2011. január 24. 7.42
HírTV - KÜLPOLITIKAI
PERCEK
Műsorvezető: Varga Szilveszter Mv.: - Köszöntöm a stúdióban Glatz Ferencet, aki éppen pénteken, vagy szombaton járt Szerbiában
és találkozott
a szerbiai bizottság vezetőivel.
Miről beszélgettek,
milyen célokat tűztek ki maguk elé? Glatz Ferenc a Történettudományi
Intézet igazgatója: - A világháborút egyszer be kell
fejezni. A mi, most már nyugdíjhoz
közeledő nemzedékünknek
ez talán az egyik
életcélja. Másrészt pedig egy új Európát kell fölépíteni, le kell zárni ezt a 150 éves, a nemzetállami különbségekre
és a különbségekből
identitásra, hanem a szomszédok veszekedéseire
nem a pozitívumokra,
a nemzeti
épülő európai politikát le kell zárni.
Ez az egész Szerbia és Magyarország, a szerb értelmi ség, a magyar értelmiség, a szerb lakosság és a magyar konfliktussorozat
lakosság között a második világháborúban
ennek a 20. századi történelemnek
csúcsára jutott
a része. Nem szívesen hallom,
amikor azt hiszik, hogy mi most éppen itten magyarok húzzuk egymás fülét, meg cibáljuk egymás haját és nemzeti veszekedésekben európai folyamat.
918-ban
elmerülünk. Nem ez egy nagyon
a nagy átrendeződések
idején, állami átrendeződések ,
idején, amikor szétbontották Monarchiát szétbontották,
a történeti Magyarországot, 'amikor az Osztrák-Magyar amikor keletkeztek
a régi Dél-Ausztria
ellentétek, a Dél-Tirol. Azután jött anémet-francia
ellentétsorozat.
az osztrák-olasz Aztán gondolja
csak el, létrejött 918-ban, kihasították Finnországot az önálló finn államot. Most ezek mind
olyan
nemzeti
konfliktussorozatokat
idéztek
elő,
amelyek
a
második
J
világháborúban nem oldódtak föl, és elkezdődtek a 960-as "években Nyugat-Európában föloldódni.
Minálunk
világháborúban
a történeti
Magyarországból,
keletkezett konfliktusok
most kezdenek föloldódni.
fölbontásából
és a második
a diktatúrák idején nem oldódhattak föl és
Mi tehát amikor a szerb kollegákkal arról beszélünk, hogya
múltat be kell vallani, és hogyahalottainkat, el kell temetni, emlékhelyeket
független
milyen politikai oldalon álltak,
kell állítani, akkor egy nagyon is európai folyamatnak
vagyunk a, úgy mondjam, a részei.
Mv.: - Annál is inkább, mert a második világháborút
követően
a megtorlásban
körülbelül 2 millió embert gyilkoltak meg és 14 millió embert űztek el hazájából. Ez, de mindettől függetlenül a Vajdaság ügye, ez mégis csak a mi ügyünk. Glatz Ferenc: - A Vajdaság ügye a mi ügyünk, de nem csak a mi ügyünk. Gondolja el, hogy ebben a sokszínű társadalmi és etnikai térségben, a szerbek, horvátok, most nem beszélek a délről bejövő muszlim, iszlám vallású népekről, az albánok, a horvátok, a szlovákok, a románok egymásnak estek. És végül is amikor mi arról beszélünk, hogy mi a halottainkat, akik ott 944-45-ben többnyire tömegmészárlások, törvénytelen ítélkezések eredményeként azt mi történészek
elképzelni,
nézzük a kitelepítetteket,
sőt legtöbbször
egyszerűen agyon lettek verve. Nem tudjuk
amikor nézzük a holokausztnak
az áldozatait, aztán
nem tudjuk elképzelni, mi az, amikor forró vízbe élő embert
belemártanak, 1944-45-ben. Amikor baltával agyonvemek embereket, és embereknek ezreit, tízezreit.
Tehát itt tulajdonképpen
nagyon sok ember szenvedett
ettől és
• i!
elsősorban
az új diktatúra
a titóista diktatúra bevezetése
következtében
előállott
politikai módszerektől. Amiről például listánk van, már nem nekünk, hanem az ottani kollegáknak, akik 80-valahányezren,
83-86 ezer nyilvántartottról
beszélnek. Ez a 83-
86 ezer között ilyen áldozat között több mint 40 ezer szerb van. Tehát a másként gondolkodó, a csetnikeket, akik egy demokratikus, vagy monarchikus Szerbiát akartak berendezni .... Mv.: - Hát persze a Balkánon azért hagyománya van a különös rétű kegyetlenségnek és sajnos a vajdasági magyarok is ennek lettek áldozatai. Hadd kérdezzem meg, hogya szerb bizottság elnöke, amikor kinevezték, akkor azt mondta, hogy akár az inkákkal is foglalkozna, annyit ért hozzá. Az,, ön tapasztalata szerint most már beledolgozta magát a vajdasági kérdésbe? Glatz Ferenc: - A szerb akadémia elnöke egy európai értelmiségi.
Sztanovcsicsnak
hívják, európai kisebbségi problémákkal foglalkozik, valóban nem történész. De ennek ez a tudománypolitikai,
kultúrpolitikai része ennek a szerepnek. És a legfontosabb az,
hogy mi akadémikusok,
akik a két állam közötti megbékélési folyamatban ebben részt
veszünk, nyitottak legyünk. Nyitottak legyünk arra, hogy tudjuk a másik szemével is nézni a világot. Ez a Sztanovcsics akadémikus 81 éves, tehát valamivel idősebb, mint
én, tapasztalt ember, világjárt ember. Ez ugyanolyan nyitott a szerb, mint a magyar áldozatok iránti megértés vagy a zsidó áldozatok iránti megértés iránt. Itt háromszor annyi zsidó öltek meg. Mindig azt mondják, hogy mi bántottuk csak a zsidókat, előtte két évvel, lenn a Délvidéken.
Nem kérem itt négyszer annyi németet öltek, vertek
agyon és öltek agyon, mint magyart. Tehát itt egy olyan szerb magatartás szükséges, és a szerb bizottság ezt képviseli, és most a szerb politika is képviseli, amelyik nyitott a világra és valóban Szerbiát egy európai, demokratikus államként, a szerb akadémiát pedig egy Európára és a világra nyitott tudományos intézményként akarja berendezni. Mv.: - Ennek ellenére azért Szerbiában
még nagyon kevesen
foglalkoznak ezzel a témával, és Magyarországon
foglalkoztak
vagy
is igen kevesen. Sajti Enikőt lehet
esetleg említeni, vagy pedig Cseres Tibort, aki megírta a Vérbosszú Bácskában című könyvet. Ön is tartott egy beszédet
Szabadkán egy alkalommal
erről a témáról.
Mennyire van ez benne a magyar köztudatban? Glatz Ferenc: - A különböző
szándékok találkoznak
itt. Sokkal több a vajdasági
magyar levéltárosokban, kutatókban, itt beszélhetek Fodor Istvánról, Mezei Zsuzsáról, Molnár Tiborról és a többiekről, sokkal több a lendület és sokkal több az eredményük. Vagy itt van például a Matuska Márton, aki 1990-től következetes en tárja föl az eltemetett sírokat. Itt vannak ezek a levéltárosok, akik számba veszik, különösen 2001 után nagy lendülettel a vajdasági levéltárakban meglévő anyagokat. Gondolja el, 80 folyóméternyi anyag, Mezei Zsuzsa tartott erről épp egy előadást, 80 folyóméternyi anyagot
kell
földolgoznunk,
olyan
kimutatásokat, •..
statisztikákat,
amelyeknek
forráskritikailag is nagyon nehéz az értékelhetősége. Ez találkozik most egy politikai szándékkal, találkozik egy társadalmi elvárással. Hiszen ne felejtse el, még egyszer mondom, a holtakat el kell temetni és a holtaknak emléket lkell állítani. Tehát egyszerű emberek Mv.: - De hogy a holtakat eltemessük, ..... elnézést, hogy a holtakat eltemessük, a tömegsírokat fel kell támi. A Vajdaság terü1etén, amennyire én tudom, körülbelül 80 tömegsír van. Ezt mikor kezdik meg a tömegsírok feltárását? Mert úgy tudom, hogy Szerbiában voltak próbafeltárások, ebben a kérdésben.
és úgy tudom, hogya
Vajdaság előtérben van
Glatz Ferenc: - A szerb-magyar vegyes bizottságnak a programja, nem fogok itt most tanári órát tartani természetesen,
de elmondom gyorsan. Egyrészt a világ elé támi
tudományosan
ennek a délkelet-európai
és ezen belül is a vajdasági tragédiáknak a
figyelmeztető
figyelmeztetését.
emlékhelyeket
megemlékező-helyet emlékhelyektől
Kettő
állítani,
egy nagy nemzeti
létrehívni, ahová elmehetünk mindnyájan magyarok, és a helyi
fiiggetlenül
leróhatjuk
a kegyeletünket.
munkának a feltételeit biztosítani, megteremteni.
Három, a történeti feltáró
És nem utolsó sorban megmutatni
azt, hogy mennyi a közös érdek. Nézze, a történésznek nem csak azt kell látnia, hogy mi történt 41-42-ben, mi történt 40-45-ben, de azt is látnia kell mi történt 45-ben és az elmúlt 20 évben, az elmúlt 20 évben a két nép között. Meg vagyok róla győződve, .
,-
.
\.
"
mint történész először több a közös érdek, mint az ellentét. Nekünk nagyon sok ellentétünk volt a szerbekkel a történelemben. Családon belül is. Az én családomban is vannak szerbek. Mv.: - Hadd kérdezz em meg, hogy a sírok feltárása és mind az amit elmondott a kiállítások, a monográfiák
esetleges megjelentetése, )'
~
melyik fontosabb az, hogy a
sírokat feltárj ák és az embereket én amennyire .... Glatz Ferenc: - Ott kell kezdeni. Mv.: - ... amennyire én jártam ott és amennyire ismerem a helyzetet, az emberek mindenekelőtt rehabilitálni szeretnék a hozzátartozóikat. ,
Glatz Ferenc: - Nagyon sok helyi mozgalom indult meg. Teleki Júlia, aztán itt vannak a temeriniek,
Ágoston
és csapata, akik Matuska és a többiek, akik remek helyi
monográfiákat készítettek már az elmúlt 15 esztendőben. Ezeket kell most nekünk egy kataszterben összesíteni. Az én elképzelésem, szakmai elképzelésem az, hogy részben a sírfeltárások, részben a tárgyi emlékek föltárása, -részben pedig az írott emlékeknek, forrásoknak, levéltári forrásoknak egy földrajzi kataszterbe hozásával belátható időn belül, tehát 3-4 éven belül - németek már régebben csinálják - meg tudjuk körülbelül mondani, hogy mi is történt a Délvidéken. bennünk egy nagy szakmai kíváncsiság, multikultiról,
a subkulturális
Nemcsak Magyarországon
szépségről,
És hadd mondjak még valamit. Van
én bennem is. Olyan sokat beszélünk a a multikulturalitás
veszekedésekkel
jár.
vannak cigány, nem cigány, román s a többi problémák. A
Vajdaság
egy csodálatos
történelmi
tanulmányozási
tárgy. Nemzetközi
projektet
akarunk levinni, mert azért ennek az együttélésnek nemcsak veszekedései, meg beleket kiöntései voltak. Ennek csodálatos közös konyhaművészete, ami a magyar
konyhára
ugyanúgy
szokásrendi sokszínűsége,
átjött, mint a magatartásformára.
A szerbek
ugyanúgy tanultak tőlünk, mint mi tanultunk őtőlük. Tehát ennek az együttélésnek most a veszekedés részét tisztázzuk és ki kell veszekedni magunkat. Mv.: - Ha ezt tisztázni szeretnénk, elnézést, akkor van még egy nagyon fontos téma, amit nem tartalmaz az a feljegyzés sem, amelyet az önök bizottsága készített. Az pedig arról szól,
hogy a kollektív
bűnösség
megvonása,
illetve a kollektív
bűnösség
feloldása. Hiszen Szerbia most úgy közeledik az Európai Unió felé, hogy a vajdasági magyarokat, illetve a magyarokat még mindig kollektív bűnösséggel Glatz Ferenc:
- Én úgy tudom,
hogy a szerb kormány
más politikát
EmIíthetném fiatal barátom Forró Lajos esetét, akinek a fölmenőit szintén elpusztították.
Bírósághoz
gyilkosok felelősségét,
fölmentette, rehabilitálták.
sújtja. csinál.
szintén agyon ... ,
fordult, és a bíróság, a szerb bíróság kimondta a
Mv.: - Ez két-három ilyen eset van a Vajdaságban rajta kívül. Glatz Ferenc: - Most indul, valahol el kell kezdeni. Nekünk a mi bizottságunknak, értelmiségi embereknek
az is a feladatunk;' bemutassuk a politikának nem csak azt,
hogy mi történt, hanem, hogy mit javaslunk. Mv.: - És javasolják-e a kollektív bűnösség féloldását? Glatz Ferenc: - Eleve nem vagyunk hajlandók elfogadni a kollektív bűnösség, illetve a kollektív felelősség tényét. Egyébként a történettudomány És most is azon a véleményen
ezt 945 óta nem fogadja el.
vagyunk, hogy ezt a tudományos
felfogást, ezt a
köznapi felfogásban is el kell fogadtatni. Tehát nincs vad rác, nincs sunyi magyar, nincs ilyen, meg ilyen. Ez mi közöttünk
nem
megváltoztatását
fogjuk
lehet,
hogy
nehezebben
IS
téma. De ezt a közfelfogás elérni,
mint
megoldásokat. Mv.: - Glatz úr nagyon szépen köszönöm, hogy befáradt a stúdióba. Glatz Ferenc: - Én köszönörn, hogy figyelnek rá.
a jó
politikai
