TANTÁRGYLEÍRÁS
Tantárgy neve:
Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja.
Összefüggő szakmai gyakorlat 1. (Felkészülés a tanításra/foglalkozásra és az óra elemzése, értékelése) (egyik szakk.) ∗∗ M0001 5. 2 0+2 G Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsődleges célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tanításra/foglalkozásokra, és lehetőséget biztosítson tapasztalataik reflektív, értelmező elemzésére. Fontos célnak kell tekinteni azt, hogy a hallgatók a diák szerep paradigmáját maguk mögött hagyva, de azt el nem felejtve, pedagógusként értelmezzék a tanórán történteket, és az így szerzett tapasztalataik segítségével sikeresen felkészüljenek az általuk vezetett órákra, foglalkozásokra. A kurzus támogatni kívánja a tanárjelölt kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. 2. A tantárgyi program: A foglalkozások előkészítésére és azok elemzésére 12 óra fordítandó. A tantárgy programja - jellegéből adódóan - flexibilis, és a tanárjelöltek egyéni felkészültségi szintjének, személyiségének függvényében változhat, de a következők szükségszerűen megvalósítandók: 1) rövid és hosszú távú tervezés, 2) óramegfigyelés, 3) szakmai önértékelés, 4) a reflektív gondolkodás fejlesztése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A mentortanárral folytatott konzultációk, értékelő megbeszélések, óravázlatok és tervezetek készítése, önreflexiók és azok dokumentálása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A mentortanár által készített numerikus és szöveges részértékelések. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanítás-tanulási napló 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Balassa Katalin (1998): Iskolai kísérlet a vezetőtanári munka és a tanítási gyakorlat tartalmi megújítására. Magyar Pedagógia 3. szám
• • • •
Buda Mariann (szerk. 1999): Eszköztár a tanár szakos hallgatók intézményi gyakorlatához. KLTE Neveléstudományi Tanszék, Piremon Kisvállalat Nyomdaüzem, Debrecen-Szikgát, 127-268. Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
TANTÁRGYLEÍRÁS
Tantárgy neve:
Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja.
Összefüggő szakmai gyakorlat 1. (Felkészülés a tanításra/foglalkozásra és az óra elemzése, értékelése) (másik szakk.) ∗∗ M0001 5. 2 0+2 G Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy elsődleges célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tanításra/foglalkozásokra, és lehetőséget biztosítson tapasztalataik reflektív, értelmező elemzésére. Fontos célnak kell tekinteni azt, hogy a hallgatók a diák szerep paradigmáját maguk mögött hagyva, de azt el nem felejtve, pedagógusként értelmezzék a tanórán történteket, és az így szerzett tapasztalataik segítségével sikeresen felkészüljenek az általuk vezetett órákra, foglalkozásokra. A kurzus támogatni kívánja a tanárjelölt kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. 2. A tantárgyi program: A foglalkozások előkészítésére és azok elemzésére 12 óra fordítandó. A tantárgy programja - jellegéből adódóan - flexibilis, és a tanárjelöltek egyéni felkészültségi szintjének, személyiségének függvényében változhat, de a következők szükségszerűen megvalósítandók: 1) rövid és hosszú távú tervezés, 2) óramegfigyelés, 3) szakmai önértékelés, 4) a reflektív gondolkodás fejlesztése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A mentortanárral folytatott konzultációk, értékelő megbeszélések, óravázlatok és tervezetek készítése, önreflexiók és azok dokumentálása. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A mentortanár által készített numerikus és szöveges részértékelések. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanítás-tanulási napló 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Balassa Katalin (1998): Iskolai kísérlet a vezetőtanári munka és a tanítási gyakorlat tartalmi megújítására. Magyar Pedagógia 3. szám
• • • •
Buda Mariann (szerk. 1999): Eszköztár a tanár szakos hallgatók intézményi gyakorlatához. KLTE Neveléstudományi Tanszék, Piremon Kisvállalat Nyomdaüzem, Debrecen-Szikgát, 127-268. Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
TANTÁRGYLEÍRÁS
Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:
Összefüggő szakmai gyakorlat 2. (Tanítás/Foglalkozás) (egyik szakk.) ∗∗ M 0002 5. 4 0+3 G Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett elméleti ismeretek szintetizálása, alkalmazása, kísérletező készség fejlesztése. Segítse elő a pedagóguspálya iránti elkötelezettség megerősítését. 2. A tantárgyi program: 12 óra/foglalkozás vezetése. Ebből legalább 9 óra a közoktatásban, a felsőoktatásban, a tanár-továbbképzésben különböző pedagógiai stúdium, további 3 óra időtartamban osztályfőnöki vagy iskolarendszeren kívüli (pl. tanfolyam, e-tanulás) foglalkozás megtartását jelenti. Mindezek során a tanárjelölt pedagógiai diszciplínákat, tartalmakat dolgoz fel, változatos módszerek, tanulásszervezési technikák alkalmazásával. A program segítséget nyújt a tanárjelölteknek mind a rövid, mind a hosszú távú tervezés elsajátítására, az értékelési módszerek gyakorlati megvalósítása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A szakszerűen elkészített óra/foglalkozás-vázlatok alapján az előírt óramennyiség teljesítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A tanárjelöltek szummatív és fejlesztő értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanterv/tanmenet, a gyakorló helyen használt tananyagok, segédanyagok, információ-hordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.): • Nahalka István: A modern tanítási gyakorlat elterjedésének akadályai, illetve lehetőségei, különös tekintettel a tanárképzésre. Új Pedagógiai Szemle. 2003/3. • Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány
TANTÁRGYLEÍRÁS
Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:
Összefüggő szakmai gyakorlat 2. (Tanítás/Foglalkozás) (másik szakk.) ∗∗ M 0002 5. 4 0+3 G Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett elméleti ismeretek szintetizálása, alkalmazása, kísérletező készség fejlesztése. Segítse elő a pedagóguspálya iránti elkötelezettség megerősítését. 2. A tantárgyi program: 12 óra/foglalkozás vezetése. Ebből legalább 9 óra a közoktatásban, a felsőoktatásban, a tanár-továbbképzésben különböző pedagógiai stúdium, további 3 óra időtartamban osztályfőnöki vagy iskolarendszeren kívüli (pl. tanfolyam, e-tanulás) foglalkozás megtartását jelenti. Mindezek során a tanárjelölt pedagógiai diszciplínákat, tartalmakat dolgoz fel, változatos módszerek, tanulásszervezési technikák alkalmazásával. A program segítséget nyújt a tanárjelölteknek mind a rövid, mind a hosszú távú tervezés elsajátítására, az értékelési módszerek gyakorlati megvalósítása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A szakszerűen elkészített óra/foglalkozás-vázlatok alapján az előírt óramennyiség teljesítése. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: A tanárjelöltek szummatív és fejlesztő értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény, tanterv/tanmenet, a gyakorló helyen használt tananyagok, segédanyagok, információ-hordozók 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.): • Nahalka István: A modern tanítási gyakorlat elterjedésének akadályai, illetve lehetőségei, különös tekintettel a tanárképzésre. Új Pedagógiai Szemle. 2003/3. • Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve:
Összefüggő szakmai gyakorlat 3. (Blokkszeminárium) (egyik szakk.)
Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): Számonkérés módja: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:
**M0013 5. 1 0+1 Mai Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk számára is), hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához. 2. Tantárgyi program A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium „kevert” munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 4. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. Budapest • F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest • Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT. • Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia • Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói Kör
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve:
Összefüggő szakmai gyakorlat 3. (Blokkszeminárium) (másik szakk.)
Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): Számonkérés módja: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:
**M0013 5. 1 0+1 Mai Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
7. A tantárgy elsajátításának célja A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk számára is), hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához. 8. Tantárgyi program A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium „kevert” munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 9. Évközi tanulmányi követelmények Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 10. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 11. Az értékelés módszere: 12. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. Budapest • F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest • Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. • Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia • Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói Kör
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve:
Összefüggő szakmai gyakorlat 4. (Tehetségfejlesztő gyakorlat) TKM0004 5. 2 0+1 G Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja: 1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt mesterségbeli tudásának gyarapítása a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésének változatos módszertani megoldásáról. A különleges tanulási igények kielégítését lehetővé tevő tanári kompetenciák (divergens és konvergens gondolkodási képességek) fejlesztése a tanárjelölt gyakorlati tevékenységének révén. 2. Tantárgyi program: A tanárjelölt megismerkedik a gyakorlóhelyen működő tehetségmentő, tehetséggondozó programmal, annak egy relatíve összefüggő egységébe aktívan bekapcsolódik. Foglalkozást tervez és vezet, kidolgoz alkalmas feladatokat az alábbi képességek fejlesztésére: Fluencia-ötletgazdagság Flexibilitás - távoli asszociációk képzésével fogalomrendszerek összekapcsolása Originalitás - szokatlan eredményre vezető újszerű megoldások Elaboráció - kidolgozottságra törekvés Problémaérzékenység - a mindennapi jelenségekben rejlő kihívások felismerése Redefiniálás - feladatok átfogalmazása Ajánlott tevékenységi formák: pl. vetélkedő, verseny, házi „Ki mit tud?”, kreatív nap-ötletvásár. Ajánlott szervezeti keretek: önképző kör, szakkör, szabadidős tevékenység, napközi, kollégiumi kör, iskolai rendezvény. A tanárjelöltnek gondoskodnia kell arról, hogy a tanulói tevékenységek, produktumok minél nagyobb nyilvánosságot kaphassanak. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az intézmény tehetséggondozó programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, három óra önálló foglalkozásvezetés. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Szakirodalom, módszertani füzetek (Pszichológiai Tanácsadás a pályaválasztásban 2. Torrance teszt 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Balogh László (szerk.) (1999): Tehetségfejlesztő programok. Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék, Debrecen • Farkas Katalin-Avranov András (1998): Tehetséggondozás és alapítvány. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Szeged • Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. Országos Közoktatási Intézet Program- és tantárgyfejlesztési Központ • N. Kollár Katalin-Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, • Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest • Tóth László (2000): A tehetségesek tanítása. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:
Összefüggő szakmai gyakorlat 5. (Hátránykompenzáló gyakorlat) TKM0005 5. 2 0+1 G Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja: A pedagógus-pálya gyakorlata során azon kiemelt fontosságú kompetenciák – megfigyelőképesség, empátia, tolerancia, kommunikációs képesség – fejlesztése, melyek elősegítik a sajátos nevelési igényű, tanulmányi hátránnyal rendelkező tanulók tanulási képességének fejlődését. Egyenlő bánásmód, egyenlő esélyek, egyenlő eredmények hármas alapelv érvényesítési lehetőségének gyakorlati megtapasztalása. 2. A tantárgyi program: • A tanárjelölt ismerje meg, milyen sajátos szervezeti megoldásokat alkalmaz az adott intézmény a tanulási hátrányok kompenzálására. • Vegyen részt az eltérő szervezésű, funkciójú formákon (egyéni/csoportos korrepetálás, egyéni fejlesztés, speciális fejlesztés, korrekció, kompenzáció). • Gyűjtsön információt az önállóan megtartandó foglalkozásához a tanulási problémákról, deficitekről, alkalmazza a tanulás kutatásának alapvető módszereit. • Szakmai kompetenciájának messzemenő figyelembevételével tervezzen meg olyan foglalkozást, melynek célja általános tanulási képesség-fejlesztés tartalom-független módon. Elsősorban gondolkodási, tanulás-technikai módszereket próbáljon ki kiscsoportos formában, egyénre szabottabban szervezze meg a fejlesztést. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az intézmény hátránykompenzáló programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, 3 óra önálló foglalkozás – vezetés, a tanárjelölt kompetenciájának figyelembe vételével. (Ajánlott általános tanulási képességeket fejlesztő gyakorlatot szervezni.) 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, tanári kézikönyvek, 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.): • Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló, 2003. CXXV. törvény 35. §, NAT 202/2007.(VII.31.) KR, „Új tudás program” www.okm.gov.hu • Falus Iván (szerk.) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. • Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest • Mayer József (szerk. 2006): Esélynövelő és hátránykompenzáló iskolák. OKI, Budapest • Torgyik Judit: Hatékony iskola: együttműködő iskola. Új Pedagógiai Szemle 2004. 10.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja
Összefüggő szakmai gyakorlat 6. (Osztályfőnöki foglalkozás vezetése) TKM0006 5. 2 0+1 G Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja A tanulócsoportok, közösségek, valamint az egyes tanulók személyiségének megismerését, fejlesztését segítő pedagógiai szerepkör minél átfogóbb megismerése. A tanárjelölt azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képes irányítani, szervezni tanulócsoportok rövidebb idejű, elsődlegesen szocializációs célú tevékenységét. Szülőkkel való együttműködés, hatékony kommunikáció képességének fejlesztése. 2. Tantárgyi program A gyakorlat során tájékozódik a hallgató a tanulócsoportok, közösségek szerveződését, fejlődését segítő osztályfőnöki tevékenység intézményi jellegzetességeiről (különböző életkorú tanulók esetében). Egyén/csoport fejlesztésének tervezése, dokumentumok, jogi keretek, adminisztráció. Hospitálás formájában ismerkedik: - az osztályfőnöki tevékenység módszertani sajátosságaival, konfliktuskezeléssel. - az osztályfőnök koordináló szerepkörének megfigyelése(szülőkkel való kapcsolattartás formái, hatékony kommunikáció, egyéb szakemberekkel/szervezetekkel való együttműködés) A hallgató önállóan vezet osztályfőnöki foglalkozást, mely hozzájárulhat a gyermekközpontú szemlélet megerősítéséhez, a tanulók eltérő fejlődési feltételeinek figyelembe vételének szükségességéről meggyőzi, kommunikációs, konfliktuskezelő és együttműködő képességek fejlesztését biztosítja. A teljesítendő feladatok kiterjednek a személyiség és közösségfejlesztés, a szülőkkel való kapcsolattartás formáira, metodikáira, pl. egészségnevelés, ifjúsági szubkultúra, konfliktuskezelés, életvezetési ismeretek, pályatanácsadás, állampolgári tudatosság, aktivitás, nemzeti identitás. A tanárjelölt hospitál (legalább két alkalommal) és önállóan megtart két foglalkozást. 3. Évközi tanulmányi követelmények 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) 5. Az értékelés módszere: öt fokozatú gyakorlati jegy 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) • Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária(2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT. • Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia • Az osztálytükörtől a falfirkákig. (Módszerek nem csak osztályfőnököknek) Altern füzetek 4. Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, 1992.
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:
Összefüggő szakmai gyakorlat 7. Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken TKM0020 5. 3 0+2 Mai. Dr. Czeglédy István főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelölt azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képes irányítani, szervezni tanulócsoportok rövidebb idejű, elsődlegesen szocializációs célú tevékenységét. Az iskolai élet sokszínű kínálatából néhányat szabadon kiválasztva nevelési helyzeteket, eljárásokat, módszereket, technikákat próbáljon ki, gyarapítsa mesterségbeli tudását, fejlessze személyes hatékonyságát. Az iskola életét teljessé tévő nevelési folyamatokba bekapcsolódva együttműködési és kommunikációs képességének fejlesztése (pedagógus kollégákkal, szülőkkel, tanulói szervezettel). A tanárjelölt szakmai tudásának, elkötelezettségének fejlesztése sajátos kereszttantervi feladatok megtervezésében, tudományos adatgyűjtéssel megalapozott program-tervezésben, innovációs tevékenységben való közreműködéssel. 2. Tantárgyi program: A tanárjelölt a felsorolt tevékenységek közül három teljesítésével szerzi meg a három kreditet. A hallgató tevékenységét a mentortanár irányítja, felügyeli és értékeli.
Az A.) feladat teljesítése kötelező, ehhez tetszőlegesen választható két másik. A) Az (külső) iskola szervezetszociológiája A feladathoz kötődő részcél: az iskola, mint egyedi meghatározottságú szervezet funkcióinak, az iskolának, mint munkahelynek, továbbá mint valamennyi iskolahasználó életvilágának minél részletesebb megismerése. - A tanárjelölt a gyakorlat során szerezzen minél átfogóbb képet az adott iskola egyedi meghatározottságairól (környezet, kapcsolat, fenntartó és iskolahasználó közösség jellemzői, elvárásai), - ismerje meg az intézmény céljait, szervezeti, működési sajátosságait (irányítás, vezetés, munkamegosztás, hagyományok, iskola szerepe a helyi társadalomban), az alapvető dokumentumok tanulmányozása révén, - nyerjen betekintést a tanárjelölt az iskola eredményességének mérési-értékelési eljárásaiba, - tanárok, tanulók, szülők véleményén keresztül tájékozódjon az iskola belső világáról, az iskolai klímáról (interjú, kérdőív segítségével, dokumentumok metaelemzésén keresztül). B) Ismerkedés a napközi, középfokú intézmények kollégiumainak működésével, foglalkozás vezetése: A gyakorlat során a hallgató tájékozódik a napközi otthonban vagy kollégiumban folyó pedagógia munkáról, elsődlegesen - az önálló tanulás képességének irányított fejlesztéséről, a hátránykompenzáló tevékenységről, szilenciumi rendszer működtetéséről, - az irányított szabadidős foglalkozások közül kiemelten a prevenciós jellegű programokról, a kollégiumi nevelési tevékenység esélynövelő szerepéről gyűjt információt (egészségmegőrző, felvilágosító, önmegvalósítást, önképzést segítő munka),
- tanulmányozza a nevelési tevékenység tervezésének dokumentumait, módszertani sajátosságait, ötleteket gyűjt, aktívan bekapcsolódik programok lebonyolításába, A hallgató szabadon megválaszthatja a tanulói korcsoportot, a foglalkozás típusát, (tanulás segítése, szabadidős tevékenység) melyet önállóan megtart. A tanárjelölt hospitál (legalább két alkalommal) és önállóan megtart két foglalkozást. C) Gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok: A tanárjelölt a gyakorlat során szerezzen minél átfogóbb képet az iskola általános és speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatáról (prevenció, veszélyeztető körülmények felderítése, feltárása, jelzés, közreműködés a megszüntetésben). A különböző tevékenységekben való részvétel járuljon hozzá a jelölt felelősségérzetének megerősítéséhez, tegye érzékennyé a hátrányos és veszélyeztetett tanulók problémái iránt. • Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő programját megismerve közreműködik különböző tevékenységekben. Lehetséges tevékenységek (megfigyelés, részleges közreműködés): szülőkkel való kapcsolattartás, ügyintézés, esetkezelés, tanácsadás, szakszolgálatokkal kapcsolattartás. • Szervezzen meg egy-egy komplex programot, mely összhangban van az adott iskola aktuális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladataival. A program során minél változatosabb módszereket, megvalósítási formákat próbáljon ki. Lehetséges tevékenységek: előadás, vetélkedő, fórum, tanácsadás, esetmegbeszélés, karitatív akció, fókuszcsoportos megbeszélés, szülőknek szervezett előadás. Ajánlott témák: „Sebezhető ifjúság”, élet-halál, bűn, kriminalitás, agresszió, másság, életvezetési ismeretek, mentálhigiénés ismeretek, drogprevenció, kortárs-segítők, szenvedélyekfüggőség. D) Iskolai rendezvény szervezése: Cél a tanárjelölt saját élményei által gyarapítani mesterségbeli tudását, szakmai attitűdjeit az iskolai élet „ünnepnapjainak” megszervezésében vállalt tevékenységek révén. Különböző célú iskolai rendezvények megszervezésének, lebonyolításának technológiájáról, módszertani, technikai feltételeiről tapasztalatszerzés pl. felvilágosítás, fórum, véleménynyilvánítás társadalmi aktivitás, akció, tájékoztatás. A gyakorlati feladatok legyenek adekvátak a gyakorlóhely profiljával. - Iskolai ünnepek pl. verébavató, a névadó napja, fordított nap, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó ünnepélyek, - Iskolai média: újság, rádió, tv, évkönyv, - Színjátszó kör, sportrendezvények, diáktalálkozó testvérintézmények között, - Tanulmányi, műveltségi vetélkedők, versenyek, TDK, - „Jeles napok”, Föld Napja, tematikus rendezvények, környezeti akciók. E) Diák-önkormányzati tevékenységben való részvétel A gyakorlat célja: felkészíteni a tanárjelölteket a diák-önkormányzati munka pedagógiai segítésére. Képessé tenni őket a diákközéletet, iskolai demokráciát alakító közösségek irányítására, menedzselésére. A tanárjelölt részlegesen (időlegesen) bekapcsolódik az iskolai tanulói szervezet tevékenységébe, tájékozódik a diák-önkormányzat működéséről. A diák-önkormányzati munka eredményessé tételére javaslatot dolgoz ki, tervet készít egy adott terület fejlesztésére. A diák-önkormányzatok irányításának elméleti és módszertani sajátosságait messzemenően figyelembe véve tanácsadóként közreműködik egy aktuális program sikeresebb megvalósításában. Kezdeményezi, s a diákönkormányzattal együttműködve megszervez olyan programot, mely szorosan kapcsolódik a diákképviselet, a diákjogok, az érdekérvényesítés kérdéséhez (Igazlátó nap, fórum, online fórum, testvériskola diákjaival online eszmecsere).
3. Évközi tanulmányi követelmények: A gyakorlatok megvalósításának részletes dokumentálása változatos média segítségével történjen. A tevékenység értékelése, reflektálás, korrekciók, javaslatok rögzítődjenek. A dokumentumok a portfólió részét képezhetik. A választható gyakorlatok speciális követelményei az irányadóak. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: három fokozatú értékelés kiegészítve rövid szöveges indoklással 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): (A választható gyakorlatok részletes tematikájával együtt egészül ki!) • A pedagógusmesterség gyakorlati kérdései. Szöveggyűjtemény. Nyíregyházi Főiskola Neveléstudományi és Szociálpedagógia Tanszék, Nyíregyháza, 2002. • Diákönkormányzatok /Állampolgári technikák az iskolában (1993): Iskolapolgár Alapítvány. Budapest • Dobos Zoltánné: Napközis foglalkozások tervezése. Tanítói kézikönyv. 1-2. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004. • Füle Sándor: Alkalmazott pedagógia. A napközi otthoni és a nevelőotthoni nevelés. EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1997. • Füle Sándor: Napközi otthoni neveléstan. Okker, Bp., 2004. • Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. • Kovács Zoltán-Perjés István (szerk., 2002): Életvilágok találkozása. Aula Kiadó, Budapest. • Perjés István (2003): Az iskola mítosza. Aula Kiadó, Budapest. • Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 • Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI. Kiadó Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001. • Szvetelszky Zsuzsanna: A KUTDIÁK-in: Fordulópont, 2006/3. • Tanári létkérdések. RAABE Könyvkiadó Kft. Budapest I. 3.1. • Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula • Vopaleczky György: A kollégiumok új pedagógiai programja ÚPSz 1998/09 • Zrinszky László (2000): Iskolaelméletek és a mai iskolák. Okker Kiadó, Budapest.
TANTÁRGYLEÍRÁS
Tantárgy neve
Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja
Összefüggő szakmai gyakorlat 8. (Sajátos funkciójú intézmények tevékenységének megismerése) TKM0030 5. 2 0+2 Mai Dr. Torkos Katalin főiskolai docens SP
1. A tantárgy elsajátításának célja: Sokoldalú kitekintés a közoktatás változatos intézményrendszerére, tapasztalatszerzés munkatevékenységükről. Megfelelő tájékozottság nyújtása a tanárjelölteknek a szakmai szolgáltató, a szakszolgálatot ellátó intézményekről, melyekkel kapcsolatba kerülhet a tanári hivatás gyakorlása során. 2. Tantárgyi program: 1. Látogatások az alábbi kiválasztott (vagy kijelölt) intézményekben: Szakmai szolgáltató intézmények Szakszolgálatok Felnőttképzési Intézmény, Képzési/továbbképzési Központok Integrált (inkluzív) nevelést folytató intézmény, Felzárkóztató oktatást folytató intézmény Kistérségi Iskolai Társulások, Szövetségek, TISZK 2. Tapasztalatszerzés előre megadott megfigyelési/elemzési szempontok, feladatok alapján, konzultáció az intézmény/testület tagjaival, és rövid (3-5 oldal) írásbeli beszámoló a tapasztalatokról. Ez a tevékenység a mentortanár irányításával és a felsőoktatási intézmény pedagógiai, pszichológiai egységek képviselőinek részvételével folyik. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A tapasztalatok elemző feldolgozása írásban. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek, honlapok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) • Közoktatási Törvény 1993. évi LXXIX. Törvény • Pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről… szóló rendelet 10/1994.(V. 13.) MKM rendelet • Pedagógiai szakszolgálatról szóló 14./1994.(VI. 24.) MKM rendelet • Online információk
TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): Félévi követelmény: Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Tantárgyfelelős tanszék kódja:
Összefüggő szakmai gyakorlat 9. (Portfólió készítése) TKM0010 5. 5 0+2 G Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár TK
1. A tantárgy elsajátításának célja: A pedagóguspálya megismerésére irányuló és a mentortanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak rendszeres összegzése. (4. sz. melléklet a 15/ 2006. IV. 3. OM rendelethez) Olyan, a tanári képzés szakdolgozatának egyik összetevőjét jelentő szerkesztett dokumentumgyűjtemény összeállítása, mely lehetővé teszi a tanárrá válás folyamatának nyomon követését és ehhez kapcsolódóan a hallgató reflexióinak rögzítését. 2. A tantárgyi program: A portfólióba a képzés során készített hallgatói produktumok helyezhetők el, amelyek dokumentálják a hallgató szaktanári és pedagógiai fejlődését. A portfóliót a hallgató a diszciplináris, pszichológiai, pedagógiai, módszertani tanulmányai, az elméleti és gyakorlati képzés, valamint az iskolai gyakorlatok során készített munkáiból állítja össze. A felsorolt területek mindegyikéről legalább egy dokumentummal kell rendelkezni úgy, hogy a csatolt anyagoknak a képzés során elsajátítandó valamennyi tanári kompetenciát be kell mutatniuk. Ezek a következők: • A tanulói személyiség fejlesztése • Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése • A pedagógiai folyamat tervezése • A tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával • Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése • A tanulási folyamat szervezése, irányítása • A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása • Szakmai együttműködés és kommunikáció • Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre 3. Évközi tanulmányi követelmények: portfólió dokumentumainak folyamatos szerkesztése konzultációs lehetőségek igénybe vételével. Tanácsadó lehet az értékelési joggal rendelkezőkön kívül (mentortanár, szakvezető, módszertan tanára) bárki, akit a jelölt választ (1 fő), s vele két alkalommal konzultálhat az utolsó félévben. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: öt fokozatú jeggyel történik az értékelés 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): • Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. • Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.
