Fodor Anna: A „meghívott halál”
„Minden azt súgja, hogy rossz döntést készülök hozni, de a rossz döntés is egy lépés. Mit akar tőlem a világ? Hogy ne kockáztassak? Hogy menjek vissza oda, ahonnan jöttem, és ne merjek igent mondani az életre?” (Paulo Coelho) Feltehetnénk azt a kérdést, hogy tulajdonképpen mi is azaz élet? A konkrét választ még a tudósok sem ismerik. Én talán úgy definiálnám, hogy az élet egy hatalmas esély és ajándék, amelyet azért kaptunk, hogy erényeinket kamatoztassuk, és teljesítsük a ránk váró feladatokat. Vannak, akik ezt az esélyt el akarják, vagy el is dobják maguktól. Az öngyilkosság egy humán jelenség, és az emberi lét egyik legtragikusabb eseményének számít. Minden korban és kultúrában előfordul, bár eltérő gyakorisággal. Az öngyilkosság előfordulási gyakorisága Európában és Ázsiában a legmagasabb, míg Észak-Amerikában és Ausztráliában kisebb. A legtöbb öngyilkosságot elkövető tíz ország között csak három Európán kívüli van, és a lista élén szovjet utódállamok állnak. Ezzel szemben a legritkább az öngyilkosság Közép- és DélAmerikában és az arab világban. Európában a mediterrán országok lakói vetnek legritkábban önkezükkel véget életüknek. Ázsián belül Indiában kevés az öngyilkosság.
1. ábra
Világszerte százezer emberre számítva 16 öngyilkosság történik évente. Az utóbbi 45 évben számuk világviszonylatban 60%-kal emelkedett.
Az öngyilkosság veszélyét növelő kockázati tényezők: 55 év feletti életkor Férfi neműség Fájdalmas vagy rokkantsággal járó betegség Egyedüllét Tartozás vagy nincstelenség Gyász Megalázottság vagy szégyenérzet Depresszió, főleg pszichózissal vagy szorongással párosulva A szomorúság megmaradása a depresszió egyéb tüneteinek elmúlta után is Kábítószerezés és alkoholizmus Korábbi öngyilkossági kísérlet Családban elkövetett öngyilkosság Családban elszenvedett fizikai vagy nemi erőszak A nők háromszor olyan gyakran követnek el öngyilkosságot, mint a férfiak, viszont a férfiak „sikeres” kísérletei gyakoribbak, mint a nőkéi. Ez abból adódik, hogy a férfiak gyakrabban választanak drasztikusabb módszert (akasztás, lőfegyver, magasból való leugrás, stb.), ezáltal értelemszerűen nagyobb a halálozási arány. A nők gyakoribb öngyilkossági kísérletei arra utalnak, hogy náluk gyakrabban fordul elő depresszió. A nők a legutóbbi időkig kevésbé végzetes módszereket választanak (érfelvágás, altatószer-túladagolása). Bár az öngyilkosság problémája mindig is élénken foglalkoztatta az emberiséget, a téma tudományos igényű megközelítése csak a századfordulón, a francia szociológus, Émil Durkheim munkásságával vette kezdetét. Pozitivista szociológusként állapította meg, hogy az öngyilkosság: szociális tény.
2. ábra Émil Durkheim (1858-1917)
Az egyéni meghatározottság jelentőségét semmisíti meg Durkheim, amikor kijelenti: „Valamely társadalmi tény meghatározó oka az előzőleg létezett társadalmi tényben, nem pedig az egyéni tudat állapotában keresendő.” Szerinte társadalmi tény minden olyan cselekvésmód, amely képes kényszerítő erővel hatni az egyénre. Vagyis az öngyilkosság gyakorisági megoszlásban kimutatható markáns és hosszútávon érvényesülő különbségek társadalmi okra vezethetők vissza. E kérdés tanulmányozásában kiváló példa lehet a magyarországi öngyilkossági helyzet, több szempontból is: 1. Magyarország évtizedek óta a világon az első az öngyilkossági statisztikában. 2. A kiegyezést követő évszázad hazai társadalomtörténetében két nagyívű növekedési hullámot figyelhetünk meg. Az első az 1870-80-as éveitől az első világháborúig ível, a második az 1950-es 60-as évek fordulójától napjainkig terjed. Jóllehet e két korszak társadalmi-politikai jellegében és szerkezetében alapvetően különbözik egymástól, a magyarországi öngyilkossági helyzet történeti jellegét sejtetni engedi. 3. Az 1970-es évek végén az öngyilkosság, az alkoholizmus és más a társadalmi normáktól való eltérés olyan gyorsaságban és olyan mennyiségben jelentkezett, hogy a „szocializmus tökéletességében” hívő hivatalos szervek is kénytelenek voltak szembenézni az addig tabuval védett valósággal. A helyzet már-már kezelhetetlensége egyszerre tünete és következménye is volt a magyar társadalom mélyreható válságának, Ezért kutatás szerveződött, amely a nulláról indult, mivel előtanulmányok alig léteztek és az infrastruktúrát is fel kellett építeni. Magyarországon a legtöbben, 4911-en 1983-ban vetettek véget életüknek. Ez az év az 1955-ben kezdődött meredek emelkedésnek volt a csúcspontja. Néhány évig számuk magas szinten ingadozott, majd 1987-től csökkeni kezdett. 18 év leforgása alatt a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma 47%-kal csökkent, 2006-ban számuk 2460 volt.
3. ábra
Hazánkban az öngyilkosságok aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas. Világviszonylatban is az első tíz ország között vagyunk (jelenleg az ötödikek), mindössze négy szovjet utódállam: Litvánia, Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán áll előttünk. Az első tíz ország között három Európán kívüli van: Kazahsztán, Guyana és Japán. Bár az öngyilkosok relatíve kis hányada közli konkrétan szándékát, részletes vizsgálatok indirekt jelzések egész skáláját tárták fel (halálvágy, búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek gyűjtögetése…), amelyeket az öngyilkosjelölt közvetlen környezetének lead. Ez a „cry for help”nek nevezett jelenség az öngyilkossági szándékhoz való ambivalens viszonyulást fejezi ki, és ha a segélykiáltást a környezet nem érzékeli, vagy arra nem reagál, a folyamat a preszuicidális szindróma irányába halad tovább. A szindróma bármely eredetű öngyilkosságok (kísérletek) közvetlen előzményeként értékelhető. Nem oka, nem is magyarázata a szuicidiumnak, csupán a hozzá vezető út végső állomása. Az emberi vallomás legmegrázóbb műfaja a búcsúlevél, drámaibb a halálraítélt utolsó üzeneténél is. Sok búcsúlevelet olvastam, nagyon sok megrázó volt. Különböző okok, különböző sorsok és különböző emberek írásai. De egy közös bennük, mindegyikük úgy érzi, hogy olyan nyomás nehezedik rá, amit már nem tud megoldani. „Anyu, apu, Töcsi! Bocsássatok meg nekem, de ez volt a helyes út. Bár tudom nektek ez szörnyűséges, mégis ezt kellett tennem. További létezésem felesleges lett volna. Már egy hónapja gondolkozom ezen… Én beteg, fejletlen gyerek voltam. Tudom, sohasem lehettem volna egészséges… Testileg nem fejlődtem rendesen. Ezt bárki láthatta, aki rám nézett. Ez engem nagyon zavart. Akárhová mentem azt hittem mindig engem néznek. Ez valóságos lidércnyomás volt… Én hatodikos korom óta rosszul fejlődök, érzelmi világom is ferde. A legnagyobb betegségben szenvedek, amely gyógyíthatatlan. Nem merem leírni. Úgy szégyellem. Szerettelek benneteket ne felejtsetek el, Gyurka… Anyuci nagyon szeretlek! Köszönöm, amit értem tettetek! Bocsássatok meg, Töcsi, tanulj zenét! Én már bevettem a mérget! A Töcsi még olvas, át szeretnék menni hozzátok, de jobb így reggelre végleg elalszom…” Napjainkban minden társadalmi réteget érint az öngyilkosság kérdése. Sokszor fiatalok, diákok vetnek véget életüknek, de vajon milyen okból? Néhány eset: M. Kati, tanuló (15 éves), aléltan szállították kórházba, miután bevett egy csomó altatót. Hogy miért?- Mert a fiúja már másodszor nem ment el a megbeszélt randevúra. Gondolta, sikerül ráijesztenie és visszatérítenie magához az elpártolni készülő fiút. (Budapest, 1969)
4. ábra Nem megoldás
Egy példa 2009-ből: Az egyik esztergomi gimnáziumban a tanév végén a diákok órák helyett többször tiltakozó gyűlést szerveztek, mivel az önkormányzat öt évre kinevezte a korábban egy évre megbízott igazgatót, akinek a pályázatát a tanárok, az alkalmazottak, az iskolaszék, a szülők és a diákönkormányzat is elutasította. Az egyik gyűlésen V. Balázs az osztályteremben maradva felgyújtott egy újságpapírt, majd kiderült, hogy korábban egy padot is megégetett. A tanárok tetteiért felelősségre vonták, és beküldték az igazgatóhoz. A 16 éves fiú ekkor táskáját a padban hagyta, és a közeli síneken érkező mozdony elé feküdt. Az öngyilkosság sajnos az élsportolókat is érinti. Egy elveszített világverseny, a túl nagy stressz illetve terhelés vagy egy váratlan sérülés, ami keresztbe töri a sportoló pályáját vezethet az öngyilkossági kísérlethez. 2009 februárjában Mike Whitmarsh amerikai strandröplabdázót holtan találták egy barátja garázsában, Solana Beach-en, San Diegóban. Az atlantai olimpián Mike Dodd társaként ezüstérmes játékos 46 éves volt. Bírósági orvosszakértői jelentések szerint a halál oka szénmonoxid-mérgezés. Bűncselekményre utaló jeleket nem találtak, a hatósági jelentés szerint a sportoló öngyilkos lett. Oka nagy valószínűséggel depresszió. Vannak olyan emberek, akik vallási vagy politikai céllal akarnak véget vetni életüknek. Erre egy példa a 2002-ben történt moszkvai színházi túszdráma, amelyben több mint 120-an meghaltak és sokan megsérültek. Amikor egy színházi előadás alkalmával csecsen terroristák megszállták a színházat. Olga Csernyak, újságírónő így emlékezik vissza a történtekre: "Mindannyian a halálra vártunk, mert megértettük, hogy a terroristák nem fognak minket szabadon engedni. Tisztában voltunk vele, hogy akkor sem engednek el bennünket, ha teljesítik a követeléseiket. A terroristák - főleg a nők - nyíltan kijelentették: azért jöttek ide, hogy meghaljanak, mindannyian Allah elé akarnak kerülni és mi is követni fogjuk őket" Szerencsére azonban nem mindegyik öngyilkossági kísérlet végződik halállal. Befejezett szuicidiumarány becsült értéke a kutatók szerint általában 10-15:1 körüli. Sok helyen próbálnak segíteni az ilyen „bajba jutott” embereken. Itt elsősorban a Segélyszolgálatokra gondolok. Sokat olvastam az Interneten ebben témában, és rengeteg olyan oldalt találtam, ahol ingyenesen hívható számok vannak. A telefon másik oldalán pedig van valaki, aki megpróbál a segélykérőn segíteni. Manapság egyre többen hívják ezeket a telefonszámokat, ami egyik oldalról szörnyű, a másik oldalról viszont jó. Azzal kezdeném, hogy miért lehet jó, mert az emberek megnyílnak egy másik (vadidegen) embernek, és beszélnek a problémájukról. Lehet, hogy megoldást is tudnak neki nyújtani, ezáltal le tudják beszélni az öngyilkosságról. Hogy miért szörnyű? Mert a növekedő telefonhívásokból arra lehet következtetni, hogy az emberek nem látnak más kiutat a problémájukból, mint az öngyilkosság. Megdöbbentő, hogy már 10-12 éves gyerekek is felhívják ezeket a számokat, olyan kérdéssel, hogy „fáj-e a halál?” mivel nagycsaládban él, ahol a szülei folyamatosan veszekszenek és nincs elég pénz az ételre sem. Ezek azért meghökkentő és elgondolkodtató dolgok.
5. ábra Egy esély...
Az egészségügyi ellátás keretei között is van mód az öngyilkosságok megelőzésére. Mivel az öngyilkosok jelentős hányada (50-75%) jelentkezik élete utolsó hónapjában az egészségügyi ellátás különböző szintjein az orvosoknak illetve a velük együtt dolgozó egészségügyi személyzetnek rendkívül nagy szerepe van a szuicidium megelőzésében. 1. Az akut öngyilkossági veszély elhárításának egyik módja a sürgősségi osztályos felvétel. Ilyenkor a beteg sürgősségi pszichiátriai ellátást illetve gyógyszeres kezelést kap. 2. A pszichiátriai betegségek korai felismerése és hatékony kezelése. Számos kontrollált vizsgálat igazolja, hogy a pszichiátriai betegségek korai felismerése és hatékony kezelése, valamint a betegek tartós utógondozása nagymértékben csökkenti az öngyilkosságok gyakoriságát. Nagyon fontos tehát az egészségügyi személyzet képzése és továbbképzése. 3. Az öngyilkossági kísérleten átesettek utógondozása fontos feladata az egészségügynek. Mivel az első szuicid kísérlet jelentősen megnöveli a további kísérletek, illetve a befejezett szuicidium esélyét, a kísérletet elkövetők rutinszerű pszichiátriai vizsgálata és tartós pszichiátriai vagy pszichológiai kezelése, utógondozása feltétlenül ajánlott és hatékony módszer. 4. Ami a legfontosabb megelőzési mód szerintem, az egészségügyi felvilágosítás. Ilyen felvilágosító lehet a tv, rádió, nyomtatott sajtó vagy szórólapok. Azért nagyon fontos, hogy a rászorulók felismerjék a problémát, illetve tudják, hogy hová lehet (és kell) fordulniuk. A felvilágosítómunkának a nagyközönségen kívül speciális, emberekkel rutinszerűen foglalkozó csoportokra (tanárok, papok, lelkészek) is ki kell terjednie. Sok szülő illetve rokon úgy gondolja, hogy ha leírja gyermeke illetve hozzátartozója esetét felhívhatja az emberek figyelmét a veszélyekre. Kíváncsi voltam egy pszichológus véleményére is ebben a témában: Paradox módon, nincs olyan ember, aki legalább egyszer ne gondolt volna az öngyilkosságra, mint élete zökkenőjének elsimítására. A kérdés inkább az, hogy az illető mit kezd ezekkel a gondolatokkal a nehéz helyzetekben. Egy problémával való megküzdésének tanult technikái vannak, amit családunkból, ismeretségi köreinkből és a szélesebb társadalmi közegünkből merítünk. Számtalan közül csak az egyik az öngyilkosság! Kutassuk fel, mások hogyan éltek túl hasonló helyzeteket. Segíthet a sorsközösség, amikor úgy gondoljuk „ez csak velünk fordulhat
elő”… megtapasztaljuk, hogy nem vagyunk egyedül; másokat is ért már hasonló csapás. A másik fontos dolog a külső és belső erőforrásaink felkutatása. Mindenki körül van érték, amibe meg lehet kapaszkodni! Emberek, akik segítve figyelik, hogy küzdünk a krízishelyzetben. Sokszor olyan is, akire nem is gondoltunk, mennyire fontosak vagyunk számára. A múlt is erőforrás. Minden „hitvány”-nak hitt élet tele van szépséggel, örömmel, kapcsolatokkal, csak ezekben a kritikus pillanatokban mindez elhomályosul. A rettenetes állapot, ami ekkor uralja a gondolkodásunkat, csupán egy „szürke szemüveg”, ami torzítja az „igazi” valóság észlelését. Fontos a jövő! Minden halni készülő embernek is vannak/ lennének még meg nem élt céljai és vágyai. Forduljunk inkább ezek felé egy pillanatra… segítenek folytatni utunkat! Ne szégyelljük feltárni, elmondani másoknak – akár idegennek – hogy milyen gondolatok gyötörnek! Talán segíthet egy pillanatra felvillantani a tisztább valóságot… és egy ilyen fénysugár maga az élet lehet. (Simonné Goschi Gabriella, pszichológus, sportszakpszichológus) Ennek az eszének nem is lehet máshogyan vége, mint Az élet himnuszával: Az élet himnusza Az élet egyetlen esély vedd komolyan, Az élet szépség csodáld meg, Az élet boldogság ízleld meg, Az élet álom tedd valósággá, Az élet kihívás fogadd el, Az élet kötelesség teljesítsd, Az élet játék játszd, Az élet érték vigyázz rá, Az élet vagyon használd fel, Az élet szeretet add át magad, Az élet titok fejtsd meg, Az élet ígéret teljesítsd, Az élet szomorúság győzd le, Az élet dal énekeld, Az élet küzdelem harcold meg, Az élet kaland vállald, Az élet jutalom érdemeld ki AZ ÉLET ÉLET, ÉLJED!
