Foglalkozási Információs Tanácsadó Bp

Információs segédanyag és módszertani útmutató az általános iskolai pályaorientációhoz

Foglalkozási Információs Tanácsadó Bp. 1999.

Borbély Tibor - Ignácz Mónika

Információs segédanyag és módszertani útmutató az általános iskolai pályaorientációhoz

Pedagógusok és iskolai segítők számára

Lektorálta: V. Fónagy Erzsébet

Bp. 1999. október

"VÁLASZÚTON" ALAPÍTVÁNY, Pálya- és Munkatanácsadói Szolgáltató Iroda Levélcím: 1051. Bp., Sas utca 17. III./1. ,Telefon: 06 1 311-7730, 06 30 9 668-768, Fax: 06 1 407-1102

3

"Válaszúton" Alapítvány

Tartalom

Előszó

4

Elméleti áttekintés

I. A pályaválasztás jelentősége a tanuló és az iskola életében

5

I.1. A pályaorientáció jogszabályi háttere

7

II. A pályaorientáció fogalmai

10

II.1. Az általános iskolai pályaorientáció fogalmi elemei

13

A foglalkozások tematikái

III. Általános ajánlások a csoportok vezetéséhez

29

III. 7. osztályos csoportfoglalkozások tematikái

30

IV. 8. osztályos foglalkozások tematikái

41

V. Kihez fordulhatnak tanítványai pályaválasztási, iskolaválasztási kérdéseikkel?

46

Mellékletek 1. Pályaválasztásban segédkező szakemberek

48

A Foglalkozási Információk Kézikönyvének használata

2. Pályaválasztásban segítő szervezetek, intézmények a fővárosban

55

3. Pályaválasztási irodalom az általános iskolák számára

57

4. A magyarországi iskolarendszer 1999-ben

58

Felhasznált irodalom

59

4


Előszó Tisztelt Tanárnő / Tanár úr !

Nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy az iskola a második otthona, oktatóik pedig a másodszüleik a diákoknak. Nemcsak a szaktárgyak tanítását végzik, hanem viselkedésükkel, jellemükkel, mozdulataikkal, szemléletükkel példát jelenthetnek a diákok számára. A tanulókkal való kapcsolatuk szülő/nevelő - gyermek viszonyhoz is hasonlít, de több is annál. Bizonyos szempontból a tanároknak még nagyobb felelősséget kell vállalniuk a gyermekek iránt: a gyermeknek az iskolában van módja kipróbálnia saját magát, az iskolai feladatok megoldásai árulkodnak személyiségének tulajdonságairól, a tanárai sokszor tisztábban látják "gyermekeik" reakcióit, képességeit, érdeklődési területeit, mint szüleik. A gyerekek pályairányításában ezek az ismeretek adnak segítséget, s ezekkel a tanárok rendelkeznek. Ezért felelősségük nemcsak a tananyag elsajátíttatására, hanem az iskola befejezése utáni életükre is kiterjed.

Ez a füzet azért készült, hogy segítséget nyújtson a tanároknak abban, hogy megfelelően segíthessék tanulóik pályaválasztását, vagyis egy olyan fontos döntés meghozatalát, amely alapvetően meghatározza életüket.

E kiadvány elméleti áttekintése röviden összefoglalja, kiemeli azokat a fontos ismereteket, amelyek a tanárnak háttér-információkat nyújtanak ahhoz, hogy a pályára irányítást tudatosan, célirányosan segítse. A füzet tartalmaz továbbá

5 hetedik és 4 nyolcadik osztályos

óravázlatot, melyeket osztályfőnöki órák alatt lehet megvalósítani. A csoportfoglalkozásokat egymásra építve, az egyes feladatokat részletesen, lényegüket, céljaikat kiemelve írtuk le, segítve ezzel a tanárok felelősségteljes munkáját.

Ha valamelyik feladat megvalósításában nehézség adódott, vagy a felépítésével kapcsolatban bármilyen építő jellegű észrevételt szeretnének tenni, köszönettel elfogadjuk! ("Válaszúton" Alapítvány)

Munkájukhoz Sok Sikert Kívánunk! : a Szerzők

5


I. A pályaválasztás jelentősége

I. A pályaválasztás jelentősége A sikeres pályaválasztás egy életre szól.

A mai világban mindenre fel kell készülni a

pályaválasztóknak, akár a többszöri pályamódosításra is. egyszeri és többszöri választás A két megállapítás ugyanarról az eseményről szól és mégis, mintha két különböző világban születtek volna. Pedig nem erről van szó. A pályaválasztás ma már nem jelentheti az egy életre szóló elköteleződést egyetlen szakma, egyetlen munkakör mellett. A pályák tartalmának változása, új szakmák feltűnése a semmiből (pl. a hetvenes években megjelent számítógép-programozó), és a régi, tradicionális szakmák eltűnése (pl. vájár) eleve lehetetlenné teszi az egy életre szóló választást. Ugyanakkor az első állítás is igaz, csak más összefüggésben. A pályairány iránti elkötelezettség kialakulhat már az iskolás korban és valóban egy életen át tarthat. Ebben a tekintetben jelentős az általános iskola szerepe. Segítheti vagy nehezítheti diákjainak beilleszkedési előkészületeit a felnőtt életbe, a munka világába. életút szemlélet Az általános iskola szemszögéből lényeges tehát, hogy a kiskamaszés a serdülőkor idején mennyire foglalkozik diákjaival. Gondol-e a jövőjükre, hogy egyszer eljutnak a munkába állásig, a családalapításig, amely stabil egzisztenciális helyzetet igényel. Egyszóval életút szemlélettel neveli a tanulóit vagy csak a pillanatnyi igényeknek, próbál megfelelni. A majdani családapa, családanya szerepe nem lehet teljes a munkahelyen kapott bíztató visszajelzések nélkül. Ezen egyben az egyén és az egész társadalom, nemzet lelki egészsége nyugszik.

a/ Pályaválasztás az iskola szemszögéből

Az iskola számára tanulóinak pálya- és iskolaválasztása tehát jelentős kötelezettségeket jelent! A pályairány kiválasztásában nyújtott segítség ugyanakkor csökkentheti a tanácstalan, vagy kényszerválasztó tanulók számát, ezzel hozzájárulhat az iskolarendszerbe, a konkrét iskolába és tanáraikba vetett bizalom növekedéséhez. A pályaválasztási tanácsadás, a pályaorientáció az iskola számára jó hírnevet és presztízst hoz volt tanulói és ez által a kerület lakóinak körében. A jó iskola, mint azt annyiszor hangoztatjuk "az életre nevel", az ehhez szükséges 6


I. A pályaválasztás jelentősége kapocs a tanulás és a munkavégzés között pedig a pályaorientációs foglalkozások tantervbe építése lehet. Tehát a nevelési tevékenységet felvállaló iskola számára elhanyagolhatatlan szempont a tanítványok segítése az iskola- és pályaválasztásban, felnőtt életük alapozásában.

b/ Pályaválasztás a tanuló szemszögéből

A jelenlegi iskolarendszer már a kisiskoláskor végeztével választás elé állítja a gyermeket és főképp szüleit: nyolc- és hatosztályos gimnázium vagy az általános iskola befejezése? Szinte eldönthetetlen a dilemma, mi a jobb a gyereknek: Maradni, vagy menni? A régi közösség és tanárok megtartása vagy az új, de - talán kissé hamisan ígért- magasabb színvonalú iskola választása. Egy azonban bizonyos: a gyerekek egyéni fejlődési, növekedési üteméből adódóan alaposan megfontolandó a tíz, tizenkét éves korú iskolaváltás. A kérdés aktualitásából fakadóan szólnunk kell róla néhány szót. A későbbiekben (még mindig túl korán) mindenképpen iskolaváltoztatásra kényszerül a tanuló a nyolcadik osztály befejezésével. A megfelelő középiskola kiválasztásában - akárhány évesen is kell megtenni ezt – az általános iskola feladata a gyerekek és a szülők lehető legjobb tájékoztatása. Ennek a feladatnak eleget tenni pedig szinte lehetetlen, hiszen több ezer szakmát és sok száz középiskolát találhatunk a képzeletbeli palettán. A tanulók döntésének megalapozását, a szülők tájékoztatását vállalja a pályaválasztási tanácsadás, amelynek iskolai színtere a pályaorientációs csoportfoglalkozás, amelyet minden felelősségteljes, gondolkodó iskola beépíthet a tantervébe. A foglalkozásokat akár az iskola pedagógusai is megszervezhetik, de azok lebonyolításában természetesen kérhetik szakemberek segítségét. A tanuló érdekében fontos tehát: 1. a megfelelő önismeret kialakítása, amely célzottan az iskola- és pályaválasztáshoz kapcsolódik, 2. minél több pályakör, pálya, szakma, foglalkozás és azok tartalmának megismertetése a gyerekekkel, 3. az egyes középiskola –típusok által nyújtott lehetőségek tisztázása, 4. a munkaerőpiac alapfogalmainak megismertetése, 5. kellő határozottság és önbizalom kialakítása a tanulókban a döntés meghozatalához, a szülői segítség értő elfogadásához. 7



I.1. A pályaorientáció jogszabályi háttere

A pályaorientáció jogi hátterét, első lépésben a közoktatási törvény teremtette meg: Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény rendelkezik a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó szakszolgálat felállításáról és annak feladatairól. A 21.§ és 34. § a pályaválasztási tanácsadót a pedagógiai szakszolgálat részeként sorolja fel. A pályaorientáció és a törvényi szabályozás

A közoktatási törvény magukat az iskolákat is kötelezi arra, hogy a A törvény 35.§ -nak 5. pontja meghatározza a pályaválasztási tanácsadás feladatát. 35§(5) „A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a gyermek sajátos adottságainak,

tanulási

képességének,

irányultságának

vizsgálata,

szakszerű

eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.”

az

ennek iskola

feladata:

tanulókat és szüleiket iskola- és pályaválasztásukban informálja és segítse. Törvényi előírás ebben a témában szülői értekezlet tartása és a tanulók tanórai felkészítése. Nemzeti Alaptanterv A törvény továbbá elrendeli a Nemzeti Alaptanterv ( továbbiakban :NAT)

kidolgozását és későbbi bevezetését az általános iskolákban. A

kormány a NAT kiadásáról a 130/1995 (X.26.) számú rendeletében döntött, a bevezetését 1998 szeptemberére időzítette, az első és a hetedik osztályokban. A NAT-ban szintén megjelenik a pályaválasztási tanácsadás, a pályaorientációs foglalkozások önálló órakeretben történő bevezetése. A tíz műveltségi terület között, a kilencedik az Életvitel és gyakorlati ismeretek, amelynek elemei: technika, háztartástan és gazdálkodási ismeretek és a pályaorientáció. A NAT alapvetően - a fejlődés-lélektani sajátosságokat figyelembe véve- két részre osztja fel az iskoláskort (6 és 16 év között). Az első hat osztályban, (a kisiskolás kor 1-6. osztály között) e műveltségi terület idő aránya az

8


I. A pályaválasztás jelentősége összes órakeret 1-4. évfolyamokban 4-7%, 5-6. osztályokban 5-9%. A serdülőkorban, 12 és 16 éves kor között, 7-8. évfolyamokban 6-10%, 9-10. évfolyamokban 5-9%. Az életkori felosztás alapján a következőképpen lehetséges a pályaorientációs teendők rendszerezése: (A hagyományos, nyolc osztályos általános iskolában gondolkodva.) 1. előkészítő- alapozó szakasz

1-4. osztály

2. információs szakasz

5-6. osztály

3. orientációs szakasz

7. osztály

4. döntési szakasz

8. osztály

Ezt a felosztást azonban a helyi sajátosságok figyelembevételével érdemes módosítani. Hiszen csak az adott osztályt tanító pedagógus lehet tisztában azzal, hogy osztályából hányan készülnek hat- illetve nyolc osztályos gimnáziumokba, avagy maradnak még a kilencedik, tizedik osztályokra is az általános iskolában. Mindezen szempontok alapján érdemes, sőt kell is módosítani a pályaorientáció tartalmi elemein, amellett, hogy a jól felépített orientációs óra segítheti az iskolaváltások okozta egyéni és osztályszintű feszültségek enyhítését is.

A speciális szolgálatokon (pedagógiai szakszolgálat, pályaválasztási tanácsadó, megyei pedagógiai intézet) kívül a kormány rendelet kötelezi az iskolákat önálló pályaorientációs foglalkozások megtartására. Az elsajátítandó fogalmak körét három szempont mentén rendezi az 130/1995 korm. rend. szövege: „1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői A/ Tudatosuljon a tanulóban a pálya és személyiség megfelelésének jelentősége. B/ Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni. C/ Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban. D/ Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. E/ Legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét.

9



2. Pályaismeret A/ A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit. B/ Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit... ,felismerni az egymást helyettesítő pályacsoportokat. C/ Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

3. Tájékozódás a munkaerőpiacon A/ Legyen tisztában az életszerepek változásaival. B/ Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. C/ Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. D/ Értse meg az ember munkalehetőségei, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket." Javasoljuk, hogy az alaptanterv pályaorientációt előíró további részleteiről az iskolákban rendelkezésre álló anyagokból tájékozódjon! Kerettanterv Legújabb változás: a kerettantervek. Az Oktatási Minisztérium 1999 tavaszán kezdett hozzá a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatához A vizsgálat lezárulásával módosították az eddigi alapelvet, azaz, hogy az iskolák maguk készítsék el a helyi tanterveiket. Így 2000 és 2002 kettő között elkészülnek a központi ajánlások, a kerettantervek. Ugyanakkor a változás azt is jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen kész kerettanterv, amely alapján a pályaorientációs csoportfoglalkozások megtarthatóak lennének az általános iskolákban. Jelen füzet részben ennek a hiánynak a pótlására is készült, hiszen a pályaorientáció, mint tárgy nem kerül ki az iskolákból, valamint a közoktatási törvény is megköveteli az iskoláktól a foglalkozások megtartását.

10




Ebben a részben a pályaválasztási elhatározás érlelésének a folyamatáról és összetevőiről lesz szó, abban a megvilágításban, hogy a csoportfoglalkozások alatt mely tényezőkkel foglalkozzunk kiemelten. Ehhez azonban elsőként tekintsük át, hogy az orientáció, mint folyamat milyen nagyobb rendszernek a része.

1. sz. ábra A választások és a döntések folyamata Folyamatábra: 1. Pályák, szakmák, foglalkozások, munkakörülmények megismerése: pályaismeret

2. A munka világához kapcsolódó önismeret megszerzése

Ennek elemei lehetnek: -

érdeklődés képesség munka érték munkamód

A két tényező folyamatos megfeleltetése eredményezi a különböző érettségek kialakulását. Az információgyűjtés területei: Iskolai tevékenységek Otthoni tevékenységek 11


II. A pályaorientáció fogalmai Médiumokból kapott képek

Iskolaválasztási érettség kialakulása: a gyermek legyen képes a pedagógus és a szülői segítségének értő elfogadására, de végül maga döntsön arról, melyik iskolát válassza. (Természetesen az önálló iskolaválasztás mást kell, hogy jelentsen tíz, tizenkét, tizennégy, vagy tizenhat éves korban.)

Pályaválasztási érettség kialakulása: l. a későbbiekben Rókusfalvy Pál rendszerezését. Elöljáróban annyit fontos megjegyeznünk, hogy a szakképző iskola kiválasztása és a szakmaválasztás szerencsés esetben már összekapcsolódik. Ennek elősegítése a pályaorientáció feladata kell, hogy legyen A jelenlegi struktúrában ez a döntés tizenhat éves korra tolódik ki.

Beilleszkedés a munka világába – a felnőtt világba: munkahely, munkakörválasztás ,amely magával hozza az életmód kialakítását. Itt már nem beszélhetünk pályaorientációs munkáról, azonban ezt a pontot mindenképpen el kell, hogy érje egy jól felépített orientációs alapozó szakasz.

A pályaorientációs folyamatban szerzett információk jövőbeni összerendezésének csúcspontja

életmód

Az

életmód

kialakítása

közvetlenül

nem

része

a

pályaorientációs

munkának,

megemlítését azonban fontosnak tartjuk, hiszen ezzel a fogalommal mérhető munkánk kimenete, hasznossága, vagy haszontalansága. Adott pálya, életút választása egyben egy jövőbeni életmód választását is jelenti a tanuló számára. Azzal, hogy foglalkozást, hivatást, munkakört keres és talál önmaga részére, határoz afelől is, hogyan fognak felépülni a mindennapjai. A konkrét munkahely és munkakör meghatározza a munkavállaló napirendjét, időbeosztását,

12


II. A pályaorientáció fogalmai életritmusát. A munkastátuszhoz tartozó munkabér befolyásolja az egyén fogyasztását, azt a fogyasztási preferencia-listát, amelyet fizetéséből megvásárolhat. Aki munkája során sikerélményeket szerez, anyagi és erkölcsi érvényesülését megtalálja, szívesen vállalja a hivatással járó nehézségeket, mert azonosult a pályával, mert munkája élete lényeges tartalmát, értékét jelenti.(Rókusfalvy,1982.) Az idézett szerző egy fontos momentumra hívja fel a figyelmet: az anyagi érvényesülésre és ezzel kapcsolatban a választott pályán elérhető anyagi megbecsülésre. Ez a szempont befolyásolja a ma pályaválasztójának, a holnap munkavállalójának vállalkozójának életmódját (ezen belül életszínvonalát).

Életmód alatt tevékenységek sorára, bizonyos viselkedésmódra gondolunk, amelyek jellemző képet adnak az egyénekről, családokról, társadalmi csoportokról vagy akár egyes népekről.

Az életmód más megfogalmazásban a lehetőségek és szükségletek kifinomult rendszerén alapuló tevékenységek együttese. (Utasi Ágnes 1998) Tehát az életmóddal az általános iskolai pályaorientációban közvetlen módon nem kell, nem is szabad foglalkoznunk, de a pályák tartalmának átadásánál törekedhetünk arra, hogy a hozzájuk kapcsolódó életmódot, életstílust is érzékeltessük.

Utókövetés Arra is lehetőséget ad számunkra az életmód kérdésével való foglalkozás, hogy tanítványainkat életútjuk során is elkísérhessük. Pl. az osztálytalálkozókon mindenki elmeséli, hogy milyen iskolát, munkát, céget választott. Ennek alapján mérhetjük saját munkánkat, valamint kiigazíthatjuk a pályaorientációs foglalkozások tartalmi anyagát.

13



II. 1. Az általános iskolai pályaorientáció fogalmi elemei Elsőként egy olyan fogalmat próbálunk meg áttekinteni, amely a pályaorientációs folyamat célját képezi, azt mutatja meg, hogy honnan hova kell eljutnunk. Vagyis az általános iskola alsó tagozatában megkezdett orientációs munka, hogyan épül fel a középiskolai pályaorientáció befejeződéséig, amikorra a tanulóban kialakul az elsajátítandó szakma képe.

Iskolaválasztási érettség Az első döntési szakasz az általános iskola befejezésével, a megfelelő középfokú képző intézmény kiválasztásával zárul. (Csirszka J. 1963) Ezért az általános iskolai pályaorientációs munka fókuszpontjában alapvetően a megfelelő középiskola kiválasztása kell, hogy álljon. A jelenlegi közoktatási struktúrában ez a döntés az általános iskola több évfolyamában is felmerül. Elsőként tíz évesen a nyolcosztályos gimnáziumok esetében. Majd tizenkét és tizennégy éves korban a hatosztályos gimnáziumok valamint a hagyományos négyosztályos gimnáziumok és középiskolák esetében. Továbbá lehetőség van az általános iskolai tanulmányok folytatására 9. és 10. osztályokban is, ebben az esetben a középiskola kiválasztása tizenhat éves korra tolódik ki. Mivel az általános iskolából történő kilépés a korábbi egyről négyre nőtt, a tanulók iskolaválasztási felkészítése is sokkalta tudatosabb munkát igényel a pedagógusoktól. Az iskolaváltási döntések megalapozásánál fokozottan érdemes figyelembe venni a tanulók iskolai teljesítményét, valamint a képességek címszó alatt részletesen olvasható szakma feletti képességeiket.

Az iskolaválasztási érettség összekapcsolódik a pályaválasztási érettség kialakulásával, amely a tíz évfolyamos általános iskola esetében még az általános iskolában kialakulhat, a korábbi iskolaváltásoknál azonban átkerül az új képző iskolába.

14


II. A pályaorientáció fogalmai Pályaválasztási érettség

Rókusfalvy a pályaválasztási érettség fogalmát így határozza meg : " Pályaválasztási érettségnek nevezzük a tanuló egész személyiségének olyan arányos fejlettségi állapotát, amely egyrészt lehetővé teszi az elhelyezkedési lehetőségeknek, és a személyiségnek megfelelő pálya adekvát választását, másrészt biztosítja a szakmai képzésnek legalább minimális sikerét, és felébreszti a tanulóban a szakmai beilleszkedésre irányuló tartós törekvést. "

A pályaválasztási érettségre nevelésnek négy feladatkörét különbözteti meg : 1. a szükséges pályaismeret kialakítása ; 2. önismeret kialakítása; 3. szükséges személyiségvonások fejlesztése, megfelelő magatartás kialakítása; 4. végül mindezekre alapozottan az adekvát pályaválasztási elhatározás megérlelése. (Rókusfalvy, 1969.) Az általános iskolában, főleg a hagyományos nyolc évfolyamos rendszerben az iskola befejezésekor a megfelelő középiskola kiválasztása a cél. A pedagógus elsődleges feladat tehát az iskolaválasztási érettség kialakításának elősegítése. Figyelembe véve a különböző

érettségek

egymásra

épülését,

ezzel

az

iskolaválasztási

érettség

beépíthetőségét a majdani pályaválasztási érettségbe. A csoportvezetőnek elsősorban moderátori szerepköre van, vagyis figyeli és a cél felé irányítja a beszélgetés, a feladatok menetét. Mindenfajta "többletnek", amit egy foglalkozás adhat, magából a fiatalból kell fakadnia. Így tudjuk a legeredményesebben befolyásolni az önmegismerést, az én-kép kialakulását. Az önismeret és pályaismeret bővítését is egészen más oldalról közelítjük meg. Ennek oka, hogy a fiatalt képzeletbeli cselekvésre kell ösztönözni. Ehhez alapfeltétel az adott pályával, szakmával kapcsolatban minél több jól rendszerezhető pályainformáció összegyűjtése és átadása. Képzeletében a tevékenységeket is elvégezheti, használhatja hozzá a képességeit, elmondhatja, hogy számára ez mennyire könnyű. stb. A diák ilyen játékos formában rengeteg pályát megismerhet, "kipróbálhatja magát" benne, és ha megtetszik neki, akkor 15


II. A pályaorientáció fogalmai bővebb információkat szerezhet a választott pályáról. Esetleg, ha valamilyen oknál fogva elveti a korábbi döntését, akkor már van egy módszere, hogy hogyan közelítse meg a választásban lehetőségként szereplő pályákat.

A két érettségi típus tisztázását követően azt a kérdést kell felvetnünk, hogy valójában melyek azok a tevékenységek, amelyek során a tanuló érettsége megfigyelhető.

II. 1. Tevékenységmezők

Melyek azok a területek, amelyekben a tanuló érése figyelemmel kísérhető?

Az általános iskolai tanuló mindennapi élete alapvetően két nagy körben zajlik, az iskola és az otthon- család- barátok között, ezért célszerű és fontos feladat ennek a két mezőnek a minél alaposabb feltérképezése. 1. A család- baráti kör- ismerősök hatásai Területek: •

Nagycsalád

•

Szűkebb család

•

Rokonok

•

Barátok

•

Szomszédok

vonatkozásában felmerülő tevékenységek összegyűjtése: •

Családi rendezvények, munkamegosztás a háztartáson belül és kívül, munkához való viszony, hobbik, kapcsolat a nagyszülőkkel, szomszédokkal, közös programok szervezése és kivitelezése, a gyermek szerepe a családja életében. (A témák tetszés szerint tovább bővíthetőek.)

A tanuló magánéletének kapcsolati és tevékenységbeli rendszerét ilyen módon tudjuk feltérképezni. Ezt követően fontos feladatunk ezt a képet összevetni az általunk látottal, az iskolában

nyújtott

teljesítménnyel.

Az

iskolai

tevékenységek

összegyűjtésében

segítségünkre az alábbi ábra.

16


lehet

II. A pályaorientáció fogalmai 2. sz. ábra 2. Az általános iskola tevékenységrendszere Báthory Zoltán alapján

tanítási órák

az iskola működésének segítése

szakkör

önkiszolgálás az iskolában

önképzőkör

környezetvédelem

tanfolyamok

műhelymunka

tanulmányi versenyek korrepetálás speciális foglalkozások (pl. logopédia) napközi könyvtár tanulószoba TANULÁS

MUNKA

SZABADIDŐ

KÖZÉLET

sport

iskolai önkormányzatok

testnevelés

ifjúsági mozgalmak

játék

szociális munka

énekkar

iskolanap

művészeti foglalkozások

iskola és környezet kapcsolata

barkácsolás

iskolarádió, iskolaújság

hobbikörök

házi versenyek

A két területen szerzett információk összerendezése segítheti a pedagógust abban, hogy a pályaorientáció során felmerülő iskola- és pályaválasztáshoz kötődő önismereti és pályaismereti elemeket egyénre szabottan, az általa jól ismert tanuló érdekében feltárhassa.

17


II. A pályaorientáció fogalmai II. 2. 1. Pszichológiai összetevők önismeret A valóságnak megfelelő önismeret elengedhetetlen a pályaválasztásban. A pályaválasztási elhatározás ugyanis mindig egy bizonyos fokú kompromisszumot jelent a személyes vágyak, kívánságok és a valóság követelései, lehetőségei között. A fiatalok csak akkor tudják meghozni a viszonylag megfelelő döntést, ha ehhez megfelelő

információkkal

rendelkeznek

mind

önmagukra,

mind

a

pályákra

vonatkozóan. Önismeret nélkül nem lehetséges hasznos, értékes és megelégedett élet. Csak az önmaga képességeire és fogyatékosságaira ráeszmélt emberben ébred fel az igény önmaga nevelésére is.(Rókusfalvy, 1982) D. Super véleménye szerint a pályaválasztási tanácsadásnak a tanácskérő személynek önmagáról alkotott képe kialakításában kell elsősorban segítséget nyújtani. (Super, 1957.) Az önismeret kialakulásának elősegítését szolgálja a munkához kapcsolódó személyiségvonások tartalmának tisztázása. A tartalmi tisztázást követően pedig az egyes vonások tartalmának tanulónkénti átgondolása, egyénre szabása. Személyiségvonások: -

érdeklődés képesség értékek, értékrend a munkavégzés módja

Az általános iskolai pályaorientációban az érdeklődés és a képesség fogalmának tisztázását tartjuk a legfontosabbnak, életkorilag indokoltnak. Majd a tisztázott fogalmak alapján a tanulók tegyenek kísérletet saját érdeklődési köreik és képességeik meghatározására. Ebben nagy szükség van a csoporttársak és a tanár visszajelzéseire.

18



érdeklődés Milyen tevékenységeket végez a tanulónk örömmel?

A pályaválasztásban az egyén érdeklődésére kell építeni. Jelentősége azért olyan nagy, mert egyrészt a pályaválasztásnak egyik legfontosabb motivációs tényezője, másrészt az életpálya későbbi szakaszaiban is a szakmai beválást lényegesen befolyásoló hatóerő.(Rókusfalvy,1982.)

Az érdeklődés az egész személyiség tevékenységében is kifejezésre jutó tartós odafordulása külső és belső környezetünk konkrét vagy elvont tárgyaihoz.

Az általános iskola befejezésének közelében a fiatal érdeklődése még nem kiforrott, hanem változékony, alapvetően tantárgyakhoz kötődik. Ezért az általános iskolai pályaorientációs munkában az érdeklődési irányok megismertetése lehet kitűzött célunk. Valamint az egyes tanulókra jellemző érdeklődési irányok összegyűjtésében nyújtott segítségadás. A kamaszkorban a középiskolás évek alatt alakulnak ki a stabil érdeklődési területek, irányok, azonban ennek előfeltétele a megfelelő alapozó munka az általános iskola alatt. A szilárd érdeklődésmag egy életre maghatározza, hogy milyen tevékenységeket végzünk örömmel és melyeket nem. Az érdeklődés minőségét három tényező befolyásolja: - az érdeklődési területek száma - az egyes területekre fordított idő - milyen mélységben foglalkozunk az egyes témákkal.

Érdeklődés irányát a világ valamely részéhez való érzelmi kötődés, gondolati, figyelmi beállítódás határozza meg. A meglévő érdeklődés a tevékenység számára olyan energiát biztosít, mely a tartós akadályokat, a nehézségeket leküzdő munkavégzést lehetővé teszi. Meg kell találni azt a tevékenységi területet, területeket amelyhez érzelmileg, akaratilag kötődik a tanuló.:

19


II. A pályaorientáció fogalmai Előfordulhat, hogy az érdeklődés nem teljesen, vagy egyáltalán nem támasztja alá a pályakívánságot, ilyenkor két lehetőség áll fenn. Az egyik az, hogy az érdeklődési beállítódását megfelelően átirányítjuk. A másik lehetőség, hogy érdeklődésének megfelelő pályák felé fordítjuk a figyelmét, mindezt úgy, hogy önmaga számára tudatosuljon érdeklődésének szerepe a pályaválasztásban. Az érdeklődés irányulása ma már jóval a pályaválasztási érettség kialakulása előtt jelzi azokat a pályairányokat, amelyek vonzónak tűnnek, és amelyeken belül az egyén a legmegfelelőbbet keresheti. Az érdeklődés stabilitásáról az tájékoztat bennünket, hogy mely

témákat,

tevékenységformákat

részesítenek

előnyben

a

tanulók

minden

kötelezettségtől mentesen. (Ritoókné, 1986.) Ebből a megfogalmazásból kitűnik, hogy az érdeklődés az egész személyiségnek - annak akarati, érzelmi, értelmi szféráját egyaránt - átható, energetizáló tényező, s mint ilyen az ember és környezet szoros kölcsönhatásaiban a céltudatos tevékenységgel is szorosan összefonódik.

képességek Milyen tevékenységeket végez ügyesen és magabiztosan a tanulónk?

Bármely tevékenység sikeres elvégzéséhez szükség van bizonyos sajátosságokra. Ezek a képességek. Ahhoz, hogy a képesség fogalmát tisztán lássuk, szükség van néhány a képességgel szorosan összefüggő, de vele nem azonos fogalom elkülönítésére. Adottság: Velünk született tulajdonság, amely gyakorlás során alakulhat képességgé. Tehetség: Képességek sajátos összefonódása, amely lehetővé teszi, hogy egy tevékenységterületen kiemelkedő munkát végezhessünk. Készség: A képességek egyes tevékenységekben a többszöri gyakorlás által automatizálódnak, rutinszerűvé válnak. Kreativitás: Ötletgazdagság, a képesség egyik típusa, az önálló, új és értékes produktumok létrehozásának feltétele.

Képesség:

Mindazon

pszichológiai

feltételek,

amelyek

egy

tevékenység

végrehajtásához szükségesek. (Völgyesy, 1976) A képesség fogalmának tehát meghatározó elemei: 20


II. A pályaorientáció fogalmai •

velünk született adottságokból

•

tanulással, gyakorlással fejleszthető

•

lehetőséget biztosít egy feladat sikeres elvégzéséhez.

A képességtípusok felosztásának szinte végtelen a szakirodalma. A magunk részéről két felosztási modellt ajánlunk a csoportvezetők figyelmébe.

1. Az általános iskolai korosztály mentális fejlettségi szintjének megfelelő TÁJOLÓ- Képesség füzetben található hét elemből álló felosztást.

Általános tanulási képesség: Feladatok gyors felfogása és megértése Következtetések levonása, általánosítások. Szorosan összefügg az iskolai teljesítménnyel.

Nyelvi képesség: Szavak jelentésének megértése és megfelelő használata, mondatok értelmezése, felfogása. Szövegek elsajátítása, szóbeli vagy írott utasítások megértése. Számolási képesség: Számtani műveletek gyors és pontos elvégzése. Matematikai problémák megoldása. Statisztikák készítése, pontos mérések elvégzése, számítások ellenőrzése. Térlátás: Térbeli viszonyok felismerése. Ez a képesség szükséges ahhoz, hogy a tárgyakat vagy geometriai formákat két- vagy háromdimenziós térben elképzelni, és képzeletben mozgatni tudjunk. Geometriai problémák megoldása, tervrajzok olvasása, készítése, tárgyak kétdimenziós ábrázolása.

Kézügyesség: Gyors és pontos kéz- és csuklómozdulatok kivitelezése. A kéz könnyed és ügyes mozgatása. Fizikai teherbírás: Olyan tevékenységek, amelyek meghatározzák a mozgásodat, pl. térdhajlítás, tartós állás, cipekedés. Kapcsolatteremtő képesség: Másik emberrel beszélgetést kezdeményezel, kapcsolatot teremtesz, sokszor a másik fél ellenkezésének legyőzése árán is. (Tájoló - Képesség kérdőív GATE-OMK)

21


II. A pályaorientáció fogalmai 2. Valamint

emellett

az

úgynevezett

szakma

feletti

képességekkel

érdemes

foglalkoznunk, mivel az általános iskola végére ritkán alakul ki konkrét pályaelképzelés. Ugyanakkor ezek az általános képességek gyakorta jól láthatóak a tanuló iskolai munkájában, ezért fejlesztésükre érdemes nagyobb hangsúlyt fordítanunk. A több területen is jól felhasználható képességek összegzése, tudatosítása,

fejlesztése

fontos

eleme

lehet

az

általános

iskolában

zajló

pályaorientációnak. A szakma feletti képességek tudatos fejlesztésével sokat javíthatunk a tanulók továbbtanulási és pályaválasztási lehetőségein. Ezen képességek megismerésében, fejlesztésében érdemes felvenni a kapcsolatot az iskolapszichológussal vagy az iskolai fejlesztőpedagógussal. Különösen nagy a fejlesztés jelentősége és lehetősége az általános iskola alsó tagozatában, ahol a konkrét pályaorientációs munka még nem veszi kezdetét. Az általánosan feltárható és fejleszthető képességek az alábbiak lehetnek:

1. kommunikáció: kapcsolatteremtés, 2. kooperáció: együttműködés másokkal, 3. kreativitás: újszerű ötletek, 4. absztrakció: lényeglátás, elméleti áttekintése a problémának, 5. felelősségvállalás: - felelősségvállalás és felelősségtudat, 6. szervezőkészség: - problémaérzékenység, problémamegoldás,

Az emberek képességei nem egyformák. Pályaválasztásnál azt fontos szem előtt tartani, hogy melyek a fogékony, fejleszthető területek, melyekre lehet építeni, kimunkálásukat támogatni. A képességeknek nem önmagukban van jelentőségük, nem is különíthetők el egymástól, hanem profilt alkotva egymással kölcsönhatásban működnek. Egy tevékenység elvégzésében nem elegendő egyetlen képesség, bármilyen fejlett is legyen, hanem inkább több képesség együttes jelenléte szükséges. (Csirszka J. 1985.) A pályák különböző képességstruktúrát és képességszinteket követelnek meg. A képességek értékelésénél csak komplex szemléletmód lehet célszerű, hisz a teljesítmény csakis így értékelhető. Az egyes képességek igen szorosan összefüggnek egymással, alakítják egymást, vagyis "egységes rendszerben" mozogva a személyiség dinamikus 22


II. A pályaorientáció fogalmai részét alkotják. Egyes képességek alakulása, fejlődése mindig más képességek alakulását, színeződését is előidézi. (Ritoókné, 1976.) A képességszint feltárása, megismerése, a speciális képességek kibontakozása azonban csak előfeltétele a pályán való sikeres helytállásnak, hiszen a képességek funkcionálását a személyiség egésze határozza meg. Feladatunk a diákok számára a saját képességprofiljuk megismertetése, és annak a világossá tétele, hogy egy-egy pálya milyen képességszinteket követel meg.

(értékek)

Az általános iskolai tanulók fejlődés-lélektani sajátosságaiból következően kerüljük az értékekkel történő közvetlen foglalkozást, ennek a témakörnek a részletes kibontását nyugodtan ráhagyhatjuk a középiskolai pályaorientációra. Az alábbiakban mégis szólunk néhány szót az értékről, mert a fogalom ismerete elengedhetetlen a pályaorientációs csoportvezető tájékozottságához. Amennyiben az érték, értékek konkrét szakmához, pályához kapcsolódóan mégis előkerülnének a foglalkozások során, ne kerüljük ki a válaszadást, de ügyeljünk arra, hogy a tanulók elvonatkoztatási képessége nem engedi meg, hogy ebben a fogalom magyarázatban mélyebbre merüljünk.

Az egyén tevékenységét a különböző élethelyzetekben bizonyos állandóság jellemzi, s a tevékenységét meghatározó célrendszerek között jelentős szerepe van az értéknek. Mindaz, amit az életben értéknek tekintünk, irányt szab, és erőt, energiát ad cselekvéseink, egész életvezetésünk számára. Az értékek így egyszerre társadalmilag meghatározottak, másrészt személyes viszonyulása is van hozzá az egyénnek.(Szilágyi K. 1994) Az értékeknek központi jelentősége van abban, hogy az egyén hogyan strukturálja saját világát, és hogyan határozza meg önmagát. Az értékek birodalma tartós és központi gondolatokat, érzéseket és vélekedéseket tartalmaz, amelyek befolyásolják vagy meghatározzák a személyekre, helyzetekre, eszmékre vonatkozó alapvető értékeléseket és döntéseket. 23


II. A pályaorientáció fogalmai Az értékek irányulásának a vizsgálata az értékorientáció szintjén történik. Az értékorientáció bizonyos tevékenységek céljaira és eszközeire vonatkozó társadalmilag meghatározott irányultságot jelent. Kialakulásában jelentős szerepe van a környezet által közvetített szempontoknak, illetve azok elsajátítási minőségének. Ha a környezet értékei a személyiség által elsajátított értékekké válnak, akkor már az egyéni értékorientáció elemeit alkotják.

A személyiség értékorientációjának a megismerése tágan értelmezve lehetőséget ad a személyiség életvezetésének és életminőségének előrejelzésére

Az értékorientáció alapvető funkciója a magatartás szabályozása, éppen ezért mind kialakulása, mind dominanciája jellemző a személyiségre.

24



II. 1. 2. Objektív elem: a pályaismereti összetevő pályaismeret A helyes pályaválasztás az objektív tényezők (a gazdaság nyújtotta választási

lehetőségek

és

az

egyes

pályákon

folytatott

tevékenységek

által

meghatározott pályakövetelmények) valamint szubjektív tényezők (az egyén adottságai, indítékai,

elgondolásai)

optimális

összeegyeztetéséből

jön

létre.

E

tényezők

kölcsönhatásban vannak, egymásba fonódnak. A pályaválasztás realitása érdekében a tanácsadónak elengedhetetlenül figyelembe kell vennie a választott pálya munkaerőpiaci helyzetét. 3. sz. ábra A pályaismeret elemei

pályakövetelmények ismerete

gazdasági helyzetkép

személyiség tulajdonságok

A megfelelő pályaválasztási döntés egyik feltétele, hogy a diákok minél több pályáról elegendő ismerettel rendelkezzenek.(Rókusfalvy, 1969.) A diák, családtagjai vagy ismerősei foglalkozásán kívül legfeljebb néhány tucat nagyon elterjedt pályáról tud valamit. Ezeket is inkább produktumaikon, mintsem munkafolyamataikon keresztül 25


II. A pályaorientáció fogalmai ismeri. Ismeretei hézagosak, élménytelenek. Választani így nagyon nehezen tud még akkor is, ha erre megvan a lehetősége.(Mérei, 1942.) A másik nehézséget az jelenti, hogy a pályaismeret nem lehet csupán egy-egy pályára vonatkozó információk halmaza, hanem olyan élő ismeretanyagot kell jelentenie, amelyet a pályaválasztás előtt álló fiatal vagy a tanácsadó új meg új kombinációban, nagy biztonsággal tud egyeztetni az egyéni adottságokkal, elképzelésekkel. Nagyon fontos még a döntés meghozatala előtt tisztán megvilágítani a választott pályákat. Ugyanis sok fiatal előtt a közvetlen választás: egy további iskola, melynek csak a végén jeleneik meg a konkrét pálya, mint munkaköri tevékenység. A fiatalok képzeletében többnyire egy elvont hivatás elképzelése él és figyelmük, a következő évekre való "beállítódásuk" az előttük álló iskolai tanulásra irányul. Nem a hivatásgyakorlás a munka- , a munkahely miliője és feladatai hanem az új iskola, a képzés várható nehézségei, örömei foglalkoztatják őket. Az igazi találkozás a pályával-, szakmával többnyire a diploma, szakmunkás bizonyítvány. stb. megszerzése után jelentkezik. Az általános iskolai pályaorientáció esetében pedig a nagyobb hangsúly az iskola kiválasztásán kell, hogy legyen, ugyanakkor érzékeltetnünk szükséges az iskolaválasztás-pályaválasztás kapcsolatának milyenségét.

Előfordul, hogy olyan

fiatalok, akik eredményesen elvégezték az iskolát, munkahelyükön nem találják meg számításaikat. Kétség kívül más követelményeket támaszt egy pálya iskolai keretek között történő elsajátítása és a szakmai tevékenység a gyakorlatban.(Ritoókné, 1976.) A

pályaválasztáshoz,

az

egyes

szakmához

szükséges

szakképzettség

kiválasztásához a szubjektív döntéseken túl tanácsos néhány objektív tényezőt is figyelembe venni. Ezek közé tartozik az adott szakma munkaerő-piaci helyzete, kereseti viszonyai, vagy a jövőbeni foglalkoztatottsági kilátásai. Nem lehet azonban a jelen helyzet alapos és körültekintő vizsgálata alapján hosszabb távra prognosztizálni egyegy szakma, ill. foglalkozás helyzetét. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az adott szakmai ismeretekkel nem kényszerül pályaelhagyásra vagy pályaorientációra a végzős fiatal. A cél csupán az lehet, hogy ezek a negatív hatások minél később, nagyobb szakmai gyakorlat és élettapasztalat birtokában következzenek be a foglalkoztatott esetében, így talán felkészültebben, kisebb törést okozva élheti át a szakmaváltást.(Szilágyi K. 1995.)

26


II. A pályaorientáció fogalmai Nagyon alapos önismeret és pályaismeret szükséges ahhoz, hogy a hosszú, több évig tartó tanulásba fektetett energiaráfordítás előtt a személyi rátermettségről meggyőződjenek a döntés előtt álló fiatalok.

A pályaismeret bővítése a pályaorientációnak talán egyik legnehezebb tartalmi eleme. A gyorsan változó világban hihetetlenül felgyorsult az egyes pályák tartalmának, gazdasági eladhatóságának megítélése. Ezzel a léptékű változással a pedagógusnak is nehéz lépést tartania. Ezt a munkát segítik a speciális információforrások. Ma Magyarországon két jól működő rendszer létezik egymással párhuzamosan.

1. Az első a Foglalkozási Információk Kézikönyve, amelyet az Országos Munkaügyi Központ állított össze 1994-ben, aktualizálása a 2000. évben várható. A könyv hozzáférhető a munkaügyi szervezet egyes kirendeltségein, illetve a Foglalkozási Információs Tanácsadókban (FIT). 2. A második rendszer egy számítógépes pályaválasztási program részeként került hazánkba kanadai adaptáció nyomán a Pályakalauz a Choices’96 CT része. A program ugyanott található meg, mint a már említett foglalkozási kézikönyv. 3. Harmadlagos forrásként megemlíthetjük az elterjedtebb FEOR kiadványokat, amelyekben azonban csak az egyes besorolt szakmák felsorolását találjuk, azok tartalmának részletes kifejtéséhez szükséges az előbb említett két könyv valamelyike.

Végezetül tekintsünk át egy ábrát, amely a pályákhoz vezető utakat vázolja fel előttünk.

27



4. sz. ábra Pályákhoz vezető utak Rákosi Gáborné nyomán

Pályacél

A munka tárgya

Munkafeladatok

anyag és eszköz kapcsolódó kapcsolódó

munkakörülmények

pályák

pályák pályakövetelmények

szakma

szakma

szakma

szakma

szakma

munkakörök

munkahelyek

28



A fenti ábra értelmezéseképpen nézzünk meg néhány fogalmat szöveges értelmezéssel is. Az ábra tetején a pályacél kapott helyet: Cél, mivel: szándékomban áll valamikor, előbb, vagy utóbb elérni hozzá. Pályacél, mert azon a pályán szeretnék majdan tevékenykedni. Az adott pálya tartalmi értékeléséhez úgy juthatunk el legkönnyebben, ha beletekintünk: Milyen feladatokat, cselekvéseket kell tennem nap, mint nap ezen a területen? Milyen eszközökkel dolgozhatom? Milyen munkakörnyezetben és munkakörülmények között? Ezt a területet fedik le a munka tárgya és a munkakörülmények ikonok. Az ábra alapján jól látható, hogy egyetlen pálya rengeteg szakmát foglal magába. Ezt a konkrét szakmát kezdjük azután végezni adott állásra jelentkezve egy munkahelyen adott munkakörben. Fogalommagyarázat: •

Foglalkozás: előzetes tanulást megkívánó tevékenységekből összeálló célirányos cselekvés sorozat.

•

Állás: fizetett munkatevékenység, amelyben a dolgozó adott cél elérése érdekében munkakörének megfelelően gyakorolja foglalkozását. (Völgyesy 1995)

A pályakör – pálya – szakma - munkakör egymáshoz való viszonya szemléletesen tehát a következő: 5.

sz. ábra

Pályakör Pálya

Szakma Munkaköri tevékenységek

29


III. Hetedik osztályos foglalkozások tematikái

III. Általános ajánlások a csoportok vezetéséhez Az általunk összeállított foglalkozások tematikai és időbeli keretei illeszkednek az

iskolában

rendelkezésre

álló

tanórákhoz.

A

bennük

feldolgozásra

kerülő

pályaorientációs ismeretanyagot füzetünk első, elméleti áttekintéssel foglalkozó része tartalmazza.

Ezzel

szeretnénk

segíteni

az

osztályfőnököket

abban,

hogy

az

osztályfőnöki órákon már hetedik osztálytól érinthessék a pályaválasztás legfontosabb kérdéseit.

Módszertani ajánlás Javasoljuk a pedagógusoknak, hogy törekedjenek a tanórákhoz képest oldottabb légkör megteremtésére, fogadják el azt kiindulópontként, hogy az elkövetkezőkben nincsenek jó és rossz válaszok, csak a tanulók szubjektív választásai az irányadóak. A tanulókat lehetőség szerint ültessék körbe, az egyes feladatokat oldott beszélgetés formájában igyekezzenek megbeszélni diákjaikkal.

30



III. Hetedik osztályos foglalkozások tematikái • Első foglalkozás

Cím: A pályaválasztásról Cél: A pályaválasztás fogalmának tisztázása Hf: interjú Az első foglalkozást megelőzően a tanulók házi feladata, hogy - megadott szempontok alapján- készítsenek interjút valamelyik szülővel, nagyszülővel. Lehetséges kérdések az interjúhoz: • Hová jelentkeztél az általános iskola után? • Milyen szakmát szerettél volna tanulni? • Hol volt az első munkahelyed? • Milyenek voltak az első benyomásaid a legutóbbi munkahelyedről? • Hogyan érzed magad ott? • Kikkel szoktál beszélgetni? Milyen témákról? • Milyen tevékenységeket szeretsz végezni a munkahelyeden? • Mely tevékenységek végzésében érzed jónak magadat? • Hány munkahelyed volt ez idáig? Melyiket szeretted leginkább? • Van-e olyan feladatod, amelyet nehezedre esik ellátni? • Ugyanabban a szakmában dolgozol-e, mint aminek tanultál? • A jelenlegi foglalkozásodat mikor választottad ki? • Milyen munkahelyen látnád magad szívesen öt év múlva?

Az interjú feldolgozása Az osztály minden tagja hoz egy történetet, amelyet a tanár vezetésével, adott szempontrendszer mentén megoszt a társaival. A tanár a megadott kérdéseket egyesével teszi fel, a gyerekek erre kézfelnyújtással jelzik, hogy kiket érint a feltett kérdés. Így a feladatmegoldás gyorsabb, szervezettebb és lényegretörőbb lesz. A gyerekek röviden (max.:2 perc) alatt egészíthetik ki a válaszaikat a történeteikkel.

31



A tanár kérdései a következők lehetnek:

1. Ki az, akinek az interjúalanya ugyanabban a szakmában dolgozik, ahol kezdte? Értelmezése: Az igen válaszokból levezethető, hogy a pályaválasztás egy életre kiható döntés.

2. Kik azok, akiknek a szülei más szakmában dolgoznak, mint ahol elkezdték? Értelmezése: Bizonyítja, hogy a pályamódosítás, új szakma tanulása mennyire gyakori és elfogadható helyzet az egyén életében.

3. Kinek a szülei végeznek olyan munkát, amit nagyon szeretnek? Értelmezése: Igazolja, hogy a pályaválasztás érzelmi döntés is.

4. Kinek a szülei végeznek más munkát, mint amit szerettek volna? Értelmezése: Rávilágít, hogy a pályaválasztás racionális, némileg, gazdasági döntés is.

5. Hol látják magukat öt év múlva? Értelmezése: A pálya-, munkaválasztásban jelzi annak az egész életútra kiható jelentőségét.

eredménye Összefoglalás: Az interjúkérdések csoportosításával, egymás meghallgatásával - szülők életútján keresztül- összegyűjthető a pályaválasztást, iskolaválasztást befolyásoló számtalan tényezőből néhány. Ezt követően az óra végén felírható a pályaválasztás definíciója. Ennél jobb lehetőség, ha a tanulók által hozott történetekből megszerkeszthető.

Pályaválasztás definíció

Az egyén és a környezet közötti kölcsönös viszonyulási folyamat, amely ahhoz vezet, hogy az emberek különféle szakmai tevékenységet végezzenek.

32



Kiválasztanak olyan tevékenységeket, amelyekhez szakértelem kell, és ez adja a későbbi pályájukat.

Fontos elemei: • több pályát is választunk életünkben, a döntés most egyszeri, de nem visszavonhatatlan életünk során, még többször kell majd választanunk, • a döntés érzelmi és racionális is egyben, • közrejátszik benne, hogy mit szeretek: érdeklődésem, • és, hogy mit tudok: képességeim.

33


III. Hetedik osztályos foglalkozások tematikái • Második foglalkozás

Cím: Képességeim és a pályák Cél: A képesség fogalmának tisztázása és jelentősége a pályaválasztásban.

feladat: mire vagyok képes? Két kérdéssel indít a tanár:

•

Hogyan látom magamat? (Én-kép)

ÉN és TE = MI

• Hogyan látnak engem mások? (Te-kép)

1. Mindenki felír a lapra egy olyan foglalkozást, amelyről úgy gondolja, hogy legjobban kifejezi az Ő szabadidőbeli tevékenységét. (Azt, amiben ügyes, pl. repülőgép maketteket épít, szakma lehet a finommechanikai műszerész, tv-szerelő stb.) 2. A választott foglalkozást titokban tartjuk. 3. Mindenki felír egy-egy foglalkozást a csoport minden tagja számára, amelyet az adott tagra jellemzőnek tart. 4. Ezután a csoport minden tagját "megtárgyalják" (Érvelniük kell saját elképzeléseik mellett). A csoportnak a végén minden résztvevő számára kell foglalkozást találnia, amivel mindenki egyetért. 5. Minden résztvevőnek joga van a többiek javaslatát visszautasítani, ezt azonban meg kell indokolnia. Indoklás lehet: pl. Pisti nagyon szépen tud rajzolni; mindig tudja, hogy a város egyik pontjától, hogyan tudunk eljutni oda, ahová megyünk. stb.

Képességek ismertetése képesség definíciója 1. Mi a képesség (l. elméleti áttekintés) A tanár ismertesse a képesség fogalmát, összekapcsolva az eddigi gyűjtésekkel. Pl. Gyuri, amikor azt mondtad, hogy szeretsz rajzolni, akkor ez a "képességek nyelvére" lefordítva azt jelenti, hogy jó a kézügyességed. 34



2. Ezt követően vezetheti be a tanár az egyes képességeket, amelyeket az osztály megpróbálhat összekötni az egyes tanulók választotta pályákkal.

Az alábbiakban megismételjük a már ismert képességtípusokat, hogy az óravázlathoz kéznél legyenek.

Általános tanulási képesség: Feladatok gyors felfogása és megértése.

képességtípusok

Következtetések levonása, általánosítások. Szorosan összefügg az iskolai teljesítménnyel.

Nyelvi képesség: Szavak jelentésének megértése és megfelelő használata, mondatok értelmezése, felfogása. Szövegek elsajátítása, szóbeli vagy írott utasítások megértése. Számolási képesség: Számtani műveletek gyors és pontos elvégzése. Matematikai problémák megoldása. Statisztikák készítése, pontos mérések elvégzése, számítások ellenőrzése. Térlátás: Térbeli viszonyok felismerése. Ez a képesség szükséges ahhoz, hogy a tárgyakat vagy geometriai formákat két- vagy háromdimenziós térben elképzelni és képzeletben mozgatni tudjunk. Geometriai problémák megoldása, tervrajzok olvasása, készítése, tárgyak kétdimenziós ábrázolása.

Kézügyesség: Gyors és pontos kéz- és csuklómozdulatok kivitelezése. A kéz könnyed és ügyes mozgatása. Fizikai teherbírás: Olyan tevékenységek, amelyek meghatározzák a mozgásodat, pl. térdhajlítás, tartós állás, cipekedés. Kapcsolatteremtő képesség: Másik emberrel beszélgetést kezdeményezel, kapcsolatot teremtesz, sokszor a másik fél ellenkezésének legyőzése árán is.

(Tájoló - Képesség kérdőív GATE-OMK)

35


III. Hetedik osztályos foglalkozások tematikái • Harmadik foglalkozás

Cím: Érdeklődésem és a pályák Cél: Az érdeklődés fogalmának tisztázása, érdeklődéstípusok és a saját érdeklődésem • az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban tudatosuljon számukra, • érdeklődési típusokat is vegyék figyelembe egy pálya megközelítésénél. Fontos ezek világossá tétele a tanulók számára, hiszen a pályaelképzelés megfelelő érdeklődésfedezete esetén a tanulók hatékonyabban tudnak felkészülni a jövendő pályájukra.

„címerem” játék Eszköz: Az osztály létszámának megfelelő számú írólap és filctollak.

Menete: Mindenki készít egy rajzot, címert amely egy, vagy több szabadidős tevékenységét ábrázolja. Lényege, hogy azt a tevékenységet válassza, amely a legjobban jellemzi személyiségét. (Pl.: ha nagyon szeret olvasni, akkor egy könyvet fog rajzolni.) A címereket egyesével bemutatják, megindokolva, hogy miért is ezt rajzolták, mint önmagukat legjobban jellemző tulajdonságot, tevékenységet. érdeklődés A

címerek

megbeszélése

után,

kiemelhető

az

érzelmi

összetevő,

az

egyes

tevékenységekhez való érzelmi odafordulás, hiszen nyilván azt fogják rajzolni, amit igazán szeretnek csinálni, érdeklődésüket jellemzi. Ezután a tanár ismerteti az érdeklődés fogalmát (l. elméleti áttekintésben)

páros munka: Majd

a

tanulók

párban

a

maguk

rajzolta

tulajdonsághoz,

tevékenységhez,

megpróbálnak minél több, cselekvést (igéket) és eszközöket, helyszíneket gyűjteni, összefüggésben a választott tevékenységgel. (Miért is szeretek .............. csinálni?) 36



Pl.: könyvhöz (olvasni szeret): - információk szerzése, - összefüggések keresése, fantáziavilágát gyarapítja, - növeli a tudását, - fejleszti a beszédkészségét, - csendes környezetben olvas, stb.

A párok ezeket a listákat a következő órára hozzák magukkal! eredménye

A tanulók saját maguk gyűjthetik össze azokat a tevékenységeket és helyzeteket, amelyeket a következő foglalkozáson össze lehet kötni az egyes érdeklődési területekkel. További hozadéka, hogy foglalkozásokat, pályákat

is kereshetnek az

egyes tevékenységekhez.

37


III. Hetedik osztályos foglalkozások tematikái • Negyedik foglalkozás

Cím: Érdeklődési területek és pályák Cél: Saját érdeklődés összekötése pályákkal. Az érdeklődés fogalmának elmélyítése. érdeklődési területek

Közösen megbeszélik az egyes érdeklődés típusokat, a „szeretném tesz”, „nem szeretném tesz” csoportosítás mentén. Az órához ajánlott a Tájoló-Érdeklődés Kérdőív A következő területeket dolgozzák fel közösen: 1. szabadban végzett munka 2. növényekkel, állatokkal foglalkozni 3. emberek között dolgozni 4. testi erő kell hozzá 5. formákkal, vonalakkal végzett munka 6. kézi erővel, szerszámokkal végzett munka 7. technikai feladatokat ellátni 8. irodában dolgozni 9. embereken segíteni 10. eladni, vásárolni 11. tiszta környezetben dolgozni 12. gépeket összeszelni és javítani 13. automata gépekkel dolgozni 14. fémekkel dolgozni 15. elektromos készülékekkel dolgozni 16. építőiparban dolgozni 17. laboratóriumban dolgozni (Tájoló-Érdeklődés Kérdőív GATE-OMK)

38



Az egyes területeket úgy beszéljék meg, hogy az előző alkalommal született címerből és a házi feladatból mindenki próbálja meg elhelyezni a saját tevékenységeit valamelyik területben. Az összegyűjtött listádat csoportosítssák aszerint, hogy nehezedre esett-e a tevékenység vagy könnyedén ment.

Összegzés Az egyes területek közül minden tanuló válassza ki a számára szimpatikusakat és azokat, amelyekhez a legtöbb tevékenysége került. Választásait indokolja!

39


III. Hetedik osztályos foglalkozások tematikái • Ötödik foglalkozás

Cím: Pályák megismerése Cél: A pályák sokszínűségének bemutatása, érzékeltetve, hogy a választás sokfajta lehetőséget jelent. Interjúalany játék Leírás: Az egyik tanuló előre kigondol egy pályát - fontos, hogy az adott pályából előre felkészüljön- középre, ül, a többiek körben vagy félkörben foglalnak helyet. Társai kérdéseket tesznek fel neki, mintha riporterek volnának. A kérdések a tanuló által elképzelt pálya kitalálására és megismerésére irányulnak. Rákérdezni tilos! A kapott válaszok összesítéséből kell a kérdezőknek kitalálnia az elgondolt pályát. ( forrás: Kósáné Ormai Vera 1996)

Pl.: a következő kérdéseket tehetik fel a riporterek: • Milyen iskolát kellett elvégezned, hogy ezen a pályán dolgozhass? • Emberekkel foglalkozol? • Csendes a munkahelyed? • Kikkel tartasz kapcsolatot? • Hánytól hányig dolgozol? • Milyen munkaruhád van? • Hány órát dolgozol naponta? • Mennyit keresel? • Milyen eszközökkel dolgozol? • Milyen tevékenységeket végzel? • Hová tudsz innen elhelyezkedni? • Mit végeznek a közvetlen munkatársaid? • Meleg van-e a munkahelyeden? • Kell-e túlórázni? • Van-e olyan feladatod, amit hazavihetsz? • Miért kell felelősséget vállalnod? Stb. A kérdések száma természetesen tetszés szerint bővíthető. 40



Az interjú végén a kérdezőknek ki kell találniuk, hogy melyik pályára

Összegzés

gondolt a társuk. Amennyiben nem sikerülne, "szabad a gazda" és a kitaláló megmondja, hogy mire gondolt. Ekkor Ő jelölheti ki a következő riportalanyt.

eredménye

A tanulók egymásra figyelnek. Megtanulnak logikusan kérdezni, figyelni a már elhangzottakra. A kérdések segítik egy pálya ismérveinek összegyűjtését. Az interjúalany által elgondolt, és ismert pálya az egész osztály számára ismertté válik. Minél több kört játszunk, annál rutinosabbak, lesznek a tanulók a pályák megismerésében és egyre több pályát, tudnak majd elhelyezni a munka világában.

41


IV.Nyolcadik osztályos foglalkozások tematikái

IV. Nyolcadik osztályos foglalkozások tematikái • Első-Második foglalkozás Cím: Pályák és munkakörök Cél: A pályaismeret elmélyítése. A pályák összekötése konkrét munkahelyekkel és munkakörökkel játék Terra Q

Feladat Felfedeztek egy új lakható bolygót, ahová telepeseket akar küldeni a

Nemzetközi Űrhajózási Társaság, de még semmiféle emberi élet nincsen a bolygón. A telepesek feladata a különböző feladatok megtervezése, elosztása is. Maguk között kell eldönteni, hogy ki mivel fog foglalkozni, mi lesz a munkája, munkaköre. (forrás: Rudas J. 1997)

Alakítsunk 4-5 fős kiscsoportokat. Minden csoport kap egy munkafeladatot, amelyet el kell látnia az új bolygón. A csoport feladata ennek megtervezése, eszközigényének, emberigényének kiszámolása, a megadott szempontok szerint.

Ajánlott csoportok: • orvosok

• építkezők

• tanárok

• autószerelők

• kereskedők

• rendőrök

Színterek a csoportokhoz: 1. Kórház Egy telefonközpontos beszél a bejelentővel és értesíti a mentősöket, akik beszállítják a sérültet a kórházba. A betegségének megfelelő orvoshoz és nővérekhez kerül.

2. Iskola Igazgató és igazgatóhelyettes, tanárok és adminisztrátorok dolgoznak egy helyen. Egy osztály van az iskolában. Tervezzétek meg, mit és hogyan kell a tanároknak tenniük egy tanítási hét során a gyerekekkel! 42



3. ABC Eladók, pénztárosok, árufeltöltők, csomagolók, postázók, áruátvevők és áruszállítók. Milyen feladatot látnak el egy munkanapon a reggeli nyitástól az esti zárásig.

4. Lakásépítés A brigád (festő, kőműves, parkettázó, gázszerelő, vízszerelő, tv-szerelő) feladatául kapta, hogy újítson fel egy régi lakást. Tervezzétek meg kinek mit kell csinálnia a brigádotokban.

5. Garázs Egy nagyon ócska autó érkezett a műhelyetekbe, talán egyszerűbb lenne rögtön a roncstelepre vinni, de a tulajdonosa nagyon megszerette a kocsiját és inkább szeretné megjavíttatni. Ti vagytok az autószerelők, lakatosok, fényezők. Osszátok ki egymás között a munkafeladatokat.

6. Rendőrörs Egy ügyfél személyi igazolványát szeretné meghosszabbítani, a másik betörést jelent be. Ti vagytok az őrs munkatársai (adminisztrátor, rendőrjárőr, nyomozó, laboros, nyombiztosító) nektek kell intézkednetek.

A foglalkozás felépítése A színterek és a foglalkozások tetszés szerint variálhatóak. A hat csoportot osszuk kétfelé Az egyes csoportoknak adjunk időt a felkészülésre. A háttéranyag gyűtésére ajánlatos az első három csoportnak már korábban kiosztani a feladatot, hogy utánanézhessenek az egyes színtereknek. Az első órán az első három csoport kerül meghallgatásra. Lehetséges ismertetési módszer, a csoportszóvivő felvezetheti és az egyes foglalkozásokat a tagok, ismertetik, vagy a csoport eljátssza a munkákat.

A tanulók játékos formában több pályát ismernek meg egymáson keresztül.

eredménye

Kicsit bele is élik magukat a foglalkozási munkahelyzetekbe, megoldva az adott problémákat. 43



44


IV.Nyolcadik osztályos foglalkozások tematikái • Harmadik foglalkozás Cím: Iskolák és iskolatípusok Cél: Az egyes iskolatípusok elkülönítése, az azok nyújtotta lehetőségek mérlegelése

Feladat 1

feladat 1

Egyéni munka, csoportszinten 10-15 percet szánjunk a megbeszélésére. Gondoljuk végig hányféle intézményben nevelkedtünk ez idáig! (bölcsőde-óvoda-iskolák)

Feladat 2:

feladat 2

Alakítsunk 4-5 fős kiscsoportokat annak függvényében,hogy ki milyen iskolában szeretne továbbtanulni. (közgazdasági szakközép, szakiskola, gimnázium, stb.) Az egyes csoportok gyűjtsék össze, hogy • honnan hallottak a kiszemelt iskoláról, ki javasolta nekik azt, • hogyan képzelik el benne első új tanítási napjukat, • hogyan és hol képzelik el magukat a középiskola elvégzése után. A csoportok ismertetik az általuk összegyűjtött információkat, majd a tanár az ábra felrajzolásával elhelyezi az egyes iskolákat a közoktatás rendszerében.

45



1. TÁBLÁZAT

20

szakközépiskola utáni egy v. két éves technikusi képzés: 5. 6. évfolyamok

19 18

8. oszt.

17 gimnázium 16

6 oszt. gimnázium

4 oszt.

szakiskola.

gimnázium

2+2 év

és szakközépisk.

- 10 osztályos általános

15

iskola utolsó két évfolyama

14 13 12

8 osztályos általános iskola felső tagozat

11 10 9 8

Általános iskola alsó tagozat

7 6 5 4

Óvoda

3

életkor (év)

oktatási intézmény (iskola típusa)

eredménye Az egyes iskolatípusok tárgyszerű megismerése mellett a tanulóknak arról is lesz tudomása, hogy társai mit választanak és milyen érzelmi háttérrel, teszik ezt.

Ajánljuk továbbá a feladat feldolgozásához V. Fónagy Erzsébet Pályaválasztásról szülőknek, diákoknak, pedagógusoknak c. füzetet, amely szintén megtalálható a FIT-ben.

46



Negyedik óra

Cím: Az én választásom Cél: Az eddigi ismeretek összefoglalása a tanuló megközelítésében.

Feladat:

feladat

Minden tanuló egyenként írja össze a saját • érdeklődését • képességeit • olyan tevékenységeket, amelyeket szeret csinálni • olyan foglalkozásokat, amelyeket választana • mi lenne nehéz • mi lenne könnyű a számára ezekben a pályákban • milyen iskolákat kell elvégezned hozzá • hol dolgozhatsz ezzel a végzettséggel

Erre adjunk 5-10 percet a tanulóknak. Előtte esetleg idézzük fel az eddig elhangzottakat, írjuk össze a képesség és érdeklődés területeket.

Végezetül a tanár egyenként hallgassa meg azokat a tanulókat, akik önként vállalják választásuk ismertetését az egész osztály előtt. (Aki az osztály előtt ezt nem szeretné megtenni, annak biztosítsunk külön is lehetőséget választásának megbeszélésére.)

47


V.Kik lehetnek a tanuló segítségére a pályaválasztásban?

V. Kik lehetnek a tanuló segítségére a pályaválasztásában ? Az iskolai pedagógusoktól természetesen nem várható el, hogy minden egyes tanítványának, minden kérdésére válaszolni tudjon, egész osztályának egyénenkénti fejlődését teljes mélységében figyelemmel kísérje. Ezen próbál segíteni ez a rész, felsorolva azokat a személyeket,

akik

közreműködnek,

közreműködhetnek

a

pályaválasztás,

a

tanuló

érdeklődésének, értékrendjének az alakításában. Összegyűjtöttük azokat a laikus és professzionális segítőket, akikkel együttgondolkodva a pedagógus átláthatja tanulóinak a pálya- és iskolaválasztáshoz kötődő problémáit.

6. ÁBRA

Kivel beszélhetsz erről?

Az iskolán belül

Az iskolán kívül

szakemberekkel

környezeteddel

iskolapszichológus

osztálytársaid

pályaválasztási tanácsadó

tanáraid

szakemberekkel

környezeteddel

munkavállalási tanácsadó

szülők

munka- és pályapszichológus

a

pályán

dolgozók tanácsadó tanár (a pályaválasztási felelős

pályavál. tanácsadó pszichológus

rokonok

felváltására) barátaid szociálpedagógus iskolaorvos

A táblázatban való eligazodáshoz annyit, hogy a szakember - laikus felosztás kizárólag a pályaválasztás kérdésére vonatkozóan csoportosítja az egyes feladatköröket. Az egyes segítő foglalkozások ismertetését megtalálja a mellékletben!

48


V.Kik lehetnek a tanuló segítségére a pályaválasztásban?

Mellékletek

49


1.számú melléklet

Az alábbiakban részletesen is bemutatunk néhány pályaleírást a pályaismeretnél már említett Foglalkozási Információk Kézikönyvéből. Történetesen azokat a pályaleírásokat vesszük szemügyre, amelyek az általános iskolai segítő team-munkában résztvevő foglalkozásokat tartalmazzák. (A számítógépes változat leírásai: Kollégium Kft. 1996 C szoftver) A leírásokban igyekszünk kiemelni a pályaválasztási tanácsadási team-munka szemszögéből lényeges elemeket.

Mi az, ami kiderülhet egy ilyen leírásból? Hol keressem az adott foglalkozást? FEOR szám: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

A foglalkozás elnevezése

Foglalkozás megnevezése:

FEOR kód: 2547

pszichológus

Az adott pálya definíciója

Rövid meghatározása: Gyűjti, értelmezi és alkalmazza az emberi viselkedéssel és a szellemi folyamatokkal kapcsolatos tudományos adatokat, eredményeket, tanulmányozza a pszichológiai jelenségeket, tevékenységeket, a pszichológiai alapelveket, diagnosztizálja és kezeli a pszichés megbetegedéseket.

50



Részletesebb leírása

A foglalkozás leírása:

Megfigyeli, tanulmányozza az emberi viselkedést, tudományos kísérleteket tervez a pszichológiai jelenségek vizsgálatára, az örökletes tényezők és a környezet viselkedésre gyakorolt hatásának elemzésére, elvégzi és értelmezi a kísérleteket. Pszichológiai teszteket dolgoz ki, az értelmi képességek, készségek, érdeklődés, személyiségjellemzők feltárására, standardizált teszteket vesz fel és értékel, az eredményeket összeveti az interjúból, kérdőívből, megfigyelésből nyert adatokkal. Diagnosztizálja a pszichés megbetegedéseket, egyéni és csoportterápiás módszerekkel kezeli azokat. Kapcsolatot tart a betegek hozzátartozóival, családtagjaival, a környezetében élő személyekkel, és javaslatot tesz a problémák megoldására, ha szükséges a családot is bevonja a terápiába. Tanácsadási munkájával elősegíti a lelki betegségek megelőzését, segíti a hozzá fordulókat a

pályaválasztási döntéseik meghozásában, nyomon követi az egyének további sorsát. A pszichológiai alapelveket, technikákat alkalmazza vállalatoknál, intézményeknél a szervezeti munkában, a vezetőképzésben, a termelési hatékonyság növelésében, piackutatásban. Munkájáról tudományos cikkekben számol be, részt vesz a szakmai konferenciákon.

Példák az ide sorolt foglalkozásokra:

Hozzá kapcsolható pályák

- klinikai pszichológus - iskolapszichológus

- munkapszichológus - pedagógiai pszichológus Foglalkozás megnevezése:

FEOR kód: 2431

általános iskolai tanár, tanító, oktató

Rövid meghatározása: Neveli és oktatja az általános iskola alsó tagozatán tanuló gyerekeket.

A foglalkozás leírása: Az előírt tanterv alapján elkészíti a tantárgyak tanmenettét az adott tanévre. Az órákra tanítási vázlat írásával, audiovizuális vagy egyéb szemléltetőeszközök, kiválogatásával készül fel, vagy maga készíti ilyen eszközöket. Feladja a házi feladatot. Kijavítja az írásbeli munkákat és meghallgatja a szóbeli beszámolókat. Folyamatosan ellenőrzi a füzetek, munkalapok, feladatlapok vezetését. Irányítja a csoportos feladatok megoldását és vezeti az osztályközösség munkáját, Elkészíti, megíratja, kijavítja és értékeli a dolgozatokat. Az osztálykönyvbe jegyzi az érdemjegyeket, az egyes tantárgyak anyagát és a hiányzókat. Megtervezi és vezeti a tanulmányi- és a szabadidős 51


1.számú melléklet programokat. Tanácsokat ad a tanulóknak beilleszkedési, tanulmányi és egyéb nehézségeik

megszüntetéséhez. Kapcsolatot tart a szülőkkel, szülői értekezletek, fogadóórák és családlátogatások keretein belül. Megbeszéli velük a tanulók előmenetelét, és problémáit. Szakmai esetben korrekciós megoldásokat javasol a tanulók fejlődéséről rendszeresen értékelést, készít. Részt vesz a tantestületi értekezleten, a nevelési értekezleteken és a szervezett továbbképzéseken. Folyamatosan képzi magát szaktárgyában és bővíti pedagógiai, pszichológiai, szociológiai ismereteit. Részt vesz az iskolai sport-, kulturális-, és egyéb rendezvények szervezésében, vezetésében. Amennyiben nincs szaktanár, éneket, rajzot, testnevelést is oktat osztályában. Esetleg speciális tantervű korrekciós osztályban taníthat.


FEOR kód: 2421

Középiskolai tanár, oktató

Rövid meghatározás: Gimnáziumban vagy szakközépiskolában osztályoknak, tanulócsoportoknak oktat egy vagy több tantárgyat, tanítási órák és egyéb foglalkozások keretében.

A foglalkozás leírása: Az előírt tanterv alapján elkészti az egyes tantárgyak tanmenetét az adott évre. A tananyag szóbeli átadásával. magyarázatokkal,

beszélgetésekkel,

irányított,

átgondolt

óravezetéssel,

szaktantermi,

laboratóriumi

foglalkozásokkal, valamint audiovizuális eszközökkel és egyéb személtető eszközökkel, számítógépes programok, demonstrációs kísérletek, bemutatásával segíti a tantárgyi anyagok elsajátítását. Széles körű szakmai és általános műveltségbeli ismereteket oktat a tanulóknak. Segíti a gyengébb tanulók felzárkózását. Problémamegoldó, gondolkodtató, kreativitást igénylő feladatokat ad és ezzel hozzájárul az egész személyiség

Fejlesztéséhez. Kijelöli és ellenőrzi a házi feladatokat, kijavítja az írásbeli munkákat és meghallgatja a szóbeli feleleteket, beszámolókat. Elkészíti, megíratja és értékeli a dolgozatokat. A szóbeli, írásbeli és egyéb tanulói megnyilvánulások alapján értékeli, osztályozza, majd a félév és az év végén megállapítja a tanulók érdemjegyeit. Az osztálykönyvbe jegyzi az érdemjegyeket, az egyes tantárgyak anyagát és a hiányzókat. Kultúrált magatartást kíván meg és fegyelmet tart az osztályteremben és az iskola egyéb területein. Tanácsot ad a tanulóknak

tanulmányi és személyes problémáikkal kapcsolatban. Szülői értekezleteken és fogadóórákon folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel. Folyamatosan képzi magát szaktárgyában és pedagógiai, pszichológiai, szociológiai ismereti

téren.

Részt

vesz

a

nevelési

értekezleteken,

szakmai

munkaközösség

összejövetelein,

osztálykirándulások szervezésében, iskolai munkatervben elfogadott ünnepélyeken, rendezvényeken. Felügyeletet és osztályfőnöki teendőket lát el. Részt vesz az iskolai sport-, kulturális és egyéb rendezvényeinek szervezésében. Szaktárgyához kapcsolódó szakköröket vezet. Érettségi előkészítőt tart, és érettségiztet. Támogatja és felügyeli a diákönkormányzat munkáját.

52




FEOR kód: 2321

Szociális munkás

Rövid meghatározás: Egyéneknek, családoknak és közösségeknek segítséget nyújt személyes és szociális problémájuk megoldásában.

A foglalkozás leírása: Egyénileg, családban vagy csoportosan megbeszéli az egyénekkel a különböző, pl. szociális, családi, anyagi, elhelyezkedési, lakás, egészségügyi problémákat. Meghatározza a probléma természetét és okait, és a szükséges szolgáltatás típusokat. Segíti az egyéneket abban, hogy saját maga, vagy környezetének támogatásával

javítsa helyzetét és megoldja problémáját. Szükség esetén a megfelelő intézményhez irányítja az ügyfelet, ahol anyagi támogatást, szálláslehetőséget, jogi tanácsadást, egészségügyi kezelést biztosítanak a számára. Különböző hátrányos helyzetű csoportok érdekében tevékenykedhet az önkormányzatoknál. Kutatásokat végezhet, és tanácsadóként dolgozhat a szociálpolitika területén.


FEOR kód: 2331

Munkavállalási tanácsadó

Rövid meghatározás: Egyéni és csoportos tanácsadással segíti a munkanélkülieket és a munkavállalókat az álláskeresésben, állásuk megtartásában és a pályatervezésben. A foglalkozás leírása: Tisztázza a tanácskérő foglalkoztatási problémáit, munka-erőpiaci lehetőségeit, elhelyezkedési esélyeit. Az iskolai végzettségének, munkatapasztalatainak, képességeinek, érdeklődésének és munkával kapcsolatos terveinek megfelelően segíti reális munka-erőpiaci célokat kialakítani. Meghatározza a munkába állást akadályoztató és támogató tevékenységeket. Segít az egyéneknek az álláskeresési stratégiák kidolgozásában. A döntést követően az ügyféllel közösen tervet dolgoz ki a munkaerőpiacra történő sikeres integrálódás érdekében, és nyomon követi a terv megvalósulását. Kapcsolatot épít ki és tart fenn különböző intézményekkel (pl. pszichológiai szakszolgálat, pályaválasztási tanácsadási és képző intézetek, karitatív szolgálatok) és szükség esetén ide irányítja ügyfeleit. Képzéssel, átképzéssel, pénzügyi támogatással kapcsolatos tájékoztatást ad.

53


1.számú melléklet Foglalkozás megnevezése:

FEOR kód: 2211

Általános orvos

Rövid meghatározás: Megvizsgálja a beteget, felállítja a diagnózist, a különböző betegségekre, sérülésekre megfelelő gyógyszereket, vagy egyéb gyógykezeléseket ír elő.

A foglalkozás leírása: Felveszi a kórtörténetet, majd elvégzi a fizikai vizsgálatot: kopogtatja, meghallgatja, megtapintja a beteget, reflexkalapácsot, fonendoszkópot, vérnyomásmérőt és más vizsgálati eszközöket használ. Részvizsgálatokat végez, vagy a laboratóriummal végeztet (pl. röntgen, EKG, EEG). Az anamnézis (kórtörténet), az általános vizsgálat adatai és a laborleletek értékelése alapján felállítja a diagnózist, majd előírja a kezelést, ez lehet gyógyszeres kezelés, fizikoterápia vagy sebészeti beavatkozás. Nyomon követi a beteg egészségi állapotának változásait. Szakorvoshoz küldi a beteget, vagy intézkedik a kórházba szállításról. A fekvőbetegeket a rendelési idő után otthonukban vizsgálja meg és gyógykezeli, súlyos esetben szintén házhoz megy. Megállapítja a keresetképtelenséget, keresőképtelenség esetén betegállományba veszi a beteget. Beadja a fertőbetegségek elleni védőoltást, az előforduló járványos betegségeket jelenti a hatóságoknak. Időszakos orvosi vizsgálatokat,

szűrővizsgálatokat végez Az egészséges életmódra vonatkozóan tanácsot ad, részt vesz az egészségügyi felvilágosításban. Halott szemle során megállapítja a halál beálltát, lehetséges okait, kiállítja a halotti bizonyítványt. Kórháztól távoli helyen gyomormosást végezhet, infúziót adhat, levezethet sima szülést. Részt vesz a terhesek gyógyító-megelőző alapellátásában, a terhességi tanácsadási, az anya- és családvédelmi munkában. Ügyeleti szolgálatot lát el. Orvosszakértői munkát végez.


FEOR: 2449

egyéb speciális oktatók, nevelők (pl. pszichopedagógus)

Rövid meghatározás: Ide tartoznak azok a máshova nem sorolható speciális oktatók a 244-es alcsoportból.

A foglalkozás leírása: Sérült személyiség vagy társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok fejlesztését, beilleszkedének segítését végzik. Egyéni és csoportos módszerekkel, egyedi, speciális módszerekkel tanítanak, foglalkozásokat tartanak.

54


1.számú melléklet Foglalkozás megnevezése:

FEOR kód: 2499

egyéb szakképzett oktatók, nevelők (pl. szociálpedagógus, magántanár, vállalati, intézményi szakoktató)

Rövid meghatározás: Ide tartoznak a máshova nem sorolható oktatók a 24-es csoportból, akik

A foglalkozás leírása: -különböző szintereken tanítanak, nevelnek gyerekeket és felnőtteket - magántanítványokat tanítanak - vállalatoknál, intézményeknél oktatnak szak- vagy általános ismereteket és idegen nyelvet.

Példák az ide sorolt foglalkozásokra: - nyelvtan tanár - vizsgabiztos - nevelő tanár - kollégiumi nevelő tanár - zenetanár - drámapedagógus - vállalati szakoktató


FEOR kód: 2441

Gyógypedagógus

Rövid meghatározás: Neveli és oktatja az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgás fogyatékos gyerekeket.

A foglalkozás leírása: A tanulók képességeinek, fogyatékosságuk jellegének és mértékének figyelembevételével megtervezik az oktatás folyamatát. Az egyéni különbségekre tekintettel különböző tantárgyakat tanítanak. A tanítási folyamatban a fogyatékosság jellegétől függően speciális segédeszközöket használ és megtanítja használatukat. A tanulók személyiségének fejlesztésével és praktikus ismeretek oktatásával felkészíti az önálló életvezetésre. A tanulók fejlődéséről részletes elemzéseket készít. Folyamatosan kapcsolatokat tart a szülőkkel, tájékoztatja őket gyermekük fejlődéséről és tanácsokat ad az otthoni foglalkozásokhoz. Az értelmi fogyatékosokat oktató tanár alapkészségekre (olvasásra, írásra, számolásra) oktatja a tanulókat. A testi fogyatékosokat oktató tanár egyéni és csoportos mozgásnevelési keretekben fejleszti a tanulók testi képességeit és mozgáskoordinációját. Beállítja a speciális munkaasztalokat, erőgépeket, illetve egyéb segédeszközöket, és megtanítja a tanulóknak ezek hsználatát. A hallássérülteket oktató tanár a hallásmaradvány felhasználásával és a lehetőség szerinti fejlesztésével oktatja a tanulókat, amelyhez hallókészüléket, erősítőket, audiovizuális és egyéb segédeszközöket használ . Szájról olvasásra tanítja a hallássérült gyerekeket. A látássérülteket oktató tanár a lehetőségekhez 55


1.számú melléklet mérten fejleszti a gyengénlátók megmaradt látást, valamint a vak tanulók tapintás érzékelését. Speciális tantárgyakat oktat, mint például a környezetérzékelést, gépírást, Braille írást. A beszédfogyatékosokat oktató tanár a lehetőségekhez képest megkísérli a beszédhiba megszüntetését és az írással, olvasással, számolással kapcsolatos problémák kiküszöbölését.

Példák az ide sorolt foglalkozásokra: - logopédus - tiflopedagógus - szurdopedagógus - szomato-pedagógus

56



Pályaválasztást segítő szervezetek a fővárosban Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) FIT III. Heltai Jenő tér 7.

243-8663

H, Sz 8.30-15.00 CS, P 8.30-13.00 szolgáltatásai: információs mappák és számítógépes programok, információs tanácsadás

FMK Álláskeresők Klubja XI. Bicskei u. 6.

466-8835, 466-6125

szolgáltatásai: munkanélküliek számára álláskeresési, elhelyezkedési technikákat oktat

FMK Ifjúsági Iroda IX. Gyáli út 33-35.

280-6423, 280-6335

szolgáltatásai: munkanélküli fiatalok regisztrációja, csoportos és egyéni tanácsadás

Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó FPT VIII. Vas u. 8.

317-2333, 317-2449

H 8-17,30 SZ 8-15,30 P 8-12 szolgáltatásai: iskola- és pályaválasztók részére tesztekkel egybekötött pszichológiai pályaválasztási tanácsadás, informatív pedagógiai tanácsadás

Válaszúton a Tanácsadásért Alapítvány Levélcím: 1051. Bp., Sas utca 17. III./1.

311-7730, 06 30 9 668-768, Fax: 407-1102 szolgáltatásai: iskola- és pályaválasztási tanácsadás csoportos és egyéni formában

Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája MUFTI XV. Zsókavár u. 15.

Tel: 418-2025, 410-6304

szolgáltatásai: a kerület és a környező területek fiataljainak segítése iskola- és pályaválasztási ügyekben is.

57



Ifjúsági Információs ésTanácsadó Iroda 1181 Üllői út

Tel: 290-3600

H-P 9-18 Szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, diákinformációs szolgálat

Óbudai Információs és Tanácsadó Iroda 1033 Flórián téri aluljáró

Tel: 212-0936

Szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, diákinformációs szolgálat

Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 1136 Pannónia. 34. és Vízöntő Klub

Tel:339-3700, 339-3701, 339-3702

e-mail: angyiti kukac c3. hu Szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, diákinformációs szolgálat

Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat XIV. Zichy Mihály u. 14. Városliget Petőfi Csarnok nyitva: H-P 10.00-18.00

251-7266/ 132 és/120mellékeken

szolgáltatásai: kortárs önsegítés, pályaválasztási ügyekben is

További irodák nyíltak a XVIII. és a X. kerületekben X. ker. érdeklődni lehet a Halom utcai gyerekjóléti szolgálatnál. XVIII. ker. Németh Károlynál 290-3600

58



Pályaválasztási irodalom Foglalkozási Információk Kézikönyv OMK Bp. 1995 számítógépes változata Kollégium Kft. 1996 Fürstné Kólyi Erzsébet - Sipos Endre: Hogyan tanuljak, hogy legyek valaki? Bp. Fürst Stúdió, 1996. Semperger Piroska: Pályaorientáció Bp. Műszaki Ráció könyvek, 1997. (MK-07121) Szilágyi

K.-Völgyesy

P.

-

Barkó

Endre-

Gál

József:

Pályát

választok

mf.

Bp.Calibra, 1998. (CAE 125) Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában, Eger EKTF 1996. Szilágyi Klára: A pályák világa, Kollégium Kft., Bp., 1997.

Ötletek további játékokhoz: Kósáné Ormai Vera (szerk.): Személyiségfejlesztő játékok OKI XIII. ker. Ped. Kabinet - IF Alapítvány, 1996. Rudas János: Delfi örökösei Bp. Gondolat - Kairosz, 1997.

Információ a középiskolákról: Kárpáti György – Kocsis Antal: Iskolaválasztás előtt... 2000 Bp. FPT, 2000.

59



Az intézményesített oktatás szerkezete Magyarországon az 1999/2000-es tanévben

Felsőoktatás:

PhD Egyetem Főiskola Felsőfokú szakképzés

20

szakközépiskola utáni egy v. két éves technikusi képzés: 5. 6. évfolyamok

19 18

8. oszt.

17 gimnázium 16

6 oszt. gimnázium

4 oszt.

szakiskola

gimnázium

2+2 év

és szakközépisk.

- 10 osztályos általános

15

iskola utolsó két évfolyama

14 13 12

8 osztályos általános iskola felső tagozat

11 10 9 8

Általános iskola alsó tagozat

7 6 5 4

Óvoda

3 3 alatt életkor (év)

Bölcsőde iskola típusa

60



Felhasznált irodalom

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Barkó Endre: Iskolaválasztás, pályaválasztás kézirat Gödöllő, GATE 1997. Barkó Endre: A pálya pedagógiája kézirat Gödöllő GATE 1998. Barkó Endre: Pályapedagógia - kiegészítő jegyzet- Gödöllő GATE 1995. Báthory Zoltán : Tanulók, iskolák- különbségek. Bp., Tankönyvk., 1992. 173-189p. Bite Ibolya: Az osztályfőnökök pályairányító tevékenysége =Pályavál. Tanácsadás 1975/2 Cseh Imre: Mikor kezdődjön a pályaválasztás előkészítése az általános iskolában? =Pályavál. Tanácsadás 1972/3. 7. Csirszka János : Nevelés és pályaválasztási tanácsadás. Tankönyvkiadó, Bp. 8. Csoportos önépítés. A fordítást adaptálták és szerkesztették : Crista Schlegel, T. Kiss Tamás. GATE Tanárképző Intézet, 1993. 9. Dr. Ritoók Pálné - Pintér Gábor : A csoportos pályaválasztási tanácsadás alkalmazásának lehetőségei a személyiség fejlesztésében. 10. Dr. Ritoók Pálné : Személyiségfejlesztés és pályaválasztás. 11. Dr. Ritoók Pálné: Pályaválasztási munka az iskolában =Köznevelés 1971. ápr. 2. 12. Dr. Rodák Margit (szerk.) : Emberi erőforrások fejlesztése világbanki program, munkaügyi szolgáltatások fejlesztése alprogram., OMK Szervezési Koordinációs és Dokumentációs Iroda, Bp., 1996. 13. Dr. Rókusfalvy Pál : Pályaválasztás előkészítése. Tankönyvkiadó, Bp.,1982. 14. Dr. Rókusfalvy Pál : Pályaválasztás, Pályaválasztási érettség. Tankönyvkiadó, Bp., 1969. 15. Dr. Szilágyi Klára: A pályák világa. Kollégium Kft., Bp., 1997. 16. Dr. Szilágyi Klára: A tanácsadás módszerei I-II. Gödöllő, 1994. Jegyzet 17. Dr. Szilágyi Klára: Pályaorientáció. Gödöllő, 1995. Jegyzet 18. Dr. Völgyesy Pál: Pályaismeret. Gödöllő, 1995. Jegyzet 19. Dudás János: Fővárosi Pályaválasztási Intézet + Fővárosi Munkavállalási Tanácsadó =Pályaválasztási és Munkavállalási Tanácsadó -interjú Perlai Béla igazgatóval =Ped. Szemle 1989/9 20. Gál József: A pályaválasztási felelősök gyakorlati munkájának eszközei és módszeri =Pályaválasztás 1977/1 21. Gál József: Az iskolai pályaválasztási felelősök helye és szerepe =Pályavál. Tanácsadás 1975/2 22. Gergely Jenő: Érték és személyiség =Személyiségkoncepciók Balogh Tibor szerk. Szeged JGYTF 1994. 23. Havas Ottóné (szerk.): Pályaválasztási felelősök kézikönyve Bp. MüM 1970 24. Holota Imre: Jelentés a pályakezdő fiatalok munkanélküliségének alakulásáról., OMMK Statisztikai, Elemzési és Tájékoztatási Osztálya, 1997. 25. Horváth Attila: Kooperatív technikák Bp. IF Alapítvány - OKI 1994. 26. Illés Lajosné: Munkára nevelés- munkaiskola - munkaoktatás Bp. Tankönyvk. 1974 27. Kiss Jenő - Boros Lászlóné: Az általános iskolások pálya- és iskolaválasztásának megvalósulása Bp. OPI 1985. 28. Lénárd Ferenc - Demeter Katalin: A nevelés gyakorlata a tanítási órán Bp. Tankönyvk. 1990. 29. Mérei Ferenc : A pályaválasztás lélektana. Unitas Kiadó, Bp., 1942. 30. Mihály Ottó (sor. szerk.): Tájékoztató a NAT műveltségterületeiről Életvitel és gyakorlati ismeretek Bp. Korona, 1995. 31. Rajnai Nadinka : A pályaválasztási tanácsadás lehetőségei a gimnáziumokban. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, Bp., 1980. 32. Rákosi Gáborné: Pályaválasztási felelős tanfolyami anyag Bp. OPI 1984. 33. Roeders, Paul: A hatékony tanulás titka Bp. Calibra 1995. 34. Rogers, Carl: Lehetek-e a csoport segítője? =Önismereti csoportok Rudas János szerk. Bp. Tömegkommunikációs kutatóközpont, 1984. 35. Szabó Imre szerk. Módszertani ajánlás az általános iskolák pályaválasztási felelőseinek Bp. 1988 PMPI 61


Foglalkozási Információs Tanácsadó Bp

Recommend Documents