset tudnak megtartani és visszacsábítani az országba. Főként az élvonalbeli kutatók számára nem eléggé attraktív a német tudományos rendszer. A szabadalmak benyújtásában aktív feltalálók nemzetközi összehasonlításban közepes mértékben hagyják el az országot. Egyidejűleg a kutatók bevándorlását tekintve az ország a középmezőnyben helyezkedik el. A nemzetközi feltalálói mobilitás erősíti a meglévő német K+F specializációs profilt. A szakértői bizottság a következő ajánlásokkal állt elő ezen a területen: A német kutatói rendszer versenyképességét nemzetközi viszonylatban erősíteni kell. Ehhez jó finanszírozási rendszerre és kiváló projektfinanszírozási lehetőségekre van szükség. Egyidejűleg a csúcsszegmensekben lévő szervezeteknek lehetőséget kell adni
arra, hogy speciális személyi és költségvetési struktúrákat kövessenek. Németországnak erőfeszítéseket kell tennie arra, hogy nemzetközi szinten a legjobb kutatókat megnyerje és a hazaiakat az országban tartsa. Ez leginkább a doktoranduszi és a posztdoktori fázisban lévő kutatókra vonatkozik. A német származású élvonalbeli kutatók visszacsábítása is kiemelt cél, főként a stratégiailag fontos tudományterületeken. A kiváló munkakörülmények mellett a külföldi kutatók mobilitásához szükséges kedvező beutazási, munkavállalási feltételeket is meg kell teremteni. A vízumszabályok továbbfejlesztésére is hangsúlyt kell fektetni valamint a kutatókra vonatkozó társadalombiztosítási szabályok nagyobb kompatibilitására. Az infokommunikációs technológiák helyzete és fejlesztési perspektívái Németországban Az infokommunikációs technológiák (IKT) központi szerepet játszanak az innovációs rendszerben. Az IKT a többi ipari kulcságazattal is szoros kapcsolatban áll. E terület fejlesztése és eredményeinek használata nagy hatással van a társadalom és a gazdaság egészére, így kiemelt prioritást érdemel. Ezért a szakértők a következő javaslatokkal rendelkeznek: A digitális menetrend kidolgozásakor a kormányzatnak meg kell határoznia az IKT területén speciális alkalmazási területeket, amik szoros kapcsolatban állnak a Hightech Strategie tématerületeivel, illetve a Horizont2020 támogatási súlypontjaival. Ide tartoznak az intelligens hálózatok a mobilitás, az egészségügyi ellátás, az energia területén, ugyanúgy, mint az E - Government és a termelési rendszerek valamint az értéklánc digitalizálása. Az újonnan alapított vállalkozások és azok nemzetközi növekedési stratégiái viszik előre az innovációt az IKT - ban. A startupokat az innovációs és gazdasági növekedés finanszírozását segítő speciális eszközökkel kell támogatni, annak érdekében, hogy a nemzetközi piacon az erős német cégek utánpótlása biztosítva legyen. Az IKT területén az üzleti siker mindig nagyon erősen függ a rendszerszabályoktól és a szabadalmaktól. A német vállalkozóknak és kutatási intézeteknek célzott hatást kell gyakorolniuk a fontos nemzetközi szabályokra. A kormányzatnak tennie kell azért, hogy a „Cloud Computing” számára egy egységes európai jogi szabályozási keret jöjjön létre, anélkül, hogy az európai vállalkozók szabad mozgási tere beszűkülne. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi EU-s és a német szövetségi támogatások hozzájárulnak-e az IKT – gazdaság versenyképességének fenntartható fejlesztéséhez. Az adójellegű K+F támogatás különösen a kutatásalapú kkv-k számára lenne hasznos. Ezért a bevezetése feltétlenül szükséges. A nők szerepe az innovációs folyamatban A német innovációs folyamatban a nők alul vannak reprezentálva. Ritkábban érdeklődnek a természettudományos és az informatikai tantárgyak iránt és kevesebben dolgoznak közülük a kutatás-fejlesztés területén, mint a férfiak. Ez az aránytalanság a gazdaság és a tudományos világ vezető pozícióiban különösen szembetűnő. Különösen a növekvő szakemberhiány miatt nem engedheti meg az ország, hogy a jól képzett, tehetséges nők potenciálját nem használja ki. Ezért a következő tanácsokkal szolgálnak a szakértők.
A nők és a fiatal lányok érdeklődését fel kell kelteni a természettudományos és a számítástechnikai tantárgyak iránt. Ezért szükség van arra, hogy az állam elegendő forrást biztosítson ezen tantárgyak minőségi oktatására. A szakmai és a családi élet jobb összeegyeztethetősége érdekében a gyermekmegőrzők és egész napos iskolák kiépítése érdekében tett erőfeszítéseket folytatni kell. A jól képzett nők gyermekvállalását és ezáltal a munkából való kiesésüket anyagi eszközökkel is támogatni szükséges. A szövetségi kormányzat a koalíciós szerződésben a gender/női kvóta bevezetése mellett döntött a nagyobb részvénytársaságok esetében. 30 százalékra kell emelni a nők arányát a tőzsdén jegyzett legnagyobb cégek felügyelőbizottságában. A szakértői bizottság üdvözölte ezt a kezdeményezést. A nők arányának növelését véghez kell vinni a vezető pozíciókban a közigazgatásban is. Emellett az igazgatótanácsokban sem szabad eltekinteni a nők szerepének a növelésétől. Mivel itt nincs lehetőség törvényi segítségre, így a „Corporate Governance Kodex” keretén belül kell hatékonyan fellépni e cél érdekében. Pászti-Márkus Eszter TéT attasé Berlin
