Ellen G. White: Igehirdetések és beszédek 2. kötet (nem teljes) FÖLHÍVÁS AZ EGYSÉGRE
FÖLHÍVÁS AZ EGYSÉGRE 1904, 52. kézirat {2SAT 260}
„Ezeket beszélte Jézus; és fölemelé szemét az égre, és monda: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged: Amiként hatalmat adtál neki minden testen, hogy örök életet adjon mindennek, amit neki adtál. Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. Én dicsőítettelek téged a földön: elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzem azt. És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, amellyel bírtam tenálad a világ létele előtt. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket e világból nekem adtál; tieid voltak, és nekem adtad azokat; és a te beszédedet megtartották.” (János 17:1-6) {2SAT 260.1} Mily csodás dicséret: „Megtartották a te beszédedet.” Nagy megtiszteltetés lenne, ha rólunk mondanák el e szavakat. Ámde túl gyakran önzés teszi be a lábát; énünk harcol az elsőbbségért. {2SAT 260.2} Ez volt Krisztus utolsó imája tanítványaival. Közvetlenül a Gecsemánéba indulása előtt ajánlotta föl, ahol elárulják és elfogják. Mikor a kertbe ért, gyötrelmében elvágódott a földön. Mi okozta gyötrelmét? Az egész világ bűneinek terhe nehezedett lelkére. Imája tanulmányozásánál ne feledjük, hogy közvetlen gyötrelme előtt, közvetlen elárultatása előtt ejtette ki e szavakat {2SAT 260.3} Krisztus a Gecsemánéban úgy érezte, hogy elszakad Atyjától. A szakadék oly mély, olyan széles és sötét volt, hogy lelke megremegett tőle. Nem volt szabad igénybe venni isteni hatalmát, hogy megmeneküljön a gyötrelemtől. Emberként kellett elszenvednie az ember bűnének következményeit. Emberként kellett elviselnie Isten haragját. {2SAT 260.4} Szemléljétek őt, amint mérlegeli az emberi lélekért fizetendő árat. Kínszenvedésében a hideg földbe kapaszkodik, mintha meg akarná akadályozni Istentől eltávolodását. Az éj hűvös harmatja száll elterült alakjára, de észre sem veszi. Sápadt ajkáról fölszakad a keserű kiáltás: „Atyám, ha lehetséges, múljék el rólam e pohár.” Ám most is hozzáteszi: „De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem, ahogy te.” {2SAT 260.5} Az emberi szív együttérzésre vágyik a szenvedésben. Krisztus is ezt a vágyat érezte most lénye legmélyéig, ezért visszament tanítványaihoz. Ha imádkozva találta volna őket, megenyhült volna. De aludtak, nem enyhítettek szenvedésén. Később ismét visszatért jött hozzájuk, de ismét alva találta őket. {2SAT 260.6} Jézus visszafordulva, visszatért rejtekhelyére, s ott összerogyott, arcra bukott. Legyőzte őt a nagy sötétség rémülete. Isten Fiának emberi volta megremegett a próbának ezen óráján. Most nem tanítványaiért könyörgött, hogy el ne fogyatkozzék a hitük, hanem tulajdon megkísértett lelkéért. Elérkezett a borzalmas perc, mely eldönti a világ sorsát. {2SAT 261.1} Az emberiség sorsa lebegett, reszketett a mérlegen. Krisztus még mindig visszautasíthatja a bűnös embereknek kimért poharat. Még nem volt késő. Letörölheti a véres verejtéket homlokáról s magára hagyhatja az embert, hogy bűneiben pusztuljon. Így szólhat: A bűnös viselje el büntetést. Én visszamegyek Atyámhoz. {2SAT 261.2}
Isten Fia kiüríti-e a megaláztatás és kínszenvedés keserű poharát? Az ártatlan vállalja-e, elszenvedi-e a bűn átkának következményeit, hogy megmentse a bűnöst? Jézus remegő ajkáról hullottak a szavak: „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te.” {2SAT 261.3} Jézus elfogadja a vérkeresztséget, hogy halála által milliók nyerhessenek örök életet. Az Úr elhagyta a mennyei udvarokat, ahol minden csupa szentség, boldogság és dicsőség, hogy megmentse az elveszett juhot, a bűn által elbukott világot. S nem hajlandó hátat fordítani küldetésének. Vállalja, hogy ő legyen a válság a bűnt választotta emberiségért. {2SAT 261.4}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
1
Isten Fia odaadta magát értünk, az ártatlan a bűnösért, hogy ne kelljen elvesznünk. Gondoljunk az értünk elviselt szenvedésre. S amint erre gondolunk, ne feledjük, hogy részeseivé kell válnunk szenvedéseinek, hogy végezetül részesei lehessünk dicsőségének. „Ha valaki utánam akar jönni, – mondja – tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és úgy kövessen engem.” {2SAT 261.5} Mennyit szenvedünk Krisztusért és embertársainkért? Amint helységről-helységre megyünk s látjuk az emberek szükségleteit, bűnbe süllyedtségét, készek vagyunk-e elviselni másokért a lemondást és nélkülözést? {2SAT 261.6}
Megdicsőül bennünk. „És most dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, amelyet bírtam nálad a világ létele előtt. Megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket e világból nekem adtál: tieid voltak, és nekem adtad azokat; és a te beszédedet megtartották. Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, amit nekem adtál… Mert a beszédeket, amelyeket nékem adtál, nekik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem. Ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid és a tieid az enyémek; és megdicsőítettem őbennük.” (5-10. vers) {2SAT 261.7} Megütjük-e ezt a mértéket? Krisztus lemondással és áldozathozatallal való követését megtagadva elmulasztjuke Isten magasztalását? Készen állunk-e meghalni énünk, önzésünk, kis rögeszméink számára, hogy Krisztussal együtt megfeszíttessünk? Készek vagyunk-e magunkra venni a keresztet? Mielőtt beléphetnénk Istenünk városába, részt kell vennünk Krisztus szenvedésében. {2SAT 262.1} Igazság általi megszentelődés. „És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. Mikor velük voltam a világon, én megtartottam őket a te nevedben; akiket nekem adtál, megőriztem, és senki el nem veszett közülük, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön. Most pedig tehozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömömet teljesen bírják ő magukban.Én igédet nekik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, aminthogy én sem e világból vagyok. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, aminthogy én sem e világból vagyok.” (11-16 vers) {2SAT 262.2} Krisztus követői ne gondolják, hogy pontosan úgy viselkedhetnek, azt tehetik, amit a világiak, bűnös szívük hajlamát követve, önzőn és kevélyen élve, – s mégis a mennybe mehetnek. Isten azt akarja, hogy elkülönüljenek mindentől, ami szégyent hoz nevére a világ előtt. {2SAT 262.3} „Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság. Amiképpen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra; És én ő érettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltté legyenek az igazságban.” (17-19) {2SAT 262.4} Minden előttem ülő lélek előjoga, hogy megszentelődjék az igazság által. Ez a megszentelődés elengedhetetlen mindenki számára, aki be szeretne menni az áldott, boldog hajlékokba. Sok tévelygés forog közkézen világunkban. A Sátán leszállt nagy hatalommal, s a gonoszság mindenféle áltatásával ügyködik; de nekünk nem szabad elfogadnunk ámításait. Krisztusban kell meggyökeresedve lennünk, megszentelődve az igazság által. {2SAT 262.5} Az Úr láthatja, hogy alá kell vetnie bennünket a megtisztítás folyamatának, hogy tökéletes összhangra jussunk Krisztussal. Esedezem, hogy a jelenlevők szíve megteljék mély sóvárgással a Szentlélek megszentelése után, hogy teljes egységre lehessenek hozva Krisztussal és egymással. {2SAT 262.6} Testvéreim, rövidesen eltávoztok a nyári munkákra, ki igeszolgálatra, ki tanítani, ki a munka más ágazataiba. Mielőtt eltávoznátok innen, a Szentlélek bizonyságtételében kell részesülnötök, hogy megragadtátok az isteni erőt s megbékéltetek Istennel. Szíveteknek a minden értelmet fölülmúló békességgel kell megtelnie. {2SAT 263.1} Hogy mindnyájan egyek legyenek. „De nemcsak érettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hinni fognak bennem; hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te én bennem, Atyám, és én tebenned; hogy ők
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
2
is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.”(20-21. vers) {2SAT 263.2} Miféle egységről szólnak e szavak? A sokféleségben való egységről. Gondolkodásunk nem fut azonos sínen, és föladatot sem ugyanazt a kaptunk valamennyien. Isten mindenkinek kiszabta munkáját különféle tehetségeinek megfelelően. Sokféle föladat vár elvégzésre és változatos képességű munkásokra van szükség. Ha szívünk szerény, ha Krisztus iskolájában megtanultunk szelídnek és alázatos szívűnek lenni, akkor mind együtt nyomulhatunk előre a számunkra kijelölt keskeny ösvényen. {2SAT 263.3} Isten azt akarja, hogy mély vágyat, kívánságot tanúsítsunk a halálra készek mentésére. Ha van, aki hibákat követett el, szívünk nyúljon ki utána. Láttassuk meg vele, hogy az a szeretet él bennünk iránta, mely Krisztusban élt. Úgy vélhetjük, hogy testvérünk igen helytelenül viselkedett, ami talán igaz is. De azt képzeled, hogy beláttatod vele helytelen tettét, ha elkerülöd társaságát, ha magára hagyod, ahol az ellenség tud mesterkedni gondolkodásán és lelkiismeretén? Próbáljunk a lehető legközelebb húzódni hozzá. Az Istentől nyert teljes léleknyerő képességünkkel vonjuk, vonjuk őt Krisztushoz; nem feledve, hogy magunk is vétünk, vétettünk. Minden egyesünk letért az Úrtól. Valamennyiünknek volt nyomorúságos ideje, vaksága, lesújtottsága. {2SAT 263.4} Az igazságban hatalom rejlik. Hatalom az Isten szeretetében, mely visszaszorítja a sötétség fellegeit, s Isten jelenlétének verőfényét engedi az eltévelyedett szívébe. {2SAT 263.5} „A dicsőséget, amelyet nékem adtál, őnékik adtam hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk.”(János 17:22.vers) Gondoljunk e szavakban rejlő lehetőségekre. Krisztus sohasem vár el többet, mint amit a tőle ingyen kapott erőnkkel, képességeinkkel meg tudnánk tenni. Amint helyről-helyre járunk, járjunk igazságosságának, igaz életének, krisztusi jellemének öltözékében. Az Úr fölszólít bennünket, hogy ápoljuk szánakozó gyöngédségét, szeretetét, hogy le lehessen döntve minden különbözőség, embert embertől elválasztó minden korlát. Helyezzük lábunkat az örökkévaló igazság örök talapzatára, majd kérjük Istent, töltse meg szívünket a Krisztus szívében lakozott szeretettel. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárki útjába a botlás köveit helyezzük. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a mindenek bírája rovásunkra írjon bármi botlás-alkalmat, ahol valaki megbotlott. {2SAT 263.6} „Én őbennük, és te énbennem; hogy tökéletesen egyek legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.”(23.vers) {2SAT 264.1} Megértitek-e a gondolatot? Az Atya úgy szereti az elesett embereket, mint Fiát szereti. Annyira szereti, hogy megragadja őket, még amikor sötétségben és tévedésben bukdácsolnak is. Azt mondhatod, hogy „mikor testvérem, akivel nem értek egyet, ide és ide eljut, akkor teljesen befogadom őt szívembe.” Pedig akkor kell befogadnod őt, mielőtt elérte volna ezt a helyzetet. {2SAT 264.2} „Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is velem legyenek; hogy megláthassák dicsőségemet, amelyet nékem adtál; mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt. Igazságos Atyám! E világ nem ismert téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem. És megismertettem velük a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen bennük, amellyel engem szerettél, és én is őbennük legyek.” {2SAT 264.3} Krisztus elárultatása. „Mikor ezeket mondta Jézus, kiment tanítványaival együtt túl a Kedron patakán, ahol egy kert volt, amelybe bemenének ő és tanítványai. Ismeré pedig azt a helyet Júdás is, aki elárulja vala; mivelhogy gyakorta ott gyűlt egybe Jézus az ő tanítványival. Júdás azért magához vevén a katonai csapatot, és a papi fejedelmektől és farizeusoktól szolgákat, odament fáklyákkal és fegyverekkel. Jézus azért tudva mindezt, ami rá következendő volt, előre ment, és monda azoknak: Kit kerestek? Felelének neki: A názáreti Jézust. Monda nekik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig ő velük Júdás is, aki elárulta őt. Mikor azért azt mondta nekik, hogy: Én vagyok; hátra vonulának és földre esének.” (János 18:1-6) {2SAT 264.4} Mitől buktak arccal a földre? Nem bírták elviselni a világosság fölvillanását az Isten angyalaitól, akik ott álltak, ezért valamennyien elterültek. Ennek elégnek kellett volna lenni, hogy megállítsa őket, de nem volt elég. {2SAT 264.5}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
3
„Ismét megkérdezte azért őket: Kit kerestek? És azok mondának: A názáreti Jézust. Felele Jézus: Mondtam nektek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el; Hogy beteljesüljön a beszéd, amelyet mondott: Azok közül, akiket nékem adtál, senkit sem vesztettem el.”(7-9 vers) {2SAT 265.1} Krisztus tudta, hogy tanítványai milyen gyöngék, meg akarta hát védeni őket a kísértésektől és a megpróbáltatástól. Kész volt magát áldozni értük. Gondolkodjatok el Krisztus szenvedésein, s távolítsátok el nézeteltéréseiteket. Ez az üzenetem ma számotokra. Távolítsatok el minden nézeteltérést, hogy a Szentlélek jöhessen szívetekbe. Nem akarjuk, hogy bárki elhagyja sorainkat, csak mert nem tettünk meg minden tőlünk telhetőt megmentésükért. Ó, milyen csodálatos munkát végezhetnénk el, ha mindnyájan eljutnánk erre az egységre. {2SAT 265.2} Különböző a jellemünk, hajlamunk, természetünk, ezért nem szabad ítélkeznünk egymás fölött. Ha úgy érzed, hogy megbántottak, menj el egyenesen a helytelent cselekvőhöz, és szólj így: „El akarok távolítani mindent, ami elválaszt bennünket.” Imádkozz vele, mondván: „Úr Jézus, te tégy eggyé bennünket veled. Részesei akarunk lenni szenvedésednek és szeretetednek. Fáradozni akarunk egymás üdvösségéért. Azt szeretnénk, hogy a te gyöngeséged és szánakozásod töltse be szívünket, hogy leomoljon minden korlát.” {2SAT 265.3} Krisztus a példaképünk. Mikor látom, hogy az Üdvözítő mit tett értünk, úgy érzem, egyetlen lelket sem engedhetek alászállni, míg bármit tehetek megmentésükért. Sátán némelyeket félre próbál vezetni az útról. Az ilyenekhöz húzódjunk közel, őrködjünk felettük hűségesen és gyöngéden, esedezzünk értük buzgón, hogy az Úr söpörjön el minden felleget. Az ellenség közénk és Isten közé próbál furakodni. {2SAT 265.4} Sokaknak a Szentlélek tisztogató, megtisztító hatalmára van szüksége szívükben. Megszentelt ajakra és megszentelt hangra van szükségünk. Ha bűnvallomást tevő testvért látsz, állj szorosan mellé, bátorítsd őt. Ne örvendezz, mert a bűnvallomás megalázkodására lett hozva. Krisztus szégyelli az ilyen szellemet. {2SAT 265.5} Hatalmas munkát kell elvégeznünk. Most szabadítják a világra a sötétség hatalmasságait, s nekünk egy emberként kell kiállnunk az igazságért, lábunkat szilárdan az örök sziklának vetve, nehogy elsodorjon bennünket a világot elárasztó tévelygés. {2SAT 265.6} Amint ő járt. „Fiacskáim, ezeket azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek. De ha valaki vétkezik, van szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is. Arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha parancsolatait megtartjuk. Aki ezt mondja: Ismerem őt, és parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság. Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. Aki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt.” (1János 2:1-6) {2SAT 265.7} Testvéreim, úgy járunk-e, „amint ő járt?” Krisztus tele volt szánakozással, gyöngédséggel, irgalmassággal. (idézi János 2:7-19-et) {2SAT 266.1} Nem akarjuk, hogy bárki eltávozzék közülünk, ha bármit tehetünk, hogy a hit karjával visszatartsuk őt. Munkálkodjunk az élő Isten erejével, hogy megtartsuk őket Isten parancsolattartó népével. Ám hogy ezt tegyük, a Lélek megszentelődésével kell rendelkeznünk. Alázzuk meg szívünket Isten előtt. Bánjuk meg bűneinket s térjünk meg. Krisztus szerelméért kérlek, egyetlen lelket se taszítsatok a szakadékba. {2SAT 266.2} Egyik éjjel az előttem elvonuló jelenetben láttam, hogy valaki lefelé csúszott a szakadékba. Csapatnyi ember közönyösen nézte, nem próbálta megmenteni őt. Egyetlen kéz, Krisztus keze, mégis kinyúlt és megmentette az embert. Krisztus fölvonta őt, mondván: „Kapaszkodj erősen belém.” Akkor a megmentett kezét testvérei kezébe tette, s így szólt: ”Fölemeltem őt, hogy előnyös helyen álljon.” Fáradozzatok a lelkek megmentéséért, hogy valamennyien előnyös talajon állhassatok Isten előtt. {2SAT 266.3} Az Úr egyetlen embert sem akar elveszteni. Krisztus azért ontotta vérét, hogy mindenkit megtisztítson a bűntől. Ragadjuk meg a végtelen hatalom karját, s Isten nevében hirdessük a halódó világnak a kegyelem utolsó üzenetét. {2SAT 266.4}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
4
Akik szíve megtelt Isten szeretetével, azok türelemmel és szeretettel bánnak az emberekkel. Van-e itt valaki, akit a Krisztus eljövetelének napján a hitetlenek közt szeretnénk látni? Krisztus követői számára mindent jelent tapasztalatra szert tenni, képesítve lenni a léleknyerésre. Nem engedhetjük meg, hogy úgy viselkedjünk a nyájon kívüliekkel szemben, hogy ne legyen bátorságuk megragadni az örömüzenet reménységét. {2SAT 266.5} Fivéreim, nővéreim, esedezzetek, mint még sohasem esedeztetek, hogy a Szentlélek eljöhessen az összejövetelre, s hogy minden szív legyen meglágyítva. Nem csupán két-három nézeteltérés és félreértés van közöttünk, hanem sokan melengetnek bizalmatlanságot és gyanakvást. Figyelik a mások gyöngeségeit, noha bennük is sok a gyöngeség. Ha magukat figyelnék, észrevennék, hogy nem Krisztus lelkületét táplálják.{2SAT 266.6}
Isten angyalai vannak jelen itt, aggódva, figyelve, miként fogadjátok az örömüzenet szavait. Gonosz angyalok is jelen vannak, készen végezni gonosz mesterkedéseiket azokon, akik hajlandók hallgatni célzásaikra, sugallataikra. Ha nem találtátok meg a Krisztus szabadságát, ha szívetek nincs megüresítve minden keserűségtől, haragtól, rosszindulattól és önzéstől, ideje, hogy szorgalmasan megtérjetek, bűnbánatot tartsatok. Isten szólít benneteket, hogy ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket.{2SAT 267.1}
Testvéreim, törekedjetek kiküszöbölni az egymástól elválasztó különbségeket. Alázzátok meg magatokat Isten előtt, és törekedjetek megmenteni minden ellenség által megkísértett lelket. Egyet se hagyjunk segítség nélkül a harc mezején. Lássatok munkához a názáreti Jézus nevében, az Isten által kijelölt úton, hogy részesedhessetek a Szentlélek kitöltésében. {2SAT 267.2} Aki úgy érzi, hogy szilárdabban meg kell ragadnia Istent, aki el szeretne különülni vele született és belénevelt gonosz hajlamaitól, foglaljon ma állást Isten mellett. Akik kívánják, hogy Isten népe imádkozzék értük; hogy eltöröltessenek bűneik és fölülről jövő hatalomban részesüljenek, álljanak föl. Lehet, hogy sok éve vallanak már hitet, de hiábavaló a hitvallásotok, hacsak mindennapi életetekben ki nem élitek, meg nem valósítjátok az igazság elveit. Akik eddig nem vallottak hitet, de szeretnék, hogy meg legyenek szabadítva a rabságban tartó szokásuktól, előjoguk kérni Isten népének imáit. Álljanak föl, így tegyenek bizonyságot, hogy teljessé akarnak válni Krisztusban. (Csaknem az egész gyülekezet fölállt) {2SAT 267.3} (White testvérnő imát ajánl föl:) {2SAT 267} Mennyei Atyánk, úgy járulunk eléd, amint vagyunk, ínségesek és tőled függők, de tudjuk, Urunk, hogy irgalmas, szánakozó üdvözítő vagy. Végtelen áldozatot hoztál, hogy ha hajlandók vagyunk együttműködni veled, örök életünk lehessen. Kérlek, ébreszd föl szívünkben az elhatározást, hogy áldozathozatallal újítsuk meg veled kötött szövetségünket. Segíts bennünket ma, hogy élő hittel megragadjunk téged. Különíts el mindentől, ami elkülönítene tőled. {2SAT 267.4} Atyánk, tudod, hogy szeretünk téged. Bűnben pusztulásra kész világot látunk, s nem állunk készen együtt fáradozni veled. Szeretnénk szolgálatodra fölkészítettnek lenni. A Szentlélek reánk szállását kívánjuk. Azt akarjuk, hogy a sötétség el legyen söpörve szemünkből, hogy az értelem tiszta világosságával rendelkezzünk. {2SAT 267.5}
Áldásodat kérjük azokra, akik fölálltak, kifejezni vágyukat, hogy elkészüljenek jöveteledre. Amint eltávoznak e helyről, bárcsak téged keresnének őszinte imával. Járuljanak eléd kettesével, hármasával, téged keresve. Te mondtad, hogy ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a te nevedben, ott leszel közöttük. Add meg nekik, Uram, a bűneik bocsánatáért való buzgó könyörgés szellemét, hogy így szólhass hozzájuk: „Megbocsátattak nektek a ti bűneitek.” {2SAT 268.1} Könyörgök, essen meg szíved e gyülekezet minden reszkető tagján. Megváltóm, kérlek, ébreszd föl minden örömüzenet szolgája szívében, minden tanító szívében, mindenki szívében, aki a te gyermekednek vallja magát, a Szentlélek utáni vágyakozást, hogy hatalomban részesüljenek, hogy amint házról-házra járnak, hirdetni tudják az igazságot. Érkezzen el hozzánk üzeneted, hogy fölrázhassuk érzékenységeinket, fogékonyságainkat, hogy megértsük a lélek értékét. Azt szeretnénk, hogy minden jelenlevő üdvözülne. Az Isten
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
5
királyi székéről áradó fény bárcsak beragyognagondolkodásunk csarnokaiba és lelkünk templomába. {2SAT 268.2} Irgalmas Megváltó, te valamennyiünket ismersz. Némelyeketsúlyos terhek terhelnek le. Hadd csatlakozzanak hozzád. Bárcsak kezedbe tennék kezüket s beléd kapaszkodnának, a hatalmasba, aki így szólt: „Ragadja meg erősségemet és kössön békét velem, békét énvelem.” Ezek a te szavaid. Mutasd meg nekik, Uram, miként alázzák meg kevély szívüket. Mutasd meg nekik, mit jelent Isten előtt megtörni, és a te akaratodnak átvenni akaratukat. Segíts nekik rád vetni tehetetlen lelküket, a megfeszített és föltámadott Üdvözítő érdemeire. Tárd eléjük az örök életet. {2SAT 268.3} Engedd szolgáid szívébe áradni Szentlelked édességét, hogy a te lágyító, irgalmas szereteted nyilvánuljon meg életükben. Esedezem, oszlass el mindent, ami megakadályozná őket, hogy emberek megmentésén fáradozzanak. Helyezd szívükbe és értelmükbe, hogy áldozathozatallal kössenek szövetséget veled. S most hadd áradjon közénk Krisztus lágyító szeretete. Hadd halljuk a szavakat: „Enyém vagy, magamnak nemzettelek téged.” {2SAT 268.4} Ó, Uram, tudod, a gonoszság hatalmasságai miként mesterkednek. Látjuk a világot veszélybe rohanni. Kereszteld meg szolgáidat, kereszteld meg Lelkeddel. Hadd áradjon lágyító, enyhítő szereteted és könyörületed erre a gyülekezetre. {2SAT 268.5} Most szálljon dicséret és hálaadás Istenhez, mert meghallottad könyörgésünket. Hiszünk, benned Uram. Moss meg bennünket a bűn minden szennyétől. Tisztíts meg bennünket s értesd meg velünk, mit jelent az Isten félelmében való tökéletes szentség. Helyezd a botladozók lábát lemondásod és önfeláldozásod helyes ösvényére. {2SAT 268.6} Mit mondhatnánk, Uram! Magunkban gyöngék vagyunk. Hatalmadra, erődre van szükségünk. Látjuk az előttünk álló föladatot. Átadjuk magunkat neked. Áldásod szálljon ránk, s a te nevedet fogja érni minden dicsőség. {2SAT 269.1} {2SAT 269}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)
6
