Chronowski Nóra
a lkotm Án yjogi panasz És a lkotm Án y v Édelem* Az Alaptörvényhez köthető, alkotmánybíráskodást bíróság a befogadási kritériumokat nem értelmezné átalakító változások közül kizárólag az alkotmányszigorúan. jogi panasz megújítását fogadta optimizmussal az alEbben a rövid írásban nem az individuális alapkotmányjogász szakma túlnyomó része. Az új szajogvédelmi funkcióra összpontosítok, hanem azt próbályozásról szóló első értékelések elsősorban az inbálom feltérképezni, hogy az alkotmányjogi panasz dividuális alapjogvédelem térnyerésére fókuszáltak a mennyiben járult hozzá az alkotmány objektív és prevalódi alkotmányjogi panasz bevezetése miatt. Ezzel ventív védelméhez az Alaptörvény hatálybalépése óta egyidejűleg viszont megszűnt az érdekeltség nélküeltelt időszakban.3 Ezt kvantitatív és kvalitatív muli, actio popularis absztrakt utólagos normakontrolltatókkal, valamint bizonyos – elsősorban a különvéindítványozás lehetősége. leményekben kifejezett – attitűdök felvillantásával, Az alkotmányjogi panasz reformja1 az Alaptörtovábbá az intenzitásra ható tényezők összegyűjtésévényhez fűzött indokolás szerint „az alapjogvédelem vel törekszem bemutatni. A hipotézis az, hogy a paúj korszakát nyitja meg”, mivel a „hatékony rendes nasz szigorú, és az alkotmánybírósági gyakorlatban jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számegszorítóan értelmezett feltételrendszere szűkíti a mára egy olyan további különleges jogorvoslatot bizpreventív és objektív alkotmányvédelmet Magyarortosít, amely a legsúlyosabb – alkotmányos – jogsérelszágon, így nem kompenzálja az absztrakt utólagos mek esetén lehetőséget ad az Alkotmánnyal össznormakontroll indítványozói körének drasztikus szűhangban lévő döntés meghozatalára”. A normatív küléséből adódó hátrányokat. panasz alap- és kivételes esetei [Abtv. 26. § (1)-(2) Objektív alkotmányvédelem alatt legszűkebben bekezdés] mellett tehát megjelent az individuális vagy alkotmányellenes normák megsemmisítését érthetjük. valódi alkotmányjogi panasz [Abtv. 27. §], amely az Tágabb megközelítésben idetartozik az is, amikor az ügy érdemében hozott vagy a bíalkotmánybíróság nem semmisít rósági eljárást befejező egyéb bírói ebben a rÖvid ÍrÁsban nem meg, de kijelöli az alkotmányos érdöntés alkotmányossági vizsgála- az individuÁlis alapjog- telmezés tartományát alkotmányos tára irányul, kiterjesztve ezzel az vÉdelmi funkciÓra Össz- követelmény megállapításával alkotmánybírósági kontrollt a ren- pon tosÍ tok, h an em a zt (alkotmánykonform értelmezés). des bíróságok alapjogi jogalkal- prÓbÁlom feltÉrkÉpezni, Legtágabb értelemben hozzájárul mazására. Az új konstrukció célja hogy az alkotmÁnyjogi az objektív alkotmányvédelemhez, a normakontroll-hangsúlyos ma- panasz mennyiben jÁrult amikor a testület az indítványt gyar alkotmánybíráskodás elmoz- hozzÁ az alkotmÁny ob- ugyan elutasítja, de konkrét alkotdítása az egyéni jogvédelem irá- jektÍv És preventÍv vÉdel- mányértelmezést végez, és ezzel nyába.2 A szabályozás az indítvá- m É h e z a z a l a p tÖrv É n y feltárja az alaptörvény jelentéstarnyozást érintettséghez és bírósági hatÁlybalÉpÉse Óta eltelt talmát. Az alkotmányjogi panasz idõszakban. eljáráshoz köti, azonban a normaalakzatai közül elsősorban a nortív panasz kivételes esetével bírói matív alap- és kivételes eset vezetdöntés hiányában is lehetőség van normakontroll kezhet közvetlen objektív alkotmányvédelemhez, vagyis deményezésére, ha a jogsérelem az alaptörvény-ellealkotmányellenes norma megsemmisítéséhez, a valódi panasz pedig közvetett módon, alkotmányos könes jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül következett be. Ez utóbbi akár alvetelmény megállapításával fejthet ki preventív hakalmas is lehetne az actio popularis indítványozás tást. megszűnésének kompenzálására, a jogorvoslati funkcióból adódó előnnyel kombinálva, ha az AlkotmányMennyiség. Az alkotmányjogi panaszeljárások száma meglehetősen magas volt az első két évben, ötszáz* A kutatást a K-109319. sz. OTKA projekt és az MTA nál is több döntést hozott meg az Alkotmánybíróság e hatáskörében, ezek túlnyomó többsége azonban Bolyai János kutatási ösztöndíja támogatta.
F U N DA M E N T U M / 2 0 14 . 1–2 . S Z Á M
F Ó R U M / 91
visszautasítás volt. Közelebbről 2012-ben és 2013hivatalos statisztikáin, hanem a honlap keresőrendban összesen 579 alkotmányjogi panasz tárgyú dönszerén alapulnak – korrektív megjegyzés, hogy azok tés született, ebből 2012-ben 366, 2013-ban pedig nem tükrözik a normatív alap- és valódi panasz kom213. 2012-ben az elbírált ügyek 98,6%-ában (361 binálódási lehetőségét, és azt az esetet sem, ha azoesetben) a panaszt visszautasították. 5 ügyben hatános ügyben (normára) az ombudsman is indított absztrakt utólagos normakontroll-eljárást (és az Alrozattal zárult az eljárás, de csak 1 esetben – a bírói tisztség korhatárának leszállítása ügyében – állapíkotmánybíróság erre figyelemmel állapított meg alaptott meg az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenestörvény-ellenességet). séget (ez az összes panaszeljárás 0,3%-a). 2013-ban Pusztán a számokat vizsgálva adódik az összehasonlítás, hogy a német Szövetségi Alkotmánybíró39 esetben határozattal zárult az eljárás (vagyis a panaszok 18,3%-át befogadták), és 8 ügyben (az összes ság előtt sem sokkal sikeresebb arányaiban az egyéügy 3,7%-a) állapított meg a testület alaptörvény-elni alkotmányossági igényérvényesítés. Érdemes azonlenességet. A visszautasító végzések száma már csak ban azt is figyelembe venni, hogy Németországban 174 (az összes ügy 81,6%-a), a befogadási arány tehát a Grundgesetzet nem „húzták ki” az alkotmánybírónőtt.4 Ebből látható, hogy kevés alkalommal volt siság alól, a szövetségi bíróságok pedig az évtizedek keres a panasz az indítványozó szempontjából. Az alatt az alkotmányossági kontrollra „szocializálódalacsony találati arány indoka egyrészt az összetett tak”, s alapjogi gyakorlatukat is eszerint alakíthattörvényi feltételrendszerben, másrészt a szigorú beták. fogadási gyakorlatban keresendő. Minőség. Az objektív alkotmányvédelem minőségéHogyan alakult az egyes panasztípusok megoszlása az első két lezárt évben? A normatív panasz alapről, az alkotmányjogi panasz e téren betöltött szereesetében [Abtv. 26. § (1) bek. szepéről az Alaptörvény első két évét rinti eljárás] a befejezett ügyek a pa n a s z i n d Í t vÁ n yo k követően még nehéz messzemenő száma 218, ebből 13 ügyben szü- nagy tÖbb s É ge nor m a- következtetéseket levonni, és a leletett határozat (2012-ben 1, 2013- kontrollr a ir Án yult – hetséges következtetés merőben ban 12), amelyből 9 elutasítás (de de az alkotmÁnybÍrÓsÁg szempontválasztás függvénye. A 1 ügyben alkotmányos követel- ritkÁn Élt a kÖzvetlen minőség értékelhető az érvelés komény megállapításával), és 4 ha- objektÍv alkotmÁnyvÉ- herenciája, színvonala felől, vagy tározatban került sor alaptörvény- delem lehetõsÉgÉvel, mÁs- a korábbi gyakorlat időarányos réellenesség kimondására. A norma- rÉszt Úgy tûnik, hogy a széhez viszonyítva, esetleg a patív panasz kivételes esetében [Abtv. va lÓdi a l kot m Á n yjogi naszdöntések és más hatáskörök26. § (2) bek. szerinti eljárás] 157 panasz egyelõre nem ho- ben hozott határozatok egymásdöntést hozott a testület, ebből 21 zott nagy ÁttÖrÉst a bÍ- hoz való relációjában.5 A kvalitatív határozat (2012-ben 3, 2013-ban rÓsÁgok alapjogi jogal- értékelés itt most egészen szűk ke18), amelyből 18 elutasítás (1 ügy- kalmazÁsÁnak alkotmÁ- resztmetszetben történik: azt vizsben alkotmányos követelménnyel), nyossÁgi kontrolljÁban gáltam, hogy a panasz első (bő) megsemmisítésre pedig 3 alkalomkét évében született megsemmisímal került sor (2012-ben 1, 2013-ban 2). 2012 és tő és elutasító határozatok mely alapjogok vagy al2013 években 216 alkalommal döntött az Alkotkotmányos elvek objektív védelméhez járultak hozzá. mánybíróság bírói ítélet ellen benyújtott panaszról A szempontválasztás természetesen kritizálható, mert [Abtv. 27. § szerinti eljárás], 206 esetben végzéssel, igaz, hogy teljesen esetleges is lehet, milyen ügyek jutottak át a befogadási szűrőkön. Érdemes azt is elő10 ügyben határozattal (érdemben) – ezekből 3 alkalommal állapította meg ítélet alaptörvény-ellerebocsátani, hogy pusztán a panaszhatározatok áttenességét, 7 esetben pedig elutasította az indítványt kintése nem ad teljes képet a jogok és elvek objektív (3 ügyben azonban alkotmányos követelmény megvédelméről, mert az kiegészül más hatáskörökben állapításával). hozott döntések – esetenként ellentétes előjelű – haMegállapítható egyrészt az, hogy a panaszindíttásával. ványok nagy többsége normakontrollra irányult – de Mégis, rendkívül érdekes, hogy az alkotmányjoaz Alkotmánybíróság ritkán élt a közvetlen objektív gi panaszeljárásokban biztosított objektív alkotmányalkotmányvédelem lehetőségével, másrészt úgy tűnik, védelem tartalmi szempontból két fő területre iráhogy a valódi alkotmányjogi panasz egyelőre nem nyult. Elsőként a bírói függetlenség elvére és az elhozott nagy áttörést a bíróságok alapjogi jogalkaljárási alapjogokra (különösen a pártatlanság elvére, mazásának alkotmányossági kontrolljában. A száa törvényes bíróhoz való jogra, a védelemhez való mokat illetően – amelyek nem az Alkotmánybíróság jogra). Másrészt bizonyos politikai részvételi és kom-
92 / F Ó R U M
F U N DA M E N T U M / 2 0 14 . 1–2 . S Z Á M
munikációs jogokra (gyülekezési jog, népszavazásre is – fenntarthatónak ítélte az Alaptörvény előtti hoz való jog, szabad véleménynyilvánítás, informágyakorlatát. ciószabadság, egyházzá nyilvánítás), és az azokhoz (2) Ami a politikai részvételi és kommunikációs kapcsolódó eljárási alkotmányosság biztosítására. Az típusú alapjogokat illeti, a gyülekezési joggal összeAlaptörvény első két évében – a panaszeljárások tükfüggő jogorvoslat szempontjából jelent objektív vérében – az objektív védelem vesztese pedig a jogáldelmet az a valódi panaszeljárásban megállapított allamiság, a szerzett jogok védelme, a bizalomvédelem kotmányos követelmény, amely szerint „…bírói felülés a magánszféra védelme. Tekintsük át közelebbről vizsgálatnak van helye a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító hais a gyakorlatot. (1) Az első – és 2012-ben egyetlen – sikeres, ti. tározatával szemben. A bíróság a hatáskör hiányát megalaptörvény-ellenesség kimondására vezető, normaállapító rendőrhatósági határozat jogszerűségét és megtív kivételes panaszeljárás tárgya a bírói szolgálati vialapozottságát érdemben vizsgálja.” [3/2013. (II. 14.) szony felső korhatárának drasztikus csökkentése AB határozat, 2 különvéleménnyel.] Az Alkotmány[33/2012. (VII. 17.) AB határozat]. Ebben a testület bíróság ebben az ügyben is fenntartotta korábbi gyakorlatát. A döntés már a rendes bírósági gyakorlatra fő érve a bírói függetlenségből következő elmozdíthatatlanság, amelyből az következik, hogy a végső is hatott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíkorhatár csak fokozatosan, kellő róság hivatkozott rá a miniszterátmeneti idővel csökkenthető. Az a testÜlet tÖbbsÉge rÉszÉ- elnök háza előtti tüntetés ügyében Alkotmánybíróság fenntartotta az rõl m egfigy elh etõ egy- [2013. 07. 11-én, 17. Kpk. 45.743/ Alaptörvény előtti gyakorlatát, a fajta tÖrekvÉs az alap- 2013/2, gyülekezési ügyben ho7 különvélemény azonban szűk tÖrvÉny elõtti gyakor- zott végzés]. A népszavazáshoz többségre utal. Később – e dön- lat „ÁtmentÉsÉre” a hatÁ- való joggal összefüggésben két, intésre is hivatkozva – a testület rozatok indokolÁsÁban, dítványnak helyt adó határozat megerősítette, hogy a bírói füg- de a kÜ lÖn v É l e m É n y e k született valódi panaszeljárásban. getlenségre, amely személy szerint ennek kÖvetkezetlensÉ- Az egyikben az Alkotmánybíróa bírák számára biztosít egyes jo- gÉt, tarthatatlansÁgÁt, ság kimondta, hogy az országos gokat, lehet alkotmányjogi panaszt kon t e x t u s i d e g e n s É g É t népszavazáson való részvételre iráalapítani [a bírói javadalmazással tÖbbszÖr hangsÚlyozzÁk nyuló jog részeként az aláírásgyűjfoglalkozó, 6 különvélemény meltéshez való jog jellemzően nem kilett elfogadott 4/2014. (I. 30.) AB határozat]. Hozzá zárólag „emberre” vonatkoztatható, azt tehát az Alapkell tenni, hogy a bírói hatalom függetlensége és a törvény a választók szervezete számára is biztosítja. jogállamiság elve viszont súlyos vereséget szenvedett Az aláírásgyűjtést végző személy párt általi díjazása a jogilag nehezen megragadható igazságossági érvepedig nem jelenti a választók illetéktelen befolyásoléssel szemben a semmisségi törvényről szóló dönlását [31/2013. (X. 28.) AB határozat, 5 különvéletésben [bírói kezdeményezés alapján a 24/2013. (X. ménnyel]. Másrészt kiderült, hogy a parlament épü4.) AB határozat]. Az ügyáthelyezési ügyben az Allete a képviselői aláírásgyűjtés vonatkozásában nem kotmánybíróság a tisztességes eljárás követelményei kezelhető munkahelyként, vagy állami szerv hivataközül értelmezte a törvényes bíróhoz való jogot és a li helyiségeként, ha a képviselők a sajtótájékoztatóra fenntartott teremben, annak keretében írták alá a törvényes bírótól való elvonás tilalmát, és arra a következtetésre jutott, hogy az eljáró bíróságnak az népszavazási kezdeményezést [1/2014. (I. 21.) AB OBH elnöke saját mérlegelésén alapuló kijelölése ezehatározat, 7 különvéleménnyel]. Az információszaket sértette, a jogi szabályozás a pártatlan bíráskodás badság védelmében szintén két alkotmányos köveún. objektív tesztjének nem felelt meg [36/2013. (XII. telmény született valódi panaszeljárásban, az Alap5.) AB határozat, normatív panasz alapján, 8 különtörvény előtti gyakorlat fenntartása mellett. Az egyik, véleménnyel]. A panaszindítványokat elutasító hatáhogy közérdekű adatszolgáltatás-megtagadás jogrozatok közül is több foglalkozott az Alaptörvény címét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljárás kövekell az eljáró bíróságnak [az Operaház átvilágítása, telményeivel [7/2013. (III. 1.) AB határozat], a vé21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 7 különvélemény]. delemhez való joggal [8/2013. (III. 1.) AB határoA másik, hogy az automatikus nyilvánosságkorlátozat], a jogorvoslathoz való joggal [2/2013. (I. 23.) AB zás indokoltságát a bíróság mindig tartalmi és forhatározat] és a pártatlanság elvének értelmezésével mai szempontból is felülvizsgálja, a döntési folyamat [25/2013. (X. 4.) AB határozat, 34/2013. (XI. 22.) lezárására tekintet nélkül [Pécsi Vízmű-ügy, 5/2014. AB határozat]. Az Alkotmánybíróság mindegyik (II. 14.) AB határozat, 7 különvéleménnyel]. A véesetben – a negyedik Alaptörvény-módosítás ellenéleménynyilvánítás szabadságának védelméhez járult
F U N DA M E N T U M / 2 0 14 . 1–2 . S Z Á M
F Ó R U M / 93
hozzá a testület azzal, hogy korábbi, önkényuralmi repfelfogás bizonytalanságára utal, hogy a megsemjelképek viselésére vonatkozó korlátozó gyakorlatát misítő határozatok mögött nagyon gyakran nincs megváltoztatta az EJEB a Vajnai-ügyben hozott dönkonszenzus, amire az átlagosan 5-7, sőt az ügyáthelyezési ügyben 8 (!) különvélemény enged következtésére figyelemmel [4/2013. (II. 21.) AB határozat]. tetni. A megsemmisítéssel végződő panaszok átfuAz előrelépést visszakozás követte: megjelent az új, megszorító véleményszabadság-értelmezés is – már tása átlagosan 1, 5 év (csak 2 ügyben született döna negyedik Alaptörvény-módosítás után – az önkénytés 1 éven belül, az egyik a már amúgy is elkésett uralmi rendszerek bűneinek tagadását büntetni renbírói korhatár, a másik a „tét nélküli”, de legalább delő tényállás alkotmányosságámorális elégtételt jelentő gyülekenak elismerésével [bírói kezdemé- a magyar alkotmÁnybÍ- zési jogi eset). nyezés alapján, 16/2013. (VI. 20.) rÁskodÁs feszÜltsÉgekkel Egyes különvélemények tartalAB határozat]. A közszereplők bí- terhelt. ezek a tÖbbszÖr mából – és egyes bírák abban királhatósága viszont nyert: a testü- mÓdosÍtott alaptÖrvÉnyi fejeződő attitűdjéből – olyan kép let fenntartotta régi gyakorlatát, sza bÁ lyok ko h e r e n c i a- rajzolódik ki, amely az objektív alés az EJEB döntéseit is segítségül zavarÁbÓl, a rÉgi hatÁro- kotmányvédelem további szűkítéhívta [ombudsmani indítványra, zatok És az Új alaptÖrvÉ- sének igényét körvonalazza. Ezek 7/2014. (III. 7.) AB határozat]. A nyi kontextus kÖzÖtti el- az attitűdök részben általánosan – hányatott sorsú egyházi jogállás lentmondÁsokbÓl, a kor- más hatáskörök gyakorlásával öszmegszerzése kérdésében az Alkot- m Án yzatna k az a lkot- szefüggésben is – felmerülnek, mánybíróság ex tunc megsemmi- mÁnybÍrÁskodÁssal szem- részben panaszspecifi kusak. Álsítés mellett alkotmányos követel- beni fenntartÁsaibÓl És a talában visszatérően, több kisebbményként azt is megállapította, t e st Ü l et i tagok elt Érõ ségi véleményben felmerül a törhogy a szabályozásban összhang- szemlÉletÉbõl is adÓdnak. vényhozó hatáskörének védelme iránti igény, az Alkotmánybíróság ba kell hozni a vallásszabadság, a tisztességes hatósági és bírósági eljárás, valamint a mozgásterének szűkítése más hatalmi ágak érdekéjogorvoslathoz való jog követelményeit [6/2013. (III. ben, a Kúria és Alkotmánybíróság konfl iktusának 1.) AB határozat]. Nem sokkal később a negyedik előrevetítése. Szintén gyakori az európai és nemzetAlaptörvény-módosítás a probléma lényegét „kiszerközi standardokra, bírósági gyakorlatra való hivatvezte” a testület hatásköréből. kozás szükségességének megkérdőjelezése – bár a (3) A panaszokat elutasító határozatokból az derül többség egyelőre többször hangoztatta az azok iránki, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamiság elvét ti elkötelezettséget, támaszkodik az indokolásban csak nagyon szűk körben – a kellő felkészülési idő EJEB-gyakorlatra, és Magyarországra egyezményhiányára és a hátrányos visszaható hatály tilalmára értést megállapító strasbourgi ítélet miatt hajlandó figyelemmel, de ekkor sem konzekvensen – részesívolt saját gyakorlatát megváltoztatni, alaptörvényti védelemben. A szerzett jogok védelme vagy a biellenességet megállapítani, általános alkalmazási tizalomvédelem pedig teljesen háttérbe szorult [korlalmat elrendelni [legutóbb a 6/2014. (II. 26.) AB engedményes nyugdíjak – 23/2013. (IX. 25.) AB hahatározat]. A testület többsége részéről megfigyeltározat, szerencsejáték-monopólium – 26/2013. (X. hető egyfajta törekvés az Alaptörvény előtti gyakor4.) AB határozat], ahogy a tulajdonhoz való jog vélat „átmentésére” a határozatok indokolásában, de a delméből is visszavesz az Alaptörvényi lex specialis különvélemények ennek következetlenségét, tarthaszabály [29/2013. (X. 17.) AB határozat] vagy a szotatlanságát, kontextusidegenségét többször hangsúciális biztonsággal, nyugdíjrendszerrel összefüggő lyozzák. Speciálisan az alkotmányjogi panasszal öszparadigmaváltás alkotmánybírósági elismerése. Az szefüggő, megszorító irányú kifogás, hogy azt valóinformációs önrendelkezési jog értelmezése – a kojában csak alapjogi norma sérelmére hivatkozással rábbi gyakorlat fenntartása ellenére – az egyén köszabadna befogadni, s minden alapelvi norma sérelzösséghez kötöttsége javára alakult, vagyis a titkos mét állító indítványt vissza kellene utasítani, mert a információgyűjtést és a magánszférába való beavat„jogkiolvasztás” az alapelvi normákból megengedhekozást az Alaptörvénnyel összhangban állónak talált tetlen, a korábbi „ultraindividualizmus” nem követtörvény keretei között tűrni kell [32/2013. (XI. 22.) hető. Az egyéni alapjog nem vihető át automatikusan szervezetekre, így a szervezetek (pl. a népszavazási AB határozat]. eljárásban a pártok) alapjogvédelmet sem igényelAttitűd. Az alkotmányjogi panaszeljárásban nyújthetnek. Szintén az objektív alkotmányvédelmet szűható objektív alkotmányvédelmet illető testületi szekítené az a javaslat, amely az alkotmányos követel-
94 / F Ó R U M
F U N DA M E N T U M / 2 0 14 . 1–2 . S Z Á M
mény megállapításának lehetőségét nem az Alaptörvény irányából, hanem az alkotmány alatti norma felől közelítve látja megalapozottnak. Intenzitás. A hozzáállásbeli különbségekből, testületen belüli ellentétekből önmagában adódik, hogy a panasz kevésbé intenzíven járul hozzá az objektív alkotmányvédelemhez, mint korábban az actio popularis alapú utólagos normakontroll. A panasztípusok törvényi feltételrendszere összetett, az Alkotmánybíróság befogadási gyakorlata pedig egyelőre nem kalkulálható. Ez magával hozhatja a látencia növekedését (a második évben már csökkent az indítványok száma). A szűrők közül az „alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” kritériuma lehetővé tenné a nyitást az objektív alkotmányvédelem irányába, de egyelőre nem bontakozott ki, mi is ennek a kritériumnak a tartalma. Visszautasítási okként gyakran kerül elő, de pozitív megfogalmazása kiforratlan (indítványozói szempontból nehezen ragadható meg, mit is jelent a probléma országos elszaporodottsága, ismétlődő, visszatérő jellege, mikor nem ad választ valamely kérdésre az Alaptörvény vagy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata).6 A befogadási gyakorlat természetesen még változhat, s akár az a felvetés is elfogadható, hogy az Alkotmánybíróság később megengedőbb lesz. Ugyanakkor azt is érdemes megfontolni, hogy az alkotmánybíróságok általában nehezen mozdulnak el a korábbi döntésekben rögzített határvonalaktól. A korábbi visszautasításokat kérdőjelezi meg, ha a testület az „érintettséget” vagy „az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést” utóbb tágabban kezdi értelmezni. Nem lehet azonban megfeledkezni arról, hogy az intenzitáscsökkenésnek a panaszeljárás sajátosságain kívüli okai is vannak. Idesorolható különösen a szankcionáló, megelőző felülalkotmányozási gya korlat, amely egyrészt a testületi döntések hitelét rontja, az alkotmánybíráskodást súlytalanná teszi, másrészt magát a testületet is óvatosságra inti. A közpénzügyi tárgyú törvényekre vonatkozó felülvizsgálati és megsemmisítési korlátozás szintén általában, nem csupán panaszeljárásokban szorítja vissza az objektív alkotmányvédelem lehetőségét.7 Összességében az Alkotmánybírósághoz való hozzáférés szűkült, az alkotmányjogi panasz befogadási gyakorlata túlzó optimizmusra nem ad okot, az absztrakt utólagos normakontroll kezdeményezése is szerepfelfogás kérdése lett, az alkotmányos alapelvek alkotmánybírósági védelmének esélye és inten-
F U N DA M E N T U M / 2 0 14 . 1–2 . S Z Á M
zitása csökkent, az értelmezési korlátozások (alaptörvényi értelmezési szabályok, Alaptörvény előtti határozatok hatályvesztése) pedig körülményesebbé teszik a jogfejlesztést. A magyar alkotmánybíráskodás feszültségekkel terhelt. Ezek a többször módosított alaptörvényi szabályok koherenciazavarából, a régi határozatok és az új alaptörvényi kontextus közötti ellentmondásokból, a kormányzatnak az alkotmánybíráskodással szembeni fenntartásaiból és a testületi tagok eltérő szemléletéből is adódnak. Mindezek egyenes következménye, hogy az objektív alkotmányvédelem intenzitása az Alaptörvény hatálybalépése óta visszaesett. Így aztán nincs mire támaszkodjon a nagy várakozásokkal fogadott individuális jogvédelem, pedig az objektív védelem – amelyben 25 éves rutinja van az Alkotmánybíróságnak – előfeltétele és motorja lehetne az egyénre összpontosító alapjogi bíráskodásnak. j e gy z e t e k 1. Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a parlamenti vitában, Közjogi Szemle, 2012/1, 32 skk. 2. Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság új hatásköreiről egy év elteltével, Alkotmánybírósági Szemle, 2013/1, 71–73.; Tordai Csaba: Az első év tapasztalatairól, Alkotmánybírósági Szemle, 2012/2, 131–133. 3. L. ehhez Vissy Beatrix: Az individuális alapjogvédelem kilátásai az alkotmánybíráskodásban. Merre mutat az alkotmányjogi panasz iránytűje? Magyar Közigazgatás, 2012/2, 29–30. és Naszladi Georgina: Az alkotmányjogi panasz első fél éve, Közjogi Szemle, 2012/4, 38–44. 4. Az informatív statisztikát Naszladi Georgina PhD hallgató bocsátotta rendelkezésemre. Eddig publikált kutatási eredmények: Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz: az első év mérlege – befogadási szűrők működésben, Ügyvédek Lapja, 2013/3, 16–19. 5. Balogh–Békesi Nóra: Az alapjogvédelem hatékonysága a hatásköri változások tükrében, Pázmány Law Working Papers, 2012/38, elérhető http://plwp.jak.ppke. hu/images/fi les/2012/2012-38-Balogh-Bekesi.pdf. 6. Naszladi Georgina: Válogatás vagy szűrés? Az „alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” az alkotmányjogi panaszeljárásban. Kézirat, hivatkozása a szerző hozzájárulásával történt. Pécs, 2014. 7. Chronowski Nóra: Az alkotmánybíráskodás sarkalatos átalakítása, MTA Law Working Papers, 2014/08, 1–3.
F Ó R U M / 95
