Fogalomgy˝ujtemény Kémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása anyagmennyiség az a mennyiség, amely annyi egységet tartalmaz, mint amennyi atom van 12 g 12 C nuklidban. rendszer az általunk vizsgált térrész. környezet a rendszert körülvev˝o tér. nyílt rendszer az a rendszer, ahol mind energia- mind anyagátmenet lehetséges a rendszer és környezete között. zárt rendszer az a rendszer, ahol energiaátmenet lehetséges és anyagátmenet nem lehet a rendszer és környezete között. elszigetelt rendszer az a rendszer, ahol sem energia- sem anyagátmenet nem lehetséges a rendszer és környezete között. állapothatározó egy fizikai rendszer makroszkopikus állapotát meghatározó mennyiség. állapotegyenlet az állapothatározók között fennálló összefüggés. extenzív tulajdonság a rendszer méretét˝ol függ˝o tulajdonság, mely részrendszerek egyesítésekor összeadódik. (pl. tömeg, anyagmennyiség) intenzív tulajdonság a rendszer anyagmennyiségét˝ol független tulajdonság, mely részrendszerek egyesítésekor kiegyenlít˝odik (pl. h˝omérséklet, nyomás). g˝oz olyan légnem˝u anyag, mely adott h˝omérsékleten nyomásnövelés hatására cseppfolyósítható. gázegyenlet pV = nRT , ahol p a nyomás, V a térfogat, n az anyagmennyiség, R az egyetemes gázállandó és T a h˝omérséklet. kompresszibilitási tényez˝o (Z) Z = pVm /RT , ahol Vm = V /n a moláris térfogat. van der Waals egyenlet
an2 p + 2 (V − bn) = nRT , V
ahol a a részecskék közti vonzóer˝ore jellemz˝o, b a részecskék saját térfogatára jellemz˝o állandó. felületi feszültség (γ, N/m) az egységnyi felület létrehozásához szükséges energia. tenzió egy folyadékkal egyensúlyban lev˝o g˝oz nyomása. telített g˝oz egy folyadékkal egyensúlyban lev˝o g˝oz. viszkozitás a folyadék folyással szembeni ellenállásának mértéke. forráspont az a h˝omérséklet, amelyben a folyadék g˝oznyomása eléri a küls˝o nyomást. kritikus pont az a pont, amelyen túl a gáz csak a nyomás növelésével már nem cseppfolyósítható. hármaspont az a pont, ahol mindhárom fázis létezik és egymással egyensúlyban van. 1
túlhevítés az a jelenség, amikor adott anyag átmenetileg folyadékhalmazállapotú marad olyan h˝omérsékleten is, amely egyensúlyban már gázhalmazállapotú anyag lenne. túlhutés ˝ az a jelenség, amikor adott anyag átmenetileg folyadékhalmazállapotú marad olyan h˝omérsékleten is, amely egyensúlyban már szilárd halmazállapotú anyag lenne. komponens olyan kémiai anyagfajta, mely fizikai módszerekkel nem bontható összetev˝oire. atom az anyagot felépít˝o részecske, mely kémiai módszerekkel nem bontható további részekre, azaz a kémiai tulajdonságok hordozója. elem az az anyagfajta, mely azonos rendszámú atomokból áll. vegyület két vagy több különböz˝o elemb˝ol épül fel jól meghatározott állandó arányban. allotróp módosulat az egyes elemek különböz˝o számú atomokból történ˝o összekapcsolódása (pl.O2 illetve O3 ). állandó súlyviszonyok törvénye Adott vegyületekben az elemek tömegének viszonya állandó és az adott vegyületre jellemz˝o. pl. NaCl vagy H2 O többszörös súlyviszonyok törvénye Két elem, ha többféle vegyületet alkothat egymással, akkor a 2 elem úgy vegyül egymással, hogy tömegviszonyuk egyszer˝u egész számmal legyen megadható. pl. CO CO2 vagy NO2 és N2 O4 vegyjel elemek jelölésére használt jel. fázis makroszkopikus határfelületekkel elválasztott homogén rendszer. homogén rendszer vagy egyfázisú rendszer az a rendszer, ahol nincsenek makroszkopikus határfelületek, a rendszer intenzív tulajdonságai a rendszer minden részében megegyeznek. heterogén rendszer vagy többfázisú rendszer, az a rendszer, ahol a rendszer fizikai tulajdonságai (intenzív) ugrásszer˝u változást mutatnak, makroszkopikus határfelület létezik. pl. víz+jég; g˝oz+jég inhomogén rendszer azon rendszer, ahol az intenzív fizikai tulajdonságok nem állandóak, értékük helyr˝ol helyre változik, de nincs bennük ugrásszer˝u változás. keverék többkomponens˝u heterogén rendszer. elegy többkomponens˝u homogén rendszer. oldat azon elegy, mely egyik komponense a többihez képest nagy feleslegben van, vagy valamilyen sajátsága miatt kiemelt jelent˝oség˝u. A kiemelt, vagy nagy mennyiség˝u komponenst oldószernek, a többit oldott anyagnak nevezzük. Avogadro törvénye kimondja, hogy adott nyomáson, h˝omérsékleten azonos térfogatú gázok azonos számú molekulát tartalmaznak. relatív atomtömeg (Ar ) a természetes nuklidösszetétel˝u elem 1 atom átlagos tömegének a viszonya a 12 C 1 atom tömegének 1/12 részéhez pl. Ar (O) = 15, 999. relatív molekulatömeg (Mr ) A természetes nuklidösszetétel˝u vegyület képlet szerinti egység átlagos tömegének viszonya a 12 C 1 atom tömegének 1/12 részéhez pl. Mr (H2 O) = 17, 999. moláris tömeg (M, g/mol) M = m/n, ahol m az anyag tömege, n az anyagmennyisége. 2
szolvatáció azon jelenségek összesége, mely azt eredményezi, hogy az oldószer molekulák körülveszik az oldott anyagot. koncentráció (c, mol/dm3 ) az oldott anyag anyagmennyiségének, nB és az oldat térfogatának hányadosa Voldat , azaz cB = nB /Voldat . molalitás (m, ¯ mol/kg) az oldott anyag anyagmennyiségének, nB és az oldószer tömegének, mA hányadosa, azaz m¯ B = nB /mA . tömegtört (w) az oldott anyag tömegének, mB és az oldat tömegének hányadosa, azaz wB = mB /moldat , K
ahol az oldat tömege, moldat = ∑ mi , az oldatban lev˝o összes komponens tömegének összege. i=1
térfogattört (ϕ) az oldott anyag térfogatának, VB és az oldat térfogatának hányadosa, azaz ϕB = VB /Voldat . anyagmennyiség-tört, móltört (x) az oldott anyag anyagmennyiségének, nB és az oldat anyagmennyiségének hányadosa xB = nB /noldat , ahol az oldat anyagmennyisége az oldatban lev˝o összes komponens K
anyagmennyiségeinek összege: noldat = ∑ ni . i=1
tömegkoncentráció (ρB , g/cm3 ) az oldott anyag tömegének, mB és az oldat térfogatának hányadosa, azaz ρB = mB /Voldat . hígítás (V, dm3 /mol) a koncentráció reciproka, azaz V = 1/c. titrálás olyan eljárás, melynek során ahol egy anyag (titrálandó oldat) anyagmennyiségét egy ismert koncentrációjú reagens (titráló oldat) térfogatának adagolásával határozzuk meg. ekvivalenciapont az a pont, ahol sztöchiometriai mennyiségben adtuk a titráló oldatot a titrálandó oldathoz a titrálás során. parciális nyomás (pi , Pa) pi = xi p, ahol p az össznyomás és xi az i-ik komponensre vonatkozó móltört. K
Dalton törvénye p = ∑ pi , azaz tökéletes gázoknál a parciális nyomás az a nyomás, amelyet akkor fejtene i=1
ki az adott anyag, ha a rendelkezésre álló térfogatot egyedül töltené ki. korlátlan elegyedés az a folyamat, amikor az elegyek tetszés szerinti összetételben el˝oállíthatók. korlátolt elegyedés két vagy több anyag csak meghatározott arányokban képez elegyet. oldhatóság az a maximális mennyiség˝u anyag, mely adott h˝omérsékleten oldott állapotban lehet adott mennyiség˝u oldószerben. Henry-törvény a gázok folyadékban való oldhatóságát írja le: poldott a. = KH xoldott a. , ahol poldott a. az oldódó gáz parciális nyomása az oldat felett, KH pedig az adott gázra jellemz˝o Henry-együttható és xoldott a. a folyadékelegyben az oldott anyag móltörtje. kolligatív tulajdonság Azon anyagi min˝oségt˝ol független tulajdonságok, melyek csak a részecskeszámtól függenek. pl. forráspont-emelkedés, fagyáspontcsökkenés és g˝oznyomás(tenzió)csökkenés, ozmózisnyomás. Raoult-törvény pold´oszer = p0old´oszer xold´oszer , ahol pold´oszer a g˝oztérben az oldószer g˝oznyomása, p0old´oszer a tiszta oldószer g˝oznyomása és xold´oszer a folyadékelegyben az oldószer móltörtje. 3
fagyáspontcsökkenés (∆T f agy , K) mennyiségi kifejezése ∆T f agy = ∆TM, f agy m¯ B , ∆TM, f agy =1,86 K kg/mol
ahol vizes oldatra
forráspont-emelkedés (∆T f orr , K) mennyiségi kifejezése ∆T f orr = ∆TM, f orr m¯ B , ∆TM, f orr =0,52 K kg/mol.
ahol vizes oldatra
ozmózis az oldószer mozgása féligátereszt˝o hártyán keresztül. ozmózisnyomás (π, Pa) féligátereszt˝o hártya két oldala között kialakuló nyomáskülönbség, mely arányos a membránon áthaladni nem tudó oldott anyag koncentrációjával (coldott a ), azaz π = coldott a RT .
Sztöchiometria kémiai egyenlet a kémiai változás leírására szolgáló egyenlet. sztöchiometria a kémiai egyenletekkel való számolás. oxidációs szám megadja, hogy egy vegyületben a semleges atomhoz képest mekkora az elektrontöbblet vagy hiány az adott atomon. redukció elektronfelvétellel járó folyamat. oxidáció elektronleadással járó folyamat.
Termodinamika munka (w, J) az er˝o és az irányába es˝o elmozdulás szorzata (rendezett mozgás). energia (E, J) a rendszer munkavégz˝oképessége. h˝o (q, J) a h˝omérséklet-különbség okozta energiaváltozás. endoterm folyamat olyan kémiai vagy fizikai folyamat, amelyben h˝o nyel˝odik el. exoterm folyamat olyan kémiai vagy fizikai folyamat, amelyben h˝o szabadul fel. bels˝o energia (U, J) egy testet felépít˝o részecskék kölcsönhatási és kinetikus energiája; abszolút értéke határozatlan, változását a termodinamika I. f˝otétele írja le. A bels˝o energia állapotfüggvény és extenzív mennyiség. állapotfüggvény olyan mennyiség, amelyet az állapotjelz˝ok értékei határoznak meg. Megváltozása csak az állapotjelz˝ok kezdeti és végs˝o értékét˝ol függ és független attól, hogy az állapotjelz˝ok a változás során milyen közbens˝o értékeken mentek át. termodinamika I. f˝otétele Zárt rendszer bels˝o energiája állandó, míg munkavégzés vagy h˝ocsere meg nem változtatja. Egyenlettel kifejezve: ∆U = q + w. reverzíbilis változás az a változás, mely egyensúlyi folyamatokon keresztül játszódik le és ezért infinitezimális hatásra megfordítható. entalpia (H, J) H = U + pV , amelynek egy adott folyamatban bekövetkez˝o változása megadja az állandó nyomáson felvett/leadott h˝ot, amennyiben nincs hasznos munkavégzés.
4
h˝okapacitás (C, J/K) C = q/∆T , ahol q a rendszer által felvett vagy leadott h˝o, ∆T az eközben bekövet ∂U kez˝o h˝omérséklet-változás. Állandó térfogaton: CV = ∂T és állandó nyomáson: C p = ∂H . ∂T V
p
Vagy szemléletesen: a h˝okapacitás az a h˝omennyiség, ami a rendszer h˝omérsékletét 1 Kelvinnel növeli meg. fajlagos h˝okapacitás (c, J/(gK)) egységnyi tömeg˝u anyag h˝okapacitása, azaz c = C/m. moláris h˝okapacitás (Cm , J/(molK)) egységnyi anyagmennyiség˝u anyag h˝okapacitása, azaz Cm = C/n. reakcióentalpia a reakció során fellép˝o entalpiaváltozás. képz˝odési entalpia egy mol anyag adott h˝omérsékleten stabilis elemeib˝ol való képz˝odésekor fellép˝o entalpiaváltozás. standard képz˝odési entalpia egy mol standard állapotú anyag standard állapotú stabilis elemeib˝ol való képz˝odése során fellép˝o entalpiaváltozás. Standard állapot: 1 atm nyomás, 1 mol vagy aktivitásnyi anyag adott h˝omérsékleten. Hess-tétele Ered˝o reakcióentalpia azon egyedi reakciók entalpiáinak összege, melyre a bruttó reakció felbontható.
Egyensúly tömeghatás törvénye Egyensúly esetén a termékek megfelel˝o hatványra emelt egyensúlyi koncentrációi szorzatának és a reaktánsok megfelel˝o hatványra emelt egyensúlyi koncentrációi szorzatának hányadosa állandó h˝omérsékleten és állandó nyomáson állandó. Az νA A+νB B+νC C+... * ) νK K+νL L+ νM M + ... reakcióra [K]νK [L]νL [M]νM ... K= [A]νA [B]νB [C]νC ... koncentráció standardre vonatkoztatott reakcióhányados (Qc ) n νi ci Q=∏ 0 i=1 c ahol νi az adott komponens sztöchiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, n a komponensek száma, ci az adott komponens pillanatnyi koncentrációja és c0 =1 mol/dm3 a standard koncentráció. koncentráció standardre vonatkoztatott egyensúlyi állandó (Kc ) n νi ci Kc = ∏ 0 i=1 c ahol νi az adott komponens sztöchiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, n a komponensek száma, ci az adott komponens egyensúlyi koncentrációja és c0 =1 mol/dm3 a standard koncentráció. nyomás standardre vonatkoztatott egyensúlyi állandó (K p ) n pi νi Kp = ∏ 0 i=1 p ahol νi az adott komponens sztöchiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, n a komponensek száma, pi az adott komponens egyensúlyi nyomása és p0 =1 atm a standard koncentráció. 5
LeChatelier-Braun elv Ha az egyensúlyban lev˝o rendszer küls˝o körülmények hatására változik, akkor olyan folyamatok mennek végbe, amelyek ezen küls˝o változások hatását csökkenteni igyekeznek. elektrolit azok a vegyületek, melyek oldat vagy olvadék állapotukban vezetik az elektromos áramot. disszociációfok (α) megadja, hogy az elektrolitok hanyadrésze disszociál. Értéke 0 és 1 között van. α=
disszoci´alt molekul´ak sz´ama eredeti molekul´ak sz´ama
biner elektrolit azon elektrolit, mely 2 ionra esik szét. Ostwald-féle hígítási törvény Kd =
cα2 (1 − α)c0
ahol c a kezdeti koncentráció, α a disszociációfok, Kd a disszociációs egyensúlyi állandó, és c0 = 1mol/dm3 a standard koncentráció. 2
vízionszorzat (Kv ) a víz disszociációjára jellemz˝o egyensúlyi állandó, azaz Kv = [H+ ][OH− ]/c0 , ahol c0 = 1mol/dm3 a standard koncentráció. pH az oldatban lev˝o hidrogénion koncentrációjának negatív logaritmusa, azaz pH = −lg([H+ ]/c0 ), ahol c0 = 1mol/dm3 a standard koncentráció. amfoter elektrolit proton felvételre és leadásra is képes elektrolit. puffer olyan oldat, amelyben egy gyenge sav és annak er˝os bázissal alkotott sója vagy egy gyenge bázis és annak er˝os savval alkotott sója együtt található. heterogén egyensúly az az egyensúly, ahol a reaktánsok és termékek külön fázisban vannak. K
oldhatósági szorzat (L) L = ∏ (ci /c0 )νi , ahol νi az adott, nem szilárd halmazállapotú, komponens sztöi=1
chiometriai együtthatója, mely termékre pozitív reaktánsra pedig negatív, K a komponensek száma, és c0 =1 mol/dm3 .
Elektrokémia vezetés (G, S) az ellenállás reciproka G = 1/R. fajlagos vezetés (κ, S/m) annak a cellának a vezetése, amelyben egységnyi felület˝u elektródok egymástól egységnyi távolságra vannak. Egyenlettel kifejezve: G = κA/`, ahol A az elektródok felülete és ` az elektródok közti távolság. moláris fajlagos vezetés (Λ, Sm2 /mol) olyan cella vezetése, ahol az elektródok közti távolság egységnyi és felülete akkora, hogy az oldott anyag mennyisége 1 mol legyen. Egyenlettel kifejezve: Λ = κ/c. els˝ofajú vezet˝o/elektronvezet˝o az az anyag, ahol az elektron elmozdulása hozza létre az áramot. másodfajú vezet˝o/ionvezet˝o az az anyag, ahol töltéssel bíró részecskék (ionok) elmozdulása hozza létre az áramot. elektrokémiai cella az a rendszer, ahol két els˝ofajú vezet˝o merül egy(-egy) másodfajú vezet˝o oldatába. 6
galváncella az az elektrokémiai cella, ahol önként végbemen˝o kémiai reakció hatására elektromosság keletkezik. elektrolizáló cella az az elektrokémiai cella, ahol küls˝o áramforrás igénybevételével (önként végbe nem men˝o) reakció játszódik le. elektród sz˝ukebb értelemben egy elektronvezet˝o, tágabb értelemben egy elektronvezet˝o és egy elektrolit együttese. (Ez utóbbit félcellának is nevezik.) anód az az elektród, ahol oxidáció történik. katód az az elektród, ahol redukció történik. cellapotenciál a két félcella közti potenciálkülönbség. elektródpotenciál azon cella cellapotenciálja, ahol az anód az egyensúlyban lev˝o standard hidrogén elektród a katód pedig a vizsgálandó elektród. standard elektródpotenciál az az elektródpotenciál, ahol a vizsgált elektród is standard körülmények között és egyensúlyban van (p=1atm, egységnyi aktivitású oldat). standard hidrogén elektród azon elektród, ahol egy platina lemez merül 1 atm nyomású hidrogéngáz telített oldatába, amely egységnyi koncentrációjú hidrogéniont tartalmaz adott h˝omérsékleten. elektromotoros er˝o terhelésmentes cellapotenciál. Nernst-egyenlet RT RT ln Q = E 0 − ln E = E0 − zF zF
n
∏ i=1
c νi i 0 c
! ,
ahol E 0 a standard elektródpotenciál, z a félcellában bekövetkez˝o elektródszámváltozás, F=96485 C/mol a Faraday-állandó, ci az egyes komponensek koncentrációja, νi a redukcióra felírt reakcióban szerepl˝o komponensek sztöchiometriai együtthatója, mely reaktánsra negatív, termékre pedig pozitív. els˝ofajú elektród azon elektród, ahol fém a saját ionjait tartalmazó oldatba merül és érvényes rá a Nernstegyenlet. másodfajú elektród azon elektród, ahol a fém olyan oldatba merül, amely a saját ionjait rosszul oldódó só formájában tartalmazza, és még olyan jól oldódó sót, aminek az anionja a rosszul oldódó só anionjával egyezik meg és érvényes rá a Nernst-egyenlet. redoxi elektród azon elektród, ahol egy inert elektronvezet˝o merül az ionvezet˝o oxidált és redukált formáját is tartalmazó oldatba és érvényes rá a Nernst-egyenlet. elektrolízis azon folyamat, ahol küls˝o áramforrás igénybevételével (önként le nem játszódó) reakciót játszatunk le.
7
Reakciókinetika (térfogattal osztott) reakciósebesség (v, mol/(dm3 s)) v =
1 dc j , ν j dt
ahol ν j az adott j komponens sztöchiometriai együtthatója. empirikus sebességi egyenlet r β
v = k ∏ ci i , i=1
ahol v a reakciósebesség, ci az egyes komponensek koncentrációja, βi az egyes komponensekhez tartozó részrend és k a sebességi együttható. sebességi együttható a sebességi egyenletben a reakciósebesség és a koncentrációk megfelel˝o hatványon vett szorzata közti arányossági tényez˝o. részrend (egy adott komponensre) a sebességi egyenletben az adott komponens koncentrációjához tartozó hatványkitev˝o. bruttó rend a reakcióban résztvev˝o összes anyagra vonatkozó részrend összege. felezési id˝o az az id˝otartam, amely alatt az anyag kiindulási koncentrációja a felére csökken. sebességi egyenlet els˝orendu˝ reakcióra v = −d[A]/dt = k[A], ahol v a reakciósebesség, k a sebességi együttható és [A] az A reaktáns koncentrációja adott id˝opillanatban. integrált sebességi egyenlet els˝orendu˝ reakcióra ln
[A] = − kt [A]0
vagy
[A] = [A]0 e−kt ,
ahol [A]0 a reaktáns kiindulási koncentrációja, t az eltelt id˝o és [A] a reaktáns t id˝opontbeli koncentrációja. felezési id˝o els˝orendu˝ reakcióra (t1/2 , s) t1/2 = ln 2/k, ahol k a sebességi együttható. Arrhenius-egyenlet k = A exp(−EA /RT ) vagy linearizált alakban ln k = ln A − EA /RT , ahol A a preexponenciális tényez˝o, EA az aktiválási energia és T a h˝omérséklet. elemi reakció olyan reakciólépés, mely a felírt egyenlet szerint valóban végbemegy. reakciómechanizmus azon elemi lépések sokasága, mely a rendszer viselkedését leírja. katalizátor a reakciósebességét új utak nyitásával növel˝o anyagfajta, mely a reakció végén változatlan mennyiségben visszamarad. katalízis katalizátor közrem˝uködésével végbemen˝o reakció. autokatalizátor A reakció terméke a reakció katalizátora, azaz a termék saját képz˝odésének sebességét növeli. autokatalízis olyan katalízis, ahol valamelyik reakciótermék a katalizátor. 8
Anyagszerkezet természetes radioaktivitás természetben jelenlév˝o instabil magok radioaktív sugárzás kibocsátása melletti átalakulása. izotón atom azonos neutronszámú atomok (pl. 31 H és 42 He). 40 izobar atom azonos tömegszámú, de eltér˝o rendszámú atomok (pl. 40 20 Ca és 18 Ar).
izotóp atom azonos rendszámú (protonszámú), de eltér˝o tömegszámú atomok (pl. hidrogén, deutérium, trícium). izotóparány a természetben el˝oforduló izotópok megoszlását fejezi ki (független az anyag származási helyét˝ol). hullám az anyag valamely tulajdonságának periódikus, id˝oben ismétl˝od˝o változása és ennek tovaterjedése. hullámhossz (λ, m) két azonos állapotú hely közti legkisebb távolság egy adott id˝opillanatban. hullámszám (σ, m−1 ) a hullámhossz reciproka. frekvencia (ν, s−1 ) egy adott helyen egységnyi id˝o alatt áthaladt hullámok száma. spektroszkópia a besugárzott/sugárzó energia és az anyag kölcsönhatásának tanulmányozásán alapuló módszer. spektrum az anyag által kibocsátott vagy átengedett elektromágneses sugárzás frekvencia vagy hullámhossz szerinti eloszlása. általános sorozattörvény a hidrogénatom emissziós spektrumának vonalait leíró összefüggés: 1 1 σ = RH n2 − n2 , ahol σ az egyes spektrumvonalakhoz tartozó hullámszám, RH = 1, 09677·107 m−1 v k és nv < nk . ionizációs energia az az energia, amely ahhoz szükséges, hogy gázhalmazállapotú atomról a "küls˝o", leggyengébben kötött elektront leszakítsuk. Heisenberg-féle bizonytalansági reláció ∆p∆x = m∆v∆x ≥
h 4π
ahol p az impulzus, x az elmozdulás, m a tömeg, v a sebesség. foton energiája ∆E = hν, ahol h a Planck-féle hatáskvantum és ν a frekvencia. f˝okvantumszám (n) az elektron energiáját dönt˝oen meghatározó paraméter. Értékei 1, 2, ... egész számok lehetnek. mellékkvantumszám (l) az atomi pályák térbeli alakját meghatározó paraméter. Értéke 0-tól n − 1-ig bármely egész szám lehet. mágneses kvantumszám (ml ) az atomi pálya térbeli irányítottságát megadó paraméter. Értéke -l-t˝ol l-ig bármilyen egész szám lehet. spinkvantumszám (mS ) az elektron saját impulzusmomentumának térbeli irányítottságát megadó paraméter. Értéke ±1/2. 9
elektronhéj az azonos f˝okvantumszámú elektronok összessége. elektronegativitás a kötésben lev˝o atomok elektronvonzóképessége. eletronaffinitás az az energia, mely felszabadul, amikor gázhalmazállapotú semleges atom elektront megkötve anionná válik. Pauli-féle kizárási elv kimondja, hogy nem létezhet egy atomban 2 azonos állapotú elektron, azaz nem lehet 2 elektronnak mind a 4 kvantumszáma azonos. Aufbau/felépítési elv kimondja, hogy alapállapotban növekv˝o (n+l) értékek szerint épülnek be az elektronok és azonos n+l értéknél, el˝obb a kisebb n értékhez tartozó pályák tölt˝odnek fel. Hund szabály kimondja, hogy maximális számú párosítatlan elektron van jelen az atom alapállapotában. nemesgáz azon elemek, amelyeknél a küls˝o s és p pályák betöltöttek, azaz szerkezetük: s2 p6 . vegyértékelektron a nemesgáz szerkezeten felüli többletelektron. els˝odleges kötés molekulán belüli, molekulát összetartó, az atomok között fellép˝o vonzóer˝on alapuló kötés. másodlagos kötés molekulák között fellép˝o, az els˝odleges kötésekhez képest jóval gyengébb vonzóer˝on alapuló kötés. ionos kötés azon kémiai kötés, ahol az összetartó er˝o az ionok közötti elektrosztatikus vonzóer˝o. kovalens kötés azon kémiai kötés, ahol a vegyületet alkotó atomok elektronjai megoszlanak az atomok között, és az elektronok egyszerre több atommaggal vannak elektrosztatikus kölcsönhatásban. fémes kötés azon kémiai kötés, ahol az elektronok nagyon sok atom er˝oterében mozognak nagyon sok atommaggal egyidej˝u kölcsönhatásban. datív kötés a kovalens kötést létrehozó közös elektronpár csak az egyik atomból származik. van der Waals kötés a molekulában az elektroneloszlás állandó vagy átmeneti/pillanatnyi eltolódásból származó vonzóer˝on alapuló kötés. hidrogénhíd kötés egy molekula nagy elektronegativitású atom kötetlen elektronpárja és egy másik molekula hidrogén atomja között fellép˝o dipólus-dipólus kölcsönhatáson alapuló kötés. kötésrend MO módszer szerint a köt˝opályán és a lazítópályán lev˝o elektronok különbségének a fele. köt˝oelektron köt˝opályán lév˝o elektron. kötetlen elektron kötésben részt nem vev˝o elektron. lazító elektron lazítópályán lév˝o elektron. nemköt˝o elektron nemköt˝o pályán lév˝o elektron. köt˝opálya azon molekulapálya, melynek energiája alacsonyabb az azt alkotó atomi pályák átlagos energiájánál. nemköt˝opálya azon molekulapálya, mely azonos az azt alkotó atomi pályával. lazító pálya azon molekulapálya, melynek energiája magasabb az azt alkotó atomi pályák átlagos energiájánál. 10
