KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL
Fogyasztói ügyek
A fogyasztót kiemelt hely illeti meg Az E U val am enn yi s zakp o l it ikájáb an p r io r it ás kén t s zer ep el a fo gyas zt ó k b izt o ns ágán ak és jo gainak véd el m e
TARTALOM 1. Miért van szükség uniós fogyasztóvédelmi politikára? . . . 3
KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár.
2. Milyen eszközöket vet latba az Európai Unió? . . . . . . . . . . . . . . 4 3. Az uniós fogyasztóvédelmi politika legfontosabb vívmányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 4. Hogyan tovább? . . . . . . . . . . . . . 11 5. További információk . . . . . . . . . . 12
A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni:
http://europa.eu/pol/index_hu.htm http://europa.eu/!Uj47Mc Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika
Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Fogyasztói ügyek Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon © Monty Rakusen/Digital Vision/Getty Images 12 o. – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-79-41786-3 doi:10.2775/33407 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 © Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.
F O G Y A S Z T Ó I
3
Ü G Y E K
1. Miért van szükség uniós fogyasztóvédelmi politikára? A fogyasztót kiemelt hely illeti meg
A gazdasági növekedés motorja
Ön – minden más vásárlóhoz hasonlóan az EU 500 millió fogyasztót számláló belső piacán – valószínűleg a széles választékot, a jó minőséget és a kedvező ár/érték arányt keresi. Elvárja, hogy pontos tájékoztatást kapjon a vásárolt termékről, és biztos szeretne lenni abban, hogy érvényesítheti fogyasztói jogait. Fogyasztóként hozott döntései azonban az Unió gazdaságára is hatással vannak, hiszen elősegítik az innovációt, a hatékonyságot és a növekedést.
Az Európai Unió egységes piaca a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi piaca, ahol a polgárok és a vállalkozások valamennyi tagállamban – és emellett Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában – országhatártól függetlenül, szabadon kereskedhetnek. A belső piacot a széles választék, a rugalmasság, a termékek jó minősége és a kedvező ár/ érték arány jellemzi.
Az EU fogyasztóvédelmi politikájának négy legfontosabb célkitűzése a következő: • meg kell óvni az uniós polgárokat azoktól a veszélyektől és kockázatoktól, amelyeket egyedül nem tudnának kiküszöbölni; • lehetőséget kell biztosítani a fogyasztóknak arra, hogy egyértelmű, pontos és következetes információkon alapuló döntéseket hozzanak; • védeni kell a fogyasztók jogait, valamint lehetővé kell tenni a gyors és hatékony vitarendezést a fogyasztók és a kereskedők között; • hozzá kell igazítani a fogyasztói jogokat a gazdasági és társadalmi tendenciákhoz, különösen az élelmiszer-, pénzügyi, közlekedési és digitális piacokon bekövetkező változásokhoz.
© Alija/iStockphoto.com
Az EU fogyasztóvédelmi politikáját az a cél vezérli, hogy a fogyasztók teljes mértékben kiaknázhassák az uniós egységes piac nyújtotta lehetőségeket
Az uniós fogyasztóvédelmi politika először is azt hivatott elősegíteni, hogy a fogyasztók ki tudják aknázni a fenti lehetőségeket, ugyanakkor fontos szerep jut neki a gazdasági növekedésben és a társadalmi változások előmozdításában is. A fogyasztói kiadások az uniós bruttó hazai termék (GDP) 57%-át teszik ki. Ha biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a fogyasztók tevékeny szerepet játsszanak az egységes piacon, ez a gazdasági növekedésnek is lendületet adhat, és hozzásegítheti az Uniót ahhoz, hogy kilábaljon a gazdasági válságból. Az EU fogyasztóvédelmi politikája konkrét jogokkal ruházza fel a fogyasztókat, és magas szintű védelmet és támogatást biztosít a számukra Unió‑szerte. A fogyasztóvédelmi politika: • valamennyi – üzletben vagy az interneten értékesített – fogyasztói cikkre és szolgáltatásra közös uniós szabályrendszert ír elő; • azonos feltételeket szab az összes vállalkozásnak, és betiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat; • költségkímélő, gyors és egyszerű vitarendezést tesz lehetővé; • a hatékonyabb együttműködés és piacfelügyelet révén Európa‑szerte csökkenti az egészségügyi és biztonsági kockázatokat; • egységes mechanizmusról rendelkezik a fogyasztói ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás és támogatás terén; • védi a kiszolgáltatott fogyasztókat (pl. az időseket és a gyerekeket).
4 K Ö Z É R T H E T Ő E N
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
2. Milyen eszközöket vet latba az Európai Unió? Az európai fogyasztóvédelmi politika az Unió, a tagállamok és azok állampolgárai között létrejött partnerségi viszony, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített alábbi két elven alapul: • a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme, illetve a tájékoztatáshoz és az oktatáshoz való joguk érvényesítése céljából uniós intézkedések széles skáláját kell foganatosítani; • a többi uniós politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor figyelembe kell venni a fogyasztóvédelmi követelményeket. Az EU a társadalmi, gazdasági és környezeti változások, valamint az új tudományos eredmények és szakvélemények fényében rendszeresen frissíti fogyasztóvédelmi politikáját. Az Európai Bizottság azután terjeszt be jogszabályjavaslatot, miután értékelte a javasolt intézkedések lehetséges hatásait, és széles körű konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. Az uniós jogszabályok alapján az Európai Unióban állandó lakóhellyel rendelkező valamennyi fogyasztót megillet bizonyos minimális védelem, függetlenül állampolgárságától és az adott esetben alkalmazandó nemzeti jogtól. Az, hogy ez a védelem milyen formát ölt, a konkrét országtól függ. Amikor a tagállamok egy uniós irányelvet saját nemzeti jogukba átültetnek, gyakran az uniós irányelvekben foglalt alapkövetelményeknél szigorúbb előírásokat hoznak. Egyes főbb fogyasztóvédelmi jogszabályokat – pl. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, vagy a főbb fogyasztói jogokra vonatkozó jogszabályt – minden ország beépítette jogrendjébe. Ennek értelmében a távollevők között megkötött szerződések részes felei a szolgáltatás teljesítésétől vagy a termék kiszállításától számított 14 napon belül elállhatnak a szerződéstől. Az EU együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival annak feltárására, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályokat helyesen hajtották‑e végre. Az adott jogszabályokat be nem tartó kereskedőket bírsággal sújtják. Ha a tagállamok olyan árukról szereznek tudomást, amelyek súlyosan veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és biztonságát, erről az EU sürgősségi riasztórendszerén (RAPEX) keresztül értesíthetik az Európai Bizottságot. A rendszer segítségével az információk Európa‑szerte gyorsan megoszthatók, így lehetőség van a megfelelő intézkedések foganatosítására.
Kinek mi a feladata? Az Európai Bizottság javasolja a jogszabályokat. A nemzeti szakértők és hatóságok megvitatják a javaslatokat. Az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács közösen dönt a jogszabályjavaslatokról. Az EU‑tagállamok alkalmazzák az uniós jogszabályokat, és garantálják, hogy a tagállamok, a termelők és a vállalkozások betartsák azokat. A fogyasztóvédelmi szervezetek képviselik a fogyasztókat uniós és tagállami szinten. Az iparnak és a vállalatoknak a gyártás, a feldolgozás és a forgalmazás során meg kell felelniük az uniós szabályoknak. A független ügynökségek és a tudományos bizottságok tudományos szakvéleményben értékelik az élelmiszerek, a takarmányok és a gyógyszerek jelentette esetleges kockázatokat, valamint az állat‑egészségügyi és a közegészségügyi veszélyeket.
Mennyibe kerül az uniós fogyasztóvédelmi politika? Az Európai Bizottság a 2014–2020-as fogyasztóvédelmi program teljes időszakára 188,8 millió eurós költségvetést irányozott elő. Ez évente egy fogyasztónak kb. 5 eurocentjébe kerül.
F O G Y A S Z T Ó I
5
Ü G Y E K
3. Az uniós fogyasztóvédelmi politika legfontosabb vívmányai
Az első fogyasztóvédelmi intézkedéseket 1975-ben fogadták el. Az EU azóta is folyamatosan azon dolgozik, hogy a termékek gyártásától kezdve az otthoni végfelhasználásig gondoskodjon az uniós fogyasztók egészségéről és biztonságáról.
© lightpoet/iStockphoto.com
A fogyasztók biztonságának védelme
• TERMÉKBIZTONSÁG: az EU termékbiztonsági szabályai értelmében az uniós piacon kizárólag biztonságos termékek forgalmazhatók. Ennek érdekében számos termékkategórián fel kell tüntetni a szabályok megfelelését igazoló CE‑jelölést. A jelölés megléte azt jelenti, hogy a gyártó az alapvető uniós biztonsági kritériumok tekintetében ellenőrizte a terméket, és az valamennyi releváns követelménynek megfelel. Előfordul, hogy új termékek vagy új tudományos adatok figyelembevétele érdekében az EU a termékbiztonsági szabályokat többször is kibővíti vagy kiigazítja. Az EU 2011-ben például új biztonsági követelményeket vezetett be a hordozható zenelejátszókra, hogy csökkentse a túl magas zajszintből fakadó halláskárosodás veszélyét. Az EU többek között ügyel a területén értékesített játékok, elektromos termékek és járművek biztonságára. Az Európában vásárolt játékok a legbiztonságosabbak között vannak a világon. A forgalomba hozatal előtt a játékoknak szigorú biztonsági ellenőrzésen kell keresztülmenniük, amelynek során megvizsgálják a játék összeszerelését, a játékon található kis részek rögzítését,
A CE-jelöléssel a gyártó igazolja, hogy a termék az összes alapvető uniós biztonsági kritériumnak megfelel
A közúti balesetekből származó halálesetek száma az Unióban 2001 óta 43%-kal csökkent
valamint a játék gyúlékonysági, kémiai, elektromos, higiéniai és radioaktivitási jellemzőit. Az elektromos biztonságra vonatkozó uniós szabályok szavatolják, hogy a kisfeszültségű elektromos berendezések rendeltetésszerű használata biztonságos legyen. A kisfeszültségű elektromos berendezések által okozott balesetek száma Európában alacsonyabb, mint más hasonló kereskedelmi régiókban. Végezetül pedig a halálos közúti balesetek száma az Unióban 2001 óta 43%-kal csökkent, ami részben az ütközésvédelmi szabványokra vonatkozó új európai jogszabályoknak köszönhető. Az elmúlt években az EU szabályozta a járművek biztonságosságát. A legfontosabb ilyen rendelkezés értelmében a gyártóknak töréstesztekkel kell vizsgálniuk, hogy frontális és oldalütközések során az autó mennyire tudja megvédeni a benne ülőket, illetve további tesztekkel kell felmérniük a gázolási rizikófaktort. Mivel a fogyasztók egyre több információt kapnak pl. arról, hogy hogyan szerepelnek a gépjárművek a törésteszteken, ez arra ösztönzi a gyártókat, hogy az uniós jogi követelményeken túlmenően, és a szakértői bizonyítékokra támaszkodva egyre biztonságosabb autókat gyártsanak.
6 K Ö Z É R T H E T Ő E N
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
© kadmy/iStockphoto.com
• AZ EU SÜRGŐSSÉGI RIASZTÓRENDSZERE A RAPEX TÍZ ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN: EZZEL MINDENKI CSAK NYERHET! Az EU sürgősségi riasztási rendszere, a RAPEX lényege, hogy valamennyi tagállam ellenőreinek értesítést küld arról, ha egy adott tagállam egy veszélyes termék miatt intézkedést foganatosít. Ez az értesítés láncreakciót indít be, amely révén az egyik tagállam által a RAPEX rendszerén keresztül bejelentett terméket az EU többi tagállama is kivonja a piacáról. A RAPEX 2004-ben kezdte meg működését, és az azóta eltelt években exponenciálisan nőtt a tagállami piacokon felfedezett veszélyes termékekről megosztott adatok mennyisége: a 2004-es 400 riasztáshoz képest 2013-ban ez a szám már meghaladta a kétezret. Az elmúlt 10 évben a hatóságok több mint 16 658 veszélyes terméket találtak az uniós piacon. Az Európai Unió folyamatos bővülése miatt a riasztások száma nagymértékben nőtt, 2007-től kezdve pedig megkétszereződött: 2006 előtt a riasztások száma éves szinten nem érte el az ezret sem, míg ezt követően már megközelítette a kétezret. A veszélyes termékekkel kapcsolatos adatok számának az elmúlt évtizedben tapasztalható látványos növekedése a 28 tagú Európai Unióban érvényes összehangolt jogszabályok és biztonsági követelmények természetes velejárója: a szigorú biztonsági szabályok nagyobb földrajzi területen való alkalmazásának eredményeként egy jóval szélesebb fogyasztói kör élvezheti a magasabb fokú biztonság előnyeit.
• ÉLELMISZER‑BIZTONSÁG: az EU élelmiszer‑biztonsági szabályai garantálják, hogy az Unióban termelt, forgalmazott és értékesített valamennyi élelmiszer biztonságos legyen a fogyasztókra nézve. A szabályok értelmében
© Morgan Lane Photography/Shutterstock, Inc
Az EU élelmiszer-biztonsági jogszabályai kiterjednek az élelmiszer-higiénia, az állategészségügy és -jólét, a növényegészségügy területére egyaránt, valamint az élelmiszer-szennyezési kockázatokra vonatkozó előírásokat is tartalmaznak
2013-ban az EU végleg betiltotta az állatkísérletekkel tesztelt kozmetikai termékek uniós piacon való forgalmazását
ellenőrizni kell az élelmiszer‑higiéniát, az állat‑egészségügyi és -jóléti, valamint növény‑egészségügyi szabályok betartását, illetve az esetleges élelmiszer‑szennyezési kockázatot. Az élelmiszer‑biztonsági szabályok elsődleges célja, hogy a fogyasztók megfizethető áron férhessenek hozzá az igényeiknek megfelelő, biztonságos és jó minőségű élelmiszerekhez, amelyeket a kereskedők nyitott és átlátható piacon értékesítenek. Az uniós jogszabályok hatálya kiterjed az élelmiszer‑ adalékanyagokra is, amelyek a higiénia és a tartósítás szempontjából fontos szerepet játszanak az élelmiszer‑ termelésben és -forgalmazásban. Az adalékanyagok használatát az Európai Bizottságnak engedélyeznie kell, miután biztonságosságukat független tudományos szakvélemény igazolta.
• KOZMETIKAI TERMÉKEK: az EU szabályozza a kozmetikai termékek összetevőit, címkézését és csomagolását, ezáltal pedig garantálja, hogy használatuk biztonságos legyen. E közös szabályok hatályát az EU 2013-ban kibővítette, és ezzel végleg betiltotta az állatkísérletekkel tesztelt kozmetikai termékek uniós piacon való forgalmazását.
A fogyasztók jogainak védelme Az uniós jogszabályok tisztességtelen üzleti gyakorlatok egész sorát tiltják. Ezt az alábbi intézkedésekkel biztosítja az EU:
• AZ AGRESSZÍV ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDSZEREK TILALMA: az EU 2005-ben betiltotta a félrevezető reklámokat és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat (pl. az agresszív értékesítési módszereket). Ez azt jelenti, hogy a kereskedők nem próbálkozhatnak rejtett költségekkel, trükkökkel, hamis állításokkal vagy félrevezető információkkal termékeket árusítani, és tilosak a gyermekeket megcélzó reklámok is. Ha egy termékről azt állítják, hogy ingyenes, akkor annak valóban ingyenesnek kell lennie.
7
Ü G Y E K
© mangostock/iStockphoto.com
F O G Y A S Z T Ó I
Az uniós szabályok jogi védelmet biztosítanak azoknak a fogyasztóknak, akik a vásárlás után veszik észre, hogy a termék hibás, vagy nem egyezik meg a reklámban bemutatottal
• TÁVOLLEVŐK KÖZÖTT MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEK: az uniós szabályok jogi védelmet biztosítanak azoknak a fogyasztóknak, akik távértékesítési eszközök révén (postai úton vagy az interneten) vásárolnak árut vagy szolgáltatást. Garantálják továbbá, hogy a fogyasztók a vásárlás előtt elegendő információt kapjanak, valamint, hogy a szerződéskötést követő 14 munkanapon belül bármikor következmények vagy szankciók nélkül meggondolhassák magukat. Az EU emellett védi a fogyasztókat a bankkártyájuk jogtalan felhasználása ellen.
• TERMÉKJAVÍTÁS: az uniós szabályok jogi védelmet biztosítanak azoknak a fogyasztóknak, akik a vásárlás után veszik észre, hogy a termék hibás, vagy nem egyezik meg a reklámban bemutatottal. A vásárolt termékekre minden esetben kétéves garancia vonatkozik. Ha ez alatt az időtartam alatt az áru gyártási hiba miatt elromlik, a fogyasztónak jogában áll javítást kérni. Ha az árut ésszerű időn belül nem lehet megjavítani, a vételár egészét vagy egy részét vissza kell téríteni a vásárlónak. Az értékesítő által biztosított üzleti jótállás nem helyettesíti a minimum két évre szóló díjmentes jogi garanciát, de kiegészítheti azt.
• VITARENDEZÉS: az új uniós szabályok értelmében az alternatív vitarendezés peren kívüli megoldási lehetőséget kínál a fogyasztónak, ha a megvásárolt áru vagy szolgáltatás kapcsán vitába keveredik a kereskedővel. Ezek az olcsó és gyors eljárások rendszerint sokkal egyszerűbbek, mintha a fogyasztó a bíróságon próbálna érvényt szerezni jogainak. A peren kívüli vitarendezés akkor is járható jogi út, ha a vita több országot érint. 2016-ra várhatóan elkészül az az uniós online platform, amelynek segítségével a fogyasztók egy helyen, teljes egészben online rendezhetik az online vásárlásokból fakadó esetleges jogvitáikat.
• KIS ÉRTÉKŰ KÖVETELÉSEK: a kis értékű követelések uniós eljárása 2009 óta létezik. Olyan, több államot érintő polgári vagy kereskedelmi peres eljárásokra vonatkozik, ahol a benyújtott követelés értéke nem haladja meg
a kétezer eurót. Az eljárás során nincs szükség ügyvédre, és a meghozott ítéletet mindegyik tagállamnak el kell ismernie, és annak érvényt kell szereznie. Az Európai Bizottság javaslatot tett a szabályok felülvizsgálatára annak érdekében, hogy az eljárást még hatékonyabbá tegye, többek között azáltal, hogy a maximális összeget 10 ezer euróra emeli. A polgárok jogaival kapcsolatos tudnivalókat a „Közérthe‑ tően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozathoz tartozó „Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség” című kiadvány ismerteti.
Piacfelügyelet és a fogyasztói jogok érvényesítése Az uniós fogyasztóvédelmi politika fontos részét képezi a piacfelügyelet és a megfelelő fogyasztói jogok foganatosítása. Az uniós tagállamok 2011-ben több mint 100 millió eurót költöttek a termékbiztonsági előírások érvényre juttatására, és ehhez több mint 5600 ellenőrt alkalmaztak. A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat feladata, hogy a több tagállamot érintő illegális kereskedelmi gyakorlatok feltérképezése, vizsgálata és betiltása érdekében megkön�nyítse az együttműködést és az információcserét az uniós tagállamok hatóságai számára. A tagállamok így hatékonyabban fel tudnak lépni a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése ellen. A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat emellett rendszeresen felügyeli a piacot. Az ilyen, egy‑egy ágazatra irányuló „razziák” során az ellenőrök azt vizsgálják, hogy az ellenőrzés céljából kiválasztott weboldalak megfelelnek‑e az EU fogyasztóvédelmi jogszabályainak. 2010 és 2013 között a szabályokat érvényesítő hatóságok 1500-nál is több olyan weboldalt világítottak át, amelyek elektronikai termékeket és fogyasztói hiteleket értékesítettek, internetes jegyértékesítést végeztek vagy éppen zenék, játékok, videók vagy könyvek letöltését kínálták. E kezdeményezés keretében – amelyet az Európai Bizottság koordinált – az ellenőrök az említett weboldalak 82%-ának üzemeltetőit felszólították arra, hogy az uniós követelményeknek való megfelelés érdekében legfeljebb egy éven belül változtassanak értékesítési koncepciójukon.
A fogyasztók pénzügyi érdekeinek védelme A fogyasztók életében jelentős szerepet játszanak a pénzügyi szolgáltatások. Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok magas fokú átláthatóságot biztosítanak a pénzügyi szolgáltatások ágazatában, és garantálják, hogy az egymással versenyben álló pénzügyi termékekről a fogyasztók egyértelmű és átlátható információkat kapjanak.
8 K Ö Z É R T H E T Ő E N
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
• FOGYASZTÓIHITEL‑MEGÁLLAPODÁSOK: a fogyasz-
© michaeljung/iStockphoto.com
tói hitelre vonatkozó szabályok többek között az alábbiakat mondják ki: • a fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós szabályok értelmében a 250 és 75 ezer euró közötti összegű hitelmegállapodást kötő fogyasztókat egy sor jog illeti meg; • a hitelnyújtónak a megállapodás megkötése előtt kellő időben szabványos uniós formanyomtatványon egyértelmű információkat kell közölnie a fogyasztóval; • a hitelkamatláb mellett minden esetben fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutatót is; • a megállapodás megkötése előtt a hitelnyújtóknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a díjakról és a kötelezettségekről; • a fogyasztóknak jogukban áll a megállapodás megkötésétől számított 14 napon belül elállni a hitelmegállapodástól anélkül, hogy döntésüket megindokolnák; • a fogyasztók a hitelt a határidő előtt is visszafizethetik (a hitelnyújtó méltányos ellentételezést kérhet, ha annak jogosságát objektívan meg tudja indokolni).
Az EU az utasok alapvető jogait is rögzítette. A járatok törlésekor vagy jelentős késésekor például joguk van tájékoztatást, segítséget és kártérítést kapni
a légi, a vasúti és a vízi közlekedésre egyaránt. A járatok törlésekor vagy jelentős késésekor például az utasoknak joguk van arra, hogy tájékoztatást, segítséget és kártérítést kapjanak. Az EU a fogyatékkal élő és a mozgáskorlátozott személyek utasjogait is védi.
• UTAZÁSI CSOMAG: az uniós jogszabályok a szervezett • BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK: a fogyasztók befektetéseit az EU több szinten is védi. Európai uniós szabályok rögzítik például, hogy a kínált befektetési termékeknek a fogyasztók szempontjából megfelelőnek kell lenniük, pl. a kockázat mértéke nem lehet túl magas. A tipikus lakossági befektetési termékek értékesítéséről (pl. számos befektetésialap‑típus ilyen) további konkrét szabályok rendelkeznek: a termékekkel kapcsolatos információknak egyértelműnek és tömörnek kell lenniük, valamint azokat szabványosított, a termékek összehasonlítását lehetővé tevő elrendezésben kell rendelkezésre bocsátani.
• BIZTOSÍTÁSI ÉS NYUGDÍJSZOLGÁLTATÁSOK: a biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó hatályos szabályokat az EU jelenleg vizsgálja felül annak érdekében, hogy átláthatóbbá tegye a fogyasztók tájékoztatását és a biztosítási termékekre vonatkozó értékesítési módszereket. Ezenkívül az EU a beruházási jellegű biztosítási termékek új szabályait a beruházási szolgáltatásokról szóló szabályokhoz fogja igazítani. A szolgáltatásnyújtónak például meg kell vizsgálnia, hogy az értékesített termékek megfelelnek‑e a fogyasztóknak.
társasutazásra befizető személyeket is védik: rögzítik a szervezők és a forgalmazók kötelezettségeit, illetve meghatároznak bizonyos konkrét fogyasztói jogokat. A jogszabályok többek között előírják, hogy az összes szolgáltatás zökkenőmentes lebonyolításáért egyetlen félnek kell felelnie; az utazást tervezőknek a szerződés megkötése előtt valamennyi információt meg kell kapniuk; kapcsolattartó pontot kell létesíteni, ahonnan gyors segítségnyújtás kérhető; a foglalásoknak átruházhatónak kell lenniük; a befizetett összeget vissza kell téríteni, ha az utazási csomag alapvető összetevői megváltoznak; ha pedig a szerződésben szereplő szolgáltatások nem biztosíthatók, más megoldásokat kell díjmentesen felajánlani. 2013 júliusában az Európai Bizottság javaslatot tett a szabályok megreformálására. A reform többek között garantálni fogja, hogy az utazási csomagról szóló irányelv rendelkezései immár ki fognak terjedni arra a 120 millió fogyasztóra is, aki ilyen egyéni utazási megoldást választ.
Az uniós barangolási szabályoknak köszönhetően 2007 óta jóval kevesebbet kell fizetnünk a külföldi mobiltelefon-használatért
A szabad mozgás az egyik legfontosabb szabadság, amit az EU a polgárainak biztosít, és Ön fogyasztóként utazásai során is maximális védelemben részesül.
• UTASJOGOK: a világon egyedül az EU dolgozott ki az utasok jogainak védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket az összes szállítási módra, azaz a közúti,
© javi_indy/iStockphoto.com
A külföldön üdülők védelme
F O G Y A S Z T Ó I
9
Ü G Y E K
• ÜDÜLÉSI JOG: az uniós jogszabályok kimondják, hogy az ún. „időben megosztott üdülési jogok” („timeshare”) vagy hasonló termékek vásárlóit a szerződés megkötése előtt kellő időben részletes tájékoztatás illeti meg. A szerződés megkötése után 14 napig jogukban áll visszamondani azt, ezen időtartam alatt pedig foglaló vagy előleg nem kérhető tőlük.
• BARANGOLÁS: az uniós barangolási szabályoknak köszönhetően 2007 óta jóval kevesebbet kell fizetnünk a külföldi mobiltelefon‑használatért. A barangolási szolgáltatásokért (hívások, sms üzenetek, mobilinternet‑ használat) felszámított árak 80%-kal alacsonyabbak a 2007-es szintnél. A barangolásos adatátviteli szolgáltatás díja ugyancsak csökkent: 91%-kal lett alacsonyabb ugyanebben az időszakban. Az EU területén gyakran üzleti úton tartózkodók esetében az így elérhető megtakarítás évente átlagosan akár az ezer eurót is meghaladhatja. Az éves vakációt valamely másik uniós országban töltő család esetében a várható megtakarítás legalább 200 eurót tesz ki. A 2007-ben először elfogadott szabályok felső határt szabtak a barangolási díjakra, ez az ún. eurotarifa. Az intézkedéseknek köszönhetően a mobiltelefon‑előfizetők megfizethető és átlátható áron telefonálhatnak az EU bármely részéből. Az eurotarifa korlátozza a külföldi híváskezdeményezésért és -fogadásért felszámítható díjak összegét. Ezek a felső határok mindenkire vonatkoznak, kivéve azokat a fogyasztókat, akik a szolgáltató által kínált valamely konkrét csomagra fizetnek elő. Az EU 2009 júliusában felülvizsgálta a szabályokat: tovább csökkentette a hanghívások barangolási díjait, és új felső határt vezetett be az sms tarifákra. A következő évben pedig csökkentette a nagy összegek kiszámlázásának veszélyét: 2010 óta a fogyasztóknak automatikus értesítést kell kapniuk, ha a barangolásos adatátviteli szolgáltatás díja meghaladja az előírt határértéket. A 2012. évi új uniós szabályok a külföldön igénybe vett mobilinternet díjait hatodára csökkentették. Amikor külföldi utunk során telefonunkon online térképet nyitunk meg, videókat, fotókat töltünk le, a közösségi média oldalaira lépünk be vagy elolvassuk e‑mailjeinket, ezentúl nem kell attól félnünk, hogy mindez túl sokba fog kerülni. Az Európai Unió 2013-ban és 2014ben további díjcsökkentéseket vezetett be.
Problémás ügyek megoldása Mi történik, ha új számítógépe elromlik, az interneten rendelt áru nem érkezik meg Önhöz, vagy költségtérítést szeretne kapni, mert repülőjáratának törlése miatt az éjszakát szállodában kellett töltenie? Az uniós fogyasztóvédelmi politika ilyen esetekben is biztosít bizonyos mértékű garanciát és támogatást.
Ha egy kereskedő nem tartja tiszteletben az Ön jogait, lépjen kapcsolatba az EU valamelyik fogyasztóvédelmi szervezetével. Ezek a szervezetek ugyanis fontos szerepet játszanak abban, hogy a fogyasztói jogok érvényesítése szabályszerű legyen. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC‑Net) az EU összes tagállamában, valamint Norvégiában és Izlandon is működtet központokat. A hálózat feladata, hogy díj mentes segítséget és tanácsot nyújtson jogaikról azoknak, akik egy külföldi uniós országban, illetve Izlandon vagy Norvégiában székhellyel rendelkező kereskedőtől vásá roltak árut vagy szolgáltatást. Az ECC‑Net 2010 és 2013 között 120 ezernél is több fogyasztói panaszt kezelt EU‑szerte, amelyeknek kétharmadát sikerült a fogyasztó és a kereskedő közötti peren kívüli megegyezés útján rendezni. Ha problémájuk merül fel a vásárlás után, az ECC‑Net segíthet a fogyasztóknak abban, hogy kapcsolatba lépjenek a kereskedővel, és békés megoldást találjanak. Ha ez nem lehetséges, a hálózat más megoldást (pl. peren kívüli vitarendezést) javasol a panasz kezelésére. A hálózatot az Európai Bizottság és a részt vevő tagállamok közösen finanszírozzák.
A fogyasztók tájékoztatása A fogyasztóvédelmi politika egyik fontos eleme, hogy minden fogyasztónak hozzáférést kell biztosítani a fogyasztói döntés meghozatalához szükséges információkhoz, hiszen ez befolyásolja a fogyasztói döntéseket, és bizalmat épít a fogyasztóban akkor, amikor az egy másik uniós tagállamban árucikket vagy szolgáltatást vásárol.
• EGYÉRTELMŰ ELADÁSI ÁR: az uniós szabályok értelmében az eladási árat és a mértékegységenkénti (adott esetben pl. a kilogrammonkénti) árat egyértelműen fel kell tüntetni, és azoknak könnyen azonosíthatónak kell lenniük. A fogyasztók a bolti vagy internetes vásárlás során így könnyen összehasonlíthatják a különböző termékek árait.
• PONTOS TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉLELMISZEREKRŐL: az uniós szabályok értelmében az élelmiszerek összetevőit és a tápértékre vonatkozó fő adatokat pontosan fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, mit esznek vagy isznak. Külön uniós szabályok vonatkoznak a három év alatti gyerekeknek vagy különleges táplálkozási célokra szánt (pl. diétás) élelmiszerekre, illetve bizonyos (pl. alkoholtartalmú) italokra. A címkézési szabályoknak köszönhetően a bioélelmiszerek, a minőségi termékek vagy a valamely konkrét módszerrel előállított élelmiszerek könnyen beazonosíthatók.
10 K Ö Z É R T H E T Ő E N
Csak akkor lehet egy élelmiszer‑összetevőt úgy reklámozni, hogy az kedvező hatással van az egészségre, ha az állítás igazát tudományos értékelést követően jóváhagyták. A megalapozatlan és félrevezető információkkal forgalmazott termékek előbb‑utóbb eltűnnek a piacról.
Termékek címkézése és csomagolása
a)
b)
c)
d)
Példák az uniós termékeken található, biztonsági és környezetvédelmi információkat tartalmazó címkékre. A címkék jelentése: a) a termék irritáló hatású, b) az áru vagy a szolgáltatás teljes életciklusát tekintve csak kismértékben károsítja a környezetet, ezért teljesíti az uniós ökocímke odaítélésének feltételeit, c) a csomagolás újrahasznosítható, d) a termék megfelel a biogazdálkodásra vonatkozó uniós szabályoknak. A textiltermékek jellegzetességeit, vagy az energiafogyasztás és -kibocsátás mértékét, illetve a termék összetételét más címkék jelzik.
Online tanácsadó szolgáltatások • AZ EURÓPA ÖNÖKÉRT ÉS AZ EURÓPA ÖNÖKÉRT TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT Az Európa Önökért weboldal számos gyakorlati tanác�csal és segítséggel szolgál az Unióban, Izlandon vagy Norvégiában élő/székhellyel rendelkező polgároknak és vállalkozásoknak olyan témákban, mint az utazás, a munkavállalás, a külföldön történő vásárlás vagy vállalatindítás. Az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat jogi tanácsokkal látja el a polgárokat és a vállalkozásokat uniós jogaikról. A feltett kérdésekre egy héten belül és díjmentesen, az általunk választott nyelven kaphatunk választ.
• TISZTESSÉGES EZ?: A honlap közérthetően ismerteti, és mindennapi példákkal szemlélteti, hogy mely kereskedelmi gyakorlatok tilosak az Unióban.
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
Nyomon követés és értékelés Az EU a fogyasztói piacok rendszeres nyomon követésével folyamatosan értesül a fogyasztói magatartás és a tagállami piacok változásairól. Célja annak feltérképezése, hogy milyen hatással jár a szakpolitika a fogyasztókra, és hogy melyek az innovációt és a versenyt korlátozó belső piaci akadályok. A fogyasztók és a kereskedők körében végzett felméréseken alapuló fogyasztói eredménytábla évente egy alkalommal jelenik meg, és több mint 50 gazdasági szektort vizsgál. Az EU ezzel a dokumentummal azt kívánja értékelni, milyen a fogyasztók helyzete az egyes tagállamokban, és hogyan teljesítenek a piacok. Az EU emellett mélyreható tanulmányt készít a nem jól teljesítő piacokról, hogy képet kapjon arról, milyen szakpolitikai intézkedésekre van szükség. A lehetséges intézkedéseket célzott, a fogyasztói magatartást mérő vizsgálatokkal elemzi.
Nemzetközi együttműködés A szabályozó és a szabályokat érvényesítő hatóságoknak közös érdekük, hogy kiszűrjék a kockázatokat, a nem biztonságos termékeket, valamint az illegális és tisztességtelen kereskedelmi módszereket. Az e‑kereskedelem fokozatos térnyerése miatt minden eddiginél fontosabb, hogy az EU együttműködjön a nem uniós országokkal. Az EU a fogyasztási cikkek biztonságára vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal és Kínával. A RAPEX–Kína online rendszer állandó és gyors adattovábbítást tesz lehetővé az uniós és a kínai termékbiztonsági hatóságok között. A hatóságok 2006 és 2013 között 2549 RAPEX‑bejelentést vizsgáltak ki, és amennyiben nem sikerült a felelős kereskedő nyomára akadni, korrekciós intézkedéseket alkalmaztak. Ezek az intézkedések többek között megakadályozták vagy korlátozták a bejelentett veszélyes termékek uniós exportját. Többoldalú együttműködés létrehozására került sor a fogyasztási cikkek egészségügyi és biztonsági vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi csoport és a fogyasztóitermék‑biztonsággal foglalkozó OECD‑munkacsoport keretében. Az Európai Bizottság 2011-ben kísérleti projektet indított el Ausztráliával, Kanadával és az Egyesült Államokkal, hogy javítsa a termékbiztonságot.
F O G Y A S Z T Ó I
11
Ü G Y E K
4. Hogyan tovább? A fogyasztókat ma már sokrétű és egyre összetettebb jelenségek veszik körül, amelyek később sem fognak egyszerűsödni. Ez az alábbi kihívásokat és lehetőségeket rejti magában, amelyeket az EU fogyasztóvédelmi politikája útján folyamatosan napirenden fog tartani:
csökkenhető lenne. A fogyasztókat ezért arra kell ösztönözni, hogy fenntartható és felelős döntéseket hozzanak.
• TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG, KISZOLGÁLTA‑ TOTTSÁG ÉS A TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE: az elkövetkezendő években
• TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS: az uniós polgárok kb.
nagy lesz a veszélye annak, hogy egyes fogyasztói csoportok kirekesztődnek és kiszolgáltatottá válnak. Ennek okai: a gazdasági válság utóhatásai, a lakosság elöregedése, az egyre összetettebb piacok és fogyasztói döntések, valamint az, hogy nagyon sokan nehezen igazodnak el a digitális környezetben.
70%-a 2013-ban legalább hetente egyszer internetezett. A fogyasztóvédelmi szabályokat a digitális gazdaság figyelembevételével kell kialakítani.
• ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM: az uniós fogyasztók fele rendszeresen vásárol a világhálón. Mivel az interneten a választék – terméktől függően – akár tizenhatszor nagyobb, fontos, hogy a fogyasztók megbízzanak az online vásárlás biztonságosságában.
• A FOGYASZTÓI BIZALOM HIÁNYA: ahhoz, hogy a fogyasztók teljes körű és aktív szerepet játszhassanak a belső piacon, fontos a fogyasztói bizalom. Ennek ellenére számos uniós polgár óvatos:
• FENNTARTHATÓ ÉS FELELŐS FOGYASZTÁS: a fogyasztás bővülése súlyosbítja a környezetvédelmi problémákat, azaz pl. az éghajlatváltozást, a levegő- és vízszennyezést, az intenzív földhasználatot és a hulladéktermelést. Becslések szerint az Unióban évente kb. 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukába. Hatékonyabb erőforrás‑kezeléssel ez a szám 60%-kal
• 25%-uk gondolja úgy, hogy az Unióban értékesített, nem élelmiszer jellegű termékek jó része nem biztonságos, • 30%-uk vélekedik úgy, hogy nincsenek megfelelően informálva, • és majdnem 50%-uk véli úgy, hogy jogaik nem érvényesülnek maradéktalanul.
Az EU régen és ma: a fogyasztói magatartás és a piacok változása 1992
2014
Uniós országok
12
28
Uniós fogyasztók
345 millió
508 millió
Euróövezeti országok
nem alkalmazható
18
A (szabad mozgást biztosító) schengeni térség országai
nem alkalmazható
25
Alapszintű internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya
nem alkalmazható
99,9% (2012 végi adat)
Rendszeres internethasználók aránya
nem alkalmazható
72% (2013)
Internetbank-szolgáltatásokat használók aránya
0%
Az uniós polgárok 42%-a intézi pénzügyeit az interneten (2013-as adat)
Interneten vásárlók aránya
nem alkalmazható
47% (2013)
Mobiltelefont használók aránya
1%-nál kevesebb
100% fölött
Otthon internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya
nem alkalmazható
79% (2013)
Árukat és szolgáltatásokat online keresők aránya
nem alkalmazható
59% (2013)
Autótulajdonosok aránya
1000 lakosból 345
1000 lakosból 483 (2011-es adat)
Vállalatok száma
12 millió
21 millió
Az uniós országok közötti árukereskedelem értéke
800 milliárd euró
2804 milliárd euró (2011)
Az EU és a világ többi része közötti árukereskedelem értéke
500 milliárd euró
3267 milliárd euró (2011)
12
• GLOBALIZÁCIÓS KIHÍVÁSOK: a termelésben, a forgalmazásban, valamint az áruk és szolgáltatások értékesítésében több ország is szerepet játszik. Az Unióban vásárolt játékok 85%-át például ma már Kínában gyártják. A globalizáció miatt egyre nagyobb kihívást jelent kiszűrni a nem biztonságos termékeket az EU külső határain. A fogyasztóvédelmi politika tehát segíteni hivatott a fogyasztóknak abban, hogy alkalmazkodjanak az új realitásokhoz. Az Európai Bizottság ezért új fogyasztóügyi stratégiát fogadott el, amely ismerteti az uniós fogyasztóvédelmi politika legfontosabb céljait. A stratégia négy prioritást emel ki:
1. A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSE 2. A TÁJÉKOZOTTSÁG NÖVELÉSE – az EU tudatosítani kívánja a fogyasztókban és a kereskedőkben, milyen uniós jogaik és kötelezettségeik vannak, illetve támogatni szeretné a fogyasztóvédelmi szervezeteket.
3. A VÉGREHAJTÁS JAVÍTÁSA, AZ ÉRVÉNYRE JUTTATÁS MEGERŐSÍTÉSE ÉS A JOGORVOSLAT BIZTOSÍTÁSA – az EU a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony érvényesítése érdekében együttműködik a tagállami hatóságokkal. Az EU ellenőrizni fogja a szabályok konkrét végrehajtását, és erőteljesebben fog fellépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen.
A Z
E U R Ó P A I
U N I Ó
S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L
4. A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK FIGYELEMBEVÉTELE a fogyasztóvédelmi jogszabályok kialakítása vagy módosítása során, a változó piaci szükségletek kielégítése érdekében. Ennek a célkitűzésnek fontos eleme, hogy a fogyasztók könnyen, jogszerűen és megfizethető áron tudjanak hozzáférni a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz bárhol az EU‑ban. A fogyasztóügyi stratégia öt kulcsfontosságú gazdasági ágazatban védi a fogyasztókat: • Élelmiszer‑ipari ágazat: biztosítani kell a fenntarthatóságot és a biztonságot. • Energiaszektor: a liberalizált piacokon a fogyasztóknak ki kell tudniuk választani a számukra legelőnyösebb ajánlatot, és hatékonyabban kell tudniuk gazdálkodni az energiával. • Pénzügyi ágazat: védeni kell a fogyasztók pénzügyi érdekeit, és olyan eszközökkel kell ellátni őket, amelyekkel megfelelően tudják kezelni a pénzügyeiket. • Közlekedési ágazat: a jogszabályokat hozzá kell igazítani az új utazási szokásokhoz, és támogatni kell a fenntartható mobilitást. • Digitális világ: megoldást kell találni a fogyasztók problémáira, biztonságossá kell tenni az online tevékenységeket.
További információk XX Európa Önökért – segítség és tanácsok az uniós polgárok számára: http://europa.eu/youreurope/citizens/index_hu.htm XX Az utasok jogai: http://ec.europa.eu/transport/passenger‑rights/index.html XX Termékek címkézése és csomagolása http://europa.eu/legislation_summaries/consumers/product_labelling_and_packaging/index_hu.htm XX Kérdései vannak az Európai Unióról? A Europe Direct segíthet Önnek: 00 800 6 7 8 9 10 11 http://europedirect.europa.eu
ISBN 978-92-79-41786-3 doi:10.2775/33407
NA-06-14-037-HU-C
K Ö Z É R T H E T Ő E N
