FORRÁSHÁZ GONDOZÁSI KÖZPONT Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye Fenntartó:
Budapest Főváros XIX. kerületi Önkormányzat Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ
Székhely:
1193 Budapest, Táncsics u. 7.
Telephely:
1195 Budapest, Dobó Katica u. 18.
SZAKMAI PROGRAM 1. A nappali ellátás célja, feladatai Az intézmény célja, hogy Kispesten
személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás keretében, a 18-60 év közötti, kórházi osztályos kezelésre nem vagy csak időszakosan szoruló pszichiátriai betegek szociális helyzete, mentális állapota, munkavégzésre és önálló életvitelre való képessége javuljon, valamint
az
e pszichiátriai betegek számára biztosított helyi szociális és foglalkoztatási
szolgáltatások hatékonysága javuljon. A pszichoszociális rehabilitáció komplexitása mind céljaiban, mind módszereiben és eszközeiben megvalósul. Az intézmény megalakulásával a családsegítés és a közösségi pszichiátriai ellátás fejlesztése, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátásának kialakítása integráltan jelenik meg a szociális alapellátások körében. Hosszú távú célunk, hogy Kispesten olyan komplex szolgáltatás valósuljon meg, amely a pszichiátriai betegek részére – a szociális izoláció megelőzése, az életvezetési képességek erősítése és az alkalmazkodóképesség javítása mellett – több foglalkoztatási formán keresztül ad lehetőséget a nyílt munkaerőpiac elvárásaira való felkészülésre, a munkavégző képesség fejlesztésére, a munkaerő-piaci reintegrációra.
2 Olyan „nyitott” intézményt tervezünk megvalósítani, ahol a szolgáltatási rendszer tagjai a térben egymáshoz közel, csak a szakfeladataik szempontjából szükséges szeparáció mellett, nyitott információs és operatív együttműködési közegben tudják az ügyfeleket ellátni, a komplex problémákra közös szakmai válaszokat adni. A különböző szolgáltatási szintek egymásra épülve, átjárhatóan, ugyanakkor önállóan is működnek. 2. Szolgáltatási koncepció A nappali ellátás pszichiátriai betegek, mentális problémákkal küzdők részére nyújt mindennapi életükben komplex segítséget annak érdekében, hogy személyes céljaikat megvalósíthassák. Ennek érdekében a nappali ellátás készségfejlesztést nyújt az önellátás, az emberi kapcsolatok, a munka, valamint a szórakozás területén. A nappali ellátás keretében egészségügyi tevékenység nem folyik, a gondozási munkában konzultációs partnerként vesz részt a pszichiáter szakorvos. Fontosnak tartjuk az egészségügy munkatársaival – ezen belül kiemelten a Pszichiátriai Gondozó szociális szakemberével – a napi kapcsolattartást, szoros együttműködést. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy programjaink jelentős része a kerület minden érdeklődő lakója számára is hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel az ellátottak társadalmi beilleszkedését. A családtagok, rokonok, barátok szükség szerinti bevonása, felvilágosítása, információval való ellátása jelentős mértékben járulhat hozzá fenti célok eléréséhez. Az
intézmény
keretei
között
lehetőséget
biztosítunk
klubszerű
foglalkozások
szerveződéséhez, melyekhez elengedhetetlen az önsegítő aktivitás. 3. A nappali ellátás célcsoportjának jellemzői A nappali ellátás elsősorban az otthonukban élő, a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkezését. A pszichiátriai betegek társadalmi megítélése a legnagyobb mértékben szorul átdolgozásra, mivel negatív előítélet, stigma nehezedik rájuk. Az erről szóló felmérések szerint pl. a munkáltató szívesebben alkalmaz testi vagy értelmi fogyatékos személyt, mint rehabilitált, pszichiátriai problémával élőt. Így tehát nem csak a pszichotikus kliensek izolálódnak, de már
3 a betegség kialakulása folyamán hátrányokat szenvednek bármilyen pszichológiai eredetű vagy viselkedésben is megmutatkozó probléma esetén. A realitással való harmonikus kapcsolat megbomlik, a kezdeményezőkészség, a szociális aktivitások erősen csökkennek. A kórházi kezelések tovább erősíthetik a hátrányokat: a hospitalizáció során dependencia, döntésképtelenség, önálló életviteli képtelenség léphet fel. A beteg a kellő segítség híján a társadalom perifériájára kerülhet. 4. Más intézményekkel történő együttműködés, jelzőrendszer A Forrásház felé jelzőrendszerként funkcionáló szervezetek segítenek felderíteni a szolgáltatásba potenciálisan bevonható személyeket. A jelzőrendszer tagja lehet a klienssel ügyintézése, munkavégzése, szabadidős tevékenysége során kapcsolatba lépő hivatal, intézmény munkatársa. Ilyen funkciót tölthet be – a teljesség igénye nélkül – például Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, a Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat, a Magyar Vöröskereszt Dél-Pesti Szervezete, a Kispesti Háziorvosi Szolgálat, a Kispesti Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelő, a Kispesti Egészségügyi Intézet, a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház – Rendelőintézet Pszichiátriai Osztálya, a Kerületi Általános – Szak - és Középiskolák, a Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, a BRFK XIX. kerületi Rendőrkapitánysága, a XVIII.-XIX. kerületi Munkaügyi Központ, vagy a helyi kisebbségi Önkormányzatok. A civil szféra kispesti szervezetei: Családőr Egyesület, Kispesti Jóléti Egyesület – KIJE, Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány, Közös Sors Integrációs Egyesület, Létminimum
Alatt
Élők
Társasága –
LAÉT,
Nagyboldogasszony
Karitász,
Nagycsaládosok Kispesti Egyesülete, Pelikán Program Önkéntes Központ, Kispesti Mentálhigiénés Klub, Közös Esély Egyesület, Pelikán Program Önkéntes Központ. Fenti intézmények többségével a Családsegítő Szolgálatnak élő munkakapcsolata van, a pszichiátriai problémával élők speciális ellátása érdekében azonban együttműködési megállapodást tervezünk kötni a területileg illetékes fekvőbeteg-ellátó kórházzal és a kerületi Gondozóval. A foglalkozási rehabilitáció széleskörű alkalmazása érdekében a kerületi munkaügyi szervezet és alternatív foglalkoztatási formák bevonását is kívánatosnak tartjuk. 5. Az ellátás igénybevételének módja
4 A szolgáltatás igénybevétele önkéntes és az ellátást igénylő írásos kérelmére történik. Pszichiáter szakorvos illetve/vagy háziorvos javaslatot tehet, de minden esetben szükséges a diagnózis orvosi igazolása. Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő, valamint az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője megállapodást köt. A melegítőkonyhás ebédlőben lehetőség van az étkezések bonyolítására. A Működési engedélyben meghatározott létszámot meghaladó igény esetén az igénybejelentőt 8 napon belül írásban kell értesíteni a várakozó listára történő felvételéről. Az igénybejelentő ellátásáról – szabad kapacitás esetén – a jelzés sorrendjében gondoskodik a Szolgálat. A Központban nappali ellátás folyik, hétköznapokon délelőtt 10 és délután 4 óra között tart nyitva. Rendezvények, nagyobb szabású programok esetén – alkalmanként – ettől eltérő időben, esetleg hétvégén is kinyitunk. 6. A nappali ellátás tartalma A nappali ellátás rugalmasan működik: egyes ellátottak/klubtagok számára teljes körű pszicho-szociális szolgáltatást nyújt, míg mások csak a szabadidős vagy klubfoglalkozásokat látogatják. A teljes körű ellátás hatékonysága érdekében – az ellátottak személyes szükségleteinek és céljainak felmérése után – az ellátottakkal való egyetértésben egyénre szabott gondozási terv/klubprogram készül. Ha valaki csupán a szabadidős foglalkozásokat látogatja, részére gondozási terv készítése nem szükséges. A nappali ellátás során az ellátottak önkéntes alapon, klubjellegű, társas tevékenységekbe kapcsolódnak be, amelyekhez kötődően a szociális szakemberek mindennapi életvitelükben komplex segítséget nyújtanak számukra, készség- és képességfejlesztő programokat szerveznek. Minden kliens személyes segítő szakemberhez fordulhat szociális és kapcsolati problémáinak rendezésében, támogatást kérhet a foglalkoztatásba való bekapcsolódáshoz. A klubjellegű tevékenységek köre széles. A készségfejlesztés az igényeknek megfelelően megvalósulhat egyéni tréning, vagy csoportos foglalkozás keretében. A nappali ellátás orvosi segítséget nem nyújt, akut pszichotikus esetek ellátására nem alkalmas. A pszichiáter konzultáns, valamint más egészségügyi szolgáltatók és természetes segítők bevonása a gondozásba hatékonyabbá teheti a gyógyító folyamatot. Az egészségügyi szolgálat Pszichiátriai Osztálya rehabilitációs részlegének (Tárt Kapu Színház és Gyógyító Művészeti Műhely) szakembereivel kialakult és évek óta tartó stabil munkakapcsolat további megerősítését jelenti, hogy a két szolgáltatás 2012-től fizikailag is
5 egy épületben nyújtja szolgáltatásait. A két terület rehabilitációs eszközrendszerének hasonlósága tovább növelheti a kitűzött célok elérésének esélyét.
7. A nappali ellátás által nyújtott szolgáltatások köre Pszicho-szociális rehabilitáció Mindazon szakmai tevékenységek köre, amelyet az ellátottal közösen készített gondozási terv tartalmaz. A gondozási terv része a személyes célokat akadályozó problémák feltárása, és a megoldásukra
közösen
kialakított
program.
A
nappali
ellátásban
részesülőket
a
készségfejlesztés képessé teszi az önálló életvezetésre, életminőségük javítására. Munkavégzés lehetőségének szervezése Az egyik leghatékonyabb rehabilitációs eszköz a munkatevékenység. Különböző formában, több lépcsőn keresztül juthat el a kliens a nyílt piaci foglalkoztatáshoz. A saját erőforrások felmérése (fizikai és mentális), a hasznosság megtapasztalása az önkéntesen vállalt munkatevékenység során mutatja meg reálisan az ellátott/klubtag valós viszonyát a közösséghez, és tárja fel munkaerő piaci esélyeit. Az intézményen belüli munka-rehabilitáció illetve fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás megszervezése, feltételeinek kialakítása – az érvényes rendelkezések függvényében – fontos állomása a nyílt piaci megmérettetésnek. A pályaorientáció, az álláskeresés támogatása, a kliensek motiválása a Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott szolgáltatások igénybevételére szintén a nyílt piaci megjelenést segítheti elő. A munkahelyek feltárása és a munkaadók „érzékenyítése” a másik oldalról növeli az ellátottak
elhelyezkedési
esélyeit,
míg
a
munkába
állt
kliensek
beilleszkedésének segítése a munkaerő piacon való helytállást támogatja. Szociális esetkezelés, családgondozás
utánkövetése,
6 Célja az egyéni életfeltételek javítása a családban és a társas kapcsolatokban; pszichológus bevonásával stressz-kezelés, hatékony kommunikációs és problémamegoldó technikák kialakítása, fejlesztése. Az ellátott állapotához igazodó segítségnyújtás hivatalos (szociális, társadalombiztosítási, nyugellátási, lakhatási, foglalkoztatási, oktatási) ügyekben, az internet használatának biztosítása az önálló ügyintézés során. Az egészségügyi szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, mind az információk, mind a fizikai eljutás tekintetében (kapcsolatfelvétel, időpont-egyeztetés, megközelíthetőség); kapcsolattartás a kezelőorvossal, egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosítás. Szabadidős programok szervezése A kliensek kezdeményezéseit, igényeit figyelembe vevő programok szervezése, lehetőleg az érintettek bevonásával. A gondozási terv elkészítését megelőző állapotfelmérés során már érdemes a szabadidő szervezett eltöltésének igényére, óhajtott módjaira rákérdezni. A programok elsődleges célja lehet a kliens számára „üres időként” megélt időtartam strukturálása. A szabadidő hasznos eltöltésének fő szempontja: másokat nem zavaró formában. További lehetőségek: olvasás (könyvtár létrehozása, bővítése, újságok, folyóiratok biztosítása), rejtvényfejtés, rádiózás, zenehallgatás, tévénézés. A társasjátékok és a kézműves tevékenységek során a szociális készségek is fejlődnek. Önszerveződő csoportok támogatása Első megközelítésben a klienseket motiválni szükséges a különböző csoportokon, klubfoglalkozásokon való részvételre. A spontán önszerveződések csoporttá válása érdekében térítésmentes infrastruktúrát és a csoportkohéziót elősegítő mentorálást kell biztosítani. Személyi tisztálkodás, személyes ruházat tisztítása Ruházat mosása, szárítása tekintetében a kliens aktív részvételére kell törekedni. Szükségleteinek megfelelő mértékben, a higiéniai követelmények megtartása mellett, egyénre szabottan kell kidolgozni a feltételeket. Az intézmény házirendjében szabályozhatja a mosó/szárítógép használatának módját, időtartamát, gyakoriságát. A személyi tisztálkodás, zuhanyzás feltételeinek meghatározása is történhet hasonló módon.
7
8. A nappali ellátás dokumentációs rendszere Engedélyezés és dokumentáció a hatályos jogszabályok szerint. – Nyilvántartás a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra várakozókról és az ellátást igénybe vevőkről (A Szt. 20. § szerint a személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó intézmény vezetője nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a 18. § a) – i) – ben foglaltakat.) – Látogatási és eseménynapló (Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről: az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben a 10. számú melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezeti.) – Megállapodás Az állami fenntartású intézményben - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről - az intézményvezető és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: Az együttműködés kezdetének időpontját, megszüntetésének módjait, az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat. Az intézményi jogviszony megszűnik: a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. – Kérelem (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről.) – Egyéni gondozási terv (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről.) Az egyéni gondozási terv tartalmazza: a.) az ellátott személy fizikai, mentális állapotának leírását,
8 b.) az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, c.) az ellátott részére felajánlott segítségnyújtás egyéb elemeit. 9. Az ellátás igénybe vétele és a kapcsolattartás módja Az ellátás igénybe vétele önkéntes, kérelem benyújtására történik a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet alapján. A kérelemhez mellékelni kell a pszichiátriai betegség igazolására szolgáló dokumentumot és a jövedelemnyilatkozatot. A szolgáltatások nyújtása a nappali intézmény telephelyén, vagy szervezett külső programok esetén azok helyszínén történik, a kapcsolattartás módja: személyes találkozás. 10. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátottak jogait az 1993. évi III. törvény 94/E, 94/F, 94/K §, a szociális szolgáltatást végzők jogait a 94/L § szabályozza, a helyi sajátosságokról a házirendek nyújtanak felvilágosítást. A szolgáltatásban részesülők számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódva az 1993. évi III. törvényben meghatározott általános és speciális jogokat is biztosítani kell. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményének meg kell felelni. Az ellátottak általános jogai: A szolgáltatás használójának joga van szociális helyzete, egészségügyi állapota, speciális helyzete és egyéni szükségletei alapján az ellátás igénybe vételére. Az igénybe vevővel kapcsolatos valamennyi szóbeli és írott információ bizalmas. A rögzített információk megőrzésre kerülnek, azokról másolat nem kérhető. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az ellátás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kliens adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. A kérelmező jövedelmi helyzetét nem kell vizsgálni. Amennyiben az ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény betegek jogait szabályozó rendelkezéseire.
9 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatásokat oly módon végzi, hogy maradéktalanul és teljes körűen betartja az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos és emberi jogokat, különös tekintettel az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez és a testi-lelki egészséghez való jogra. A pszicho-szociális fogyatékkal élő személyt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti az ellátás során. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, a nappali ellátás vezetője segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az ellátás vezetője 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az ellátás vezetője köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok teendőit nem megfelelően látta el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembe vételével végezte feladatát. Az ellátottak speciális jogai: Képességek, készségek fejlesztéséhez, illetve az állapotfenntartás vagy állapotjavítás lehetőségének megteremtéséhez való jog. Jog az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáféréshez. Az önrendelkezés elvéhez, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartásához való jog. A társadalmi integrációhoz, más személyekkel a történő kapcsolat létesítéséhez, kapcsolattartáshoz, valamint intézmények, szolgáltatások igénybe vételéhez való jog. A szociális szakemberek védelmére vonatkozó szabályok: A munkaviszonyban álló személynek biztosítani kell, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapja, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, munkáját elismerjék, és megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak számára. A segítő szakember tevékenységére vonatkozóan a Szociális Munka és a Pszichológusok Etikai Kódexe, titoktartási kötelezettségére az 1992. évi LXIII. Adatvédelmi törvény az irányadó.
10 A közösségi pszichiátria munkaköreit betöltő személy közfeladatot ellátó személynek minősül. Az ellátottjogi képviselő feladatai: Megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat – az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében – az intézmény kötelezettségeiről, és az ellátást igénybe vevők jogairól. Segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában; szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus rendezéséhez. 11. A feladatellátás szakmai tartalma, módja A pszichiátriai betegek életminőségének javulása nem képzelhető el autonómiájuk helyreállítása, megküzdési képességük fejlesztése nélkül. A kliens „felhasználóvá” válik, aki igénybe veszi a szociális munkás/pszichológus szakértelmét annak érdekében, hogy az önmaga feletti hatalmat gyakorolni tudja. A meglévő készségekre épített, saját és közösségi erőforrások bevonásával kialakított egyéni és csoportterápiák célja, hogy a szolgáltatás felhasználóját segítse olyan tudások, készségek elsajátításában, amelyek szükségesek a környezetnek a felhasználó érdekeinek megfelelő átalakításához. A nappali intézmény az egyéni esetmenedzselés mellett olyan csoportterápiás programokat biztosít, amelyek az ellátottak társadalmi reintegrációját szolgálják. Szociális készségek tréningje A szociális készség tréning célja az önálló életvitelre való felkészítés, amely egyfelől magába foglalja az adekvát kommunikációra kész, hatékony problémamegoldó és önérvényesítő viselkedés megtanulását, a betegségét megismerni akaró és azzal együtt élni tudó attitűd kibontakoztatását; másfelől biztosítja a teljes értékű mindennapi élethez szükséges készségek és képességek kialakítását és a megfelelő jártasságot az élettevékenységek összességében. Ezek a tréningek nélkülözhetetlenek, mert megfelelő szociális készségek hiánya esetén rehabilitációs törekvéseink szükségképpen eredménytelenek maradnak. Formái: • Kommunikációs tréning • Problémamegoldó tréning • Asszertív tréning • Pszichoedukáció • Mindennapi élettevékenységek programjai
11 Közösségi terápiák Célja a közösség kialakítása, a közösség gyógyító erejének kiaknázása, az önsegítő civil szervezetekhez való tartozás szükségletének fokozatos felébresztése. Formái: • Terápiás közösség • Klubterápiák • Önsegítő szervezetek Foglalkozásterápiák Közös jellemzőjük: élménycentrikus, a személyiség kreatív-alkotó erőit felébresztő és fejlesztő, az individualizáció kibontakozását és a hatékony viselkedés elsajátítását célzó eljárások, melyek a szabadidő tartalmas kitöltésére való felkészítést szolgálják, és segítenek kialakítani a szociálisan funkcióképes, tartósan adaptív, ellenpontozási lehetőségekkel rendelkező életvitelt. Formái: • Kreatív és művészeti terápiák • Képzőművészeti terápiák • Zeneterápia • Biblioterápia • Színjátszás-terápia • Mozgásterápiák A művészetterápiák közös lényege: Az ún. szimbólumalkotás, a lelki traumák szimbolikus kifejezése (C.G.Jung, Dunkel N.N.), szerencsés esetben a szimbolikusan kifejezett tartalom tudatosul, ami a traumához való hozzáférést jelent. Az önreflexión túl a művészetterápiák hozzá segítik a klienst egyfajta kreatív öngyógyításhoz. A kommunikáció nem verbális, bár felületesen nézve beszélünk a zenéről, a zene ürügyén a saját érzelmekről, sőt: közösen zenélünk. Ezt jól szervezve kedély és tudatállapot-változás érhető el, ilyenkor a beteg megért, vagy el mer mondani dolgokat. Zenei, vagy rajzos szimbólumokon keresztül folyik a kommunikáció. Nagyon fontos "játszani" a zene testi hatásaival, a légzéssel, a közös éneklésen és táncon keresztül a szociális hatásokkal. Megváltozik a pulzus, a légzés, de még a bőr elektromos vezetőképessége is. Az agyi aktivitás mintázata is, a zene képes dinamizálni depresszióst, időset, magába zárkózott klienst. Fogyatékkal élők fejleszthetők zenei gyakorlatok által, pl. mozgásjavítás, időérzék képzése, fájdalom és szorongás kedvező befolyásolása.
12 -
A zeneterápia lényege a zenével történő tudatállapot-változás. Az ún.
zenei indukcióval létre jött tudatállapot-változás magába foglalja a kedélyállapot, a szociális aktivitás változását, a kliens ún. saját érzelmeinek jobb megértését. Zeneterápiáról akkor beszélünk, amikor egy tervezett folyamatban a képzett zeneterapeuta annak érdekében használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia), hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt. Ezek mellett terápiás hatást gyakorol fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze, és sérült funkcióit helyreállítsa, így jobb intrapszichés és interperszonális integrációt tegyen lehetővé, azaz, hogy a személy életminősége javuljon. A zeneterápiához kapcsolódó vibrációs terápia (ún. tibeti hangtálak, mély orgonasípok 16', 32' hangfekvés) szöveti szinten is indukálnak vibrációt, salakanyagot kavarnak föl a sejtek cytoplazmáiban, és kiüríthetővé teszik, illetve modulálják az agy működését. Orvosi tény, bizonyos zenei hatásokra csökken a fájdalom (c-típusú idegrostok) vezetéséért felelős nociceptív idegek aktivitása - ennek neve az audioanalgézia, amit fogászatban ma már rendszeresen használnak is.
...az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét. Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglevő zeneérzéket, ezzel megadja a műveltség alapját, amivel eztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét…(Kodály Z.) -
A művészetterápiák közé tartozó irodalomterápia könyvek általi
gyógyítást jelent. A biblioterápia elnevezés a görög eredetű biblion (könyv) és therapeia (gyógyítás) szavak kapcsolatából született. A szépirodalmi művek gyógyító hatását évszázadok óta szinte minden kultúrában elismerik. A biblioterápia pszichoterápiás irányzatként a 19. század óta létezik. Napjainkban, a terápiás folyamatban két tevékenységi formát alkalmaznak: a receptív terápia a művek élményszintű, élőszóban történő feldolgozására összpontosít, aktív terápiában pedig a kliensek, páciensek maguk írnak verset, naplót, emlékiratot stb. Akkor is beszélhetünk irodalomterápiáról, ha a terápiás beszélgetésen fizikailag
13 nincs jelen a könyv, hanem a kiindulópontot egy-egy idézet, vagy a kollektív emlékezet egy gyöngyszemének a felidézése adja. - Táncterápia - A tánc a legősibb gyógyító művészetek közé tartozik. Minden korban és minden tájon felfedezték a mozgásos kreativitás jótékony, felszabadító és integráló hatását. A taglejtések, a testtartás, a mozgás a legközvetlenebbül tükrözi azt, ahogy az ember érzi magát, ahogy megtestesül élettörténete. Új módon észlelni, elfogadni, mozdítani a testet - segíthet új módon megélni az élettörténetet. A mozgásban és testérzékelésben rejlő gyógyító- és alkotóerők lehetőségeit használják a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület különféle irányzatai, melyek közül a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia a Pszichoterápiás Tanács által elfogadott és akkreditált módszer. A módszer képzésében és a táncterápiás szakemberek folyamatos belső továbbképzésében fontos szerepet játszanak a testtudati módszerek. - Az aktív képzőművészet terápia keretében a képzőművészet legkülönfélébb technikái alkalmazhatók terápiás kifejezésként, (rajzolás, festés, ragasztás, kalligráfia, montázs, kollázs, agyag- vagy gyurmaformázás, fafaragás, a természet tárgyaiból vagy bőr- és textilhulladékokból készülő alkotás). Akár önkifejezés formájában, akár a terapeuta által adott felhívó jellegű témaválasztással (önarckép, betegségem,
élet-út,
amitől
a
legjobban
félek,
stb.).
A befogadó képzőművészeti terápia keretében meglévő képzőművészeti alkotások hatása, és pszichés tükröződése a páciensben, az elemzés és megértés tárgya. A képzőművészeti terápia célja minden esetben valamilyen konkrét, belső pszichés élmény egyedi megjelenítése – saját vagy kész alkotáshoz kapcsolódóan -, amelyben a páciens érzése, ill. gondolatai kifejezésre juthatnak, közvetlenül vagy áttételesen megnyilvánulnak. Alapvetően négy művészetterápiás megközelítés lehetséges. Az egyik az aktív (cselekvő résztvevő) művészetterápia, ahol a terápiás folyamaton belül az adott művészeti technikával fejezi ki, illetve jeleníti meg az élményeit a páciens. A másik a befogadó (receptív, élményfeldolgozó) művészetterápia, ahol kész műalkotások által a páciensben keltett pszichés hatások átélése, megértése, feldolgozása történik. A befogadó művészetterápián való részvétel minden esetben mintát is jelent az adott művészi kifejezési formára vonatkozóan, amely tapasztalat
14 akár alkalmazható, vagy kipróbálható az aktív művészetterápiás helyzetben. Mind az aktív, mind a befogadó művészetterápia, további két terápiás megközelítésre épülhet. A művészetterápia alkotásközpontú (szublimációs) megközelítése azt jelenti, hogy adott művészeti önkifejezés, és az alkotás folyamata hordozza a terápiás hatást, így az alkotás létrejöttével zárul a terápiás folyamat. Az alkotásközpontú terápiák esetében hangsúlyos lehet az alkotások esztétikai tartalma, mert az elkészült alkotásokat sok esetben kiállításokon/rendezvényeken mutatják be. Az alkotást eszközként alkalmazó művészetterápiában az alkotás a terapeuta és a páciens kommunikációjának az alapja, akkor az elkészült alkotáshoz kötődik egy megbeszélés, értelmezés, alkotáshoz kötött jelentéstulajdonítás, amely így a szabad asszociáción keresztüli „feldolgozása” az adott művészi kifejezésnek és a benne megjelenő lelki tartalmaknak. - A színházterápia a Kispesti Egészségügyi Intézet Tárt Kapu Színháza és Gyógyító Művészeti Műhelye szakembereinek közreműködésével valósul meg. Georges Baal szerint „... a színház alapja egy minden ember Énjének kifejlődéséhez és karbantartásához okvetlenül szükséges folyamat: a színház az Én alapvető sebeit ápolja”. Baal elmélete kiterjed a színész munkájára, a közönség élményére, a színházterápiára, és tovább fejleszti a pszichoanalízis koncepcióit, többek között a különböző kommunikációs módok szerepét a színházterápia helyének vonatkozásában. Elmélete új megvilágításba helyezi egyrészt a színházat, és a mai avantgarde színházat, másrészt a színházterápiát és az ehhez kapcsolódó tánc-, mozgás – és más nem verbális terápiákat. 12. A biztosított szolgáltatások köre, rendszeressége A nappali klubhelyiség hétköznap 10 - 16 óráig vehető igénybe, a személyes tisztálkodás és a ruházat tisztításának lehetőségével együtt. A tematikus csoportfoglalkozások, tréningek és terápiák heti egy illetve két alkalommal, meghatározott időben kerülnek megtartásra. A művészetterápiás foglalkozások egy része a Gyógyító Művészeti Műhellyel, illetve a Tárt Kapu Színházzal közösen bonyolítható, a szükséges helyiségek – felszerelve – rendelkezésre állnak. A torna- és kondicionáló teremben – előre egyeztetett időpontban – lehetőség nyílik jóga, gyógytorna és aerobic foglalkozásokra, valamint cardio-program végzésére, ping-pongozásra.
15 A különböző masszázsterápiák (gyógy, hang, relax) bevezetése – az igények felmérése és a feltételek biztosítása után – folyamatosan kerülnek bevezetésre, általában heti egy-egy alkalommal. A munkaerő-piacra való felkészülés/felkészítés – az egyéni gondozási tervekben foglaltak alapján – egyéni tanácsadás és csoportos tréning keretében egyaránt megvalósulhat. A munkavállalásra kész ellátottak a Családsegítő Szolgálat Állásklubjával integráltan, heti egy alkalommal részt vehetnek a nyílt piaci álláskeresésben. Az intézményen belüli foglalkoztatás optimális módjának és formáinak kialakítása a mindenkori jogszabályi és finanszírozási lehetőségekhez képest történik. 13. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A pszichiátriai betegek nappali ellátása új elemként jelenik meg a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai között. A Szolgálathoz betérők személyes tájékoztatásán kívül a helyi és az ügyeletes egészségügyi ellátóknál kihelyezett szórólapon és a helyi médiában (helyi újság, önkormányzati honlap, TV Kispest) is felhívjuk a lakosság figyelmét az új szolgáltatásra. A Kispesti Önkormányzat és intézményeinek aktuális rendezvényein
való
részvétel
alkalmával
(konferenciák,
szakmai
egyeztetések,
egészségnapok, vásárok) munkatársaink tájékoztatást nyújtanak az ellátotti lehetőségekről, információval szolgálnak az intézmény működéséről, céljáról, programjairól.
