Bándy Tamásné
Formatervezési minta, mint a siker záloga A hazai mintaoltalmi hagyományok és előírások: Hazai mintaoltalmi hagyományok és előírások változására vonatkozó történetünk 1907től kezdődik, amikor a 107.709/1907 Ker. Min. rendelettel megalkották az első önálló jogszabályt az ipari mustrák és minták jogi oltalmának és lajstromozásának szabályozására. E rendelet egészen 1979-ig volt hatályban, mivel az 1978. évi 28. törvényerejű rendelet, pl. pontosította a fogalmakat, elrendelte a teljes vizsgálat lefolytatását és a letétbehelyezés helyett fénykép, vagy rajz benyújtását írta elő. A mintaoltalmi szabályozás következő módosítására elsősorban az 1994-ben, az Európai Megállapodásban vállalt jogharmonizációs kötelezettségünk miatt volt szükség, azaz a mintaoltalom területén szükségessé vált megteremteni az összhangot a 98/71 EK (Európai parlamenti és tanácsi irányelvvel). A változások mértéke pedig indokolttá tette, hogy törvényi szintre emelkedjenek a formatervezési mintákra vonatkozó jogok és kötelezettségek. Ilyen körülmények között lépett életbe 2002. január 1-jén a 2001. évi 48. törvény. Megalkotásának elsődleges célja a mintaoltalmi rendszernek oly módon történő átalakítása volt, ami a közösségi és a nemzetközi szabályozás feltételeinek is megfelelt. A 2001. évi törvényt azonban a további jogharmonizációs törekvések, az illeszkedési szabályok ( 6/2002/Európai Közösség tanácsi rendelet, továbbiakban EK rendelet) miatt 2003-ban módosították, az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi 102 tv megalkotásával. Ugyanis a közösségi mintaoltalmi rendszer – egységes hatályának, illetve annak köszönhetően, hogy szabályozására tanácsi rendeletben került sor – nem igényelte a 2001-es Formatervezési minta törvény kiterjedt módosítását. Azonban a 6/2002/ EK rendelet számos kérdésben a 40/94/EK rendelettel 78
analóg szabályozást tartalmazott, és a Formatervezési minta törvénybe beiktatásra kerülő illeszkedési szabályok a Védjegy törvénynek a Közösségi védjegyoltalmi rendszerhez való közelítését szolgáló hasonló szabályaival mutatott rokonságot, ezért a formatervezési minták közösségi oltalmával kapcsolatos szabályokat a 2003. évi 102.tv. 3 rész VIII/A. fejezete ( a minták közösségi oltalmával összefüggő rendelkezései) illesztette a Formatervezési minta törvénybe. A közösségi mintákra vonatkozó előírások: A közösségi mintákra vonatkozó előírás, -a közösségi mintaoltalmi rendszert megteremtő 6/2002/EK rendelet- 2002. január 1-jén lépett hatályba. A 6/2002/EK rendeletet az annak végrehajtását szabályozó 2245/2002/EK bizottsági rendelet, valamint a díjakat tartalmazó 2246/2002/EK bizottsági rendelet egészítette ki. Az OHIM legfontosabb érvei a Közösségi minta mellett A közösségi mintaoltalmi rendszer – a védjegyek és a földrajzi árujelzők közösségi oltalmi rendszeréhez hasonlóan – a Közösség egész területére kiterjedő egységes oltalmat biztosít, azaz egyetlen bejelentéssel, egy nyelven, egy ügyiratban, egy hivatallal, egyetlen, egységes eljárásban lehet olyan mintaoltalmat szerezni, amely megadását követően a Közösség egész területén azonos hatállyal rendelkezik. A közösségi mintaoltalom bevezetése lehetővé tette, hogy a formatervezett termékek egységes elvek és egyforma versenyfeltételek mellett juthassanak az egységes belső piacra. A közösségi mintaoltalmi rendszer egyszerű, csupán néhány, alakisághoz kötött eljárása ösztönzőleg hathat a formatervezési alkotókedvvel megalkotott művek, minták oltalomba való részesítésének. További előnye a 27 tagállamban egyenként történő nemzeti bejelentéshez vi-
Formatervezési minta, mint a siker záloga
szonyított mérsékelt összegű költsége.
nek a csatlakozási okmánnyal megállapított 110a. cikke határozza meg.
A közösségi minta jellege: A közösségi minta fogalmai: A 6/2002/EK rendelet alapvető jellemzője, hogy különbséget tesz lajstromozott, valamint – a magyar mintaoltalmi jogban eddig ismeretlen – lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi minta között. A közösségi mintaoltalom utóbbi formája külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít valamennyi tagállamra kiterjedő hatályú, a lajstromozott közösségi mintaoltalomnál jóval rövidebb időtartamú jogi védelmet. A lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintáknak – a lajstromozott közösségi mintákkal megegyező módon – meg kell felelniük a 6/2002/EK rendelet 5. cikkében foglalt újdonság és 6. cikkében található egyéni jelleg követelményének, ám a közösségi mintaoltalom lajstromozás nélküli formája esetén a minta jogosultja csak akkor léphet fel a minta engedély nélküli hasznosításának minősülő cselekmények ellen, ha azok a minta utánzásával valósultak meg. A közösségi mintaoltalmi rendszer működtetéséért – a közösségi védjegyrendszerrel megegyező módon – az OHIM a felelős. Az OHIM 2003. januárjától állt készen közösségi mintaoltalmi bejelentések fogadására, ám a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi minták elvileg a 6/2002/EK rendelet hatálybalépésének napjától léteznek. A 110a. cikk értelmében automatikussá vált a CD kiterjesztése a csatlakozó államok tekintetében, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozással a csatlakozás napját követően tett mintaoltalmi bejelentések Magyarország területére is mintaoltalmi igényt testesítettek meg, illetve a megadott mintaoltalmak számára hazánk területére is kiterjedő oltalmat biztosítanak. Emellett a csatlakozás napjától a csatlakozás előtt lajstromozott, illetve lajstromozásra bejelentett és lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi minták oltalma is kiterjed Magyarország területére. Ennek feltételeit és különös szabályait a 6/2002/EK rendelet-
A minták közösségi oltalmával kapcsolatos rendelkezések alkalmazásával összefüggő fogalmakat a 6/2002/EK rendelet tartalmazza. Eszerint a közösségi minta definíciója a 6/2002/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdéséből vezethető le; ennek megfelelően közösségi mintán a lajstromozással, valamint a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő mintát egyaránt érteni kell. A lajstromozás nélkül oltalomban részesülő minta oltalma – a rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – azon a napon kezdődik, amikor a minta az Európai Közösség területén először jutott nyilvánosságra. Azt, hogy a mintát mikor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, a rendelet 11. cikkének (2) bekezdése határozza meg. Minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek. A mintát a lehető legszélesebb értelemben érti, lehet 2 és 3 dimenziós. Az oltalmazhatóságnak nem előfeltétele az ipari alkalmazhatóság ( csak normal use) és az esztétikai kritériumoknak való megfelelés. Termék: a minta szerinti termék lehet bármely ipari vagy kézműipari árucikk.
A termék lehet csomagolás, kikészítés, grafikai jelzés, nyomdai betűforma. Nem korlátozódik a formára, alakra, vagy más külső jel-
79
Bándy Tamásné
legzetességekre, ezért pl. színek is oltalomképesek lehetnek (pl. piros fehér szín kombináció).
CD No.: 000036884-002 Kivételt képeznek a számítógép programok, mivel azokat nem tekinti a törvény terméknek. Komplex termék: Azok a részelemek is terméknek tekintendők, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra használnak, ami azt jelenti, hogy az adott megjelenés önállóan is a közösségi mintaoltalom tárgya. (Részletes eszmefuttatás: „Viták az alkatrészekkel kapcsolatos formatervezési mintaoltalom szabályozást módosító Közösségi irányelv javaslatról” az összetett termék eredeti megjelenését helyreállító alkatrészek javítása céljából történő hasznosítására vonatkozó jogszabályok közelítésével kapcsolatban, A szellemi tulajdon védelmének aktuális kérdései c. ”Fehér könyvben”- Dr. Kiss Mariettától olvashatjuk) A közösségi mintaoltalmi bejelentés: A közösségi mintaoltalmi rendelet alapján tett - közösségi minta lajstromozására irányuló - bejelentés. A fogalom a közösségi minta definíciójára épül, utalva azonban arra, hogy mintaoltalmi bejelentésről értelemszerűen csupán a lajstromozással oltalomban részesülő minta esetén beszélhetünk. A bejelentés folyamata: A 6/2002/EK rendelet 35. cikkének megfelelően, a közösségi minta lajstromozására irányuló bejelentést az OHIM-hoz – a bejelentő választásának megfelelően- megteheti köz-
80
vetlenül, például levél útján vagy elektronikus úton.. A bejelentési kérelmet és mellékleteit (a minta ábrázolását is) elektronikus formában kell az OHIM számára megküldeni. www.oami.eu.int. címre. Az on-line űrlap előnye, -mint általában az on-line megoldásoknak-, hogy gyors és azonnali visszaigazolás érkezik a bejelentésről, viszont hátránya - pl. arany vagy ezüst fólia esetén- a színes másolat nem lesz az eredetivel egyenértékű minőségű. A közvetett bejelentés módjai: A tagállami hivatalokon keresztül Benelux Minta Hivatalnál A tagállami hivataloknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a bejelentést a benyújtásától számított két héten belül az OHIM-hoz továbbítsák. A továbbításért a tagállami hivatal díjat számíthat fel, amelynek összege azonban nem haladhatja meg a mintaoltalmi bejelentés fogadásával és továbbításával kapcsolatban felmerülő adminisztratív költségek mértékét. A MSZH-nál benyújtott közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. Ha a bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, az MSZH figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. Az MSZH a közösségi mintaoltalmi bejelentést, a díj megfizetését követően továbbítja. Említést kell tenni arról, hogy – a 6/2002/EK rendelet 38. cikkében foglaltakkal összhangban – az MSZH-nál benyújtott közösségi mintaoltalmi bejelentés bejelentési napja az a nap, amikor a bejelentést az MSZH kézhez vette, feltéve, hogy abban megtalálhatók a rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a bejelentési nap elismeréséhez szükséges tartalmi elemek. A 6/2002/EK rendelet 38. cikkének megfelelően a bejelentési nap elismeréséhez csupán
a lajstromozás iránti kérelem, a bejelentő azonosítására alkalmas adatok, a minta szerinti termék megnevezése,
Formatervezési minta, mint a siker záloga
a minta megfelelő ábrázolása szükséges. [6/2002/EK rendelet 36. cikkének (1) bekezdése].
A fentiekben felsoroltak meglétének vizsgálatát az OHIM folytatja le, azaz a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai a közösségi mintaoltalmi bejelentések vonatkozásában csupán továbbító szerepet töltenek be. Ha a közösségi mintaoltalmi bejelentés a nemzeti hivatalhoz való beérkezését követő két hónapon belül nem éri el az OHIM-ot, a késedelem jogkövetkezménye az, hogy a bejelentés napja arra a napra „tolódik ki”, amikor az OHIM a közösségi mintaoltalmi bejelentést kézhez vette. Amennyiben a bejelentő a továbbítási díjat nem fizette meg az MSZH figyelmezteti a bejelentőt a díj megfizetésére. Az MSZH a bejelentést csak a továbbítási díj megfizetését követően továbbítja. Amennyiben az MSZH-nál benyújtott bejelentés az OHIM-hoz 2 hónap elteltével érkezik meg, vagy a bejelentő bejelentését közvetlenül az OHIM-nál nyújtja be a bejelentés napja az OHIM-hoz történő beérkezés napja lesz. Eljárás menete: Bejelentés lehet egyes, vagy többes. Ez azt jelenti, hogy annyi második oldalt kell mellékelni, ahány mintára kérjük az oltalmat, kivéve, ha minden azonos, még a mintapéldány leírása (maximum 100 szó) is. Eurolocarno használata javasolt, vagyis azonos osztályba kell, hogy kerüljenek a minták, kivéve a díszítést, de akkor azt külön kell négyzetben jelölni. Elsőbbség igényelhető, de előnyös ezt azonnal megtenni, illetve maximum 3 hónapon belül csatolni az igazolását. A benyújtást követően a következő vizsgálati fázisokon megy keresztül a kérelem: benyújtás - illeték befizetés - alaki vizsgálat – közzététel, vagy halasztott közzététel 30 hónapra - lajstromozás. A Közösségi minta terjedelme: A termék egészének, vagy részének
megjelenését befolyásoló a lajstromban elhelyezett fénykép, rajz vagy más grafikai ábrázolás, illetve ha van, akkor a nyilatkozat (leírás) határozza meg a külső jellegzetességeket. Kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást. A szerzőnek a termékkel kapcsolatos és az adott területre jellemző alkotói szabadsági fokát is figyelembe kell venni. A közösségi minta bitorlásának következményei: A 60/D. § a közösségi minta bitorlására - a közösségi mintaoltalmi rendelet 88-90. cikkeiben foglaltakkal összhangban, az ott meghatározott esetekben - ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján megadott mintaoltalom bitorlására. Közösségi mintaoltalmi bíróság: A 60/E. § (1) a Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon - a 63. § (2) bekezdése alapján meghatározott összetételben - a közösségi mintaoltalmi rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi mintaoltalmi bíróságként. A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása - másodfokon eljáró közösségi mintaoltalmi bíróságként - a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Védjegy vagy formatervezési minta? Ezen kérdés megválaszolása van még hátra, amikor megbízóinknak kell tanácsot adnunk. Jelen cikkben a Közösségi minta lehetőségét mutatom be az FMCG szektor egy dinamikusan fejlődő termékcsoportjával kapcsolatban. A hűtött tej és túróalapú desszertek közül az un. habos pudingok csoportján próbálom meg szemléltetni a formatervezési mintákban rejlő lehetőségeket.
81
Bándy Tamásné
A Nilsen cég 2006. évi felmérései is alátámasztják, hogy négy eladott hűtött tejdeszszertből kettő habos puding, egy tejberizs és egy krémdesszert. Ezért érthető, hogy a gyártók mindent elkövetnek termékeik védelme érdekében. Az alábbiakban bemutatott deszszertek és habos desszertek több cég Közösségi formatervezési mintáját szemléltetik.
csomagolási formáit is lehet egy csokorba oltalom alá helyezni a sorozat akár mindegyik tagját érintő módon. Ezt a megoldást sokszor alkalmazzák a több -pl. íz - variációban megvalósítandó új termékek, termék csomagoló anyagok esetében, mint ahogy ez a MILLI tejtermékek 2005. évi arculat váltás esetében is történt.
A fotókon jól látható, hogy e desszertek esetében is törekedtek a lehetőségekhez képest az egyedi „hab és pudingformák” megalkotására, túlmutatva a műanyag csomagoló anyagokban és címkékben rejlő lehetőségeken.
Közösségi minta lajstromszámai: 003380580001-0040 között találhatóak.
A fotók különböző cégek számára bejegyzett közösségi formatervezési mintákat mutatnak be. Érdekes megfigyelni azt a tendenciát is, hogy jelen esetben a cégek nem csak az egyedi védjeggyel ellátott termékek megnevezéssel és/ vagy megjelenésével próbálták magukat megkülönböztetni versenytársaiktól, hanem magának a terméknek adtak egyedi arculatot. Ezáltal elérve, hogy a kereskedelmi márkák előre törése mellett mégis meg tudták őrizni egyedi kialakításaikat. Ez esetben szinte kézenfekvő megoldást jelentettek a Közösségi minta bejelentések és bejegyzések, mely által az egységes „grafikai” felépítés az EU immár 27 országában biztosított oltalmat. Egy másik megoldás szintén ezen élelmiszeripari szegmensből azt szemlélteti, hogy egy új, bevezetésre kerülő egységes arculat eltérő 82
Természetesen az oltalmi formák és lehetőségek széles palettáján minden esetben megtalálható az a megoldás, mely a termék jellegének, felhasználásénak a szem előtt tartásával a legszélesebb oltalmi formát fogja biztosítani a jogosult számára, így elmondhatjuk, hogy jelen esetben is a puding próbája az evés!
Bándy Tamásné Patender Nemzetközi Iparjogvédelmi Kft.
Az MVE által szervezett a „ Formatervezési minta, mint a siker záloga ” c. szakmai konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
