A SÁRSZENTMIHÁLYI ZICHY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2
Létesítés adatok: Az iskola ♦ Fenntartója a Sárszentmihályi Községi Önkormányzat. Önálló gondnoksággal rendelkezik, ami a Napközi Otthonos Óvoda gazdasági ügyeit is intézi. ♦ Diákönkormányzatának neve: Sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskola Diákönkormányzata. ♦ Az intézmény címe: Zichy Jenő Általános Iskola 8143 Sárszentmihály, Fő u. 50. A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet külön szabályzatban átruházhat. Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata: hosszú bélyegző: Zichy Jenő Általános Iskola 8143 Sárszentmihály, Fő u. 50. Tel.: 22/445-006 körbélyegző: Zichy Jenő Általános Iskola 8143 Sárszentmihály, Fő u. 50.
Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programnak megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.
3
Az intézmény vezetése, szervezeti modellje Vezetési szerkezet a/ igazgató I. szint b/ igazgatóhelyettes II. szint c/ munkaközösségek III. szint d/ gazdaságvezető Közösségei: a/ gyermekközösség b/ felnőtt közösség
Iskolában működő szervezetek • PDSZ • Közalkalmazotti Tanács • Diákönkormányzat
Iskola mellett működő szervezet • Szülői Munkaközösség
4
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az általános iskola szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél – és feladatrendszerek, tevékenységek – csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
2. A működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A rendelet kiterjed: a) a sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskolára b) gyermekközösségre c) nevelőtestületre d) a nem pedagógusdolgozókra e) az iskola közösségeire f) a szülők közösségére g) a Közalkalmazotti Tanácsra
Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az iskola előző SZMSZ-e. 3. Környezet, működési adatok: A sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskola / a továbbiakban iskola / teljesen önálló osztott alsófokú oktatási intézmény. Önálló bérgazdálkodó és munkáltató. Rendeltetése a tankötelezettség végrehajtása, a testilegszellemileg fejlett, egészséges személyiséggé nevelés, valamint az enyhe fokban eltérő értelmi képességű tanulók oktatása / Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány, Jenő /.
5
II.
GYERMEKKÖZÖSSÉG
1. Tankötelezettség • A gyermek általában attól a naptári évtől kezdve tanköteles, amelyben május 31-ig betölti hatodik életévét. Tankötelesség válhat akkor is, ha szeptember 30-ig tölti be hatodik életévét és az előírt feltételeknek megfelel. • Azokról a tanulókról, akik május 31-ig töltik be hatodik életévüket és óvodába jártak, az óvodapedagógus javaslatot készít. Amennyiben az óvoda nem javasolja a gyermek felvételét és a szülő ezzel nem ért egyet, az óvoda kontrollt kér a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságtól. Ha a gyermek nem járt óvodába, úgy a Vizsgáló Bizottság szakvéleményét minden esetben ki kell kérni a szülőnek. • Az iskola igazgatója nem utasítja el azoknak a gyermekeknek a felvételét, akiknek az iskola első évfolyamára való felvételét az óvoda vagy a TKVSZB javasolja. Függetlenül attól, hogy a gyermek május 31-ig, szeptember 30-ig vagy december 31-ig született. • A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizenhatodik életévét betölti, illetve aki 1998/99. tanévben és azt követően kezdték meg tanulmányaikat, rájuk a Kt. 6 § 5. pontja érvényes.
6
a) Beíratás az általános iskolába
- Az első évfolyamra való beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az óvoda szakvéleményét vagy a TKVSZB szakvéleményét. - A beiratkozás időpontját az igazgató állapítja meg, március 1. és április 30. között. A beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. - Ha a szülő az előírt iratokat nem tudja bemutatni, akkor a tanulót ideiglenesen be kell írni és kötelezni kell a szülőt, hogy a szükséges iratokat szeptember 31-ig szerezze be. - Amennyiben a szülő a gyermeket az előírt napon nem íratta be az iskolába, úgy az igazgató kötelessége értesíteni a lakhely szerint illetékes jegyzőt. - A 2-8. osztályba a tanulókat beiratkozási eljárás nélkül, az osztálynaplóba való beírással kell felvenni. A bizonyítványokat a tanév végéig vagy a tanuló átiratkozásáig irattárba kell helyezni. - Külföldi iskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulót az általános iskola következő osztályába különbözteti vizsga nélkül fel lehet venni. A szülő köteles a gyermek bizonyítványának hivatalos magyar nyelvű másolatát bemutatni. b) Átiratkozás más iskolába
- Amennyiben a tanuló lakhelyet változtat, be kell íratnia az új lakóhelyén lévő általános iskolába. Amennyiben előző iskolájába kíván járni, az igazgató hozzájárulása alapján ezt megteheti. - A tanulót távozási bizonyítvánnyal kell ellátni, továbbá ki kell adni dolgozatfüzeteit, rajzait, iskolai munkáit. A felvevő iskola a távozási bizonyítvány szelvényével visszaigazolja a tanuló beírását, ezzel egyidejűleg a tanulót az iskola nyilvántartásából törli. - Ha az iskola a tanuló távozása után két hét elteltével nem kapja meg az igazolást a tanuló beiratkozásáról, azt a felvevő iskolánál megsürgeti. Amennyiben ez eredménytelen, úgy az önkormányzatnál tesz bejelentést.
7
c) Felmentés - Felmenthető az egyes tantárgyak gyakorlati része alól az a tanuló, aki a tantervi követelményeket egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni /testnevelés, gyakorlati foglalkozás /. Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét csatolni kell. - Mentesíthető – a szülő egyetértésével – végleg, vagy meghatározott ideig az idegen nyelv tanulása alól az a tanuló, aki a követelményeket korosztálya fejlettségi szintjétől elmaradt anyanyelvi képességei miatt nem tudja teljesíteni. Az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleményét itt is csatolni kell. - Felmenthető az a tanuló, aki az iskola nevelés-oktatás szempontjából képezhetetlen, de ezekkel a gyermekekkel az áthelyezési eljárást le kell folytatni. - Az iskola igazgatója és a jegyző indokolt esetben egy-egy- tanév tartamára engedélyezheti a magántanulói státuszt, ha az iskolába járás a tanuló egészségét veszélyezteti, ha szüleivel külföldre távozik, vagy a 14. életévét betöltő tanuló rendkívüli körülményei azt indokolttá teszik. - A magántanulót határozatban az iskola igazgatója kötelezi, hogy a tanév végén vagy a következő tanév megkezdése előtt osztályozó vizsgát tegyen. - Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről. d) Mulasztások - A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távozásra. / Óráról a szaktanár, egy napra az osztályfőnök, kettő, három és ennél több napra az igazgató engedélyezheti a távolmaradást /. Igazolt a mulasztás, ha a tanuló beteg volt, és ezt vagy orvosi igazolvánnyal, vagy a szülő igazolásával bizonyítja /maximum három nap /. - Ha a tanuló mulasztásai a tanévben elérték vagy meghaladták az ötven tanítási napot, és az osztályfőnök, valamint az osztályban tanító szaktanárok úgy tapasztalták, hogy a tanulmányai lemaradását a szorgalmi idő alatt nem pótolja, osztályozó vizsgára kötelezhető. - Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzett rovatában írásban rögzíteni kell.
8
- Az igazolatlan mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. - Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha az, az igazolatlan mulasztás óta nem történt meg. - Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az önkormányzat gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybevéve megkeresni a tanuló szülőjét. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. e) Továbbtanulás, pályaválasztás - 8. osztályban november vagy december hónapban pályaválasztási szülői értekezletet kell tartani. - Fellebbezés: a szülő részéről, 15 napon belül, ha az utolsó helyen megjelölt iskola elutasító határozata megérkezett. - A pályaválasztási felelős a mindenkori 8. osztályos osztályfőnök. 2. Kapcsolatok a) Kapcsolat az önkormányzattal - A tanköteles korba lépő gyermekeket az Önkormányzat a népesség nyilvántartás alapján tartja számon. - A tanulók beírása előtt az iskolakötelesek névsorát az iskola rendelkezésére bocsátja. Ezt a kimutatást egyeztetni kell a védőnő nyilvántartásával. - Az Önkormányzat az iskola felterjesztése alapján szabálysértési eljárást folytat le a beiratkozást elmulasztó gyermekek szülei ellen. A beiratkozást elmulasztókat az önkormányzat nyilvántartása és a beírt tankötelesek nyilvántartása alapján kell megállapítani. - Évente egy alkalommal átfogó beszámolót kérhet az intézmény gazdálkodási, pedagógiai tevékenységéről.
9
b) Kapcsolat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal - Az olyan testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermek, akinek megfelelő általános iskolában / kisegítő / való nevelése oktatása indokolt, tankötelezettségét a kijelölt általános iskolában teljesíti. A szülő köteles gyermekét a tankötelezettség megállapításához a kijelölt iskolába való áthelyezéshez szükséges vizsgálatokra elvinni. - A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálataira már az óvoda nagycsoportjából javasolni kell a gyermeket. - A TKVSZB vizsgálatát kell kérni iskolaéretlenség, részképesség kiesés, tanulási nehézségek, magatartási és beilleszkedési zavarok, környezeti ártalmak miatti átmeneti elmaradások esetén. - Második vagy magasabb évfolyamú tanulók áthelyezése is kezdeményezhető indokolt esetben. c) Kapcsolat a Közalkalmazotti Tanáccsal • Az iskolában a dolgozói, munkavállalói érdekképviselet és a törvényesség megtartása érdekében 3 fős, elnök irányításával működő közalkalmazotti tanács működik. A közalkalmazotti törvény (1992.XXXIII. tv.) értelmében az iskola vezetőjének véleményeztetési kötelezettsége van a törvényben és a közalkalmazotti szabályzatban megfogalmazottak, munkáltatói intézkedések esetében. d) Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal • Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelős segítségével szoros kapcsolatot épít ki az önkormányzat gyermekjóléti szolgálatával. A gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a gyerekek, a tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez.
10
3. A tanulmányi eredmény értékelése
a) Az értékelés elvi alapjai A tanulóknak az adott tantárggyal összefüggő lényeges szóbeli, írásbeli megnyilvánulásait, munkáját a lehetőségek határai között értékelni kell. Tudását a tantervi követelményeknek megfelelően, a pedagógus által megállapított nagyobb egységek után érdemjeggyel kell minősíteni. A tantárgyi követelményen belül a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges minimumszint az ellenőrzés és értékelés gyakorlatában az elégséges minősítés szintjén jelzi. Az osztályfőnök feladata, hogy a felmérő tesztek, feladatlapok, témazárók időbeni elosztását koordinálja, hogy lehetőleg 1 napra maximum 2 dolgozat jusson. b) A tanulók értékelésének általános szabályai A tanuló teljesítményét a tantervi követelmények alapján tantárgyanként értékelni kell. A teljesítményt tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal értékeljük. A tanév végi és a félévi osztályzatok a következők: jeles/5/, jó /4/, közepes/3/, elégséges/2/, elégtelen/1/. Azt a tanulót, aki minden tantárgyból jeles eredményt ér el, a tanév végén a szaktanár javaslatára az osztályozó konferencia kitűnőre minősítheti. Ebben az esetben a tanuló tantárgyi osztályzata jeles helyett kitűnő. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem pedig gépies átlagszámítás alapján kell megállapítani.
c) A tanulók osztályozása
11
A tanulók teljesítményét az első osztály kivételével félévkor számjegyekkel az ellenőrző könyvben, év végén csak betűvel az anyakönyvben és a bizonyítványban kell osztályozni. Az első évfolyamon a tanuló nem kap osztályzatot. Ha a tantervi követelményeket teljesíti, év végén jól megfelelt vagy megfelelt értékelést kap, és tanulmányai a második évfolyamon folytathatja. Ha a tanuló az első osztályban a tantervi követelményeknek nem tett eleget, az iskola igazolja, hogy tankötelezettségét teljesítette, munkáját előkészítő jellegűnek kell minősíteni és ismét az első évfolyamon folytathatja tanulmányait. Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. d) Osztályozó, javító és egyéb vizsgák lebonyolítása Az általános iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a megelőző osztályt sikeresen elvégezte és a tanév folyamán nem tölti be a 16. életévét. A korhatárt túllépő személy tanulmányait a dolgozók iskolájában folytathatja, vagy osztályozó vizsgát tehet. A korhatárt túllépő tanuló az igazgató engedélyével a 8. osztályt elvégezheti. Osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki 1. a tanév végén vagy az osztályozó vizsgán a továbbhaladáshoz szükséges kettőnél több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott; 2. a javítóvizsgán nem felelt meg; 3. a javítóvizsgát, osztályozó vizsgát indokolatlanul abbahagyta. Javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása Javítóvizsgára kell utasítani azt a tanulót, aki tanév végén egy vagy két tárgyból az elégséges minősítést sem éri el. A javítóvizsgára utasított tanköteles az igazgató által megállapított napon köteles javítóvizsgát tenni. Ha a tanköteles időközben más iskolába iratkozott át, ott is tehet javítóvizsgát. Ekkor a vizsga eredményét anyakönyvi bejegyzés céljából írásban közölni kell az előző iskolával.
A javítóvizsga ideje a tanév első napja előtti hét valamely napja.
12
A javítóvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Írásbeli vizsgát azokból a tárgyakból kell tenni, amelyekben a tanterv dolgozatok írását követeli meg. A javítóvizsgát vizsgabizottság előtt kell tartani. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező és még egy azonos, vagy rokonszakos pedagógus. A javítóvizsgán a feladatokat előre ki kell adni, hogy megfelelő idő álljon a tanulók rendelkezésére. A feleletek maximális időtartama 10 perc. Aki az első feladatot nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további felkészülési idővel. A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan és nem ismételhető meg. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató, valamint az osztályfőnök írja alá. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyam ismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásinak száma már az I. félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Összevont osztályvizsga bármely osztályokból engedélyezhető, egyszerre azonban csak két osztály anyagát ölelheti fel. Egy tanévben összevont osztályozó vizsgát csak egyszer tehet a tanuló. Előrehozott osztályozó vizsgát csak egyszer tehet a tanuló. Előrehozott osztályozó vizsgát tehet a tanuló, ha azt rendkívüli ok indokolja. Az osztályozó vizsga ideje a tanév eleje. A vizsgára legalább egy hónappal korábban kell jelentkezni. A tanköteles korúnál, magántanulónál az osztályozó vizsga helye az anyaiskola. Ha más helyiségbe költözött, előző iskoláját a vizsga eredményéről értesíteni kell.
13
Ha a tanköteles tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a tanuló szüleit értesíteni kell a kötelezettség elmulasztásáról és egyben új vizsgaidő kijelölésével a tanuló vizsgáztatását lehetővé kell tenni. Az osztályozó vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Írásbeli vizsgát azokból a tárgyakból kell tenni, amelyekben a tanterv dolgozatok írását követeli meg. A mindennapi iskolábajárás alól felmentettek, magántanulók ének-zenéből, rajzból, testnevelésből és technikából, valamint idegen nyelvből nem vizsgáznak. Magatartását, szorgalmát nem kell minősíteni. Az írásbeli vizsga befejezése után a szaktanárok által elbírált dolgozatokat a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni az elnöknek. Akinek az írásbeli dolgozata elégtelen, azt a kérdéses tantárgyból különös tekintettel a dolgozatában elkövetett hibákra, alaposabban kell megvizsgálni a szóbeli vizsgán. Az osztályozó vizsga az iskola nevelőiből alakított bizottság előtt történik. A vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki, az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsga szóbeli részét a javítóvizsgához hasonlóan kell lebonyolítani. Az osztályozó vizsga nem nyilvános és díjtalan. Róla jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét az osztályozó vizsgák anyakönyvébe, valamint a bizonyítványba a nyilvános tanulókéhoz hasonlóan kell bevezetni. Az összevont osztályozó vizsga eredményeit évfolyamonként külön-külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetve az anyakönyvbe bevezetni.
14
A magatartás és a szorgalom minősítése
Az iskolai közösség fejlettségének megfelelő magatartás és szorgalom követelményrendszerének megállapítása a diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség meghallgatása után a nevelőtestület feladata. a) A magatartás minősítése A tanulók magatartásának értékelésekor számításba kell venni: ♦ közösséghez való viszonyát, beilleszkedését az osztály és az iskola közösségébe, ♦ az iskola, napközi otthon és a diákönkormányzat házirendjének kialakításában és megtartásában tanúsított magatartását, ♦ a kötelezettségek tudatos vállalását, ♦ a kezdeményezőkészséget, ♦ az udvarias magatartást, ♦ a népi hagyományok ápolásához való viszonyt, a tanítási órán és az órán kívüli tevékenység során tanúsított magatartását. A magatartás minősítése az 1-4. osztályban osztályozása Példás /dicséret / : ♦ ♦ ♦ ♦
az a tanuló, aki szereti társait, osztálya közösségét aki törekszik az iskolai házirend előírásait tartani és társait is erre biztatja, megbízhatóan vesz részt a különböző közösségi tevékenységekben, iskolai és iskolán kívüli magatartása, viselkedése udvarias, példamutató.
Jó: ♦ a közösségben jól érzi magát, de különösebb tevékenységet nem fejt ki annak érdekében, ♦ a helyes kezdeményezés mellé áll, de maga nem kezdeményez, ♦ az iskola házirendjét ismeri és megtartja a magatartásra vonatkozó szabályokkal együtt. Változó / többre képes / : ♦ a közösségi munkában ingadozó, nem lehet minden esetben számítani részvételére
15
♦ hajlamos a fegyelem előírásainak megszegésére, de általában fegyelmezetten viselkedik, ♦ esetenként a jó közösség mellé, máskor a rendbontók közé sodródik, ♦ hibái a figyelmeztetések ellenére is ismétlődnek, ♦ magatartása tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben udvariatlan, nyegle, ♦ beszédmodora gyakran kifogásolható. Rossz / nem kielégítő / : ♦ szándékosan árt a közösségnek és társainak, ♦ az iskola házirendjét, a viselkedésre vonatkozó elemi követelményeket rendszeresen megszegi, ♦ beszédmodora durva, sértő és kifogásolható, ♦ a figyelmeztetés, megrovás iránt is közömbös. A magatartás minősítése osztályozással az 5-8. osztályban Példás: ♦ Felelősséget érez a közösség iránt, önmagáért és másokért, ♦ a közösségre és annak tagjaira pozitív hatást gyakorol, a közösségi akciókban kezdeményező, de nem saját érvényesülése, hanem a közösség előrejutása érdekében, ♦ az iskola házirendjét tudatosan tartja meg, vesz részt annak alakításában és másokat is a házirend megtartására ösztönöz, ♦ a követelményeket megtartja és másokat is annak megtartására ösztönöz, ♦ magatartása minden területen fegyelmezett tudatosan, iskolai és iskolán kívüli magatartása, viselkedése minden körülmények között udvarias, példamutató. Jó: ♦ a közösségben jól érzi magát, de különösebb felelősséget nem érez iránta, ♦ a helyes kezdeményezések mellé áll, felelősséget érez kötelességei iránt a tanulmányi munkában és a magatartásban, de mások magatartása iránt közömbös, ♦ az iskola házirendjét és a viselkedésre vonatkozó elemi követelményeket megtartja.
16
Változó: ♦ a közösség biztosan nem számíthat rá minden esetben, ingadozó a feladatok teljesítésében, ♦ hajlamos a fegyelem megsértésére, ♦ esetenként a közösség mellé, máskor a rendbontók közé áll, ♦ hibái a figyelmeztetések ellenére visszatérnek, ♦ tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben magatartása udvariatlan, modoros, ♦ beszédstílusa, hangneme az egymás közötti érintkezésben is gyakran kifogásolható. Rossz: ♦ szándékosan árt a közösségnek, társainak, ♦ az iskola házirendjét, a viselkedésre vonatkozó elemi követelményeket rendszeresen megszegi, ♦ beszédmodora, kapcsolattartása durva, sértő, állandóan kifogásolható, ♦ rongálja a közösség vagyonát, nem vigyáz taneszközeire, ♦ a figyelmeztetés, büntetés iránt is közömbös. b) A szorgalom minősítése 1. A szorgalom minősítésének tartama A szorgalom értékelésekor mérlegelni kell: ♦ a tanuló önállóságát, munkabeosztását, önellenőrző képességének fejlettségét, ♦ részvételét a közösségi munkában, a népi hagyományok ápolásában ♦ igényességét saját és mások munkája, környezete és taneszközei iránt, ♦ a tanulásban tanúsított rendszerességét, pontosságát, megbízhatóságát a közösségi feladatok megoldásában, ♦ kötelességtudatát, a feladatok végzésében mutatott állandóságát, ♦ a tantárgyak iránti érdeklődését és annak kielégítési módját, többletvállalásait, ♦ adottságaihoz képest mekkora erőfeszítést végez tanulmányi eredménye javítása érdekében, figyelembevéve szülei, környezete igényszintjét, támogatását, tanulásának motívumait.
17
2. A szorgalom minősítése az 1-4. osztályban Példás: ♦ akinek munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, aki figyel az órán, mindig lelkiismeretesen készül, ♦ munkavégzése megbízható, a közösségi munkában erejéhez képest rendszeresen részt vesz, ♦ a kapott feladatokat legjobb tudása szerint elvégzi, ♦ taneszközeit rendbentartja és mindig elhozza az órákra, ♦ társait is szorgalmas munkára serkenti, segíti a gyengébbeket. Jó: ♦ órákon lelkiismeretesen figyel és felkészül, ♦ érdeklődése az iskolai tananyagon belül marad, ♦ óráról-órára rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Változó: ♦ a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, ♦ feladatait csak részben végzi el, ♦ időszakonként képességeinek megfelelően dolgozik, máskor pontatlan, figyelmetlen, ♦ a kötelességteljesítésben, munkavégzésben, tanulásban állandóan ösztönözni kell.
Hanyag: ♦ akinek munkája megbízhatatlan, ♦ figyelmetlen, feladatait nem rendszeresen, felületesen, rosszul végzi, ♦ közömbös a közösségi munkák, a népi hagyományok ápolása a társak és nevelők ösztönzése iránt, ♦ hanyagsága miatt képességei szintje alatt produkál.
18
3. A szorgalom minősítése az 5-8. osztályban Példás: ♦ aki önállóan törekszik új ismeretek megszerzésére ♦ munkavégzése céltudatos, megbízható, saját munkája iránt igényes, részt vesz a hagyományok ápolásában, ♦ kötelességtudata fejlett, a kapott feladatokat a legjobb tudása szerint elvégzi, ♦ érdeklődési köre állandó, egy-két tárgyban elmélyült és tudja, hogy a tanulása a saját és a társadalom szempontjából egyaránt fontos és szükséges, ♦ társait is szorgalmas munkára serkenti és segíti a gyengébbeket, ♦ figyelemmel kíséri környezete és a társadalom gazdasági-politikai eseményeit. Jó: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
a tanulásban pontos, rendszeres és megbízható, az órákon figyel, azokra lelkiismeretesen felkészül, érdeklődése az iskolai tananyagon belül marad, óráról-órára megbízhatóan dolgozik, részt vesz a közösségi feladatok megoldásában, de önállóan nem kezdeményez.
Változó: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, feladatait csak részben végzi el, időszakonként képességeinek megfelelően dolgozik, máskor pontatlan, figyelmetlen, állandóan ösztönözni kell.
Hanyag: ♦ tanulmányi munkája megbízhatatlan, ♦ figyelmetlen, feladatait rendszeresen nem, vagy felületesen, rosszul végzi el, ♦ közömbös a tanulmányi eredmény, a közösségi feladatok, a nevelők, valamint a társai ösztönzései iránt, ♦ képességei szintje alatt produkál.
19
A magatartás és a szorgalom követelményrendszerét a tanév elején ismertetni kell a tanulókkal. Az osztályfőnök folyamatosan ellenőrizze a magatartásban, szorgalomban beálló változást, erről tájékoztatja az osztályfőnök a szülőket. A tanulók magatartási és szorgalmi minősítését félévkor az osztályfőnök az osztályban és a napköziben tanító pedagógusok véleményének meghallgatásával állapítja meg. A minősítéseket az ellenőrzőbe számmal, a bizonyítványba betűvel kell beírni. Az osztályozó vizsgát tett tanuló nem kap osztályzatot magatartásból és szorgalomból.
20
A sárszentmihályi Zichy Jenő Általános Iskola jutalmazási rendje
Miért kapható jutalom?
az iskola hírnevét öregbítő teljesítményért kiemelkedő tanulmányi tevékenységért /érdeklődés, szakköri tevékenység / tartósan fegyelmezett, példás magatartás önzetlen közösségi tevékenység, iskolán kívül /ügyelet, mezőgazdasági munka / versenyeken és vetélkedőn való eredményes szereplés sportteljesítmény. Jutalmazás és büntetés A jutalmazás fontos nevelési eszköz, mert bizalmat teremt, a jó kapcsolat kialakítását segíti elő, örömet vált ki a tanulóban, ami nevelőmunka alapvető feltétele, utóbbi pedig fontos motivációs bázis az eredményes nevelőmunka számára. Az elismerés formái: dicséret – szóbeli dicséret -- írásbeli dicséret➸szaktanári ➸osztályfőnöki ➸igazgatói ➸nevelőtestületi -- tárgyi ajándék ( oklevél, könyv) Kihirdetés:
osztály előtt faliújság egyéb iskolai közösség előtt iskolai ünnepély
21
Az elismerés alkalmazásának feltételei: 1. Megalapozott legyen ( a közönséges kötelességteljesítésért esetenként nem jár külön elismerés) 2. Értsen egyet vele és fogadja el a közösség 3. A felsőbb osztályokban kapjon benne egyre nagyobb szerepet az erkölcsi tartalom. A dicséret a magatartás vagy a teljesítmény pozitív értékelése. A személyiség fejlesztésében igen fontos, de túl gyakori alkalmazása csökkenti nevelő hatását. Alkalmazásának követelményei: megalapozott legyen, formájában és tartalmában alkalmazkodjon az életkorhoz, alkalmazkodjék a személyiség fejlettségéhez szóbeli dicséret
írásbeli dicséret szaktanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi
tárgyi ajándék (könyv, oklevél) Kihirdetés : osztály előtt egész iskolai közösség előtt iskolai ünnepélyen A hosszú ideig tartó, kimagasló teljesítményt félévkor az ellenőrzőkönyvbe, év végén a bizonyítványba történő beírással kell jutalmazni. Jutalmazás csak hosszabb munkáért, hosszan tartó helyes magatartásért, kitartó tanulmányi erőfeszítésért, kimagasló kulturális és sporteredményért adható.
22
A büntetés Azt a tanulót, aki a tanulóviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetve az iskolai rendszabályokat megszegi, fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A büntetés csak kivételes nevelési módszer lehet, amely a követelés határozottabb formája. Büntetéssel nem megtorolni kell, hanem a javulást kell elősegíteni. A célravezető büntetés sajátosságai: Nem lehet megalázó, testi fájdalmat okozó ( testi fenyítés, térdeltetés, elzárás). Csak szándékosan elkövetett vétségért jár. Okát ismernie kell a tanulónak. Igazságosnak kell lennie, az elkövetett vétséggel arányban kell lennie. Csak a biztosan elkövetett vétségért szabad büntetni. Értsen egyet vele és támogassa a közösség. Lehetőleg hozza helyre a tanuló azt a hibát, amit elkövetett. a büntetés személyre szóló legyen, ne kollektív. A büntetés fokozatai: szóbeli figyelmeztetés írásbeli intés az ellenőrzőbe / ezt a szülőnek láttamozni kell /. Az eljárás során kiszabható büntetések: a/ megrovás, vagy szigorú megrovás, b/ áthelyezés párhuzamos osztályba, másik iskolába. A fegyelmi büntetés ellen a szülő az igazgatónál benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Polgármesteri Hivatal jegyzője bírálja el. Ha büntető eljárás során szabtak ki fegyelmi büntetést / bíróság, szabálysértés /, az iskolai büntetést mellőzni lehet. Ha az iskolát anyagi kár érte, azt a tanulónak meg kell térítenie.
23
Az iskola gyermekvédelmi feladatai
Az ifjúságvédelmi felelős az igazgató által megbízott pedagógus. Feladata az iskolai tanulók gyermekvédelmét a nevelők bevonásával ellátni. Figyelemmel kíséri a tankötelezettségi törvény végrehajtását, a tanulók leterheltségét. Ellenőrzi, szervezi a SZMK, nevelők segítségével a helyes napirend betartását.
1. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekekkel és szülőkkel történő foglalkozás Az osztályfőnökökkel állandó szoros kapcsolatban
a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását naprakészen vezeti, szükség szerint látogatja az osztályfőnökök bevonásával /évenként legalább egy alkalommal látogat /, megbeszéli a segítés módját, értékeli a tennivalókat, további feladatokat meghatározza.
Az osztálynaplók vizsgálata különös tekintettel:
a mulasztásokra /igazolatlan / a túlkoros gyerekekre, a tanulmányi eredmény hirtelen romlására romló magatartásra, elmarasztalásokra, javaslatot tesz segélyezésre, napközi térítésre, táborozásra, a gyermekvédelmi nyilvántartás vezetése, intézkedések, változások, naprakész vezetése.
2. Kapcsolat a diákönkormányzattal
a patronálás szükség szerinti szervezése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók érdekében, bevonásuk a szabadidős tevékenységekbe, pályairányítás, tehetséggondozás érdekében.
24
3. Kapcsolatok felvétele a veszélyeztetett és hátrányos gyerekek érdekében testületen belül és kívül
szükség szerint kapcsolattartás a szaktanárokkal, egészségügyi kérdésekben iskolaorvossal, védőnővel, személyes megbeszélés a nevelési tanácsadóval, kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, minden év november folyamán adatok egyeztetése kapcsolat a körzeti megbízottal, minden évben köteles a testület előtt munkájáról beszámolni a gyermekvédelmi helyzetről, év közben tájékoztatást ad az igazgatónak.
25
II. A FELNŐTTKÖ ZÖSSÉG 1. Az igazgató
a) Az iskola élén az igazgató áll. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel és egy helyettesének közreműködésével végzi. Az igazgató megbízás öt tanévre szól. A mandátum lejárása után / A Kjt. 23. §-ának /2/-/4/ bekezdéséhez / R.5.§. alapján kell eljárni.
b) Vezetői feladatai Személyes felelősségének megosztása nélkül egyes feladatok elvégzését helyettesére, a nevelőtestület tagjaira bízhatja. Az igazgató és helyettese együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, és minden lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az iskolavezetés tagjainak konkrét feladatait munkaköri leírásaik tartalmazzák. Gondoskodik a saját, valamint a pedagógusok folyamatos pedagógiai és szakmai képzéséről. Törekszik az iskola dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére. A munkaközösségek vezetőinek bevonásával jóváhagyja az egyénileg készített tanmenetek, foglalkozási terveket. A központi tanmenetek jóváhagyás nélkül használhatók. Első fokon dönt tanulók ügyeiben, melyeket a törvényes rendelkezés, továbbá a működési szabályzat a hatáskörébe utal. Ezek: - átiratkozás engedélyezése, tanköteles felmentése vagy eltiltása, - háromnapos távozás engedélyezése - bizonyítványmásodlat, iskolalátogatási igazolás kiállításának engedélyezése. Az igazgató a helyettesével közösen elkészített rend szerint tartózkodik az iskolában.
26
a / Az igazgató tervező, ellenőrző, irányító munkája
Gondoskodik a nevelő-oktató munka személyi, tárgyi feltételeiről és szervezeti kereteiről. Elkészítteti az órarendet, az ügyeleti beosztást, kijelöli a munkaközösségek vezetőit, megállapítja vagy megállapíttatja egyes pedagógusok munkaköri kötelességeit, gyakorolja az első fokú tanügyigazgatási hatáskört, a munkáltatói jogkört. Az igazgató tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a nevelő-oktató munkát. E feladatkörben ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a működési szabályzat előírásainak érvényesülését; a nevelőtestületi határozatok végrehajtását; látogatja a tanítási órákat. Tapasztalatait megbeszéli az érdekelt pedagógusokkal. A tervező, szervező, ellenőrző, értékelő munkába bevonja helyettesének és a munkaközösségek vezetőit. Felelős a gazdasági, pénzügyi rendelkezések megtartásáért és végrehajtásuk ellenőrzéséért. Gondoskodik a munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírások megtartásáról és a területekért felelősek kijelöléséről. A tanulók ügyeiben hozott első fokú határozat elleni fellebbezéseket, az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő lejárta előtt az Önkormányzathoz továbbítja.
27
b / Az igazgató személyzeti és szervező munkája
Az igazgató dönt az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet a jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. A dolgozók munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az iskolát az igazgató vagy az általa megbízott helyettes illetőleg nevelők képviselik. Az igazgató mint munkáltató végzi, illetőleg végezteti mindazokat a feladatokat, melyeket a Munka Törvénykönyve és Végrehajtási jogszabályai, a Közalkalmazotti Törvény rendelkezése, továbbá a működési szabályzat a hatáskörébe utal. A betöltetlen állásokra pályázatot hirdet, és lebonyolítja a pályázati eljárást. Kinevezi, alkalmazza az iskola dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. Elkészíti a nevelőtestület és az érintettek bevonásával és iskola működési szabályzatát, azt évenként felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. Elkészítteti az érdekeltek bevonásával a munkaköri leírásokat. A dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos iratait kezeli. Az igazgató egyes munkáltatói jogok gyakorlását az igazgatóhelyettesre, illetve a fizikai dolgozók esetében a gazdasági vezetőre átruházhatja. A kiemelkedő, tartósan jó munkát végző dolgozókat az igazgató az iskola vezetőségének meghallgatásával béremelésben részesítheti, illetőleg kitűntetésre felterjesztheti. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét megszegő dolgozó fegyelmi felelősségre vonásáról.
28
Kapcsolat a szülői munkaközösséggel
(a) Az iskola egyes osztályaiba tartozó tanulók szülei osztály szülői munkaközösséget alkotnak, amelyet a megválasztott elnök az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az elnök munkáját két választott tisztségviselő segíti. / Elnökhelyettes, gazdasági felelős / . Az elnököt és a tisztségviselőket a tanév első szülői értekezletén választják, vagy erősítik meg. Ezt a funkciót több éven keresztül is betöltheti ugyanaz a szülő. (b) Az osztály szülői munkaközösségek együttesen alkotják az iskola szülői munkaközösségét, amelyet a választmány irányít. A választmány elnököt, elnökhelyettest, gazdasági vezetőt választ. (c) A választmány és az osztály szülői munkaközösség vezetősége az iskolai munkatervvel egyeztetett egy tanévre szóló munkaterv alapján dolgozik. (d) A szülők jogai: Megilleti a szabad iskola választás joga. Vezető engedélyével részt vegyen a foglalkozáson / nyílt nap /. Hogy az iskola munkájáról, pedagógiai programjáról tájékoztatást kapjanak. Nevelés és oktatás kérdésében a pedagógusoktól tájékoztatást, tanácsot kérjenek. Az iskola működésével kapcsolatban véleményt nyilvánítsanak, javaslatot tegyenek és a nevelőmunkában közreműködjenek. Képviselőik útján az intézmény vezetésében részt vegyenek. (e) A szülők kötelességei: Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekét nevelő pedagógusokkal. Hogy gyermekeit feladataik teljesítésére neveljék. Cselekvően támogassák az iskolát nevelési feladatai ellátásában. A családi neveléssel segítsék az iskolai és a társadalmi értékek megismerését, megbecsülését. Gondoskodjon gyermeke tankötelezettségének teljesítéséről.
29
Megtegye a szükséges érvényesítésére.
intézkedéséket gyermeke
jogainak
(f) A szülői munkaközösségnek döntési joga van:
Működési rendjének, munkaprogramjának megállapításában. A képviseletében eljáró személyek megválasztásában. A szülők körében társadalmi munka szervezésében. A rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtott anyai támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapításában.
(g) A szülői munkaközösségnek egyetértési joga van: Az iskola működési szabályzatának a szülőket is érintő rendelkezéseiben. A házirend megállapításaiban.
(h)A szülői munkaközösségnek véleményező joga van:
(i)
Az iskola munkatervének, meghatározásában. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. Minden olyan kérdésben, amely a szülőket a családi nevelésben, pedagógiai szervezésben vagy anyagi tekintetben jelentősen érinti.
A szülői munkaközösség vezetőség / gazdasági felelős / anyagi eszközeiről nyilvántartást, illetőleg könyvelést vezet. Ezt a pénzügyi előírásoknak megfelelően kell megtennie. Utalványozási jogkörrel csak az elnök és a pénztáros együttesen rendelkezhet.
30
2. Igazgatóhelyettes
I.
Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa: az igazgatót akadályoztatása esetén felelőséggel és teljes jogkörrel helyettesíti. Munkáját munkaköri leírás tartalmazza.
II.
Felelős vezetője és irányítója az alsó tagozat napközis, tanulószobai csoportok szakmai, pedagógiai irányításának.
III.
Gondoskodik a helyettesítésekről lehetőleg szerint szakos nevelő biztosításáról, és a helyettesítések időben történő szervezéséről.
IV.
Havonta vezeti a helyettesítési naplót és havonta elkészíti a nevelők túlóra kimutatását.
V.
A törzskönyv és statisztikai adatokat naprakészen vezeti.
VI.
Elkészíti az órarendet I-II. félévre és gondoskodik a pedagógiai és módszertani elvek, tanuló leterhelésének arányában érvényesüljön.
VII. Részt vesz a helyi nevelési rendszer, pedagógiai program fejlesztésében, gondozásában. VIII. Szakmai, pedagógiai képzését segíti a nevelőknek. IX.
Ügyeleti napjain rendszeres ellenőrzést végez az iskolában. Pontos órakezdés, tisztaság, étkeztetés
X.
A munkavédelmi ellenőrzéseket az ütemezésnek megfelelően elvégzi.
XI.
Az éves munkaterv havi feladatainak végrehajtását előkészíti, gondozza.
XII. Rendszeres óralátogatásokat végez és órán kívüli tevékenységeket ellenőrzi ( szakkör, Diákönkormányzat, sport). XIII. Munkájáról hetenként beszámol az igazgatónak. XIV. Ha az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejűleg akadályoztatva van, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője jár el az iskola ügyeiben.
31
3. A munkaközösség
1. Alsó tagozatos munkaközösség 2. Osztályfőnöki munkaközösség 3. Kisegítő osztályok munkaközösség
A munkaközösség vezető személye választásával és megbízással kerül a munkaközösség élére.
A kiválasztás szempontjai:
jó felkészültség ( szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai) kezdeményezőkészség alkotó fantázia igényesség kapcsolatteremtő képesség jó szervező készség.
32
4. A nevelőtestület
a) A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, mely nevelésioktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
b) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, elfogadása, a pedagógiai program elfogadása. A munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározása. Az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A tanuló továbbhaladásának eldöntése, fegyelmi ügyeiben való döntés. A Házirend elkészítése és jóváhagyása. A nevelőtestületi jogkör átruházásáról való döntés. A szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása. A hagyományok rendszerének és ezek megünneplésének, módjának jóváhagyása. Képviseletében eljáró személy kiválasztása. c) A nevelőtestületnek véleményező jogköre van : Az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában. Az iskola fejlesztési, beruházási és felújítási tervei megállapításában. A heti kötelező óraszámba be nem számított díjazott és díjazás nélküli tevékenységek eldöntésében. A tanév ügyeleti rendjének megállapításában. A magatartás és szorgalom helyi minősítési rendszerének elfogadásában. Igazgató választáskor a vezetési programról. d) Rendkívüli nevelési értekezletet kell összehívni az igazgató, az iskolában működő valamely választott testület kezdeményezésére, illetőleg akkor, ha a nevelőtestület egyharmada azt javasolja.
33
5. A pedagógus
a) Iskolánkban pedagógus lehet: Aki a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel rendelkezik. Ez: /1194/95. tanévtől / az 1-3. évfolyam / kezdő szakasz / tanítói képesítés 4-5. évfolyamban / átmeneti szakasz / tanítói vagy általános iskolai tanári képesítés. / A szakrendszerűen tanított tárgyakat speciális kollégiumot végzett tanító vagy általános iskolai tanár tanítsa. / a 6-8. évfolyamban / orientális szakasz / általános iskolai vagy középiskolai tanárokat kell alkalmazni. b) A pedagógus jogai: Megválasztja a Pedagógiai Program, illetőleg a tantervi irányelvek keretein belül a tananyagot, a tankönyvet és az alkalmazott módszereket. Nyilvánítson véleményt, illetőleg tegyen javaslatot iskolája ügyeiben, gyakorolja nevelőtestület tagsági jogait. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse tudását. Ismereteit tovább fejlessze. c) A pedagógus kötelessége: Óráit pontosan kell kezdenie és befejeznie. Amennyiben megbízzák, az osztályfőnöki teendőket lelkiismeretesen kell elvégezni. Arányos elosztás elvének figyelembevételével az ügyeletesi szolgálat és a tanulók felügyeletének ellátása. Ellátja tanári, osztályfőnöki, illetőleg vállalt tisztségével kapcsolatos kötelességeit, az adminisztrációs munkát. Szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét folyamatosan fejleszti. A nevelő-oktató munkára tervszerűen felkészül. Központi vagy egyénileg készített tanmenet alapján tanít. Az egyénileg készített tanmenetet minden tanév szeptember 15-ig jóváhagyás céljából leadja a munkaközössége vezetőjének, vagy igazgatójának. Amennyiben a tanterv és a tankönyv nem változik, a tanmenet több éven keresztül használható. A központi tanmenetek is adaptálni kell.
34
Rendszeresen értékeli a tanulók tanulmányi munkáját, teljesítményét, szorgalmát, magatartását. Aktívan részt vesz a testületi üléseken, a nevelőtestület munkájában. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat rendszeresen javítja. A tanulók fejlődését rendszeresen figyelemmel kíséri, különös gondot fordít a tehetséges tanulók gondozására, az elmaradottak felzárkóztatására. Az értekezleteken felkészülten és aktívan vesz részt. Esetlegesen egyéb feladatait az iskola igazgatója határozza meg, ezek közül egy részéért órakedvezményben vagy díjazásban részesül. A szülők közösségével, a családdal működjék együtt, kérésükre a nevelés-oktatás kérdéseiről adjon tájékoztatást. Amennyiben munkahelyét betegség vagy váratlanul felmerült más ok miatt nem tudja felkeresni, az iskola igazgatóját időben értesíti úgy, hogy helyettesítése a szakmai követelményeknek megfelelően lehetővé váljék. Ilyen esetben írásban tartozik a következő órák anyagát megjelölni. Minden távolmaradást / betegség, továbbképzés, egyéb ok / köteles az igazgatónak bejelenteni. A pedagógust és az iskola más dolgozóját egyaránt titoktartási kötelezettség terheli azoknak a tényeknek és adatoknak tekintetében, melyek a tanulók iskolán kívüli helyzetével, családi jogállásával kapcsolatosan tudomásukra jutottak. A Házirend célkitűzéseinek megvalósítása minden pedagógus kötelessége. Alkalmazkodjék következetesen a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírt formaságok megtartásához. / Ügyeleti jelentés, tanulói ügyelet irányítása stb. / Ügyeletesi teendőit az előírásoknak megfelelően, a tanulók messzemenő bevonásával lássa el. Törekedjék arra, hogy tanulói munkájukat minél nagyobb önállósággal végezzék. Munkabeosztásán / órarend, szakkör, sportkör, napközi, korrepetálás / csak előzetes bejelentés után változtathat. Vegyen részt minden iskolai ünnepélyen, és járuljon hozzá annak sikeréhez. Fordítson nagy gondot a helyes utcai magatartás és a közlekedési szabályok oktatására. Azokat rendszeresen kérje számon és ellenőrizze.
35
6. Az osztályfőnök
A. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. A kijelölésnél figyelembe veszi a tanulók érdekeit, a kijelölt pedagógus pedagógiai felkészültségét, emberi tulajdonságait. Az osztályfőnök felső tagozatban lehetőleg négy évig vezesse osztályát. B. Az osztályfőnök munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai az Oktatási Törvény, és az iskola munkaterve alapján végzi. C. Nevelőmunkáját tervszerűen végzi. Ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki foglalkozások tervét szeptember 30-ig az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének jóváhagyásra beadja. D. Az osztályfőnök felelős vezetője osztályának. Törekednie kell a tanulók személyiségének
alapos
és
sokoldalú
megismerésére,
fejlesztésére,
tevékenységük irányítására. E. Együtt kell működnie az osztályban tanító szaktanárokkal, illetve az osztály tanulóival kapcsolatba kerülő többi pedagógussal. F. Bizonyítványt ír. Félévkor értesítést készít. G. A továbbtanulásra jelentkező nyolcadik osztályos tanulókat pályára irányítja. H. A tájékoztató füzet útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, az iskolai rendezvényekről, és minden olyan eseményről, illetőleg tényről, melyet indokoltnak tart. I. Osztálya szülői értekezletén beszámol annak tanulmányi és neveltségi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. J. Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében elvégzi az alábbi adminisztratív feladatokat: - Gondoskodik az osztálynapló vezetéséről, a mulasztások kimutatásáról. - Külön utasításra elkészíti az oktató-nevelő munka értékelését és
36
mellékleteit. - A törzskönyvet minden tanév végén kitölti, illetve az 1. és 5. osztályfőnök az október 1. állapotnak megfelelően megnyitja. K. Felel osztálya rendjéért, a berendezések átlagának megóvásáért.
7. Az iskola nem pedagógus dolgozói
Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói az iskolaközösség tagjai. Munkájukkal, magatartásukkal segíteniük kell az iskola nevelő-oktató munkáját. A gazdaságvezető az iskola, az iskolai napközi otthon és a napközi otthonos óvoda gazdasági és pénzügyi feladatait az ügyrend szerint látja el. Az igazgatóval együttesen felelős az állami vagon megőrzéséért, a jogszabályoknak megfelelő gazdasági és pénzügyi fegyelem megtartásáért. Munkaköri leírását az iskola igazgatója hagyja jóvá. Az iskolatitkár-élelmezésvezető az ügyvitel felelős vezetője. Feladata az iktatás, irattározás, postázás, az élelmezéssel kapcsolatos teendők és egyéb az igazgató által megszabott irodai munka végzése. Ellátja az adminisztrátori feladatokat. Munkaköri leírását az igazgató készíti el. Munkáltatója az általános iskola igazgatója. Az általános iskola nem nevelői munkakörben alkalmazott egyéb dolgozóinak / hivatalsegéd-takarító, fűtő-karbantartó / feladatait a jogszabályok és a gazdaságvezető által megállapított munkarend határozza meg.
37
8. Etikai követelmények
Az iskola dolgozóinak az általános erkölcs normáinak megfelelően, példamutatóan kell élniük és tevékenykedniük. A pedagógusok és az iskola egyéb dolgozói a tanulóktól vagy azok hozzátartozóitól – a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. A tanulók munkáját magáncélra igénybe venni nem szabad. A pedagógus saját és más iskola tanulóit magántanítványként díjazás ellenében is taníthatja, ha az iskolában nem ő értékeli a gyermeket. Az ilyen tevékenységet az igazgatónak be kell jelenteni. A pedagógusoknak a tanulóktól bármiféle pénzgyűjtés, pénzbeszedés, valamint a tanulók közt bármiféle árusítás tilos. / Kivétel az oktató-nevelő munkával összefüggő pénzek pl. színház, kirándulás, fénykép./ Az iskola területén üzletszerű tevékenység engedélyezésére, a vonatkozó jogszabályok alapján az igazgató jogosult.
9. Jogvédelem Az iskola dolgozója hivatalos személy, amikor az oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatokat lát el. Ilyen minőségben személyét a Büntető Törvénykönyv fokozott védelemben részesíti. Amennyiben a pedagógust, mint jogi személyt sérelem éri, a felügyeletét gyakorló Önkormányzathoz kell bejelentést tenni, aki a szükséges eljárást kezdeményezi, illetőleg lefolytatja.
38
10. A nevelő-oktató munka ellenőrzésének rendje
Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzését az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők végzik. Alkalomszerű ellenőrzésre az iskola igazgatója adhat megbízást. Az ellenőrzési tervet éves bontásban az oktató-nevelő munka elemzése alapján az igazgató készíti el. Ennél figyelembe kell vennie az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők közötti munkamegosztást. Az ellenőrzésekről indokolt esetben rövid feljegyzést kell készíteni, az ellenőrzés eredményét az ellenőrzöttel ismertetni kell. Az ellenőrzés lehet: - tematikus ellenőrzés - eredményvizsgálat - beszámoltatás - óralátogatás Az ellenőrzések száma nem határozható meg. A munka jellege és minősége legyen a döntő. Szorgalmazni kell az eredményvizsgálatokat. Külső segítséget az ellenőrző munkához / szakértő / kérhet a szaktanár a munkaközösség-vezető és az iskola vezetője. Ezeket a látogatásokat amennyiben előre tervezhetők, szeptember 15-ig kell kérni, minden esetben a hivatalos út betartásával. Szakmai ellenőrzésben csak az vehet részt, aki szerepel az országos szakértői névjegyzékben. Az ellenőrzést végzők hatásköre: - Igazgató és az igazgatóhelyettes – az iskolai élet minden területén. - A munkaközösség-vezetők szaktárgyaikat. - Az osztályfőnökök az osztályuk munkáját. - A megbízásos feladatot ellátó pedagógusok munkaköri leírásuk alapján. Az ellenőrzők tapasztalataikról az iskolavezetést kötelesek tájékoztatni.
39
11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ( intézményi védőóvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: - Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. - A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. - A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. - Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: = az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, = a házirend balesetvédelmi előírásait, = a rendkívüli esemény ( baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb. ) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés rendjét, =a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, • • • •
Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, Rendkívüli események után, A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti
40
veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezésekkel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat/testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói baleset, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.
41
A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak ( kiskorú tanuló esetén a szülőnek ). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igényesetén biztosítja az iskolaszék ( ha nem működik, akkor a szülői szervezet ) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
42
A
TANÉV RENDJE
SZERVEZETI FELADATOK
1. A tanév beosztása
a) A tanév általában szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév pontos beosztásáról az Oktatási miniszter évenként rendelkezik. b) A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik, és az igazgató által kijelölt napon a tanévzáró ünnepéllyel végződik. c) A tanév helyi rendjét a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten határozza meg, és az éves munkatervben rögzíti. d) A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. A tanítás nélküli munkanapok közül számozni kell a tanmenet szerinti tanulmányi sétákat és kirándulásokat.
e) Ha rendkívüli szünet miatt a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig sem sikerült pótolni, a szorgalmi időt meg kell hosszabbítani. f) A tavaszi és a téli szünet időpontját, indokolt esetben a helyi körülményeknek megfelelően, a nevelőtestület módosíthatja, időtartamát azonban nem hosszabbíthatja meg.
43
2. A tanítási nap rendje
A tanítási napokat hétfőtől péntekig délelőtt ¾ 8 és 13,25 óra között kell megtartani. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az órák közötti szünetek 10 percesek. A második óra után nagyszünetet kell tartani, mely 15 perces. Első osztályban a 45 perctől indokolt esetben el lehet térni. / Szünetek beiktatása / A tanítás 8 órakor kezdődik. Az iskolát reggel 7,15 órakor nyitják ki, a felügyeleti rend szerint beosztott felügyelő nevelő 7,15-kor kezdik meg munkájukat. Az érkezésre, a tanítás megkezdése előtti felügyeletre, a tanítási idő alatt gyermek- és pedagógus magatartásra vonatkozóan a szervezetiműködési szabályzat mellékletét képező Házirend megfelelő részei tartalmaznak utasításokat. A tanítási órákat bármilyen módon zavarni / hírdetés, szervezés / csak az igazgató engedélyével lehet. A tömegsport- foglalkozásokon résztvevők száma minimális 15 fő.
3. Szünetek
A szüneteket minden évben a munkatervben kell feltüntetni. Az osztályok klubdélutánt szervezhetnek az általuk választott időpontban és programmal, osztályfőnökük irányításával. Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket és az osztályszintű megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba vezesse be.
44
4. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
a) Az iskola létesítményei: • • • • • •
A tantermek, számítástechnika terem A folyosók és a zsibongó Az iskola udvara A tornaterem A technika terem Sportpálya
b) A felsoroltak használatánál az alábbi általános elveket kell érvényesíteni: 1. Az iskola létesítményeit a gyermekek és a felnőttek, szülők egyaránt használhatják az oktató-nevelő munka céljait szolgáló mindennemű tevékenységre. 2. Tanfolyamok esetében az igazgató az előírásoknak megfelelően a tanfolyamvezetőkkel szerződést köt, és az abban előírt teremhasználati díjat kell fizetni. 3. Az egyes létesítmények használatáról minden esetben írásban kell megegyezni. 4. Az iskola Házirendje a használat rendjét, a felelősöket, az érkezés és távozás rendjét tartalmazza. 5. A tűz- és balesetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket minden esetben be kell tartani.
45
5. Tanórán kívüli foglalkozások
Iskolánkban az alábbi tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők: napközi otthon, tanulószoba, korrepetálás ( a felzárkóztatás céljából), pályázatokra való felkészítés, sportkör, szakkörök ( tehetséggondozás céljából).
A szakkörök szeptember 3. hetétől szorgalmi időszak végéig működnek. A napközi otthon, tanulószoba működési ideje a tanévvel megegyezik.
A tanórán kívüli foglalkozások munkájáról azok vezetői munkatervet készítenek, és vezetik a szakköri naplót. A naplóban fel kell tüntetni a foglalkozás napját, a résztvevő tanulók számát és a foglalkozás anyagát.
A szakköri naplók ellenőrzése a bérek számfejtése az igazgatóhelyettes feladata. Az intézmény biztosítja a hitoktatás működési feltételeit, melyet lehetőleg a tanítási órákat követően javasolja megtartani. Minden tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozóan a Házirendnek iskolai létesítmények használatára, az iskolai fegyelemre, a magatartásra és anyagi felelősségre vonatkozó szabályai.
6. Az órarend
Az órarendet az igazgatóhelyettes készíti vagy készítteti el. 1. Az órarend elkészítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: - Meghatározók és döntők a tanuló érdekeit szolgáló pedagógiai szempontok. - Az órarend fél évre készül. 2. Az iskola órarendjét a tanévkezdés időpontjáig kell elkészíteni, úgy, hogy a tanulók az órarendet az első tanítási napon megismerhessék. Erre lehetőséget általában a tanévnyitó értekezletet, illetőleg ünnepélyt követő osztályfőnöki órák adnak. Az órarendben rögzíteni kell a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, egyéb iskolán kívüli tevékenységek beosztását is. Az órarend egy példányát a tanári szobában ki kell függeszteni.
46
3. Az órarend elkészítésével egyidőben el kell készíteni a felügyeleti rendet is.
7. A házirend
1. A tanulóközösség és a felnőttközösség iskolai életét a Házirend szabályozza. A házirend a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség javaslatainak figyelembevételével az igazgató előterjesztése után a nevelőtestület hagyja jóvá. 2. A házirend előírásait a tanulók, a szülők is ismerjék. 3. A házirendet folyamatosan felül kell vizsgálni és előírásait az iskolai élet változásainak megfelelően módosítani kell.
8. Értekezletek
1. A nevelőtestület a tanév folyamán tervezett és rendkívüli értekezleteket tart. 2. Tervezett értekezletek: A testület döntése alapján tanévnyitó-, tanévzáró, félévi (vagy mindhárom) értekezletet tart. Nevelési tárgyú értekezletet ősszel és tavasszal az éves tervben meghatározott program alapján kell tartani. Az osztályozó értekezleteket évente kétszer, a féléves és a tanév végi értékelést megelőzően kell megtartani. Az értekezleteken a nevelőtestület minden érdekelt tagjának részt kell vennie. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek 75 %-a részt vesz. 3. Rendkívüli értekezletek:
A munkaértekezletek minden hónap első hétfőjén, illetve szükség szerint kell tartani. Szülői értekezletek
A munkaértekezletek lehet iskolai- vagy osztályértekezlet. A szülői értekezletek időpontját félévenként a nevelőtestület
47
határozza meg, figyelembevéve a szülők kívánságait is. Az osztályfőnök a szülők kívánságára rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat, ha erről az igazgatót előre értesíti. Évenként legalább két értekezletet tartunk. - a tanév elején - a félévet követően.
9. Tanulmányi kirándulás
Tanulmányi kirándulás, vállalatok és intézmények látogatása csak akkor szervezhető, ha azoknak az iskolai munkaterv vagy a pedagógusok tanmenete tartalmazza. A tanulmányi kirándulásokat úgy kell összehangolni, hogy azok az iskolai munkát a legkisebb mértékben zavarják, és a szakszerű helyettesítés feltételei lehetőleg biztosíthatók legyenek. A felső és alsó tagozaton legfeljebb egynapos kirándulást lehet szervezni. Amennyiben az osztály szülői munkaközössége háromnapos kirándulást akar szervezni, úgy a másik két napnak munkaszüneti napnak kell lennie. A tanulmányi kirándulásokhoz 25 tanulónként 1 fő pedagógust kell biztosítani. Szülőt a kirándulás felügyeleténél be lehet vonni.
48
10. Napközi otthon A szülők reális igényeit figyelembe véve biztosítani kell a gyermek napköziben való elhelyezését. Elvi alapként el kell fogadni, hogy a tanuló számára a legjobb elhelyezés a család. Ahol az otthoni felvételei megvannak, ott indokolt esetben, csak az étkezést ( ebéd ) kell biztosítani. Beiratkozás a napközibe az első tanítási napon, illetve folyamatosan történik. Kiiratkozás csak a szülő személyes megjelenése és kérése alapján történhet. A tanulók foglalkoztatása a szorgalmi időben általában délután 16,30 óráig tart. A napközi otthonban dolgozó pedagógus jogai és kötelességei: Rendszeresen részt vesz azokon a szülői értekezleteken, melyeket a csoportjába járó tanulók részére az osztályfőnökök tartanak. részt vesz a nevelőtestület értekezletein. vezeti a napközi otthon csoportnaplóját. vezeti a szakmai felszerelésekkel összefüggő leltárt. szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal látogat minden osztályban, melyből tanuló van csoportjában. Javaslatot tesz a napközi otthon rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználására. Az iskola valamennyi dolgozója jogosult a napközis étkeztetés engedélyezését kérni és ott étkezni. A napközi otthon az iskola szerves része. Tanítási szünetek alkalmából, illetve napközis nevelő távolléte esetén a nevelőtestület minden tagja bevonható napközis tevékenységre, illetve helyettesítésre.
49
Az osztályfőnöki munkaközösség munkaprogramja A napi nevelőmunka szervezése, ügyelet ( rend, fegyelem, tisztaság biztosítása, közlekedési, szünetek étkeztetés fegyelme stb.) Az osztályfőnöki nevelőmunka koordinálása, módszertani segítése, belső továbbképzések szervezése, önképzések irányítása. szülőkkel való kapcsolattartás. A nevelési értekezletek előkészítése, tartalmi gondozása, határozatok végrehajtásának ellenőrzése. A diákönkormányzat tevékenységének segítése. Nevelők munkájának értékelése, béremelés, jutalmazás előkészítésébe való bekapcsolódás.
Feladatköre: Évenként elkészítik a feladatokat figyelembe véve munkatervüket. Osztályfőnökkel egyeztetés alapján a foglalkozási terv elkészítése, mérések, vizsgálatok végzése, stb. Szorgalmazzák a pedagógus pályamunkák készítését, a publikálást. Javaslatot tesznek a nevelési értekezlet, SZMK, osztály témáira. Összeállítják, értékelik a nevelési értekezletek felméréseit a mérhetőséget figyelembe véve. Megállapodnak az osztályfőnökök hospitálásának óraszámában.
50
Az alsó tagozatos munkaközösség munkaprogramja
Feladata a nevelő-oktató munka fejlesztése, egységes követelményrendszer kialakítása, a vezetés segítése. Napi nevelőmunka szervezése / ügyelet, rend, tisztaság, közlekedés /. Nevelési értekezlet előkészítésének segítése.
- diákönkormányzatnak segítés - béremelés, jutalmazás előkészítésébe bekapcsolódás - tantárgy, eredménymérések szervezése, - korrepetálások, felzárkóztatás, - tehetséggondozás irányítása, - kapcsolattartás a szakértővel, - kapcsolattartás az óvodával ( a nev.okt. tervben meghatározott feladatok koordinálása) - közös látogatások, bemutató szervezése - munkaközösségi foglalkozásokon kölcsönös részvétel, - a felső tagozattal közös bemutató tanítási órák szervezése, - kölcsönös hospitálás és azt követő értékelések szervezése.
A munkaközösség-vezetők munkakörének meghatározása
Az oktatási törvény értelmében a pedagógiai irányítás vezetés munkáját segítő vezetői. Megválasztásukban döntő tényező a vezetői alkalmasság, kiemelkedő szakmai képzettség, kreativitási hajlam. A munkaközösség-vezetők választása demokratikusan történik, megbízatásukat az igazgatótól kapják. A vezetést segítő készséggel, jó munkatársi kapcsolattal rendelkezzenek. A munkaközösség vezető feladatát önállóan, teljes felelősséggel látja el, irányít, ellenőriz, értékel szakmai kérdésekben és folyamatosan együttműködik az igazgatóhelyettessel.
51
Munkaközösség-vezetők javasolt feladatai: ♦ A tantervi követelményrendszer megvalósításának biztosítása, / törzs és kiegészítő anyag / ♦ A munkatervek / szakmai, osztályfőnöki / előkészítése, véleményezése, ellenőrzése, az igazgatónak bemutatása. ♦ Szaktárgyi javaslat a tantárgyfelosztás elkészítéséhez a munkaközösség tagjainak véleménye alapján. ♦ A módszertani és szakmai továbbképzés irányítása, a szakirodalom tanulmányozása, önképzés szervezése. ♦ Pályakezdők patronálása. ♦ Tantárgyak koordinációjának egyeztetése, korrekció biztosítása a tapasztalatok alapján. ♦ Hospitálások szervezése, tervezése, azok elemzése, feladatok / tervben az óralátogatások feladatai, látogatott órák száma /. ♦ Bemutatók szervezése, előkészítése, pedagógiai, módszertani tapasztalatok megbeszélése. ♦ Nevelési értekezletek előkészítésének segítése, felmérések, eredményvizsgálatok, pedagógiai értékelések tervezése, elemzése. ♦ Szakköri tevékenység, korrepetálás, DSK munkák koordinálása, tartalmi értékelése. ♦ A diákönkormányzattal kapcsolattartás, pályázatok, versenyek, szemlék, rendezvények szervezése, gyerekek felkészítése a tanítókkal együtt. ♦ Javaslattétel a munkaközösségbe tartozó nevelők jutalmazása, kitüntetései javaslatra, figyelmeztetésre, szervezett továbbképzésbe való részvételre. ♦ Egységes elvek, követelményrendszer kialakítására törekvés, együttes munkával a valós értékítélet kialakításának biztosítása.
52
A nevelőtestület által a munkaközösségre átruházott döntései, véleményezési jogok
A nevelőtestület döntése alapján a munkaközösséget megbízza: a. / - neveltségi szintvizsgálatok elvégzése, értékelése, - iskolai kísérletek, eredményvizsgálatok tervezése, gondozása, - ön- és továbbképzések végzése tervezés alapján. - pályaválasztás – pályairányítás megbeszélései, - módszertani segédletek, foglalkozási tervek koordinálása, - pályakezdők, pedagógiai, adminisztrációs tevékenységek segítése, - pedagógusok jutalmazására javaslat megbeszélése.
b./ - továbbképzések értékelése, - költségvetésből a felszerelések, napközis, szaktárgyi, javaslat, - vezető pedagógus szakmai értékelése - helyi pályázatok díjazása - kapcsolatok gondozása - társadalmi munka szervezése.
53
Az iskolai könyvtár rendje
Az általános iskolai könyvtári idő segíti a pedagógusok szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését. Lehetőséget teremt a tanulók számára – a pedagógusok irányításával - az önművelődési készség megszervezéséhez, az olvasóvá neveléshez.
A könyvtári állományt a tanulók idényeit is figyelembe véve kell fejleszteni. Az állományban elsősorban a tantervben előírt házi és ajánlott olvasmányok legyenek, s a teljes könyvtári állomány kb. 60 %-a a népszerű tudományos, ismeretterjesztő irodalmat képviselje. Különös gondot kell fordítani a pedagógusok felkészülését és továbbképzését szolgáló felkészülését elősegítő szakirodalom fejlesztésére. A minisztérium által javasolt és előírt pedagógiai, módszertani és egyéb folyóiratot meg kell rendelni. A könyvtár vezetőjét az igazgató jelöli ki. A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű működéséért: gondoskodik az állománygyarapítás lebonyolításáról, biztosítja az állomány rendjét. Vezeti a leltárt, a kölcsönzési nyilvántartást. Ügyel a könyvtárhasználat szabályainak betartására. Tevékenysége során figyelemmel kíséri a tanulók könyvtárban folytatott munkáját, bevonja őket a könyvtár működésébe. Tapasztalatait megbeszéli az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal. Javaslataival részt vesz az iskola pedagógiai irányításának megtervezésében, s a kialakított nevelési célkitűzések megvalósításában.
54
A tankönyvrendelés rendje
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója által felkért pedagógus a felelős aki:
- elkészíti az iskola tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
55
A nevelők jutalmazásának helyi rendszere
A jutalmazás elvei: ♦ jutalmazásban az iskola állományában lévő nevelő részesülhet, aki az oktató-nevelő munkáját tartósan kiemelkedő eredménnyel végzi. Tanulói képességét, tudását folyamatosan és kimagasló eredménnyel fejleszti. ♦ A kiírt versenyeken, pályázatokon tanulói jó eredménnyel vesznek részt. A Művelődési Minisztérium, a Pedagógiai Intézet, egyéb szervek által kiírt pályázatokon, tanulmányi kísérletekben részt vesz. ♦ Pedagógiai tapasztalatait publikálja. ♦ A diákönkormányzat mozgalmi tevékenységében aktívan részt vállal /táborozás /. ♦ Az oktató-nevelő munka érdekében minimum 1 éves tanfolyamot végez, a róla szóló igazolást bemutatja. ♦ Akinek a jutalmazásával a bizottság egyetért. ♦ A soros előlépés nem kizáró oka a jutalom adásának. A jutalmazás formái: pénzjutalom, kategória léptetés.
Jubileumi jutalom illeti meg azt a pedagógust, aki 25, 30 és 40 éves szolgálati idővel rendelkezik a vonatkozó jogszabály rendelkezése szerint kerül kifizetésre. Kitüntetésben a jutalmazás elvei szerint részesülhet a nevelő az érvényes szabályok betartásával / kitüntetések fokozatainak betartásával /. Bérfejlesztés: az érvényes rendelkezés szerint részesült a pedagógus. A differenciált bérfejlesztésben a várakozási idő csökkentésével az elvek figyelembevételével részesülhet. Bérfejlesztésben részesülhet a pedagógus tanári oklevél megszerzésekor.
56
Együttműködés a diákönkormányzattal
Támogatjuk az iskolai és iskolán kívüli szakköröket, sport megmozdulásokat. Szerepet vállalunk eredményeik jutalmazásában és az anyagi lehetőségekhez mérten egyéb esetekben / utaztatás, eszközvásárlás /. Az SZMK-n keresztül a szülőket mozgósítjuk nemcsak az ünnepi, hanem a hétköznapi alkalmakra is. Célunk a „nyitott iskola” megvalósítása. Az iskola vállalásai: 1. A nevelőtestület tagjai az önkéntesség alapján vállalunk diákönkormányzati munkát. A nevelőtestület támaszkodjon a diákmozgalom eredményeire és sokoldalúan működjön együtt a vezetőkkel. 2. Minden pedagógus ismerje a diákönkormányzat éves célkitűzéseit, feladatait. 3. A
pedagógusok
megteremtik
a
gyerekek
önállóságának
és
öntevékenységének, jogaik és kötelességeik gyakorlásának feltételeit. 4. Iskolai ünnepséget rendez tanévnyitón, tanévzárón. 5. Együttműködési szerződéseket – gazdálkodó szervekkel, állami és társadalmi szervekkel – a diákönkormányzattal, szponzorokkal közösen kötünk. 6. Az iskola a diákönkormányzat otthona. Az iskola vezetője és közösségei biztosítják az önkormányzat működési feltételeit. Az iskola berendezéseit, felszereléseit az önkormányzat díjtalanul használhatja.
57
Szervezeti és Működési Szabályzat
58
kiegészítése ( a 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet) 1. VII.6.d Szakmai Munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje kapcsolattartásért felelős Munkaközösség vezetők
kapcsolattartás módja Szervezett megbeszéléseken
kapcsolattartás gyakorisága Tanév elején munkaterv készítésénél, havi egyszeri alkalommal vezetőségi értekezleten, napi gyakorlatban folyamatosan
ellenőrzés, dokumentálás értékelés Ellenőrzést Feljegyzés, végző igh., jelenléti ív igazgató Értékelés szóban és a pedagógus teljesítmény értékelésekor
2. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje: Kapcsolattartásért felelős: a gyermek- és ifjúságvédelmi A kapcsolattartás módja: intézményi jelzőlap megküldése a szolgálatnak. Az írásos jelzés és visszajelzés tanügyi-igazgatási dokumentumok között történő iktatása. Szükség szerint esetmegbeszélések az iskolában az osztályfőnökök bevonásával, szükség szerint családlátogatás a szolgálat és a gyermekvédelmi felelős együttes részvételével. Részvétel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kéthavonta szervezett esetmegbeszélésein. Ellenőrzés módja: dokumentum ellenőrzéssel konzultációban való részvétellel. Felelős: igazgató Dokumentálás módja: határozatok és levelezés tanügyi-igazgatási dokumentumok között nyilvántartva. Családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, naplóbejegyzés készítése. Az SZMSZ kiegészítését összeállította: a Zichy Jenő Általános Iskola igazgatója. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata egyebekben változatlan.
59
