Ellen G. White: Igehirdetések és beszédek 2. kötet (nem teljes) KERESZTÉNY REMÉNYSÉG
KERESZTÉNY REMÉNYSÉG 1901, 110. kézirat {2SAT 171}
„Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontuson, Galátziában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek. Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek megsokszorozva.” (1Péter 1:1-2) {2SAT 171.1} Ezek a jelentéssel teli szavak biztosítanak bennünket, hogy kegyelem, kegyesség és béke sokszorozódik azoknak, akik „a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre” választattak. E nélkül a kegyelem nélkül mennyit érne az Istennel való küzdésünk? A mi erőfeszítéseink mit sem jelentenének. Értékeljük nagyra ezeket a szavakat, melyek a fény ily bőséges áramlatát szórják a kapcsolatokra, melyet Üdvözítőnk, Jézus Krisztus tart fönn számunkra. {2SAT 171.2} „Áldott az Isten és a mi urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által.” {2SAT 171.3} Krisztus keresztre feszítése után követői reményüket vesztették. Azt remélték, hogy Jézus a Dávid királyi székén fog uralkodni Jeruzsálemben, de borzalmas csalódás érte őket. A feltámadás napján késő délután két tanítvány Emmus, a Jeruzsálemtől tizenhárom kilométerre eső városka felé tartott {2SAT 171.4} A két tanítvány nem töltött be kiemelkedő helyet Krisztus munkáságában, de komolyan, őszintén hittek benne. A húsvét ünnepére jöttek Jeruzsálembe, s a közelmúlt eseményei nagyon megzavarták őket. Hallották, hogy Jézus teste eltűnt a sírból, s hogy az asszonyok két angyalt láttak, és találkoztak Jézussal. Most visszatérőben voltak otthonukba, hogy elmélkedjenek s imádkozzanak. Szomorúan haladtak a délutánon, az elítélés és keresztrefeszítés eseményeiről beszélgetve, emlékezve az ahhoz fűzött reménységük be nem teljesedésére, akiről bizonyosak voltak, hogy megváltja Izráelt. {2SAT 171.5} Útközben, amint így beszélgettek, megfeszített és eltemetett Uruk, „maga Jézus hozzájuk menvén, velük együtt ment az úton. De az ő szemük visszatartóztatott, hogy meg ne ismerjék. Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, amelyeket egymással váltotok járástokban? És miért vagytok szomorú ábrázattal? Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?” (Lukács 24:15-17) Nem hallottad, kérdezték, hogy tettekben és szavaiban nagyhatalmú prófétát fogtak el, kegyetlen kezek keresztre feszítették, s most sírjában nyugszik? Ekkor az ismeretlen férfi Mózesen kezdve elmondta nekik, hogy kezdettől fogva mi mindent jövendöltek meg Jézusról. Miközben megnyugtatta a szívüket, odaértek a két tanítvány lakóhelyéhez. S mert már bealkonyodott, meghívták útitársukat, jöjjön be velük. Jézus úgy tett, mintha tovább akarna menni, de unszolták, hogy maradjon velük. {2SAT 171.6} Amint az elkészített vacsora mellett ültek, a tanítványokat megdöbbentették vendégük ismerős mozdulatai, amint vette a kenyeret s áldást kezdett mondani rá. Mozdulatai érthetetlenül Mesterükére hasonlítottak. S mikor fölemelte kezét, megpillantották a keresztrefeszítés nyomait. Mindkettő fölkiálltott: „Ez az Úr Jézus; föltámadt halottaiból!” {2SAT 172.1} Fölálltak, lábához borultak s imádták őt, de ő eltűnt előlük. Arra a helyre tekintve, ahol az ült, akinek teste nemrég a sírban nyugodott, így szóltak egymáshoz: ”Avagy nem gerjedezett-é a szívünk mi bennünk, mikor nekünk szólt az úton, és mikor magyarázta nekünk az írásokat.” {2SAT 172.2} Ámde a csodálatos továbbadandó hírrel nem tudtak otthon maradni. Fáradtságuk, éhségük eltűnt, s érintetlenül hagyva vacsorájukat, visszasiettek Jeruzsálembe, meg-megbotolva a göröngyös úton. Nem tudták, hogy az Üdvözítő velük tartott. Jeruzsálembe érve elmentek a házba, ahol a tanítványok voltak, s jelt adtak az ajtó megnyitására. A tanítványok éppen a sírboltnál járt asszonyok történetét hallgatták, hogy Jézus
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
1
föltámadott a halálból; de nem hitték el. {2SAT 172.3} Most a két tanítvány számolt be élményéről. Azt mondták, hogy Krisztus csatlakozott hozzájuk, s nekik égett a szívük, amint megnyitotta előttük az írásokat. Egyesek még mindig nem tudták elhinni, hogy Uruk föltámadott. Ezek épp azt mondták, hogy nem hiszik el a történetet, mikor, íme, más valaki állt előttük. Minden szem az ismeretlenre fordult. A tanítványok most Mesterük hangját hallották. Tisztán, jól kivehetőn hangzott ajkáról: „Békesség néktek.” {2SAT 172.4} „Megrémülvén és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak. És mondta nekik: Miért háborodtatok meg és miért támadnak szívetekben okoskodások? Lássátok meg kezemet és lábamat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nekem van!”{2SAT 172.5}
„Akkor örvendeztek a tanítványok, mikor látták az Urat.” Hit és boldogság vette át a kételkedés helyét. Kimondhatatlan örömmel fogadták a föltámadott Megváltót. {2SAT 173.1} Miután az Üdvözítőt József sírjába helyezték, nagy követ hengerítettek a sír szájába, és lepecsételték. Míg a sír őrzésére kirendelt római katonák őrhelyükön álltak, íme a kő elmozdítására rendelt angyal érkezett mennyei fénnyel tündökölve, röptével kettészelve a sötétséget. Az elképedt őrség látta, hogy elgördíti a követ, mintha kavics lenne. A dicső fénytől halottként terültek el, de eléggé ébren, hogy tudják, mi történik, és lássák Krisztust föltámadni a sírból. {2SAT 173.2} Krisztus József megnyílt sírja fölött hirdette: „Én vagyok a föltámadás és az élet.” Örvendezzünk mi is, hogy föltámadott Üdvözítőnk van. Közvetlen mennybemenetele előtt, fogságba vivén a foglyokat, s ajándékokat osztva az embereknek, így szólt tanítványaihoz: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam néktek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté 28:19-20). Kitárt karral megáldotta őket, mielőtt fölvitetett, hogy csatlakozzék a várakozó angyalokhoz, akik elkísérték őt a magasba az útján. {2SAT 173.3} Két angyal visszamaradt. Míg a tanítványok a felhőt nézték, mely elvitte Urukat s hallgatta az angyalok zenéjét, „amint szemüket az égre függesztették, mikor ő elméne, íme két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában. Kik szóltak is: Galíleabeli férfiak, mit álltok nézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok őt fölmenni a mennybe.” {2SAT 173.4} Krisztus iránti szeretetünktől ihletve, szeretnénk látni őt, amint van. Hamarosan eljön az idő, amikor látni fogjuk őt. Erről az időről írja János a Jelenésekben: „És megmutatá nekem az élet vízének tiszta folyóját, amely ragyogó volt, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyi székéből jövén ki, az ő utcájának közepén. És a folyóvízen innen és túl életnek fája volt, mely tizenkét gyümölcsöt terem, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók.” (Jelenések 22:1,2) {2SAT 173.5} Akik vétenek lényük természeti törvényei ellen, kénytelenek lesznek elszenvedni a büntetést. De az Üdvözítő akkor is szán bennünket, mikor helytelen utunk következményeit szenvedjük. Benne gyógyító erő van számunkra. Magasztaljuk Istent az élet fájáért, melynek levelei a nemzetek gyógyítására valók. {2SAT 173.6} „Nem lesz többé átok.” Most mindenfelé az átok hatását látjuk. Magasztaljuk Istent, hogy az újjáteremtett földön „semmi elátkozott nem lesz többé; és az Istennek és a Báránynak királyi széke benne lesz; és az ő szolgái szolgálnak neki.” (3. vers) Némelyek alig tudják, mit jelent az igazi szolgálat. Akik szórakoztató műsoron akarnak énekelni, gyakorlással kell időt tölteniük, hogy betanulják a dallamot. Hogy megtanuljuk, miként szolgáljuk az Urat a mennyben, most kell belépnünk szolgálatába s megtanulnunk hű, megbízható szolgának lenni. Senki se szolgálhat a másiknak, ha ellenőrző hatalmat gyakorol gondolkodásán. Mindenkinek magának kell megtanulnia az istenfélő szolgálat jelentését. {2SAT 174.1} Figyeljünk föl a következő versre: „Látni fogják arcát és neve homlokukon lesz.” Mikor Isten dicsősége megnyugszik a megváltottakon, megismerik Krisztust, mert úgy látják őt, amint van. Boldog arckifejezésük
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
2
leírhatatlan lesz. {2SAT 174.2} „És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké.” Az Úr irályi székén fognak uralkodni, mivel engedelmesen szolgálták őt a világon, a jövő, halhatatlan életre alakítva jellemet. „És monda nékem: E beszédek hívek és igazak: és az Úr, a szent próféták Istene, elbocsátotta angyalát, hogy megmutassa szolgáinak, amiknek meg kell lenni hamar. Íme hamar eljövök: Boldog, aki megtartja e könyv prófétálásának beszédeit.” 5-7. vers {2SAT 174.3} Előjogunk megérteni Isten áldott igéjét. Elbuktunk, igaz, mégsem kell örökre bűnben maradnunk. Az Úr előnyös helyre állított minket. Az egek Ura, Istene „úgy szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogyvalaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16) Mily drága reménységünk is van a Krisztusban! {2SAT 174.4} „Áldott legyen az Isten, a mi urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való föltámadása által” (1Péter 1:3) {2SAT 174.5} Nem szellemi képességünk, szavaink, gazdagságunk tart meg bennünket. Ezekben nem találunk biztonságot. Csakis Isten hatalma tart meg hit által az üdvösségre. Olyan időszakban élünk, mikor hit által szövetségben kell lennünk Istennel, máskülönben nem tudjuk legyőzni a sötétség elpusztításunkra törő, erős hatalmasságait. A Szentlélek tündöklő lámpásként világít ösvényünkre. Vessük bizodalmunkat Krisztusba, aki mindenkor jobbunk felől áll segítségünkre lenni. Legyünk hát bátrak, bizalmunkat őbelé vetve, aki nem hagyott minket árvákul. {2SAT 174.6} „Amelyben örvendeztek (a második eljövetel kilátásának), noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, hogy a ti kipróbált hitetetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dicséretre, tisztességreés dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor.” (1Péter 1:6,7) {2SAT 175.1} Kísértések fognak érni. Ám mikor Sátán elénk veti pokoli árnyékát, hit által át kell nyúlnunk az árnyékon az élet világosságához, aki nem csak megteremtette az embert, hanem vérével meg is váltotta. Krisztus nagyra értékelt, becsben tartott öröksége vagyunk. Élő hit által együtt kell működnünk vele üdvösségünk munkálásában. A próbák és kísértések közt keze megtart és támogat bennünket. Akik Jézusban megnyugosznak, sohasem nyugtalanok vagy aggódók. Mikor fölszólít, hogy bízzuk rá lelkünk megtartását, mint hű alkotóra, pontosan gondolja, amit mond. {2SAT 175.2} Akik hitükben mindvégig szilárdan kitartanak, hét tűzben megpróbált aranyként kerülnek ki a megpróbáltatás kemencéjéből. Erről írja a látnok Ésaiás: „Drágábbá teszem az embert a színaranynál, és a férfit Ofír kincsaranyánál.” (13:12) Mikor bajba jutunk, a tűzpróbát kiállt hit értékesebb a tűzpróbás aranynál. Ne feledjük, hogy valaki minden mozdulatot figyel, hogy lássa, mikor tűnik el a salak utolsó szemcséje jellemünkből. Ekkor leszünk értékesebbek Ofír aranyékénél. Krisztus által az Istenben elrejtve a bukott ember eléri a tisztaság állapotát. {2SAT 175.3} A világ gazdagságát szeretők ne feledjék, hogy a Krisztusba vetett hit értékesebb az aranynál, mert az arany elvész. Az élő Isten szentjeinek dicső reményük van, melynek gyümölcsözése a halhatatlanság. Hálás vagyok az örök élet biztos reményéért. {2SAT 175.4} „Akit noha nem láttok, szerettek; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek, kibeszélhetetlen és megdicsőült örömmel örvendeztek.” (1Péter 1:8) {2SAT 175.5} Azt hiszitek, hogy miután Krisztus drága életét adta az ember megváltásáért, ne adna neki elég erőt, hogy győzzön a bárány vére és bizonyságtételének igéi által? Neki hatalma van megmenteni minden egyént. Mennybemenetelekor mondta: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” Megváltásunk céljaira néki adatott minden hatalom, aki az emberiség fejéhöz állt. A bűntelen Isten Fia csaknem hat héten át vívta a csatát a sötétség hatalmasságaival a kísértés pusztájában, nem a maga javára győzve, hanem a mienkre, így téve lehetővé Ádám minden fiának, lányának, hogy az ő bűntelenségének érdemei által győzhessen. {2SAT 175.6}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
3
Krisztusban, „akit noha nem láttok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek….elérvén hitetek célját, a lélek üdvösségét, amely üdvösség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek: nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak őbennük levő Lelke, aki eleve bizonyságot tett a Krisztusszenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. Akinek megjelentetett, hogy nem maguknak, hanem nekünk szolgáltak azokkal, amelyeket most hirdetnek nektek azok, akik prédikálták nektek az evangéliumot, az egekből küldött Szentlélek által; amibe angyalok vágyakoznak betekinteni.” (Péter 1:8-12) Angyalok közölték a jövendölést az emberekkel, de maguk nem látták azt kibontakozni, amint mi látjuk most. Minden nemzedék megértette, meglátta Isten hatalmát és dicsőségét, de különösen ez a nemzedék látja és érti meg a jövendölés beteljesedését. {2SAT 176.1} Ezt megfontolva, „felövezvén elmétek derekát, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus hoz nektek, mikor megjelen. Mint engedelmes gyermekek, ne szabjátok magatokat előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek. Hanem, amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes éltetekben. Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” (13-16) {2SAT 176.2} Csakis azok látják meg a királyt az ő szépségében, akik gyakorolják a szentséget. Tegyétek félre a hiábavaló, üres beszédet, minden hiú, föltűnést keltő dolgot. Ne kösd le gondolataidat világi szórakoztató műsorokkal és élvezetekkel, hanem az örök élet elnyerésével– lelked megmentésével. Ha elveszted üdvösségedet, jobb lett volna meg sem születned. De nem kell elvesztened. Isten-adta életed minden percét az ő nevének dicsőségére használhatod. Erősítsd meg magad ellenállni a sötétség hatalmasságainak, hogy ne ők vívják ki fölötted a győzelmet. {2SAT 176.3} „És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységetek idejét.”(17.vers) Ez nem a szolga félelmét jelenti. Az Isten félelme a bölcsesség kezdete. Ha félni kezded őt, a világ egyik legbölcsebb embere vagy, mert az ő örökkévaló karja ölel át, s az ellenség nem tud félrevezetni, sem ártani neked. Az Istenre összpontosult hit megrendíthetetlen. {2SAT 176.4} „Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt, hiábavaló életetekből; hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: Aki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek. Akik általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott neki; hogy hitetek reménység is legyen Istenben.”{2SAT 177.1}
Figyeljük az eredményt: „Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből, buzgón szeressétek. Mint akik újonnan születtetek, nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek igéje által, amely él és megmarad örökké.”(22,23. vers) {2SAT 177.2} Ha szeretettel, gyöngéden és szánakozással bánnánk egymással, Krisztust szeretve, amint ő szeretett bennünket, micsoda változás köszöntene be világunkra! Mily átalakulást érnénk el családi körünkben! A jelenlevő gyülekezetben egész családokat kell még nevelni és fegyelmezni az eljövendő, hallhatatlan életre. Minden fölülről elnyerhető erőre szükség van, hogy biztos ösvényeken vezesse lábunkat. {2SAT 177.3} A gyülekezet tagjainak a Biblia tanulmányozására van szüksége. Táplálkozzatok Isten igéjéből s észreveszitek, hogy az valóban az élet kenyere. Krisztus mondta: „Aki eszi az én húsomat és issza az én véremet, örök élete van annak.” Magyarázatul hozzáfűzi: „A lélek az, amely megelevenít. A test nem használ semmit. A szavak, melyeket szólok hozzátok, élet és lélek. {2SAT 177.4} A Bibliaaz életfájának levelei. Elejétől a végéig a tele van ígéretekkel. Csaknem négy hétig nem tudtam egy óránál tovább aludni. Éjjel éjjel után ébren voltam, áldásért könyörögve, hogy képesítsen szépségében és vonzó voltában tárni az igazságot a nép elé, és segíteni nekik megérteni az igazság erejét és hatalmát.{2SAT 177.5}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
4
Krisztus nem tud együttműködni halott gyülekezettel. Azt kívánja, hogy gyülekezete tele legyen élettel, hogy élő hittel megragadja erejét. Próbák fognak jönni az igaz egyházra. Némelyek eltávoznak a hittől, csábító lelkekre hallgatva. Maga Sátán megszemélyesíti Krisztust, állítva, hogy ő az Isten Fia. Egyik ezt mondja: Itt a Krisztus, a másik: ott a Krisztus, harmadik, hogy még máshol van. Nekünk azonban tudnunk kell, hogy velünk lakozik, s megment minket minden gonoszságtól. {2SAT 177.6} Még el sem kezdtük elérni az Isten által elénk állított magas mértéket. Holott az isteni természet részesei lehetnénk, miután elmenekültünk a romlottság elől, mely a bűnös kívánság által uralkodik a világon. Előjogunk előnyös talajon állni Isten előtt, telve reménnyel, magasztalással, vidámsággal, örömmel, hálaadással. Neveljük magunkat dicséretre s nevének magasztalására. Igéjéből való táplálkozással hozzunk több lelkiséget szívünkbe. {2SAT 178.1} Jézus értünk viselte el az étvágy megtagadásának próbáját. Elviseljük-e őérte ezt a próbát? Helytelen táplálkozással tönkretesszük emésztő szerveinket. Sokan a dohány, szeszesitalok és más serkentők fogyasztásával teszik tönkre egészségüket. Pedig senki se kényszeríti őket. Isten elvárja, hogy kézbe vegyük magunkat, hogy engedjük a Szentléleknek, hogy megtisztítson minket. A Lélek meg fog erősíteni bennünket ellenállni az ördögnek, aki a bűnös kívánságon át tör elpusztításunkra. Segítsen Isten, hogy kellőképpen, helyesen fontoljuk ezeket a kérdéseket. {2SAT 178.2} Akik erre a domboldalra a kórházba jönnek, az intézmény személyzetében a kereszténység legmagasztosabb példáit kellene látniuk. A kisegítők akár az épületben, akár a kertekben dolgoznak, tetteikkel és szavaikkal nyilatkoztassák ki a tanítványoknak adott áldott reménységet. Szívük nyúljon ki szeretettel a reménység nélkül valók üdvösségéért. Hordoznák a lesújtottak üdvösségének terhét, imádkozva velük, hogy legyőzzék az étvágy bűnös kívánságát. {2SAT 178.3} Az ápolók legyenek jártasak az Írásokban, hogy gazdag tárházát megnyugtatás és vigaszként tárhassák a betegek elé. Krisztus azt kívánja, hogy egyék az élet kenyerét, az élet fájának leveleit, hogy legyen mit adniuk a betegeknek és szenvedőknek. Előjoguk esedezni a betegekért, kérve, hogy Isten áldása nyugodjon meg rajtuk. Hassa át Isten Lelke az intézményt. {2SAT 178.4} Vannak időszakok, mikor szoros helyen kell áthaladni. De mikor súlyos próba ér, ne vessed bizodalmadat emberbe, hanem az élő Istenbe. Legyen hited abban, aki melletted áll, készen megmondani, milyen lépéseket tegyél a bizalmatlanság és próba idején. Ő mindent kijelölt s ha népe megbízik benne, ő kinyilatkoztatja nekik hatalmát és dicsőségét. {2SAT 178.5} Az utolsó napokban élünk. A történelem záróeseményei, melyeket az Üdvözítő előre megmondott, hogy eljövetele előtt végbemennek, most peregnek le előttünk. Erről az időről mondta: „Mint Noé napjaiban volt, úgy lesz az Emberfiának eljövetelekor is.” Az özönvízelőtti világ lakosai teljesen aggodalmak nélkül éltek, ám a kijelölt időben eljött az özönvíz és elnyelte valamennyit. Ha hittek volna Noé figyelmeztetésének, nem tettek volna mindent kockára gonoszságuk folytatásával. Hitetlenségük dacára a pusztulás utolérte őket. A hitetlenség nem változtatja meg annak bizonyosságát, hogy Krisztus eljön az ég felhőiben hatalommal és nagy dicsőséggel. {2SAT 178.6} Mi várva várjuk Krisztus második eljövetelét. Örömmel tölti be szívünket annak reménysége, hogy megjelenik az ég felhőiben hatalommal és nagy dicsőséggel. Mikor az Üdvözítő eljön a találkozásra elkészültek így kiáltanak: „Íme, Istenünk, akit mi vártunk, és aki megtart minket; ez az Úr, akit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában.” (Ézsaiás 25:9) {2SAT 179.1} Szeretem az Urat, mert ő előbbszeretett engem. Magasztalom mennyei Atyámat, mert bizonyos lehetek, hogy Krisztus mellettem van, mert ezt ígérte. „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.” Azt hiszitek, hogy van valami a világon, ami megkísért, hogy eltávolodjatok Isten szavától? Már hogyan lenne? Olyan szilárdan hiszek Jézusban, hogy alig várom az időt, hogy szépségében lássam meg a királyt és páratlan bájait. Isten városának kapui nemsokára kinyílnak tündöklő sarkukon, s az igazságot megtartó nemzetek hallják a szavakat: „Jól vagyon jó és hű szolgám, menjetek be Uratok örömébe.” Akkor ők hárfájukhoz nyúlva az egész mennyet megtöltik dicső zenéjükkel és a Bárányról zengő énekeikkel. {2SAT 179.2}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
5
{2SAT 179.3}
{2SAT 179}
Ellen Gould White Könyvtár | www.white-konyvtar.hu
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)
6
