Fogalmak
9. Történelem
Polisz: görög városállam. A városból és közvetlen környezetéből állt. Kialakulásakor a földdel rendelkező tulajdonosok politikai közössége, majd a tulajdon sokfélesége mellett a polgárjog vált meghatározóvá. A ~-ok közös birtokokkal is rendelkeztek (bányák, erdők stb.). Görögországban kb. 750 ~ volt.
Demokrácia: népuralom, a görög démosz (= nép) szóból. A szabad polgárok irányították és ellenőrizték az állam működését azáltal, hogy részt vehettek a hatalom intézményeinek (népgyűlés, bulé, esküdtbíróság) munkájában, s betölthettek állami hivatalokat. A népakarat a szavazásokon, a többségi elv alapján érvényesült. Athénban Kleiszthenész reformjai alapozták meg, s fénykorát Periklész idején élte (Kr. e. V. század).
Népgyűlés: a közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formája. A politikai közösség tagjai összegyűlnek, és akaratukat személyesen (például szavazással, közfelkiáltással stb.) kinyilvánítva döntéseket hoznak. apella: a népgyűlés elnevezése Spártában. Csak az elé terjesztett ügyekről tárgyalhatott, s csupán igennel vagy nemmel szavazhatott. Tagja minden 30. életévét betöltött szabad polgár. ekklészia: a népgyűlés elnevezése Athénban. Tagjai a 20. életévüket betöltött szabad polgárok, akik közül mindenki javasolhatott törvényeket.
Mitológia: (a görög mítosz [= monda] szóból): egy nép mítoszainak összessége. A mítoszok az istenekről és más természetfeletti lényekről szóló történetek, melyek a korszak embere számára választ adtak olyan alapvető kérdésekre, mint a világ, az emberek és az istenek eredete, a természeti és társadalmi jelenségek okai stb.
Arisztokrácia: arisztokrácia (az arisztoi [= legjobbak] görög szóból): a görög társadalom nagybirtokos, vezető rétege az átmeneti kortól. A Kr. e. V. század elejéig, ha csökkenő mértékben is, de a politikai hatalom birtokosai voltak.
Démosz: (görög nép szóból): a görög társadalom egyik rétege: kereskedők, kézművesek, parasztok. A Kr. e. VIII-VI. században a gazdasági fejlődés hatására egyes csoportjai meggazdagodtak, társadalmi súlyuk megnőtt. Fokozatosan politikai jogokat nyertek, s kivívták a demokráciát.
Türannisz: zsarnokság. Olyan egyeduralom a görög poliszokban, amelynél (ellentétben a királysággal) a hatalmat törvénysértő módon, többnyire erőszakkal ragadják meg, és tartják fenn. Kialakulását az teszi lehetővé, hogy a démosz és az arisztokrácia küzdelmével járó társadalmi feszültség (mindkét réteg elégedetlensége) kihasználható a hatalom megszerzésére.
Esküdtbíróság: (héliaia): az igazságszolgáltatással foglalkozó testület Athénban. Szolón vezette be. Összesen 6000 tagja volt, s 12 fős tanácsokban ülésezett. A polgárok sorsolás útján vettek részt munkájában.
Demagógia: A demagógia (a görög demos, nép és a vezetni szavak összetételéből) a retorika (szónoklattan) azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. Általában tetszetős, részigazságokon vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló (pejoratív) megjelölésére.
Sztratégosz: katonai vezető Athénban. Jelentős politikai hatalommal is bírt. A tisztség fontosságát mutatja, hogy a 10 ~-t akkor is választották, mikor a többi hivatalt már sorsolással lehetett elnyerni. ~-ként vezette Athént tizenöt éven át Periklész (Kr. e. V. század közepe).
Cserépszavazás: (osztrakiszmosz): eljárás, amelyet Kleiszthenész vezetett be a zsarnokság megelőzésére (Kr. e. 508-ban). Bármely polgár kérhette a ~ megrendezését, ha úgy gondolta, hogy valaki zsarnokságra tör. Ha a szavazás érvényes volt (6000 szavazat), akkor a bedobott cserépdarabokon legtöbbször szereplő polgárt 10 évre száműzték a városból, de vagyonát megtarthatta.
Társadalom: szervezett emberi közösség, amely meghatározott kapcsolatokkal (ezek elsősorban a tulajdonviszonyoktól és a munkamegosztástól függnek) és együttélési szabályokkal jellemezhető
Állam: meghatározott területen élő emberi közösség történetileg kialakult, tartós képződménye, amely a közösség fölötti főhatalmat gyakorolja. Az ~-nak belső és külső feladatai vannak (pl. gazdasági szervezőmunka, a belső rend fenntartása, védelem a külső támadások ellen stb.). Ezek ellátásához különféle eszközökkel (törvények, közigazgatási szervezetek, fegyveres testületek stb.) és anyagi forrásokkal (pl. adók) rendelkezik.
Államforma: az állam egyik jellemzője, amely az állam szervezeti felépítését, az államhatalom érvényesítésének módját jelenti. A két alapvető államforma a királyság (monarchia) és a ● Köztársaság. ●
Ezeknek különféle jellegzetességei lehetnek (egyeduralom, diktatúra, alkotmányos formák, demokrácia stb.).
Államtípus: fogalom, amely utal arra, hogy az állam milyen tulajdonviszonyokkal jellemezhető s a társadalom mely rétegei, csoportjai birtokolják az államhatalmat. A történészek többsége keleti (ázsiai), rabszolgatartó, feudális, kapitalista és szocialista ~-okat különböztet meg, de létezik másféle kategorizálás is.
Thuküdidész: (Kr. e. V. század): görög államférfi és történetíró. Részt vett a peloponnészoszi háborúban, melynek történetét is megírta. Művének fő értéke a tárgyilagosságra törekvés és az okokozati összefüggések felismerése.
Szolón: (kb. Kr. e. 640–559): athéni törvényhozó, aki viselte az arkhóni tisztséget is. Célja a városban dúló ellenségeskedés megszüntetése volt. Kr. e. 594-re datált törvényeivel eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat (teherlerázás). A politikai jogok alapjává a vagyon tette. A népgyűlés hatáskörének kiszélesítésével, az államot vezető tanács (bulé) és a népbíróságok létrehozásával megteremtette a demokrácia alapjait.
Kleiszthenész: (Kr. e. VI. sz.): athéni politikus, aki Kr. e. 508-ban jelentős reformokat vezetett be. A lakosság addigi vagyoni beosztása helyett a lakóhely szerinti beosztást tette a politikai szereplés alapjává. A város és környékének új területi felosztása (phülék) biztosította a démosz fölényét az arisztokráciával szemben, s ezzel biztosította a demokráciát. A népakarat kifejezésére bevezette a cserépszavazás intézményét.
Periklész: (kb. Kr. e. 495–429): athéni államférfi. Neve összefonódik az athéni demokrácia fénykorával. A sztratégoszi tisztséget viselte, és személyes tekintélye,jó szónoki képessége miatt döntő befolyása volt az államügyekre. Az ő javaslatára csökkentették az areioszpagosz jogkörét, és bevezették a napidíjak rendszerét.
Pheidiász: (Kr. e. V. század): görög szobrász, Periklész barátja, az Akropolisz építkezéseinek irányítója. Kiemelkedő alkotása Athéné szobra a Parthenónban és Zeusz nagyméretű szobra Olümpiában.
Hérodotosz: (Kr. e. 484–425): görög történetíró, „a történetírás atyja”. A görög–perzsa háborúkról szóló művében a Perzsa Birodalmat is bemutatta. Munkájához felhasználta utazásai során szerzett tapasztalatait és egyéb forrásokat. Törekedett a tárgyilagosságra, s az események mozgatórugóit is kereste.
I. Dareiosz: (latinosan Dárius): több perzsa nagykirály neve. I. Dareiosz (Kr. e. 522–486) uralkodása alatt élte fénykorát a Perzsa Birodalom. A görög poliszokat nem sikerült meghódítania, Marathónnál vereséget szenvedett az athéniaktól.
Hérodotosz: (Kr. e. 484–425): görög történetíró, „a történetírás atyja”. A görög–perzsa háborúkról szóló művében a Perzsa Birodalmat is bemutatta. Munkájához felhasználta utazásai során szerzett tapasztalatait és egyéb forrásokat. Törekedett a tárgyilagosságra, s az események mozgatórugóit is kereste.
