foglalkoztató kérdéseket, és a GÉMOSZ javaslatait azok megoldására. Az alábbiakban olvashatjátok a sajtótájékoztató rövidített anyagát

WWW.GEMOSZ.HU W WW

A GÉPJÁRMŰ GÉPJÁRMŰ-MÁRKAKERESKED -MÁRKAKERESKEDŐ ŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

2012. II. SZÁM

HUNGARIAN ASSOCIATION OF AUTOMOBILE DEALERS A CECRA TAGJA • MEMBER OF CECRA

Tisztelt Kollégák! Kedves Barátaim! GABLINI GÁBOR Sok év után, tagjaink javaslatára, újra két napos konferenciát tartottunk Galyatetôn. Kicsit bizonytalanok voltunk, valóban eljönnek-e annyian, ahányan elôre jelezték. Aztán a szavazás elôtt kiderült, a tagság több, mint 67%-a tartotta fontosnak, hogy véleményezze az elnökség által elvégzett munkát, valamint kijelölje az elkövetkezô négy év irányát. Ezúton is szeretném megköszönni Szövetségünk tagjainak, hogy ismét bizalmat szavaztak nekünk, hogy megbizonyosodhattunk arról, milyen jó az összefogás és az összetartozás érzése. Biztos vagyok benne, hogy még sokáig fogjuk emlegetni a galyatetôi eseményeket, ahol a kiválók elôadások mellett szövetségünk 10 éves évfordulóját is megünnepelhettük. Aki ott volt, átélhette az ünnep örömét, de azok is részesedhettek benne, akik nem tudtak jelen lenni a konferencián, hiszen az Autó Márkakereskedô ünnepi száma már minden tagunkhoz el kellett jusson. Megújult honlapunkon már látható az a film, amely az elmúlt 10 év érdekes eseményeit villantja fel. Eb-

ben a számban a konferencia elôadásainak anyagát olvashatjuk, amelyek egyrészt napjaink gazdasági eseményeivel, másrészt a szakmánkat érintô kérdésekkel foglalkoznak. Június közepén sajtótájékoztatót tartottunk, egyrészt a konferenciánk tapasztalatairól, másrészt a hazai és európai autókereskedelem jelenlegi helyzetérôl, és szó volt a szakképzés területén, a Leonardo programmal kapcsolatosan elért eredményekrôl. A sajtótájékoztatón összefoglaltuk az ágazatunkat leginkább foglalkoztató kérdéseket, és a GÉMOSZ javaslatait azok megoldására. Az alábbiakban olvashatjátok a sajtótájékoztató rövidített anyagát. Gépjármû-eladások Az európai gépjármûgyártók egyesülete, az ACEA, legfrissebb, májusi adatai szerint az európai új személygépjármû forgalomba helyezések száma a nyolcadik egymást követô hónapban csökkent. Az uniós tagországokban év eleje óta 5.442.326 autót helyeztek forgalomba, ami 7.7%-kal kevesebb, mint egy éve. Magyarországon január óta 22829 személyautót helyeztek forgalomba, májusban pedig 4581-et, ám ezek a számok az ideiglenes forgalomba helyezés miatt nem mutatnak valós képet. A használtautó importot is segítô regisztrációs adó csökkentése új problémákat generált. Drasztikusan megnôtt

az adóelkerülés, hogy az Európában egyébként nem olcsó használtautókat megérje Magyarországra behozni. Nyitott adásvételi szerzôdéssel hozzák be a gépkocsit, így csak a vevô neve jelenik meg, és a kereskedô, aki sok esetben még telephellyel sem rendelkezik, anonim marad. Az átlagos nepper akár 80-100 autót is behoz egy év alatt, és ezután semmilyen adót nem fizet. Továbbra is mûködik a hajléktalan vagy külföldi nevére alapított „projekt” cég, amelyet ÁFA megfizetés helyett eltüntetnek. Célszerû lenne egy olyan megoldás, ami a regisztrált, bankgaranciával rendelkezô vállalkozásokat hozza helyzetbe, ilyen módon is erôsítve a legális, adózó, a behozott autókra jótállást vállaló cégeket. Az illegális kereskedelem és javítás hatásai a hazai közlekedésbiztonságra Ahogy elönti az országot a hamisított olaj, ugyanúgy komoly problémát okoz a minôsítetlen alkatrészek beözönlése az országba. Azzal, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag nem mûködik a hatósági kontroll az alkatrész kereskedelemben, végérvényesen az ár vált prioritássá, és a befolyt pénz pedig a legális szervizeken kívüli piacra – ami a javítások több mint 70%-át teszi ki – kerül be. Itt egy törekvés van: ha már mindenképpen muszáj javítani, akkor az lehetôleg a legolcsóbban, ha lehet, áfa fizetés nélkül történjen. Tehát a javító nem ad számlát, és a beszerzett alkatrésznél sem fontos a minôségi tanúsítvány, csak az, hogy olcsó legyen. Ez folyamatos veszélyt jelent a közlekedôkre. A Gémosz javasolja a rendszeres hatósági ellenôrzés visszaállítását, ami vonatkozik mind az alkatrész értékesítés teljes láncolatára, mind a beépítôkre; az engedély nélküli javítók, javítások kiszûrését; valamint, hogy a biztonsági alkatrészek értékesítése (fék, futómû, kormánymû, stb) csak szakmai regisztrációval rendelkezô, legálisan adózó szereplôvel történhessen meg. Kenôanyagpiac Információink szerint a kenôanyagpiacon meghatározó a szürke- vagy inkább feketeimportôrök jelenléte, akik fôként jó hírû, márkás, valójában egyre nagyobb mennyiségben hamisított motor- és egyéb olajokat hoznak be kamionnyi tételekben, majd fölözik le a piacot. (Folytatás a 2. oldalon)

Tisztelt Kollégák! Kedves Barátaim! (Folytatás a 1. oldalról) A Gémosz javasolja, hogy csak engedélylyel, a hatóság által nyilvántartásba vett, fáradt olaj tárolóval rendelkezô szerviz forgalmazhasson kenôanyagot, egyébként pedig külföldi mintára benzinkúton, csak helyszíni utántöltésre lehessen olajat vásárolni. Közbeszerzés Mára az állami közbeszerzés mondhatni "egy cégcsoportossá" vált. További probléma, hogy ezeket a jármûveket nem a kereskedôhálózaton keresztül vásárolják és javíttatják, hanem egy multinacionális cég bevonásával, ami ellentétes a kormányzat azon törekvésével, amely a hazai kis- és középvállalkozások támogatását tûzi zászlajára. Maga a legfôbb ellenôrzô szervezet hirdet pályázati gyôztest óránkénti 1500 forintos szervizdíjjal, miközben ennyiért nem lehet legálisan dolgozni. A GÉMOSZ javasolja az ágazati minimum rezsióradíj meghatározását, a szakmai sajátosságok és adózási szempontok figyelembevételével. Hulladékgazdálkodás Mára a termékdíjas áruk piacán jelentôs versenyhátrányba kerültek a törvénytisztelô vállalkozók. A termékdíjas termékek magyarországi forgalmazóinak (gyártó/importôr) számai is azt bizonyítják, hogy a piac 70-80% -át a fekete kereskedelem/szolgáltatás teszi ki. A magyarországi szükségletet csak 20-30%-ban fedi le a legális szektor. A GÉMOSZ javasolja a telephely engedélyes rendszer visszaállítását, hogy csak az kereskedhessen, szolgáltathasson termékdíjas terméket és kezelhesssen veszélyes hulladékot, akinek telephelyengedélye van. Leonardo program A Leonardo program a szakképzés tapasztalatait és a fejlesztés lehetôségeit vizsgálta Magyarország, Franciaország és Románia részvételével. A GÉMOSZ részérôl Balogh Árpád alelnök vett részt a kétéves munkában. A program lezárásáról tapasztalatairól készült kiadvány a honlapunkon olvasható. Mint azt említettem, sajtókonferencia keretén belül errôl is tájékoztattuk a nagyközönséget,

2

Autó-Márkakereskedő | 2012/2

melynek rövid összefoglalóját az alábbiakban olvashatjátok.

CSONKA JÁNOS Mûszaki Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest

LEONARDO da VINCI „Az egész életen át tartó tanulás programja” Az Európai Bizottság együttmûködési programja a szakképzés területén

A projekt célja: • az oktatási rendszerek és a gazdasági helyzet tanulmányozása, összehasonlítása a résztvevô országokban • a gazdasági szereplôk, a szaktanárok és szakoktatók elvárásai az oktatási rendszerrel kapcsolatban • új oktatási irányvonalak kitûzése, új képzési megoldások alkalmazása, melyeknek segítségével az európai országok egységes oktatási eszközökkel rendelkezhetnek, ugyanolyan készségeket fejleszthetnek

Az európai autós ágazat állandó fejlôdésben van, de azok a változások, melyeket néhány éve észlelünk, súlyos következményekkel járnak egyrészt a munkavállalókra, másrészt az oktatási rendszerre vonatkozóan, hiszen ez utóbbinak alkalmazkodnia kell az új lehetôségekhez, ha versenyképes szeretne maradni. 2009. november 11-én került sor a franciaországi GNFA, a GÉMOSZ és a Csonka János Mûszaki Szakközépiskola és Szakiskola képviselôi között a szándéknyilatkozat aláírására, mely az Európai Tanács által támogatott Leonardo Partnerségi Programban való részvétel alapköve volt. A nyilatkozat aláírásánál jelen volt Bruno Roquier Vicat úr, a Francia Nagykövetség Kirendeltség vezetôje is. A francia partner, mint projektvezetô, megszervezte a Leonardo Partnerségi Program részvételi pályázatát, bevonva a romániai résztvevôket is „Az egész életen át tartó tanulás programja” címû projektbe, melynek célja az európai autóipari oktatás és kompetenciák fejlesztése és az új készségek oktatásának elôsegítése, fejlesztve az oktatás és a szakképzés kulcsszereplôinek összefogását. A projekt résztvevôi: Franciaország GNFA Groupement National pour la Formation Automobile (Nemzeti Egyesület az Autóipari Szakoktatásért) ANFA Association Nationale pour la Formation Automobile (Autóipari Szakképzés Nemzeti Hivatala) Románia GNFA Training GNFA Oktatási Központ – Bukarest CTTT Cluj-Napoca Colegiul Tehnic de Transporturi „Transilvania” (Közlekedési Szakiskola és Technikum), Kolozsvár Magyarország GÉMOSZ Gépjármû Márkakereskedôk Országos Szövetsége, Budapest

Ez utóbbi célkitûzés megvalósítása érdekében a jelenlegi partnerek egy újabb partner, Portugália csatlakozásával jelentkeztek egy „Innováció transzfer” projektre, mely az E-profil, 3D animációk, animált diaképek alkalmazásával sokkal vonzóbbá teszi az oktatást, technikailag sokkal pontosabb megjelenítést nyújt, innovatív képzést és felmérést biztosít. Hosszútávú célunk az, hogy az európai autós ágazat versenyképes maradjon. Kedves Barátaim! Lélekben már kicsit mindnyájan készülünk a vakációra, a pihenésre. Szükségünk is van rá, hiszen az elôttünk álló, megoldásra váró feladatok, mint azt láthatjátok, komoly kihívást jelentenek mindannyiunk számára. Ezúton kívánok mindenkinek kellemes pihenést, feltöltôdést a nyári hónapokban, hogy aztán együttesen, újult erôvel folytathassuk a megkezdett munkát.

Autó Márkakereskedô XI. évfolyam, 2. szám. ISSN 1589-6862 Kiadó: GÉMOSZ-LOG Marketing és Szolgáltató Kft., 2040 Budaörs, Malomkô u. 2. Felelôs kiadó: Gablini Gábor. Felelôs szerkesztô: Balogh Árpád. Szerkesztôbizottság: Konkoly Eszter, Balogh Árpád, Bacsó Flóra. Szerkesztôség: GÉMOSZ-iroda, 2040 Budaörs, Malomkô u. 2. Telefon: 06 1 8772 119, fax: 06 1 222 9000, e-mail: [email protected]

www.gemosz.hu

Az elmúlt két év gazdaságpolitikai elemzése, lehetséges irányok PALÓCZ ÉVA Kopint-TÁRKI Zrt. A magyar gazdaságot már évek óta súlyos növekedési deficit jellemzi. Növekedési lemaradása az EU többi tagországához, és különösen az újonnan csatlakozó, felzárkózó kelet-közép-európai országokhoz képest 2005 körül kezdôdött, és 2006-2007-ben stagnálás közeli állapotba váltott, éppen akkor, amikor a többi EU-ország – a világgazdaság kivételesen kedvezô körülményei között – rendkívül gyors növekedést ért el. A növekedés megtorpanása számos tényezôvel magyarázható, de mindenképpen szoros összefüggésben áll a 2000-es évtized közepén az államháztartás növekvô deficitje miatti romló nemzetközi megítéléssel, majd 2006-tól a többszöri fiskális kiigazítás miatti keresletszûkítéssel. A magyar gazdaság növekedési lemaradása 2010 óta sem csökkent. 2011-ben ugyan a GDP 1,7%-kal nôtt, ennek a forrása azonban egyszeri tényezô volt: a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások egy részének felhasználása az államháztartásban, illetve a bankadó és az ágazati különadók kivetése. Mindezek jelentôs többletkeresletet pumpáltak a gazdaságba. 2012-ben azonban a gazdaság ismét recesszióba süllyed, amit az elsô negyedévi igen rossz GDP adat (0,7%-os zsugorodás) is alátámaszt. Az államadósság növekedését az elmúlt 2 évben sikerült megállítani, a GDP kb. 80%-án. Ezzel a magyar államadósság rátája nagyjából megegyezik az EU összesített adósság-rátájával. Mindazonáltal, a magánnyugdíj-pénztárak majdnem 3 ezer milliárd forintjának felhasználása következtében az adósság nagyobb mértékben is csökkenthetett volna, ha idôközben nem gyengül a forint árfolyama. A ma-

www.gemosz.hu

gyar államadósság mintegy fele ugyanis külföldi devizában van, ami miatt az államadósság forintban kifejezett rátája rendkívül érzékeny az árfolyammozgásokra. A hazai fizetôeszköz gyengülése részben nemzetközi folyamatok következménye volt, de nagy szerepet játszott benne a magyar gazdaság iránti külföldi befektetôi bizalom megrendülése is. A magyar gazdaság elmúlt két évét egy félreértett növekedési stratégia határozta meg. A kormány 2011-ben a háztartások egy részének adókönnyítésével próbálta meg a növekedést ösztönözni, azt remélve, hogy a jövedelmek emelkedése a fogyasztás növekedésével jár majd. Valójában azonban a fogyasztásra alapozott növekedési stratégia hosszú távon nem képes ösztönözni a növekedést. Fenntartható növekedést csak kínálati oldal, azaz a vállalatok versenyképességének növelésével lehet elérni. Ha a vállalatok bérköltsége csökken, akkor versenyképesebbek lehetnek a külföldi piacokon, több munkavállalót tudnak alkalmazni, a meglévôknek magasabb bért adni, ami többletfoglalkoztatást, illetve többletjövedelmet vált ki, ezzel növelve a fogyasztást is. A vállalatok bérköltsége azonban az elmúlt 2 évben nem csökkent, hanem mindkét évben még emelkedett is, ami inkább nehezítette, mint javította a helyzetüket. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése 2011-ben – a nettó jövedelemcsökkenés elkerülése érdekében – az elsô kereseti kategóriákban (280 ezer forintos havi keresetig) 4-5%-os jövedelemcsökkenést okozott. Ezt a csökkenést a kormány az elvárt béremeléssel kívánta a munkaadóktól kikényszeríteni. Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb jövedelemcsökkenés nagyjából az átlagbér körül, a 200-240 ezer forintos havi kereseti szintnél következett be, ami éppenséggel ellentétes a „középosztály” elônybe hozásának elképzelésével. 2012-ben került sor az adójóváírás teljes kivezetésére, ami a munkaadóktól az alsó jövedelemi kategóriákban (kombinálva a minimálbér

26%-os emelésével) 20-25%-os béremelést várt el. 2010-ben 500 ezer fô dolgozott veszteséges vállalatoknál: ôk a legveszélyeztetettebbek, mivel joggal feltételezhetô, hogy ezek a munkaadók nem lesznek képesek még az adókedvezmény igénybevételének feltételét jelentô általános 5%-os béremelésre sem. A kormány gazdaságstratégiájának fontos eleme volt a bank- és ágazati adók bevezetése is. A kivetett adómérték olyan súlyos volt, hogy az közvetlenül és közvetve is jelentôsen visszavetette a magyarországi beruházásokat. Közvetlen hatásként az érintett ágazatok beruházásainak visszafogása jelentkezett, mivel a megadóztatott ágazatok vállalatainak lényegesen kevesebb forrása maradt a szükséges beruházások elvégzésére. Emellett a súlyos mértékû adó közvetve más, az adóval nem érintett ágazatok vállalatait is elbizonytalanította a magyarországi beruházásaikat illetôen. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2011-ben 4,5%-kal, 2012 elsô negyedévében pedig 8,5%-kal zuhant az elôzô év azonos idôszakához képest. A beruházások ilyen jelentôs mértékû csökkenésében szerepet játszott a hazai vállalatok kilátásainak negatív megítélése, valamint a kormány által meghirdetett „szabadságharc”, amely negatív hatásokkal járt a külföldi tôkebeáramlásra: a külföldi befektetôk eltörölték, de legalábbis elhalasztották magyarországi befektetéseiket. A „szabadságharc” következtében az államadósság külföldi finanszírozása is lényegesen megdrágult, ami hosszú évekre magas, 8-9%-os kamatfizetési kötelezettséget ró a magyar gazdaságra. Sok múlik azon, hogy végül létrejön-e a magyar gazdasági finanszírozás növekedési kilátásait jelentôsen befolyásoló megállapodás az IMF-fel és az Európai Unióval. Noha a gyors megegyezés esélyét a kormány már elszalasztotta, még mindig van lehetôség arra, hogy a hitelfelvétel feltételeinek megteremtésével Magyarország stabilizálja a pénzügyi helyzetét.

2012/2 | Autó-Márkakereskedő

3

A közbeszerzési törvény változása KEMÉNY PÉTER Az új közbeszerzési törvény lényeges változást, lehetôséget hozott 2012. január 1-i hatályba lépésével. A keret jellegû törvény áttekinthetôbb, kezelhetôbb. Az eddigi körülbelül 40 § helyett 270 § méretû törvény született. Részletes szabályozás csak az EU értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozik. Általános elv, hogy formai hiba mindig javítható, hiány pótolható, így az érdemi ajánlati résznek nagyobb súlya van. Új elem, hogy az értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérôk egyedi eljárásmódokat is alkamazhatnak, de a szabályokat elôre nyilvánosságra kell hozni. Lehetôség van az egyszerû beszerzés alkalmazására (25 millió forint alatt szolgáltatásnál vagy árubeszerzésnél, 150 millió forint alatt építési beszerzéseknél), nyílt felhívás helyett három helyi vállalkozó meghívására zárt módon. Korlátozhatják a pályázók körét kis- és középvállalkozókra (ún. fenntartott szerzôdések) árubeszerzés és szolgáltatás esetén, az elmúlt három évben évente 100 millió foint alatti árbevételû cégekre, építés esetén évi 1000 millió forint alatti árbevételû ajánlattevôkre. A továbbiakban néhány jellemzô adatot szeretnénk ismertetni a legfrissebb statisztikával a kkv teljesítményérôl. A kkv-k közbeszerzési teljesítménye a 2009-2011. idôszakban

Eljárások száma összesen Kkv-k által elnyer eljárások száma Kkv-k részesedése az eljárások számából Eljárások ellenértéke összesen (Mrd Ft) Kkv-k által elnyert eljárások értéke (Mrd Ft) Kkv-k részesedése az eljárások értékébôl

2009

2010

2011

661 4895 74% 1809,8 707,3 39,1%

10685 8473 79,3% 1496,5 715,4 47,8%

10918 8783 80,4% 1457,2 607,4 41,7%

A mikro-, kis- és középvállalkozások eljárások számából való részesedését vizsgálva megállapítható, hogy a 2010. évben egy jelentôsebb, mintegy 5%-os növekedést értek el a 2009. évi teljesítményükhöz mérve, míg a 2011. évben megközelítôleg a 2010. évi szinten teljesítettek. Az értéket te2000 ■ Eljárások értéke (Mrd Ft) kintve meg■ Kkv-k által elnyert eljárások értéke (Mrd Ft) 1809.8 figyelhetô, hogy 1600 1496.5 a 2010. évi 1457.2 1200 47,8%-os, a vizsgált idô800 szakot tekint715.4 707.3 607.4 ve legmagasabb 400 eredményt mintegy 6%-os 0 csökkenés kö2009 2010 2011 vette az elmúlt 12 000 évben. A csök■ Eljárások száma 10918 10685 összesen kenés abszo- 10 000 ■ Kkv-káltal elnyert el8783 lút értékben is 8473 8 000 járások száma jelentôs, a 2011. 6611 6 000 évi 607.4 Mrd 4895 Ft 15%-kal ma4 000 rad el az egy év2 000 vel korábban regisztrált 715,4 0 2009 2010 2011 Mrd Ft-tól.

4


Érdemes megjegyezni, hogy az ajánlatkérôk által hiányosan kitöltött közösségi hirdetmények magas száma miatt a közbeszerzések országos összértékének 6,5%-ára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk a nyertes ajánlattevô vállalkozási besorolásával kapcsolatban. Ez az arány a korábbi évben mindössze 1,3% volt. A következô táblázat a kkv-k EU társfinanszírozással megvalósult közbeszerzésekbôl való részesedését mutatja: Részesedés Az eljárások számából Az eljárások értékébôl

2009 78,1% 43,1%

2010 84,0% 46,4%

2011 86,6% 41,2%

A közbeszerzésekrôl szóló 2003. évi CXXIX. törvény változásai 2009-2011-ben a kis- és középvállalkozásuk helyzetbe hozásának tükrében A közbeszerzésekrôl szóló 2003. évi CXXIX. törvény utódosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény az alábbi változásokat hozta 2009. április 1-i hatályba lépéssel: A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése körében megszûnt a kizáró okok elôzetes igazolási kényszere. Elegendô volt nyilatkozni arról, hogy az adott személy, szervezet nem esik az ún. kizáró okok hatálya alá, a vonatkozó igazolásokat csupán a nyertesnek és tíz százalék feletti alvállalkozójának, valamint a számára eröforrást biztosító szervezetnek kellett — az eredményhirdetést követô nyolc napon belül – becsatolnia. Az eredményhirdetést követôen sem kellett igazolni továbbá azokat a tényeket, amelyeket az ajánlatkérô közhiteles, számára egyébként elérhetô, elektronikus nyilvántartáshól ellenôrizni tudott. Ez a módosítás jelentôsen növelhette a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételi hajlandóságát. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérônek honlapján, vagy más ajánlatkérôvel közös honlapján közzé kellett tennie. A helyben szokásos közzététel lehetôségének biztosítása a helyi vállalkozókat segíthette, egyfajta figyelemfelhívásként funkcionálhatott. Ennek eredményeképpen ugyanis a helyi vállalkozók „elsô kézbôl” értesülhettek arról, hogy közbeszerzési eljárás kiírása várható, illetve férhettek hozzá az eljárás lefolytatásával kapcsolatos információkhoz. A részajánlattételi lehetôség kötelezô vizsgálata A rendelkezés annak érdekében került bevezetésre, hogy a kis- és középvállalkozások a közbeszerzési eljárások során méretüknél, kapacitásuknál fogva ne kerüljenek indokolatlan versenyhátrányba a nagy ajánlattevô szervezetekkel szemben, illetôleg az ajánlatkérôk részesülhessenek a minél szélesebb körû versenybôl fakadó elônyökbôl. A közbeszerzésekrôl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvény az alábbi változásokat hozta 2010. szeptember 15-i hatályba lépéssel: Az ajánlati felhívások követelményeinek a Kbt. módosításával elôírható enyhítése − A Kbt. 21. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése megszüntette azt a szabályt, hogy a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokat már a közösségi értékhatár feletti eljárásrend szerint kell lefolytatni, azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményeket elegendô az Európai Unió Hivatalos Lapja helyett a magyar Közbeszerzési Értesítôben közzétenni. E módosítás alapján a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházások lefolytatása is egyszerûbb lett, tehát a kkv-k könnyebben tudnak indulni és nyerni ezen közbeszerzési eljárásokban. − A Kbt. 40. §-a új (5) és (6) bekezdéssel egészült ki. mely az építési beruházásoknál egyértelmûvé tette, hogy az általános egybeszámítási szabályoktól eltérôen több építmény értékét nem kell egybeszámítani a becsült érték kiszámítása során (kivéve a felújítást). Továbbá a Kbt. 40. § (6) bekezdésébe bekerült az EU irányelvekbe nemrég beillesztett kivétel az egybeszámítás alól. Így több

www.gemosz.hu

építési beruházást, illetve a (6) bekezdés alapján egyéb fajta közbeszerzést is lehetett közösségi értékhatár szerinti eljárás helyett nemzeti eljárásrendben lefolytatni, ami a magvar cégek és a kkv-k részvételi lehetôségét könnyítette. − A Kbt. 50. § (3) bekezdés módosítása, az ajánlatkérô részajánlat tételre kötelezése megteremtette annak lehetôségét, hogy a kkv-k több közbeszerzési eljárásban indulhassanak. − A Kbt. 66. § (1) bekezdés módosítása, kiegészítése új (2) bekezdéssel. Az a) pont kiegészítése a kkv-k számára kedvezôbbé tette a sorbanállással kapcsolatos alkalmassági szabályokat. A Kbt. 66. §. új (2) bekezdése a kezdô vállalkozások, köztük a kkv-k számára tette könnyebbé a piacralépést. E szabály ugyanis elôírta, hogy akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt írt elô az ajánlatkérô, egy kezdô vállalkozás ajánlatot tehet, ha mûködése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit most az ajánlatkérô be kíván szerezni. 10% feletti alvállalkozó esetén pedig akkor, ha volt a jelen beszerzés értékének 10%-át elérô árbevétele a beszerzés tárgyából. − A Kbt. 69. § (6)-(8) bekezdéseinek módosításai, melyek kizárták, hogy az ajánlatkérô a 10% feletti alvállalkozó esetében elöírja a legtöbb alkalmassági feltételnek való önálló megfelelést, illetve a 10% feletti alvállalkozókra az ajánlattevôknél szigorúbb követelményeket írjon elô az ajánlatkérô. A módosítás lehetôvé tette, hogy az ajánlatkérô az alkalmasságát 10% alatti alvállalkozóval is igazolja.A Kbt. 243. § -a új h) pont szerinti kivétellel egészült ki, mely lehetôvé tette az ôstermelôktôl – adott esetben – kkv-któl történô egyszerû beszerzést. − A Kbt. 253. § (1) bekezdésének módosítása lehetôvé tette, hogy a nemzeti értékhatárú közbeszerzési eljárásban az 1 Mrd Ft feletti árbevételû cégek helyett – hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetén a 100 M Ft-ot meghaladó árbevételû cégek részvételét is – kizárja az ajánlatkérô. A módosítás tehát bôvítette a magas árbevételû cégek közbeszerzési eljárásokból való kizárásának lehetôségét. A közbeszerzési eljárásokban való részvétel adminisztrációs elvárásainak egyszerûsítése − A Kbt. 20. § (3) bekezdésének módosítása kizárta, hogy az ajánlatkérôk eredeti vagy hiteles másolati igazolásokat követeljenek meg. Így az ajánlattevôknek nem kellett esetleg minden közbeszerzési eljárásra ugyanazokat az igazolásokat újra beszerezni, adott esetben ellenérték fejében. − A Kbt. 20. § új (7)-(9) bekezdése elôírja, hogy ha egy körülmény hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásból megállapítható, akkor az ajánlatkérô nem kérhet ezzel kapcsolatban igazolást. − A Kbt. 53. C (6) bekezdésének módosításával csökkentette az ajánlattevôk költségeit. azáltal hogy biztosítékok mértékét korlátozta. − A Kbt. 54. § (6) bekezdése úgy módosította a dokumentáció átvételére vonatkozó szabályokat, hogy úgy is lehet ajánlatot tenni, ha az ajánlatban szereplôk közül nem valamelyik ajánlattetô, hanem egy 10% feletti alvállalkozó veszi meg a dokumentációt. E szabály célja, hogy ha egy kkv az ajánlati felhívás alapján úgy képzeli, hogy képes lenne ajánlatot tenni, ezért megveszi a dokumentációt, majd alaposabb tanulmányozás alapján megállapítja, hogy mégsem képes, akkor ha talál egy céget, aki ajánlattevôként meg tud jelenni vele együtt, nem kell újra kifizetniük a dokumentációt. E szabály tehát a közbeszerzési eljárások olcsóbbá tétele mellett a kkv-k helyzetbehozását is szolgálta. − A Kbt. 63. § (4) bekezdése szerint a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés helyettesítette az APEH és VPOP igazolást, így ezeket az igazulásukat nem kellett beadni. − A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint, ha egy köztartozásról szóló igazoláson az szerepel, hogy más eljárásban való felhasználásra állították ki, vagy, hogy rövidebb ideig érvényes, mint azt a Kbt. elôírja, az ajánlatkérônek ezekben az esetekben is el kell fogadnia, ha egyébként igazolja, hogy az adott cégnek nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. A Kbt. módosítása ezt a felesleges utánjárásokat indukáló helyzetet kivánta kiküszöbölni. − A Kbt. 70. § (1) bekezdése és 70/A. §-a módosítása leírta az ajánlat elvárható formai követelményeit és kizárta, hogy az ajánlatkérôk ennél bonyolultabbat írjanak elô. (Ugyanilyen szabályok szerepeltek a 104. § (1) bekezdésében és 121. § (3) bekezdésében a részvételi jelentkezéssel és a két szakaszból álló eljárásban teendô ajánlattal kapcsolatban.)

www.gemosz.hu

− A Kbt. 96/A. §-a módosítása kiterjesztette az elôzetes vitarendezés lehetôségét minden eljárási cselekményre (addig csak az eljárás eredményérôl szóló összegezéssel kapcsolatban lehetett ilyet kezdeményezni). Mivel a kkv-kat a jogsértôen szigorú felhívások és dokumentációk sokkal gyakrabban érintik, mint a nagy cégeket, ezáltal lehetôségük lett – a jogorvoslati eljárástól eltérôen igazgatási szolgáltatási díj fizetése nélkül is – esélyt kapni arra, hogy az ajánlatkérôk a jogsértô ajánlati felhívásaikat visszavonják vagy módosítsák. − A Kbt. 249. § (3) bekezdése a közösségi értékhatár alatti eljárásoknál kizárta, hogy az ajánlatkérô a kizáró okokkal kapcsolatban igazolásokat, illetve közjegyzô által hitelesített nyilatkozatot írjon elô. − A Kbt. 251. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem érte el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem érte el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérô a 249. § (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevônek volt köteles egyidejûleg, közvetlenül írásbeli a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó ajánlattételi felhívást küldeni. Ezen módosítás (ti. közvetlen felhívással indítható egyszerû eljárás lehetôvé tétele) célja a közbeszerzési eljárások egyszerûsítése, gyorsabbá és olcsóbbá tétele, ezáltal a kis- és középvállalkozások könnyebb ajánlattételének elôsegítése, továbbá a hatályos szabályozás egyértelmûbbé tétele volt. A közbeszerzésekrôl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXIX. törvény az alábbi változásokat hozta 2011. október 8-i hatályba lépéssel: A Kbt. 251. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem érte el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem érte el a százötven millió forintot, az ajánlatkérô a 249. § (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevônek volt köteles egyidejûleg, közvetlenül írásbeli – a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó – ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérô köteles volt olyan gazdasági szereplôk részére ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minôsülnek, és amelyek a szerzôdés teljesítésére való alkalmasság feltételeit megítélése szerint feltehetôleg teljesíteni tudják. Látható tehát, hogy építési beruházások esetében százötvenmillió forintra emelkedett az értékhatár, továbbá megjelent a Kbt-ben az a kötelezettség, hogy az ajánlatkérô a közvetlen felhívást mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak köteles megküldeni. II. Külföldi cégek részvétele a magyar közbeszerzési piacon A Közbeszerzési Hatóság statisztikai nyilvántartásában a nyertes ajánlattevôk származásának meghatározása és rögzítése – nemzetközileg elfogadott gyakorlat alapján – a cég bejegyzés szerinti székhelye alapján történik. A külföldi székhelyû ajánlattevôk által elnyert eljárások adatait és az összes beszerzéshez viszonyított arányait az alábbi táblázat mutatja:

2009 2010 2011

Eljárások száma db % 61 0,9 172 1,6 184 1,4

Eljárások értéke Mrd Ft % 58,0 3,2 64,3 4,3 36,4 2,5

Ahogy a táblázat adatai is szemléltetik, a külföldi székhelyû ajánlattevôk szerepe nem jelentôs a magyar közbeszerzési piacon. Az elmúlt három év átlagait figyelembe véve részesedésük az eljárások számából 1,3%, míg az értékbôl 3.3%. A székhely szerinti besoroláson alapuló statisztikai kimutatások értelemszerûen nem adnak reális képet a külföldi tôke közbeszerzésekben való tényleges szerepérôl, súlyáról. A magyar tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a külföldi cégek jellemzôen magyarországi leányvállalataik révén, itthoni alapítású (és ezáltal magyar székhelyû) vállalkozásokon keresztül, konzorcium tagjaként, vagy magyar tulajdonosokkal közösen birtokolt vegyes vállalatokon keresztül vesznek részt a közbeszerzésekben.


5

Tíz év, ezermilliárd forint – a Széchenyi Kártya sikersztori KRISÁN LÁSZLÓ KA-VOSZ Zrt. Az elmúlt tíz év alatt a Széchenyi Kártya a vállalkozások hitelességének jelképe lett. A hiteligénylések száma meghaladja a 218 ezret, és eddig több mint 162 ezer hitelügylet jött létre. A program keretein belül kihelyezett hitelek összege elérte az 1000 milliárd forintot – mondta el Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Tíz éve indult el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetôségeinek javítására létrehozott Széchenyi Kártya Program, amely idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. − Az elsô Széchenyi Kártyát 2002-ben adtuk át, ezt megelôzôen forgóeszköz-finanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására csak korlátozott lehetôségek álltak a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére – utalt a kezdeti idôszakra Krisán László. Mint mondta, a Széchenyi Kártya újszerûsége a szokásos banki procedúrától eltérô, vállalkozóbarát konstrukció kialakításában rejlett. A résztvevôk között az azonnali adatáramlást lehetôvé tevô elektronikus kapcsolat épült ki, emiatt lényegesen lerövidült a hitelbírálat és szerzôdéskötés idôigénye, és ez a standardizált folyamat a mai napig biztosítja gyors hitelhez jutást a vállalkozók számára. Az igénylés feltételei a magyar kis-, és középvállalkozások sajátosságaihoz és igényeihez igazodnak, a vállalkozók terheinek enyhítésére az állam kamattámogatást és egyúttal garanciadíj támogatást biztosít. – Országszerte mintegy 300 iroda segíti a hitelkérelmek befogadását. Emellett folyamatosan mérik fel a vállalkozói igényeket is, így válik lehetôvé,

6


hogy egyre több, a vállalkozók által igényelt konstrukciót tudjunk megalkotni – tette hozzá a vezérigazgató. Az induláskor maximálisan igényelhetô 1 millió Ft-os hitelösszeg a Széchenyi Kártya Program eddigi mûködése alatt három alkalommal emelkedett, 2003 júliusában 5 millió forintra, 2004 júliusában 10 millió forintra, 2006 májusában 25 millió forintra, mely változások jelentôsen fellendítették a Széchenyi Kártya iránt jelentkezô keresletet. A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben, a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bôvült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejûleg, egyszerre is felhasználhatóak. A program lehetôséget teremt arra, hogy a vállalkozások különbözô finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelô konstrukciót vehessék igénybe. A Széchenyi Kártya „klasszik” szabadon felhasználható folyószámlahitel a már legalább egy éve mûködô mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására. A kamat mértéke jelenleg havi 1% alatt van, és az igénylôk már 3 hét alatt akár 25 millió forint összegû szabadon felhasználható hitelhez juthatnak, gyors és egyszerûsített hitelbírálatot követôen, csökkentett adminisztrációval. A Széchenyi Forgóeszközhitel már nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál. Hosszabb, akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök (alapanyagok, árukészletek) finanszírozására alkalmas, melylyel vállalkozások egy egyszerûen elérhetô és rugalmasan használható, államilag támogatott hitelhez juthatnak. Az igényelhetô hitel 1 millió forinttól maximum. 25 millió forintig, 100 000 forintonként emelkedô összegû lehet. A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 millió Ft összegû, akár 10 éves futamidôre is igényelhetô, államilag támogatott, a vállalkozás beruházásainak, fejlesztéseinek megvalósítását segítô

hitel, mely hosszútávon szolgálja vállalkozások mûködését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik a beruházás megtérüléséhez. A hitel felhasználható ingatlan vásárlásra, építésére, fejlesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz beszerzésre is. 2011. szeptember 1-jétôl a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel egészült ki: a KA-VOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával - a Széchenyi Kártya Program agráriumra való kiterjesztéseként - elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bôvülése is várható. Mára már az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB, a Takarékszövetkezeti hálózat, a Volksbank, a Gránitbank, az UniCredit Bank, a Budapest Bank és a K&H is csatlakoztak a Programhoz. – Azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a Széchenyi Kártyás vállalkozások a tulajdonosok személyes garanciájának és a többlépcsôs hitelbírálatnak köszönhetôen nem csak megbízhatóvá váltak üzleti partnereik szemében, de a kártyabirtokosok gazdasági stabilitása, pénzügyi ereje is megnövekedett, ami a válság alatt nagyban hozzájárult a munkahelyek megtartásához – fogalmazott a vezérigazgató. A hazai gazdaság fejlôdése és a kisvállalkozások túlélése szempontjából is kulcskérdés, hogy a kis- és középvállalatok minél szélesebb köre jusson uniós forráshoz. Ám manapság a legnagyobb gondot a pályázatok finanszírozása jelenti: − A kis- és középvállalatoknak ma leginkább az uniós támogatások jelenthetnek megfizethetô forrást, de az önrész biztosítása valamint az Európai Unió programjait jellemzô utófinanszírozási konstrukció legtöbbjük számára vállalhatatlan. A vállalkozások a válság ideje alatt úgymond „kivéreztek”, így nem tudnak élni a pályázatok adta lehetôségekkel sem. Ezért két új – kamattámogatott – hitelkonstrukcióval próbáljuk segíteni a vállalkozásokat. Egyik a Széchenyi Kártya Önerô Kiegészítô Hitel, a másik pedig a Támogatást Megelôlegezô Hitel. Mindkettô felsô határa 50 millió forint – ismertette a két legújabb program elemet. Krisán László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió az elmúlt 7 éves periódusra 8 ezer milliárdot szánt a magyar pályázatok finanszírozására. Ehhez képest 35005000 ezer milliárd még a kihasználatlan forrásunk. A pályázatok kiírására még 9 hónap áll rendelkezésünkre, és hogy havonta legalább mintegy 120 milliárdot kellene kiutalni a vállalkozásoknak. – Nem lenne jó Magyarország számára ezt a forrást nem kihasználni, akkor, amikor éppen a következô 7 év uniós támogatásáról beszélünk – jegyezte meg.

www.gemosz.hu

Sikerekrôl, elvárásokról félidôben BIHALL TAMÁS az MKIK alelnöke Az egykulcsos adórendszer bevezetését, a szakképzés átalakítását, a Széchenyi Kártya fejlesztését sorolta az Orbán kormány „elsô félidejének” sikerei közé Bihall Tamás a Gépjármû-márkakereskedôk Országos Szövetségének (GÉMOSZ) konferenciáján tartott elôadásában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke a fennállásának 10. évfordulóját ünneplô szövetség Galyatetôn rendezett programján vett részt. Az alelnök a Fidesz és az MKIK vezetôi által jegyzett közös nyilatkozat felidézésével kezdte. A szóban forgó dokumentum még a 2010-es parlamenti választásokat megelôzô kampányidôszakban született, és az abban megfogalmazott célok a felek gazdaságpolitikával, illetve annak fejlôdési irányaival kapcsolatos álláspontját tartalmazták. Bihall Tamás emlékeztetett arra, hogy – részben az elôzô ciklus gazdaságpolitikájának hibái, részben a pénzügyi világválság okozta nehézségek miatt – a magyar gazdaság 2010-re súlyos helyzetbe került. Éppen ezért a közös nyilatkozatban megfogalmazottak a legfontosabb célok között említették a magyar gazdaság talpra állítását,

www.gemosz.hu

a munkahelyek megvédését, új munkahelyek teremtését, hazánk versenyképességének javítását. Mindezek mellett a korrupció visszaszorítása, az adórendszer egyszerûsítése, a Széchenyi-kártya továbbfejlesztése, az EU-s források átcsoportosítása is szerepelt a dokumentumban. Nem utolsó sorban pedig az üzleti élet és a kormányzat közötti együttmûködés helyreállítása. Mi valósult meg ezekbôl az igen fontos vállalásokból? Hol tartunk most? – tette fel a kérdést Bihall Tamás. Kiemelte, az Orbán-kormány és a kamara közötti kapcsolat az elmúlt két évben jól mûködött. A kormány több intézkedése azonban – amelyek egyebek mellett a politikai és gazdasági rendszer mély és gyors átalakítását célozták – az üzleti körökben nem arattak osztatlan sikert, és a méltatlankodás hangja sokszor Brüszszelig ért. Az Orbán kabinet „elsô félidejének” sikeres lépései között sorolta fel az alelnök az egykulcsos adórendszert, a szakképzés átalakítását, valamint a Széchenyi Kártya fejlesztését, amely sok mikro-, kis- és közepes vállalkozás számára jelentette és jelenti a kiutat, a továbbélés lehetôségét. Jó irányba mozdult el a felsôoktatás átszervezése, a nagy ellátórendszerek átalakítása, valamint a kereskedelemfejlesztés is – hallottuk. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül a kevésbé eredményes döntések, mint például a minimálbér emelése, amely sajnos visszafogta a munkahelyek létrehozását, vagy az adórendszer átalakítása, amely az újabb kisadókkal növelte az admi-

nisztrációs terheket, a bürokráciát. Az MKIK alelnökeként a kamarai törvény elmaradását is hiányolta Bihall Tamás, pedig ez a rendelkezés a gazdaság kifehérítésének egyik fontos eszköze is lehetne. Ami a kormányzati ciklus elôttünk álló két esztendejének legfontosabb teendôit illeti, a következôket emelte ki a kamara alelnöke: a megsértett üzleti körökkel történô kiegyezést, a foglalkoztatás bôvítését, a kutatás-fejlesztést, az innováció erôsítését, támogatását, a növekedés beindítását, és a 2014-2020 közötti uniós költségvetési idôszakhoz igazodva, a hazai tervek elkészítését. Ez utóbbihoz kapcsolódik majd a kamara tevékenysége is, és társul majd a munkához a területfejlesztési rendszerbe való beépülés és várhatóan a kötelezô tagság bevezetése. Ez utóbbi feltételezi az agráriummal kapcsolatos, eddig vitás kérdések tisztázását is. Elôadásának utolsó részében Bihall Tamás kitért a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kamarák együttmûködésének lehetôségeire. Úgy vélte, kiváló terepet kínálnak a közös munkára a szakmai típusú rendezvények, de a szervezetek együttmûködése hasznára válhat a helyi gazdaságfejlesztési programoknak, akcióknak és javíthatja a szakképzés színvonalát. Végezetül Bihall Tamás megjegyezte: a kötelezô kamarai regisztráció lehetôvé teszi majd a rálátást a teljes legális szakmai körre, átláthatóbbá válik a gazdaság, könnyebbé válik a lehetséges partnerek elérése.


7

Finanszírozási trendek

Lízingpiaci szegmensek:

0% 17%

19%

0% 0%

18% 15%

4% 3%

1% 1% 6%

16%

■ Retail

■ Építôgép

■ Motor

■ IT

■ Flotta

■ Egyéb

■ Refi flotta

■ Lakás

■ Busz

■ ?

■ Truck

■ ?

csökkent. Az európai válság újbóli erôsödése ismét visszavetheti a szegmens teljesítményét. Flotta finanszírozásnál portfólió szinten 1% csökkenést figyelhettünk meg 2011 elsô negyedévéhez képest. Az elsô negyedévben

FINANSZÍROZOTT ÖSSZEG ALAKULÁSA 180 000

40%

160 000 20% 140 000 120 000

0%

100 000 -20% 80 000 60 000

-40%

40 000 -60% 20 000 0 2012. III.

2012. IV.

2012 I.

2012. II

2011. III.

2011. IV.

2011 I.

2011. II

2010. III.

2010. IV.

2010 I.

2010. II

2009. III.

2009. IV.

2009 I.

2009. II

2008 IV.

2008. II

2008. III.

20078 I.

2007 IV.

2007. III.

-80% 2007 I.

A gazdasági környezetet a következôk jellemzik. Az eurózónából egyre rosszabb PMI és munkanélküliségi adatok jönnek, amely részben köszönhetô a spanyol és olasz gazdasági helyzet újbóli romlásának – a spanyolokat újra leminôsítették. Itthon is rosszabbodik a helyzet a munkapiacon.A gazdaság lassulása érezhetô, Európa lemaradóban van Amerikától a legfrissebb adatok alapján.A külföldi tôke továbbra is nagyon óvatos. A finanszírozási költségek átmenetileg enyhültek, kérdés, hogy meddig. Az új kihelyezések tekintetében elmondható, hogy a finanszírozott összeg 15%-kal növekedett 2011 elsô negyedévéhez képest. A szerzôdések száma 21%-ot esett, és növekedett az átlagos kihelyezés értéke. Emelkedett a piaci koncentráció, leginkább az ingatlan szegmensben.Az eurózóna recesszióba fordulása már érezteti a hatását.A beruházások visszaestek, a lakosság még óvatosabb. A Portfólió értéke 2,9%-kal csökkent az elôzô év azonos idôszakához képest.Újra növekszik a bankválság esélye. A forint még jól tartja magát, de sok múlik az IMF tárgyalásokon. A pénzügyi lízingen belül csökkent a lejárt, illetve a 30 napnál nem régebbi késedelmek, és emelkedett az újratárgyalt szerzôdések aránya.A hitelen belül is növekedett az újratárgyalt szerzôdések aránya, míg a néhány hónapos késedelmek aránya stagnált.

• A gépjármû szegmens részesedése jelentôsen csökkent. • A KKV-k részesedése 60% felé közelít • Az elsô negyedévben jelentôsen csökkent a lakossági ügyfelek aránya.

2007. II

LÉVAI GÁBOR fôtitkár, Magyar Lízingszövetség

––– Retail ––– Változás %

Gépjármûfinanszírozás: A forint erôsödése miatt a portfólió 21,8%-kal csökkent 2011elsô negyedévéhez képest. Az új kihelyezésekben 25,2%-os csökkenés figyelhetô meg, a szerzôdésszámban viszont de 33%-os emelkedés (a 2012-es adatokból hiányoznak az egyik nagyobb piaci szereplô adatai, azzal együtt kisebb lenne a csökkenés). A gépjármû szegmens részesedése csökkent a lízingpiacon belül.Növekedett az átlagár a szegmensben.A szerzôdések egyre nagyobb hányadát kötik pénzügyi lízingben. A 2-5 év közötti szerzôdések részesedése 1,7 százalékponttal emelkedett, de az 5-10 év közötti lejárat csökkenése, habár kisebb ütemben, de továbbra is folytatódik. 2012-ben 22,4%-os növekedés volt megfigyelhetô az új személygépjármû forgalomba-helyezésben, az elsô negyedévhez képest. Az újautó-értékesítés több, mint háromnegyede cégek számára történik, a lakossági ügyfelek továbbra is alig vásárolnak új gépjármûvet.A használt gépjármûvek piacán 2011-ben ismét árcsökkenés volt megfigyelhetô, ami szintén az alacsonyabb keresletet mutatja. A flottapenetráció kismértékben

36,3%-kal emelkedett az új kihelyezés, miközben a szerzôdésszám 43,6%-kal emelkedett.Minden korábbi mértéket meghalad az operatív lízing részesedése. Összességében elmondható, hogy a recesszió hatása még nem érezhetô a szegmensen. Lízingpiaci kilátások, lehetôségek A piacon lévô lízingcégek egyelôre rendelkeznek annyi forrással, amennyire a piacnak szüksége van. Ezzel együtt látható mozgás, egyes gépjármû finanszírozó cégek átmenetileg, vagy tartósan felfüggesztették az új üzletek kötését. Nyílt végû pénzügyi lízing és operatív lízing konstrukcióban vásárolt személygépjármûvek esetében a lízingdíj ÁFA visszaigénylés szabályainak tisztázódása a 3. negyedév során várható. Ennek lehet még pozitív hatása a 2012-es újautó-értékesítésre, de az év eleji várakozásaink (20%-os bôvülés) helyett – az ország gazdasági helyzete és kilátásai miatt – ez legfeljebb a tavalyi értékesítési számok megismétléséhez lesz elegendô. Érdemi gazdaságpolitikai változás, és a lakossági és kkv szektor bizalmának növekedése nélkül nem várható a gépjármû értékesítés növekedése 2013-ban sem.

■ Mezôgép

8


www.gemosz.hu

Kenôanyagpiaci áttekintés SUTYINSZKY TAMÁS Az elmúlt években komoly átrendezôdés történt a magyar kenôanyag piaci szereplôk között. Egyes, korábban a magyar piacon saját tulajdonú leányvállalattal jelenlévô nemzetközi olajcégek áttértek a magántulajdonú kenôanyag-disztribútori modellre (ExxonMobil, Shell), valamint a nagy cégek mellett számos, kisebb cég lépett be a hazai kenôanyagpiacra, akik alapvetôen külföldön beszerzett közlekedési kenôanyagokat értékesítenek általában nagyon alacsony árrés tartalommal. Megbízható, hivatalos kenôanyag piaci statisztikai adatok sajnos jelenleg nem állnak rendelkezésre, de becslések alapján a jelenleg hazánkban eladott kenôanyag mennyiség 20-25%-a az úgynevezett párhuzamos, vagy közismertebb nevén „szürke” importtevékenységbôl származik – ez azt jelenti, hogy egy nemzetközi kenôanyag márkát a hivatalos importôr mellett egyéb, kisebb cégek

is importálják a hazai piacra. Ezen cégek értékesítési stratégiáját (vagy inkább annak hiányát) szinte kizárólag az átadási árra való fókuszálás jellemzi, egyéb márkajellegû marketingszolgáltatásokat kevés kivételtôl eltekintve ôk nem nyújtanak. A fentiek valamint a rendkívül nagyszámú szereplô miatt a piacon korábban meglévô ár-architektúra gyakorlatilag megszûnt. A jelen helyzetet tovább súlyosbítja – részben a nehéz gazdasági helyzet miatt is –, hogy általánossá vált a környezetvédelmi termékdíj meg nem fizetése nélküli számlás, valamint a számla nélküli, teljesen „fekete” kenôanyag értékesítés, ami gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátrányba hozza a legálisan tevékenykedô cégeket. A környezetvédelmi termékdíj mértéke jelenleg 112 forint/kg, ez literenként nagyságrendileg 100 forint termékdíjat jelent, ami egy nettó 700 forint/liter árú termék esetében önmagában 12% árkülönbséget okoz, tehát egy etikus versenyzô alaphelyzetbôl ekkora hátránnyal indul egy „kevéssé etikus” versenyzôvel szemben. A törvényi szabályozást kijátszó kereskedelmi tevékenység mellett egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a piacon elsô ránézésre eredetinek látszó, de valójában bizonytalan származású, hamisított kenôanyagok

is, melyeket a jól csengô márkanevük miatt gyorsan lehet értékesíteni. A jelen kenôanyag piaci helyzet egyértelmûen káros a piacon tevékenykedô összes etikus, szabályokat betartó kenôanyag importôr, gépjármû kereskedô és márkaszerviz számára, hiszek ôk kénytelenek a megrendült fogyasztói bizalommal, folyamatosan csökkenô árbevétellel valamint csökkenô árréssel szembesülni, aminek következtében esetlegesen akár a korábban vállalt kötelezettségeiket sem tudják teljesíteni partnereik felé, és csökkenô bevételeik, nyereségességük miatt akár minôségi szolgáltatásaik és akár fennmaradásuk is kérdésessé válhatnak. A jelen helyzetben kiemelkedôen fontossá vált tehát a piac etikus szereplôinek és a fogyasztóknak a képzése és megfelelô kommunikációs csatornákon keresztül történô megszólítása, hogy minél többen értsék meg a minôségi, tiszta eredetû és csomagolású kenôanyagok használatának és beépítésének fontosságát, hiszen hosszú távon csak ezzel a szemlélettel járnak jól mind a beépítést végzôk, mind pedig a fogyasztók. A Lubexpert Hungária Kft. az etikus, tiszta piaci tevékenység elkötelezett támogatója.

Beszámoló az EAIVT konferenciáról Az európai független autókereskedôk idei konferenciára több, mint 200 kereskedô érkezett 20 országból. Az esemény, amelyen a GÉMOSZ kiemelt vendég volt, 2012. június 14 és 16 között a budapesti Marriott hotelben került megrendezésre. A kereskedôk mellett olyan szolgáltatók is jelen voltak, mint például a CoC papírokkal kereskedô EuroCoC, vagy a tanúsítványokat kibocsátó TÜV. Az elnöki köszöntô beszéd és a szponzori prezentáció után a GÉMOSZ nyitotta a rendezvényt. Cseri József beszédében érintette a magyar autópiac anomáliáit, beszélt a GÉMOSZ szerepérôl és az összefogás fontosságáról. Bár a magyar gazdasági helyzet instabilitása aggodalomra adhat okot, mégis örömteli, hogy a konferenciát Budapestre szervezték, és az eddigi legnagyobb érdeklôdés és részvétel fémjelezte a rendezvényt. Cseri József beszédében konkrét lehetôségeket is vázolt a résztvevôknek a minôségi használtautókkal és az elfekvô készletek értékesítésével kapcsolatban, ezzel is öszönözve a részvételt a délutáni magyar workshopon. A workshopon Kovács Ákos, a Gablini csoport képviselôje mutatta be a magyar autópiac jelenlegi helyzetét, Giczy Árpád pedig a GÉMOSZ-t. A workshopra kijelölt konferenciaterem megtelt érdeklôdôkkel, és az elôadások után a résztvevôk konkrét, az egyes üzleti lehetôségeket célzó kérdésekkel érdeklôdtek Kovács Ákostól és Giczy Árpádtól. A konferencián a hangsúly az informális ismerkedésen volt, ahol a kereskedôk szemé-

www.gemosz.hu

lyes beszélgetések által ismerhették meg az üzleti lehetôségeket. A GÉMOSZ standjánál, ahol Cseri József, Giczy Árpád, Bacsó Flóra (GÉMOSZ), Kovács Ákos (Gablini Csoport), Nádpor Ármin (Ivanics Csoport) nyújtott felvilágosítást a kereskedôknek, folyamatos volt az érdeklôdés a világ minden országából. Legtöbben az elfekvô készletek felvásár-

lása iránt érdeklôdtek, de sokan szerettek volna új- és használtautót értékesíteni Magyarországon. Bár igaz, hogy az érdeklÐdés középpontjában a Magyarországról beszerezhetÐ új gépkocsik álltak, számos kereskedÐ kereste, keresi az együttmÐködési lehetÐségeket használtautó - és gyári vagy másodpiaci alkatrészek importja kapcsán. A kereskedôkkel folytatott egyeztetések alapján kiderült, hogy sokuknak van tapasztalatuk a magyarországi beszerzésekben, éppen ezért kiemelték, hogy az árak mellett a gyorsaság, és a kiszámíthatóság a legfontosabb a számukra. Bár nyilvánvaló, hogy a magyar piac nem tudja teljesen kielégíteni a külföldi kereskedôk készletigényét, és a felvevôpiacunk is viszonylag szûk, a konferencia mégis hasznos tapasztalat volt szövetségünk számára. A változékony gazdasági viszonyok között szükségünk van a nemzetközi kapcsolati tôkére és a nyitottságra. A külföldi kereskedôk igényének megfelelôen a GÉMOSZ összeállít egy listát, amely a kereskedôk készleteit részletezi, és amely adatokat kérésre elküldünk az érdeklôdô külföldi kereskedôknek. A Gémoszhoz beérkezô ajánlatokat pedig a titkárság továbbítja az érintett márkaszövetségeknek, és bízunk benne, hogy az újonnan megszerzett kapcsolatok gyömülcsözôek lesznek. Bacsó Flóra GÉMOSZ titkár Kovács Ákos Infiniti statégiai igazgató Gablini Csoport


9

Az NKH tervei a feketegazdaság visszaszorítására, a gépjármûjavítás és az alkatrészforgalmazás területén MIKULÁS RÓBERT A Népszabadság tavalyi cikke szerint egy közúti balesetben elveszített emberélet 2010-ben 267 millió forintjába került a nemzetgazdaságnak. 2010-ben a személyi sérüléses baleset kárértéke meghaladta a 440 milliárd forintot. A közúti közlekedésbiztonság ezek szerint valós gazdasági kérdés. A halálos balesetek csökkentésére fordított költség tehát anyagi szempontból is megtérülhet, nemzetgazdasági szinten. Ezen a területen Magyarország remek eredményeket ért el az elmúlt öt évben. Az MTI által a közelmúltban megjelentetett statisztika az alábbiakban látható: Halálos közlekedési balesetek Magyarországon, 2001–2011 1500 1200 900 600 300 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Ha megnézzük az utolsó öt év eredményét, akkor látható, hogy hazánk komoly eredményeket ért el a halálos balesetek csökkentése terén. Ha megnézzük a teherszállító jármûvek baleseteit bemutató ábrát láthatjuk, hogy a csökkenés mértéke itt kisebb. Teherszállító járművek személysérüléses balesetei Magyarországon, 2001–2011 2100 1800 1500 1200 900 600 300 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

A halálos balesetek csökkenését több tényezô befolyásolja. Az egyik ilyen az objektív felelôsség bevezetése az egyes közlekedési szabályszegések esetében. Kétségtelen, hogy a magas közlekedé-

10

si bírságok csökkentették a szabályszegések számát, és így növelték a közlekedésbiztonságot. A jármûvek mûszaki állapota miatt jelenleg Magyarországon nem lehet visszatartó mértékû bírságokat kiszabni. A közúti közlekedésrôl szóló törvény közel két és fél évtizede meghatározza, hogy az üzembentartó felelôs a jármû mûszaki állapotáért. A közelmúltban nagy vihart kavart a sajtóban, hogy egy lejárt érvényességû elsôsegélynyújtó felszerelésért akár 50 000 Ft bírság is kiszabható. A képen látható törött alváz esetében azonban nincs lehetôség az üzembentartó megbírságolására. Ilyen esetekben a közúti hatóságnak arra van lehetôsége, hogy érvénytelenítse a jármû forgalmi engedélyét. Ez esetben az üzembentartó egy mûszaki vizsgát követôen ismételten üzemeltetheti a jármûvet. A jármû mûszaki ellenôrzésének esélye viszonylag alacsony, az üzembentartó alacsony kockázatként éli meg az ellenôrzés valószínûségét. A jármûvön általában nem az üzembentartó tartózkodik, a karbantartásköltségei megkísérli csökkenteni a versenyképesség növelése céljából. Márciusban megvizsgáltuk a KÖKIR rendszerben található jármûvek bontási adatait és a mûszaki érvényességgel nem rendelkezô jármûvek számát. Az alábbi eredményeket kaptuk: • szabályosan elbontott jármûvek száma: 16 148 • a rendszerben található mûszaki érvényességgel nem rendelkezô jármûvek száma: 439 724 • az elmúlt egy év során lejárt mûszaki érvényességek: 174 562. A fenti számok azt mutatják, hogy a ténylegesen elbontott jármûvek aránya alacsony. A lejárt mûszakival rendelkezô jármûvek között vannak a legálisan ideiglenesen vagy átmenetileg kivont jármûvek, de ebben a körben találhatók a mûszaki vizsga nélkül üzemeltetett jármûvek is. A közlekedési hatóság nem rendelkezik információkkal arról, hogy mi történt a kérdéses jármûvekkel, de a fenti arány aggodalommal tölti el a szakembereket. Ha a jogszabályi kötelezettséget elmulasztók aránya ilyen magas, milyen szinten lehet a jármûvek karbantartottsága. A jármûvek mûszaki állapotát az alábbi tényezôk alapvetôen befolyásolják: • életkor, futásteljesítmény • karbantartás (ezen belül a szakszerûség) • beépített alkatrészek állapota, minôsége. Sajnos az üzembentartók a két utolsón megpróbálnak spórolni, pedig a szakszerûtlen vagy


elmaradt karbantartás és az olcsó alkatrész komoly közlekedésbiztonsági kockázatokat hordoz. Az üzembentartó felelôs a jármû állapotáért és ezt a felelôsséget csak akkor képes továbbhárítani a jármûvet szervizelô személyre vagy szervezetre, ha megfelelô dokumentumokkal rendelkezik a javítással kapcsolatban. Miután általában nem valósul meg a felelôsségre vonás, nem következik a felelôsség áthárítása sem. Hasonló a probléma az autóalkatrészek területén. A javítók közül sokan nincsenek tisztában a beépítési kötelezettséggel. Számos fotó áll rendelkezésünkre, amely a szakszerûtlen javítások következményeit mutatja. Napjainkban az internetes áruházak lehetôvé teszik, hogy bárki interneten keresztül rendelhessen akár fékalkatrészeket, amiket ezt követôen gyakran házilag építenek a jármûvekbe. A közúti balesetek során a statisztikák azt mutatják, hogy igen alacsony a mûszaki meghibásodásból eredô balesetek aránya. Ennek elsôdleges oka, hogy a balesetek általában több tényezô együttes fennállása esetén következnek be, a mûszaki hibát azonban csak abban az esetben vizsgálják, ha egyértelmûen kiderül a baleseti körülményekbôl, vagy a gépkocsivezetô hivatkozik rá. A balesetet követôen költséges a mûszaki állapot megvizsgálása, ezért gyakran a balesetelemzésnek ez nem képezi részét. Visszatérve az alkatrészekhez, meg kell állapítani, hogy egész Európában gondot okoz a nagy tömegben érkezô távol-keleti, ismeretlen minôségû alkatrész. E terület piacfelügyeleti tevékenységének uniós szabályozása a közeljövôben várható. Az alkatrészpiac hatalmas, korrekt piacfelügyelete óriási erôforrásokat igényel, melyek jelenleg nem állnak rendelkezésre egyik hatóságnál sem. Bízom abban, hogy a következô években ez a probléma megoldódik. Fontos továbbá az ezzel kapcsolatos kommunikáció, ami felhívja a jármûtulajdonosok figyelmét arra a kockázatra, amit a nem megfelelô alkatrészek okoznak. Fontos kérdés a bontott alkatrészek piaca is. Az illegális bontók továbbra is jelen vannak az alkatrészpiacon. Látható, hogy a legálisan bontott jármûvek száma elmarad a várakozásoktól. Sajnos megvan a lehetôsége annak, hogy a jármûvek az illegális szférában fejezzék be életciklusukat. Ez komoly környezetvédelmi kockázatot is jelent, emellett az ismeretlen eredetû, minôsítetlen alkatrészek a közlekedésbiztonságot is veszélyeztethetik. A hatóságok látókörében jelenleg csak a legális bontók vannak, az illegális szférára jelenleg nincs rálátása a közlekedési hatóságnak. Forrás: http://nol.hu/gazdasag/legfobb_ertek_az_ember_draga_ kozuti_balesetek, http://mti.hu/Pages/Download.aspx?newsid=173244 &filetype=5&view=HiView&lang=hun, http://mti.hu/Pages/Download.a spx?newsid=173591&filetype=5&view=HiView&lang=hun

www.gemosz.hu

Röviden a gépjármû-biztosítási piacról KURTISZ KRISZTIÁN Uniqa Biztosító Zrt. nem-életbiztosítási részleg igazgató Az elmúlt évek gazdasági hatásai a biztosítási szektort is jelentôsen érintik. Mivel továbbra is a biztosítási díjbevétel legnagyobb hányadát a gépjármûvekhez kapcsolódó díjak adják, ezért az autós szakma negatív trendjei kedvezôtlenül érintik a biztosító társaságokat is. A szûkülô piac automatikusan egy nagyobb versenyhelyzetet teremt a társaságok között. Ebben a helyzetben a legtöbb szereplô árkorrekciókkal reagál. Néhányan megpróbálják megtartani ügyfeleiket újdonságok bevezetésével, illetve megszerezni a legtöbbet a kevés számú új ügyfél közül. A 2011/2012-es kötelezô gépjármû-felelôsség biztosítási kampány jól mutatja az új piaci trendeket. Az átlag éves díj ebben a kampányban nem érte el a 14.000 forintot. Ez is jól mutatja azt, hogy alig több, mint havi 1.000 forintért lehet a

www.gemosz.hu

piacon gépjármû-felelôsség biztosítást kötni. A kampány nyertese az UNIQA Biztosító lett a legnagyobb darabszámú új szerzôdéskötéssel és arányaiban a legkevesebb törléssel. A társaság ezt az eredményt egy ilyen nehéz piacon csak úgy tudta elérni, hogy az adminisztratív költségeit jelentôs mértékben csökkentette és az ügyfeleket a díjképzésen keresztül az éves díjfizetésre és az elektronikus kommunikációra ösztönözte. A jó eredményben kiemelkedôen fontos szerepe volt az online csatornának. Az UNIQA Biztosító lehetôséget kapott arra, hogy közel kétszázezer új ügyfélnek mutassa meg kimagasló színvonalú szolgáltatásait. Büszkék vagyunk arra, hogy a kötelezô gépjármû-felelôsség biztosítást kötô ügyfelek több, mint 10%-a másik biztosítását is társaságunkra bízta. A CASCO piacon is jelentôs változások mentek végbe az elmúlt évben. A korábbi normál szintû biztosítói marzsok gyors ütemben csökkentek. Betudható ez az új üzlet csökkenésének és az ezzel járó árversenynek. A jövôben olyan együttmûködéseket célszerû kialakítani, amely a casco biztosítási szerzôdésben érintett felek mind-

egyikének optimálisan tükrözi az érdekeit és mindenki lehetôségeihez mérten rugalmas a tárgyalások során. Ezen az elven alapul az UNIQA Biztosító által 2012. év elsô felében bevezetett önrészfelezô program. Ebben az akcióban a szolgáltatásban résztvevô ügyfél, a biztosító és a javítómûhely is egyaránt jól jár. Az ügyfél financiális elônyt élvez, hiszen az UNIQA elengedi mind a százalékos, mind az összegszerû önrésze felét, valamint egy kényelmi szolgáltatást biztosít a kár rendezésében, például a megbízható javítómûhely kiválasztásával. A javítómûhely kihasználtsága nôhet azáltal, hogy a biztosító a színvonalas, szakszerû javítást végzô partnereket preferálja a kárrendezés során. Ennek köszönhetôen a biztosító egy jobban kontrollálható kárrendezési szolgáltatás révén jobban tervezheti költségeit és ügyfelei elégedettségét is növelheti. A fentiekbôl is látszik, hogy a következô években mind a biztosítási, mind gépjármû-kereskedôi, -javítói üzletágban szoros partneri együttmûködésre van szükség. Az UNIQA Biztosító a jövôben úgy, mint eddig is fontosnak tartja és kiemelt prioritásként kezeli az ilyen jellegû együttmûködéseket.


11

UNIQA Casco – Segítség a bajban Az új generáció biztosítója.

e Most önrész k! felét mi állju

eresse Részleteket k .hu oldalon! a www.uniqa

A tájékoztatás nem teljes körû. További információért látogasson el honlapunkra!

12


www.gemosz.hu

foglalkoztató kérdéseket, és a GÉMOSZ javaslatait azok megoldására. Az alábbiakban olvashatjátok a sajtótájékoztató rövidített anyagát

Recommend Documents