Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re. Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re

Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re

Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re

2007


Készült a Foglalkoztatási Hivatal megbízásából az Európai Unió Hivatalos lapjában 2005. december 31-én 2005/S 252-249332 nyilvántartási számon megjelent közbeszerzési eljárás alapján

Munkaerő-keresleti létszámelőrejelzés foglalkozási szakma csoportonként

Készítette 3K CONSENS IRODA Budapest 1125. Diósárok 2.

Kutatásvezető Dávid János Munkatársak Dr. Debreczeny Tiborné Glofák Péter Gyöngyösi Krisztina Horvát Katalin Holczer Gábor Mód Péter Sólyom Zoltán Szentmihályi Gergely Tajti József

2006. május-2007. január

3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

2


Tartalomjegyzék ELSŐ KÖTET

I. A foglalkozási-, szakmaszerkezeti struktúra alakulása, a munkaerő kínálattal szemben támasztott követelmények ................................................. 6 1. A fizikai szak- és betanított munka iránti kereslet alakulása .................................... 19 A munkaerő kereslet demográfiai meghatározottságai.................................................... 27 A munkaszervezésből és technológiai változásokból eredő munkaerő kereslet: foglalkozási -szakmaszerkezeti változások valamint a szaktudással szembeni tartalmi elvárások. ......................................................................................................................... 31 A konjunktúrális és ezzel járó ágazati szerkezetváltásból eredő változások hatásai a foglalkozási-szakmaszerkezetre........................................................................................ 40 2. A szakmák jelene és jövője – a munkaszervezési és technológiai változások körülményei között............................................................................................................. 46 Kereskedelem ................................................................................................................... 46 Élelmiszeripar .................................................................................................................. 48 Építőipar .......................................................................................................................... 52 Ruha-, cipőipar ................................................................................................................ 54 Fémipar, gépipar.............................................................................................................. 55 Pénzügy ............................................................................................................................ 62 Mezőgazdaság .................................................................................................................. 63 Faipar............................................................................................................................... 64 Általános közigazgatás..................................................................................................... 65 Gazdasági szolgáltatás..................................................................................................... 69

II. Foglalkozási szakmaszerkezeti előrejelzés környezete ............................. 73 1. Bevezető........................................................................................................................... 73 2. A munkaerő kereslet becslésének elméleti és gyakorlati alapjai ............................... 80 A térségi megközelítés jelentősége ................................................................................... 81 Az előrejelzés módszerei és szakmai megfontolások ........................................................ 84 A becslési módszer mögött meghúzódó további megfontolások és ebből következő finomítások ....................................................................................................................... 85 2006-os előrejelzés, az új modell létrehozása.................................................................. 88 3. A munkaerő kereslet tartalmát és szerkezeti jellemzőit meghatározó alapvető struktúrák ........................................................................................................................... 90 Ágazatok- foglalkozási szakmacsoport szerkezet ............................................................. 90 A telephelyek/ foglalkoztató szervezetek nagyságcsoportjai............................................ 96 A munkaerő kereslet területi megközelítése: telephelyek, megyék................................... 98 Az ágazati –foglalkozási szakmaszerkezettől az egyesített, területi metszetben is használható – foglalkozási szakmaszerkezetig................................................................. 99 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

3


III. A munkaerővel szemben támasztott követelmények várható változásai ........................................................................................................................... 112 1. A foglalkoztatás mértékét és szerkezetét befolyásoló általános tendenciák............ 112 Szellemi foglalkozásúak munkakörei: szakma szerkezeti változások a mikro vállalkozásoknál nagyobb szervezetek körében ............................................................. 123 Szellemi foglalkozásúak munkakörei: szakma szerkezeti változások a mikro vállalkozások körében .................................................................................................... 132 A szakképzett termelő –szolgáltató „fizikai” tevékenységekkel szemben támasztott követelmények változásai a mikró és nagyobb vállalkozások körében. ........................ 142 A fizikai szakmacsoportok tartalmi és szerkezeti átalakulásának forrásai ................... 149

Függelék ........................................................................................................... 153 Térképek ........................................................................................................................... 153 MÁSODIK KÖTET Ágazati tanulmányok (1.) Élelmiszeripar (Szentmihályi Gergely) Építőipar (Dávid János) Faipar (Dávid János) Gazdasági szolgáltatások (Gyöngyösi Krisztina) Gép- járműgyártás (Sólyom Zoltán) Kereskedelem (Dávid János) HARMADIK KÖTET Ágazati tanulmányok (2.) Kohászat, fémfeldolgozás (Sólyom Zoltán) Közigazgatás (Szentmihályi Gergely) Mezőgazdaság (Tajti József) Pénzügyi szektor (Holczer Gábor) Ruha és bőripar (Holczer Gábor) Vegyipar (Holczer Gábor)


4


NEGYEDIK KÖTET Táblázatok Magyarázat a táblázatok értelmezéséhez 1. Munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re Magyarország összesen Régiók szerint Megyék szerint ÖTÖDIK KÖTET Táblázatok 2. Szellemi foglalkozásúak iránti kereslet, képzettségi szintek és képzettségek szerint Magyarország összesen Régiók szerint Megyék szerint 3. Fizikai foglalkozásúak iránti kereslet, képzettségi szintek és képzettségek szerint Magyarország összesen Régiók szerint Megyék szerint


5


I. A foglalkozási-, szakmaszerkezeti struktúra alakulása, a munkaerő kínálattal szemben támasztott követelmények

A 3K Consens Iroda – kutatási feladata az volt, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. által elvégzett ágazati szintű, 2015 re szóló munkaerő keresleti előrejelzés alapján számításokat végezzen a foglalkozási szakmaszerkezeti struktúra várható alakulására, az egyes foglalkozási szakma csoportok létszámára, a következő tíz év során várható munkaerő kereslet foglalkozási szakmacsoportok szerinti mértékére. Olyan jövőbeli szerkezet bemutatását vállaltuk, amely alkalmas a munkaerő kínálattal való összevetésre annak érdekében, hogy a kínálat –szükség szerinti tudatos beavatkozásokkal - alakítható legyen. Vállaltuk továbbá a várható munkaerő kereslet területi szintű jelentkezésének kiszámítását, bemutatását, hogy az oktatási- és foglalkozáspolitikai intézményrendszer a mennyiségek, mértékek ismeretében lehetőségein belül- tudatosan alakíthassa a munkaerő kínálatot. Tekintettel arra, hogy a fenti kérdések megválaszolásához becslési eljárásokat kellett alkalmazni, arra törekedtünk, hogy -a kiszámítható, és természetesen csak bizonyos hibahatár mellett értelmezhető eredményeken túl- a mennyiségi és szerkezeti változásokat alakító fontosabb folyamatokat is bemutassuk s ezzel hozzájáruljunk a szükségessé váló alakító beavatkozások irányainak megválasztásához. Munkánk során csaknem 200 foglalkozási szakmacsoport létszámának várható alakulását, az előre jelzett tíz év során fellépő új munkaerő keresletet számítottuk ki. Az új keresletet analitikusan is be mutatjuk: elkülönítjük • a demográfiai okokból, vagyis a munkaerőpiacról való kilépés miatt fellépő és pótlandó munkaerő keresletet, • a várható munkaszervezési és technológiai változások által létrejövő szakmaszerkezeti változások eredményeként létrejövő munkaerő keresletet valamint • a GKI által ágazati szintre kiszámított, konjunkturális / dekonjunkturális okokból létrejövő pozitív vagy negatív előjelű keresletet Az eredményeket több száz táblázatban adjuk közre. Ezek részletes szöveges elemzést nem igényelnek. Azonban az adatok, eredmények megértéséhez szükségesnek tartottuk az alábbi összefoglalást és e kötetben szereplő tanulmányok elkészítését, bemutatását.


6


1. A következő tíz esztendőben, a demográfiai folyamatok eredményeként 1,15 millió munkavállaló hagyja el a munkaerőpiacot. Ha feltételeznénk, hogy a foglalkoztatási szint nem változik a vizsgált tíz esztendőben, akkor ennyi, megfelelő szakmaszerzetű munkaerő kínálat biztosíthatja a gazdaság és a közszféra működését. 2. A következő tíz év során a munkaszervezési és technológiai változások következtében lényeges belső szakmaszerkezeti változások mennek végbe. E változások összességében a munkavállalók 2x3,8 százalékát, azaz 2 x 152 ezer főt érintenek. E változások nem jelentenek abszolút létszám növekedést, mivel vagy munkaerőcserével járnak, vagy a munkavállalóval szemben támasztott, magasabb szintű képzettséget igénylő követelmények teljesítésével. Az esetek 90-95 százalékában ez azt jelenti, hogy a vizsgált periódus végén is munkaképes korú embereknek egy fokkal magasabb képzettségi fokozatba kell kerülnie úgy, hogy ugyanennyi alacsonyabb képzettségűnek megszűnik a munkahelye. 3. A munkaszervezési és technológiai változások következtében képzettségi szint váltására kényszerülő munkavállalók 40 százaléka középszinten képzett fehér-, vagy szürkegalléros munkakörökből diplomás munkakörökbe kerül. 60 százalékukkal szemben az lesz az elvárás, hogy szakképzetlen, esetenként nem adekvát szakképzettséggel rendelkező munkavállalók szakképzettséget szerezzenek. Empirikus kutatásunk szerint mindkét csoportra igaz, hogy ha nem szerzik meg a megfelelő szakképzettséget, a vizsgált periódus során, akkor helyükbe megfelelő szakképzettséggel rendelkezőket alkalmaznak a szabad munkaerőpiacról. 4.

A GKI által ágazati szintre kiszámított, konjunkturális / dekonjunkturális okokból létrejövő pozitív vagy negatív előjelű kereslet egyenlege, vagyis a 2015 re számított foglalkoztatotti létszámnövekedés 185 ezer fő. A számítások arra a feltételezésre épülnek, hogy a következő tíz esztendőben az építőipar, a gazdasági szolgáltatások és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos ágazatok növekednek, míg a feldolgozóipari ágazatok többsége stagnál, vagy veszít létszámából. E feltételezések 275 ezres munkaerő keresleti növekedés mellett 90 ezres veszteséggel, 185 ezres abszolút növekedést jelent. A foglalkoztatottak számában jelentkező növekedési egyenleg bizonyosan 185 ezerrel növeli a munkaerő keresletet.

5.

A GKI által becsült növekedés ágazati szerkezetváltással jár. Ennek módosító hatása van a munkaerő szerkezetre és korlátozza a feldolgozóipari ágazatokból leépülő 3K CONSENS IRODA

Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

7


munkaerő újra elhelyezkedését. Ez a megállapítás azzal indokolható, hogy a növekedésben lévő három ágazat közül kettő, a gazdasági szolgáltatások és a kultúraszabadidő ágazatok belső foglalkoztatási szakmaszerkezete jelentősen tér el a feltételezések szerint leépülő ágazatétól. A növekvő két említett ágazatban a felső és középfokú szellemiek, a csökkenőkben a fizikaiak vannak túlsúlyban. 6. A vizsgált periódusban tehát 1 300 ezer új belépő iránti munkaerő kereslettel és további 100 ezer átképzendő iránti igénnyel, hozzávetőleg 100 ezer munkaképes korú „új” munkanélkülivel kell számolnunk. A számítás azon a feltételezésen alapul, hogy a foglalkozási szakmaszerkezet váltás, valamint a konjunktúra-ágazati szerkezet váltás „eredményeként” feleslegessé váló munkaerő csupán 50 %-a lesz képes, átképzés útján vagy anélkül újra elhelyezkedni. 7. A jelenlegi összes foglalkoztatott 33 százalékát, azaz 1 300 ezer főt kitevő munkaerő pótlási igényből (új belépők) átlagosan 28 százalékpont adódik a demográfiai folyamatokból, és 5 százalékpont a GKI által előre jelzett konjunktúrából. 8. E változások mellett a munkakörök betöltőivel szembeni szakmai-magatartásbeli követelmények változásai a foglalkoztatottak rendkívül széles körére terjednek ki. A magatartásbeli változások közül a fegyelem, figyelem, elkötelezettség, rugalmasság a legfontosabbak, a szakmai-tartalmi követelmények közül, a vezetés –irányítás szervezeti egységeiben dolgozóktól a szakmai lépéstartást, az érintkező, esetenként új (kiegészítő) szakterületek ismeretét, a hardver és szoftver elemekből álló informatikai eszközrendszer gördülékeny használatát s az idegen nyelvi kommunikáció képességét várják el. 9. A szellemi és fizikai dolgozók közötti jelenlegi 42-58 százalékos arány 2015 re lényegében nem változik A kutatás nem hozott felszínre olyan várható munkaszervezési-, technológiai folyamatokat, amelyek következtében a szellemi munkakörök fizikaivá válnának. Ugyanakkor már jelenleg is kétségbe vonható a szellemi és fizikai munka merev elhatárolása. Fogalmaink szerint már ma is jelentős az úgynevezett fehér-, és szürke köpenyesek aránya. A szellemi munka és fizikai munka közötti határvonal tovább gyengül, szélesedik az a sáv, ahol a technológia átmenetet képez. (Fehérköpenyeseknek nevezzük például az egészségügyben dolgozó laboránsokat, szürkeköpenyesnek pedig a technikusokat, termelésirányítókat.) De kétséges, hogy 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

8


helyes –e a szellemiek körébe sorolni a szoftverüzemeltetőket , avagy a fizikaiak közé sorolni az elektrotechnikusokat. Mindez nemcsak statisztikai kérdés, hiszen – mindennapi tartalma/ értéke egyfelől meghatározza az érintett munkakört körülvevő foglalkoztatási kultúrát, a munkaszervezet által közvetített munkaviszonyokat, másfelől a munkakörhöz tapadó presztízs viszonyokat, azaz a munkakör vonzerejét. Külön ki kell emelni a mikró-, és kisvállalkozókat. Ennél a csoportnál – kezdetektől fogva egybemosódik a szellemi és fizikai munka. 10. 2015 re a foglalkoztatottak képzettségi szint alapján mért szerkezete finom eltolódást mutat. Várhatóan egy százalékponttal növekszik a felsőfokú végzettségűek, és egy százalékponttal csökken a középfokú szellemiek aránya. Két százalékponttal növekszik a szakképzett fizikaiak aránya, alapvetően a gép és berendezés kezelők rovására. 11. A gép és berendezés kezelők aránycsökkenését az a tendencia idézi elő, amely az elkészített interjúkból és a szakértői becslésekből egyaránt kiderült. Eszerint- a gép és berendezés kezelői illetve összeszerelői munkakörök rovására a szakképzett munkaerő állományt kívánják növelni. Ez a törekvés lényegében minden feldolgozóipari ágazatra jellemző. Realitását egyrészt a technológiai folyamatok, másrészt az a tény támasztja alá, hogy e munkaköri pozíciókban dolgozók jelentős része rendelkezik ugyan szakképzettséggel, de az nem illeszkedik az adott ágazathoz, tevékenységhez. Az alábbi táblázat adatai azt is mutatják, hogy a szakképzetlenek aránya a munkamegosztásban már ma is meglehetősen alacsony – igaz ennek változását, további csökkenését nem tapasztaljuk.


9


.

A foglalkoztatottak megoszlása a képzettség szintje szerint 2005 2015 Mikró Nagyobb Mikró Nagyobb vállalkozás vállalkozá vállalkozás vállalkozá ok sok sok Összesen ok Összesen felső fokú szellemiek 21 16 18 21 19 19 Középfokú szellemiek 32 20 24 33 18 23 Középfokú, szakképzett fizikaiak 31 36 34 30 39 36 Járművezetők és kapcsolódó foglalkozások 6 7 7 7 6 7 Gép-, és berendezés kezelők, összeszerelők 2 10 7 1 6 5 Nehéz fizikai szakképzetlen 3 5 4 3 6 5 Takarító, őr stb. 4 6 5 4 6 5 Összesen

100

100

100

100

100

100

A képzettségi szint összességében szerény elmozdulását (tekintettel arra, hogy 2005ben a teljes, közel 4 milliós munkaerő állomány egyharmada , 1,3-1-4 millió újbelépő képzettségi szintjének változása idézi elő) –az újonnan belépő munkaerő összességében néhány százalékponttal magasabb képzettségi szintje fogja biztosítani.,

A munkaerő kereslet képzettségi szint szerinti megoszlása 2015-re

Felső fokú szellemiek Középfokú szellemiek Közép fokú fizikaiak Járművezetők és kapcsolódó foglalkozások Gép-, és berendezés kezelők, összeszerelők Nehéz fizikai szakképzetlen Takarító, őr stb.

Mikró vállalkozások 21 37 24

Nagyobb vállalkozások 23 15 43

Összesen 22 21 38

11

5

6

-2

-1

-1

3 6

6 9

5 8

Összesen 100 100 A táblázat negatív adatai arra utalnak, hogy ez a munkaköri pozíció abszolút értelemben is csökken.

3K CONSENS IRODA

100

10



12. A ténylegesen jelentkező, 1,3-1,4 millió főt érintő munkaerő kereslet képzettségi szint szerinti szerkezete már jelentősebb elmozdulásokat mutat. A 21 ágazatban mért változások, növekedések és csökkenések eredményét látjuk a táblázatban – amely – ezért csak korlátozottan alkalmas a magyarázatra. A végeredmény a munkaerő kereslet képzettségi szint szerinti szerkezetét mutatja. Mindez a munkaerő kínálat szempontjából azt jelenti, hogy a következő tíz évben akkor valószínűsíthető az új belépők elhelyezkedése, ha 100 új belépő közül 22 fő rendelkezik a megfelelő diplomával, 21 a megfelelő középfokú szellemi szakképzettséggel, 38 fő – megfelelő szerkezetben- fizikai szakképzettséggel (ide soroltuk a kereskedelmi képzettségeket is) 7 fő tevékenysége a szállításhoz kapcsolódik, s csupán 13 fő, szakképzetlen remélheti, hogy munkahelyet talál. 13. A várható munkaerő kereslet - országos szinten, a 2005-2015 közötti tíz évet figyelembe véve évente 130-140 ezer új belépővel elégíthető ki. Túlnyomó többségük pályakezdő lesz, de forrásként jelölhető meg az a -számításunk szerint- évi 24 ezres csoport is, amely egyrészt a szakmaszerkezet változásai, másrészt az ágazati – konjunkturális változások miatt eredeti szakmájukat már nem tudják tovább gyakorolni. 14. Emellett jelentkezik 10 év során, a jelenlegi és 2015-ben is aktív dolgozókkal szemben, az alap szakképzettségek kiegészítésére, az informatikai és nyelvi kommunikációs készségek gyakorlására irányuló igény, szakmacsoportonként változó 20-60 %-os mértéke. Ha a szakértői becslésekkel meghatározott szakmai-tartalmi kereslet változásának a vizsgált periódus során munkában lévők egy része nem tud megfelelni, akkor ezek a munkahelyek is „felszabadulnak” illetve ezek is növelik az új belépők iránti igényt. 15. A vállalkozások és közintézmények, vezetés és szervezetirányítási szervezeti egységei együttesen több mint félmillió, azaz évi 53 ezer felső és középfokú szellemi végzettségű új munkaerőt igényelnek. A keresletet alakító három fő tényezőből (demográfiai-, szakmaszerkezeti-, ágazati-konjunkturális tényezők) eredő új igény együttesen magas, a 2005-ös létszám 36% -a. Ez az arány - a demográfiai okokból való kilépés átlagosnál alacsonyabb szintje mellett következik be. Tehát elsősorban a diplomások iránti igény, korábbinál kissé magasabb keresletét fejezi ki. A kereslet belsős szerkezete szerint 45-55 százalékos a felső, illetve középfokú képzettségűekre irányuló igény.

3K CONSENS IRODA

11



•

• •

A keresett képzettségek finomszerkezete szerint a felsőfokú, a műszaki és gazdasági képzettségűek iránti igény 14-22 százalékpontot tesz ki, (ide soroltuk a könyvelőkből, bérelszámolókból, anyagnyilvántartókból, pénzügyi-, munkaügyi nyilvántartókból, titkárnőkből, stb. álló, vagyis többségében a gazdasági képzettségűek közé sorolható felsőfokú végzettségű irodai ügyviteli foglalkozásúak iránti keresletet is. Így a következő tíz évben évente 6600 felsőfokú végzettségű műszaki és 10 000 gazdasági végzettségűre lesz szükség. A kereskedelmi munkakörökben évi 2600, a számítástechnikai munkakörökben évi 1000 felsőfokú végzettségű iránti igény jelentkezik A középfokú képzettséget igénylő munkakörökben jelentkező műszakigazdasági igények arányeltolódása jelentősebb: 8-38 százalékpontos. ami évi 4000 műszaki és 18 000 gazdasági képzettségű iránti új igényt jelent. Ezen túl a kereskedelemi –szellemi- képzettségűek iránti évi 3200 főt érintő igény mellett a középfokú számítás technikusok iránti igény évente csupán 400 fő.

16. Valószínűsíthető, hogy a diplomás műszakiak iránti igény a bemutatottnál valamivel magasabb. E megállapítást arra a tapasztalatunkra építjük, amely szerint a műszaki cikkek kereskedelmében gyakran találkozunk műszaki végzettségű szakemberekkel, akik kereskedelmi ismereteiket gyakorlat útján, esetleg kiegészítő képzés útján szerezték meg. Azonban ezen kereslet mértékének megállapításához nem rendelkezünk egzakt alapokkal. 17. A következő tíz évben együttesen közel 6000, tehát évente 600 jogi végzettségű és ilyen munkakörben dolgozó munkaerőre lesz szükség. Ez a kereslet a vállalatok, a jogi szolgáltatás szakágazatában működő jogi irodák, valamint a közigazgatás-, közszolgáltatás vezetés-, szervezetirányítással foglalkozó szervezeti egységei által jogászként alkalmazott munkaerőt foglalja magába. Ehhez járul még azon munkakörök betöltői iránti kereslet, amelyekben a törzsfoglalkozásként szakigazgatási feladatokat végzők vannak, és jogi alapszakmájuk mellett munkaügyi-, szociális-, egészségügyi, kulturális, ügyfélforgalmi stb. feladatokat látnak el. Mivel ezekben a munkakörökben gyakran alkalmaznak jogi-államigazgatási végzettségűeket, de más szakterületekről származó diplomával is „lehet érkezni”: közigazgatási foglalkozási szakmacsoportokba tartozók iránti évi 1500-as kereslet felét tekinthetjük további jogi végzettségűek iránti keresletnek. Együttesen tehát évente 1200 jogász iránti igénnyel számolhatunk. 3K CONSENS IRODA

12



Vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai iránti kereslet Munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re, a képzettségi szintek és képzettségek szerinti összevonásokkal

Magyarország összesen

8

8/A

Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény

Munkaerő kereslet szerkezete

mikro nagyobb szerve- szerveFoglalkozási szakmacsoportok zetek zetek Jogi foglalkozású (v) 2800 3176 Műszaki, felsőfokú (v) 16092 48250 Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) 1420 375 Gazdasági, felsőfokú (v) 15145 41804 Kereskedelmi, felsőfokú (v) 12011 13829 Számítástechnikai foglalkozású, felsőfokú (v) 2529 7964 Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) 6626 39178 Középfokú végzettségűek összesen 56624 154577 Műszaki, középfokú (v) 15246 24233 Gazdasági, középfokú (v) 58430 36325 Kereskedelmi, középfokú (v) 19639 12035 Üzletkötő (kf) 1043 451 Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) 2518 1387 Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők 971 2328 Pénztárosok, pénzkezelők 279 1308 Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) 33336 52754 Felsőfokú végzettségűek összesen 131463 130821 Vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai összesen 188087 285398

össz. 5976 64342 1795 56949 25840 10493 45805 211200 39479 94755 31674 1494 3905 3300 1587 86090 262284 473485

9

11

Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya 20052015/2005

mikro nagyobb mikro nagyobb szerve- szerveszerve- szerveössz. zetek zetek zetek zetek 1,5 1,1 1,3 34 40 8,6 16,9 13,6 35 56 0,8 0,1 0,4 31 25 8,1 14,6 12,0 61 44 6,4 4,8 5,5 19 59 1,3 2,8 2,2 45 33 3,5 13,7 9,7 24 46 30 54 45 25 67 8,1 8,5 8,3 24 22 31,1 12,7 20,0 34 39 10,4 4,2 6,7 19 56 0,6 0,2 0,3 17 8 1,3 0,5 0,8 30 35 0,5 0,8 0,7 29 42 0,1 0,5 0,3 27 174 17,7 18,5 18,2 23 25 70 46 55 31 26 100,0

100,0

100,0

29

össz.

39


37 49 27 56 38 40 32 46 23 35 38 13 33 39 96 24 28 34

100 fő kereslet szakmai szerkezete, (összes=100)

mikro nagyobb szerve- szerveössz. zetek zetek 0,6 0,3 0,4 3,4 4,1 3,9 0,2 0,0 0,1 5,1 3,3 3,9 3,7 1,4 2,2 1,0 0,7 0,8 1,8 2,0 1,9 16 12 13 3,5 3,1 3,2 10,5 3,8 6,0 5,9 1,9 3,2 0,2 0,1 0,1 1,1 0,5 0,7 0,2 0,3 0,3 0,1 0,1 0,1 10,4 7,4 8,4 32 17 22 47,8

29,0

35,3

13


18. A felsőfokú végzettségű műszakiak és gazdaságiak iránti igény nem egyenletesen jelentkezik az egyes régiókban.

Az évi munkaerő kereslet a vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjaiban, régiónként Munkaerő keresleti előrejelzés 2015-re, a képzettségi szintek és képzettségek szerinti összevonásokkal Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény Magyar- KözépKözép- NyugatDélÉszakÉszakFoglalkozási szakmacsoportok ország Magyar- Dunántúl Magyar- Dunántúl Magyar- Alföld ország ország ország Jogi foglalkozású (v) 598 287 48 42 44 47 64 Műszaki, felsőfokú (v) 6434 2471 707 613 540 662 767 Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) 180 96 16 13 13 10 14 Gazdasági, felsőfokú (v) 5695 2217 587 526 459 568 706 Kereskedelmi, felsőfokú (v) 2584 1044 276 192 227 232 279 Számítástechnikai foglalkozású, felsőfokú (v) 1049 506 89 76 71 94 110 Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) 4580 1752 448 392 395 537 579 Felsőfokú végzettségűek 21120 8373 2171 1854 1749 2150 2520 összesen Műszaki, középfokú (v) 3948 1658 441 329 328 338 427 Gazdasági, középfokú (v) 9476 4375 869 859 791 714 890 Kereskedelmi, középfokú (v) 3167 1245 308 282 300 270 391 Üzletkötő (kf) 149 70 12 13 12 12 15 Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) 391 200 23 23 26 27 50 Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők 330 153 23 31 26 26 34 Pénztárosok, pénzkezelők 159 81 11 15 13 11 12 Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) 8609 3182 971 786 823 826 873 Középfokú végzettségűek 26228 10964 2659 2338 2319 2222 2692 összesen Vezetés és szervezetirányítás 47348 19337 4830 4192 4068 4372 5212 szakmacsoportjai összesen

DélAlföld 64 675 18 632 335 103 478 2305 427 978 371 16 42 36 16 1148 3034 5339

A régiók közötti eltéréseket csak részben magyarázza a régiók méretbeli különbségei. Az alábbi diagramban azt mutatjuk be, hogy az egyes megjelölt szakképzettségű diplomások iránti évi kereslet mennyivel marad el a Közép Magyarországi kereslettől. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált régiók foglalkozási szakmaszerkezetét együttesen olyan demográfiai, szakmaszerkezeti és konjunkturális tényezők befolyásolják, amelyek kedvezőtlen hatásokat fejtenek ki a régiók humán erőforrás kapacitásaira.

3K CONSENS IRODA

14



Az év i munkae rőke re sle t számított e ltrése i a Közép-M agyarországi ke rsle the z v iszonyítv a , a sze mélye k számáv al kife je zv e

Irodai, ügyviteli foglalkozás (fels őfok)

Szám ítás technikai foglalkozás ú, fels őfokú (v)

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Üzem gazdás z, ügyvitels zervező (ff)

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl Gazdas ági, fels őfokú (v)

Nyugat-Magyarország

Közép-Dunántúl Üzem gazdás z, ügyvitels zervező (ff)

Műs zaki, fels őfokú (v)

Jogi foglalkozás ú (v)

-100

-50

0

3K CONSENS IRODA

50

100

15



A regionális egyenlőtlenségek jövőbeli csökkentésére irányuló erőfeszítések szempontjából, különösen a felsőfokú műszaki és gazdasági végzettségűek terén jelentkező évi 30-75 főnyi növekedési hátrányra hívjuk fel a figyelmet. Amely megítélésünk szerint nemcsak a régiók gazdasági szerkezetével, hanem a regionális képzés és munkaerő kínálat gyengeségeivel is magyarázható

Az évi munkaerő kereslet számított eltérései a Közép-Magyarországi kereslethez viszonyítva , a személyek számával kifejezve

Jogi foglalkozású (v) Műszaki, felsőfokú (v) Üzemgazdász, ügyvitelszervező (ff) Gazdasági, felsőfokú (v) Kereskedelmi, felsőfokú (v) Számítástechnikai foglalkozású, felsőfokú (v) Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) Műszaki, középfokú (v) Gazdasági, középfokú (v) Kereskedelmi, középfokú (v) Üzletkötő (kf) Számítástechnikai foglalkozású, középfokú (v) Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők Pénztárosok, pénzkezelők Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok)

KözépNyugatDélÉszakDunántúl Magyarország Dunántúl Magyarország -36,2 -35,2 -23,2 -28,4 -19,8 -51,4 -41,5 13,3 -12,3 -13,3 -10,1 -15,4 -64,7 -70,4 -62,2 -14,3 -31,1 -89,0 -19,0 -42,2 -60,0 -59,6 -47,9 -38,6 -67,9 -79,2 -17,0 76,3 -292,0 -398,0 -220,9 -49,3 -46,5 -116,6 -62,1 -97,8 -417,5 -317,9 -237,8 -435,3 -57,7 -52,8 7,2 -56,5 -8,1 -5,8 -4,7 -6,7 -36,1 -30,8 -21,5 -25,9 -21,6 -9,7 -10,0 -14,6 -12,7 -7,0 -6,5 -10,4 34,8 -69,5 74,3 -9,5 -565,3 -610,1 -261,2 -656,7

ÉszakAlföld -25,0 -1,6 -15,5 16,3 -45,1 -47,0 34,2 -83,8 -89,0 -470,1 3,7 -6,6 -12,1 -13,2 -12,7 -116,4 -716,4

DélAlföld -23,6 -83,4 -11,9 -48,0 15,3 -51,9 -59,9 -263,5 -81,4 -363,8 -10,7 -5,4 -19,0 -10,8 -9,3 171,4 -329,0

A bemutatott kereslet –természetesen tükrözi a gazdasági fejlődés GKI által megadott tendenciáit, azonban nem tükrözi a gazdaságfejlesztés Új Magyarország Fejlesztési tervében rögzített fejlesztési beavatkozások munkaerő szükségleteit. Fejlesztői tapasztalatainkon alapuló véleményünk szerint a gazdasági szerkezetét tekintve (is) kedvezőtlen helyzetű Dél Dunántúli, Észak- és Dél –Alföldi régiókban éppen a műszaki értelmiség/szakembergárda hiánya a megfelelő fejlődés, fejlesztések fő akadálya.

3K CONSENS IRODA

16



19. A műszaki végzettségűek belső szakmai struktúrája becslésének alapjául szolgáló 2001-es népszámlálás 29 féle műszaki végzettséget tart számon. Erre építve, 11 kategóriába összevonva végeztük el a felsőfokú végzettséggel rendelkező műszakiak iránti kereslet előrejelzés számítását. Eszerint -figyelembe véve a keresletet alakító három tényezőt – közel azonos arányban, évi 1200-1400 főnyi gépész-, villamos-, és építő-építészmérnökre lesz szükség. Mellettük évi 100 fővel az agrár és 600 fővel a vegyészmérnökök iránti kereslet jelentkezik. Jelentősebb igénynek tekinthető, évi 500550 fővel, a különböző természettudományi végzettségek iránti kereslet. Ez utóbbiak a matematikusokat, a fizikusokat, a biológusokat, kémikusokat jelenti elsősorban.

3K CONSENS IRODA

17



Felső-, és középfokú végzettséggel rendelkező műszakiak szakmacsoportjai iránti kereslet Munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re, a képzettségi szintek és képzettségek szerinti összevonásokkal Magyarország összesen

Foglalkozási szakmacsoportok Földmérő-, és bánya mérnök Gépész-, kohómérnök Villamosmérnök Építő-, építészmérnök Agrármérnök Vegyészmérnök Közlekedési mérnök Környezetvédelmi mérnök Fa- és könnyűipari mérnök Élelmiszeripari mérnök Természettudományi foglalkozású Felsőfokú műszakiak együtt Földmérő-, és bánya technikus Gépész technikus Elektro technikus Építésztechnikus Mezőgazdasági technikus Technikus Közlekedési technikus Környezetvédelmi technikus Fa- és könnyűipari technikus Élelmiszeripari technikus Középfokú műszakiak együtt

8

8/A


Munkaerő kereslet szerkezete

mikro Nagyobb szerve- szervezetek zetek 598 2360 2863 10313 2287 9419 6581 7418 1993 7546 531 5453 381 2094 286 1474 302 849 156 900 602 4780 16092 48250 1923 1116 1503 1116 2649 2585 6052 7483 609 734 500 2842 207 486 385 576 694 1046 403 566 14308 12461

össz. 2958 13177 11706 13999 9538 5984 2475 1760 1151 1056 5381 64342 3040 2620 5234 13536 1343 3342 694 961 1740 969 26769

9 Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya 20052015/2005

mikro Nagyobb mikro nagyobb szerve- szerveszerve- szervezetek zetek össz. zetek zetek 3,7 4,9 4,6 35 60 17,8 21,4 20,5 41 62 14,2 19,5 18,2 36 56 40,9 15,4 21,8 33 60 12,4 15,6 14,8 38 69 3,3 11,3 9,3 38 65 2,4 4,3 3,8 37 64 1,8 3,1 2,7 33 60 1,9 1,8 1,8 40 60 1,0 1,9 1,6 43 67 3,7 9,9 8,4 31 59 100,0 100,0 100,0 35 56 13,4 9,0 11,4 25 14 10,5 9,0 9,8 36 14 18,5 20,7 19,6 27 14 42,3 60,1 50,6 34 23 4,3 5,9 5,0 31 19 3,5 22,8 12,5 34 27 1,4 3,9 2,6 22 16 2,7 4,6 3,6 30 18 4,8 8,4 6,5 31 19 2,8 4,5 3,6 33 20 100,0 100,0 100,0 30 13

össz.


53 56 51 43 59 62 58 53 53 62 54 49 23 15 19 28 24 25 17 22 23 24 18

11 100 fő kereslet szakmai szerkezete, (összes=100) mikro nagyobb szerve- szervezetek zetek össz. 0,1 0,2 0,2 0,5 0,8 0,7 0,5 0,8 0,7 1,5 0,6 0,9 0,4 0,5 0,5 0,1 0,4 0,3 0,1 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,0 0,1 0,1 0,1 0,4 0,3 3,4 4,1 3,9 0,6 0,2 0,3 0,3 0,2 0,4 0,7 0,6 0,6 1,3 1,0 1,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,3 0,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 3,5 3,1 3,2

18


1. A fizikai szak- és betanított munka iránti kereslet alakulása A munkaerő kereslet és kínálat, összehasonlíthatósága érdekében a fizikai foglalkozási szakmacsoportokat nem gazdasági ágazatok, hanem a szakmák ágazati jellege szerint vizsgáljuk, illetve mutatjuk be.. 20. A következő tíz év során csupán két százalékponttal, 34 ről 36 százalékra növekszik a szakképzettséget igénylő egészségügyi, kereskedelmi, ipari és szolgáltatási jellegű szakmunkát végzők aránya. Ezzel párhuzamosan 7-ről 5 százalékpontra csökken az elsősorban ipari, de a szolgáltatásban is jelen lévő berendezés kezelők ill. összeszerelők aránya. A következő tíz év során 463 ezer új belépő szükséges egyrészt a demográfiai okokból kilépő 344 ezer szakmunkás pótlására, másrészt további 87 ezer fő szükséges a munkaszervezési és technológiai eljárások változása miatt bekövetkező szakmunkásigények kielégítésére, harmadrészt 56 ezer fő egyenlíti majd ki az ágazatikonjunktúra alakulása miatti szakmaszerkezet váltásból eredő szükségleteket. 21. Miközben a 2005-re számított, 1 273 ezer szakmunkáshoz képest közel 11 % os, 143 ezres növekedés megy végbe 2015-re a szakmunkások csoportjában, addig 230 ezer szak-, és betanított munkahely szűnik meg a vállalkozások és közszolgáltatások telephelyein. 22. A fizikai munka világát érintő 2015 re számított növekedés forrását a pályakezdők és elvileg, megfelelő átképzési akciók mellett- a mintegy 230 ezer eredeti szakmájától, vagy betanított munkakörétől megválni kényszerülő ember biztosíthatja. . 23. Az elsősorban gép és berendezés kezelői, ill. összeszerelői munkaköröket betöltő dolgozókkal szemben a munkaadók elvárják az ágazat specifikus törzsfoglalkozások valamelyikének megtanulását. Különösen erős, (az összes szakmaszerkezet váltás 40. illetve 20 százaléka) ez az elvárás a fém-, és gépipari valamint a műszeripari szakmacsoportokban, de jelentős számú munkahelyet érint még a mezőgazdaságban, a nyomda-, valamint a ruha-, cipőiparban is. 24. A GKI előrejelzéssel összhangban a fizikai szakmák iránti igény 2015 re a kereskedelmi ágazati jellegű szakmacsoportban a legjelentősebb, 163 ezer fő. Ezt követi a fémfeldolgozás-, gépipari , majd az építőipari szakmacsoportba tartozó szakmák iránti igény 116, illetve 82 ezer fővel. A kereslet e nagyságrendje mögött 3K CONSENS IRODA

19



messze leszakadva 27 ezer fővel jelennek meg a műszeripari szakmacsoportba, és 16 ezer fővel a mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó igények.

Szakmunkások iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8 Magyarország összesen

8/A


9

Munkaerő kereslet szakma terület szerinti szerkezete

mikro szervezetek

nagyobb szervezetek

Nyomdaipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

2854

4006

4986

2,7

1,1

1,1

51

43

33

Élelmiszeripari foglalkozásszakmacsoportok összesen

2347

-810

-3769

2,2

-0,2

-0,8

30

-1

-5

Ruha, cipő ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

2221

1717

560

2,1

0,5

0,1

29

4

1

Textil ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

389

2804

2666

0,4

0,8

0,6

47

44

38

Fa-, bútor ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

4739

9936

10704

4,5

2,8

2,3

27

28

20

Fém-, gépipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

16662

107628 115978

15,9

30,1

25,0

30

46

41

Műszeripari foglalkozásszakmacsoportok összesen

3505

23472

26833

3,3

6,6

5,8

27

61

52

Építőipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

Foglalkozási szakmacsoportok

össz.

mikro nagyobb szerve- szervezetek zetek


össz.

mikro nagyobb szerve- szervezetek zetek

össz.

14549

59431

82387

13,9

16,6

17,8

28

60

54

Építőanyag, vegyipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

2201

5302

6239

2,1

1,5

1,3

118

15

17

Mezőgazdasági foglalkozásszakmacsoportok összesen

7721

14202

15848

7,4

4,0

3,4

58

39

32

95822 163864

42,3

26,8

35,4

20

56

40

30211

3,2

7,7

6,5

25

43

40

6893 6577 358084 463085

0,0 100

1,9 100

1,4 100

0 26

37 42

37 36

Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Szállítási, raktározási foglalkozásszakmacsoportok összesen

44449 3363

Víz-, villamosenergiipari foglalkozásszakmacsoportok összesen 0 Szakmunkások összesen 105000

27681

25 A kereskedelmi szakmák iránti jelentős igénynövekedést alapvetően az ágazatikonjunkturális növekedés előrejelzése magyarázza, mivel a kereskedelemben dolgozók jelenleg is meglehetősen fiatalok s a belső szakmaszerkezet váltási folyamatok sem jelentősek. A kereskedelmi szakmákkal rendelkezők iránti igények kielégítésénél azt a sajátosságot is számításba kell venni, hogy - legnagyobbrészt női munkahelyekről van szó- ezen ágazat nagyszervezeteiben igen nagy a fluktuáció részben családi okok miatt, részben amiatt, hogy a nagyszervezetek foglalkoztatási kultúrája meglehetősen távol áll attól, amit egy „átlagos fiatal” képes elfogadni. Éppen 3K CONSENS IRODA

20



ezért előfordulhat, hogy az általunk tíz évre számított kereslet kétszerese szükséges a munkaerő ellátás folyamatosságának biztosításához. Ez esetben azonban azt a kérdést is fel kell tenni, hogy milyen átképzés után , hol helyezkedhetnek majd el a kereskedelemből kiábrándultak? A kereskedelem-, vendéglátás területein jelentkező munkaerő kereslet negyede a mikró vállalkozások, háromnegyede a nagyobb szervezetekben jelentkezik. A szakmacsoport iránti igény 61 százaléka bolti eladókra, további 8 százaléka pénztárosokra irányul. Az ágazatban folytatott kutatásaink szerint éppen ez az a két szakma – elsősorban a nagy-kiskereskedelmi vállalatoknál, amelynek ellaposodása, a hagyományos szakmai tudás és készségek iránti igény erős elhalványulása-, megszűnése jellemző. Számításaink szerint - szemben az azzal említett ténnyel, hogy a kis és nagyobb szervezetek foglalkoztatottjai közötti arány 1: 4 , a kereskedők, azaz az üzlet vezetők iránti igény 50-50 százalékban oszlik meg- együttvéve 18 ezer ilyen, a hagyományos kereskedelmi szakmától még nem túlzottan elrugaszkodott szakemberre lesz szükség. E területen említésre méltó még a szakács-cukrász szakmával rendelkezők iránti kereslet. 26. Az előttünk álló tíz esztendőben elkerülhetetlenné válik a fémfeldolgozás-, és gépipari csoportba tartozó szakmunkás utánpótlás biztosítása, miután az elmúlt 5-8 év során általánossá vált a munkaerőhiány. Az e szakmacsoportba tartozó legnépesebb szakmák, és - így a kereslet is – lakatosok, forgácsolók, jármű-, és motorszerelők hegesztők. Emellett a szerszámkészítők és felületkezelők iránti kereslet nagysága tekinthető még jelentősnek. A jelenleg is tapasztalható munkaerőhiányt az okozza, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent az utánpótlás. Adataink szerint valóban, a lakatosok, forgácsolók és jármű-, motorszerelők szakmacsoportjai elöregedettek. Igen jelentős, a jelenlegi létszám, sorrendben 42, 47, 37 százalékát érintő kereslet 75-80 százalékát a munkaerőpiacról való végleges kilépés magyarázza. Figyelemre méltó, hogy a kereslet 80-90 százalékát a 10 főnél nagyobb vállalkozások támasztják.

3K CONSENS IRODA

21



Fém-, gépipari szakmunkások iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8



Lakatos Hegesztő, lángvágó Forgácsoló Kohászati anyag előkészítő Olvasztár Hengerész Öntő Szerszámkészítő Ipari-, és nemesfém megmunkáló Kovács Fémmegmunkálók, felületkezelők Jármű és motorszerelők Mechanikai műszerész Fém-, gépipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

8/A


mikro nagyobb szervezetek szervezetek

össz.


Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya 2005-2015/2005

mikro nagyobb mikro nagyobb szervezetek szervezetek össz. szervezetek szervezetek

7226 1178 2892 0 37 0 191 176

42562 9875 17084 108 367 194 848 1990

45893 10078 18394 107 370 191 817 1941

43,4 7,1 17,4 0,0 0,2 0,0 1,1 1,1

0 64

584 538

575 542

0,0 0,4

419 4146 334

3822 20370 9285

3442 24321 9307

107628 115978

16662

9

39,5 39,6 9,2 8,7 15,9 15,9 0,1 0,1 0,3 0,3 0,2 0,2 0,8 0,7 1,8 1,7

40 43

42 38 47 23 46 57 24 40

0,5 0,5

40

39 79

41 66

2,5 24,9 2,0

3,6 3,0 18,9 21,0 8,6 8,0

26 24 30

32 41 69

26 37 67

100

100

30

46

41

100

54

27. Kutatásaink szerint a fémipari szakmunkások iránti kereslet a következő tíz évben nemcsak jelentősen nő, amely a szakképzési kibocsátási szerkezet strukturális változását kényszeríti ki, hanem a szakmunkások tudásával és készségeivel szembeni elvárások is változnak. A legfontosabb változás kisebb mértékben a lakatosok, nagyobb mértékben a forgácsolók vonatkozásban az NC-, CNC berendezések kezeléséhez szükséges tudások és készségek megjelenése. Ezzel együtt, minden szakmára igaz, hogy - összhangban a technológiai változásokkal, képesnek kell lenni az erősen szabályozott, technológiai sorrend és műveleti előírások betartására. Adataink szerint a szerszámkészítők iránti igény nem túlzottan jelentős. Ennek oka a számításaink természetéből és nem a valóságos igényekből következik. Ugyanis az elmúlt évtizedben olyan nagymértékben „tűntek el” a valaha legnagyobb tudásúnak és legmegbecsültebb szakembereknek számító szerszámkészítők, hogy modellünk már kevéssé érzékeli azt a hiányt, amelyet mindennapi empirikus tapasztalataink mutatnak. Pedig a hazai gazdaságban megfigyelhető a gépipar területén működő KKV-k egyre szélesebb, erősebb beágyazódása nemzetközi gépipari beszállítói hálózatokba s ez 3K CONSENS IRODA

össz.

47 42 51 22 47 54 28 42

0,5 0,5

33 28 39

22



maga után vonja a hazai finomkohászat, növekedését. Emellett a gép és járműalkatrész gyártásban egyre elterjedtebbek a műanyag-fém kombinált öntést igénylő alkatrészek használata. Mindkét –ígéretes tevékenység növekedésének korlátja az egyébként magas hozzáadott értéket előállító szerszámgyártás szakemberhiánya. 29. Az építőipari tevékenység jelentős bővülésére számíthatunk a következő tíz esztendőben. Ebből következik, hogy az építőipari szakmák iránti kereslet radikális növekedésével számolhatunk. Számításaink eredményeit az alábbi táblázat mutatja. Építőipari szakmunkások iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8 Magyarország összesen


Kőműves Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő

8/A

9

Munkaerő kereslet együtt: Munkaerő kereslet szakma Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási terület szerinti szerkezete A változásból eredő teljes pótlási igény igény aránya 2005-2015/2005


össz.


5794

23237

32655

39,8

39,1 39,6

28

össz.

70

60

0

2160

2067

0,0

3,6

2,5

105

107

Épületszigetelő, tetőfedő

461

1023

1925

3,2

1,7

2,3

23

77

55

Festő, mázoló

488

6631

7255

3,4

11,2

8,8

23

50

49

1,7

1,2

31

86

76

17,6 18,9

26

58

53

Épületbádogos Vezeték, csőhálózat szerelő Szellőző és klímaszerelő

43

1023

959

0,3

2853

10470

15559

19,6

37

1179

1115

0,3

2,0

1,4

23

63

58

Felvonó szerelő

579

316

1236

4,0

0,5

1,5

44

47

58

Villanyszerelő

3754

11406

16678

25,8

19,2 20,2

29

47

45

0

1069

1024

0,0

1,8

1,2

78

79

541

636

1646

3,7

1,1

2,0

27

73

54

Burkoló Kőfaragó, műköves Kályhás

0

24

23

0,0

0,0

0,0

92

93

Üvegező

0

257

245

0,0

0,4

0,3

99

101

14549

59431

82387

100

100

100

60

54

Építőipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

28

30. Az építőipari ágazatban folytatott kutatásunk azonban azt is mutatja, hogy az építőipari technológiák radikális változásainak lehetünk tanúi. E folyamat a magas és mélyépítésre egyaránt kiterjed: a hagyományos kőműves, azaz épületszerkezet építő szakma visszaszorul a kisléptékű, azaz magas technologizáltsági szinten gazdaságoson nem építhető lakóház, iroda , családi ház, stb. területeire. Ezzel szemben , a nagyméretű út, közmű-, középület-, lakópark-, stb. építkezések – a szerkezetépítés terén is-, inkább a szakosodott „szerelőipari” tevékenységhez hasonlítható. E területeken magas a gépesítettség szintje, általános a beton használata s így a kőműves munka helyét a modulokból összeállított zsaluzási, vasbeton 3K CONSENS IRODA

23



szerelési, fémszerkezet építési (lakatos és hegesztő tevékenység) veszi át. Az épületek gépészeti szempontból egyre gazdagabbá, komplexebbé válnak, s ezzel a különféle villany-, csőhálózat-, villamosság-, légtechnikai-, informatikai hálózat - stb. szerelők feladata az előre gyártott hűtő-fűtő, víz, villany és hálózatszerelési szerelési gépészeti részegységeket és alkatrészek összeszerelése lesz. E változások az épületszerkezet építés területén, új szakágazatokká darabolják szét a hagyományos kőműves munkát, és radikálisan növelik a megfelelő szerelőkkel szemben támasztott tudásigényt. A szerelőipari tevékenységre általánosan jellemzővé válik az egyes szakmák közötti határvonalak elhalványulása, az „intelligens” kapcsolatok megteremtésének kényszere. A technológiai változások munkaszervezési változásokat vonnak maguk után. Az átalakulási folyamatból az következik, hogy az építőipari, és kisebb mértékben a gépészeti szakmák is „ketté hasadnak”, egyfelől továbbra is szükség lesz e szakmák hagyományos tartalmának megfelelni tudó munkaerőre, másfelől kőművesek helyébe állványzat-, vasbeton-, zsalu-, fémszerkezet- építők lépnek. Az új típusú épületszerkezet szerelőkkel kapcsolatos szakmai elvárás a szerkezeti-statikai összefüggéseket szem előtt tartó pontos-, fegyelmezett szerelés lesz. A gépészeti munkák komplexebbé váló szakmai tartalma a jelenleginél sokkal szélesebb-magasabb képzettséget fog igényelni. 31. A szakértői becslések alapján arra számíthatunk, hogy a gép-, berendezés kezelők és összeszerelők iránti igény csökken. E csökkenés alapvetően nem a technológiák és munkaszervezési eljárások változásából, hanem a kvalifikáció iránti igény növekedéséből ered. A foglalkoztatók „előszeretettel „ jelölik meg ezt a csoportot a szakmunkás kereslet forrásaként, mivel e csoport már szocializálódott az üzemi környezetbe, s ezért érdemesnek találják a továbbképzésre. Meg kell jegyeznünk , hogy e munkaköri pozícióban sok nem adekvát képzettségű szakmunkás van, akik képezhetőbbnek tekinthetők. E , 2005-ben csaknem 300 ezres létszámú munkaköri pozíció az elmúlt években sajátos, a munkaerő kereslet és kínálat mennyiségi eltéréseit kiegyenlítő funkciót töltött be. E pozíciókba az iskolarendszert elhagyó kerültek az élelmiszeripari-, ruhaipari-, cipőipari, kereskedelmi-, vendéglátó ipari pályakezdők akik nem tudtak , vagy nem szándékoztak szakmájukban elhelyezkedni.

3K CONSENS IRODA

24



Gép-, és berendezéskezelők iránti munkaerőkeresleti előrejelzés 2015-re 8



Egészségügyi gép és berendezés kezelők Nyomdaipari gép és berendezés kezelők Élelmiszeripari gép és berendezés kezelők Ruha, cipőipari gép és berendezés kezelők Textilipari gép és berendezés kezelők Fa, bútoripari gép és berendezés kezelők Fém-, gépipari gép és berendezés kezelők Fém-,gépipari összeszerelők Műszeripari gép és berendezés kezelők Műszeripari összeszerelő Építőipari gép és berendezés kezelők Építőanyag, vegyipari gép és berendezés kezelők Építőanyag, vegyipari összeszerelők Mezőgazdasági gép és berendezés kezelők Kereskedelmi gép és berendezés kezelők Szállítási, raktározási gép és berendezés kezelők Szállítási, raktározási összeszerelők Víz-, villamosenergiaipari gép és berendezés kezelők Víz-, villamosenergiaipari összeszerelők Targonca, daru, rakodógép kezelő Anyagmozgató gépek kezelői Gép-, berendezéskezelők együtt

8/A



össz.

9

Munkaerő kereslet szakma terület szerinti szerkezete

Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény aránya 2005-2015/2005


0

-155

-155

0,0

-14

-14

-1127

-2367

-3494

13,7

19,0 16,9

-38

-32

-34

-357

-2662

-3020

4,3

21,3 14,6

-69

-33

-35

-21

-5047

-5068

0,3

40,5 24,5

-10

-37

-36

-173

-3642

-3815

2,1

29,2 18,4

-24

-43

-42

-1386

149

-1237

16,9

-1,2

6,0

-41

2

-10

-444

-10815

0

-15640

11259 15640

5,4

86,7 54,4

-28

-64

-61

0,0

-60

-60

17

17

0,0

125,4 75,6 -27,6 16,7 -80,8 48,7

0

3448

3448

0,0

0

10074

10074

17

17

-522

2454

1933

6,3

-19,7

-9,3

-31

43

26

-1749

3067

1318

21,3

-24,6

-6,4

-88

16

6

0

90

90

0,0

-0,7

-0,4

24

24

-3859

-2316

-6175

47,0

-44

-15

-26

-55

1864

1809

0,7

-14,9

-8,7

-3

50

32

-96

-692

-789

1,2

5,5

3,8

-37

-34

-35

0

-59

-59

0,0

0,5

0,3

-26

-26

0

1562

1562

0,0

-12,5

-7,5

17

17

0

118

118

0,0

-0,9

-0,6

18

18

460

1252

1711

-5,6

-10,0

19

27

24

1110

6843

-13,5

24

30

29

-8219

-12474

7953 20693

-27

-5

-7

3K CONSENS IRODA

100

1,2

0,7

össz.

18,6 29,8

-8,3 -54,9 38,4 100

100

25



8 Foglalkoztatottak száma 2005ben Mikro nagyobb szervezet szervezet ek ek

össz.

Felső fokú szellemiek száma

Munkaerő kereslet együtt: A változásból eredő teljes pótlási igény mikro nagyobb szervezete szervezete k k össz.

11,0

Munkaerő kereslet együtt: Foglalkoztatottak számának A változásból eredő teljes pótlási előrejelzése 2015.re igény aránya 2005-2015/2005 nagyobb mikro nagyobb szervezete szervezete szervezete mikro k k k szervezetek össz. össz.

100 fő kereslet szakmai szerkezete, (összes=100 ) mikro nagyobb szerveze szervezete tek k össz.

703648

75053

211917

286970

25

52

41 290961 511579

802541

21

19

19

445529 522258 967786 743113 928322 1671434

135073 210127

136124 348041

271197 558167

30 28

26 37

28 461848 489636 33 752809 1001215

951484 1754024

33 54

18 36

23 42

86976

398216

485193

20

43

36 418947 1078724

1497672

30

39

36

40392

41621

82013

51

23

31

99939 178024

277962

7

6

7

-6604

-8909

-15513

-21

-3

-5

17113 172819

189932

1

6

5

9539

53950

63489

22

40

36

43792 154875

198667

3

6

5

22110 362540

85912 918831

108022 1281371

40 26

58 36

53 56672 170214 32 1389272 2755872

226886 4145144

4 100

6 100

5 100

297584 406064 Középfokú szellemiek száma Szellemiek összesen

10

9

Középfokú szaképzett fizikaiak 433655 922476 1356131 Járművezetők és kapcsolódó foglalkozások 79227 184443 263670 Gép-, és berendezés kezelők, összeserelők 31637 257000 288637 Nehéz fizikai szakképzetlen 43372 134909 178281 Takarító, őr, stb. 55409 149261 204670 ÖSSZESEN 1386414 2576410 3962824


26


A munkaerő kereslet demográfiai meghatározottságai 32. Kategóriarendszerünk szerint a vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai foglalják magukba a különböző ágazatokban működő vállalkozások vezetőit, (többszázezer esetben tulajdonos) felső-, és középfokú végzettségű műszaki, gazdasági, kereskedelmi, informatikai, pénzügyi, ügyviteli szakembereit A 2001-es népszámláláson alapuló számításaink azt mutatják, hogy a következő tíz évben a munkaerőpiacot nyugdíjba vonulás miatt elhagyók és a helyükre belépők foglakozási-szakmaszerkezete jelentős 2- 2,5 szeres strukturális eltéréseket mutat. A legelöregedettebb munkaköri pozíciók közé tartoznak a vezetők, a részegység vezetők, a felső és középfokú végzettségű termelésirányítók, a középfokú végzettségű gazdasági foglalkozásúak, a felsőfokú végzettségű könyvelők. - csak a vezetés és szervezet irányítás 10 ezer fősnél nagyobb csoportjait említsük.. E foglalkozási szakmacsoportok, a 2005-ös létszámhoz mérve 2015-ig elveszítik a csoport tagjainak 35-40%-át. Demográfiai okokból pótlásukhoz (a mikró és kisvállalkozó vezetők pótlását figyelmen kívül hagyva) együttesen, a következő tíz évben 130 ezer, gazdasági és műszaki, végzettségű munkaerő iránti igényt jelent, becslésünk szerint, fele-fele részben felső-, és középfokúakat. Interjúink szerint - e csoportból- a termelésirányítók iránti igény a legnehezebben kielégíthető, mivel e munkakörökbe szinte kizárólag sok éves ágazati -üzemi tapasztalattal rendelkezőket keresnek, s ma sem gyakran találnak. Ezzel szemben a legfiatalabb foglalkozási szakmacsoportok következő tíz évben, csupán 16-25 százalékukat veszítik el, amely mérsékelt, alig 30 ezres pótlási igény támaszt. E szakmacsoportokba tartoznak a jelenleg divatosnak számító, közép és felsőfokú végzettséget igénylő kereskedelmi, marketing, piackutató és számítástechnikai foglalkozási szakmacsoportok. E divatos szakmák jelentős része egyszemélyes, illetve mikró vállalkozásoknál jelentkezik. Így további, a piac- és a társadalomtudományi kutatás valamint az informatikai szolgáltatás, és az ügynöki kereskedelem területein működő vállalkozók szintén alacsony, 20 százalékos kilépésével számolva 10-11 ezer, a fentiekkel együtt 40 ezres pótlási igénnyel számolhatunk. E demográfiai jellegzetességek és azok pótlási igényeinek nincsenek jelentős regionális, megyei eltérései. 3K CONSENS IRODA

27


Ve ze tő sé g ve Jo ze gi tő fo gl al ko M Te ér zá rm nö sú el k ,b és e irá os Te ny zt rm ító ot el t (fe és l irá ső fo ny kú ító ) (k Ü öz ze ép m ga fo k) zd ás Te z, ch üg ni ku yv s it e G ls az z da er ve sá Ke ző gi Sp re Kö fo sk ec zg gl ed a az al liz el Ke ko dá ál m zá re tp sz i , A sk sú ár én na ed uf zü li t k o ö el ik gy rg zé us m al i( pf i, m sz ff) o ár i, k, ám uf ér b or v e t é ite ga os ke li zt lm sí fo ot té i, Pi g t é s l a ac iü rté l k ku gy oz ke ta in ás sí té tó té ok ző si re ü kl ( f g ám el yi ső nt és fo éz k) ő m ( a k Sz rk ö zé et ám in pf ítá g ok t st e ) vé ec ke hn ny ik ai sé fo g gl Ü al Sz zl ko et ám zá Pé kö sú ítá tő nz . st in F ec el té ső hn ze fo ik ti ai kú és (k bi ö zt z ép os ítá fo Pé Iro k. s n da iü ) z tá i, gy ro üg in s yv té ok Iro ző ite ,p da k li é i, fo nz üg gl ke yv al ze ko ite lő zá li k fo s gl ( fe al ls ko őf zá ok s ) (k öz ép fo k)

R és ze gy


A demográfiai eredetű pótlási igény 2015-re az egyes munkakörökben

0,45

0,40

0,35

0,30

0,25

0,20

0,15

0,10

0,05

0,00

A demográfiai eredetű munkaerő iránti igények együttvéve a 2015 re számított munkaerőigények 85%-át teszik ki.


3K CONSENS IRODA

28


A demográfiai eredetű pótlási igény 2015-re az egyes munkakörökbenrégiónként Magyarország

0,50 0,45

Közép-Magyarország

0,40 Közép-Dunántúl

0,35 0,30

Nyugat_Dunántúl

0,25

Dél-Dunánlúl

0,20

É-Magyarország

0,15 0,10

É-Alföld

0,05 Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok)

Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők

Számítástechnikai foglalkozású. Felsőfokú

Piackutató reklám és marketing tevékenység

Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési

Gazdasági foglalkozású középfok,

Közgazdász

Technikus

Termelésirányító (felsőfokú)

Jogi foglalkozású

D-Alföld Vezető

0,00


29


33. A középszintű végzettséggel rendelkező szellemi vagy fizikai dolgozók esetében, a tárgyalt tíz éves periódusra a 20-25 százalékos, a felsőfokú végzettségűeknél a 25- 30 százalékos demográfiai eredetű kilépési arányt, pótlási szükségletet tekintjük olyannak, amely az aktív korú népesség életkori szerkezetéből ered. E mértékeket figyelembe véve állapítjuk meg, hogy az oktatási-, egészségügyi- és kulturális (ágazati) jellegű foglalkozási szakmacsoportok várható kibocsátása /új kereslete átalagos. Kivételt csak néhány kapcsolódó segítő-, kiszolgáló foglalkozási szakmacsoportok jelentenek. Azt természetesnek találjuk, hogy az egyetemi/ főiskolai oktatók kicsit öregebbek, mint az említett csoportok általában, igaz, hogy nyugdíjba vonulásuk szabályai is kivételesek. Ezzel szemben a közigazgatásban dolgozó egészségügyi, kulturális, oktatási foglalkozási szakmacsoportok elöregedettebbek,pótlásuk azonban a folyamatban lévő általános létszámcsökkentés miatt nem igényel megkülönböztetett figyelmet. 34. A feldolgozóipari és szolgáltató ágazatok szakmunkásainak várható kilépési – magas mértékét az elmúlt másfél évtized csökkenő mértékű belépései magyarázzák. Ebből következik a munkaerőpiac azon ítélete, hogy egyes szakmák erősen elöregedettek, hiányzik az utánpótlás. A gazdaság fejlődése szempontjából fontos foglalkozásiszakmacsoportok öregednek el, köztük a fém-, és gépipariak, a műszeripariak, építőipariak és a víz-villamosenergia ipariak.

3K CONSENS IRODA

30



Demográfiai eredetű pótlási igény mértéke 2015-re 40 35 30 25 20 15 10 5

vá sá r

ló

dő

el

re sk e

ő

,f us

el nz

ke z

ro Pé

nz tá pé

lti

et

El

-, é

s

ad

ó,

ár

Bo

bá et ül Ép

Ke

s

s go do

áz ol m

ő

st ő,

to be va s

Fe

ns

Kő

m

ze re l

űv

zí tő és ők el

ag ny sz at ia Ép

ül

et

sz e

Ko

rk ez

há

He

ó

es

ó rg

Fo

án ,l

ge

sz tő

ác

gv ág

ka t La

so l

ó

os

0

Köztük a lakatosok és forgácsolók, szerszámkészítők 33-34 százalékának, a vasbetonszerelők, bádogosok 29-31 százalékának kilépése, pótlási igényének megjelenése várható.. Az építőipari foglalkozási szakmacsoportok elöregedettsége csekélyebb mértékű, de 5-7 évvel erősebb, mint a kifejezetten fiatalnak mondható és ezért demográfiai okokból csupán 20-22 százalékos utánpótlást igénylő kereskedelem, vendéglátó-, és ruha-, cipőipari szakmacsoportok.

A munkaszervezésből és technológiai változásokból eredő munkaerő kereslet: foglalkozási szakmaszerkezeti változások valamint a szaktudással szembeni tartalmi elvárások. 35. A következő tíz évben folytatódik, erősödik a költségcsökkentésre/ hatékonyság növelésére irányuló piaci verseny. Sőt, a megfelelő sajátosságok mellett a költségvetésből finanszírozott közszférában is megjelentek e törekvések.

3K CONSENS IRODA

31



Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben, hogy egyes tevékenységeket beszállítók szerződtetésével váltson ki? 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

mikró vállalkozások

él

el

m

isz

er ru ha fa i n y p ar om f é da p, g m ép űs ze r ép v e ít ő g m y ip e ar ke z re őg s k az ed d el s em v í zál zl , v í tá s illa m pé o s nz ü in gy ga tla n kö ga ziga E zd zg Ü as a ág tá s is zo lg

nagyobb vállalkozások

A diagramban jelölt skála 0- 10 ig terjed, ahol az értékek a kérdezett szempont 10 év folyamán várható érvényesülésének mértékét fejezi ki.

3K CONSENS IRODA

32



Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben, hogy a szakmunkát végzők számát technológiai megoldásokkal csökkentse? 8,00


7,00 6,00 5,00 4,00

nagyobb vállakozások

3,00 2,00 1,00

ítő gy i pa m r e k e z őg re az sk ed d el e sz m ál ví lí z, v tá s i ll am pé o s nz üg y in ga tla n kö z EÜ g a i ga zg zd at as ág á s is zo lg

ép

ve

p

ze r

űs

gé

m

da

p, fé

r

ar

om

ip

ny

fa

ru

él

el m

is ze

ha

0,00

Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a nagyvállaltoknál a következő tíz évben 4,50 4,00 3,50

11. hogy a vezetők számát szervezéssel, a szervezeti piramis összenyomásá val

3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50

om

ny

fé

a

ar ip

fa

ru h

d p, a g m ép űs ze r ép v e ít ő g m y ip a k e ez re őg r a sk e d zd el s z em ví z - á ll í t , v ás illa m pé o s nz ü in gy ga tla n kö ga zig E Ü zd a z a s ga ág tá is s zo lg

él

el

m

isz

er

0,00

3K CONSENS IRODA

33



•

•

•

A költségcsökkentés/ hatékonyságnövelés leggyakrabban használt eszközei: a létszám takarékosabb munkaszervezés megoldások, a munkaerő gépi technológiával illetve informatikai rendszerekkel való kiváltása, egyes - a szervezeten belül kellő hatékonysággal már nem gyakorolható - feladatok kiszervezése, beszállítói rendszerek kialakítása, szélesítése az alacsonyabb jövedelmezőségű termékek, alkatrészek előállítására. A foglalkoztató képességet illetve foglalkoztatási készséget (is) érintő hatékonyságnövelés kényszerei és folyamatai a mikró és kisvállalkozásokat egyaránt érintik. Amíg korábban a beszállítói kör kialakítása, kiterjesztése elsődlegesen a nagyobb vállalkozásokra volt jellemző, a következő 10 esztendőben a mikró vállalkozásoknál is elterjed. E folyamat, egyet jelent az értékesítési piacok stabilizálásával és így a vállalkozások – közvetett - foglalkoztató képességének növelésével. A 2,5 és 3,0 közötti átlagos értékek (10 év során a foglalkoztató telephelyek 25-35 %-át érinti) mellett a nyomdaiparban, a fémfeldolgozó és gépiparban műszer és vegyiparban különösen jelentős. A technológiai modernizációval és foglalkoztatási vesztességgel végbemenő folyamat mértéke is jelentős lesz, különösen a faiparban, nyomdaiparban és a fémfeldolgozó gépipari ágazatokban. A technológiai fejlesztés, mint foglalkoztatás mérséklő eszköz különösen jelentős lesz a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság versenyképességéhez szükséges, várhatóan nagyarányú technológiai fejlesztés együtt fog járni a mezőgazdasági foglalkoztatás további leépülésével. A vezetési szintek-, a szervezeti piramis összenyomása, mint hatékonyságnövelő eszköz alkalmazása, csak a 10 főnél nagyobb vállalkozásokra/telephelyere jellemző módszer, de e körben tovább folytatódik a vállalkozások 25-30 százalékát érintve. A vezetés - irányítás hierarchikus szintjeinek összetolása, a vezetők számának csökkentésével együtt jár a szükséges tevékenységek feladatalapú/ projektalapú rendszereinek bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a jövőben kisebb mértékben kötik hierarchikus pozíciókhoz az egyes feladatokat, s ezzel csökkentik a létszámigényeket A nem állandó, projektalapú , (időről időre változó) feladatmegoldás bevezetésekülönösen a vezetés-, irányítás illetve a felsőfokú képzettséget igénylő munkakörökben azzal a következménnyel jár, hogy e foglalkozási szakmacsoportoktól nagyobb rugalmasságot és egyre szélesebb szakmai területekre kiterjedő szakmai felkészültséget igényelnek.

36. A KKV-k, és nagyvállalkozások foglalkoztatási -szakmaszerkezetében jelentős változások mennek végbe. Általában arra törekszenek a foglalkoztatók, hogy a korábban középszintű műszaki, gazdasági kereskedelmi munkaköri pozíciókat 3K CONSENS IRODA

34



magasabb, képzettségi szintűekkel töltsék be. E törekvések tíz év alatt az érintett munkakörök harmadára érvényesek.

Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben a 10 fő feletti vállalkozásoknál...... 10,00

3.4. hogy a középfokú műszakiakat felsőfokú végzettségűekkel váltsa fel?

9,00 9.4. hogy a technikusokat felsőfokú végzettségűekkel váltsa fel?

8,00 7,00

5.4. hogy a középfokú gazdasági végzettségűeket felsőfokú végzettségűekkel váltsa fel?

6,00 5,00

7.4. hogy a középfokú kereskedelmi végzettségűeket felsőfokú végzettségűekkel váltsa fel?

4,00 3,00

7A.4. hogy a középfokú ügyviteli foglalkozásúakat felsőfokú végzettségűekkel váltsa fel?

2,00

8.2. hogy a középfokú informatikusokat felsőfokúakkal váltsa fel?

1,00

zo is

ga ga

zd

as

ág

az

l

tá s

EÜ z ig kö

la m o pé nz üg y ing a tl an

v il

-, v íz

ke

re s

ke

de

le m sz á ll ít á s

zd

r ip a

ga ző

me

er

ít ő

gy ve

ép

sz

ép

mű

da

,g

r

om

pa fa i

ny

fé p

é le

lm

isz

er ru h

a

0,00

A jövőben számos jelenleg középfokú végzettséggel betöltött munkakörbe diplomásokat kívánnak alkalmazni. Ennek hatására a diplomások aránya a szellemieken belül kétszer nagyobb mértékben nő (11%), mint az összes foglalkoztatottra számított (5%) növekedési ütem. A diplomások térnyerése a jelenleg középfokú végzettséggel betöltött termelésirányítói, technikusi, középfokú gazdasági, számviteli, ügyviteli munkakörökben a legjelentősebb. Természetesen vannak törekvések arra is, hogy a felsőfokú szellemi munkaköröket középfokú végzettségűkkel töltsék be, de ezek a tendenciák nem erősek: az ellentétes irányú mozgások eredményeként egyértelmű a diplomások térnyerése. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy e folyamattal párhuzamosan megy végbe a diplomás munkakörük standardizálódása, azaz a munkaköri feladatok –informatikai rendszerrel is támogatott- szigorú elhatárolása és leegyszerűsítése, amelynek, mint arról számos munkaadó beszámolt, a munkavállalókat érintő jelentős frusztrációs hatása van.

3K CONSENS IRODA

35



37. Az adminisztratív és termelési folyamatok informatizálása tovább folytatódik,: Ennek következtében a felső és középfokú végzettségű szemberektől elvárják, hogy képesek legyenek használni a szakma- specifikus tervezési, vállalatirányítási- funkcionális, és termelésszabályozó - rendszereket. Az informatikai szaktudás, mint önálló, a gazdasági-, műszaki és kereskedelmi szaktudásoktól független tudás iránti igény fokozatosan csökkenni fog. A középfokú képzettségű informatikusok iránti igény jelentősen csökken, a felsőfokon képzett informatikusokat fokozatosan kiszervezik, a továbbiakban e szaktudást „gazdasági szolgáltatásként” vásárolják meg. A z ügyvitel területén, kisebb és nagyobb vállalkozásoknál egyaránt terjedni fognak a standard programok, s ezzel elsősorban a középszinten képzett ügyviteli alkalmazottak száma, aránya csökken. 38. A hatékony munkaerő használat kényszere következtében a felsőfokú képzettségűekkel szembeni szakmai elvárások gazdagodnak, szélesebbé válnak. A műszaki, gazdasági, pénzügyi kereskedelmi alapszakmák mellett - ágazatonként és szakmánként különböző 30-60 százalékos mértékben várják el, hogy egy-egy kiegészítő szakterületen is rendelkezzenek olyan szakismeretekkel és jártassággal, mint például a környezet-, a minőség-, a folyamat menedzsment, stb. A nyelvi kommunikációs képességi iránti elvárás – nyilván összefüggésben a gazdaság és igazgatás-közszolgálat nemzetközi beágyazódásával - radikálisan, a munkakörök 3555 százalékát érintően növekszik. 39. A szakmai ismeretek bővítése iránti igény a mikró vállalkozásoknál is megjelenik. Mivel azonban a mikró vállalkozásoknál a szakmai vezetést leggyakrabban a tulajdonos(ok) látják el, ezért itt nem új tudású munkaerő iránti keresletről, hanem az önképzés iránti szükséglet felismeréséről kell beszélnünk. Tekintettel arra, hogy a vezető tulajdonosok vagy műszaki, vagy gazdasági, vagy kereskedelmi szakmai háttérrel rendelkeznek, ezért az új ismeretek iránti igény is megoszlik. Várható mértéke a következő tíz évben a vezető tulajdonosok 30-50 %-ára vonatkozik. Fel kell ismerni, hogy e 700 ezernél is szélesebb kör „továbbképzése” a felnőttképzés számára speciálisnak mondható feladat. 40. A mikró vállalkozások műszaki, kereskedelmi, gazdasági munkaköröket betöltő alkalmazottaival szemben a tudásbővítési elvárás jelentős, bár alacsonyabb, mint a nagyobb vállalkozásoknál. 41. A nyelvi kommunikációs készségek iránti igény növekedése a szellemi munkakörök betöltőitől általános tendencia, mértéke a következő tíz évben a szellemi munkakörök 50-%-át eléri a nagyobb, és 20-30 százalékát a kisebb vállalkozásoknál. 3K CONSENS IRODA

36



A fizikai munka világában hasonló folyamatok zajlanak le a következő tíz évben. A szakértői adatfelvétel és interjús tapasztalataink alapján mondjuk, hogy a fizikai munkával kapcsolatos elvárásokat jelentős mértékben befolyásolja a jelenlegi, de különösen az elmúlt évtizedben munkaerőpiacra belépő szakképzett és képzetlen rétegek munkakultúrája, szakmai felkészültsége, s nem utolsó sorban a foglalkozások számos ágazati jelleg szerinti csoportjában tapasztalható kínálati hiány. A munkakultúrával kapcsolatos elégedetlenség érzékelhetően erősebb az üzemi szervezetben, mint a kereskedelmi-szolgáltató szervezeti, fizikai körülmények között folyó munkahelyeken. A munkáltatók a probléma gyökerét az úgynevezett „hozzáállásban” fogalmazzák meg. Megítélésünk szerint e jelenség rendkívül összetett - külön kutatást is megérdemelne- de a foglalkoztatók által adott megfogalmazás, annyiban érthető, hogy a rendszerváltás óta elsődlegesen már nem a munkahelyek , hanem az iskolák szocializálják a tanulókat, így szinte idegen környezetbe lépnek a pályakezdők. A másik oldalról fogalmazva pedig a foglalkoztatási kultúra gyengeségeit, kiszámíthatatlan sokszínűségét, a személyes elem tompítatlan megjelenését tapasztaljuk, amely nem segíti át a pályakezdőket a szocializációs nehézségeken. Az egyes foglalkozási szakmacsoportoknál észlelhető munkaerőhiányra már a jelenleg alkalmazott munkaszervezési-, és technológiai megoldások is tartalmaznak válaszokat. A hiányzó munkaerőt egyrészt betanított munkásokkal, másrészt más szakmákból érkező munkásokkal pótolják. Ennek következményeit, vagyis a hiányzó szaktudást egyrészt munkaszervezési másrészt technológiai megoldásokkal pótolják. Az előbbire a gépbeállítók, CNC berendezések programmozóinak beállítása szolgálhat példaként , az utóbbira a „munka feldarabolása”, illetve a CNC berendezések munkába állítása. A munkaerőhiányra adott válaszként jelenik meg a munkaerő beszerzés új jelentkezői körre való kiterjesztése (pl. érettségizettek) illetve szélső esetben egyes termékek előállításának megszüntetése. A várható foglalkozási-szakmaszerkezet változásokra irányuló szakértői válaszokat a munkaerő kínálat jelenleg tapasztalható erősségeigyengeségei is befolyásolják. 42. A munkakultúra és a munkaerő hiányára adott válaszként kell értelmezni – természetesen összhangban a termékek piaci versenyéből adódó követelményekkel,azt a foglalkoztatói törekvést, hogy a jelenleg alkalmazott gép és berendezés kezelőket, illetve az összeszerelőket szakképzettséget igénylő munkakörökbe helyezzék. E szerkezetalakítási stratégia lényegi eleme, hogy ezzel már az üzemi szervezeti viszonyok közé beilleszkedett, az igényelt munkakultúrával rendelkező munkavállalókhoz lehet jutni, általában olyanokhoz, akik többsége valamilyen más szakmával rendelkezik. E folyamat a gép- és berendezés kezelők, összeszerelők 3K CONSENS IRODA

37



foglalkozási szakmacsoportjait különböző mértékben csökkentik a következő tíz évben. Így a ruha-, cipő ípariakat 38 %, a fém-és gép ipariakat 77 %, az építő ipariakat 47 %, a mezőgazdaságiakat 39 % , a szállítás-raktározásiakat 58 százalékkal. 43. Az alábbi diagramm a fém-, és gépipari szerkezet váltási folyamatról tanúskodik

A foglalkozási szakmaszerkezet változásából adódó pótlási igény aránya (2005-2015/2005) a fém-, és gépipar foglalkozási szakmacsoportjaiban

Fém-,gépipari összeszerelők Fém-, gépipari gép és berendezés kezelők Mechanikai műszerész

nagyobb szerve-zetek

Jármű és motorszerelők

Fémmegmunkálók, felületkezelők

mikro szervezetek

Kovács

Szerszámkészítő

Forgácsoló

Hegesztő, lángvágó

Lakatos -100,0

-80,0

-60,0

-40,0

-20,0

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

A mikró és a nagyobb szervezetek közötti különbséget elsődlegesen az magyarázza, hogy a mikró szervezetekben kialakított munkamegosztás-technológia eddig sem igényelte a gép és berendezés kezelői, ill. összeszerelői munkakörök jelenlétét. 3K CONSENS IRODA

38



44. A következő tíz évben rohamosan terjednek a CNC vezérlésű megmunkáló gépek és ezért ezek működtetéséhez szükséges ismeretek elengedhetetlenné válnak. E berendezések hatékonysága, termelékenysége, pontossága nagyon magas, 3-10 hagyományos gépen dolgozó ember munkáját is kiválthatják. Vannak olyan termékek pl: autóipari alkatrészek, melyeknél már kizárólagos követelmény e berendezések használata. A fémfeldolgozó-, gépiparban, a fa-, bútoriparban, különösen jelentős e berendezések használata. 45. Megfigyeléseink szerint a foglalkoztatók arra törekszenek, hogy az érintett alapszakmával rendelkező munkavállalók tanulják meg e berendezések működtetését. De azt is látjuk, hogy ennek okai csak részben szakmaiak, (hogy tehát a fémipari-, gépipari-, faipari alapszaktudás használatára is szükség lenne a berendezések működtetéséhez) részben a munkakultúrára vonatkoznak. E berendezések drágák, kárt lehet benne tenni. E berendezések nagyszériában működnek, nem megfelelő működtetésével sok, drága selejtet lehet előállítani. Ezért olyan embereket akarnak e munkaposztokra, akik ha szaktudással nem is, de munkakultúrával rendelkeznek, s a veszteség így minimalizálható. E szakmákban jelentkező általános munkaerőhiány miatt az ma még nem dőlt el, hogy továbbra is szakképzett munkásokat, avagy magasabb képzettségű érettségizetteket fognak betanítani e berendezések működtetésére. 46. Az idegen nyelvi kommunikáció iránti igény a fizikai munkások esetében jelenleg mérsékelt, de a jövőben – ha nem is radikálisan- növekszik.

3K CONSENS IRODA

39



A konjunktúrális és ezzel járó ágazati szerkezetváltásból eredő változások hatásai a foglalkozási-szakmaszerkezetre. 47. A GKI gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a következő tíz esztendő során jelentősen csökken szinte minden feldolgozóipari ágazat foglalkoztató képessége. A gép- járműgyártás és a szállítás-raktározási ágazatban végbemenő csökkenés csekély mértékű. A műszeripar stagnál. Ezzel szemben csak az építőipar foglalkoztató képessége növekszik jelentős mértékben. Általában a szolgáltatások vonatkozásában itt a piaci mechanizmusok szerint működő vállalkozásokra kell gondolni- a foglalkoztató képesség javulásával számolhatunk: a kereskedelem-, vendéglátó ipari-, a gazdasági szolgáltatások és a szórakoztatás-kultúra ágazatokban a foglalkoztató képessége jelentősen növekszik. Mérsékelt növekedéssel a pénzügyi- biztosítás-, az egészségügyi-, szociális ellátás és az ingatlanügyek ágazataiban számolhatunk. A foglalkoztatottak számának növekedési üteme ágazatok és létszámkategóriák szerint 2005-2015 között, összesen, % Megnevezés Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és bőripar Textilipar Faipar Nyomda, könyv- és lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Iroda és számítógép, villamosgép-, műszergyártás, híradástechnikai eszközök gyártása Gép- és járműgyártás Építőipar Építőanyagipar, vegyipar Mező-, erdő-, halgazdaság Kereskedelem, javítás, vendéglátás, szálláshely Szállítás, raktározás, közlekedés, posta Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz Pénzügyi és biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem Összesen Forrás: GKI Zrt. számítás

1-9

10 - 19

50 - 249

250 –

69,8 68,0 59,5 68,5 82,5 74,2

20 - 49 Fő 76,0 78,1 62,2 75,7 83,9 78,9

60,9 70,2 63,0 72,4 82,8 63,8

83,6 81,2 72,5 76,7 86,2 85,1

79,2 78,3 76,0 74,0 84,3 81,0

76,8 77,3 70,3 73,7 84,1 77,8

76,5

80,3

83,8

102,2

106,1

100,9

87,6 109,2 63,8 78,2

93,6 142,5 64,0 76,0

90,8 161,8 77,5 83,3

98,8 157,3 92,1 97,7

101,1 147,5 96,0 92,7

97,9 129,7 86,1 86,7

110,5

114,6

120,2

134,4

129,8

115,5

83,3 93,1 108,5 102,5 127,7 96,0 109,2

88,0 93,1 107,1 103,7 133,2 89,3 84,0

90,2 93,5 106,0 107,4 154,1 92,0 99,3

104,0 102,0 109,9 105,3 156,0 101,5 114,7

104,0 103,5 108,2 108,1 168,8 99,5 114,9

95,9 100,0 108,2 104,0 139,0 98,9 112,6

112,4

115,6

132,3

144,0

135,7

121,8

48,8

72,3

99,4

120,5

112,4

91,2

100,4

102,9

106,5

110,4

107,1

105,0

3K CONSENS IRODA

Összesen

40


Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re 16. sz. tábla A foglalkoztatottak számának növekedési üteme ágazatok és régiók szerint 2005-2015 között, összesen, % Megnevezés Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és bőripar Textilipar Faipar Nyomda, könyv- és lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Iroda és számítógép, villamos gép-, műszergyártás, híradástechnikai eszközök gyártása Gép- és járműgyártás Építőipar Építőanyagipar, vegyipar Mező-, erdő-, halgazdaság Kereskedelem, javítás, vendéglátás, szálláshely Szállítás, raktározás, közlekedés, posta Villamosenergia, gáz-, gőz-, víz Pénzügyi és biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Szórakoztatás, Kultúra, Sport és egyéb szolgáltatás Köz-, és általános igazgatás, érdekvédelem Összesen

Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- DélMo. Dtúl. Dtúl. Dtúl. Mo. Alföld Alföld

Összesen

75,8 75,3 68,5 70,7

74,6 75,8 68,4 73,0

77,4 76,7 72,3 75,3

75,5 77,9 71,6 75,3

75,6 76,6 69,7 76,8

78,0 78,7 69,4 74,3

78,5 78,3 71,1 74,2

76,8 77,3 70,3 73,7

83,2

85,7

86,2

84,5

83,0

86,0

84,9

84,1

76,5

77,6

76,2

80,1

78,6

79,2

78,8

77,8

97,3

102,5

102,6 102,0 103,3

100,0

102,1

100,9

92,0 124,3 82,6

99,7 130,5 86,7

98,3 105,5 101,7 127,4 135,1 134,2 87,3 90,2 88,3

102,1 134,8 88,2

95,2 134,5 87,0

97,9 129,7 86,1

84,7

86,3

85,2

85,1

87,7

88,6

86,7

109,7

118,1

117,0 121,0 117,0

122,8

120,2

115,5

90,6

98,0

99,9

98,5

101,4

102,1

102,1

95,9

100,3

101,0

98,6

101,1 101,3

98,7

96,7

100,0

105,8

111,2

110,6 110,7 109,8

110,4

112,0

108,2

103,4 135,3 96,9

104,8 140,9 98,1

105,1 102,0 105,2 146,2 144,4 144,1 95,5 97,8 98,3

104,6 142,4 104,3

105,5 143,7 103,5

104,0 139,0 98,9

114,0

111,4

110,4 113,6 111,1

109,9

114,8

112,6

121,0

122,3

123,5 122,6 120,1

123,2

123,3

121,8

92,3

91,0

89,9

89,2

91,9

92,6

91,2

105,5

104,1

103,5 105,1 103,8

105,8

105,6

105,0

87,4

88,9

Forrás: GKI Zrt. számítás

3K CONSENS IRODA

41



48. . Az ágazatok munkaszervezési-, technológiai alapú szakma szerkezeti modelljeire épülő foglalkozási szakmaszerkezeti becslésünk a GKI előrejelzésére épül. Ennek alapján • A várható átalakulás legnagyobb vesztesei (30-20 % között) az élelmiszeripari-, ruha-bőripari-, textilipari- ágazati jellegű fizikai dolgozók csoportjai • Közepes mértékű (19-10 % között) veszteséget szenvednek el a nyomdaipari-, építőanyag ipari-, mezőgazdasági ágazati jellegű fizikai dolgozókból álló foglalkozási szakmacsoportok • Mérsékelt (9-10 % között) vesztességet szenvednek el a fa-, bútoripari-, a fém- és gépipari-, a szállítás raktározási ágazati jellegű fizikai dolgozókból álló foglalkozási szakmacsoportok. Ezzel szemben a fizikai munka szakmacsoportjai közül csupán az építőipari és kereskedelmi foglalkozási –szakmacsoportokban érzékelhető növekedés. A gazdasági szolgáltatások, a pénzügy-, ingatlanügy-, az egészségügy, a szórakoztatás kultúra ágazataira előre jelzett növekedése alapvetően a felső és közép szinten képzett fehérgallérosok iránti igényt növeli. • A vállalati/telephelyi valamint a közszolgáltatások vezetési-szervezetirányítási funkcióit ellátó szervezeti egységek foglalkoztató képessége az átlaggal megegyező mértékben (5%) növekszik. A gazdasági szolgáltatások-, pénzügybiztosítás-, ingatlan ágazatokban végbemenő növekedés ennél a csoportnál érzékelhető. Ezen túl az egészségügyi-, és kulturális szakmákat magába foglaló foglalkozási csoportokban érzékelhető sorrendben 10, 22 százalékos növekedés. 49. A GKI által előre jelzett ágazati folyamatok következtében 230 ezer fizikai munkahely és 154 ezer szellemi munkahely, együttesen 384 ezer, a munkahelyek 9 százaléka válik érintetté. 50. A 2015-re jelzett szerkezetváltás, 18 ezer élelmiszeripari, 13 ezer ruhaipari, 9 ezer mezőgazdasági, 8-8 ezer fa és fémipari, 7 ezer építőanyag ipari 6 ezer textilipari fizikai munkahelye vesztességgel jár miközben az építőipar 29 ezer, a kereskedelem 53 ezer, a különféle karbantartó szakmák 26 ezer, a nehéz fizikai szakképzetlen munkaerőit igénylő munkahelyek és kisegítő munkakörök 20-20 ezer munkahellyel bővülnek- az ágazati konjunkturális folyamatok következtében. 51. Az ágazati- konjunkturális folyamatokból eredő változások a teljes munkaerő kereslet 4,6 százalékát magyarázzák. 3K CONSENS IRODA

42



52. Statisztikai és empirikus vizsgálatunk azt mutatta, hogy a 2000. évet követően felgyorsult az alkalmazott technológia-munkaszervezési eljárások terén folyó modernizáció, amely a következő tíz évben az eddig tapasztaltnál gyorsabb ütemet fog felvenni. A modernizáció hajtóereje a nemzetközi és helyi piacokon folytatott verseny a költséghatékonyságért, melynek lényeges eleme • A munkaerőköltségek leszorítása • A versenyképes minőség elérése, fenntartása E törekvések a vállalatok, telephelyek minden méretkategóriájára jellemző. A gazdasági ágazatokat 21 szakágazat csoportra bontva azt láttuk, hogy az ágazatokon belül és azok között is erős a tevékenységek átfedése, amely -a versenybenállóképesebbé teszi a vállalkozásokat azáltal, hogy koncentrálják a tevékenységek pénzügyi eredményeit. Így egy-egy vállalkozáson belül jelennek meg az alábbi tevékenység kapcsolatok • mezőgazdasági és élelmiszer feldolgozói és kereskedelmi • a fafeldolgozás és az építőanyag gyártás- és kereskedelem • ruhaipari és kereskedelmi • fa-, és bútoripari és építőipari • fémszerkezetgyártás (kohászat, fémfeldolgozás) és építőipari • Fémszerkezetgyártás és (jármű) gépipari • Gépipari alkatrész kereskedelem és gyártás • Gépipari és műszeripari • Műszeripari és fémfeldolgozás • Műanyagipari (járműiparhoz kapcsolódóan) és gépipari •

Építőipari és szállítás

53. A foglalkozási szakmaszerkezeti előrejelzés során a GKI gazdaságkutató intézettől kapott alapadatokra építettünk. Táblázataink az abból származó szakmaszerkezeti következményeket tükrözik. Ezzel együtt, ennek ellenére néhány vitakérdést kell felvetnünk – a gazdaságszerkezeti előrejelzést illetően. • A gazdasági ágazatok közötti kapcsolatok – véleményünk szerint azt a feltételezést indokolnák, hogy az építőipari ágazat várható növekedése - az Új Magyarország Fejlesztési Terv által finanszírozott infrastrukturális és magasépítési beruházásokra is számítva- maga után vonja az építőanyag ipar, és a szállítás-logisztika növekedését, de legalábbis stagnálását.- szemben a GKI áltat előre jelzett nem jelentéktelen foglalkoztató képességbeli csökkenéssel. A szállítás és kapcsolódó járulékos -anyagmozgató- tevékenységek területén nem 3K CONSENS IRODA

43



várható olyan robbanásszerű technológiaváltás, amely az élőmunkaerő alacsonyabb szintű használatával járhatna. Az építőipar és a fémszerkezetgyártás, valamint az egyedi gépgyártás között egyre erősebb kapcsolatok alakulnak ki. Különösen igaz ez az üzemek építésénél és az olyan infrastrukturális beruházásoknál, mint a hulladék és szennyvízkezelő művek építése, melyek – az út-, vasútépítés mellett (amely szintén ad munkát a fémfeldolgozásnak és gépiparnak) a következő évekre oly jellemző lesz. Ha elfogadjuk, hogy a következő években a gazdasági növekedés megtorpan, s az előrejelzés adatait figyelembe véve éppen a feldolgozóipari mikró és kisvállalkozások dekonjunkturájával, és ennek következtében jelentős foglalkoztatás csökkenéssel számolunk, (amely a lakosság fogyasztóképességének csökkenését vonja maga után) akkor ebből – véleményünk szerint - nem valószínűsíthető a gazdasági szolgáltatások ágazat foglalkoztató képességének jelzett radikális ( 39%-os) növekedése. A kereskedelem foglalkoztató képességének növekedését –sajnos- nem valószínűsítik sem a lakosság fogyasztó erejének növekedése, sem a kereskedelemben végbemenő -a felfokozott verseny által is kikényszerítettkoncentrációs folyamatok. A kereskedelmi ágazatban folytatott kutatásunk szerint az egyre nagyobb forgalmat koncentráló kereskedelmi láncok térnyerése folytatódik, s a családi illetve mikró vállalkozások keretében folyó kiskereskedelem - az önfoglalkoztatásból eredő érdeke ellenére- ha lassan is, de veszít foglalkoztató erejéből. A vendéglátóipar és a szállodaipar vonatkozásában - kutatásunk szerint ugyan ma is jelentős mennyiségben használ fekete munkát, s így rejtett foglalkoztató képessége jóval magasabb a statisztikailag

•

•

•

•

érzékelhetőnél- aligha valószínűsíthető, éppen a szezonális munkaerő szükséglet miatt- a fekete munka jelentősebb mértékű kifehéredése. Szemben a GKI-val, a feldolgozó ipari mikró és alsó-kis vállalkozások piaci beágyazódása terén látunk, tapasztalunk pozitív tendenciákat. Igaz, hogy a helyi lakossági piacba beágyazódott mikró vállalkozások fokozatosan elveszítik az ott jelentkező fogyasztóikat. Azonban az is megfigyelhető, hogy azokban a térségekben, ahol vannak az elmúlt években a nemzetközi vállalatok beszállítóivá vált közép és nagyvállalatok, ott egyre motiváltabbak ezek a vállalatok, hogy maguk köré beszállítókat szervezzenek, és már kevésbé jövedelmező tevékenységeiket e beszállítókra bízzák. Látjuk tehát annak a valószínűségét, hogy a fémfeldolgozó és gépipari mikró vállalkozások egy részének megrendelés állománya stabilizálódjon, foglalkoztató képessége növekedjen. 3K CONSENS IRODA

44



•

Mindennapi, regionális fejlesztő munkánk során azt tapasztaljuk, hogy az élelmiszer, ruházati és cipő-, bőripari leépülési folyamat mellett ugyanezen iparágak mikró és alsó kis vállalkozásai sikerrel kapaszkodnak meg. Valójában a nagyszériás, Magyarországon jellemzően idegenmárkás bérmunkázó vállalkozások épülnek le. A másik oldalon – jelentősen kisebb foglalkoztató képességgel –sajátmárkás, saját tervezésű, helyi piacokon értékesített közép és magas minőségi kategóriába tartozó kisszériás termelést folytató mikró és kisvállalkozások épülnek fel.

3K CONSENS IRODA

45



2. A szakmák jelene és jövője – a munkaszervezési és technológiai változások körülményei között Az új, jövőbeli, 2015-ös év munkaerő keresletének megbecsülésére alkalmassá tett modell kialakítása során a GKI-val közösen kialakítottunk egy interjútervet, s elkészítettünk mintegy 100 interjút a különböző ágazatokba tartozó, különböző méretű vállalkozásokkal. Az interjúval kettős célt kívántunk megvalósítani. Az egyik a közvetlen információgyűjtés a piaci és közfoglalkoztatók szervezeti–, technológiai állapotáról és fejlesztéseiről. A változások megismerése során-sok egyéb mellett arra kerestük a választ, hogy azok miként hatnak a munkaerővel szemben támasztott követelményekre és miként érvényesülnek a helyi foglalkoztatáspolitikában. Az interjúk felvételével és feldolgozásával az volt a másik célunk, hogy megalapozzuk azt a szakértői kérdőívet, amellyel mérni kívánjuk az egyes ágazatok foglalkoztatási szakmaszerkezetében végbemenő változásokat. Jelen tanulmány mellékleteként közreadjuk az interjúk feldolgozását. A foglalkoztatási szakmaszerkezetben végbemenő változások komplexebb megértése érdekében számos ágazati tanulmányt készítettünk. Az ágazati tanulmányok elkészítése során megismertük az adott gazdasági terület piaci helyzetét, a versenyképesség jellemzőit, konjunkturális kilátásait, a mikro vállalkozások, KKV-k és nagyvállalatok, illetve szervezetek közös és eltérő jellegzetességeit. Ahol lehetséges volt szakágazati szinten foglalkoztunk a területi jellemzőikkel, értékesítési piacaikkal stb. Mindezt azért tettük, hogy egy szélesebb spektrumon szemlélve lássuk meg az adott ágazatban tevékenykedők –az előrejelzésben szakmacsoportként címkézett- iránti keresletet befolyásoló tényezőket. Az ágazat piaci helyzete és kilátásai nagymértékben befolyásolják az ágazatban használt technológiákat, melyek működtetésének feladatát ellátó munkavállalókkal szembeni elvárások mind mennyiségileg, mind minőségileg hatással vannak a szakmák jelenére és jövőjére. Az alábbiakban az általunk elkészített ágazati tanulmányok és interjúk olyan feldolgozását adjuk közre, melyek összefoglalják az adott ágazatra jellemző munkakörök, szakmák „minőségi” változásait. 54. Kereskedelem •

A bolti és nem bolti kereskedelmi vállalkozások több mint a fele önfoglalkoztató, családi mikro vállalkozás, ahol a munkaerő gyakran nem rendelkezik sem kereskedelmi, sem vállalkozói képesítéssel, képességekkel. A kisboltok közötti, illetve a kis- és nagyüzletek közötti verseny növekszik, amelyben a sikeres részvétel, az (ön) 3K CONSENS IRODA 46 Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu


•

•

•

•

•

• •

•

•

•

foglalkoztató képesség megtartása igényelné e tudások és készségek fejlesztését, a várható generációváltás szakmai megalapozását. Elsődlegesen az élelmiszerkereskedelemben, de pl. az autó és gépalkatrész kereskedelemben is erőteljes koncentráció folyik: a magányos, illetve néhány főt foglalkoztató vállalkozások lassan életképtelenné válnak, hacsak nem csatlakoznak az integráció magasabb formáihoz. Az ezekben való részvétel kikényszeríti e vállalkozások informatizálódását, az informatikai megoldások fogadásához szükséges készségek és tudások létrejöttét. Az autó és speciális gépkereskedelem megköveteli a vállalkozói munkaszervezetek belső munkamegosztásának differenciálódását, az áruismeret szélesedést, a műszaki, kereskedelmi, ügyfélforgalmi, pénzügyi és vevőkiszolgálói munkakörök elkülönülését. A globalizáció eredményeként a hatékony vállalkozások nem kerülhetik el a kereskedelmi kapcsolatok földrajzi értelemben vett szélesedését. Fontossá válik a gyors, hatékony internetes kapcsolattartás, a nyelvtudás, és a kereskedelem szabályozás széleskörű ismerete. A beszerzési láncok terjedése, az integráltan ill. önállóan működő nagykereskedelmi tevékenység szélesedése folytán a tulajdonképpeni kereskedelmi szakmáról leválik és önállósodik a beszerzési, és logisztikai szaktudás. Mindenfajta kereskedelmet fokozatosan növekvő mértékben érintenek a környezetvédelmi szabályozások, amely következtében ezzel kapcsolatos kiegészítő tudásokra lenne szüksége a kiskereskedőknek. A nagyvállalkozásokban e tudások önálló – kiegészítő – szakmaként jelennek meg, illetve ilyen igényeket támasztanak Az élelmiszerbiztonsággal szemben támasztott követelmények életre hívják az ilyen szakmai specializációval rendelkező diplomások iránti igényt. .A kereskedelem tömegesedésével, a diszkont értékesítés növekedésével leértékelődik az eladói szakma. Vonzereje azáltal is csökken, hogy a költségleszorítás versenyében bér és megbecsültség –pozícióikat elveszítik. A nagyméretű kiskereskedelmi vállalatok szervezeti kultúrája, ezen belül a foglalkoztatási kultúra egysíkú termelékenység centrikussá vált. A kialakult szigorú elvárások frusztrálják az áru feltöltőket, pénztárosokat,. nagy a fluktuáció, és így az új munkaerő iránti igény. A multinacionális és általában a nagy eladóterű vállalkozások növekedése magával hozza a vállalati operatív irányító-megvalósító szervezeteinek bővülését, ahol egy-egy árucsoportra, illetve egy-egy kereskedelem-üzemi szakterületre specializálódott munkaerőt várnak. A kereskedelemben és a vendéglátóiparban (pl. last minute utak, vagy online szálloda foglalás) egyre növekvő arányt képvisel az e-kereskedelem, amely az egyik

3K CONSENS IRODA

47



meghatározás szerint "az üzleti tranzakcióknak minden olyan formája, melyek során a felek inkább elektronikus, mint fizikai úton, vagy közvetlenül érintkeznek1". •

•

• •

•

• • •

Az e-kereskedelem forgalom jelentős része interneten keresztül bonyolódik le, illetve, mobiltelefonnal kombinálva lehetséges a tranzakciók jóváhagyása (SMS). A jövőben a mobiltelefonok e-kereskedelem betöltött szerepe is egyre jelentősebb szerepet fog játszani. Az internetes kereskedelemnek két formáját különböztetjük meg: o Business-to-business (B2B), azaz vállalatok közötti kereskedelem és o Business-to-costumer (B2C), azaz kereskedő és vásárló közötti kereskedelem Az e-kereskedelemnek a hagyományos kereskedelemmel szembeni térnyerése logisztika és informatika területén dolgozó szakemberek számát növeli A vállalatok kevés hajlandóságot mutatnak a munkaerő képzésében való részvételre, de még a közép és felsőfokú képző intézményekkel való kapcsolatok olyan formáira is, amelyekben a szükséges szakértelmeket definiálnák A szállodaiparban és a vendéglátásban ellentmondásos helyzet alakult ki. Egyfelől erős létszámcsökkentés, hatékonyságnövelés folyik, másfelől az iparágban a vevőkért folyó versenyben egyre nagyobb szükség van a minőségi, személyes interaktív vevőkezelésre. A vevő közeli szakmákat gyakran képzetlenekkel töltik be, miközben a vendéglátó-, és szállodaipari szervezetek nem teremtik meg a belső munkaerő fejlesztés szervezeti feltételeit. Az iparágban terjed a munkaerő kölcsönzés, azaz a saját komplex humánerőforrás gazdálkodás, amely a munkaerő leértékelődéséhez, szakmai erejének elveszítéséhez vezet. A széles értelemben vett kereskedelem minden területén növekszik az igény az alkalmazói informatikai ismeretekre. A kereskedelem felsőfokú képzettséget igénylő szakmáiban a nyelvtudás fokozatosan általános követelménnyé válik. A középfokú munkakörök közül a kereskedelmi munkakörökben a jövőben erős lesz a nyelvtudás iránti igény.

55. Élelmiszeripar • •

1

A technológiai változások az élelmiszeriparban nem olyan erőteljesek, mint más ágazatokban. Az új technológiával összefüggő, az élelmiszeripari szakterülettel kapcsolatos ismeretek folyamatos megszerzésének szükséges volta, a gépekkel működtetett termelés térnyerése egyre növekvő igényt támaszt a magasan képzett karbantartókra, a felsőfokú végzettségű üzemvezetőkre, gépkezelőkre és egyéb élelmiszeripari szakmunkásokra. http://www.logsped.hu/ekereskedelem.htm 3K CONSENS IRODA

48



•

•

•

•

•

•

•

Emellett bizonyos technológiai folyamatok továbbra is lehetővé teszik, hogy a gép munkát kiegészítő humán erő nagyszámú szakképzetlen és betanított munkást is jelentsen. A cégek vezetőinek részéről gyakran jelentkező igény, hogy a tudásanyag mellett megfelelő lojalitással, elkötelezettséggel, munkamorállal rendelkező, azaz megbízható munkaerőt tudjanak alkalmazni. Legnagyobb igény a hazai iskolai szintű szakmunkásképzés felemelkedésének irányában van az élelmiszeriparban dolgozóknál. Szinte minden cég folyamatosan megfelelő képzettségű, komoly szakipari ismeretekkel rendelkező munkások hiányáról számol be. A hiány pótlása nem változtatná meg az élelmiszeriparban hagyományosan jelenlévő betanított munkaerő létjogosultságát, csupán hatékonyabbá tenné a termelést. Az élelmiszeripari termelésirányítónak részletesen ismernie kell az adott élelmiszeripari alágazat előírásait, a termelés teljes folyamatát, továbbá a minőségi problémák jelentkezésekor tudnia kell, hogy a hibajelenség miből adódhat. Általánosságban, az egész ágazatban gyakran előfordul, hogy a termelésirányító végzettség szerint élelmiszeripari mérnök. Az elméleti tudás mellett megkövetelik tőle a rutint. Sokszor a megfelelő szaktudással rendelkező, régóta a cégnél dolgozó munkásokat emelik termelésirányítói munkakörbe, a vezetői képességek kialakulását rábízva az időre, mivel a gyakorlat általában hangsúlyosabb szerepet kap. A termelésirányítókat bizonyos cégvezetők úgy írják le, mint akiket a dinamizmus és a tapasztalat egyszerre jellemez. Különösen az üzemvezetők esetében lenne szükség és igény, hogy ne csak középfokú végzettsége és szakmai tapasztalata legyen, hanem mérnöki végzettséggel igazgassa a folyamatokat. Azonban üzemvezetőkben sokszor komoly hiány mutatkozik. Ezért a cégek sokszor kénytelenek alacsonyabb végzettségű, ugyanakkor tapasztalt személyekkel feltölteni ezeket a pozíciókat is. Pék, sütő, tésztaipari munkás: A dagasztópék munkája kiemelt jelentőséggel bír a gyártási folyamat során. A bedagasztás, az anyaghasználat odafigyelést és szakmai rutint igényel. A dagasztás a kritikus pontja különösen a pékáru gyártásának. A tészta állagának, struktúrájának a kialakítása után a pékek munkájának a jelentőség lecsökken a gépesített folyamatok során. A szakmunkások munkáját gyakran segédmunkások és képzettséggel nem rendelkező betanított munkások segítik. A sütőiparban nagy hangsúlyt kapnak a különböző gépi berendezések, ezért a korábban pékként foglalkoztatottak felől több cég is inkább abba az irányba hajlik, hogy élelmiszeripari gépkezelőket fogadjon fel. Vannak sütőipari üzemek, amelyek kvázi csak a termék előkészítését végzik. A sütés már kikerül a technológiai folyamatból. A kettő közti áthidalást a termék fagyasztásos technikával való szállíthatóvá és gyorsan kisüthetővé tevő jellege adja. Összefoglalva a pékektől, sütőipari munkásoktól a magas szintű szakmai ismeretek mellett, a munkafogások és a technológiai 3K CONSENS IRODA

49



•

•

•

folyamat ismeretét és a precizitást várnak el. Amit viszont jellemzően nem várnak el, az a karbantartási munkák elvégzése, erre ott van általában az élelmiszeripari technikus, vagy műszaki ügyintéző. A pékeknél, sütő – és tésztaipari munkásoknál fontos a helyi körülményekre vonatkozó elméleti és gyakorlati tudás. A tendencia azonban nem az, hogy különösebben új technológiai tudásokat kelljen elsajátítatniuk a pékeknek, ez az alágazatban használt gépek viszonylag lassan változó, inkább hagyományos technológiát használó jellemzőjének hozadéka. A hús-, hal-, baromfifeldolgozó, hentesek, mészárosok esetében kiemelten fontos, hogy képesek legyenek a különböző húsféleségek és húskészítmények jellemzőinek meghatározására, azok beszerzésére, szállítására, átvételére, kezelésére és tárolására, a húsbontás, csontozás munkafolyamatainak szakszerű elvégzésére, a hús- és hentesáru értékesítési sajátosságaiból eredő szigorú egészségügyi, higiénés és balesetvédelmi előírások betartására. Emellett ismerniük kell a kéziszerszámok, valamint védőfelszerelések használatát (bárd, kés, fűrész, fenőacél, lánckesztyű stb.), elektromos gépek használatát (pl: sonkaszeletelő, daráló, gépi csontfűrész, stb.), az egyéb áruk jellemzőinek ismeretében a szakszerű bontási módokat (pl. baromfi, hal, vad), fel kell ismerniük az élelmiszerek romlásos jelenségeit, azok okait, alkalmazni a változás és a romlás elleni védekezés módját. Továbbá alkalmazniuk kell az élelmiszerekre (kiemelten a hús- és hentesáru) vonatkozó szabványok előírásait, betartani az élelmiszer törvényt, a higiéniai szabályokat, felismerni a leggyakrabban előforduló minőségi hibákat. Különböző technológiával dolgozó termelési egységekben kell helytállniuk. A húsipar az utóbbi másfél évtizedben arra törekedett, hogy termékeinek meghatározó hányadát feldolgozott ún. konyhára előkészített állapotban és töltelékes készítmények formájában forgalmazza. A termékek előállításánál az ipar igyekszik figyelembe venni a korszerű, egészséges táplálkozás igényeit. Ezért a szakmai követelmények ezekben a szakmákban a fent említett piaci igények kiszolgálást lehetővé tevő ismeretek bővülését hozták. A szakképzetlen munkások, illetve betanított munkások mindig is nagy szerepet töltöttek be az ágazatban, számarányuknál fogva meghatározók, ugyanakkor elég mobil és kissé mindig megbízhatatlan segédcsapatait jelentik az élelmiszeriparban dolgozók „seregének”. Nem várnak el tőlük magasabb iskolai (pláne szakirányú) végzettséget. A szakképzetlen munkások többnyire általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, de például csomagolói munkakörbe ez sem követelmény. A szakképzetlen munkások nagy aránya erős összefüggést mutat az élelmiszeripar (különösen egyes alágazatainak) szezonalitásával, valamint a gépesített gyártásból fakadó alacsonyabb szakmai szükségletekkel. Éppen ezért a szakképzetlenek magas arányának további fennmaradása valószínűsíthető az élelmiszeriparban, ami komoly szívóhatással rendelkezik képzetlen, de dolgozni akaró csoportok számára. 3K CONSENS IRODA

50



• •

•

•

•

•

•

•

•

Az ágazatban gyakori a munkaerő-kölcsönzés. Általában ennek során is alacsonyabb képzettségű embereket vesznek igénybe időszakos jelleggel. Betanított munkásokat általában csomagolói, árukiadói munkakörökben alkalmaznak, de a lényeges folyamatoknál általában szakmunkások vannak jelen. Vannak olyan termékcsoportok, melyek gyártását kevésbé lehet gépesíteni, adott esetben itt is nagyszámú szakképzetlent alkalmaznak. Ők általában hirdetésre, vagy önállóan érkeznek. Viszont gyakran továbbállnak, különösen, akiknek ez csak egy állomást jelent a továbblépéshez, vagy erőgyűjtéshez, esetleg irreális elvárásokkal és alacsony munkamorállal érkeznek a feldolgozóiparba. A fentieknek egyáltalán nem mond ellent, hogy az ágazat mind összetettebb élelmiszeripari berendezések, megfelelő műszaki és villamossági ismeretekkel rendelkező alkalmazottakat is igényelnek. Az élelmiszergyártó gépkezelőnek a termelő gépekhez, olyan szinten kell értenie, mint egy géplakatosnak, vagy egy elektroműszerésznek. Nemcsak tudnia kell beprogramozni, betölteni, beállítani a különböző élelmiszeripari gépeket, hanem tudni kell szétszerelni, tisztítani, hibás működés esetés észrevenni a hibát és a termelés folyamatosságának megőrzése érdekében kisebb javításokat elvégezni. Ha a hiba elhárításának mikéntje a gépkezelő képességeit meghaladja, akkor az üzemmérnök lép be. Az üzemmérnök többnyire gépészmérnök végzettségű, vagy géplakatos, vagy műszerész karbantartó. Elsősorban a PLC-hez (élelmiszergyártó gépeket vezérlő program) kell értenie, ez a kulcsa mindennek, emellett nagyfokú szakmai precizitást várnak el tőle, - és természetesen nyelvismeretre van szüksége, ugyanis sok az angol, német nyelvű útmutató a gépekhez. A számítástechnikai ismereteken kívül rajzolvasási készség és anyagismeret jellemzi a jó munkaerőt, amely képes jól együttműködni a többi dolgozóval. Az élelmiszeripari üzemmérnökök hiánya miatt a cégvezetők elvárásai közé tartozik, hogy a szakmunkások, gépkezelők olyan tudással rendelkezzenek, ami gyakorlatilag szükségtelenné tenné az üzemmérnök alkalmazását. Megfigyelhető és a továbbiakban is valószínűsíthető tendencia, hogy gyakorlatilag minden feldolgozógép PLC-vel vezérelt lesz. Az élelmiszergyártó gépkezelők esetében az is gyakori, hogy géplakatossal, vagy elektroműszerésszel töltik be ezt a pozíciót; a csomagológépek esetében előfordul, hogy mechanikai műszerésszel. A szakmunkás képzés hiányosságaira minden cégvezető sokszor panaszkodik. Várhatóan komoly problémákat fog okozni a szakmunkás réteg kiöregedése, amely nem kap megfelelő utánpótlást, így már ma is sokszor a környező országokból kell beszereznie az egyes élelmiszeripari cégeknek a megfelelő tudású szakmunkást. Az élelmiszergyártó gépkezelők esetében a szakmunkások általában idősebbek, míg a betanított munkások fiatalabbak. Az élelmiszergyártó gépkezelőt általában 3K CONSENS IRODA

51



•

•

hiányszakmaként értékelik a cégvezetők, és ebben elsősorban a szakmunkásképzést látják hibásnak. A gépkezelők tudását folyamatos belső képzésekkel tarják karban a cégek, és minőségi előírásokkal is tisztában kell lenniük A középfokú végzettséggel rendelkező kereskedelmi-, áruforgalmi-, értékesítésiügyintézők esetében a legfontosabb elvárt tudás az áruismeret, kereskedés, vevők kiszolgálása, áru nyilvántartása. Értékesítési ügyintézőnél a piaci kapcsolatok ápolása, új piaci kapcsolatok létesítése. A vevőorientáltság a piaci verseny élesedésével együtt egyre hangsúlyosabb elvárás lesz. Általában a kereskedelemmel foglalkozó szellemi munkakörökben megnő a marketingismeretek szerepe, a cégekben pedig egyre nagyobb az igény a piaci helyzet részletesebb megismerésére, akár a piackutatásra is. Az új technológiák megjelenésével szélesebb áruválaszték-ismeretre lesz szükség ebben a munkakörben

56. Építőipar •

•

Az önálló vállalásként végzett munkához (pl. családi ház építés) komplex, ma még többé-kevésbé hagyományos tudásra, de fokozatosan, az új anyagok széleskörű ismeretére van szükség. A piaci kapcsolatteremtés és fenntartás, a vállalt feladat megfogalmazása, szakmai és vállalkozásviteli szempontból, a garanciák biztosítása, és nem utolsó sorban a vállalkozási-munkakultúra gyakorlása –általában – a mainál jobb, komplexebb felkészülést igényel, olyat, ami nagymértékben hiányzik a képzésből, és a körülvevő kultúrából A hálózati-alvállalkozói rendszer keretében elvégzett tevékenység fő jellemzője a hagyományos, komplex szakma feldarabolódása, a szaktudás egyes elemeinek leválása az eredeti szakmáról és ezek önállósult tevékenységekként való megjelenése, avagy - az alkalmazott anyagok, alkatrészek, gépek megjelenése miatt szükségtelenné válása, megszűnése. o E folyamat keretében a kőművesmunka leszűkül (kitöltő) falazó és (gépi) vakoló tevékenységre. S önálló, speciális tevékenységgé válik a vasbetonszerelés, a szerkezetépítés, az aljzat(beton) készítés, a nyílászáról behelyezése( épületasztalos feladat), a finomvakolás helyett a gipszkarton szerelés illetve mennyezetburkolás. o az ács-állványozó munkáról leválik a zsaluzás; valamint az ácsmunka beszűkül azáltal, hogy a középületek tetőszerkezete már nem fából hanem fémből vagy betonból készül. Az ácsmunka beszűküléséhez vezet a tetőfedő munka leválása is, amely fokozatosan a bádogos-munkához kapcsolódik .

3K CONSENS IRODA

52



o az ácsmunkát váltja ki a szerkezet lakatos munka, amely lakatos-és hegesztő feladatokat adva kerül előtérbe a tetőszerkezetek, valamint a szerelt homlokzati borítással készülő felületek tartószerkezetének készítésénél. •

•

•

•

• •

•

A gépészeti munkák komplexitása nem változik, de tartalmi átalakulása igen gyors: folyamatos lépéstartást követel a változó szabványokkal, új anyagokkal és a tartalmi filozófia változásaival: egyre kevésbé jellemző a gépészeti (villany, víz, csatorna,) helyben-gyártása, s helyette az előre gyártott alkatrészek összeszerelése válik jellemzővé. Fontos itt, hogy a szerelékeket gyártók komplex rendszereket állítanak elő, így csak ezek teljes ismerete teszi képessé a szerelőket az alkalmazásra. Ezeket az információkat, a szükséges tudásokat azok képesek naprakészen elsajátítani, akik kapcsolatot építenek ki a gyártókkal, illetve kereskedőikkel. A gépészeti munkák új generációja is megjelenőben van. Ide tartozik o a légtechnika ( szellőzés, levegőcsere, légkondicionalizálás) o gyenge áramú belső hálózatok építése: biztonságtechnikai, tűzvédelmi, kommunikációs hálózatok o a megújuló energia használathoz kapcsolódó fűtő és hűtő berendezések Ezek új egyre fontosabbá váló szakmák, amelyek egyrészt a villanyszerelő szakmára tapadnak, másrészt ettől önálló - inkább a berendezéseket értékesítő kereskedelem sajátos építő-, beszerelő-, szerviz tevékenységekhez kapcsolódik, (s szükséges képzést – villanyszerelői- vagy informatikai alapképzésre építve, vagy ettől függetlenül a gyártó-, kereskedő-, szerviz cégek nyújtják. A hagyományos szakmák tartalmi átalakulása is folyamatos, - kézi gépek, és előre gyártott anyagok használata válik szükségessé. E folyamat új feladatok elé állítja a szakképzést, illetve más karrier utak előtt nyitnak új lehetőségeket: magasabb szintű általános alapképzésre, valamint megfelelő munkakultúrára építve „bárki” számára lehetővé válik elsajátítása. Fontos folyamat az építés fokozatos nemzetköziesedése, s ezáltal a nyelvtudás szükségessége Az építőiparra is jellemző az egyre szigorúbb létszámgazdálkodás. Ezen belül a segédmunka igény radikális csökkenése, a nehéz fizikai munkagépekkel és előre gyártott anyagokkal való kiváltása. Csökken az építő-, és szerelőipari szakmunkások mellett dolgozó –segítő- segédmunka iránti igény is. Ezt egyrészt kézi célgépekkel váltják ki, másrészt e feladatok a szakmunka részévé válnak. Az építőipari kivitelezés szervezeti átalakulásának következtében a minőségellenőrzés leválik a kivitelező tevékenységről s ezzel a hagyományos építőmesteri pozíció gyengül. 3K CONSENS IRODA

53


Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re 57. Ruha-, cipőipar • •

•

•

• •

•

•

A ruha és cipőiparban az ágazat általános válságának következtében az ágazatra jellemző felsőfokú szellemi szakmák (pl. ruhaipari mérnök) szinte teljesen eltűntek. Az ágazat szürkeköpenyeseit, középfokú végzettséggel rendelkező termelésirányítókat, technikusokat, gépbeállítókat a középes és nagyvállalati méretkategóriába tartozó vállalkozásoknál találjuk. A technológiai fejlődés és az ágazatra jellemző alacsony bérszínvonal miatt a szakmunkások (szabászok, varrónők) leginkább a mikro és kisvállalkozásoknál állnak alkalmazásban. A szakképzettséggel rendelkezők jó eséllyel találnak jobban fizető állást szakmájukon kívül, mint tanult szakmájukban. Így például a varrónői munkakör versenytársa a kereskedelmi árufeltöltő, pénztáros stb. A szakképzett munkaerő elérhetetlensége következtében a foglalkoztatók a technológiát igazítják. A végtelenül leszorított bérek és a távol keleti gyártókkal versenyző normák miatt a bérmunkát végző közepes és nagyvállalatok nem igénylik a szakképzett munkásokat. Termelésük nagyobb részét betanított munkásokkal végzik. A komplex munkafolyamatokat olyan részegységekre, bontják, melyek el már semmilyen szakértelemre, szaktudásra nincs szükség. Az ágazat jövedelmezően működő üzemeiben az alkalmazott technológiai fejlődés – más ágazatokhoz hasonlóan – az egyre nagyobb fokú gépesítés és automatizálás felé halad. A gépek és berendezések termelékenysége biztosítja a megtérülésüket – nem utolsó sorban azért, mert a működtető, kiszolgáló személyzet létszáma alacsony és szaktudásuk iránti előírások messze alulmúlják a korábbi gépsorokét. A legmodernebb gépek esetén egyre elhanyagolhatóbb a szükséges szakértelem, a viszonylag egyszerű gépkezelésre szorítkozik a munkafolyamat humán része. Ez teszi lehetővé a hatékony termelést, sőt, egyedül ezek a költséghatékony gépek képesek piacképes termelésre, miközben olyan, képzetlen, csak egyszerű gépkezelési ismeretekkel ellátott személyek működtethetik, akik munkabére rendkívül alacsony – éljenek azok Tolna megyében, Romániában, vagy Kínában. Magyarországon egyre nehezebb megtalálni a gépek kiszolgálását megfelelően alacsony bérért elvégezni hajlandó munkaerőt A következő évek textilipari üzemei így fognak működni: Egy ipari park közepén egy óriási, steril könnyűszerkezetes épület, amiben a munkások mindössze gombokat nyomogatnak, s elég, ha a termelésirányító átlátja a gyártási folyamatot. A könnyűiparban a külföldi bérmunkát végző cégek a költségcsökkentés érdekében a foglalkozási struktúrát átalakító lépésekre kényszerülnek. A költségcsökkentés egy eleme az irodai, nem termelő munkakörök jelentős csökkentése. A középfokú, közgazdasági, 3K CONSENS IRODA

54



ügyviteli feladatokat ellátó, szellemi foglalkozású munkaerőt jelentős mértékben leépítik – a feladatok racionalizálása, átalakítása mellett. Ennek következtében a szellemi dolgozók esetén specializált ismeretek helyett az alapos számítógépes ismeretekre alapozott univerzális tudásra van szükség. Az irodai dolgozók felé megfogalmazódó követelmény, hogy a legtöbb felmerült feladatot a bérszámfejtéstől a könyvelésig és a vám-ügyekig azonos, vagy hasonló szoftveres környezetben el tudják látni. Nem elvárás a felsőfokú végzettség – de az megfigyelhető, hogy a szükséges képességekkel és tudásokkal rendelkezők egyre nagyobb része a főiskolát, egyetemet végzettek közül kerül ki. 58. Fémipar, gépipar •

Az alábbiakban olyan, -fém és gépipari- szakmák kerülnek bemutatásra, amelyeket a kohászat és fémfeldolgozásra és a gépiparra egyaránt jellemzőek.

•

Gépészmérnök: A gépészmérnöki szakma komplexebbé vált. A hazai technológiai körülményeknek megfelelően a gépészmérnöknek nem elegendő az új tudásokra koncentrálnia, hanem valamennyi szakmai területen alapos, továbbfejleszthető (alap)tudással

kell

termelésirányítói,

rendelkeznie.

A

gépészmérnököket

termelésirányítói-karbantartói

vagy

leggyakrabban tervezőmérnöki

munkakörökbe alkalmazzák. A kisebb méretű vállalkozásoknál – ahol az ügyvezető gyakran maga is gépészmérnök végzettségű – nem ritka, hogy a mérnökök munkaköre a tervezéstől a termelésirányításig terjed. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi

munkakörben

komplex

tudással

kell

rendelkezi,

valamennyi

gépészmérnöknek rá kell látni a másik mérnök munkaterületére, mert csak így képzelhető el a hatékony termelésirányítás. •

•

A legjelentősebb új tudás, amit a gépészmérnököktől elvárnak, az új technológiák beható ismerete. A mérnöknek nem kell tudnia termelni a gépeken, de jó elméleti tudással kell rendelkeznie a gépek működéséről, működtetéséről. Az új gépek működtetésével összefüggő NC/CNC programozói tudás, gyakorlat, valamint a gyártástámogató tervezői- és programíró szoftverek (CAD, CAM) ismeretei, ma már nélkülözhetetlenek egy mérnökszakember számára és a jövőben – a modern technológia terjedése miatt – már megkerülhetetlen tudáselemek lesznek. A kisebb vállalatoknál gépészmérnökeinél bizonyult a legerőteljesebbnek az az elvárás, hogy komplex, alkalmazható tudással rendelkezzenek. Ennek oka, hogy kevésbé

3K CONSENS IRODA

55



•

•

•

•

•

lehetséges – a nagyobb vállaltokra jellemző – munkamegosztás, amely egy-egy mérnököt meghatározott részszaktudások (tervezés, programozás, gépszerelés) specialistájává tesz. A munkaerő-gazdálkodás, a költséghatékonyság sok cégnél megköveteli, hogy a vezetői pozícióban lévő gépészmérnökök, műszaki szaktudásúkon túl közgazdasági ismeretekkel is rendelkezzenek. Részben az előzőekben megfogalmazott munkavállalói követelésekhez kapcsolódik, hogy az elvárt készségek és képességek terén a leggyakrabban megfogalmazott elvárások a nyelvi kifejezés és a menedzsment jellegű kompetenciáknak – például tárgyalási készségeknek, problémamegoldásnak – területén mutatkozott. A termelési technológia fejlődésével, a termelés gépesítettségének növekedésével egyre több magas kvalitású gépészmérnökre lesz szükség, arányuk tehát növekedni fog az ágazat foglalkozási szakmaszerkezetében. A kezdő mérnökökkel kapcsolatosan a munkáltatók által leggyakrabban felhozott problémák a gyakorlatlanságból erednek: nem tudják biztosan használni a számítógépes programokat, nem tudnak részt venni (idegen-nyelvű) tárgyalásokon, tapasztalatlanok a termelésirányításban, nem képesek átlátni a termelés folyamatát, és sok esetben nem ismerik a legújabb gépi modelleket. Az interjúalanyok több esetben a gyakorlat kiszélesítését és a vállalti kapcsolatok erősítését javasolta megoldásként. Technikus: A technikus kompetenciái sok területen egybevágnak a gépészmérnöki kompetenciákkal. Ebből következik, hogy ha a gépészmérnök tudása komplexebbé vált, ez ugyanúgy igaz a technikus tudására is. A technikusnak mind a korábbi, mind pedig a legújabb tudások területén otthon kell lennie és továbbképzésre alkalmas alaptudással kell rendelkeznie. A technikusokat leggyakrabban közvetlen termelésirányítóként alkalmazzák, de a mérnökkel ellentétben a termelésben is gyakran részt kell venniük, tehát kezelik a gépeket, a szakmunkások által előállított részdarabokból összeállítják az egészet. A technikus a mérnök alá dolgozik, segíti- vagy önállóan dolgozza ki a gyártási tervezetet, felügyeli a kivitelezést és gyakran részt vállal a közvetlen termelésben is. A technikusi munkakör tehát komplex tudást igényel. Ennél a szakmánál is jellemző, hogy minél egyedibb gyártásról van szó, illetve minél kisebb méretű cégről, annál inkább sokoldalúbbnak kell egy technikusnak lennie, annál inkább ismernie kell a hagyományos termelési eszközöket, technológiákat is. Az új tudások területén a CNC gépekkel való termelés, programozás elkerülhetetlen tudáselem, ugyanakkor olyan tudásokkal is rendelkeznie kell, amelyek a szakmunkások termelési tevékenységét jellemzi (rajzolvasás, szakmai fogások ismerete, szakmai idegen nyelvismeret). A termelésirányítói pozíció megköveteli, hogy a technikus tudjon bánni az emberekkel, tehát vezetői képességek is szükségesek. Jellemző tendencia, hogy a cég technikusai a vezetőkkel, mérnökökkel együtt részt vesznek olyan tárgyalásokon, amelyek a munkaerővel- vagy a termelési technikával-, technológiával- kapcsolatosak, így 3K CONSENS IRODA

56



•

•

•

a tárgyalási technikák, illetve valamely idegen nyelv ismerete is fontos részét képezi ma már egy technikus tudásának. Ezen a területen a tapasztalat igen nagy fontossággal bír, tehát kezdő technikust ritkán tesznek termelésirányítói pozícióban, a kezdő technikus munkaköre inkább a szakmunkásokéhoz áll közelebb és inkább fizikai jellegű, mint szellemi. A humánerőforrás beszerzési problémák miatt nem ritka, hogy nagy tapasztalatú, gyakorlott szakmunkások látják el a technikusi munkakört. A gépesítés terjedésének köszönhetően arányaiban várhatóan egyre több technikusra és/vagy gyakorlott (lakatos) szakmunkásra lesz szükség. A technikusokkal kapcsolatos problémák a gyakorlattal és a technológiák ismeretével voltak kapcsolatosak. Lakatos: Összességében véve a lakatos szakma is komplexebbé vált, a legalapvetőbb változási irányt az adja, hogy a manuálási eszközökkel végzett fémmegmunkálás helyett a komplex gépberendezésekkel, gépi szerszámokkal végzett termelés került előtérbe, tehát a lakatosok tudáskészlete is ennek megfelelően változott/változik. A lakatosokat leggyakrabban szakmunkás-, illetve a nagy tapasztalattal és komplex tudással rendelkező lakatosokat technikusi-, termelésirányítói munkakörökben alkalmazzák. Korábban a lakatos szakma alapvető követelményi voltak, hogy tudjanak elektromos meghajtás nélküli eszközökkel dolgozni, legyenek profik a rajzolvasásban, tudják, hogy melyik anyaggal, hogyan, milyen eszközzel lehet dolgozni, professzionális szinten használják a mérőeszközöket. A technológia és a piaci körülmények változásával a lakatos szakma is megváltozott. Általánosságban elmondható, hogy a lakatosoknak többet kell tudniuk, mint korábban. Utóbbi megállapítás a vegyes- vagy elavult gyártástechnológiával termelő egyedi gyártóknál a legjellemzőbb, mert azoknál még nagy jelentősége van a nem elektromos/motorizált szerszámokkal való termelésnek is. Valamennyi cégnél követelményként jelentkezik, hogy a lakatos tudjon hagyományos-, NC-, és CNC fémmegmunkáló gépeken dolgozni, tehát ne csak egyegy gép kezeléséhez értsen, hanem komplex gépkezelői tudása legyen. A magasabb fokú gépesítettséggel együtt járó új elvárás, hogy valamennyi lakatosnak (tehát nemcsak a géplakatosnak) legyen alapszintű tudása ahhoz, hogy a gépberendezések kisebb hibáit elhárítsa, felismerje az egyes alkatrészek meghibásodását. A CNC programozás annyiban fontos tudáselem, hogy a kisebb, egyedi gyártással is foglalkozó vállalatoknál – ahol az önálló munkavégzés nagyobb fokú – erőtejesebb elvárásként jelentkezik a programozói tudás, míg a nagyobb, főként sorozatgyártó cégeknél sokszor a mérnökök, technikusok végzik a programozást, és a lakatos ’csak’ korrigál a programon, ha az hibás terméket eredményez. Általánosságban elvárás lett a CNC programozói tudás, legalábbis olyan szinten, hogy a lakatosok gyorsabban meg tudják tanulni az egyes gépek kezelésének a módját. A lakatosoknak az anyagismeret terén naprakész információkkal kell rendelkezniük, mert számos új ötvözet kerül(t) a 3K CONSENS IRODA

57



•

piacra, amelyeknek ismerni kell a tulajdonságait, hogy mindig a legmegfelelőbb eszközökkel, módszerekkel történjen a feldolgozásuk. A rajzolvasás és a mérőeszközök profi alkalmazása ma már nagyon hangsúlyos követelmény, hiszen a megrendelőknek rendkívül magas szintű elvárásaik vannak a kivitelezés pontosságát illetően. A lakatosok korábban kismértékben hegesztők is voltak, ma sincs ez másképp: az egyszerűbb hegesztési műveleteket, például egy-egy szerkezet durva összeillesztését a lakatos elvégzi, majd utána a hegesztő precízen, pontosan összehegeszti a felületeket. Az alapszintű, szakmai nyelvtudás fontosabbá vált, egyrészt az idegen nyelvű gépleírások, másrészt az idegen nyelvű rajzolvasás miatt. Ebben a szakmában a tapasztalattal válik egy-egy szakmunkás egyre értékesebbé, hosszú évek alatt alakulnak ki a különböző szakmai fogások, a lakatos ’hallása’, amellyel meghallja egy-egy gép rendellenes működését, stb. A lakatosokat folyamatosan tovább kell képezni – az újabb gépek kezelésére, programozására – tehát a kezdőknek mindenképpen rendelkezniük kell egy jó alapszintű tudással. A munkáltatók által leggyakrabban megfogalmazott problémák a kezdők esetében: nem tudnak a hagyományos eszközökkel dolgozni, rosszul tudnak rajzot olvasni, problémásan értik az idegen nyelvű szakszöveget, nem tudnak mérőeszközzel dolgozni, a pályakezdők nem rendelkeznek releváns gyakorlattal, míg az idősebbeknél az új technológiákkal összefüggő problémák – CNC-től való idegenkedés, programozási ismeretek hiánya – voltak a legjellemzőbbek. Forgácsoló (fémforgácsoló): A forgácsoló szakmában szintén megváltozott az alkalmazott technológia, de mindemellett megmaradtak a korábbi tudások iránti munkáltatói igények is, főként az egyedi gyártás területén. A forgácsoló szakma tehát egyrészről komplexebbé vált, másrészről azonban a szakma egyik modern részterülete (NC-, CNC gépi forgácsoló-berendezések üzemeltetése) új szakmává alakult (NC-, CNC gépkezelő). A vizsgált szaktudással leggyakrabban termelő szakmunkás munkakört töltenek be, de nem ritka a művezetői-, csoportvezetői-, illetve a minőségellenőrzői munkakör sem. A fémszerkezetgyártás, fémmegmunkálás területén az egyedi gyártás nem olyan bonyolult, mint a gépgyártás területén, de itt is megfigyelhető, hogy az egyedi fémszerkezetgyártók, fémmegmunkálók az új tudások mellett a régi tudáselemek meglétét is igénylik a munkaerőtől. Ennek oka egyrészt abban rejlik, hogy az egyedi fémszerkezetgyártók/megmunkálók igen gyakran egyedi gépgyártással is foglalkoznak, másrészt a hazai tőkehiány miatt a kisebb vállaltok sok esetben kevertvagy elavult technológiával dolgoznak. A forgácsoló szakma az NC-, CNC gépkezelőhöz képest egy jóval kvalifikáltabb szakmát jelent, mert utóbbi csupán részterülete a forgácsoló szakmának. Tapasztalataink szerint jelenleg és a közeljövőben a következő legfontosabb tudásokat várják el a forgácsolóktól: NC-, CNC-vezérlésű gépek kezelése; a szabványosított CNC programnyelv elsajátítása (ezzel a tudással könnyen be tudnak tanulni bármely CNC gép programozásába); CAD alapismeretek; 3K CONSENS IRODA

58



•

•

gépi kéziszerszámok használata; munkadarabok csiszolása, hőkezelése, polírozása, felületvédelme; a munkadarabok megmunkálásához szükséges szerszámok elkészítése; mérés- és szakrajztudás; alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A mai hazai viszonyok mellett az egyedi gyártással is foglalkozó kis és középvállalkozásoknál azok a forgácsolók a legpreferáltabbak, amelyek képesek a hagyományos gépi forgácsoló-berendezések üzemeltetésre is, tehát ennek a tudáselemnek a megléte ma még kiemelt fontosságú ebben a szakmában. A folyamatos technológiai fejlődés miatt lényeges, hogy az oktatás olyan alapot nyújtson a végzetteknek, amellyel a munkahelyen alkalmazott technológiai tudást gyorsan el tudják sajátítani, illetve alkalmasak lesznek az állandó továbbképzésre, amelyet a cégek ebben a szakmában különösen fontosnak tartanak. A tapasztaltabb forgácsoló szakmunkásoknak vezetői-, tárgyalástechnika ismeretekkel is kell rendelkezniük, hiszen gyakran töltenek be művezető, illetve csoportvezetői munkakört is. A munkáltatók által leggyakrabban megfogalmazott hiányosság a fiatal szakmunkásokat érintette (habár fiatal fémforgácsoló szakmunkásokból óriási hiány van). A legfontosabb kritika, hogy a releváns gyakorlat és az alapos tudás hiánya nem teszi lehetővé, hogy a forgácsolót egyszerre több gép használatára is igénybe vegyék. A hiányosságokat minden esetben a cégeknek kell bepótolniuk belső- és/vagy külső képzéssel. NC-, CNC-gépkezelő: Az NC-, CNC-gépkezelő szakma kizárólag ilyen technológiájú gépek kezelésére teszi alkalmassá birtokosát. NC-, CNC-gépkezelőket a tőkeerősebb, általában sorozatgyártással is foglalkozó cégek foglalkoztatnak Magyarországok. A gépkezeléssel kapcsolatos szakmai tevékenységek: a gépek felszerszámozása; a munkadarab befogása (anyagmozgatás); az adott alkatrész NC-, CNC programjának az elkészítése; az alkatrész legyártása a program lefuttatásával; az elkészült alkatrészek mérése; a géphibák felismerése; a gép karbantartása. Gyakori jelenség, hogy a cégek az idősebb szakmunkás-generációt továbbképezve jutnak NC-, CNC-gépkezelőkhöz. A nagyobb darabok megmunkálásával foglalkozó cégeknél az anyagmozgató berendezéseket (pl. darut, targoncát) kezelni tudó NC-, CNC-gépkezelőket részesítik előnyben, hiszen ebben az esetben kevesebb anyagmozgatót kell a cégnek alkalmaznia. Jellemző ugyanakkor – főként a szerszámgyártás területén – hogy a nagy bonyolultságú termékek esetén a komplikált NC-, CNC programot a technikus és/vagy a mérnök írja meg, majd CAM rendszeren keresztül betáplálja azt a gépekbe, így az NC-, CNC-gépkezelő szerepe anyagkiszolgálóvá módosul. Az NC-, CNC-gépkezelőkkel szembeni legmarkánsabb probléma, hogy nem találhatóak meg a munkaerőpiacon, pedig a technológia fejlődésével, a sorozatgyártás termelési arányának növekedésével egyre több ilyen kvalitású szakmunkásra lesz szükség. Hegesztő, lángvágó: A hegesztés-lángvágás területén szintén megjelent a CNC technológia, de ez a változás egyelőre a (láng)vágás területén hozott jelentős 3K CONSENS IRODA

59



elmozdulást az igényelt tudások terén. A CNC hegesztés jelenleg, illetve a közeljövőben is csak a professzionális tömeggyártás területén alkalmazható hatékonyan, így a hegesztéssel foglalkozó szakmunkások tudása alapvetően nem a CNC technológia irányába változott/változik. A hegesztők annyiban foglalkoznak CNC lángvágással, amennyiben a lakatosok foglalkoznak hegesztéssel, a hegesztők ugyanis CNC nélkül is képesek lángvágásra. Elmondhatjuk azonban, hogy – bár nem került az interjúkban megemlítésre – a hegesztők ellátása NC, CNC kezelői alaptudással jelentősen javítaná munkaerőpiaci pozíciójukat. Utóbbi tudáselem felvétele azért lenne rendkívül fontos, mert a hegesztői szakmában a kezdő hegesztők gyakorlatlanságuk, az idősebb hegesztők pedig ’fizikai elhasználódásuk’ (látásromlás, biztos kéztartás hiánya) következtében hátrányban vannak a gyakorlott, jó fizikai kondíciójú hegesztő szakmunkásokkal szemben. A fiatal kezdő-, illetve a kiöregedett hegesztőket csak relatíve egyszerű munkákra lehet (eleinte) használni, mint például a kézi- vagy gépi lángvágás, egyszerűbb, kevésbé kvalifikált hegesztések elkészítése – tehát a CNC gépek kezelésének tudása nagyobb valószínűséget biztosítana arra, hogy a kezdő vagy kiöregedő hegesztők alkalmazásba kerüljenek/maradjanak, illetve, hogy a kezdő hegesztők a cégeknél megszerezhessék a hegesztési gyakorlatot. A CNC hegesztő-berendezések kezelése azért érinti kevésbé a hegesztőket, mert ezek a gépek gépi mechanizmussal funkcionálnak, így működtetésükhöz elegendő egy CNC gépkezelői bizonyítvány is. A hegesztőktől elvárt legfontosabb tudáselemek: a hegesztendő anyagok, elektródák tulajdonságainak naprakész ismerete; a leggyakrabban használt hegesztési-eljárások ismerete; alapszintű idegen nyelvű műszaki szókincs; gyakorlottság, tehetség. Utóbbi elvárások (gyakorlottság, tehetség) a fémszerkezetgyártás területén mutatkozó, rendkívül magas szintű minőségi elvárásokkal kapcsolatosak. Ezen a piacon csak akkor lehet sikereket elérni, ha a vállalkozónak valamennyi általa kínált hegesztési eljáráshoz megvan a legmegfelelőbb embere, aki precíz, esztétikus és biztonságos – tehát a magas minőségi követelményeknek megfelelő – munkát tud végezi. Az egyedi fémszerkezetgyártás területén mutatkoznak a legmagasabb szintű elvárások a hegesztőkkel szemben, mert itt megkövetelik, hogy egy-egy hegesztő több hegesztési eljárásban is minőségi munkát tudjon adni. A sorozatgyártó cégeknél nagyobb esélye van a kezdő hegesztőknek, mert itt a munkamegosztásnak köszönhetően fokozatosan beletanulhat az egyre bonyolultabb hegesztési munkálatokba. A hegesztőkkel szemben támasztott – meg kell jegyeznünk, hogy jelen gazdasági körülmények mellett reális – elvárások oda vezettek, hogy jelentős problémák mutatkoznak a munkaerő-beszerzés terén. A meginterjúvolt cégek szerint a hiányt egyenlőre nem a munkaerőpiacon megtalálható hegesztő szakemberek mennyisége, hanem sokkal inkább nem megfelelő kvalitásuk (tudásuk), hozzáállásuk okozza. A cégek ennél a szakmánál kimondottan érzékenyek arra, hogy milyen színvonalú munkaerőt vesznek fel, ugyanis az állandóan megújítandó hegesztői 3K CONSENS IRODA

60



minősítések (és egy hegesztőnek akár 4-5 minősítés is kellhet) rendkívül sokba kerülnek a vállalkozásnak. Egy másik fontos tényező, hogy a megrendelő cégek gyakran próbahegesztést végeztetnek, majd nemcsak az elkészült hegesztési-varratot vizsgálják meg szerkezetileg, hanem a hegesztő kéztartását, hozzáállását is értékelik, tehát a fémszerkezetgyártók számára a hegesztő munkások – minél kisebb egy cég annál inkább – jelentik a szűk keresztmetszetet egy-egy munka megszerzésében és kivitelezésében (ez a fizetésükben is meglátszik, ami általában 20 százalékkal magasabb, mint a többi, egy szinten lévő szakmunkásé). Szakértőink szerint a hegesztők iránti munkaerőpiaci kereslet várhatóan növekedni fog, mert a technológiai beruházások növelni fogják az időegység alatti hegesztendő szerkezeti elemek számát, tehát egy-egy CNC gép beruházása (CNC lángvágó, daraboló) – a kapacitásnövekedés miatt – újabb hegesztők felvételével járhat. CNC hegesztőgéppel – annak relatív drágasága és viszonylag egyoldalú felhasználhatósága miatt – sok esetben nem lehet megoldani a kapacitások növekedésével kialakult munkaerő szükségletet. A cégeknek a hegesztőkkel kapcsolatos legelemibb problémája a gyakorlottság- és a nyelvtudás hiánya (fiatalabbak) volt. •

•

•

A javító-szerelő munkakört általában géplakatos, ritkábban gépészmérnök végzettségű munkavállaló tölti be. Ebbe a munkakörbe tartoznak az általános szerelési, hibafeltárási és a gépekkel kapcsolatos munkavédelmi feladatok. A hagyományos technológiájú gépek mellett ma már az NC-, CNC technológiájú berendezések szerelése, üzembe helyezése, meghibásodásnak észlelése is a géplakatos szaktudásához tartoznak. A gépesítés terjedésével egyre több ilyen szakemberre lesz szükség. A villanyszerelői munkakört többnyire erős-, illetve gyengeáramú villamosipari technikusok, ritkábban villamos- vagy gépészmérnökök töltik be. Az erősáramú technikusok feladata a villamos energia elosztása, továbbítása, az üzem elektromos árammal való ellátásnak biztosítása, a villamos berendezések üzemeltetésének garantálása, valamint a szerelési munkálatok befejezésekkor az érintésvédelem ellenőrzése. A gyengeáramú technikus főként a számítógépes rendszerek hardverének kialakításában, üzembe helyezésben és a hiba kijavításában vesz részt. Utóbbi szakmákban az új technológiával összefüggő, a szakterülettel kapcsolatos ismeretek folyamatos megszerzése szükséges. A gépi mechanizmusokkal működtetett termelés térhódítása egyre növekvő igényeket fog támasztani ezen szakmák iránt is. A kiegészítő foglalkozások legnépesebb tábora a nehéz fizika szakképzetlenek munkaköre. Az ebben a munkakörben dolgozókat olyan segédmunkásoknak tekinthetjük, akik munkájukat nem gépekkel látják el, hanem ’kétkezi munkavégzők’. Ezeknek a nehéz fizikai szakképzetleneknek az aránya a kisebb cégeknél a legnagyobb, a magas termelési technológiával és/vagy sorozatgyártással 3K CONSENS IRODA

61



•

rendelkező cégeknél pedig alacsonyabb a foglalkozási szerkezetben mutatkozó arányuk, ugyanis munkájukat gépkezelő szakmunkásokkal, illetve betanított munkásokkal váltják ki. A technológia fejlődésével a nehéz fizikai szakképzetlenek aránya mind a vasipari ágazatokban, mind pedig az építőiparban várhatóan vissza fog szorulni. Az ágazatspecifikus fizikai foglalkozások negyedik legnagyobb csoportja a kapcsolódó nem fémipari szakmunkát végzők szekciója. Ide tartoznak azok a szakmák/munkakörök, amelyek bár nem fémipari szakmunkák, de tevékenységükkel valamely ágazati termék előállításban részt vállalnak (faesztergályos, vegyipari alapanyaggyártó gépkezelő, vegyész-szakmunkás, műanyag-hegesztő, hőkezelő, famegmunkáló, mélyfúró, lakk- és festékgyártó, laboráns, vésnők, stb.).

59. Pénzügy •

•

•

•

•

•

A pénzügyi, banki munkahelyek vonzó elhelyezkedési lehetőséget jelentenek. A munkaerőpiac ’látható’ munkahelyei ezek, amelyeket a közvélemény tiszta, kényelmes és a pénzzel kapcsolatos tevékenység miatt jól fizetett állásoknak gondol. Valójában a középfokú végzettségű alkalmazottak számára és a belépő szintű munkakörökben nem kiemelkedően kedvezőbbek a munkafeltételek, mint más ágazatokban, de kétségtelen, hogy a diplomás alkalmazottak részére magasra ívelő karrierlehetőséget biztosíthat egy pénzintézet. A feladatok standardizálhatóságának szintjén a bank és pénzügyi szektor nem egységes, mert nagyon eltérő egy alapvetően ügynöki tevékenységre építő biztosító és egy fiókokra építő bank szervezeti felépítése és ez nagyban befolyásolja a végzettséget is. Általánosan jellemző a pénzügyi, biztosítási tevékenységre, hogy az ügyfelekkel foglalkozó dolgozók a feladatok széles skáláját látják el, a pénzforgalom bonyolításától, a tanácsadáson át a hitelügyintézésig. Mindehhez kapcsolódik a számítógépes rendszer, melyet szintén ugyanezek az emberek kezelnek, így a magasabb felkészültséget igénylő tevékenységeken túl az adminisztráció jelentős részét is ők végzik. A bank és biztosítás szektorra is igaz, hogy a vállalatirányítási rendszer bevezetése következtében (Enterprise Resource Planning – ERP) csökken a dolgozói létszám, különösen a vezetői szinten és az adminisztratív állományban. Az ezzel párhuzamosan végbemenő dekvalifikáció ellenére azt figyelhetjük meg, hogy a vállalatok diplomásokat alkalmaznak e területeken, akikkel szemben – a programok használatának megtanulása után a fegyelmezett, „szakszerű” munkatevékenység iránti igény válik alapvető követelménnyé. Az pénzügyi szférában a gazdasági informatikusok iránti igény figyelhető meg. A munkaadók az üzleti-gazdasági folyamatok informatikai támogatását végző és az üzleti 3K CONSENS IRODA

62



•

•

•

alkalmazásokat fejleszteni, menedzselni képes szakemberek (tovább)képzését tartják fontosnak A banki, biztosítási szektorra jellemző, hogy sosem kap készen munkaerőt. Ennek több oka van: Egyrészt mindig lesz a tudásnak olyan szelete, melyre csak a szervezet tudja felkészíteni az új munkavállalót. Ezt soha nem tudja semmilyen képző intézmény biztosítani, mert hiányzik hozzá a know-how és a tudástranszfer. Van azonban egy általános belépő szint, amivel a jelentkezőknek rendelkeznie kellene. Mivel a közgázos középfokúak aránya lecsökkent a középfokról kilépők között, ezért sokszor vagy csak általános érettségivel vagy pl. nem szakirányú felsőfokú végzettségűeket alkalmaznak. A banki – pénzügyi területen egyre nagyobb teret nyernek a telefonos, internetes ügyfélszolgálatok a hagyományos kirendeltségi ügyfélszolgálatokkal szemben. A pénzügyi szektor szereplői felismerve a hatékonyság növelésének lehetőségét erőteljesen növelik elektronikus ügyfélszolgálataik számát és az itt végezhető tevékenységek területét. Erős informatikai háttér, a vállalatra specializált és folyamatosan frissített szoftveres környezet a szolgáltatás beindításának feltétele. A telefonos ügyfélszolgálatban foglalkoztatottak számítógépes környezetben dolgoznak, automatizált rendszereket működtetnek. Az ügyfelek kiszolgálásának ilyen formája új jelenség, a munkahelyen kell elsajátítani a szükséges ismereteket. Egyes külföldi pénzintézetek olyan back-office tevékenységeket telepítenek Magyarországra, melyek magas képzettséget igényelnek. Ilyen lehet a könyvelés, elemzés, tervezés hazánkba költöztetése. A nemzetközi vállalatok Magyarországra telepített irodái magas szintű nyelvtudást várnak el alkalmazottaiktól, valamint a nemzetközi gazdasági élet alapos ismeretét (pl. nemzetközi számviteli szabályok).2

60. Mezőgazdaság •

•

2

Közismert, hogy a mezőgazdaság foglalkoztató képessége rendkívül beszűkült és a foglalkoztatásra való nyitottsága megszűnt, a vállalkozások működtetése elsősorban a családi munkaerőre, másodsorban idényjellegű foglalkoztatásra épül. A nagyüzemek leépülése napjainkban is folyik, az ágazat foglalkozató képessége —ha követi az európai mértékeket— a következő évtizedben a jelenlegi felére fog csökkeni. Mivel ezen ágazatban a képzés leépülése jóval lassabb, mint az ágazati foglalkoztató képesség leépülése, nem várható a közeljövőben a munkaerő kereslet növekedése.

GKI GAZDASÁGKUTATÓ Zrt. Munkaerő-keresleti létszám-előrejelzés 2015-ig, ágazatonként 3K CONSENS IRODA

63



•

•

•

•

A mezőgazdasági ágazat igen csekély mértékben igényel szakképzett munkaerőt, mivel egyrészt maguk a vállalkozók képviselik a gazdaságban a szaktudást, másrészt, mert a vállalkozások többsége nélkülözi a modern technológiákat. A foglalkoztatási struktúra változását a mezőgazdaságban erőteljesen befolyásolja a vállalati méret. A kisebb vállalati mérettartományban őrzik meg legerősebben a korábbi szakmastruktúrát. Ennek részben iskolázottsági, részben anyagi okai vannak. A teljes változatlanság azonban itt sem lehetséges, mert a nem piacképes szakmák nem biztosítják a megélhetést. A 20-49 fő közötti vállalatokat leginkább az jellemzi, hogy még ugyan kötődnek a múlt foglalkoztatási struktúrájához, de már erősebben vannak jelen a változáshoz kapcsolódó elemek. A közepes és nagyvállalati kategóriában egyre inkább számíthatunk arra, hogy gépesítenek, ezzel a segéd és szakmunka aránya megváltozik, új kiegészítő tevékenységeket (csomagolás, raktározás, hűtés) stb. folytatnak, amelyek emelik a hozzáadott értéket, és ezzel eddig nem létező szakmák jelennek meg, valamint a technológiai fejlődés következtében megváltozhat a szakmák, foglalkozások tartalma is, de a mezőgazdaságban ez utóbbira kevésbé lehet számítani, mint egyéb ágazatokban. A képzettségi szint már jelenleg is folyamatosan emelkedik a mezőgazdaságban. Ez a tendencia a jövőben folytatódni fog. A nagyobb vállalati mérettartományban a képzettségi szint emelkedése erőteljesebb lesz, elsősorban a cserék, de a belső továbbképzések következtében is.3

61. Faipar •

•

•

A fa és bútoripari termelésben nő az automatizálás, a termékeknél viszont egyre fontosabb szerepe lesz a szinte személyre szabott formatervezésnek. Míg a termelés nagy része kitelepül az olcsó bérű országokba, addig a tervezés, mintázás, illetve a fogyasztó részére történő végső kialakítás a vevők közelében marad, sőt erősödik. A technológiai fejlődés határozottan élőmunkát pótló jellegű, különösen a speciális képességeket nem igénylő, alacsony képzettséggel végezhető, és így jól automatizálható tömegtermelésben.4 A gyáripari, azaz tömeges bútorgyártás területén az egymástól tradicionálisan elkülönülő az asztalos és a kárpitos szakmák végtelenül leegyszerűsödnek, de ugyanakkor o mégis igénylik a szakmai alapkészségeket

3

GKI GAZDASÁGKUTATÓ Zrt. Munkaerő-keresleti létszám-előrejelzés 2015-ig, ágazatonként

4

GKI GAZDASÁGKUTATÓ Zrt. Munkaerő-keresleti létszám-előrejelzés 2015-ig, ágazatonként 3K CONSENS IRODA

64



• •

•

o igényelnék az asztalos és kárpitos szakma –alapszintű- kombinációját A fémbútorok, illetve a fémszerkezetekkel kombinált bútorok okán a bútoriparban erősödik a lakatos szakmákkal rendelkezők iránti igény Az egyre általánosabbá váló kárpitos szakmunkás-hiány miatt a kárpitvarrás női, varrónői feladattá válik, miközben a varrónők képzésében a geometrikus formák varrása nem szerepel, s ez így nekik nehézséget jelent. A gyáripari bútorgyártásnál az NC/CNC gép megmunkálás fokozatosan általánossá válik s az ilyen gépkezelői képzéssel rendelkező munkaerő kínálat kicsi.

62. Általános közigazgatás •

•

•

•

A települési önkormányzatoknál általában jól megfigyelhető, hogy elsősorban az államigazgatási végzettségűeket keresik, mert ők rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek a legszélesebb körben alkalmazhatók az önkormányzati munkák során. Emellett meglehetősen nagy az igény az okmányügyintézőkre; és a jogász végzettséggel is viszonylag könnyű elhelyezkedni önkormányzatnál, annak ellenére, hogy a személyzeti vezetők már itt is érzékelik a kínálati oldal telített voltát. „sokkal több okmány ügyintézőt, már eleve képesítettet kellene felvennünk, dehát a képzés évente egyszer-kétszer folyik a Közigazgatási Intézetben, úgyhogy nem igazán megoldott. Az összes többi helyen konkrétan elő van írva, hogy milyen végzettséggel vehetem fel. Mondjuk nyerő a jogász, meg az államigazgatási végzettség, mert az mindenhova jó, de nem jó mindenhova a pedagógus, nem jó mindenhova a mérnök, nem jó mindenhova a pénzügyi végzettség, tehát hiába lennének vágyaink, itt a kormányrendelet megmondja, hogy milyen végzettséggel vehetem fel.” Gyakori probléma, hogy az önkormányzatok személyzeti osztályvezetői arra panaszkodnak, hogy például a pénzügyi osztályon több adószakértő kellene, és kevesebb mérlegképes könyvelő, mivel azzal telítve van a piac. Ugyanígy túl soknak ítélik a humán, elsősorban a PR szakemberek számát, sok média vagy kommunikáció szakot végzett pályakezdő önéletrajzát kapják meg, de ezeket sem tudják elhelyezni. A közigazgatás mindig biztosított némi felvevőpiacot a pályaelhagyó, vagy éppen munkanélküli pedagógusok számára, azonban ezt csak mérsékelt számban, és akkor is jól lehatárolt munkakörökbe. Elsősorban a közművelődési ügyintézői munkakörben tudnak jól elhelyezkedni felsőfokú végzettséggel, illetve az általános iskolák szakmai felügyeletét ellátó, közoktatással foglalkozó munkakörökben is főleg pedagógus végzettségűek vannak. 3K CONSENS IRODA

65



•

•

• •

•

•

Több vezető is említette a mérnök (elsősorban építészmérnök) végzettségű, megfelelő szaktudású szakemberek hiányát, ezek általában csak néhány, mindazonáltal a települési önkormányzatok számára nagyon fontos munkakört jelentenek, elsősorban. Az érkező gyakornokokat általában nem fogadják kitörő örömmel az önkormányzatok, egyrészt, mert többnyire nagyon szezonálisan és dömpingszerűen érkeznek, másrészt alapvetően úgy érzik, hogy energiát vonnak el, mivel foglalkozni kell velük, lassúak, stb. A munkaerő-beszerzés mindig új kihívást jelent a helyi közigazgatási szerveknek, gyakori, hogy egymástól csábítják el a munkaerőt. Kevés a gyakorlott munkaerő, tehát, aki önkormányzatnál dolgozik és bevált, az nem is nagyon mozdul el. Mert mint ahogy mondják, ez egy hivatásszerű munkakör… hogyha meg hiány van, keresünk, akkor meg nagyon nehéz, mert mindenhol hiány szakma. Tehát hirdethetek én bárhol, nagyon nehéz keresni. Szoktunk így egymás között önkormányzatok, hivatalok beszélgetni, hogy hátha valahol van, aki plusz, és nekünk jó volna, mert nekik éppen sikerült többet beszerezni és létszámleépítés van. (XXIII. Kerületi ÖnkormányzatSoroksár) Gyakori, hogy a szociális ügyintézőt említik az egyes önkormányzatok kiemelt fontosságú munkakörként. Ez egyrészt a pauperizálódó rétegek által a települési önkormányzatok felé kifejtett nyomásának, a segélyek iránti igényeknek és az ügyintézésből fakadó feszültségeknek köszönhető. A szociális ügyintézőknek igen kiterjedt feladatkörük van: segélyekkel, kedvezményekkel, támogatásokkal kapcsolatos ügyintézés, környezettanulmány készítése, a szükséges igazolások ügyfél útján való beszerzése, határozatok meghozatala, a kölcsönként nyújtott, valamint a jogtalanul felvett szociális támogatások nyilvántartása, visszafizetés iránti intézkedés kezdeményezése, együttműködés a Pénzügyi és Költségvetési Főosztállyal, az önkormányzat jogi képviselőjével. Ezenkívül ő vezeti az előadói munkanaplót, pénzügyi-postázói átadókönyvet, elkészíti a feladatkörébe tartozó ügyekben a határozatokat, szükség esetén postázza a határozatokat, csatolja a tértivevényt. Kapcsolatot tart a Pénzügyi és Költségvetési Főosztállyal, szükség esetén részt vesz a kiutalás előtti egyeztetésben, végzi a számítógépes adatrögzítést. Az ügykezelési szabályzat szerint vezeti az előadói ívet, az iratokat elintézés után irattározásra leadja; fellebbezés esetén előterjesztést készít az önkormányzat képviselő-testülete elé. Szükség esetén helyettesíti munkatársát, információszolgáltatás nyújt a jogszabályi feltételeknek megfelelően, valamint statisztikai adatszolgáltatás a munkakörébe tartozó ügykörökben. Részt vesz a Szociális és Gyermekvédelmi Osztály értekezletén. Valamint mindezeken túlmenően vannak eseti feladatai: önkormányzati, államigazgatási feladatok ellátása, külön elrendelés alapján. 3K CONSENS IRODA

66



•

•

•

•

•

Ide kapcsolódik fontosságát tekintve a jegyzői gyámhatósági (gyám- és gyermekvédelmi) ügyintéző munkaköre. Feladata: a névre szólóan kiadott ügyek határidőben történő intézése az érvényes jogszabályoknak megfelelően, meghatározott esetekben elkészíti az ügygondnok, eseti gondnok kirendeléséről szóló határozatot, a gondnok felmentéséről szóló határozatot, valamint megállapítja a gondnok munkadíját. Feladata a gyámhivatal felkérésére, társhatósági megkeresésekre környezettanulmányt készít; közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában. Felveszi a szülő nyilatkozatát, melyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. Eljár a védelembe vételi ügyekben – a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára, rendőrség, ügyészség, bíróság, stb. javaslatára. Közreműködik a gyermektartásdíj érvényesítésében, gyámügyekben, gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények működési engedélyezésének ügyében. Elkészíti a feladatkörébe tartozó ügyekben a határozatokat. Szükség esetén postázza a határozatokat, csatolja a tértivevényt. Végzi a számítógépes adatrögzítést. Az ügykezelési szabályzat szerint vezeti az előadói ívet, az iratokat elintézés után irattározásra leadja. Információszolgáltatást nyújt a jogszabályi feltételeknek megfelelően. Statisztikai adatszolgáltatás végez a munkakörébe tartozó ügykörökben. Részt vesz a Szociális és Gyermekvédelmi Osztály értekezletén, valamint vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat. A gyám- és gyermekvédelmi ügyintézői munkakör ugyanazokkal a végzettségekkel tölthető be, mint a szociális ügyintézői, tehát akár egy tanítói diplomával is be lehet tölteni, nem kell kimondottan szociális végzettség ennek a munkakörnek a betöltéshez. A már említett okmányügyintézőkkel kapcsolatos elsődleges elvárása a megfelelő kommunikációs készségen túl, a problémamegoldó képesség, türelem és az ügyfélorientáltság, valamint a kapcsolódó jogszabályok magas szintű ismerete. „És hát a legfontosabb a jogszabályismeret. Ez egyébként az egész hivatal területén, mindenütt az egyik legfontosabb dolog, mert azon alapulnak a döntéseink. Az ügyintézők azok, azért ügyintézők, mert önálló döntési jogkörük van, kompetenciával rendelkeznek az adott területen. És ha nem rendelkezik megfelelő jogismerettel, már a szakmájának megfelelő… jogszabály-ismerettel, akkor nem tudja az ügyeit intézni.”(XXI. Kerületi ÖnkormányzatCsepel) Bár a kommunikációs készségfejlesztések szempontjából fontos lenne, az önkormányzatok meglehetősen szkeptikusak az ezen képesség fejlesztését célzó tréningekkel kapcsolatban, többnyire felesleges pénzkidobásnak érzik, és inkább a különböző központi – részben kötelező - , illetve belső képzésekre helyezik a hangsúlyt. Az okmány ügyintézőknél a nyelvtudást is a korábbinál fajsúlyosabbnak értékelik a szakemberek. Ebbe a munkakörbe jellemzően olyan emberek érkeznek, akik korábban a rendőrségnél ugyanazokat az okmánycsoportokat már csinálták, mint amivel jelenleg is dolgoznak. Néhány éve ez a munkakör és feladat még nagyon új volt az önkormányzatok 3K CONSENS IRODA

67



•

•

•

számára, és ezért a helyi szerveknek nagyon fontos volt, hogy mivel a feladat szinte egyik napról a másikra átkerült hozzájuk, folyamatos legyen az ügymenet. Jellemzően sok az Államigazgatási Főiskolát végzett az okmány ügyintézők között. Az okmányügyintézői szakmát adó tanfolyamot általában távoktatásban végezték az idekerülők, és a jelenleg is s képzésben lévők, ami vizsgával ellátott tanfolyam és középfokú végzettséget ad. „Vannak-e nehézségek az adott munkaerő-beszerzése során? …-az okmányügyintézőknél… az egész napos egy helyben ülés, az amikor a jelentkezőket meghallgatjuk.. ez az egyik. Meg az, hogy egész nap koncentrálni kell, egész nap ügyfelet kell fogadni. Egész nap azt a szintet kellene tartani egy ügyintézőnek, amivel reggel elkezdte a munkát. Ha mondjuk egy optimális állapotot veszünk…nem fáradhat el délutánra és nem foglalkozhat kevesebbet egy ügyféllel, vagy idegesebb hangulatban, mint ahogy reggel elkezdte. Ez azért elég nehéz dolog egész napos ügyfélfogadás kapcsán …itt elsősorban azt nézzük, hogy mennyire tudja a monoton munkát…végezni és hát mennyire képes arra, hogy azonos szinten tudjon kommunikálni. További fontos munkakör a pénzügyi ügyintéző. Feladatai: közreműködik az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, művelődési, sport, egészségügyi intézmények, könyvtár működésével kapcsolatos feladatokban, az erre irányuló testületi előterjesztések elkészítésében, előkészíti a képviselő-testület pénzügyi igazgatási feladatait; közreműködik a helyi költségvetés, zárszámadás és átmeneti gazdálkodást szabályozó rendeletek előkészítésében; közreműködik a költségvetés végrehajtásban; részt vesz az államháztartási szabályozási és gazdálkodási rendszer működtetésében; Előkészíti a képviselő-testület, bizottság vagy tisztségviselő hatáskörébe tartozó gazdálkodási döntéseket, intézkedéseket; szervezi a helyi bevételekből adódó önkormányzati feladatok ellátását; segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek gazdaságipénzügyi tevékenységét; javaslatot tesz a gazdálkodás szervezeti kereteire, a bérgazdálkodási jogkörökre; közreműködik a lakás és helyiséggazdálkodás feladatainak végrehajtásban; javaslatot készíti a hitelfelvételre; megszervezi a hivatal gazdálkodásiszervezési feladatait; lebonyolítja a közétkeztetésből adódó feladatokat; kifizeti a béreket, segélyeket, egyéb juttatásokat; közreműködik a jegyző pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátásában; közreműködik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok végrehajtásában; ellátja a vagyon-nyilvántartással kapcsolatos feladatokat; elkészíti a vagyonleltárt; gondoskodik a vagyontárgyak őrzéséről. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: minimum közgazdasági érettségi vagy szimpla érettségi, plusz pénzügyi végzettség (számviteli ügyintéző, könyvelő), ideális esetben felsőfokú végzettségű közgazdász.

3K CONSENS IRODA

68


Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re 63. Gazdasági szolgáltatás •

•

•

•

•

Az ágazat a teljes gazdaság szerkezetének jelentős hányadát teszi ki. Szakágazatai zömmel dinamikusan fejlődő területeken működnek, melyek egyre növekvő elvárásokkal találkoznak. Ennek megfelelően az ágazat munkaerővel szemben támasztott igényei/követelményei jelenleg is magasak, a következő évtizedben azonban tovább fognak növekedni. Az ágazat alapvető jellegzetességei: - jelenleg is megfigyelhető az ágazat magas technikai, technológiai igénye, mely gyorsan változik, ennek megfelelően az alkalmazott munkaerő specializálódása és magasabb képzettsége válik szükségessé - jellemzően fehérgalléros szakmák vannak jelen, magas a szellemi munkavállalók aránya - a szakágazatok vállalatai jellemzően a piac más szereplői köréből kiszervezett, speciális szolgáltatásokkal vannak jelen a piacon, így az azok ellátásához szükséges magas szintű szaktudás megléte elengedhetetlen. (Például az informatikusokkal szemben megjelenő követelmény az informatikán kívül, az alkalmazási szakterülethez igazodó „speciális” szakismeret) - várhatóan azok lesznek előnyben a munkaerőpiacon, akik az érintett szakterületi-, és informatikai tudásokkal egyaránt rendelkeznek - a legtöbb szakágazat esetében magas a munkavállalóval szembeni elvárás, magas és egyre növekvő iskolai végzettség, szakértelem, speciális tudás iránti igény jelenik meg - megjelenik a számítástechnika és idegen nyelvek a munkavállalóval szemben megfogalmazódó egyre magasabb ismerete iránti igény. Az ágazat 10 főnél többet foglalkoztató szereplői esetében a munkakörök tartalmának változásai főként a specializáció, az informatikai és az idegen nyelv területén figyelhető meg. Az ágazatban dolgozó pénzügyi-gazdasági foglalkozásúakkal szemben, mind közép-, mind felsőfokon kiegészítő informatikai tudás és idegen nyelvi kommunikáció válik elvárássá a következő tíz évben. Ugyanez az igény jelentkezik az ágazatban dolgozó üzletkötő- értékesítő foglalkozásúakkal, ügyintézőkkel és pénztárosokkal szemben is. Nagy változás várható az informatikusok esetén, felmérésünk alapján az alkalmazásban álló középfokú informatikusok felsőfokúakra történő teljes cseréje várható.

3K CONSENS IRODA

69



•

Mindemellett megjelenik az informatikai feladatok egyre fokozódó kiszervezése (36%). Várható a fehér és szürkegallérosok számának informatikai rendszerek alkalmazásával történő csökkentése (62%), és a nem termelő/kisegítő fizikai tevékenységet végzők számának külső cégekkel, kiszerződésekkel való csökkentése (39%). Ezeknél kisebb mértékben de megjelenik a szakképzett vállalati alkalmazottak létszámának időszakos munkaerő alkalmazással történő csökkentése (27%) és a nem termelő/kisegítő fizikai tevékenységet végzők számának technológiai megoldásokkal történő csökkentése is (29%).

•

Az ágazat mikró vállalkozásai esetében a fentieknél is jelentősebb változások

• •

prognosztizálhatók. Egyrészt az általános vezetői tevékenységgel szembeni követelmények változnak, fokozottan jelenik meg az idegen nyelvismeret, illetve a speciális ismeretek/tudások komplexitása iránti igény. A vezetés 25-30%-ban, olyan emberekkel fog várhatóan kiegészülni illetve lecserélődni, akik magasabb szintű speciális műszaki, gazdasági és/vagy kereskedelmi végzettséggel rendelkeznek. A gazdasági – kereskedelmi feladatokat ellátó középfokúak 80% fog a következő tíz évben felsőfokúakra cserélődni. Nagymértékben megjelenik a nem termelő /kisegítő fizikai tevékenységet végzők számának csökkentése, egyrészt technológiai megoldásokkal (80%), másrészt külső cégekkel való kiszerződéssel (50%). A fehér és szürkegallérosok számának informatikai rendszerekkel való csökkentése (50%) és a szakképzett alkalmazottak időszakos munkaerő-alkalmazással történő kiváltása is várható (31%).

•

Fokozódik az alkalmazottak speciális ismeretei iránti igény, magasabb szintű minőségbiztosítási ismeretek (30%), az irodai-ügyviteli tevékenységet végzők magasabb szintű informatikai tudása (60%), az ügyintézők adminisztrációs ismereteinek bővülése (40%), és legfőképp a mérnökök gyártástechnológiai ismereteinek bővülése (100%) válik szükségessé.

•

Irodai-ügyviteli foglalkozású tevékenységekre általánosságban igaz, -nem csupán a gazdasági szolgáltatásoknál-, hanem az összes ágazatban- hogy változatlan termelési technológia mellett a cég munkaerőköltségét az ügyviteli területen lehet a leginkább megspórolni. A kisebb, tőkeszegényebb vállaltoknál az irodai-ügyviteli foglalkozásúak rendkívül komplex tudással rendelkeznek és nem egy-egy területre specializálódnak. Ezekre a cégekre jellemző, hogy az alkalmazott irodai-ügyviteli foglalkozásúak olyan komplex tudással rendelkeznek, hogy gyakran egymás munkáit is képesek ellátni. Ebből következik, hogy az egyik legfontosabb követelmény ezen a területen az új tudások relatíve gyors elsajátításának a képessége, tehát egy jó alap a folyamatos tanuláshoz. Ezeket a munkaköröket a legtöbb esetben közgazdasági szakközépiskolai vagy szakmát 3K CONSENS IRODA

70



•

•

•

•

nem adó gimnáziumi érettségivel töltik be. A kezdők a cégnél válnak komplex tudásúvá, mert a munkakörük megköveteli, hogy az egyes munkatársak egy-egy résztudását elsajátítsák és ezt a cégek gyakran továbbképzésekkel is segítik. A legkisebb cégeknek vannak a legmagasabb elvárásaik az irodai-ügyviteli foglalkozásúakkal szemben, itt ugyanis sok esetben nincsen munkamegosztás a közvetlen ügyvitelei tevékenység területén. A kisebb cégeknél a munkaerő-beszerzés során tehát a komplex tudással, közgazdasági szakmával, illetve gyakorlattal rendelkező munkavállalók előnyben részesülnek. Nagyobb vállaltoknál, nagyvállalati környezetben az egy-egy területre való specializáció a jellemzőbb. Tehát az egyes irodai-ügyviteli foglalkozásúak nem annyira komplex feladatokat látnak el, hanem egy adott terület szakértői – például a munkaügyön munkaügyi előadók vagy a pénzügyön bérszámfejtők, stb. Ezeknél a vállaltoknál tehát fontos szerepe van a szakképzettségnek, habár megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy a legtöbb monoton tudás igénylő munkakörbe adekvát szakképzettség nélküli érettségizetteket/diplomásokat helyeznek és vállalják a betanítás költségeit. Az irodai-ügyviteli foglalkozásnál azért is lehetséges a komplexvitás, mert a legtöbb cég – kicsi és nagy egyaránt – különböző, gazdasági szolgáltatással foglalkozó cég (könyvelőirodák, fejvadászcégek, logisztikával foglalkozó irodák, stb.) szolgáltatásait veszik igénybe. Az új tudások ezen a területen alapvetően a számítástechnika fejlődésével vannak kapcsolatban, tehát az irodai-ügyviteli foglalkozásúaknak tudniuk kell a munkájúkhoz felhasználható szoftvereket kezelni. Egyre inkább elvárás továbbá legalább egy idegen nyelvnek a kommunikációs szintű ismerete, a legpreferáltabb nyelvtudás – mint általános üzleti nyelv –az angol, de a cégek beszállítói- és exportpiaca határozza meg a nyelvi követelményeket. A munkáltatók leggyakoribb problémái a munkaerővel kapcsolatban a nyelvtudással (fiatalok és idősebbek) és a számítástechnikai szoftverek használatával (idősebbek) kapcsolatosak.

Részben a tevékenységek ágazaton belüli átfedéseivel, részben az ágazatok jellemző tevékenységeiben végbement technológiaváltással magyarázható, hogy az ágazati szakmaszerkezeti struktúrák egyre összetettebbek. Növekszenek azon szellemi és fizikai szakmák aránya, amelyek hagyományosan más ágazatokra voltak jellemzőek, illetve egy-egy munkavállaló- az esetek növekvő részében- több szakmát képvisel. Ebből az is következik, hogy a különféle szakmával rendelkezők sok különböző ágazatban találhatnak maguknak munkát. A szellemi és fizikai munka terén folytatódik, felerősödik a szakmaközi ismeretek és gyakorlat iránt megnőtt kereslet, amely követelményeknek a pályakezdők, a képzés lomha 3K CONSENS IRODA

71



tartalomváltása következtében egyre kevésbé tudnak megfelelni. Ennek következtében a piaci feltételek mellett működő vállalatok belső munkamegosztásában állandóak a feszültségek, amelyeket sorban a megfelelőnek tartott felkészültséggel rendelkező szellemi és fizikai munkavállalók más munkaadóktól való elcsábításával oldanak meg, és csak másodsorban folyamodnak a belső képzéshez, a saját munkaerő gyakorlat útján való felkészítéséhez. A duális gazdaság ,( a mikró-, kis és nagyobb vállaltok között a paci kapcsolatrendszerben és a technológiai fejlettségben jelentkező szakadék) nehezen teljesíthető duális követelményeket támaszt a középfokú képzéssel szemben : egyrészt elvárja a hagyományos, komplex , kreatív kisipari szakmai ismertek-gyakorlat átadását, másrészt csupán egy -egy szakma egy-egy technológia megoldáshoz kapcsolódó tudás és gyakorlat-modul alkalmazásának képességét. Ez utóbbi elvárás részeként jelenik meg a fegyelmezett, ismétlődésre épülő munkafolyamatok követésének képessége, ezt támogató munkakultúra gyakorlása. E két, sok szempontból egymással összeegyeztethetetlen munkakultúra közvetítésére- átadására jelenleg nem képes az iskolarendszer, de a munkával kapcsolatos mindennapi felfogás sem közvetíti. A következő tíz évben, a globális és helyi piacokon erősödő verseny kényszerítő hatása miatt, a munkaerő teljesítményével, tudásával, fegyelmezettségével, szabálytartó képességével szemben támasztott, az általános munkakultúra által nehezen követhető követelmények a munkaszervezetek erősödő létszámcsökkentési törekvései mellett jelennek meg, anélkül, hogy a motivációs rendszerek kellő támogatást nyújtanának a változó elvárások befogadására. Vizsgálatunk azt is mutatja, hogy e szakmacsoportok felkészültségével szemben új szakmai igények is jelentkeznek. Minden csoport felétől-kétharmadától elvárják a nyelvi és informatikai felkészültséget, valamint legalább egy-egy szakmai specializációt.

3K CONSENS IRODA

72



II. Foglalkozási szakmaszerkezeti előrejelzés környezete 1. Bevezető Megítélésünk szerint a munkaerőpiaci kereslet-kínálat egyensúlyának, egyensúlytalanságának feloldásához a probléma komplex megértésére van szükség. Csak a sokoldalú megközelítéstől remélhetjük, hogy beavatkozásaink célszerűek, reálisan megvalósíthatók és eredményesek lehetnek. A modern változás menedzsment két, egyenértékű és iteratív módon „használandó” megközelítést ismer a változtatás céljainak meghatározásához -amelyből majd levezeti a szükséges tennivalókat. Az egyik út: a jövő, a változtatás kívánatos eredményének vizionálása, a másik az empirikusan tapasztalható problémák elemzése. A két gondolati útirány egymástól elkülönített bejárásának, és végül eredményei egyeztetésének célja, a még reális megoldások megtalálása, a problémák lehúzó erejű kötelékétől való megszabadulás, a cselekvőképtelenség elkerülése oly módon, hogy a választott cselekvések, beavatkozások valóban előidézzék a változást. Végső soron munkaerő kereslet és kínálat egyensúlytalanságának okaira keressük a választ, oly módon, hogy előbb a munkaerőpiaci keresletet alakító tényezőket helyezzük a kutatás fókuszába –és csak „félszemmel” tekintünk a munkaerőpiaci kínálatra, s majd – ha lesz lehetőségünk ilyen kutatásra, akkor a kínálatot alakító tényezőket helyezzük előtérbe és a keresletet háttérbe. Az egyensúly hiányának tényei közismertek • 1-1,5 millióval kevesebb (legális) munkahely működik Magyarországon, mint amennyire szükség lenne ahhoz, hogy a munkaképes korosztályok munkáhozjövedelemhez jussanak. Más szavakkal: a gazdaság és a közszféra együttes foglalkoztató képessége alacsony. • A munkahelyek területi eloszlása, a munkaerő kereslet terén jelentős területi egyenlőtlenségek tapasztalhatók: az egyik oldalon a túl-kereslet, a mások oldalon a kereslet hiánya tapasztalható. • A munkaerő kereslet szakma-tevékenységszerkezete és a kínálat szerkezete között jelentős –strukturális- eltérések vannak. Ezek akadályozzák a növekedést –az egyik oldalon- és korlátozzák a munkavállalás lehetőségeit a másik oldalon. • A munkaerő kereslet rendkívüli mértékben tagolt, o Jelentős túl kereslet van –tömegesen a fizikai munka terén. (Ez a kínálat oldaláról fogalmazva munkaerőhiányt jelent) És ugyanakkor jelen van a 3K CONSENS IRODA

73



•

•

•

kereslet hiánya is, - tömegesen a szellemi munka terén (Ez a kínálat oldaláról munkahiányt, munkaerő felesleget jelent) o A munkahelyek munkajövedelem termelő képessége a munkaerő elvárásaihoz képest alacsony. Más megfogalmazásban: a jövedelemkínálat általában nem ösztönző, csak egy viszonylag szűk réteg tekinti megfelelőnek. A fenntartott, működő munkahelyek szerkezete tagolt: a vállalkozói és alkalmazotti státuszok tekintetében: így a munkahelyek-, illetve ezek jövedelmezőségének jelentős része egyszerre függ az egyének vállalkozói képességétől, sikereitől valamint a szakmai tevékenységétől. Összességében az ország foglalkoztatóképessége legalább olyan mértékben múlik az önfoglalkoztató-, és mikro vállalkozások sikerein, mint a nagyobb vállalati szervezetek piaci pozícióin, eredményein. A tagolt foglalkoztatói szerkezet egyes elemei a vállalkozások piaci beágyazottsága, termelő/szolgáltató feladatai valamint az általuk alkalmazott termelési-szervezeti és termelő-szolgáltató technológiák függvényében rendkívül tagolt elvárásokat támasztanak a munkavégzők (önfoglalkoztatók és alkalmazottak) szakmai tevékenyégével szemben. (Ez a munkaerő kínálat illetve a munkaerő szakmai felkészültségét „előállító” mechanizmusok (iskolák, felnőttképzés, szakmai-gyakorlati pálya) részéről hasonlóképpen tagolt, strukturált megoldások alkalmazását igényelné.) A foglalkoztatói szerkezet az ágazati tagoltsága mellett, fejlettségében, modernitásában is tagolt: egyszerre van jelen a hagyományos komplex szellemi és fizikai szakma, e szakmákról leválasztott rész-tudások gyakorlatok, valamint a hagyományos szakmákkal rokonságot már nem mutató „tudás és gyakorlat csomagok” iránti igény. (Ez a munkaerő kínálat, illetve a munkavállalói létre készülők részéről a tájékozódási pontok elvesztéséhez, a felkészülés irányainak meghatározhatatlanságához vezet).

A munkaerő kereslet ezen jellegzetességeit és/illetve az ország foglalkoztató képességének alakulását számos gazdasági-társadalmi tényező alakítja. •

A vállalkozások jelenlegi méretstruktúrája a rendszerváltást követően, a társadalom alkalmazkodásának folyamatában, a szabad vállalkozás új törvényi rendjében, a szocialista vállaltok-, szövetkezetek le- és szétbomlásának, az ehhez kapcsolódó privatizációs folyamatok keretei között alakultak ki. E több évig tartó –relatíve nagyon gyors folyamatban a szocialista vállaltokból és szövetkezetekből, szabályozott és szabályozatlan úton mindenki, egyének és érdekcsoportok vitt, széthordott, amit el tudott érni illetve betüremkedett, benyomult azokba a keresleti résekbe, amelyek vagy szabadon maradtak, vagy új keresletként jelentek meg. Ezen átrendeződés fontos szereplői voltak a külföldi és multinacionális vállaltok – a privatizáció keretei között, 3K CONSENS IRODA

74



•

valamint a korábbi vállaltok felső és középvezetőiből alakult érdekcsoportok, s nem utolsó sorban a munkavállalók, akik korábbi vállalataiknál szerzett termelésiszolgáltatási tapasztalataikat, kapcsolatrendszerüket és az általuk megszerezhető termelési eszközöket vitték magukkal és alapítottak mindezekre kisebb nagyobb vállalkozásokat. Fontos tudni, hogy a külföldi vagy multinacionális vállalatoktólesetleg a velük szövetségre lépő vállaltvezetői érdekcsoportoktól eltekintve nem egy szabályozott, tankönyvi alapokon nyugvó „üzleti terv” alapján jöttek létre az új vállalkozások százezrei, hanem spontán módon, legtöbb esetben a túlélés kényszerétől, ritkábban a pozitív értelemben vett új lehetőségek felismerésétől vezérelve. E rövid, tömör összefoglalást nem a közelmúlt történet iránti érdeklődésünk, hanem a jelenlegi helyzet megértése okán írtuk le. Ugyanis az átmenet nem zárult le, illetve az azóta lezajlott piaci fordulatokra a fenti alapokon nyugvó vállalkozások által adott, adható válaszaikat még mindig meghatározzák a vállalkozások keletkezésének jellemzői.

A fentiekben jelzett folyamatok eredményeként duális gazdaság jött létre: az egyik oldalra a kicsiny méret, a technológiai értelemben vett eszköztelenség, vagy a lassú technológiai megújulás (és viszonylag alacsony hatékonyság), a másik oldalára a generális termékszerkezet váltás, a magas szintű technológia, nagy hatékonyság jellemző. Az előbbi, az önfoglalkoztató és mikro vállalkozásokról, melyek többnyire a helyi piacokra dolgoznak alig tudunk valamit azon túl, hogy az ön- és mások foglalkoztatásában betöltött szerepük igen jelentős, (s egyúttal, bármely alacsony szinten is sokaknak biztosítják a megélhetést). Az utóbbi, a másik oldal a technológiai megújulás képviselője, amely közvetlen és közvetett foglalkoztató képessége ugyan alacsonyabb, de élen jár , a versenyben diktál, mind a termékek megújítása , mind az alkalmazott technológiák, és nem utolsó sorban a munkaerővel szemben támasztott új szakmai követelmények tekintetében. A duális gazdaság jellegzetességei a munkaerővel szemben támasztott követelményekre is rányomja a bélyegét. A munkaerőt érintve ehhez még egy jellegzetesség társul: a munkaerőnek gyökeresen eltérő munkakultúrákhoz kell igazodnia. A vállalkozások életképességére gondolva meg kell állapítanunk, hogy ma már az önfoglalkoztató-, és mikro vállalkozásokat is érinti a termékszerkezet váltás, amely nem más, mint a munkaszervezeti megoldások és technológiák, felváltása egy újabbal. Ennek a hatása alól senki nem tudta kivonni magát. Szinte minden munkavállaló szembesül azzal, hogy egy teljesen új technológiával, új munkakörnyezetben kell dolgoznia (korábbi munkahelyén, vagy korábbi szakmájával és munkatapasztalataival új munkahelyet keresve). A technológiák 3K CONSENS IRODA

75



alapos és gyökeres átalakítása új képességeket, új ismetereket és eltérő hozzáállást követelt. Sok munkavállaló számára ezek túl nagy kihívást jelentettek. A feldolgozóipar exportja jól tükrözi azt a folyamatot, amiben néhány év alatt gyökeresen megváltozott a hazai ipari termelésszerkezet. Az export szerkezetében korábbi súlyuk kevesebb, mint harmadára estek vissza az alacsony technológiai szintű ágazatok (low technology) – így az élelmiszeripar, a textil és ruházati ipar, a faipar, a papír és nyomdaipar, termékek valamint a vas, acél, vasötvözet-gyártás.

A feldolgozóipari export szerkezete

Medium technology 23,5%

High technology

1998

1990

34,5%

High technology 9,7%

Low technology 66,8%


Low technology 28,3% High technology 44,1%

High technology 42,9%

2000

2002

Low technology 22,3% Medium technology 34,7%


Low technology 20,3%

A low tech-ágazatok helyére lépő ipari termelők esetén nem pusztán más termelésről van szó. A foglalkoztatottak jelentős részének a munkahelyváltás mellett egy teljesen új, eltérő képességeket és készségeket igénylő munkahelyen kellett elhelyezkedniük. A változás érzékeltetésére alkalmas, hogy ebben az időszakban a textil és faipari termékek kivitele a negyedére esett vissza, miközben a műszergyártás, számítógépgyártás, valamint a híradástechnikai berendezések területén több mint tizenhatszoros növekedés valósult meg. A nyitott és export-orientált magyar gazdaság termék és ezzel technológia-szerkezetét 2000től egyértelműen a high-tech-hez sorolható ágazatok határozzák meg. 3K CONSENS IRODA

76



A feldolgozóipari export szerkezete TEAOR High technology 2423. Gyógyszerek 30. Iroda és számítógépek(műszergyártás) 32. Híradástechnikai berendezések 31. Villamos gépek és berendezések 353. Légi és űrjármű 33. Orvosi, precíziós műszerek Medium technology 241. Vegyi alapanyagok 251. Gumitermékek 252. Műanyag termékek 272-274. Színesfém és alumínium termékek 29. Gépek, berendezések 352. Vasúti járművek 34. Közúti járművek 354. Motorkerékpár, kerékpár 355. Egyéb járművek 36., 37. Bútorok, egyéb feldolgozóipari termékek 242- Vegyi alapanyagok (gyógyszerek 2423. kivételével) Low technology 15., 16. Élelmiszer, ital, dohány 17-19. Textil, ruházat, bőripari termékek 20. Fa és faipari termékek 21-22. Papír, nyomdaipari termékek 232. Kőolajfeldolgozás 231. Kokszgyártás 26. Egyéb nem fém ásványi termékek 271. Vas, acél, vasötvözet 28. Fémfeldolgozási termékek 351. Hajógyártás, javítás

1990 9,73 0,37 0,18 1,47 7,05 0,04 0,62 23,52 7,55 1,42 0,45 3,74 7,94 0,02 1,25 0,01 0 0,69

1998 34,54 0,08 9,22 10,97 13,01 0,03 1,23 37,12 2,65 1,2 0,81 2 5,26 0,37 23,71 0,05 0,01 0,52

2000 42,88 2,14 6,82 22,63 10,51 0,01 0,77 34,67 2,86 0,92 2,18 0,12 3,95 0,28 20,57 0,04 0,01 1,08

2002 44,02 2,33 5,93 21,52 13,43 0,03 0,77 35,59 2,53 1,08 2,42 0,08 5,18 0,25 20,17 0,05 0,07 1,06

0,44

0,54

0,56

0,69

66,75 19,94 24,79 4,83 1,26 2,53 0,51 2,37 6,88 3,48 0,16

28,34 4,77 11,68 3,22 0,96 1,16 0,03 1,4 2,04 3,07 0,01

22,31 5,54 8,03 1,02 1,37 0,08 1,89 1,27 0,46 2,64 0,01

20,29 5,29 6,78 0,96 1,38 0,02 1,79 1,13 0,42 2,5 0,01

forrás: Dr. Ehrlich Éva: Magyar infrastruktúra. Tények, értékelések, feladatok. (készült a Magyarország 2015 projekt keretében)

A gazdaság gyökeres átalakulását a munkaerőpiac jelentős veszteségek árán, de végül követte. Alkalmazottak és foglalkoztatottak tömege keresett és talált magának új állást – miközben sikeresen alkalmazkodott egy új technológia eltérő igényeihez. A váltás nem volt könnyű, jelentős volt a lemaradók, az alkalmazkodni nem tudók aránya.

3K CONSENS IRODA

77



Azonban a jövőt tekintve súlyos problémát jelent, hogy a magyar szakképzés szerkezete közel sem volt képes ilyen mértékű átalakulásra, s még kevésbé a duális gazdaság, duális szakképzési igényeinek befogadásában. A feldolgozóipari munkaerő-hiány okát keresve nem mehetünk el olyan tények mellett, mint az inkompetens termelési technológiákra való képzés. Ezzel a szakképzésből kikerülő generációkat évről évre – csökkenő mértékben ugyan, de mégis – kiteszik annak a foglalkoztatási traumának, ami a rendszer és termékszerkezet-váltás idején a teljes munkaerőpiacot érte. A meg nem felelés miatti veszteségek ebben az esetben, tehát évről-évre ugyancsak magasak.

3K CONSENS IRODA

78



A vállalatok és foglalkoztatók a gazdasági körülmények és a vezetői törekvéseknek megfelelően állandó változásban vannak. Termékszerkezetet váltanak, megújítják eszközeiket, leválasztanak részegységeket, vagy éppen egyesítik szervezeteiket. A termelés szerkezetét és tárgyi-műszaki feltételeit érintő változásoknak szinte minden esetben megvannak a személyi következményei is. A vállalatok, foglalkoztatók esetén, különösen 10 – 20 fős létszám felett az alkalmazottak létszáma folyamatosan változik, a pontos felvételhez érdemes időponthoz kötött, vagy más, statisztikai jellegű létszámadatot használni.

3K CONSENS IRODA

79



A szakmaszerkezet alapját két meghatározó folyamat alakítja ki. Az alkalmazott technológia, melyet a vállalkozások a piaci előírások és elvárások figyelembe vételével folyamatosan megújítani kénytelenek, és a költség hatékony termelésre való természetes törekvésük. A szakmaszerkezet technológiához kötött, alapvetően ágazatok, alágazatok szintjén vizsgálható. Vannak azonban a szakmaszerkezetet ágazatoktól függetlenül alakító, meghatározó tényezők is. A legegyszerűbb elemzés ennek három dimenzióját tudja megkülönböztetni. Az üzemek mérete, a termelés jellege és a vállalat piaci környezete adja meg a szakmaszerkezetet leginkább befolyásoló paramétereket. Az egyes szakmák belső arányai az adott vállalaton belül tehát az ágazatok jellegétől és méreteitől függenek. A vállalatok, vállalkozások piaci versenyhelyzete erősen befolyásolja szakmaszerkezetüket. Az erős versenyhelyzet felértékeli az állandó, vállalaton belüli fejlesztés és a hatékony értékesítés szerepét, a gyenge versenyhelyzet, kevés versenytárs a viszont egy szűk piaci területtől való függést erősíti..

2. A munkaerő kereslet becslésének elméleti és gyakorlati alapjai Munkánk témája, amely egy kutatás-sorozat része, a munkaerő kereslet. A munkaerő kereslet szakma -szerkezetének létszám vizsgálata. Maga a kutatás sorozat alapvetően két részből áll: a munkaerő kereslet és a munkaerő kínálat kutatásából. A kutatási sorozat eredményeit az iskolarendszerű és felnőttképzési struktúrát alakító oktatás-, szakképzés, és / illetve foglalkoztatáspolitika kívánja használni annak érdekében, hogy a kereslet –kínálat egyenetlenségeit, olykor ordító meg-nem feleléseit tudatos beavatkozással csökkentse, mérsékelje. A munkaerő keresletet és kínálatot számtalan tényező alakítja. Természetesen úgy véljük, hogy a munkaerőpiacon megjelenő munkaerő kereslet és kínálat tudatos beavatkozással akkor közelíthető egymáshoz, ha az őket alakító meghatározó tényezőket tesszük a vizsgálat tárgyává, s ennek alapján felismerjük, hogy melyek közülük azok, amelyek lehetővé teszik, ill. megengedik a tudatos beavatkozást. A munkaerő keresletet - alapvetésünk szerint – az alábbi, legfontosabbaknak tartott tényezők alakítják • gazdaságunk mindenkori ágazati, vállalkozási méret és technológiai szerkezete, • a foglalkoztatók lehetőségei, ill. stratégiái a technológiai beruházások versus élőmunka használata vonatkozásában (amelyet egyrészt a piaci követelmények,

3K CONSENS IRODA

80



másrészt a költséggazdálkodás /költség takarékosságot alakító tényezők (adók, bérek, járulékok, kedvezmények stb.) határoznak meg • a foglalkoztatók alkalmazkodási stratégiái, megoldásai a munkaerő kínálat tapasztalható tényeihez, a kínálat o nagyságához, azaz jelenlétéhez, vagy hiányához o minőségéhez o tartalmához, azaz szaktudásához és munkavégző képességéhez • a vállalkozók –foglalkoztatók jövőképe, melyet egyrészt a konjunkturális viszonyokra vonatkozó várakozások, másrészt a növekedésre-, stagnálásra-, csökkentésre vonatkozó stratégiái határoznak meg. A munkaerő –kínálatot elsősorban az alábbi tényezők alakítják • vizsgálatot megelőző korszak foglalkozási-szakmaszerkezete • a munkavállalók és szakmát választók jövedelemszerzési stratégiái • a munkavállalók és szakmát választók keresleti pozíciói, amely a mindenkori kínálattól függ • az iskolarendszerű, és felnőttképzés szakmaszerkezetét meghatározó-befolyásoló politikák és szabályozások • és sok egyéb, lényegében csak szociológiai eszközökkel megragadható tényező, mint például a foglalkoztatók foglalkoztatási kultúrája, a munkavállalók és szakmaválasztók élet stratégiái -jövőképei, a munkával szemben/mellett kialakított viszonya, stb.

A térségi megközelítés jelentősége A munkaerő keresletet és kínálatot alakító tényezők – a majdani beavatkozási pontok nem vizsgálhatók tértől és időtől függetlenül mindkettő jellemzően helyhez, rész munkaerőpiachoz kötött. A termelő vállalkozások kivétel nélkül, a szolgáltatások – kevés kivételtől eltekintve helyhez kötöttek. A szolgáltatásoknál, az egyre fontosabbá váló, és növekvő szerviz tevékenység, a pénzügyi biztosítási, és más értékesítési szolgáltatások vonatkozásában megfigyelhető a helyi területi képviseleti rendszer bővülése, s ezzel a vállalkozások és a munkavégzők területi elhelyezkedése elválik egymástól: igaz, sok esetben a képviselet önálló vállalkozásként jelenik meg, s ilyenkor az alapviszonyt ez a jelenség elfedi. A kereslet-kínálat területi egybeesését a hazai munkavállalók viszonylag alacsony szintű mobilitása „biztosítja”, melyet azonban számos folyamat megtör. Ilyenek például az olyan nagy vonzerővel bíró foglalkoztatási központok, mint Budapest, illetve a helyi munkaerő

3K CONSENS IRODA

81



szűkében lévő vállalatok munkaerő toborzási körzeteinek bővülése (a munkaerő napi, heti „ingáztatásával”). Technológia szerepe az alkalmazott munkaerő szakma szerkezetének alakulásában: a technológia alapú foglalkoztatási-szakmaszerkezeti becslés Általában igaz, hogy egy problémára, jelen esetben a munkaerőpiaci igények számszerű érzékelésére, akkor lehet tartós, rendszerszerű, megismételhető megoldást találni, ha felismerjük, megértjük azt a logikát, amely a jelenség mögött áll, annak mozgatórugója. A munkaerő kereslet legalapvetőbb mozgatórugója a feladatok megvalósításának technológiája. Legyen a feladat termelési, kereskedelmi köz-, és magánszolgáltatási, igazgatási, minden esetre igaz, hogy a feladat megoldás mögött egy technológia húzódik meg. A feladatmegoldás, mint technológia lehet (szinte teljes egészében) gépi, alapulhat bürokratikus eljárásrendeken, vagy munkavégző személyek szokásszerű együttműködésén. Az előbbire –szélsőséges példával élve – a teljesen automatizált termelési folyamatok jellemzőek (valójában ilyenek nincsenek, hiszen a berendezések feladatait (szak)emberek határozzák meg, és ennek megfelelően állítják be. Hasonlóan szélsőséges példa az emberi technológiára a megoldásokat kereső tudós, aki az új megoldások megtalálása érdekében egyáltalán nem alkalmaz szokásszerű eljárásokat. Valójában a technológiák: berendezések, gépek, munkaszervezésen alapuló standard vagy esetleges eljárások/utasítások és a feladatmegvalósító ember egymásra ható „tevékenységei”. A munkaerő kereslet -alapvetően annak függvénye, hogy a feladat megvalósításához milyen technológiákat alkalmaznak. Az elmúlt évszázadban – függően a tevékenységterületektőlegyre több szaktudást „oltottak be” gépekbe, berendezésekbe, s ez mennyiségében és szakmai tartalmában is megváltoztatta az emberek termelésben betöltött szerepét, termelő tevékenységeik tartalmát. A nem berendezés-alapú tevékenységek mögött egyre több racionális munkaszervezési eljárás standardizálódott, ezek alapján változott, hogy milyen tudásokkal rendelkező embereket kell alkalmazni, közöttük milyen feladatmegosztást kell kialakítani a munka eredményes elvégzéséhez. Az alkalmazott gép-, szervezési technológiák, illetve ezek mindenkori kombinációi határozzák meg az adott tevékenység megvalósításához szükséges munkaerőigényeket. A piaci szférában a technológiák megválasztását a piaci szereplők közötti verseny illetve versenypozíció határozza meg elsődlegesen: a szereplők által „birtokolt „piacok mennyiségi és tartalmi követelményei, a költséghatékonyság, a rendelkezésre álló beruházási és működő tőke, a rendelkezésre álló munkaerő szakmai, fizikai képességei. 3K CONSENS IRODA

82



A bürokratikus, nem piaci szférában – például igazgatás – a költségvetési kényszer erősségegyengesége, a foglalkoztatáspolitikai szempontok, az alkalmazott eljárások- megoldások, (tehát a választott technológiai-munkaszervezés), az igazgatás tartalmával szemben támasztott külső fogyasztói- választói igények, és még sok egyéb. A piaci körülmények között működő vállalkozások, szellemi tevékenységei, illetve a hagyományosan szelleminek nevezett tevékenységet végzők közötti munkamegosztást egyrészt szervezési másrészt a vállalkozások működtetését –részben leképző – informatikai rendszerek segítik. E rendszerek, standardizált feladatmegoldásaival a vállalatok tervező, nyilvántartó, gazdasági számításokat végző, kereskedelmi stb. tevékenységeit „veszik át” részben vagy egészben új, részfeladatokat adva a munkavégzőknek és ezzel csökkentve is az érintett funkciókat ellátók számát. Tehát a vállalatok irányításához szükséges íróasztal feladatok alapvetően változtak meg az informatikai alapú vállaltirányítási rendszerek bevezetésével. A korábban szükséges tudások fölöslegessé váltak, a feladatok megvalósításához szükséges szakemberek száma is megváltozott, más tudások és készségek váltak szükségessé. Másik, egyszerű példa: az egyedi forgácsoló gépek funkcióit CNC berendezések veszik át, megváltoztatva ezzel a forgácsoló gépek működtetői iránti mennyiségi és szakmai-tudásbeli követelményeket, - ez esetben kevesebb, de tartalmában egészen más tudásokkal és gyakorlattal, készségekkel rendelkező munkaerőre van szükség. Egy-egy működő gazdaságban – társadalomban egy „pillanatban” különböző technológiák működnek egymás mellett: tudás, gyakorlat készség tartalmában és mennyiségében eltérő igényeket támasztva a munkaerővel szemben. Egy-egy termelési illetve tevékenyégi ág/terület egy időben működő technológiái (egyfelől a verseny, másfelől a szakmai megoldások „terjedése” és egymásra hatása következtében) közelítenek egymáshoz, sok hasonlóságot mutatnak Ennek következtében a munkaerővel szemben támasztott mennyiségi és tartalmi követelmények is közelítenek. Különböző termelési ágak (például gondoljunk az autó alkatrészgyártásra és az építőipari tevékenyégre, nemcsak abban állnak távol egymástól, hogy egészen más szakmákat kell bevonni a megvalósításba, hanem, másféle képességek és készségek szükségesek a munkamegosztás bármely területén. A technológiák és a szakmák tartalma, a munkaerő igényelt mennyisége állandó változásban van, de ez a változás nem áttekinthetetlen, hiszen a feladatmegoldás technológiája ill. eljárásai a beruházások és szervezeti megoldások költségei miatt viszonylag lassan változnak.

3K CONSENS IRODA

83



Egy-egy technológiai típus kényszerítő erővel bír az alkalmazott tudások/ szakmák és alkalmazott munkaerő mennyiségére, viszonylag állandóvá teszi. Egyes iparágakban, ez az állandóság évtizedekre szól, másokban rövidebb periódusra. Az általunk javasolt munkaerő keresleti –számítás erre a viszonylagos, kényszerítő erővel bíró állandóságra épít: Az alkalmazott feladat megoldási technológiák és eljárások „rögzítik” a munkaerő szükséglet szakmai tartalmát, és bizonyos határok között rögzítik a munkaerő mennyiségét is. A foglalkoztatás-, munkaerő fejlesztés oldaláról megfogalmazva a keresletszámítás kiindulópontja így szól: A mindenkor empirikusan tapasztalható munkamegosztás a munkában lévők foglalkozási-szakmai struktúrája nem más, mint az alkalmazott technológiák lenyomata. E technológiák viszonylagos állandósága teszi kiszámíthatóvá a munkaerő szükségleteket. E technológiák változásainak megfigyelése ad iránymutatást a munkaerővel szemben támasztott mennyiségi és tartalmi változások előrebecsléséhez. A mindenkori, igényelt technológiai-szakmastruktúra egyes elemeinek mennyiségi változásait természetesen befolyásolják –a piaci szférában- konjunkturális hatások, a közszférában költségvetési és foglalkoztatási politikák. Az ingadozás azonban -technológiaváltás nélkülcsak bizonyos korlátok között megy végbe- leszámítva a piacról való önkéntes vagy kényszerű kivonulás esetét. A mindenkori szakmaszerkezet ismerete alapot ad a jövőbeli igények becslésére

Az előrejelzés módszerei és szakmai megfontolások 1.

2. 3.

A munkamegosztás, a foglalkozási szakmaszerkezeti struktúra és a szervezetitechnológiai megoldások között felismert összefüggés tekinthető az előrejelzés módszertani alapjának. Azaz arra van szükség, hogy • ismerjük a foglalkoztatási szakmaszerkezeti struktúrát (saját szóhasználatunkban modellt) – egy adott időpontban- majd megvizsgáljuk és megmérjük a struktúra változásának irányait • ennek alapján számszerűsítsük a változások mértékét, és erre építve • kialakítunk egy új, a technológiai- munkaszervezési stb. folyamatokat rögzítő új jövőbeli foglalkozási-szakmaszerkezeti struktúrát (új, modellt) E megoldás szükségessé teszi, hogy meghatározzuk azt a jövőbeli időintervallumot, illetve időpontot, amelyre a jövőbeli szakmaszerkezeti struktúrát készítjük. Ha e munkálatokkal elkészültünk, akkor szükség van egy globális előrejelzésre, amely a kijelölt jövőbeli időpontra megbecsüli a foglalkoztatottak várható létszámát.

3K CONSENS IRODA

84



4. 5.

Ez után – e becsült létszámokat alapul véve az új foglalkozási-szakmaszerkezeti modell segítségével „felosztjuk” a becsült jövőbeli globális létszámot s E „művelet” eredményeként eljutunk a jövőben kívánatos szakmaszerkezeti létszám struktúrához, azaz a jövőbeli munkaerő igényekhez. Mivel az alapstruktúra foglalkozási szakmacsoportokra készült, ebből leolvashatóvá válik, hogy egy-egy csoportban – becslésünk szerint – hány főre lesz szükség.

A becslési módszer mögött meghúzódó további megfontolások és ebből következő finomítások 6.

Már az 1999-es felvétel számára kidolgoztuk, minden egyes (összesen 20) ágazatra az ágazatra jellemző foglalkozási-szakmacsoport kategóriarendszert. Olyan, ágazatonként változó táblázat-oldalrovatot készítettünk, amelyben fel vannak sorolva a szellemi és fizikai szakmákat igénylő munkakörök FEOR alapján, az OKJ-val egyeztetve E megoldással elértük, hogy egy-egy foglalkoztató könnyen meg tudja válaszolni az egyes foglalkozási-szakmacsoportokra feltett kérdéseket, hiszen a táblázatban olyan foglalkozási-szakmacsoportokat neveztünk meg, amelyek nagy valószínűséggel a felkeresett vállalatnál/foglalkozatónál megtalálhatóak voltak 7. Az ágazatonkénti foglalkozási-szakmacsoport kategóriák a FEOR rendszer alapján készültek. A vezető és szellemi foglalkozási-szakmacsoportokat úgy alakítottuk ki, hogy azok ágazattól függetlenek, azaz az ágazatok többségében egyetemlegesen alkalmazhatóak legyenek. Hasonlóképpen jártunk el az ágazat-specifikustermelő tevékenységektől elkülönülő tevékenységeket végzők foglalkozási-szakma szerinti felmérésével. E csoportok - a valóságban üzemfenntartási, „TMK tevékenységek”-et végeztek.. Mind a szellemi, mind a fizikai kategóriák kialakításánál figyelembe vettük a szükséges szakképzettséget, - erre a FEOR - megfelelő lehetőségeket nyújt. Ugyanakkor a FEOR használata problémákat is okozott: Empirikus tapasztalataink alapján állítjuk, hogy a vezető és részegység vezető kategóriák, nemcsak azért „lógnak ki a sorból” mert nem szakmák, hanem beosztások, hanem azért is, mert nem képzettséghez kötöttek. A valóságban, különösen az erős önfoglalkoztató jelleggel bíró mikro és kisvállalkozások esetében e vezetői pozíciók mögött igen gyakran, talán az esetek túlnyomó többségében, az adott ágazat szakmacsoportjába tartozó szakmunkás vagy technikus, ritkább esetben mérnök végzettségű személyek állnak. Ritka eset lehet az, hogy a vállalkozás működtetéséhez releváns szakképzettséggel nem rendelkeznek..

3K CONSENS IRODA

85



Kategóriarendszerünkben tehát e közép szintű, gyakran kékgalléros szakmai végzettséggel rendelkező tulajdonos vezetők a szellemiek körébe sorolódnak. Mindennapi tapasztalataink szerint tevékenységük három rétegű: tulajdonosok, aktív vezetők és egyúttal termelő-szolgáltató tevékenységet is végző dolgozók. Majd az ágazati modellek elemzésénél számszerű adatokkal is alátámasztjuk azt a feltételezést, mely szerint a mikro vállalkozásoknál olyan magas a „szellemi” munkakörökben dolgozók aránya, hogy ez a jelenség nem magyarázható mással, mint a fentiekben felsorolt funkciók együttes képviseletével, illetőleg a családi-önfoglalkoztatás – nem gazdasági logika szerinti- jelenlétével. Törzsfoglalkozásoknak neveztünk minden olyan szakmai szakképzettséget, illetve betanítást igénylő tevékenységet, amely az ágazat alap tevékenységének körébe tartozik. Értelemszerűen a feldolgozóipar esetében ez fizikai szakmákat, illetve tevékenységeket takar, de a 15-21. ágazatokban -e logika szerint felső és középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek is ide sorolandók. Hiszen a pénzügy-biztosításügy alaptevékenységeit közgazdászok, adószakértők, stb., az oktatási ágazat alaptevékenységeit diplomás egyetemi és középiskolai tanárok, az egészségügy vagy a közigazgatás alaptevékenységeit hasonlóképpen diplomások, illetve közép szinten képzett dolgozók látják el. A FEOR rendszert alkalmazva általában a 7-es számjegyen a szakmunkás munkakörökben dolgozók, a 8-as számjegy szerinti munkakörökben betanított munkások vannak jegyezve. Ez utóbbi csoportokba tartoznak a gépkezelők, a gyártósori összeszerelők is. A szakmaszerkezetek, különösen a munkaerő kereslet számításánál, gondolnunk kell majd arra, hogy e betanítást igénylő technológiai pozíciókat a feldolgozóiparban előszeretettel töltik be olyan személyekkel, akik valamilyen szakképzésben már részt vettek. Vagyis itt és most, -ahogy erre utaltunk- az e munkakörök betöltéséhez szükséges munkakultúrát általában a szakképzettek között találják meg a munkaadók, azaz a betanítást igénylő munkakörök (FEOR8.) betöltéséhez is szakmunkás iránti igényeket támasztanak. A TMK, azaz karbantartó javító szerelő, szakképzettek csoportjáról már szóltunk, E csoportban mindig szakmunkásokat feltételezünk, de tudnunk kell, hogy közöttük sokan -a közhasználatban lévő kifejezéssel élve- „betanított szakmunkások”, azaz hozzáértésüket nem iskolában, hanem gyakorlat útján szerezték meg. Ismerve e szakipari tevékenységek „mikro szervezeteit” azt mondhatjuk, hogy e csoportban egy-egy szakmunkát végző személy és a mellette hosszabb időt eltöltő „segítői” munkakör a jellemző. Ez utóbbiak általában nem dolgoznak önállóan. Ilyen segítői munkaerőre a nyílt munkaerőpiacon 3K CONSENS IRODA

86



ritkán van kereslet, hiszen ez a tudás, gyakorlat, segítői képesség a „mester” melletti személyes kapcsolatban jön létre. Kisegítők csoportjába soroltuk az autóvezetőket és anyagmozgató gépek vezetőit Kiszolgálók csoportjába soroltuk: raktározási foglalkozásúakat, szakképzetséget nem igénylő nehéz fizikai munkakörben dolgozókat, a takarítókat, és az őröket, portásokat. 8.

9.

2003-2004 fordulóján - az állami Foglalkoztatás szolgálat prognózis felvételéhez kapcsolódóan, először 4000, majd a kiegészítés képen további 2000 foglalkozatóval készítettünk kérdőíves felmérést, amely során a felkeresett vállalat vagy közfoglalkoztató ágazat specifikus foglalkoztatási-szakmacsoportok szerint létszámadatait felmértük. Az adatok elemzése során a következő, a módszer szempontjából kulcsfontosságú eredményekre jutottunk A foglalkozási szakmacsoportok szerinti struktúrák között • Jelentős eltérések vannak egy-egy ágazaton belül a foglalkoztató mérete (foglalkoztatottak létszáma) szerint. Ez az empirikus tapasztalt alátámasztotta előfeltevésünket, amely szerint kicsi-, közepes-, és nagyfoglalkoztatók eltérő technológiákat, szervezési megoldásokat alkalmaznak, amely eltérő foglalkoztatási-szakmaszerkezeti struktúrát „hoz létre” • Nincsenek jelentős eltérések a térségek (megyék, régiók között) azaz, a technológiák, munkaszervezési módok egy-egy ágazatban nem függenek a

foglalkoztatók területi elhelyezkedésétől. 10. E két elemzési tapasztalatra építve alakítottuk módszerünket: A 6000 felvételt, 20 ágazatok és a foglalkoztatók 5 méret kategóriája szerint csoportosítottuk, s ennek eredményeként 100 foglalkozási szakmacsoport modellt alakítottunk ki. 11. E modellek alkalmazásához a KSH teljes körű telephely szerinti, csak a működő és foglalkoztatottal /vagy legalább egy önfoglalkoztatóval rendelkező, adatbázisát használjuk. Innen nyerjük ugyanis az ágazati létszámadatokat, - bármely területi bontásban, 20 x 5 kategóriára. 12. A 2004-es adatok elemzése arra is rávilágított, hogy a TEAOR szerinti Ingatlan ágazatot, érdemes két részre bontani, s ezzel a modelleket 21X 5 re bővíteni.

3K CONSENS IRODA

87



13. A fenti foglalkozási-szakmacsoport becslési eljárásra a következők miatt van szükség: • Nincs olyan statisztikai adatfelvétel, amely ilyen adatot produkálna • A népszámlálás ennek pótlására a következő okokból nem megfelelő o Csak 10 évenként készül o A felvétel a lakónépességet reprezentálja, - szemben a mi alapadatainkkal, amely a foglalkoztató telephelyének létszámadatait veszi alapul.

2006-os előrejelzés, az új modell létrehozása 14. A fenti módszert változatlan formában alkalmazzuk, a jelenre vonatkozó foglalkozásiszakmaszerkezet becslésénél. Természetesen új, a legfrissebb, 2005-ös KSH adatokra építve. Ezt az adatbázist használja a GKI is, amely az előrejelzés globális számait ugyanebben a struktúrában bocsátja rendelkezésünkre.. 15. Az új, jövőbeli, a 2015-ös év munkaerő keresletének megbecsülésére alkalmassá tett modell kialakítása e kutatás feladata. Ennek érdekében, a GKI-val közösen kialakítottunk egy interjútervet, s elkészítettünk mintegy 100 interjút a különböző ágazatokba tartozó, különböző méretű vállalkozásokkal. Az interjúval kettős célt kívántunk megvalósítani. • Az egyik a közvetlen információgyűjtés a piaci és közfoglalkoztatók szervezeti – technológiai állapotáról és fejlesztéseiről -sok egyéb mellett arról, hogy e változások miként hatnak a munkaerővel szemben támasztott követelményekre és ezeket miként érvényesítik a helyi foglalkoztatási politikában. • A másik, hogy megalapozzuk azt a szakértői kérdőívet, amellyel mérni kívánjuk az egyes ágazatok foglalkoztatási szakmaszerkezetében végbemenő változásokat. 16. Jelen tanulmányban közreadjuk az interjúk feldolgozását. Így itt erről többet nem kívánunk szólni. 17. Az interjúk feldolgozása illetve a változásokat mérő kérdőívek elkészítése közben még egy-egy ágazat tekintetében számos kérdés nyitva maradt. Ezért további telefonos interjúkat készítettünk az éppen vizsgált ágazat néhány szakértőjével. 18. A kérdőívekben rögzített kérdések a foglalkozási-szakmaszerkezeti modellben szereplő, az ágazatban kulcsfontosságú munkakörökre irányult három fő kérdéscsoportban.: • Milyen változások (eltolódások) várhatók a következő tíz évben a munkakörök betöltőitől elvárt képzettségi szintekben? • Milyen változásokat várnak el az egyes munkaköröket betöltőktől szakmai tudásuk és gyakorlatuk vonatkozásában (kiegészítő tudások, specializációk, stb. • Milyen mértékben kívánnak élni olyan munkaszervezési, megoldásokkal amelyek a munkavállalók számának –fajlagos)csökkentésére irányulnak? 3K CONSENS IRODA

88



19. A vizsgált 21 ágazatra, 2-2 kérdőívet készítettünk: külön a mikro vállalkozásokra és külön a nagyobb vállalkozásokra, mivel a statisztikai vizsgálat megmutatta a mikro vállalkozások foglalkoztatásban betöltött kitüntetett szerepét, és az interjúk során ismételten meggyőződtünk arról, hogy az alkalmazott technológia méretfüggő. 20. A kérdőív egyes kérdései pontosan megnevezett, a modellben rögzített munkakörökre irányultak, s az interjúk alapján az ágazatban tapasztalt konkrét változásokat fogalmaztunk meg. A válaszhoz egy tíz fokozatú mérőeszközt adtunk. Két típusú választ lehetett adni • A kérdésben megfogalmazott változást a válaszoló nem tartja relevánsnak , azaz e változás típus szerinte nem jellemző. • A kérdésben megfogalmazott változást relevánsnak tartja , és a változás következő tíz évre becsült mértékét is megadja az 1-10 fokozatú skálán. 21. A kérdezés során külön hangsúlyoztuk, amit a kérdésben is megfogalmaztunk, hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy „becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő 10 évben hogy a szakmacsoport a kérdésben megnevezett tudással, gyakorlattal, képességgel rendelkezzen.? 22. Olyan személyeket választottunk ki megkérdezettként, akik „szakértőknek” nevezhetők, azaz „rálátással rendelkeznek ágazatuk technológiai-munkaszervezési folyamataira -saját gyakorlatukon is túl. Voltak közöttük szakmai szervezetek képviselői, az ágazat tipikusnak mondható nagy – és középméretű vállalkozásainak vezetői, humán erőforrás szakemberei, valamint az ágazatra jellemző tevékenységeket folytató kis-, és mikro vállalkozások tulajdonos- vezetői. 23. Az elkészült, mintegy 500 megkérdezés alapján alakítjuk ki az egyes munkakörökben várható változások mérőszámait, s ezekkel módosítjuk a jelenlegi ágazati-foglalkozási szakmaszerkezeti modelleket. A módosítás eredményeként jutunk a jövőbeli, azaz az előrejelzésnél használandó modellekhez, amelyek és a GKI-tól kapott előrejelző-létszám mátrix alapján hozzuk létre a jövőbeli foglalkozási-szakmacsoportok szerinti létszámtáblákat. Az alábbi tanulmány, mint fentebb említettük, a kutatás keretében elkészített interjúk feldolgozásán alapul. Amely célja, egyrészt az azóta már elkészített és felvett kérdőíves adatfelvétel, másrészt a záró tanulmány –elemzés megalapozása.

3K CONSENS IRODA

89



3. A munkaerő kereslet tartalmát és szerkezeti jellemzőit meghatározó alapvető struktúrák A munkaerő kereslet vizsgálatát, az eredményt alapvetően határozza meg, hogy milyen szerkezeti struktúraként ragadjuk meg magát a munkamegosztást. E kutatás megközelítése szerint a munkamegosztást, s ezen belül az egyes szakmák tartalmával szembeni elvárásokat alapvetően az alkalmazott technológia, illetve munkaszervezési eljárások határozzák meg. A munkafeladatok e technológiai munkaszervezési rendben jönnek létre, illetve ezek változásai kényszerítő erővel hatnak a munkakörök tartalmának alakulására. A munkaerő kereslet –ebben a megközelítésben nem egyszerűen bizonyos szakmák, hanem olyan személyek iránti kereslet, akik a szervezet, a technológia által kijelölt poszton hajlandóak és képesek dolgozni s a feladat elvégzéséhez szükséges tudással, annak legalább nagy részével, valószínűleg rendelkeznek. (Ha szakmaként közelítjük meg a munkavégzésben kialakult munkaposztokat, akkor nem a munkaszervezetben létrejövő szélesebb értelemben vett termelés belső logikáját követjük, hanem csupán a szervezettől függetlenedett szaktudást, azt, ami csak arra ad alapot, hogy a „szervezet” saját szükségletei alapján válogasson belőle) E megfontolás alapján kulcskérdés, hogy miként képezzük le -a rendelkezésre álló adatfelvételi eszközök segítségével- a termelő, feladatmegoldó szervezeteket, amelyekben különféle szakmákra és gyakorlatokra épülő munkamegosztás van. A valóságban természetesen sokféle szervezet sokféle technológiával tevékenykedik. Így a mi megoldásunk is csak ideál tipikusnak tekinthető.

Ágazatok- foglalkozási szakmacsoport szerkezet A mérésre alkalmassá tett megközelítésben a következő módon operacionalizáltuk a munkamegosztás szerkezetét, arra a – korábban kifejtett- megfontolásra építve, hogy a munkamegosztás (amely elemeit foglalkozási-szakmacsoportok beazonosításával ragadunk meg) a feladatmegoldó szervezetben alkalmazott munkaszervezési és technológiai megoldások lenyomata. Ezt a statisztikai mérhetőség érdekében - 21 gazdasági ágazat elkülönítésével - az ágazatok foglalkozási szakmacsoport szerkezetének „leképzésével oldottuk meg.

3K CONSENS IRODA

90



A foglalkoztató szervezeten belüli szervezeti egységek elkülönítése Az egyes ágazatokon belül a feladatmegoldó technológiai szervezet leképzésénél abból indultunk ki, hogy a munkaszervezetek között - méretektől függően- sok hasonlóság van: megkülönböztethető • a szervezet vezetését, irányítását ellátó, a tevékenység kereteit kijelölő és szükség szerint változtató – szervezeti egység, melyek túlnyomó többségében – hagyományos kategóriákkal élve- szellemi tevékenység folyik, • a kijelölt tevékenységet megvalósító szervezeti egységektől, ahol a megvalósítás fizikai, vagy szellemi tudásra és gyakorlatra alapozva folyik Annak ellenére, hogy a szervezetek között szociológiailag sok különbség van, a szervezetek vezető-irányító egységei tekintetében a szervezetek hierarchikus jellegét tekintettük meghatározónak, melyben a hierarchia a vezetés (sokszor tulajdonlás) és a tevékenységek kereteit kijelölő irányításban résztvevők képzettségi szintjeit jelenti. A szervezetek megvalósító egységeit, feltételezve a megvalósítás munkaszervezési és gépitechnológiai azonosságait, a tevékenységek -azonos- ágazati jellegével- és a szakmákkal jelölhető munkamegosztás alapján azonosítottuk. Az egyes szervezeti egységek foglalkoztatásban betöltött szerepe a foglalkoztató telephelyek méretnagyság kategóriái szerint Magyarország összesen Vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai A szervezeti feladatmegvalósítás szakmacsoportjai Összesen Összesen foglalkoztatottak Telephelyek száma Telephelyek megoszlása

9 és 10-19 50-249 20-49 fő kevesebb fő fő

250 fő és felette

Összesen

50,9

34,3

30,8

29,4

26,9

37,0

49,1

65,7

69,2

70,6

73,1

63,0

100,0 100,0 1386468 369176 759 491 25 576 94,0 3,2

100,0 478224 13974 1,7

100,0 817825 8 001 1,0

100,0 911286 1293 0,2

100,0 3962978 808 335 100,0

A vizsgálat során az ágazati foglalkozási szakmacsoportok mindegyikében elkülönítettük a két egységet, de itt az áttekinthetőség kedvért ágazatoktól függetlenítve mutatjuk be a hierarchikus és a feladatmegoldó szervezeti egységek foglalkoztatásban betöltött szerepét. Érdemes megfigyelni e struktúrák jellegzetes eltéréseit. Minél kisebb egy vállalkozás/telephely, annál magasabb benne a vezetés-szervezetirányítás szakmacsoportjaiba tartozók aránya. Illetve, minél nagyobb, annál többen dolgoznak a tulajdonképpeni termelő/szolgáltató és kevesebben a vezető - irányító szervezeti egységekben. 3K CONSENS IRODA

91



Telephelyek száma ágazat és létszámnagyság szerint (KSH 2005) Magyarország összesen Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és bőripar Textilipar Fa-, bútoripar Nyomda, könyv- lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Műszer, -iroda- számítógépgyártás Gép- és járműgyártás Építőipar Vegyipar, gyógyszeripar, építőanyag Mező-, erdőgazdaság Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Villamos-energia, hulladék Pénzügy, biztosítás Ingatlanügyek Oktatás Egészségügy, szoc.ellátás Szórakoztatás, kultúra, sport Közigazgatás, érdekvédelem Gazdasági szolg., K+F Összesen

1 fő

2 fő

2829 3056 1028 6186 3909 4755 4111 3989 44399 2139 17878 98910 24551 575 26883 34666 21711 13272 44962 3761 114917 478487

1159 770 289 1715 1326 1333 973 862 10392 802 3306 40196 5291 249 1798 4450 1129 5278 11530 690 25632 119170

3 - 4 fő 1067 582 225 1357 906 1271 737 638 11957 796 3282 38327 4421 219 2052 3067 479 3409 1940 783 8480 85995

5 - 9 fő 1123 479 212 1437 1206 1309 621 630 5903 806 1506 18218 4574 291 1067 2100 1702 2314 1105 24223 5013 75839

1-9 fő együtt 6178 4887 1754 10695 7347 8668 6442 6119 72651 4543 25972 195651 38837 1334 31800 44283 25021 24273 59537 29457 154042 759491

10 - 19 fő 20 - 49 fő 1274 544 203 608 396 1362 347 601 2629 794 889 8104 1459 265 590 1157 283 274 480 1212 2105 25576

684 382 122 367 262 663 452 283 1171 449 790 2794 765 391 250 624 769 309 322 1190 935 13974

50 - 249 fő 412 256 85 154 138 311 206 227 358 277 429 650 429 214 127 229 1250 507 177 1109 456 8001


250 fő és felette 75 33 21 19 20 40 122 91 12 74 41 66 111 39 25 15 49 178 20 172 70 1293

Összesen 8623 6102 2185 11843 8163 11044 7569 7321 76821 6137 28121 207265 41601 2243 32792 46308 27372 25541 60536 33140 157608 808335

92


Telephelyek száma ágazat és létszámnagyság szerint (KSH 2005) Magyarország összesen Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és bőripar Textilipar Fa-, bútoripar Nyomda, könyv- lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Műszer, -iroda- számítógépgyártás Gép- és járműgyártás Építőipar Vegyipar, gyógyszeripar, építőanyag Mező-, erdőgazdaság Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Villamos-energia, hulladék Pénzügy, biztosítás Ingatlanügyek Oktatás Egészségügy, szoc.ellátás Szórakoztatás, kultúra, sport Közigazgatás, érdekvédelem Gazdasági szolg., K+F Összesen

1 fő 32,8 50,1 47,0 52,2 47,9 43,1 54,3 54,5 57,8 34,9 63,6 47,7 59,0 25,6 82,0 74,9 79,3 52,0 74,3 11,3 72,9 59,2

2 fő 13,4 12,6 13,2 14,5 16,2 12,1 12,9 11,8 13,5 13,1 11,8 19,4 12,7 11,1 5,5 9,6 4,1 20,7 19,0 2,1 16,3 14,7

3 - 4 fő 12,4 9,5 10,3 11,5 11,1 11,5 9,7 8,7 15,6 13,0 11,7 18,5 10,6 9,8 6,3 6,6 1,7 13,3 3,2 2,4 5,4 10,6

5 - 9 fő

1-9 fő együtt

13,0 7,8 9,7 12,1 14,8 11,9 8,2 8,6 7,7 13,1 5,4 8,8 11,0 13,0 3,3 4,5 6,2 9,1 1,8 73,1 3,2 9,4

71,6 80,1 80,3 90,3 90,0 78,5 85,1 83,6 94,6 74,0 92,4 94,4 93,4 59,5 97,0 95,6 91,4 95,0 98,3 88,9 97,7 94,0

10 - 19 fő 20 - 49 fő 14,8 8,9 9,3 5,1 4,9 12,3 4,6 8,2 3,4 12,9 3,2 3,9 3,5 11,8 1,8 2,5 1,0 1,1 0,8 3,7 1,3 3,2

7,9 6,3 5,6 3,1 3,2 6,0 6,0 3,9 1,5 7,3 2,8 1,3 1,8 17,4 0,8 1,3 2,8 1,2 0,5 3,6 0,6 1,7

50 - 249 fő 4,8 4,2 3,9 1,3 1,7 2,8 2,7 3,1 0,5 4,5 1,5 0,3 1,0 9,5 0,4 0,5 4,6 2,0 0,3 3,3 0,3 1,0


250 fő és felette 0,9 0,5 1,0 0,2 0,2 0,4 1,6 1,2 0,0 1,2 0,1 0,0 0,3 1,7 0,1 0,0 0,2 0,7 0,0 0,5 0,0 0,2

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

93


Foglalkoztatottak száma ágazat és létszámnagyság szerint (KSH 2005) Magyarország összesen Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és bőripar Textilipar Fa-, bútoripar Nyomda, könyv- lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Műszer, -iroda- számítógépgyártás Gép- és járműgyártás Építőipar Vegyipar, gyógyszeripar, építőanyag Mező-, erdőgazdaság Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Villamos-energia, hulladék Pénzügy, biztosítás Ingatlanügyek Oktatás Egészségügy, szoc. ellátás Szórakoztatás, kultúra, sport Közigazgatás, érdekvédelem Gazdasági szolg., K+F Összesen

1 fő

2 fő

2122 2292 771 4640 2932 3566 3083 2992 33299 1604 13409 74146 18413 431 20162 35955 16283 9954 33722 2821 86188 368784

2318 1540 578 3430 2652 2666 1946 1724 20784 1604 6612 80392 10582 498 3596 8900 2258 10556 20702 1380 51829 236547

3 - 4 fő 3735 2037 788 4750 3171 4449 2580 2233 40240 2786 12505 130991 15474 767 6795 10583 1677 11932 6790 2741 29680 296698

5 - 9 fő 7861 3353 1484 9549 7768 9163 4347 4410 41321 5642 10542 127526 31214 2037 7469 14700 13057 18536 7735 121635 35091 484439

1-9 fő együtt 16035 9222 3621 22368 16522 19844 11956 11359 135644 11636 43068 413055 75683 3733 38022 70137 33275 50977 68949 128576 202787 1386468

10 - 19 fő 20 - 49 fő 18633 7381 2889 8816 5742 17702 5032 8824 38121 12176 12891 117508 21156 3843 8555 16777 4104 3973 6960 17574 30523 369176

23598 13179 4209 12662 9039 22874 13034 9764 40400 15491 27255 96393 26393 12170 8625 21528 26531 10661 11109 41055 32258 478224

50 - 249 fő 44444 27772 8533 15923 14181 33170 23847 26312 33371 31937 43411 60925 46711 22693 13812 21461 111075 56172 18837 114671 48572 817825


250 fő és felette 43213 15534 12715 8391 10115 23155 112965 63680 4994 47713 21330 39692 111816 24231 12488 10918 63920 133851 11715 100115 38740 911286

Összesen 145923 73088 31965 68159 55599 116743 166833 119938 252529 118952 147954 727573 281757 66669 81501 140820 238904 255633 117569 401990 352879 3962978

94


Foglalkoztatottak száma ágazat és létszámnagyság szerint (KSH 2005) Magyarország összesen Élelmiszer, ital, dohány Ruházat és bőripar Textilipar Fa-, bútoripar Nyomda, könyv- lapkiadó Kohászat, fémfeldolgozás Műszer, -iroda- számítógépgyártás Gép- és járműgyártás Építőipar Vegyipar, gyógyszeripar, építőanyag Mező-, erdőgazdaság Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktározás Villamos-energia, hulladék Pénzügy, biztosítás Ingatlanügyek Oktatás Egészségügy, szoc. ellátás Szórakoztatás, kultúra, sport Közigazgatás, érdekvédelem Gazdasági szolg., K+F Összesen

1 fő 1,5 3,1 2,4 6,8 5,3 3,1 1,8 2,5 13,2 1,3 9,1 10,2 6,5 0,6 24,7 25,5 6,8 3,9 28,7 0,7 24,4 9,3

2 fő 1,6 2,1 1,8 5,0 4,8 2,3 1,2 1,4 8,2 1,3 4,5 11,0 3,8 0,7 4,4 6,3 0,9 4,1 17,6 0,3 14,7 6,0

3 - 4 fő 2,6 2,8 2,5 7,0 5,7 3,8 1,5 1,9 15,9 2,3 8,5 18,0 5,5 1,1 8,3 7,5 0,7 4,7 5,8 0,7 8,4 7,5

5 - 9 fő 5,4 4,6 4,6 14,0 14,0 7,8 2,6 3,7 16,4 4,7 7,1 17,5 11,1 3,1 9,2 10,4 5,5 7,3 6,6 30,3 9,9 12,2

1-9 fő 10 - 19 fő 20 - 49 fő 50 - 249 fő együtt 11,0 12,8 16,2 30,5 12,6 10,1 18,0 38,0 11,3 9,0 13,2 26,7 32,8 12,9 18,6 23,4 29,7 10,3 16,3 25,5 17,0 15,2 19,6 28,4 7,2 3,0 7,8 14,3 9,5 7,4 8,1 21,9 53,7 15,1 16,0 13,2 9,8 10,2 13,0 26,8 29,1 8,7 18,4 29,3 56,8 16,2 13,2 8,4 26,9 7,5 9,4 16,6 5,6 5,8 18,3 34,0 46,7 10,5 10,6 16,9 49,8 11,9 15,3 15,2 13,9 1,7 11,1 46,5 19,9 1,6 4,2 22,0 58,6 5,9 9,4 16,0 32,0 4,4 10,2 28,5 57,5 8,6 9,1 13,8 35,0 9,3 12,1 20,6


250 fő és felette 29,6 21,3 39,8 12,3 18,2 19,8 67,7 53,1 2,0 40,1 14,4 5,5 39,7 36,3 15,3 7,8 26,8 52,4 10,0 24,9 11,0 23,0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

95


A telephelyek/ foglalkoztató szervezetek nagyságcsoportjai Ennek kialakításánál a nemzetközi statisztikai besorolásokra voltunk figyelemmel. A munkaerő kereslet mérése szempontjából azonban különösen fontosnak bizonyultak e méret kategóriák. 6000 egyedi foglalkoztatónál végzett felvétel alapján megállapítottuk, hogy azonos ágazatokon és méretkategóriákon belül a foglalkozási szakmacsoport szerkezetek nagy hasonlóságot mutatnak. Erre a jellegzetességre építettük a foglalkozási szakmaszerkezetek becslésének módszerét (ágazat-méretnagyság szerinti foglalkozási szakmaszerkezeti modellek) A fentiekben bemutatott táblázatban a legkisebb, a mikro vállalkozások kategóriáját szétbontottuk, mind a telephelyek/ foglalkozató szervezetek, mind a foglalkoztatott létszám esetében. Ezzel arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az önfoglalkoztatók, vagy másodmagával dolgozó „szervezetek” esetében vizsgálódásunk azon alapkoncepciója szorul módosításra, másfajta értelmezésre, amely szerint a munkamegosztás, a technológia és/illetve munkaszervezési eljárások lenyomata. Ugyanis nehéz szervezetként, illetve munkamegosztásként értelmezni az 1-2 fővel működő mikro vállalkozásokat. A telephelyek többsége, 94 %-a, azaz 760 000 tartozik a mikro vállalkozások körébe és csupán 50 000 ennél nagyobb telephelyről beszélhetünk. Az egyedül vagy másodmagával tevékenykedő vállalkozók ágazaton belüli aránya 50 és 90 százalék közé esik. Az ágazatok közötti eltérésekből az figyelhető meg, hogy 80 és 90 százalék között vannak az olyan szolgáltatással foglalkozó ágazatok, mint a pénzügyi-, a gazdasági-, az oktatási-, az egészségügyi valamint a sport és kultúra területén működők. A termelő ágazatok túlnyomó többségében az 1-2 fős vállalkozások/telephelyek ágazaton belüli aránya 60-és 79 százalék közé esik. Ide tartoznak a ruha-, textil-, nyomda-, fa-bútor-, műszer-, gép-, építőipari valamint a kereskedelmi és mezőgazdasági vállalkozások. Az 1-2 fős vállalkozások körében ennél alacsonyabb arányt, 40- 59 százalék közöttit, csupán az élelmiszer és energetikai iparágban találunk. Radikálisan más az arány a közigazgatásban, ahol nem jellemzőek az 1-2 fős telephelyek, viszont – hasonlóan az összes eddig felsorolt vállalkozás/telephelytípushoz, többségük, közel 90 százalékuk kevesebb, mint 10 alkalmazottal működik. Természetesen az 1-2 fős vállalkozásoknál egyáltalán nem, a 3-9 fősöknél csak korlátozottan beszélhetünk önállóan vezetés és szervezetirányításról. A mikro vállalkozások, (az ezen belül többséget képviselő 1-2 fős vállalkozások) alapvetően aszerint különböztethetőek meg, hogy tevékenységükre a fizikailag megvalósított termelés ill. szolgáltatás, avagy a szellemi szolgáltatás- e a jellemző.

3K CONSENS IRODA

96



Ha a vállalkozás termelő, illetve fizikailag megvalósított szolgáltatás, akkor többségében szakmunkások-, technikusok, kereskedők, ritkábban felsőfokú végzettséggel rendelkező vállalkozók vezetik és végzik a tevékenységet egyedül, másodmagukkal, vagy még néhány, nemritkán a családból 1-1 irodai és néhány további fizikai munkát végző alkalmazottal. Ha a vállalkozás szellemi szolgáltatás, akkor a vállalkozó az esetek többségében felsőfokú végzettséggel rendelkező pénzügyi, biztosítási, könyvelési, műszaki tanácsadói tervezőmérnök stb. szakember Ágazat, azaz tevékenységfüggő, hogy az 1-2 fős, vagy ennél nagyobb mikro vállalkozás milyen vállalkozói kapcsolat rendszerben dolgozik, illetve e kapcsolatrendszer meghatározója-e a vállalkozás sikerének. A termelő mikro vállalkozások egy része közvetlenül a helyi piacra termel, élelmiszert, ruhát, kötött árut, méretre készített bútort, más fából készített külső vagy belső berendezést, tárgyat - a helyi lakosságnak. A kisnyomdák – a helyi vállalkozások számára készítenek brossurákat, szórólapokat, és csak egészen ritkán fűzeteket-könyveket. A termelő vállalkozások másik része beszállítói illetve kooperációs kapcsolatok rendszerében dolgozik. Ilyenek a fémfeldolgozó-, műszeripari-, gépipari vegyipari vállalkozások. Az 1-2 fős vállalkozások, melyekből közel 600 ezer van és 600 ezer fő számára nyújt megélhetést (a táblázatban 605 ezer fő szerepel, mivel az általános statisztikai gyakorlatot alkalmazva, az 1 fős vállalkozásoknál a vállalkozókat – a másodállású vállalkozásból eredő hibák csökkentése miatt- 0,75 –tel vettük számításba) olyan „munkavégző szervezetek”, amelyek értéke, a benne dolgozó egyének szaktudásán nyugszik. Itt nincs a hagyományos értelemben vett munkaszervezés, itt még részlegesen sem különül el egymástól a vezetés és a feladatmegoldás, mint a nagyobb mikro vállalkozásoknál, itt a szaktudás érvényesül, a lehető leghagyományosabb értelemben vett szakértelem, ahol a szellemi vagy fizikai munka és a munka elvégzésének módja virtuális technológia, a tanult és begyakorolt szakma része éppúgy, mint a „vezetésből” a vállalkozói ismeretek, képességek. A munkaerő kereslet előrejelzés szempontjából is külön figyelmet érdemel ez a 6-800 ezres, az összes foglalkoztatott 15-20 százalékát kitevő réteg, mivel „pótlásukhoz” nem elegendő a megfelelő szakmaszerkezetet képviselő közép vagy felsőfokon képzett munkaerő jövőbeli kibocsátása, hanem ehhez még a vállalkozói készségeket, és motívumokat is reprodukálni szükséges. A munkaerő keresleti előrejelzésben nem volt megoldható, hogy a mikro vállalkozások ezen létszámában igen jelentős alcsoportját külön kezeljük. Ugyanis az 1-9 fős csoport együtt kezelése mellett is szólnak érvek, hiszen a munkaszervezés rendje, az alkalmazott technológia összeolvadása, a munkavégző személyes tudása, képessége, s magának a vállalkozónak a személyes részvétele a tevékenységek megvalósításában a kategória egészét jellemzi. 3K CONSENS IRODA

97



A munkaerő kereslet területi megközelítése: telephelyek, megyék A munkaszervezeti-, illetve technológiai megközelítést kívántuk érvényesíteni, amikor a modellek segítségével végrehajtott foglalkozási szakmaszerkezeti becslést a KSH telephelyi foglalkoztatotti létszámadataira vetítettük. Abból indultunk ki, hogy a fizikai és földrajzi értelemben egy helyen, egy valóságos szervezetben együtt dolgozó emberek tevékenykednek egy és ugyanazon munkaszervezési és technológiai logika (ez utóbbit gyakran gépek, berendezések, összeszerelő szalagok stb. képezik) alapján. A telephelyi felvétel mellett szólt az is, hogy a Magyarországon működő vállalkozások és közszolgálati szervezetek túlnyomó többsége „egy telephelyes”, ami azt jelenti, hogy egy földrajzilag is behatárolható helyen működik a vállalkozás, itt döntenek a feladatmegoldás eszközeiről és módszereiről, itt határozzák meg a feladatmegoldáshoz szükséges munkaerő igényelt szakmai „tartalmát”, minőségét, munkafeltételeit s nem utolsó sorban a munkavégzők közötti munkamegosztást. De e megoldás mellett szólt az is, hogy a kutatás célja a valóságos, és mint korábban szóltunk róla - földrajzi értelemben is részmunkaerő piachoz kötött munkaerő kereslet számszerű meghatározása. A több telephelyes, általában nagyobb piaci és közszolgáltatók is a helyi munkaerőpiacon szerzik be a megfelelő munkaerőt. Mivel tehát a munkaerő keresleti kutatás végső célja az, hogy az eredményeket összefüggésbe hozzuk a szintén részmunkaerő piachoz kötött munkaerő kínálattal, az volt a legmegfelelőbb megoldás, hogy a modell alapú jelenlegi foglalkoztatási szakmaszerkezeti számítást s végül a munkaerő keresleti előrejelzést a KSH telephelyi, megyei adataira vetítsük, - és ugyanerre épüljön a tulajdonképpen előrejelzés.

3K CONSENS IRODA

98



Az ágazati –foglalkozási szakmaszerkezettől az egyesített, területi metszetben is használható – foglalkozási szakmaszerkezetig. Egy-egy területi egység –ez esetben gondoljunk a megyékre- foglalkoztatásiszakmaszerkezetét a megyék gazdasági ágazati szerkezete határozza meg. Hiszen ez utóbbi „jelöli ki”, hogy az egyes szakmacsoportokból többre vagy kevesebbre van szükség. A megyék ágazati szerkezete kisebb nagyobb eltéréseket mutat. Ennek figyelembevételét teszi lehetővé, hogy számításainkat a KSH ágazati/telephelyi/megyei adataira építettük. Az egyes vállaltok, foglalkoztatók, s valamivel elvontabban, az egyes gazdasági ágazatok az általuk alkalmazott technológia által meghatározott szakmaszerkezetben igénylik a munkaerőt. A munkaerő kínálat oldaláról vizsgálva a munkaerő igényeket azt látjuk, hogy vannak olyan szakmák, amelyek kizárólag egy gazdasági ágazatban találhatnak munkahelyre, de vannak olyanok is, amelyek bármely gazdasági ágazatban találhatnak szakmájuknak megfelelő feladatot. Megfigyelhető, hogy foglalkoztató szervezetek vezető-irányító szervezeti egységei többségében azonos alapképzettségű diplomásokat és középszinten képzett szakembereket alkalmaznak, s az ágazat specifikus tudásokat -egyre inkább- a munkahelyi gyakorlat és kiegészítő képzések során szerzik meg a munkavállalók. A feladatmegvalósító szervezeti egységek részben ágazat specifikus – saját fogalmunkkal élve- törzs foglalkozásúakat keresnek és alkalmaznak részben olyan szakembereket, akikre bármelyik, vagy legalábbis több ágazat is számot tart. A munkaerő kínálat szempontjából éppen ezért az ágazati – foglalkozási- szakmaszerkezeti modellekből egy olyan egységesített modellt hoztunk létre, amely egyaránt képes az ágazat specifikus és ágazat független szakmacsoportok megragadására és ezzel képes a munkaerőpiaci kereslet és kínálat szempontjait együtt kezelni.

3K CONSENS IRODA

99



Baranya

Somogy

Tolna

Heves

Nógrád

Hajdú-Bihar

SzabolcsSzatmár

JászNagykun

Békés

Csongrád

7 480

6 099

4 962

4 807

4 640

2 872

8 191

4 542

1 496

9 246

9 834

5 941

14 757

8 401

9 117 145 923

Ruházat és bőripar

6 226

3 307

2 160

942

2 864

3 455

5 629

2 930

4 550

2 064

3 539

4 169

1 521

1 024

6 240

7 696

5 099

4 099

3 866

1 708

73 088

Textilipar

7 671

1 542

417

619

277

3 186

1 972

1 832

1 712

982

1 168

1 221

655

349

1 070

1 998

333

1 138

1 336

2 487

31 965

10 292

7 187

2 298

2 209

2 858

5 162

3 213

4 965

3 639

2 058

1 307

1 896

1 661

1 809

2 481

3 425

2 213

4 040

2 678

2 766

68 159

22 936

6 779

1 843

2 357

1 096

1 193

1 800

860

2 141

566

614

2 122

1 059

707

2 008

1 341

1 272

2 451

1 165

1 289

55 599

15 027

12 754

14 759

5 563

6 948

5 787

2 943

3 673

3 479

2 393

3 204

11 099

3 885

3 162

3 343

3 094

4 568

5 169

2 749

3 144 116 743

Iroda és számítógép

23 367

21 472

14 235

14 113

4 822

6 639

11 435

11 149

5 798

5 692

3 034

9 656

7 471

3 078

4 489

5 431

4 565

5 823

2 457

2 106 166 833

Gép- és járműgyártás

15 333

12 492

8 755

9 807

5 003

14 325

5 282

3 438

2 645

1 215

1 149

4 632

3 396

2 365

4 926

2 886

9 214

6 240

3 979

2 856 119 938

57 635

31 975

11 835

8 446

9 592

11 691

6 037

7 998

8 936

6 683

6 210

13 789

6 766

4 588

12 492

10 333

7 804

11 922

7 416

10 380 252 529

23 631

11 474

5 430

8 317

8 821

6 840

3 182

3 005

3 480

1 549

1 103

12 085

1 939

2 691

4 191

4 283

3 149

4 195

3 040

6 548 118 952

7 343

10 540

8 696

4 865

5 781

7 313

4 443

4 657

8 470

8 161

5 102

8 255

4 674

2 004

11 806

7 091

7 751

12 502

10 146

8 354 147 954

212 894

84 363

24 887

20 073

24 031

31 206

16 759

20 261

24 613

20 697

12 332

33 566

21 779

9 305

34 158

28 578

22 806

35 657

20 503

29 109 727 577

98 920

30 852

7 827

6 642

7 875

12 916

8 540

5 609

11 814

5 895

3 693

16 150

5 465

3 181

12 791

10 705

5 612

8 728

5 751

12 793 281 757

9 860

4 355

4 691

2 688

2 190

3 137

1 376

1 908

3 285

2 218

4 848

5 697

4 165

1 322

3 522

2 462

2 053

2 350

1 575

Faipar Nyomda, könyv és lapkiadó Kohászat, fémfeldolgoz ás

Építőipar Építőanyag, cserépkerámia Mező-, erdőhalgazdaság Kereskedelem , vendéglátás Szállítás, raktározás, közlekedés Villamosener gia, gáz-, gőz, hulladékkezel és


2 964

Group Total

Zala

5 154

Bács-Kiskun

Vas

3 960

BorsodAbaújZemplén

Győr-Sopron

4 719

KomáromEsztergom

14 715

Fejér

14 992

Pest megye

Élelmiszer, ital, dohány

Budapest

Veszprém

Az egyes ágazatokban foglalkoztatottak létszáma a telephelyek területi elhelyezkedése szerint (KSH 2005)

66 669

100

Pénzügyi és biztosítási tevékenység

34 751

5 109

2 436

1 841

2 164

3 582

1 705

1 797

2 754

1 877

1 531

3 666

1 877

968

3 019

2 527

1 941

3 062

2 030

2 862

81 501

Group Total


Tolna

HajdúBihar

SzabolcsSzatmár

JászNagykun

BácsKiskun

Békés

Csongrád

3 794

5 952

2 491

3 590

5 031

3 492

1 954

6 450

2 857

861

6 519

3 459

2 934

4 527

2 385

4 468 140 820

162 437

31 518

15 142

8 036

8 489

12 818

5 757

8 592

11 541

4 915

5 274

12 628

5 902

3 247

10 436

10 774

8 067

9 846

6 252

11 207 352 879

65 315

16 392

9 865

4 823

7 952

9 861

6 162

5 006

12 591

9 389

6 282

16 876

5 931

2 190

14 259

10 201

7 721

10 641

8 956

8 490 238 904

71 766

14 832

10 021

6 541

7 977

11 812

5 875

7 075

10 838

8 570

5 426

18 816

7 774

4 229

11 278

12 693

8 770

11 955

10 281

9 104 255 633

46 249

9 874

3 353

2 442

3 577

5 835

3 257

3 320

4 019

2 985

1 873

5 069

2 482

1 271

4 729

3 300

2 780

4 272

2 639

4 244 117 569

Köz-, és általános igazgatás

109 744

38 867

12 466

9 197

14 189

12 672

8 537

10 627

15 529

15 195

8 476

33 722

11 282

8 015

15 703

22 673

13 525

16 282

14 041

11 249 401 990

Összesen

1 077 013

38292 8

16979 6

12642 4

13545 5

18286 3

11249 4

11725 4

15167 0

11123 5

80991

22975 4

10708 3

57862

17870 7

16478 4

12812 0

17965 7

12164 7

14724 5

Nógrád

Somogy

2 945

Heves

Baranya

3 959


Zala

12 528

Ingatlanügyek Gazdasági szolgáltatás, K+F Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Szórakoztatás , Kultúra, Sport

GyőrSopron

Vas

Veszprém

Fejér

60 623

Budapest

Pest megye

Komárom Esztergom

Az egyes ágazatokban foglalkoztatottak létszáma a telephelyek területi elhelyezkedése szerint (folyt.)


3 962 983

101


Group Total

Csongrád

Békés

Bács-Kiskun

Jász-Nagykun

Szabolcs-Szatmár

Hajdú-Bihar

Nógrád

Heves

Borsod-AbaújZemplén

Tolna

Somogy

Baranya

Zala

Vas

Győr-Sopron

Veszprém

Komárom-Esztergom

Fejér

Pest megye

Budapest

Az egyes ágazatokban foglalkoztatottak létszáma a telephelyek területi elhelyezkedése szerint


10,3

10,1

3,2

2,7

3,5

5,1

4,2

3,4

3,3

3,2

2,0

5,6

3,1

1,0

6,3

6,7

4,1

10,1

5,8

6,2

100


8,5

4,5

3,0

1,3

3,9

4,7

7,7

4,0

6,2

2,8

4,8

5,7

2,1

1,4

8,5

10,5

7,0

5,6

5,3

2,3

100

Textilipar

24,0

4,8

1,3

1,9

0,9

10,0

6,2

5,7

5,4

3,1

3,7

3,8

2,0

1,1

3,3

6,3

1,0

3,6

4,2

7,8

100


15,1

10,5

3,4

3,2

4,2

7,6

4,7

7,3

5,3

3,0

1,9

2,8

2,4

2,7

3,6

5,0

3,2

5,9

3,9

4,1

100

41,3

12,2

3,3

4,2

2,0

2,1

3,2

1,5

3,9

1,0

1,1

3,8

1,9

1,3

3,6

2,4

2,3

4,4

2,1

2,3

100

12,9

10,9

12,6

4,8

6,0

5,0

2,5

3,1

3,0

2,0

2,7

9,5

3,3

2,7

2,9

2,7

3,9

4,4

2,4

2,7

100


14,0

12,9

8,5

8,5

2,9

4,0

6,9

6,7

3,5

3,4

1,8

5,8

4,5

1,8

2,7

3,3

2,7

3,5

1,5

1,3

100


12,8

10,4

7,3

8,2

4,2

11,9

4,4

2,9

2,2

1,0

1,0

3,9

2,8

2,0

4,1

2,4

7,7

5,2

3,3

2,4

100

Építőipar Építőanyag, cserépkerámia

22,8

12,7

4,7

3,3

3,8

4,6

2,4

3,2

3,5

2,6

2,5

5,5

2,7

1,8

4,9

4,1

3,1

4,7

2,9

4,1

100

19,9

9,6

4,6

7,0

7,4

5,8

2,7

2,5

2,9

1,3

0,9

10,2

1,6

2,3

3,5

3,6

2,6

3,5

2,6

5,5

100

Mező-, erdőhalgazdaság

5,0

7,1

5,9

3,3

3,9

4,9

3,0

3,1

5,7

5,5

3,4

5,6

3,2

1,4

8,0

4,8

5,2

8,4

6,9

5,6

100

Kereskedelem , vendéglátás

29,3

11,6

3,4

2,8

3,3

4,3

2,3

2,8

3,4

2,8

1,7

4,6

3,0

1,3

4,7

3,9

3,1

4,9

2,8

4,0

100

35,1

10,9

2,8

2,4

2,8

4,6

3,0

2,0

4,2

2,1

1,3

5,7

1,9

1,1

4,5

3,8

2,0

3,1

2,0

4,5

100

14,8

6,5

7,0

4,0

3,3

4,7

2,1

2,9

4,9

3,3

7,3

8,5

6,2

2,0

5,3

3,7

3,1

3,5

2,4

4,4

100

Szállítás, raktározás, közlekedés Villamosener gia, gáz-, gőz, hulladékkezel


102


és

Group Total

Csongrád

Békés

BácsKiskun

JászNagykun

SzabolcsSzatmár

HajdúBihar

Nógrád

Heves


Tolna

Somogy

Baranya

Zala

Vas

GyőrSopron

Veszprém

Komárom Esztergo m

Fejér

Pest megye

Budapest



42,6

6,3

3,0

2,3

2,7

4,4

2,1

2,2

3,4

2,3

1,9

4,5

2,3

1,2

3,7

3,1

2,4

3,8

2,5

3,5

100

Ingatlanügyek

43,1

8,9

2,8

2,1

2,7

4,2

1,8

2,5

3,6

2,5

1,4

4,6

2,0

0,6

4,6

2,5

2,1

3,2

1,7

3,2

100

Gazdasági szolgáltatás, K+F

46,0

8,9

4,3

2,3

2,4

3,6

1,6

2,4

3,3

1,4

1,5

3,6

1,7

0,9

3,0

3,1

2,3

2,8

1,8

3,2

100

Oktatás

27,3

6,9

4,1

2,0

3,3

4,1

2,6

2,1

5,3

3,9

2,6

7,1

2,5

0,9

6,0

4,3

3,2

4,5

3,7

3,6

100

28,1

5,8

3,9

2,6

3,1

4,6

2,3

2,8

4,2

3,4

2,1

7,4

3,0

1,7

4,4

5,0

3,4

4,7

4,0

3,6

100

39,3

8,4

2,9

2,1

3,0

5,0

2,8

2,8

3,4

2,5

1,6

4,3

2,1

1,1

4,0

2,8

2,4

3,6

2,2

3,6

100

27,3

9,7

3,1

2,3

3,5

3,2

2,1

2,6

3,9

3,8

2,1

8,4

2,8

2,0

3,9

5,6

3,4

4,1

3,5

2,8

100

27,2 1 077 013

9,7 38292 8

4,3 16979 6

3,2 12642 4

3,4 13545 5

4,6 18286 3

2,8 11249 4

3,0 11725 4

3,8 15167 0

2,8 11123 5

2,0

5,8 22975 4

2,7 10708 3

1,5

4,5 17870 7

4,2 16478 4

3,2 12812 0

4,5 17965 7

3,1 12164 7

3,7 14724 5

100 3 962 983

Egészségügyi és szociális ellátás Szórakoztatás , Kultúra, Sport Köz-, és általános igazgatás Összesen Összesen

80991

57862


103


Budapest

Pest megye

Fejér

KomáromEsztergom

Veszprém

Győr-Sopron

Vas

Zala

Baranya

Somogy

Tolna

Borsod-AbaújZemplén

Heves

Nógrád

Hajdú-Bihar

Szabolcs-Szatmár

Jász-Nagykun

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Group Total

Az egyes ágazatokban foglalkoztatottak létszáma a telephelyek területi elhelyezkedése szerint


1,4

3,8

2,8

3,1

3,8

4,1

5,4

4,2

3,2

4,2

3,5

3,6

4,2

2,6

5,2

6,0

4,6

8,2

6,9

6,2

3,7


0,6

0,9

1,3

0,7

2,1

1,9

5,0

2,5

3,0

1,9

4,4

1,8

1,4

1,8

3,5

4,7

4,0

2,3

3,2

1,2

1,8

Textilipar

0,7

0,4

0,2

0,5

0,2

1,7

1,8

1,6

1,1

0,9

1,4

0,5

0,6

0,6

0,6

1,2

0,3

0,6

1,1

1,7

0,8


1,0

1,9

1,4

1,7

2,1

2,8

2,9

4,2

2,4

1,9

1,6

0,8

1,6

3,1

1,4

2,1

1,7

2,2

2,2

1,9

1,7

2,1

1,8

1,1

1,9

0,8

0,7

1,6

0,7

1,4

0,5

0,8

0,9

1,0

1,2

1,1

0,8

1,0

1,4

1,0

0,9

1,4

1,4

3,3

8,7

4,4

5,1

3,2

2,6

3,1

2,3

2,2

4,0

4,8

3,6

5,5

1,9

1,9

3,6

2,9

2,3

2,1

2,9


2,2

5,6

8,4

11,2

3,6

3,6

10,2

9,5

3,8

5,1

3,7

4,2

7,0

5,3

2,5

3,3

3,6

3,2

2,0

1,4

4,2


1,4

3,3

5,2

7,8

3,7

7,8

4,7

2,9

1,7

1,1

1,4

2,0

3,2

4,1

2,8

1,8

7,2

3,5

3,3

1,9

3,0

Építőipar Építőanyag, cserépkerámia

5,4

8,4

7,0

6,7

7,1

6,4

5,4

6,8

5,9

6,0

7,7

6,0

6,3

7,9

7,0

6,3

6,1

6,6

6,1

7,0

6,4

2,2

3,0

3,2

6,6

6,5

3,7

2,8

2,6

2,3

1,4

1,4

5,3

1,8

4,7

2,3

2,6

2,5

2,3

2,5

4,4

3,0

Mező-, erdőhalgazdaság

0,7

2,8

5,1

3,8

4,3

4,0

3,9

4,0

5,6

7,3

6,3

3,6

4,4

3,5

6,6

4,3

6,0

7,0

8,3

5,7

3,7

Kereskedelem , vendéglátás

19,8

22,0

14,7

15,9

17,7

17,1

14,9

17,3

16,2

18,6

15,2

14,6

20,3

16,1

19,1

17,3

17,8

19,8

16,9

19,8

18,4

9,2

8,1

4,6

5,3

5,8

7,1

7,6

4,8

7,8

5,3

4,6

7,0

5,1

5,5

7,2

6,5

4,4

4,9

4,7

8,7

7,1

0,9

1,1

2,8

2,1

1,6

1,7

1,2

1,6

2,2

2,0

6,0

2,5

3,9

2,3

2,0

1,5

1,6

1,3

1,3

2,0

1,7

Szállítás, raktározás, közlekedés Villamosener gia, gáz-, gőz, hulladékkezel


104


és

Budapest

Pest megye

Fejér

Komárom Esztergo m

Veszprém

GyőrSopron

Vas

Zala

Baranya

Somogy

Tolna


Heves

Nógrád

HajdúBihar

SzabolcsSzatmár

JászNagykun

BácsKiskun

Békés

Csongrád

Group Total



3,2

1,3

1,4

1,5

1,6

2,0

1,5

1,5

1,8

1,7

1,9

1,6

1,8

1,7

1,7

1,5

1,5

1,7

1,7

1,9

2,1

Ingatlanügyek

5,6

3,3

2,3

2,3

2,8

3,3

2,2

3,1

3,3

3,1

2,4

2,8

2,7

1,5

3,6

2,1

2,3

2,5

2,0

3,0

3,6

Gazdasági szolgáltatás, K+F

15,1

8,2

8,9

6,4

6,3

7,0

5,1

7,3

7,6

4,4

6,5

5,5

5,5

5,6

5,8

6,5

6,3

5,5

5,1

7,6

8,9

Oktatás

6,1

4,3

5,8

3,8

5,9

5,4

5,5

4,3

8,3

8,4

7,8

7,3

5,5

3,8

8,0

6,2

6,0

5,9

7,4

5,8

6,0

6,7

3,9

5,9

5,2

5,9

6,5

5,2

6,0

7,1

7,7

6,7

8,2

7,3

7,3

6,3

7,7

6,8

6,7

8,5

6,2

6,5

4,3

2,6

2,0

1,9

2,6

3,2

2,9

2,8

2,7

2,7

2,3

2,2

2,3

2,2

2,6

2,0

2,2

2,4

2,2

2,9

3,0

Köz-, és általános igazgatás

10,2

10,2

7,3

7,3

10,5

6,9

7,6

9,1

10,2

13,7

10,5

14,7

10,5

13,9

8,8

13,8

10,6

9,1

11,5

7,6

10,1

Összesen

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

Egészségügyi és szociális ellátás Szórakoztatás , Kultúra, Sport


105


1.1. Foglalkozási-szakma szerkezet (2005) modell-számítás alapján Magyarország összesen Vezető

9 és kevesebb

10-19 fő

20-49 fő

50-249 fő

250 fő és felette

össz.

226540

26174

19252

14346

6955

293267

Részegység vezető

25552

7764

14523

28853

22964

99656

Jogi foglalkozású

5587

451

2024

2987

2122

13171

Mérnök, beosztott

17105

3283

7092

15886

19895

63261

Termelésirányító (felsőfokú)

6911

2712

3929

6881

7377

27811

Termelésirányító (középfok)

3618

3683

5085

10411

12361

35157

22294

5600

7690

17025

16217

68826

Technikus Üzemgazdász, ügyvitelszervező Közgazdász Specializált pénzügyi (ff)

2338

252

20

114

475

3198

38398

6701

8415

12009

17942

83465

7419

547

220

452

3635

12273

Gazdasági foglalkozású középfok, beosztott

67021

17061

15839

26127

26037

152085

Analitikus számviteli foglalkozások

26612

2070

935

1546

165

31328

Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző (felsőfok)

10749

2399

2678

3811

3491

23129

Kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző (középfok)

78613

41893

8666

9352

9258

9445

Piackutató reklám és marketing tevékenység

3537

70

0

30

37

3674

Üzletkötő

3073

319

500

144

207

4243

Számítástechnikai foglalkozású. Felsőfokú Számítástechnikai (középfok.) Pénzintézeti és biztosítási ügyintézők Pénztárosok, pénzkezelők Irodai, ügyviteli foglalkozás (felsőfok) Irodai, ügyviteli foglalkozás (középfok) Vezetés és szervezetirányítás szakmacsoportjai összesen

9358

1919

3554

3533

4345

22710

10620

2979

3265

3514

5813

26191

3280

1341

1152

2455

1654

9882

969

532

798

1234

520

4052

24965

3339

4512

8779

5880

47475

147405

28804

36275

71286

77668

361438

705242

126645

147110

240571

245015

1464581

Felsőfokú tanintézeti tanárok, oktató

1066

105

522

8585

17655

27933

Középfokú tanintézeti tanárok, oktatók

2487

227

5869

34508

1780

44870

Alapfokú iskolai oktató

2250

1038

7918

16847

3859

31912

355

332

745

1179

1237

3849

3079

89

764

1878

623

6433

Óvónő Speciális. oktatók, nevelők Pedagógiai kiegészítő foglalkozások

474

316

168

1335

214

2507

Kapcsolódó nem oktatási tevékenység szakmunka

355

114

1826

5988

5896

14178

Oktatási foglalkozás-szakmacsoportok összesen

10065

2222

17811

70319

31265

131683

5846

192

279

2455

11800

20572

351

9

19

10

126

516

Orvos, fogorvos Állorvosok Gyógyszerész

585

37

0

68

389

1078

Gyógytornász. védőnő, mentős, stb. (felsőfok)

117

27

336

876

2497

3853

2105

37

442

1251

4459

8293

Szociálpolitikus és szociális munkás

935

183

355

824

306

2603

Pszichológus

468

27

38

83

219

836

Ápolónő, ápoló (felsőfok)

Ápolók (középfok)

6431

292

1287

10176

32092

50278

Gondozók

2572

256

893

5922

1353

10997

Asszisztensek

9003

347

403

3993

20767

34514

Egészségügyhöz kapcsolódó egyéb foglalkozások

1169

201

163

964

3361

5859

Szociális foglalkozások

1637

256

788

3138

233

6051

468

137

134

2351

8256

11346

Beteghordó, műtős, dajka, házi gondozó, stb.


106


Eü Laboránsok Kapcsolódó nem egészségügyi tevékenység szakmunka Egészségügyi gép és berendezés kezelők Egészségügyi foglalkozás-szakmacsoportok összesen

117

27

19

448

559

1170

468

228

1037

4457

4914

11105

0

9

38

120

941

1108

32270

2265

6233

37138

92273

170179

1.2. Foglalkozási-szakma szerkezet (2005) modell-számítás alapján Magyarország összesen Kulturális foglalkozás Alkotóművészi foglalkozás Előadóművészi foglalkozás Kulturális, sport, művészeti foglalkozások (felsőfok) Személyi szolgáltatási foglalkozások (fodrász, kozmetikus, s Kulturális,- sport, szórakoztatási foglalkozások (középfok) Lakás, kommunális szolgáltatási foglalkozások Kapcsolódó nem kulturális, sport tevékenység szakmunka Kulturális, sport foglalkozás-szakmacsoportok összesen

9 és kevesebb

10-19 fő

20-49 fő

250 fő és felette

50-249 fő

össz.

6340

467

922

933

0

0

16

112

17

0

8662 144

396

78

0

525

0

999

5151

592

491

458

0

6692

2774

0

431

500

527

4232

1981

405

491

643

0

3520

396

0

310

975

144

1826

4359

701

1474

2307

2280

11120

21398

2258

4232

6359

2951

37197

Egészségügyi foglalkozások (felsőfokú)

0

170

946

421

304

1841

Szociális és munkaerőpiaci fogl. (felsőfok)

0

462

149

1107

912

2630

1289

535

3434

5020

323

10601

Kulturális és sport foglalkozás (felsőfok)

644

219

75

265

361

1564

Egészségügyi foglalkozások (középfokú)

0

268

398

686

57

1409

1933

292

921

1528

1443

6117

967

0

124

312

19

1422

Oktatásügyi (felsőfok)

Szociális, munkaerő piaci fogl. (középfok) Kulturális és sport fogl. (középfok) Igazság szolgáltatási-, élet-, és vagyonvédelmi foglalkozás Ügyfélforgalmi foglalkozások Védelmi szolgáltatási foglalkozások Kapcsolódó nem közigazgatási tevékenység szakmunka Közigazgatási foglalkozás-szakmacsoportok összesen Szerkesztő

322

170

25

608

95

1221

2578

97

149

1154

1842

5820

0

24

622

374

2488

3508

4189

633

2289

14531

9495

31137

11923

2897

9132

26115

17528

67594 383

348

0

12

23

0

Újságíró

0

0

0

116

0

116

Szerkesztő munkatársa

0

0

0

119

0

119

Betűszedő, nyomdai szövegszerkesztő

696

161

215

89

15

1176

Nyomdász

1565

438

1401

1194

190

4788

Könyvkötő

2261

438

658

901

497

4756

174

23

108

27

20

351

0

0

36

27

11

74

Fénymásoló, sokszorosító Fényképész, és fotólaboráns Kapcsolódó nem nyomdaipari szakmunka

1565

1337

1353

1602

3015

8872

Nyomdaipari gép és berendezés kezelők Nyomdaipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

2957

1038

1544

3288

1584

10411

9566

3436

5328

7385

5331

31046

Hús-, hal-, baromfi feldolgozó hentes, mészáros

1120

514

1159

3837

7041

13671 8314

Tartósító, gyümölcs, zöldség feldolgozó

519

538

548

2396

4313

Növényolaj gyártó

0

0

0

0

89

89

Tejfeldolgozó

0

155

239

1661

89

2145

82

347

504

381

438

1751

Malomipari


107


Pék, sütő, tésztaipari

2349

Cukoripari termék gyártó

3980

5109

3787

2106

17331

82

24

50

369

19

544

Édesipari termékgyártó

601

872

1455

2037

1047

6013

Italgyártó

956

598

101

199

179

2032

Sörgyártó Üdítő-, ásvány-, szikvíz gyártó

0

0

0

0

88

88

929

120

126

631

0

1805

Dohánygyártó Kapcsolódó nem élelmiszeripari szakmunka Élelmiszeripari gép és berendezés kezelők Élelmiszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

0

0

0

53

0

53

1748

2056

2564

4123

2580

13071

519

825

1159

2343

3802

8648

8905

10028

13015

21817

21791

75556

1.3. Foglalkozási-szakma szerkezet (2005) modell-számítás alapján Magyarország összesen Szabó, varrónő, modell készítő

9 és kevesebb

10-19 fő

20-49 fő

250 fő és felette

50-249 fő

össz.

5062

3126

6424

10457

3749

28818

Szabász

401

226

611

1169

884

3290

Szűcs, szőrmekonfekcionáló

200

0

204

61

0

466

Bőrdíszműves, bőröndkészítő

0

11

275

227

384

897

Cipész, cipőkészítő, - javító

601

542

565

1855

487

4050

Bőrruha készítő, javító

150

0

245

296

7

698

Kapcsolódó nem ruha, bőripari szakmunka

251

519

739

2628

680

4817

Ruha, cipőipari gép és berendezés kezelők

200

1388

1467

4723

6164

13943

Ruha, cipő ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

6866

5813

10530

21416

12355

56980

Fonó

308

153

385

690

958

2494

Szövő

270

15

137

773

238

1432

Kötő

77

0

274

231

0

582

Textilfestő, - nyomó, - készítő

39

0

213

196

216

663

Kapcsolódó nem textilipari szakmunka

616

749

1146

1115

2602

6228

Textilipari gép és berendezés kezelők

732

856

740

2133

4670

9131

Textil ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

2041

1773

2896

5138

8682

20530

Ács-állványozó

4007

1338

1454

1943

157

8898

Épületasztalos Bútorasztalos

3825 6061

2626 2079

3107 1808

3496 2655

1170 265

14225 12868

481

131

120

685

742

2158

57

0

140

291

25

513

0

11

0

6

0

16

96

174

65

42

2

380

Kárpitos Mintakészítő Kádár Faesztergályos Kapcsolódó nem fa, bútoripari szakmunka

1251

707

1263

1600

828

5649

Fa, bútoripari gép és berendezés kezelők

3367

990

2118

3762

2250

12488

Fa-, bútor ipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

19144

8056

10076

14480

5439

57195

Lakatos

18525

10567

15080

21078

16494

81743

Hegesztő, lángvágó

3485

2586

3368

5369

5032

19841

Forgácsoló

6179

3463

4967

6949

7848

29406

0

40

108

121

71

340

57

0

54

74

413

598

Kohászati anyag előkészítő Olvasztár Hengerész

0

0

0

30

221

250

Öntő

398

178

416

777

758

2527

Szerszámkészítő

341

731

533

1034

986

3625


108


Ipari-, és nemesfém megmunkáló Kovács Fémmegmunkálók, felületkezelők Jármű és motorszerelők

0

20

131

675

229

1055

134

0

165

38

275

612

1365

1024

1312

3111

2875

9687

14641

5970

9581

8732

10192

49116

Mechanikai műszerész

916

772

989

2217

5419

10313

Kapcsolódó nem fém-, gépipari szakmunka

946

351

1515

2798

7559

13169

1608

1885

3441

4326

7332

18592

0

276

582

4085

21005

25948

48595

27862

42243

61413

86709

266823

Fém-, gépipari gép és berendezés kezelők Fém-, gépipari összeszerelők Fém-, gépipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen

1.3. Foglalkozási-szakma szerkezet (2005) modell-számítás alapján Magyarország összesen

9 és kevesebb

10-19 fő

20-49 fő

250 fő és felette

50-249 fő

össz.

Elektroműszerész

4950

1504

949

2687

4758

14849

Villamossági szerelő

3749

1417

2247

2202

6358

15973

Számítástechnikai műszerész

2090

86

155

110

231

2672 482

Rádió és TV műszerész

178

0

16

70

217

Látszerész

0

0

0

0

37

37

Egyéb villamossági. szerelők, műszerészek

0

101

746

1293

1871

4011

Kapcsolódó nem műszeripari szakmunka

1071

236

211

2787

8540

12844

Műszeripari gép és berendezés kezelők

0

203

567

3035

16571

20376

Műszeripari összeszerelő Műszeripari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Kőműves

0

1081

2416

4562

51508

59566

12038 17455

4628 9778

7308 5867

16747 6247

90091 1308

130811 40655 1440

Épületszerkezet-, és vasbetonszerelő

0

146

655

617

22

Épületszigetelő, tetőfedő

1661

110

449

294

72

2586

Festő, mázoló

1795

3015

2029

2754

1407

11000

Épületbádogos Vezeték, csőhálózat szerelő Szellőző és klímaszerelő

114

147

427

206

48

941

9020

2347

3106

4263

2896

21632

134

844

205

186

69

1439

Felvonó szerelő

1107

37

34

313

92

1583

Villanyszerelő

10664

2561

3623

6274

4657

27779

0

439

314

205

3

960

1661

475

54

76

0

2266

Burkoló Kőfaragó, műköves Kályhás

0

0

18

0

0

18

Üvegező

0

37

45

99

0

180 25014

Kapcsolódó nem építőipari, ingatlan szakmunka Építőipari gép és berendezés kezelők Építőipari foglalkozás-szakmacsoportok összesen Laboráns, analitikus Vegyipari termékgyártó, bet.

10815

1954

5525

6373

346

1661

1572

1912

1729

537

7411

56088 0

23461 49

24263 67

29635 699

11458 2817

144905 3632

1120

787

2485

3798

9066

17256

Keramikus

49

541

415

401

1779

3185

Üvegcsiszoló

97

0

126

156

384

763

Üvegfúvó

97

49

96

355

691

1289

Üvegfestő

49

74

0

0

79

201

Gumijavító

146

0

0

0

172

318

Kapcsolódó nem építőanyag, vegyipari szakmunka

876

1402

1113

3582

3946

10919

1996

2657

2352

6947

6659

20610

0

0

0

0

370

370

Építőanyag, vegyipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

4431

5559

6655

15938

25961

58543

Növény, zöldség, gyümölcs termesztő

4518

868

1091

1932

935

9344

Építőanyag, vegyipari gép és berendezés kezelők Építőanyag, vegyipari összeszerelők


109


Virág, faiskolai kertész, parképítő

1084

11

134

Nagy állattenyésztők

3192

1094

Kisállat tenyésztő

1747

440

Erdész, segéderdész

314

76

1619

3598

8014

3045

18944

265

1228

566

4245

0

11

28

18

45

103

Csemetenevelő, favágó

181

34

212

55

507

988

Vadász, vadtenyésztő

361

0

98

76

72

608

Halász, haltenyésztő

60

0

163

493

18

735

Kapcsolódó nem mezőgazdasági szakmunka

3253

733

1225

2185

1925

9320

Mezőgazdasági gép és berendezés kezelők

8674

2132

4461

5944

2472

23683

23070

5323

11275

20260

9660

69588

Mezőgazdasági foglalkozás-szakmacsoportok összesen

1.3. Foglalkozási-szakma szerkezet (2005) modell-számítás alapján Magyarország összesen

9 és kevesebb

10-19 fő

20-49 fő

250 fő és felette

50-249 fő

össz.

Utazási tanácsadó, szervező

0

0

497

49

8

554

Idegenvezető

0

0

13

6

2

21

1646

1040

667

474

197

4024

0

0

13

33

12

59

4702

2861

2015

2969

5203

17749

Szállodai portás Hostess Bolti pénztáros Pénzkezelő

1175

260

235

298

46

2014

Kereskedő

22334

3344

2931

1803

162

30573

122247

28235

17727

17574

10812

196595

0

111

39

61

15

226

6583

446

196

143

158

7525

Felszolgáló, szobaasszony

14811

5758

2054

1773

633

25029

Cukrász, szakács

13165

5350

1897

1354

888

22654

6347

2861

2420

2608

1307

15544

Eladó, árus, felvásárló Kirakatrendező, manöken Vendéglátó, vendéglős

Hordár, ruhatáros, konyhai kisegítő, szobalány Kapcsolódó nem kereskedelmi szakmunka Kereskedelmi gép és berendezés kezelők Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásszakmacsoportok összesen Hajózási foglalkozások Járművezetés és kapcsolódó foglalkozások Targonca, daru, rakodógép kezelő Raktári foglalkozás

10814

5535

4919

2001

1714

24983

1881

1300

1387

653

398

5619

205705

57101

37011

31797

21556

353169

0

0

0

257

566

823

40874

11065

9915

19715

45969

127538

2373

935

745

908

2127

7088

11355

5708

9413

11961

17382

55818

Kapcsolódó nem szállítási, raktározási szakmunka

527

623

1615

3674

3793

10232

Szállítási, raktározási gép és berendezés kezelők

264

78

869

368

700

2280

Szállítási, raktározási összeszerelők

0

0

0

0

225

225

Szállítási, raktározási foglalkozásszakmacsoportok összesen

55393

18409

22557

36884

70762

204005

0

122

329

1908

10795

13153

908

269

429

1456

2305

5367

0

612

1114

2699

4973

9398

0

0

0

224

418

642

Vízgazdálkodási foglalkozások Kapcsolódó nem villamosenergia-ipari szakmunka Víz-, villamosenergia-ipari gép és berendezés kezelők Víz-, villamosenergia-ipari összeszerelők Víz-, villamosenergia-ipari foglalkozásszakmacsoportok összesen

908

1003

1871

6287

18491

28561

További karbantartó javító szerelő szakmunkák

23290

9907

17401

23426

34350

108374

Járművezető

26056

10184

14845

16100

7780

74965

4691

3390

5066

7026

7569

27743

Anyagmozgató gépek kezelői


110


Nehéz fizikai szakképzetlen Takarító, őr stb. Összesen

43372

18517

29983

43016

43393

178281

55409

18440

31386

58559

40875

204670

1386468

369176

478224

817825

911286

3962978

A fentiekben bemutatott szerkezetű táblázatot, minden megyére elkészítettük, a fentebb bemutatott 2005-ös KSH -elvileg teljes körű felvételen nyugvó ágazatonkénti létszámnagyság adatok alapján, a munkaköri megoszlást a foglalkozási-szakmacsoport – modell alapján becsültük. Ennek eredményeként 177 foglalkozási szakmacsoportot azonosítottunk be. A vezető –irányító szervezeti egység munkaköreit úgy definiáltuk, hogy azok magukba olvasszák az ágazati jellegből származó eltéréseket. Az egyes ágazatok meghatározó törzsfoglalkozásait hovatartozásuk alapján soroltuk be, s az ágazat független, illetve több ágazatban egyaránt igényelt, alkalmazható szakmákat ágazati jellegük alapján soroltuk a megfelelő ágazatokhoz. Emellett fenntartottuk a kiegészítő és kisegítő foglakozások csoportjait, amelyben az ágazat független, nem szellemi foglalkozási-szakmacsoportokat soroltuk. Minden ágazatban találtunk olyan szakmunkás csoportokat, amelyek szakmáját az eredeti adatfelvételnél nem nevezték meg. Ezeket a csoportokat, a megfelelő ágazatokhoz soroltuk, mint „kapcsolódó nem ágazati szakmacsoportokat” E csoportok szakképzettségét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy nem az ágazat törzsfoglalkozásai, de az ágazatban alkalmazzák.


111


III. A munkaerővel szemben támasztott követelmények várható változásai E kutatás keretében több mint 100 interjút készítettünk vállalatokkal, foglalkoztatókkal. Az interjúk központi kérdései az alábbiak voltak: • • •

Milyen gazdasági-igazgatási tényezők befolyásolják a vállalkozás gazdasági eredményességét, sikerét és foglalkozató képességét? Milyen – változó-, a munkaszervezési és technológiai folyamatokkal (is) összefüggő elvárásoknak kell megfelelniük az alkalmazott szakembereknek? S végül a jövőben milyen új szakmai-tartalmi elvárásoknak kell megfelelniük a különböző szakmacsoportokban dolgozóknak?

A feldolgozott interjúk a kötet mellékleteként olvashatók. Az interjúk alapján kérdőívet készítettünk, és mintegy 600 kérdezéssel felmértük a foglalkoztatás és a szakmákkal szembeni változó elvárásokat, illetve a szakmaszerkezetben végbemenő várható változásokat. A kérdésekre szakértők adtak választ. Az interjúk és további kutatások alapján 8 ágazati tanulmányt készítettünk, melyekben a fentiekben felsorolt kérdésköröket részletesen elemezzük. Ezek a mellékletben olvashatók. A kérdőíveket feldolgoztuk és az eredmények alapján elkészítettük azokat a jövőre vonatkozó szakmaszerkezeti modelleket, amelyet a munkaerő keresleti előrejelzésnél alkalmazunk Az alábbiakban - a kérdőívből és az interjúkból származó adatok, információk alapján bemutatjuk a munkaerővel szemben támasztott követelmények várható változásait.

1. A foglalkoztatás mértékét és szerkezetét befolyásoló általános tendenciák A vizsgálat legszélesebb kontextusát -természetesen- az egyes gazdasági ágazatokban lezajló verseny, illetve a közszolgálati ágazatok működését meghatározó kormányzati elvárások és beavatkozások adják. Ugyan az egyes hazai piacgazdasági ágazatok piaci beágyazottsága, (azaz működését biztosító beszerzési értékesítési kapcsolatrendszere) termékeinek és/illetve szolgáltatásainak versenyképessége, (e termékek/szolgáltatások költség-ár-érték arányának helyzete) eltérőek, miközben a termékeket/szolgáltatásokat kereső fogyasztók (másodlagos, lakossági-, és közfogyasztók) sem azonos tudatossággal választanak, mégis vannak olyan többé kevésbé általánosan érvényesülő tendenciák, amelyek kényszerítő erővel hatnak a vállalkozások és a közszolgáltatások működésére. 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

112


Ezek közül itt a foglalkoztatás szintjét és szakmai tartalmát meghatározó folyamatokat, kényszereket tárgyaljuk. A piaci verseny szereplői egyre kevésbé tartják társadalmi felelősségük részének magát a foglalkoztatást. Arra törekszenek, hogy minél kevesebb munkaerővel, minél több értéket állítsanak elő. A globális verseny jelentős mértékben kényszeríti a vállalkozásokat arra, hogy a drága, magas járulékterhekkel „sújtott” munkaerő alkalmazását különféle eszközökkel csökkentsék. Világossá vált, hogy versenyképes termék (bár a különböző termékcsoportokban a verseny eltérő mélységű) csak versenyképes technológiával, illetve munkaszervezési megoldások alkalmazásával állítható elő. Egy-egy termékcsoportban minél globálisabb a verseny, annál erősebb annak árleszorító hatása is. Ennek következtében a verseny résztvevői a technológiai beruházás vs. munkaerő-használat döntés elé kerülve egyre kevésbé kedvezhetnek a munkaerőnek. Ilyen döntés elé kerülve a következő, a foglalkoztatás szintje és szakmai összetétele szempontjából lényeges döntés típusokat ismertünk meg kutatásaink során •

a versenyben lévő vállalkozás új technológiai beruházással és/ vagy munkaszervezéssel csökkenti az alkalmazott létszámot. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a technológiai beruházás egyes szakmacsoportok iránti igényt csökkenti, vagy fölöslegessé teszi és a termelésből, a technológia fejlődésével egyre inkább kiszorul az élőmunka. Ezzel szemben új tudások és készségek iránti igényei támadnak. Ilyen döntéseket csak akkor hoznak, ha a régi technológiáról az újra váltva egyrészt csökkenteni lehet a munkaerőköltségeket, másrészt növelni lehet az új termék árát, illetve javítani lehet a nyereségen. Itt a képzett munkaerő és a fejlett technológia egymást kiváltó összetevők, de a termelékenység szempontjából az élőmunka egy ponton túl nem tudja pótolni a modern technológiát.

•

A technológia versenyképességre gyakorolt hatásának vizsgálatánál ugyanakkor arra is fel kell hívnunk az olvasó figyelmét, hogy bár hosszú távon csak az élőmunka arányának csökkentése, tehát a termelékenység növelése biztosíthatja a versenyképességet, nem minden ágazatban kifizetődő a csúcstechnológia használata. A nehezebben automatizálható ágazatokban, így pl. a ruha és cipőiparban a költségcsökkentés és termelékenységnövelés elválaszthatóságát figyelhetjük meg.

•

A versenyben lévő vállalkozás egy-egy termék illetve termékcsoport vonatkozásában kiszáll a versenyből, mert a terméken elérhető nyeresége kritikus ponthoz érkezett. Ilyenkor vagy leépít, tevékenységét beszűkíti, vagy új terméket kezd gyártani, ha képes a piacon erre - akár más termelőkkel folytatott versenyben – új piacot szerezni. Ilyenkor szintén új


113


technológiára vált -általában létszámot épít le- és /illetve megújítja a termelés szakmaszerkezetét. •

Nem eléggé gyakori, de már Magyarországon is előfordul, hogy a versenyben lévő vállalkozás a termékváltást nem kivonulással, hanem a termék továbbadásával oldja meg. Ez esetben a piacon gyengébb beszállítókat keres, akik számára a termék gyártása még megfelelő eredményt hoz. Ilyen esetben a foglalkoztatás bővül, de a munkaerő felvétel a kisebb vállalkozásoknál jelentkezik.

S végül szólni kell a globális piacon jó versenypozícióban lévő – általában külföldi-, multinacionális vállalkozásokról, amelyek új termelő vagy szolgáltató tevékenységgel jelennek meg a magyar gazdaságban, foglalkoztatásban, amellyel új, nem csupán a leépítéseket ellensúlyozó munkahelyeket teremtenek. De tegyük hozzá rögtön, a legmodernebb technológiákkal rendelkező, nagyszériás termelést folytató nagyvállalatok, amint felállították a termelés/szolgáltatás új szervezetét, azon nyomban megkezdik a hatékonyabb tevékenységért folyó - általában létszámleépítéssel járó küzdelmet.

Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a nagyvállalatoknál a következő tíz évben 4,50 4,00 3,50

11. hogy a vezetők számát szervezéssel, a szervezeti piramis összenyomásá val csökkentse?

3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50

él el m

is ze r ru ha fa ip ny ar om fé da p, gé m p űs ze r ép í ve tő g m yip ke ező ar re g sk az ed d el e sz m ví á zl , v lítá illa s m pé os nz ü in gy ga tla n kö ga zig EÜ zd azg as a ág tás is zo lg

0,00

Megfigyelhetjük, hogy egy-egy periódusban a költségcsökkentés technológiai és munkaszervezési megoldásai sok azonosságot mutatnak. A vezetési szintek összetolása, immár több évtizede ismert, hatékonyságnövelő és létszámcsökkentő megoldás. Korábban a jelenlegit megelőző évtizedben Európában is még olyan „tartalékok” voltak a vezetési-irányítási szervezetben, amelyet egyszerűen 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

114


bizonyos funkciók összevonásával könnyedén lehetett csökkenteni. Miután elfogytak ezek a tartalékok, a szervezetek más, összetettebb szofisztikáltabb megoldásokhoz folyamodtak, melyek két célt egyszerre szolgáltak: a szervezet létszámának csökkentését, és ugyanakkor a vezetési – műszaki, gazdasági-, pénzügyi kereskedelmi tervezési- irányítási és feladatmegoldás szakmai minőségének, tartalmi és időbeli pontosságának növelését E célok megvalósításának számos eszköze alakult ki, amelyek közül most néhányat sorolunk fel: •

Banchmarking - a versenytársak által alkalmazott megoldások folyamatos nyomon követése, és kreatív alkalmazása, amely egy –több területre kiterjeszthető- összehasonlító szintfelmérést jelent. A banchmarking felhasználásával a vállalatok az alábbi problémák megoldására keresik a választ: •

• •

Vevői megelégedettség fokozása,

• ismétlődő műszaki problémák, • termékjellemzők meghatározása, • termelékenységi problémák, • hatékonysági problémák, • marketing problémák, • belső vevők megelégedettségének növelhetősége • rendszer működési zavarok csökkentése, • részegységek eltérő teljesítménymutatóinak javítása. Szervezeti átvilágítás, amely során felfedezik a vezetési- irányítási működések diszfunkcióit, átfedéseket, szükségtelenné vált humán kapacitásokat Új feladatmegoldó szervezeti stratégia kialakítása a vezetők bevonásával, amely során átrendezik a feladatokat, funkciókat, kisöprik a megszokásokat, motiválják a funkcionális egységek vezetőit, - többnyire úgy, hogy új eszközöket is kapnak a kezükbe a feladatok hatékonyabb megoldásához, ezek közül a leggyakoribb a o Informatikai rendszerek alkalmazása, a vállalati - szervezeti működés legkülönfélébb területein, beleértve a napi-, heti-, havi műszaki, pénzügyi, kereskedelmi tevékenységértékelést és tervezést – döntés előkészítést. o Profiltisztítás a vezetés-irányítás területén, ami azt jelenti, hogy a szervezet által kellően nem leterhelt funkcionális egységeket egészében vagy részlegesen kiszervezik (outsoursing) a vállalatból, s a továbbiakban, önálló vállalkozóktól szolgáltatásként vásárolják meg a tevékenységet. o A vezetési –irányítási rendszer átszervezése, a hierarchikus rendszerből projekt elvű szervezetté, ami azt jelenti, hogy minimalizálják, - a már informatikailag is támogatott - funkcionális alá fölérendeltségi szervezeti egységek és a benne dolgozók számát, s a felszabadult –és nem elbocsátott szakemberek tevékenységét időről-időre változó feladat alapúvá szervezik át, amelyben követelmény a gyors, 3K CONSENS IRODA


115


eredményes feladatmegoldás. Ennek keretében megszüntetik a feladatok közötti hagyományos – az alapképzésből eredő- határait, és az új feladatokat a régiekkel egy munkakörbe vonják össze. Ilyen a műszaki és gazdasági, a műszaki tervező és minőségbiztosítási, a gazdasági, műszaki és környezetvédelmi, a gyártástechnológiai és fejlesztési, a költséggazdálkodási és humán erőforrás fejlesztési, a kereskedelmi és logisztikai stb. funkciók. A nagyobb vállalatok a funkciók egy munkakörbe szervezését továbbképzéssel oldják meg, a kisebbek munkaerő cserével, a megfelelő képzettségkombinációval rendelkezők átcsábításával. o Új vállalati kultúra bevezetése, ill. erősítése azzal, hogy a szakember munkatársak feladat teljesítését – a projekt alapú tevékenység ezt lehetővé teszi- folyamatosan figyelik, mérik, számon kérik, s ezzel állandó teljesítménykényszer alatt tartják a hagyományos szervezetben nehezen mérhető „szellemi” tevékenységeket végzőket. A vezetési szintek összetolása kapcsán a szervezeti –munkaköri átalakulások irányáról, tartalmáról mondottak alig értelmezhetőek a közszolgáltatási ágazatokban és eljárásai tekintetében másként értelmezhetők a (mikro)vállalkozások esetében. A közszolgáltatások elemzésénél abba a problémába ütközünk, hogy nem látunk olyan vezérlő-kényszerítő mértékeket, amelyek -bizonyos értelemben- átvennék a piac hatékonyságmérő funkcióját. Lehetne ilyen egy szigorúan számon kért eredmény és hatásindikátor rendszer, valamint adhatna hatékonyságra kényszerítő keretet a központi és helyi költségvetés, azonban ehhez a szervezetműködtetéssel kapcsolatos modern vezetői tudásra, és annak általános használatára, a tervezés és projekt megvalósítási ismeretekre és készségekre, s nem utolsó sorban tárgyszerűen, a politikától függetlenül működtetett monitoring-, visszacsatolási rendszerre lenne szükség. Részben más a helyzet a mikro vállalkozásoknál, hiszen a piaci értékítélet itt is működik, azonban a vezetési tudás alig van jelen, s ennek megvásárlására sem képesek. Jelentősnek, talán legfontosabbnak mondható a hatékony működés előtt akadályt álló korlát: a mikro vállalkozás tulajdonosa, egyúttal vezetője is, s így személyes tudásai és képességei nem válnak el vezetési tudásaitól. Sőt kibogozhatatlanul mosódnak össze. A mikro vállalkozások gyengébb hatékonyságát (relatíve nagyobb foglalkoztató képességét) általában a tőkehiánnyal szokták magyarázni. Úgy véljük azonban, hogy a tudás-hiány, a vállalkozói ismeretek hiányai legalább ilyen mértékben akadályozzák a hatékony működést. E hiányok mellett még egy sajátosság járul hozzá a magyarázathoz. Ez pedig a mikro vállalkozások önfoglalkoztató jellege, az a jellegzetesség, hogy önmaguk és családtagjaik foglalkoztatását éppen olyan fontosnak tartják, mint a hatékony működést. Jó esetben egyensúlyt keresnek e két szempont 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

116


között. Azonban, minél kisebb egy mikro vállalkozás, annál inkább kerül túlsúlyba az (ön) foglalkoztatási funkció. A kereskedelemben- például- amely igen fontos szerepet tölt be százezrek(ön) foglalkoztatásában, közgazdászok kimutatták, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a mikro-kiskereskedelem bevétele, miközben foglalkoztató képessége nem csökkent. A mikro vállalkozások munkaerő és költséggazdálkodásának alapvető része., hogy bizonyos szaktudásokat, illetve a vállalkozások működési hátterét jelentő szakértelmeket szolgáltatásként vásárolják meg ahelyett, hogy a vállalati szervezeten belül ilyen szaktudással rendelkezőket tartanának. Általános tendencia, hogy a KKV-k és nagyvállalkozások, lépésről lépésre szervezik ki az ilyen funkcióikat. E lépések fő motívuma a hatékony költséggazdálkodás. A szakértői becslések szerint a kiszervezési folyamat a jövőben is folytatódik, a mérnöki-, a gazdaságiszámviteli és az informatikai területeken. A mérnöki területeken várhatóan minden harmadik munkakör megszűnik a vállalkozás szervezetén belül, s helyette szükség szerint gazdasági szolgáltatásként veszik igénybe e szaktudást. Kiemelkedő a külső mérnöki munka alkalmazása a ruhaiparban és az egészségügyben. A ruhaiparban ismereteink szerint a mérnöki tervező tevékenység az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, ezért az adat magas szintje mögött inkább az ágazat azon törekvése áll, hogy a bérmunka leépülése után ismét saját kollekcióval jelenjenek meg a piacon. Azonban a vállalkozások többsége nem képes, illetve nem tartja gazdaságosnak önálló tervező alkalmazását, ezért a jövőben inkább szolgáltatásként kívánják megvásárolni a tervezők munkáját. Az egészségügyben is erre törekszenek. A gazdasági és informatikai feladatok kiszervezése, közvetlen, hatékonyságjavító lépés. E három funkció szervezeten belüli csökkenése, ha nem is radikálisan, de módosítja a vállalkozások belső szakma szerkezetét és egyúttal növeli a szolgáltatók kapacitásai iránti igényeket.


117


Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben.... 6,00 5,00

13. hogy a gazdasági feladatokat fokozatosan külső szakemberekkel oldja meg?

4,00 3,00 2,00 1,00

el

m

isz

er ru ha fa ny ipa om r f é da p, g m ép űs ze r ép v e ít ő m gy k e ez ip a re őg r s k az ed d el em s z ví z - állí , v tá illa s pé mo nz s ü i n gy ga tla kö n z ga ig EÜ a zd z a s ga ág tá is s zo lg

0,00

él

12. hogy a mérnöki (fejlesztési) feladatokat fokozatosan külső szakemberekkel oldja meg?

14. hogy az informatikai feladatokat fokozatosan külső szakemberekkel oldja meg?

Az informatikai rendszerek bevezetése a szervezetek működtetésébe megállíthatatlan folyamat. Minél nagyobb egy vállalat, annál valószínűbb, hogy már elkezdődött, esetleg be is fejeződött az egyes funkciók informatizálása, amely pontosabbá, szakszerűbbé teszi a szervezet működését és egyúttal csökkenti a kézi, illetve egyedi számítógépes adatfeldolgozási feladatokat. Adataink azt mutatják, hogy a mikro vállalkozások is elindultak ezen az úton. Ennek következtében a szakértői becslések szerint a következő tíz évben a mikro vállalkozásoknál átlagosan az ügyviteli munkakörök 15, a nagyobb vállalkozásoknál 25 százaléka szűnik meg.


118


Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben, hogy az ügyviteli munkaköröket informatikai rendszerek működtetésével váltsák ki? 7,00


6,00 5,00 4,00 3,00


2,00 1,00

él

el

m

isz

er ru ha fa i n y par om f é da p, g m ép űs ze r ép v e ít ő m gy ip k e ez a re őg r s k az ed d el s z em ví z - á l lí , v tá illa s pé mo nz s ü i n gy ga tla n kö z ga i g E Ü zd a z a s ga ág tá is s zo lg

0,00

A termelő ágazatokban folyamatosan bővül a vállalkozások közötti kapcsolat, kooperáció. Ennek alakításában mindig az erősebb piaci kapcsolatrendszerrel rendelkezők, az elsődleges megrendelőkkel kapcsolatban állók játszanak kezdeményező szerepet: folyamatosan értékelik a tevékenységeik jövedelmezőségét, mérlegelik egy-egy megrendelés megvalósításához szükséges beruházások bekerülési költségét, esetleg az új megrendelés teljesítéséhez szükséges munkaerőigényt. Gyakorta tapasztaljuk, hogy a vállalkozások nem törekszenek az alkalmazott munkaerő növelésére, különösen nem akkor, ha úgy ítélik meg, hogy nem lennének képesek a megfelelő leterheltség, azaz a hatékonyság fenntartására. Az itt felsorolt motívumok bármelyike elegendő a vállalkozások közötti beszállítói ill. kooperatív kapcsolatok kialakításra. A következő tíz esztendőben ezek növekedése várható. Az alábbi diagramból leolvasható értékek megítélésünk szerint nem azt jelentik, hogy a vállalkozások 25-40 százalékban kiszervezéssel csökkentenék tevékenységüket, illetve a foglalkoztatás szintjét, inkább azt, hogy a számukra valamilyen szempontból nem kedvező, vagy kedvezőtlenné vált tevékenységeiket igyekezni fognak továbbadni s ezzel saját hatékonyságukat növelni. Ennek következtében a kisebb, gyengébb piaci kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások a foglalkozatást is bővíthetik, igaz -általában- kevésbé jövedelmező tevékenységekkel.


119


Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben, hogy egyes tevékenységeket beszállítók szerződtetésével váltson ki? 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00


él

el

m

isz

er ru ha fa i n y par om f é da p, g m ép űs ze r ép v e ít ő g m y ip e ar ke z re őg s k az ed d el s z em ví á z - l lí t , v ás illa m pé o s nz ü i n gy ga tla n kö ga ziga E zd zg Ü as a ág tá s is zo lg


Közismert, hogy a termelő ágazatokban szinte általános a szakképzett munkaerő hiánya. Az elmúlt években ennek következtében azok a vállalkozások sem tudták a piaci igényekhez igazodó mértékben bővíteni tevékenységüket, amelyek erre képesek lettek volna. Ez a tapasztalás felgyorsította a nagyobb hatékonyságú, kevesebb munkaerőt igénylő technológiák beszerzését mind a mikro-, mind az ennél nagyobb vállalkozásoknál. Ha a szakmunkás ellátottság nem javul, akkor a továbbiakban sem lesz módjuk a vállalkozásoknak mérlegelni, hogy élő munkával vagy gépek-, berendezések telepítésével oldják –e meg a feladatokat. Miközben elszenvedték a hiányból származó negatív következményeket, a technológiaváltással arra is erőfeszítéseket tettek, hogy minél inkább képesek legyenek a hagyományos szakképzésből kikerülő munkaerőt nélkülözni. Iparágtól, ezen belül technológiáktól függ, hogy általános iskolai végzettségű szakképzetlenek, avagy érettségizett szakképzetlenek bevonását tartják–e megfelelő megoldásnak. A mikro vállalkozások kevésbé, (ahol a tevékenység kevésbé standardizált, gyakoribb, vagy uralkodó az egyedi gyártás) a nagyobb vállalkozások inkább képesek lehetnek szakképzetlenek bevonásával enyhíteni munkaerőgondjaikon. A szakérői becslések szerint elsősorban a termelő ágazatokra lehet a jövőben jellemző ez a megoldás. A szakértői becslések rendkívül magas értékeket mutatnak. Ezért ezen becsléseket,


120


inkább a technológiai fejlesztések növekedése, mintsem a szakmunkások nélkülözhetősége előrejelzésének tekintjük.

Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben, hogy a szakmunkát végzők számát technológiai megoldásokkal csökkentse? 8,00


7,00 6,00 5,00 4,00

nagyobb vállakozások

3,00 2,00 1,00

ítő gy i pa m r e k e z őg re s k az d ed el e sz m ál ví lí z, v tás i ll am pé os nz üg in y ga tla n kö z EÜ g a i ga zg zd a s a tá ág s is zo lg

ép

ve

p

ze r

űs

gé

m

da

p, fé

r

ar

om

ip

ny

fa

ru

is ze el m él

ha

0,00


121


A foglalkozási –szakmacsoportok -szerkezeti változásai Becslése szerint a következő tíz évben milyen mértékben válik szükségessé, 6,00

12. hogy a mérnöki (fejlesztési) feladatokat fokozatosan külső szakemberekkel oldja meg?

5,00

4,00

13. hogy a gazdasági feladatokat fokozatosan külső szakemberekkel oldja meg?

3,00

2,00

14. hogy az informatikai feladatokat fokozatosan külső szakemberekkel oldja meg?

1,00

g ol

zd

as

ág i

az zig

ga

kö

sz

ga

tá s

EÜ

n tla

üg y

in ga

nz pé

m

os

ás

illa

,v

ál lít

ví z-

sz

le m

d ke

re s

ke

de

az

r

őg

ip a m

ez

gy

r

ítő

ve

ép

ze űs

m

,g ép

da

fé m

r

om

pa

a ru h

fa i

ny

él el

m

is

ze

r

0,00


122


Szellemi foglalkozásúak munkakörei: szakma szerkezeti változások a mikro vállalkozásoknál nagyobb szervezetek körében 1. A kilencvenes évek gazdasági fejlődése után számos iparágnak, illetve vállalatnak egyre nehezebb környezetben, élesebb versenyben kell működnie. 2000 után és különösen hazánk EU csatlakozását követően a hazai gazdasági társaságok jellemzően a leépítésekre, alapvető képességek újrafogalmazására, a hatékonyság növelésére és a költségek csökkentésére fókuszálnak. Nincs ez másképp a 10 főnél nagyobb szervezetek vezetési-szervezési rendszerében sem, ahol -az egyes ágazatokban- az egy-egy szakterületre történő specializáció már vagy megtörtént, vagy az ágazati tevékenységtől függően az előttünk álló tíz évben válik elkerülhetetlenné. Napjainkban a teljesítmény növelésének olyan szakaszát éljük, amikor a felszálló ágban lévő iparágak nem engedhetik meg, hogy a piaci környezetből érkező információkat ne valamilyen speciális szaktudással rendelkező vezető válaszolja meg, illetve az új kihívásoknak megfelelően a vállalatok célkijelölési és stratégiaalkotási folyamatának megfelelő operatív lépéseket szakszerűen menedzselni képes specializált vezetőkkel végeztesse el. A vezetés specializációja nem csupán a versenyszféra sajátja. A közszférában és annak általunk is vizsgált ágazataiban, a közigazgatásban és az egészségügyben a cél egy új megközelítés elsajátítása, mellyel „piacvezérelt” stratégiai döntéseket lehet hozni és megvalósítani. Nem csoda hát, hogy a szakértői kérdőívek tanúsága szerint a vezetők specializációjának fontosságát a versenyszférán kívül- a közigazgatásban, valamint a következő időszakban az „ügyfelek” és/vagy „fenntartók” igényeinek jobb és gyorsabb megértését áhító egészségügyben tartják a legfontosabbnak. A valamely szakterületre specializálódott vezetők szakmai ismeretük nagy részét a munka világában szerezték, de a felsőoktatási intézmények posztgraduális programjai is sokféle kurzust kínálnak a szakterületen elmélyedni vágyó vezetők számára. Ennek talán legjobb példája az MBA kurzusok egyre nagyobb népszerűsége. Az MBA kurzusok a menedzsment elméleti alapjainak és gyakorlati kérdéseinek oktatásával foglalkoznak. Az MBA kurzusokra jelentkezők többnyire olyan, több éve vezető pozíciókban dolgozók, akik szakterületüknek megfelelő szakirányi képzésben sajátítanak el menedzsment ismereteket. Az MBA kurzusok vállalati részről megfigyelhető humánpolitikai aspektusa minimum kettős: egyrészt a munkavállalók a szervezetben jól hasznosítható ismereteket szereznek meg, másrészt pedig a szervezet a munkavállalóval olyan tanulmányi szerződést köt, amely az MBA hallgatót/munkavállalót mentesíti a gyakran több milliós- tandíj megfizetése alól, de odaköti őt a képzést finanszírozó vállalathoz. 3K CONSENS IRODA

123



2. A menedzsmentismeretek között napjainkban kiemelkedő szakterület a minőségirányításé. A nagyobb cégek és állami intézmények nagy része már rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, amely minőségirányítással foglalkozó vezetőket, valamint a minőségirányításban, illetve annak részterületein dolgozó szakembereket kíván. Mivel a minőségbiztosítás az egész szervezet tevékenységét lefedi, ezért a minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos szakirányú továbbképzések olyan ismereteket nyújtanak, amelyek rendszertechnikai, menedzseri, stratégiai, tervezési és szervezési, szabályozási, fejlesztési, kereskedelmi, jogi, szabványügyi és módszertani ismeretek összefoglaló és rendszerezett áttekintését, illetve az eljárások és módszerek gyakorlását nyújtja. 3. A termelés és szolgáltatások minőségbiztosításán (ISO 9000 és ISO 9001) túl napjainkban a környezetvédelemnek is egyre nagyobb a jelentősége. Ennek hátterében az áll, hogy nagyobb vállalatoknak nem csupán a vevők igényeinek kell megfelelni, de arra is oda kell figyelni, hogy a gyártás, a szolgáltatás során a környezetet se szennyezzék. Ezt részben a vevők igénylik, részben az egyre szigorúbb jogszabályok írják elő, melyek betartását a hatóságok rendszeresen ellenőrzik. A környezetvédelemmel kapcsolatos szakismerettel rendelkezők részben az államigazgatás (környezetvédelmi felügyelőségek, önkormányzatok), részben a vállalati szférában tudnak elhelyezkedni. Ez az igény elsősorban a környezetmenedzsment, a környezeti hatásvizsgálat, környezeti audit, környezeti jelentéskészítés, környezeti kockázatelemzés, projektmenedzsment, valamint környezeti hatásokkal rendelkező projektek megvalósítása, döntések környezeti megalapozása stb. feladatok területén jelentkezik. 4. Az elmúlt évtizedekben a számítástechnika rendkívül gyors elterjedésének lehettünk tanúi. Ez egyrészt a nagy ütemű technikai, műszaki fejlődésnek volt köszönhető, másrészt pedig annak a következménye, hogy a felerősödött, felgyorsult piaci és műszaki változások miatt az információfeldolgozási igények is gyorsan növekedtek a vállalatoknál. A fejlődő vállalatoknál a méret növekedésével egyidejűleg megnő a vállalatok információs igénye, a feldolgozandó adatok mennyisége. Napjainkban az egyre élesedő gazdasági verseny olyan informatikai hátteret követel, amelyben a rendszer a pontos adminisztratív tevékenység mellett, a folyamatokat irányítja, a döntéshozók munkáját segíti, és a vállalat külső és belső információszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. Jól mutatja az információ, mint erőforrás jelentőségét az a tény, hogy a vállalatok árbevételüknek átlagosan 2%-át, piacvezető vállalatok esetében akár 10%-át költik információs rendszereikre évenként. A vállalati szoftvereket nagyságuk szerint két csoportba sorolhatjuk: az úgynevezett hagyományos ügyviteli szoftverekre és az integrált vállalatirányítási rendszerekre. Jelenleg hagyományos ügyviteli szoftvereket alkalmaznak a kisvállalatok és a középvállalatok többségénél. Ezek a 3K CONSENS IRODA

124



szoftverek a hagyományos ügyviteli feladatok ellátására születtek, elkülönítve az egyes részegység munkáját. Ezek a szoftverek jellemzően a következők: könyvelő szoftverek, pénzügyi, bér-munkaügyi, készletgazdálkodási, tárgyi eszköz nyilvántartási, kereskedelmi szoftverek. E szoftverek alkalmazásával a vállalkozások középszinten képzett adminisztratív munkaerővel szemben igényei jelentősen csökkennek . 5. A vállalatirányítási rendszerek (Enterprise Resource Planning – ERP) használatával a vállalatok adataikat egy helyen tárolhatják, és bármikor elérhetik azokat a különböző vállalati folyamatok pontosabb nyomon követése, és a megalapozottabb döntéshozatal érdekében. Egy vállalatirányítási rendszer tudja kezelni a gyors változásokat, és így a vállalat vezetői képesek új stratégiai megoldásokat alkalmazni. A vállalatirányítási rendszereket elsősorban azon vállalatoknál találjuk meg, amelyek számára szükséges, hogy integrálni tudják a különböző részlegek munkáját, naprakész adatokat kívánnak kinyerni rendszerükből a pénzügy, kereskedelem, termelés és más területeken, ezzel az üzleti tervezést is pontos adatokra tudják alapozni. Az integrált vállalatirányítási rendszerek legfontosabb jellemzői: közé tartozik a moduláris felépítés, azaz az egyes részterületeket lefedő szoftvercsomagok elkülöníthetők modulokra (pénzügy, számvitel, termelés, értékesítés, humán erőforrás, beszerzés, minőségbiztosítás, készletezés, disztribúció,

melyek önállóan is képesek működni, és összekapcsolhatóak, így lehetőség nyílik a rendszer fokozatos bevezetésére. Az egyes modulok tehát „magukba sűrítik” az „eredeti”, nap mint nap személyesen gyakorolt szaktudást, s ezzel azt -jelentős mértékben- szükségtelenné is teszik. A szakma így végbemenő dekvalifikációja ellenére azt figyelhetjük meg, hogy a vállalatok diplomásokat alkalmaznak e területekre, akikkel szemben – a programok használatának megtanulása után- a fegyelmezett, „szakszerű” munkatevékenység iránti igény válik alapvető követelménnyé. Az információs technológiák térhódítása, -legyen az akár a hagyományos ügyviteli szoftverek, vagy és vállalatirányítási rendszerek használata, avagy az ágazat-specifikus tervező és gyártószoftverek alkalmazása- a termelő és szolgáltató szervezetek mindegyikét érintik. Mint azt az alábbiakban látni fogjuk a kiegészítő informatikai ismeretek megszerzésének fontossága minden ágazatban és szakmacsoportban nagy hangsúlyt kap. kontrolling,

vezetői

információk)

6. Az egyre globalizálódó EU-s és nemzetközi termék és szolgáltatások piacon a vezetők specializációjánál a szakértői kérdőívekre válaszolók szinte minden egyes ágazatban fontosabbnak vélték, hogy a vezetők képessé váljanak idegen nyelvi kommunikációra. Az idegen nyelvi kommunikáció szükségességének hangsúlya nem csupán azt jelzi, hogy honnan indulunk, -azaz a magyar vállalati vezetők általános nyelvi felkészületlenségét- hanem azt is hogy hova tartunk. A magyar nemzetgazdaság egyes ágazati egyre inkább egy külföldi beszállítói rendszer részévé válnak. Különösen igaz 3K CONSENS IRODA

125



ez a fémfeldolgozás, a gépipar és a műszeripar területén, ahol a (hazánkba is betelepült) nagyvállalatok nemcsak saját vezetőiktől, hanem beszállítóik vezető menedzsereitől (gyakran az ügyvezető tulajdonosok) is megkívánják a lingua franca, -amely legtöbbször az angol nyelv- üzleti életben elvárt szintű ismeretét. Az idegen nyelvi kommunikáció képességét persze nem csak az exportorientált ágazatok vezetőitől várjál el. A közszolgáltató nagyvállalatok külföldi vezetői szintén fontosnak ítélik meg, hogy „közös nyelvet” beszéljenek vezető beosztottaikkal. Ugyancsak nem elhanyagolható a nyelvtudás szerepe az építőiparban sem, ahol nem csupán a hazai külföldi megrendelő, hanem a külföldi terjeszkedésben érdekelt hazai cégek sem nélkülözhetik a nyelveket beszélő (műszaki) menedzsereket. A mezőgazdasági vállalatok, melyek gyakran saját termékeik marketingjében, értékesítésében is szerepet vállalnak, az európai piacokra történő szállítás reményét is elfelejthetik, ha nem képesek a felvásárlókkal megértetni magukat. Ezt természetesen ők is tudják s így az általuk közvetített szakértők majd mindegyike hangsúlyozta az idegen nyelvi kommunikációra való felkészültség hiánya miatt érzékelt versenyhátrány lefaragására tett erőfeszítések szükségességét. Az élő nyelvtudás szükségessége a mezőgazdaságban nem csupán a vezetőkkel szemben fogalmazódik meg, hanem a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek alkalmazásakor is ez a legfontosabb elvárás. Mint az alábbi oszlopdiagram is mutatja, a 10 főnél nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknál a felsőfokú műszakiak nem helyettesíthetők középfokú mezőgazdasági végzettségűekkel, de a nyelvtudáson kívül az informatikai tudás és a mezőgazdaságon belüli, szakterületi specializáció, -gondoljunk itt az intenzív mezőgazdasági kultúrákra történő átállásra- is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

3K CONSENS IRODA

126



Becslése szerint a következő tíz évben milyen mértékben válik szükségessé, 8,00

7,00

1. hogy az általános felelősséggel bíró vezetőket, egy-egy szakterületre specializálódott vezetőkkel váltsa fel

6,00

5,00

4,00

2. hogy a műszaki vezetők képessé váljanak idegen nyelvi kommunikációra, illetve ilyenekkel váltsa fel őket

3,00

2,00

1,00

ip ez a r őg ke re az sk d ed el e sz m ál ví lí z, v tá s il la m pé os nz üg y in ga tl a n kö EÜ z ga i ga zg zd at as á g ás is zo lg

gy

r

í tő ve

ép

p

űs ze

gé

m

fé

p,

da

r

om

fa

ha ru

ip a

ny

m

él

el m

is ze r

0,00


127


Becslése szerint az elkövetkezendő tíz évben milyen mértékben válik szükségessé, 8,00

3A.1. hogy az általános tudással rendelkező felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek egy-egy szakterületre is specializálódjanak, illetve ilyenekkel váltsa fel őket.

7,00 6,00

3A.2. hogy a felső fokú mezőgazdasági végzettségűek kiegészítő informatikai tudást szerezzenek, illetve ilyenekkel váltsa fel őket ?

5,00 4,00

3A.3 hogy a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek képessé váljanak idegen nyelvi kommunikációra, illetve ilyenekkel váltsa fel őket

3,00 2,00

3A.4. hogy a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek középfokú végzettségűekkel váltsa fel?

1,00

tá

is

ga ga

zd

as

ág

az zi g kö

zo lg

s

EÜ

n at

la

y in g

nz üg

m il la ,v

zví

pé

os

s lítá ál

sz

ed sk

ke

re

ez

őg

ele

az

m

d

r ip a gy

ít ő

ve

r ze

ép

p

űs

da

gé p, fé

om

ipa fa

ha ru

r ny

m

m

él

e lm

is z

er

0,00

A függőleges tengelyen a 10-es skálán megadott szakértői becslések átlagának értékei találhatók A nem mikro vállalkozások tulajdonos- vezetői esetében azt fejezik, ki, hogy a becslés szerint a következő tíz évben milyen mértékben történik meg a kérdésben szereplő szaktudással rendelkező szakemberek bevonása.


128


7. A nem mikro vállalkozások méretkategóriájába tartozó szervezetek műszaki felsőfokú munkavállalóival szemben a szakmai specializáció, az informatikai ismeretek megléte, valamint a stabil, tárgyalóképes nyelvtudás egyaránt a változó körülményekhez történő alkalmazkodás alapkövetelményeként értékelhető. Általánosságként megfogalmazható továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények szélesre tárt kapuin beáramló és ott diplomát szerzők tömege olyan munkaerő-kínálatot teremt, amely a korábban középfokú végzettséggel elvégezhető munkákra is bő merítést kínál a munkaadóknak. Ennek megfelelően azt láthatjuk, hogy a képzési szintek presztízsének eltolódása miatt a munkaadók inkább váltják fel a középfokú műszakiakat felsőfokúakkal, mint teszik ezt fordítva. Becslése szerint az elkövetkezendő tíz évben milyen mértékben válik szükségessé, 9,00 2.1. hogy az általános tudással rendelkező műszakiak egy-egy szakterületre is specializálódjanak, illetve ilyenekkel váltsa fel őket.

8,00 7,00 6,00

2.2. hogy a felső fokú műszakiak kiegészítő informatikai tudást szerezzenek, illetve ilyenekkel váltsa fel őket ?

5,00 4,00 3,00

2.3 hogy a felsőfokú műszakiak képessé váljanak idegen nyelvi kommunikációra, illetve ilyenekkel váltsa fel őket

2,00 1,00

2.4. hogy a felsőfokú műszakiakat középfokú végzettségűekkel váltsa fel?

él el m

is ze r ru ha fa ip ny ar om da fé p, gé p m űs ze r ép í t ve ő g m yipa e ke ző r re ga sk zd ed el em s ví zál l ítá z,v s il la m o pé s nz üg y in ga tl a n kö EÜ zi ga ga zd zg a s at ág ás is zo lg

0,00

Az összes ágazatra igaz az, hogy legintenzívebben az informatikai eszközök, és az előbbiek kezeléséhez szükséges kiegészítő tudások változnak leggyorsabban. Egyes ágazatoknál az informatikai technológiákkal való lépéstartás a piacon maradás feltétele. Ilyen pl. a fém-, gépipar, műszeripar ahol a számítógéppel vezérelt gyártást a folyamatosan (meg)újuló szoftverek segítségével készítik elő, sőt a tervezés sem képzelhető el informatikai eszközök használata nélkül. A kiegészítő informatikai ismeretek és az egy-egy szakterületre történő specializáció persze egymástól nem elválasztható. A felsőfokú szakterületi specializáció a műszaki szakemberek esetében magában hordozza a szakterületet kiegészítő informatikai ismereteket. A műszaki felsőfokúak szakterületi specializációjának igénye a fém/gép-, építőiparban, vegyiparban és az energiaiparban jelentkezik leginkább. Az előbbi iparágak igényeinek megfelelő szakirányi képzés megvalósítása fontos része a Bologna folyamatnak is. Az egy-egy szakterületre specializálódott szakmérnökök a jelenleg átalakuló, két, illetve három szintű képzésben először a többciklusú képzés első szakaszát (Bsc, BA) teljesítik. Ezen a szinten, az elméleti alapok és a gyakorlati ismeretek mellett 3K CONSENS IRODA

129



szakmai alapozó képzésben részesülnek a hallgatók. Az első BSc-t és BA- végzett diákok 2009-től tanulhatnak tovább mesterszakon (MSc). A mesterképzésen tanulók felvételének feltétele az alapdiploma (BSc, BA). Az alapképzés sikeres lezárása után nemcsak a közvetlenül hozzátartozó mesterképzésben lehet folytatni a tanulmányokat. A karok jelenleg dolgozzák ki a mesterképzések pontos részleteit, de valószínűsíthető, hogy azok a jelenlegi szakirányoknak megfelelő specializációkat fogják tartalmazni. Így pl. a biomérnökök alkalmazott biotechnológiai biomérnökké, egészségvédelmi biomérnökké, vagy környezetvédelmi biomérnökké-; az energetikai mérnökök hőenergetikai-, villamos energetikai-, atomenergetikai -, épületenergetikai energetikai mérnökökké válhatnak. A műszaki felsőoktatásban már elindult BSc-k, a Bologna folyamat szelleméhez illeszkedve olyan képzést kívánnak megvalósítani, amely a képzést befejezők számára a munkába állsáshoz szükséges tanúsítványt, a továbbtanuláshoz szükséges jogosítványt nyújt.

A műszaki felsőoktatásban a képzés átalakítására óriási szükség van, mert minden műszaki területen, így például az építőiparban is a felsőfokú műszaki (mérnöki) munka az építőipar komplexitása mellett specializálódik a feladatok funkcionális tartalmak (irodák, kórházak, lakóházak autópályák, metró, csatornák, szennyvíztelepek, stb.) szerint, valamint a statikai, építészeti gépészeti stb. területekre, s ezeken belül is különféle részterületekre. A specializálódás nem csak szakmai értelemben jellemző az ágazatra, hanem az informatikai eszközök használata terén is. Így tehát az építőipar olyan felsőfokú „specialista” szakembereket kíván, akik a szakmájukhoz kapcsolódó informatikai tudással vannak felvértezve. A felsorolt ismeretek többségét kiegészítő képzéseken, és önképzés révén szerzik meg a munkavállalók, mérnökök, a gyakorlati alkalmazás tapasztalati természetesen a gyakorlat során halmozódnak fel. Vagyis az iskolában- amint sok interjúalanyunk megfogalmazta- „csak” alapismereteket, mérnöki szemléletet és elkötelezettséget lehet, de kell is tanulni. (Úgy vélik, e tekintetben sok kívánnivalót hagy maga után a képzés) A víz-, villamos-, hő-, gázszolgáltatók és a hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezetekben szintén nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy specializált, un. kötőjeles végzettséggel rendelkező felsőfokú szakemberekkel töltsék be a megüresedett álláshelyeket és/vagy saját dolgozóik továbbképzése révén specialistákat neveljenek ki. A sok esetben külföldi kézben lévő energiaszolgáltatók az idegen nyelv ismeretét legalább olyan fontosnak tartják a felsőfokú beosztottak esetében, mint ahogy azt láttuk az általános- és műszaki vezetőknél. A közigazgatás területén szintén megfigyelhető az egyes szakterületekre történő specializálódás iránti igény, de ennél még -feltehetően az elektronikus ügyintézés, nyilvántartási, igazgatási eszközök használatának elterjedése miatt az átlagosnál is erősebben jelenik meg az informatikai ismereteket is magáénak tudó munkavállalók iránti kereslet, illetve elvárás. 3K CONSENS IRODA

130



8. Mint ahogy azt a felsőfokú végzettségű vezetők és beosztottak esetében is láthattuk, új elvárások, -legyen az a változó szakterületekhez történő alkalmazkodás, kiegészítő informatikai ismeretek elsajátítása, vagy az idegen nyelven történő kommunikáció képessége- leginkább a húzó ágazatok esetében fogalmazódtak meg. A felsőfokú gazdasági szakemberek specializációjának szakértői igénye a fenti ágazatok közül a fém-, gép-, építő- és vegyipar, valamint a szolgáltató ágazatok között a közigazgatás, szállítás-logisztikai, pénzügy, ingatlan területén kapott kiemelt, átlagon felüli értéket. 9. Az átstrukturálódó munkaerőpiacon a gazdasági informatikusok, azaz üzleti-gazdasági folyamatok informatikai támogatása iránti igény, (pl. az elektronikus vállalatirányítási rendszerek) az üzleti alkalmazásokat fejleszteni és menedzselni képes szakemberek iránti kereslet majd minden ágazatban megfigyelhető. A szakértői kérdőívre és az interjúkérdéseire választ adó vállalkozók kiemelt fontosságúnak tartják az üzleti/üzemi folyamatokat értő és azok informatikai támogatását megvalósítani képes szakemberek (tovább)képzését. Ezt támasztja alá, hogy az EU országokban a végzett informatikai szakemberek közül a legnagyobb arányban (45-60%) az üzleti informatikai rendszerek fejlesztéséhez és menedzseléséhez értő, a szervezési feladatok megoldására képes, gyakorlati készségekkel is rendelkező BSc-szintű gazdasági informatikusokat keresik. A két ciklusú, Bologna típusú képzésben a keresett gazdasági informatikusokon kívül gazdasági felsőoktatásból gazdálkodás és menedzsment, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás végzettségekkel lépnek majd ki a hallgatók. A szakmai specializációt ezt követően itt is MA képzéseken folytathatják..

10. A munkaadók által az egyes területeken elvárt specializációkról, a szakterületi továbbképzésekről átfogóan azt mondhatjuk el, hogy azok a korszerű szervezetfejlesztés, vezetés, stratégiaalkotás, és controlling köré szerveződnek. 11. A szállítás/raktározás ágazaton belül a logisztikai menedzsment kap kiemelt hangsúlyt. E szakterületen a gazdasági, pénzügyi ismeretekkel rendelkező munkavállalóktól raktározási, készletgazdálkodási, disztribúciós, beszerzési és értékesítési ismerteteket is várnak el.

3K CONSENS IRODA

131



Becslése szerint a következő tíz évben milyen mértékben válik szükségessé, 9,00

4.1. hogy az általános tudással rendelkező felsőfokú gazdasági végzettségűek egy-egy szakterületre is specializálódjanak, illetve ilyenekkel váltsa fel őket.

8,00 7,00 6,00

4.2. hogy a felső fokú gazdasági végzettségűek kiegészítő informatikai tudást szerezzenek, illetve ilyenekkel váltsa fel őket ?

5,00 4,00 3,00

4.3 hogy a felsőfokú gazdasági végzettségűek képessé váljanak idegen nyelvi kommunikációra, illetve ilyenekkel váltsa fel őket

2,00 1,00

g

tá s

sz ol

zg a

4.4. hogy a felsőfokú gazdasági végzettségűek középfokú végzettségűekkel váltsa fel?

ga

zd a

ig a kö z

sá gi

EÜ

os nz üg y in ga tla n

m

pé

ás

vil la

sz ál lít

ví z,

yip ar m ez őg ke az re d sk ed el em

ítő ép

ve g

pa r ny om da fé p, gé p m űs ze r

a

fa i

ru h

él el

m is

ze r

0,00

Becslése szerint a következő tíz évben milyen mértékben válik szükségessé, 9,00 8,00 6.1. hogy az általános tudással rendelkező felsőfokú kereskedelmi végzettségűek egy-egy szakterületre is specializálódjanak, illetve ilyenekkel váltsa fel őket. 6.2. hogy a felső fokú kereskedelmi végzettségűek kiegészítő informatikai tudást szerezzenek, illetve ilyenekkel váltsa fel őket ?

7,00 6,00 5,00 4,00 3,00

6.3 hogy a felsőfokú kereskedelmi végzettségűek képessé váljanak idegen nyelvi kommunikációra, illetve ilyenekkel váltsa fel őket

2,00 1,00

6.4. hogy a felsőfokú kereskedelmi végzettségűek középfokú végzettségűekkel váltsa fel?

fa i

a ru h

pa ny r om da fé p, gé p m űs ze r ép í t ő ve gy m ipa e r ke ző ga re z sk ed d el em sz ál ví lí z, v t ás illa m pé os nz ü in gy ga tla n kö zig EÜ ga a zd zg as atá ág s is zo lg

él el

m is ze r

0,00

Szellemi foglalkozásúak munkakörei: szakma szerkezeti változások a mikro vállalkozások körében

12. Általában, tehát ágazati tevékenységtől függetlenül igaz, hogy az előttünk álló tíz évben a mikro vállalkozások vezetési-munkaszervezési rendszerében nem várható radikális változás abban a tekintetben, hogy a tulajdonos vezetők maguk is dolgozó szakemberként vesznek részt a vállalkozás alaptevékenységében, miközben változatlanul elvégzik a 3K CONSENS IRODA

132



vállalkozás működtetésével kapcsolatos általános (1), műszaki(2), gazdasági(3), kereskedelmi(4) feladatokat. Ugyanakkor e területeken törekedni fognak arra, hogy komplex, azaz – a fentiekben felsorolt – ismereteikkel, képességeikkel rendelkező partnert találjanak (35) illetve olyan partnert, aki valamilyen a saját kompetenciáikat kiegészítő tudással, gyakorlattal rendelkezik (38). Ezek közül kiemelkedő az ágazat-specifikus műszaki ismerettel rendelkező partner iránti igény (várhatóan minden harmadik mikro vállalkozás törekedni fog erre), de nem jelentéktelen a gazdasági (29), a kereskedelmi (26) és a nyelvi kommunikációs (37) kompetenciák vállalkozás működtetésébe, illetve e tevékenység végzésébe való bevonásának igénye sem. •

•

A zárójelbe tett számok azt jelentik, hogy a szakértői, vállalkozói becslések szerint 10 év alatt 100-100 mikro vállalkozás a szélesebb értelemben vezetői munkakör(ök)ben 26-38 fővel bővítené a foglalkoztatást. Mielőtt túlértékelnénk a fenti adatok foglalkoztatáspolitikai jelentőségét, sietünk hozzátenni, hogy a bővítés e mértéke értelmezésünk szerint nem azt jelenti, hogy ilyen mértékű bővülésre lehet számítani a következő tíz évben, hanem azt, hogy létszámbővítéssel, vagy anélkül a vállalkozás sikeres működtetéséhez nem tartja elegendőnek saját kompetenciáját, s ezért keres a vezetéshez partnert. Azonban e partner bevonása egyaránt történhet – létszámbővítés nélkül- alkalmazottai közül, akik igen gyakran családtagok, illetve létszámbővítéssel, megfelelő szakemberek bevonásával.. E becslés útján létrejött adat, tehát e mikro vállalkozások helyzetét is kifejezi: a jelenlegi - jövőbeli piaci helyzetben nem elegendőek kompetenciáik.

3K CONSENS IRODA

133



Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé... 8,00

1. hogy az általános vezetői tevékenységet egy-egy speciális ismerettel rendelkező személlyel egészítse ki?

7,00 6,00 5,00

1.5. hogy az általános vezetői tevékenységet egy-egy komplex ismerettel rendelkező személlyel egészítse ki? (műszaki, gazdasági, kereskedelmi, idegen nyelvi) (legalább 2 féle)

4,00 3,00 2,00 1,00

ny t or om fé d m a -, gé m p űs ze r ép m v e ítő ez g őg y ip a k e z d ar a re s k s ág ed el e sz m Ví ál l z, v í tá s illa m pé os nz üg y in ga tla G n az da sá EÜ gi sz ol g

ha

1.4. hogy az általános vezetői tevékenységet idegen nyelv ismerettel rendelkező személlyel egészítse ki?

bú -,

ru

fa

él

el

m

isz

er

0,00

A függőleges tengelyen a 10-es skálán megadott szakértői becslések átlagának értékei találhatók A mikro vállalkozások tulajdonos- vezetői esetében azt fejezik, ki, hogy a becslés szerint a következő tíz évben milyen mértékben történik meg a a kérdésben szereplő szaktudással rendelkező szakemberek bevonása.

13. A mikro vállalkozások – önfenntartó és foglalkoztató képességének megmaradásához-, bővüléséhez az szükséges, hogy a jövőben is, új, illetve továbbfejlesztett képességek önfejlesztése és bevonása révén képesek legyenek a változó- növekvő-feszítő piaci körülmények mellett megállni helyüket. Kétségtelen, hogy a piaci versenyben egyre több energiát kell fordítani a megbízások megszerzésére és a műszaki követelményeknek való megfelelésre. Megítélésünk szerint a mikro vállalkozások foglalkoztató képességének fenntartását, bővítését jól szolgálná, erősítené, ha e vállalkozások fejlesztésére a mainál nagyobb figyelem fordulna. Ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a közcélú, közpénzekből finanszírozott vállalkozásfejlesztés, a mikro vállalkozások szerény jövedelemtermelő képessége miatt nem fordít kellő figyelmet erre a vállalkozói körre, amely ugyanakkor több, mint 1,3 millió ön –s mások foglalkoztatását „végzi”. Tehát ki kell dolgozni a vállalkozásfejlesztés azon eszközeit, amelyekkel a vállalkozások ezen csoportja fejleszthető. (Elvileg számos ilyen, finanszírozható fejlesztési eszközzel rendelkeznek a strukturális alapok (RFA, ESZA) 14. A fentiekben mondottak az egyes ágazatokban eltérő mértékben jelentkeznek. Minden felsorolt kompetenciával rendelkező munkaerő iránti igény kiemelkedően magas a vegyipari, mezőgazdasági, fa-, bútoripari valamint az egészségügyi ágazatokban és az átlag alatti a ruha ipari, a kereskedelmi, az ingatlan fenntartási-munkaerőkölcsönzési és a gazdasági szolgáltatások ágazataiban. Az értelmezésnél figyelembe kell venni, hogy a szakértői becslések a következő tíz évben lezajló folyamatokra irányulnak, és természetszerűen figyelmen kívül hagyják a jelenlegit megelőző időszakban lezajló változásokat. Ezért az átlag alatti eredmények nemcsak abból eredhetnek, hogy a 3K CONSENS IRODA

134



szakértők a különféle szakmai kompetenciák bevonását az ágazatba nem tartják szükségesnek és valószínűnek, hanem abból is, hogy már lezajlott folyamatokról lenne szó. 15. Általában a mikro vállalkozásoknál a teljes foglalkoztatás szakma szerkezetében ágazatonként 25-35 százalékpontot tesz ki az úgynevezett szellemi munkát végzők aránya. Itt jegyezzük meg, hogy ez az arány már a FEOR-ral mértnél jelentősen alacsonyabb azáltal, hogy az adatfelvétel „vezető” munkakörébe felvett adatok 80 százalékát „szétosztottuk, az ágazatra jellemző termelő illetve fizikai (törzsfoglalkozások) foglalkozási-szakmacsoportok között, mivel a mindennapi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a vállalkozások, illetve telephelyek tulajdonos vezetői termelő produktív tevékenységet is folytatnak. Megjegyezve, hogy a szellemiek aránya a mikro vállalkozásoktól méretnagyság szerint a legnagyobb vállalat/telephely kategória felé haladva fokozatosan csökken, s a termelő –nem szolgáltató – ágazatok nagyvállalkozásainál 10-20 százalék közé esik. A szellemiek e magas aránya ellenére a mikro vállalkozásokban (kivételt képeznek a pénzügyi-, gazdasági szolgáltatási és általában a közszolgáltatás körébe tartozó ágazatok,) a mérnöki, a közgazdasági és kereskedelmi alkalmazottak aránya rendkívül alacsony, szinte elhanyagolható. (lásd 5/a táblasorozatot) Természetesen, de nem túlzottan jelentős mértékben előfordul, hogy a mikro vállalkozások tulajdonosai műszaki diplomával rendelkeznek. Emellett is figyelemreméltó, hogy a szakértői becslések szerint a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a mérnöki, gazdasági és kereskedelmi ismeretekre a vállalkozások működtetéséhez, s ezeket a tudásokat a vállalkozók önképzés, vagy munkaerő felvétel útján fogják bevonni vállalkozásaikba. Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé... 7,00

1.1. hogy az általános vezetői tevékenységet speciális műszaki ismerettel rendelkező személlyel egészítse ki?

6,00 5,00 4,00

1.2. hogy az általános vezetői tevékenységet speciális gazdasági ismerettel rendelkező személlyel egészítse ki?

3,00 2,00 1,00

h -, a bú ny t o r om d fé m a -, gé m p űs ze r ép í t ő v m ez eg őg y ip ar a ke zd as re á sk ed g el e sz m Ví ál lí z, v tá s il la m p é os nz üg y in ga tla G n az da EÜ sá gi sz ol g

ru

fa

él

el

m

isz

er

0,00

3K CONSENS IRODA

1.3. hogy az általános vezetői tevékenységet speciális kereskedelmi ismerettel rendelkező személlyel egészítse ki?

135



Ennek mértéke a becslések szerint átlagosan tíz év alatt 100-100 mikro vállalkozásban a megfelelő munkakörre vetítve -a mérnöki szaktudás tekintetében 33 fő, a gazdasági esetében 29 és a kereskedelmi szaktudás tekintetében 27 fő. A fentieket úgy is fogalmazhatjuk, hogy tíz év leforgása alatt minden harmadik mikro vállalkozás fogja a fentiekben megnevezett szakértelmek bevonása érdekében 1-1 fővel bővíteni a foglalkoztatottak számát. 16. A nyomda-, építő és a (rendkívül sokrétű) vegyiparban elsősorban a mérnöki, és másodsorban gazdasági tudásokra lesz nagyobb szükség. A fa-bútoriparban és a mezőgazdaságban inkább a gazdasági, mint a műszaki ismeretek bevonására lehet számítani. A kereskedelmi ismeretek iránti várható igény a következő 10 évben lényegében minden ágazatban megjelenik, de az előbbieknél kisebb mértékben. 17. Az elmúlt évtizedben a különböző ágazatokban működő mikro vállalkozások többsége a helyi piacok, termékekkel-szolgáltatásokkal szemben mérsékelt elvárások teljesítésével képes volt a felszínen maradni. Interjúink szerint az utóbbi, jellemzően a 2000. év óta a nagyobb, tőkeerősebb szervezetek egyre szélesebb piaci megjelenése, a korábbi mikro vállalkozások egy részének technológiai megújulása, növekedése következtében fokozatosan felismerték a termék, illetve technológiaváltás szükségességét: vagy – ágazattól függően - a helyi lakossági, speciális igényeket kielégítő termékeketszolgáltatásokat állítanak elő, vagy magas műszaki igényeket támasztó vállalkozások beszállítóivá válnak. Bár a mikro vállalkozások sokasága még nem ismerte fel a választás kényszerét, mégis sokan vannak, akik –egybehangzóan a szakértői véleményekkel- erre az útra tértek. Bármely utat is választják, mindkét esetben szakmai-technológiai megújulásra van szükségük. Ehhez egyrészt korábban nem alkalmazott gyártástechnológiai ismeretek és alkalmas technológiai berendezések szükségeltetnek, másrészt - elsősorban a beszállítóvá váláshoz- formálisan is megvalósított- minőségbiztosítási követelményeknek kell megfelelniük. Ez az oka annak, hogy interjúink, és a szakértői becslés egyaránt megfogalmazza a gyártástechnológiai eljárásokkal való lépéstartás és a korszak követelményeinek megfelelő minőségmenedzsment szükségességét.

3K CONSENS IRODA

136



1.3 Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben... 12,00 10,00

5. hogy az általános mérnöki ismeretekkel rendelkező mérnökök a gyártástechnológia, területén is ismereteket szerezzenek?

8,00 6,00

6. hogy a munkatársak a minőségbiztosítási területén is speciális ismeretekkel rendelkezzenek?

4,00 2,00

h -, a bú ny t or o fé md m a -, g m ép űs ze r ép m ez v eg ít ő őg y i k e az d p a r re s k as á ed g el e V í s zá m zllí , v tá illa s m pé os nz ü i n gy ga G tla az n da sá EÜ gi sz ol g

ru

fa

él

el

m

isz

er

0,00

A fenti grafikonból látható, hogy a bútor-, a műszer, az építőiparban valamint a gazdasági szolgáltatások ágazatában a gyártástechnológiai, a többi ágazatban a minőségbiztosítási területen ismeretekkel rendelkezők bevonására fognak erősebben törekedni. Látható, hogy a következő tíz évben minden tizedik mikro vállalkozás legalább 1-1 gyártástechnológussal ill. minőségbiztosításban (is) járatos szakemberrel bővül, de ágazattól függően a bővülés mértéke 10-10 vállalkozásra vetítve 2-, 4-, sőt 6 fő is lehet. 18. A mikro vállalkozások várható létszám bővülése és /illetve e vállalkozások szakértelem bővülése nehezen szétválasztható két megoldást takar. Ezért ugyan látjuk, hogy általában a vállalkozások egyharmada-kétnegyede lesz részese az ezzel járó fejlődési folyamatnak, mégis nehéz megbecsülni, hogy az új szakértelem bevonását létszámbővítéssel avagy önképzéssel, avagy munkaerőcserével fogják megoldani a vállalkozók. Látnunk kell, hogy e kérdés jelentősége igen nagy, hiszen együttvéve közel 760 ezer telephelyről ill. vállalkozásról van szó. Ha feltételeznénk, hogy egy-egy vállalkozáshoz 1,2 telephely tartozik akkor is 633 ezer önálló vállalkozásról beszélhetünk. Ha továbbá a szakértői becslés alapján feltételezzük, hogy minden harmadik mikro vállalkozás egy–egy fenti szakértelmet képviselő szakemberrel bővíti a foglalkoztatottak körét, akkor igen jelentős, 210 ezres bővüléssel számolhatnánk .

3K CONSENS IRODA

137



19. Azonban feltettük az alábbi kérdést is a szakértőknek:

1.4.Be cslése sze rint milye n mértékbe n v álik szüksége ssé a köv e tke ző tíz év be n... 7,00 6,00

1.5. hogy az általános vezetői tevékenységet egyegy komplex ismerettel rendelkező személlyel egészítse ki? (műszaki, gazdasági,

5,00 4,00 3,00 2,00 1,00

fa -

él el

m

isz

er

ru ha ,b ú n y to r om d fé m a -, g m ép űs ze r ép í m t v ez eg ő őg yi p ar ke a z re da sk s á ed g el e sz m Ví á z- llít , v ás i ll a m p é os nz ü i n gy ga tl a G az n da sá EÜ gi sz ol g

0,00

Várható, hogy minden harmadik vállalkozó úgy bővítené a vállalkozás szakmai kompetenciáit, hogy egy-egy újonnan felvett szakember legalább két, a vállalkozásban eddig nem jelen lévő szaktudást hozzon be. Érthető, hogy a mikro vállalkozások nagyon óvatosan bánnának a létszámbővítéssel, ehelyett olyan partner-munkatársat keresnének, akik komplex műszaki, gazdasági, kereskedelmi-, technológiai stb. szaktudással rendelkeznek. Azonban, ha figyelmen kívül hagyjuk a kalkulált foglalkoztatás bővülést, és csupán az 1.4 táblában közölt adatokat vesszük alapul, akkor is lényegében ugyanahhoz az eredményhez jutunk: 190 ezer fős bővüléssel számolhatunk. Itt emlékeztetni kell az olvasót arra, hogy a mikro vállalkozások munkaszervezete tagolatlan, itt nem válik el egymástól a vállalkozás mérnöki, gazdasági, kereskedelmi stb. irányítása és a termelés vagy szolgáltatás fizikai megvalósítása. Ezt is figyelembe véve tehát azt mondhatjuk, hogy az előttünk álló tíz év folyamán a mikro vállalkozások szakmai tartalmának és kapacitásainak együttes növekedése várható, illetve azok a vállalkozások lesznek versenyképesek amelyekben ez megvalósul. Ez a folyamat tehát bizonyosan egyszerre jár létszámbővüléssel és munkaerőcserével, amennyiben az iskolarendszerű és felnőttképzés rendszerében valóban „előáll” az a szakembertípus, amely a fenti szakértelmekkel komplex módon rendelkezik és ugyanakkor képes gyakorlatias módon is részt venni a termelőszolgáltató tevékenységekben.

3K CONSENS IRODA

138



A diplomás, speciális szakismeretekkel rendelkező munkaerő bevonása a mikro vállalkozások „szervezetébe” a valóságban nem egyszerű, s valószínűleg korlátlanul nem is megoldható feladat. Ugyanis a vállalkozások jelentős része egyszemélyes- önfoglalkoztató vállalkozás, s az ennél nagyobb vállalkozások is rendkívül zárt, bizalmi alapon létrejött szervezetek, gyakorta családtagokat, rokonokat, ismerősöket foglalkoztatnak. Féltik piaci kapcsolatrendszerűket és féltik a vállalkozás gyakorlásával kapcsolatos, pénzügyi információkat. S ugyan - racionálisan, szakértői becslések alapján kimondható – hogy a versenyképesség fenntartásához új ismeretek bevonására lesz szükség, de ebből nem következik, hogy a vállalkozó pozíciójával, tudásával egyenrangú, esetleg azt meghaladó személy bevonására -éppen a bizalmi kapcsolat hiánya mellett is sor kerül. Valószínűbb lehet, hogy a mikro vállalkozások által támasztott új szakmai igényeket nem az alkalmazotti létszám bővítésével, hanem gazdasági szolgáltatások igénybevételével oldják meg a vállalkozók. Ez esetben a létszámbővülés/ illetve megrendelés bővülés nem az érintett vállalkozásban, hanem azon kívül, önálló, gazdasági szolgáltatások nyújtására berendezkedett vállalkozásokban jelenik meg. 20. Az irodai ügyviteli foglalkozási szakmacsoportban, középfokú szakmai végzettséggel a mikro vállalkozásokban közel 150 000 ember dolgozik Adataink szerint e szakmacsoport 1.5 Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben... 7,00 6,00

3. hogy az irodaiügyviteli tevékenységet végzőket informatikai tudással rendelkezőkkel váltsa fel?

5,00 4,00 3,00 2,00 1,00

él el

m

isz

er

r fa u ha -, bú n y to r om fé d m a -, g m ép űs ze r ép m í e z ve g tő őg yi ke a z p ar re da sk sá ed g el em s z Ví á z- ll ít , v ás i ll a m p é os nz ü in gy ga tl a G az n da sá EÜ gi sz ol g

0,00

4.. hogy a ügyintézők a vállalkozási adminisztráció minden területén jártasak legyenek

tartalmi elvárásaiban jelentős szerepet fog betölteni az informatikai tudás és a hatékonyság. A hatékonyság iránti igény azt jelenti, hogy az irodai –ügyviteli tevékenységgel szemben a jelenleginél nagyobb komplexitás és -ehhez is kapcsolódóan – informatikai eszközök használata, mint elvárás lesz jellemző. 3K CONSENS IRODA

139



Az ügyvitel, a bérszámfejtés, a kiadások és bevételek kezelése, a mikro vállalkozásoktól független könyvelők „kiszolgálása”, a hatóságokkal való kommunikáció- adatszolgáltatás, az anyagbeszerzés, az értékesítés, az internetes marketing, de legalább a termékeket és szolgáltatásokat hirdető web-lapok s nem utolsó sorban a beszállítói kapcsolatok fenntartása mind-mind egyre nagyobb mértékben igényli az informatika alapú ügyviteli-szakmai tevékenységet. Adataink ennek felismerését, növekvő jelentőségét érzékeltetik olyan helyzetben, amelyben a kisvállalkozók jelentős része számára idegen és nehezen átlátható ennek az eszköznek a használata. A becslések egyúttal azt is mutatják, hogy a mikro vállalkozásokban nincsen mód több ügyintéző együttes alkalmazására, sőt, jelentős számban vannak azok a vállalkozások, ahol az irodai ügyintézési tevékenység sem válik le más, aktív termelő vagy szolgáltató tevékenységekről. Ahol azonban ilyen munkaerőt alkalmaznak ott a komplex szakmai-és eszközhasználati képességeket várják el. Az informatika képességek iránti igény a jövőben, hangsúlyozva, hogy a vállalkozások jelentős csoportjai már ma is rendelkeznek ilyen beosztottakkal, minden harmadik vállalkozásra lesz jellemző. De természetesen különösen erős az igény a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások területén valamint a nyomdaiparban. Megjegyezzük, hogy a kereskedelemben már lényegében lezajlott az ügyviteli munkakörök informatizálásának folyamata, így a továbbiakban „csak” ennek fenntartása szükséges. 21. A mikro vállalkozások munkamegosztási szerkezetének vizsgálata, előrejelzése kapcsán felmerül az a kérdés, hogy miként alakul a jövőben a kvalifikáció- dekvalifikáció kérdése a szervezetben. A szakértői vélemények a jelenlegi helyzet ismeretéből alakulnak ki. Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy azokban az ágazatokban valószínűsíthető a diplomások arányának növelése a középfokú végzettségű szakemberek rovására, amelyek magas, bizonyos értelemben különleges szakértelmet igényelnek. Ilyen a gazdasági szolgáltatási ágazat, amely magába foglalja a közgazdasági-, pénzügyi-, műszaki-, természet tudományos, társadalomtudományi szakmai szolgáltatásokat, valamint ilyen a szintén rendkívül összetett vegyipari, építő anyagipari, üvegipari gyógyszeripari stb ágazat. E tevékenységterületeken működő mikro vállalkozások többnyire hálózati projekt szervezetben dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy az egy-kétszemélyes vállalkozások éppúgy, mint az 5-9 fős vállalkozások önálló munkavégzésre képes, diplomás szakemberek alkalmazását preferálják, s ezek, mint projektmegvalósító szakemberek és projekt menedzserek gyűjtik maguk köré egy-egy feladatra az éppen megfelelő szakértelemmel rendelkező vállalkozásokat. A következő években a költséghatékonyság okán felerősödik az a folyamat, melyben e szervezetek középszinten képzett alkalmazottait, kezdő-tanuló diplomás szakemberekre cserélik fel. 3K CONSENS IRODA

140



1.6. Becslése sz erint milyen mértékben válik sz ükségessé a következ ő tíz évben... 9,00 8,00

2.1. hogy a gazdaságikereskedelmi feladatokat ellátó középfokúakat felsőfokúval váltsa fel?

7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00

él el m

is ze

r fa r u h a -, bú ny tor o fé md m a -, gé m p űs ze r ép m ez veg ítő őg yi ke az par r e da sk sá ed g el e s Ví z m z- áll , v ítá illa s m pé os nz ü in gy g at G la az n da sá gi EÜ sz ol g

0,00

2.2. hogy a gazdaságikereskedelmi feladatokat ellátó felsőfokúakat középfokúval váltsa fel?

Némileg eltérő a magyarázat a többi ágazatban lezajló kvalifikációs folyamatra: itt egyrészt a termékekkel szembeni minőségi és fejlesztési követelmények növekedése teszi érthetővé a folyamatot. Mindkét követelmény a beszállítói aktivitás terjedésével van összefüggésben: A beszállítókat befogadó vállalatok egyre több fejlesztési feladatot „hárítanak” át a beszállítókra. E beszállító mikro vállalatok sokszor olyan fejlesztéseket, - prototípusok előállítását valósítják meg, amely magasabb szakmai követelményeket támaszt Adataink azt is mutatják, hogy a dekvalifikáció folyamata, jóval gyengébb: Számottevőnek csak az ingatlan és egészségügyi ágazatban tekinthető. Az ingatlanfenntartás ágazata két kitüntetett al-ágazatot tartalmaz: a tulajdonképpeni ingatlanfenntartást és a különféle gépkölcsönzést. Ebben az ágazatban az elmúlt években jelentős koncentráció mellett a működtetés-fenntartással kapcsolatos munkafeladatok standardizálódtak, s ezáltal átadhatókká is váltak. Valószínűsítjük, hogy az egészségügyi ágazatban, amely elsősorban háziorvosokat, másodsorban laboratóriumokat tartalmaz egy racionalizálódó munkamegosztás kibontakozásának tanúi lehetünk. E folyamatok eredménye, hogy a szakértői becslések szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdasági-kereskedelmi munkakörök egy része, 35-45%- a következő tíz évben átalakul, középfokú - szakmai - végzettségűekkel töltik be.

3K CONSENS IRODA

141



A szakképzett termelő –szolgáltató „fizikai” tevékenységekkel szemben támasztott követelmények változásai a mikró és nagyobb vállalkozások körében. Az elmúlt évtizedben, a különböző ágazatokban és a vállalkozások különböző méretkategóriáiban jelentős változások mentek végbe E változások hajtómotorja a helyi vagy nemzetközi piacokon, illetve a termékek és szolgáltatások tartalma és ára terén kialakult verseny. A verseny számos más dimenziója közül azért emeljük ki ezeket, mert ezek hatnak legerősebben a munkatevékenységben részt vevő munkaerő szaktudásával, teljesítményével szemben támasztott követelményekre. E kötet harmadik részében több ágazati tanulmány olvasható, amelyekben – a meghatározó szakágazatok részletes elemzését végeztük el a fentiekben kiemelt szempontokból. Ezekben elsődleges célnak tekintettük a gazdasági ill. közszolgáltatási tevékenységekre ható verseny azon hatásainak elemzését, amelyek végső soron a munkavállaló tevékenységével kapcsolatos elvárásokat alakítják. Kiemelten kezeltük a termékkel szembeni piaci elvárásokat, a termelésszolgáltatás versenyképes megvalósítását szolgáló technológiai és munkaszervezési megoldásokat s nem utolsó sorban a vállalkozások piaci pozícióiból eredő technológiaváltási, munkaszervezési „kényszereket”. Tehát azokat a szempontokat, amelyek hatnak a munkamegosztásra és a munkavállalóval szemben támasztott szakmai követelményekre. A hagyományok szerint minden termelői és szolgáltatói tevékenység kulcsa, mondhatnánk kulcsembere a szakember, mai fogalmakkal élve a szakmunkás. A hagyományos – kisipari, kiskereskedelmi, stb.- szakember a tennivalókhoz szükséges tudásokat a fejében „hordja”, az aktív cselekvés, a megvalósítás képessége pedig a munkás készségeire épülő gyakorlatából származik. Összességében a munkavégző képesség –hagyományosan- személyes jellemző, tulajdonság. Tevékenységéhez kéziszerszámokat, illetve olyan univerzális gépeket használ, melyet manuális úton közvetlenül vezérel. A gyáripar is, a fokozatosan növekedő – koncentrálódó- szolgáltató ipar is, úgy kezdődött a XIX század folyamán -Magyarországon a XIX század végén- XX. .század elején, hogy sok-sok kisipari munkást „helyezett” egymás mellé, majd-ha termelésről, és nem szolgáltatásról volt szó, később betanított munkások illetve (betanított) gépmunkások bevonásával elkezdődött a munkamegosztás kialakulása: a kevesebb tudást- gyakorlatot igénylő, „egyszerűbben” elsajátítható, ismétlődő tevékenységeket szakképzetlenek kezébe adták. A folyamat következő lépéseként - a vállalkozások közötti verseny kényszerére olyan manuálisan vezérelt, leegyszerűsített célgépeket konstruáltak, amelyeket sokkal kisebb gyakorlattal, elmélyült szaktudás nélkül is lehetett működtetni. Ez további lehetőséget nyújtott a szakképzettséggel nem rendelkezők bevonására. 3K CONSENS IRODA

142



A hatékony termelés, s ezzel együtt a kisipari –komplex – szaktudás kivonásának mellőzésének másik munkaszervezésen alapuló, eszköze a „futószalag” kialakítása volt. E taylori elveken nyugvó fordi „találmány karrierje - sok – sok belső változás mellett máig tart. Alig van olyan ágazat, amelyben ezeket az alapelveket ne érvényesítenék a munkaszervezés során. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy újabban nemcsak a fizikai tevékenységek, hanem az irodai adminisztráció, sőt számos hagyományosan szellemi tevékenység összeszervezésére is szolgál. A munkafeladat részekre bontása és sorba rendezése, mint munkaszervezési elv, különösen fontos szerepet játszik a fémfeldolgozó és gépiparban, a műszeriparban, de jelen van szinte minden termelő iparágban. Folyamatos változást abban tapasztalunk, hogy az eredetileg munkavégzőkből „szőtt” futószalag-tevékenység gyártó berendezések között hiányzó kapcsolatok megteremtésére szolgál (tipikus példát az élelmiszeriparban, a csomagolóiparban láthatunk), vagy sorba rendezett egyedi gépek, automatikus gyártó berendezések működtetésére szolgál (műszeripar), vagy különféle alkatrészek, kiegészítő technológiákkal támogatott összeszerelését végzi el (motorgyártás, részegységek gyártása, általában összeszerelés). A gazdaságban ténylegesen megvalósuló munkamegosztás, és annak változásai, az egyes munkaposztokon elvárt tudások, készségek illetve a feladat megvalósításához kialakított technológiák, munkaszervezési rendszerek tartalma nagymértékben függ a munkaerőpiacon található munkavállalók (az iskolarendszerből frissen kilépők és már gyakorlottabbak) munkavégző képességéről szerzett tapasztalatoktól. Néhány évvel ezelőtt felmérést készítettünk arról, hogy milyen tudásokat és képességeket várnak el a szakmunkástól, pontosabban a szakképző rendszerből kikerülő szakmunkástól. A munkavégző képesség több elemre bontható. A legfontosabbak a következők: o fegyelem, figyelem, szabálytartó képesség o szakmai alapismeretek o az anyagok, az alkatrészek, a szerszámok a segédberendezések kezeléséhez szükséges érzék o átfogó- gyakorlattal megalapozott szakismeret. Az e területeken szerzett tapasztalások alapján általánosnak mondható, hogy napjainkban a korábban könnyen betaníthatónak és ezért szaktudást nem igénylőnek tekintett úgynevezett betanított munkához berendezés kezelők, összeszerelők is legalább középfokon képzett olyan munkaerőt alkalmaznak, mert az a tapasztalat, hogy a fentiekben felsorolt jellemzők többségét csak itt találhatják meg. Tapasztalatok alakultak ki a helyettesíthetőségre, arra, hogy mely szakmai képzésben résztvevők, mely más szakmacsoportban alkalmazhatók a 3K CONSENS IRODA

143



legsikeresebben. Ilyen például a varrónői képzettséggel munkaerőpiacra kilépők alkalmazása a műszeripari betanított-, összeszerelői munkakörökbe, vagy az ácsok alkalmazása az épületasztalos ipari gyártó tevékenységben, vagy a pékek alkalmazása az élelmiszeripari-, vegyipari berendezések kezelésében. A helyettesítés gyakorlatát a munkaerő kereslet és a kínálat egymásnak meg nem felelő struktúrája kényszerítette ki. Az új technológiák megjelenésével a helyettesíthetőségre vonatkozó új tapasztalatok szükségesek. Ma még nincs kellő tapasztalat ahhoz, hogy megállapítható legyen az NC, CNC berendezések működtetéséhez csak az érintett szakma (asztalosok, lakatosok, forgácsolók, nyomdászok, műszerészek) avagy más szakmákból érkezők is alkalmasak-e. Az sem kizárt, hogy e berendezések működtetéséhez -előbb utóbb- a szakmai képzettséggel nem rendelkező érettségizetteket fogják alkalmasnak tartani. A technológiák átalakulása, az egyes szakmákkal szembeni elvárások változása nem radikálisan gyors folyamat, de mégis úgy látszik sokkal gyorsabb, mint amit a szakképzés intézményesen képes befogadni. Ennek negatív hatása állandó feszültséget okoz a kereslet és kínálat között. A szakképzés makacsul ragaszkodik a komplex kisipari szakmák képzéséhez, miközben ezek többsége már csak a javító-szerelő szolgáltató ágazatban van jelen. Korábban ezt úgy fogalmaztuk, hogy nemcsak a magyar gazdaságot, hanem a szakképzést is jellemzi a duális jelleg. A szakképzés, szinte mint 100 évvel ezelőtt, nem akarja tudomásul venni a nagyipari termelés technológiai követelményeit, miközben egyrészt a növekvő és változó tudás anyag, másrészt a szakmunka presztízsének elolvadása miatt egyre kevésbé képes az önmaga által kitűzött cél teljesítésére. Az elmúlt másfél-két évtizedben a növekvő verseny a hatékonysággal és a minőséggel szemben támasztott egyre magasabb követelmények hatására olyan univerzális megmunkáló berendezéseket konstruáltak, amelyek összetett műveleteket, a manuális vezérlésnél sokkal nagyobb pontossággal, szükség szerint nagy szériában, más esetben egyedi termékként voltak képesek elkészíteni. E berendezések már nem igénylik a manuális beavatkozást, mert a berendezést e célra készített számítógépes programok vezérlik. E berendezések hatékonysága magas, -egységnyi időre vetítve- az emberi beavatkozás töredékét igényli. De a berendezések ára is magas. Azok a vállalkozások engedhetik meg maguknak, amelyek képesek két-három műszakban folyamatosan működtetni. A jelenlegi, hazai gyakorlatban vannak olyan vállalkozások, amelyek betanított munkásokkal kezeltetik ezeket a berendezéseket, de – másik szélsőségként – vannak olyanok is, akik csak magasan képzett mérnököket „engednek” a berendezéshez. Igaz, az előbbiek beállítókat és programozókat alkalmaznak – a betanított munkások hiányzó szakértelmének pótlására, az utóbbiak ilyenre nem kényszerülnek. Abban azonban „egyetértés” van a két foglalkoztatási megoldást alkalmazó vállalkozói csoport 3K CONSENS IRODA

144



között, hogy csak relatíve magas munkakultúrával rendelkező, fegyelmezett munkaerőt választanak ki e drága, könnyen elrontható, berendezések működtetésére. A fentiekben bemutatott NC, CNC megmunkáló berendezések – egy-egy, olykor két-három fővel csökkentik a munkaerőigényt, s ezzel együtt minőségi változást hoznak létre a végtermékben. Az egyes iparágak versenyképes szegmenseinek szinte mindegyikében növekvő mértékben alkalmazzák ezt az új technológiát. A ruhaiparban a szabászat, a fa és bútoriparban az épületasztalos ipari termékek (ablakok, ajtók) valamint a különféle mintázatú bútoralkatrészek levágásához és megformálásához, a fémfeldolgozó iparban a fémlemezek vágásához és hajlításához, gépi hegesztéséhez, a gépiparban a különböző forgó alkatrészek gyártásához. Olyan más iparágakban, mint az élelmiszeripar, a nyomdaipar, az építőanyag- üzemanyagok, vegyipari és gyógyszeripari termékek gyártásánál, ahol nem egyedi gépeket, hanem zárt nagyberendezéseket alkalmaznak, a CNC a nagyberendezéseket vezérlő megoldásként jelenik meg. Működtetése alapvetően abban különbözik az előző egyedi berendezésektől, hogy a termékgyártási folyamat zárt térben zajlik, s így közvetlenül nem megfigyelhető. Ez esetben különféle mérőeszközök adnak információt a zárt térben lezajló folyamatokról, melyek értékelése -a szükség szerinti beavatkozás- megfelelő szaktudást igényel.

3K CONSENS IRODA

145



2.1 Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben... hogy mikróvállalkozások szakmunkásai képessé váljanak számítógépvezérelt gépsorok, illetve számítástechnikai eszközök üzemeltetésére hogy a 10 főnél nagyobb szerevezetek szakmunkásai képessé váljanak számítógépvezérelt gépsorok üzemeltetésére ?

12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0

él

el

m

isz

er ru h fa -, a bú ny t or o fé m d m a -, g m ép űs ze r ép m í ez v eg t ő őg y i p k e az d ar re as sk á ed g el em V í s zá llí z, v tá ill a s m pé os nz ü i n gy ga G tla az n da sá EÜ gi sz ol g

0,0

hogy a 10 főnél nagyobb szerevezetek szakmunkásai képessé váljanak számítógépvezérelt berendezések működtetésére?

A mikro vállalkozásoknál az NC, CNC berendezések elterjedése csak most kezdődik. Azok a mikro vállalkozások – ma még csak kevesen- vásárolnak,, alkalmaznak ilyen berendezéseket, amelyek nagy sorozatban gyártanak, mint jellemzően az autóipari beszállító kohászati (finom öntödék) fémfeldolgozó-, és gépipari vállalkozások illetve azok, amelyeknél a hatékonyság mellett (élőmunkaerő használat) a minőségi követelmények szükségessé tették. Ilyen az épületasztalos és bútoripar, a nyomdaipar, a ruhaipari szabászat. A mikro vállalkozásoknál nagyobb vállalatoknál, különösen akik a járműipar területén dolgoznak az elmúlt években radikálisan növekedett a CNC használat, annak ellenére, hogy jelentős hiány mutatkozik a megmunkáló berendezéseket működtetni képes munkaerőből. A nagyobb, de egyedi termékeket gyártó faipari, fém feldolgozó és gépipari vállalkozások általában ma már rendelkeznek ilyen berendezésekkel, de hagyományos univerzális gépeket is használnak. A 2.1-es sorszámú diagramban egymás mellett mutatjuk be a munkaerővel szemben támasztott követelmények változásait a mikro vállalkozásoknál (kék oszlop) és a nagyobb vállalkozásoknál. (bordó és sárga oszlopok) Tekintettel a mikro vállalkozások szerényebb fejlesztési lehetőségeire együtt tettük fel a kérdést a szakmunkásoktól elvárt (számítástechnikai eszközök és a CNC berendezések működtetése) képességek vonatkozásában: A szakértői válaszok azt mutatják, a következő tíz esztendőben, az ágazat közül minden 3,6törzsfoglalkoztatottjától el fogják várni a széles értelemben vett számítástechnika 3K CONSENS IRODA

146



alkalmazását. A fa-, és bútoriparban, a nyomdaiparban a műszeriparban tapasztalt arányok inkább a CNC berendezések, a többi iparágban a számítástechnikai eszközök működtetéshez szükséges képességekre vonatkoznak. A CNC berendezések működtetésének igénye a szabász, az épület és bútorasztalos, a lakatos és forgácsoló szakmákkal szembeni elvárásokat érinti. Adataink szerint tíz év múlva minden második-harmadik szakmunkásnak képesnek kell lennie e feladat elvégzésére. Különösen a fém és gépipari szakmákat illetően jelenleg nehezen elképzelhető az igények teljesülése: E szakmák – interjúink szerint - egyrészt a munkavégzés gyáripari szervezete, másrészt a munkakörülmények közvéleményben -egyébként hamisan- jelenlévő negatív megítélése miatt kevéssé vonzóak a fiatal generációk számára. . Az élelmiszeriparra, nyomdaiparra, vegyiparra a számítógép- vezérelte nagyberendezések működtetése teszi szükségessé a széles értelemben vett informatikai tudást.

Úgy tűnhetett, mintha a bevezető leírás egy technológia-történeti visszaemlékezés lenne. Ezzel szemben látni kell, hogy a hazai iparban és szolgáltatásban -természetesen megmegújult formában a hagyományos kisipari, valamint az univerzális és célgépek, és újabban az NC, CNC berendezések működtetésére irányuló szakmai tudás iránti igények egyszerre vannak jelen, és ez nem csupán a hazai ipar elmaradottságát (azt is) jelzik, hanem azt, hogy a különféle munkafeladatok megoldásának modernizálódását a verseny nem minden területen kényszerítette eddig ki. Figyelembe véve az érintett szakmák többségéhez tapadó negatív megítélést, mindebből következik, hogy a jelenlegitől gyökeresen eltérő „megoldásokat” kell alkalmazni ezen szakmák vonzerejének helyreállítására. Ugyanis arra is gondolni kell, hogy különösen a fémfeldolgozó és gépipari ágazat rapid növekedési pályára állhatna, foglalkoztató képessége növekedhetne, ha nem lenne hiány ezekből a szaktudásokból. A szakértők úgy ítélték meg, hogy a következő tíz évben a lakatos és forgácsoló szakmáknak radikális átalakuláson kell keresztül menniük.

3K CONSENS IRODA

147



Becslése szerint a követköző 10 évben milyen mértékben válik szükségessé, hogy 8 7 6 5 4 3 2 1 0 fémipari szakmunkások: idegen nyelvű szakmai

hegesztők: minősített hegesztés

forgácsoló : rajzolvasás

forgácsoló:NC/ CNC működtetés

forgácsoló: NC/CNC programozás

lakatos: minősített hegesztés

lakatos: NC/CNC programozása

lakatos : NC/CNC működtetés

mikrovállalkozások nem mikrovállalkozások

A fenti diagramm igazolja a radikális változásra vonatkozó állításunkat a mikronál nagyobb vállalkozások esetében. A lakatos és a forgácsoló szakmacsoportok esetében az ilyen szakképzettséggel rendelkezők többségétől, 60, vagy ennél is magasabb százalékban várják el az NC, CNC berendezések kezeléséhez szükséges tudásokat és képességeket. Ezen túl olyan forgácsolókat képzelnek el, akik maguk is képesek a berendezés programozására. A lakatosok esetében a programozás iránti igény valamivel alacsonyabb. A mikrovállalkozásra vonatkozóan ennél differenciáltabban alakulnak a jövőbeli elvárások. A lakatosok, akik többsége a fémfeldolgozó, és nem a gépipari ágazat alkalmazottai, továbbra is a hagyományos eszközökkel végzik a lemezmegmunkálást- szemben a nagyobb vállalkozásokkal, melyek –a szakértői becslések szerint CNC vezérlésű lemezvágó berendezésekkel fognak dolgozni. Az adatok értelmezéséhez tudni kell, hogy a hagyományos eszközökkel történő lemezmegmunkálás idő és munkaigényesebb, pontosságában kevéssé megfelelő, vagyis ma már csak egyedi termékek készíthetők ily módon. Ezzel szemben a mikro vállalkozások lakatosaival szemben támasztott új követelmények között a megjelenik a minősített hegesztés. Tíz év múlva minden harmadik lakatosnak rendelkeznie kell ezzel a minősítéssel. Igaz, ez a követelmény a nagyobb vállalkozások esetében csaknem kétszer ennyi hegesztőt fog érinteni. A fém-, és gépipar piaci kapcsolatrendszerére, és orientációjára utal, hogy a a nyelvtudás iránti igény a mai nulla körüli állapothoz képest radikálisan emelkedik: Tíz év múlva a fémipari szakmunkások 30-45 százalékától várják majd el az idegen nyelvi kommunikáció képességét. 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email: [email protected], www.3kconsens.hu

148


A fizikai szakmacsoportok tartalmi és szerkezeti átalakulásának forrásai A fentiekben láttuk, hogy azokban az ágazatokban, ahol gépi nagyberendezéseket alkalmaznak, ott a jövőben fokozott mértékben várják el, hogy a szakmunkások is (korábban ez technikusi feladatnak számított) képesek legyenek a számítógéppel vezérelt berendezések működtetésére. Ilyen követelményeket – tíz év múlva minden harmadik szakmunkással szemben támasztanak a nagyiparban, s ennél kisebb mértékben a mikro vállalkozásoknál. Azt is láttuk, hogy a CNC vezérelt megmunkáló berendezések kezelését a mikro vállalkozásoknál és a nagyobb vállalatoknál egyaránt elvárják: átlagosan minden harmadik szakmunkástól. Külön kiemeltük a fémfeldolgozó és gépipari lakatos és forgácsoló szakmákkal szemben támasztott jövőbeli követelményeket, amelyek figyelmeztetően magasak lesznek. Most azt a kérdést kell feltenni, hogy - milyen szakmaszerkezeti változásokhoz vezetnek ezek az igények, illetőleg - ismerve a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet a szakmunkás utánpótlás terén, milyen megoldásokkal képzelik el a szakértők a hiányok pótlását. (Természetesen azt nem kérdeztük meg a szakértőktől, hogy hisznek-e a pályaválasztást befolyásoló társadalmi értékrend, avagy a szakképzés kibocsátási szerkezetének megváltozásában.) Az új technológiák működtetéséhez szükséges munkavégző képesség, (amely, mint a fentiekben leírtuk, megfelelő szakértelemből és figyelemből, fegyelemből, szabálytartó képességből áll) elvileg munkaszervezeten belüli, felnőttképzéssel és az iskolarendszer által kibocsátott új, erre felkészült munkaerővel elégíthető ki. Amikor azonban a szakértők válaszaikat megadták, akkor tudatában voltak annak, hogy a szakképzés jelenlegi mértéke alacsony, az évről évre nyugdíjba vonulók pótlását sem fedezi, miközben a képzés szerkezete sem megfelelő, a legkevésbé éppen a termelő ágazatok igényeit tükrözi, s még ezen belül is csak most kezdődnek el azok az erőfeszítések, amelyek a modern technológia használatára való felkészítést szándékozzák. E körülményeket csak súlyosbítja, hogy a jelenlegi helyzetet sem tarthatjuk megfelelőnek ágazati tanulmányaink szerint, de - ezt támasztják alá a szakértői vélemények is miszerint

3K CONSENS IRODA

149



2.3. Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben... 9,0 8,0

10.2. hogy a betanított munkások szakképesítéssel rendelkezzenek, illetve ilyenekkel váltsa fel őket?

7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0

Gazdasági

EÜ

ingatlan

pénzügy

Víz-, villamos

szállítás

kereskedelem

mezőgazdaság

vegyipar

építő

műszer

fém-, gép

nyomda

fa-, bútor

ruha

élelmiszer

0,0

10.4. hogy a betanított munkásokat az ágazat törzsfoglalkozású szakmunkásaival váltsa fel?

az ágazatok többségében, az alkalmazott technológiák megkövetelik a betanított szakképzését, avagy szakképzettekkel való felváltását. E tekintetben is kiemelkedő -a mikro és az ennél nagyobb vállalkozások között jelentős eltérések mellett . a fémfeldolgozó és gépipar, ahol a szakképzetlen betanított munkásokat egyre kevésbé lesznek képesek alkalmazni, s átképzéssel, vagy cserével helyükbe szakmunkásokat-, nyilván a modern technológiákat is működtető szakmunkásokat kívánnak alkalmazni. De hasonló folyamat zajlik le a szállításban is, amely ezekben az években változik egyszerű árufuvarozásból komplex logisztikai tevékenységgé. Az élelmiszeriparban, a mikro vállalkozások csoportjában is jelentős ez a folyamat. Fegyelemre méltók az építőiparban és a mezőgazdaságban várható változások – erről részletesen szóltunk az ágazati tanulmányokban, ahol egyrészt egyre nagyobb szerepet kap a gépek-, berendezések használata, másrészt a technológiák szigorodása teszi szükségessé a felkészültebb és fegyelmezettebb munkaerő használatát. Ennek kapcsán arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy szakértői vélemények is azt a megfigyelést támasztják alá, miszerint szakképzetlen, alapképzettséggel rendelkező munkaerőt – a megfelelő munkakultúra hiány miatt is.- egyre kevésbé tudnak alkalmazni.

3K CONSENS IRODA

150



2.4 Becslése szerint a következő tíz évben milyen mértékben válik szükségessé, 8,0 7,0 10.4. hogy a szakképesítéssel rendelkezőket, általános iskolát végzettekkel váltsa fel?

6,0 5,0 4,0

10.7. hogy az ágazat területén szakképesítéssel rendelkezőket, általános iskolát végzettekkel váltsa fel?

3,0 2,0 1,0

él el m is ze r ru fa h -, a bú ny tor o fé md m a -, gé m p űs ze r ép ítő m v ez eg őg yip ke az ar re da sk sá ed g el em Ví szá zllít ,v á ill a s m pé os nz ü in gy ga G tla az n da sá E gi Ü sz ol g

0,0

Láthatjuk, hogy ez a munkaerőforrás számos iparágban egyáltalán nem jön számításba, és ahol mégis, általában kismértékben. Külön magyarázatot igényel a fémfeldolgozás és gépipari ágazat, ahol interjúink megfigyelésünk szerint olyan mértékű a munkaerőhiány, hogy az elmúlt években - a közép és nagyvállalatok- fokozottan kapcsolódtak be a felnőttképzésbe. Lehet, e megoldásban bíznak, bár mi nem tarjuk valószínűnek e törekvések általános sikerét.

2.5 Becslése szerint milyen mértékben válik szükségessé a következő tíz évben.... 8,0 7,0 6,0 5,0

10.3. hogy szakképesítéssel rendelkezőket, szakképzetlen középiskolát végzettekkel váltsa fel?

4,0 3,0 2,0 1,0

ny t or o fé m d m a -, g m ép űs ze r ép m ez v eg ít ő őg y k e az ip ar re da sk sá ed g el e V í s zá m zl , v lí tá i lla s m p é os nz ü in gy g at G la az n da sá E gi Ü sz ol g

ha

bú

-,

ru

fa

él

el

m

isz

er

0,0

3K CONSENS IRODA

10.6. hogy az ágazat területén szakképesítéssel rendelkezőket, szakképzetlen középiskolát végzettekkel váltsa fel?

151



Munkaerőforrás tekintetében a szakképzetlen általános iskolát végzettek alkalmazásánál (és nyilván betanításánál) valószínűbb erőforrásnak tekinthető az érettségizettek csoportja egyes ágazatokban. Érthető a mikro és nagyobb vállalkozások közötti eltérés, hiszen az előbbiek a munkamegosztás egy jóval alacsonyabb szintjén jóval kevesebb betanított munkást alkalmaznak. Elvileg a szakképzettség nélkül a munkaerőpiacra kerülő érettségizettek alkalmasak lennének a szakképzésre, különösen, ha ez a vállalkozókkal közösen részben vagy egészben a felnőttképzés keretei között folyna. E stratégia megvalósítását éppen az a körülmény tenné valószínűvé, hogy az érintett iparágak technológiai fejlődése, s ezen belül az informatikailag vezérelt nagyberendezések és/vagy egyedi megmunkáló központok elterjedése, a korábbinál vonzóbb lehet az egyetemi szinten tovább nem tanuló társadalmi csoport részére. Ugyanakkor ezt a folyamatot akadályozza, éppen e csoport idegenkedése az üzemi körülmények között végzett, piszkosnak gondolt és foglalkoztatási kultúráját tekintve sok –esetben valóban taszító jellege. E helyütt csak utalunk arra, hogy - áttekintve a hazai munkaerőpiaci kínálatot – elkerülhetetlen e megoldás tudatos, az érintett csoport valós és tévképzeteinek kezelése.

3K CONSENS IRODA

152



Függelék Térképek

3K CONSENS IRODA

153


Foglalkozási-szakmaszerkezeti előrejelzés 2015-re. Foglalkozási szakmaszerkezet előrejelzés 2015 re

Recommend Documents