VÁROSVEZETÉSI ÉS AM/FM RENDSZEREK Dr. Csemniczky László
Térinformatikai rendszerek:
GIS….. LIS (Land Information System)
UMS (Urban Management System)
Komplex műszaki térinformatikai rendszerek Magyar szervezete: gita Műszaki Térinformatika Egyesület
DA/DSM & Power Delivery
Településtervezés, településirányítás rendszerei Nemzetközi szervezete az UDMS
AM/FM (Automated Mapping/Facilities Management) gita (Geospatial Information and Technology Association)
Földmérési/kataszteri információs rendszer, Nemzetközi szövetsége a FIG
SAP (CAD)
Elektromos és telekom szolgáltatók technológiái
Legfontosabb műszaki térinformatikát alkalmazó szakterületek
Földmérés – geodézia Közműnyilvántartás Közműszolgáltatás, energiaellátás Településirányítás
Környezetvédelem
Vízgazdálkodás Földügy, erdőgazdálkodás
Földmérési alapok
ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY
FÖLDMÉRÉSI TÖRVÉNY
MŰSZAKI NYILVÁNTARTÁSOK KÖTELEZŐ ALAPJA A
FÖLDMÉRÉSI ALAPTÉRKÉP (Ingatlan-nyilvántartási térkép)
Az ország teljes területét lefedi, méretaránya: • belterületen városokban 1:1000, kis településeken 1:2000 • külterületen 1:4000
Vetületi rendszere: EOV (Egységes Országos Vetület) Magassági rendszer: Balti 2008. január 1-től az ország teljes bel- és külterületén digitális formában rendelkezésre áll!
Komplex ingatlankataszter:
egységes, számítástechnikával támogatott rendszer
Tartalma:
• ingatlanok birtokjogi (szöveges) adatai tulajdoni lapok rendszere • ingatlanok használata, értékmeghatározása • ingatlanok földrajzi elhelyezkedését, méreteit leíró geometriai és műszaki adatok
FÖLDMÉRÉSI ALAPTÉRKÉP
Nemzeti Kataszteri Program (NKP) koncepciója Digitális földmérési alaptérkép rendszer létrehozása (DAT állományok készítése) > 1997-ben kezdődött és 2007. december 31-ig befejeződött az ország vektoros digitális földmérési alaptérképeinek előállítása (állami kezességvállalással felvett hitelből) KÜVET (külterületi vektoros feldolgozás) BEVET (belterületi vektoros feldolgozás) > remélhető, hogy elindul a Földmérési Törvénynek megfelelő, DAT szabályzat szerinti digitális földmérési alaptérképek elkészítése folyamatosan az egész ország területén amelyre évente az állami alapadatok karbantartására tervezett 3 milliárd forintból juthat szerény összeg és amelynek célja a digitalizált, de rossz minőségű (pl. 1:2880-as méretarányú szelvényekről digitalizált) bel- és külterületi alaptérkép állományok cserélése új felméréssel. {a jelenleg ismert elképzelés szerint az utóbbi feladatot is a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. bonyolítja az osztatlan közös tulajdon (kb. 1,5 millió hektár) állapot felszámolásával együtt}
> Sorrendiséget meghatározó tényezők nemzetgazdasági érdekek, vidék- és területfejlesztési érdekek, települési önkormányzati igények.
> Sorrendiség megváltoztatására lehetőség Térképellátási Koordinációs Bizottság (minisztériumok, országos hatáskörű szervek kezdeményezésére vagy települési önkormányzatok kezdeményezésére költségátvállalással)
> Eredmény: vektoros digitális földmérési alaptérkép az ország egész területére (minden fekvés területére) EOV vetületi rendszerben, lehetőség, hogy TAKARNET hozzáféréssel rendelkező ügyfelek hálózaton keresztül jussanak adatokhoz.
„Digitális Földhivatal” Az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) és az EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) kiemelt projektje a már működő
TakarNet24 projekt, amely az Ügyfélkapun belépve teszi lehetővé az elektronikus földhivatali termékek elérését
A földhivatalok 2010. szeptembertől a kormányhivatalok alá tagozódtak, funkcionális irányításukat jelenleg a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára , szakmai felügyeletüket a FM látja el.
KÖZMŰNYILVÁNTARTÁS Települések közmű és közműjellegű vezetékhálózatának egységes rendszerben történő rögzítése, mely kiterjed a térbeli és fontosabb műszaki adatokra. Jelentőségének szemléltetése (Budapest): • 5300 db közmű alaptérkép szelvény (1:500),
• közel 30000 db szakági részletes helyszínrajz szelvény (1:500), • 5300 db egyesített közműtérkép szelvény (1:500)
• több ezer 1:4000 ma. szakági áttekintő helyszínrajz és egyéb grafikus munkarészek 1979-től a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás-rendszer szabályozta, amely már két évtizede elavult.
Rendeltetése Közművekkel kapcsolatos adatok szolgáltatása az alábbiak részére építésügyi igazgatás - városfejlesztés, - közműfejlesztés, - közmű egyeztetés, - építési engedélyek elbírálása, - statisztika, stb.
közmű üzemeltetők - üzemeltetés, karbantartás, - hibaelhárítás, - tervezés, fejlesztés, - kivitelezés, - állagnyilvántartás, leltár, stb.
statisztikai szolgálat, közmű szakhatóságok.
Közművek kutatása
Vezetékkutatás tárgya
Vezeték
Fémanyagú
Indukciós módszer
Galvanikus módszer
Szerelvény
Nem fémanyagú
Vezetővé tesszük
Fémanyagú
Fémtárgyak indukciós kutatási módszere
Geoelektromos módszer Ultrahangos módszer Földmágneses módszer (egyéb módszerek)
Nem fémanyagú
Vezetékkutatás elve
Adó (hangfrekvenciás generátor)
Vevőberendezés
Nyomvonalkereső (hangfrekvenciás adó és vevő)
Minimum eljárás
Hangerősség ábra
Térszint alatti mélység meghatározása
Galvanikus csatolás
Induktív csatolás Az adó kimenetére adóantennát csatlakoztatunk és ezen át indukálunk áramot a fémes vezetékbe
Az adóantenna körül mágneses tér alakul ki (primer erőtér), amely a vezetékben vezetékáramot hoz létre és a vezeték körül szekunder tér alakul ki. Egymás mellett fekvő fémes vezetékek kutatására nem alkalmas. Ilyen esetben indukciós fogó alkalmazása célszerű.
Kapacitív csatolás Elsősorban villamos kábelek esetén alkalmazzuk
Az adó kimenetét kondenzátor terheli, amelyen keresztül kapacitív áram folyik. A kábel fémből készült köpenyét, illetve erét (vagy ereit) kondenzátor fegyverzeteinek tekintjük (a dielektrikumát a közöttük lévő szigetelőanyag képezi). A mágneses teret a kábel fémrészeiben folyó áram hozza létre.
3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás (hatályon kívül!)
Előzmények, 1970-75
• közműszolgáltatók heterogén térképi nyilvántartásai • közműegyeztetés ellehetetlenülése, • üzemi vezetékhálózat felmérések (Csanda F.), • Balassagyarmat, Szombathely, Veszprém közműfelmérése • „Fővárosi Közműhálózatok Egységes Nyilvántartása”
c. utasításrendszer, a 3/1979 elődje (FŐMTERV > Kartográfia).
3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás Előnyök
egységes térkép- és jelkulcsrendszer,
egységes geodéziai mérési és feldolgozási technológia,
egységes változásvezetés (?) Hátrányok 1990 után
az új jogi és gazdasági környezethez alkalmatlan,
digitális átalakításhoz csak korlátozottan alkalmas,
alaptérképi alapja a korszerű digitális földmérési alaptérképtől eltérő koordináta mező, egyes, előírt munkarészei ma már korszerűtlenek, esetleg feleslegesek.
Település központi közműnyilvántartója (KKN) a területileg illetékes építésügyi hatóság keretében vagy megbízása alapján működő szervezet, amely a település központi közműnyilvántartásának eredeti munkarészeit vezeti (nem feltétlenül azonos a munkarészek elkészítőjével) (A KKN elnevezés városi rendszerre utal. Az új szabályozás ezért várhatóan a TKN rövidítést fogja használni, de ez még nincs eldöntve)
Jogosultságok Települések közműnyilvántartásával kapcsolatos VEZETÉKKUTATÁS, FELMÉRÉS és TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁS teljes körű elvégzésére a geodéziai vállalkozások jogosultak. A felsorolt közműnyilvántartással kapcsolatos tevékenységek MINŐSÉGTANÚSÍTÁSÁRA geodéziai tervező jogosultsággal rendelkező mérnökök jogosultak (GD-T tervezői jogosultság). A kapcsolatos szakértői tevékenységet GD-Sz geodéziai szakértő jogosultsággal lehet végezni. A jogosultságokat a Magyar Mérnöki Kamara adta szakirányú mérnöki végzettség, jogszabályban előírt számú gyakorlati évek igazolása és megfelelő referenciamunkák igazolása esetén. 2015.12.31-ig érvényesek, attól kezdve a FÖMI adja ki, de várhatóan a Mérnöki Kamara vezeti. (Elbírálásra jogosultak voltak: az MMK Területi Kamarái, kérdéses esetekben a Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat, illetve annak Minősítő Bizottsága. 2016.01.01-től a FÖMI, de a vonatkozó jogszabály még nem jelent meg!
Az Egységes Közműnyilvántartás közmű alaptérképen alapuló, (1:500/1:1000 méretarányú) térképi munkarészei: • szakági részletes helyszínrajzok
• közműtérképek (egyesített közműtérképek, össz-közműtérképek)
További térképi munkarészek: • szakági áttekintő helyszínrajzok (1:4000)
• egyéb szakági térképi munkarészek (régi nyilvántartási szelvények) Az Egységes Közműnyilvántartás szöveges/alfanumerikus munkarészei: • közmű adattár (összesített műszaki adatok önkormányzatok részére) – nem jött létre
• szakági műszaki adatok, eszközleltárak, munkanaplók, nyilvántartókönyvek, hossz- és keresztszelvények, ellenőrzési munkarészek, aknarajzok stb.
Az egységes Közműnyilvántartás térképi munkarészei: (Földmérési alaptérkép) átdolgozás, kiegészítés
Közmű alaptérkép
Szakági részletes helyszínrajzok (víz, csatorna, gáz, elektromos, távhő, távközlés)
Közműtérkép (egyesített vagy összközműtérkép)
Közmű alaptérkép készítése hagyományos módon 1979-től 1:1000 földmérési alaptérkép
1:500 munkaközi fénymásolat
film negatív
földmérési alaptérkép helyszíni ellenőrzése
1:500 Film pozitív
1:500 munkaközi fólia
térképezés többlettartalom bemérése
közmű alaptérkép
víz
1:500 műanyag fólia
gáz elektromos szennyvíz távhő távközlés
Közmű alaptérkép
Közmű alaptérkép
Közmű szakági részletes helyszínrajzok készítése 1:500 munkaközi fénymásolat 1:500 adatgyűjtés terepbejárás
közmű alaptérkép
térképezés irodai munkák
szerelvények műtárgyak bemérése
nyomvonalkutatás bemérés
egyéb terepmunka
(szintezés, aknarajzok)
tisztázati rajz VÉGTERMÉK
szakági lektorálás
Egyesített közműtérkép készítése 1:500 1:500 munkaközi fólia
átszerkesztés másolás
1:500 munkaközi fénymásolat
víz gáz elektrom os szenn yvíz
terepbejárás korrekciók
távhő távközlés
Szakági részletes helyszínrajzok
tisztázati rajz VÉGTERMÉK
Változásvezetés FÖLDHIVATAL
BERUHÁZÓ/KIVITELEZŐ
Vázrajzok (épületfeltüntetés, megosztás, egyesítés, határrendezés stb.)
Megvalósulási térképek síkrajzi és szakági mérési vázlatai nyíltárkos bemérések
tervezési térképek
KKN
Szakági nyilvántartók
A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás szerint • Az önkormányzatoknál működő építési hatóságok Központi Közműnyilvántartót (KKN) kell, hogy létrehozzanak, amely kezeli, szolgáltatja és továbbvezeti -a közmű alaptérképeket -az eredeti áttekintő helyszínrajzokat
-az egyesített közműtérképeket és -a közmű adattárat • A szakági nyilvántartók kezelik, szolgáltatják és továbbvezetik - a szakági részletes helyszínrajzokat
- a szakági áttekintő helyszínrajzokat - az egyéb szakági munkarészeket A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítást jelenleg korszerűsítjük, új, komplex jogszabályi környezet jön létre, a projekt neve
e-közmű
Külterületi nyomvonalas létesítmények nyilvántartása A belterületi közműnyilvántartáshoz hasonlóan a szabályozása hatályát veszítette (ez a 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet volt) Szerepe a belterületi közműnyilvántartás KKN (központi közműnyilvántartó) szerepével azonos volt, tehát – csak összesített adatokat és kisebb (topográfiai méretarányú) térképi munkarészeket vezetett, – részletes ágazati nyilvántartás az egyes ágazatoknál folyt és folyik jelenleg is. Érintett ágazatok: villamosenergia, vízgazdálkodás, szénhidrogén, távközlés, közút,
vasút, természetvédelem, területfelhasználás, bányászat
A jogszabály alapján a VÁTI KHT hozta létre és vezette 2010-ig. – Alapját az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) 1: 100 000 méretarányú topográfiai térképszelvényei képezték. – A hagyományos nyilvántartásban az ágazatok adatait 10 fedvénylap (rajzfólia) tartalmazta szelvényenként – Az alfanumerikus adatokat az ágazatok adatlapokon továbbították a VÁTI felé. Az informatikai megoldásra történő átállást követően a nyilvántartás alaptérképe az egész ország területét lefedő DTA-50 digitalizált topográfiai térkép lett, kiegészítve a települések közigazgatási- és belterületi határával, valamint a természetvédelem területeivel. Az adatfelvételhez, és megjelenítéshez az ESRI cég ArcGIS szoftverét használták (az állományok a VÁTI-nál találhatók).
Az e-közmű projekt együtt fogja kezelni a belterületi és külterületi közműnyilvántartást.
Az
e-közmű projekt indításának alapja az 1997. évi LXXVIII. Törvény (Építési Törvény, Étv.) 2010. évi módosítása Ebben az Étv. 2. § az alábbi ponttal egészül ki:
– 38. Egységes elektronikus közmű- és nyomvonalas építmény nyilvántartás (a továbbiakban:e-közmű): osztott relációs adatbázisokon megvalósuló internetes lekérdezési rendszer, amely a szolgáltató, kezelő, vagy tulajdonos nyilvántartásaira építve meghatározott struktúrájú (interfész) felületen a közmű- és nyomvonalas építmények adatai hozzáférését biztosítja – e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogosultságok szerint - a felhasználók számára
Étv. 4. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: –
A Kormány az építésügy –...................– központi feladatának ellátása körében gondoskodik:
f) az e-közmű nyilvántartása létrehozásáról és működtetéséről.
Az Étv. 58. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
(9) Az e-közmű adatot szolgáltat a minisztériumok, a minisztériumok felügyelete alá tartozó háttérintézmények és hatóságok, építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok, szakági közműszolgáltatók, építészeti-műszaki tervezők, építési beruházók, kivitelezők és a lakosság számára. Az e-közmű közérdekű nyilvános adatként tartja nyilván a településeken élő lakosság és egyéb felhasználók folyamatosan vagy időszakosan jelentkező alapvető szükségleteit (ivóvíz, energia, szennyvíz, kommunikáció, közlekedés) kielégítő építmények összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek nevét és székhelyét. Közérdekű nyilvános adat a vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési-, szénhidrogén-, távhő-, villamos-, vízellátási-, vízelvezetési és közlekedési hálózatok és építményeinek közterületi vagy közcélú szolgáltatáshoz kapcsolódó, térbeli beazonosítását, valamint alapvető műszaki jellemzőit leíró adat.
(10) Az e-közműhöz – e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - adatot szolgáltat a közműszolgáltató,
a)
aa) a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetője, ab) a szénhidrogén hálózat üzemeltetője, ac) a vízellátási és vízelvezetési közműszolgáltató, ad) a villamoshálózat üzemeltetője, b)
a nyomvonalas építmények kezelője
ba) a közút és vasúthálózat tulajdonosa, fenntartója, bb) a vízi létesítmény tulajdonosa, c)
az önkormányzat, valamint
d)
az ingatlan-nyilvántartás vezetője.”
Az e-közmű jogszabály tervezet fő szempontjai Technológiai szempontok:
a belterületi és külterületi nyilvántartások egységes rendszerbe integrálása egységes, térinformatikai alapú nyilvántartás - nyílt forráskódú szoftverek használatának lehetősége - OGC szabványok alkalmazása - új technológiák alkalmazása (WMS, WFS)
Szabályozási szempontok: a szabályozás új, teljes hierarchiájának létrehozása (törvény > kormányrendelet > szakminiszteri rendeletek)
egységes műszaki és jogi szabályozás szakági (szakminiszteri) rendeletek egyeztetése - nyilvántartások egymáshoz kapcsolódása - duplikált nyilvántartások kiküszöbölése - adatszolgáltatások, közműegyeztetés egységes szabályozásának kialakítása
Műszaki szempontok:
a szakágak feladata az elkülönült szakági adatbázisok feltöltése és vezetése a szakági adatbázisok térképi alapja az aktuális digitális földmérési alaptérkép belterületi közmű és külterületi nyomvonalas létesítmény nyilvántartás egységes rendszerének kidolgozása szakszerűség biztosítása a tervezői jogosultság és a szakági lektorálás előírásával
Az e-közmű szervezet működése - szolgáltató: az e-közművet működtető szervezet - a szakági, szakágazati adatállományok létrehozása, vezetése, adatszolgáltatása: továbbra is az egyes szakágaknál - adatállomány feltöltése az e-közmű rendszerbe: a szakágak, szakágazatok töltik fel ingatlan-nyilvántartást: földügyi szervek közterületi tartalmat: önkormányzatok szakági közműhálózatot: közműszolgáltatók nyomvonalas létesítményeket: üzemeltetők
- digitális műszaki térkép vetületi rendszere: EOV (térképrendszere EOTR) - mindenki a saját adatáért felelős - metaadat szolgáltatás kötelező - adatokat pontosság szempontjából minősíteni kell
Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint: 4. §
(1) Az e-közmű üzemeltetéséért, fenntartásáért és fejlesztésért az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásáról a kizárólagos joggal rendelkező Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. (a továbbiakban: e-közműt üzemeltető szervezet) útján gondoskodik.
3. § Az e-közmű feladata információ szolgáltatása
a) helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről,
b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről,
c) tájékoztatási szinten az állami adóhatóság részére, adóbevallást követő utólagos ellenőrzési tevékenységéhez.
A rendelet hatályba lépése: 2013. november 1. A tájékoztató rendszer 2014. január 1-én indult -
Adatszolgáltatói felület: www.e-epites.hu/Ekozmu13
-
a rendszerbe a belépés ügyfélkapus felhasználónévvel és jelszóval lehetséges.
-
létrehozása bármely okmányirodában intézhető
-
a nem EOV rendszerben vezetett digitális közművezeték adatok 2015. január 5-jétől
-
a még nem digitális nyilvántartású közművezeték adatok 2017. január 1-jétől érhetőek majd el
Építtető kötelessége: nyílt árkos geodéziai bemérés használatbavételi engedély csak nyíltárkos bemérést és eközműbe történő publikálását követően lehet kiadni
Finanszírozás
közterületi tartalom (műszaki térkép): önkormányzat e-közmű: költségvetés + adatszolgáltatási díj szakági nyilvántartások: szakágak kezelői
Felhasználói kör: tervezők, építtetők engedélyező hatóságok, építésügyi hatóságok, katasztrófavédelem, lakosság
Műszaki térkép
Műszaki térkép
Műszaki térkép
Műszaki térkép
Egy közepes nagyságú önkormányzat szervezeti felépítése
Képviselőtestület
Alpolgármesterek
Bizottságok Jogi és ügyrendi Gazdasági Pénzügyi Építészeti és városrendezési Környezetvédelmi Mezőgazdasági Nemzetközi kapcsolatok Kulturális, oktatási és ifjúsági Sport Egészségügyi Népjóléti
Polgármester
Jegyző
Önkormányzati irodák Adóiroda
Főépítészi iroda
Polgármesteri iroda
Költségvetési iroda
Városüzemeltetési iroda
Jegyzői iroda
Közoktatási iroda
Vagyongazdálkodási iroda
Lakosságszolgálati iroda
Népjóléti iroda
Építéshatósági iroda
ÖNKORMÁNYZATI IGÉNYEK • Főépítészi iroda
műszaki térkép, szabályozási tervek
• Építéshatósági iroda • Városüzemeltetési iroda • Vagyongazdálkodási iroda
műszaki térkép, közműnyilvántartás műszaki térkép, közműnyilvántartás földmérési alaptérkép, műszaki térkép, ingatlankataszter
Különféle szakági kataszterek, nyilvántartások - útkataszter - járdakataszter -
fakataszter önkormányzati ingatlankataszter címnyilvántartás tetőkataszter épületkataszter stb.
Településrendezés
Önkormányzati közműnyilvántartás
Építésigazgatás
(volt KKN)
Településirányítási információs rendszer Közterület- és útfenntartás
Ingatlanvagyon kataszter
Környezetvédelem
Városüzemeltetési Iroda
Főépítészi Iroda Szabályozási tervek
Városüzemeltetési Iroda
Földmérési alaptérkép
Közműszolgáltatók Vagyongazdálkodás „F” „Z” „V” „U” „K” „P” betétlapok
Költségvetési Iroda
Városüzemeltetés
„I” „F” „Z” „V” „U” „E” „N” „R” „P” betétlapok
„B” „E” „N” „R” „L” „H” betétlapok
INGATLANVAGYON KATASZTER
Műszaki térkép
Egyesített közműtérkép
Műszaki térinformatikai projektek előkészítése
VAN-KELL analízis • „VAN”: -
rendelkezésre álló személyi állomány rendelkezésre álló hardver-szoftver rendelkezésre álló adat (grafikus, alfanumerikus) meglévő kapcsolatrendszer
• „KELL”: - személyi állomány fejlesztés - hardver-szoftver fejlesztés - új adatigények - új kapcsolatrendszer
ÁR-NYERESÉG KALKULÁCIÓ
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
Meglévő adatállomány vizsgálata
Adatok eredete -
adatfelvételi módszerek (geodéziai, fotogrammetriai stb.) adatszolgáltató adatrendszerek, adatállományok adatszolgáltató rendszerek adatátviteli formátumai eredeti grafikus (térképi) alapanyag, méretarány, vetületi rendszer adatrögzítés időpontja, módszere
Teljesség - attribútum adatokra (arányszám, százalékérték) - adatállomány egészére (pl. entitásosztályok)
Aktualitás - adatbeviteli, továbbvezetési időpontok
Logikai struktúra -
területi határvonalak zártsága hálózati vonalak csatlakozása
Elhelyezési pontosság •
középhiba - pontszerű objektum: pont középhibája - összetett objektum: egyes pontok koordinátáit jellemző középhibák Valamilyen függvénye (pl. középhibák átlaga)
