FOGYASZTÓVÉDELMI PANASZ, KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS

FOGYASZTÓVÉDELMI PANASZ, KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS Ki jogosult rá? Bárki élhet fogyasztóvédelmi panasszal vagy közérdekű bejelentéssel, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A fogyasztóvédelmi törvénytől eltérően rendelkezhetnek a szakági jogszabályok arról, hogy ki minősül fogyasztónak. Egyéb tudnivalók: A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. Szóban, írásban vagy elektronikus úton is előterjeszthető. A panasz a fogyasztó megnyilvánulása a hibák, hiányosságok, tévedések feltárására, amely megjelenhet szóban vagy írásban. Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja vagy hiánypótlásra hívhatja fel, ha azt a bejelentés tartalma szükségessé teszi. Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az indokok megjelölésével köteles a bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a Megyei Kormányhivatalok alá tartozó Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek az alábbi feladatkörök ellátása érdekében ellenőrzéseket végez, továbbá kivizsgálja az e tárgyban érkező – hatáskörébe tartozó - közérdekű bejelentéseket, kérelmeket. 

Általános, az egyes üzletek működésére vonatkozó előírások ellenőrzése o árfeltüntetés, árfelszámítás; o a tömegre értékesített ételek és térfogatra értékesített italok kiszolgált mennyiségének ellenőrzése; o az alkalmazott mérőeszközök hitelessége; o nyitva tartásról való tájékoztatás; o nyugtaadási kötelezettség; o bizonylati fegyelem megtartása.

 Piacfelügyeleti tevékenység Az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása – a fogyasztók élete, testi épsége és biztonsága védelmének valamint megfelelő tájékoztatása érdekében: o termékek biztonságos kialakítása; o kötelező jelölések (például: műszaki adatok, CE megfelelőségi jelölés) és dokumentumok (például: használati-kezelési útmutató, műszaki dokumentáció) megléte; o veszélyes termékek kiszűrése a kereskedelmi forgalomból.  Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma A fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokkal (a vállalkozás részéről nyújtott félrevezető szóbeli, írásbeli tájékoztatás nyújtása illetve

jelentős információ elhallgatása) szembeni eljárás, melynek célja a vásárlók megtévesztésének és az ebből fakadó ügyleti döntések meghozatalának csökkentése. Amennyiben a gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas (érintettsége meghaladja a 3 megyét), a Gazdasági Versenyhivatal, pénzintézetekkel kapcsolatos szolgáltatások esetén pedig a Magyar Nemzeti Bank jár el. 

Gazdasági reklámok megfelelősége o megjelenő reklámok tartalmának vizsgálata; o reklámtilalmak ellenőrzése.



Elektronikus kereskedelmi tevékenység o A honlapon közétett előzetes tájékoztatások ellenőrzése tekintetében:  A szolgáltató beazonosíthatóságát szolgáló adatok megléte (pl.: cégnév, székhely, adószám, telefonszám, e-mail cím);  Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok feltüntetése kapcsán (szerződéskötés technikai feltételei, az elektronikus szerződéskötés lépései, adatbeviteli hibák kijavításának technikai lehetőségeiről való tájékoztatás, a szerződés alakiságára vonatkozó tájékoztatás);  Szerződés tárgyára és a szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatás megléte (szerződés tárgyának lényeges tulajdonságai, az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről való tájékoztatás, teljesítés feltételei (kiszállítási határidő), fizetés feltételei (fizetési módok), szállítás költségei és feltételei, a fogyasztót megillető elállási jogra vonatkozó tájékoztatás). o A szerződés létrejöttét követő előírások kapcsán:  Fogyasztói jogérvényesítés feltételeire vonatkozó tájékoztatás (az írásbeli megerősítés) megléte, annak tartalmi elemei;  Jótállási jegy megléte, annak tartalmi elemei;  Nyugta,- illetve számlaadási kötelezettség.



Szavatosság, jótállás, ezen jogokhoz kapcsolódó igényérvényesítés: o a fogyasztóknak nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatások vizsgálata a szavatosság, illetőleg a jótállás alapján az őket megillető jogaik tekintetében; o jótállási jegy átadásának és tartalmának vizsgálata; o minőségi kifogások szabályszerű intézésének vizsgálata (különösen a megfelelő tartalmú jegyzőkönyv felvétele a minőségi kifogásról).

 Panaszkezelés: Írásbeli, szóbeli panaszoknak a vállalkozások részéről történő kezelése. Panasz: a fogyasztó a vállalkozásnak az áru forgalmazásával, illetve értékesítésével összefüggő magatartására vonatkozó kifogása. o vásárlók könyve kezelése, elhelyezése; o vásárlók könyvi bejegyzés, illetőleg egyéb írásbeli panasz 30 napon belüli, érdemi megválaszolása, szóbeli panasz kezelése; o közszolgáltatók esetében írásbeli panasz 15 napon belüli érdemi megválaszolása



Utazás – vendéglátás o Utazási irodák programfüzetei jogszabályi előírásoknak való megfelelőségének ellenőrzése; o Jogosulatlan utazásszervezői – és közvetítői tevékenység kiszűrése; o Szálláshely-szolgáltatási tevékenység ellenőrzése; o Taxi szolgáltatással összefüggésben a vonatkozó előírások betartásának vizsgálata; o A nemdohányzók védelmében hozott rendelkezések betartásának ellenőrzése a vendéglátó-ipari egységekben; o Az éjszakai zenés-táncos rendezvények jogszabályi előírásoknak való megfelelősége vizsgálata; o Fiatalkorúak alkohollal és dohánytermékkel való kiszolgálásának ellenőrzése.



Egyéb szolgáltatások o Földgázszolgáltatás:  az elszámolásra;  a számlázásra;  a díjfizetésre;  a mérésre;  a fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követő ismételt bekapcsolásra;  ezen területeken a panaszkezelés megfelelőségére;  vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértésekor. o Villamos-energia szolgáltatás:  az elszámolásra;  a számlázásra;  a díjfizetésre;  a mérésre;  a fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követő ismételt bekapcsolásra;  ezen területeken a panaszkezelés megfelelőségére;  vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértésekor. o Távhőszolgáltatás:  a hiteles hőmennyiségmérésre;  a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hő különkülön meghatározására és számlázására;  a szolgáltató vételezési igénybejelentésre 30 napon belül adandó, valamint a karbantartásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére;  az Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzatok hozzáférhetővé tételére;  a távhőszolgáltató ügyfélszolgálatának működésére;  vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználóval, illetve természetes személy díjfizetővel szembeni megsértésekor. o Közműves ivóvízellátás:  a szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként bocsátott-e ki számlát;

 a fogyasztói díjtartozás, esetleg előre tervezhető közérdekű tevékenység vagy műszaki okból szükséges vízkorlátozásról előzetesen értesítette-e a fogyasztót;  ezen területeken a panaszkezelés megfelelőségére vonatkozó rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértésekor. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek ellenőrzik a rezsicsökkentés megvalósulását, illetve számlán történő feltüntetését. A fenti szolgáltatások esetében a hatósági eljárást megelőzően, a kérelmező köteles panaszával igazolható módon a szolgáltatóhoz fordulni. Igazolásként elfogadható postai vagy e-mailes megkeresés a szolgáltató felé, személyes ügyfélszolgálaton készült jegyzőkönyv másolati példánya. o Hírközlési szolgáltatás:  az ügyfélszolgálat működtetésére;  az előfizetői számlapanaszok szolgáltató általi intézésének rendjére, kezelésére;  a számla tartalmára;  az előfizetők szolgáltató általi tájékoztatására;  vonatkozó rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése esetén. Nem tartozik a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelmények vizsgálata. Mit kell csatolni a nyomtatványhoz illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton? 



Panasz Nincs erre rendszeresített formanyomtatvány, de kötelező tartalmaznia: - ügyfél (vagy képviselője) nevét, lakcímét, székhelyét; - az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét; - ügyfél elektronikus levélcímét, fax számát, telefonszámát. Közérdekű bejelentésnek nincs kötelező tartalmi eleme.

Hol terjeszthető elő?  

Kormányablak Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

Ügyintézési határidő: 30 nap (2014. január 1-től: 21 nap)

MÉLTÁNYOSSÁGBÓL ENGEDÉLYEZHETŐ EGYSZERI SEGÉLYELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELEM Ki jogosult rá? 

biztosított;



kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult gyermekgondozási segélyben részesülő, kiskorú)

személy

(pl.:

nyugdíjas,

Egyéb jogosultsági feltételek: 

Milyen esetekben kérelmezhető az egyszeri segély?

Egy váratlan, súlyos, vagy egy hosszantartó betegsége miatt olyan anyagi helyzetbe kerülhet az ember, hogy a mindennapi életvitelhez szükséges költségek rendezése mellett már nem tudja a betegsége gyógyulásához szükséges gyógyszereit megvásárolni. Ilyen rendkívüli élethelyzetben, méltányolható feltételek fennállása esetén lehetőség van arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap terhére méltányosságból pénzbeli segítséget nyújtsanak. Kérelmet nyújthat be: o Gyógyszerköltségre, ha  egészségi állapotának javításához, vagy szinten-tartásához olyan nagyobb mennyiségű; vagy magas költségű gyógyszer szükséges, amely havi rendszerességgel jelentkezik;vagy egyszeri magasabb összegű kiadást jelent. o Természetbeni ellátások térítési díjának csökkentésére, ha  az egyes egészségügyi, természetbeni ellátások (pl. a magas költségigényű különböző implantátumok, lézer kezelések térítési díjához, illetve a nagyértékű, és/vagy nem támogatott gyógyszerek- és a gyógyászati segédeszközök árához) méltányossági alapú támogatását kérelmező esetén valamely oknál fogva nincs lehetőség a kérelemnek megfelelő méltányossági támogatás megállapítására. o Pénzbeli ellátásokra nem jogosult anyagi nehézségeinek átmeneti enyhítésére, ha  a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítása méltányosságból sem engedélyezhető. 

A pénzbeli ellátás méltányosságon alapuló engedélyezése során figyelembe kell venni a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.



Méltányosságból engedélyezett segély az előző segélyben részesítést követő időponttól számított egy éven belül egyszer adható. Az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem csak az előző kérelem benyújtását követően bekövetkezett egészségi állapotrosszabbodás igazolásával, rendkívül indokolt esetben engedélyezhető.



Jövedelemhatár a segély kérelem benyújtásához  a közös háztartásban élők 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (28.500-Ft) kétszeresét (2013-ban 57.000 Ft) egyedülálló esetében a két és félszeresét (2013-ban 71.250 Ft). E szigorú jövedelem határtól a kérelmező által leírt összes körülményt figyelembe véve és mérlegelve, különös méltánylás érdemlő esetben az eljáró szerv eltérhet.

Mit kell csatolni a nyomtatványhoz illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton? 

Nyomtatvány: Adatlap(méltányosságból adható egyszeri segély kérelem)



Az Ön és az Önnel közös háztartásban élő(k) által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett nettó jövedelemről szóló nyilatkozat;



A kérelem benyújtását megelőző egy éven belüli betegségét igazoló kórházi, orvosi igazolást;



A havi gyógyszerköltségről, javasolt gyógyhatású készítményekről szóló orvosi igazolás;



Társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek kiváltását igazoló, névre szóló gyógyszertári nyugtát, gyógyhatású készítmények, valamint vény nélküli gyógyszerek vásárlását igazoló számlát.

Összege: minimum 10000 Ft, maximum 50000Ft Hol igényelhető?  

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Kormányablak

Ügyintézési határidő: 30 nap (2014. január 1-től: 21 nap)

BEJELENTÉS PARLAGFŰ FERTŐZŐTT INGATLANRÓL Ki jogosult rá? 

a bejelentést benyújthat bárki, aki a parlagfű fertőzöttséget észlel

Mit kell csatolni a nyomtatványhoz illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton? 

A bejelentéshez jogszabály által rendszeresített nyomtatvány nincs;



Bejelentésnek azonban tartalmaznia kell a település megnevezését, a terület pontos meghatározását (helyrajzi szám, GPS koordináta, megközelítési útvonal, fényképfelvétel,) annak érdekében, hogy a hatóság megtalálja a parlagfű-fertőzött területeket;



A terület jellemzőit is szükséges megadni, pl.: mezőgazdasági terület: művelt/nem művelt (parlag), kultúrnövénnyel fedett, tarló, kaszált, nem mezőgazdasági terület, kultúrnövényfaja, parlagfű fenológiája, hozzávetőleges magassága;



Amennyiben visszajelzést vár a bejelentő, adja meg a nevét és elérhetőségét, hogy a hatóság vissza tudjon jelezni a megtett intézkedésekről, és esetlegesen további információt tudjon kérni a terület megtalálása érdekében.

Hol terjeszthető elő?    

Kormányablak Önkormányzat (kizárólag belterületi ingatlan esetén ) Földhivatal (kizárólag külterületi ingatlan esetén) Növény és Talajvédelmi Igazgatóság



Parlagfű Bejelentő Rendszer

A parlagfüves területek felderítése, valamint a lakossági bejelentések kezelésének megkönnyítése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából kifejlesztésre került egy ún. Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR), amely Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal oldaláról, a https://pbr.nebih.gov.hu/pbr/Content/User/Login.aspx címen közvetlenül elérhető. A bejelentő rendszer július 1-től egészen a szezon végéig fogadja a bejelentéseket, ugyanis a jogszabály július 1-hez köti a parlagfű elleni védekezési kötelezettség kezdetét, a fagyok beálltával (amely általában októberre esik) pedig véget ér az egyéves növények, így a parlagfű számára a vegetációs időszak. Ahhoz, hogy valaki bejelentést tehessen, előzetesen regisztrálnia kell a bejelentő felületen. A bejelentő a regisztrációt követően otthoni internet hozzáféréssel, vagy akár mobiltelefonnal a helyszínen is megteheti bejelentését.

GYORSFORGALMI KÖZÚTHÁLÓZAT KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁS Az ingatlan-tulajdonos vagy haszonélvező kártalanítási eljárás indítását kérheti, (adásvételi szerződés vagy kisajátítás hiányában) ha az ingatlana olyan külterületen húzódó gyorsforgalmi út mellett van, amely esetében a kormányrendelet megállapította a nyomvonalat és a meghatározott szélességű területsávot, és így a jogszabály az ingatlan rendeltetési módját vagy használatát korlátozza. Ki jogosult rá? 

A kérelmet benyújthatja az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, vagy a meghatalmazással rendelkező képviselője.

Egyéb jogosultsági feltételek: 





A kártalanításnak feltétele, hogy a tulajdonos ingatlana olyan külterületen húzódó gyorsforgalmi út mellett helyezkedjen el, amely esetében a kormány rendelettel állapítja meg a nyomvonalat és a gyorsforgalmi út tengelyétől számított legfeljebb 250-250 m széles területsávot, továbbá az akadályoztatással érintett ingatlan ezen területsávba beleesik. Ezen a területsávon a kormányrendelet hatálybalépését követő 5 évben tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. A jogerősen engedélyezett építési munkavégzésre, valamint a földrészlet művelési ágának és minőségi osztályának a megváltoztatására csak a közlekedési hatóság előzetes engedélye alapján van lehetőség. A jogszabályba foglalt, nyomvonalat kijelölő kormányrendelet hatályba lépésétől számított 5 éves határidőnek kell eltelnie, vagy a gyorsforgalmi út használatba vételének kell megtörténnie ahhoz, hogy a kártalanítási igény megnyíljon, és annak időtartamát – ennél fogva annak mértékét – meg lehessen határozni.

Mit kell csatolni a nyomtatványhoz illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton?  

Igénylő személyazonosításhoz szükséges irat (érvényes személyi igazolvány, érvényes kártyatípusú gépjárművezetői engedély, érvényes útlevél) lakcímkártya, A kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtatvány nincs. A kérelmezőnek kell megfogalmaznia, amelynek tartalmaznia kell: o ügyfél neve, címe (esetleg értesítési cím, telefonszám, egyéb elérhetőségek), o az ügyfél tulajdonosa vagy haszonélvezője-e az ingatlannak, o az ingatlan címe, helyrajzi száma, o annak a gyorsforgalmi útnak a száma, amely mellett az ingatlan elhelyezkedik. o az ügyféli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az akadályoztatás miben nyilvánult meg

Összege: a kártalanítás alapját és mértékét az akadályoztatás időtartama, jellege, az akadályoztatást megelőző használathoz képesti változás képezi.

Hol terjeszthető elő?  

Kormányablak Kormányhivatal Hatósági Főosztály

Ügyintézési határidő: 30 nap (2014. január 1-től: 21 nap) A szakvélemény elkészítésének időtartama az eljárási határidőbe nem számít bele.

EGYSZERŰSÍTETT HONOSÍTÁS Ki jogosult rá: Egyszerűsített honosítási kérelmet az a nem magyar állampolgár nyújthat be:  akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását;  magyar nyelvtudását igazolja.(A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történik);  a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;  honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;  aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár;  vagy aki öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született. Egyéb tudnivalók: 

Névmódosítás: A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik: o hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék; o többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását; o utónevüknek magyar megfelelőjét. A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.



Az állampolgársági eskü: o A fogadalom letételére az egyszerűsített eljárásban kedvezményesen honosított és a visszahonosított személyt a kérelem benyújtásakor általa megjelölt polgármester vagy magyar külképviselet vezetője hívja fel, és gondoskodik az ünnepélyes eskü- vagy fogadalomtételről. o A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. o A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.



A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsoltat, azaz a családi ág végig követhető legyen!

(Aki olyan területen született, amely 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott, arról vélelmezhető, hogy volt ebben az időszakban magyar állampolgár.) 1938 és 1945 közötti területváltozások: Trianoni Az utódállam a bécsi A Magyarországhoz békeszerződéssel döntések 1945. január Bécsi döntések való visszacsatolás elcsatolt területek 20.-ai hatállyal időpontja 1921. július 26. érvénytelenné váltak Szlovák területek Csehszlovákia déli 1945. január 20-tól (Felvidék) 1921. július része (1939. évi 1938. november 2. Csehszlovákia 26-tól Csehszlovákia 2.200 M.E. rendelet) Kárpátalja 1921. július 26-tól Csehszlovákia

Kárpátalja (Csehszlovákia) (1939: VI. tv.)

1939. március 15.

1945. január 20-tól Szovjetunió

Erdély 1921. július 26tól Románia

Észak-Erdély (Románia) (1940: XXVI. tv.)

1940. augusztus 30.

1945. január 20-tól Románia

1941. április 11.

1945. január 20-tól Jugoszlávia

Délvidék Délvidék 1921. július (Jugoszlávia) (1941: 26-tól Jugoszlávia XX. tv.)

Mit kell csatolni a nyomtatványhoz illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton? 

A kérelem leadásakor a kérelmező személyazonosságát igazolnia kell: o érvényes útlevéllel, annak hiányában; o érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánnyal; o érvényes vezetői engedéllyel.



Honosítási- visszahonosítási kérelem: o adatlap a honosítással/visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmező külföldön kötött házasságának hazai anyakönyvezéséhez; o adatlap honosítással/visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett kérelmezők külföldön történt születésének hazai anyakönyvezéséhez.



Állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani: o a születési anyakönyvi kivonatát; o a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat; válást igazoló dokumentum, halotti anyakönyvi kivonat, stb.); o a magyarországi származás valószínűsítésére elfogadható okiratok:  állami vagy egyházi anyakönyvből kiállított születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat;

         

egykori állampolgársági bizonyítvány; honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat; névváltoztatási okirat; korabeli magyar katona- vagy zsoldkönyv; magyarországi kárpótlási határozat; útlevél; személyi igazolvány; munka- vagy cselédkönyv; lakcímbejelentő lap; illetőségi bizonyítvány.



Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában:  hiteles magyar nyelvű fordítással,  és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.



A magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két db arcfényképet, a kiskorú gyermeknek szintén két db arcfényképet kell csatolnia, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelnie kell.



A külföldön élő nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és egy db arcfényképet, a 14. életévét betöltött kérelmezőnek egy db arcfényképet kell csatolnia.



A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Hol igényelhető?     

Bármely a települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvezetője A külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvezetője Külföldön a magyar konzuli tisztviselő Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Kormányablak

Ügyintézési határidő: A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

Ügyintézési időtartamba azonban nem számít bele: o a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő; o az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik); o a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama; o az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő. Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZÜNTETÉSE Ki jogosult rá?  

 

nagykorú, cselekvőképes (18. életévét betöltött) személy személyesen; kiskorú, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője nyújthatja be. A nyilatkozatot a korlátozottan cselekvőképes, vagyis a 14. életévét betöltött gyermeknek is alá kell írnia, feltéve, hogy a kérelem rá is kiterjed. A nagykorú gyermeknek önálló kérelmet kell benyújtania akkor is, ha együtt él a szülőkkel; aki külföldön lakik, vagyis bejelentette a külföldi letelepedését, Magyarországon nincs lakó- vagy tartózkodási helye, vagy soha nem élt Magyarországon és; igazolja, hogy rendelkezik egy másik állam állampolgárságával, vagy annak megszerzését kilátásba helyezték részére (állampolgársági ígérvényt kapott).

Mit kell csatolni a nyomtatványhoz illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton?  

Nyomtatvány: „Lemondás a magyar állampolgárságról” A nyilatkozathoz minden esetben eredetiben kell mellékelni: o a születési anyakönyvi kivonatot; o a családi állapotot igazoló okiratot, (házassági anyakönyvi kivonat, jogerős bontó ítélet, házastárs halotti anyakönyvi kivonata); o a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot, (az adott állam illetékes hatósága által kiadott állampolgársági bizonyítványt, vagy érvényes külföldi útlevelet) vagy az állampolgárság megszerzését kilátásba helyező ígérvényt; o ha a lemondó nyilatkozat kiskorú gyermekre is kiterjed, mindkét szülőnek alá kell írnia a kérelmet, (különélő szülő hozzájárulását is mellékelni kell, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya); o annak a kérelmezőnek, aki korábban nem szüntette meg a magyarországi lakó-, vagy tartózkodási helyét, a lemondási nyilatkozat benyújtásával együtt a magyarországi lakóhely megszüntetését is kezdeményeznie kell, a lakcímjelentő lap kitöltésével. (A lakcímjelentő lapon a „külföldi letelepedés" rovatot kell megjelölni.)

Hol igényelhető?    

Magyar konzuli tisztviselő A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, Kormányablak Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságai

Ügyintézési határidő: amennyiben a lemondás törvényi feltételei fennállnak, A BÁH a döntési tervezetet 60 napon belül terjeszti fel a belügyminiszterhez. A belügyminiszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A köztársasági elnök a lemondás elfogadásáról okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg. A lemondás elfogadásáról kiállított okiratot, vagy a kérelem elutasításáról illetve az eljárás megszűntetéséről szóló határozatot a konzul küldi meg a kérelmezőnek.