FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében helyezkedik el. Magyarország országrészei: Dunántúl, Tiszántúl, Duna-Tisza köze
Magyarország nagytájai: Alföld, kisalföld, Dunántúli-dombság a Mecsekkel, Dunántúliközéphegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék (Alpokalja)
Magyarország fővárosa:
Budapest
Magyarország területe:
93030 km2
Magyarország lakóinak száma:
valamivel kevesebb, mint 10 millió
Magyarország legmagasabb pontja:
Mátra → Késes-tető (1014 m)
Magyarország legalacsonyabb pontja:
Alföld → Szeged környéke, a Tisza mellett (78 m)
medencejelleg:
Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el. Ennek a fekvésnek hatása van az éghajlatra és a vízrajzra is. Ezt nevezzük medencejellegnek.
időjárás:
a napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, légnyomás állandó változása
éghajlat:
egy adott terület átlagos időjárása
az időjárás és az éghajlat elemei: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, légnyomás az éghajlat kialakító tényezői:
● az Egyenlítőtől való távolság (hőmérséklet) ● az óceántól való távolság (csapadék, hőmérséklet) ● tengerszint feletti magasság (hőmérséklet, csapadék)
1
éghajlatot módosító hatások:
azok a hatások, melynek hatására kissé megváltozik a földrajzi elhelyezkedésből adódó és várható éghajlat
hazánkban érvényesülő éghajlatot módosító hatások: óceáni hatás → Kisalföld → magasabb felhőzöttség, alacsonyabb napsütéses óraszám, több csapadék, alacsonyabb hőmérséklet mediterrán hatás → Dunántúli-dombság a Mecsekkel (Adriai-tenger felől Dinári-hegység szűri meg) → itt tavaszodik leghamarabb, jégesőveszély nyáron medencejelleg → az ország középső területe fele napfénytartalom emelkedik, felhőzöttség, csapadék csökken szél:
a földfelszínnel párhuzamos légmozgás
a szél elnevezése:
a szeleket arról az égtájról nevezzük el, ahonnan érkeznek (északi, keleti, déli, nyugati északkelet, délkeletei, északnyugati, délnyugati)
uralkodó szél:
az a szél mely a leggyakrabban fúj
helyi jellegű szelek: azok a szelek, melyek nem országrészekre, csupán egy-egy tájra lesznek jellemzők a csapadék fajtái:
eső, havas eső, jégeső, dér, zúzmara, hó
állóvíz:
medencében helyezkedik el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képes végezni.
medence:
olyan felszíni bemélyedés, melyet minden oldalról domborzati kiemelkedés határol
folyóvíz:
mederben (völgyben) helyezkednek el, ezért hely és helyzetváltoztató mozgásra egyaránt képesek.
meder (völgy):
olyan felszíni bemélyedés, melynek két egymással szemben lévő odalát domborzati kiemelkedés határolja, másik két, egymással szemben lévő oldalát nem határolja semmilyen domborzati kiemelkedés, ezért bejárattal ill. kijárattal rendelkezik.
felszín alatti folyóvizek: forrás:
olyan folyóvizek, melyek a felszín alatt találhatók
az a hely, ahol a felszín alatti folyóvíz a felszínre lép.
2
talajvíz:
olyan felszín alatti folyóvíz, mely a legfelső vízzáró réteg (általában agyag) és a felszín között gyűlt meg. (más néven talajnedvesség). Általában erősen szennyezett, fogyasztásra nem alkalmas. A csapadékvízből, és a lefolyó vizekből (folyómederből a talajba szivárgó víz) táplálkozik.
belvíz:
A felszínen meggyűt talajvíz. Ha a talaj már nem képes több vizet magába fogadni, akkor a felszín mélyedéseiben meggyűlő talajvizet belvíznek nevezzük.
rétegvíz:
olyan felszín alatti folyóvíz, mely két vízzáró réteg között gyűlik össze. Egyik részük a felszínről jut a rétegek közé, másik részük un. juvenális víz, amely még sosem volt s felszínen. Jó minőségű, fogyasztásra alkalmas víz
ásványvíz:
olyan rétegvíz, mely literenként 1 grammnál több ásványi anyagot tartalmaz oldott állapotban
gyógyvíz:
olyan rétegvíz, mely literenként 1 grammnál több gyógyításra alkalmas ásványi anyagot tartalmaz oldott állapotban
hévíz:
olyan rétegvíz, melynek hőmérséklete meghaladja az adott terület átlagos középhőmérsékletét. Magyarország átlaghőmérséklete +10oC, de csak a 20oC fokot meghaladó vizeket nevezzük hévíznek.
artézi kút:
rétegvízbe fúrt kút
résvíz:
a kőzetek repedéseiben meggyűlt víz (a mészkő repedéseinek résvize a karszt víz)
Vízgyűjtő területnek nevezzük azt a területet, ahonnan a fő folyó mellékfolyóival együtt összegyűjti a felszínen lefolyó vizeket. Vízválasztó területnek nevezzük a vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó területeket, amelyek egyben domborzati kiemelkedések. A vízválasztó a vízgyűjtő területek legmagasabb pontjait összekötve jelölhető ki. mellékfolyó:
a főfolyóba ömlő (torkolló) folyó.
folyásirány:
az az irány, amerre a folyóvíz folyik.
jobb oldali mellékfolyó:az a mellékfolyó, amely a folyóvíz folyásiránya szerinti jobb oldalról érkezik a főfolyóba. bal oldali mellékfolyó: az a mellékfolyó, amely a folyóvíz folyásiránya szerinti bal oldalról érkezik a főfolyóba. 3
árvíz:
az az állapot, amikor a folyó nem képes levezetni a benne levő vizet és az kilép a folyó medréből elöntve a környező területeket.
sztyep:
eurázsiai mérsékeltövi füves puszta
erdős sztyep (erdős puszta) eurázsiai mérsékeltövi erdőkkel szabdalt füves területei liget:
füves rétekkel tarkított kisebb, ritkás erdő
láp:
a tópusztulás 3. fázisa (fertő, mocsár, láp). Az az állapot, amikor már nem találunk nyílt vízfelületet a tó felszínén, ment mindent benőttek a vízinövények.
mocsár:
a tópusztulás 2. fázisa. Az az állapot, amikor a tónak, már csak apróbb, a vízinövényekkel teljesen felszabdal, víztükör felületei maradtak meg.
talaj:
a földfelszín legfelső laza, termékeny rétege.
a talaj alkotórészei: a kőzettörmelék, a humusz és a talajnedvesség. kőzettörmelék:
a kőzetek aprózódásával, mállásával létre jött apró szemű kőzetdarab.
humusz:
a talaj tápanyaga. Elhalt növényi és állati eredetű bomlástermék.
talajnedvesség:
(más néven a talajvíz)a talajban lévő nedvesség, mely szállítóközegként szolgál.
mezőségi talaj:
löszön képződő, humuszban gazdag, nagyon jó minőségű, sötét színű talaj.
homok talajok:
homokon képződő talaj.
öntés talaj:
árterek talaja (folyóvölgyek).
réti talaj:
ma gátakkal elzárt egykori árterek humuszba gazdagabb talaja (folyóvölgyek gátak mögötti területeinek talaja).
szikes talaj:
lecsapolt vidékek sziksóban gazdag, humuszban szegény, gyenge minőségű talaja.
barna erdőtalaj:
alacsonyabb (középhegységek, dombvidékek), erdővel borított területeinek talaja.
rendzina talaj:
mészkő és dolomitvidékek humuszban gazdag, de nagyon vékony rétegű talaja.
talajerózió:
talajpusztulás.
természeti erőforrás:
olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban is. 4
fogyó természeti erőforrások: azok, amelyek újratermelődése nagyon hosszú ideig tart (szén, szénhidrogén, ércek) megújuló természeti erőforrások: azok, melyeknek jelenléte állandó (napfény, mozgó víz, levegő), vagy újratermelődésük kis időt vesz igénybe (felszín alatti vizek, talaj, élővilág) veszélyes hulladék:
veszélyes hulladéknak számítanak azok az anyagok, amelyek az emberi egészségre vagy életre károsító hatást fejtenek ki.
5
