Foglalkoztatási Hivatal
Összefoglaló az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2005. évi szakmai tevékenységéről, különös tekintettel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter által kiadott szakmai irányelvekre
Budapest
2
Tartalomjegyzék Előzmények...................................................................................................................... 3 I. Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása ............................ 5 1. Néhány jellemző gazdasági mutatószám ................................................................... 5 2. Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás .................................................................. 6 2.1. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők számának változása............................... 7 2.2. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők összetételének alakulása ....................... 8 2.3. Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése ................. 8 2.4. Létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok ..................................... 9 2.5. A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei.............................................. 10 2.6. A 2005. évi prognózis adatvételről ......................................................................... 12 2.7. Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai................................................. 13 II. A megyékben alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, ..................................... 15 foglalkoztatás elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére............................................................ 15 1. Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül)....................................... 15 2. A munkaközvetítési tevékenység értékelése............................................................ 16 3. Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése .......................................... 17 4. Megyei munkaerő-piaci programok hatásának elemzése ........................................ 18 5. Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése .................................... 18 6. A 2004. évben indult, 2005. évre áthúzódó rétegprogramok tapasztalatai .............. 23 7. Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok ................................ 24 III. A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása . 24 1. Tájékoztató anyagok, elemzések a potenciális beruházók számára......................... 24 2. Tájékoztatásnyújtás a foglalkoztatást segítő egyéb pályázatokról és programokról 25 3. Tájékoztatás a foglalkoztatásra vonatkozó új jogszabályokról, központi és megyei programokról............................................................................................................ 25 4. Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok...................... 25 5. Monitoring vizsgálatok ............................................................................................ 26 6. Munkáltatói kapcsolattartás bővítése ....................................................................... 27 7. Az ÁFSZ társadalmi kapcsolatainak áttekintése...................................................... 27 8. Az ÁFSZ tömegtájékoztatási eszközökkel való kapcsolata..................................... 30 9. Jelentés az egyes iskolatípusban végző, szakirányú képzettséggel rendelkezők számáról, elhelyezkedési lehetőségeiről .................................................................. 31 10. Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) működése.......................... 31 IV. A megyei teljesítménymutatók ................................................................................ 32 V. A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása.......................... 33 VI. A munkaügyi központ főbb rendezvényei / eseményei ........................................... 34 VII.A hatósági tevékenység keretében végzett tevékenység értékelése ........................ 35 VIII A HEF OP 1.2 intézkedés keretében elvégzett megyei feladatok értékelése....... 36 IX. A munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői .......................................................................................................... 37 X. Az ügyfelek visszajelzése az ÁFSZ szakmai tevékenységéről ................................ 38
3
Előzmények A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter 2005. január 21-én Szakmai Irányelveket adott ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2005. évi tevékenységéhez. Az irányelvekben szereplő, a Foglalkoztatási Hivatalt és a munkaügyi központokat egyaránt érintő feladatok egységes értelmezése, megfelelő összehangolása és minél eredményesebb megvalósítása céljából a Hivatal 2005. évre vonatkozóan intézkedési tervet készített. Ezen intézkedési tervben kerültek rögzítésre az alábbi feladatok. 1. A munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek a Foglalkoztatási Hivatal koordinálásával elő kell segíteniük a foglalkoztatás bővítését, valamint a foglalkoztatási szint emelését. Ennek érdekében:
készítsenek tájékoztató anyagokat, elemzéseket, tegyenek együttműködési ajánlatot illetékességi területükön a (potenciális) beruházók számára, terjesszék ki a negyedéves munkaadói felméréseket az ország valamennyi kirendeltségére, megyei és fővárosi szinten fejlesszék ki azt az információs bázist, mely gyűjti és magába foglalja a megyében elérhető, megvalósuló, a foglalkoztatást segítő pályázatokat és programokat, biztosítsanak munkajogi tanácsadási tevékenységet munkáltatók, munkavállalók, munkanélküliek részére, készítsenek tájékoztató anyagot a foglalkoztatásra vonatkozó új jogszabályokról, központi és megyei programokról és helyezzék el az internetes honlapokon, biztosítsák az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) zökkenőmentes működtetését, fokozatosan alakítsák ki a térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok rendszerét, a közcélú munkalehetőség felhasználásának tapasztalatairól készítsenek kirendeltségi, megyei, majd országos összefoglaló jelentést, terjesszék ki a monitoring rendszer és annak értékelésének rendszerét az új támogatásokra és az eltérő helyzetű célcsoportokra, és kísérjék folyamatosan figyelemmel megyénként a Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkavállalók számát.
2. Járuljanak hozzá a versenyképesség, a munkavállalók és álláskeresők alkalmazkodóképességének javulásához, a munkáltatók munkaerőigényének kielégítéséhez, a munkaerőhiány csökkentéséhez:
készítsenek egységes tájékoztató anyagot és biztosítsák annak internetes megjelenítését az ÁFSZ által felajánlható szolgáltatások, támogatások köréről, a modernizációs PHARE program és a HEFOP 1.2 intézkedés Szolgáltatásfejlesztési alkomponense keretében létrejövő fejlesztési eredmények széles körű hasznosításával biztosítsák az ÁFSZ modernizációs folyamatával kapcsolatos megyei feladatok színvonalas ellátását, készítsenek megyei és országos szintű összefoglaló jelentést az egyes iskolatípusban végző, szakirányú képzettséggel rendelkezők összetételének jellemzőiről,
4
javítsák megfelelő munkaerő-piaci képzési struktúra fokozatos kialakításával, valamint színvonalas pályakorrekciós és pályaválasztási tanácsadással a munkaerőpiaci képzések hatékonyságát, folyamatosan kövessék nyomon a képzési tanfolyamokon résztvevők elhelyezkedését, és annak fontosabb jellemzőit.
3. Meghatározó szerepet kell játszania a társadalmi beilleszkedés segítésében, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci foglalkoztathatóságának javításával, elhelyezkedésének támogatásával, bevonva programjaiba az inaktívak mind szélesebb rétegeit. Ennek érdekében:
adott személyek, célcsoportok esetében minél hatékonyabbnak ítélt támogatási, szolgáltatási formákat, illetve azok célszerű kombinációit kell alkalmazni, a rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos feladatokat át kell tekinteni, és indokolt esetben tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni, együttműködési megállapodások rendszerét fokozatosan ki kell terjeszteni lehetőség szerint minden munkanélkülire, munkanélküliek minél nagyobb hányadának a legrövidebb időn belül újrakezdési lehetőséget kell felajánlani, fokozatosan be kell vezetni a tartós munkanélküliség kockázatának elemzésén alapuló kategorizálás (profiling) módszerét, a megyei sajátosságoknak megfelelően minél nagyobb mértékben ki kell használni a különböző központi programok adta lehetőségeket, kiemelt figyelmet kell fordítani az Európai Szociális Alapból finanszírozott munkaerő-piaci programok végrehajtására, a HEFOP 1.1-ben vállalt kötelezettségek teljesítésére, fejleszteni kell az állásközvetítés rendszerét az önkiszolgáló rendszereken keresztül, fejleszteni és szélesíteni kell az önálló álláskeresési módszereket, szakmai szempontból támogatni kell a civil szervezetek által indított foglalkoztatási programokat, speciális szolgáltatási formáival fel kell készülni a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókat érintő dotáció szabályainak módosulását követő munkaerő-piaci változásokra, aktuális jogszabályváltozásokról, valamint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatása esetén a munkáltatók által igényelhető támogatásokról szakmai fórumokat kell tartani a gazdasági kamarákkal és más partnerszervezetekkel együttműködve.
Az Intézkedési tervben meghatározottak szerint kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkaügyi központoknak és kirendeltségeknek a pályakezdők elhelyezkedésének elősegítésére, az időskori aktivitás megőrzésére, a nők helyzetének javítására, a gyermeküket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének támogatására, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek megőrzésére, bővítésére, a roma származású emberek foglalkoztathatóságának, elhelyezkedési esélyeinek javítására és a veszélyeztetett helyzetű munkavállalókra. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontos feladata, hogy saját programjait és szolgáltatásait összekapcsolja más támogatásokkal, szolgáltatásokkal, kedvezményekkel. Az
5 előzőekben felsorolt feladatok megvalósítása érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül hangsúlyozott szerepet kaptak a munkaügyi központok és kirendeltségeik. A 2005. évben végzett közös munkáról az alábbiakban adunk számot.
I. Az ország gazdasági- és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása 1. Néhány jellemző gazdasági mutatószám 1. táblázat 2005.* 10 098 000
Megnevezés Népesség száma, fő1 Települések száma2
3145 3
15 év alatti népesség aránya
Működő gazdasági vállalkozások száma4 Egyéni vállalkozás4
15,60% 1 294 000 710 964
4
Társas vállalkozások száma Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások száma5 Ezer lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások száma 1 főre jutó GDP (eFt/fő, 2004.)
493 444 25 665 128,1 2 021
* 2005. évi, illetve legutolsó hozzáférhető adat 1 186.sz .Gyorstájékoztató 2005. október 28. KSH „A nemzetgazdaság munkaerőmérlege”2005.01.01. 2 A Magyar Köztársaság helységnévtára 2005. jan. 1. 3 Népmozgalom 2004. alapján számított adat 4 183. sz .Gyorstájékoztató 2005. október 28. 5 munkaügyi központok beszámolói alapján
A Magyar Köztársaság lakónépessége 2005. január 1 - szeptember 30. időszak végén 10 millió 98 ezer fő volt, mintegy 19 000 fővel (0,2%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A népességen belül 15,6 % a 15 évesnél fiatalabbak aránya. 2005. szeptember végén 493 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván, 3,6 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma bővült, egy év alatt 14 227-tel, (7%). Számuk szeptember végén meghaladta a 220 ezret és ezzel a társas vállalkozás átvette a leggyakrabban választott gazdálkodási forma szerepét. Az eddig vezető gazdálkodási forma, a betéti társaságok száma az elmúlt 12 hónapban csak 2300-zal, 1,1 % kal növekedett, szeptember 30-án szintén meghaladta a 220 ezret. E két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás 90%-át. A 2005. év III. negyedévének végén nyilvántartott egyéni vállalkozások száma közel 711 ezer volt, ami 6 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól, amely 0,8 %-os csökkenést jelent. 2005. szeptember végén a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (36,7 %), illetve a kereskedelem, javítás (18,2 %) nemzetgazdasági ágban regisztrálták. Ezt követte az építőipar (8,0 %), egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
6 (6,7 %), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás (4,6 %), szállítás, posta, távközlés (3,9 %), oktatás (3,1 %), pénzügyi tevékenység (2,8 %) és az egészségügy (2,3 %).
2. Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás
Megnevezés
2. táblázat 2005.
2002.
2003.
2004.
A foglalkoztatottak átlagos száma, ezer fő
3 868,3 3 870,6
3 921,9
3 900,4
3 901,5
Az alkalmazottak átlagos száma, ezer fő
2 722,0 2 726,3
2 753,0
2 789,6
2 796,8
3 670,0 3 652,8
3 578,5
3 567,9
3 517,1
Gazdaságilag inaktívak száma, ezer fő Munkanélküliek száma, ezer fő
2001.
234,1
238,8
244,5
252,9
303,9
Munkanélküliségi ráta (%)
5,7
5,8
5,9
6,1
7,2
Foglalkoztatási arány (%) Gazdaságilag aktívak aránya Gazdaságilag aktívak száma, ezer fő
49,8
49,9
50,6
50,5
50,5
52,8%
52,9%
53,8%
53,8%
54,5%
4 102,4 4 109,4
4 166,4
4 153,3
4 205,4
Forrás: KSH, 2005. éves MEF 15-74 éves népesség
2005. évben 3 901,5 fő volt a foglalkoztatottak átlagos száma, ami az előző évhez képest kisebb javulást jelez. Szintén pozitív tendenciát mutat az alkalmazásban állók száma, 2 789,6 ezer főről 2 796,8 ezer főre emelkedett az előző évhez képest. Az inaktívak számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a gazdaságilag aktívak száma, és ezzel a foglalkoztatási arány is 0,7 %-kal nőtt az előző évhez viszonyítva (53,8 %-ról 54,5 %-ra). A KSH adatai szerint a munkanélküliségi ráta 2005. évben 7, 2 %, ami 1,1 % ponttal magasabb, mint a 2004. évi adat.
2.1. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők számának változása 3. táblázat
Munkaügyi központ
Fővárosi MK Baranya MMK Bács-K. MMK Békés MMK Borsod-A.Z. MMK Csongrád MMK Fejér MMK Győr-M.-S. MMK Hajdú MMK Heves MMK Komárom-E. MMK Nógrád MMK Pest MMK Somogy MMK Szabolcs-SZ.-B. MMK Jász-N.-Sz. MMK Tolna MMK Vas MMK Veszprém MMK Zala MMK Ország összesen
A regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2004. (dec. 20.) 22 942 20 055 23 227 20 230 57 093 17 272 14 389 9 967 30 471 14 585 9 231 14 121 18 756 21 236 41 014 20 246 12 822 8 353 13 479 11 108 400 597
2005. (dec. 20.) 21 123 22 109 23 578 21 357 56 700 17 589 14 244 9 922 31 891 15 508 9 404 15 207 19 947 21 004 42 818 20 395 12 947 8 537 12 826 13 538 410 644
Változás %
-0,8 10,9 1,5 5,6 -0,7 1,8 -1,0 -0,5 10,3 6,3 1,9 7,7 6,3 -1,1 4,4 0,7 1,0 2,2 -4,8 21,9 2,5
A munkanélküliségi ráta (%) 2004. (dec. 20.) 2,9 12,1 10,3 13,4 19,4 10,0 7,3 5,0 13,6 11,2 6,4 15,1 3,9 15,2 18,8 12,1 12,4 6,6 7,9 8,2 9,3
2005. (dec. 20.) 2,7 14,1 10,2 14,0 19,0 10,3 7,3 5,1 13,8 11,6 6,5 16,5 4,1 15,0 19,1 12,2 12,1 6,6 7,8 9,9 9,4
Változás (% pont)
-0,2 2.0 -0,1 0,6 -0,4 0,3 0 0,1 0,2 0,4 0,1 1,4 0,2 -0,2 0,3 0,1 -0,3 0 -0,1 1,7 0,1
Forrás: munkaügyi központok
A munkaügyi központok adatai alapján a regisztrált munkanélküliek/álláskeresők1 száma 2,5 %-kal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, 2005. december 20-án 410 644 fő szerepelt a nyilvántartásban. A növekedésben közrejátszhatnak olyan tényezők is, mint a különböző forrásból támogatott országos és megyei munkaerő-piaci programok vagy AM könyvekre vonatkozó jogszabály módosítás széles körű propagálása. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,1 % ponttal nőtt, jelenleg 9,4 %. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők számának növekedése elsősorban Zala, Hajdú-Bihar és Baranya megyében volt jelentős, 10 %-ot meghaladó mértékű. A munkanélküliségi ráta az előző évekhez hasonlóan a kedvezőbb gazdasági adottságú területeken, elsősorban Budapesten (2,7 %) és Győr-Moson-Sopron megyében (5,1 %) volt a legalacsonyabb.
1
A munkanélküli fogalma 2005. november 1-jétől álláskeresőre változott.
8
2.2. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők összetételének alakulása
Megnevezés Pályakezdők Max. 8 ált. végzettségű regisztráltak Diplomás regisztrált munkanélküliek Egy éven túl munkanélküliek Járadékosok (NYES-sel együtt) Rendszeres szociális segélyezettek
2004. év átlaga fő % 33 764 9,0 159 090 42,3 15 836 4,2 88 450 23,5 115 347 30,7 120 432 32,0
4. táblázat 2005. év átlaga fő % 40 861 10,0 171 647 41,9 17 813 4,3 100 317 24,5 107 253 26,2 133 375 32,5
Forrás: FH
A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők összetétele változatlanul kedvezőtlen. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek/álláskeresők átlagos száma 7 097 fővel haladta meg a 2004. év átlagát. A regisztrált munkanélkülieken/álláskeresőkön belüli arányuk 1 %-kal nőtt. (2005. évben 10 %). A 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettségűek száma az elmúlt egy év alatt szintén emelkedett, az összes munkanélküliekhez/álláskeresőkhöz viszonyított arányuk azonban 0,4 %-ponttal mérséklődött. A munkanélküli járadékosok és a nyugdíj előtti munkanélküli segélyesek együttes átlagos létszáma 8 094 fővel, az összes regisztrált közötti arányuk pedig 4 5 % ponttal csökkent. Az adat tartalmazza a 2005. november 1-jével bevezetett új ellátási formákat is: az álláskeresési járadékban és az álláskeresési segélyben részesülők számát. A 2004. évi bázisadatokhoz képest nőtt a diplomások (4,2%-ről 4,3 %-ra) az egy éven túli munkanélküliek (23,5 %-ról 24,5 %-ra) és a rendszeres szociális segélyben (32 %-ról 32,5 %-ra) részesülők átlagos aránya is.
2.3. Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése A magyarországi munkaerőpiac védelme érdekében a Foglalkoztatási Hivatal a Magyarországon foglalkoztatott külföldiek számát és a foglalkoztatás egyéb jellemzőit (ágazat, munkakör, időtartam, állampolgárság) folyamatosan figyelemmel kíséri. Az adatszolgáltatást 2005. év második félévétől számítógépes támogatást biztosító program biztosítja. A Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján érvényes magyarországi munkavállalási engedéllyel 2005. év december 31-i állapot szerint 46 329 fő külföldi állampolgár rendelkezett. Külföldiek foglalkoztatása elsősorban a nagyobb városokban jellemző. 2005. december 31-én a legtöbb érvényes engedélyt a fővárosban (25 795 fő) és Pest megyében (10 158 fő) tartották nyilván.
9
Az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők megoszlása állampolgárság szerint:
40 358 fő európai, de Unión kívüli ország állampolgára, 1 775 fő az Európai Unió valamely tagországának állampolgára, 3 550 fő ázsiai ország állampolgára.
A nemzetgazdasági ágakat tekintve a legtöbb munkavállalási engedélyt az építőiparban (17 207 fő, 33,7 %) és a feldolgozóiparban (10 638 fő, 20,9 %) dolgozók foglalkoztatásához adták ki. Ezt követte a kereskedelem (8 705 fő, 17,1 %), pénzügyi tevékenység (3 931 fő, 7,7 %), egyéb területek (magánháztartásokban, területen kívüli szervezetek, stb. 1 554 fő, 3%) és az egészségügyi, szociális ellátás (1 162 fő, 2,3 %). Mezőgazdasági munkára kiadott szezonális engedélyek száma: 2 307. A külföldi munkavállalók tényleges száma ennél magasabb. 2004. május 1-jét követően sokan munkavállalási engedély nélkül tevékenykedhetnek Magyarországon (pl. a velünk csatlakozott országokból, valamint Svédországból, Írországból és az Egyesült Királyságból érkezett munkavállalók, a külföldi résztulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztviselői, menekültek, bevándorlók, „zöldkártyás” munkavállalók, magyar állampolgárok házastársai). Az érvényes regisztrációk száma összesen 15 954, ezen belül is Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb – elsősorban a szlovák munkaerő foglalkoztatása miatt (10 452). A regisztráltak mellett egyes becslések szerint meglehetősen magas a nem regisztrált, elsősorban Szlovákiából kölcsönzött munkavállalók, és az illegálisan foglalkoztatottak száma is. Szakmacsoportok szerint a munkavállalási engedélyeket elsősorban egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozásokra (29 335, 57,5 %), kereskedelmi és vendéglátói foglalkozásokra (2 933,7 %), könnyűipari foglalkozásokra (2 151, 4,2 %), vas-, és fémipari foglalkozásokra (1 663, 3,3 %) adták ki. A munkaügyi központok tapasztalatai alapján külföldiek esetében munkavállalási engedélyek többnyire a hiányszakmákban (egészségügyi személyzet, szakmunkások), másrészt a nyelvtudással párosuló szakterületeken, továbbá speciális elvárásokat kielégítő munkakörökben kerülnek kiadásra. Külföldiek foglalkoztatását a nyilvántartott munkanélküliek/álláskeresők helyett a foglalkoztatók a hiányszakmákon túl jellemzően nagy munkabírást igénylő, nehéz fizikai munkák (mezőgazdaság, építőipar) esetében a rugalmas munkaidő és a mobilitás, illetve az alacsonyabb bér miatt tartják előnyösnek. 2.4. Létszám-leépítési bejelentésekkel kapcsolatos főbb adatok 2005. évben a bejelentett létszám-leépítési szándékra vonatkozó adatok a fővárosban mutatják a legmagasabb értéket (5 407 fő). Ezt követi Zala megye (2 633 fő). A munkaügyi központok közötti rangsorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1 878 fő) a harmadik. A többi megyében a csoportos létszám-leépítési bejelentések 931 fő (Fejér megye) és 1 809 fő (Pest megye) között szóródnak. A jogszabályi kötelezettség alapján a csoportos létszám-leépítési szándék bejelentését követően a Foglalkoztatási Hivatalnak nem áll rendelkezésére adat a ténylegesen
10 megvalósult leépítések pontos arányairól (pl.: MÁV Rt. területi szervei bejelentését követően a tevékenység kihelyezés keretében az elbocsátott munkavállaló más gazdasági társaság alkalmazottja lesz). A csoportos létszámleépítések ágazatcsoportonkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a nagyobb arányú bejelentések az ipari ágazaton belül jelentősebben a feldolgozóipart, jóval kisebb mértékben az építőipart (szezonális jelleg), a szolgáltatási ágazatcsoporton belül a közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás és egyéb szolgáltatások, valamint a szállítás, posta és távközlés területét érintették. A létszám-leépítési szándékokra vonatkozó főbb adatok: Munkaügyi központ Fővárosi MK Baranya MMK Bács-K. MMK Békés MMK Borsod-A.Z. MMK Csongrád MMK Fejér MMK Győr-M.-S. MMK Hajdú MMK Heves MMK Komárom-E. MMK Nógrád MMK Pest MMK Somogy MMK Szabolcs-SZ.-B. MMK Jász-N.-Sz. MMK Tolna MMK Vas MMK Veszprém MMK Zala MMK Összesen
5. táblázat 2005. év (fő) 5 407 1 354 1 374 1 168 1 878 1 071 931 1 545 1 299 1 399 1 303 1 331 1 809 1 712 1 289 1 056 968 1 166 1 584 2 633 32 277
Forrás: FH
2.5. A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei A PHARE TWINING (2002-2004) svéd-dán modernizációs program keretében kidolgozott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévére minden munkaügyi központ területén bevezetésre került. A munkaügyi központok 170 kirendeltsége közül 1692 vesz részt a felmérés munkálataiban. A negyedéves munkaerő-piaci felmérés lényege, hogy rövid, egyszerű adatlap alkalmazásával, amelyet személyesen, postai úton vagy elektronikus rendszer
2
A fővárosban a Hajléktalanok Információs Irodája funkciójából eredően nem vesz részt a felmérésben.
11 segítségével (honlap) juttathat vissza a munkaadó, hogy képet adjon egy adott munkaerő-piaci kistérség munkáltatói igényeiről.3 A felmérés gyakorlatilag az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése. A munkaerő-piaci felmérésben 2005.év III. résztvevők adatai n.é. Közreműködő kollégák száma (fő) 609 9 724 Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma 7 336 Visszaérkezési arány (%-ban) 75% Érintett munkavállalói létszám (a felvétel 643 673 időszakában, főben)
6. táblázat 2005.év IV. n.é. 602 9 659 7 976 83% 701 473
Forrás: FH
A felmérés két negyedéve során a válaszadók alig több, mint ötöde élt az on-line válaszadás lehetőségével, ezért a felmérésenként 5 800 – 6 300 visszaérkezett kérdőív rögzítését a kirendeltségi munkatársak végezték el. A két adatfelvétel átlagos adatait véve, a válaszadó mintegy 7 656 szervezet a munkaviszonyban állók közül 670 ezer főt foglalkoztatott. Az első országos megkérdezés során a munkáltatók három hónappal későbbre 1,5%os létszámbővüléssel számoltak, a 2005. IV. negyedéves megkérdezésben egy százalék alatti létszámcsökkentési tervről nyilatkoztak. Nyilvánvaló, hogy a negyedéves felmérés adatai az éves- idősoros adatok majdani ismeretében válhatnak megbízhatóvá, ahol a szezonális hatások kiszűrhetőek lesznek. A két negyedév összesített adatai alapján 1 % körüli foglalkoztatás-bővülést terveztek a megkérdezett munkaadók három, illetve hat hónapos előrevetítésben. A 2005. év októberében megkérdezett mintában szereplő szervezetek közel 20 ezer betöltetlen álláshelyről (elsősorban egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásokról) számoltak be, miközben negyedéves előretekintésükben, országosan elemezve, gyakorlatilag változatlan létszámmal kívántak gazdálkodni, amely tény bizonyos szakmákban (munkakörökben) fennálló munkaerőhiányról tanúskodhat. Az októberi felvétel során, három hónappal előre, a mintában szereplő mikro cégek azt jelezték, hogy foglalkoztatott létszámuk emelését tervezik. Az adatok szerint a mezőgazdaságban (470 fő), élelmiszeriparban (707 fő), ügyviteli foglalkozásoknál (664 fő), és az egyszerű betanított foglalkozásoknál (3 400 fő) jeleztek a megkérdezett gazdálkodó szervezetek leépítéseket a megkérdezést követő 3 hónapon belül. Országos összesítésben viszonylag enyhe keresletet jeleztek a megkérdezettek, a műszaki (214 fő), gazdasági-jogi (96 fő), ügyintézői (96 fő), és a szociális foglalkozási (62 fő) szakmacsoportok esetében.
3
A rendszer fejlesztése Szegeden történt meg, 2005. évben ez a platform került országos fejlesztésre. 2006. év I. félév végére az FH-n belül várhatóan elkészül az Adattárházhoz és az új Cognos 7.0 felülethez kötődő modern adatvételi- elemzési felület.
12
2.6. A 2005. évi prognózis adatvételről 2005. szeptember 15. és november 30. között a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Magyar vállalkozások várakozásai„ címmel közös kutatást folytatott a magyar vállalkozások várható munkaerő keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól. Magyarországon ilyen széleskörű vállalati konjunktúra vizsgálatra eddig soha nem került sor: 8040 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és a területi kamarák munkatársai által feltett kérdésekre. A megkérdezett gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak létszáma összességében meghaladja a 730 ezer főt, amely az alkalmazásban lévők egynegyedét, míg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak megközelítőleg 20%-át reprezentálja. Ez a különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességű előrejelzések lehetőségét biztosítja, lehetővé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásait és az azokban megmutatkozó különbségeket. A kutatás fontosabb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: A vállalatok várakozásai azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedés 2006-ban is folytatódik. Ezt támasztja alá többek között, hogy a beruházó és beruházást tervező cégek változatlanul magas arányt képviselnek a magyar gazdaságban. A versenyszektorban a 2005-ben beruházó, vagy 2006-ban beruházást tervező cégek aránya meghaladja az 55%-ot. A megkérdezett cégek 22%-a kívánja növelni 2006 első félévben beruházási aktivitását, míg 13,4%-uk számol csökkenéssel és 40%-uk változatlan színvonallal, míg 24%-uknál nem lesz beruházás. A gazdasági növekedéshez továbbra is elsősorban a munkaerő termelékenységének javulása járul hozzá, míg a munkaerő mennyiségi növekedése ebben a tekintetben kevésbé lesz meghatározó. Meglehetősen eltérően ítélik meg a termelési szintben bekövetkezett változásokat az egyes cégcsoportok és eltérő várakozásokról adnak számot. Az exportáló, külföldi tulajdonban lévő és nagy cégek javuló termelési szintet regisztráltak és várakozásaik is jóval optimistábbak, mint a jellemzően magyar tulajdonban lévő, döntően belföldi piacra termelő, kis-közepes vállalkozások, amely utóbbiak inkább romló termelési szintről számoltak be. A cégek többsége kielégítőnek tartja üzleti helyzetét (60%) és közel azonos arányban vannak azok, amelyek rossz és azok, amelyek jó üzleti helyzetről adnak számot (2020%). A 2006 első félévre vonatkozó várakozásokat tekintve kismértékű javulást regisztrálhatunk az üzleti helyzet tekintetében. Ezek szerint az első félévben a magyar cégek körében az üzleti helyzet változatlansága, illetve kismértékű javulása várható. A megkérdezett gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók összetételében több markáns tendencia is megfigyelhető volt a 2005. évi „tényadatok” alapján. Az év első 8 hónapjában emelkedett a határozott idejű munkaviszonyban állók, a részmunkaidőben foglalkoztatottak és különösen a foglalkoztatott külföldi munkavállalók száma. A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak száma változatlan szinten maradt, miközben csökkent
13 a szellemi foglalkozásúak és a foglalkoztatott nyugdíjasok száma is a vizsgált vállalati körben. A vállalati vezetők várakozásai szerint nemzetgazdasági szinten 2006-ban foglalkoztatás-bővülés várható. A jelzések alapján több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. Megfigyelhető, hogy a külföldi tulajdon jelenléte nagyobb arányú létszámbővítést jelent: míg a tisztán magyar tulajdonban lévők 20%-a tervezi bővíteni foglalkoztatottainak számát, addig a többségében és tisztán külföldi tulajdonban lévők több, mint 30%-a vélekedik így. A megkérdezett gazdasági szervezetek 2006-ban átlagosan 1,2%-kal tervezik növelni statisztikai állományi létszámukat. Ez nemzetgazdasági szinten 40-50 ezer új munkahely létrehozásának felel meg. A versenyszférában ennél nagyobb mértékű létszámbővülés valószínűsíthető, miközben a közszférában további mérséklődés várható. 2.7. Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai Az alkalmi munkavállalói könyvek forgalma 2004. évhez képest gyakorlatilag kétszeresére emelkedett (2004. évben 131 320 db, 2005. évben 268 674 db). Ez elsősorban az alkalmi munkavállalást szabályozó 1997. évi LXXIV. tv. 2005. augusztus 1-jén hatályba lépett módosításának, és a munkaügyi központok kirendeltségeinek alapos tájékoztató munkájának az eredménye. A törvénymódosítás következtében kibővült a foglalkoztatók (háztartások) és a munkavállalók (külföldiek) köre, ezért az ún. „fehér” könyv mellett bevezetésre került a „zöld” (mezőgazdasági) és a „kék” (háztartási alkalmazottak) könyv is. Az AM könyvek megnövekedett forgalma mellett az eladott közteherjegyek értéke is jelentős: 2004. évben összesen 773,5 millió Ft értékben, 2005. évben 1,48 milliárd Ft értékben kerültek eladásra. (Az AM könyvekkel végzett alkalmi munka, illetve a közteherjegyek tényleges felhasználására vonatkozó információk még feldolgozás alatt állnak.) Munkaerő-piaci státusz szerint éves szinten vizsgálva az AM könyv leginkább a munkanélküli járadékosok / álláskeresési járadékban és segélyben részesülők (39 298 fő), és a rendszeres szociális segélyben részesülők (31 704 fő) számára került kiadásra. Munkaviszonyban állók közül 24 271 fő (2004. évben 10 830 fő), pályakezdők közül pedig 17 786 fő (2004. évben 7 320 fő) váltotta ki. A külföldiek (kék, zöld könyvet kiváltók) összesen 3 835-en voltak. 149 648 fő egyéb munkaerő-piaci státusz kategóriájába esik. Nemzetgazdasági ágat tekintve főleg szezonális munkák esetében a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, idegenforgalomban, nem szezonális jelleggel pedig az építőiparban alkalmaznak munkavállalókat AM könyvvel, azonban a kereskedelemben, vendéglátásban és a szolgáltatásban is nő az AM könyvvel foglalkoztatottak száma. Komárom-Esztergom megyében a sajátos helyzetből kifolyólag az AM könyvet nem a mezőgazdasági, hanem az ipari, kereskedelmi szektorban használják, elsősorban a szlovák munkavállalók legális foglalkoztatására. A munkaügyi központok AM könyvekkel és alkalmi foglalkoztatással kapcsolatos előzetes tapasztalatai a törvénymódosítást követően az alábbiakban összegezhetők:
14
leggyakoribb problémát az okozza, hogy sok esetben a munkáltatók figyelmetlenül töltik ki az AM könyv rovatait, nem jelölik meg a munkakör, a munkavégzés dátumát, nem tartják be az AM könyv leadási határidejét, 2005. augusztus 1.- december 31. között a munkaadók egy része egyáltalán nem, vagy nem megfelelő értékű közteherjegyet ragasztott be, a munkáltatók számára az AM könyvvel való foglalkoztatás kedvezőbb, mint a határozott vagy határozatlan időre szóló szerződéssel való foglalkoztatás, az ügyfelek egy része a könyv kiállításakor már tényleges foglalkoztatási lehetőséggel rendelkezik, azonban jelentős azoknak a száma is, akik konkrét munkalehetőség nélkül kérik az AM könyvet.
A forgalomnövekedéssel járó feladatok jelentős terheket róttak a munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársaira.
15
II. A megyékben alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatás elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a megye munkaerő-piaci helyzetére 1. Munkaerő-piaci szolgáltatások (munkaközvetítés nélkül) Szolgáltatások megnevezése Impulzus csoportos foglalkozás Pályaorientációs foglalkozás Pályakorrekciós foglalkozás Pályamegerôsítô foglalkozás Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) Álláskeresô Klub (csoportos) Pszichológiai tanácsadás Munkatanácsadás M.erő-piaci és fogl. inf.nyújtás Munkajogi információnyújtás Reintegráló csoportos foglalkozás Újra orientáló csoportos foglalkozás Kulcsképességet fejlesztő cs. foglalkozás Képzési információnyújtás Rehabilitációs tanácsadás
2004. év (fő) 3 982 25 129 3 808 541 11 120 3 471 7 330 47 181 154 548 26 551 3 329 540 1 640 29 856 8 629
7. táblázat 2005.év (fő) 3 534 28 580 3 890 1 279 13 175 3 035 7 600 64 282 339 890 30288 3 412 932 2 513 43 495 9 134
Forrás: munkaügyi központok
A megyei beszámolókból egyértelműen kitűnik, hogy 2005. évben a szolgáltatások szinte minden területén számokban is kimutathatóan fejlődés történt4, egyre több álláskereső veszi igénybe a munkaügyi központ által kínált szolgáltatásokat. Az ügyfél kategorizálás rendszerének bevezetése szintén hozzájárult a résztvevők számának emelkedéséhez. A szolgáltatások lehetőségével 2005. évben összesen 555 039 fő élt, melyből 141 366 fő az alkalmazott humánszolgáltatásokban, míg 413 673 fő információnyújtásban részesült. Ez 227 384 fővel több, mint 2004. év azonos időszakában. A megyei adatok elemzésekor a munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás esetében tapasztalható, hogy helyenként a 2004. év és 2005. év adatait összehasonlítva több tízezer fős emelkedés következett be (pl. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, GyőrMoson-Sopron megye). Ez alól kivétel Hajdú-Bihar megye, ahol közel 5000 fővel csökkent ez a szám. A munkatanácsadás esetében is jelentős emelkedés figyelhető meg, kivéve négy megyét (Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém, Zala), ahol kevesebben vették igénybe ezt a szolgáltatást.
4
A számok tájékoztató jellegűek, a 2005. évben bevezetett új statisztikai rendszer (HUSZ) program az előző évi kategóriáktól eltérően méri az adatokat.
16
A képzési információnyújtás esetszámát véve négy megye (Bács-Kiskun, BorsodAbaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy megye) esetében lényegesen megnövekedett a forgalom. A munkaügyi központokban dolgozó pálya - és munkatanácsadók, rehabilitációs tanácsadók és pszichológusok a korábbi évekhez hasonlóan, többféle módon nyújtottak segítséget a szervezetet felkereső ügyfeleknek. A tanácsadók egyrészt információt adtak állás- és képzési lehetőségekről, másrészt egyéni és csoportos tanácsadást is biztosítottak. Emellett, amennyiben azt az adott megyében működő általános és középiskolák igénylik, osztályfőnöki órák keretében segítik a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, a munkaerő-piacot érintő, illetve a pályaválasztási döntést segítő információkkal. Általánosan elmondható, az ügyfelek részére szinte minden megyében elérhetőek a FITek, a RIC-ek, az Álláskereső Klubok és a Pszichológiai Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások. A 2005. évben is a humán szolgáltatások kiemelt célcsoportjait képezték a hátrányos helyzetű rétegek (pl. a pályakezdők, a tartósan munkanélküliek). A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyre szabott tanácsadás révén ezek a rétegek mobilizálhatók és közvetve vagy közvetlenül biztosíthatóak számukra a munkaerő-piacra való visszajutás lehetősége.
2. A munkaközvetítési tevékenység értékelése
nyilvántartott álláshelyek száma támogatott álláshelyek száma nem támogatott álláshelyek száma lezárt közvetítések száma sikeresen lezárt közvetítések száma sikertelenül lezárt közvetítések száma egyén hibájából
2004. év 446 936 124 359 169 496 378 427 192 065 186 362 119 388
8. táblázat 2005. év 447 039 162 898 149 363 392 758 220 474 172 284 108 178
Forrás: munkaügyi központok
A munkaügyi központok 2005. évben összesen 447 039 álláshelyet tartottak nyilván (külföldiek számára bejelentett álláshelyekkel együtt), megközelítőleg ugyanannyit, mint az előző évben. Országos szinten az előző évhez képest 14 331-gyel emelkedett a lezárt közvetítések száma, amely kedvező tendencia. Természetesen megyénként eltérések tapasztalhatóak a számadatokban, például Baranya megyében jelentősen csökkent a lezárt közvetítések száma, amely a nem támogatott munkahelyek számának csökkenésére vezethető vissza. A lezárt közvetítések közül jóval több volt a sikeres (220 474), mint a sikertelen (172 284). A sikeresen lezárt közvetítések közül a támogatott álláshelyekre történő közvetítések száma a tavalyihoz képest jelentősen nőtt, a nem támogatott száma azonban csökkent. Az arányeltolódás gyakran a munkaadók kedvezőtlenebb helyzetét jelzi, esetleg nagyobb fokú tudatosságát a munkaügyi központ támogatásainak igénybevételére. A sikertelenül lezárt közvetítések száma összességében 14 078-cal
17 csökkent. A sikertelen közvetítések között mind az egyén (egészségi állapot, nem jelent meg a munkaadónál, stb.), mind az „egyéb” okokból meghiúsult közvetítések száma csökkent. (Az álláshelyek bővítése érdekében tett intézkedések a „Munkáltatói kapcsolat bővítése” címszó alatt kerültek kifejtésre.)
3. Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése A munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2004. és 2005. évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma.
9. táblázat Támogatás megnevezése
2004. év Érintett létszám
Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése Megv. munkakép. álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás Rehabilitációs foglalkoztatást bővítő támogatás
3 225
2005. 1-11. havi Érintett létszám 3 286
21 35 820
36 635
493
285
63 998
75 543
Munkahelyteremtés támogatása
4 710
3 656
Rehab. munkahelyteremtés támogatása
1 608
Önfoglalkoztatás támogatása
4 689
4 059
17 044
17 218
483
428
Helyközi utazás támogatása
4 211
3 574
Csoportos személyszállítás támogatása
1 287
1 175
19
29
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
10 092
10 500
Képzés
59 894
38 217
5 733
12 804
Közcélú munka
70 177
53 160
Egyéb támogatás
11 553
14 915
295 057
275 484
Közhasznú munkavégzés támogatása
PK munkatapasztalat szerzés támogatása PK foglalkoztatási támogatása
Lakhatási hozzájárulás támogatása
Közmunka
Összesen: Forrás: munkaügyi központok havi létszámstatisztika
18 A táblázat adataiból megállapítható, hogy 2004. évhez képest az álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása, a bértámogatással történő foglalkoztatás, a közhasznú munkavégzés támogatása, a pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, valamint az egyéb (intenzív álláskeresés, munkahely-megőrzés és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása) eszközöknél az érintett létszámok emelkedő tendenciát mutatnak. Csökkent ugyanakkor a munkaerő-piaci képzéssel, az önfoglalkoztatási támogatással, illetve a mobilitási támogatással érintettek száma. A munkahely megőrzésére, a foglalkoztatás elősegítésére a munkaügyi központok 2004. évben 34 534 527,9 eFt-ot használtak fel. A 2005. évi tényleges kifizetésekről, a kifizetéssel érintettek létszámáról a 2005. évi MPA leltár és pénzügyi beszámolót követően tudunk számot adni.
4. Megyei munkaerő-piaci programok hatásának elemzése A korábbi évekről áthúzódva 2005. évben 68 megyei megvalósítású munkaerő-piaci program került megvalósításra. Ezek közül 20 kezdődött meg 2005. évben. A legtöbb program a különösen rossz munkaerő-piaci helyzetű megyékben indult és működik, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Bács-Kiskun megyében például 10 helyi kezdeményezésű program fut. A munkaügyi központok a különböző forrásokból (elsősorban pályázatok) finanszírozott programokkal elsősorban a hátrányos helyzetű célcsoportok munkába helyezését szándékoztak elősegíteni. A programok többsége a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők (romák, alacsony képzettségűek), továbbá a diplomás pályakezdő fiatalok és a 45 éven felüliek munkaerő-piaci helyzetének javítására irányult. Kisebb számban, de működtek programok kifejezetten nők, illetve hajléktalanok és létszámleépítéssel veszélyeztetettek számára is. Ami a munkába helyezést illeti, a programoknál a legjellemzőbb eszközkombinációk a képzés, és/vagy azt követő bér és járulékok együttes átvállalása volt. A programok legfőbb adatai (megnevezés, cél, célcsoport, támogatások, érintett létszám, kezdő és befejező időpont, tényleges kifizetés) az 1. sz. mellékletben található. A programok közül 2005. évben Békés megyében 2003. évben indított „Roma-Start Plusz” elnevezésű cigány családokat támogató program volt a legmagasabb érintett létszámú (370 fő), amely 69,0 millió kifizetéssel zárult le 2005. december 31-én.
5. Központi munkaerő-piaci programok hatásának értékelése A munkaügyi központok az alábbi főbb központi munkaerő-piaci programokat valósították meg 2005. évben.
19
Munkahelyteremtő beruházások támogatása A támogatás célja a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalkozások többlettámogatási lehetőségének biztosítása volt. A pályázati rendszer keretében igényelhető támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft volt. Erre az összegre vetítve további, maximum 200-200, illetve 100 ezer Ft kiegészítő támogatásra lehetett pályázni olyan beruházással, amely kedvezőtlen helyzetű térségben valósul meg, a befejezését követően álláskeresők, illetve roma álláskeresők felvételére kerül sor. A pályázati rendszer feltételei szerint csak az a vállalkozás pályázhatott, amely legalább 5 új munkahely teremtését tűzte ki célul. A 2005. évi központi munkahelyteremtő pályázat támogatására 1,5 milliárd Ft állt rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből. A munkaügyi központok a beruházási pályázattal kapcsolatosan a pályázati csomagok átadásától kezdve az érdeklődők tájékoztatásán át a pályázatok befogadását, véleményezését, a javaslatok összeállítását, illetve a megítélt határozatok alapján a támogatási szerződések megkötését, a benyújtott számlák ellenőrzését és utalásra való előkészítését végezték. A munkaügyi központokhoz benyújtott támogatási igény (3,3 milliárd Ft) jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrást. A keret terhére - a 225 befogadott és értékelt pályázat közül - 68 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 62 volt kis- és középvállalkozás. A támogatással 1700 új munkahelyet létesítettek, és több mint 1 000 fő nyilvántartott álláskeresőt terveztek tartós ideig (legalább 3 évig) foglalkoztatni a vállalkozások. A keretösszegből a leginkább munkanélküliséggel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások részesültek a legnagyobb arányban. Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása A munkaügyi központokhoz a kísérleti pályázatra 5 vállalkozás összesen 8 pályázatot nyújtott be. A keret terhére 3 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, összesen mintegy 50 millió Ft összegben. A támogatással a beruházás befejezését követően várhatóan mintegy 43 új munkahelyet létesítenek a vállalkozások. Munkaerő-piaci válsághelyzetek elősegítését célzó program
kezelését, a foglalkoztatási szerkezetváltás
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) 2005. évben - a 67/2004. (XII. 8.) MAT határozat 1. pontja, valamint a 9/2005. (II. 2.) MAT határozat 3. pontja alapján - a munkaügyi központok részére, a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelését, a
20 foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítését célzó, 2 milliárd Ft keretösszegű forráskiegészítő programot indított (amely keret a MAT 43/2005. (VII. 6.) számú határozatával, a 300 millió Ft MPA 2005. évi foglalkoztatási alaprész központi keretébe történő átcsoportosítással 1,7 milliárd forintra csökkent). A 2 milliárd forintos pénzügyi keret kiegészült a Munkaerőpiaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célú keretéből 0,5 milliárd forintos összeggel, amely a csoportos létszámleépítésnek – a veszélyeztetett munkavállalók rendszeres foglalkoztatását elősegítő – munkahelymegtartó képzésekkel történő megelőzésére volt fordítható. A programon belül az FMM két alprogramot hirdetett meg. Ennek egyike: a „Foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítése”, melynek célja - a fentieken túl - a munkaadók gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítése. A másik alprogram a „Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelése”. A munkaügyi központok összesen 62 kérelmet nyújtottak be, melyek a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált keretéből, illetve iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célú keretéből történő forrásigénye 2 081,175 millió forint volt, és 7 340 fő munkavállaló munkahelyének megőrzését célozták. Támogatásra került az MPA foglalkoztatási alaprész központi és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célú keretéből 51 kérelem, összesen 1 143, 682 millió forint összegben, mellyel 6 076 fő munkavállaló munkahelyének megőrzése valósult meg. Országos közmunkaprogram A 2005. évben megvalósult közmunkaprogramok a megyékben olyan, elsősorban a hátrányos helyzetű tartós, roma származású álláskeresők számára adtak lehetőséget munkavégzésre, akik az elsődleges munkaerőpiacon különböző okokból nem voltak képesek elhelyezkedni, ezen kívül elősegítette a hátrányos helyzetű települések és kistérségek felzárkóztatását. A munkaügyi központok gyakorlatilag nem vesznek részt a pályázatok véleményezésében, azonban jelentős segítséget nyújtottak a munkáltatók számára a pályázati folyamat lebonyolításában. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai alapján 2005. évben 12 program segítségével, összesen 8 milliárd forintos keretből, mintegy 16 500 fő közmunkás látott el számos helyi teendőt 2 300 településen. A források egyharmada az önkormányzatokat segítette a helyi célok megvalósításában: a csapadék- és belvízelvezetésben, megelőző belvízvédelemben, parkosításban, településrendezésben, házi segítségnyújtásban. Az összeg kétharmada országos feladatok megvalósítását szolgálta az erdőgazdálkodásban, az autópálya-építés környezetének vízgazdálkodási munkáiban, a Vásárhelyi terv kapcsán, illetve a parlagfű-mentesítésben. 2005. évben az FMM először kötött megállapodást a MÁV-val, amely lehetőséget biztosított olyan programok kialakítására, ahol nem az önkormányzati tulajdon alapján, hanem területi elven lehetett dolgozni. A Balaton és a Tisza-tó környékén területrendezéssel, tisztasági és belvízvédelmi feladatokkal foglalkoztak.
21
Kisebbségi kulturális foglalkoztatása
foglalkoztató
módszertani
központ
munkatársainak
A 2004. évben kezdődött, három évig tartó komplex program a romák kultúrájának, nyelvjárásainak és hagyományainak megőrzése, történelmileg kialakult értékeik kifejezése és védelme mellett, a munkához való egyenlő esélyük biztosítását célozza, többek között képzési programokkal, munkalehetőség biztosításával, szolgáltató irodák működtetésével. A programot a Foglalkoztatási Hivatal koordinálásával minden megye sikeresen megvalósította. (2005. január 1 - március 31. közötti időszakban 20 irodában 51 fő foglalkoztatása valósult meg. A Komárom-Esztergom megyei irodát az OCÖ határozata alapján megszüntették. A 2005. április 1.- december 31. közötti időszakban 40 főre csökkent az irodákban tevékenykedők létszáma, melynek pótlását az Országos Cigány Önkormányzat - a program keretein kívül - közhasznú munkavégzés támogatásával pótolta.) Roma foglalkoztatás-szervező menedzseri program Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által támogatott országos program 2004. szeptember 1-jén kezdődött és 2005. augusztus 31-én ért véget. A program folytatásaként a romák társadalmi, munkaerő-piaci integrációját elősegítő többletfeladatok ellátása érdekében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete 50/2005. (IX.7.) határozatában döntött a roma foglalkoztatás-szervező menedzserek 2006. augusztus 31-ig történő, egy éves, határozott idejű munkaviszonyban való tovább foglalkoztatásáról. A foglalkoztatás-szervező menedzserek feladata a foglalkoztatást elősegítő intézményrendszer kisebbségi önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel történő együttműködésének elősegítése. A program koordinációját 2005. évben a Foglalkoztatási Hivatal látta el. (A 2005. decemberi állapot szerint 16 megyei munkaügyi központ és a Foglalkoztatási Hivatal foglalkoztat roma foglalkoztatás-szervező menedzsert. 3 megye – Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas - az OFA által kiírt második pályázati szakasz résztvevője.) 50 éven felüliek elhelyezkedését segítő program A 2005. évben indított program a központi munkaerő-piaci programok közül is kiemelkedő eredményességű. Elsődleges célja a munkanélküliséggel különösen veszélyeztetett 50 év feletti korosztály - lehetőleg tartós - munkába helyezése. A program minden megyében megvalósításra (előkészítés, ügyfelek adatbázisból történő leválogatása, kiértesítése, ügyfelek és munkaadók folyamatos tájékoztatása, adminisztráció, támogatásokkal kapcsolatos ügyintézés, stb.) került. A Foglalkoztatási Hivatal a program előrehaladásáról a munkaügyi központok beszámolóinak összesítését követően negyedévente jelentést küldött az FMM számára. (A program első éve alatt mindösszesen 66 282 fő került kiértesítésre. A kiértesített ügyfelek több mint fele – 43 177 fő - írta alá a programban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatot. A program keretein belül 53 258 alkalommal nyújtottak a munkaügyi központok különböző munkaerő-piaci szolgáltatásokat. A program által 7 696 fő került elhelyezésre
22 közvetítéssel - támogatás nélkül - és további 1 713 fő talált önállóan munkahelyet. Különböző képzési, illetve foglalkoztatást elősegítő támogatás 18 468 főt érintett. Ezek közül új elem volt a munkakipróbálás támogatása, amellyel 5 526 fő került sikeresen elhelyezésre.) Non-profit szektorbeli munkavállalást elősegítő program Az országos program célja a non-profit szektor humán erőforrással történő megerősítése, forrásszerző képességének javítása a közszférából felszabaduló – a non-profit szektorban való elhelyezkedést és az arra történő felkészítést vállaló – munkavállalóknak a nonprofit szektorba való irányításával. A munkaügyi központok a benyújtott pályázatokat értékelték, javaslatokat tettek a támogatásokra, előkészítették azokat miniszteri döntésre. Ezt követően a nyertes pályázó igényeinek megfelelően különböző fórumok szervezésével elősegítették a programban részt vevő munkavállalók kiválasztását, megkötötték a munkáltatókkal és a munkavállalókkal a háromoldalú szerződést, valamint meghozták a támogatási határozatot. A munkaügyi központok a megállapodásnak megfelelően gondoskodtak a pénzügyi támogatások havi folyósításáról, ellenőrizték a támogatás jogszerű felhasználását, értékelték a pályázók által beküldött szakmai beszámolókat, melyekről megyei összefoglaló jelentést készítenek évente két alkalommal, és azt megküldték a Foglalkoztatási Hivatal részére. (A program időtartama: 2004. március 1. - 2007. február 28. A 2004. évben a 253 beadott pályázatból 223 nyert támogatást. A munkaügyi központok felé 1 094 fő munkavállaló jelezte részvételi szándékát. A 127 pályázónál 226 fő foglalkoztatása kezdődött meg a 2004. évben. A 2005. december 31-i állapot szerint 90 szervezetnél 111 fő állt alkalmazásban. ) Távmunka program A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ (BMIK) által meghirdetett távmunka program célja a távmunka elterjesztésének további ösztönzése, a munkakultúra korszerűsítése, a rugalmas foglalkozási formák alkalmazása a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében, továbbá a hátrányos helyzetű kistelepülések érvényesülési képességének, esélyteremtésének javítása, valamint a szolgáltató jellegű elektronikus közigazgatás fejlesztése. Ennek érdekében a pályázaton nyert munkáltatók számára a munkaügyi központok kiegészítő bértámogatást és képzési támogatást nyújtottak a távmunkahelyeket létesítő munkáltatóknak. A pályázaton összesen 136 munkáltató nyert támogatást. Ezzel 672 távmunkás munkahelyen összesen 181 különböző munkakör jött létre. Diplomás pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása A kormány a 1158/2004. (XII.28.) kormányhatározatban megfogalmazott célokhoz való csatlakozással 2005. áprilisában központi munkaerő-piaci programot indított. A program célja a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat szerzésének, illetve az oktatás és a munka világa közötti átmenetének elősegítése azáltal, hogy ösztöndíjas jogviszonyban lehetőséget biztosít a célcsoport tagjainak közigazgatási
23 szerveknél való határozott időtartamú munkavégzésre. Mivel a programban a központi államigazgatási szervek, illetve azok területi és helyi szervei vesznek részt, ezért elsősorban a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája járt el a foglalkoztatási szándékukat jelző szervezetek ügyében. Az iroda 2005. évre vonatkozóan 209 ösztöndíjas foglalkoztatott esetében ítélte meg a bértámogatást. A támogatott létszám esetében 95 fő ösztöndíjas rendelkezett budapesti lakcímmel, 114 fő vidéki fiatal volt. Somogy megyében 10 fő pályakezdő foglalkozásához biztosítanak támogatást. A többi megyében nem merült fel igény pályakezdő ösztöndíjasok e program keretében történő foglalkoztatására. (A Munkaerőpiaci Alap 30,78 millió Ft kiegészítő támogatásával az ÁFSZ 76 fő pályakezdő diplomás ösztöndíjas foglalkoztatását kezdte meg. A Fővárosi és a Somogy Megyei Munkaügyi Központ további 7 főt foglalkoztat központi támogatás nélkül.)
6. A 2004. évben indult, 2005. évre áthúzódó rétegprogramok tapasztalatai 2004-ben a MAT 12/2004 (II.4.) határozat 1. pontja alapján több megye nyert támogatást rétegprogramjainak megvalósításához. 2005. évben ebből összesen 12 megyében 20 program megvalósítása volt még folyamatban, elsősorban tartós munkanélküliek, a 45 éven felüliek és a pályakezdő fiatalok érdekében, azonban hajléktalanok, és romák is szerepeltek, mint kiemelt célcsoport. A programok részletes adatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
24
7. Munkaerő-piaci programokra vonatkozó összefoglaló adatok
6
917
2
564
1
890
143
6
376
2
66
1
1 008
Bács-K. MMK
10
326
7
5 871
1
43
1
1 174
Békés MMK
6
534
8
4179
2
74
1
866
Borsod A.-Z. MMK
3
68
7
3 184
2
190
1
2 505
Csongrád MMK
0
0
7
733
2
117
1
497
A rétegprogramok száma
Központi munkaerő-piaci programok száma
A programban résztvevők létszáma (fő)
11
7
A programban résztvevők létszáma (2005)
1
Baranya MMK
A programban résztvevők létszáma (2005)
Megyei szervezésű munkaerő-piaci programok száma
Fővárosi MK
A programban résztvevők létszáma
Munkaügyi Központ
HEFOP 1.1 intézkedés (2005)
10. táblázat
Fejér MMK
2
36
9
661
0
0
1
756
Győr MMK
1
15
6
288
2
225
1
284
Hajdú-B. MMK
3
173
7
1 788
0
0
1
1 726
Heves MMK
1
14
7
925
0
0
1
625
Komárom-E. MMK
2
51
5
833
0
0
1
637
Nógrád MMK
7
596
6
3 244
1
616
1
742
Pest MMK
1
38
9
1 670
1
64
1
992
Somogy MMK
2
96
8
884
1
114
1
848
10
507
8
2 814
0
0
1
1 610
Jász-N.-Sz. MMK
3
190
6
1 209
1
63
1
1 041
Tolna MMK
2
69
8
946
3
119
1
632 230
Szabolcs.-Sz.-B MMK
Vas MMK
3
297
7
792
0
0
1
Veszprém MMK
2
227
6
2 192
0
0
1
698
Zala MMK
2
13
2
851
0
0
1
285
68
2 870
30 178
20
2 181
Összesen Forrás: munkaügyi központok
20 17 180
III. A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása 1. Tájékoztató anyagok, elemzések a potenciális beruházók számára Általánosan megállapítható, hogy valamennyi munkaügyi központ rendelkezik tájékoztató anyagokkal, információs csomagokkal, gyakran akár több nyelvű kiadványokkal is (például Vas, Komárom-Esztergom és Tolna megye). A munkaügyi központok a munkáltatóknak adható támogatási formákról, szolgáltatásaikról, hatósági tevékenységükről, munkaerő térképükről, bér és kereseti adatokról, partnerszervezetek elérhetőségéről készítettek elsősorban tájékoztató anyagokat, felhasználva a
25 Foglalkoztatási Hivatal által kiadott módszertani útmutatót. Az információs anyagok a munkaügyi központok honlapján (havi gyakoriságú frissítéssel) és nyomtatott formában is hozzáférhetőek.
2. Tájékoztatásnyújtás a foglalkoztatást segítő egyéb pályázatokról és programokról A munkaügyi központok a már kialakult gyakorlat szerint rendszeresen tájékoztatják a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról, a saját kiírású és központi pályázatokról, helyi kezdeményezésű és központi programokról az ügyfeleiket. Ez az Interneten keresztül (a honlapok, E-pálya, alkalmanként e-mail), és esetenként külön-külön nyomtatott formában előállított tájékoztatókkal történik. Több megyében rendszeres témajavaslatokkal élnek a helyi médiumok (sajtó, rádió) irányába. Saját készítésű plakátjaikkal, szóróanyagaikkal adnak tájékoztatást, végeznek figyelemfelkeltést aktuális programjaikról. A munkaügyi központok központi és megyei programjaikról minden hónapban tájékoztatást küldenek az ÁFSZ internetes honlapjára. A tájékoztatás, a tájékozódás elősegítése, kiszélesítése érdekében 2005. végére 276 Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) került kialakításra. A legtöbb munkaügyi központ rendszeres fórumokat is szervez a munkáltatók és más érdekelt szervezetek számára.
3. Tájékoztatás a foglalkoztatásra vonatkozó új jogszabályokról, központi és megyei programokról A munkaügyi központok saját honlapjukon és/vagy az ÁFSZ portálon szükség szerint aktualizálták tájékoztatóikat, anyagaikat a havi ütemtervnek és a kapcsolódó főigazgatói utasításban foglaltaknak megfelelően. Ezek tartalmazzák a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis eredményeit, egyéb statisztikákat, támogatásokról és szolgáltatásokról szóló leírásokat, pályázatokat, megyei honlap esetén pedig a megyei sajátosságokat is. Az ÁFSZ internetes portálján jogszabálygyűjtemény és a megyei munkaerő-piaci programokról szóló tájékoztató is megtalálható. A foglalkoztatásra vonatkozó új jogszabályokról országosan egységesen szintén az ÁFSZ portálon (továbbá fórumok, munkáltatói kapcsolattartás, állásbörzék, körlevelek által stb.) naprakészen tájékozódhatnak az érdeklődők. Valamennyi megyében elérhető a munkajogi tanácsadás a munkáltatók, a munkaviszonyban álló munkavállalók és az álláskeresők számára is. A munkaügyi központokban a munkajogász ügyfélfogadási időben személyesen, telefonon és gyakran elektronikus úton is az érdeklődők rendelkezésére áll, továbbá szakmai-, és munkaadói fórumokon kihelyezett tanácsadás is történik. Az ingyenes tanácsadásra nagy igény mutatkozik.
4. Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok Az egyes régiók, illetve megyék az Uniós támogatásokhoz való hozzáférést követően a helyi civil, illetve önkormányzati szervezetekkel alakítottak ki a korábbinál még erősebb partnerségi viszonyt.
26
A projektötletek legtöbbje a Humánerőforrás - Fejlesztési Operatív Programok (HE FOP) által elnyerhető forrásokra készült, míg a Regionális Operatív Programokból (ROP) megvalósítható elképzelésekre egyre intenzívebben pályáznak. Ezen túlmenően a munkaügyi központok a Közösségi kezdeményezésekre (EQUAL), az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) által kiírt pályázatokban és számos más szervezet által megvalósítandó programokhoz nyújtottak támogatást. Gyakorlatilag minden megyében tervezés, előkészítés vagy megvalósítás alatt áll egy vagy több paktum. Az első foglalkoztatási paktumnak, amelyet a Kemenesaljai térségben kötöttek, a Vas Megyei Munkaügyi Központ volt a kezdeményezője. Minden megyében több pályázat került benyújtásra a ROP felhívására, amelyben a helyi munkaügyi központok konzorciumi partneri szerepet kaptak. Ezeknek a pályázatoknak egy része finanszírozási vagy egyéb problémák miatt „parkolópályára” került. A kirendeltségek jellemzően az illetékességi területükhöz tartozó önkormányzatokkal, illetve cigány kisebbségi önkormányzatokkal és roma civil szervezetekkel kötöttek együttműködési megállapodást.
5. Monitoring vizsgálatok A monitoring vizsgálatok eredményeiről a kiadott központi intézkedéseknek megfelelően félévi és éves szinten értékelés készült. A monitoring vizsgálat eredményeit a munkaügyi központok a következő évi tervezésnél, és a támogatási feltételek meghatározásánál veszik figyelembe. A monitoring rendszer továbbfejlesztésén egy külön team dolgozik a HEF OP 1.2 kutatás-fejlesztési alkomponense keretében. Az irányító szerepet a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Munkaügyi Központ tölti be, a tagok elemző, módszertani és informatikai szakértőkből állnak. A fejlesztés fő irányait a jelenleg is rendelkezésre álló információ mélyebb elemzése, a munkaerő-piaci programok és a szolgáltatások monitorozási módszereinek kidolgozása, valamint a rendszer komplex továbbfejlesztése jelentik. A monitoring vizsgálat 6, illetve 12 hónap utáni megismétlése a most alkalmazott módszerekkel nem lehetséges, ellenben vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogy a regisztrációba visszakerülők és nem visszakerülők arányait kirendeltségi, megyei és országos szinten is kimutassák a jelenleg kísérleti fázisban lévő informatikai megoldással, ami későbbi időpontokban is megismételhető lehet. Ezen túlmenően a team kezdeményezte, hogy az EMMA adatbázis felhasználásával, megvizsgálásra kerüljön az aktív eszközök korábbi résztvevőinek megjelenése a Munka Törvénykönyve alapján kötelezően bejelentett foglalkoztatottak között. A munka az előre meghatározott ütemterv szerint halad, befejezése 2006. második félévére várható. (A monitoring vizsgálat eredményeiről külön elemzés készül.)
27
6. Munkáltatói kapcsolattartás bővítése Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egyik legjelentősebb feladata a munkaügyi központok állásajánlatának bővítése. Ezt a feladatot elsősorban a szervezet belső humán erőforrásainak átcsoportosításával, (önálló munkáltatói kapcsolattartó munkakör kialakítása, számának bővítése), speciális belső képzésekkel, részben a korszerű informatikai rendszereken keresztül történő gyors információáramlással, továbbá a magán-munkaközvetítő szervezetekkel, civil szervezetekkel, gazdasági kamarákkal, önkormányzatokkal történő folyamatos együttműködéssel közösen megvalósítandó munkaerő-piaci programok által kívánja megvalósítani. Ennek érdekében 2005. évben a Foglalkoztatási Hivatal több szakmai feladatot fogalmazott, illetve valósított meg, ezek: az önálló munkáltatói kapcsolattartói munkakörök számának bővítése, az állásbejelentés egyszerűsítése, továbbá a cégadatbázis kirendeltségek számára történő elérhetővé tétele, annak érdekében, hogy azok az illetékességi területükön működő álláskínálókkal minél előbb fel tudják venni a kapcsolatot. A munkaügyi központok 2005. évben kiemelt feladatként kezelték a munkaadókkal történő kapcsolatfelvételt és (elsősorban személyes) kapcsolattartást, azonban a kirendeltségekre nehezedő, egyre összetettebb feladatok számának növekedése és a kirendeltségek munkatársainak leterheltsége miatt önálló kapcsolattartó munkakör kevés megyében került kialakításra. Ezt a feladatot a legtöbb megyében egyelőre osztott munkakörben dolgozó közvetítő kollégák végzik (pl. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Vas és Zala megye). Hét megyében kerültek kialakításra önálló munkáltatói kapcsolattartó munkakörök (Főváros, Fejér, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye). Megoldási javaslatként felmerült a teamszerű működés kialakítása (pl. Hajdú-Bihar megye), a munkáltatókkal való kapcsolattartás szolgáltatásként történő megvásárlása (pl. Baranya és Pest megye), illetve ennek a problémának a létszámbővítéssel történő megoldása (pl. Bács-Kiskun megye). A munkaügyi központok felvették a kapcsolatot a magán munkaközvetítőkkel, civil szervezetekkel és a közös munka érdekében együttműködési megállapodások megkötésének előkészítésére került sor.
7. Az ÁFSZ társadalmi kapcsolatainak áttekintése A munkaügyi központok széles körű és jól működő kapcsolatokkal rendelkeznek települési, kistérségi, megyei és regionális szinten is. A munkaügyi központok tájékoztatása alapján szinte mindenhol élő és rendszeres a munkakapcsolat az alábbi szervezetekkel:
megyei közgyűlések és azok egyes szakbizottságai települési (kerületi) önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok
28
megyei közigazgatási szervek (pl. APEH, OEP) regionális szakképzési tanácsok területfejlesztési ügynökségek képző vállalkozások civil szervezetek gazdasági kamarák alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézmények ITDH (helyenként)
A felsorolt intézményekkel a munkaügyi központoknak gyakran napi, illetve az adott célfeladatok által megszabott gyakoriságú az együttműködés. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. megalapozta a területfejlesztés intézményrendszerét. A gyakorlatban a regionális fejlesztési tanácsok, illetve azok szakbizottságainak havonta-kéthavonta összehívott ülésein, régióként egy munkaügyi központ igazgatója, mint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter megbízottja szavazati joggal, illetve a régió többi megyéjéből a megyei munkaügyi központ igazgatói mint állandó meghívottak vesznek részt. Az üléseken a gyakorlatban nem ritka, hogy 15-16 napirendi pontot tárgyalnak meg, többnyire a nemzeti fejlesztési terv, regionális fejlesztési tervek, pályázatok kiírása és elbírálása, illetve egyéb külkapcsolatok témában. A kapcsolat adott feladatok esetén napi rendszerességűnek tekinthető (elemzések, szakértői vélemények). A megyei területfejlesztési tanácsok munkájában állandó meghívottként vesznek részt a munkaügyi központok képviselői (többnyire igazgatói), ők tanácskozási joggal rendelkeznek. Gyakorlatban ezek konkrét, feladatokhoz kötődő együttműködéseket (például pályázatok szakmai véleményezése) jelentenek. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 2004. évben módosításra került, ezzel lehetővé vált a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulása. Ezekben a tanácsokban a megyei munkaügyi központok kirendeltségeinek képviselői (többnyire vezetői) vesznek részt állandó meghívottként. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítését a 2004. évi CVII. törvény („a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról”) alapozta meg. Ez az intézmény a kistérségi fejlesztési tanácshoz hasonlóan a kistérségek összehangolt fejlesztését hivatott elősegíteni. A már létrejött társulások munkájába szintén a kirendeltség képviselői (többnyire vezetői) vesznek részt állandó meghívottként, illetve az FMM képviseletét ellátva (pályázati konzorciumok, közmunka stb. témában). A Kormány Területpolitikai és Kormányzati Hivatala által létrehozott kistérségi koordinációs értekezleteken a munkaügyi központok kirendeltségeinek képviselői állandó résztvevőként fejtik ki szakmai tevékenységüket. A 2005. évben megalakult az országos kistérségi megbízotti hálózat is (271/2004. IX.29. Kormány rendelet), amelynek tagjaival szintén kapcsolatban vannak a megyei munkaügyi központok. A kapcsolattartás elsősorban kirendeltségi szinten gyakoribb, és azt többnyire munkaerő-piaci információnyújtás jellemzi.
29 Az alábbiakban megyénként egy-két fontosabb jellemzőt kiemelve áttekintést adunk a kapcsolati háló széles skálájából. Sajátos földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a fővárosnak és Pest megyének vannak talán a legszerteágazóbb külső kapcsolatai. A fővárosnak a fentiek mellett magas számban van együttműködési kapcsolata fővárosi, regionális, valamint országos hatáskörű intézményekkel is (pl. Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, Vakok és Gyengénlátók Állami Intézete, Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, stb.) Pest megyében a munkaügyi központ 2005. év folyamán szoros együttműködést alakított ki a Pest Megyei Iparkamarán túl számos civil szervezettel (pl.: a Vakok és Gyengénlátók Közép- Magyarországi Regionális Egyesületével, az Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézetével, a Mozgáskorlátozottak Közép- Magyarországi Regionális Egyesületével, stb). Bács-Kiskun megye bekapcsolódott a „Közigazgatási Karta” kísérleti modellbe, kapcsolata van a helyi Büntetésvégrehajtási Intézettel és a Megyei Közigazgatási Kollégiumnak is tagja. Baranya megye mind a kistérségi, megyei, mind pedig a regionális intézményekkel jó kapcsolatot tart fent, aktív kapcsolattartást folytat civil szervezetekkel, alapítványokkal. Békés megye együttműködése a területfejlesztési intézményekkel széles körű, a „Paktum-Start” projekt keretében a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében végzett munkája is hozzájárul szakmai kapcsolatai továbbfejlesztéséhez. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ számos megyei és regionális szervezettel működik együtt, e mellett hosszú évek óta napi kapcsolatban állnak a települési önkormányzataikkal, a foglalkoztatás, képzés és a szociális ellátás terén működő társintézményeivel, civil szervezeteivel, munkaadóival, illetve azok képviseletével. Csongrád megyében a munkaügyi központ a megye területén működő kistérségi, megyei, regionális intézményekkel jó kapcsolatot alakított ki és tart fenn. A megyei munkaügyi központ és a Területfejlesztési Tanács munkájának hatékonyságát segíti, hogy a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács 1997. júliusában együttműködési megállapodást kötött a Területfejlesztési Tanáccsal. A Győr-MosonSopron Megyei Munkaügyi Központ a megye legjelentősebb civil szervezeteivel már hosszú évek óta eredményesen együttműködik, programjait szinte kivétel nélkül tevékeny részvételükkel valósítja meg. Hajdú megyében a munkaügyi központ széleskörű kapcsolatrendszert épített ki a megyei és regionális intézményekkel. Emellett kölcsönös információcserével, tapasztalatok átadásával teszi hatékonnyá a közjogi kamarákkal való együttműködését. Nagy hangsúlyt fektet a közép- és felsőoktatási intézményekkel, iskolafenntartókkal való kapcsolattartásra. A Heves Megyei Munkaügyi Központ jogi keretek nélküli szoros együttműködést alakított ki a megyei önkormányzattal, a Területfejlesztési Ügynökség Kht-val, kistérségi társulásokkal, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvánnyal is, széles körben nyit a civil szféra felé is. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéb oktatási intézményekkel való kapcsolatépítésre is. Fejér megyében az alapvető jó kapcsolatokon kívül a munkaügyi központ folyamatosan részt vesz a megyei és a regionális területfejlesztési tanács munkájában, együttműködik a kamarákkal és segíti a civil szervezetek működését. Jász-Nagykun-Szolnok megyében valamennyi kirendeltségnek élő kapcsolata van a kistérségükben működő intézményekkel. Komárom megyében a munkaügyi központ a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal együttműködési megállapodás keretében működik együtt, elsősorban az álláskeresők vállalkozóvá válását, önfoglalkoztatóvá válását elősegítő képzési és tanácsadási programokban. Nógrád megyében nagyon jó a kapcsolat a Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs irodával.
30 Somogy megyében megyei szinten 12 nagy ernyőszervezettel (közöttük öt roma szervezettel), kirendeltségi területen pedig 40 helyi civil szervezettel (közöttük több kistérségi fejlesztési társulással) jött létre írásos együttműködési megállapodás. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkaügyi központ 2005. évi Munkatervében rögzítette az együttműködés fejlesztését a munkáltatókkal, civil szervezetekkel, valamint a szociális és egyéb partnerekkel. Ennek okán együttműködési megállapodást kötött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Agrárkamarával. A Tolna Megyi Munkaügyi Központ szintén széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Vas megyében a kistérségi, megyei, regionális intézményekkel formális, jó a kapcsolat. Veszprém megyében is jónak mondható az együttműködés a kistérségi, megyei, regionális intézményekkel. Zala megyében aktív, együttműködő gyakorlatot alakítottak ki a megyében meghatározó jelleggel működő civil szervezetekkel (Társadalmi Egyesülések Szövetsége, Zalai Falvakért Egyesület, Vöröskereszt, Celodin Alapítvány), szociális partnerekkel, képző intézményekkel, továbbá intenzív kapcsolatokat hozott létre és működtet Ausztria, Szlovénia, Horvátország határ menti tartományaival, Olaszország észak-keleti régióival.
8. Az ÁFSZ tömegtájékoztatási eszközökkel való kapcsolata A munkaügyi központok és a Foglalkoztatási Hivatal nagy hangsúlyt helyez a közvélemény munkaerő-piaci folyamatokról, foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, igénybe vehető szolgáltatások köréről, valamint a munkaerő-piacot érintő aktuális jogszabály változásokról való tájékoztatására. Az egyes kiemelt célcsoportokat érintő (pl. pályakezdők, tartósan munkanélküliek, 50 éven felüliek, stb.) részére indított programokat a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül is megismerhetik az érintettek. A munkaügyi központok általában havi rendszerességgel, egy részük pedig célhoz kötötten is tart sajtótájékoztatót. A sajtótájékoztatókon megyei átlagban 5-15 újságíró jelenik meg. Információval nemcsak a megyei, illetve országos tömegtájékoztatási eszközöket látják el, hanem a helyi média (hírműsorok) rendszeres szereplői is. A munkaügyi központok és Foglalkoztatási Hivatal sajtókapcsolatainak aktivitását az is jelzi, hogy számos általuk kezdeményezett szakcikk is megjelenik a napilapokban, szakmai folyóiratokban. A média megjelenések száma évente az írott és az elektronikus sajtóban megyénként 50-150 alkalom között változik. Ugyanakkor az is megemlítendő, hogy több esetben a tömegtájékoztatási eszközöket képviselő egyes munkatársak nagyon rövid idő alatt szeretnének olyan információkhoz jutni, amelyek azonnal nem adhatóak át részükre. Ilyen esetekben nem ritka a „türelmetlenebb” fellépés sem részükről. Ettől eltekintve az ÁFSZ törekszik arra, hogy számukra a lehető legrövidebb időn belül a legpontosabb információkat nyújtsa. Összességében úgy gondoljuk, hogy a tömegtájékoztatási eszközökkel az ÁFSZ szervezeteinek a kapcsolata kiegyensúlyozott.
31
9. Jelentés az egyes iskolatípusban végző, szakirányú képzettséggel rendelkezők számáról, elhelyezkedési lehetőségeiről A korábbi évekhez hasonlóan 2005. évben is készültek megyei szintű felmérések az egyes iskolatípusokban végzők, szakirányú iskolai képzettséggel rendelkezők számáról, valamint az iskola által becsült elhelyezkedési esélyeikről. Az adatgyűjtés lehetővé tette, hogy a kirendeltségek felkészüljenek a pályakezdők fogadására, és a pályakezdők számára nyújtott különböző támogatásokat megalapozottan tervezzék meg. A munkaügyi központokban elemzés készült a pályakezdő munkanélküliek létszámalakulásával, aktív eszközökben való részvételével, illetve ennek eredményességével kapcsolatban, és erre alapozottan javaslatokat is megfogalmaztak. Az elemzés eredményeit – a munkaügyi központok a 2015/2003. kormányhatározat, valamint a 1057/2005. kormányhatározatban foglaltak szerint - visszajuttatták az iskoláknak, megküldték a fenntartóiknak, a megyei szakképzési testületeknek, valamint az FMM és az OM érintett szervezeti egységei számára. Az ÁFSZ portálon, valamint a saját honlapjukon is hozzáférhetővé teszik az elemzést. A munkaügyi központok javaslataikat főképpen az új, korszerű technológiákat alkalmazó üzemek létesítésével, a megye iskolarendszerű képzési szerkezetének a munkaerő-igényekhez való igazításával, hatékonyabb pályaválasztási, pályaorientációs tevékenységgel, valamint célirányosan megválasztott ösztönzési rendszerek fenntartásával, illetve esetleges továbbfejlesztésével kapcsolatban fogalmazták meg. Valamennyi munkaügyi tanács külön napirendben foglalkozott a pályakezdők munkaerő-piaci helyzetével, ezen belül az iskolarendszerű szakképzéssel, továbbá a munkaerő-piaci képzések célszerűségének kérdésével, eredményességével.
10.
Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) működése
Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) működéséről elmondható, hogy a kezdeti nehézségek ellenére 2005. végére a működés zavartalanná vált. Az informatikai fejlesztés és állománytisztítás miatt májusig nem volt lehetséges új statisztikai elemzéseket készíteni, azonban ez az akadály elhárult. A standard adatokon kívül jelenleg folyamatban van egy új (kísérleti) feldolgozás, a létszámukat jelentősen (legalább 10 fővel) növelő, ill. csökkentő cégek létszám-igényének felmérésére. A munkaadók részéről a kezdeti idegenkedés megszűnt, az érdemi adattartalommal összefüggő panaszok száma minimális. A munkáltatók nagy számban élnek azzal a lehetőséggel, hogy PIN kóddal saját maguk intézhetik a ki-, és bejelentéseket, azonban még mindig jelentős a személyes ügyintézést igénylők száma (ez kedvező hatással van a munkáltatói kapcsolattartásra is). Késve érkező bejelentések elsősorban az alacsonyabb létszámot foglalkoztató vállalkozásokra jellemzők. A munkavállalók egyelőre még nem élnek tömegesen a nyilvántartás adta lehetőségekkel.
32 Az EMMA szolgáltatásait a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek és más szervezetek (ügyészség, rendőrség, bírósági végrehajtók) is kezdik igénybe venni, ennek ellenére ez még nem mondható széleskörűnek.
IV. A megyei teljesítménymutatók A megállapodásos eredmény-célokkal való vezetés rendszerének (MEV) 2006. évi bevezetésére az ÁFSZ felkészült. Már 2005. évben kidolgozásra, és országos szinten bevezetésre került a főbb szakmai tevékenységek eredményét mérő indikátorok rendszere. A teljesítménymutatók változását 2005. évben valamennyi munkaügyi központ havonta figyelemmel kísérte, és erről a Foglalkoztatási Hivatal felé írásos beszámolót küldött. A megyei adatok 2005. évre vonatkozó országos összesítését a 3. számú melléklet tartalmazza. A főbb megállapítások a következők: A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők érintett létszáma 2005. évben 909 256 fő, amelyből 35,3 % (321 525 fő) vált foglalkoztatottá. Ebből 137 136 fő helyezkedett el támogatott munkahelyen, további 184 389 fő pedig nem támogatott munkahelyen. Életkor szerinti megoszlás szerint megállapítható, hogy a 25 éven aluliak érintett létszámából (178 308 fő) többen helyezkedtek el nem támogatott munkahelyen (35 238 fő), mint támogatotton (24 492 fő), ami kedvező arányt jelent. Az 50 éven felüliek esetében (155 853 fő) már kedvezőtlenebb a helyzet, nagyjából hasonló számban helyezkedtek el támogatással (24 933 fő), mint támogatás nélkül (25 111 fő). A 2005. évi érintett létszám valamivel kevesebb, mint felét a nők tették ki (433 670 fő), akik hasonlóan a 25 év alattiakhoz, nagyobb mértékben helyezkedtek el támogatás nélkül (83 515 fő), mint támogatással (56 128 fő). Tartósan, több mint egy éven túl munkanélküliek/álláskeresők (191 602 fő) közül több embert sikerült támogatással (29 908 fő), mint támogatás nélkül munkába állítani (16 954 fő). Megváltozott munkaképességűek (49 890 fő) esetében inkább a nem támogatott (6 807 fő), mint a támogatott (6 215 fő) munkahelyek felé tolódik az arány. A munkaerő-piaci képzésbe bekapcsolódók száma 37 808 fő. A regisztrált munkanélküliek/álláskeresők érintett létszámából a képzésbe kapcsolódók aránya 4,2 %. Az érintett létszámukhoz viszonyítva képzésben a legnagyobb arányban a 25 év alattiak (6,77 %) vettek részt. Tartósan munkanélküliek közül 6 059 fő (4,68 %), megváltozott munkaképességűek közül 1 414 fő (2,83 %) ment képzésre. Abszolút számban és relatívan is alacsony az 50 éven felüliek adata (2 821 fő, 1,81 %), amely elsősorban a korosztályra jellemző viszonylag alacsony tanulási hajlandóságra vezethető vissza. A bejelentett álláshelyek (külföldieknek bejelentett álláshelyek nélkül) száma 2005. év egészében összesen 311 775 volt, ebből 162 800 volt a támogatott és 148 975 a nem támogatott álláshely.
33
Az év folyamán megszűnt álláshelyek száma 309 159 volt, amelyek közül valamivel több volt a támogatott (161 951), mint a nem támogatott munkahely (147 208). A bejelentett megszűnt munkaerőigények élettartama az utóbbi esetében magasabb (43 nap a 29 nappal szemben). Havi harmonikus átlagot véve az aktív eszközökbe (kivéve közcélú, közmunka és a munkahelyteremtő beruházásokat) kerültek abszolút száma 57 073 fő, amely 12, 2 %-t jelent az összes regisztrált munkanélküli/álláskereső havi létszámának harmonikus átlagához viszonyítva. Az aktív eszközökben részt vettek közül (61 346 fő - halmozott adat) 3 hónappal a programok befejezése után vizsgálva 74 % (45 407 fő) nem került vissza regisztrációba. Az aktív eszközbe bekerültek számát 6 hónappal (25 éven aluliak esetében), illetve 12 hónappal (25 év felettiek esetében) később vizsgálva elmondható, hogy a fiatalabbak (25 év alattiak) valamivel alacsonyabb arányban (44,7 %) részesültek érdemi szolgáltatásban vagy aktív eszköztámogatásban, mint az idősebb korosztály (55 %). Ugyanezt a kört vizsgálva, de csak azokat az ügyfeleket véve, akik a vizsgált időszakot követő 6. illetve 12. hónap elteltével is regisztrációban voltak, nagyobb eltérés állapítható meg (32,5 %, illetve 50 %).
V. A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása A munkaadók a 2005. évben összesen 311 775 álláshelyet jelentettek be (külföldieknek bejelentett álláshelyek nélkül), ebből 162 800 volt a támogatott és 148 975 a nem támogatott álláshely. Az arányok támogatott munkahelyek felé való eltolódása a munkaadók gyakran nehéz pénzügyi helyzetét jelzi. A megyei beszámolók összesített adatai alapján a megyei nyilvántartásokban szereplő tartós munkaerőigények, vagyis az egy hónapnál régebben bejelentett érvényes álláshelyek száma összesen 34 717 volt. A munkaerőigényeket az év során, a szezonális hullámzáson (idegenforgalom, építőipar és mezőgazdaság) túl egyes iparágakban (pl. feldolgozóipar) a munkáltatók megrendelései is befolyásolják. Ezekben az esetekben a foglalkoztatók előnybe részesítik a határozott idejű munkaszerződéssel történő, néhány hónapos foglalkoztatást. Néhány megye munkaerőpiacára a tartósan betöltetlen álláshelyek jelenléte nem jellemző, mivel a munkaerő kínálat és annak összetétele jelentősen meghaladja a munkaerő-piaci keresletet, így a bejelentett munkaerőigényeket - azok összetételét is figyelembe véve - viszonylag rövid idő alatt sikerül kielégíteni. Ebben szerepet játszik főleg Komárom-Esztergom és Nógrád megyében a hazai munkaerő külföldivel (szlovákkal) való pótlása.
34
A foglalkoztatók munkaerőigényét az alábbi fő okok miatt nem tudják minden esetben kielégíteni a munkaügyi központok kirendeltségei:
megfelelő végzettségű, speciális szakmai ismeretekkel rendelkező álláskereső nincs, vagy kevés számú van a nyilvántartásban: pl. orvos, szakápoló, idegen nyelvet beszélő mérnök, minősített hegesztő, műemléki ács, a munkáltató juttatási rendszere nem ösztönzi munkavállalásra az álláskeresőt: varrónő, cipőfelsőrész-készítő, a teljesítménybérezés során meghatározott normakövetelmények, a feladatok vállalkozói jogviszony keretében történő ellátására vonatkozó elvárás, a munkáltató kifejezetten külföldit kíván foglalkoztatni (például Zala megyében az elmúlt két évben egy kft több száz munkahelyre ukránokat kért).
A munkaügyi központok munkaerő-piaci képzési ajánlatokkal lehetőségeikhez képest igyekszenek a munkaerőigény és kínálat közötti előforduló szakadékot áthidalni.
Munkakör megnevezése egyszerű szolgáltatás jellegű fogl. (mg. nélkül) egyéb segédmunkások (pl.alkalmi m.) kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások építőipari foglalkozások szabó, varrónő, modellkészítő vas- és fémipari foglalkozások egyéb őrök és hasonló jellegű egysz. f. mobil gépek kezelői egyéb irodai jellegű foglalkozások gyártósori összeszerelő könnyűipari foglalkozások
13. táblázat Tartósan betöltetlen álláshelyek száma (db) 12 113 2 604 1 686 1 651 1 294 1 148 1 019 992 842 819 804
Forrás: FH
VI. A munkaügyi központ főbb rendezvényei / eseményei A munkaügyi központok 2005. évben is kiemelt figyelmet fordítottak a különböző, az ügyfelek tájékoztatását szolgáló fórumok megteremtésére. Az év folyamán 55 pályaválasztási kiállításra, 28 képzési és állásbörzére, 11 megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos, továbbá 8 roma álláskeresők reintegrációjával foglalkozó esemény történt. Ezen kívül minden megyében számos munkáltatói fórum, regionális fórum, megyei szakmai nap, nyílt napok és hetek, EURES találkozó, sajtótájékoztató, kirendeltség átadás, foglalkoztatási paktum értékelési összejövetel került megrendezésre. A rendezvények helyszínének kiválasztása több éves tapasztalat és gondos mérlegelés eredménye volt. A kiválasztott épület általában a rendezvény jellegéből fakadóan a munkaügyi központ saját épülete, vagy külső helyszínként szálloda, sportcsarnok volt. A helyszínek száma azonban nem fejezi ki a rendezvények napjainak számát, mivel egyes programok több napos sorozattá bővültek.
35 Több központ esetében az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében a munkatársak még a hétvégi munkaszüneti napokat is felvállalták. A munkaügyi központok munkatársai körültekintéssel vesznek részt a rendezvények szervezésében. Előrelátóan választják ki a helyszínt, egyeztetnek az időpontok meghatározásakor, egyeztetnek továbbá a felszerelés követelményeiről és kapcsolatokat ápolnak a résztvevő társintézményekkel. A hirdetések, plakátok és meghívók elkészítésében a munkaügyi központok ugyanolyan professzionalitásra tettek szert, mint a pályázatok összeállításában. A megrendezett események programjai a foglalkoztatáspolitika teljes körét érintik. Az állandónak tekinthető témákon kívül a munkaügyi központok rendkívüli, a kiállításokat és találkozókat színesítő eseményeket is igyekeznek beiktatni. Ilyenek a vetélkedők és a bemutatók, illetve a multimédiás lehetőségeket kihasználó előadások. A rendezvényeken kiállító és résztvevő társintézmények köre viszonylag állandó, ami a stabilitást fejezi ki. Ezenkívül újabb intézmények is bekapcsolódnak, ami pedig a rendezvények hitelességét és fontosságát jelzi. Azokon a rendezvényeken, ahol információnyújtás keretében álláskeresőket és még nem álláskereső fiatalokat is fogadtak, ott esetenként több ezer személy szállításáról, irányításáról és mozgatásáról kellett gondoskodni. Egyes rendezvényeken kérdőívek segítségével felmérték a rendezvényen résztvevők igényeit és elégedettségét is. Az így nyert ismereteket a további rendezvények előkészítésekor kívánják hasznosítani. A pályaválasztási kiállítások esetében a tetszési index egy négyfokozatú skálán magasnak mondható. A Foglalkoztatási Hivatal a munkaügyi központokkal együtt 2005. évben is részt vett a Sziget Fesztiválon.
VII. A hatósági tevékenység keretében végzett tevékenység értékelése A passzív és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök ügyintézési folyamatában a szabályszerűen végzett hatósági tevékenység alapvető követelmény a kirendeltségi, illetve a munkaügyi központ munkatársaival szemben. Az esetlegesen elkövetett szabálytalanságok felismerését a kirendeltségi ügyfelektől érkező megkeresések illetve az ellenőrzések során készített jelentések segítik és az ügyfelektől beérkezett fellebbezések támasztják alá. 2005. évben a fellebbezések zöme jellemzően valamilyen ellátás meg nem állapítására, megszüntetésére, illetve nyilvántartásból való törlésre és visszakövetelésre vonatkozó jogvita volt. A fellebbezéssel megtámadott határozatok száma rendkívül kevés. A kirendeltségek I. fokú határozatainak megfellebbezésére a „legtöbb” (159) esetben a főváros kirendeltségei esetében került sor. Az első fokon meghozott döntések része megalapozottnak bizonyult. A munkaügyi központok központi szervezeti egységek által hozott első fokú hatósági határozatok esetében a másodfokon eljáró hatóság a Foglalkoztatási Hivatal. A Hivatal 2005. évben 617 ügyet intézett, az ügyek egyesítésével és a fellebbezések
36 visszavonásának figyelembevételével 538 esetben másodfokú határozat született. Ezek túlnyomó többségét a külföldi munkavállalásra vonatkozó ügyek tették ki (481 ügy), amelyeknél 465 esetben helybenhagyó határozat született. A fentiekből megállapítható, hogy alacsony számban került sor jogorvoslati eljárás lefolytatására, ebből arra lehet következtetni, hogy az első fokon eljáró szervek döntései megalapozottak, jogszerűek és az ügyfelek számára meggyőző erejűek. A 2005. november 1-jétől hatályba lépett Közigazgatási Eljárási Törvény az eljárás rendek és módszertani útmutatók átdolgozását vonta maga után. Közel 40 tevékenységre került kidolgozásra egységes központi eljárásrend, s jelentős munkaidő ráfordítás történt az új szabályok belső képzés keretében történő megismertetésére, megismerésére. Nagy kihívást jelentettek továbbá az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számára az álláskeresők nyilvántartásba vételével, a velük történő együttműködéssel, valamint az álláskeresők részére megállapítható új ellátásokkal kapcsolatos feladatok. Az új rendszerre való átállás szakmai és módszertani előkészítése, valamint e feladatrendszer számítógépes háttértámogatásának biztosítása megtörtént. Két hónap alatt közel 300 ezer álláskeresővel kötöttek álláskeresési megállapodást a kirendeltségek.
VIII. A HEF OP 1.2 intézkedés keretében elvégzett megyei feladatok értékelése 2003. év őszén kezdődött meg a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.2 intézkedésének keretében „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” című program részletes feladatainak tervezése és megvalósítása. A program lényege a PHARE projektben kifejlesztett és 20 kirendeltségen bevezetett szolgáltatási modell továbbfejlesztése, valamint további 60 kirendeltségen történő bevezetése. Az intézkedés költségvetése 8 milliárd 160 millió forint, amelynek háromnegyedét az Európai Szociális Alap biztosítja. A program célja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teljes rendszerének korszerűsítése, amelynek eredményeképpen egyszerűsödik és lerövidül az ügyintézés, az eddiginél megbízhatóbb előrejelzések készülnek a munkaerőpiacról, és nem utolsósorban az új módszerek fejlesztése segít az ügyfelek eredményesebb elhelyezkedésben. A 2005. évben elért eredményekről a havi előrehaladási jelentések tartalmaznak részletes információkat. Az alábbiakban néhány történést kiemelve rövid betekintést adunk. Szolgáltatásfejlesztés, stratégiai tervezés és kutatás A komponens fő célja az álláskeresők dinamikus partnerként való kezelése, a foglalkoztatók és az ÁFSZ közötti rendszeres kapcsolat erősítése, továbbá a szervezet munkaerő-piaci részesedésének növelése a munkaerő-közvetítésben. 2005. évben ennek eredményeként 80 kirendeltségen bevezetésre került a profiling rendszer, megkezdődött a WAP portál bevezetése, a létszám-leépítési tanácsadók képzése befejeződött, tanulmányutakon vettek részt a kollégák. Elkezdődött a monitoring
37 rendszer továbbfejlesztése, az ÁFSZ hosszú távú fejlesztési stratégiájának kidolgozása. A komponensen belül 26 projekt működött. Minőségirányítás 2005. évben befejeződő PHARE projekt egyik eredményeként a rendszerkísérletben közreműködő kirendeltségek kidolgozták az ÁFSZ minőségirányítási modellt, amely 20 kirendeltségen kísérleti jelleggel bevezetésre került. A PHARE projekt tapasztalatai alapján megkezdődhetett a rendszer kiterjesztése, az országos szintű bevezetés tervezése és a kísérleti szakasz lezárását követően a minőségügyi rendszer 61 kirendeltségen került bevezetésre. 120 fő minőségügyi képzése valósult meg. A komponensen belül 5 projekt működött. Képzés A képzés keretében 160 vezető képzésének előkészítése folyamatban van, 25 fő nyelvi képzése folyik, gyakorlatorientált szakmai anyagok készültek el, kollégák tanulmányutakon vettek részt, 2 400 fő képzésének előkészítése folyamatos volt. A komponensen belül 14 projekt működött. Infrastruktúra-fejlesztés A komponens célja a kirendeltségek egységesebb megjelenése, az önkiszolgáló pultok (kioszkok) megfelelő elhelyezése, az egységes arculati megjelenést alátámasztó színvilág, épületszerkezetek, bútorzat használata. A komponens keretében 60 kirendeltség átalakítása volt tervbe véve, ebből minden kirendeltség irodai felszerelése folyamatos, 60 kiviteli szerződés került megkötésre. A komponensen belül 7 projekt működött. Informatikai fejlesztés Eddig több mint 2300 új számítógépet, illetve 1 300 nyomtatót kaptak a kirendeltségek. Az új információs rendszerek működtetéséhez szükséges infrastruktúra kialakításának része a megyeközpontok informatikai struktúrájának átalakítása is. Ennek keretében 20 megyei szerver került az érintettekhez. A komponensen belül 18 projekt működött.
IX. A munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői A munkaügyi központokhoz éves szinten minimális számú írásbeli panasz érkezett A beérkezett panaszos levelek száma Pest megyében volt a legmagasabb 2005. évben (19 db). Ezzel szemben a Fejér Megyei Munkaügyi Központhoz a saját beszámolója alapján nem érkezett írásban kifogás. A panaszos megkeresésekben a néhány szakmai tartalmú kifogás mellett elsősorban a kirendeltségi munkatársak nagyarányú leterheltségére visszavezethető hiányosságok fogalmazódnak meg. A túlterheltség általános és folyamatos probléma, amelynek oka, hogy a munkaügyi központok kirendeltségeinek munkatársai egyre növekvő feladatokat látnak el relatíve kisebb létszámmal. Ez gyakran súlyos feszültségekhez, a munkatársak tolerancia szintjének csökkenéséhez (nem megfelelőnek tartott hangnem, érdektelenség, az ügyfélre fordított idő csökkenése) és egyre gyakrabban megbetegedésükhöz is vezet.
38 Az álláskeresők általában a várakozási idő és a bürokrácia (papírmunka) növekedése miatt adnak hangot elégedetlenségüknek (kiváltképpen 2005. november 1-jét követően), de a kevés munkalehetőség és a szűk képzési lehetőségek miatt is viszonylag gyakori a szóbeli kifogás. A munkaadók általában véve türelmetlenek, több helyen lassúnak és bürokratikusnak tartják az ügyintézést. Zala megyében például arról is érkezett visszajelzés, hogy az abban résztvevők megterhelőnek találják a negyedéves felméréseket és a prognózist is. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumtól továbbított és a Foglalkoztatási Hivatalhoz a témában közvetlenül küldött levelek száma iktatás szerint éves szinten 750 db, ennek hozzávetőlegesen fele panaszos levél, másik fele a partnerektől az ÁFSZ portálra érkező tájékozódó jellegű kérdés, esetleg kifogás. A panaszos megkeresésekben foglaltak jogosságát, illetve azok valóságalapját minden esetben a Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok az illetékes kirendeltséggel együttműködve vizsgálják. A munkaügyi központokat az elmarasztalások mellett levélben több ügyfél, partner, oktatási intézmény is megkereste, amelyben köszönetet mondtak a velük / értük végzett munkáért.
X. Az ügyfelek visszajelzése az ÁFSZ szakmai tevékenységéről Az ÁFSZ szervezeteiben kialakított minőségirányítási rendszer keretében – kísérleti jelleggel - a HEF OP 1.2 intézkedésben közreműködő 61 kirendeltségen, továbbá a Veszprém Megyei Munkaügyi Központban teljes körűen, 2005. évben megkezdődött a partneri igény-, és elégedettség kérdőíves felmérése. Célcsoportként meghatározott partnerek: ügyfelek (álláskeresők), munkáltatók, és a szervezet dolgozói. Az ügyfelek között két típusú adatfelvételre került sor: időszakosra (egyszeri, egy hétig tartó felmérés) és folyamatosra. A négy különböző kérdőívvel végzett felmérés kirendeltségi, megyei és országos szinten került feldolgozásra és értékelésre. Az elégedettségi mutatószámok országos szintű 2005. évi eredményeit mutatja az alábbi ábra: 100,00% 90,00%
79,94%
80,00% 70,00%
83,30%
69,00%
68,94%
60,00%
50,87%
50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Időszakos ügyfél elégedettségi szint
Folyamatos ügyfél elégedettségi szint
Munkaadói elégedettségi szint Dolgozói elégedettségi szint
Partner elégedettségi mutatószám
39 A mérések kiértékeléséhez kategóriánkénti, és a partnerek összességének elégedettségét kifejező elégedettségi mutatószámok kerültek meghatározásra. A komplex partner elégedettségi mutató az időszakos és a folyamatos ügyfél elégedettségi, valamint a munkaadói és a dolgozói elégedettségi mutatókból került kiszámításra. A partneri elégedettségi komplex mutatószám országos értéke 2005-ben P= 68,94% volt, ami azt jelenti, hogy a különböző válaszadók több mint 2/3-a elégedett a vele kapcsolatban lévő munkaügyi szervezeti egység működésével. A folyamatos ügyfél elégedettség felmérés során a kirendeltségeken 14 344 ügyfelet kérdeztek meg a kirendeltségek dolgozói. Az időszakos adatgyűjtés esetében pedig 12 436 ügyfél véleményét gyűjtötték össze kérdezőbiztosok segítségével. A munkaadói vélemények összegyűjtése érdekében országos szinten 10 636 munkáltatót keresett meg levélben a felmérések elvégzésével megbízott cég. A megkeresettek mintegy 1/5-e juttatta vissza a kérdőíveket. A dolgozói elégedettség felmérésben 61 kirendeltség 918 dolgozója válaszolt. A felmérések eredményei alapján a dolgozói elégedettség mutatójának az értéke a legalacsonyabb (50,87 %), ami a szervezet dolgozóinak túlterheltségével és kisebb helyi működési hibákból eredő elégedetlenséggel magyarázható. Megfelelőnek tekinthető az ügyfél elégedettségi mutatószám értéke (69 %), míg a munkaadói elégedettség értéke kimondottan magasnak minősíthető (83,30 %). A jövőbeni feladat a dolgozói elégedettség növelését eredményező intézkedések megfogalmazása és végrehajtása, az ügyfél elégedettség folyamatos javítása, továbbá a szervezet szolgáltatásaival szembeni munkaadói igények kiszélesítése, és a munkaadói válaszadási arány jelentős növelése. Összességében megállapítható, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter által kiadott Szakmai Irányelvekben meghatározott 2005. évi feladatokat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teljesítette. Budapest, 2006. február „
„
Pirisi Károly főigazgató
