Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége
Fogyasztóvédelmi percek
Szakmai háttéranyag II. (Internetes vásárlás, termékbemutatók, békéltető testületek) 1
I. Bevezetés A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége 2013 decemberében hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával Magyarország valamennyi általános- és középiskolája részére a „Fogyasztóvédelmi percek” c. kampányát. Ennek keretében 2013 decemberétől kezdődően hónapról hónapra, egészen 2014 márciusáig havonta egy közérthető fogyasztóvédelmi tájékoztatót és ahhoz kapcsolódó feladatokat-szituációkat küldünk meg az oktatási intézmények részére. Ezt felhasználva az iskolák tanárai az adott hónapban általuk kiválasztott óra és annak „Fogyasztóvédelmi percei” keretében megoszthatják a tájékoztató alapján a legfontosabb fogyasztóvédelmi ismereteket, az óra hátralévő részében pedig a megkapott feladatok révén a diákok és a tanárok tesztelhetik tudásukat. Feltett célunk a kezdeményezéssel, hogy a fiatalok magabiztosan álljanak ki később jogaik védelmében és tudatosan lépjenek fel. A magukban kedvet érző intézmények és diákjaik – bővülő ismereteik mellett – később egymással is versenyeznek a kampány során. Ha ugyanis 2014. április 18-ig fényképekkel, dokumentumokkal, videókkal illusztrálják, hogyan töltötték el a „Fogyasztóvédelmi perceket” és azokat megküldik a
[email protected] e-mail címre, úgy bejuthatnak a 2014 májusában, Budapesten megrendezésre kerülő döntőbe. A versengés a három legjobb pályázati anyagot benyújtó intézmény háromfős, 12-16 éves korosztályba tartozó csapatai között zajlik majd nyereményekért, a kampány során tárgyalt fogyasztóvédelmi témakörökhöz kapcsolódóan. A feladatok megoldását és a diákok teljesítményét szakértői zsűri értékeli. 2013 decemberében a kampányban résztvevő általános- és középiskolák az általános fogyasztóvédelmi ismeretek, valamint a szavatosság-jótállás témaköreibe nyertek betekintést. A 2014 januárjában ismertetésre kerülő témakörök az alábbiak: internetes vásárlás, termékbemutatók, békéltető testületek. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége mindenkinek eredményes szereplést kíván a kampányban. Budapest, 2014. január 7.
2
II. Internetes vásárlás (távollevők között szerződések) Egyre gyakoribb, hogy a fogyasztók távollevők között - így például interneten - kötött szerződés keretében rendelnek meg valamilyen terméket, vesznek igénybe szolgáltatást. Nem árt tudni, hogy ebben az esetben speciális jogok illetik meg őket a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999.(II.5.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) alapján, azaz további lehetőségeik vannak amellett, hogy hibás termék esetén ugyanazon jogaik is megmaradnak, mintha hagyományos boltban vásároltak volna. Fontos először is tisztázni azt, hogy mely szerződéseket sorolhatunk pontosan e körbe. A Korm. rendelet értelmében azok a szerződések tartoznak ide, amelyeket fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében oly módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Azaz távollevők között megkötött szerződésnek minősül, ha a fogyasztó például kizárólag telefonos úton rendeli meg az adott terméket vagy interneten keresztül történik a vásárlás, de ide tartozik az az eset is, amikor valaki sajtótermékben közzétett hirdetés részét képező megrendelőlappal vagy telefax segítségével köti meg a szerződést. Nem árt tudni, hogy a vállalkozás a szerződés megkötése előtt igen részletes tájékoztatást köteles nyújtani a fogyasztónak, hiszen fel kell tüntetnie többek közt cégnevét, székhelyét, adószámát és telefonszámát. Ugyanúgy információt szükséges adnia a megrendelni kívánt árucikk lényeges tulajdonságairól, annak áráról, szükség szerint a szállítás költségéről, valamint a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb fontos feltételeiről is. Legfontosabb azonban a kötelezően közlendők kapcsán az elállási jogról való tájékoztatás, ilyen esetben ugyanis speciális védelem illeti meg a fogyasztót, aki a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. Az elállási jog attól a naptól kezdve gyakorolható, amikor az áru átvételre került, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napja a mérvadó. Ha a vállalkozás az elállási jogról nem adta meg az említett tájékoztatást, úgy az elállásra nyitva álló 8 munkanapos határidő három hónapra hosszabbodik meg (ezt az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától kell számítani). Amennyiben pedig a vállalkozás mégis teljesítené még három hónapon belül a tájékoztatási kötelezettségét, akkor a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta. Az elállási jog érvényesítése esetén a vállalkozás a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni. A fogyasztó ekkor az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket viseli, viszont ezen felül egyéb költség nem terheli. A kereskedő azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából 3
eredő kárának megtérítését. Fontos tudni azt is, hogy ha a fogyasztó az árucikk vételárának fedezésére kapcsolt hitelszerződést kötött, úgy elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja. Ekkor a vásárlótól a kölcsönszerződés felbontása miatt semmilyen kamat vagy egyéb költség nem követelhető. Ha pedig a fogyasztó távollevők között megkötött szerződés keretében rendelt meg valamilyen terméket és annak szállításával mégis késlekednének, úgy a kereskedő a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés teljesítésére, azaz az árucikk kiszállítására. Amennyiben a kereskedő mégsem tudná ezt követően kiszállítani a megrendelt terméket, akkor erről köteles a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint az általa befizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. Lényeges, hogy több esetben nem gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogot. Ide tartozik például a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esete, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével már megkezdte, vagy az olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ. E körbe tartozik az olyan árucikk is, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amely utasításai alapján vagy kifejezett kérésére került előállításra, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó. Hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés megkötésekor sem gyakorolható az elállás, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta, végül hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés, illetve szerencsejáték-szerződés esetében szintén nem illeti meg a vásárlót e lehetőség. Legyünk tisztában azzal, hogy online árverés esetén sem illetik meg a fogyasztót a fentebb bemutatott jogok. Szintén nem vonatkozik a Korm.rendelet a pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre, automatákból történő értékesítésre, az építési szerződésekre, valamint az ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre sem (kivéve a bérleti szerződést), vagy ha a fogyasztó nyilvános telefonállomás útján köt szerződést elektronikus hírközlési szolgáltatóval. Az elállási jog továbbá akkor sem gyakorolható, ha például ételt rendelünk, vagy szállással, utazással, rendezvénnyel kapcsolatban veszünk igénybe szolgáltatást, például interneten rendelünk belépőjegyet. III. Termékbemutatók (üzleten kívüli értékesítés) Napjainkban még mindig sok vállalkozás szervez különböző termékbemutatókat, amelyek alkalmával előre jól kidolgozott marketing-technikákkal veszik rá a fogyasztókat arra, hogy minden fajta „hasznos” terméket vásároljanak. Az árubemutatón részt vevők azonban nincsenek ekkor olyan helyzetben, hogy felelősségteljesen végig tudják gondolni, valóban szükségük van-e például a több százezer forintba kerülő edénykészletre vagy például robotgépre. 4
Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet ilyenkor többletvédelemben részesíti a fogyasztót. Rendkívül fontos ezért, hogy a fogyasztók közérthetően ismerkedjenek meg a vállalkozással szemben őket megillető lehetőségekkel. Mik is ennek kapcsán a legfontosabb tudnivalók? Lényeges, hogy ha egy fogyasztó a vállalkozás üzletén vagy telephelyén kívül köt szerződést, úgy speciális jogok illetik meg őt. Ilyen helyszínnek minősül például, ha a szerződéskötésre a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén kerül sor, feltéve, hogy a megkeresés nem a fogyasztó kifejezett kívánságára történt. Sőt, ilyennek minősül a vállalkozás által külön kereskedési célból szervezett utazás, illetve rendezvény (termékbemutató) alkalmával megkötött szerződés is. A fenti esetekben tehát különleges jogok illetik meg a fogyasztót: ha ugyanis aláírta a szerződést, de később meggondolta magát, úgy a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanapon belül, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében pedig a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Azaz ebben az esetben nem kell, hogy hibás legyen a termék, csupán az elállási nyilatkozatot kell időben feladni, vagy eljuttatni a vállalkozáshoz, majd az árut is elküldeni a kereskedőnek, ekkor visszajár minden addig befizetett forint. Célszerű e nyilatkozatot azért írásban megtenni, mivel határidőben érvényesítettnek kell tekinteni akkor az indokolás nélküli elállási jogot, ha még a nyolc munkanapos határidő lejárta előtt elküldjük az erről szóló nyilatkozatot (tehát nem a vállalkozáshoz történő megérkezés, hanem a feladás időpontja a mérvadó). Ezért például postai úton történő elállás esetén érdemes azt ajánlottan megtenni azért, hogy bizonyítani tudjuk, határidőben éltünk elállási jogunkkal. Fontos azt is tudni, hogy a fogyasztó érvényesen nem mondhat le az őt megillető nyolc munkanapos elállási jogról: ha tehát ilyen nyilatkozatot aláírt, ez semmisnek minősül! Nem kell továbbá használati díjat vagy bánatpénzt, kötbért, kártérítést fizetni sem akkor, ha nyolc munkanapon belül áll el a fogyasztó a szerződéstől. Csak akkor tarthat igényt ugyanis a vállalkozás bármilyen költségre, ha rendeltetésellenesen használta a vásárló a terméket, és ebből a kereskedőnek kára származott. Ugyanilyen fontos, hogy a vállalkozásnak legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban kell tájékoztatnia a fogyasztót arról, hogy megilleti az említett indokolás nélküli elállási jog: ha ugyanis ezt nem teszi meg, úgy a szerződés semmis, abból nem származik semmilyen kötelezettség. Végül fontos tisztában lenni azzal is, hogy ha a termék vételárának fedezésére kapcsolt hitelszerződést kötött a fogyasztó, úgy az indokolás nélküli elállási jog gyakorlása felbontja ezt a hitelszerződést is.
5
IV. Békéltető testületek Hazánkban már több mint tíz éve működnek a békéltető testületek, minden megyében és a fővárosban is van egy testület, amelyek a kereskedelmi és iparkamarák mellett tevékenykednek teljesen függetlenül. A testületek eljárásuk során egyezséget próbálnak meg elérni a fogyasztó és vállalkozás közötti jogvita kapcsán. Ha nem jön létre egyezség, a testület dönt az ügyben, és megalapozott igény esetén kötelező erejű határozatot, illetve ajánlást hoz annak megfelelően, hogy a vállalkozás tett-e alávetési nyilatkozatot, vagy kötelezőnek fogadta-e el a döntést magára nézve. Ha tehát a vállalkozás elfogadja a döntést, akkor az kötelező erejű, ezzel az ügy megoldódott, és az eljárást nem kell a drága, hosszú és bonyolult bírósági útra terelni. Ellenkező esetben ajánlást tud hozni a testület, amelyet ha nem teljesít a vállalkozás, az ügy nyilvánosságra kerül (tény, hogy nem bírságolhat a testület, hiszen nem hatóság). A békéltető testületek eljárása tehát gyors, szakszerű, és ami a legfontosabb: ezek igénybe vétele ingyenes a fogyasztók számára. Fontos, hogy maga az eljárás a fogyasztó kérelmére indul. Ahhoz tehát, hogy az meginduljon és eredményes is legyen, ki kell tölteni egy kérelmet, amiben a fogyasztó leírja a lényegesebb adatait és a kereskedő adatait, a vitás esetet röviden és meg kell neveznie a kereskedővel szembeni konkrét igényét. Csatolni kell még azokat a bizonyítékokat, amelyek a fogyasztó igazát támasztják alá. Az eljárásról még azt érdemes tudni, hogy maximum 90 napig tart, ez kivételes esetben még 30 nappal meghosszabbítható, viszont a gyakorlatban már ennél sokkal hamarabb is döntés születik.
6
Feladatok-szituációk Játsszátok el a következő szituációkat tetszés szerint és oldjátok meg a megküldött háttéranyag alapján: 1. Nagymamád termékbemutatón vásárolt félmillió forint értékben egy edénykészletet és egy fantasztikus légtisztító berendezést. Másnap rájön, hogy ő ezt nem tudja kifizetni a nyugdíjából. Azon nyomban fel is hívja a kereskedőt, aki azt mondja, már nem tud semmit tenni. Segíts nagymamádnak, és reklamálj szóban a vállalkozásnál! 2. Nagynénéd postaládájába bedobnak egy prospektust, e szerint elhívják egy árubemutatóval egybekötött kirándulásra. A kirándulás során megvesz egy mágneses, gyógyhatású párnát 200.000 Ft-ért, és mivel épp nincs nála ennyi pénz, ezért rögtön egy hitelszerződést is aláír. Három napon belül azonban meggondolja magát, mert egy ugyanolyan terméket lát 10.000 Ft-ért. A cég azonban már szóba sem áll vele. Tájékoztasd arról, hogy mit tehet ilyen esetben és segíts neki megfogalmazni egy írásbeli panaszlevelet! 3. Osztálytársad egyik hobbija az, hogy szabadidejében termékbemutatókra jár, itt bemutatják számára rendszeresen a legmodernebb, tanulást elősegítő számítógépeket. Elkíséri őt Anyukája is a következő rendezvényre, itt megveszik a legújabb csodamasinát. Még aznap kiderül azonban, hogy a gép nem működik, és máshol sokkal olcsóbban hozzájuthattak volna. Szeretnének elállni a szerződéstől, azonban annak legalján apró betűkkel található: „A vásárló a szerződés aláírásával lemond az indokolás nélküli elállási jogáról.” Hívd fel a figyelmüket rá, mit tehetnek ebben az esetben! 4. Webáruházból rendelsz magadnak egy vadi új, menő fekete mobiltelefont, mikor azonban megkapod, akkor látod csak, hogy a készülék valójában gyönyörű rózsaszínes árnyalatban pompázik. Mivel ez így Neked nem kell, és nincs is annyi pénzed, hogy kifizesd, kérj segítséget osztálytársadtól, hogy mitévő legyél! 5. Pizzafutár céget üzemeltetsz, érkeznek is a rendelések sorjában. Trükkös Tóni is klikkel az internetes weboldalatokon, kiszállítotok neki egy Pizza Hawaii-t. Hét nappal később azonban reklamál, hogy eláll a szerződéstől, mivel nem ízlett neki az étel, szeretné visszakapni a kifizetett vételárat és vissza is küldi nektek a megmaradt pizza felét. Tájékoztasd őt arról, hogy reklamációját elfogadod-e és döntésedet indokold meg! 6. Kisöcséd megrendel az interneten véletlenül harminc különálló dvd-t összesen 250.000 Ft értékben, a lemezeken számítógépes játékok találhatóak. A harmincból rögtön fel is bont két csomagot, és kipróbálja őket. A futár persze kéri a megrendelt valamennyi termék árát. 7
Reklamálj a futárnál, hogy kisöcsédnek az elkövetkező tíz évben ne kelljen zsebpénzét a vételár megfizetésére fordítania! 7. Édesanyád interneten vásárol egy nagy értékű televíziót, amelyet ki is szállítanak, azonban nem a megfelelő méretű és színű került leszállításra. El is áll a szerződéstől a megfelelő határidőn belül, de tanácstalan abban, hogy ki állja a visszaküldés költségét. Ismertesd vele, hogy kinek milyen költséget kell viselnie! 8. Interneten rendelnek szüleid egy mosógépet 69.990 Ft-ért, amely összeget rögtön ki is fizetnek a megrendeléskor, banki átutalás útján. Később a kereskedő azonban tájékoztatja őket arról, hogy jelenleg nincs készleten a termék, azt ígéri három héten belül újra rendelkezésre fog állni és akkor leszállítja az árucikket. Ez után egy újabb hónap eltelik, de se mosógép, se pénz. Segíts szüleidnek, hívd fel figyelmüket jogaikra, és töltsetek ki közösen egy békéltető testületi eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, amelyben kéritek a vételár visszatérítését! A formanyomtatvány ide kattintva érhető el.
8
