2. oldal
ENERGIA HÍREK
XXV. ÉVF 1. SZÁM
Hõmennyiségmérés lakásonként A távhõ felhasználóinak régi igénye a lakásonként teljes önállóságot biztosító szolgáltatás. A fûtés esetében ez a megfelelõ mûszaki átalakítás után eddig is biztosítható volt, de a használati meleg víz készítése korábban csak az épület egészére volt lehetséges, így csak az együtt mért hõenergiára vonatkozó költségosztás lehetett az elszámolás alapja. A felhasználók egyéni igényeinek kiszolgálását, mint komplett rendszert a Fõtáv Zrt.-vel egyeztetve dolgozta ki a Líra Kft. a német Meibes és a hazai Temesi Kft által forgalmazott mini-hõközponttal tervezi megvalósítani. A lakásban alkalmazható hõközpont a fûtési igények korlátlan kielégítésére alkalmas, a melegvíz-készítés esetében pedig két teljesítmény-kategóriában készül. A mini-hõközpont fogyasztók számára megmutatkozó legnagyobb elõnye az egyéni igényekhez igazodó szabályozhatóság, a fûtés tetszõleges igénybevétele (akár nyáron is) vagy szüneteltetése, vagyis kialakítása esetében ugyanazt a szabadságot biztosítja a felhasználok számára, mint a hagyományos cirko-fûtés. A mini-hõközpont biztosítja az egyedi szabályozást, a FÕTÁV Zrt. pedig biztosítja a szükséges energiát, valamint a felhasznált fogyasztás lakásonkénti mérését, elszámolását, akár távleolvasással is. A mini-hõközpont egyaránt felhasználható meglévõ épületek fûtési rendszereinek felújításánál, valamint új létesítmények kialakításánál. Alkalmazásával lehetõség van meglévõ panelházak távfûtéses rendszerének egyedi, lakásonkénti mérésének kialakítására, vagy meglévõ társasházak távhõre kapcsolására. Meglévõ épületek esetén természetesen a jelenlegi központi fûtési rendszert el kell bontani, és helyette egy lakásonként önálló rendszert kialakítani. Ebben a konstrukcióban a mini-hõközpont biztosítja az egyedi mérés, szabályozás feltételeit, a meleg víz elõállítását. Meglévõ épület átalakítása esetén a hõközpont és a szükséges átalakítások együttes költsége lakásonként 3-500 ezer forint között változhat. Új létesítmények esetén pedig egyre inkább elvárás a társasházi lakások fûtési és használati melegvíz-ellátó rendszereinek kialakításakor a felhasznált hõmennyiség egyedi mérése, szabályozása és elszámolása. A FÕTÁV Zrt. a mini-hõközpont energiaellátása, a mért fogyasztás elszámolás során a felhasználó igényeihez rugalmasan alkalmazkodik. Ennek részeként a FÕTÁV Zrt. ingyenesen biztosítja az egyéni hõközpontok mérõberendezéseit, az épület meglévõ hõközpontjában szükséges átalakításokat, a táv-adatleolvasáshoz, és távmûködtetéshez szükséges eszközöket és szerelvényeket. Természetesen lakásonként egyénileg köt szerzõdést a felhasználókkal, és az egyénileg mért hõfogyasztás alapján állítja ki a számlát.
Folytatás a 15. oldalon
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ENERGIA HÍREK
3. oldal
MEGÚJULÓ ENERGIÁK ÉS A TÁVHÕ Az Európai Unió a felhasznált fosszilis energiahordozók felét már ma is importálja, és ez az arány a szakértõi becslések szerint 2030-ra elérheti a 70 %-ot (kõolaj esetében a 90 %-ot). Európa és ezen belül is az EU tagországai tehát jelentõs kihívásokkal néznek szembe az energiabiztonság területén. A szignifikáns energiafelhasználás-növekedés – a hatalmas gazdasági és mûszaki kihívások mellett – igen komoly környezeti következményekkel is jár, mert azzal együtt növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, de növekszik például a lerakandó pernye-salak mennyisége is. Az Európai Unió által meghirdetett „Intelligens energiát Európának" program e helyzet energiaellátási és gazdasági, valamint környezetvédelmi gondjait kívánja megoldani, de legalább enyhíteni. Ehhez a program által kijelölt út az energiahatékonyság jelentõs javítása, a megújuló energiaforrások fokozott arányú felhasználása (évi 1 százalékpontos növekedéssel 2010-re 22 %-ra kívánják növelni részesedésüket a teljes energiafelhasználásban), a közlekedés területén az energiaforrások diverzifikálása és hatékonyabb felhasználása, valamint kooperáció a fejlõdõ (energiahordozókban gazdag) országokkal. Az EU-hoz viszonyítva a magyarországi helyzet ebben a tekintetben is kedvezõtlen, ugyanis a fosszilis energiahordozók az energiafelhasználásból jelenleg 80%-ot meghaladóan részesednek, és arányuk várhatóan hosszú távon sem mérséklõdik jelentõsen. A globális felmelegedés megfékezését célzó Kyotói Egyezmény szerint Magyarországnak 2010-ig az 1985-86. évi bázisadathoz képest 6 %kal csökkentenie kell a CO2 egyenértékben mért üvegházhatást kifejtõ gázok kibocsátását, míg az EU-csatlakozással vállalt kötelezettségek alapján 2010-ig: – az összenergia-felhasználáson belül 7,2%-ra kell növelni a megújuló energiafelhasználás, és – 3,6%-ra kell emelni a megújuló forrásokból termelt villamos energia részarányát, továbbá – a bioüzemanyagok felhasználásának is el kell érnie az 5,75%-os hányadot. A megújuló energiahordozó-felhasználás arányának növelése – az Unió elvárása mellett - annak számos nemzetgazdasági elõnye miatt is szükséges. A megújuló energiák felhasználási arányának növekedése révén ugyanis – észrevehetõen javulhat a környezet állapota, az egyébként környezetterhelõ anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává történõ átalakításával jelentõsen csökkenthetõ a környezet terhelése, – a klímaváltozás szempontjából nem, vagy a fosszi-
lis energiahordozóknál jóval kisebb mértékben terhelõdik a légkör, – a fosszilis energiahordozók kiváltása révén mérséklõdik az energiaellátás importfüggõsége és csökkennek az import terhek, – munkahelyek keletkezhetnek, – a kedvezõtlen adottságú térségekben új jövedelemszerzési irányok kialakítása válik lehetõvé (a mezõgazdaság a jelenlegi energiafogyasztó szerepbõl részben energiatermelõ szerepkörbe léphet át), – elõsegíthetõ a mezõgazdasági struktúra megváltoztatása, ami kedvezõen hat a vidéki élet minõségének javítására és a lakosság helybentartására, – új, magasszintû technológiák alkalmazása válik lehetõvé. A kitûzött célokhoz képest a megújuló energiaforrások felhasználásának magyarországi helyzete 2003-ban, illetve 2005-ben a következõ képet mutatta:
Megújuló bázisú villamosenergia-termelés Szilárd biomassza Víz Szél Biogáz PV Geotermikus Összesen Hulladékégetés1 Mindösszesen Összes villamosenergia-felhasználás Megújuló termelés aránya [%]
Megújuló energiafelhasználás Villamosenergia-termelés hõértéke2 Hõenergia célú felhasználás Bio-üzemanyag Szilárd biomassza 3 Biogáz Napkollektor Geotermikus energia Hulladék Mindösszesen Összes energiafelhasználás Megújuló energiafelhasz. aránya [%] 1
2003 2005 GWh GWh 109 1 612 171 208 3,6 10 18,7 27 0,07 0,1 0,0 0,0 302 1 857 67 125 369 1 982 41 084 41 200 0,9 4,8 2003 PJ/év 2,6 36,0 0,0 31,5 0,004 0,076 3,6 0,8 38,60 1 092 3,5
2005 PJ/év 18,4 38,6 0,7 33,0 0,030 0,1 4,0 0,8 57,02 1 100 5,2
még nem szelektív hulladékból történt, ezért az EU-ban nem számít megújulónak 2 hulladékkal együtt 3 ebbõl lakossági tüzifafelhasználás ~13-14 PJ
4. oldal
ENERGIA HÍREK
Látható, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelésre 2010-re kitûzött célt Magyarország már 2005ben jelentõsen felülmúlta, ami fõként a régi szénerõmûvek – Pécs, Ajka, Kazincbarcika, Tiszaújváros – tisztán tüzifatüzelésre vagy szén és tüzifa együttes égetésére való átállításával függ össze, de nem hallgatható el, hogy az elmúlt idõszak trendje energiaültetvények híján, pusztán a megújuló bázisú villamos energia kedvezõ4 kötelezõ átvételi árára, mint ösztönzõ eszközre alapozva hosszútávon semmiképpen sem tartható fenn, hiszen ez a hazai és szomszédos országok erdõállományának fokozatos kipusztítását ösztönzi. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a megújuló energiaforrások hõenergia célú felhasználásán belül Magyarországon jelenleg ugyancsak a biomassza – ma még fõként tüzifa - energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt, és az ország adottságainak és lehetõségeinek reális számításba vételével a belátható jövõben is ez marad a helyzet, de ehhez elengedhetetlen a biomassza-bázis szélesítése és a hatékony (és gazdaságos) felhasználás kereteinek megteremtése. A biomasszán túlmenõen - további magyarországi sajátosságokból kifolyólag - a geotermikus energia lehet a másik olyan megújuló energiafajta, amelynek jövõbeli térnyerése reálisan prognosztizálható. A megújuló bázisú energiatermelés gazdaságosságával kapcsolatban általánosságban kijelenthetõ, hogy amíg a villamosenergia-termelõ technológiáknál – a marginális jelentõségû fotovoltaikus megoldást és a még csak gyerekcipõben járó tüzelõanyagcellákat leszámítva a kedvezõen magas5 átvételi árnak és a termelt villamosenergia kötelezõ átvételének köszönhetõen kedvezõ, 5-10 év közötti megtérülés várható, addig a hõtermelõ technológiáknál csak igen hosszú, esetenként 50 évet, azaz akár a technológiák élettartamát is jelentõsen meghaladó megtérülési idõk adódnak, miután a hõtermelés esetében a megújuló villamosenergiánál alkalmazotthoz hasonló jellegû támogatási rendszer nem, vagy csak nehezen képzelhetõ el. A megújulókra vonatkozó általános hazai helyzet rövid bemutatása után nézzük meg mi a helyzet a távhõellátásnál. A magyarországi távhõrendszerekben 2004ben összesen 52.333 TJ távhõt értékesítettek. Az ennek elõállítására felhasznált energiahordozók megoszlását a következõ táblázat foglalja össze:
Távhõrendszerek energiahordozó-felhasználása Összesen Egyéb Szilárd Tüzelõolaj Vezetékes gáz Fûtõolaj Termálvíz Faapríték 6
TJ 64 227 3 309 8 458 34 49 823 2 275 197 131
XXV. ÉVF 1. SZÁM
Amint a táblázatból látható a távhõrendszerek tüzelõ hõfelhasználásában a megújuló energiák részaránya 2004-ben igen alacsony, mintegy 0,5% körüli volt, de még a 2005. évi becsült érték is csak kissé haladta meg az 1%-ot. Ez az igen alacsony arány - a puszta gazdaságossági realitások mellett, illetve azokon túl – részben azzal is magyarázható, hogy a különféle megújuló bázisú távõtermelést számos egyéb feltétel is korlátozza, amelyek közül az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – sorolunk fel néhányat: – viszonylag magas a meglévõ hõfogyasztók fûtési rendszereinek hõmérsékletszintje, és emiatt relatíve magas a távhõrendszerek primer hõmérsékletszintje is, ami a hõszivattyúk vagy a hévízek gazdaságos alkalmazhatóságát nehezíti, sõt számos esetben ellehetetleníti, – a megújuló bázisú hõtermelõ megoldások általában nem képesek teljesértékû hõellátás biztosítására ( teljesítmény-tartásra), így alkalmazásuk esetén csúcsés/vagy tartalék hõforrásra mindenképpen szükség van (ami természetesen a gazdaságosságot is rontja), – a távhõrendszerek észszerû beruházási költségek melletti elérhetõsége általában nem lehetséges, – a (táv)hõtermelés szempontjából úgy az ország adottságai, mint a várható gazdaságosság alapján legígéretesebb biomassza (pl. faapríték) rendelkezésre állásának biztosítása komoly logisztikát igényel, – a szigorú környezetvédelmi elõírások betartása bizonyos megújuló energiaforrások alkalmazhatõságát sok esetben gyakorlatilag kizárja (pl. geotermikus energiafelhasználás esetén a kiemelt víz visszasajtolásának követelménye, illetve annak energiaigényessége), – a biomassza vonatkozásában – a villamosenergiatermelés alakulására bemutatott táblázatból kiolvasható trenddel is igazoltan – már jelenleg is érzékelhetõk fenntarthatósági problémák, nevezetesen energiaültetvények szisztematikus telepítése nélkül állandósulhat a már ma is legalább évi 1 Mt volumenû tüzifahiány, és végül – a magyarországi távhõrendszerek jelentõs részében megvalósult korszerû és jó hatékonyságú kapcsolt energiatermelés is paradox módon a megújulók távhõ célú hasznosíthatósága ellen hat, mert az ehhez szükséges viszonylag drága beruházási költségû létesítmények – hacsak nem számolunk az egyébként az EU ún. CHPdirektívájával külön is ösztönzött nagy hatékonyságú kogeneráció kiszorításával - csak viszonylag kis kihasználással üzemelhetnek. A megújuló bázisú távhõtermelés kedvezõtlen gazdaságosságának alátámasztására a továbbiakban - megva4
az ú.n. KÁP-pal kiegészített KÁP-pal együtt 6 ez 2005-ben becsülten 600-700 TJ-ra növekedett 5
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ENERGIA HÍREK
5. oldal
1. ábra
2. ábra
lósult vagy részletes megvalósíthatósági tanulmány szintjén megvizsgált projektek konkrét számadataira alapozva – szemléltetjük néhány megújuló energiafajta,
illetve -technológia (táv)hõtermelésre való alkalmazásától remélhetõ hõtermelési egységköltség (1. ábra) és költséghatékonysági7 mutató (2. és 3. ábra) magyaror-
6. oldal
ENERGIA HÍREK
XXV. ÉVF 1. SZÁM
3. ábra
szági körülmények között jellemzõ értékeit. Az ábrákon az összehasonlíthatóság érdekében megadtuk egy új földgáztüzelésû fûtõmûben8, illetve egy gázmotoros blokk-fûtõerõmûben termelt hõ egységköltségét, illetve a gázmotoros kogeneráció beruházási költséghatékonyságát jellemzõ mutatókat is. A bemutatott adatok alapján egyértelmûen leszûrhetõ, hogy a megújuló bázisú (táv)hõtermelés versenyképességének kulcsa a jelenlegi magyarországi viszonyok mellett alapvetõen két tényezõben rejlik: – egyrészt a megújulóval helyettesített energiahordozó legyen „megfelelõen" drága10 – másrészt a megújuló bázisú beruházás nagyarányú támogatásban11 részesüljön. De vajon valóban minden esetben támogatandó-e, illetve támogatható-e egyáltalán a megújuló bázisú (táv)hõtermelés? Az EU támogatási filozófiája szerint egy projekt akkor támogatható, ha a projekt gazdasági megtérülési rátája (ERR) a társadalmi diszkontráta felett alakul (azaz van a projektnek társadalmi haszna), teljes beruházási költségre (C) vonatkozó pénzügyi megtérülési rátája a rendszerszintû hatások figyelembevétele nélkül nem támogatott földgázárral számítva 9 2006. június 30. elõtti üzembelépés alapulvételével 10 például villamos energia, PB-gáz, tüzelõolaj 11 Magyarországon döntõ mértékben vissza nem térítendõ támogatásban 7 8
támogatás nélkül negatív (FRRC<0) vagy FRRC>0 és NPVC<0 esetén a támogatással csökkentett beruházási költségre (K) vonatkozóan FRRK<=x% , és biztosított a projekt fenntarthatósága is. A megújuló hõtermelésre az elõzõekben bemutatott projektek pénzügyileg kétségkívül nem megtérülõk, támogathatóságukat tehát alapvetõen társadalmi hasznosságuk dönti el. Ennek megítélésére a projektek rendszerszintû hatásainak figyelembevétele nélkül nem adható korrekt válasz. A vázolt projektek rendszerszintû hatásait a 4. és 5. ábrán szemléltetjük. A 4. ábra az 1 GJ/év megújuló bázisú hõtemeléssel elérhetõ fosszilis energiahordozó-kiváltást, a 2. ábra pedig a CO2 emisszióban realizálható megtakarítást szemlélteti két, alapvetõen különbözõ energetikai helyzetre. A „szürke" oszlopok esetén a megújuló hõtermeléssel tisztán közvetlen (földgázkazánokra alapozott) (táv)hõtermelés kerül helyettesítésre, a „fekete" oszlopok esetén azonban a megújuló (táv)hõtermelés nagy energetikai hatékonyságú - gázmotoros vagy kombinált ciklusú - kogenerációra alapozott távhõrendszerbe integrálódik. Élesen szembeötlõ a rendszerszintû hatások figyelembevétele miatti különbség. Amíg ugyanis a földgázbázisú közvetlen hõtermelés megújulóval történõ kiváltásának elõnyei az energetikai és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is megkérdõjelezhetetlenek, ad-
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ENERGIA HÍREK
7. oldal
4. ábra
5. ábra
dig a nagyhatékonyságú kogeneráció szignifikáns arányú kiváltása esetén – amikor is az elmaradó kapcsolt villamosenergia-termelést kondenzációs körfolyamat-
ban, lényegesen alacsonyabb hatásfokkal elõállított árammal kell pótolni - a megújuló bázisú hõtermelés összességében akár növelheti is a fosszilis energiahor-
8. oldal
ENERGIA HÍREK
dozó-felhasználást, ezzel együtt pedig az importfüggõséget és az emissziót. Tehát arra a korábban feltett kérdésre, hogy minden esetben támogatható-e, illetve támogatandó-e egyáltalán a megújuló bázisú (táv)hõtermelés, az alábbi korrekt válasz adható: – közvetlen (táv)hõtermelés kiváltása esetén egyértelmûen igen, – nagyhatékonyságú kogeneráció kiváltása esetén egyértelmûen nem, hiszen a fosszilis energiahordozófelhasználás és az emisszió, illetve az importfüggõség
XXV. ÉVF 1. SZÁM
nemhogy csökkenne, hanem nõ, ami ellentétes a nemzeti és az EU-s célkitûzésekkel. Mivel pedig beruházási támogatás híján a megújuló bázisú hõtermelõ projektek pénzügyi megtérülési rátája negatív, leszögezhetõ, hogy a megújuló hõtermelésnek legalábbis a jelenleg meglévõ távhõpiac szignifikáns bõvítését elõsegítõ közgazdasági környezet híján – ma és a belátható jövõben Magyarországon nem a döntõen nagyhatékonyságú kogenerációs fûtõerõmûvekbõl ellátott távhõrendszerek jelentik a fõ piacot. Orbán Tibor FÕTÁV Zrt.
A hitelprogram részletei A 2007-2013 közötti idõszakra az MFB Rt 100 milliárd forintos kedvezményes kamatozású hitelprogramjának 2007. évi kerete 16 Mrd Ft. A 100 milliárd forintos kedvezményes hitel igénybevételével 100-110 ezer lakás energia megtakarítást eredményezõ felújítására kerül sor. A „Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram az MFB Rt. refinanszírozása mellett a kereskedelmi bankok bevonásával kerülne bevezetésre 2006 március 31- tõl 16 Mrd Ft-os induló keretösszeggel. Az energetikai korszerûsítési program keretében állami támogatást, illetve hitelt igényelhetnek: – A magyar állampolgár, illetõleg EGT tagállam állampolgára, külföldiek esetében legalább egy éve életvitelszerûen Magyarországon tartózkodó külföldi, aki a korszerûsítéssel érintett lakóingatlan tulajdonosa, – a lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény 2. §-a szerinti lakásszövetkezet, – a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti társasház tulajdonostársainak közössége. „Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramból két célra vehetõ fel hitel: Támogatást kiegészítõ hitel: A) Energiamegtakarítást eredményezõ beruházásnál a természetes személy, vagy a lakóközösség az állami támogatás mellett a költségek további részét hitelbõl fedezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 1.500.000.-Ft lehet. B) Hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál a természetes személy vagy a lakóközösség az állami támogatás mellett a költségek további részét hitelbõl fedezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 3.735.000.-Ft lehet. 100%-os hitel: A) Energiamegtakarítást eredményezõ beruházásnál a természetes személy, vagy a lakóközösség a költségek 100 %-át hitelbõl fedezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 1.765.000.-Ft lehet.
B) Hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál a természetes személy vagy a lakóközösség a költségek 100 %-át hitelbõl fedezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 4. 000 000.-Ft lehet. A forintban felvett hitel kamatterhe: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5 %/év (jelenleg 6,4%) futamideje: legalább 5 év és legfeljebb 20 év. Az állami támogatás és a hitel igénylése a pályázatok keretében történik, amelyek energetikai megfelelõségének a szakmai elbírálását minden esetben az Energia Központ Kht. végzi. Minden hiteligénylõnek az eddigi gyakorlattól eltérõen ki kell töltenie a pályázati adatlapot és elõször az Energia Kht-hoz kell benyújtania, ha a pályázat elfogadásra kerül az Energia Kht. által záradékolt és a hiteligénylõ részére visszaküldött pályázattal fordulhat kereskedelmi bankhoz, így a bírálati idõ lerövidül, a kereskedelmi bank csak a hitelképességet vizsgálja.
Adszorpciós hûtés Rendkívüli elõnye ennek a technológiának, hogy alkalmazásával módunk nyílik egészen alacsony, az 50-60 oC hõmérsékletû hõáramok hasznosítására is. Ugyanakkor nincs szükség az üzemeltetéshez semmilyen vegyi anyagra. Nem kell sem freon, sem ammónia sem pedig LiBr. Nem kell tartani sem a korróziótól, sem a kristályosodástól, sem pedig káros anyagoknak az atmoszférába kerülésétõl. Túlzás nélkül mondhatjuk, alig van olyan energia-technológia, amelyik ehhez hasonló mértékben környezetbarátnak volna tekinthetõ. Másrészrõl az energiagazdálkodás hatékonyságának lényeges növelése is lehetõvé válik az alkalmazása révén, hiszen így olyan hulladék hõáramok is felhasználhatók, amelyek egyébként csak a drága villamos áramot igénylõ hõszivattyúkkal volnának hasznosíthatók.
ENERGIA HÍREK
XXV. ÉVF 1. SZÁM
9. oldal
Légkondicionálás adszorpcióval A légkondicionáláshoz használt adszorpciós ipari hûtõgépek általában szilikagélt használnak adszorbensként. Ez az anyag nagy mennyiségû vizet tud megkötni a felületén, amit a regeneráláskor viszonylag alacsony hõmérsékletû vizet felhasználva el lehet onnan távolítani. Az adszorpciós technológia hûtõközege víz, nem kell tehát sem korróziós problémákkal küszködni és a kristályosodás veszélye sem áll fenn, nem úgy mint a hûtõközegként lítium bromid vizes oldatát használó abszorpciós hûtõgép estében. Az kétségtelen, hogy az adszorpciós rendszer kicsit többe kerül, mint egy abszorpciós hûtõ gép, de ezt kompenzálja az, hogy az üzemeltetési költsége, amivel évrõl évre számolni kell, lényegesen kisebb. Az adszorpciós hûtõgép általában az alábbi fõ egységekbõl áll: – 2 db adszorpciós kamra – 1 db kondenzátor – 1 db elpárologtató A két kamra felváltva hol az adszorpciós, hol pedig a deszorpciós üzemállapotban van. Amíg az egyik az elpárologtatóval van összekapcsolva, akkor itt a következõ folyamatok játszódnak le: – a szilikagél megköti felületén az elpárolgott vizet és közben hõ fejlõdik – az elpárologtatóban a víz lehûl Ezt a kamrát hûtõvízzel (29-31 oC ) folyamatosan hûteni kell, hogy a szilikagél minél nagyobb mennyiségû vizet tudjon megkötni a felületén, hogy az elpárologtatóban lévõ víz minél jobban lehûljön. Ez idõ alatt a másik kamrában a regenerálás folyik, vagyis a hõcserélõbe meleg víz (60-90 oC ) bevezetésével felmelegítjük az adszorbenst, így annak felületérõl eltávozik a megkötött víz, majd gõz halmazállapotban a kondenzátorba jut, lecsapódik és egy csövön visszakerül az elpárologtatóba. A rendszer vákum alatt mûködik, egy teljes ciklusidõ 6-10 perc. (bõvebb információ : e-mail:
[email protected])
LNG terminal Horvátországban A horvátországi Krk szigetén esetleg megépítendõ LNG projektben három helyi és öt nemzetközi társaság vesz részt. Az érdekeltek memorandumot terveznek aláírni a kivitelezés 2008. évi beindítása elõtt. Ennek akadálya azonban, hogy a horvát fél, amelyik csak 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, vétójogot akar kikötni magának a konzorciumban. Ez a szándék ellentétes a korábbi megállapodás szerinti döntési mechanizmussal, amely 61 százalékos többségi döntéshozatalra épült volna. Horvát részrõl a MOL 25 százalékos tulajdonában lévõ INA, a HEP állami energetikai hatóság, valamint a Plinacro gázipari társaság a konzorcium tagja. A külföldi partnerek: az osztrák OMV, a francia Total, a német RWE leányvállalata, a Transgaz, a szlovén Geoplion és a német E.ON –Ruhras. A terminal éves kapacitása 10 milliárd köbméter földgáz lenne. A tankhajón cseppfolyósított és hûtött állapotban érkezõ földgázt felmelegítik és így az gáz halmazállapotban kerül a távvvezetékbe.
Hazánk energiafogyasztása (2000-2030-ig) millió tonna olajegyenértékben Évek Szén Kõolaj Földgáz Megújulók és hulladék Atomenergia Vízenergia Geotermális energia Napenergia, szélenergia Import áram Összesen
2000 3,97 6,87 9,65
2001 3,62 6,62 10,71
2002 3,62 6,47 10,81
2003 3,75 6,30 11,88
2004 3,50 6,15 11,63
2010 2,72 6,74 12,98
2020 2,52 6,94 15,93
2030 2,53 7,54 18,19
0,42 3,71 0,02 0,09 0 0,30 26,01
0,40 3,70 0,02 0,09 0 0,27 25,42
0,80 3,65 0,02 0,09 0 0,37 25,81
0,82 2,89 0,02 0,09 0 0,60 26.34
0,74 3,10 0,02 0,09 0 0,64 25,87
1,50 3,79 0,02 0,20 0,01 0,52 28,47
3,30 3,4 3,79 4,09 0,02 0,02 0,20 0,20 0,03 0,05 0,49 0,49 33,21 36,51 (Forrás: IEA)
ENERGIA HÍREK
10. oldal
XXV. ÉVF 1. SZÁM
„Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram Termékleírás Hitelprogram keretösszege: 16 milliárd Ft. Hitelprogram célja Kedvezményes kamatozású hosszúlejáratú hitel biztosítása – az 1994 elõtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok energiamegtakarítást eredményezõ utólagos hõszigetelésére, nyílászáróinak utólagos hõszigetelésére, vagy cseréjére, a meglévõ fûtési, illetve melegvíz-ellátási berendezéseinek korszerûsítésére irányuló beruházásokhoz, – lakóingatlanok vonatkozásában a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásokhoz, a megújuló energiaforrásokkal elõállított hõenergia vagy villamosenergia-termelõ kapacitások létesítésével vagy biomassza, geotermikus energia, szélenergia, valamint szerves hulladékok felhasználásának növelésével, napkollektorok, illetve napelemek létesítésével, – lakossági energiamegtakarítást és megújuló energiafelhasználást eredményezõ beruházások támogatása címû, NEP-2007 kódszámú pályázathoz. Hitel típusa – Éven túli lejáratú beruházási hitel. Hitelfelvevõk köre – A magyar állampolgár, illetõleg EGT tagállam állampolgára, külföldiek esetében legalább egy éve életvitelszerûen Magyarországon tartózkodó külföldi, aki a korszerûsítéssel érintett lakóingatlan tulajdonosa (a továbbiakban: természetes személy), – a lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény 2. §-a szerinti lakásszövetkezet, – a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: Társasházi Közösség; a lakásszövetkezet és a Társasházi Közösség együttesen: Lakóközösség). Hitelezésbõl kizártak köre – A hitelfelvevõk körére vonatkozó kizáró feltételeket a finanszírozó hitelintézet belsõ szabályzata szerint határozza meg. Hitel összege – Támogatást kiegészítõ hitel: A) Energiamegtakarítást eredményezõ beruházásnál a természetes személy, vagy a lakóközösség az állami támogatás mellett a költségek további részét hitelbõl fe-
dezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 1.500.000.Ft lehet. B)Hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál a természetes személy vagy a lakóközösség az állami támogatás mellett a költségek további részét hitelbõl fedezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 3.735.000.-Ft lehet. 100%-os hitel: A) Energiamegtakarítást eredményezõ beruházásnál a természetes személy, vagy a lakóközösség a költségek 100 %-át hitelbõl fedezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 1.765.000.-Ft lehet. B). Hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásoknál a természetes személy vagy a lakóközösség a költségek 100 %-át hitelbõl fedezi. A hitel összege lakásonként legfeljebb 4. 000 000.-Ft lehet. Egy hitelfelvevõ mindkét pályázati cél keretében jogosult hitelfelvételre. Saját erõ A hitelhez saját erõ nem szükséges. Hitel pénzneme HUF Felszámítható hiteldíjak Kamat:3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5 %/év Kezelési költség: Nem kerül felszámításra Folyósítási jutalék: Nem kerül felszámításra Projektvizsgálati díj: Egyszeri díj, amelynek mértéke a hitelösszeg legfeljebb 1%-a. Szerzõdésmódosítási díj: Eseti díj, amelynek mértéke és esedékessége a finanszírozó hitelintézet aktuális kondíciós listája szerint kerül meghatározásra. Rendelkezésre tartási díj: Nem kerül felszámításra Elõtörlesztési díj: Nem kerül felszámításra Futamidõ alakulása Rendelkezésre tartási idõ: Szerzõdéskötéstõl számított legfeljebb 2 év. Lejárat: Szerzõdéskötéstõl számított legalább 5 év, legfeljebb 20 év. Türelmi idõ: A szerzõdéskötéstõl számított legfeljebb 3 év. Amennyiben a hitelfelvevõ lakás-takarékpénztári szerzõdéssel rendelkezik, akkor a hitel lejárata és türelmi ideje a lakás-takarékpénztári szerzõdéshez igazodik, de a türelmi idõ nem haladhatja meg a 100 hónapot. Törlesztés ütemezése Természetes személyek esetén a türelmi idõ lejártát követõen havi annuitásos törlesztõ részletek. Lakókö-
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ENERGIA HÍREK
zösségek esetén a türelmi idõ lejártát követõen negyedéves egyenlõ törlesztõ részletek. Biztosítékok A hitel biztosítékairól a finanszírozó hitelintézet belsõ szabályzata szerint rendelkezik. Folyósítási feltételek A folyósítás feltételeirõl és esedékességérõl a finanszírozó hitelintézet belsõ szabályzata szerint rendelkezik. Egyéb feltételek A hitel felhasználását számlák, vagy a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylattal kell igazolni. Szerzõdéskötési feltételek A szerzõdéskötés feltételeirõl a finanszírozó hitelintézet belsõ szabályzata szerint rendelkezik. Pályázat benyújtása A kedvezményes hitel és a vissza nem térítendõ támogatás elnyerésére Pályázatot kell benyújtani, amelynek dokumentumai megtalálhatók a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján a www.gkm.gov.hu címen és az MFB Rt. honlapján a www.mfb.hu címen.A Pályázat elbírását az Energia Központ Kht. végzi, és záradékot ad ki a pályázónak a projekt szakmai megfelelõségérõl, az elnyert támogatás és az igényelhetõ hitel összegérõl.
11. oldal
Hitelkérelem benyújtása A hitelképességet a finanszírozó bank állapítja meg, amelyhez a bank által meghatározott nyomtatványon hitelkérelmet kell benyújtani, és csatolni kell az Energia Kht. által záradékolt pályázati dokumentumot.A finanszírozásban résztvevõ hitelintézetek listáját az MFB Rt. honlapján, a http://www.mfb.hu címen teszi közzé. Az MFB Rt. hitelt csak a közremûködõ hitelintézetek refinanszírozása útján nyújt. A Hitelprogram lejárata A program keretében hitelszerzõdés megkötésére 2010. december 31-ig kerülhet sor.
Kis hírek a nagyvilágból A leningrádi atomerõmû 3-as és 4-es blokkja korszerûsítésérõl döntöttek és ennek megfelelõen az eredetileg 2009-re, illetve 2011-re tervezett leállításhoz képest élettartam hosszabbítást terveznek. Petrobras, a brazil nemzeti olajtársaság egy 220 MW teljesítményû kogenerációs erõmû építését tervezi Cubataoban, Sao Paolótól 60 kilométerre. A berendezések gyártása, az építés-szerelés, valamint az üzembe helyezés a megkötött szerzõdés értelmében a svéd Skanska nevû cég feladata lesz.
Kazánok és hõcserélõk vízkõmentesítése áramlás-irány váltóval felszerelt korszerû készülékkel A tartály térfogata: A tartály mérete: Emelõmagasság: Max. szállító teljesítmény: Meghajtó motor teljesítménye:
15 liter 35x48 cm 10 m 40 l/perc
35 liter 40x63 cm 20 m 90 l/perc
0,17 LE
0,45 LE
Igény szerint 100 vagy 200 literes tartállyal és 150 liter/perc teljesítményû szivattyúval szállítjuk. (Tel: 23-362-823, fax: 23-362-987, e-mail:
[email protected])
12. oldal
ENERGIA HÍREK
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ÚJ STRUKTÚRA Eleget téve az Európai Unió direktíváinak és a hazai szabályozásnak, a Fõvárosi Gázmûvek Zrt 2007. március 1-vel elosztóhálózati tevékenységét és a földgáz elosztási tevékenységhez szükséges eszközök többségét átruházta a FÕGÁZ Földgázelosztási Kft-re. Az Európai Unióban mûködõ termelõ, szolgáltató vállalatok versenyképességének növelése érdekében az Unió szorgalmazza az energiaiparban a szabadpiaci verseny kialakulását, amelyet többek között az energiaszolgáltatásban mûködõ cégek szállítási, elosztási, illetve kereskedelmi tevékenységének szétválásával látja biztosítottnak megoldani. E feltételek kialakítására született meg az 2003/54/EK irányelv, amelynek alapján készült hazai szabályozás kimondja, hogy ún. elosztói engedéllyel rendelkezõ vállalkozás (azaz olyan cég, amely a földgáz elosztására és az ahhoz szükséges csõhálózat létrehozására és üzemeltetésére szóló hatósági engedéllyel rendelkezik) kereskedelmi, közüzemi szolgáltatási tevékenységet 2007. július 1-jétõl nem folytathat. Az érvényben lévõ szabályozás a Fõvárosi Gázmûvek Zrt.-t így arra kötelezi, hogy jogilag válassza le elosztási tevékenységét az egyéb más hatósági engedélyt igénylõ tevékenységétõl, vagyis külön cégben valósuljon meg a földgáz elosztás. Ezen elvárások teljesítése érdekében a Fõvárosi Gázmûvek Zrt. új társaságban, a FÕGÁZ Földgázelosztási Kft.-ben valósítja meg a földgáz elosztási tevékenységet, a tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel is e cég rendelkezik a jövõben. (A FÕGÁZ Földgázelosztási Kft.-nek a Fõvárosi Gázmûvek Zrt. az egyedüli, 100%-os tulajdonosa) A FÕGÁZ Földgázelosztási Kft. 2007. március 1-tõl minden olyan tevékenységet átvett, ami a jogszabályokban rögzített elosztási feladatok maradéktalan végrehajtásához szükséges. Így többek között a hálózatüzemeltetési és karbantartási feladatokat, a mérõleolvasással kapcsolatos feladatokat, a tervfelülvizsgálatot és a mûszaki-biztonsági ellenõrzést, valamint a hálózat-beruházásokhoz szükséges irányítási feladatokat. A megalakult Kft. tevékenysége között több, a lakosságot közvetlenül érintõ terület is található (mérõleolvasás, hálózatfenntartás és beruházás, tervfelülvizsgálat, mûszaki-biztonsági ellenõrzés). A jogi szétválasztás végrehajtása során elsõdleges szempont volt, hogy az elmúlt 150 év során kialakított megbízható, magas színvonalú mûködésben a változás zavarokat ne okozzon, az ügyfelek elégedettségében csökkenést mindez ne jelentsen. Ennek eredményeképpen a gázszivárgás és egyéb hálózati hiba bejelentése változatlanul az éjjel-nappal elér-
hetõ számon történik, a tervfelülvizsgálattal kapcsolatos ügyekben a megszokott ügyfélkapcsolati pontokon állnak ügyfeleik rendelkezésére, a mérõleolvasásban továbbra is fényképes igazolvánnyal rendelkezõ munkatársaik, megbízottaik mûködnek közre. Az ún. közüzemi szolgáltatást továbbra is a Fõvárosi Gázmûvek Zrt. látja el, amelyben változás nem történt. Ügyfeleik részére rendelkezésre állnak telefonos, személyes, internetes kapcsolattartási pontjaik. A liberalizálódó gázpiacon megjelenõ igények kielégítését a Fõvárosi Gázmûvek Zrt. 100%-os tulajdonában lévõ FÕGÁZ Gázkereskedelmi Kft. látja el. A FÕGÁZ Gázkereskedelmi Kft. rendelkezik a versenypiaci ellátáshoz szükséges engedélyekkel és gázforrásokkal.
A fotovoltaikus napenergia hasznosítás (PV) fejlõdésének mérföldkövei 1839: a fotovoltaikus effektus felfedezése (Alexandre Edmond Becquerel, Franciaország) 1873: a PV effektus észlelése szelénben (Willoughby Smith, UK) 1877: az elsõ napelem (szelén, hatásfok 1 %) 1918: monokristályos szilicium gyártása (Czochralski, Lengyelország) 1932: a PV effectus felfedezése kadmium telluridban 1941: az elsõ napelem sziliciumból 1951: az elsõ napelem monokristályos germániumból 1954: a napelem hatásfoka elérte a 6 %-ot 1955: az elsõ iparilag gyártott napelem 1958: az elsõ napelemmel felszerelt mûhold 1963: az elsõ napelem modul 1970: a napelemek födön történõ felhasználásának kezdete 1981: az elsõ napelemmel hajtott repülõgép 1982: a napelemek felhasználásának kezdete az autóiparban 1984: az elsõ vékony rétegû modul gyártása (hidrogénezett amorf szilicium) 1985: a napelem hatásfoka eléri a 20 %-ot 1986: az elsõ ipari méretekben gyártott vékony film PV modul 1990-es évek: a fotovoltaikus ipar gyors fejlõdése 2001: a napelemmel hajtott kisérleti repülõgép elérte a 30 km magasságot
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ENERGIA HÍREK
13. oldal
A cseppfolyós földgáz története címszavakban (évek- események) 1914. Szabadalmi védettséget kap az elsõ LNG technológia, amely a cseppfolyós földgáz kezelésére és szállítására vonatkozott 1917. Megépül az elsõ ipari méretû földgáz cseppfolyósító üzem WestVirginia-ban 1944. Cleveland-ben meghibásodott egy cseppfolyós földgáz tartály, amely egy alacsony nikkel tartalmú (3,5%) acélból készült. A cseppfolyós földgáz a csatornába folyt, majd ott felrobbant és 128 ember halálát okozta. 1959. A világ elsõ cseppfolyós földgázt szállító hajója, a Methane Pioneer, megérkezett Canvey Island –ba (UK), és ezzel megkezdõdött a kereskedelmi LNG szállítás. 1964. A British Gas Council megkezdte az LNG importját Algériából 1967. A National Fire Protection Association (USA) elfogadta az elsõ olyan szabványt (NFPA 59A), amely a cseppfolyós földgáz termelésének, tárolásának és szállításának biztonsági elõírásait tartalmazta 1969. Az USA elõször exportál LNG-t Ázsiába, Alaszkából Japánba. 1971. A Distrigas Corporation megnyitja az LNG fogadó és újragázosító terminálját Everett-ben (Massachusetts) 1972. Érvénybe lépett az elsõ szövettségi biztonsági szabályzat, amely magában foglalta az NFPA 59A szabvány elõírásait. 1977. Kalifornia törvénybe iktatta az LNG terminálok telepítését szabályozó törvényt. Indonézia megkezdte az LNG szállítást Japánba. 1978. A Cove Point (Maryland) és az Elba Island (Georgia) megkezdte mûködését. 1979. A Cove Point-i terminál területén robbanás történt. Meghalt egy alkalmazott és 3 millió USD kár keletkezett. 1980. A földgázárak az USA-ban jelentõsen csökkentek, és az algériai exportõrökkel folytatott tárgyalások
eredményeként Cove Point-i és az Elba Island-i terminálokat bezárták. 1981. A Lake Charles-i (Louisiana) terminált megnyitják 1982. A Lake Charles terminált bezárják 1984. A világ LNG termelésének 72 százalékát Japán vásárolja meg. Ennek 75 százalékát áramtermelésre használják. 1986. 1974 óta ez az elsõ év, amikor az USA nem importál cseppfolyósított fölgázt. Dél-Korea fogadja az elsõ szállítmányokat Indonéziából. 1988. A Distrigas újra vásárol Algériából LNG-t. A Lake Charles-i terminált megnyitják, hogy újra fogadhassa az Algériából származó cseppfolyósított földgázt. 1990. Taiwan elsõ LNG terminálja fogadja az Indonéziából érkezõ tankereket. 1995. A Cove Point-i terminal újrakezdi mûködését, mint földgáz tároló létesítmény 1999. Földgáz cseppfolyósító üzem
kezdi meg mûködését Trinidad-ban és Tobako-ban. Az elsõ LNG szállítmány megérkezik Everett-be. A világ LNG termelésének 66 százalékát Japán vásárolja meg. 2001. Az Elba Island-i terminál újrakezdi mûködését. Az új Porto Rico-i terminál fogadja a Trinidad-ból importált LNG-t. 2002. A Bechtel és Shell bejelentette, hogy új terminált épít Mare Island-on. A világ LNG termelésének 48 százalékát Japán vásárolja meg. 2004. Engedélyezik az elsõ offshore terminál megépítését. A robbanások és a tûz elpusztította az Algériai-i Skikda-ban lévõ földgáz cseppfolyósító üzemet, 27 ember meghalt. Az USA LNG importja rekordot döntött. 2007. A világ 12 országában összesen 55 cseppfolyósító, illetve elgázosító üzem mûködik. 140 LNG tanker járja a világ tengereit, évente 120 millió tonna cseppfolyósító gázt szállítva a rendeltetési helyére. (Forrás:Petroleum Economist)
Egy adszorpciós hûtõgép fõbb jellemzõi Teljesítmény kW COP
86,37 0,56
72,44 0,66
59,06 0,62
93,10 0,56
Hûtött víz hõmérséklet oC ki be térfogatáram m3/perc
6,7 11,70 0,25
6,7 11,70 0,21
3,0 6,0 0,28
6,7 11,70 0,27
Hûtõ víz hõmérséklet oC be ki térfogatáram m3/perc
29,4 35,51 0,57
29,4 34,03 0,57
29,4 33,32 0,57
25,0 31,59 0,57
Melegvíz hõmérséklet oC be ki térfogatáram m3/perc
90 83,18 0,33
90 85,15 0,33
90 85,79 0,33
90 82,65 0,33
500
500
500
500
Szilikagél kg
ENERGIA HÍREK
14. oldal Szándéknyilatkozatot írt alá Zágrábban Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Olaszország a fekete-tengeri Constanta és az adriai Trieszt között tervezett olajvezeték építésérõl. Az 1400 kilométeres vezetéken a tervek szerint 2012-tõl érkezhet olaj és földgáz Kazahsztán és Azerbajdzsán Kaszpi-tengeri lelõhelyeirõl. Az építkezés becslések szerint 2-3,5 milliárd dollárba kerül. A szándéknyilatkozatot az unió energiaügyi biztosa is aláírta. Andris Piebalgs az eseménnyel kapcsolatosan kijelentette: a projekt illeszkedik a közösség azon törekvéseihez, hogy az energiahordozókat a tagországok minél több forrásból szerezzék be.
ENERGIA HÍREK
Megjelenik minden páros hónapban Szerkeszti a Szerkesztôbizottság A szerkesztôbizottság elnöke: Dr. Garbai László Tagjai: Bohoczky Ferenc, Csonka Tibor, Gasz Zoltán, Horváth J. Ferenc, H. Szováti Miklós, László György, Móczár Gábor, Dr. Molnár László Németh Frigyes, Popovics Attila, Dr. Szerdahelyi György, Dr. Zentai Károly Felelôs szerkesztô: Árokszállási Kálmán Lapmenedzser: Csuti József Tervezô szerkesztô, dtp: Rácz Ervin Kiadó és szerkesztõség: Roxa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Cím: 2030 Érd, Emília u. 27. Telefon: (06-23) 362-987 A kiadásért felelôs: Árokszállási Kálmán Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT Terjeszti: a MAGYAR POSTA Elôfizethetô a kiadónál, valamint elôfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Elôfizethetô közvetlen a postai kézbesítôknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp.; VIII. ker. Orczy tér 1. tel.: 06 1/477-6300; postacím: Bp., 1900), valamint a 303-3440-es faxszámon, és a
[email protected] mailcímen. További információ: 06 80 444-444; Elôfizetés egész évre: l 500;- Ft 1389 Budapest, Pf.: 149. HU ISSN 0236-5006 Index: 25.199
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ENERGETIKAI KISLEXIKON Épületek hõvesztesége. Az épületek hõenergia fogyasztását több tényezõ befolyásolja, ezek közül az egyik legfontosabb az épület hõvesztesége. Egy épület hõvesztesége egy d napos periódusra vonatkozóan az alábbi képlettel számolható: Ski * Ai + 0.34 * B * Va ) (Ti - Tme ) * d (Wh) Qh = 24 (S Az elsõ zárójelben szereplõ kifejezés elsõ tagja az épület határoló szerkezetein keresztül vezetéssel távozó, un. transzmissziós hõveszteség, a második tag pedig a szellõzési hõigény, vagyis a szellõzõ levegõ által az épületbõl eltávolított hõmennyiség. A képletben szereplõ változók: ki : az épület külsõ burkolata i-edik elemének hõátbocsátási tényezõje (W/m2K) Ai: az épület külsõ burkolata i-edik elemének felülete (m2) B: átlagos légcsere az épületben (1/h) Va: az épület légtérfogata (m3) Ti: az átlagos (komfort vagy eredõ) hõmérséklet az épületben (OC) Tme: az átlagos külsõ hõmérséklet a vizsgált periódus során (oC) d: a vizsgált periódus hossza napokban lj + 1/a ae) ahol: ai + Snj=1 dj /l k = 1/(1/a ai: belsõ oldali hõátadási tényezõ (W/m2 K) ae: külsõ oldali hõátadási tényezõ (W/m2 K) dj: a j-edik réteg vastagsága (m) lj: a j-edik réteg hõvezetési tényezõje (W/m2 K). Lényegesen bonyolultabb a k értékének meghatározása, ha figyelembe vesszük a - rendszerint jelen lévõ hõhidak hatását. A hõhidak mentén ugyanis a hõvezetés általában nem egydimenziós, ezért a hõhidak vonalmenti hõátbocsátási tényezõit - hosszuk arányában - is figyelembe kell venni a számításnál. Az épültek hõvesztesége és hõnyeresége (napsugárzás és belsõ hõfejlõdés) számbavételével lehet meghatározni a nettó fûtési hõszükségletet. Alaki jellemzõk hatása az épületek fûtési hõszükségletére. Az épületek hõveszteségét számottevõen befolyásolja az épület határoló szerkezeteinek és térfogatának viszonya. Energetikailag a nagyméretû, kocka (gömb) alakú épület lenne a legkedvezõbb. A torony illetve penge alakú épületeknél viszont a térfogat és a külsõ felület aránya igen kedvezõtlen lehet, családi házaknál pedig a kis méretek tovább rontják az energetikai helyzetet. Legkedvezõtlenebbek energetikailag a kisméretû, szabálytalan alakú, sok ki- és beugró homlokzati elemet tartalmazó épületek. Az épületek geometriai elemzése azt mutatja, hogy a hûtõ felület és a fûtött épülettérfogat hányadosa: (m2/m3) Atot /Vh 0,2 és 1,2 között változik, (kocka esetén 30 m, ill. 5m élhossznak felelne meg) a homlokzati nyílászáró szerkezetek és az épülettérfogat hányadosa: (m2/m3) Aw/Vh 0,02 és 0,2 között változik, a tömör határoló szerkezetek és az épülettérfogat hányadosa: (m2/m3) Ao /Vh pedig 0,15 és 1,1 között változik. Mint a fentiekbõl kiderül, a hõleadás szempontjából lényeges adatok jelentõs, szélsõ esetben egy nagyságrendnyi szórást mutatnak. Átgondolt tudatos tervezéssel a szélsõségek csökkenthetõk, de jelentõs különbségek nem szüntethetõk meg. Szerkeszti: dr. Pál József
XXV. ÉVF 1. SZÁM
ENERGIA HÍREK
15. oldal
A távhõvel együtt alkalmazott mini-hõközpont elõnyei – Nem kell lakásonként kéményt kialakítani. – Nincs a lakásban gáztüzelés. – A gáz égéstermék visszaáramlása nem történhet meg. – Új építésnél a kéményekre és gázvezetékre elõírt kötöttségektõl mentesül a tulajdonos és a beruházó, a gáz hiányában könnyebben teljesíthetõk az építésügyi elõírások. – A mini-hõközpont közvetlenül csatlakozik az épület fûtési elosztó hálózatához valamint a hidegvíz-rendszerhez, tehát a lakásig, üzlethelyiségig csupán a hideg víz és a fûtési vezetékpár kiépítése szükséges. – A használati meleg víz elõállítása és elosztása közvetlenül a lakásban történik. – A mini-hõközpont után a lakásban vízszintes fûtési és melegvíz-hálózat úgy kerülhet kiépítésre, mint bármely egyedi készülékkel rendelkezõ lakásban, vagy családi házban. – Lakáshoz tartozó mini-hõközpont elhelyezhetõ – meglévõ épületeknél a jelenlegi strangban közös területen, vizesblokkban, – új létesítményben bárhol. – Nincs szükség kiterjedt központi használati melegvíz hálózatra és keringtetõ rendszerre, ezáltal szinte nincs hõvesztesége a melegvíz-szolgáltatásnak. – Egyedi kombinált készülékekkel és a hozzájuk szükséges kéményekkel szemben alacsonyabb a mini-hõközpontra kapcsolt távhõ beruházási költsége, nincs helyi füstgázkibocsátás. – A meleg víz hõmérséklete a legnagyobb és a legkisebb vételezési mennyiség között csak ± 3°C mértékben változik. – A lakásokban a többi lakótól független fûtési rendszer, az egyéni hõmérséklet-szabályozás érdekében – mágnesszeleppel és egy szobatermosztáttal vezérelt, – a hõleadók pedig egyedi szabályozókkal is elláthatók.
Meglévõ épületben a mini-hõközpont alkalmazásához szükséges átalakítások – Jelenleg egy-egy lakásban több fûtési felszálló vezeték (strang) van. Ez az oka annak, hogy nem lehet egy lakást leválasztani a rendszerrõl. Ezeket a strangokat meg kell szüntetni, és az egymás fölötti lakásokhoz egy-egy szekunder felszálló strangot kell kiépíteni. Erre a vezetékpárra csatlakozik a lakást ellátó mini-hõközpont. – A mini-hõközpont rendszerbe állításával az eddigi melegvíz-hálózat – a teljes csõrendszer és cirkulációs rendszer –, feleslegessé válik, azt meg kell szüntetni. Ezzel jelentõs hibaforrás küszöbölhetõ ki és költség takarítható meg. A melegvíz-ellátást a mini-hõközpontba épített hõcserélõ helyben és folyamatosan biztosítja. – A fûtési rendszer szekunder strangjának kiépítésével egy idõben – a gépészeti rendszerek mûszaki állapotára tekintettel a lakás hidegvíz-strangját is célszerû kicserélni. A felújított strangra csatlakoztatható a mini-hõközpont, mely tartalmazza a már a hitelesített egyéni vízmérõt is.
CRYOGEL Jéglabdás hûtõenergia tároló A villamos energia csúcsfogyasztási árainak növekedése erõsen arra ösztönöz, hogy a fogyasztásunkat a lehetõ legjobban „kisimítsuk" azaz minél jobban letörjük a csúcsokat. Erre egyik megoldás tárolók létesítése. Különösen terjed a hûtõenergia tárolás, mivel ezt az energiát rendszerint drága villamosáram felhasználásával állítjuk elõ. A hûtõenergia tárolás egy újszerû, olcsó módszere, amikor a tároló közeg kis labdákba zárt víz, ill. jég, amit a munkaközegben úgy helyeznek el, hogy azzal nem keveredik, mégis nagy hõátadó felület biztosítható. A Cryogel (San Diego, USA) nevû cég ma már az egész világon ismert jéglabdás technológiája a fagyasztás-kiolvasztás módszerén alapul.
1500 kW teljesítményû hûtõenergia tárolók A jéglabda (ice ball) egy kb. 10 cm átmérõjû teljesen zárt mûanyag labda, amely majdnem teljes egészében vízzel van megtöltve. Ezekbõl a labdákból több ezret lehet elhelyezni egy hûtõközeggel (pl. glikolos vízzel) telt tartályba. A labdákban megfagyasztott víz ideális hõtárolást biztosít. Egy m3 tárolótartályban kb. 1145 labda helyezhetõ el, így 1 m3 tárolótérfogat kb. 200 MJ hõt tud tárolni. A labdák alkalmazásának számos elõnye van: egyszerûen kezelhetõ és semmilyen karbantartást nem igényel, a sok kis labda viszonylag nagy hõátadó felületet biztosít és a hõátadó felület mind a hûtési, mind a kisütési szakaszban állandó marad.
Magyarországi képviselet: Roxa Kft. e-mail:
[email protected]
