Immár nyolcadik alkalommal köszöntjük Kedves Olvasóinkat! Reméljük, eddigi kiadványaink bõvelkedtek hasznos információkban és érdekes egyetemi hírekben, eseményekben. A jövõben is igyekszünk az egyetemi élettel kapcsolatos hírekrõl, eseményekrõl részletesen beszámolni. (Az e-mail címmel rendelkezõ tagjainknak 2-3 hetente hírlevél formájában is továbbítjuk az aktuális információkat.) Az elmúlt idõszak egyik kiemelkedõ fontosságú rendezvénye volt a BMEU konferencia, mely január hónapban került megrendezésre a Mûegyetemen. A rendezvény tartalmilag három témakör köré szervezõdött: "Kétszintû képzés a mûszaki felsõoktatásban", "A XXI. század egyeteme" és "Kutatás és alkotás a Mûegyetemen". 2010-re egységes európai felsõoktatási térség kialakítása a cél. A folyamathoz kapcsolódó stratégiai kérdéseket BMEU konferencia keretén belül nyílt lehetõsége megvitatni az egyetem vezetésének. Az említett rendezvény nem tudományos konferenciaként került megrendezésre, hanem egy olyan lehetõségként, ahol az egyetemi menedzsment világos "üzenetet" kíván megfogalmazni a BME minden oktatója, polgára számára a stratégiai kérdésekrõl. A konferencia tézisei megtalálhatóak az interneten, a http://www.bme.hu/bmeu oldalon.
érdeklõdõket! A programok kialakításával kapcsolatban szívesen várjuk Öregdiákjaink ötleteit, javaslatait. A BME Öregdiák Szervezetének létrehozásakor célunk volt többek között, hogy egykori hallgatóink tapasztalatára, segítségére, erkölcsi és anyagi támogatására is számíthassunk az Egyetem céljainak megvalósításában, erõsítsük a kapcsolattartást az Alma Materrel. Ezen elképzeléseink Egyetemünkhöz méltó megvalósításához az Ön támogatására is számítunk. Eddigi felajánlásaikat és támogatásaikat ezúton is szeretnénk megköszönni! Külön köszönetet szeretnénk mondani Gyimesi István, Kanadában élõ öregdiáknak nagyobb összegû támogatásáért. A személyi jövedelemadóról szóló törvény jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója 1 %-ának közcélú felhasználásáról általa megjelölt ked-
Beköszöntõ
Idén is megrendezésre kerül a Mûegyetemen a Mérnökök Napja-Öregdiák Találkozó, azonban az eddigiektõl eltérõen nem õszi, hanem késõ tavaszi idõpontban tervezzük. A májusi kerti-party keretében az elképzelések szerint lesz étkezési lehetõség, zenés program, komolyabb és kevésbé hivatalos beszédek, köszöntõk. Reményeink szerint a kellemes tavaszi idõjárás, a közvetlenebb légkör és a megújult programkínálat nagyszámban vonzza majd az
1
vezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzen. Kérjük, hogy a munkatársi, baráti, családi körében is ajánlja, hogy befizetett adó 1 %-át a BME Öregdiák Szervezetét támogató Mûegyetemi Hallgatókért Alapítvány számára ajánlják fel.
A Mûegyetemi Öregdiák Szervezet Hivatalos Kiadványa (V. évfolyam 8. szám) Felelõs kiadó: Wintermantel Zsolt, BME Diákközpont igazgató Felelõs szerkesztõ: Tóth Sándor, BME Diákközpont kommunikációs vezetõ Képek: Philip János, BME Fotócsoport, Koordinátor: Kispál Krisztina Tel.: (1) 463-3840, fax: (1) 463-3844, e-mail:
[email protected], honlap: www.alumni.bme.hu Grafikai kivitel: Murányi Ferenc Külön köszönet Dallos Györgyinek, a BME PR iroda vezetõjének Megjelent 3000 példányban a MÛISZ Grafikai Stúdió és a Stílus Print Nyomda gondozásában
Megszokhattuk már, hogy ha országosan történik valami, arra nagyon gyorsan reagál a BME. Így volt ez az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatban is. E témakör legnagyobb és legizgal masabb helyi fóruma a BMEU volt. Errõl beszélgettünk Detrekõi Ákossal, a Mûegyetem rektorával. A BMEU két napján 250 regisztrált résztvevõ volt jelen. Hogyan értékeli ezt a számot? Véleményem szerint egy konferencián ilyen részvétel már jónak mondható, de a számok nem mindig mondanak el mindent. Amit én nagyon fontosnak érzek, hogy a konferencia hasznos, jó hangulatú és rendkívül szórakoztató volt. Milyen fontosabb momentumokat emelne ki a BMEU-val kapcsolatban? Három szekció köré szerveztük az elõadásokat. Az egyik volt a bolognai folyamat és a kétciklusú mérnökképzés, a második a XXI. század egyeteme
2
címet viselte, az utolsó napon pedig az oktatás és kutatás kapcsolatának jövõjérõl esett szó. Az elsõ szekció elõadásai talán azért voltak hasznosak, mert a kétlépcsõs képzés bevezetése mellett nagyon sok olyan kérdéssel is foglalkoztunk, amelyek eddig kisebb hangsúlyt kaptak. Szó esett például a minõségbiztosításról, a kredittanterv mobilitásáról, valamint a gazdasági, ipari igényekrõl. A XXI. század egyeteme szekció legfontosabb mondanivalója talán az volt, hogy nagyon sok egyetemi vezetési modell képzelhetõ el. A harmadik témakör rávilágított
arra, hogy szükség van kutató egyetemekre, s hogy ez lehet az intézmények versenyképességének egyik záloga. Az egyetem vezetése miért tartotta fontosnak, hogy a BMEU konferencián doktoranduszok, egyetemi hallgatók is részt vegyenek? Ez egy teljesen természetes dolog. Az egyik fõ téma a Bolognai folyamat volt, amellyel kapcsolatban országos szinten is bevonták a hallgatói szervezeteket. A Mûegyetemen amúgy is hagyomány, hogy elég erõs a hallgatói képviselet. Arról nem is beszélve, hogy a mai doktoranduszok lesznek majd az új oktatási rendszer professzorai, tanárai. A kétciklusú képzés bevezetése esetén 4+2-es, azaz hat éves egyetemi képzések jönnének létre? Ezt a felosztást támogatja a Magyar Rektori Konferencia, és azt hiszem, hogy a Mûegyetem szempontjából is ez a megfelelõ elképzelés. A 3+2-es formát alkalmazó egyetemeknél –ez egy másik lehetséges felosztási forma– azt tapasztalták, hogy a BSc képzést elvégzõ hallgatók 95 %-a átlép a második, MSc képzésbe. Ahhoz, hogy értelme legyen a két lépcsõnek, és a hallgatók 50 %-a a BSc után befejezze az egyetemet, egy olyan képzést kell nyújtani ezen a szinten, ami piacképes szakképesítést biztosít. Úgy gondolom, hogy ehhez az elképzeléshez a négyéves periódus jobban illeszkedik.
BMEU Konferencia
A plusz egy év a hallgatóknak igen jelentõs egzisztenciális kiesést jelenthet, arról nem is beszélve, hogy a hat év a kredit rendszer miatt a hallgatók többségénél legalább hét évet jelent. Mit gondol errõl? Az igaz, hogy késõbb kezdhet el dolgozni a hallgató, de sokkal értékesebb diplomát tudhat majd magáénak. Ha a mai oktatásfinanszírozási rendszert tekintjük, akkor a hat éves képzés bevezetése esetén az egyetem több pénzhez fog jutni. Mennyire gazdasági érdek a 4+2? Ha a hallgatók 50 %-a végez négy, és 50 %-a hat év alatt, akkor ugyanott vagyunk, mintha öt éves képzésünk lenne. Ezen az egyetem nem nyer semmit. Amin viszont nyerhet az egyetem, és nyernie is kell, az az elsõ négy év gyakor-
BMEU Konferencia
latigényesebb képzésével függ össze, ami sokkal drágább, mint a mostani elméletibb mérnökképzés. Az egységes európai oktatási térséghez való csatlakozás maga után vonja a külföldi egyetemek betelepülését Magyarországra. Tart-e a BME a konkurenciától? A versenyhez hozzá kell szokni. Egy kicsit örülök is ennek, hiszen a konkurenciának köszönhetõen rá leszünk kényszerülve arra, hogy tartsuk az európai színvonalat. Tíz év múlva, egy akkori középiskolai diák számára miért lesz vonzó a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem? Egyrészt azért, mert választhat a felvételizõ, hogy mérnökséget, társadalom-, vagy gazdaságtudományt kíván-e tanulni.
3
Másrészt azért, mert a Mûegyetem 220 éves hagyománya akkor is rangot ad az itt szerzett diplomának. Mikor lesz a következõ, csatlakozással foglalkozó BME fórum? Február 26-án kerül megrendezésre az Ipari Nyílt Nap, amely a mérnökökre váró új kihívásokat térképezi fel. Ez alkalomból nyílik majd egy kiállítás, amelyet Jürgen Köppen, az EU magyarországi nagykövete nyit meg.
Szabó Zsolt (Mûhely, I. évf. 1.szám)
Átalakulóban a magyar felsõoktatás. Más a rendszer, mások az elvárások. Errõl beszélgettünk Tolonics Istvánnal, a TámPont Tanácsadó Iroda vezetõjével. Véleményed szerint mi okozza a legtöbb problémát? Talán az, hogy a felsõoktatás helye teljesen megváltozott a társadalmon belül. Ha megvalósul a kormányzati elképzelés, hogy a munkaképesek fele felsõfokú oklevéllel rendelkezzen, akkor a diploma, vagy a felsõoktatás értéke is megváltozik. Ezt azonban nem jelzi még a közfelfogás, ma is él a felsõoktatás nimbusza: a kép valamilyen kivételezett helyzetû fiatalokról, akik sok tanulással elérték, hogy bejutottak valamelyik egyetemre. A családok –természetes módon– ma is épp olyan sikerként élik meg, ha a gyermekük bejut a Mûegyetemre, mint húsz évvel ezelõtt. Akkor lepõdnek meg elõször, amikor kiderül például, hogy nem minden vidéki kap kollégiumot. Saját anyagi helyzetük alapján
4
indokolt lenne, de hát a hallgatói létszám növekedését jócskán megkésve követi a kollégiumi férõhelyek bõvülése. Mi okozhat még problémát? Az esélyegyenlõség is csak névleges. Sokan anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak, hogy egyetemre menjenek, még ha tandíjmentes is a felsõoktatás. A legjobban az szemlélteti a helyzetet, hogy az Esélyt a Tanulásra Alapítvány pályázatán csak azok vehetnek részt, akiknél az egy fõre esõ jövedelem nem haladja
meg a tizenhatezer forintot! Õszintén, el sem tudom képzelni, hogy ennyi pénzbõl hogyan oldják meg a családok, hogy egyetemre járatják a gyermekeiket. Aki például négyes volt matematikából, az nehezebben kezdi az egyetemet? Nem mindegy, hol volt négyes! Vannak középiskolák, ahol egy négyes felér egy ötössel, míg más iskolák alacsonyabb teljesítményt is magasabbra értékelnek. Az egyetemi oktatás erre nincs tekintettel. Az elõadó ma is ugyanúgy áll ki a táblához, mint régen, és elkezdi felírni "az anyagot". Arról sem esik elég szó, hogy a középiskolák matematika oktatásának egészen más a célja, mit az egyeteminek, így aztán az is kezdhet tragikusan gyöngén, aki addig azt hitte magáról, hogy matekból jó. Az elsõ elõadások egyébként ma is ugyanolyan sokkot jelentenek, mint egykor, de a második elõadásra már sokan be sem mennek, hiszen úgy gondolják, hogy ha úgysem értik, akkor minek. A többség pedig ott ül ugyan, de odabent beszélgetnek, azzal sem törõdve, hogy a több száz halk duruzsolás együtt teljesen elnyomja az elõadó hangját. Megdöbbenne egy öregdiák, ha látná, hogy mi megy az elõadótermekben. Tíz percnél többet akkor sem bír ki morajlás nélkül a hallgatóság, ha történetesen érdekes az elõadás. A számonkérés fõleg abban változott, hogy az elsõ évek-
A felsõoktatás változása ben ma már fehér holló a szóbeli. A vizsgák azonban ma is legendásan kemények, és mivel a kredit rendszer keretei között nem közvetlen kényszer, hogy elsõre sikerüljön egy tantárgy, könnyebb, ma azt mondani –tanárnak is, diáknak is–, hogy "majd legközelebb". Hogyan tudja tehát egy lelkiismeretes Öregdiák segíteni gyermekét az egyetemi tanulmányok elején, amikor neki is újra kell tanulni az elvárásokat? Nehéz kérdés, mert ez nagyon függ attól, hogy milyen személyiségû az adott hallgató. Néhányuknak nem ártana, ha többször nehezményeznék otthon, hogy nem megfelelõ sebességgel halad a tanulmányaival. Másokat akkor is nyomaszt a szülõi gondoskodás, amikor a szülõk ténylegesen nincsenek jelen. Mindkét típusból tapasztaltam már
A felsõoktatás változása szélsõséges eseteket, súlyos következményekkel, úgyhogy azt a kitérõ választ adom, hogy ebben az esetben legjobb az arany középutat választani. Ha akár a hallgatónak, akár a szülõnek kétségei támadnak saját stratégiájával kapcsolatban, nyugodtan megkeresheti a Támpont tanácsadó irodát (elérhetõségek: Központi épület I. emelet 52, www.tampont.bme.hu, tel.: 463-3838, a szerk.). A legfontosabb üzenetem azonban az, hogy az elsõ félévekben az a fontos, hogy a hallgató minél hamarabb megtanuljon alkalmazkodni az új körülményekhez, nem szabad elkeseredni, ha nem jönnek a jó eredmények. Az évfolyamátlagok mérnöki szakokon alig emelkednek a kettes fölé, a hallgatók 80 %-a legalább egy tárgyat nem tud teljesíteni, vagyis a régi rendszerben évismétlésre kényszerülne.
5
Ha az kell, akkor tanuljon meg pontosabban összeadni, ha az kell, akkor a matematikai mûveletek pontos végrehajtásában tegyen szert magasabb szintû intelligenciára, vagy legyen kicsit vagányabb, erõsödjön az önértékelése, hogy ne vegye túlságosan zokon a tanárok gyakran rapszodikus értékítéleteit. Végül ez alatt az idõ alatt nem csak mérnökké válnak az egyetemisták, talán fontosabb, hogy közben gyerekbõl felnõtté.
Tóth Sándor
Az egyetemek szép hagyománya szerte a világon, hogy panteonjukban megõrzik az emlékét azoknak, akik tudós életükkel példát adtak, s elvitték hírét hazánk, Alma Maternek egyaránt. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában, kertjében, épületének elõcsarnokában szobra áll azoknak, akik munkásságukkal mérföldkövet jelentettek a magyar, illetve a technika világtörténetében. Tanszékek, tanárok, egykori diákok õrzik a legnagyobbak emlékét. Tanszékek, tanárok viszik tovább munkásságukat. Egykori tanítványok gûylnek össze minden évben egyetemünk falai között: emlékezni, de példát is adni abból, hogyan lehetett az itt megszerzett tudással sáfárkodni a köz javára.
6
S minden évben vannak olyan évfordulók, amelyek az egykori mesterekre külön is ráirányítják a figyelmet. Ebben szeretne –sorozatnak szánt– rövid írásunk segíteni, amikor a 150 éve születet Zipernowsky Károly és Rejtõ Sándor professzorokról itt is megemlékezünk. Zipernowsky Károly (1853. április 4. - 1942. november 29.) A pesti kegyesrendi gimnáziumi érettségi után nem közvetlenül a
Mûegyetemre vitt útja. Kecskeméten gyógyszertári alkalmazott. Három évi patikusság után lett a Mûegyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója. Érdeklõdése egyre inkább az erõsáramú elektrotechnika felé irányította. Negyedéves korában már elõadásokat tartott a Mérnökés Építész-Egylet felolvasó ülésén a villamosságtan tárgykörébõl. Egyetemi évei alatt rajzoló az osztrák államvasutak irodájában. Kitûnõ eredménnyel fejezte be tanulmányait a Mûegyetemen. Útja a Ganz-gyárba vezetett. 1883-ban Déri Miksával feltalálta az öngerjesztésû váltakozó áramú generátort, majd 1885-ben megszületett –Bláthy Ottó Titusszal és Déri Miksával kidolgozott– világra szóló találmánya, a transzformátor. A korszerû, ipari igényeket messzemenõen figyelembe vevõ mérnökképzést mutatja az a tény is, hogy új tudományterületek mûvelésére tanszékeket alapítottak, s tanárnak a jelentõs ipari gyakorlattal rendelkezõket hívták meg. E cél megvalósulása érdekében jött létre egyetemünk Gépészmérnöki Karán 1893-ban az Elektrotechnika Tanszék, s lett elsõ vezetõje Zipernowsky Károly.
Mesterek és tanítványok Évfordulók üzenete
A mérési gyakorlatok számára létesített laboratóriumi berendezéseket az õ tapasztalatai alapján készítették el. Diapozitívokkal szemléltette elõadásait. Tanszékére több külföldi folyóiratot járatott, s munkatársaitól megkövetelte azok folyamatos olvasását. Tudományos munkásságának elismerését jelentette az is, hogy 1893-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja lett. 1924-ben vonult nyugalomba. Tudományos és tanári örökségének folytatója ma Egyetemünk Villamos Gépek és Hajtások Tanszéke, ahol még egykori bútorait is õrzik.
Szintén 150 évvel ezelõtt született egyetemünk másik neves professzora Rejtõ Sándor (1853. augusztus 21-1928. február 4.). A mai (2003) Mechanikai Technológiai és Anyagszerkezettani Tanszék épületében áll az egykori professzor Rejtõ Sándor szobra. Õ kapta az elsõ gépészmérnöki oklevelet a Mûegyetemen 1877. november 12-én, s jelentõs ipari gyakorlat után –évekig volt iparfelügyelõ– lett az intézmény tanára, a tanszék továbbfejlesztõje, az anyagvizsgáló laboratórium megszervezõje. A Magyar Tudományos Akadémia 1912-ben levelezõ, 1923-ban rendes tagjává választotta. A Gépészmérnöki Kar (akkori elnevezéssel Osztály) dékánja volt az 1901/1902-es tanévben. Gazdag szakirodalmi munkássága mellett több eljárás és mûszer õrzi nevét. A magyarországi mérnökképzés nemzetközi hírû tanáraival, több ma már világhírû egykori tanítványával járult hozzá Európa és a nagyvilág technikai fejlõdéséhez. Így még sokukra lehet és kell emlékezni évfordulóktól függetlenül is. Igaz és érvényes Ady egykori vallomása:
Mesterek és tanítványok Évfordulók üzenete
“És mégis - mégis koszorús fejedet, Ím most sokan áldják … És mégis - mégis magam is itt vagyok Ünnep kocsit tolni … én jó mesterem." (Ady Endre: Vén diák üdvözlete) Egyetemünk ma is Európa rangos, mûszaki tudományi, természettudományi, valamint gazdaságtudományi oktatási és kutatási központja. A tanítványok folytatják az egykori mesterek munkáját. Dr. Németh József technikatörténész
Mûegyetemi Múzeum A BME egy kis házi múzeumot kíván létrehozni, amely bemutatja a mérnökök múltban használt munkaeszközeit, például • rajzeszközök (rajzgépek, vonalzók, körzõk, tuskihúzok, graphosok, redisztollak, festõszerszámok stb.) • a régi rajzok • számítóeszközök (logartáblák, egyéb táblázatok, logarlécek, logartárcsák, logarhenger, számológépek) • mérõmûszerek és mérõeszközök. E Múzeum létrehozása jelenleg idõszerû, mivel a számítógép megjelenése miatt az évszázadok óta kialakult mérési, számítási és rajzolási módszereket a régiektõl merõben eltérõ számítástechnikai módszerek váltják fel. A jelenleg tanuló hallgatóink, azaz a jövõ mérnökei már csak hallomásból ismerik a régi módszereket, mérõmûszereket, pedig a régi módszerek, különösen a régi szellemes mérési eljárások megismertetése elõsegítheti újabb eljárások megalkotását is.
7
A Múzeum szervezésével Rektor Úr Benedek Zoltán ny. egyetemi tanárt (Repülõgépek és Hajók Tanszék) bízta meg. Kérjük, hogy lehetõségei szerint a saját tulajdonában lévõ régi eszközöket szíveskedjenek a Múzeum számára felajánlani. Érdeklõdni az alábbi címeken lehet: Dr. Benedek, Repülõgépek és Hajók Tanszék, J. épület 421. fax: 463-3080
[email protected].
A Magyar Mérnöki Kamara helye a civil társadalomban: Elsõsorban a szakirányú képesítéssel rendelkezõ, mérnöki tevékenységet végzõ tervezõk és szakértõk kamarája. A kamara céljai az alábbiakban foglalható össze: • Érdek-érvényesítés: a társadalom érdekeivel összhangban, hazai és nemzetközi téren egyaránt képviseli és védi a mérnöki tevékenységet végzõ tagjai érdekeit. • Szakmai Önigazgatás: szélesedõ szakmai önkormányzati hatáskörben ellátja a mérnöki tevékenység igazgatási feladatait. • Társadalmi Partnerség: fontos, szakmai kérdésekben a Kamara állásfoglalásaival elõsegíti a közvélemény pártatlan, felelõs tájékoztatását, védi a társadalmat az alacsony színvonalú, jogosulatlanul végzett kontármunkával szemben. A Magyar Mérnöki Kamara tagsága szeretné: • A Kamarát vonják be a feladataihoz –a szakmai tevékenység szabályozásához, a jogosultságok elbírálásához és kiadásához, valamint a jogszerûen végzett tevékenység
10
ellenõrzéséhez kapcsolódó jogszabályok elõkészítõ tevékenységébe. • A Kamara érvényesítse tagjainak érdekeit a mûszaki tevékenység szabályozásában, a teljes tevékenységi folyamat ellenõrzésében és a méltányos díjazás ellenében végzett munkafeltételek javításában. • A köztestületi feladatok elvégzéséhez szükséges forrásokat meg kell teremteni. • A hazai és nemzetközi piaci versenyben a Kamara védje és érvényesítse tagjainak érdekeit. • A Kamara a magyar mérnökök reprezentatív szakmai önigazgatási szervezeteként mûködjön.
• Érdekvédelmi és kommunikációs tevékenységével szilárdítsa meg a magyar mérnökök szakmai, társadalmi elismertségét. • A mûszaki fejlõdéssel kapcsolatos közgondolkodás alakítója és vélemény-formálója legyen. • A felsõoktatási reformba bevont partnerként segítse elõ az egyetemi és fõiskolai oktatási program és a gyakorlati foglalkoztatási igények összhangját. • Teremtsen megfelelõ jogi és szakmai környezetet a törvényes mûködésbe vetett bizalom helyreállításához és erõsödéséhez. A legfontosabb feladatai: • Alakítsa ki a Magyar Mérnöki Kamara megbecsült és társadalmilag elismert arculatát. • Az Egyesült Európa tagállamaiban mûködõ jogrendhez és gyakorlathoz hasonlóan segítse elõ a hiteles mûszaki tevékenységbe és szakértelembe vetett közbizalom és megbecsülés visszaállítását. • Az Európai Unióhoz csatlakozás jegyében következetesen ismertesse el és ellenõrizze a hatósági munkában a mérnöki jogosultságokat. • A tervezési és szakértõi mérnöki jogosultságokon túlmenõen más mérnöki tevékenységek törvényes szabályozásának és felügyeletének átvétele. • Törekedjen méltányos, a valós költségeket és értékarányos fejlesztési lehetõségeket is magában foglaló, mérnöki honoráriumok elismertetésére és alkalmazására. • Ösztönözze a törvényes mûködési feltételek betartását, a hatósági jogalkalmazás során ellenõrizzék és érvényesítsék a mérnöki
A Mérnöki Kamara a mérnökökért jogosultságokat, a jogosultság nélkül, mérnöki tevékenységet végzõket pedig marasztalják el. • Tagjai részére szervezzen rendszeres szakmai, jogi, pénzügyi és szervezési ismereteket adó szakismereti továbbképzõ tanfolyamokat a korszerû szakmai ismeretek folyamatos karbantartásának céljából. • Segítse elõ a felsõoktatási képzésben az alkotó, kezdeményezõ szemlélet és szakmai-közéleti részvételt megbecsülõ szellem érvényesülését. • Alakítson ki a mindenkori Kormány-szervezetekkel és a területi, valamint a helyi Önkormányzatokkal hosszú távú, mûködõ partneri kapcsolatokat. • Szélesítse a kapcsolatokat európai szervezetekkel, társkamarákkal, egyesületekkel, szakmai és civil szervezetekkel.
A Mérnöki Kamara a mérnökökért EURÓPAI MÉRNÖKI KAMARA, EURÓPAI EGYÜTTMÛKÖDÉS Dubrovnikban 2002. októberében a III. Európai Mérnökfórum úgy látta, hogy szükség van egy egységes európai mérnöki csúcsszervezetre, amely adatbankja és koordinátora, az esetleges konfliktusok megoldásának helyszíne. A Mérnöki Kamarák Európai Tanácsának szervezése megkezdõdött, amely az elsõ lépést jelenti a mérnökök kontinentális szakmai csúcsszervezete, az Európai Mérnöki Kamara felé. Az országok maguk döntik el, hogy mely mérnöki szervezet képviseli, vagy mely szervezetek közös képviselõje vesz majd részt az országok mérnökeinek nevében a Mérnöki Kamarák Európai Tanácsának alapításában. A koordinátori szerepet az Ausztriai Építészek és Építõmérnökök Kamarája vállalta. Több hónapi elõkészítõ munka után 2002. december 2-án Münchenben aláírásra került a Magyar és Bajor kamara közös
11
egyezménye, mely kétoldalú, kiegyensúlyozott jogokat biztosít mindkét ország mérnökeinek a fogadó országban végezhetõ önálló, felelõs építõmérnöki és szakértõi munkához. A bajor kollégák segítségével –legalábbis Bajorországban és az építõmérnöki szakterületen– igazából EU-s tagország lettünk. Hogyan tudunk élni a lehetõséggel, az idõ majd megmutatja. De itthon is fel kell készülnünk, azzá kell válnunk! Információ: Magyar Mérnöki Kamara 1094 Bp., Angyal u. 1-3. Tel.: 1/455-3696 honlap: www.mmk.hu
Andor Béla, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke
Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent az egyetemekrõl, fõiskolákról frissen kikerülõk számára a megfelelõ munkahely megtalálása. A cégek az új munkatársak keresése során az esetek döntõ többségében elõnyben részesítik a fiatal, de már gyakorlattal, szakmai háttérrel rendelkezõ diplomásokat. A tapasztalatok szerint a karrier-utak is kitolódnak, hosszabbá válnak. A frissdiplomásoknak illetve a fiatal álláskeresõknek nagy segítséget jelenthetnek a felsõoktatási intézmények karrier központjai, illetve az általuk szervezett állásbörzék. Az elhelyezkedéssel kapcsolatos tudnivalókról, a felmérések eredményeirõl beszélgettünk Hajdú Csongorral , a BME Karrier KözPontjának szakmai vezetõjével. Az álláskeresõk mikor találkozhatnak legközelebb a Mûegyetemen állásbörze keretében potenciális munkaadóikkal? Immár 12. alkalommal április 2-3-án rendezzük meg a Mûegyetemi Állásbörzét. Reményeink szerint az eddigi évekhez hasonlóan 120-130 vállalat legalább 2000 állásajánlatot kínál majd a
12
rendezvényen résztvevõ hallgatóknak, frissdiplomás szakembereknek. Az ország egész területérõl közel 8.000 látogató részvételére számítunk, hisz nem csak a mûegyetemistákra számítunk, a vidéki nagyvárosból buszjáratokat indítunk a börze helyszínére. Milyen változások figyelhetõek meg az utóbbi idõben a munkaerõ-piacon? Milyenek most a frissdiplomások elhelyezkedési esélyei? A friss diplomások iránti kereslet napjainkban már nem bõvül olyan dinamikusan, mint néhány évvel ezelõtt, ugyanakkor az egyetemekrõl, fõiskolákról
egyre több végzõs kerül ki. Ez az állapot talán csak átmeneti, és a gazdaság élénkülésével várhatóan ismét nõ a munkaerõ-piaci kereslet. Ennek ellenére a pályakezdõknek még komolyabban kell venni az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést: látogatni kell az állásbörzéket, ismerkedni a cégek képviselõivel, elvárásaikkal. Mindemellett persze elengedhetetlen az idegen nyelvek ismerete, és fel kell készülni az élethosszig tartó tanulásra is. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a mûszaki végzettséggel rendelkezõ fiatalok elhelyezkedési esélyei kedvezõbbek társaikénál. Megfigyelhetõ napjainkban is ez a tendencia? Jelenleg a fiatal mérnökök, informatikusok több állásajánlat közül választhatják ki az elvárásaiknak megfelelõt, mint a más végzettséggel rendelkezõ társaik. A mûszaki értelmiség iránti kereslet várhatóan a jövõben is kedvezõen alakul, ezt mutatják az általunk készített felmérések adatai is. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ma már 1-2 hónap általában nem elég az elvárásainknak megfelelõ munkahely megtalálására. Már harmad/negyedévesen el kell kezdeni felmérni az esélyeinket, a piacot, követni a cégek elvárásait, tudatosan választani szakmai gyakorlati helyet, esetleg a tanulás mellett mellékállást vállalni ... Ma már nem dõl össze a világ, ha valaki hat vagy hét év alatt végzi el az egyetemet: közben használható szakmai tapasztalatra, jó nyelvtudásra lehet szert tenni.
A mûszaki diplomások elhelyezkedési esélyei
A Mûegyetemi Állásbörzére látogató fiatal munkakeresõk milyen szakmai háttérrel, gyakorlattal rendelkeznek általában? Az érdeklõdõk jelentõs része felsõoktatási intézményekbõl frissen kikerült, gyakorlattal nem vagy csak kis mértékben rendelkezõ pályakezdõ. Az állást keresõk másik meghatározó hányada már diplomával rendelkezõ fiatal szakember, nem elhanyagolható részük jelenleg is dolgozik, de keresi a jobb lehetõséget, újra felvállalja a munkaerõ-piaci megmérettetést. A látogatók többsége konkrét állásajánlatok miatt keresi fel a börzét. Ez a jelenség korrelál az állásbörzék közötti idõszakban a hallgatók részérõl tapasztalt magatartással: a Karrier KözPont tevékenységei közül a nagyobb érdeklõdés az állásközvetítés illetve a potenciális munkaadókról történõ információszolgáltatás iránt mutatkozik, tehát a hallgatók a közvetlen álláshoz jutást részesítik elõnyben az alaposabb felkészülést jelentõ programokkal szemben.
A mûszaki diplomások elhelyezkedési esélyei
Milyen lehetõségeket nyújt a jelenlegi munkaerõ-piac az idõsebb generációknak? A pályakezdõk és a 15-20 éves munkaviszonnyal rendelkezõk jóval nehezebben találnak új munkahelyet, olyannyira, hogy a mûszaki értelmiségiek körében egyébként alacsony munkanélküliség ezen korosztályok számára valós fenyegetést jelent. Ez utóbbi azért is meglepõ, mivel a vállalatok nagyra tartják a szakmai tapasztalatot. Mit tehetnek az idõsebb mérnökök? Ez szakterülettõl illetve beosztástól erõsen függ! Egy szakspecialista a saját területén tevékenykedõ bármely vállalatnál megbecsülésre, versenyképes jövedelemre számíthat. Egy vezetõ beosztású mérnöknek is kedvezõek a lehetõségei, fõleg ha a konkurenciánál kíván elhelyezkedni. Az idõsebb, beosztott mûszaki szakembereknek viszont már nehezebb a helyzetük.
13
Hiába az óriási szakmai tapasztal, a cégek kevésbé tartják õket rugalmasnak, nyitottnak az újdonságra, akad köztük olyan is, akinek problémái lehetnek például a nyelvtudással vagy akár a számítástechnikai eszközök használatával. Számukra szinte lehetetlen a váltás. Ugyanakkor mindenkinek tudnia kell, hogy a diploma csak belépõ a lehetõségek világába. El kell fogadni az élethosszig tartó tanulás alapelvét: továbbképzéseken, szakmai programokon kell részt venni a versenyképesség megtartása érdekében.
Kispál Krisztina
Az egyetemi sportot két csoportra érdemes osztani: élsportra és tömegsportra. Az élsportolók a Mûegyetemen nagyon kevesen vannak. Egyrészt mert õk a sport-jéghegy csúcsai; másrészt sokan –fõleg vidéki hallgatók– kerülnek választás elé: vagy élsportolók lesznek vagy mûegyetemisták. A kettõ együtt csak nagyon keveseknek sikerül. Különösen igaz ez a csapatsportágakban, ahol a versenyidõszak túl hosszúra nyúlik, és szinte összeegyeztethetetlen a komoly felkészülés és a megfelelõ tanulmányi munka. A mégis magas szinten sportoló elsõéves hallgatók közül a budapesti versenyzõk általában maradnak eddigi egyesületükben, míg a vidékieknek új klubot kell keresniük, melyek közül a legjobb lehetõséget a MAFC nyújtja, hiszen már 23 szakosztálya várja a sportolni vágyókat, melybõl egy-kettõ nemzetközileg is elismert. Az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt idõszak eredményeit, kiemelkedõen jól teljesítõ csapatait:
14
Kosárlabda: az egyik legnépszerûbb és legnagyobb múltra visszatekintõ sportág. Sajnos a 2002 nyár végi hercehurcának köszönhetõen a zöld asztalnál kiestek az NB I A csoportból, és jelenleg az NB I B piros csoportjának 6. helyén tanyáznak. Röplabda: Vocskó György tanár úrnak köszönhetõen a MAFC csapata –mely szintén egyetemünk hallgatóira épít– szintén stabil tagja az NB I-nek, jelenleg 5. helyezettek. Korfball: az 1993-ban alapított szakosztály büszkélkedhet a legnagyobb nemzetközi sikerrel a MAFC szakosztályai, illetve a magyar korfball klubok közül, hiszen 1997-ben a BEK sorozat 6., míg 2000-ben
4. helyen végeztek, jelenleg az NB I 2. helyén állnak. A csapat több tagja mutatkozott már be a korosztályos és felnõtt válogatottakban. Más sportágakban is jeleskednek sportolóink. Õk alkotják a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Országos Bajnokságon résztvevõ csapatok gerincét. Közülük is kiemelkedik Szécsi Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó, illetve Babály László olimpikon atléta. Jóval több lehetõség nyílik a sportolásra a tömegsport keretében. Õk általában különbözõ rendezvények, illetve bajnokságok, kupák során találnak lehetõséget mozgásigényük kielégítésére. A kupák, bajnokságok általában félévenként, szemeszterenként szervezõdnek. Ezek közül is a legjelentõsebbek: Universitas: szinte majd' minden sportágban rendeznek egyetemi bajnokságot, ahol egyetemünk DSK csapatai szerepelnek. Felsõoktatási intézmények illetve szakszövetségeik látják el a rendezõi feladatokat. Villanyfényes Bajnokság: a kispályás labdarúgás "universitas"-a, a Testnevelési Tanszék és néhány hallgató szervezésében. Félévente 90-100 csapat rúgja a labdát az egyetem Bogdánffy utcai és Hauszmann utcai sporttelepén. A nevezett csapatok tagjainak kb. 70 %-a mûegyetemi hallgató. Éjszakai Teremfoci: az Egyetemi Hallgatói Képviselet szervezi a K. 2-es tornateremben zajló bajnokságot, melyen félévente 1013 BME-s csapat vesz részt.
A Mûegyetemi sport napjainkban Iron Hook Kupa: A Baross Kollégium dühöngõjében zajló bajnokságban félévente kb. 30 csapat méri össze tudását, melyet a Közlekedésmérnöki Kar hallgatói szerveznek. Az eseti rendezvények három szervezethez kapcsolhatók: a létesítményekkel a MAFC rendelkezik, a lebonyolítás szakmai hátterét legtöbbször a Testnevelés Tanszék biztosítja, míg a Diákközpont a Hallgatói Önkormányzattal a humánerõforrást adja, továbbá a költségek nagy részét finanszírozza. A legjelentõsebb események: Mûegyetemi Sportnap: a Mûegyetemi Napok keretében február végén, március elején, a MAFC Gabányi László Sporttelepén megrendezésre kerülõ sportverseny, ahol a karok legjobb sportolói mérik össze tudásukat kispályás fociban, kosárlabdában, csocsóban, dartsban és asztaliteniszben a Mûegyetemi Sportnap vándorserlegért. Az utóbbi évek a
A Mûegyetemi sport napjainkban Közlekedésmérnöki Kar sikerét hozták, hisz az elmúlt 3 alkalommal õk hódították el a kupát. Karok-közti Kosárlabda-bajnokság: egy áprilisi hétvégén a karok "válogatott" csapatai csapnak össze a BME legjobb kosárcsapata címért. Az elmúlt két alkalommal a Villanykarosok diadalmaskodtak, megtörve az Építõkar hegemóniáját. BME Open-Egyetemi Nyílt Teniszbajnokság: májusban mérik össze tudásukat az egyetem legjobb teniszezõi, férfi és nõi egyes versenyszámokban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyõzelem szempontjából jó ómen a Testnevelési Tanszék munkatársának lenni. Duna-parti Egyetemek Regattája: a Diákközpont koordinálásában a Mûegyetem rakparton illetve a Dunán zajló sportfesztivál. Tulajdonképpen hazánk leglátványosabb evezõsversenye szárazföldi csapat versenyszámokkal kiegészítve, ahol évek óta még megszorítani sem tudják a BME-s egységet.
15
Úszó Házibajnokság: az õszi félévben kerül megrendezésre a Testnevelési Tanszék szervezésében a Komjádi uszodában, fõvédnöke Faragó Tamás. Mikulás Kupa: kispályás örömfoci december elején a Hallgatói Önkormányzat szervezésében hallgatók, oktatók, öregdiákok, egyetemi vezetõk és politikusok részvételével.
Telek Zoltán
16
A Mûegyetemi Borklub 2002. végén alakult, tagja és támogatója Dr. Detrekõi Ákos, a BME rektora. Cél a klubélet megteremtése, mely az igényes borkedvelõ közönség és kiváló magyar borok otthonául szolgál. A Borklub nyújtotta programok, szezonális válogatások olyan rokonlelkû egyetemi polgároknak adnak majd betekintést a borvilágába, akik tisztelik a magyar borkultúra hagyományait és a magyar borok szépségét.
Mûegyetemi Borklub Anno 2002
A Klub szakmai hátterét a 2000-ben alakult Monarchia Borászati Kft. biztosítja. Szakembereik rendszeresen látogatják a magas minõség iránt elkötelezett borgazdaságokat, és válogatják a legkiválóbb borokat Egerbõl, Villányból, Szekszárdról, Somlóról, Sopronból, Etyekrõl, a Balatonról és Tokajból, melyeket bárki számára bátran ajánlanak. Amennyiben a lehetõség felkeltette érdeklõdését, iratkozzon fel a Mûegyetemi Borklub levelezõlistájára a
[email protected] email címen, nevének, elérhetõségének megadásával. Ezek után egy rendszeresen küldött hírlevélbõl megtudhatja a belépés feltételeit, továbbá az aktuális programokról is tájékozódhat!
