for a living planet
Mennyire zöld a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország
Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2. Lehetséges hatások 3. Javaslatok
1. Háttér - Az EFI (European Forest Institute) egy jelentést készít az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az erdészeti biomassza hasznosítás hatásairól. - EFI-WWF tanulmány a természetvédelmi és környezetvédelmi hatásokról, kritériumokkal és indikátorokkal - Csak a már meglévő erdők energetikai hasznosításának hatásait vizsgálja Észak-, Dél- és Kelet-Közép Európa EU tagországaiban. - Megújuló energia források természetvédelmi hatásai (elsősorban a fejlődő országokban) miatt erősödik tanúsítás szükségessége
Az európai erdőket jellemző folyamatok (UNECE 2004) - Az erdővel borított terület folyamatos növekszik - A kitermelt famennyiség jóval a folyónövedék alatt van (?) - Az élőfakészlet is folyamatosan növekszik - 2010-re az EU tagországainak a termelt energia 12%-át megújuló forrásokból kell biztosítani. - Az erdők természetvédelmi és környezetvédelmi funkciói egyre fontosabbak Európában, egyre nagyobb a társadalmi igény a természetközeli erdőgazdálkodásra.
2. Lehetséges hatások 2.1 Természetvédelmi és biológiai sokféleség terén várható hatások Utilisation rate of the annual increment
-Éves folyónövedék nagyobb mértékű használata. 90 80
%
-Az európai átlag 50-60% között van, a tűlevelű 70 erdőkben jóval nagyobb mértékben hasznosítják a 60 folyónövedéket. 50 40 30 20 10 0 Finnland
Sweden
Austria
Hungary
Spain
Greece
Ausztria -Éves folyónövedék kihasználása 67%. - Az osztrák erdők 82%-a magánkézben van, és egy tulajdonosnak átlagban 8 ha erdője van. -A folyónövedék hasznosítása ezekben az erdőkben 45-50%, míg az állami erdőkben megközelíti a 80%ot. -A kis területekkel rendelkező tulajdonosok logisztikai problémák miatt általában nem felelnek meg az erőművek feltételeinek. -Lehet-e tovább növelni anélkül, hogy komoly természetvédelmi, erdészeti hatásokat eredményezzen?
2.1 Természetvédelmi és biológiai sokféleség terén várható hatások -Növekvő nyomás a nem gazdasági rendeltetésű erdőkben.
Forrás: MCPFE 2003
2.1 Természetvédelmi és biológia sokféleség terén várható hatások - A holtfa mennyisége az európai erdőkben nem elegendő és tovább csökkenhet. -2004-ben elkészült WWF tanulmány szerint a mérsékelt égövben az erdei fajok 1/3-a függ a holtfa, illetve az idős fák lététől. A WWF minimálisan 20 m3 /ha -t tart elfogadhatónak. Ehhez képest a legtöbb európai országban jóval kevesebb holtfa található. -Ausztriában például 6 m3 /ha holtfa található. Figyelembe véve a WWF javaslatot és az osztrák erdők területét, kb. 50 millió m3 faanyagot kellene „félretenni”. Évente 13-14 millió a kitermelt mennyiség.
2.1 Természetvédelmi és biológiai sokféleség terén várható hatások -Gyorsan növő, ültetett erdők aránya növekszik. - Alacsony szerep a biológiai sokféleség megőrzésében. - Egyes fajok esetében komoly természetvédelmi kockázatok (bálványfa, akác, bizonyos nyarak) - Dániában azonban a biomassza szektor gyorsította fel az alacsony gazdasági és természetvédelmi értékű erdők átalakítását azzal, hogy üzemanyagként felhasználta a faanyagot. -Mi lesz Magyarországon?
2.2 Az erdőterület termőképessége, valamint a talaj tápanyag ellátása terén várható hatás - Vágástéri hulladék mennyiségének csökkenése, amely kevesebb tápanyag, humusz mennyiséghez vezet
Tűlevelűek biomassza illetve tápanyag eloszlása Törzs Ágak Tűlevelek
2.3 Az erdő talajvédelmi, eróziógátló, valamint hidrológiai szerepe
-Erdészeti biomassza energetikai hasznosítása a legtöbb esetben nagyobb intenzitású beavatkozást eredményez. -Növekedett szállítás, illetve biomassza hasznosítás, csökkenő talajvédelmi, eróziógátló funkció. -Ausztriában például, az energia termelésben potenciálisan felhasználható biomasszának több mint a fele, 40%-nál meredekebb lejtökön található. Milyen hatásai lesznek ezen források hasznosításának?
Összegzés 1. Az erdészeti biomassza energetikai hasznosításának jelentős természetvédelmi, környezetvédelmi hatásai lehetnek/vannak. 2. Az erdők széleskörű energetikai célú hasznosítása a legtöbb esetben intenzívebb erdőgazdálkodáshoz vezetett, ami ellentétes a társadalom, illetve modern természetközeli erdőgazdálkodás elvárásaival. 3. A legtöbb lehetséges/már tapasztalható problémára létezik megoldás! - agrár-energetikai program
3. Javaslatok: kutatás -Mik a jellemzői az energetikai célú erdőhasznosításnak? Miben különbözik az ilyen típusú használat a „hagyományostól”? -Hol vannak a potenciális felhasználható biomassza források? Földrajzilag, tulajdoni forma szerint milyen jellemzőkkel rendelkeznek ezek a területek (pl. lejtő, megközelíthetőség)? -Melyek azok az erdőtársulások, amelyek érzékenyebbek ha energetikai célú biomassza forrásként vannak hasznosítva? -Melyek az energetikai célú biomassza hasznosítás pozitív eredményei?
3. Javaslatok: szakmapolitika - Ágazatok közötti párbeszéd, javaslatok, megoldások kidolgozása. - Szükség van az erdészeti biomassza hasznosítás jellemzői alapján „legjobb gyakorlati megvalósításra (best practice)” vonatkozó irányelvek kidolgozására. - A tanúsítási rendszerek (FSC, PEFC) építsenek be a kritérium-rendszereikbe olyan indikátorokat amelyek a biomassza energetikai célú hasznosítását minősítik (pl. „parafa minősítés”).
Köszönöm a figyelmet!
www.wwf.hu
