FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok:
mennyiségük hosszú időn át változatlan (nitrogén, oxigén, nemesgázok: argon, neon, hélium, kripton, xenon)
változó gázok:
mennyiségük néhány év, vagy évtized alatt észrevehetően módosul (szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon)
erősen változó gázok:mennyiségük néhány nap, vagy hét alatt képes megváltozni (vízgőz, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, ammónia, kén-dioxid, kén-hidrogén) vendéganyagok:
a légkör vízgőz, por, korom, ipari szennyeződései, melyek vulkánkitöréssel vagy a szél által kerülnek a levegőbe, mennyiségük nagyon változó
troposzféra:
a légkör 0m-től 10-12 km-ig terjedő része
sztratoszféra:
a légkör 12-50 km-ig terjedő része
mezoszféra:
a légkör 50-80 km-ig terjedő része
termoszféra:
(ionoszféra) a légkör 80 km feletti része
magnetoszféra:
a Föld mágneses erőtere
sarki fény:
világűrből a Föld légterébe bejutó protonok és elektronok által okozott kékes-fehér, sárgás-zöld, lila színű fényjelenség, mely leginkább a sarkkörökön túl figyelhető meg
exoszféra:
a Föld légkörének legkülső réteg, mely átmenetet képez a légkör és a bolygóközi tér között. Hőmérséklete 10000C.
időjárás:
a légkör fizikai állapotának állandó változása
éghajlat:
egy adott terület átlagos időjárása
az időjárás és az éghajlat elemei: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, légnyomás napsugárzás:
a Nap fényt és hőt ad sugarainak összessége
szórt (diffúz) sugárzás: a fénysugarak azon része, amelyet a légkör parányi szennyeződései kitérítenek
1
a levegő felmelegedése: a hősugarak a Föld felszínét melegítik fel, s a földfelszín melegíti fel a felette levő légréteget napsugarak hajlásszöge: minél nagyobb szögben éri el a napsugár a felszínt, annál nagyobb hőmennyiség jut egy egységnyi területre, annál nagyobb mértékű lesz a felmelegedés
fényvisszaverő képesség: (albedo) minél sötétebb színű a felszín, annál kevésbe, s minél világosabb, annál jobban veri vissza a sugarakat. (A fehér test albedója = 1; a teljesen feketének = 0) napsugárzás időtartama: az az órában mért időmennyiség, amennyit a Föld egy adott területén egy év alatt süt a Nap nap középhőmérséklet: egy nap leforgása alatt mért hőmérsékletek átlaga havi középhőmérséklet: egy hónap napi középhőmérsékleteinek átlaga évi középhőmérséklet: egy év 12 hónapjának középhőmérsékleteiből számított átlaghőmérséklet évi közepes hőingás: a leghidegebb és a legmelegebb havi középhőmérséklet különbsége abszolút hőingás:
egy adott helyen, az év során mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet közti különbség
izoterma:
az azonos hőmérsékletű helyeket összekötő görbe
hőmérsékleti anomália: a Nap járásán alapuló elméleti értékektől való eltérés tenyészidő:
a mezőgazdasági termelésre alkalmas fagymentes időszak
hőösszeg:
a tenyészidő napi középhőmérsékleteinek összege
légnyomás:
a levegőoszlopnak ránk ható nyomása.
légnyomást befolyásoló tényezők: a tengerszint feletti magasság (felfelé haladva csökken, lefelé haladva nő), a levegő hőmérséklete (melegebb levegő érkezése esetén csökken, hidegebb esetén nő) és a földrajzi szélesség (a tengelykörüli forgásból adódó különbség miatt a levegőrészecskékre ható erő eltérő) barométer:
a légnyomást mérő műszer, mely higanymilliméterben vagy millibarban adja meg a légnyomás értékét
izobár:
az azonos légnyomású felszíni pontokat összekötő görbe 2
légmozgás:
a levegő mindennemű mozgása. A levegő mindig a magasabb nyomású terület felől az alacsonyabb nyomású terület felé áramlik
szél:
a levegőnek a felszínnel párhuzamos mozgása
front:
az a határfelület, ahol a hideg és a meleg légtömegek találkoznak egymással
hidegfront:
hideg levegő érkezik olyan területre, ahol eddig melegebb volt
melegfront:
meleg levegő érkezik olyan területre, ahol eddig hűvösebb volt
okklúziós front:
(záródott front) a gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a lassabban mozgó melegfrontot és összekapcsolódnak egymással
ciklon:
alacsony nyomású (A), 3-4000 km átmérőjű légköri képződmény, amely a hideg és a meleg levegők találkozásakor jön létre. Belsejében a meleg levegő felfelé áramlik, mert a gyorsabban örvénylő hideg levegő felemelkedésre kényszeríti a meleg levegőt. Következménye: a csapadékképződés. Forgásiránya az órajárásával ellenkező irányú.
anticiklon:
magas nyomású (M), a ciklonban felemelkedő, majd lehűlve leszálló magas nyomású levegő szétterülésével jön létre. Következménye: a derült idő. Forgásiránya az órajárásával megegyező irányú.
trópusi ciklonok:
meleg tengerek felett, az Egyenlítő környékén kialakuló nagy sebességű, pusztító erejű forgószél Fajtái:
Csendes-óceán térségében: Közép-Amerika:
tájfun hurrikán
mérsékeltövi ciklon: mérsékelt övezet forgószele, legerősebb változata a Mississippi-alföld pusztító erejű szele, a tornádó, mely Észak-Amerika észak-dél irányú nyitottsága miatt alakul ki futóáramlás:
a 30o és a 40o szélesség között észlelhető, 8-12 km-es magasságban megfigyelhető különlegesen erős szél
nagy földi légkörzés: az eltérő nyomású területek közti légcsere passzát szél:
a trópusi éghajlati övezetben a felszín közelében a térítőktől az Egyenlítő felé visszaáramló szél, mely az északi félgömbön ÉK-i; déli félgömbön DK-i irányú
nyugatias szelek:
30 o és a 60 o szélességi körök között, a futóáramlások által ciklonokat és az anticiklonokat szállító NY-i irányú szelek, melyek az óceán felől párában gazdag légtömegeket szállítanak
keleties szelek:
a trópusi és a hideg övezetben a lassabb terület felől a gyorsabb terület felé haladva, K-felé kitérülő szelek, melyek az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i irányúvá válnak
csillagászati Egyenlítő: a Föld legszélesebb pontjait összekötő vonal hőmérsékleti egyenlítő: a Föld évszakosan legmelegebb pontjait összekötő izoterma 3
monszun szél:
évszakosan változó irányú szél, melynek széliránya a két fő évszak között legalább 120o-os különbséget mutat
parti-szél:
a szárazföld és a tenger (állóvíz) elérő felmelegedése miatt létrejövő szél
hegy-völgyi szél:
nappal a hűvösebb völgy felől a melegebb hegyoldal felé, éjszaka a hűvösebb hegyoldal felől a melegebb völgy felé fújó szél
főn szél
hegylejtőn lebukó, száraz, meleg szél
bakonyi főn
a Bakony hegyégen átbukó, a Balaton felé leszaladó ÉNY irányú szél
bóra
az Adriai-tenger partvidékének (Dalmácia) hegylejtőn lebukó hideg szele
sirokkó
a Földközi-tenger vidékének forró, száraz szele, amely a Szahara felől érkezik
nemere
a Kelet-európai síkság felől Erdély területére (Székelyföld) beáramló erős, hideg, száraz (bukó)szél
misztrál
Dél-Franciaország (Rhone-torkolat) heves északi szele
számum
a Szahara és az Arab sivatag heves, rövid ideig tartó viharokat okozó forró, száraz, nagy sebességű szél, mely homokviharokat okoz
harmattán
a Szahara déli peremvidékének ÉK-i irányú száraz, erős szele, amely a Szahara vörös porát szállítja
burán
belső-Ázsia erős szele, amely nyáron por-, télen hóviharokat okoz
bise
Svájc ÉNY-i részének napokon át tartó hideg, száraz szele, mely leginkább a téli évszakban jelentkezik
abszolút páratartalom: az egységnyi térfogatú levegőben lévő vízpára mennyisége harmatpont:
az a hőmérséklet, amelyen a levegő telitetté válik
telített levegő:
egy adott hőmérsékleten maximális vízgőzmennyiséggel rendelkező levegő
relatív (viszonylagos) páratartalom: azt mutatja meg, hogy egy adott hőmérsékleten a levegőben lévő vízgőztartalom hány %-a a befogadható összes vízmennyiségnek túltelített állapot:
amikor a levegő hőmérséklete a harmatpont alá hűl
rétegfelhők (stratus): nagy vízszintes, kis függőleges kiterjedésű kicsi csendes esőt, havazást hozó felhő réteges esőfelhő (nimbostratus, Ns): egyszínű, sötét, melegfrontok esetén gyakori alacsony felhő középmagas rétegfelhő (altostratus, As) összefüggő, szürkés, kékes színű középmagas felhő, melyen a Nap (Hold) átsüt 4
fátyolfelhő (cirrostratus, Cs) összefüggő, fehér, fátyolszerű magas szintű felhő, melyen a Nap (Hold) átvilágít
gomolyfelhők (cumulus): kis vízszintes, nagy függőleges kiterjedésű csapadékot nem adó, zivatarfelhővé alakulható felhő réteges gomolyfelhő (startocumulus, Sc) nem összefüggő, gomolyokat alkotó felhő alacsony felhő középmagas gomolyfelhő (altocumulus, Ac) apró gomolyokból álló, nyáron árnyékot adó középmagas felhő bárányfelhő (cirrocumulus, Cc) külön álló gomolyokból álló, fehér színű magas szintű fel
pehelyfelhő (cirrus, Ci): rostos, selyemfényű, a napsugarakat átengedő magas szintű felhő zivatarfelhő (cumulonimbus, Cb): hatalmas, tetején üllőalakban szétterül, nagyintenzitású záporokat, zivataros esőt adó nyárra jellemző felhő nimbus:
esőfelhő
nimbostrátus:
hosszantartó esőket okozó rétegfelhő
köd:
felszín közeli felhő
eső
0oC feletti környezetben a felszínre lehulló csapadékfajta
hó
0oC alatti környezetben a felszínre lehulló, a télre jellemző szilárd csapadékfajta
havas eső:
hóval vegyes eső (télre jellemző csapadékfajta)
dara:
téli csapadékfajta; a lehulló hókristályok olyan légrétegen haladnak át, melynek hőmérséklete meghaladja a 0oC-ot, majd a Föld felszíne felett levő 0oC alatti légrétegben újból megfagynak. Ilyenkor a megolvadt víz fényes jégréteggé fagy meg. (télre jellemző csapadékfajta)
jégdara:
csak jégből álló átlátszó dara (télre jellemző csapadékfajta)
hódara:
a dara belsejében a fehér színű hó is megmarad, ilyenkor átlátszatlanná válik (télre jellemző csapadékfajta)
fagyott eső:
hasonlít a darához, de a 0oC-ot meghaladó rétegen áthaladó hópehely teljesen elolvad, majd a Föld felszíne felett levő 0oC alatti légrétegben jéggömbbé fagy (télre jellemző csapadékfajta)
5
ónos eső:
0oC alatti talajfelszínre eső formájában lehulló csapadék, mely hírtelen megfagy, és így vékony jégréteggel vonja be a felszínt (télre jellemző csapadékfajta)
dér:
a talajfelszín légrétegének túltelítettsége esetén 0oC alatti hőmérsékleten szélcsendes időben kialakult csapadékfajta (télre jellemző csapadékfajta)
zúzmara:
a talajfelszín légrétegének túltelítettsége esetén 0oC alatti hőmérsékleten széles időben kialakult csapadékfajta (télre jellemző csapadékfajta)
harmat:
a talajfelszín légrétegének túltelítettsége esetén 0oC feletti hőmérsékleten kialakult csapadékfajta (nyári csapadékfajta)
jégeső:
a magasban fagyott állapotban lévő vízcseppek a gyors feláramlás miatt hatalmasra nőve, jég formájában érik el a felszínt (nyári csapadékfajta)
csapadéktérkép:
a csapadékmennyiséget ábrázoló térkép
izohiéta:
az azonos csapadékmennyiségű helyeket összekötő görbe
villámlás:
két különböző elektromos töltésű felhő között létrejövő 2-3 km hosszú elektromos szikra (kisülés)
mennydörgés:
a villámlást kísérő hangjelenség
délibáb:
az erős felmelegedés következtében a felszín közelében a levegő ritkábbá válik, felette pedig sűrűbb légréteg helyezkedik el, akkor a különböző sűrűségű légrétegek határán fény megtörik. Ilyenkor a látóhatár víztükörként csillog, melyben a táj képei fordított állásban jelennek meg. A sűrűségkiegyenlítődést követően a jelenség megszűnik.
szivárvány:
nyári záporok után az égbolt Nappal ellentétes oldalán figyelhető meg, mikor a fénysugár a vízcseppeken megtörik, színeire bomlik és visszaverődik. Koncentrikus körei a színkép színeiből tevődik össze.
savas eső:
a légköri szennyeződéseknek (kén-dioxid, nitrogén-dioxid) a légkör vízgőztartalmával savat alkotó csapadéka
radioaktív szennyeződés: atomreaktorok üzemzavarai során a légkörbe kerülő radioaktív (sugárzó) szennyeződés
6
