FÖLDTANj^KÖZLÖNY. LRENTHEY IMRE dr. ééfr VÁLASZTMÁNYA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. A megboldogult tudós a. mély szomorúsággal jelenti, hogy

FÖLDTANj^KÖZLÖNY MAII. KÖTET.

1917 OKTÓBER- DECEMBER,

FÜZET.

1.0-12.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT

VÁLASZTMÁNYA mély szomorúsággal

jelenti,

hogy

'

LRENTHEY IMRE

dr.

magyar tudománj-egyetem nyilvános rendes slénytani intézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Akadémia és számos más tudományos társulat tagja a budapesti királyi tanára,

a

f.

az

egyetemi

év augusztus hónapjának 13-ik napján, N\ irmadán,

50 esztends korában váratlanul elhunyt.

A

megboldogult tudós

nak 1885 óta buzgó a Földtani

mányi

Magyarhoni Földtani Társulat-

a

tagja.

1907-1909 között ftitkára

Közlöny szerkesztje, majd 1910 óta

tagja volt, aki

három évtizeden

és

választ-

önzetlenül és

át

rajongással szolgálta úgy tudományunk, valamint társula-

tunk érdekeit. Mint hazánk els slénytani tanszékének tanára,

magas tudományos készültségével

munkálkodásával díszere a

magyar geológusok

vált

és

szorgalmas

úgy honn. mint külföldön

társulatának.

Emlékét kegyelettel rizzük

!

Budapesten, 1917 augusztus havában.

ééfr

Földtani Közlöny.

XLVJI.

köt. 1917.

26

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT

A

hogy buzgó

régi

szomorúan

tagja

Marosdécsei Déchy Mór a

Magyar Földrajzi Társaság

levelez

elnöke,

tiszteleti

európai

összes

az

tagja.

jelenti,

a

dr.

Magyar Tudományos Akadémia számos tengerentúli

társaságok és

földrajzi

földrajzi egyesület tiszteleti tagja

1947 február 8-án, 69 esztends korában Budapesten elhunyt.

A megboldogult rendes,

1897

s

azonban

1879 tavaszán

mazó több

dsungelláz

a

majd 1884

— 19U2 közöli

adott a hófödle

bércek

gyjteményéi remek fényképéi

geológiai

ezer

hét

visszatérésre

határáról

Föld k.

ni.

kény-

Kaukázus magyar geológusnak

expedíciót vezetett a és

több

megismerésére.

és a a

Himalaya sikkimi hegyláncát

a

Tibet

tanulmányozására,

gleccservilágának

alkalmai

óta

örökít tagja levén, évtizedek óta élénk érdekmagyar geológusok munkálkodását. A világszerte

a

ismert földrajzi utazó

szerítette,

1875

Társulatnak

Földtani

óta

ldéssel kisérte

kutatta,

Magyarhoni

a

Kaukázusból szár-

különböz vidékein földtani

felvett,

hagyo-

intézetnek

mányozta. Haláláról csak temetése után értesülve, társulatunk elnöksége február 14-én.

gyászmisén

rólla

iránta

le

Ugyanezen

ferencrendi alyák belvárosi templomában tartott

a

június

é\

magyar

részvétét

s

kegyeielét.

Budapesten elhunyl

1:2-én.

Posewitz Tivadar

Dr. a

érzeti

királyi földtani intézet nyugalmazott fgeológusa,

a

holland

keletindiai

társaság tagja.

A 67 éves korában elhunyt tudós a Magyarhoni Földtani Társulatnak

1877

óta

rendes

lagja

Tátra buzgó kutatója katonaorvos.

Borneo

és a

volt.

hazai

Az 1879

szigetének

föld,

—

pedig

kölönösen

a

Magas

1884 é\ck közöli, mini hollandi

geograliai

és geológiai

kutatásával

magyar névnek. Temetésén, amely június 14-én

dicsséget szerzett

a

a budai farkasréti

temetben,

az ág. h. ev. egyház szertartása szerint

elnöksége

és

volt,

társulatunk

tisztikara

testületileg

ravatalára koszorúi helyezett.

EMLÉKÜKET SZIVÜNKBEN RIZZÜK

!

megjelent

s

ÉRTEKEZÉSEK.

A)

A HEVESMEGYEI EGERCSEHI BARNASZÉNTELEPÉNEK GEOLÓGIAI KORÁRÓL. írta

:

Dr. Schafarzik Ferenc.

Egercsehi egyike hazánk kevésbbé ismert szénbányáinak, olyannyira,

eme szénelfordulásnak még geológiai korát is homály borította. Még az 1916-ban megjelent a magyar vasérceket és kszeneket tárgyaló nagy munkájában 1 Dr. Papp Károly is, megfelel irodalmi adatok

hogy eddigelé

hiányában, kénytelen volt az .egercsehi szénelfordulást

még

Mátraalji lignittelepek közé sorolni,

(az

alatt) a

I.

pedig annak a nyilván téves adat-

nak az alapján, hogy a szénterületen végzett mélyfúrásokkal a felspontusi

rétegeket

konstatálták volna.

Míg azonban

a*,

ugyanott

II. alatt felsorolt

Szcsi,

R

III.

ó ^ s a-

szentmárton

Hevesmegyében, IV. S z i r á k Nógrádban és V. Gödöll és Túra, Pest megyei községek határában csakugyan igazi lignitek fordulnak el, melyek a velük együtt található kövületek, ú. m. pl. a szcsi Matyasovszky-tanya melletti Károly-aknában a széntelep közvetlen fedüjében elfordult

Vivipara

S a d

1

e r

i

alapján tényleg

pontusi koriak, addig az egercsehi szénelfordulás emezeknél régibbkorú

barnaszén. Az egercsehi feltárások azonban még annyira újak geológiai viszonyai részleteikben az irodalomban

hogy valóban nem csodálható, ha illet sztratigráfiai osztályozásban

Szorosan véve

nem

is

és

környékük

ismeretlenek,

szénelfordulás eddigelé az

e

még nem

tartozik

még annyira

t

meg-

részesült.

egercsehi környéke a Mátra aljához,

Szcs, Bekölcze stb.) Egertl ÉÉXy-ra, Bükk-hegység DNy-i, vagyis szarvaski végének ÉXy-i oldalán elterül részén fekszik. Topografiailag tehát tulaj donkópen semmi más, mint a Mátra É-i oldalán elterül salgótarjáni— mátranováki alsó-

amennyiben vagyis

már

a szénterület (Egercsehi, a

mediterrán slir-vidéknek K-i folytatása,

1

A

mely azt a Hangony

és a Sajó

dombvidékkel összeköti.

körüli

Papp Károly: A Magyar Birodalom 3a fejezetben I. szám alatt.

vasérc- és kszénkészlete.

Budapest, 1916.

872. oldalon a

26*

:

K

388

SCHAFARZIK PBRBNC

Az egercsehi szénelfordulás ezidszerint a Lipót- és az Ödön-aknák révén fleg Szcs határában van feltárva anélkül azonban, hogy eszénelfordulás bányászati értékelésébe, vagy pedig e rögös szerkezet terület szövevényes részleteinek ismertetésébe tüzetesebben belebocsátkoznám, :

ez alkalommal kizárólag csak a barna széntartó rétegek sztratigrátlai helyzetét

kívánom

közelebbró'l megvilágítani.

1.

SZÓ

A

I.

A legmélyebb

11 t

e

lepek

f

e

k Ü

j e.

széntelepek távolabbi feküjót

rétegeket, vagyis a

egy vastag rótegzés durva homokk sorozat képviseli, mely a szóbanforgó szénterületet mint horszt >y-felé határolja és mely legjobban mái Szent -Domonkos határában van feltárva, ahol e homokkövet egy hatal-

mas kbányában

célokra

építkezési

apró

zöldagyag

csikónkéul

zöldesszürke-sárgasharna.

Petrografiailag

fejlik.

durvaszem,

törmelékének

sr

m

n e k o k k beágyazásától zöldesnek tetsz csillámszegény k v a r c h o vastag padok szürke belseje meszes cement és szilárdabb \

minsíthet.

meszkarbonát nélküliek

összeállású, a barna kérgek ellenben kilugzottak, és morzsalékosak.

geológiai kora

A Is

2.

óm e d

i

t

e

homokkben,

tévedünk, ha

de aligha

bizonytalan,

II.

homok

nem akadtam

fels oligocónbe

a

tással

Kövületekre

minélfogva

bár

fenntar-

helyezzük.

e r r á

n-h o

m

o k.

Erre következik egy hatalmas rétegkomplexus, mely finom szürke és

közben egyes homokkpadokból

áll.

Ez utóbbiak ersen meszesek

és víztiszta és tarka kvarcszemektl és apró kavicsoktól mikrokonglomeratosak. Bennök helyenkint .>zerves maradványok is találhatók, amelyek

között egyéb foszlányok, sikerült

mely

hálálnia.-

kívül a?io wi/a-héjjakat és lilhothumnium-csomökiU

Ezen

felismernem.

komplexus

mi

mar alsómediterrán-korinak tartható

homokfalkénl abban

a Lipót-ákna melletti

erdeiül mellet! lehúzódik.

a

mely árokban van feltárva,

gzmalomtól D Ny-ra, a Barbárhegyre felvezet T Továbbá a Lipót-aknához vezet mély á1 N y-i

homokkIírocc. k-

falából sárga laza. szintén tarka kvarcszemekel tartalmazó meszes

a Teliina lacunosa Chhmn. var. tumida magvai voltak szedhetk. Végre ráakadhatunk egy ugyancsak ezen

ben nagyobb számban "tartozó

tmomabbszem

sárgás,

de színes

kvarcféleségeket szintén

szintbi

bven

mutató homokkre, melynek kilúgzott [nesztartalmazó, telen padjait a Ilalftl ÉXy-ra, tehát mai Domonkosi területen kbányafehér c-illa.moi

is

szerén fejtik. Részint e kbányában, részint pedig a D-re mellette ered árokfben srn találhatok az erdben, az ott bever homokkdarabokban kövületek, amelyei közül lenyomatok es kbelek alapján következk voltak felismerhetk

A HEVESMEGYEI HGERCSEHI BARNASZÉN^ELEPENEK GEOLÓGIAI KORÁRÓL. 389,

Hnau uhui

Mytil%s sp.

Arca

tnioccnicum Mich.

cfr.

.

jplur.

Moltensis Mayer.

cfr.

•

,

,

May. Miehelotiiuimm May.

Cardmm

edule L. var. comvnnic

Cardium

cfr.

Callista erycina L. var. svbtriangiüa Saccq.

» (

Pharus

cfr.

hgv/jfnen L.

Teliina ylanata Lin. var. lamellosa D.

Ezen csoport egyes tagjainak tüzetesebben

a

('.

Gr.

• ;

.szénhorizonthoz Való viszonya

még v 1

tanulmányozandó.

:

'

lijM

i

Riolittufa.

III.

A

r i

o li

uf

1 1

D-en,

a

a

2 hóra irányában

Bekölcze határában

1

kaolinos

közel

tovább

fekv Rónahegy

is

anyagában apró Legjobban

észre.

annak gerince felé: foszlá-;.,; követhet, még pedig egészen

tövéig.

i

•

il

•

Széntelepek csoportja.

V.

'

Az imént említett fehér riolittufa fölött következik most általánoDK-i düléssel a szénfelepeket tartalmazó sorozat, mely pl. a Lipót-akna

san tilt

már

kvarcszemek vehetk

szcsi erdben van feltárva,

nyokban azonban

.?

szorosan csatlakozva az elbbi réteg-

a, íerületéleg

csoporthoz. Fehér tajtekövs vagy sokszor fekete biotitlemezkék és víztiszta

'

árasaiban a következ tagozódást mutatja. Legalul \a)

homok, egyes homokkpadokkal,

b)

kékes agyagréteg vastag o s t r e a -héjcserepekkel,

c)

barnásszürke agyagpala számos növényi levéllenyomattal és egyes

..

|

,

fehér riolittufa görgeteg zárvánnyal, ,

d) széntelep, átlag 2 (')

sárga

m

vastagságban, ,

homok apró murvás

kavicszsinórokkal,

továbbá szürke

homok, f)

m

1*0

szóntelep 0;30

felett,

vastagságban, átlag 30 m-nyire a ftelep

.

íj)

szürke agyag es közben ritkábban homokrétegek igen nagy

ságban.

,

,

vas-; j

.

V.

,

A

széntelepek fedüjé. I

Laza

homokk

ellentállván a

van

meszes homokkpadok, melyek az eróziónak jobban feltárásokban küszöbszert n kiállanak. Ezek némelyike tele és

a

Pederi fraescábriusculus Fon. ezreivel.

i

390

SCHAFAKZIK. FERENC

I

Ugyané szintnek egy kisérje, egy Corbula sp. szintén roppant nagy számban fordul el. Minthogy a P. praescabriusculus héjjasan és kiállapotban van megtartva, másrészt pedig az elfordulása, kivált a réteglapokon, tömeges, Szcsi és Egercsehi Heves megyében ezen fajra

tn

nézve valóban locus classicusnaik mondható. Ezen, kövületeiknél fogva feltn homokkpadok fleg Szcs község körül, nevezetesen tle Ny-ra

továbbá É-ra a Xagyhegy É-i árokfjében, valamár Egercsehi határában — a Csókolódzómint a Nagyhegytl K-re völgyben, mely a bányateleptl É Ny-ra húzódik fel a Half felé, DK-i, az útkanyarulaton

túl,

mérsékelt fokú düléssel találhatók szálban. Ez ugyanazon szintáj, mely Salgótarján profiljában a széntelepek feletti Tered- és Carditm-fajokat tar-

talmazó rétegek

felett,

másrészt pedig a

VI.

«slir»

alatt foglal helyet.

Slir (Sehlier).

Az elbbi prsescabriusculusos szint fölött következik a s 1 i r, mely néhol halpikkelyes finomszem agyagos homokból vagy homokos agyagból — - másutt így pl. az egercsehi Magashegy DNy-i oldalán lév árokban

homokosabb rétegekbl,

illetve

egészen laza

homokkövekbl

áll.

Ez utóbbi vannak

fehéres homokrétegek Egercsehi község D-i végén, az út mellett feltárva, ahol kisebb Teliina sp. elég

VII.

gyakran fordulnak el bennök.

Felsmediterrán.

Végre a Magashegy K-i vidékén nagy vastagságban finom homokból álló lerakodások figyelhetk meg, amelyekben

pl.

a

Nagyhegy kúpjától

km-nyi távolságra KÉK-re es árok, illetve forrás légvonalban kb. melletti nagy homokfalban alig kiszabadítható apró, rendkívül vékony ós máris összetöredezett kagylóhéjjak láthatók. E komplexus esetleg már a 1*9

felsmediterrán-emelet képviselje.

hogy pontusi lerakodások a szóbanforgó idékünkön egyáltalában hiányoznak, hanem hogy az itteni dombvidéket alkotó hatalmas rétegsorozat zöme, — amelynek alsó rétegei között a széna benne, habár vertikális irányban csak nagy telepek foglaltatnak

Mindezekbl

látnivaló tehát,

-

kihagyásokkal, tehát mondhatni sporadikusan és legtöbbször fogyatékosan

elforduló kövületek alapján

alsómediterrá n-korinak

Budapest, 1917 július l-jén.

ismerhet

fel.

A KISKAPUS- KUKKOR KÖZÉ

ES

TERÜLET TEKTONIKAI

VISZONYAI. Irta

— Az

Hugó

:

Pávai Vájna Ferenc

Az V. táblával

1913. év nyarán a ni. kii

.

23

és a

— 26.

dr.

ábrával.

pénzügyminisztérium rendelete alapján Böokb

dr. miniszteri tanácsos úr utasítása szerint, csatlakozva

évi területemhez,

Ny

felé

megelz

a címben jelzett területen végeztem földigázkutatással kapcso-

latos geológiai fölvételt.

Vizsgálataim a következ 1 75,000-es térképlapokból ölelnek fel kisebbnagyobb darabokat: 21. öv XXX. rovat; 21. öv XXXI. rovat; 22. öv XXX. vat; 22. öv XXXI. rovat; 23 öv XXX. rovat; 23. öv XXXI. rovat. "Wachner és Phleps tanár uraknak az ezeken a lapokon bejegyzett tektonikai adatai, a megelz évekbl olyan hiányosak és elszórtak voltak, hogy az egész területnek újra való áttanulmányozása vált szükségessé. A lapokat eldeimtl szinezetlenül vettem át és jelentéseiket sem ismertem megelzleg, tehát adataikra nem is támaszkodtam. A szónhidrogének elfordulása, amint már az elz évi jelentéseinkbl :

kitnik, az Erdélyi Medencében is az antiklinálisokhoz, illetve még inkább az azokon fellép brachiantiklinálisszer boltozatokhoz és dómokhoz van kötve. Ezek vizsgálataim szerint, ez évi területemen is megvannak, illetve itt is folyta* tódnak.

A redzés

idejére s ezzel kapcsolatban az antiklinálisok szerkezetére vonat-

kozólag ebben az évben bizonyítékát szereztem be annak, amit a jelentésemben,

vételi

ítéltem

s

amit Böckh

megelz

föl-

bár kézzelfogható bizonyítékok híján, szükségszernek dr. miniszteri tanácsos

úr

is

vallott. 1911. és 1912. évi jelen-

téseimben hangoztattam, hogy az Erdélyrészi Medence felgyrdése nem az összes azt kitölt üledékek lerakodása után ment végbe, hanem már a felsmediterránban, annak a vége felé megkezddött, de déket az antiklinálisokban

nem

nem elbb, mert

ismerünk.

a

ksónál idsebb

A felgyrdésnek még

üle-

mediterránban

még medencébl ismeretes teljes már a mediterránban a redk

való gyökeredzését abban a körülményben láttam, hogy az antiklinálisokat

a medence Nagyenyed körüli részében sem fedi a

szarmata

s

annál kevésbé a pannóniai rétegsor, tehát s azok egy részét a hullámverés

részben ki voltak emelkedve

A

szebenmegyei Fenyfalván keresztül

szarmata rétegekbl

felépített

red, amely

ÉNy— DK-i

ÉNy

felé

éppen

el is

mosta.

irányban halad át egy a

Hinterbach medrében

—

392

Dl

PÁVAI VÁJNA FERENC

halad tovább. Az utolsó házaknái szépen látszik az egész boltozata egy vékony ruta paddal. Pár száz lépéssel fentebb, a patak jobboldalán, olyan föltárásra akad-

tam, ahol világosan látszik, bogy kövületes szarmata bomokos

kekbl

és

agyagos üledé-

van mosva s ebbe a kimosásba ugyancsak szarmata kövületes kavics konglomerátum telepszik bele, amely azonban nemcsak erre a helyre szorítkozik, hanem messze kiterjed. Nem átallom leszögezni, hogy az elmúlt években kialakult erre vonatkozó impressziómnak fényes bizonyítékára akadtam, s csak azt sajnálom, hogy fényképfelvételem errl az érdekes helyrl a kedveztlen

id

álló antiklinális teteje el

nem

miatt

Ami

sikerült.

Erdély részi Medence

az

felgyrdésének okait

bukkantam — hogy szakítva az

utóbbi években sok olyan adatra

illeti,

az

saját megfigyeléseim mellett

—

amelyek megengedik nekem azt. eddigi erre vonatkozó elméletekkel s tovább fejlesztve azokat az alapúkat, amelyeket Böckh dr. miniszteri tanácsos úr vetett meg, 1 a tudomány mái színvonalán álló magyarázatot adjak ennek a már részleteiben is megállapított, egész medencére kiható redzdésnek. Jelen értekezésem keretei azonban nem engedik meg, hogy tanuliiiaiíyoi'i;it ht részletezzem, csupán annak konstatálására szorítkozom, hogy a

medence neogén üledékeinek meggyrése, a ksóréteg közremködésével, a medence felé irányuló b e t o ó d ásokra -vezethet vissza, m n t fokozatos g e o s z n k á s o v a ma ra 2 e g y«r' d é s 1

i

f

1

f

i

t

í

i

1 i

1 i

.

A) Autikliiialisok (boltozatok). a)

A

-

-

szentlászl

ó

—

s

z á s z

uj

f a

]

u—r o

zs o

n d

a

— lessé s

alsóvisti red. Múlt évi fölvételi területem ÉNy-i szélén már megemlékeztem volt arról, hogy Szászszentlászlótól DNy-ra egy lapos veszi kezd e tét, amely innen, mondhatnám, a szászujfalusi völgyön fut végig Szászujfalü körül jól megfigyelhettem ezen az antiklinálison egy hatalmas gyjt-

red

terület

boltozatot,

brachiantiklinális

amely É-ra

és

D-re egyaránt

záródik.

A red azonban

éppen úgy. mint ahogy az Erdélyrészi Medence többi antiklinálisainál látjuk, ezzel nem ér véget, hanem az 509-e> ég 634-es pontokon keresztül yjából

a,

rozsot idai

alsó végénél azonba -sesi

öregvar

völgyi >e kanyarodik, ahol új boltozat nyílik.

meginl

aev

D

fele

hegy (Alté

Ny-i oldalán a vesszdi patakig követhettem^ ahol

nyoma

ve-/, háttérbe szorul, mint

redtársulás tüntet

által

Eozsonda

kanyarodiks a Hortobágy völgyén keresztül Burg 641) és Oroszlánhegy (Löwenberg 556) a

lessesi

a

pont D-i oldalán

683-as

antiklinális mellékredje. Ezáltal a

brachiantiklinális É-on sajátságos., villaszer elágazást

föl.

1

Dr.

Böckh Hugó.: Az

Dr.

Pávai Vají.a Ferenc: A/ Erdélyrészi-inedenci

Koh. Lapok. L9Í5. ÍM

Erdélyi

tiu

denCe földgázt tartalmazó antíklii li

ének

alisairój.

okai.

t'.'l

I

^Bány.

KISKAPUS

A

— KIKKOR

ES

KÖZÉ

89b

TE1U1.KT TEKTONIKAI VISZONYAI.

Ez evi fölvételei in alkalmával meggyzdtem arról, hogy két egymáshoz közeled red itt a medenceszélektl távolabb is többszörösen redzötl össze-

függ

boltozatot adhat. Tehát a lessesi élénk gázömlést, fortyogókat és sósvizel

feltüntet boltozat részben

és

a

részben

szaszszentlaszló—

a

földigázömlés, mint a fortyogok

elbbin foglalnak helyet, míg az utóbb

a sóskút az

mellékred

hegen— prázs mari.

a

tartozéka. Kiemelem, hogy úgy

redk

vesszdi

említett

már mint

csak

szerepel.

A fred

lefutását

1

az 1912. évi fölvételi jelentésemben

leírtam

azon

s

a

mostani tapasztalatok után sem látom szükségét annak, hogy változtassak, st 2 a mellékredt illetleg sem lehetek Phleps úrral egy véleményen. amennyiben a Brulyától D-re

lev vidéken

tett

megfigyeléseim éppen úgy. mint

a

Gerdálytól

ÉK-re 1912-ben mért 22h irányú dlésem arra vallanak, hogy a mellékred, jobban mondva a szászszentlászló— vesszdi red Brulyától D-re lép föl megint. ugyanis a medence D-i pereme felé éppen úgy, mint Kissinknéi, vagy

Itt

Kálbornál a

fredtl

Ny-ra redzdését,

illetve

boltozatot találtam.

Bükkor,

Földvár között a kövületes szarmatarétegek szép félboltozatot alkotnak, olyanformán, hogy a red tengelyét Alsóvist irányában a 611-es pont meredek rétegál] ásainál kell keresnünk. D felé az Olt folyó ezt a bol-

Mártonhegy

Gerdáty.

tozatot

is

feltárta,

és

átmérj

ponttól Ny-ra, a patak baloldalán van.

san tárja föl

föl a

még mindig vannak szónhydrogének, nagy fortyogó, amely a gerdályi 550-es

de hogy É-i részében

bizonysága az a több méter

Ennek

régi zöldes iszapom] éseit tanulságo-

patakárok. Medencéjében ottjárta mkor hatalmas buborékok fújták

a híg iszapot.

Ettl

a

fortyogótól kissé DK-re,

még mindig

a patak baloldalán,

jóval kisebb kénhydrogónes fortyogót találtam.

A környék pásztorai mindkettnek vizét sósnak mondják, annak alapján, hogy a marhák elszeretettel keresik föl. Ennek a boltozatnak K-i szárnyában különben a rukkori 611-es pont DK-i tövében, az Olt kanyarulatában, kis sós kénhydrogénes forrás van. Ez a sós forrás azonban egészen közel van szinklinálishoz. Itt az Olt völgyében, a felszín közelében, már a sóformációra kell számítanunk, ami K-i elfordulásából következik is. Sajnos, az Olttól D-re es terület már nem volt az én munkaterületem s így ez a boltozat sincsen a folyón túl kinyomozva, sem színleg igen érdekes viszonya, megállapítva.

Kiskapus— felsgezés — v e s s

b)

Felvételi területemen

sámson d— magyarsáros

—báznai

eddig az összes medrncebéli

1

tovább

Ny

z

2

1

s

óá

red

r

a

pá

s

i

red.

kissárrnás

vagyis

—mez-

annak,

között a legtöbb földigázt szolgáltatja

amely s

Kis-

Pávai Vájna Ferenc: Az Erzsébetváros-Héjjasfalva Fogaras — Rukkor köstmtimaphiai és morpholoum viszony ai. (Jelenté^ az Erdélyiföldgáz-elfordulásai közül eddig végzett kutató munkálatok eredményi

D.'.

m 'dence rész

—a

folytatása,

zötti terület tektonikai,

II.

d

felé található

antiklinális

redk

Déli-Kárpátokhoz való, való-

a

I.

füzet. 1913.)

Dr. Phlf.is Ottó: Jeleatés. (1913.)

ugyanott.

K

394

kapus közelében

is

PA VAJ VÁJNA FERENC

DK-re a Schemmert-

két jó gázkút van rajta. Kiskapustól

erdben van nagyjából az a boltozata a pannóniai rétegeknek, amelyet dr. Phlbps tanár úr már régebb ismertetett s 1911—1912. évi fölvételi jelentésében is leír.1 Területe nagy. Kiskapus— Baronlak— Szásziván falva határainak jó részét öleli fel s

É

felé a

Nagyküküll- völgy

gázgyjt

ideszámítható mint

is

sem kerülnek

szerint a szarmataüledékek sehol

terület.

A

brachi-

hogy eddigi vizsgálataim

antiklináJis fontosságát a földigáz szempontjából emeli,

föltárásba,

s

így a vastag szarmata-

pannóniai fedrétegek elég garanciát nyújtanak nagymennyiség íöldgáz^felhalmozódására. (A 22-es számú fúrás gyönge benzingázai magasabb szénhydrogéés

nek

jelenlétére

A red

vallhatnak.)

is

ÉNy

amennyiben a szászivánfalvi völgyben (400-as ponttól 7°,

dlés méréseim alapján (14 h. és

Dicker Hotterbergen

kiskapusi

keresztül,

Kaltenbachon

K-ebbre a

ott és

Phleps úr

tengelyét illetleg megfigyeléseim módosítják

D

brachiantiklinális

10 h.

hanem

való

3°)

nem

ÉK-re) eszközölt

a

Schrávenbergen

jóval É-abbra kellett

átvonulásig,

végképpen

felé

azt

is,

ahol

leírását,

és

meghúznom

voltaképpen már a

lezáródik

a

szokásos relatív

szinklinálissal.

nyílik

Mártonfalván ál már egy másik hatalmas brachiantiklinális, a felsgezési s a Phleps úrtól is említett Lieberlingen keresztül halad D fejé, hogy FeJeó-

gezésnél

majdnem egészen K-i

irányt vegyen

föl.

Itt

ugyanis éppen úgy, nr'nt

medence redinek irányában a Ny-i szegélyhegység hatásán kívül — felfogásom szerint — a DNy-i és itt fleg D-i Kárpátok szorítása érvényesül, aminek következtében az antikiinálisok irányán is gyökeres változás észlelhet. Az oldalas alátolások erhatásainak összetalálkozása éppen itt a felsgezési brachiantiklinálisban impozánsan nyilvánul meg, amennyiben a pannóniai üledékek alul nemcsak a szarmata üledékek emelkedtek ki nagy területen, hanem a felsmediterrán vastag dacittufa is ketts redben kerül feltárásba. Amiért csak ilyen értelemben módosítva tehetem magamévá Halaváts ftanácsos ér szelvényét. 2 Mindkett mint valóságos diapir-mag fogható föJ. Az É-i a falu D-i

Ny

tovább

végén

felé a

kezddleg van

ban. Az 576-os

és

szépen föltárva

597-es

pontok

(1

s :

halad

K— DK felé Bendorf község irányá-

25,000-es lap!) közötti nyergen

mindkét

szárnyát mértem (23. ábra), tehát elszakadva nincsen, éppen úgy, mint a 465. ponttól DNy-ra vastag dacittufával körülhatárolt mediterrán diápir-mag, amely

az elbbihez viszonyítva egészen szk térre szorítkozik. De amíg azt kövületéé Bzarmata rétegek veszik körül, bár a D-i szárnyon sokkal keskenyebb sávban, mint az É-in, ez a DNy-i szárnyán a szarmata üledékeket egészen elfenve, közvetlenül érintkezik a

követekez

pannóniai rétegeivel.

Ebbl

antiklinálishoz tartozó újegyházi boltozat kövületes

kifolyólag a felsgezési brachiantiklinális ÉNy-i része

D-ibb fekvés diápirniagnál a D-i szárnya mechanikusan felé egy elfendött.Az É-i mediterrán diápir-red a «La Fantana recc»-oldalon alá. ereszkedik a Hortobágy völgyébe É-ra mély vízmosásban a 482-es pontnál

aszimmetrikus, a

leírt

DK

1

Phlbps

Ottó:J.1c)< intés.

•Halaváts Gyula:

1013.

Ojegyház— Holcunánj 1

alkotása. ÍM. kir. Földtani int. 1913. évi jelent éte

:tf.2.

Oltgzakadál !.)

környékének

f<">!
A KISKAPUS — RUK KOR KÖZÉ

ES

TERÜLET TEKTONIKAI VISZONYAI.

K3

395*

396

Dí

TAVAI VÁJNA FERENC

Tovább menleg Radenberg É-i oldalán lev csúszásokban ugyancsak megtaláltam a tufa cserepeit, míg Bendorftól ÉK-re jszépen mérhettem vastag rétegeit. Itt, úgy latszik, megint ersebb kiemelkedéssel van dolgunk, lezáródással, de a D-i szárnyat a Hortobágy elmosta s fiatal lerakódásaival és D-i oldalát kisér megrogyásaiva] nagy részben hozzáférhetetlenné teszi. A Radenbergen homokköves szánna tarétegeken méri meyedek dlés éppen .-tt dlés agyagos mint az 508-as ponttól É-ra lév árokban megfigyeli úgy, »

rétegek

Ny-i részén

boltozat

a

leírt

dupla

közelében

brachiantiklinális K-i lezáródása

-11*

Tehát megint látjuk. hogy a medence redi

itt

itt

a

részeken

is

is.

a

mélyben éMken

többszörösen redzöttek, amint azt eddigi fölvételeinknél

Az

1 it

redzés folytatáséi valiamik

is

a

tapasztaltuk.

ebbl következ K-i irányú kiterjedésbl nyilvánkell vennem Phlkps tanár örnakazl a korábbi — Bázna Kiskapus— JVlsgezés fell jöv antiklinális

vázolt szerkezet

es

valóan következik, hogy tagadásba megállapítását, 1

jegyház

hogy a

az adatot az Erdélyi Medence antiklinálisainak

felé folytatódna, bar ezt

amelyen különben még az én adataim nem lehettek feltüntetve, keletek, is így mutatja. De Halaváts úrral sem érthetek egyet, késbbi Bendorf felé. aki meg a rnszi redt Vezeti Felsgezés vázlatos térkép,',

mert,

—

A

felsgezési brachiantiklinális, bár óriási kiterjedés, hiszen Mártonfalva,

Felsgezós, Oláhivánfalva

és

Bendorf községek határának nagy

tehát gyjtterülete hatalmas, a földigáz szempontjából

nem

részét öleli fel,

nagyfontosságú,

amennyiben benne a mediterrán-diápir-mag fedrétegek nélkül kerül napszínre. Számbavehet gázömlést vagy fortyogót nem is találtam rajta. Tekintettel azonban, hogy Nádpata kon maguk a felsmediterrán -üledékek is szolgáltattak földigázt még rosszabb takarással, ez a boltozat ebbl a. szempontból sem mellzend teljesen, s kérdés, hogy az mtenzivusabb nyomás alatt állott és elfendött DNy-i szárnyrésze nem-e volt alkalmas

a

Vázolt tektonikai szerkezete

megérdi melte, annál

is

magasabb szénhydrogónek keletkezésére?

—

úgy hiszem

inkább, hogy ez

a

—

a

részletesebb megbeszélést

brachiantiklinális

is

igen jó példa arra,

hogy Gaál magántanár i&rnak a medencében' redk nagyarányú miocénben megrogyási teóriáját egtf esajpásra tönkre tegye. Azt hiszem, maga G^ÁLÚrsem Eogja azl mondani, hogy az a felsmediterrándiápir-mag, amelynek É-i szárnyán vastag szarmata-rétegsort találunk, míg a létjogosultsága ellen felhozott

ebbl semmi

D-in

sincsen

a

felszínen,

nóniai üledékekre támaszkodik,

még

Még szembeszökbb

ahelyett, egyenesen a kövülete^ panmiocénben történi megrogyásná] tomyo Sorost^vnál, ahol a szarmata borul reá a

hanem a

ez az eset pannóniai üledékekre,8 vagy Marosdécsénél, ahol a felsmediterrán nyomul reá a szarmata rétegekre s gy&ri megezáltaj olyan nagyszeren. Ha ezek a középmiocénrétegek a középmiocéphen Eörvetl helyzetben lennének, nemde a dolog úgy festene, mintha a harmadé^ meghall nagyapa az idén borult

mi] íöl?

mediterránnal együtt

volna

után' született unokája sírjára?

ceá, halála

i

2

l-iiu-i-s

Dr.

tn

dulásainak az

191]

Btbu II. rész,

lu/.

I.

tb

ei

BSckh

Hrja'ó:

1912. i

1913

II.

rész.

I.

füzet

101:1.)

Erdélyi-medence földgáz-el években történt tanulmányozásainak eredményeirl. (Jelentés

Rövid összefoglaló

jelenti

A KISKAPUS — RUKKOB KÖZE

ES

TERÜLET TEKTONIKAI VISZONYAI.

Ügy rémlik, hogy hasonlatom még mindig nem vastagon tévedett a magántanár úr a gázkutatás

obben a részében

'á\)7

olyan goromba, mint ami [yél ellen

i

irányuló támadásainak

is!

Amennyire Bendorftól DK-re a Hortobágy baloldalán a mvelés alatt lev és trdvel bentt vidék a betekintést megengedi, az itt fellép relativ szinklinális után, amely a Hortobágy kanyarulatában is érvényesül, egy az elbbinél jóval kisebb boltozat lép föl Verd ós Vesszd között, az utóbbitól kissé D-re. Ez a viszonylag kisebb brachiantiklinális mintegy bevezetje a red hirtelen D-re kanyarodásának s voltaképpen ezáltal jön létre. Innen kezdve antiklinálisunk a már K felé tárgyalt redkkel halad parallel az Olt völgyéig. Ez a Felsgezéstl Alsóárpásig terjed része új, sem Phleps úr nem említi meg, sem, természeadataira támaszkodva, a medence antiklinálisainak térképe sem tesen az ábrázolja, st azon kétszer is szinklinális kanyarodik át ezen a helyen. A verd— vesszdi boltozatot az elbbihez viszonyítva, részben zártnak kell tekintenem, de csak annyiban, hogy a fedjót alkotó szarmatarétegeket az erózió még nem távolította el egészen, s mélyebb tagjai a vékonyabb dacittufával még fedik a mediterrán-red-magot, valószínleg mindenütt. Ha jól ítéltem meg, a Vesszdtl Ny— DNy-ra elforduló tufa azonos azzal a szarmatakori vastagabb tufapaddal, amely D-ebbre a 37-es pont D-i oldalán, vagy Gerdály és Prázsmár községek közelében látható ugyancsak szárma tarétegek között. is

Ebbl

kifolyólag

nem

említ mediterrán-rétegeket.

érthetek egyet

Egyben meg

Halaváts ftanácsos

kell

árral, aki itt

jegyeznem, az innen közölt

szel-

vénnyel kapcsolatosan, hogy én a 588 m-es Hochendorn -hegyen és annak ÉK-i

kezddleg

oldalán az 564-es pontig, az utóbbitól

mértem: 16

a Werderbergig pedig 2 h. 20°, 3 h. 18°,

következ rétegdléseket h. 35°. Az 564-es ponttól 23° méréseket jegyeztem föl, amea

majd DNy-ra 3

h. 65°, 16 h. 75°, Iá h. 50°,

2% h.

lyekkel mindenben egyeznek a vesszdi patakont úl

Tehát az 564-es ponton keresztül a Hochendornhegy

tapasztalt rétegdlések

is.

Verd vesszdi hegy között red halad át, vagyis itt nyílik a vérdvesszdi boltozat, míg a ftanácsos úr által szóbelileg említett hochendomhegyi redzés a felsgezési és bendorfi másodlagos redzés folytatása lehet, amelynekÉK-i szárnyát én is mértem a hegy DK-i oldalán

lev árokban (3 h. 35°). Hogy ebben a boltozatban

is

lehet

még

és

földigáz,

az 538-as pont É-i lábánál, a vesszdi patak baloldalán, valló «géráss>

viz

némi bizonysága

még van

hogj

ingovány.

D felé haladva

Küipödtl

dlésekben találtam meg

a

K-re, egy

red

mély vízmosásnak

attól távolabb

5— 14°-os

a végén,

70— 80°-os

további folytatását. Ilyen meredek dlést

csak D-ebbre, az 595-ös pont DNy-i oldalán mértem, vagyis

míg

az,

egykori fortyogom

a

dléseket találtunk csak, de ezek

red is

még

tengelyében

egy kövületes

3zarmatarétegekkel burkolt, elnyúlt brachiantiklinálist szemléltetnek mindenüti,

dombvonulat gerincét követve, a 604-es ponttól kezddleg a 468-as ponttól D-re lev patak (Mártonhegyi patak) völgyig, amely itt éppen úgy keresztezi a

a

1

Int.

Halaváts Gyula: Szentágota környékének

1914. évi

jel.

360

1.)

földtani alkotása. (M.

kii'.

Földtani

.

JX PÁVAI ^VAJNA FERENC

398 redt, mint fentebb

Vesszdi patak, amely utóbbi emellett ÉNy, majd D-i

a

irá-

nyával gyönyören alkalmazkodik az altalaj vázolt tektonikájához.

A

mártonbegyi boltozattól

D

haladva

felé

lev dombtetkön

Olt völgy É-i oldalán

kis relativszinklinális

után az

irányú dléseket mértem körülbelül az 513-as pontnál áthaladó tengellyel. Ezek az adatok nyilván20, 21, 22, 24, 3 és 5 h.

valóan egy újabb boltozatnak, az alsóárpásina ka nyílását jelzik kövületes szarmatarétegekben. Persze D-i folytatása

A bo

c)

1

y

Fölvételi 'Viza pataktól

a— új

áza —

c g y h

idm

K-re

még ennek sincsen kinyomozva

1913-ban már

es

részét

is

i

1

)

e

nem

n b á

k— láh üj r>

futotta arra

is,

áttanulmányozhassam

s

a

f

az Olt völgyében.

1

hogy a nagyszebeni lap

nem

így

meg, hogy ez az antiklinális milyen összefüggésben van azzal boltozattal, amely Nagysejyk— Mihályfalva környékét foglalja

De valószínnek tartom, hogy

lap DK-i szögletében.

itt

red.

usi

még

állapíthattam

a

nagy negyed-

el,

a balázsfalvi

a rüszi zavargástól

van egy fölboltozódás a Phleps úr által említett * Hilmhegy és Halhegy fell jöv monorai redn, amelynek búbján még Mihályfalvától DNy-ra fellépnek É-ra

is

a szarmata üledékek

völgyében.

Ennek

s

is

kialvó fortyogok

és

a fölboltozódásnak lehet a

SH2-es red

forrás

is

van a Vizapatak

folytatása az az antkilinális,

amely a Sa lkot ól D-re lev domb gerincén észlelhet, kisebb boltozatot formálva, hogy egy relatív szinklinálissai DK felé kanyarodjék az újegyházi brachanitiklinálisba

A említek

salkói boltozat

meg

róla,

Ny

nincsen

felé

hogy fekvése ennek

még is

kidolgozva

s

így egyelre csak annyit

a felsgezési brachiantiklinálisnál elmon-

—

K Ny-i gerincén egészen meredek rótegállásokban (60—80°) kövületes szarmatarétegekbl álló magva kerül föltárásba a lankás dlés pannóniai takaró alól, amely az újegyházi lapra es részét egészen körülveszi. A salkói patak medrében az újegyházi térképlap széjón gyöngébb fellobbanó

dott okokra vissza vezethetleg

gázbugyogást észleltem, az É-i szárnyában.

Az újegyházi

boltozat szabályos

pannóniai emelet nagy részt

is

brachiantiklinális. Fedrétegei

megtalálható még. Alsógezés— Aluna

és

közül a

jegyháza

határai szolgálnak gyjtterületéül. Sajnos, jegyháztól

DK-re a Hortobágy balvan rogyásokkal és annyira mvelés alá van fogva, hogy nagyobb leásások nélkül, amelyekre akkor a kincstár még nem nyújtott fedezetet, nem tudtam ezen a végén a lezáródást pontosan lemérni. Különben a Hortobágy kanyarulata szépen mutat rá erre a tektonikára.

oldalán

meg

emelked dombság úgy

tele

Jelentsebb gázömlést amit földgáznak lehetne tekinteni, én nem figyeltem megvan adva arra, hogy

ezen a boltozaton, mindazonáltal minden eshetség

ezen

is

meglehessen fúrni a földgázt.

A red

továbbinenleg Illenbák község K-i részén halad, most már mindNagyjából ugyan itt kezd nyílni egy másik brachiantiklinális a pannóniai rétegekben, amely D télé jobban ós jobban kiemelkedve, Oláhujfalunál már a szármát? -üledékeket hozza felszínre. Itt megint csak félboltozatot egyre

D

1

felé fordulva

Phleps Ottó:

.

(Jelentés stb. II. rész, I. füz. 1913.)

A KISKAPUS— KUKKOR KÖZE

ES

TERÜLET TEKTONIKAI VISZONYAI.

399

lehetett megállapítani az Olt jobboldalán, de a folyó völgyében is messze tarthat, mert az országút közelében a Kercisorai patak martjának feltárt szarmata agyagoshomokos rétegeiben még mindig lSh 5° alatt dlve találtara meg Ny-i szárnyát.

A

d)

po

v ur

Az elbbi

d— c z

i

n

ke n d ál— h

mán y— gli mbo ka

o le z

Ny— DNy-felé

antiklinálistól

találjuk az ötödik

red.

i

redt az

új-

egyházi lapon.

Az eddigi bejárások után olybá tnik fel ez a redrész, mintha a glombokai nagyon hosszan elnyúló ÉNy-i nyúlványa volna. Érdekes, hogy még

fél boltozatnak

meg É

az alsóárpási boltozódás a legkevósbbé nyúlik jóval messzebbre terjed ebbe az irányba el.

K

felé

föl

az oláhujfalusi

már

majd a nádpataki boitozódások jövre medence fokozatos felgyrdésével s

fokozatos kinyúlást. Kérdés, hogy ez a jelenség

hozható középen a mélyben lappangó, kisebbszer geoantiklinálissal?

lesz összefüggésbe

kapcsolatos,

A

felé,

ez utóbbi valósággal abnomisan nyúlik

az alsóárpási után az alsóvisti, rukkon

hasonlóan tüntetnek

nem-e

s

brachiantiklinálisoknak

ezeket

az

egyirányú

megnyúlásait

külföldi

mintára szerkezeti vagy brachiantiklinális terrászoknak nevezhetjük mi is, amelyek szintén szoktak földigázt raktározni, amint azt a nádpataki esetében is tapasz-

Az elfordulási esehetség ebben az esetben azonban sokkal nagyobb, hogy itt ezen a redn, kivéve GHimboka közvetlen környékét, az egész

taljuk.

tekintettl,

pannóniai rétegsor képviselve van, mint fed. G-limbokánál a kövületes szarmata, rétegek

is

föl

vannak tárva

a

red

ten-

gelyében.

Alsóporumbák meg Saráta községeknél pedig már ersen sósviz kutak vannak D felé haladva, jeléül, hogy itt már a felsmediterrán-üledékekbe, vagy azok közelébe jutottunk.

Nagyon

még megoldásra vár, hogy ezek a boltozatok vagy az alaphegység lábánál abban az irányban is bezáródnak? népesség és forgalmas Olt -völgy szempontjából azt hiszem fölösleges hanA goztatnom, hogy milyen horderej volna az esetleges zárt és még részben fe-

D

fontos, de sajnos,

felé nyitottak-e

sr

dett boltozatok föltárásai

A most

tárgyalt

redvel kapcsolatban meg kell említenem, hogy Vurpod v-'ze ersen kénhydrogénes és azt, hogy É— ÉK-re már 2k 4° dlés szarmatakori rétegeket figyel-

községben, annak közepe táján több kút

Glimbokánál a falutól

tem meg

s

így a

red

tengelyét a községen keresztül kellett

megvonnom, am

:

némileg módosítja Halaváts fölvev geológus úr 1912. évben adott szelvényét, 1

amelyen a

red

tengelye

K felé

a Valea-Colunelulujva van kitolva.

Hogy

ezt az

utóbbi körülményt megemlítettem fleg gyakorlat ; szempontból teszem.

1

Halaváts

Gvüla:

Ú\ Dgyhiz— H>lcznií,uy

.alkotása. (M. kir. Földtani Int. 1912. évi jelentés

— Olt szakadat

366

1.)

környékének

földtani

K

400

e)

PÁVAI VÁJNA FERENC

M o h— h ermá n y— h o r t o b á g y f a

1

va

—p

s

1 i

za

ka d á

t

re cT,

i

Ezzel a redvel elérkeztünk az Erdélyrészi medence D-i rés/ének tektoiiiahol a redk, ha megfigyeléAz utóbb tárgyalt két rednéi is, mint Felsgezés, Vesszd. Alsóárpás, vagy Bolya, jegyház, Oláhfalu között látunk ívben való lefutást, amelyet a D-rl és DK-rl ható erknek tulajdonít-

legérdekesebb

kétségkívül

kaira g

részéhez,

seim helyesek, valósággal félkörben futnak

le.

hatunk. hiszem,

Itt, azt

mint

DNy-ról

a

íinek

három

a

jöv

nem

tévedek, amikor úgy gondolom, hogy úgy ezeknek, nyomásnak az ütköz pontjára jutottunk s

alátoló oldalas

erhatásnak eredményeként állott el a red. mohi Hortobágy-tcrkolatnál területen a

oldalról jövó

félkörös

lefutású moh-hortobágyfalva-szakadáti

Hogy

red

fölvettem

a

Szeben -pata kon túl honnan jön,

a

i

nem

volt

idm

kezdd

megállapítani. Phlúeps

úr a nagydisznódi Sóskúton és az attól K-re fellép sósfórrások mentén kijelölt ugyan egy redi, de hogy annak a folytatása-e a hortobágy völgyi, nincsen megállapítva, mindenesetre

Számotlev kutatások ahol

a

nem

lehetetlen.

nem

boltozódást

nem fognak

ilyeneket

észleltem ezen

Mohnál

és

redn, ha csak

a

Oltszakadátnál

46— 53°-os dlések

Ennek

a

rednek

is

szerepelnek.

lefutását illetleg fel kell említenem,

fgeológus úr ugyancsak

a

további

Tengelyén különben elég

dlés-viszonyok némileg ilyesmire vallanak.

meredek

a

kimutathatni,

jeleztem lefutást állapította

hogy amíg HALAvirs

meg, Phleps úr jelentésé-

Dolmány és Vörösmart között a Szelindek fell részét Hortobágyfalvától ÉNy-ra a sza kádat míg jöv köti Tekintettel, hogy Dolmánytól össze. a redvel át rüszi ba ehvölgy én a Zugén É-ra és K-re épen a Phleps úr által említett 405-ös pont táján 24, illetve lh irányú dléseket mertem, amelyek közül az utóbbi helyen levk 24°-os dlést tüntetnek föl, Phleps ármegállapításai tagadásba kell vennem. Hortobágyfalvától DNy-ra ben a borin bii ny völgyi

részét

antiklinábssal köti össze,

i

szintén a réteg csapásának olyan fokozatos görbülését találtam (24,2, 4,

öfc),

mm

köv< thet< ni. Ugyancsak nem ismeri hogy az általa megjelölt lefutást megint a mohi lakosság sem az általa errl a redrl említett sósfouásokat sem. aminthogy a tanár úrtól a Hortobágy- völgyébl leírt mediterrán-rétegek is kövületes

szarmata-üledékek,

s

így

természetesen

Halavátb

úr

is

tévesen sorolja azokat

a pannóniai emelet üledékei közé.

b

Szakadatéi DNy-ru az Olt-völgyében van ezen meilttt. kialvó fortyogóra ttul ékeztet ingovány.

f)

a

redn

az egyetltn sóskút

A fenyfáival red .

A mái bevezet soraimban említett fenyfalvai red a neogón rétegeknek. A fala ÉNy-i vegén redzdése szer

kétségkívül kisebb-

a szarmata rétegek

félméteres tufa paddal alkotnak jól megfigyelhet ráncot a patak kanyarulatában irányú rétegdlésekel az 533-as ponctól DNy-ra, a fönebb is mérhettem ellenien

ugyancsaka Hinterbach völgyében. Sajnos, további

folytatását az

erdvel

sren

A KISKAPUS— KUKKOR KÖZE

ES

TERÜLET TEKTONIKAI VISZONYAI.

401

bentt vidéken leásáse-k híján nem állapíthattam meg. De ba feltételezzük, hogy a hortobágyvölgyit követi lefutásában, akkor ennek is vissza kell kanyarodni az Olt völgyébe, ahol Fenyfáivá! ól ÉK-re az Olemor-domb (505 m) D-i oldalán tényleg mértem 147i% 36°-os, ÉNy-i részén pedig 3/i ll°-os dlést. Az Olt kanyarulatában pedig, ahol a megyei utat mossa alá az 1 25,000-es lapon Fántana sáráta sósforrás van jelezve, ami ugyancsak redzésre vall. :

Felektl D-re, innen DK-re találjuk a rületen elszórt fortyogok egyikének szélin

amely az ott nagy tevan mélyesztve. Mindazonáltal gáz-

feleki sóskutat,

buborékok nem s/állnak föl belle, csupán a mellette lev sóstócsából ritkán. Tény azonban, hogy ilyen sok és nagy fortyogókat legfennebb a lessesi boltozaton láttam. Tekintettel, hogy innen DK-re a 458 m-es Bogdán D-i oldalán lev völgyben

föltárt dacittufán és

fedrétegein

22/i

10°

és

3//.

6°-os dléseket

mértem, ame-

lyek redzésre vallanak, valószínnek tartom, hogy az Olemoron

2.">.

ábra. Földfolyás az

a feleki sóskúton keresztül idáig

esetre az

emelem

hogy

ki,

lev

red

Olt északi partján.

követhet. Ennek pontos megállapítása minden-

Olt-völgy tektonikai feldolgozásakor fog eldlni. Egyelre csak azt a

a Fenyfalvától D-re

D-re

észlelt

felsmediterrán, vastag batár dacittufán, amelyet Czódtól

lev

Olt jobbparton és

Kakov czán

keresztül a Bogdántól

Patak-völgyig követhetünk még, vastag szarmata -fedt enged

Felek környékén

a

földigáz

anyagkzete,

a

mediterrán sósrétegek

meg

felett.

B) Szinklinálisok (teknk, vápák). a)

Az erzsébetváro s— b a r á t h e y— r iomfal u—a pátfalva— b r u y a —a lsóutasi szinklinális. 1

1

A

leírt

antiklinálok között elterül szinklinálisok közül ez a szászszentlászló-

kiskapus— a Is óárpási red között terül el. Voltaképen folytatása lev hatalmas vápának s itt is felöleli az Erzsébetváros, Medgyes, Nagykapus, Muzsna, Apátfalva közötti nagy területet, régi felfogás szerint, nem várt vastagságú pannóniai rétegek leüllepedésére adva alalsóvisti és a

a felvételi terü'etemtl É-ra

Földtani Közlöny. XLVII. köt. 1917.

27

.

TAVAI VÁJNA FERENC

D?

402

kaimat amelyeket több helyen kövületek alapján állapítottam meg itt is. Szemágota körül, fképen attól ÉNy-ra egyrészrl a rozsonda, lesses, prázsmári, másrészrl a felsgezés— bendorfi

hogy úgy fejezzem

folytán,

negatívuma,

antiklinális jellegével

ki

a

vesszdi

és

magam,

1

na elnantiklinálisok sajátos helyzete

tektonikai luk keletkezett, vagyis a brachi-

l>rachiszinklinális.

Ez

keskenyed

folyton

szinklinális

átsiklik a szármát a -ült (lékek területére, ahol Brulya

Vesszdtl ÉK-re

D

felé következ boltokörül megint, brachiszinklinálissá szélesedik az elbbi és a gondolom, hogy habitus után találtam, úgy zatok között. Itt bár kövületeket nem

magasabb fekvés, fleg laza homokos lerakódások pannóniai koriak, a visszahúzódó pannóniai bels parti üledékeire gondolva, amikor a Halaváts 1 úrtól megkívánt pann< mai agyagoknak hiányozni is kell itt még a parton. Szinítélve, a

DNy felé kanyarodik, amire az alsóvisti feli 1azután egyenesen Alsóutsának tart mindenütt a szarmataüledékekU-ii. Az Olt balpartján ez sincsen tovább nyomozva.

klináiisunk Brulyától D-re kissé

tozódá- kényszeríti

b)

A

s

a

1

y

a

<

s

— m á r d o s— a

1

un

a

— k ü r p ü d—s z á s z a h u z

n á

A

kiskapu..— alsóárpási

red

s

1 i

a

s z

i

i

n k

1

i-

s

mihályfalva— salkó— oláhujfalusi

aiti-

klinális között ugyancsak többé-kevésbbé jól kifejldött gzinklinálist találtam. A kiskapusi brachiantiklinális és Mihályfalvai Loltozódás között a lankás ttl«-

normális, de elég széles

pülés pannóniai üledékek

egymástól, amely Mardosnál solkoi brachiantiklinálisok

D

felé

kanyarodik

s

teknvel vannak itt

elválasztva

a k'skapusi, felsgezés

;

és

helyzetébl kifolyólag brachiszinkünálisszer lukk. rt

mondhatni egészen lezáródik. A felsgezési, salkói és említett tektonikus erhatásokból kifolyólag ugyai is olyan közel feküsznek egymáshoz, hogy itt ezek között alig beszélhetünk remks

áll

elttünk, amely

DK

újegyházai boltozatok

a

felé

már

szinklinálisról.

Részemrl úgy fogom

D-i redje már ennek a pannóniai nikül.

gezési boltozat

érintené

s

szinklinális

fel a

Alcinánál

pödig a körben

dolgot, amint

már

érintettem, mintha a fels-

egyenesen az újigyházi boltozat É-i záródását rétegeivel volna szomszédos, minden szélesebb

már megint normális szinklirálist találunk, fekv öt boltozat között ugyancsak jelentékenyen

amely kitágul

Kíirs

min

brachiszinklinalisról beszélhetünk róla. Itt megint D-re kanyarodik s egyúttal a pannóniai üledékek területél] rendre fölcsúszik a szarmata területére, ahol Szászáhú/on keresztül, DK-re kanyarogva, a Lázul Prunilor-on keresztül az Olt -völgyét éri el.

c)

A

A

hi

r

zber g—h óf öl d— s ko

r

éi

s

z

in ki in ál

is.

a salkói boltozódástól D-re az 599 m-es Hirzberg táján fordul DK-n varpod— glimbokai antiklinális közötti szinklinális, amely

solkó— oláhujfalusi és .»

Int.

Halaváts Gyula: Na?ysink környékének

1016. évi

jel.)

földtani

alkotás. (M.

kir.

Fölöltni

—

ES

A KISKAPUS — KUKKOR KÖZE

TERÜLET TEKTONIKAI VISZONYAI.

403

jelentékenyen kit águl azáltal, hogy benyúlik a solkoi és újegyházi. brachi-

epei) itt

antiklinálisok közötti

Ez

relatív szinklinálisba.

a

szinklinális

végig kövületes

pannóniai üledékekkel van kitöltve s így ebben a tekintetben sem sok változatosságot tüntet fel. Alsógezés Cikkedál között aránylag elkeskenyedik s a Hortobágy

völgyében az elbb jelzett mintára kissé ismét kiszélesedik, bogy Hoföldtl kezdve megint fokozatosan keskenyedjék a jobban és jobban kiszélesed boltozatok között.

d)

Ez

tekn

a

A szentjánoshegyi szinklinális. Hortobágyfalvától É-ra

Botbach-i

a

erd

vidékén a környez

tektonikai viszonyokból kifolyólag brachiszinklinálist formál fölvételi területemen,

még

D

felé

normálisabb szerkezettel halad át Szentjánoshegy község K-i részén,

20. ábra.

hogy

attól D-re, kissé

DK

A

környéke.

feleki sóskút és

kanyarodva az Olt völgyébe szaladjon be ez

felé

is.

Lefutása mentén ugyancsak kövületes pannóniai üledékeket találtam.

e)

Követve

A veszté n

feleki szinklinális.

y

moh—szaka dáti red lefutását,

a

ez

is

félkörben fut le az'elbbiek-

nól sokkal keskenyebben.

Egyedül beborított

a

D.-Carbunáru (561)

kus lyuk keletkezett

a

szinklinálisnak kzetei

is

Halaváts

tétben

és

prehisztorikus halomsírokkal

a

Hegenbusch (510 m) között szélesedik némileg sokszor

mint

a

említett

környez

sren

ki, hol szintén tektoni-

viszonyokból

kifolyólag.

Ennek a

antiklinálisokon szarmatakoriak ellen-

úr 1915-ben adott térképével, legfennebb az említett brachi-

szinklinálisban tételezhetek

fel

pannóniai üledékeket, bár kövületeket

itt

sem

ta-

amelyek föltevésemet megersítenék. Bár, amint a leírtakból láthatjuk, fölvételeim sok helyen alaposan módo-

láltam,

megelz

sítjáka

1

halom

T.

és Az.

fölvételek1 eredményeit, az

Roth Lajos: Az Erdélyi-medence

Martonfalva környékén. (M. Erdélyi-medence

geológiai

kir.

id

rövidsége miatt a nagyszebeni

geológiai alkotása

Földtani Int. 1911. évi

alkotása Segesvár,

Erzsébetváros— Beret-

jel.)

Ápold, Jakabfalva,

Rozsonda,

27*

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

404 lap többi részeit

még további

nem járhattam

amint az feladatom

be,

Az irodalmi adatokkal sokszor az

volna s így azok

ellentétes tektonikai megfigyeléseimre külön-

nem térek ki s amazok helyes-

külön, mert közleményemet nagyon megnyújtanák, bítését

lett

tektonikai kutatásra várnak.

V. táblán

az

bízom,

olvasókra

mellékelt

és

publikált

térképek

alapján és abból a bizalomból kifolyólag, amelyet a medence ezidszerinti legjobb

ismerje

dr.

Böokh Huoó

méltósága fölvételeim pontos-

miniszteri tanácsos úr

ságába helyezett, amikor ennek, a már geologiailag fölvett területnek, újra való fölvételét reám bízta, s amelynek kritikája elé magam is bizalommal tekintek. e g y nyári terjeszkedhettem ki.

Eltekintek természetesen egyes részletesebb kérdésektl, amelyekre fölvételi

id

alatt,

ekkora területen

A sztratigrafiai

nem mindenütt

adatok feldogozásához szükséges szép gyjtöt-

ós morfológiai

tem anyag, most mint kivezényelt katonának nem áll rendelkezésemre s nem is volna alkalmam annak feldolgozására mostani körülményeim között, amiért ezeknek feldolgozását és publikálását kénytelen vagyok más alkalomra halasztani. Ivanicgrad, 1917 május 15-ón.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

B)

A FÖLDTAN És

SLÉNYTAN SZEREPE A BUDAPESTI EGYETEMEN. írta

:

Vadász Elemér A

Az egyetem a

VI. táblával.

dr.

-

gyanánt Tudományt-terjeszt céljától a legkülönbözbb áramlatok között sem térhet el, amiben az egyetem konzervativ jellege segítségére van. Ha végigtekintünk egy-egy tanszak törtéföldtani ismeretek állandó és folytonos hirdetje

a földtan tudományos

mvelésének

Malomkerék (valÓ3zinüleg Admakerók)

ós

ápolója és biztosítéka

Dános környékén. (M.

.

kir.

Földtani Int. 1912. évi

jelenté-.)

Halavats Gyula: Bolya, Verpód, EJermány, Szenterzsébet környékének alkotása.

(M,

kir.

Földtani Int.

1911. évi

földtani alkotása. (M. kir. Földtani Int. 1912. évi

környékének földtani alkotása. (M.

kir.

földtani

Nagydisznód, Nagylalmács környékének

jel.)

jel.)

Ojegyháza, Holezmány, Oltszakadat

Földtani Int. 1913. évi

földtani alkotása. (M. kir. Földtani Int. 1914. évi

jel.)

jel.) Szentágota környékeinél Nagysink környékének földtani alko-

tása. (M. kir. Földtani Int. 1915. évi jelentése.)

Phleps Ottó

jelentése.

(Jelentés az Erdélyi

eddig végzett kutatómunkálatok eredményeirl,

medence földgáz-elfordulásai

II. rész I. füzet.

körül

J

i I

3

!:! '1

1

§1; j

ii

i

iá

TI

s

»

lí.

OJ

^s

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

405

netén, ezt a vezóreszmét mindenütt kidomborítva látjuk.

A

történeti visszapillan-

valamely tudomány fejldésére mindig hasznos következtetésekkel jár a jövre és jelenre nézve különösen akkor, ha az elmúlt események tárgyilagos tás

kritika világánál

vannak

szemléltetve.

A

magyarországi földtani kutatások történetének egységes kritikai vizsgálata még megírójára vár, noha a földtan mvelésének hirtelen föllendülésével .

járó

rendszertelenségek és

szembe.

A hazai

a budapesti

földtan

ellenmondások csak ilyen megvilágításban tnnek és hirdetésének egyik legfontosabb tényezje

mvelésének

tudományegyetem, melynek mködése szervesen kapcsolódik bele mely a földtan-tanítás

a földtan hazai történetébe. Eltekintve attól a haszontól,

követend irányában

a történeti

visszapillantásból származik, a

rendelkezésre

adatok alapján az alábbiakban már csak azért is alkalomszernek mondhatjuk a földtan és slénytan szerepének a budapesti egyetemen való vizsgálatát, mivel a közelmúltban beállott ismételt személyi változások ezeknek a álló hivatalos

tanszakoknak eddigi fejldési szakaszát lezárják.

Messzebbmen

következtetések nélkül egyszeren csak az eddigiek tanul-

ságainak megállapítására szorítkozunk annál

ben óvatosságra

int az

egyetem jellegének

és

is

inkább, mivel a következtetések-

céljának sokat vitatott nyilt kérdése

Ezen a helyen messzevezetne foglalkoznunk ezzel a kérdéssel s pálcát törni mvel és hirdet volta vagy állami szakpályákra nevel jellege mellett. Tény az, hogy a régebbi, eszményi célokat szolgáló egyetem az újkorban mindinkább közeledik az utóbbi irányzathoz s mai alakjában mindinkább kényszerül arra, hogy az élet gyors ütem kívánalmaihoz alkalmazkodjék. A földtan az emberiség jóvoltáért foJyó küzdeimek egyik éltet s napról-napra fejld tudománya. Eltekintve tehát minden más «egyetemi» céltól, mint a tanárképzés vagy szakpályára való nevelés, már kizárólag ebbl az egy okból is joggal követelhet magának minden vele kapcsolatos tudományággal együtt megfelel helyet és elbánást az egyetemen is. A földtan és slénytan tanítása a budapesti egyetemen eléggé lépést tartott ezeknek a tudományoknak haladásával és a hallgatóság szükségleteibl folyó kívánalmakkal. -A régebbi idszakok állapotainak vizsgálatát könnyen mellzhetjük, mert akkor ezeknek a tudományoknak önálló tanszékük nem volt már pedig egye te mi hatása csak azoknak a tudományokis.

az egyetem eszményi, tudományt

nak lehet, melyek önálló hatáskörrel függetlenül érvényesülhetnek. Az ásványtannal kapcsolatos földtani tanszék Szabó József egyetemi tanár kezében ; gen jelents hatással volt a hazai földtani kutatás fejldésére

s

a földtani ismeretek terjesztésében a mainál elnyösebb helyzete

még nagyobb körben

miatt

érvényesülhetett, 1 mégis az

ásványtani kapcsolat

terhei miatt igazi egyetemi hivatásában, a szaknevelésben alig érvényesülhetett.

Szabó inkább a kzettani iskola megersítésében fáradozott. Mellette 1882-ig Hantken Miksa az slénytan magántanára gyanánt mködött, majd 1882-ben az slénytan rendes tanára lett külön tanszékkel és intézettel.

Az slénytani tanszék 1

fölállításával a budapesti

Akkoriban ugyanis az orvos

és

egyetem messze megelzte

gyógyszerészhallgpíókra kötelez vizsgatárgy volt.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

406

a külföldi egyetemeket, amennyiben akkoriban az amerikai különleg-s a az európai méretektl és viszonyoktól eltér állapotokat nem tekintve, egyedül csak a bécsi

egyetemnek

volt

önálló

slénytani

tanszéke,

melyen

Neumayr

és

Waagen

Az slénytan önálló tanszékének létesítése azonban igazi okát abban lelte, hogy Szabó az ásvány-földtani tanszék fönntartásához ragaszkodott tanítottak.

létesítése akkor nem sikerült. így a sokkal helyesebb földtan-slénytani tanszék dacára sem a mai paleoennek lehet nem Hogy azonban Hantken tanszékét

s

—

zoológiai értelemben vett

—

önálló kizárólagosan slénytani tanszéknek tekin-

tenünk azt bizonyítja az

is,

hogy Hantken az slénytan rendszeres eladásai

((Magyarország földtana* és

mellett

a

«Buda— nagyk vácsi-i hegység

részletes

geológiája)) címen állandóan tartott földtani kollégiumokat is. Ezekkel a speciális eladásokkal hasznosan egészítette ki Szabó általános eladásait, melyek a földtan tárgykörének tanításbeli anyagát ki nem meríthették. A külön slénytani tanszék

szervezését tehát inkább személyi

okok mint az észszer kapcsolat és a tárgyi De lehetvé tette az a szükségszer-

tekintetek figyelembevétele eredményezték.

mely Szabó pétrografizáló iránya mellett a kövületek ismeretén alapuló rétegtani vizsgálódás hiányában ség,

elemi

ervel jelentkezett. A

megfelelleg tehát

Hantken

földtan-tanítás

akkori

irányának

tanszéke tulajdonképen slénytan-rétegtani szük-

ségletet pótolt.

1893-ban bekövetkezett halálával az slénytan rövid ideig eladatlan maradt, mivel a tanszék szükségességének tudatában azonnal történtek ugyan lépések a betöltés irányában, azonban eleinte meghiúsultak SzABÓnak azon az álláspontján, hogy a földtant nem óhajtotta kiadni kezeibl. Csak két évi

Hantken

pangás után, Szabó idközben beállott halálával nyert a tanszók ügye helyes, földtannal egyeés célszer megoldást, amennyiben az ásványtantól elkülönített ki. A két tudó neveztetett Antal Koch dr. tanszékre -slénytani sítve, a földtan

mány egyetemi fejldése tulajdon képen ekkor veszi kezdetét, aminek oka az egyetem népességének fejldésén kívül föltétlenül a két t adományszak természetes kapcsolatában keresend. Koch mködése az 1895/6. tanév és az 1912/13. tanév közé esik, tehát 1913-ban törtónt nyugalomba vonulásáig 18 éven át tartott. Mködését egy

tanársegéddel kezdte

egy adjunktus, két tanársegéd utáni, közvetlenül

elttünk

és

álló

s

visszavonulásakor egy rendkívüli tanár, mködtek mellette. Az 1913

két magántanár

eseményekkel behatóbban

nem óhajtok

foglal-

nemes törekvést gátoló nyomasztó

kozni annál is inkább, mivel a háború minden hatása alatt a fejldésnek újabb lendületérl alig lehet szó, s a meglev keretek fönntartása is nehézségekbe ütközik. Csak teljesség okáért kell megemlíteni, hogy

a földtanra nézve két évi interregnum (1913/14—1914/15) után a lanszék ós intézet külön földtani és külön slénytani tanszékre különült. Az elbbit Papp Károly dr. tölti be, az utóbbit a tragikus körülmények között elhunyt Lrenthey

Imre

dr. a

közelmúltban hagyta árván

és

bizonytalan sorsban

vissz;*.

már most a földtan ós slénytan egyetemi helyzetének fejldését mindenekeltt meg kell állapítanunk, hogy ez a fejldés többféle bels és küls tényeztl függ. A bels tényezk alatt kell értenünk mindazokat a jelenKözelebbrl vizsgálva

ségeket, melyek az intézet szellemi életével, a tanár egyéniségével, a hirdetett

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

-ÍOy

eladásokkal, a hallgatósággal vannak kapcsolatban, míg küls tényezk gyamwit a tudományos mozgalmakat ós a tudományos életpályákban mutatkozó kereslet hatását tekintjük. Az egyetem ugyanis mindenkor a legújabb tudományos ered-

mények közvetítje lévén, azok állandó hatása alatt áll, azonban úgy ebben a küls hatásában, mint a bels hatásában a tanár személye irányító és mérsékl szerepet visz. A bels ós küls tényezk így fzdnek össze szoros láncolattá s míg a tudomány haladása az egyetemi eladásokban tükrözdik vissza, addig ez utóbbiak újabb kutató nemzedék fejldését segítve el a tudomány haladásának folytonosságát biztosítják. Az egyetem legmagasabbrend hivatása épen az utóbbiban rejlik

s

minthogy

a

földtan nagy gyakorlati értéket az egyetemi geológus neve-

képvisel tudomány, azért lés

elsrend A

nemzeti föladat.

vele kapcsolatos slénytan egyetemi szerepe elssorban tekintend s ezzel az eszményi tudományt mvel egyetemi cél épúgy kielégítést nyer, mint az élettel kapcsolatot keres egyetemi irány. A tanárképzésnél a földtannak igen kevés szerep jut, 1 mert nem lóvén kifejezett vizsgatárgy, hallgatása nem kötelez. Noha ez az állapot helyesnek legkevébbé sem mondható mégis a földtan egyetemi helyzetére nézve annyiban elnyös, hogy magasabb tudományos színvonalat biztosít. A földtan hallgatóságából ugyanis hiányzik a kötelez tárgyak -hallgatásának selejtesebb eleme, mert nem kötelez volta miatt fleg azok hallgatják, akik tanulmányaikat komolyabban

ebbl

földtan ós a

a szempontból

Mindaddig, amíg

véve, ismereteiket tökéletesíteni törekednek.

a

ta-

nulni óhajtók ebbeli igényük kielégítését megtalálják, addig statisztikájuk nem áll akötel.ez tárgyakat hallgatók statisztikája mögött, amennyiben a hall-

gatóság számának növekedésével vagy csökkenésével épúgy egyenes viszonyban áll, mint a kötelez tárgyak hallgatóinak statisztikája. Emez

állítás igazolására

szolgál a mellékelt grafikon

budapesti egyetem összes hallgatóinak számát

számát

(1

:

(VI. tábla),

mely a

200) és a bölcs eszet kari hallgatók

(1 10) a földtan és slénytan hallgatóinak számával összehasonlító képben mutatja be. Az 1895. év eltti állapotok nincsenek föltüntetve mivel az addig különállóan mködött slénytani tanszók hallgatóinak száma állandóan csekély volt, a tizet sohasem haladta meg de többnyire csak kett és hat között ingado-

zott.

Ez

:

a tény ugyan az egyetem, illetve bölcsészeti kar

s

ezzel együtt a termé-

szakon levk2 akkori kisebb népességével is magyarázható, azonban kétségtelen szerepe van benne annak a körülménynek, hogy a Szabó József kezén

szetrajzi

1 Lásd bvebben ezt a kérdést; A földtan tanítása magyar egyetemeken. (Magyar Padagogia XXI. 1912.) A német földtani oktatás tanulságai magyar egyetemek szempont-

jából (Budapesti Szemle, 1912.)

az

itt

* S.ijnos a természetrajz-szakos egyetemi hallgatók számának kimutatását mely tárgyaltak szempontjából különösen kívánatos lett volna, sehol sem lehet megszerezni,

mert ilyen irányú statisztika sehol sem készül, legkevésbbó az egyetemen, mely

bölcsészet tanhallgatókat

ismer

és

csak

nem tanárjelölteket!

VEGYBS KÖZLEMÉNYEK.

408

slénytantól elkülönítve nem kaphatta szoros kapcsolatot, mely a két tárgy egy-

lev földtan az

meg

azt

a

másra utaltságában megnyilatkozik. professzor mködésétl kezdve a földtant és slénytant hallgatók száma eleinte ingadozó, majd hirtelen föllendül görbét ad s 1902—1910 között legnagyobb fejldést mutatva újból hirtelen esik lefelé. Ennek a hirtelen fejldésnek legközvetlenebb oka a hallgatók számának egyidej növekedésében van, amennyiben a bölcs észettanhallgat ók száma nagyjában ugyanezt az emelkedést mutatja s azóta fokozatosan csökken. Ez az egyszer összehasonlítás világos bizonyítéka annak, hogy a földtant és slénytant hall-

Koch

összes

gató egyetemi hallgatók számát nem a tárgy kötelez volta, hanem kizárólag annak természete, s minden komoly természetbúvár részére nélkülözhetetlen jellege befolyásolják. Még nyilvánvalóbbá válik ez, ha a földtan és slénytan hallgatóinak görbéjét külön-külön vesszük szemügyre.

ugrásokat mutat tén

s

vissza tükröztetik, a

tnik

ez szembe.

rejlik.

Mindkett föltn

bár általában a hallgatók említett számbeli kulminációját szinföldtan

A nagy

hallgatóinak számában sokkal

erteljesebben

ingadozások oka a hirdetett kollégiumok természetében

Különösen kiemelend az a tény, hogy a földtan görbéjének kiemelked

pontjai,

vagyis

a

legnagyobb földtani auditóriumok

egy-

két kivétellel mindig az összefoglaló természet elad ás okra (általános és történeti-földtan) esnek, míg a speciális kollégiumok aránylag kevesebb hallgatót

vonzanak.

Ugyanez áll lényegében az slénytanra is. Bár a bölcsészethallgatók és a földtant ós slénytant hallgatók száma között egyenes arány van, mégis az utóbbiak nem követik amazoknak minden változását. A legjobban szembetnik ez azon az esésen, amelyet az egyetemi hallgatók és a bölcsészethallgatók számán a második félévben következetesen észlelhetünk. Ez már a földtan és slénytan hallgatóinak számán nem mutatkozik, jeléül annak, hogy az utóbbit még más tényezk is befolyásolják, amint azt föntebb már említettük. A földtan és slénytan hallgatómat számát egymáshozi viszonyukban vizsgálva azt látjuk, hogy az utóbbi általában lényegesen alatta marad az elbbinek. Mindössze négy ízben haladja meg az slénytant hallgatók száma a földtant hallgatókét, ezek közül azonban három esetben speciális földtani kollégium s általánosabb jelleg slénytani kollégium volt hirdetve, egy esetben pedig «Magyarország vezérkövületei»

cím

rétegtan-slénytani jelleg eladás

vonzott

több

Az slénytant hallgatóknak lénye-

hallgatót az (általános földtannal* szemben.

gesen kisebb száma élesen reávilágít a budapesti egyetem hallgatóinak és ezzel

tudományos érdekldésére és színvonalára. Egyetemi szempontból ugyanis, a tudományok mvelését és terjesztését tartva szem eltt, együtt

de

meg

lennie,

tanárjelöltjeink

a két tárgy között

mert

a

földtant

lev

kapcsolat miatt

komolyan tanulni

és

is, ilyen különbségnek nem szabad mvelni óhajtó hallgatónak okvet-

lenül éreznie kell az slénytani ismeretek szükségét.

mának különbsége

tehát arra mutat, hogy

a

A

két tárgyal hallgatók szá-

hallgatók legnagyobb része egyetemi

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

409

nem szakbeli elmélyedésre sem rendszeres szaktudásra, hanem csak ötletszer pillanatnyi ismeretszerzésre törekszik. Ez az oka azután annak, bogy az egyetemrl kikerült tanárok között olyan kevés foglalkozik szakjának mveideje alatt

lésével

is.

A

földtan és slénytan szempontjából ez a helyzet különösen káros

mköd

különböz helyein tanároknak mintegy kultuidegvégzdések módjára továbbra is állandó kapcsolatban kellene maradniok a tudományos központokkal, hogy megmenthessék azt a mérhetetlen tudományos kincset, mely a messze vidékeken az érdekldés és h< zzáértés hiái ya miatt kárba vész. A földtan és slénytan hallgatóinak számbeli különbségébl ez az egyetemi tanulság jegecedik ki. Ehhez hozzájárul azonban még a tanárképzés szempontjából az az ok is, hogy a földtan, bár nem közvetlen vizsgatárgy, a vizsgatárgyakazért, mert

az ország

rális

kal közelebbi kapcsolatban

áll s

földrajzban fölmerül utalások

Lkenthey

így inkább van az érdekldés elterében, is

professzor slénytani hallgatóinak száma

hallgatók számának,

amit a

elsegítenek.

hanem Koch

professzor

slénytan

nemcsak hallgatói

a

földtant

számának

tetemesen alatta marad. Ez a tény elssorban

a tanári egyéniségnek tudható noha szerepe van benne Koch professzor tanárvizsgálati mködéséi ek is. Emellett az eladások természete is jelents tényez gyanánt mködött, amennyiben Lrenthey professzor ersen specializáló eladásai mellett itt is inkább

is

be,

Koch

professzor összefoglalóbb kollégiumai felé terelte az érdekldést. Emellett

bizonyít az a körülmény,

Koch

hogy Löeenthey hallgatói csak két izben multák

professzor slénytan hallgatóinak számát,

az

utóbbinak

fölül

speciális

el-

adásai alkalmával.

A

teljesség kedvéért a grafikonban föltüntettem a tanszék-interregnum és

az azóta észlelt állapotokat sonló lefutású

ken

s a

is.

Az interregnumban

a két tárgy görbéje közel

ha-

hallgatóság általános számbeli viszonyainak megfelelleg csök-

irányzatot mutat.

A

tanszék megosztása (1915) óta a háború szülte meg-

nehezített viszonyok dacára a földtan állandó szinvonalat ad,

míg az slénytan noha a bölcsészethallgatók száma növekedben van. Minthogy azonban ez a növekedé? a nhallgatók számának hirtelen emelkedésében nyilvánul, könnyen érthet, hogy ez a növekedés a földtan és slénytan egyetemi hirtelen esést mutat,

szerepében csak jelentéktelen mértékben tükrözdik vissza, mert hiszen a nhallgatók túlnyomó többsége nem egyetemi, hanem a legszorosabban vett tanár-

képzs elem.

A hallgatók számának vizsgálatából megállapíthatjuk tehát, hogy a földtan slénytan hallgatása nem kötelez jellegük dacára ugyanazon két legfbb bels tényez befolyása alatt áll, amely minden más egyetemi tárgyra is vonatkozik. Ez a két tényez az összes hallgatóság száma és a hirdetett eladások minsége Az utóbbiban csúcsosodik ki az egyetemi tanítás egyik sarkalatos tétele, amely a tanszakot ellátó tanár személyében bírja biztosítékát. Már most is megnyugvással zárhatjuk le azt a tényt hogy ebben a tekintetben az itt ismertetett idszak alatt és

,

tudomány és kor kívánalmai kielégítést nyertek. Az általános összefoglaló jelleg eladások a tanárjelölteknek tiszta képet adtak a földtani ismeretekrl, a szakot behatóbban mvelni óhajtó kezdnek pedig biztos kiinduló alapot szola

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

410 gá±tattak a továbbképzésre.

tanév a hazai

A

földtan anyaga így két félévet foglalt

föld földtani ismertetésére s

még valamely

volt szánva.

ciplína részletesebb ismertetésére

A

le s

egy maiik

fontosa bb földtani disz-

földtani

kurzus ilyenformán

négy féléves ciklusa volt az slénytannak is. Természetes, bogy a két tárgy óriási anyaga ezzel korántsem volt kimeríthet s a szaknevelés még több részletes eladást tenne szükségessé. Tekintettel azonban arra, hogy a részletes eladásoka hangátok nagyobb részét nem vonzzák, azért ezeknek négy

féléves volt s emellett

ellátása,

szere

magántanárokra bízható kiépíthet.

is

A

földtan

s

ezzel egyszersmind az egyetemi nevelés rend-

1

és.

slénytan

itt

ismertetett egyetemi

idszaka

alatt kerültek ki

mköd

hivatásos mvelinek fiatalabbjai. a budapesti egyetemrl e szakok ma Ers gárda ez, mely felfogásának önállóságával és kritikájával hivatva van a hazai

mvelésére s a meglevk fejlesztésére. Feltn, nemzedéknek nagyobb része a földtan ós slénytan egyetemi fejldésének föntebb jellemezett kulminációs idejében neveldött, úgy hogy ennek földtani kutatások új ösvényeinek

hogy ennek

a

alapján ezt az idszakot joggal nevezhetnénk a budapesti egyetem földtani fénykorának. Ez a föllendülés és a földtant hivatásosan mvelni óhajtók közel egy-

idej, mondhatnánk viszonylag nagy számú föllépése annyira szembeötl, hogy küls tényezk behatására gondolhatnánk, azonban, mint alább látni fogjuk, ez nem jöhet tekintetbe. Ennek a jelenségnek okát inkább abban láthatjuk, hogy az említett idszakban a földtant hallgatók száma legnagyobb volt s eimek megfelelleg ezek közül több komolyabban érdekld akadhatott. Minthogy ezeket

egyetemi szempontból ki valóbbaknak kell tartanunk, azért itt egyszeren szelekciós mvelettel állunk szemben, melyet a földtani nevelés céljaira

olyan módon kell állandósítani és tudatossá tenni, hogy növelnünk kell a földtant és slénytant hallgatóknak a számát s ezzel a kiváló ga^tódásn a k nagyobb teret kell nyitnunk. Egy

pillantást vetve

még a küls tényezkre

is,

meg

kell

állapítanunk azt

a tényt, hogy az egyetemi földtani és slénytani intézet mindeddig nem érvényesült a hazai földtani mozgalmakban úgy, amint ez joggal várható. A tanítás menete

annyira belsséges, minden küls áramlattól mentes volt, hogy a tudományos mozgalmak legkevésbé sem éreztették közvetett hatásukat a földtani nevelésben.

Nem elegend, hogy a tanszemélyzet ós a jelöltek egyike-másika egyénileg

részt

hogy a tanszék

kap a hazai földtani mozgalmakban, hanem maga egészében önálló tudományos fórum gyanánt méltó helyet kapjon minden tudományos törekvésben. Az egyetemi földtani ós slényarra kell törekedni,

a

tani tanszók hivatásának, helyzetének ós szerepének megfelelleg minden más hazai földtani intézménnyel szemben egyedül hivatott arra, hogy a hazai nem hivatalos földtani' tudományos mozgalmak központja ós irányítója iegyen. Minthogy ez eddig még nincs eléggé kifejezésre juttatva, a jöv teendk legfontosabbja gyanánt kell megjelölnünk ennek a megvalósítását.

1

Lásd Egyetemi nevelés, egyetemi pálya

c.

értekezésemet. (Magyar Pffldagogia 1915.)

Ll

Tafel VI, Tábla. :&

50 Z-

a s-

ig gi si

a

DS ll.

át

é-

m m it

iy

,7 )k ól

>k ét

z t t-

ik t-

á-

?y tt

± — ?—-^

(~jt-

-t-i

<

i

V

^

^

:

y

CU

s

'2-9

"5

|

&

1

—

6~ a

-5

1 2 _:

~

*%% & 7.&ll

>

>'

>

< I

I

*o

g

g P4

OO

3

-

"5

CM

(Ih

-S tj -c

|. Iffl

1

^

«H (

-U-

^

!>7

l

I.

I.

I.

I

I.

I.

I.

1.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

éli,

Ami a földtani mozgalmaknak az egyetemi nevelésre gyakorolt hatására ugyanez vonatkozik a másik küls tényez, a speciális életpályán kínálkozó

állások behatására

ménytl m.

411

is.

A

geológusi életpálya, mely

néhány újabban

létesült intéz-

(pénzügyminisztériumi kutatóhivatal) eltekintve, csaknem kizárólag a

annál kevésbbé lehetett közvetlen hatásegyetemi földtani nevelésre, mivel az egyetemi földtani oklevél mindeddig volt kizárólagos képesítés ezeknek az állásoknak elnyerésére, st az eddigi

kir. Földtani Intézetben összpontosul,

sal az

nem

még

tapasztalás szerint életpálya elemi

téren

is

A

Az egyetemi

sem

volt

földtani

minden esetben

nevelésnek a

geológusi

a

jövben

ezen a

elnyösebb változásra van szüksége. budapesti egyetemen a földtan és slénytan eddigi útjainak futólagos

áttekintése

jövben követend

a

Mindenekeltt arra nyújtó

a földtani készültség

el fölt étele.

célok tekintetében hasznos tanulságokkal szolgál.

kell törekedni,

lesebb körben terjeszthet legyen.

kötelez

hogy a természet megismerésének Koronáját

nemzetgazdasági szempontból

és

Ennek

elsrend

fontosságú földtan minél szé-

a célnak elérése az egyetemen a földtan

közelíthet meg, mert a tanárjelöltek képzésével a földtan

jellegével

közvetett terjesztését szolgáljuk. 1

A

—

nagyobb számú hallgatósága mint A tudomány tág körének minél teljesebb felölelése a magántanárok számának növelését tesz' kívánatossá, de csak az egyes speciális részek tervszer képviselete alapján. Ügy az ilyen módon javított tanárképzés, mint a hazai föld hasznosítható kincseinek megismerését szolgáló kutatásokra hivatott szakemberek nevelése szempontjából a földtan mellett nélkülözhetetlen az slénytan rendszeres tanítása is. Bár az egyetem eszményi célja ennek a tárgynak minden közvetlen céltól független s mai irányzatának legmegfelelbb beállítását lehetvé teszi, mégis a hallgatók

—

láttuk

földtan

biztosítja a szaknevelésre való kiválogatódás rendszerét is.

érdekldése

tudomány

a

földtani nevelés és a hazai földtani kutatások szempontjai a két

Az egyetemen az nélkülözhetetlen mellérendelt

szoros egyetemi kapcsolatát kivánja meg.

slénytan

a

tudománya, séget jelentene.

földtan anélkül,

Nem

hogy

ez a viszony további függést

vagy alárendelt-

szabad ugyani? szem eltt tévesztenünk, hogy mint láttuk

az slénytan egyrészt hallgatóságának érdekldését a földtannal való kapcsolatból nyeri, másrészt pedig azt a tényt,

nak legfontosabb éltet gyökerei

hogy tudománykörének

és vizsgálati

Történeti visszapillantásunkat azzal a megnyugvással zárhatjuk

a budapesti egyetemen a földtan ós slénytan fejldése biztosítottnak

változásokkal

is

bizonyára

anyagá-

a földtanban vannak.

s

le,

hogy

a beállott

emelked irányúnak mondható.

Kelt Budapesten. 1917 október 25-én.

1

gogia

Vadász Elemér

XXI,

1912.)

dr.:

A

földtan tanítása

magyar egyetemeken. (Magyar Paeda-

C)

ISMERTETÉSEK.

app Károly: A Magyar Birodalom vasérc- és kszénkészlete. 964/' oldal, egy téiképmelléklettel és 255 ábrával. Dr.

(Kiadja

a

I

3

m.

k.

földmívelésügyi minisztérium alá tartozó magyar királyi

Földtani Intézet, Budapest 1916.

Jobb

idk

emlékét idézi

fel

1

)

bennünk

e

munka

és

Dante

halhatatlan verse

értelmében szinte fájós érzelmekké] gondolunk vissza azokra az utolsó nemzetközi geológiai kongresszusokra, melyek tevékenységébl a jelen is

magyar munka

fakadt. Hiszen a mostani borzadalmas felfordulás közepette, mikor a Itgmvel-

tebb nemzetek összes szellemi

és

anyagi erejüket egymás pusztítására, vagyonuk,

már alig bírjuk elképzelni, bogy még csak egynéhány éve ugyanezek a nemzetek békés és barátságos összejövetelekben a mveltség, a tudomány haladásán fáradoztak és e célra egyesítették tudásukat és munkaerejüket. Ilyen közhasznú nagy vállalkozás származott a geológusok nemzetközi életük megsemmisítésére fordítják,

összejöveteleibl

is,

midn

tizedik és tizenegyedik ülésszakjaikon elhatároztatott,

hogy minden résztvev nemzet közremködésével az egész földkerekség vasércés kszénbányászatának átnézete egy összefoglaló munkában kiadassák. Az a kétségtelen igazság, bogy a kszénben rejl energia és a vasércbl nyerhet anyag a mostkori ipar két foszlopa és hogy e két anyagnak folyton fokozódó elhasználásával szemben — melyek visszapótlása ki van zárva — földünk hozzáférhet készlete mégis csak korlátolt mennyiség, már sokszor felidézett nem egy aggodalmas kérdést az iránt, mi lesz, mikor lesz e kíméletlen kizsákmányolás vége? mikor fogy el az utolsó darab kszén, az utolsó vasérc? és mi lesz azután az emberiség

A

s<>)s;r?

geológusok vállalata

nem akar

bányászatok világstatiszitkáját

ezekre

felállítja,

a

kérdésekre

íeielni,

csak elsegíteni akarja a t,

való eloszlását a mostani állapotban feltünteti

és a geológiai

még remélhet

két fontos

nem

jövend idk

anyagnak világszerte

gazdasági berendezésének munkája) amennyiben .

mikor az illet

ismeretek alapján

nagy munkát egyszeren a statisztikára, a bánya hivat a lókra, a minisztériumokra bízni, hanem kellett, hogy azok, kik hivatásból a földkéreg szerkezetével, anyagaival, bels viszonyaival foglalkoznak, egy szóval a teológusok vállalják magukra e feladatot, hogy a kép, melyet a természet e kincseirl vázolni fognak, ne legyen puszta -zámok sivár halmaza, hanem eleven, szakszer és okadatolt összeállítás. Mindenki érzi, hogy az ilyen vállalkozás kiválóan a béke munkája. Megkezdésének és sikeres végrehajtásának elfeltétele a nemzetek békés együttmködése és célja sem lehel más, mint a gazdaságilag egymásra utalt országok és világ-

a

feltárásokra reámutat. Ezért

is

lehetett ezt a

részek kölcsönös támogatása, javaik kicserélésének észszer rendezése.

1

utca

:iL'.

Kapható KiliAn Frigyes Utóda egyetemi könyvárusnál, Budapest, IV. Ara 20 korona

Váci-

ISMERTETÉSEK.

Az

413

nemzetközi békés versenytl Magyarország sem maradhatott hogy a magvai- geológia mindenkor ki is vette részét a nemzetközi munkából, örülnünk kell. hogy ez alkalommal Papp Károly dr. egyetemi tanár személyében megtaláltuk azt a széleskör ismeretekkel és vasszorgalommal bíró távol,

ilyen

mint

a

szakembert, aki

reá rótt feladatot hazai

a

tudományunk

becsületére megoldani

tudt

Stockholmban, a nemzetközi geológiai kongresszus XI. ülésszakán. 1910-ben jelent

meg

a világ

vasérckészletét felmutató

nagy munka, melynek els kötetében

ungariscben S t a a t s g e b e t e v o rhandenen Eisenerzvorráte* címmel 120 oldalt foglal el. A vállalat Papp

munkája

dr.

második

fele, a

,

«D

i

kszenek

e

ira

i

világstatisztikája,

Torontóban ülésez kongresszus

három év múlva. 1913-ban, a canadai ennek a gyjteményes munká-

elé lett terjesztve ós

nak harmadik kötetében Papp dr. «Les ressources houilliéres de la H o n g r i e» cím alatt, 51 oldalon Magyarország kszéntelepeit vázolta ós kszénbányászatának statisztikáját közölte. Ha a tudós szerz e két munkáját most magyar köntösben mutatja be nekünk, honfitársainak, már e vaskos kötet puszta megpillantása azt mondja nekünk, hogy ez az új kiadás nem egyszer fordítása az említett közleményeinek, hanem jóval részletesebb ós gazdagabb munka, mely a magyar szakirodalom

bvebb

kihasználása mellett az utolsó évek bányászati feltárásait

és statisztikai

figyekmbe veszi. A korlátok, melyeket a nemzetközi vállalat az egyes országok munkatársai elé szabni kénytelen volt, itt elesvén, Papp tanár úr abban a szerencsé? helyzetben volt, hogy szorgalmasan gyjtött adatait teljesei)!) mérték-

adatait

is

ben feldolgozhatta, ábrákkal és térképekkel bvebben illusztrálhatta és a statisztikai adatok halmazát a geológiai viszonyuk intenzívebb tárgyalásával összeköthette.

Az utóbbi körülménynél fogva e magyar munkában jobban domborodik magyar tudósok munkássága, mint a külföld számára írt rövidebb közleményekben. Itt látjuk, hogy az utolsó évtizedekben a magyar geológusok tevékenysége hatalmas tényezvé lett a hazai bányászat fejldósében. És a szerz, aki csak nemrégen vált ki a magyar Földtani Intézet kötelékébl, nem mulasztja ki a

el

a bányászat geológiai vonatkozásait behatóan feltüntetni

nak

e téren szerzett

és volt

munkatársai-

érdemeit kiemelni.

Az elttünk fekv munka, eredetéhez

és

céljához képest, két frészre oszlik,

Bevezet 1—12. 13—568. oldalakon II. Kész. A magyar birodalom kszónkészlete. az 569—929. oldalakon. Ehhez járul a pontos tartalomjegyzék a 930—964. oldalakon. ú.

m.

I.

Kész. A magyar birodalom

a

vasércek

és a

széntelepek leírását tartalmazó részekre. vasórckószlete a

I.

Vasércek.

Az els és e szerint 1.

Az

rósz beosztásának alapjául a szerz a geográfiai egységeket vette Magyarország vasércbányászatát hót kerületre osztva mutatja be.

els kerület

zöme

hez a szomszédos Hont, Bars. Zólyom

a Szepes-gómöri Érchegységre esik, amiés

Liptó megyék csekélyebb fontosságú

-

ISMERTETÉSEK.

414

vasbányái csatlakoznak. E vidékek geológiai viszonyainak vázlata bel- és külföldi tudósok dolgozatain alapszik (Schafakzik, Böckh Hugó, Koch Antal, Lóczy Lajos, BoznozsNiK, Uhlig, Bartels, Baumgártel, Yoit, Woldrich, Ahl-

BDBG

Stb.)

Dobsina vidékén a híres nikkel- és kobaltbáuyászat mainap leginkább mint vas érctermel és esik latba és itt, Coburg herceg bányáiban, egy millió tonna vasérc, átiag 40% vassal van feltárva. Az érdekes geológiai viszonyokkal maisok jeles geológus foglalkozott, kiknek mveiben nem egyszer ellentétes nézetekkel találkozunk. Schafarzik Ferenc megyetemi tanár úr felfedtzése, mely Fzerint az Alacsony-Tátra hajdan kristályos paláknak tartott bizonyos képzd-

ményei valóságban erupciós (porfiroid) kzetek tufái, nemcsak a geológiai felfogást sokban módosította, hanem az ércképzdésre is új világosságot vetett. Az ércvonulattal kapcsolatos eruptivkzetek természete ftll nem egyeznek a nézetek, «Tény az, hogy a sötét amfibolos kzet de midn a sztrz (102. old.) azt mondja :

az északi szélen gyakori, d c

vagyok a

a

kzetek zöme

diorilnak tekintend*, hajlandó

«de» szócskát tollhibának venni és helyébe «tt»-t

Ha

szabad lenne

még egy

Unni.

változást javasolni, a «zátonymészk»szót, mellyel

a szerz a német KlipptnkaJk fogalmát visszaadja, inkább a régebben általánosan használt «szirtmészk» szóval helyettesíteném, minthogy a magyar «zá.tony» a vízlepel alatt rejl akadályt jeJent, legyen az akár kemény szikla, akár homoki lerakodás,

míg a

képzdményre

«szirt»

fogalma minden

vonatkozik, melynek

a

<

környékébl merészen kiugró

szikla-

víztakaióhoz semmi köze.

gazdag bányavidék minden egyes bányászatát még csak névvel is felszke tiltja, annál kevésbé lehet föld- és ásványtani nevezetességeinek részletezésébe becsátkozni. De hogy ez az els kerület a magyarországi vastermelés els helyén áll, arról a benne feltárt 26.143,500 tonna és még remélhet

E

említeni a hely

47.680,000 tonna vasérc tanúskodik. 2.

A második kerület

homokk,

az Északkeleti Kárpátokra terjed ki. Kárpáti

kristályos palák és a vihorlát— guttini eruptív vonulat adják a geológiai

kép alapszíneit. A sztrz szerint a kárpáti homokkben betelepedett barnav; bércek kovandok elmállásából keletkeztek. Az Északkeleti Kárpátok geológ;; térképét nagyrészt Posevitz Tivadar dr. készítette. Szat mármegy ében Nagybánya és Felsbánya gazdag nemesércbányászata limonitet és pyritet is termJ. Szolnok-Dobokában a nemrégen a csatamezn elvérzett ^íóf Eszteeházy Gyuia Macskamezn vas- és maigánémí- bányái mívelt. Kovandéiceket nyernek i

óradna bányáiból. nagy területen a vas érctermel és nem igen jelentékeny. Feltáiva csak 25,000 tonna érc, remélhet mennyiség 985,000 tonr.a ; de emellett a szeiz 8.900,000 tonnára becsüli azoknak a kovandoki ak mennyiségét, melyeket az ipar mainap még nem használ fe) vasolvasztásra, habár vastartalmúk 40—50 szálOláhlápos

Az

és

egész

lókra tehet. 3.

A harmadik vasérckerüle

t

magába

foglalja a

Biharbe^y-

ennek környékét a Marosvölgyig. Itt a bánya geológia hazánk egyik legváltozatosabb és legérdekesebb munkamezejét találja, és ha a vastermelés tekintetében ez a terület nem is áll els helyen, annál érdekt-

séget, az Erdélyi Érchegységet és

sebbé válik más fémek nyerésével való kapcsolata.

ISMERTETÉSEK.

A

41 5'

tulajdonképpeni Bibarbegységbl Kiskóh

Magura saca

és

írását találjuk a

és

Törökm

mágnesvastelepei,

vörösvaskbányai, Karpines magnetit-limonittelepe lekönyvben. Ujabb idben nagy fontosságra emelkedtek a BiharSalesti

hegység aluminiumércei (bauxit és diasporit), melyek fleg a Jádvölgy környékén, Remecz és Damos határaiban és a Galbina-völgyben, valanrnt Bévsonkolyos és Tizfalu határaiban élénk bányászat tárgyai lettek.

mínium

22%

mellett mintegy

vasat

is

A

bydrothermális úton keletkezett; mások azonban, ú. m. a

juramészk

A

alu-

Paul

Lachmann,

és

terrarossájára vezetik vissza eredetét.

Maros

és a

Fehér-Krös között fekv hegységben több vas-

bányát találunk: Menyházánál vannak a

Zselénszky

50%

bauxit, mely kb.

tartalmaz, Szídeczky véleménye szerint

gróf, Soborsínnái

Hunyady

Wenkhejm

és

mangán-

grófok vasbányái, Zimbrón

gróf nyitottak bányákat

mangántartalmú

vasércekre. Rossia rézbányájából a rézérceken kívül pyrit és ennek eJmállásából

képzdött Jimonit kerülnek ki. Sok kovandot termelnek a hunyad- és alsófehérmegyti aranyvidéken is: Trimpoele, Felskenesd, Teker, Voja stb. községekben. Ettl keletre, Torockó vidékén, más természet vaséictk képezik az srégi bányászat tárgyát, itt ugyanis a kiistályos palák és mészkövek között vaspáttelepek vannak, melyek részben limonittá változtak át. A Nagy-Alföldön több htlytn mint legfiatalabb vasérc, az

képzdött, mely azonban

nem

elég fontos,

ú. n.

gytpvask

hogy valóságos bányászatia adjon

alkalmat.

Az

egész kerületben

ezidszerint

588,810 tonna

2.897,000 tonnára van reménység. Jóval nagyobb

kovandok 4.

készlete,

mely azonban

jtlenleg

nem

Csekélyebb jelentséggel

Erdély keleti határmegyéi, a Székelyföld

és a

még

vasérc van feltárva

és

az alumínium ércek és a

szolgál vastermelésre. bír a

negyedik kerület,

Bárcaság. Kovásznán az alsókrétába

tartozó

kárpáthomokk tartalmaz némi

középs

levantei emeletben van vaspát. Szent keresztbányán az ande/ittufa tar-

talmaz fejtésre érdemes vasércet

és

siderttelepeket. Udvarhelymegyében a

Bodvajon gyepvasérc képezi

a

kiaknázás

Hagyküküll megyébtn, Alsórákoson van csekély vas érctermelés. Braspó és Csik megyékben a kristályos palák helyenként kovandtelepeket taitalmaznak. Ennek a kerületnek 1907. évi termelése 8600 íonna érc volt. Fel van itt tárva 68,000 tonna, remélhet 1.960,000 tonna.

tárgyát.

5.

Hunyadmegye hatalmas vagkvonulata

és

az azt

tömzs a Pojana Buszka nev hegységben, ennek az ötödik kerületnek biztosítják a második helyet Magyarország vas érctermelésékis ér

számos

elszigetelt telep és

ben. Lóczy, Schafakzik,

Halaváts

és

Nopcsa báró

vizsgálatai alapján a hegység

geológiai viszonyai elég behatóan ismeretesek és ezenkívül számos bényagcclógiai'

tanulmány foglalkozik e keiület éret ele peivel. A Pojana Ruszka hegységen egy 40 km hosszú é? 100 — 150 m széles vasérctelep vonul vég^g, melynek éickincseit már az ókor óta kiaknázzák. A hunyadmegyei Alsótelekes és Ploszkabánya határaiban már a római hódítók nyerték a napon

fekv

vaspátot

és

barnavaskövet

míveleteket. Gyaláron, a

;

1858 óta a brassói bányatársulat vette

magyar állam bányáiban,

csillámpala és

150 méter vastagságban mutatkozik a vaspát, mely

felfelé

mészk

fel

a

között,

szintén limonitba

ISMERTETÉSEK.

416

megy

M a g y a r o r s z á g leggazdagabb vasérctelepe

Ez

át.

közé valók; az

ércei a legtisztábbak

A fedül

tartalmaz.

ú. n.

kékérc

mészk Schafarzik

szolgáló

58%

vasat

és

és

2'5% mangánt

vizsgálatai szerint diszkordánsan

nézve azonban a kutatók véleményei eltérk.

települ a csillámpalára, korára

A ívonulattó!

délre. Vaspataktól kezdve nyugat felé, ugyancsak csillámmészkövek között, oly érctömzsök sorakoznak, melyek fleg magnetitet tartalmaznak. Schafarzik e vidéken. Baucár és Kriva között, egy gránittömzsöt talált, és nézete szerint ennek feltörése okozatos összefüggésben áll ama érctörazsökkel, melyek a gyalári f vonulat! ól úgy alaki, mint a nyagi tekintetben különböznek. Mindezek az ércvonulatok nem szorítkoznak Hunyadmegye területére,

palák

és

hanem nyugat tárgyai.

Krassó-Szörónymegyébe

felé

határaiban Jimonit

és

Lunkány

ós

behatolnak. Krivina

is

Petrosz

és

mangántartalma haamatit, Ruszkicánál sziderit a bányászat Nadrág vidékén is találtak többé-kevésbé mangántartalma

vasérceket.

Az ötödik kerület sége 13.335,000

feltárt

vasórcmennyisége 3.655,500

Hatodik kerületnek

6.

k

egyaránt fontos Itt,

t,

reménybeli mennyi-

t.

r a s s ó-s z

ö

í

én y

a

szerz a bányászatilag

Érchegységet

i

és

geológiailag

tekinti.

ahol a Déli-Kárpátok redvonulatai dél felé kanyarodnak,

hogy

a

Dm

ia

-

szoroson túl a Balkán-vonulatokhoz csatlakozzanak és ahol ez az erszakos csavarodás

még számos

repedéssel és vetdéssel komplikálódik,

beli feltörések zavargásai járulnak:

geológus

elé,

hogy a m.

a mélység-

munkát szab a fáradoztak e nagy

Böckh János, telegdi Koth Lajos. Schafarzik

Halaváts Gyula tevékenységét

ós

amibez még

a földszerkezet oly nehéz

Földtani intézet tagjai sok éven át

kir.

feladat megoldásán. Nevezetesen

Ferenc

itt

dicséri az a szép részletes földtani

térkép, melyet az intézet e vidékrl kiadott.

Az spalákon kívül ebben a hegységben

mények

egész sorozata szert pel,

és

a szénbányászat szakaszában lesz szó.

De tzeken

kzetek szakítják meg az üledékek zavart

het

palaeo/óos és mesozóos

a

képzd-

a közbeékelt harmadkori medencekitöltésekrl

kívül régibb és újabb eruptív

rétegeit és talán e feltöréseknek köszön-

a vidék ércgazdagsága, amint mindenesetre a rendkívül érdekes kontakt-

jelenségek, melyekben

a

mineralógus

itt

gyönyörködik, ennek az oknak tulajdo-

nítandó.

A

kerület

Möruluinál

és

keleti

érték vasbányák vannak. Pojana meg örményesnél mágnesvasra, Mehádia, Rudaria és

részében csekélyebb

Jablaniczánál

kovandokra dolgoznak a kristályos palákban. Dubovánál aknáznak ki és a vadregényes Kazán-szoros közelében, szerpentinben, kromvas fordul el. Fontosabb a hegység nyugati részében található változatos ércképzdmények, melyek a granodiorit (bánatit) és egyéb kitörésekhez vannak kötve. Moravicaa és Dognácska régi híres bányahelyek, melyek neveit a

ógradina

faluknál

vörös vasércet

mineralógusok jól ismerik. vasoxydoxydul).

tömzsökbi

a

A

Itt

vasércek

el a Ludwigit

fordul

fkép

nev vasérc (borsa vas magnesiu-

kroinatit ós magnetit.

pliocén kavicslerakódásokba keveredett

és feldolgozzák.

Aninánál

vasköveket tartalmaznak.

a

késbb említend

Moraviczánál

vaskhömpölyöket

liá.szkorú széntelepek

is

még

a

gyjtik

bitumenes

:

ISMERTETÉSEK.

Mindezeknek a vasérctelepeknek

feltárt

417 érckészlete

1.843,040 tonna

j

a

még remélhet mennyiséget a szerz 5.276,800 tonnára becsüli. 7. A hetedik vasérckerület a Horvát-szlavón országi

Szigethegységeken

a Dinari- Alpok horvátországi vonulataiban el-

és

szórtan található telepeket foglalja magába.

—

Zágráb megyében, Beslinac Tergova vidékén, palseozóo? palákban vannak és pátvasklencsék, melyeket egy brüsszeli társaság kiaknáz. A vasérceken

barna-

kívül csekély ólom- réz- és ezüst ércet

is

nyernek.

Eudenál a werfeni palák és a karbonkorú rétegek vörös vas érceket tartalmaznak. Lika-Krbava megyében, Budopolje, Girgin és Mazin tájékán vastartalmú aluminiumérceket (bauxit) nyernek. Modrus-Fiume megyében a Ka pell a -hegység mészkövein fekv diluviális agyagban limonitlencsék vannak. Várasd, Pozsega és Belovár-Krös megyék is adnak kevés, de gyakran igen jó minség vasérceket. Az egész kerületben fel van tárva 841,000 tonna és remélhet 6.818,000 t. vasérc.

Az els

rósz végén egy táblázatban összefoglalva találjuk a

magyar vaskövetkezk: megye, község, bányatulajdonos, adományozott bányatelkek térfogata, feltárt (A) és remélhet (B) ércmennyiség tonnaszáma, e két szám összege (A -+- B), az ércek vastarbányászat statisztikai adatait.

talma

(Fe%), az ércek neme,

száma

kez

még

a

táblázat rovatai a

vasolvasztásra

C2

nem

lehetséges készlet

jelzése

átnézetet adja

Az 1907. feltárt

bányamezk

területe

vasktermelés súlya mennyiség, A évi

reménybeli mennyiség,

B

A+B Fel

használt vasércek tonna-

mint mérsékelt, csekély. Mindezek az adatok összegezése Magyarország vasérckészletérl a követ(Cj) és a

Vasércre adományozott

A A

A

nem

használt ércek

összes készlet

Cr

A + B + Gx

-

168 2

O km

1.666,020 métertonna

33.109,850

«

78.926,800

«

112.036,650

«

32.430,000

«

144.466,650

«

Visszapillantva a mondottakra, a szerz, megállapítván a hazai termelés, a kivitel és

behozatal adataiból az ország évi vasszükségletét, feleletet keres arra

hogy a hazai vasbányászat hány évig lesz még képes a belföldi szükségletet fedezni. A felelet, amit a szerz e kérdésre talál, habár valamivel biztatóbb, mint az, melyet az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ezeltt tíz évvel kimondott, mégsem nagyon megnyugtató, mert eszerint Magyarország vasbányászata, — eltekintve az igaz, hogy tetemes ócskavas újbóli feldolgoa kérdésre,

zásától

— még

csak 55 évig lenne képes a hazai vasipar igényeinek eleget tenni.

II.

Kszéntelepek.

A munka második itt is,

része Magyarország kszenbányászatát mutatja be, de úgy mint az els részben, a szerz sokkal bvebb leírásokat és sokkal szá-

Földtani Közlöny. XLVTI. köt. 1917

28

ISMERTETÉSEK.

418

mosabb ábrát hoz, mini az eredeti francia nyelv cikkben, mely a nemzetkzöi nagy munkában csak szerény terjedelemben jelenbetett meg. Az anyag bemutatásában a szerz itt más osztályozási alapra helyezkedett, mint a vasércekre nézve.

Ha

az utóbbiaknál a földrajzi egységek kínálkoztak,

a kszénnél a geológiai kor lép eltérbe, mert hiszen a széntelepek, mint üledékes rétegsorozatok tagjai, korukra nézve mindig pontosan meghatározhatók és nagy-

fában a kszén minsége a korral párhuzamosan módosul. Így tehát a leírás a nálunk legrégibb, azaz karbonkorú kszénképzdmónytl kezdve a geológiai

korszakok során

A a

I.

harmadkori lignitekig vezet minkéi.

fiatal

át. a

palaeozóos rétegsorozatnak

Mindjárt feltnik, hogy a

tagja, mely Nyugateurópában

az egész szakasznak a

a kszéntermelést annyira dominálja,

karbonko r

kély mértékben

nevét szerezte, hazánkban

szerepel. Ha

Krassó-Szöróny

a

nagyon

az

hogy cse-

megyében fekv

karbonmedencétl, melynek jó minség szene nagyobbrészt van aknázva, eltekintünk, magyar területen még csak a Zempléni sziget-

liszafa-uj bányai

már

ki

hegységben, az északi Kárpátokban, Csácza

ós

Jablonka községeknél

és

végre a

Modrus -Fiume megyében, Cabar-Dolnice táján talált jelentéktelen széntelepek nevezhetk. Azonban nem kell elhallgatni, hogy geológusaink, akik az utóbbi

idben

a krassó-szörényi hegység bonyolódott geológiai alkotását behatóan tanulmányozták, reményt adnak, hogy karbon -szén e vidék más pontjain (Bigér, Szekul, Lupák) is fel les/, található és haszonnal kiaknázható. II. Gyenge szénnyomokat találtak Krassó-Szörény permi képzdményeiben is. III. Érdekes, hogy feketeszén tekintetében Magyarországon a másodko r-

liászképzdmény

beli

az ország

területen, ú.

m.

lép

a

karbon szerepébe, még

egymástól távol

déli részeiben, két,

a krassó-szörényi

es

pedig

és geológiáikig teljesen független

hegység nyugati felében

és a pécsi

srégi sziget-

hegységben.

A

krassó-szörényi

képzdmény

a

Be

rz ász ka

középs

1 i

á

Drenkova

ós s z

b

a

szén-

vidékén a

Az átbuktatott

tartozik.

réteg-

sorozatban foglalt szóntelepeket egy utólagos oklalnyomás lencsealakú darabokra

Ez a liászképzdmény a Dunántúl Ugyané csoporthoz tartoznak Bigér

törte.

szeri) területre

is

követhet.

(Schnéllersruhe), Pregeda és Szvinyesa

liászszenei.

Ettl

a

szénterülettl északra vannak Anina-Steierlak

jelent.

'kény fekete-

azonban a lefejtésre érdemes szóntelepek az alsóliasz bomokkrótegeiben vannak. A sokféleképen megzavar! rétegtelepülést számos ábra

szénbányái; mutatja.

E

itt

liászképzdmény északi folytatásába esnek

Resica

és

Domány

szén-

telepei, melyeket az osztrák-magyar Államvasut-Társaság kiaknáz. Az itt, va[ütképességre nézve a külföld 3 lamint Aninán nyert feketeszén kitn mi

legjobb karbonszeneivel vetélkedik.

A A

nyugati liaszterülel

Mecsekhegység földtani

liasz

a

baranyamegyei szigethegység lejtire támaszkodik. kimerítéi] leírta Böokh János. Az

viszonyait,

rétegeiben feketeszén két vonulatból mutatkozik :

a Mecsektömzs déli ós keleti lejtihez simul ,

Komlós közelében

leli

folytatásai

és

és

a déli

vonulat, Pécs fölött,

egy eruptiwonulal

végét.

által

megsza-

Az északi vonalai Kárásznál

.

419

ISMERTETÉSEK.

kezdve nyugati irányi an részben már Tolna megyébe, követhet.

A

jó

minség

feketeszenet legnagyobbrészt a Dunagzhajózási-Társulat aknázza ki.

Liaszszén van ezenkívül két vonulatban Brassó megyében, de úgy látszik, sem mennyiség sem minség tekintetében nem mérkzhogy ez az elfordulás

het ik az eddig említettekkel.

Krétakori feketeszón. A mezozóos korszak legifjabb szakasza A legjelentékenyebb krétakori

IV. is

tartalmaz itt-ott értékesíthet széntelepeket.

szóntelepek Veszprém megyében, Ajka vidékén vannak, ahol

hetvenes éveiben

rejl telepet szolgáltattak.

Hantken Miksa

Az ajkai bányák eddig már három milliónál több tonnát

feltárni.

A

a múlt század

tanácsára kezdették a felskréta rétegeiben

szén

minsége

Csekélyebb értékek

elég jó.

Euszkabánya (Krassószörény m.) közeléljen, Schafarzik útmutatása nyomán a felskréta campani emeletében feltárt széntelepek, a

habár a kokszolható szén, 6247 kalória hfejlesztéssel, a jobb

minségekhez

Kisebb krétaszéntelepek vannak még Biharmegyóben Nagybáródon,

tartozik.

Szebenmegyében Sebeshely mellett

B Harmad

és

Brassómegyében.

kori, szóntelepek. Magyarország szénbán yáskodásá-

harmadkori széntelepek, amelyek úgy a palseogen-csoportban, tehát az eocén- és oligocén-emeletekben, mint a neogón-csoportban, vagyis a miocén- és pliocén -rétegek között nagyarányú bányászkodásra nyújtanak alapot.

ban legfontosabbak

a

(651. old.)

V. Az e o c é n-r óteg ékben mozgó szénbányászatok között els helyen komárommegyei Tatabánya. Az ottani gazdag széntelepek felfedezésének érdeme a m. k.. Földtani intézet fgeologusát, telegdi Eoth LAJOst illeti, aki

áll

a

az 1895. évben kijelölte a kutató fúrásra kínálkozó pontot és e fúrás adataiból az eocén alsó emeletének létezését konstatálta. 116*86 méter mélységben egy 5*8

m

Ebben a rétegcsoportban a

vastag széntelepet

ért el és ezzel

vetve a csakhamar felvirágzó bányászat alapja. Az eocén- üledék mélyeszteti horpadást foglal

melyek 1913-ban már két

el, és

az eddig feltárt

millió tonnát adtak,

4—30 m

a

fúró

megvolt

triászmészkbe

vastagságú széntelepek,

megközelít becslés szerint még

140 nrllió tonnát tartalmaznak. Ez a gazdagság, egybevetve a tatai barnaszén jó minségével (5600—5900 kalória) és

a

bányahely szerencsés fekvésével, ennek

bányászatnak kiváló helyet biztosítanak hazánk széntermelése körében. A tatabányai medence szomszédságában, Bánhida és Környe határában c-zközölt fúrások még egypár helyen kimutatták a szénkópzdmény folytatását. A szomszéd Esztergom megye eocén-széntelepei már régebben ismeretesek. Sárisápon már 1805-ben kezdtékezt a szenet kiaknázni. Mogyorós, Tokod, Dorog, a

Csomók

szintén régóta ismert bányahelyek.

Hantken

Az egész ^ridék

geológiai alkotását

Miksa tanulmányozta és az eocén-rétegsorozat megállapításával és is nagy szolgálatot tett. vannak eocén-szóntelepek, nevezetesen

jellemzésével a bányászatnak

Buda környékén

is

Vörösvár, Nagykovácsi határaiban és

még egypár

Pilisszentiván,

ponton, de az ezekre alapított

nem jelentékeny. Eocén barnaszenet nyernek a nógrádmegyei Kósclon. gyenge szénnyomok, melyek még egynéhány helyen mutatkoznak, itt nem

bányászat

A

jönnek számba -28*

[SMERTETESEK.

420

Nem csekélyebb fontosságú, mint az eocén,

VI.

<>

i

1

g o c

én

-

melyekre

széntelepektl,

jelentéktelenebb

Komárom

az

nézve

szénbányászatra

magyar

a

p z d m én y. Eltekintve a Abauj-Torna megyében Simodinál,

k

é

Veszprém megyékben bányákat nyitottak, itt fleg a bunyadmegyei Zsilvölgy rendkívül gazdag szénmedencéjél kell említeni. A déli Kárpátok kristályos palái között összeszorult oligocén-szónképzdményt ugyan már régebben ismerték, biszen a vastag széntelepek, melyek több belyen napra kibújnak, még ebben a félrees völgyzúgban sem kerülhették el az emberek figyelmét, de ameddig csak magas hágókon át lóháton lehetett odajutni, a kiaknázás lehetetlen volt. Végre 1870-ben elkészült odáig az Els Erdélyi Vasút piski— petrozsényi szárnyvonala és evvel

és

megindult

szénkincsnek nagyban való kizsákmányolása. Ezt megel-

e

zleg Hofmann Károly

Zsil völgy geológiai

a

viszonyait megvizsgálván, meg-

állapította a széntartalmúrétegcsoport aquitani korát.

Heer Oszvald

flóráját a svájci

A szénkincsek kiaknázásában

A

osztozik.

a

emelkedik

némely

és

Gazdag,

és

érdekes ásatag

a

habár harmadkori voltánál fogva a barnaszenekhez

zsilvölgyi szén,

számíttatik, sok tekintetben közel kalóriává,

késbb

magyar Staub Móric ismertették. Magyar Állam mellett még három bányatársulat és

áll a

jó feketeszenekhez. Hfejlesztése 7000'

fajtából sikerült kokszot elállítani.

Oligocénkorú szenet találtak Kolozs megyében több helyen jyében

de

is,

itt

csak értéktelen foszlányok mutatkoznak

a

Mármaros-

és

homok-

kárpáti

kben. ontosabb

I

feltárt

szlavóniai Fruska -Gora szigethegység déli lejtjén, Vrdniknél

a

oligocén-szén, mely

a

zsilvölgyivel egykorú, amit

Koch Antal

és

Staub

Móric megállapítottak. Kisebb oligocén-széntelepek találkoznak

a

horvátországi Pozsega, Zágráb és

Várasd megyékben. VII.

N

e o

g é n.

kezszakaszai

meg

új

körvonalai a palseogén idkövetkez neogén-korszak egymásra követ-

A magyar medencét melynek .

szakban nagyjában márkialakultak,

a

új lerakódásokkal kitöltötték.

Geológusaink

—

velük

es

a

szerz is —a nyugateurópai miocén és pliocén helyett inkább a viszonyainkat jobban jellemz elnevezésekkel élnek, mikor a miocénben bárom emeletet alsó ós :

fels mediterránt

és

szarmatát, a pliocénben pedig kettt:

pontus-pannóniait

és

Ezen rétegcsoportok egyikébl sem hiányoznak barnaszéntelepek, a legfontosabbak azonban a két mediterrán-emelet

levanteit megkülönböztetnek.

rétegeiben édesvízi

rejlenek,

pontus-pannóniai

többnyire jo levantei

és

minség

barnaszenek, míg

a

teljesen

üledékek csak csekély érték lignitekei

tartalmaznak.

A

sopronm e

gyei

B r enn b e

r

.

dicsekszik

Magyarország

leg-

minthogy alsómediterrán korú széntelepei már 1765 óta azóta napjainkig 3.710.000 Ionnál termeltek. Ugyanehhez

régibb szénbányáival, állnak a

üzemben

képzdményhez

és

tartozik

a

hero

g

Esterházy birtokán

lev

ritzingi

szénbánya.

a s a 1 g ót a r j án i, Valamennyi neogén-szénbányászal között legtekintély* s< Nógrád-megyében, ahol alsómediterrán glaúkonitos homokon és egyéb tengeri üledékeken számos és terjedelmes széntelepek vannak, melyeket már a múlt század közepe óta kiaknáznak. Érdekes ezen a szénterületen a harmadkori vul1 »t

»

ISMERTETÉSEK.

kanikus kzetek szereplése váltakozó rhyolith-

és

:

421

egyfell a telepek feküj ében

a

andezittufákat találunk, másfell

mediterrán-rétegekkel a

legutoljára

áttört

bazaltok, a széntelepeken keresztül hatolván, az érintkezésen természetes koksszá

változtatták át a szenet.

A salgótarjáni szénterülethez tartozik még több kisebb A Dunántúl is vannak alsómediterrán szenek: Pomázon a budai hegyek-

bánya.

ben. Bakóczán Baranya megyében. Balatonföld váron pedig, a Lóczy Lajos kezdeményezésére tudományos célból eszközölt mélyfúrás a negyedkori és pontusi üle-

dékek

alatt

VIII.

280

m mélységben egy 2 m

vastag mediterrán-3zéntelepet

A fels-mediterrán

emelet

ért el.

legjelentékenyebb

széntelepe

Borsód megyében Diósgyrnél van. Ezt a szenet az ottani állami vasmvek értékesítik, valamint az Ormosnál feltárt, jobb minség szenet. A Sajó völgyében különben még Dióáhor\*áti, Sajószent péter, Sajókazincz és Káráld szénbányái áll-

nak az említett vasm rendelkezésére, míg Sajóvárkony— Somály szénbányáit rimamurányi vasm bírja. Sajókaza és Szuhogy gyenge lignitet adnak.

a

Nagyobb szénbányászat fejldött az utóbbi idben Nyitra és Bar smegy ékmár 1864-ben ismertek egy négy méter vastag

ben. Handlova határában ugyan széntelepet;, de

csak újabban tárták

fel a

Böckh H.

és

Bemenyik K.

javaslatára

eszközölt mélyfúrások a vulkanikus tufa alatt fels-mediterrán rétegekben rejl,

igen jó

minség

barnaszeneket, melyekre azután a Nyugatmagyarországi

K-

szénbányatársulat 1910-ben nagyszabású bányászatot alapított.

Hunyadmegyében, a Fehórkrös völgyében, Czebe, Ribicze, Karács és Mestakon határaiban elforduló felsmediterrán szeneket nagyrészt a rudai Aranybán j^am használja fel készít mvei és villamos berendezése számára. Krassó-Szörény megyében az Almásvölgy felsmediterrán medencekitölszámos igen jó minség széntelepet tartalmaz, melyeket Bozovics és Lapu^nyik között a magyar állam kiaknáz. Schafarzik felvételi munkái KrassóSzörény több pontján mutattak ki hasonló korú széntelepeket llovától Mehádián tése

át le Orsováig.

Baranya C. Villa,

va n

t e

i

megyében Hidasd határában ismernek felsmediterrán szenet. IX, X. A szarmata, pont us-pann óni ai és e1

emeletek Magyarország

és társországai

területén

helyen tartalmaznak fosszil-szenet, de ez többnyire gyenge

inkább csak

a helyi fogyasztást

ugyan nagyon számos

füterej

lignit lévén,

képes kielégíteni.

A második rész végén a szerz szintén táblázat alakjában magyar kszénbányászat statisztikai adatait. A táblázat rovatai

:

foglalja össze a

kerület,

megye,

tulajdonos, bányászat kezdete, eddig (1910-ig) kitermelt mennyiség, 1910. évi termelés, a széntelepek

osztály

(a

száma

és

vastagsága, kalória, tényleges készlet.

nemzetközi megállapodás

szerint),

tonnaszám; valószín

A)

terület,

készlet B),

lehetséges készlet C).

Mindezeknek az adatoknak összefoglalásából látjuk, hogy a tényleges kész857.958,418 méter tonnát, a valószín készlet B) 1,359.749,000 méter tonnát tesz ki. Ezek után a szerz kimutatván, hogy a magyar kszénbányászat 1765 óta 1910-ig összesen 174.880,928 tonna szenet termelt és az utolsó évek termelésének fokozatos növekedésébl kiszámítván az ország évi szénszükség-

let

A)

.

ISMERTETÉSEK.

422

még remélhet szénkészlel Ez az eredmény ugyan gon* dolkozóba ejtheti az elrelátó nemzetgazdászt, de másrészt nem szabad megfeledkeznie, hogy más energiaforrásai is vannak az országnak, ú. m. a vizi erk és a nem régen felfedezett földigázok, nem is említve a márföltárl és még remélhet földolajforrásokat és bogy mindezeknek okszer kihasználása a kszéntennél ést arra

letét,

még 65

következtetésre jut, bogy a feltárt

a

és

évig lesz képes a belföldi szükségletet fedezni.

bizonyos fokig pótolni hivatvák.

E nagy munka

szerzjének érdemei! úgy a geológusok mini az

zetgazdászati körök fogják erismerni, de'köszönet Intézetet

is,

mely

a

illeti a

magyar kiadás megjelen él

magyar

nem-

ipari és

királyi Földtani

foganatosította

Kelt Taródházán, 1917 június 1-én.

Inkey Béla.

Cephalopoden an der

O. Ábel: Paláobiologie der

2.

Gruppé der Dibranchiaten. Mióta

(Gustav Fischer, Jena 1916.)

kihalt állatok vizsgálata

a

kövületek» meghatározásának

és

kintt

ö dtan

a

leírásának kereteibl

s

céljait szolgáló «vezór-

az állattani módszerek

tudománnyá lett. azóta a már többé-kevésbbé szempontokból történt vizsgálati anyag fölszaporodása ersen nélkülözte az egységes elvet, mely a nagyon széttartó sokféle anyag hiányait is áthidalni tudja. A vizsgálai menete sokáig csak egyoldalúan morfológiai és leíró vagy kellen nem indokol! többé-kevésbbé erltetett törzsfejldéstani volt. amelybe esek a földtani fáciesek és sföldrajzi viszonyokra való következi elesek hoztak nemi kizárólagos igénybevételével önálló

ilyen

éltet

A Dollo

elemet.

által

s élet

megalapozott

t

udo mány

(paláo-

azonban meghozta az óhajtotl ínséges vizsgálati elvet s ethologiai módszereivel kijelölte azt az utat, melyen a kihalt állatok vizsgálatának haladni

biologia)

Az

kell.

ethologiai módszer az állatokat környezetükhöz való viszonyukban vizs-

gálja s a

ség

úttörje Ábel

jelent

1

Ezek

a

fáradhatatlan, sokoldalú

és

nagytehet-

egyetem paláobiologiai tanára, aki egy korábban összefoglalta

meg-

gerincesekre vonatkozó paláobio-

a

egyszersmind megszabta az ilyenirányú kutatások módszereit a kihall gerinctelenekre eddig csak kis mértékben voltak

tzve

Ábel

ki célul

a gerinctelenek egyt

s

állatosztályainak paláobiologiai

ebben a könyvében ebben

is

Dollo,

példáját követve 2 a kihalt dibranchiaták paleobiologiájál

Az

élet-

és

célját.

módszerek

alkalmazva, azért vizsgálatát

a bécsi

kimeríten

könyvében

logiai ismereteket is.

azoknak alkalmazkodása

kihalt állatokat illetleg különösen

módjuknak vizsgálata adja kutatásának Az sólettudományi vizsgálatoknak

ethologiai kutatások módszereinek

a

brüsszeli

a

mester

tárgyalja.'

gerinctelenekre való átvitelei

nem

annyira az anya- alkalmatlan volta mint inkább az eddi-' ismert anya- egys kritikai vizsgálatának hiánya

de különösen

a

megfelel él állatokra vonatkozó

1

Grundzüge der Pal&obiologie der Wirbeltiere. Stuttgart,

2

Dollo

Tertiaire. (Zool.

:

1/

-

céphalopodi

s

ada ptés

fc

l*U2.

la Vie Neotique Seeondairi

Jahrbüchtr Suppl. XV. L.Jena,

1912.)

<

I

fc'la

Vie Bentique

ISMERTETÉSEK

423

hasonló vizsgálatok hiánya, elégtelensége vagy meg nem felel volta nehezíti meg. Ezért Ábel a kihalt dibranciaták paláobiologiájának tárgyalását az élknek

gondos ethologiai elemzésével

A könyv els része eltt reámutat a szerz

az

lehetvé.

teszi

él dibranchiaták

arra. a

föltn

életmódjával foglalkozik. Mindenek-

hézagra, mély az

él dibranchiaták

kitn

morfológiai és anatómiai leírásai dacára a helyváltoztatás, táplálék valamint a

tartózkodás helyének ismeretében mutatkozik. Minthogy a paleozoológiai vizs-

gálatok céljaira túlnyomólag ezek jönnek számításba, azért az ezekre vonatkozó kevés és többnyire hibás adatokat a paleozoologusnak kell megteremteni.

A

II. fejezet

az

él dibranchiaták

helyváltoztatási módjával foglalkozik.

Az idevonatkozó eddigi adatok nagyon fogyatékosak, mivel az állatok kényessóge miatt közvetlen észlelésekel csak

a

kifejezetten partszegélyi alakokra vonatkozólag

Ábel az Octopus vulgáris és Sepia officinalis helyváltoztatását akváriumban figyelte meg'. A különböz dibranchiata -típusok helyváltoztatásának részletes vizsgálatából levont elemzési eredmények szerint úszást, lebegést,

lehet tenni.

a

csúszást

való

fenéken

b

és

e

á

s

á

s t

végül

rögzített

helyzetet

—

különböztethetünk meg. Az úszás lassú vagy gyors a lebegés a gyorsúszás egyik állapota vagy kizárólagos plankton állapot lehet. A különböz helypihen :

—

változtatási

mködése a,

módok

hozza

többféleségét a tapogatók, illetve karok és a tölcsér

különböz

létre.

Az él dibranchiaták táplálékával nagyon sok

szervezeti bélyegek alapján

kivétel nélkül ragadozók; óriási

polypok

ismeretesek. Táplálékukat kagylók, kis

ellenségeivel foglalkozó III. fejezet

és

új megállapítást közöl.

A

dibranchiaták

bálnák gigászi harcai a mesékbl is tízlábúrákok, apró halak teszik. Anagyobb és

él alakok szervezete a táplálék megragadása és különböz elköltési módjának megfelelen formálódott. Egyes típusok szervezeti bélyegei azonban arra utalnak, hogy planktonból és apró szervezetekbl élnek (planktonophag, táplálékkal

microphag).

Ilyenek gyanánt

a szívókorongok redukciója,

gatófonalainak kifejldése

és

Ábel

a Cirroteuthis-féléket, melyeknél méregmirigyek elvesztése a karok tapoaz egyes karok között lev brszegélyeknek a karok

a

tekinti

radula

és

végéig való kiterjedése ethologiai bizonyítékai a megváltozott táplálkozási módnak.

Egyes nektopelagikus alakok szívókorongjainak kampói a nyílttengeri ragadozás szolgálja. Különösen érdekes egyes bathypelagikus típusok ismeretlen

céljait

táplálkozási

módjának a tapogatók másodlagos hiányából

és a nyílttengeri

alakok

lárváinak hasonló kifejldésébl levont ethologiai következtetés, mely szerint a

kett

között fönnálló analógiák konvergens alkalmazkodásra,, tehát a bathy-

pelagikus alakok szükségszer mikro phag voltára utalnak.

kok újra a

ilyen

mikrophag

azonban

volta

nem

szerzett sajátság, amit az eredetileg

A

bathypelagikus ala-

lárvaállapotból maradt vissza,

hanem

szabad tapogatóé alakokkal szemben

tapogatók alaki különbségei bizonyítanak, a fejldés menetének visszafordít-

hatatlan voltát

A tengeri

is

igazolva.

lágytest dibranchiaták

madarak

a

medúzák, halak

(tonhal), tengeri

teknsök,

(pinguinek), fókák és bálnák kedvelt táplálékai, azért ezek töme-

gesen pusztítják ket.

Az

él alakok

i

a r

t

ó z ko d á

s

i

he1v

óre

vonatkozó közvetlen

ISMERTETÉSEK.

424 megfigyelések szinten csak

a

sekélytengeri Se pia vagy Octopus. esetleg rajokban

megjelen pelagikus alakokra nézve eszközölhetk. Azért itt az akváriumon kívül különösen a gyjtés adatainak pontosságára vagyunk utalva. A közvetlen adatok hiányában fontos következtetések vonhatók a test állományá-

nak

látószervek specializálódási fokának

a

és

vizsgá-

Az izmos, ruganyos, pikkelyes vagy pikkelytelen alakok nektopelagikusak vagy bentholitoralisak. az izmos de petyhüdt formák nektopelagikus, bentholitoralis ós benthoabissalisak, a részben vagy egyáltalán nem izmos, br vagy kocsonyás, többé-kevésbbé áttetsz vagy átlátszó formák a planktonhoz tartoznak. A lárvák csaknem kivétel nélkül nyílttengeri planktonhoz tartoznak.

latából.

A

test

anyaga

tájakban

mind

is

és a

br

nektonhoz, a

mozgás módja között szoros viszony van

és

;

az izmosabb alakok

kocsonya nemek planktonhoz tartoznak.

élnek lebeg kocsonyás alakok, de

a

A

fels

legfels

és

mélytengeri (abyssikus) formák

ilyenek.

A

látószervek ethologiai vizsgálatából

Ábel

szintén fontos következteté-

seket von a dibranchiaták tartózkodási helyére, noha egyetlen szerv alkalmazko-

dásából vont következtetéseket illetleg kell óvatosságra int. Az

élk

közoti

vak van, de ez sem a fénynélküli (aphotikus) tájakhoz való alkalmazkodás, hanem inkább életmódja, iszapba fúródó volta miatt. Az él dibranchiaták igen változatos testalakjának vizsgálatában Ábel a halak alakjának ethologiai vizsgálatából Vont eredmények analógiái alapján kimutatja, hogy lárva álla pótban valamennyi dibranchiata globiferus. Ebbl az alapformából különböz helyváltoztatási módokalapján formálódtaka ma annyira

egyetlen teljesen

A

eltér alaktipusok.

tizenegyféle

tapogató (Flosse) tipus ethologiai elemzése

a^különböz életmódhoz való alkalmazkodás módjainak

A

tisztázására vezet.

kihalt dibranchiaták földtani következtetések szempontjából

is

fontos

módjának megállapítására kiemtknd a VI. fejezetben az élk magányos vagy társas életmódjának ismerete. Az erre vonatkozó gyér adatok vizsgálatából Ábel arra az eredményre jut, hogy a torpedóalakú nekton k kiveti lével — továbbá a partszegélyi nyílttengeri formák — igen ör< elfordulási

és sekélytengeri

alakok

is

seregesen

élnek.

A

mélytengeri alakokról biztos

adataink nincsenek.

Az él dibranchiatákra vonatkozó régibb adatoknak új alapon való kritikai a-z új adatok részletes tárgyalása után a könyv második része a kihalt dibranchiaták élet ni ó d j á v a 1 foglalkozik. Ezek közül a leggyakoribbak a belemnites* k, melyeknek életmódjára nézve már eddig is a legkülönbözbb hipotézisek voltak forgalomban, melyek teljes összeállításai móltatása és

idrendi tárgyalásban megtaláljuk.

A

belemnitesek leggyakrabban elforduló kövesült. vázrésze,

melynek alaktani gerincét.

A

keztetések

szolgáltatta

vizsgálata

rendszertani osztályozás is

s

a

ennek alapján

a

morfológiai

szemben Ábel vizsgálata

a

rostrum,

törzsfejldéstani követ-

csak küls alakbeli jellegekre voltak alapítva.

dibranchiata -félék rostrumait eddig azonosnak, homológ tették. Ezzel

a

reájuk vonatkozó eddigi ismeretek

v.i

A különböz rész

kihalt

gyanánt tekin-

különböz dibranchiata-félék rostrumának kritikai a meglep eredményre jutott, hogy a ki-

alapján arra

ISMERTETÉSEK.

fejlett állapotban azonos alakú

böz

fejldés

e

425

rostrumok

külön-

is

Ezért a belemnitesek rostr urnának vizsgálata csakis

k.

hosszmetszetek alapján történhetik, hogy

a

egyez

megfelel, fejldésre

csopor-

tokba oszthatók legyenek.

A fbb belemnites-tipusok (Belemnites clavaius, B. paxillosus, B. giganteus, B. Zieteni) vizsgálatából Ábel két lényegesen eltér fejld és rostrumot különböztet meg.

Az egyiknél

a

phragmokon kezelkamrájához

kis csészealakú nyúl-

vánnyal csatlakozik egy bels «embryonalis rostrum*, amelyhez rétegek olyanformán csatlakoznak, hogy

fölfelé

A másik, ettl eltér fejld és rostrum-tipusnál

davirostrid-tiipxis.

csatlakozó «embryonalis

rostrum* üres kupalakban simul

hosszalakban növekedve mindinkább hegyesebb formát típusok. Mivel mindkét típushoz

növekedési

a

ölt

a

phragmokonhoz phragmokonhoz és a

ezek

;

a

különböz korú alakok tartoznak,

fejldési különbségnek

ennek a lényeges

a

gyarapítják a rostrumot. Ez

conirostrid-

azért

Ábel

alapján a belemniteseken

belül a Clavirostridae ós Conirostridae. családokat jelöli ki.

A belemnitesek si alakja

gyanánt tekintett Aulacoceras sulcatum clavirostrid-

tipusú rostrumának vizsgálatában lényeges különbségre mutat reá.

A

rostrum

bizonyos részén észlelhet «sugárkévébl» (Fiederstreifen) kiindulva a rostrum

ns az

kifelé

embryonalis rostrumtól független növekedési rétegek a rostrumot

vastagítják. A •si jellegét s

rostrum fölépítésének ez

a

módja kizárja az aulacocerasok

a clavirostridaek és conirostrid gek kifejlett rostrumával való hasonló-

ság dacára az egyéni fejldés különböz volta arra utal, hogy

itt

három konvergens

törzsfejldési útról van szó.

A

B. actiarius

ós

B. giganteus dárdaalakú gyakori rostrum-tipusainak vizs-

gálata

megersíti ezeknek eddig csak bizonytalanul körvonalazott különálló

voltát,

melynek alapján Ábel

a Cuspiteuthis és Mucroteuthis

nemeket

állítja föl.

Ezek a rostrumok különböz fejldési szakaszokon mennek át. A CtLS'piteuthis els fejldési szakaszában a conirostrid embryonalis rostrum növekedési rétegei alul lekerekített alakban, fölfelé kissé

magasabbra húzódva borítják a phragmokont.

4— 6 cm nagyság után a második fejldési szakaszban a rostrum hirtelen hosszabbodik

s

növekedési rétegeivel valamint azok szöveti szerkezetével

a phragmo kontói s

a

;

küls mészrétegbl

nyúltak

bele.

A

is

élesen elválik

közepén szivacsos kitöltés van, mely eredetileg chitines volt kívül hosszanti barázdák alakjában

mutatkozó mészlemezek

fejldést lezáró harmadik szakasz a hosszanti növekedés befeje-

küls rétegek vastagodásával jelentkezik, mely után a barázdák eltnnek s csak hosszanti csikoltság észlelhet. Hasonló módon folyik le a Mucrotteuhis fejldése is, a fkülönbség az embryonalis rostrum alakjában van, mely itt nem legömbölyített, hanem hegyes, egymásba tolt papírzacskókra emlékeztet, kúpalakú. Ennek a két típusnak idrendi egymásra következése szorosabb rokonság látszatát kelthetné, amit azonban kizár a fejldés eltér voltán kívül az is, hogy a korban fiatalabb Mucivteuthis fejldése egyszerbb. Ez a körülmény arra utal, hogy a lándzsaalakú belemnites -rostrumok különböz fejldési utakon kétszer

zésével a

alakultak

Míg

ki.

a

krétabeli belemnitesek rostrumai meglehetsen egységes harmadidszaki dibranchiaták igen változatosak. Ezek rostra-

jura- és

alakúak, addig

a

.

ISMERTETÉSEK. ésa belemnitesek rostrumához való viszonyából a következ

mának vizsgálatából

A belopteridák és beleinnoteuthidák rostruma a belemA belemnoteuthidák valószínleg a belenmitesekkel közös A tithonbeli Oliflocomes, conhostrid alakja dacára inkább a

megállapítások tehetk. nitesekével homológ.

törzsbl indultak

ki.

belemnoteutbidákhoz sorolható. A spirulirostra rostruma

hanem csak ezeknek; szerv

belemnitesekével semmiesetre sem homológ,

a

konvergens

egyenérték

élettanilag

képzdmény, miért

.

rostruma

a

Belosep'a

A

Sepia «tövise»

is

analóg

belemnitesektl való származtatása lehetetlen. Ugyancsak

1

is.

Ábel

szerint

rostrumával homológ, azért

Belqsepifl

a

nem

a

Mindeddig ezi csökevényes rostrum gyanánt tekintettük, Ábel azonban ori ment umjiak (kialakulóban lev szervnek)

belemnitesekével azonos szintéi;

lehet.

tartja.

A

belemnites-rostrum élettani

.

zerepére nézve

Férussac, d'Orbigny és'^QuENSTEDT

Jaekel

súlyát kiegyenlítik.

szemben

ezzel

úgy hogy ennek folytán

tartja,

iszapba fúródva élhettek

és

i

ltérk voltak

vélemények.

a

phragmokon légkamrái a rostrmn rostrum súlyát sokkal nagyobbnak

szerint a a

belemnitesek csakis függleges helyzetben,

a

A

csak korlátolt mozgási végezhettek.

belemnitesek

vonatkozó többi újabb fölfogás is függélyes helyzet gastronekton gyanánl tekinti ket. A rostrum és phragmokon egyszer alakja egymáshozi viszonyuk megvilágításában matematikai megoldást tesz lehetvé, életmódjára

amit

kon

Ábel 1

testtartására

és

kérésére

é g k

m

a

t

a

Hafferl mérnök

eszközölt.

inak v í z z

v

e me r ü

e

1

a

g y

1

E e

v

számítások szerint e

fölváltva

v

g

e

t

1

e

j

pliragmo-

a

vo

t

j

az

t a

het vé t es z állat Ábel az élkés kihaltak életmódjának vizsgálatát dibranchiaták kihall A konvergens testalakja és a rostrum alapján eszközli. Az élk különböz alakjainak alapján a különböz alakú rostrumok a kihaltaknai is különböz életmód föltevéséi teszi szükségessé. A sokféle alakra való tekintettel a rostrum elnevezést tel- és

l

]

és é1

csak élettani értelemben vehetjük

dibranchiaták morfológiailag különböz találjuk,

kikeresve, azl

ásótövis

vagy

hogy

a

e

rosl

rumaiból az azonos élettani szerepeket

fenéklakó alakoknál

támadófegyver

chiatakia nézve analógiák alapján

a

i

halak, csúszó-mászók, madarak, rákok és

a

s

1

a

gyanánl

használatos.

rostrum szerepe gyanánl

fölszántása táplálókért, az ellenség ell

vi

ló

beásás

használat jöhetnek tekintetbe. A/ élknél ezenkívül

a

s

utal.

a

víz

ó

orr,

díbran-

vagy

iszap.

támadófegyverkénl való

még úszókészülék

lemnitesek rostrumának különböz ontogenetikaj fejldése

mködésére

hasít A

rostrum

melynek elemzésébl benthos-, nekton-

és

a

rostrum

is.

A

be-

változott

plankton -típusokra

így pl. a Mucroteutkis giganteus és Cuspiteuthis acuarius fiatal korban nektobenthoshoz, idsebb korban nektonhoz tartoznak, a Hibolites plankton, az Acroteuthis és; Áulaeoleutlús fiatal korban plankton-, ids korban

következtethetünk.

nektobenthoshoz tartózik. A h ely vált o z t a

t

ás módja

kizárólag a tölcsér lökéses mozgása útján történik. ibb.

Búlyozotl

A

tesl

A ragadozóknál állása

és

a s

kihaltaknál ópúgy, mini az élknél, ennek megfelelleg túlnyomólag hatra-

szabadon

úszóknál

épúgy, mini az élknél,

rostrum súlyának behatása

alatl

a

gyorsabb,

a

tVneklakóké

phragmokon légkamráival

ferde,

egyeseknél vízszintes

is

ellen-

lehet.

ISMERTETÉSEK.

A

kihalt alakok leggyakrabban agyagos

427

kzetekben találhatók, homokosban

ritkábbak, durva törmelékben pedig elvétve, inkább csak hullámverések útján

besodortak gyanánt fordulnak el. Ennek megfelelleg inkább iszapos fenék fölött éltek, amit a rostrum szerepe is igazul. Tömeges elfordulásuk társas életre utal,

mint az élk túlnyomó része. Az él Lepidára emlékeztet alakot a kihallak

magányosan

között Qeiö ismerünk, azért ilyen

A

élt

típusra

nem következtethetünk.

kihaltak táplálkozására nézve a liászbeli Geoteuthis lágy részeinek vizs-

gálatából kitnt, hogy halakkal táplálkozott. Több ilyen közvetlen adat nem a ugyan rendelkezésn kre. de a karok és tapogatók elrendezdésébl, számából és alakjából az élk analógiája alapján megállapítható a nagyobb típusok makrophag táplálkozása táplálékuk leginkább halak, rákok és medúzák lehettek. Az életmód vizsgálatánál a sérülések tekintetbevétele is fontos adatokat szolgáltathat. Egyes rostrumsérülések Ábel szerint úgy magyarázhatók, hogy II

;

azok szilárd aljzatba ütközés közben keletkeztek, különösen olyan alakoknál,

melyek egyéni fejldésük során életmódjukat változtatták s

e

változtatás kezdetén

sérüléseknek könnyebben ki volta»k téve.

A

vonatkozó összes

kihalt dibranchiatákra

mények

az

összegezését

Ábel

fogás egységes testalkatot föltételezett.

alább három, alakra, kell fölvenni,

melyek

rost rumra,

és

nyújtja.

száma

a

Az eddigi

ennek megfelelleg életmódra eltér

a Cus'piteuthis acuarius, a

föl-

etnológiai vizsgálatai szerint leg-

Belemnites faxillosus

ismert formáival jellemezhetk. Ezeken a típusokon kívül

még több

vizsgálati ered-

paleobiolóiiiai

rekonstrukciója

állat

a

és

típust

B. clavaius

további vizsgálatok

alak kimutatására vannak hivatva, mert a kihalt dibranchiaták nagy

mai formáknál változatosabb alakok

A könyv

tani jelentségével

foglalkozik.

a rostrum redukciójával vezették

jelenlétére utal.

karok számának törzsfejldés-

utolsó fejezete a

A

le.

A ma él

formákat a beJemnitesekbl

rostrum azonban igen különböz fejldés-

mely egységes alapul nem szolgálhat törzsfejldéstani kapcsoÁbel reáutal a karok számának fontosságára s különösen arra, hogy a belemniteseknél föltételezett karok nyolcas számát si állapotnak nem tekinthetjük teljes bizonyossággal. Az élk ontogenetikai fejldése s különösen Myopsida-íeiék embriológiai vizsgálata azt bizonyítja, hogy a belemniteseknél épúgy, mint az élknél, eredetileg három pár kar van s csak késbb fejldött a többi. Fontosságánál fogva megközelítleg sem lehet ezt a könyvet érdeme szí rint méltatni, mert akkor e hézagos ismertetés helyett szószeiint kellene lefordítani. tani

érték

szerv,

latok kimutatására.

a.

A

belemnitesek .gyakoriságuk miatt

de eddigi vizsgalati módszerük

ményre. Az

itt

megjelölt

földtani vizsgálatoknak

a

ebbl

a szempontból

mód azonban

sok kérdésének tisztázására

is.

A

sem

is

becses eszközei

vezetett kielégít ered-

új kilátásokat nyit a

na zozoós üledékek

belemnitesek. melyek az eddigi vizsgálatok

alapján csak csekély érték (holt kövefo) voltak, ezzel

a

móddal egyszerre sok

eredménnyel kecsegtet eleven vizsgálati anyaggá váltak. Ábel könyve azonban ezen a legközelebbi tudományos hasznon kívül nagyjelentség azért, mert új

egyszersmind más állatosztályok hasonló módszeres kutatásává

detje annak

a.

paleozoológiai iránynak,

melynek

teljes

is

serkent

érvényesüléséig

a

és hir-

«tudo-

ISMERTETÉSEK.

428

mányt magáért hosszú utat

kell

a

tudományért* elvnek nehezen polgárosuló volta miatt még Dr. Vadász Elemér.

megtennie.

Schaffer: Grundzüge der allgemeinen Geologie.

3.

(Leipzig u. Wien. Franz Deuticke 1916. Kötve 20 K.)

A

nagy gyakorlati értékének és mind szélesebbkör térhódításának és szakszer összefoglaló kézikönyvek gyakori megjelenése. Még nem is nagyon régen a német irodalomban csak három-négy ilyen könyv volt forgalomban, míg az utóbbi idben egyre gyakoribb nemcsak a régi munkák újabb kiadása, hanem új szerzk munkájának megjelenése. Mindez csak a tudomány terjesztésének célját szolgálja, nemcsak, mert minden újabb kiadást a szükséglet teszi lehetvé, hanem mert minden újabb szerz új fölfogást visz bele az ismeretek rendszerébe, ami a tudománynak csak hasznára lehet. Az itt ismertetett díszes kiállítású, egy színes táblával és 480 szövegábrával ellátott könyv Fuchs Tivadar egykori hazánkfiának, a bécsi cs. k. udvari gyjtemény földtani és slénytára volt igazgatójának van ajánlva és e gyjtemény mostani vezetjének tollából származik. Anyagbeosztása igen egyszer, könnyen áttekinthet és világos. A földtan tárgykörének rövid megállapítása után az els fejezet a Föld és erforrásai címen (Die Erde und ihre Kraftquellen) a geofizikai elismeretek tömör foglalatát nyújtja. A földkéreg kialakulása, alakja, földtan

egyik küls ismérve népszer

nagysága, srsége, belseje, a föld erforrásai, mágnesség, radioaktivitás, meteorok tárgyalása 30 oldalon tökéletesen

tani

kézi könyvbei].

bvebb

Ennél

elismeretet

elegend

rovására történnék, anélkül, hogy a megfelel speciális

Ez utóbbi pedig különben sem

vételét fölöslegessé tenné.

könyv

ket tárgyaló

adnak egy föld-

ismertetésük csakugyan a földtani anyag

szakmunkák igénybe-

lehet a földtani ismerete-

célja.

A második fejezet

a föld

des Erdinnern) foglalkozik.

bels erinek mködésével (Das Wirken der Kráfte

A

vulkáni jelenségek, a földkéreg zavargásai

ós

a

vannak itt fbb fejezetek gyanánt tárgyalva az eddigiekkel nagyjában egyez módon. A tektonikai rész kissé kurtára van fogva. A harmadik fejezet a föld küls erinek mködését (Das Wirken der Kráfte der Erdoberfláche) ismermállás különböz féleségeibl, fizikai, vegyi és szerves hatáteti, kiindulva a (Abtragung, Erosion) jelenségeire, s végül az sokból, reátór az el hord ás üledékes kzetek keletkezésére. A földkéreg küls erinek mködése minden jelenségre kiterjed gonddal van itt tárgyalva b igen szerencsésnek mondhatjuk a különböz tényezk (folyóvíz, tengervíz, szél, földrengések

azonos

szervezetek)

mködésének

tagoló tárgyalási móddal szemben. a

mállás

s /

(pusztulás) és ezzel kapcsolatos

áll ítás

és

ala ki

kifejezést, használja

mködésére

is,

A

leállítását

az eddigi szét-

anyagkeletkezés, az anya g-

a

le

a folyóvíz

holott erre az általános megjelölésre

sokkal helyesebb.

1

folyamatának három fszakasza

üle ped ós féleségei jól vannak mködésére megállapított szerz valamennyi küls tényez pusztító-szállító

jelenségei, végül

megválasztva. Kifogásolható azonban, hogy

erózió

egységes

A mködések

a

WALTHER-íele denudáció

földkéreg fölépítésében annyira jelents szerepel

viv

üledéke?

ISMERTETÉSEK.

kzetek

keletkezési

429

körülményei méltóbban vannak tárgyalva, mint az eddigi

hasonló könyvekben, melyekben a legutóbbi idkig

fölöslegesen

is

sok helyet

kzettan részletes vizsgálati anyagát tev kitörésbeli kzetek leírásai. A kzetté formálódás jelenségei (diagenezis), a kzet átalakulás, a szervesvilág kövesedési folyamatai zárják le ennek a fejezetnek anyagát. A negyedik fejezet a bels erknek szerepét ismerteti a földfelület kialakulásában (Dás Zusammenwirken der endogénen Kráfte am Bilde der Erdoberfláche). Ez a rövid fejezet mintegy függelék gyanánt tárgyalja az elbbi fejezefoglaltak

el

a

tekben tárgyalt ismeretekkel kapcsolatos, de a tárgyalás rendszerébe bele

hegyképzd ésrl,

illeszthet elméleteket a

nem

a sarkok vándorlásáról, valamint

és vulkánok eloszlását adja. Az idegen szavak magyarázata hasznosan zárja be a könyvet. Eövid ismertetésünk keretében nem tüntethetjük ki eléggé a könyv elnyeit, azért csak azt hangsúlyozzuk, hogy ez a kézikönyv német nyelven mindenesetre az elsk közé tartozik, amely minden térjen gss ég nélkül, rövid foglalatban nyújt

földrengések

áttekintést

amai értelemben vett általános földtan tárgy-

körérl. A

bécsi szerz munkája minket közelebbrl is érdekel azért, mivel hozzánk közelebb es példákkal és ábrákkal szolgál s nem annyira kizárólagosan német, mint a német könyvek legnagyobb része. Lóczy professzortól származó

hét magyar tárgyú ábrát

gömbös elválású

lukareci

is

találunk

(57., 248.,

264...

318., 353., 397. ábrák) a

bazaltról, a boicai hegyomlásról, a kristyóri kaszkádos

óriáskatlanokról, a Gyilkostó omlásáról, a vadkerti futóhomokról (belföldi düne)

az aquincumi löszszer anyagból kiásott romokról. Ezenkívül a 384. ábra a

és

hansági tzeg vágást tünteti

A

tanulás

könyvet, mely

nem

föl.

szempontjából egyaránt örömmel fogadhatjuk ezt a

és tanítás

az adatok és

eltérbe tolásával készült,

számok halmozásával

hanem

logikus

s

és

a hipotézisek túlságos

a földtani jelenségek folyamatának

megfelel tárgyalással közelebb visz a földtan lényegének megismeréséhez földtani tanítás í

•

v

e

1

ós

4.

h

legfbb

és

a

földtani gondolkodásra való

céljához, a

Dr. Vadász Elemér.

e z.

Wie

Schöndorf:

sind

geologische Karten und verw érten ? Friedr.

Profilé zu verstehen und praktisch zu Vieweg & Sohn Braunschweig 1916. 3 M.)

Ez a kezdknek szánt kis könyvecske egységes összeállításban nyújtja mindazokat az ismereteket, melyek a földtani térkép készítésére, szerkesztésére és olvasására vonatkoznak. A nagyobb munkák, mint a NEUMAYER-féle Anleitung z. wissentschaftliche Beobachtungen, valamint az immár harmadik kiadást ért KEiLHACK-féle Lehrbuch der praktischen Geologie túlságosan részletesek ahhoz, hogy a s

kezdk

költséges voltuknál fogva

hasznos életben

célt szolgál ez

az adatok halmazában eligazodni tudjanak bennük

amúgy

mind gyakrabban szerepl

használatára

és

is

nehezen hozzáférhetk. Ezért mindenképen

az ügyesen összeállított könyvecske, mely a gyakorlati

megértésére tanít.

és

szükségképen

tért

hódító földtani térképek

ISMERTETÉSEK.

430

A

térképek történetének vázolása után néhány elemi földtani illetve elrebocsátása következik a földtani irányt és

földtani

alapfogalom ismertetése, alkalmazása a! a

A

csapás-dülés mérésére.

a

n a topográfiai térképek jellemzése

kerül elemeinek

földtani térképezés mibenlétének vázolása

majd

a földtani

képzdmények

a réteghatár, kibúvás, vastagság, csapás, dülés

feleségeinek magyarázata ábrázolási módjaik és számítási

ábrázolásra

fogalmainak

és

módjuk magyarázata

következik. Külön fejezet foglalkozik a földtani szelvények ismertetésével, majd

zavarok különböz féleségeinek térképen való ábrázolási módját

a települési

megjelenési formáját találjuk a

gások g y

korlat

a

i

fbb formák

jelentségének

fejezet a földtan és földrajz között

lev

és

ismertetésével és a különféle zavar-

kell

ki domborításával.

Az utolsó

kapcsolatot tárgyalja.

A kezdk

részére ez a könyvecske hasznos szolgálatot tesz, mert a benne fogalmak eléggé világosan vannak tárgyalva. Egyes dolgok azonban még hiányoznak belle s különösen kár, hogy a földtani térképen ábrázolt tényeket

ismertetett

elemeikre bontva külön-külön mutatja be anélkül, hogy azok együttesét a kész földtani térképen

megfelel

is

ismertetné.

kezdknek

a

s

A címben foglaltaknak mindazonalta

elreláthatólag jó útmutatója

[

így

is

teljesen

lesz.

Dr. Vadász

Elemér.

Wedekind:

Üfoer die Grundlagen und Methoden der Biostraligraphie. (Gebrüder B orntraeger, Berlin 1916) 60 oldal 5.

18 szövegábrával. I'A

és leíró

természettudományos kutatások rendes menete

az,

hogy az adatgyjt

munkákat elbb az ismereteket rendszerez munkák, majd

a filozófiailag

mérlegel munkák követik s ez utóbbiak újabb vizsgálati szempontokat vetnek föl, melyek az anyag újabb tanulmányozását teszik szükségessé. A földtani és slénytani kutatások elrehaladott voltát az újabb idben mind srbben megjelen

könyvek bizonyítják. Ezek közé tartozik az

összefoglaló ós filozófiai irányú

könyv

ismertetett

itt

is.

A b i o s z t r a t i g í a f a, alapelveivel ós módszereivel foglalkozó könyvében szerz az elszóban mindenekeltt a biosztratigrafia körét az egykor élt állatvilágra alapított földtani idmérés gyanánt állapítja meg. Munkája két frészre oszlik, az elsben az slénytani fajok ós nemek fogalmával, a másodikban i

a földtani a

idméréssel foglalkozik, végül függelék gyanánt három rövid fejezetben

devonkorú goniátites-mészk

kovapaláról,

és

a

foraminiferák faunisztikai fon-

tosságáról ós a devon-faunákra vonatkozó észrevételekrl elmélkedik.

Az slénytani

fajok és

sztratigrafia föladata olyan

nemek fogalmával

idbeosztás

els rósz szerint a biomelynek segítségével a földtani

foglalkozó

létesítése,

történések (Ereignisse) idbelileg megállapíthatók és egymással összehasonlíthatók,

még

pedig lehetleg nemcsak a történések

tárta 1. a z

m á ra

o n o

ks

nézve

v á

1

t

is.

E

kn

z á s

é

g ü

k.

2.

Az

a

k

a z

o n o

okoknak

ugyanazon

iez l

s

egymás

ut ánjára,

hanem azok még pe
cél eléréséhez két fizikai alaptételbl indul ki,

i

d

ni é

e

rés cél

t

s r

.u

j

á r g y o n

ye z a

i

r a

való elidéz

r

é-

idt a r a m t a van alkalmazott a [latt

-

481

ISMERTETÉSEK.

vi

vál t

g

1:4

o z ás a

i

nem"

k

okoktól függenek. E

1

v u

r

i

s z

I

tételekbl

á

r

ma

n

z

kiindulva

a k,

h

a

n e

m bels

földiám

egy

idegységet (szerz szerint «Zeitinterwall»), egy «biológiai egysége vagyis a faj állapíthat meg. Ezért elssorban a fajfogalom éles kör vonatozás ára kell törekednünk, amit szerz a. «Cheiloceras subpartitum>> példájával egy idegységen belül az egymásra következ idegysége kiv vonatkozólag pedig miocén plemotoma -fajokkal világít meg.

A

fajfogalom tárgyalása

számú

után

a

nemek fogalmára

tér át,

a.

nemeket bizonyos

gyanánt tekintve. földtani idméréssel foglalkozó második rész az elivbocsátott alapkörvonalozott

jól

A

faj

tételek szemmertartásával a

foglalata

történések egymásutánját és idtartamát

földtani

a fajok és faunák élettartamával gondolja megállapíthatónak. Az elbbi a

Beyrioh— Koenen

MAYR-féle fölfogás, az utóbbit

Idegység gyanánt

egy

faj

ö v

s

o r b a (Zonenfolge) egyesíthetek.

különböz módon

kezetes és egységes kivitel céljából

a

egyenltlen óletképesség (virulent)

fajai

kópes» alakok választandók e

1

1

e r

d és

e

j

A

legyenek.

k legyenek,

e

öv

élettartaniának megfelel

Az egymásra következ fajok egy

közül a

ki

s

A követ-

variáló állatcsoportok

(trétegtanila

ezek

Neu-

gyanánt ismerjük. (zóna) tekintend.

iskolája

élet

g

-

gyakori

is

hogy a zónasorok

céljaira

és n a g y alkalmazhatók

rétegtam'lag életképes, vagyis a gyorsan változó típusok slénytani

kapcsolatából az egyes típusok élettartama megállapítható

s

így a «zónasorok»

adva vannak. A sor folytonossága az élet képess égét veszt alaksor utolsó tagjával egyids más típussal volna biztosítandó. Így az A alaknak ab, c, d élettaris

tamú

alakjai a

tosítja

B

alak hasonló élettartamú alakjaival a következ zónasort biz-

Aa, Ab, Ac,

A

Ad

= Ba,

Bb, Be.

fajokra alapított beosztással szemben a faunák egjmiásra következésének

Szerz vizsgálja azokat a körülményi melyek a fauna változásra vezetnek, tekintettel a faunát összetev benthos, nekton és plankton elemekre, melyek közül azonban csak a benthos a dönt. vizsgálata bonyolultabb de célravezetbb. ket,

A

eredményez életkörülmények változását a parteltolódásból ég vál t o z ás, a klimatikus viszonyok válvonják maguk után. Ezeknek egy példával való megvilágításával

fauna változást

következ

tozása fejezi

m ólys

be a faunákra alapított idmegállapítás vizsgálatát.

cün könyv végigolvasása, után csalódással tesszük le a könyszerz nemcsak hogy nem sok újat mond, de távolról sem meríti ki a tárgyat. De az elmondottakban is csaknem minden oldalon az ellenkez vélemény A

sokat igér

vet, mivel

Mára biosztratigrafia tárgykörének jelzett szkreszabása ban sem érthetünk vele egyet, mert az idmegállapításon kívül a faunák slény-

hangoztatását hívja ki.

tani vizsgálatára alapított földtani célú sföldrajzi következtetések, fáciesvizsgá-

latok szintén a biosztratigrafia föladatául tekinthetk. tételéül elrebocsátott tételek alkalmazhatóságát

bebizonyítva,

nem

is

Az idmegállapítás

alap-

pedig legkevésbbé sem látjuk

szólva az állatvilág változásaira vonatkozó, eddigi tudásunk-

kal ellentétben álló tételének helyességérl.

Elméletben gyanánt, beli

a

faj

földtani

elfogadható

élet tart

a

volna

ma

ez

legkisebb

földtani

idegység

meg

a legkisebb tér-

azonban nem

egységnek, mely tudvalevleg a

felel

réteg. Gyakorlatban

a

fajok,

.

ISMERTETÉSEK

432 különösen

sának

a kihalt

alapföltétele

tisztában van

s

a

fajok pontos kör vonatozása

—

— 'ami

az idegység megállapítá-

igen nagy nehézségbe ütközik, amivel különben szerz

26., 27.

is

oldalon külön megállapítja azokat a szempontokat,

melyek a fajoknak idegység céljaira való alkalmazásánál irányadók lehetnek. Amint azonban a kivitel céljából letérünk az eszményi alapokról, ezzel megsznik egyszersmind az elméletileg megállapított idegység létjogosultsága is. Még na-

gyobb nehézségekbe ütközik a

folytonos övsorok

34. oldalon említett

kombinálása a különböz alakok variálási életképességének kapcsolása alapján. A különböz fajok életképességének különbözsége az egyéni elbírálásnak továbbra

is

A

olyan tág teret ad, melyen a fajok elhatárolásának kivitelében segítséés QuETELET-féle törvények sem sokat segítenek.

Mendel-

gül hívott

függelékben közölt egyes faunatársaságok vizsgálata azt a látszatot

mintha szerz a biosztratigrafia föladatát maga sem

látja

kelti,

kimerítettnek az általa

megjelölt idkérdés tisztázásával.

Noha az

egész

kelti (egyes részekre

könyv az

elsietettsóg

nézve szerz maga

és

mégsem mondható szerz munkája

voltára),

ki

nem

benyomását

forrottság

hivatkozik vizsgálatainak

is

egészen

le

meddnek, mivel

nem

zárt

az idevágó

kérdések egy részének egységes beállításra törekedésóvel a kérdések másoldalú megvitatását kihivta, ami a tudománynak csak hasznára lehet. Dr. Vadász

Budapesten. 1917 október 1-én.

D)

TÁRSULATI ÜGYEK. SZAKÜLÉSEK.

a)

VII. Az

Elemér.

Szakülés 1917 november hónap 7-én.

ülés

;•.

kir.

magy. Természettudományi Társulal üléstermében délután

5 órakor kezddik.

Elnök: Iglói Szontagh Tamás

Eladások 1. Hollós András Lajos

dr.,

m.

k.

udvari tanácsos.

:

t

e

1

é r e

A

k

dr. okleveles

mén, Ok «A :

c

sör ü

g

i

a

n d

e

/.

i

t

-

földtani viszonyai.*

Cserhál neogén-vidékének

hegy vidékét

kurú laza

a

l<

gdélibb nyúlványa

a

Vácztól keletre

es domb-

200— 300 m f magaslatokból áll. A váczhartyáni ÜBÖrögikövetkez képzdmények alkotják: 1. Fels oligooén-

vidék, amely átlag

homokk,

t

.

.

amely

csörögi

a

csárda

melled,

a

villamosvasút

óm ed iterránkorú ano mi ás homok az öreghegy északi oldalán; 8. alsómediterrán korú durva kavics, az öreghegy (202 m) tetején; 4. alsómediterránkorú homokk; 5. alsómediterrán korú kékesszürke márga; 6. a n dezi t-telérek. A déli andezitvonulal iy2 km hosszú, amerj árkában gazdag kövületekéi tartalmaz;

—

2.

1

a

—

Is

-

:

438

TÁRSULATI ÜUYEK.

Kigyóhegy néven ösmeretes, a Csekehegyen van

márgát

telére a

s

a

kzete augit-andezit az északi andezit vonulat áll. Az andezit-kitörések keskeny ;

hipersztén augit-andezitbl

megbolygatta

is

a

Dunáig terjed síkságot,

s

Diluviális

kissé fölemelte. 7.

s

északon a térszín legnagyobb részét.

8.

körülveszi

A

]

uv

1

Vácz

a

i

á

s

1 i

felé

lösz födi

futóhomok

borítja

tekint homlokán a Kigyó-

uegyet. (Az eladás

201—224.

szövege

teljes

oldalain,

a

Földtani

a

Közlöny 1917. évi 47. kötetének

IV. táblával és 12—18. ábrával.)

Hozzászólások:

Papp Kábolv dr. elstitkár a következ megjegyzéseket fzi az eladáshoz «A csörögi Kigyóhegy 7% km hosszúságú andezitgerince alig 10 méter vastagság mellett egyik legszebb természeti jelensége a Cserhátnak. Érdekes voltát növeli

az a körülmény, hogy a cserháti andeziteknek legszélsbb déli fölbukkanása, tehát a legdélibb kzettelér a Schafarzik tanár úrtól

andezit

leírt,

cserháti

piroxén-

kitöréseinek sorakozási vonalain, amely telér kelet-nyugati irányban

összeköt vonal gyanánt szolgál egyrészt az a esa -tótgyörki, másrészt a nagymarosi andezit vulkánok között. Kétségtelen ugyanis, hogy a csörögi Kigyóhegy andeVácz városa alatt folytatódik a visegrád-nagymarosi andezit-hegységbe, azonban a 10 km-nyi hiányzó részletet a Duna. eróziója eltávolította. E tekintetben a vác-vidéki fúrások idvel bizonyítékokat szolgáltathatnak. De ha csak a/, egy mérföld hosszúságú gerincet tekintjük is, 7500 m hossz zitje

m

750-szeres lineáris kiterjedés arányú van dolgunk. Ilyen lineáris vulkáni hasadékokat harmadkori vulkánnal amely tudvalevleg a harmadkor óta a hasadékIzland szigetén ösmerünk. csak vulkánok hazája, s amelynek több száz hasadékvulkánja közül néhány a mai

10

mellett

napig

vastagságú andezitdeikkel, tehát

mködik,

például az Eldgja-árok 30

Laki-hasadék 28 km, vagy

A

csörögi

a

km hosszban km hosszú

Beyk-íé^ziget 10

részét az emberi kéz utólag hozta a napszínére;

széls pontjait

a

m

szélességben, a

füstölg árka.

Kigyóhegy kétségtelenül egyetlen erupció terméke,

felsmediterrán-árkot lávával megtöltötte, a felszínre csak

nagy

150

visegrád-nagymarosi

itt-ott került,

amely

a

ugyanis

azonban ha ezen vonulat

másrészt az ácsai, illetleg tótgyörki

s

andezit vulkánokat tekintjük, úgy kétségtelen, hogy

itt

tgy kelet-nyugati irányú

hasadék-vulkánnal van dolgunk, amely a felsmediterrán -tenger partján mintegy

30

km

hosszúságra

A Kigyóhegy gyjthelyét szedhetjük a

lönböz

fedezte t

fajait.

nyúlt.

peremén a felsoligocénkorú kövületeknek gazdag-

déli

eladó,

föl

urri t Hollós

e

1

dr.

1

a.

villanyos vasúti bevágásban, ahol zsákszámra

u m o k s pectnnculu s-f élek küt h mérnök úr ilymódon fvárosunk környékének geológiai á k, c e r

i

i

viszonyait igen értékes felfedezéssel gazdagította.))

Végül üdvözli úgy az eladót, mint Vadász Elemér egyetemi adjunktus Hollós mérnök urat a geológiai kutatásokra buzdította. Dr. Schafabzik Ferenc v. tag felfogása, az igen tisztelt ftitkár úr elbbeni, igen érdekes fejtegetéséitl csak annyiban térne el, hogy a Csöröghegy mai andezittelérjét nem tekintheti pusztán csak valamely centralis kitörésbl kisugárzó, urat, aki

tehát

vulkánokozta

Földtani Közlöny.

hasadék telérkitöltésének,

XLVII.

köt. 1917.

—

-

—

—

hanem, hogy ellenkezleg, 29

TÁRSULATI ÜGYEK.

|:!l

abban

nézetben van, hogy az semmi más, mint egy

a

hozzáilleszked, de

különben önálló effuziós

A

hipabisszikus kocsánya.

látja,

lávatakarójának mai

teljes

—

Hollós mérnök eladásai érdekldéssel követte és hogy adatai minden lényegesebb pontban a sajál régi megfigyelé-

érthetvé

örömmel

teszi.

A

megegyeznek.

seivel

Cserhát tektonikájához

kitölt Csöröghegy denudációja vertikális irányban annyira

elhaladott stádiumban van, hogy ez az egykori hiányai

a

lávakitörésnek basadékol

Cserhál

korára

piroxénandezitjeinek geológiai

zólag azonban felemlíti, hogy cégi nézetét, miszerinl

vonatko-

piroxénandezitek trupciója

a

az alsó- és fels-mediterrán közi csak egy rövid lélegzet ciklusban folyt volna

le,

már régebben oda módosította, hogy e kitörések fels határa nagyjából a lajtamészkó (Schafarzik F., Böckii H.. Májer J. szerint, st Vitális J. szerint pon* lajtamészk fels padjainak) képzdés* ideje álta] van megszabva, — tehál beköszöntése azonban már az alsómediterrán elején keresend (Böckh é.s Schafarzik katalinvölgyi megfigyelése és Lrenthey. Schafcosabban

a

alsóhatára,

Cholnoky

farzik,

piroxénandezit-görgeteg

—

kavicsban)

ránkori anomiás

folyton

hogy habár egyéb kzettípusokkal, óta

tartotl

a

a

eladó

tiszteli

úrhoz,

tartva a/t

körülményt

a

-.

vulkánosság tulajdonképen már az eocén

piroxénandezit-görgeteg

p.-szt.-mihályi

p.-szt.-mihályi alsómedittr-

a

környezetében. Tekintettel tehát

távolabbi

Cserhát

a

leletei

szem .ltt

szapora fellépésére, ezl

hogy vájjon nem

talált -e

.,

különösen

a

kérdést intézi

az általa nagyobb kiterjedésben

konstatáll csöröghegyi alsómediterrán anomiás kavicsban hasonló piroxénandezitzai

vanyokat?

Szentpétery Zsigmond kolozsvári egyetemi az elhangzottak után csakis met, hogy az

eladó

szerint

volna

«telérek» felemelték

elpúposítás fleg csakis vájjon

ajrra

a

a

származhatott sokfele

ezek

magántanár felszólalásában

sajátságosnak látszó dologra hívja a

felettük

lev kzettömegéket,

ezt

a

a

pl. így

Eigyél-

holott

ilyen [elemeié-.

hatása* Szeretném tudni.

feltevését? Hiszen ez a

más úton-módon,

fel a

kisterjedelm (vastagságú)

különben igen

nagy intrúziós tön legeknek

eladó

mire alapítja

a

látszólagos «felemelés»

elzetes vagy utólagos tektonikai

okok folytán is. Az eladottakból az vehet ki, hogy a vidék formája már e közt lek képzdése eltl is meg voll nagyjában, tehál azl nem e «telérek» képzdési körülményei formáltat. De azérl sem képzelhet el ez a cétegíelemtltetés, miután eladó szerint itt basadékkitöltésrl van szó. Ezzel is összefügg másik feltn dolog az eladásban a «telér» elnevezés, amil eladó következetesen mindenütt

-

használ

e

kzetek

mei jelölésénél. Felszólaló óhajtaná tudni,

telérek-e ezek, vagy pedig telérszer áttörések. Eiszen

hogy vájjon tényleg

ahogyan

a

többi geológiai

tudományágban törekedtünk a lebel precizitásra, úgy jogunk van az elnevezéi. djuk Ea továbl kzettanban is megkívi sek lehet szabati azerupciós kzetekre a Rosi nbusch-féle hármí beosztásba kkor tartsuk is magunkvetkal hozzá és telérkzeteknek csakis a bip bisszikus kifejldés tagol zük. Mire alapítja eladó e kzetek telérvoltát? Tekintetbe vette-e például a lógiai megjelenési vagy a kzetek szerkezetét? Papi- tanai- elbbi magyarázó szavaiból úg) látja felszólaló, bogy itl tényleg nem telérkzetekrl van szó, b i

-

ii,.

in

mint

törésekbl

a

Papp tanár álta] felhazotl kzetekrl, amil

származotl

izlandi elfordulásoknál: telérszer át-

bizonyítani

látszik

a

«telér»-vonula1

TÁRSULATI ÜGYEK.

\

''>'>

is. Ez látszik továbbá az eladásra behozott kz, tamelyek típusos andezitek, tehát kiömlési kzetek, n<>in pedig telérek. így e semmiképen meg nem felel elnevezés rektifikálandó Májeb István dr. rendes tag felhívj;' az eladó ói liigy&lmél az andezit

helyenkénti

megszakadása

példányokból

is.

s

egj

áj

már

e

a

és is

július

geológiai

s

8-án,

morfológiai viszonyok alapján

kell lenni az

ségét a tapasztalat és ti

Indulásunkkor

találi.

es

Malotahegyek egyvonalba

meg

egyetemi tanár,

is

igazolta

;

volt

ugyanis

utolsó kirándulásán,

térképre

HoLLÓs-féle

a

gerincen

a

alakjában szálban magát az andezitet

Hollós Andor

tekintvén,

már elre megmondotta, hogy

felfele

Cseke-

a

haladván, mindig több

több andezitdarabot találtunk a földek szélére kihányva, .míg

jt

—ki

egymagasságú 308 méteres Jánoshegyen örömünk, midn e következtetés helyes-

és közel

Nagy

andezitnek.

enem

kutatta.-

térképezés céljából 1913 óta

környékét 1917

Lrenthey Imre

elfordulására, amelyet boldogult

vidéket és ettl keletre egész Aszódig, délre egész a Dunáig terjed tágabb

a

tetn egy

kö-

megtaláltuk nagyobb terjedelemben. Lajos dr. az elhangzott fölszólalásokat köszönettel fogadja is

Schafarzik tanár úr kérdésére azt válaszolja, hogy az alsómediterrán anomiás kavicsban a Csöröghegyen piroxénandezit -zárványoknak nyoma sincs. Andezitzárványokat csupán a fent lev diluviális törmelékben és kavicsban talált. Májer -

dr. úr

kiegészít felvételét köszönettel fogadja,

s

e szerint

térképét helyesbíteni

fogja.

Papp károly elstitkár érdekes vidéket

kéri társulatunk petrografus

tagjait,

hogy emez

tekintsek meg, különösen az andezit hasad ék- vulkán természe-

tének pontosabb megállapítása céljából.

Szontagh Tamás elnök csatlakozik Schafarzik Ferenc t. i.

az egykori vulkáni takarót az erózió eltávolította.,

g

felfogásához,

köszönetet

hogy

mond eladó-

nak szorgalmas munkálkodásáért. 2. Másodiknak ifjú dr. Lóczy Lajos egyetemi tanársegéd tartotta meg sza >ad eladását «B a 1 a t o n f ü r d k ö r n y é k é n e k részletes te kt o n i k á j a» címmel. Már idb. dr. Lóczy Lajos földtani intézeti igazgató is imitt-amott térké1

•

pezte

a

Balatonfelvidékre olyannyira

vetdéseket. zás*

>kban,

Eladó apjának

st 1916 nyár folyamán

környékének 1:12,500

A 1

már több

és

hosszanti

év nyarán részi vett e

rendszeresen elkészíti

itte

nyomo-

Balatonfüred távolabbi

részletes tektonikai térképét.

Balatonfelvidék felépítésére jellemz különböz hegyszerkezeti jelensé-

sikerült

A

jellemz haránteltolódásokat

kíséretében'

kimutatni.

hegységben

jellegzetes töréses

a

legnagyobb szerepük van az

verzális horizontalis. röviden haránteltolódásoknak.

dekebb hegypárkánya, Szaka-, Tamás-, Péter-

a

A

ú. n. tranz-

Balatonfelvidék els mere-

mészkövekés dolomit által felépített Bocsár-, Csákányhegyek igen sokhelyütt szenvedtek csapásra

középtriasz és

E haránteltolódások 30—70 in közt váltakoznak, de vannak nagyobbak is, mint például a Péter- és Csákányhegyek közötti 250 m-es eltolódás a csopaki völgyben. többnyire szel irányú eltolódásokat.

Nagy szerepük van a

csapással

a

begyfelépítésben a

párhuzamos törések

és

—4—

Eelszakításoknat is, melyek mentén támadtak. Ilyenek a

válté-,

felszakítások

29*

TÁRSULATI ÜGYEK.

436 bonfüredi Kéki-forráe

megismétldései

feletti

vállakózása a vörös

f-

a

homokkvel.

Tornquist ú. n. torziós eltolódásai

sem hiányzanak

pikkelybl törés csakhamar zárul

mentén tatásában azonban a

felszakított

haránttörés

Jó példák erre a csopaki Benedüln dései a permi vörös

mészknek

sándorhegyi

a

tapasztali seissi dolomit többszöri

avagy a Bari cska-Ftnók, Berekréten

dolomittal,

homokknek

és

és

a

felvidéken.

E szerkezet

amelynek csapásmenti

áll.

a rétegek flexurába

Nádaskutn

tapasztal!

foly-

mennek

át.

cikkelyes beékel-

verfeni rétegek övébe.

a

Az igen gyakori kisebb flexurás szerkezeteken kívül valódi gyrdések is vannak. Ilyen a Szaka- és Bocsárhegyek jellegzetes antiklinálisa és Bzinklinálisa. Ennek keletkezését az eladó úgy véli magyarázhatni, hogy kél törés közötti pikkely északra tolódott, maid

csapással párhuzamosan ható

a

erk

következté-

ben egyensúlyt vesztve kicsúszott. Közvetlenül a két szárny, a Gyr- és Bocsárhegj által gyakorolt összesajtoló nyomás, valamint észak fell a fdolomittömeg ellenállása

hozhatta

szinklinálisa

.

a

létre

eme gyrdéses szerkezetet. A balatonfüredi Nagymez és Tormahegye K enyhe, de kifejezett gyrdi

hidegkúti Becsek-

idetartoznak.

is

A keményebb mészkválasztandó a fels márgák

dolomit képzdmén vek

és

gyrdésétl

werfeni palák több helyütt

és

megfigyeli

külön-

Elistípusú

és Koloska közti vidéken párhuzamosan a fdolomitlemez sándorhegyi mészkalkotta párkányát kulisszás pikkelyekre tördelte, addig ugyanazon erhatás az ezek feküjében elhelyezked plasztikusabb márgaövben fliskzetekben megszokott

gyrdése. Míg ható

csapással

éhaotikus

összepréseldés

gyrdéseket

környékér] kimutatott

A sasbérc

aminek

a

Nosztori

például a

és

és

hasonló deformációkat

gyrdései

létesített.

a werfeni paláknak

is

A balatonfüredi fürd

ide számíthatók.

árkos jelleg beszakadás (Horst- és Gra ben -képzdések), mint

triaszszelvény hidegkúti megismétldése tulajdonítható, a

mentén, valaminl

pécselyi

a

depresszió és közvetve az

A

a

rétegközti

kiválóbb példa erve

Alföld

eltolódások a

aszófi beszakadások valószínleg

és

is

littéri

a

törés

Balaton-

beszakadásával hozható okozati kapcsolatba. szerepel

játszanak

a

hegyfelépítésben. Leg-

balatonfüredi Meleghegy, ahol a fdolomit elválva feküjétl.

azon délnyugati irányban északkelet fell elre tolódott.

A Meleghegyen

a közép-

fcriaszképzdmények ennek következtében kiékeldnek, úgy hogy a fdolomit (felstriasz) közvetlenül az alsótriasz kagylómeszével vagy lemezes mészkövével érintkezésbe.

jut

kisebb vetdéseb

\

vidéken. is

jól

Klasszikus

és

példái

flexurák

ugyancsak rendkívül gyakoriak az egész

ennek

nádaskuti

a

vasútbevágásban

a

inai

nap

láthatók.

Végeredményben az eladó arra a következtetésre jut, hogy a Balatonfelvidék jellegzetes töréshegység, mely úgy vertikális, mini horizontális diszlokációknak köszöni létét. A fiata] tercierkorú és még a mai nap sem lezáraH hegyképzdés fokát oly vertikális irányú beszakadások okozhatták, mint amely a Balaton •/

Alföld depresszióját

létrehozták. Mini azt

a

földrengések terjedési irányai-

Balatonfelvidék törésvonalainak délkeléi, folytatásának egybevágói és hói következtetni lehet, az Uföld beslyedése által létrejötl feszültségi kölönb-

nak

a

:

TÁRSULATI ÜGYEK.

437

ségek okozták ama diszlokálóerket, melyek a Balatoniéi vidék mikrotektoni kajára oly jellemz tövúsos szerkezetet megalakították. A Balatonfelvidéket ezek szerint bármilyen gyrdési takaró avagy gyökér-

már

rendszerbe Leállítani, mint azt

nem

az áttolódási és takaróelmélet

egy híve

megtette, elhibázott, minden alapot nélkülöz kísérlet volt.

Szontagh Tamás dr. elnök üdvözli ifjabb Lóczy Lajos tagtársunkat, aki nagy gonddal kidolgozott eladásával társulatunk tagjait gyönyörködtette. Egyéb tárgy híján az ülést estéli 7 órakor berekeszti. Jegyezte Papp Károly dr. elstitkár.

emez

élvezetes és

VIII. szakülés Az

ülés

1917 december

az egyetemi földtani intézet

5-én. Mehmed szultán-úti tantermében

délután 5 órakor kezddik.

Elnök: Pálfy

Mór

dr.

másodelnök.

Eladások 1. Ballenegger Kóbert dr.: A lápok alatt történ mállásról. Az Inovecz déli felének geológiai viszonyai. 2. Ferenczy István dr. :

3.

Idsb Lóczy Lajos

dr.:

Egybehasonlító megfigyelések az Északnyugati

Ivárpátok és az Erdélyi Érchegység

flis

vonulatának szerkezete között.

(Mind a három eladás a Földtani Közlöny*

1918.

évi 48. kötetében fog

megjelenni.)

/')

VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSEK.

Az 1917 november 7-éu jegyzkönyvének kivonata.

VI.

ülés

Az

ülés a

kir.

tartott

választmányi

magy. Természettudományi Társulat üléstermében

esteli

7

órakor

kezddik. Elnök: Szontagh Tamás dr. m. k. udvari tanácsos. Megjelentek: Ilosvay Lajos dr., Koch Antal dr., Lóczy Lajos dr., Telegdi Róth Lajos tiszteleti tagok, Emszt Kálmán dr., Horusitzky Henrik, Kadió Ottokár dr., Kormos Tivadar dr., Sohafarzik Ferenc dr., Schréter Zoltán dr. választmányi tagok. Pálfy Mór dr. másodelnök, Papp Károly dr. elstitkár, Ballenegger Róbert dr. másodtitkár,

Ascher Antal pénztáros.

Elnök üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitja s a mai veitek hitelesítésére felkéri Ilosvay Lajos tiszteleti és Emszt Kálmán

ülés dr.

jegyzkönyválasztmányi

tagokat.

Elnök

kéri a

választmány

tagjait,

hogy társulatunkat az üléseken való szorgalmas

megjelenésükkel támogatni szíveskedjenek. Majd felhívja az elstitkárt jelentésénekbeterjesztésére.

Elstitkár

jelenti,

I. 1.

hogy az 1917 máj

9-iki ülés óta

Örökít tagokul jelentkeztek:

Bekey Imre Gábor miniszteri

tisztvisel, Budapest. Ajánlja:

Kormos Tivadar

dr. vál. tag. 2.

Zsigmondi Ábpád bányamérnök, Budapest. Ajánlja

—

6

—

:

Szontagh Tamás

dr. elnök.

TÁRSULATI ÜGYEK.

438

Rendes tagot gyanánt óhajtanak belépni:

II.

:'..

Beliczay Endre

kir.

4.

('zárán Péter m.

k.

mérnök,

Budapest.

Szohtagh Tamás dr. elnök. Szontagh Tamás dr. elnök.

Ajánlja:

fmérnök, Budapest.

Ajánlja

:

Forster Gyula mszaki tanácsos, Budapest. Ajánlja: Hoeimwn Alajos Héjas Gyula bányaüzemvezet, Egeres. Ajánlja: Papp Károly titkár.

">.

6.

r. t.

Horváth Rudolf székesfvárosi mérnk, Budapest. Ajánlja: Zalányi Béla

7.

rendes tag.

dr.

8.

Kenessed K w.mán

9.

Kiss

ni. k.

meteorológus, ögyalla. Ajánlja

Ern dr. tanár, tartalékos

fhadnagya

Réthly Antal

:

dr.

r. t.

11.

Vadász E. dr. r.t. Orszách Vilmos hányaigazgató, Budapest. Ajánlja: Székely György r. t. Reichel Henrié mérnök, bányatulajdonos, Nagyvárad. Ajánlja: Szontagh T.

12.

Oppexheimer .Márta

10.

harctéren. Ajánlja

:

lnök.

Budapest. Ajánlja: JtjgOVICS Lajos

bölcsészet hallgat ó,

rendes tag.

dr.

Róna Zsigmond

13.

Antal rendes

orsz.

dr.

igazgató.

meteor, int.

Budapest. Ajánlja:

Réthly

tag

Weiszkopf Adolf hánya vállalkozó, Miskolc. Ajánlja Tliikó Imre v. \. tagokká választja meg. 111. Ki lejtését jelentette KÁROLYI ALAJOS, 8 Link Lajos cég fnöke,

14.

A

:

felsoroltakat a választmány örökít, illetleg rendes

Sopron.

El

IV.

LRENTHEY ÍMRE egyetemi

1. 1 !> 1

aug.

T

13-án,

un

h

tak:

y

tanár, választmányi tag, társulatunk volt ftitkára

50 éves korában Nyirmadán.

Papp János nyg. kegyestanítrendi kormánysegéd 1917 június 6-án.

2.

74

éves

korában, Szeg* den.

Posewitz Tivadar m.

::.

Buda

|ü -t,

4.

k.

1917 június 12-én. 07 éves korában,

hyug. Egeológus

ii.

Telkes Pál

a

m.

k.

Földtani Intézet könyvtárosa, tartalékos

honvédfhadnagy,

harctéren szerzett betegségében 1917 okt. 16-án, Laibachban, 35 éves korában. ~>.

<>2

Téry Ödöh

éves korában,

miniszteri tanácsos, közegészségügyi

Buda

p<

Elnök meleg szavakban emlékezik meg

A választmány

ftitkárunk érdemeirl.

közgylésen

a

ö-an tariott

életét

és

cint

a

Radó

11-én,

választmányi tag,

mködését

9-iki

válaszmányi

a

volt

februáriusi

továbbá az 1917 június

ülés,

rendkívüli közgylés, valamint az l'.H7 jun. 10-án tartott

Elnök

hidrológiai szak-

jegyzkönyveit.

A választmánya bemutatott jegyzkönyvekel tudomásul VI.

szept.

rendes jelentések keret éhen fogja ismertetni.

választó ülés hitelesíteti

osztályi

Lrenthey Imre

kívánságára

Elnök bemutatja az L917 május

V.

ffelügyel 1917

sten.

jelentést tesz a

veszi.

megalakulásáról, amely sze

Hidrológiai Sza kosztál}

Kovács Sebestvén ALADÁRt, társelnökeivé Kövesligethi FERENC dr. tanárokat, titkárává BOGDÁNFY ÖDÖNT választotta

szakosztály elnökévé és

SCHAFARZIK

ezenkívül 12 választmányi tagol választott.

A választmánya tudomásul VII. a

veszi, s

Hidrológiai Szakosztály

mködéséhez sok

sikeri

Elstitkár kérdési intéz

szakosztályok elnökei

s

megalakulásai

a

társelnökei az anyatárs ulal

anis alapszabályaink 18. §-a szerint

a

választásai

választmányhoz

örvendetes

7

—

a

tekintetben, hogj

választmányának tagjaivá válnak-e.

választmány tagjai

elhökei

—

és

kíván.

«a

Eiókegyesületek és szakosz-

439

TÁRSULATI ÜGYEK. Ilosvay Lajos

t

.

tag szerint

eme

jog tisztán csak az elnökökre vonatkozik,

minthogy

vagy társelnök a 18. §-ban megnevezve nincs. Többek hozzászólása után a váválasztlasz! mány kimondja, hogy a 18. § szelleme az, hogy az anya társulat n ö kei v á 1 n a k, vagyis in á n y á nak tagjaivá cs a ka szak o s z t á 1 y o k e a mostani állapotban: Bella Lajos, a Barlangkutató Szakosztály elnöke és Kovács Seaz alelnök

1

bestyén ALADÁR,

Hidrológiai Szakosztályelnöke.

a

Elnök

VIII.

hónap 30-áu

jelenti,

hogy a

els szak ül és él

is

Hidrológiai Szakosztály október megtartotta, amelyen az anyatársulat

azt a kérdést, vájjon joga van-. n< vében a szakosztályt üdvözölte. Ennek kapcsán felveti az anyatársulat elnökének a szakosztályok üléseiben részt venni. Többek hozzászólása mán kérdésben a választmány ez alkalommal nem dönt, minthogy sem az alapszabályok,-

ban, sem az ügyrendben

semminem

felvilágosítást arra nézve

nem

talál,

hogy az anya-

társulat elnöke a szakosztályok választmányi ülésein hivatalosan megjelenhet -e. IX. El n ö k jelenti, hogy a m. k. Belügyminiszter 1917 aug. 30-án kelt 103,1091917 — VI. a) számú leiratával a Hidrológiai Szakosztály megalakulását tudomásul vette. Ilosvay Lajos t. tag megjegyzi, hogy a szakosztálynak a belügyminiszterhez való bejelentése fölösleges

volt,

mert

a

szakosztályokért minden társulatban csakis az anya-

egyesület felels.

Papp Károly elstitkár felolvassa az 1914 jun. 20-án kelt 116, 473- 1914- V. a) sz. belügyminiszteri záradékot, amely szerint a fiókegyesületek megalakítása és megsznése §-a a fiókegyea ni. k. belügyminisztériumnak bejelentend. Minthogy Alapszabályaink 20. sületek és szakosztályok szervezetérl együttesen intézkedik, ezért minden kétség elkerülése végett az elnökség jónak látta a szakosztályok alakulását is bejelenteni a belügyminisz-

tériumnak.

A

választmány, habár

e

bejelentést feleslegesnek tartja, azt

tudomásul

veszi.

Magyar BáX. Elnök bejelenti a választmánynak, hogy az Országos nyászati és Kohászati Egyesület f. évi október 21-én tartotta tisztújító közgylését, amelyen társulatunkat személyesen képviselte. Az ülés ünnepi karaktert öltött,

amely a különösen kiemelkedett BARLAiBÉLAselmeczbányai tanár beszéde, foglalkozott. témával megszívlelend egyaránt geológusoknak s A választmány Elnök úrnak a képviseletért köszönetet mond.

mszaki

férfiaknak

XI.

El n

ö

k

kérdést intéz a választmányhoz az iránt,

hogy a

Lrenthey Imre

válaszhalálával megüresedett választmányi tagsági helyet behívással vagy tassál ó h a t a-e be t öl t e n i. Erre nézve elstitkár felsorolja, hogy a múltban '

j

j

mindkét mód szokásos volt, minthogy alapszabályaink idközi választásokról egyáltalán nem -/ólnak. K, Lolvassa az 1916 febr. 19-iki közgylésen meg nem választott jelöltek névM. Elemér sorát E szerint legtöbb szavazatot nyertek Prinz Gyula (29 szavazat), Vadász :

.

(29 szavazat), László

Gábor

(27 szavazat),

'Sigmond Elek (24 szavazat), Rozlozsnik

Zsigmondy Árpád a ft iuTöbbek hozzászólása után a választmány olykép határoz, hogy megvárjuk tagot. áriusi közgylést, s ott a közgylés választja meg a jelöltek sorából az új Lrentíiey XII. Lóczy Lajos tiszteleti tag indítvánnyal járul a választmány elé. na k mbé vei az egyetemrl a paleontológia oszlopa kidlt. A Földtani Társulat magyar A sürgsen fel kell emelni szavát, hogy ez a tanszék betöltetlenül ne maradjon. meghatározd ok kellett fordulni speciális paleontológiái Pál

(23 szavazat) és

(21 szavazat).

1

1

geológusoknak eddig a külföldre

Balaton-

minthogy hazánkban máig sincsen elég képzett paleontológus. Így a dolgoztak fel. Bizottság bakonyi monográfiáját legnagyobbrészt külföldi paleontológusok itthon paleontológusaink Óhajtja, hogy a jövben ne legyen ez szükséges, hanem hazai

céljából,

Indítványozza megtanulhassák mindazt, ami az slénytan müvelésére ket képesíti-e. és közoktatásügyi mia vallás forduljon tagú deputáoióval 3 hogy a Választnány ezért,

-.

TÁRSULATI ÜGYEK.

-4JU

paleontológiái tanszék mielbbi betöltése végett. Lóczv Lajtos indítványai Schafarzik Feeenc és Koch Antal mindenben helyesli. Ilosvay Lajos elvileg szintén helyesli az indítványt, azonban javasolja, hogy úgy

niszter úrhoz, a

memorandummal, mint

a

a deputációva]

várjunk mindaddig, míg a költségvetés tárgyalása

alkalmával az egyetemi oktatásügy érdekéhen

parlamentben felszólalhat, a így ezt a fontos

a

ügyet esetleg a nyilvánosság eltt fogja megvilágíthatni.

Papp Károly ajánlja, hogy

a

memorandum

megszerkesztését bízzuk Schafarzik

tanár úrra, aki 5 évvel ezeltt már behatóan foglalkozott a geológiai

s

paleontológiái tanszék

szétválasztásának kérdésével. Ugyanis ez a kérdés hosszasabb tanulmányt igényel, ki terjeszkedni a külföldi viszonyokra

is,

háború eltt

pl. a

a

kell

földkerekség 305 egyeteme közül

25 fiskolának volt különálló paleontológiái tanszéke amíg pl. a német egyetemeken alig van egy-két paleontológiái tanszék a geológiától elválasztva, addig az osztrák egyetemek ;

tnnek

különálló slénytani tanszékeikkel

ki.

Többek hozzászólása után a választmány olykép határoz, hogy a memorandum kidolgozását Koch Antal, Lóczy Lajos, Schafarzik Ferenc és Papp Károly tanárokra bízza, míg a memorandumot Ilosvay Lajo9 esetleges országgylési beszéde után küldött ség fogja az illet miniszteri referensnek átadni.

XIII. Elnök jelenti, hogy

a

BÉi.a elfoglaltsága miatt leköszönt,

kar

Szabó-érem kiadásává kiküldött bizottságból Mauritz

LRENTHEY Imre

pedig meghalt. Ezért az elnök és

1917 október 24-iki kelettel helyettük felkélték .Iiigovics Lajos és Vadász

cendes tagokat

t

i 1

Elemér

bizottsági tagságra.

a

lílnök kérdi a választmányt,

A választmány

hogy ezen

jelölést

tudomásul

veszi-e,

vagy sem.

az elnökség intézkedéséi teljesen korrektnek vallja, mindazonáltal

és Vadász Elemér jelöléséi nem fogadja el, hanem helyettük Toborffy Vogl Vektor tagokai küldi ki. A bizottság tagsági helyeit véglegesen nem tölti be, minthogj az egyes tagok szándékát nem tudhatja elre: ezért tehát csak feltételes jelöléseket végez. A bizottság tehát a következkép alakul 1. Pálfy Mór elnöklete alatt, 2. E&iszt Kálmán, 3. Kormos Tivadar dr., 4. Timkó Imre, 5. Schréter Zoltán, 6. Toborffy Zoltán, 7. Vadász Elemér. Amennyiben Kormos Tivadar, Toborffy Zoltán vagy Vadász ELEMÉRa bizottsági tagságot el nem fogadnák, helyettük esetleg L.vmbrecht Kálmán, Jugovics Lajos vagy Vogl Viktor behívhatok. Vadász Elemér és Jugovics LAJoSsa] a társulati elnök beszéli meg ezen ügyet. A választmányból Schafarzik Ferenc eltávozik. hogy 1917 okt. 30-iki kelettel beadvány érkezett, amely XVI. Eln ö k e lent szerint 5 tag tiszteleti tagul ajánlja Schafarzik Ferenc dr. urat, a budapesti kii József-

Jugovics Lajos

Zoltán

és

:

i,

j

.

megyetem

ásvány-földtani tanszékének nyilvános rendes tanárát, társulatunk volt érde-

mes elnökét. A választmány dr. Schafarzik Ferenc úrnak tiszteleti taggá való megválasztásai egyhangúlag elfogadja, - javaslatát a jöv év februárban tartandó közgyléseié terjeszti. XV. Elstitkár bejelenti, hogy a Franklin-nyomda újabb áremelési kér. Eddigi emelései: 1. 1915 dec. 14-én 30%, 2. 1916 nov. 8-án 30%; 3. 1917 jan. Lén 40",,; 4. 1917szept. 15-én 25%. összeses tehát 125%. Elnök kérdést intéz, mitévk legyünk emez áremeléssel szemben. Ilosvay Lajos és Kormos Tivadar hozzászólása után az a vélemény

sürdik

le,

olcsóbban,

a

hogy a mai viszonyok között egyik nyomda sem vállalná a Földtani Közlönyt [gj a választmány az áremelési kényszerségbl tudomásul veszi. Elrendeli

azonban, hogy úgy gá

I

járjon

el a

XV.

E

it

t

1

s

Közlöny kiadása, mint szerkesztése körüla legnagyobb takarékosság-

a

kárság. t

i

t

ká

r

kérdési

int

hogy a Hidrológiai Szakosztály közleményeit

—

a

9

é

/

a

\

ála

s z

1

m

á n

y ho

z

az

Földtani Közlönyben közölheti-e.

-

iránt

Hl

TÁRSULATI ÜGYEK. Elnök

felvilágosítja

választmányt, hogy

a

külön rovat alatt közleményeit publikálni, megkereséssel Eordul

beli

Egyéb tárgy

híján

a

s e

a

szakosztály Közlönyünkben óhajtja

tekintetben legközelebb

a

szakosztály írás-

társulathoz.

Elnök az

ülést S

órakor berekeszti.

Budapesten, 1017 november 7-én.

Kelt

Jegyezte Papp Károly, elstitkár.

Az 1917 november 22-én

VII. ülés. Az

ülés a

kir.

lartott

választmányi

magy. tudomány-egyetem geológiai tantermében délután 5 órakot

kezddik. Elnök:

dr.

Kzontagh Tamás

k.

in.

udvari tanácsos.

Ottokár dr., Schafarzik Ferenc, Schréter Zoltán választmányi tagok, PÁLFY MÓR alelnök. Papp KÁROLY elstitkár és Ballenegger Róbert dr. másodtitkár. Elnök az ülést megnyitván, a mai ülés jegyzkönyvének hitelesítésére felkéri Kadic Ottokár és Schréter Zoltán választmányi tagokat. Megjelentek: Lóczy Lajos tiszteleti tag, KADié

Elnök

bemutatja az 1917 nov.

7-iki

választmányi ülés hitelesített jegyzkönyvét,

amelynek XIII. pontjához a választmány némi helyesbítést fz. I. Elnök bemutatja a Szabó emlék-érem odaítélésére kiküldött bizottság jegyzkönyvét, amely szerint a bizottság 1917 november 12-én dr. PÁLFY MÓRIC bizottsági elnök, dr. Emszt Kálmán, dr. Schréter Zoltán, Timkó Imre, Toborffy Zoltán dr. és Vogl

Viktor tagok részvételével ülést tartott, s emez ülés azzal a kéréssel fordul a választmányhogy a Kormos Tivadar lemondása folytán megüresedett helyre új tagot jelöljön ki. Elnök eme kérelem alapján felhívja a választmányt, hogy a megüresedett bizottsági

hoz,

tagságra lehetleg olyan szakférfit jelöljön, aki a gerincesek paleontológiájával foglalkozik.

Lóczy Lajos tiszteleti tag báró Nopcsa FERENCet javasolja, ellenben Schafarzik Ferenc választmányi tag- amaz aggodalmának ad kifejezést, hogy a jelenleg távol lev Nopcsa báró az id rövidsége híján aligha lesz abban a helyzetben, hogy a referátummá elkészülhessen, ezért tisztán a célszerség szempontjából

Kadic Ottokárí

ajánlja a

bi-

zottsági helyre.

Elnök szavazásra tevén

fel

a kérdést, határozatilag kimondja,

4 szavazattal 2 ellenében a Szabó érem-bizottság hetedik helyére

mányi tagot küldi ki. Elnök jelenti, hogy

hogy

a

választmány

Kadió Ottokár dr.

választ-

Vadász Elemér egyetemi adjunktustól, társulatunk örökít beadvány érkezett, amely a következ két javallaSzABÓ-érem odaítélésére vonatkozó, s az ügyrend 8. pontjában körüldr.

tagjától a Tekintetes Választmányhoz

A

tot tartalmazza na) írt

eljárás a bizottság összeállítását illetleg

lev szakemberek Ls

ezek sorából kerüljön ki;

idn

odamódosítandó, hogy a SzABÓ-éretn birtokában

rgvszersmindenkorra tagjai legyenek a bizottságnak, b) a

belül köteleztessék arra,

SzABÓ-éremmel jutalmazott

munka

amelynek elnöke

szerzje záros határ-

hogy szkebb tanulmánykörébl egy ünnepiesebb jelleg

ülésen összefoglaló színvonalas eladást tartson*.

Eosszabb eszmecsere után, amelynek során az a) ponttal szemben az a felfogás domborodott ki, hogy az állandó bizottsági tagság az ügyrendben lefektetett sarkalatos pontozatokat illuzórikussá tenné, s a választmányt megfosztaná a bizottsági tagok kiküldésétl, Elnök kimondja, hogy a dr. VADÁSZ-féle javaslat a) pontja felett a választmány napirendre

tér.

Ellenben a b) pontban kifejtett javaslatol egyhangúlag helyesli. Ennek hogy a választmány a Vadász ELEMÉB-féle indít-

folytán Elnök határozatilag kimondja

vány

b)

A

pontját a

,

következ módosítással

elfogadja

választmány kívánatosnak tartja, hog5

—

10

a

—

:

SzABÓ-éremmel jutalmazott munka szer-

TÁRSULATI ÜGYEK.

442

zje, az érem odaítélésétl számított egy esztendn belül, az illet tárgykörbl szakülés keretében összefoglaló eladási tartson. El

III.

t

-

amelyet

jelentését,

Elsi

IV.

i

ká

t

a

r

Eelolvassa az egyetemi

tanszék k ügyében kiküldött bizottság

választmány egyhangúlag elfogad. (Szövege

kár

it

jelentést

Franklin-nyomda

tesz a

a

44S. oldalakon.)

114

1911 nov.

15-én

kelt

ár-

L25% alapján számított számla looo példányonkinl ívenkint 2so korona, ehhez janiinak a boríték, fzés stb. egységárai, ágy gj ív elállítási ára körülbelül 320 koronára rúg. Emez egységárak azonban csak jan. L-ig érvényesek, amikorára a nyomda ujabb áremeléseket helye/, kilátásba. melési egységárairól,

•

amely

szerinl a

1

Ugyancsak

amely

levelét,

1

<

>•

>

•_:

>

budapesti kemigrafiai üzemek 1917 nov. 9-én kelt körüzemek háborús pótlék címén nov. 15-étl kezdve 100% emelési

beterjeszti a

szerinl az

fognak -/ámítani.

A választmánya l

/2

jelzett

Másodtil kar

V.

kényszerségbl tudomásul

áremelésekel

veszi.

indítványozza, hogy a Földtani Közlöny a háború ideje alatt

ívnél hosszabb dolgozatokat

Többek hozzászólása után

ne közöljön.

választmány olykép határoz, hogy

a

közlemények

a

ter-

jedelmének ilymérvü korlátozását nem tartja célszernek, hanem óhajtja, hogy a szerzk minél rövidebben és tömörebben ívják meg munkájukat. Ezzel kapcsolatban a választmány ugyancsak kívánatosnak tartja, hogy az egyes a szerzk készítsék el, s a német részben csak ez A kivonatolás mérvéi a szerkeszt-titkár belátására hízza,

közlemények kivonatai tessék.

Másodelnök

VI.

megújítja

ama többször

a

kivonat közöl-

hangoztatott kívánságát, hogj azon

jegyzkönyvében munkára. Többek hozzászólása után Elnök határozatikig kimondja, hogy olyan közleményekbl, amelyek a Földtani Közlönyben megjelentek, a szakülések kivonatában mi sem közöltessék, hanem csupán az

közlemények, amelyek

a

Földtani Közlönyben megjelentek, a szakülések

általán ne szerepeljenek, s csak utalás történjen az illet

esetleges vita kerüljön a

VII.

ülnök

jegyzkönyv kivonatába.

hangsúlyozza, hogy

Földtani Közlöny terjedelme a beállott

a

gaság folytán a lehet legcsekélyebb mérvre redukálandó a

s

utasítja a szerkesztséget,

költségvetésben megszabott összegei semmi szín alatt tú!

Egyéb tárgy híján Elnök az Ki

It

%8

ülést

m

drá-

ho^y

haladja a közleményekkel.

órakor berekeszti

Budapesten, 1911 november 22-én.

Papp Károly elsötitkár.

Jegyezte:

VIII.

Az 1017 december .Vén

tartott

választmányi

ülés. A',

ülés a

kir.

magy. tudománj egyetem geológiai tantermében

estéli

'.s órakoi

kezddik. Elnök:

dr.

I'\u<'v

MÓRIC

ni.

kir.

f

másodelnök.

Széchenyi Béla >\>.. Lócz^ Lajos dr., Telegdj Róth Lajos tiszteleti tagok, HoRUsrrzxy Henrik, Schréteb Zoltán dr. választmányi tagok, Bella Lajos a Barlangkutató Szakosztálj elnöke, dr. Papp Karolj elstitkár, Ballei bgoeb Róbert dr. másodtitkár, Ascheb Antal pénztáros. megnyitván, jelenti, hogj dr. Szontagh Tamás elnök Elnökl másodelnök az üh Megjelentek: ílosva? Lajos

dr., gróf

I

\ yzkönyv hitelesítésére mai ülésen akadályoztatása miatt nem jelenhet rm lltuirM-rzKv Henrié és S< hréteb Zoltán dr. választmányi tagokat.

a

.

Elnökl má odelnök bemutatja az lesíteti

jegyzkönyvét. E]

tit kár

jelenti,

1911 nov. 22-én tartott

Tudomásul. hogj áz 1917 nov. Tiki választmányi

—

II

—

ii

felkéri

választmányi ülés

hite-

:

TÁRSULATI ÜGYEK.-

1

.

Öy

ö k

ít

<">

t

a g

okul

jel

443

e a t k e

/.

te k

2.

Ballenegger Róbert dr. m. k. geológus, társulati titkár. Ajánlja az elnökség. Báró FejérváR'S Géza Gyula dr. nemzeti múzeumi gyakornok. Ajánlja az el-

:\.

Egyetemi geológiai intézet,

4.

E

1.

:

:

nökség.

g y c

mi

le o

|>a

nt ol ógiai

Budapest. Ajánlja: a titkárság.

in

ze

t é

Budapest.

t,

Ajánlja

a

tit-

Mauritz Béla vál. tag. Mauritz Béla Eppstein Ödön szölnagybirtokos, Sümeg. Ajánlja: Ulicsny Károly r. t.

v. t.

i

e

:

kárság. II.

I!

e n di- s

1

k u

a g o

1

jel

e a t k e z t e

.1.

Bíró Erzsébet tanárjelölt, Budapest. Ajánlja:

6.

Czinkovszkv Kornélia

7.

A

k:

dr.

tanárjelölt, Budapest. Ajánlja: dr.

felsoroltakat a választmány örökít, illetleg rendes tagoku] megválasztja.

Elstitkár

I.

elterjeszti az egyetemi geológiai

s

rokon tanszékek ügyében

Koch Antal

és Schafarzik Ferenc egyetemek ásványtani, geológiai, illetleg paleontológiái tanszéki inek betöltése ügyében a választmány kívánságára készítettek. A fölterjesztés a m. k. valláss közoktatásügyi Miniszter árhoz van intézve abból az alkalomból, hogy a budapesti egye-

kiküldött bizottság jelentését, amelyet Lóczy Lajos,

bizottsági tagok a hazai

temen az slénytan tanszéke megüresedett, amely tanszék sürgs betöltése ügyében Lasztmány eme

A

felirat szerkesztését

felolvasott

fogalmazványhoz szót kér Ilosvay Lajos

formásán megokolt

tés igen

irat,

a vá-

a nevezett bizottságra bízta.

amely valóban helyes

is

Az

tiszteleti tag.

lenne,

elterjesz-

ha az egyetem részérl

történnék. Azonban a Földtani Társulatnak tulajdonkép

nem sok köze van eme tanszékek

nem

tudhatja, hogy az slénytani tan-

betöltéséhez,

s

különben

társulatunk hivatalosan

is

szék fenntartását vagy beszüntetését a minisztérium miképen fogja

A

fel.

fogalmazvány

különben túlságosan elméleti húrokat penget, holott sokkal helyesebb lenne

a

paleonto-

lógiának az életre kiható fontosságát, a gazelasági felaelatok megoldásában esetleges

Széchenyi Béla

Gr. s

ajánlja,

tiszteleti tag kissé

hosszúnak

találja a felterjesztés szövegéi

hogy az rövidíttessék meg.

Többek hozzászólása után tanszékek ügyében készített s

sz< re-

ezirányban a fogalmazvány kiegészítését.

pét kidomborítani, s ajánlja is

a

választmányban az

felirat felterjesztése

a felfogás

domborodik

ki. In

gy

a

nem sürgs. Várjuk meg az eseményeket,

egyetemeken nem mutatkoznék hajlam a tanszékek megosztására, illeth g - a vallás- és közokakkor forduljon a társulat — mint erkölcsi ti stüh

ha az

betöltésére, csak

t

tatásügyi Miniszter

úrhoz

bemutatott

a

felirattal.

Elnök határozatikig kimondja, hogy a bemutatott feliratot a választmány általai arj hogy azt lehetleg rövidítse meg és a paleontológia gya-

elfogadja, de kéri a bizottságot,

korlati fontosságát jobban domborítsa ki.

tanszékek szétválasztása

meg

és

Az elterjesztés ügyében, ha majd az egyetemi

betöltése aktuális les/, a

választmány

II.

Sza kosztály

Elstitkár kérdést választmányától

intéz a

elhatározott

Iv

ii

szükséges lépéseket

választmányhoz, vájjon a

Hidrológiai

/.

1

Köz

m

Hitlrológiai

n y e k els évi els füzetében kiadhatja-e? 1

e

é

Közlöny jöv Elnök határozatikig kimondja, hogy a választmány elhatározza a Hidrológiai e m én ye k kiadását, a Hidrológiai Szakosztály költségére, egyelre mint a Föld-

füzetét a szakosztály költségére a Földtani

tani

a

fogja tenni.

Közlöny függelékét. III.

ink,

I.oezv

LAJOS

társulatunk

volt

tis/.t.

tag indítványozza, hogy elhunyt

elstitkára:

Lrenthey Imre

—

12

—

választmányi

s

emlékét ajánlatos lenne

örökít a

köz-

TÁRSULATI ÜGYEK.

414

gylésen külön emlékbaszéddel megörökíteni,

s

Vadász Eleméé egyetemi

célra ajánlja

e

adjunktust, mint az elhunyt tanítványát.

E nk natározatilag kimondja, hogy a választmány, múltkori határozatától eltéren, Lbekthey; Imre emlékét nem a rendes jelentések során, hanem ünnepi módon kívánja megörökíteni, s e célra Vadász M. Eleméé örökit tagot, az elhunyt tanítványát fogja felkérni.

Egyéb tárgy híján Elnök az

órakor berekeszti.

ülést estéli 8

Kelt Budapesten, 1917 december 5-én.

Jegyezte: Papp

Károly

elstitkár.

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

D)

A hazai egyetemeken a mineralógiai

a)

és geológiai tan-

székek szétválasztása ügyében készített javaslat. Nagyméltóságú gróf Apponyi Albert

v. b. 1.

1

..

m.

kir. vallás- és

közoktatásügyi

miniszter úr excellenciájának, Budapest.

A M

igyarhoni Földtani Társulat tiszteletteljes javaslata hazai egyetemein-

ken az ásványtani tanszékeknek kir.

a

(Az 1869. évi

XVI.

t.-c.

Nagyméltóságú m.

3.

§-a

geológiától való elkülönítése és a budapesti

tanszék fenntartása

slénytani

az

magy. tudományegyetemen

ügyében.

alapján bélyegmentes.) 76. eln. 1917. szám.

kir. Vallás- ós

Közoktatásügyi Miniszter

r!

Magyarhoni Földtani Társulat, mint a magyar mineralógusok, geológusok amely immár több mint félszázad óta és az egyetemi oktatás mveli és terjeszti hazánkbau eme adományágakat, fejlesztése érdekében a következ tiszteletteljes javaslattal járul Nagyméltósá-

A

paleontológusok szabad egyesülete,

—

—

1

god

elé.

Az alább kifejtend indokok alapján méltóztassék elrendelni, hogy a b ud akolozsvári Ferenc József tudománykir. József-megyetemen, a egyetemeken az á sés pozsonyi egyetemen, továbbá a d e b r e c z < n

pesti

i

vány-kzettan elkülönít

továbbra

önálló

tanszék

föld tan-

a

slénytantól

budapesti kir. magyar tudó m á n ynemrég megüresedett különálló slénytani tannnmaradjon és lehetleg minél elbb betöltessék. Eme javas-

sz»rvi'ztessék,

v,

egyétemen szék

mint

ís

míg

a

I

latunk indokolásán!

szabadjon kisso

visszapillantanunk

a

földtani

tanszékek

történetére.

Hazánk els fiskoláján,

A)

egyetemen

len

a

múlt század második felében az

tanszéke

1860ó!a

a

volt,

amelyei

budapesti kir. magy. tudomány-

a

a s

L856— 1860

v

a

ny-földtannak egyet-

között

Pbtebs

Károly, maid

hírneves Szabó József töltött be. l8B-2-bm az slénytan számára külön

—

1.;

.

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK. tanszék szerveztetett

els igazgatójával tartozó országos

és

445

Prudniki Hantken MiKSÁval, a

töltetett be,

aki a

m.

ru. kir. földtani intézet

kir. földmívelésügyi

földtani intézettl megválva,

minisztérium alá

1893-ban bekövetkezett haláláig

gazdag slénytani gyjteményt

A következ

létesített a budapesti tudomány-egyetemen. évben elhunyt a magyar geológia atyja Szabó József :

helyzete. Ugyanis a budapesti

eladó

javaslata

osztása a

és

is

hírneves tudós halálával csakhamar megváltozott a szóbanforgó tanszékek

és a két

alapján

egyetem bölcsészettudományi kara Lóczy Lajos

1894-ben olykép határozott, hogy a tanszékek meg-

következkép történjék

slénytan. Eme

:

I.

ásván

alkalmából azonban már akkor hangsúlyozta tanítása csak addig legyen egy kézben,

választását

tanszék

y-k

z e 1 1 a n,

földtan

II.

természetes alapon nyugvó csoportosítás elfogadása

míg

meg nem engedik és az állami nem gondoskodik.

kar,

a

a

hogy a földtan

és

slénytan

viszonyok a két tudományág szét-

költségvetés a különálló slénytani

felállításáról

Századunk els évtizedében a két tanszéknek három tanszékké való átalamind sürgetbb kérdéssé vált és 1912 május 1-i kelettel a Magyarhoni Földtani Társulat 102. eln. szám alatt — Schafarzik Ferenc elnök és PappKároly titkár aláírásával — javaslattal fordult gróf Zichy János akkori vallásos közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy a budapesti egyetemen, mint els fiskolánkon, a földtan az slénytantól, a többi fiskolánkon pedig legalább az á s v á n y t a n a f ö 1 d t a n t ó elkülöníthessék. Eme javaslatunk els része meghallgattatásra is talált, amennyiben 1915-ben megtörtént a régóta óhajtott szétválasztás és ily módon a budapesti egyt temen szakunkra három tanszék, ú. m. I. á s v á n y-k z e 1 1 a n, II. á 1 a 1 á n o s kítása

1

1

és

történeti

földtan

s

III.

slénytan

szerveztetett

Sajnos, alig hogy megtörtént emez üdvös szeparáció, az idei nyár folyamán kidlt az slénytan oszlopos tudósa, elhunyt Lrenthey Imre dr., anélkül, hogy

szakszeren kezdett múzeumát, Hantken Miksa örökségét, újra alkothatta volna. Aggodalommal tekintünk már csak azért is a jöv elé, mert eddig a kissé

szkkören

kezelt

slénytan, rövid idej fennállása alatt

fejleszthette ki azt a súlyt, amelyet ez a

tudományág a

az egyetemen

ntm

földtan mellett elfoglal.

De épen ezért a, leghatározottabban óhajtjuk, hogy az slénytan a budapesti tudomány-egyetemen mint önálló tanszék a jövben is fennmaradjon s arra alkalmas szakférfival minél elbb betöltessék. Szomorú volna a tanszék eltörlésével beálló visszaesés és pirulnunk kellene a nyugati míveldési központok eltt, hogy a gazdag Magyarországnak egyetlen fiskoláján sincs slénytani tanszékA paleontológia *ontosságát 1912. évi, föntemlített beadványunkban terjedelmesen méltattuk.'

E

világháború kitörése

eltt

összeállíthattunk.

helyütt csupán a

nagyvilág

Eszerint a föld

amaz adatokra hivatkozunk, amikel fiskoláinak

hasonnem

405 fiskolája közül 30 helyen

;i

tanszékeibl

van

a paleon-

tológiának önálló tanszéke. így az európai fiskolák közül önálló tanszékck>-i találunk Berlin, Bonn, München. Zürich egyetemein, ahol 1—1 tanszéke, míg

Bécsbén 2 és Parisban 3 különálló intézete van a paleontológiának. A bécsi egyetemen 2 mineralógiai, 2 geológiai és 2 paleontológiái tanszéken tanítják még jelenleg, a háború által megtizedelt létszám mellett js, a földtani tudományokat;

—

14

—

KSKUKXYKK.

GEOLÓGIA]

446 kívánatos

hogy hazáükban legalább

tehát,

budapesti

a

legrégibb

egyetemen

három tudományág kívánalmait. Az slénytan fontosságát a geológiára mi sem bizonyítja jobban, mini az, hogy szákszer munkáinkban az slénytan szinte uralkodó szerepei visz. így a Lóczy Lajos szerkesztésében megjeleni Gróf Széchenyi Béla keletkülön-külön tanszék lássa

ázsiai

mint ni

a

a

el

tudományos utazásainak (1S77 -1880) eredményei, valaBalaton Tudományos Tanulmányozásának Eredcím kiadványok négy

én yei

vastag kötetében

nem kevesebb mint 30

paleon-

magyar szerz: Halaváts Gyula. Kadic Ottokár. Kormos Tivadar, Lóczy Lajos. Lrentiiey Imre, Papp Károly, Tuzsok JÁxos. Vadász Elemér, Vitális István mellett — fkép külÉ v k o y v é n e k utolsó 10 köadósoktól. A F ö d t ani Int é z e földi értekezési

tológiái

55

telében

értekezés

kitörése eltl

35

közi'il

alapított

<">

t

1

t

tisztán

neve geológika, mert

kezési

tartalmaz, amelyek

a

valóságban mind

kiadása

a

több mint

világháború

folyóiratnak pedig

négy Eüzete paleontológiái koronába

százezer

Földtani Közlöny

régibbszakfolyóiratunkra

A

dolgozat.

paleontológiái

Geologifca Hungario-a cím

a

csak

kilenc

találunk, sajnos,

érte-

került. Leg-

csupán anyagi

erk híján

nem nyújthal nagyobb slénytani monográfiákat. \/ slénytan tudományának hazánkban több derék mvelje van. akik bár többnyire speciális ágail mvelik a zoo paleontológiának, de kevés utánpótlással

bátran megfelelnének

Lrenthey halálává]

a

elárvult paleozoológiai tanszékre.

slénytannak a geológiai oktatásban nagy jelentsége van minél eredményesebb legyen, arra fkép az slénytan s hogy a földtan tanítása ga lehetséget. A geológia gyakorlati mvelésóre.a sztratibeható ismerete adja

A

biológián alapuló

grafiában tel

és

az alkalmazott

geológiában

basznos

vízellátás,

:

spek felkutatásában az slénytani készültség elengedhetetlen.

nak körülbelül olyan szereps van

geológiában, mini

a

a

anyagok, szen-

A

paleöntoló

matematikának a Eizikában

asztronómiában.

.

Ezekben

kifejtve

tanszéke továbbra

annak

a

szükségét, hogy

Eennmaradjon

is

javaslatunk másik részére: hazai

hogy

a

a

budap

ssti

elbb

az minél

Józs ef-me gy e t

kir.

egyetemen az slénybet ("illessek,

fiskoláinkon az ásványtannak

beadványunk bevezetésében

való elkülönítésére. .Miként

tuk, kívánatos,

s

rátérünk földtantól

tiszteletteljesen javasol-

menj

e

a

kolozsvári

a

Ferenc Józ-eí tudomány-egyetemen, továbbá a debreczeni pozsonyi egyetemeken, legalább az ásványtm a földtantól elkülöés níi

ve szerveztessék.

B) A

budapesti

kir.

mára való ásvány-kzettani Krenneb

utolsó évtizedében

az

tanította

;

amikor azonban

a

is

L904-ben bekövetkezeti

kei

József,

nevezeti

L898-ban odakerült, kizárólag az

S'

József-megyetemen

halála

tanszéke

míg kél

a

a

múlt század

sza*kunknak; nevezetesen

voll

technikai geológiái

tanár távozása

ui a

n

Lóczi

Lajos

Schmidt Sándor

személyes kívánságár* a kei tanszék egyesült. atán is így maradt az agy, frgj hogj utódja:

sítetl tanszékel vehette Schafarzik Ferenc dr. professzor mai- csak némi át. Kívánatosnak tartjuk ezért, hogy a régi állapol a megyetemen is minél elbb ter is ki/ ben mái érji n, a mini e i

.

-

i

i

-

15

i

m

<

—

\

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEKÉ /ejtette

hogy

:

mérnök-építész hallgatók intenzívebb geológiai,

a

behatóbb mineralógiai képzése

új

immár

el

békeérában minél nagyobb készültséggé]

ve a vegyészek

és

technikai tudással

a

népek

akarunk.

megindul*') gazdasági versenyben vészt venni

közt

illel

Mszaki succrescentiánk nem odázható, hogyha a bekövet-

óhajtandó.

leltet lenül

való megersítése

ilyen szellemben

kezend

447

0) A kolozsvári Ferenc József tudomány-egyetem szakunkbeli egyetlen tanszéki'! évtizedeken át Koch Antal dr. tanár töltötte bi aki azonban mar 1891-ben hangoztatta rektori megnyitójában, hogy az ásvány.

kzettant, geológiái

tant,

nívón eladni,

ezéri

s

és

egyetlen

paleontológiái

szükségesnek tartja

tanár

képtelen

fiskolai

tanszék megosztását. Szava azonban

a

volt, amelyet máig sem szívlelt, meg a kolozsvári egyetem, hogy ottani professzor még ma is kénytelen a krisztallogra fiától jeles az ágy kezdve az slénytanig terjed összes tudományszakokat egyedül tanítani. Tudomásunk szerint SzÁdeczky Gyula tanár több ízben is javasolta tanszéke megosztását, azonban sikertelenül. Korunk haladó szellem, pedig szinte parancsolólag követeli, hogy kincses Erdély fvárosában, az aranybányák, sóbányák és földigázok közelében az ásványtanon kívül olyannyira fontos slénya

pusztában hangzó szó

tant

tanulhassa Erdély fiskolai ifjúsága.

is

Aggodalommal látjuk hazánkban, hogy az egyetlen fvárosunkon kívül, geológusok sehol az ország egyik fiskoláján a tudományok nyugateurópai színvonalán nem képzdhetnek, minthogy épen az egyesített tanszék mivolta miatt a legbecsesebb továbbképz speciális kollégiumok hiányzanak. Épen ezt megjavítandó, elkerülhetetlenül szükséges, hogy az új egyetemeken az ásványtani tanszék azonnal külön választass ék a földtani tanszéktl.

D) Ezzel

eljutottunk

a

d

ebre ezen

pozsonyi

és

i

egyetemekhez,

magyar törvényfelállítását ó s á g o d h v ahozás elhatározta és tanszékeinek szervezését N a g y m é tali elde már sikeresen meg is kezdette. Örömmel látjuk, hogy a geögi fia tanszéke már mindkét egyetemen szervezve, illetleg a dehreozenin

amelyek

1912. évi állami költségvetés keretében

a.z

a

t

1

i

betöltve van.

Kérjük NagyméltÓ3ágodat, hogy kultúránk és jövend közgazdasági fejldésünk érdekében addig i^. míg e két új egyetemen is szükségesnek tartott slénytani tanszék személyi és tárgyi kedvez körülmények bekövetkeztével szervezhet két új egyetemen

lesz, a

bog v

~

i

I.

az

én yt

á s a

szakunk tanszékeit oly módon méltóztassék szervezni. a n teljesen elkülönüljön a II. f ö 1 d t a n-

y a n-k z e t t tudományszakjától.

V

n

á n

t

Mieltt ennek szükségességét hangsúlyoznók, szabadjon némi kitéréssel

a

középiskolai új tanterv intézkedéseire pillantanunk.

Az évi

Országos Közoktatási Tanács

nyomtatványainak 1915.

XII. száma az új középiskolai tantervnek teljes javaslatát tartalmazza Fixáczy

Ern

dr. alelnök a

fogalmazásában.

Eme

tervezet

jövend középiskolákban, amennyiben

vegytant

heti

?>

órára, az ásván

-

a

a

16

—

földtannak

elkel

helyet biz-

IV. osztályban az ásványtant

-

VIII. osztályban,

a

földtant

gimnáziumban heti 2 órára s a reáliskolában heti hogy a legfels fokra kerül az a természetrajzi

—

a

pedig

a

3 órára tervezi. diszciplína,

i

A

tanterv kiemeli.

ily

a

1

kaimat

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

448

az összes

;i

(1

-

ez a tárgy

:

a

idevágó ismereteknek

összefoglalására,

geológia.

örömmel értesültünk

arról,

1916 július 14-én kelt 86,100

sz.

nyunk már mégis

s

valósította

hogy

ezt

kívánatos,

[gzággylés a fiúközépiskolákra

a

leánygimnáziumokban

tantervit a

V. K.-ügyi miniszteri rendelettel

elz

kormá-

az új középiskolai tantervet az

\i<>gy

minél elbb törvénnyé emelje.

is

Ha

az új középiskolai tanterv törvénnyé válik, úgy az országos tanárvizsgálati szabályzat is ennek megfelelen módosul, s a tanárvizsgálati tárgyak sorá-

ban a geológia, az elmaradhatatlan paleontológiái függelékkel, mint önálló tudomány fog szükségszeren kidomborodni. Ennélfogva már a tanárképzés egységes szervezete szempontjából is szükséges, hogy össz< s egyetemeinken legalább is I.

az

a s

v

á

n y

t

a

n-k

z e

t

t a

n. II.

a

f

ö

1

d

t

a

n- slénytan

különálló

tanszékekkel szerepeljen.

Ezenkívül azonban, miként az A. pontban részletesen kifejtettük, szükséges, hogy hazánkban legalább egy egyetemen, a budapesti tudomány-egyetemen a különálló slénytani tanszék biztosíttassék és ez

az ásványtan a geológiát intenzív

a

tanszék, amely épen úgy, mint

mvelésében megalapozza, néhai

Imre után lehetleg mielbb be is töltessék. A budapesti egyetemen az önálló paleontológiái tanszék kívánatos

dr.

Lorenthey

betöltése azért is

megokolt, mert az új bölcsészetdoktori sigorlat rendes tárgycsoportozatában, amelyet a bölcsészettudományi kar 1916-ban állapított meg, a és

paleontológia már mint tológiái tanszék eltöröltetnék,

t

f

á

r

g y külön

avagy huzamosabb

szerepel.

is

Ha

a

paleon-

maradna, Magyarországon a mai

ideig betöltetlenül

úgy fiskolai ifjúságunknak ismét nem volna alkalma tudományos igényeknek megfelel paleontológiái képzettségre szert tenni. Ezekben bátorkodtunk kifejteni mindazt, amit fiskolai oktatásunk érdekében

a

magyar geológusok részérl hangoztatni szükségesnek véltünk. Kérjük

Nagyméltóságodat, hogy javaslatainkat jóságos és bölcs figyelmére méltatni és esetleg összes egyetemeink illetékes tényezivel megvitatva, azokat mielbb megvalósítani méltóztassék.

Legmélyebb tiszteletünk kifejezésével maradtunk, Budapesten, 1917 november hónap 16-án, a

Ilosvay Lajos

Kooh Antal a

dr. tiszt,

dr.

m. k. Földtani

Magyarhoni Földtani Társulat neveben

nyg

tag, a kir.

:

magy. Természettudományi Társulat elnöke,

egyetemi ny.r. tanár, Lóczy Lajos dr. egyetemi ny.r. tanár,

Ini ézet igazgatója,

Schafarzik Ferenc dr.

ny.

r.

kir. József

megyetemi

tanár.

Jelen felterjesztést az 1917 nov. 22-én tartott választmányi ölés egyhangúlag ilfogadta.

Papp Károly tudomány-egyetemi

Szontage Tamás

dr-.,

ny. rk

m.

*

titkár.

•>

ni.

k.

elnök.

17

dr.

udvari tanai Földtani Intézet aligatgatója, k.

<

.

GEOLÓGIAI ESEMÉNYÉÉ.

449

Koch-Antal Jubileumi alapítvány geológiai pálya-

b)

munkák

jutalmazására.

Kooh Antalii;iU, a budapesti egyetemei] a geológia és paleontológia nyugalmazott érdemes tanárának tiszteletére tanítványai még 1012 május havában, amidn mesterük negyvenéves tanári jubileumát ünnepelték, alapítványt léteamelynek kamatail

sítettek,

munkák

kiválóbb geológiai

a

budapesti

jutalmazására

már

ki

adta

is

pedig Vid

és

pontjának m< lyet

és

Pa

tanárjelöltnek, aki

munkájával

írt

pályázati

a

kara,

Papp Károly tanárok

kar 1916 május 13-án tartotl

Gábob bencés

geológiai viszonyairól

bölcsészettudományi fel.

Lrenthey Imre

Az alapítvány els pályadíját, javaslatára, a bölcsészettudományi

egyetem használja

ünnepi ülésén n n o n b a

feltételek

1

ma

minden

gfelell

Ezen alkalomból közöljük az Ala píl 6 levél hiteles szövegét, ameaz érdemes nyugalmazott tanárnak 11 kiváló tanítványa — a geológia iránt rajongó szeretetük jeléül

érzett

egyetem számára

—

magyar geológia dicsségére

a

örök emlékül hagyományozott

1913—14 bölcsészettudománykari dékáni szám

s

letétbe

alatt iktatva

a

budapesti

helyezett, és

3222—

elfogadva.

«Alapító le vél. Alulírottak, mint Koch AttTALnak, a budapesti kir. magy. egyetem földtan és slénytan volt tanárának a földtan térén tanítványai, 1912. évi május havában Mesterünk ós szeretett Tanárunk negyvenéves egyetemi tanari jubileumát tanítványi szeretetünk melegével megünnepeltük. A reánk nézve felejthetetlen ünnep emlékére Emlékkönyvet adtunk ki, melynek egész jövedelmét egyel, mi alapít-

mköd

tud.

ványra szántuk. Ezzel az alapítvánnyá]

amely tanánk

Kocii Antal egész tanári

t

a

tanításnak olyan nemes céljait óhajtjuk szolgálni,

mködése folyamán

elérni törekedett. Elsegíteni óhaj-

szakemberek egyetemi nevelésének munkáját és könnyíteni szeretnénk azokon a nehézségeken, amelyekkel a különleges szakbeli búvárkodás kezdetén mindannyiunknak

meg

a

kell.

küzdenünk.

ti

céljaira mai napon, a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem böldékánjának 3500 K. azaz há ro meze röt száz korona névérték 4%-OS Magyar

Az alapítvány csészet kari

Koronajáradékot adunk

ál

azzal

a

kéressél,

hogy

azt az ala pítók

szándékának megfelelleg

az alábbi föltételek szerint kezelni szíveskedjék. 1.

2.

Az alapítvány a «Kdch Antal j ubile umi a la pít ván y» nevet viseli. Azátadotl összeg alaptke gyanánt érintetlenül kezelend és a mindenkori kamatok

20%-ával növelend mindaddig, amíg az alaptöke a 10,000 koronát évi kamat és késbben az egész alaptöke évi ka m a t a

osztat

la n u

1

éven ként

,1

nem

éri.

A fönnmaradó

líébe n hirdetend nyilt pályázat alapján földtani irányú mune

g é

s z

ö

s s z e

kálatok támogatására használandó. 3.

A

,

pályadíj valamely kisebb területegység

földtani

viszonyainak saját megk

Ennek megfelelleg nemcsak kész munkák hanem fként folyamatban lev és támogatásra érd< mes munkálato-

figyeléseken alapuló földolgozására adható ki.

jutalmazására szolgál,

elsegítését eéloz/a, továbbá a földtani megfigyelések végzésére minden körülmények között elkerülhetetlenül szükséges költséges helyszíni szik.

Ezek

vezetben

menyeit 4.

a

és

szerint a pályázók kész

munkákon

vizsgálódások lehetvé tételére törek-

kívül tervezetekkel

is

pályázhatnak.

A

ter-

pályázók részletezni tartoznak munkájuk addigi állását, megfigyeléseik ereda

célt,

amelyet további vizsgálódásaikkai óhajtanak elérni.

A pályázatukat minden tanév

Földtani Közlöny,

\i.\u

kt.

ntlT.

elején

18

legkésbben szeptember hó 30

—

ig

az alapít30

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

450

yányt kezel bölcsészeti kar dékánja

írja

ki,

ugyanazon év november hó

L-ig

terjed határ-

A beérkez

pályázatok két bírálónak adandók ki; ezek egyike pedig mindenkor a földtani tanszék kinevezett tanára; a másik bírálóul a beérkezeti munkál; természete

idvel.

vagy az slénytan, esetleg a pihe iphytologia vagy pedig az ásvány-kzettan tanára Ha a földtani tanszéknek nincs kinevezeti tanára, ágya pályázat meddnek fel. tekintend, illetleg nem Írandó ki. A bírálók véleménye alapján a bölcsészt ti kar a pályá-

szerint

kérend

zat

eredménye 5.

Legkésbb

felöl

A jutalmazotl

december havi ülésen dönt.

a

tervezetek szerzi, tervök megvalósítására szükséges nyári szüne

Leteltével, de a pályázal eredményét meghatározó évet követ tanévelején legkésbb december l-ig tervezett vizsgálódásaik kivitelérl a bölcsészeti kar utján a földtan kinevezett kanárának jelentést tenni, illetleg munkájukat bemutatni kötelesek. Amennyiben vizsgálódásaik bonyolultabb természetek s több évre terjednének, úgy egyazon tervezet a következ évben is támogatható. Ebben az esetben az év elején újra pályáznak, azonban kívánatos, hogy a pályázó kész munkáját kél éven belül elkészítse. 6. A pályázatban csakis a budapesti Alma Mater kötelékébe tartozó magyar anya

nyelv

készülk vrehetnek részt. jutalmazandó munkák vagy tervezetek kizárólag földtani tárgyúak lehetnék.

hallgatók és a doktori szigorlatra 7.

.

A

Tiszt án 6 ilénytani 8.

h

a

t

ó

c s a

m

r

Is

9.

vagy kzettani irányú munkák még meddség esetébi

A pályadíj é s z

u n k á k

Meddség

d o k tori

k

va

a

é r

é r d e

g y

e k e z é s

t

m

t<- r

e s

kamatoka következ

esetén az évi

évi

g \'

ya

e z e

t

n

-<

m

is

e k r e

a

több munka tort

is

jutalmazható azzal

nem

koronánál több

összegylt kamatokkal a

Ha

a

g a d

.

ki. pá

kivételesen

hogy a jutalomdíj 100 koronánál kevés* I>1> harmadszor is medd marad, úgy az

pályázat

a földtan tanára rendelkezik olyképen,

hogy az összegbl az egye-

módon megszerzett könyvekbea bekövetkezképen jegyzend be: «A Koch Antal jubileumi alapítvány

temi földtani intézet szerzés forrása

a kikötéssel,

leket.

elf d h at ó

kamatokkal együtt újabb

zat céljaira használandók föl és az ilyen módon Eölszaporodott kamatokból

és

jutalmazhatók.

n án t

gyarapítja; az

könyvtárái

ily

ajándéka.))

lesek,

10. A pályázók jutalmazott munkájuk kinyomatása kor föltn helyen jelezni kötehogy munkájuk a «Koch ANTAL-jubileumi alapítvány* támogatásával készült. 11. A laboratóriumi munkálatokat az egyetemi földtani intézetben kell végezni és

a jutalmazott é.-,

a

munkákkal vagy

tervezettel kapcsolatos mellékletek, eredeti raj zok, térképi

gyjtött anyag az egyetem tulajdonába mennek

eredmény

pályázati

kinevezeti

követ

kihirdetését

ál

a

pályázati

határid

tané\ december hó végéig és azokká!

földtan

a

nem

rendelkezik olyképen, hogy az egyetemi, földtani intézet által

tanára

I.

leteltével, tehát

igé-

más rokonintézeteknek adja át. Ugyan ellenrzi a jutalmazott tervezetek további orsál és arra törekedik, hogy azok záros határidn belül elkészüljenek. Ha a tervezet alapján készüli pályamunka nem telel meg a követelményeknek, vagy nem készül ida kit ílzötl határidre, a gyjtött anyag ez esetben isa földtani intézetbe szolgáltatandó be. 12. A föntebbiek értelmében az els pályázat az 1915/1916. tané\ elején Írandó ki. nyelt tárgyakat

Budapesten, L915

K.elt

A :'..

harctéren dr.

4. dr. 5.

lev

Noszkí

ii

ptember hó

Róth Károly

1-én. dr. e-

2.

Gaál Lstváh

Pálét Móbs. k. Kormos Tivadar s. k. dr. Vadász M. Elemér s. k.

Béla

s.

k.

6. dr.

9. dr.

Xándok

-.

k.

7.

dr.

10. dr.

.\l\rjRiTZ

Ko(

Telep.] >i

1.

szí

Jen

s.

k.

8.

19

11. dr.

dr.

helyetl

is:

Prinz Gyula.-,

k.

Scitrkter Zoi.tá

n

Vool Viktor-,

k.

!

SUPPLEMENT ZUM

FÖLDTANI KÖZLÖNY 10-12. HEFT.

OKTOBEIí-J íEZEAI liER 1917.

XLVIl. BÁND,

DER AÜSSCHUSS DER UNGARÍSCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT tíibt mit tiefer Trauer kund, dass ö

Dr.

EMERICH LORENTHEY,

Budapest. öff. Professor an der Königl. Ung. Universitát in Direktor des Paláontologischen Institutes der Universitát, Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschat'ten, der St. Stef'ansAkademie u. zahlreicher anderer wissenschaftlichen Gesellschaften, ord.

ani

13.

August

d.

J.

in

Nyirmada im

unerwartcter Weise verschieden

Der Verewigte,

seit

dem

50.

Lebensjahre

ist.

Jahre 188Ö eifriges Mitglied der

Gesellschaft, von 1907—1909 derén des Földtani Közlöny und Redakteur und Chefsekretár

Ung.

seil

Geologischen

dem Jahre

1910 Ausschussmitglied d^rselben, hat

drei Jahrzehnle hindurch den Interessen unserer Wissenschaft, gleichwie jenen unserer Gesellschaft uneigennützig

und mit schwármerischer Hingebung

gedient. Als Profes-

sor der ersten Lehrkanzel für Paliiontologie in

unserem

Vaterlande, hat er mit seinem gründlichen Wissen und

emsiger Tatigkeit sich für

immer einen Ehrenplatz

den ungarischen Geologen erworben.

Wir wahren ihm

cin pietátvolles

Budapest, im August 1917.

^

Andenken

unter

D1E UNGARISCHE GEOLOGISCHE GESELLSCHAFT

gibt trauernd

Kundé,

dass ihr eifriges langjáhriges Mitglied

Moriz Déchy von Marosdécse

Dr.

Ehrenprásidenl der Ungarische

iographischen

korrespondierendes Mitglied dei

Gesellschaíl,

Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Ehrenmitglied samtlicher europaischen geographischen

und zahlreieher öberseeisehen geographischen Vereine

[Gesellschaften

am

8.

Február 1917

seinem G9. Lebensjahre

in

Der Verewigte, der Gesellschaíl Milylied

íds

seil

dem

Budapest verschieden

in

ordentliches und

dem Jahre 1897

seit

als lebenslángliches

angehörte. hal die Wirksamkeit der ungarischen Geologen

zehnten mit

lebhaftem Interessé begleitet.

Forseher hat von 1884

— 1902

des Kaukasus

scherwell

Der weltbekannte

seil

Jahr-

geographische

zum Stúdium der

Expeditionen

sieben

geleilet

ist.

Jahre 1875 der Ungarischen Geologischen

Glet-

und mehreren ungarischen Geologen Gele-

Begehung seiner schneebedeckten Gipfel geboten. Seine aus dem stammende Sammlung und seine in verschiedenen (jegenden der Erde von ihm aufgenommenen und nach Tausenden ziihlenden Photographien vermachte er der kön. ung. Geologischen Reichsanstalt. Von seinem Tode genheit zur

Kaukasus

nach dem Begrábnis Kenntnis erlangend, hat

erst

dium

sein

und seine

Beileid

Február

i.

1

der inner-

in

Franziskaner-Kircbe abgehallenen Trauermesse bezeugt.

stádtischen

demselben Jahre

In

einer ain

Pietát in

unser Gesellschafts-Prási-

Dr.

am

Juni

12.

verschied

Budapest

in

Theodor Posewitz

Chefgeologe der kön. ung.

Geologischen

Reichsanstall

i.

1'..

Mitglied

der

Hollandisch

Ostindischcn Gesellschaíl.

Der im 67. Lebensjahre verblichene ordentliches

war

Mitglied

ein eifriger

llohen Tátra.

In

Éhre

l'ür

Ritus

den

am

niiiisl).

seine

Bahre

seil

dem

Jahre

1871

Forseher des vaterlandischen Bodens, insbesondere aber der

den Jahren 1879

1884

hal

er als hollándischer Militárarzt

Durchforschung der

An

Konf.

Insel

Borneo

Namen erworben. dem Budaer Farkasréter Friedhofe

nach evangehschem

das Prásidium

und der Beamten-

ungarischen

14. Juni auf

körper unserer

ist

der Ungarischen Geologischen Gesellschaíl gewesen und

mit der geographischen und geologischen

welches

(.elélnie

stattgefunden

Gesellschaíl

hat,

korporath

hat

seinem

teilgenommen und

gelegt.

ÉHRE IHREM ANDENKEN!

Begrábnisse,

einen

Kranz auf

ABHANDLUNGEN.

A)

ZUR GEOLOGISCHEN ALTERSFRAGE DES 1JRAUNKOHLENVORKOMMENS VON EGERCSEHI IM KOMITATE HEVES. Von

Dr.

Franz Schaf

\kzik.

Egercsehi i-t eine der weniger bekannten Kohlengruben Ungarns, von derenFlötzen bisherselbsl das geologisché Altér in Dunkel gehüllt war.

Auch

\\,n

zufolge geeigneter Litteraturangaben selbst

Dr.

Karl

Papp.

v.

und Kohlén behandelnden grófién Werke genötigt, dics Kohlenvorkommen 1 qnter die Lignitlager der Mátraurnrandung /u stellen und zwar augenscheinlich auf jené irrige Angabe

in

seinem

liin.

die

ungarischen

der

anláfilich

dafi

Eisenerze

Kohlengebiete anternommenen Tief-

auf dicsein

bohrungen oberpontische Schichten konstatiert worden wáren.

Wáhrend

aber an angeführter Stelle sub II die Lokalitát

Szcsi,

Rózsaszentmárton im Komitate Heves. IV. Szirákim Komitate Nógrád und V. Gödöll' und Túra im Pester Komitate tatsáchlich echte Lignité III.

führen, die zufolge der mit

zusammen vorkommenden

ihnen

Petrefakten,

im unmittelbaren Hangend des Lignitflötzes im Karlschachte beim Matyasovszky-Meierhofe von Szcsi aufgefundenen Vwvpara Sadleri wie

B.

/..

angesprochen werden körmén,

richtig als pontischen Alters

das

Vbrkommen von

Egercsehi

als eine bereits el

was

alt

ere

isi

Br

a

andererseits

un ko

hl

e

zu betrachten.

Die Aufdeckungen von Egeresein sind aber noch derartig neu und die geologischen Verháltnisse ihrer

maJöen unbekannt, daB

Kohlenvorkommen

bis

garrúcht

zum

derdies

nun. seiner stratigraphischen Stellung bet ref fend,

nicht richtig eingeschátzi

Strenge

Umgebung in ihren Details noch wundernehmen kann, wenn

es in der Tat nicht

genommen

worden gehöri

ist.

eigentlich die

Umgebung von

Egercsehi

niederen Vorlande des Mátragebirges, da dieses Kohlengebiet

(Egercsehi, Szcs, Bekölcze u. a.)

NNW-lich von Eger,

alsó bereits

vom

SW-lichen. oder Szarvasker Ende des Bükkgebirges NW-lich gelegen

Topographisch

1

isi

es nicht

Prof. Dr. KiftiiV.

s

ist.

anderes, als die O-liche Fortsetzung des ünter-

Papp: Die Eisenerz- und Kohlenvorráte des Ungarischen

Budapest, 1910. Pag. 872 sub. 3a

Reitíhes.

454

FKANZ SCHAFARZIK

DJ

mediterránén Schliergebietes

von Salgótarján und Mátranovák, nördlich

der Mátra, das es in NO-licher Richtung mit

dem Hügellande am Hangony

und am unteren Sajó verbindet. Das Kohlenvorkommen von Egercsehi isi gegenwártig durch die beiden Gruben «Lipó!» und «ödön» besonders im Beieiche der Gemeindi Szcs aufgeschlossen. Ohne dafi ich niich aber bei dieser Gelegenheit aui eine náhere Würdigung der damil erschrotteten Kohlé, noch auch auf Besprechung der zersplitterten tektonischen Verháltnisse

eine detailliertere

náher einlassen würde, will ich diesmal bloB die

dieses Schollengebirges

stratigraphische Stellung der kohlenführenden Schichtenserie etwas náher

beleuchten.

Das Liegende der Kohlé nflötz

I.

e.

Die tiefsten Schichten, zugleich das entferntere Liegende der Kohlcnflötze,

werden durch

eine Serié

von dickbankigen, grobkörnigen Sandsteim n

gehoben das in Rede stehende Gebiet gegen W begrenzen. Dieselben sind ám bestén bereits auf Szentdomonkoser Bed n

vertreten, die horstartig

in

einem groBen Steinbruch aufgeschlossen, aus dem das Gestein zu ver-

Bauzwecken gewonnen wurde. Petrographisch

schiedenen

grünen

eine,--

der

<

grün erscheinenden, glimmerarmen

Innere seiner dicken Bánké besitzt ein

erscheint, mii

doch dürfte man

Vorbehalt,

dagegen sind ausgelaugt, kalk-

i

min

folgl

nicht fehlgehen,

U n ermedii

II.

Darauf

sein

Oberoligozán

als

ein miicliliger

e

r

diesen St ellen auffallen-

Das graue kalkiges Zement und ist von fes-

karbonatlos und daher bröckeliger. Petrefakte steine nicht beobachten können, daher

Trümmt

Quarzsandstein vor.

braunen Krusten

Konsistenz, die

teren

und an

rhárteten Tones enthaltenden

dasselbe

stellt

einen groben, grünhchgrauen-gelbHchbraunen, streifenweise kleine

habé ich in

diesem Sand-

ungewiB wenn man denselben, obwnld Altér

geologisches

betrachtete.

v r

a

n

e r

S

a

n

d.

Schichtenkomplex, welcher aus feinem

grauen Sand und dazwischen aus Pesten Sandsteinbánken besteht. Diese letzteren sind stark kaikig

und zufolge zahlreicher, wasserklaren und bnit n

Quarzkörnchen und kleinen Schotterstückchen mikrokonglomeratisch. In iluieii

sind

stellenweise

und

Jnom?/en-Sclialen bereits

sich

Unt

als

schönsten

als

er

organische

m e di t err an

tnáchtige

von der beim

auch

Wand

ín

jenem

zu

enthalten, unter denen

erkennen

anzusprechende tiefen

Lipótschachte befindlichen

Richtung neben dem Waldwege auf den Btofien wir in

Resté

Lithothamnien-Knoiiii

Dieser

sind.

Komplex

ist

am

Graben aufgeschlossen, der

Dampfmühle

in

SW-licher

Barbárberg hinaufzieht. Ferner

dem zum Lipótschachte Eührenden Wegeinschnitte auf

einen

ZUR GEOL. ALTERSFRAGE DER BRAUNKOHLE VON EGERCSEHI.

gi

Iblichenj lockeren, ebenfalls viel

455

bunten Quarzgrus tnthaltenden kalkigen

dem Steinkerne von Teliina lacunosa Chemn. var. tumida gröfíerer Anzahl gesammeH werden konnten. Endlich trifft man

Sandstein, in

Brocc. in

und weien Bánké NW-lich

einen ebenfalls diesem Niveau angehörigen, bunte Sandkörner

Glimmer führenden Sandstein, dessen ausgelaugte, kalklose von der Kuppe Half, alsó bereits in Szent domonkoséi Eotter steinbruchartig aufgesohlossen sind. Teils in den wohlgeschichteten Bánken dieses Bruches, teils in der S-lich von demselben beginnenden Grabenmulde habé ich in den daselbsl im Walde lose herumliegenden Sandsteinbrocken zahlreiche Versteinerungen gesammelt, von denen zumeist in Abdrücken und .

Steinkernen folgende Arten bestimmt werden konnten:

Buccinum Mytilus

A tea

cfr.

cfr.

Cardium Cardium

miocenicum Mich.

pliir.

sp.

moltensis

Mayee

commune May. Michelotüanum May.

edule L. var. cfr.

Callista erycina L. var. subtriangula Sacco.

Pharus Telli/na

cfr.

légiimen L.

planata Lin.

Das VerháltniB einzelner wáre noch genauer

v,

lamellosa

r.

dieser

1).

C.

G.

Blemente zum Horizonté der Kohlé

festzustellen.

III.

Khyolittuíí.

Derselbe schlieBi sich ráumlich enge an die vorige Schichtengruppe an.

In seiner bimssteinartigen oder

oft

bereits kaolinisierten

Grundmasse sind

zahlreiche kleine, schwarze Biotitlamellen und wasserhelle Quarzkörner sichtbar.

Am bestenist

n zersprengteu

gegen Stunde

Rónahegy

IV.

"2.

dieses (;rsteinsüdlichim«Sziicsierd»-Waldaufgeschlossen;

Partién bis

verfolgl

zum

aber kann es auch noch weiter in der Kichtung FuBe des bereits zur GemeindeBekölcze gehörigen

werden.

Die Schichtengruppen der Kohlenflötze.

Über dem soeben erwánnten weissen lihyolittuff folgt hierauf mit SE gerichteten Einfallen die kohlenführende Schichten-

allgemein gegen reihe. die

z.

B. in den Aufschlüssen in

und

um

den Lipóischacht folgende

Gliederung erkennen láBí. Zuunterst a) Sand, mit einzelnen Sandsteinbánken, b)

blaue Tonschicht mit Scherben einer dickschaligen Ostraea,

c)

braungrauer Tonschiefer mit zahlreichen Pflanzenabdrücken und

cin/cinen

weien

Rhyolittuffgeröllen, als Einschlüssen,

456

FRANZ SCHAFARZIK

I>f

Kohlenflöz, durchschnittlich 2

(L)

Kohlenflötz,

f)

Haupl

m

stark,

gelberSand mii Schnüren grusigen Schotters, weiterhin grauer Sand.

e)

Ö-30— 1-0 m

im allgemeinen 30

stark,

m

iiber

dem

Elöl /.

g)

grauer Ton mii

zwischengelagerten Tonschichten in sehr groBéi

Máchtiskeit.

Da

V.

Lockerer

s

H

a

íi

g e n

mid

Sandstein

widerstehen mid daher

besser

Einzelne dicsér

breten.

de

e

(I

kalkige

den

in

letzteren

sind

K

r

o h

I

e

n

f

I

ö

Sandsteinbánke,

1

/.

die

>•.

Erosion

der

A.ufschlüssen staffelförmig

bervor-

namentlich an den Schichtfláchen

von Tausenden von Pecten pmexcabrmsculus Fon. bedeckt.

Ferner öndei

sich als ebenfalls dicsem Horizonté angehörig sehr zahlreich eine

Corbula^.

Nachdem das Pecten praescabriuscuhs mi! wohlerhaltenen Schalen vorliegl und namentlich in denGemeinden Szúcs mid Egercsehi (imKomital Heves) in

nmassen anzutreffen

I

aJs

klassisch

bczciclnici

können diese Fundorte für diese

isi,

werden.

Diese zufolge ihrer reichen

ruhrung auffallenden Sandsteinbánke können bauptsáchlich Orte

in

die

zentrale troffen

in

Es

tarján

iiber

isi

NW-licher

Richtung gegen die

Balfó'kuppe hinanzieht, ange-

nnter einem máfíigen, gegen

SE

gerichteten Ein-

da- dasselbe Niveau, das auch im Schichtenprofile von Salgóden Hangendschichten d< r Kohlé mit Teredo und Cardien,

dem

andererseits aber unter

«Schlier» gelegen

VI.

Se

b

Mer.

Uber dem soeben besprochenen PraBscabriusculus-Niveau Scklicr,

der

stellenweise

aus

fischschuppenführenden

tonigem Sand, oder sandigem Tone, so

/.

B. im

bei

Schichten, bezw.

ganz

lockeren Sandsteinen

Tellma

nun

SW-lichen Wasserrisse des

besteht.

weifilichen Sandschichten, die S-lich von der unt

folgl

feinkörnigem

Egercsehi, an ander< o Stellen dagegen aus sandigeren

Magoshegyberges

Be

bereits

im Csókolódzótale, das sich von der Bergwerks-

werden, zumeisl

tallcn.

i

Gemeinde

nördlichen Graben des Nagyhegyberges, ebenso wie

auf Egercsehier Boden

der

wirklieh

Petrefakten-

besonders W-lich von derselben nach der Wegbiegung, ferner X-lich

S/Aic-.

vom

um

An

aufgeschlossen

-ind.

Eindel

man

In

dicsen

letzteren

Gemeinde Egercsehi an .

ziemlich háufig eine

dei

kleim

-\>.

VI

I.

Obermedit

e

r r

a n.

Endücb kaim man in der vom Magoshegyberge 3Ích E-lich hinziehenden Gegend eine sehr máchtige Eeine Sandablagerung beobachten, in der

;

ZUR GEOL. AI/IKIÍSFRAGE DER BRAUNKOHLE VON EGERCSEHI

z.

B.ni

quellc

1*9

km

sind.

ENE-licher Lufi linienentfernung im Sande der an der Graben-

weithin sichtbaren Abrutschung katim

und

Eeinschalige

isolierbare,

.

kleine,

aufiersi

zertrümmerte Muschelschalen eingebettei

in situ

bereits

Sohichtenkomplex dürfte eventuell

Dieser

457

bereits

dem oberen Medi-

terrán zuzuzáhlen sein.

*

Aus im

dem Angeführten

all

dafi das Gros

der

gehi daher hervor, dafi pontische Schichten

Gegend überhaupi

unserer

Bereiche

clas

dortige

reihe, zwischen dereri unti

nichl

vorhanden

sind, sondern,

Hügelland bildenden máchtigen Schichten-

Partién sich die beiden Kohlenflötze befinden,

reri

wenn auch in vertikaler Richtung blofi sprungweise, im ganzen daher sporadisch und zumeisl in tnangelhaftem Zustande enthaltenen Petrefakte als untermediterran angesprochen werden mufi. zufolge der

in

ihnen,

Budapest,

am

1.

1017.

Juli

DIE TEKTONISCHENVERÖALTNISSE DES GEBIETES ZWISCHEN

KISKAPUS UND BÜKKOR; Von Di. Franz Vájna von Páva. kön. ung. íngenieurgeologe.

— lm Sommer

Mit

Tafei

V und Figuren 23—26.

—

Grand des Auftrages des kön. und gemáfi der Weisung des Herrn Ministerialrates Dr. Hugó von Böckh, im westlichen Anscblusse an das ini vorangehenden Jahre aufgenommene Gebiet meine auf dem im Titel bezeichneten Gebiete durchdes Jahres 1913 habé ich auf

ung. Fmanzministeriums

geführte geologische

Aufnahme

Dos Vórkommen

von

in

Verbindung mii der Erdgasforschung beendigt. isi auch im Siebenbürgischen

Kohlenwasserstoff

Becken, wie schon aus meinem vorjáhrigen Berichte hervorgeht, an die Antiklinalen, beziehentlich vielmehr an die an den letzteren auftretenden brachianti-

klinalartigen

Gewölbe und

zufolge auch auf

meinem

ziehungsweise auch hier

Für

die Zeit der

Döme gebunden. diesjáhrigen

Dicse sind meinen Untersuchungen

Gebiete vorhanden und setzen sich be-

fórt.

Ealtung und

in

Verbindung damil bezüglich der Tektonik

dér Antiklinalen, habé ich mir in diesem Jahre Beweismittel verschafft, was ich in

meinem

vorjáhrigen

Aumahrosberichte,

obgleich

mangels

handgreiflicher

Belese, für notwendig erachtete und was auch Herr Ministerialrat Dr. v.

Böckh

458

FBANZ VÁJNA

1'

V.

PÁVA

bezeugt hat. In meinen Berichten von den Jahren

1911 und 1912 erklürte ich,

oicht nach der Ablagerung Becken ausfüllenden Sedimente erfolgt ist, sondern schon im oberen Mediterrán, dafi diese gegen das Ende desselben und nicht früher begoni en

dnB

Auffaltung des Siebenbürgischen Beckens

die

sámtlicher, dieses

Sedimente als das Steinsalz in den Antiklinalen nichl kennen, Mediterrán fallenden Ursprung der Auffaltung erblicke icb in dem

hat, da wir áltere

Don noeh

in das

Umstande, dafi die Antiklinalen aelbst im Beckenteil bei Nagyenyed nicht von der a us dem Becken bekannten vollstándigen sarmatischen und noch weniger von der pannonischen Schichtenreihe bedecki werden, die Faltén waren daher schon zum Teil im Mediterrán erhoben gewesen und von diesen ist ein Teil durch den Wellenschlag fortgespült worden. SE-licher Eine aus sarmatischen Schichten aufgebaute Falté streicht in NW-licher Bicbtunt; Komitate, die in Bichtung durch Fenyfáivá im Szebener im Bette des Hinterbach weiter streicht. Bei den letzten Háusern ist das ganze Schichtengewölbe mit einer dünnen Tuffbank schön zu seben. Einige hund.rt

NW—

Schritte talaufwárts geriet ich

wo man

am

rechten Bachufer auf einen solchen AuíschluB.

daB der aus petrefaktenführenden, sarmatischen, sandigen and tonigen Sedimenten bestehende Antiklinalscheitel weggespült worden ist und in diese Ausspülung hat sich petrefaktenfbrendes Schotterkonglomerat hineindeutlich sieht,

gelagert, welches sich jedoch oichl alléin auf diesen Ort beschránkt, sondern sich

weit ausbreitet. Ich scheue

mich

nicht

zu behaupten,

dafi ich einen

glánzenden

Beweis meinerin den letzten Jahren a usgestalteten, hierauf bezüglichen Impression gefunden habé und bedauere nur, daB meine photographische Aufnahme dieses interessanten Ortes wegen der angünstigen Witterung nicht gelungen ist.

Was liin

die

ich, nebst

solche Daten

Ursachen der Auffaltung des Siebenbürgischen Beckens anbelangt, meinen eigenen Beobachtungen, in den letzten Jahren auf viele geraten, die mir gestatten, mit den hierauf bezuglichen Teorien zu

brechen und jené Grundlagen weiter zu entwickeln, welche Herr Ministerialral Dr.v. BöoKH1 angenommen hal ondgibt onsdieauf demheutigen Niveau stehende

Erkenntnia die Erklárung

für diese

auch schon

in

den Details festgestellten,

über das ganze Becken sich erstreckenden Faltenbildungen. Der Bahmen meines gegenwartigen Berichtes gestattet es jedoch nicht, meine Studien hier zu detailieren und beschránke icb mich nur darauf zu koi tieren, dafi die Faltung der aeogenen Sedimente des Beckens auf einen progressiven geosynklinalen Auffaltungsprozefi, durch die unter Mitwirkung der Stemsalz-

Becken gerichteten Einschiebungen zurückzuführen

schichte gegen das

ist.

A) Antiklinalen (Gewölbe.)

Die S z á s zs z ent] á Less es— Als óvister Falté. a)

i

I),.

Becb ms. -

ét

Koh.

Hrei.

v.

La

Pávai |i«.k.

\'\-iva

1915.

1

6—Sz

á s z

uj

i

a

1

u— B o zso

19.

Pí g.

1

n d

;i

—

Auf dem NW-lichen Rande meines vor-

Böckh: Übtr die erdgasführenden Antiklinalzüge des

Budapttt, 1911.

Dr.

s z

Sie ben bürge J

43.

FbbbnC: Az Erdélyrószi medence gyrdésének okai. (Bány. sz.)

TEKTOXISCHEN VERHALTNISSE

I>IE

GEBIETES

D.

KISKAPUS, ü,

Z\V.

459

Aufnahmsgebietes nimmt, wie ich bereits erwáhnt habé, eine flache

jahrigeu

Falté bei Szászszentlászló ihren Anfang

und

zierrl

nacn

SW;

Umgebung von

Szászujt'alu konnte ich

dieselbe geht über

und heurigen Gebietes.

das Szászujfaluer Tal an der Grenze meines vorjáhrigén

In der

KUKKOR

an dicsér Antiklinaien

ein mácbtiges

braehiantiklinales Gewölbe beobaohten, welcbes sich gléichmáBig nach

N

und S

Die Falté erreicht jedöob ebenso wie wir dies bei den anderen Antiklinalen des Siebenbürgischen Beckens seben, damil nicbt ibr Ende, sondern schlángelt sicb im groBsn über die Punkte 509 und 634 in das Eozsondaer Tal, scbliefil.

wo

Gewölbe

sicb ein neues

öffnet.

Beim unteren Ende von Rozsonda aber

gelt sie

Seile des Lesseser öregvárberg (Alté bis

an den Vesszdéi Bacb

ihre

schlán-

sicb wieder S-licb und konnte icbsie über das Hortobágytal, an der W-lichen

Spur

und

verliert

in

Burg 641) und Oroszlánbure- (Löwenburg

ve*rfolgen,

wo

sicb an der S-lichen Seite des

556),

Punktes 683

die Nebenfalte der

den Hintergrund gedrangt wird, wie

Lesseser Antiklinale. Hierdurch weist bei der Vergesellscbaftlichung der Faltén

im N

Verzweigung mich davon überzeuc;t r daB zwei einander sicb náhernde Faltén aucb hier, entfernter von den Beckenrándern, mebrfacb gefaltete zusammenhángende Gewölbe gebén können. Das lebbafte GasausströmAne;. Scblammquellen und Salzsole aufweisende Gewölbe die Lesseser Bracbiantiklinale

auf. AnláBlich meiner diesjahrigen

bildet alsó einen Anteil teils der

Vesszder Faltén. Hervorbeben

eine eigentümlicbe, gabelartige

Aufnahmen babé

Hegen— Prázsmárer,

will ich noch,

teils

der Szászszentlászló—

daB sowohl

die Erdgasexhalation,

und die Salzsole in der erstgenannten nui' mehr als Nebenfalte figuriert.

wie die Quellén die

eie

let zt

b)

Die Kis ka pus— Fels

Falté. Eine

weiter

Fortsetzung der

ich

Falté

vorkommen, wábrend

gez és—Vessz d— Als óár pás er

Wdicb auf meinem Aufnahmsgebiete

befindliche Falté, die

Kissármás — Mezsámsond— Magyarsáros — Báznaer

oder jener. die unter sámtlichen Beckenfalten bisher

am

Antiklinale,

meisten Erdgas

geliefert

hat und auf welcber sicb aucb zwei gute Gasscbácbte befinden. SE-licb von Kis-

kapus finden wir im Schemmert-Walde jenes Gewölbe der pannonischen Schichten, welcbes Herr Professor Dr. Phleps bereits vor lángerer Zeit besprochen 1 u id in seinem Auínahmsberiehte vom Jabre 1911—1912 aucb bescbrieben bal. Was die Faltungsacbse anbelangt, modifizieren meine Beobacbtungen die Beschreibung des

Herm Phleps

insofern, als ich diese Acbse

Messungen der Fallrichtungen, NE-lich

vom Punkt

die ich

400 14h 7°, 10

11

aucb auf Grund meiner

und und ziehen muBte. Das Zusam-

im Szászivánfalvaer 3°) nicbt über

Dicken Hotterberg, sondern bedeutend weiter N-lich

den

Tale (NW-lich

Schrávenberg

nientreffen der Kraftwirkungen der lateralen Scbübe offenbart sicb gerade hier

Bracbiantiklinate insofern in imposanter Weise, als unter Sedimenten nicbt nur die sarmatischen Sedimente auf erei uroBpn Flácbe heryorragten, sondern auch der máchtige Dazittuff des oberen Mediterrán in einer Doppelfalte zuni Aufscblusse gelangt. Aus diesem Grundé

in

der Felsgezéser

den pannoniseben

kann ich das difiziert

zu

Profil des

Herrn Oberbergrates Halaváts nur

dem meinigen macben. Beidé können

Qommen werden. 1

Ottó Phleps:

Bericht. 1913.

als

in

diesem Sinne mo-

wirklicher Diapir-Kern

160

Dí

FRANZ VÁJNA

v.

PÁVA

DIE TBKT. VERHALTNISSE D. GEBIETES

Auf Grund der

Phleps verneinl

fessors

kommende

gezée

muB

jené

werden, dafi

Feststellung des Herrn

frühere sicli

von

die

Antiklinale gegen Ujegyház fortsetze, obgleioh dieser Beitrag

cher übrigens meine Daten noch

Datums

Sowerl

<s

dargestelU

nich.1

Beckens

Einsichtnahnie der im

Wendung

geltend

maciit,

verháltnismáBig

duktion zur plQtzlichen

Anbau

am

ein

Ufer des Hortobágy zu-

bedeutend

Brachiantiklinale

kleinere

E

hin

bildet

Gewölbe

gleichsam

als

die

Intro-

l>is

m

den bereits

Olttal.

Dieser Teil

parallel

Eortschreitenden Faltén bis in das

derselben, der sich von Felsgezés

Alsóárpás erstreckt,

isi

neu und wird weder

von Herrn Phleps erwáhnt, noch weniger auf seine Daten gestützt, der Becken-Antikhnalen

auch an dvr

die sich

kleineres

Eírümniung der Falté nach S und komrnt eigentlich

angefangen streicht unsere Antiklinale

erwahnten, nach

und mit Wald

befindlicherj

linken

hiedurch zustande. hier

wel-

Vesszd, etwas südlich von letzterem Orte auí.

das vorige, zwischen Verd und

Von

bildet, in

können, da auch solche

nach der hier auftretenden relativen Synklinale,

Hortobágyer Diese

sein

dies so darstellen. die

bewachsenen Gegend SE-lich von Bendorf, lásst. tritl

Pro-

Bázna— Kiskapus —Fels-

die Kartenskizze der Antiklinalen des Siebenbürgischen

spáteren

461

Tektbnik und der daraus folgenden Aus-

hier skizzierten

breitung E-licher Richtung

KISKAPUS U. KUKKOR

ZAV.

verzeichnet, ja

überscliwenkt

an

der Karte

in

dieseni

Orte so^ar

zweiina] synklinal.

Das Verd— Vesszder Gewölbe niuB im Vergleiche mii deni vorigen zum angesehen werden, jedoch nur insoweit, als die sein Hangén-

Teil als geschlossen

des bildenden

den

sarmatischen Schichten noch nichl von der Erosion gánziich ent-

worden sind und seine

fernt

mediterránén

tieferen Glieder mit

dem dünneren

Dazittulf noch

Faltungskern wahrpcheinlich überall bedecken. Einiger Be-

weis dafür, dafi dieses Schicbtengewölbe noch gasháltig sein kann, iinden.

da sich

am

ist

darin zu

N-lichen FuBe der Karte 538, an der linken Seite des Vessz-

der Baches noch eine, aufeine Sunipfwiese befindet.

einstige

Im S fand

Schlammquelle

ich E-lich

von Kürpöd,

(Fortyogó) hinweisende

am Ende

eines tiefen

Wasserrisses noch die weitere Fortsetzung der Falté mit Fallwinkeln von 70—80°. steíle Fallwinkel habé ich nur weiter. S-lich an der SW-lichen Seite des Punktes 595 gemessen, oder in der Faltenachse, wáhrend wir weiter von dieser entfernt íim ein Einfallen von 5 14° gefunden habén, doch auch diese Schicb-

Solche

—

tenneigungen habén Schichten

Rücken

überall

eingehüllte,

blofi

eine

ausgedehnte

von petrefaktenfhrenden sarmatischen Brachiantiklinale

des Hügelzuges folgend, bis an das S-lich

veranschaolicht,

vom Punkt

dem

468 befindliche

Tal des Mártonhegy-Baches, welches hier ebenso die Falté durchquert, wie weiter nben der Vesszder-Bach, der sich dabei mit seiner NW-lichen und dann S-lichen

Richtung práchtig der angedeüteten Tektonik des Untergrundes anpasst. S-lich vom Mártonhegyer Gewölbe habé ich nach einer klemen relativen Synklinale auf den an der N-lichen Seite des Olttales befindlichen Hügelgipfeln h Fallrichtungen von 20, 21, 22, 24, 8 und 5 mit der beim Punkt 513 passierehden

Achse gemessen. Diese Daten bezeichnen offenkundig die öffnung eines neueren Gewölbes der Alsóárpáser Falté in petrefaktenfhrenden sarmatischen Schichten. Freilich

ist

die S-liche Fortsetzung

auch hier im ülttale nichl erforschbar.

K

462

B o 1 y a- j

Die

c)

e g

PRANZ VÁJNA

v.

PÁVA

y h á z a-1 1 1 e n b á k-0

láhujfaluser

Falté.

Die zu meinen Aufhahmen im Jahve 1913 verfügbare Zeit reichte nicht 1

1

t.-Lír

aus, ura auch den auf das Nagyszebener Kartenblatt fallenden Teil E-lich

Vizabache durchziistudieren, und so konnte ich nicht mebr feststellen, in diese Antiklinale mii jenem groBen ViertelgewöTbe steht, welches die Umgebung von Nagyselyk—Mihályfalva einnimmt. Doch halté

vom

welchem Zusammenhange

daB es auch N-lich von der Ruszer Störung noch eine an der von Phleps erwáhnten, 1 vomHilm-Berg und Höal-Berg kommenden Monoraer Falté, an derén Scheitel noch SW-lich von Mihályfalva die sarmatischen Sedimente und erlöschende Schlammquellen auftreten; auch gibt es eine SH2-Quelle im Tale des Vizabaches. Diese Aufwölbung ist möglicherweise die Fortsetzung der Falté, das heiBt Antiklinalen, die auf dem S-lich von

ich es für wahrseheinlieh,

Aufwölbung

gibt,

Salko befindlichen Hügelrücken beobachtet

Gewölbe

bildet,

um

werden kann,

und

ein

sich mit einer relativen Synklinale SE-lich in die

kleineres

jegyházer

W

ist nach hin noch nicht kann ich von demselben nur so viel erwáhnen, daB auch die Lage dieses Gewölbes eine E— W-liche und auf die bei der Felsgezéser Brachiantiklinalen mitgeteilten Ursachen zurückfuhrbar ist. Sein Kern, der am Eücken

Brachiantiklinale zu schlángeln. Das Salkoer Gewölbe

ausgestaltet

aus

und

so

petrefaktenführenden sarmatischen

Schichten

in

ganz

steilen

Stcllungai

(60—82°) besteht, gelangt unter der sanft einfallenden pannonischen Deeke zuni AufschluB, welch letztere den auf das jegyházaer Kartenblatt fallenden Teil ganz umschlieBt. Im Bette des Salkoer-Baches. der am Eande des jegyházs er Kartenblattes dargestellt

ist,

habé ich schwácheres Brodeln des

ausströmenden

Gases im N-liehen Flügel beobachtet.

regelmáBige Brachiantiklinale des házaer Gewölbes. Unter ihren Liegendsehiehten ist auch Die

Teil der

e g ygroBer

j

ein

pannonischen Schichten noch aufzufinden. Die Gemarkungen von Alsóund jegyháza dienen als iln- Sammelgebiet. Bedauerlicherweise

gezés— Alcina

jegyház aaf der linken Ssite des Hortobágy sich erhehende von Erdstürzen und wird so bebaut, daB ich ohne gröBer* ^bgrabtmgen, für welche mir das Árar damals noch keine Deckung geboten batte, auf diesem Ende keine genauen Messungen des Abschlusses vornehmen

ist

das SE-lich von

Eügelland so

voll

konnte.

Die weiter ziehende Falté wendel sich im E-lichen Teil der Gemeinde Dlenhák schon fortwáhrend nach S. Im groBan beginni sich gleichfalls hier eine andere Brachiantiklinale in den pannonischen Schichten zu öffnen. die sich nach S Immer besser beraushehl und bei Oláhujfalu bereits die sarmatischen Sedimente an die Oberfláche bringt. Hier kann man abermals nur ein Halbgewölbe auf der cechten Seite des OH feststellen, aber auch im FluBtale kann sie weit anhalten, dóm in
Phcbps

ón

i

i

ítés

sí

b.

II.

rész

l.

Eüz.

L913.)

immer

Fall-

DIE TEKT. VERHÁLTNISSE D. GEBIETES ZW, KISKAPUS U. RUKKOR.

d)

D

i

e

V

u

r

po d

—

C

z

i

n k

e

n d á

—Ho

1

Fali

W— SW-lich

1

c z ni á n

—G

y

ni

1 i

463

b o ka

e r

e.

von der vorigen Antiklinale

finderi

wir auf

dem Üjegyházaer

Kartenblatte die rünfte Falté.

Nach den

Begehungen

bisherigen

stellt

sich dieser Faltenteil so dar, als

ob er ein sich sehr láng erstreckender NW-licher Fortsatz des Glimbokaer Halbgewölbes wáre. Diese gleichlaufenden Veilángerungen der Brachiantiklinalen könneri aucb wir nach auslándisohem Muster tektonische oder braehiantiklinale Terrassen aennen, in welchen gleicbialls Erdgas zu lagern pflegt, wie wir dies aucb im Nádpataker Falle beobachten. Die Eventualitat des Vorkommens isi in diesem Füllé jedoch bedeutend gröBer,

Fig. 25.

nahme

der

unmittelbaren

im Hinblick

ErdflieBen

am

darauf, das bei dieser Falté mit Aus-

nördlichen Üfer des Olt.

Umgebung von Glimboka.

Scbicbtenreihe als Liegend reprásentiert

ganze

die

pannonische

ist.

Bei Glimboka sind auch die petrefaktenfübrenden sarmatischen Schichten in der Faltungsachse aufgeschlossen.

Bei den Gemeinden Alsóporumbák und Saráta sind bereits starke Salzsole enthaltende Brunnen gegen S niedergebracht, in die obermediterranen

e)

Die

Sedimente oder

in

-als

Zeichen, dafi

derén Nábe gelanert

M o h—H e r m a n y—H o r t o b á g y-

1

1

s

man

hier bereits

ist.

z a

ka d

á

t

e r

Falté. Mit dieser Falté gelangten wir zu

bar interessantesten

wo

die Antiklinalen,

Teile

des

dem

S-lichen

in tektonischer

Teiles

wenn meine Beobachtungen

des

Beziehung unbestreit-

Siebenbürgischen

richtig sind, in der

Beckens,

Tat in einem

Halbkreise verlaufen.

Hier glaube ich micb nicht zu bei diesem, wie bei

dem von

SW

irren,

wenn

ich

mir

vorstelle,

kommenden unterschiebenden

daB wir sowohl Druck

lateralen

464

Dl.

auf den ZusammenstoBpunkt

FKÁN/. VA.INA

] \\

\

gelangt sind und daB

kommenden Kraftwirkung

Seiten

v.

der

Besultal dieser von drei

als

halbkreisförmigc

Vérlauf

Moha

der

—

Hortobágyfalva—Szaka dáter Falié hervorgerufen wurde.

f)

Die

Fen

yfa

1

va er Fa

It e.

Die bereits ím einleitenden Teile erwáhnte Fenyfalvaer Palte eine Faltung der

fellos

Néogenschichten

lichen Dorfende bilden die sarmatischen

tigen Tuffbank eine gu1

beobachtbare Falté

auch weiter oben konnte SW-lich

vom Punkt

Schichten

M-h

in

der

stellt

mii

Méter maeh-

0*5

cinci-

Krümmung

des Baehes,

533 messen, gleichfaíls mi

gelung von Abgrabungen nichl

in

Hinterbach-Tal. Bedau.erlicb.er-

Wald bedeckten Gegend

der von

und

Richtung

Schichteneinfallen in entgegengesetzter

weise konnte ich die Fortsetzung

zwei-

Am NW-

MaB3tabe dar.

kleinerem

in

in

Erman-

feststellen.

B) Synklinalen (Becken.)

E rzsébetváros- Ba r át b e B r u y a —A s ó ut a

a)

1

l

1

ys

Rióm

a er

a u— A p á Synklinale. í

Unter den zwischen den beschriebenen Antiklinalen Synklinalen

tritl

diese

zwischen der Szászszentlászló

kapus —Alsóárpáser Falté auf. lm Grundé genommen

von meinem Aufnahmsgebiete befindlichen

X-lich

t f

1

a

]

v

a

—

sich

ausbreitenden

— Alsóvister

und der Kis-

isi

sie die

Fortsetzung der

máchtigen Mulde und hiér

urníassl sie auch das groBi zwischen Erzsébetváros, Medgyes, Nagykapus, Múzsa va und Apátfalva und hat, einer altén Aui'fassunií gemafi Gelegenheit (lelnél

von unerwarteter Máchtigkeil gégében, mehreren rien auf Grund von Petrefakten auch hier EestgestelH habé. Szentágota, insbesondere NW-ücb davon, isi infolge der eigentüm-

zur Absetzung pannonischer Schichten die ich an I

in

Rozsondaer, Lesseser und Prázsmárer Antiklinalen einesteils und jener von Felsgezés, Bendorf und Vesszd anderenteils, eine tektonische Gruhe entstanden, oder aber ein brachiantiantiklinales Negativ, die Brachiantikhnale. Diese ubersetztj Eortwahrend sich versetímálernd, mii synklinalem Typus NE-licli von Vesszd auf das Gebiet der sarmatischen Sedimente, wo -ie sich imi Brutya abermals zwischen den vorigen und den im S Eolgenden Gewölben

lichen

Lage der

zu einer Brachisynklinalen verbreitert.

h)

Die Sál y a— Már dos— Al cin a— Kür pud S y n kii n Zwischen der Kiskapus

Oláhujfaluse]

Antiklinalen habé

a

I

Szászahuszer

e.

Alsóárpáser Falté und der Mihályfalva—Salkó— ich

gleichfaíls

mehr oder wenigei ausgebildete

Synklinalen angetroffen. Die sanfl einfallenden pannonischen Sedimente zwischen der

Kiskapuséi Brachiantiklinalen ónd dero Mihályfalvaer Gewölbe sind durch und diese krümnrl

eine normálé, aber genug breite Mulde von einander getrennl

.

DIE TEKT. VKRHALTNISSE D. GEBIETES

Z\V.

KISKAPUS U. RUKKOR.

465

Mardos naoh S und steht hier infolge der Lage der Kiskapuser, Felsgezéser und Solkoer Bracriiantiklinalen brachisynklinalartig als Grube vor ons,

sich bei

welehe sich SE-lich sozusagen gánzlich abschlieBt. Die Felsgezéser, Salkoer und Ojegyházaer Gjwölbe liegen namlich infolge der bereits «rwahnten Kraftwii-

kungen so nahe aneinander, daB marj von diesen karnn

ala

von einer normalen

Synklinale sprechen kann.

Hier krüninil

sie sich

wiedei nach S und

gleitel

gleichzeitig

yom

Gebiete

der pannonischen Sedimente auf jenes der sarmatischen hinauf, wo sie sich durcli Szászakusz schlángelnd, gegen E über den Lázul Prumilor das Olttal erreicht.

c)

Die

H

i

r z

b

e r

g— H ó f ö d— S ko r é e 1

r

S y n kii n a

Südlich von der Solkoer Wölbung, in der Gégend des 599 berg, wendet

sich dié Synklinale zwischen der

m

Solko— Oláhfaluer und

1

e.

hohen Hirzder Varpod

—

Glimbokaer Antiklinalen nach SE. die sich gerade hier dadurch bedeutend erweítert. daB sie in die relative Synklinale zwischen der Solkoer und der jegyházer Brachiantiklinalen hineinreicht. Diese Synklinale ist durchaus mit petre-

Fig. 26.

D?r Feleker Salzbrunnen und

seine

Umgebung.

faktenfuhrenden pannonischen Sedimenten ausgefülH und bietet so auch in dieser Hinsicht nicht

viel

Mannigfaltigkeit. Zwischen Alsógezés und Czinkedál ver-

und verbreitert sich wieder ein wer.ig im Hföld angefangen, abermals zwischen den sich

schniálert sie sich verháltnismáBig

Hortobágytale, uro sich. von

immer mehr verbreiternden Gewölben allmáhlich zu verschmálern

d)

Die

Szent jáno she gyér Synklinale.

Diese Mulde bildel

N-lich

von Hortobágyfalva

in

der

Gegend des Eot-

bacher Waldes auf meinem Aufnahmsgebiete .im' aus den umgebenden tektonischen Verhaltnissen hervorgehende Bracbisynklinale und zieht gegen S mit noch normalerem Áufbau über den E-lichen Teil der Gemeinde Szentjánoshegy, mii von ila ab ein wenig nach S gekrümmt, gleichfalls in das Olttal einzulaufen.

Lángs ihres Verlanfes habé ich ebenfalls petrefaktenführende pannonische Sedimente gefunden. Földtani Közlöny. XLVII. köt. 1917.

31

466

PRANZ VÁJNA

Dí

D

e)

i

e

Ve

s

/.

t

é

n y -F e

1

v.

e

PÁVA

ke r

S y n ki

i

n

a

Dein Verlaufe der Mbb.a—Szakadáter Falté Eolgend, verláufi auch

dies<

im Halbkreis und isi dieselbe viel schniáler als die vorigen. Nur zwischen dem D. Carbunaru (561 ni) und dein mit práhistorischen

Bynklinale

Hiigelgrabstátten dicht bedeckten Hexenbtisch (510 ni) verbreitert

germaiBen,

wo

sie sich eini-

den umgebenden tektoniscben Verháltnissen hervor-

ebenfalls, aus

gebend, ciné tektonische grube entstanden

ist.

Aucb

die Gesteine dicsér Syukli-

wie jener der umgebenden Antiklinalen, sarmatisoben Alters.

nale sind,

Im

Gegensatze zu der von Herrn Halaváts im Jabre 1915 gegebenen Karte könnte ich ganz oben in der crwáhnten Bracbisynklinaleri pannonische Sedimente voraussetzen, obgleich icb Petrefakten auch hicr nicht gefundcn habé, die meine Voraus-

setzung bestárken könnten. Obgleich meine Aumahinen, wie

man

aus den Bc-

schreibungen ersieht, die Ergebnisse der vorangegangenen Aufnahmen1 an vielen Orten gründlich modifiziercn. konnte ich die übrigen Partién des Nagyszebener der kurzcn Zeit wegen nicht mehr begehen, wie dies meine Aufgabe gewesen wáre, und so harren diese noch der weiteren tektoniscben Erfor-

Kartenblattes

schung. Über meine mit den literarischen Daten

ofl

gegensátzlichen tektonischen

nicht für sich ausbreiten, weil dics meine Pobli-

Beobachtungen will ich mich kation zu sehr ausdehnen würdc und üherlasse ich die Richtigstellung jener Daten den Lesern, auf Grundlage der beigefügten, uns allé Daten vor Augen führenden Karte. Ivanicgrad. den 15 Mai.

1

ungarischen Originál übersetzt von M. Przyborski dipl. Bergingenieur,

dom

(Aua

Berginspektor

R. Budapest):

i;

Roth

L.

von

[Jzrtgebung

v.

Tbleod: Geologischer Aufbau

RsichsanstaH

Gsologischen

Roth

des Siebenbürgischen

Beckens

in

f.

1911. Budapest, p. 133

L42.)

Telegd: Geologischer Bau des Siebenbürgischen Beckens in der gebung von Segesvár, Ápold, Rozsonda, Malomkerék und Dános. (Jahresberichl der L.

iing.

v.

Geologischer Reichsanstall für 1912. Budapest, .1.

v.

p.

kgl. ang.

Dm kgl.

212 — 224.)

Ealaváts: Geologischer Bau der Umgebung von

and Szenterzsébet. (Jahresberichl der p.

der

Erzsébetvára, Beretbalom und Martonfalva. (Jahresberichl der kgl. ongi

Bolya,

Vurpód, Hermány

Geolog. Reichsanstalt für 1911. Budapest,

143-149.) Der geologische Bau der

Eür

L912,

p.

ilogisoher

110

117.)

r.

Auf bau der Gegend von Ujegyháza, Holcmány und Oltszakadát. (Jahres-

bericht für 1913, p. 410 D31

Dmgebung von Nagydisznód und Nagytalmács. (Jahresb

203-211.)

ologische

422.)

Bau der CJmgebung von Szentágota. (Jahresberichl

für

1914, pag.

B)

VERSCHIEDENE MITTEILUNGEN.

DJE STELLUNG DER GEOLOGIE

UND DER PAUONTOLGGIE

AN DER BÜDAPESTER UNIVERSITÁT. Von Dr. E. M. Vadász.

-

Mit Tafel VI. -

Ein Rückblick auf den Entwicklungsgang einer Wissenschaft .Znkunft

und

immer

für die Jetztzeit

vorteühaft, besonders

wenn

die

Und Vorlesung der heimatlichen Geologie

für die

Ereignisse

Ein wichtigster

(Ki Vergangenheit mit einer objektíven Kritik beleucbtet werden.

JFaktor der Förderung

ist

ist

die Universitát

zu Budapest, derén Geschichte mit der Geschichte der heimatlichen Geologie eng verbunden ist. Ganz abgesehen von demjenigen Nutzen, der aus diesem historischen Rückblick für die Richtung des geologischen Unterrichtes entspringt, halté ich die

Betrachtungen über die Stellung der Geologie und der Paláontologie auf der

Budapester Universitát

— auf Grund amtlicher Daten — auch deshalb begründet,

da infolge der neuesten

und wiederholten personalen Ánderungen

Entwicklungsabschnitt dieses Lehrstuhles beendet

der bisherige

ist.

Die Vorlesungen über Geologie und Paláontologie hielten auf der Budapesti r Universitát ziemlich Schritt

mit den Fortschritten dieser Wissenschaften

und mit den Postulaten des Auditori ums. Der mit Mineralogie verbundene geoLogische Lehrstuhl war in den Hánden des Univ.- Prof. Josef v. Szabó auf die Entwicklung der heimatlichen geologischen Forschungen von groBer Bedeutunií und konnte — infolge der günstigeren Lage — auf die Verbreitung der geologischen Kenntnisse noch gröBere Wirkung ausüben, 1 konnte aber dennoch im wirklichen dazu in der Facherziehung kaum prosperieren Verbindung mit der Mineralogie garzu groBe Schwierigkeiten dar. Szabó bemühte sich vorzüglich um den Ausbau der petrographischen Richtung. Ah seiner Seite las M. v. Hantkbn bis 1882 als Dozent Paláontologie, als er zum

Sinne des Uni versit átsberufes bot

:

;

die

Ordinarius der Paláontologie mit selbstándigem Lehrstuhl

und

Institut ernanv.t

wurde. Mit

der Organisation

des

Lehrstuhles für Paláontologie

örsiéi Universitát allén auslándischen -

1

Damals war es námlich f ür

eilte

die

Buda-

Umversitáten voran. indem damals -f;abge-

die Studenten

der

Medizin und Pharmazie als PrüfuDgs

gegenstand vorgeschrieben.

31*

VERSCHIEDENE M1TTEILUNGEN.

468

sehen von den speziellen and von den europáischen Dirnensionen und Verhaltnissen seharf verschiedenen amerikanischen Beispielen

nur

llein

in

Wien

kann aber nicht

—

die Palaontologie einzig

cinen selbstándigen Lehrstuh] besaB. Der Lehrstuhl

im modernen

ein

als

—

paláozoischen

lusschlieBlicher Lehrstuhl für Palaontologie betrachtel

Hantkens

Sinne genomment

werden, indem

c

Hantken

auBer systematischen palaontologischen Vorlesungen gleichzeitig auch «Geologie Ungarns» und «Spezielle

Geologie

Buda —Nagykovácsi

des

Gebirges»

betitelte

^eologische Vorlesungen bielt. Mit diesen speziellen Vorlesungen ergánzte er die

aligeméinen Vortráge Szabós in nutzhringender Weise, welche den Lehrstoff der Geologie nicht

gen

ünterrichtes

konnten. Der damaligen Richtung des geologischen

erschöpfen

demnach der Lehrstuhl Hantkens

entsprach

afí

eigentlich

paláontoli igisch-s1 ratigra phischen Bodürfnissen.

Nach dem

Tode Hantkens

in 1893 erfolgten

hindurch ohne Vertreter. Erst zwei

Zeit

Jalír spáter,

biieb die Palaontologie kurze

nach dem Tode Szabód wurde

die

Sache des Lehrstuhles richtig und zweckmaBig gelöst,

init

der von der Mineralogie abgetrennten Geologie vereinigi und der so entstan-

dené Lehrstuhl für Geologie-Paláontologie mii Dr.

Anton

als

v.

die Palaontologie

Koch

Die uníversitátliche Entwicklung beider Wissensohaften beginni i-1/i

in

und der Grund dessen

dem

eigentlich aiir

auBer der Zunahme des Auditoriums unbedingl

liegl

Zusammenhang

natürlichen

besetzt wurde.

beider Wissensohaften.

war auf seinem Lehrstuhl von 1895/6 bis 1912/13 tatig und 18-jahriger Tátigkeil im Jahre 1913 in den Ruhestand. Beim Begi

Prof. Kocii ii

Professur

besaB sein

Lehrstuhl einen Assistenten, in 1913 arbeiteten an

seiner Seite ein Extra ordinarius, ein Adjunkt, zwei Assistenten

und zwei Privat-

dozeüte. Die nach L913 eingetroffenen Vorgánge beabsichtige ich hier nicht éingehender zu besprectien; die alles Gute hemmende Auswirkung des Kri( keine Weiterentwicklung zu, selbsl das Auírechterhalten des bisherigen Ralimén stieB auf zahlreiche Schwierigkeiten. Nach 2 Jáhre langem Interregnum (1913/14 — 1914/15) wurde der Lehrstuhl und das dazu gehörende Institul in zwei

lieB ja

gliedert

wurde

ersterer

1

;

/u seinero vdr kurzi

m

Dr.

und einen palaontologischen gePapp hesetzt ; den zweiten vertrat bis tragischen Ende Dr. Emekich Lrenthey.

geologischen

einen

Lehrstühle,

selbstándige

Karl

eingetroffenen

v.

Die Rolle der Geologie und der mit ihr eng verbundenen Palaontologie im üniversitátsunterrichl erforderl es, daB das im Dienste der absoluten Wissenit ateheöde akademische Zii ebenso geförderl wi cden mull. wie die mit dem Bében den Kontakl suchende uni versit átliche Richtung. In der Ausbildung dei I

die

üfittelschullehrer spiell

Geologie einé bescheidene

8prochener Prüfungsgegenstand

muB. Wenn auch bedeutet

es

und

universitátliche Lage

indétt es ein höheres

wissensohaftliches

dei

Etolle, 1

'

Vgl.

1912.

dii

kein aus

-

richtig

gedeutet Werden kann,

Niveau

sichert.

Aus dem Auditórium der

vorgeschriebenen

eh meine Abhandlungen üher den geologischen ünterricht auf XX] CJni versit aten in den Zeitsehriften Magyar Pfedap'j i

and deul chen

und Budapesti

sie

Geologie insoferne einen Vorteili

der Geologie acheidel uámlich das minderwertige Elemenl

cischen

da

unbedingt aufgenommen werden

Verháltnis keinesfalls als

dieses

für die

isi

nicht

S/,

mle 1912.

YEUSCHIEDENE MITTEILUNGEN.

'I'.'

aus Geologie wird srorwiegend nuv von denjenigen aufg< inpmmen gehört, die ihre Studien ernst nehmen und ihre Kenntnisse bereichern wollen.

L hvgegenstánde und

Splange, bis die ernsten Zuhörer ihre Wünsche befriedigerj können, stehi dn-v Statistik nie hinter der Statistik der Zuhörer vorgeschriebener Gegenstánde, die Statistik der ersteren mit der Zu- oder

indem

Abnahme

des Auditori ums in

demselben geraden Verháltnis steht, wie die Statistik der Zuhörer vorgeschriebener Gegenstánde. Die

Eichtigkeit

dieser

Behauptung

ist

auch aus

dini

nebenstehenderj

auí welchem die Gesamtzahl der Budapester Universitátsjschüler (1:200) und die Zahl der Zuhörer der philosophischen Fakultát (1:10) mit der Zahl der Zuhörer der Geologie und Paláontologie dargestellt ist. Der Zustand vor 1895 wurde nicht in Betracht gezogen, da damals die Zuhörerzahl

Graphikm

ersicktlich,

,des bisdortbin

(von

1—2

selbstándigen Lehi'stuhles für Paláontologie bestándig gering war aber nie niehr). Diese Tatsache kann teils auch mit der geringep

bis 10,

Frequenz der üni versit át, bezw. der philosophischen Fakultad und damil verknüpft der naturhistorischen Fácher erklárt werden, hángt aber gewiJD auch damit zusammen, daB die von Josef v. Szabó vertretene Geologie von der Paláonengen Verbindungen erreichen konnte, die in der aufeinander Verwiesenheit beider Gegenstánde zum Vorschein komnit. Seit deni Beginn der Tátigkeit Prof. Kochs zeigt die Zahl der Zuhörer der tologie getrennt nicht die

und Paláontologie anfangs eine schwankende, spáter eine sich rasch erhöhende Kurrva und kulminiert zwischen 1902—1910; von hier angefangen falit die Kurve rasch nach untén. Der náchste Grund dieser raschen Entwicklung liegt in der gleichzeitigen Zunahme der Zuhörerzahl; das gleiche Bild zeigt die seit der Kulmination nehmen -Zahl der Zuhörer der philosophischen Fakultát beidé graduell ab. Diese einfacke Methode beweist es zur Genüge dafi die Zahl der Zuhörer der Geologie und Paláontologie nicht von der Vorgeschriebenheit des Gegenstandes, sondern ausschliefilich vun dem natürlicheii und für jeden ernsten Naturforscher un vermei dlichen Oharakter desselben abhángt. Noch deutGeologie

;

licher

konimt das

zum

Vorschein,

wenn wir

die Kurvei! beider Zuhörergruppen

und obzwar

separat untersuchen. Beidé zeigen auffallende Sprünge

sie

die er-

wáhnte Kulminatiun der Zuhörer ebenfalls zeigen, kommt diese in der Zahl der Zuhörer der Geologie kraftiger zum Vorschein. Der Grmul der grófién Schwankungen liegt in der Natúr der augekündigten Kollegien. Es ist zu betonén, dafi die Kulmination der geologischen Korve, d. h. das gröBte geologische Auditórium mit wenigen

Ausnahmen immer mit den zusamnienfassenden Vorlesungen

gemeine und historische Geologie) verbunden relativ

ist,

(a 11-

wáhrend spezielle Kollegien

weniger Zuhörer interessieren. Dasselbe bezieht sich im Wesentlichen

auch auf

die Paláontologie.

Die Zahl der Zuhörer beider Wissenschaften betrachtend, sehen wir, dafi das Auditórium der Paláontologie wesentlich geringer ist, als das der Geologie. Doch dürfte infolge der gegenseitigen Beziehung beider Gegenstánde kein so grotíu'

Unterschied vorhanden sein. Ein Grund dieses Unterschiedes

liegt

darin, dafi

obzwar sie kein vorgeschriebener Prüfüngsgegenstand ist. — mi' den Prüfungsgegenstánden in náherer Beziehung steht auch die Verweisungen die Geologie

—

;

in der Geographie bestárken dieses gesteigerte Interessé.

VERSCHIEl'KNK MITTJ5IM NGKN.

470

Das paláontologische Auditórium

Prof.

Lókentheys stand

nicht nur unter

Hörerzahl der Geologie, sondern auch wesentlich unter dem paláontologischen Auditórium Prof. Kochs. Der Grund dessen lagin erster Linie in den starkspeziali-

-der

uierten Vorlesungen Prof.

Lrentheys.

Vollstándigkeitshalber stellte

ich

im Graphikon auch

die

Zustánde dea

Lebrstuhl-Interregnums und derseitdem vergangenen Zeiten dar. Zur Zeit des

Interregnum* nimml die Kurve beider Gegenstánde in áhnlicher Weise ab und éntspricht auch der allgemeinen Zahl dea Auditoriums. Seit der Trennung des Lehrstuhles (1915) blieb die Kurve der Geologie trotz der sehweren Kriegszeiten obzwar Niveau, wábrend die des Auditoriums der Paláontologie

—

irn gléichen

die

Zuhörerzahl

Niedergang

der

dieser

Betracbtungen

und Paláontologie

stánde sind

Fakultát

zunimmi

einen

plötzbchen

zeigt.

Auf Grund Geologie

philosophischen

—

—

kann

trotzdem, daB

sie

min

festgestellt

werden, dafi

keine vorgesohriebene Gegen-

an der Universitát unter der Einwirkung derselben zwei iüneren Gegenstánde einwirken. allé iíbrigen uni versit átlichen

Faktorén stehen, die auf

Diese Faktorén sind: die Gesamtzahl des Auditoriums

und

die Qualitát der ange-

kündigten Vorlesungen. Die allgemeinen Vorlesungen zusammenfassenden Charakters vermittelten für die MittetechuUebrer-Kandidaten ein nincs Bild der Geologie

und botén dem Spezialistenanfánger zur Weiterbildung einen sicheren Grund dar. Das Lehrmaterial der Geologie nahm derart 2 Semester in Anspruch; im zweiten Scbuljahr wurde die Geologie Ungarns und noch eine wiehtigere geologische Disziplin eingebender gelesen. Der geologische Kursus debnte sicb auf 4 Semester

aus und danehen

nahm auch

die Paláontologie 4 Semester in Anspruch.

Natürkch

konnte das riesige Matériái beider Gegenstánde auf diese Weise nicht erschöpít werden und die Facbbildung wurde noch mebrere spezielle Vorlesungen bean-

Naebdem

sprucben.

aber das Auditórium sich für spezielle Vorlesungen nur in

geringer Zahl interessiert, körmén diese den Privatdozenten überlassen werden.

Im

Laufe des bier besprochenen uni versit átlichen Abscbnittes der Geologie absolvierte die Budapestéi- Universitát die jüngere Generation

und Paláontologie

der bérufenen Fachleute beider Gegenstánde. Auffallend Teil dieser

ist

es,

das der gröBere

Generation eben zur Kulminationszeii dér univéreit átlichen Entwick-

lung der Geologie und Paláontologie erzogen wurde. so daB diese Zeit mit vollem Eecht als die geologische Blüteperiode der Budapester Universitát bezeichnet

werden kann. Dieser Aufscbwung und das Auftreten der die Geologie als berui'ene Fachleute zu pflegen wünschenden Fachmánner sind beinabe gleicbzeitig und dessen Grund lieg< darin. daB die Zahl der Geologiezuhörer in der erwábnten Zeit die gröfite war; dementsprechend konnten unter diesen tnebrere ernste ForBcher heranwachsen. Naebdem diese vom Standpunkte der Universitát aus als hervorragende betraebtet werden naüssen, stehen wir bier vor einer Selektion,

Zweck der geologiseben Erziebung derart bestándig und bewufil geleitel dafi man die Zahl der Zubörer der Geologie und Paláontologie vermehrt und auf diese Weise die Selektion erleiohtert.

die zuiii

werden muB,

Vor allém musBen wir ans bemüben, die a ökonömischen Grundén so wichtige Geologie

as wissenscha ftlichen in

weiten

Kreisen

und national/u verbreiten.

.

VERSCHIEDENE M1TTEII-UNOKN

471

Dieses Ziel kaim auí der Universitat dadurch erreicht werden, daB die Geologie zu einem vorgeschriebenen Prüfuiigsgegenstand erhoben wird; durch die Ausbildung der Mittelscbullelu-erkandidaten wird auck die Geologie weiter verbreitet.. Wie

wir gesehen babén, sicbert ein gröBeres Auditórium der Geologie das System

führenden Seleklion. Sowohl vom Standpunkte der Weise verbesserten Mittelschtdlehrerbildung, wie auch dem Stand-

Facherziehung

der zur

auf

diese

punkte der Erziehung vaterlándischer Fachleute

ist

neben der Geologie der syste-

Obzwar das ideale Ziel der und der beutigen Kichtung entsprechende

ini'tisebeXJnterricbt in der Palaontologie unentbehrlich.

Universitat die absolut unabhángige

Einstellung dieses Gegenstandes ermögücht,

und

tóriuma, der geologiscben Erziebung

scbungen aus wünschenswert.

ist

es

vom Standpunkte

des Audi-

der vaterlándischen geologiseben For-

die enge uni versit átlicbe

Verknüpfung beider Wissen-

Palaontologie ist auf der Universitat eine unentbehrlich e, n e b e n g e o r d ne t e Wissend e r G e o 1 o gi e, jedocb bedeutet dieses Verbáltnis keine weitere s c h a í t schaften aufrecht

zu.

Die

haltén.

Man darf es nie vergessen, daB einesteils — — die Palaontologie das Interessé ihres Auditori ums

Abhángigkeit oder Untergeordnetheit. wie wir es auch gesehen habén teils

der Verknüpfung mit der Geologie zu verdanken hat, anderenteils aber auch

das nicht, daB die wichtigsten Wurzeln

und Untersuchungsmateriale der Palaonto-

logie auf der Geologie fuBen.

Budapest, den 25. Október 1917.

C)

BESPBECHUNGEN.

von Papp kön. ung. Sektionsgeologe Die und Kohlenvorrate des Ungarischen Reiches,

Prof. Dr. Kari

Eisenerz1050

Seiten,

mit

:

Kartenbeilage und 255 Abbildungen

einer

illustrirt.

(Budapest 1917.*) Dieses

Werk

ruft in uns

die

Erinnerung an

bessere

Zeiten vor

und im

Sinne der unsterblichen Verse Dantes denken wir mit scbinerzhaften Empfindungen

an jené letzten internationalen geologischen Kongresse zurück, aus derén Wirksamkeit auch das gegenwártige ungarische Werk entsprungen ist. Inmitten des jetzigen schauderhaften Umsturzes, da sámtliche geistige

der

eivilisiert esten

und

materielle Kráfte

Nationen zur gegenseitigen Zerstörung und Vernichtung von

Gut und Lében dienen, kimen wir uns ja kaum vorstellen, daB es erst einige Jahre her sind, daB sich dieselben Nationen in friedlichen und freundschaftlichen Zusammenkünften um die Fortschritte der Kultur und der Wissenschaft bemühten und zu diesem Zwecke ihr Wissen und ihre Arbeitskral't vereinigten. Ein solches

1

ln>

inspektor

i.

Deutsche

iibersetzt

R. Zu bestellen

Budapest, IV., Váci-utca

32.

bei

von

Árpád

v.

Zsigmondy

dipl.

Bcrgingenieur, Oberberg-

Priedrich Kilians Nachfolger, Univtrsitatsbtichhardloijg

Preis

2<>

Kronen.

3PRE<

4l'2

ill

M.l'.X.

Unternehmen entsprang auch aus den geologischen inter L qationalen Zusammenkünften, als in ihrer zehnten und élften Session beschlossen wiu'ck'. dafi unter Mitwirkung jeder teilnehmenden Nation ein ü.bersiehtli< und zusammenfassendes Werk über den Eisenerz- und Koblenbergbau des ganzen

g<emejnnütziges groBig

Erdenrundes heráusgegeben werde,

Es

ist

eine unbestreitbare Wabrheitj dafi die in der Steinkohle verborgi

dem

Energie und das aus

Eisenerz gewinnbare Matéria] die zwei Hauptsáu.. n

der Industrie der Jetztzeil darstellen

Verbrauch dieser beiden

und

dafi

gegenüber dem

stetig steigenden

derén Rückersatz ausgeschlossen

Stoffe,

schon das

bdet und

Frage heraufbeschworen hat, was geschehen werde, wenn

oft die ángstliche

Ende der

der zu-

ist,

gángliche Vorrat unserer Erde dennoch nur eine beschrankte Menge

wenn das Letzte Stück Köble, was wird sodann das Sehicksa] der

rüoksiobtslosen Ausbeutung eintritt, sóin wird?

das letzte Eisenerz verbrauchi

Menschheit sein?

Die Unternehinung der Geologen

wenn

die berufenen

Werk

der wirtschaftlichen

Bergmánner

will

nichl

Fragen beantworten,

diese

nur das

ihre Weltstatistik aufstellen, sie will

Einrichtungen der Zukunft fördern, sofern

sie

die

Verteilung dieser zwei wicbtigen Stoffe in der ganzen Welt im jetzigen Zustande

vor Augen führt und auf Grund dér geologischen Kenntnisse auf die noch zu erhoffenden Aufschlusse hinweist. Deshalb

groen Werke sondern

es

isi

es

auch oichi möglich mii diesem

einfach die Statistik, die Bergámter, die Ministerien zu betrauen,

müssen

jené, die sich durch Beruf mit

dem Bau und den

Stoffen der

Erdrinde, mit derén inneren Verháltnissen bescháftigen, kurz, die Geologen diese

Aufgabe anternehmen, damil das

Bild. welches sie

von diesen Schátzen der Natúr

skizzieren werden, nichl einen öden Zahlenhaufen, sondern eine lebendige, fach-

gemáfie und motivierte Zusammenstellung biete.

Jedermann di s

Friedens

fühlt, dafi eine derartige

Unternehmung vornehmlich

ein

Werk

Die Vorbedingüng ihres Anfanges und ihrer ersprieBlichen Durch-

ist.

führung ist das friedliche Zusammenwirken der Nationen, und ihr Zweck kann auch nichts anderes sein, als die w< chselseitige Unterstützung der wirtschaftangewiesenen Lánder und Weltteile, die vernunftgemáfie Regu-

Lich aufeinander

lierung des Austausches

Einem

ihrer

Werte.

derartigen internationalen friedlichen Wettstreil

nicht fern bleiben, wie denn auch

internationalen

Werke

sich

iingarische

die

entnommen

hat.

kann auch Ungarn

Geologie ihren Teil aus

Wlr müssen

erfreul

bei dieser Gelegenbeit in der Person des Universitátsprofessors Dr.

jenen mii

ausgebreiteten

gefunden halién, der

Kenntnissen und eisernem

die ihrn überl ragene

Fleifi

sein.

Kakl

dem

dafi wir v.

Papp

begabten Fachmann

Aufgabe zur Ebre unserer vaterlándischen

Wissenschaft zu lösen wufite. In

Stockholm

erschien in der KI. Session

internationalen geoío-

<\<+

gischén Kongresses im Jahre 1910 das groBe, die Eisenerzvorráte der WVlt

führende Werk, in des

schen

rstem

Staatsge biete

120Seiten einnimmt. Der zweite

wurde

drei

Jahre

s páter,

:

vorhandenen Teil des

im Jahr< 1918

d

UnternehmenSj ni in

Toronto

vor-

im üngariEis enerz vorrat e»

Bánd das PAPPsehe Werk «D i

in

e

die Weltkohlenstatistik, (

enden geolo*

u

BEBPRECHUNGEN. nischeií Kongretö

Hoii'grie»

und

unterbiéitei

Dr. v. Papp unter

dem

Titel

dritten

ii 11

473

Bande

dieses

«Les ressöurces

die Steihkoblenlager

Ungarns

und

3kizziert

Sammelwerkes hal

houilliéres de

lvt

Kohlen-

die ungarische

bergbaustatistik veröffentlicht.

Wenn der gelehrte Verfasser diese seiné Gewande uns/seinen Landsleuten, vorfuhrt, so dieses dickleibigen

Werke nun im

zwei sagt

Bandes, daB diese neue Ausgabe

setzung der erwahnten Publikationen

ungarjgcher]

uns scbon der bloB^ Anbliek nicht

eine einfache Über-

sondern ein bedeutend ausführlicheft

ist,

Ausnützung der ungarischen und reicheres Werk, das und Btatistisohen Datén der Aufschlüsse hteratur aucb die bergrnannischen bei reichlicherer

Jahre berüeksichtigt.

nehmung den

D\

die

-

Fach-' d

letzfci

Einschránkungen, welche die internationale Unter-

Mitarbeitern der einzelnén Lánder vorzus ébreiben gezwungen war,

war Herr Professor v. Papp in der glüeklichen Lage, seine fleiig in vollkommenerem Mafie zu bearbeiten, mit Zeichnungen und Karten reichlicher zu illustrieren und die grofie Menge von statistischen Daten mit intensiverer Behandlung der geologischen Verháltnisse zu verbinden. Vermöge des letzteren Umstandes wird die Wirksamkerl der ungarischen Gelehrten in diesem ungarischen Werke hesser zuin Ausdruck gebracht als in

hier entfielen,

gesammelten Beitráge

den für das Ausland bestimmten kürzeren Publikationen. Hier sehen

wir.

dal.',

das Wirken der ungarischen Geologen in den letzten Jahrzehnten zu einem máchtigen Faktor in der Entwicklung des vaterlándischen Bergbaues geworden

Und

der Verfasser, der erst vor nicht langer Zeit aus

rischen Geologischen Anstalt geschieden

ist,

dem Verbande

ist.

der unga-

unterláBi es nicht, die geologischen

Beziehungen des Bergbaues eingehend vor Aügen zu íühren und die von seinen gewesenen Mitaibeitern aaf diesem Gebiete erworbenen Verdienste hervorzuheben. In Anbetracht seines Ursprunges und Zweckes zerfállt das uns vorliegenu-é

Werk

in

zwei

Hauptteile. und zwar in die Beschreibung der Eisenerze

und

in

die der Kohleniagerstátten.

Eisenerze.

I.

Als Grundlage der Einteilung des ersten Teiles hat der Verfasser die geo-

graphisehen Einheiten gewáhlt

Ungarns 1.

in sieben

Bezirke

Der überwiegende

und

geteilt

führt

er

demgemafi den Eisenerzbergba

vor.

Teil (Hauptteil) des

ersten Bezirkes

entfállt

auf das Szepes-Göniörer Erzgebirge, an welches sich die weniger wichtigen Eisenerzbergbaue der benachharten Komitate Hont, Bars, Zólyom und Liptó anschlit >sen. Die Skizze der geologischen Verháltnisse dieser die

Arbeiten in- und auslándischer Gelehrten

Gegenden grundét

(Schafarzik.

Hugó

v.

sich auf

Bögkh.

Antok Koch, Ludwig v. Lóozy. Eozlozsnik. Uhlig. Bartels. Baumgartel, "VoiT. WOLDRICH, AHLBURG USW.)„ In der Gegend von Dobsina

koinml

der berühmte Nickel-

und KobaltGrubeu

bergliau meistens als Eisenerzproduktion in Betracbt und sind hier in den

des

40%

Herzogs von Coburg eine Millión

Tonnen Eisenerze mit durchschnittlich

Eisengehalt aufgeschlossen. Mit den inteíessanten geologischen Yerháltnisserj

47

BE6PRECHUNGEN.

I

Iliiben

Bich Bchon

viele

ausgezeichnete Geologen bescháftigt, in derén Werken

wir nicht serken entgegengesetzten Anschauungen begegnen. Die Entdeckung des Polytechnikumprofessors Dr. Franz Schafarzik, nach welcher gewisse Bildungt n die maii ehemals für kristallinische Schiefer gehalten hat, in Wirklichkeit Tui'fe

von Braptivgesteinen (Porphyroide) sind, hat nicht nur die geologische Auffassong in vielem modifiziert, sondern auch auf die Erzbildung ein neues Licht geworfen: Die Knapphert des Raumes gestattet

es

ons hier nicht. jeden einzelnen

Bergbau dieses reichen Bergbaudistriktes selbsi qui namentlich aufzuführen, omso weniger kimen wir uns in die Details seinei geologischen und mineralogiBchen Merkwurdigkeiten einlassen. DaB aber dieser erste Bezirk an erster Stelle der Eisenprodúktion Ungarns steht, dafür gebén die in demselben aufgeschlossene Menge von 26.143..500 Timen und die noch zu erhoffende Menge von 17.6b0.000

Tonnen Eisenerz Zeugnis. 2.

De r

z

weite Be zir

k erstreckt sich über die nordöstlichen Karpathen.

Karpathensandsteine, kristallinische Schiefer und der Vihorlat-Guttiner Eruptivzug gebén die Grundfarbe des geologischen Bildes. Nach dem Verfasser sind die

im Karpathensandstein

eingelagerten

durch die Verwitterung

Brauneisenerze

der Kiese entstanden. Die geologische Karte der aordöstlichen

Karpathen hat

Dr. Theodor Posevitz angefertigt. Der reiche Edelmetallerzbergbau von Nagybánya und Felsbánya im Szatmárer Komitate produziert auch Limonit und Distrikte hat der unlángst aut' dem Schlachtfelde in Macskaniez Eisen- und Manganerzvon Észterhazy Július v.rblutete Gráf Gruben von Oláhlápos undÓ-Badna. in den man Kiese gewinnt bergbaubetrieben. Pyrit.

Im Szolnok-Dobokaer

Die Eisenerzproduktion in dem ganzen groBen Gebiete ist nicht sehr bedeutend. Aufgeschlossen sind nur 25,000 Tonnen Erz, wáhrend eine Menge von 985,000 Tonnen zu erhoffen die

die jetzige

ist,

doch schátzt der Verfasser die Menge jener Kiese,

Industrie noch zur Eisen verhüttung verbraucht, auf 8.900.000

Tonnen. obgleich derén Eisengehalt 40—50 Prozent betragen dürfte. 3.

Der dritte Eisen bezirk

Siebenbürgische Erzgtbirge und dessen

schlieBfc

Umgebung

das Bihargebirge und das

bis

an das Marosta]

ir sich.

Hier findet die Montangeologie eines der mannigfaltigsten und mteressantesten Aibeitsfelder unseres dei

Vaterlandes,

Eisenprodúktion nicht an

und wenn

dieses

Gebkt auch

erster Stelle steht. so eriangi

es

rücksichtlich

doch

in

Verbin-

dung mit der Gewinnung andeivr Metalle omso mehl hitelessé. Wtr íinden

in

und Toiokni dem Buciié die Magura Baca und von der Roteisensteingruben Bihargebirge. u eigentlichen Zeit habén In neuester Karpines. von (\i'<. Magnetit-Limonitlagers und Salesti die Aluminiomerze des Bihargebirges groBe Bedeutung erlangt (Bauxit und I

i

ieschivibung der Magnet eisen. rzlager von Kiskóh

i

Diasporit), die

von Keim

ez

vornehmlich

in

der

Umgebung

des Jádtales,

und Danms und im Galbinatal. BOWÍ6

m

in

der

Gemarkung

den Gemarkungen von lbv-

Sonkolyos und Tizfalu der Gegenstand eines lebhaften Bergbaubetriebee geworden sind. Bauxit, welcher bei einem zirka 50% betragenden (lehalt an Alununium ist dem Gutachten Szádbozkyb zufolge hydrothermalem Wege entstanden, wáhrend andere Autoren, wie Paulö und Lachmann seinen UrspruDg aof die Terra Rossa des Jurakalkes zoruckfuhrep

auch angefahr 22 Procenl Eisen enthált, auf

n

.

475

BEBPBECHUNGEN. wollen. In

dem zwischen

der Maros

und derWeiBen -Körös

begegnet mari mehreren Eisen- und Manganerzgruben

Eisenerzsbcrgbaue der Grafen

sich die

Zselénszky, in Soborsin

Gráf

Wenckheim;

Hunyady Bergbau

sich erhebenden Gebirge

In Menyháza befinden

:

in

Zimbró betreibt Gráf

auf manganbifltige Eisen-

lm

Kapfererzbergbau Eossia werden nebst Kiipiererzen Pyrite durch seine Verwitterung gebildete Limonit gewonnen. Grofíe Mengen werden auch m Golddistrikte des Hunyad— Alsófebérer Komitates •in den Gemeinden Timpoele, Fels-Kenesd, Teker, Voja usw. östlich erze.

in der

und der von Kies erzeugi

:

von

bi< r,

Gegend von Torockó, bilden Eisenerze anderer Art den Gegenstand

eines

uralten

Bergbaues

und Kalksteinen

;

hier

kommen námlich

Spateisensteinlager vor, die

Schiefem

zwisclien

kristallinischen

zum

zu Limonit umgewaiid^lt

Teil

sind

Auf dem GroBen Ah'öld babén

sich als jüngste Eisenerze die sogenannten

Bedeutung

Raseneisenei'zr gebildetj die jedoch keine hinreiehende

besitzen,

un

AnlaB zu einem wirklichen Bergbaubetrieb zu gebén. lm ganzen Bezirke sind derzeit 533,810 Timen Eisenerz aufgeschl«>ssi und sind 2.897,000 Timen zu er+'orschen. Bedeutend grösser ist die Beserve an Alnminiumerzen und Kiesen,

die jedoch gegenwártig nicht zur Eisen produktív >n

dienen. 4.

Von

geringerer

Bedeutung

ist

der vi e r t e B e

z

i

í

die östlichen

k,

Grenzkomitate Siebenbürgens, das Széklerland und die Bárcaság. In Kovászna

kommen

in

dem

zur unteren Ereidé gehörigen Karpathensandstein einige Siderit-

lager vor. In der mittleren levantinischen Etage

im Komitat Udvarhely

findet

sich Eisenspat. Li Szent keresztbánya enthalt der Andesittuff banwürdige Eisen-

und in Bodra j exploitiert man Baseneisenerz. Li Alsó-Bákos im Komit a te Nagyküküll ist eine geringe Eisenerzproduktion. In den Koinitaten Brassó und

erze

Csik schliefien die kristallinischen

Schiefer

stellenweise

Eisen kieslager ein.

Die Produktion dieses Eisenerzbezirkes im Jahre 1907 belief sich auf 3600

Tonnen Erz. Aufgeschlossen sind hier 68,000 Timen und zu erhoffen 1.960.000 Tennen. 5. Der m á c h t i g e Hunyader Eisenerzzug und die (kliséiben begleitenden zahlreichen isolierten Láger und Stöcke im Pojana Buszkagebirge sichern

dem

fünften Eisenerzbezirk den zweiten Platz in der Eisenerz-

Ungarns. Die geologischen Verháltnisse dieses Gebirges sind auf Grund der TJntersuchungen von Lóczy, Schafarzik, Halaváts und Nopcsa hinreichend bekannt und aufierdem bescháftigen sich mit den Erzlagerstátten dieses Bezirkes zahlreiche montangeologische Studien. Das Pojana Buszkaproduktion

gebírge durchzieht ein 40 Kilométer langes

und 100—150 Méter

breites Eisen-

erzlager, dessen Erzschátze serion von altersher ausgebeutet werden. In den Gt'inarkungen von Alsó-Telekes und Ploszkabánya im Hunyader Komitate habén schon die röniischen Eroberer den zu Tagé tretenden Eisenspat und

Brauneisenstein gewonnen; im Jalrre 1858 hatte die Brassóer Bergbaugesellschaft In den Gruben des ungariseben Staates in Gyalar len Betrieb aufgenommen

•

.

zeigt sich der Eisenspac in 150

Méter Máchtigkeit zwischen

und Kalkstein und übergeht dfrselbe nach

aui'wárts

dem

Glinnnerschiefer

gleicbíalls in

Limonit. Es

.

BESBRECHUNGENt

-Í7»)

isi

die&iUngarns reiohstes Eisenerzlager und seine Brze záhlen,»zu den reinsteni

das sogenannte Blauerz enthall

bildende Kalkstein liegt

dem

über

58%

Eisen und 2*5% Mangán. Der das Hangendé

naeh den Untexsuchungei) von Schafarzik diskordant Altéra jedocb sind die

bezüglich des geologischen

Glirnmerschiefer ;

Meinungen der Forscher abweichend. Südlich vom Hauptzuge, von Vaspatak an gegen Westen reihen zwischen Ghmmerschiefern und Kalksteinen solche Erzstöeke aneinander, hanp^sáchlich Magneteisen entbalten. Sohafarztk hal

sich dit-

Gegend zwiscben B;,ucár und Kriva einen Granitstock angetroffen, dessen Ausbruch seiner Anscbauung zufolge in ursacbliebem Zusammenhang mii jenen Erzstöcken steht, die sich von dem Gyalárer Hauptzug Bowobl rücksich lich der Fönn sowie des \l

terials

in

dieser

unterscheideti

Allé dicse

Erzzüge bescbránken

sicli

nicht

auf das Gebiet des Hunyader

Komitates, sondern dieselben dringen ini Westen auob in das Komitat Krassó-

Gemarkung von Krivina und

ein. In der

Szörény

Petrosz bilden

Lámonü und

manganbaitiger Hámatit, in Ruszkica Siderit den Gegehstand des Bergbaübe-

Auch in der Gagond von Lurikány und Nadrág finden sich mebr oder Mangán enthaltende Eisenerze* Die im fünften Bazirke aufgescblossene Eisenerzmenge betrágt á. 655.500 Tonnen die zu erboffendé dagegen 13.335,000 Tennen. .6. Als Be.cbsten Bez.irk sieb.1 der Yerfasser das in montanisth seber mid geologiseber Eirisichd gleieb wichtige Kr a s s ó-S z ü r én y e r Er ztriebes.

weniger

g elii

an.

g e

r

Hier,

wu

Karpathen nach Síiden wvnden, Donauenge an die Balkanzuge anziischliefien und wo jené Sehwenkúng hoch durch zahlreiche Spsilten und Verwerfnngen komsich die Falfcenzüge der Südlichen

uin sich jenseits der gewalfctátige

pliziert wh'd, zu welchén Aufbrüche hinzutretéri,

úó scbwierige

RaicbsanstaH niültt

Sbörungen durch die aus den Tiefen kommendén

schreibl

die

Tektonik der Erde dem Géblogen eine

vor, dafi si'eb

die

Mitglieder der kön. ung; GeOlogjscbeti

Jabre bindurch

om

die

Arbeil viele

aoieh die

Lö3ung dieser grofian Aufgabe

be.-

habén. Namentlich rühmt die schöne geologische Detailkarte, wejche die

Instált

von jener Gagend berausgegeben batj die Tátigkerl der Geologen Johann Ludwig Both von Telego, Franz Schafarzik und Július ITala-

von Böükh, VÁTS.

Nebst den Urschiefem

üiguriert in

dicsem Gebirge die ganze Serié der

palfif-

ozoischen und mesozoiseben Formationen und von den dazwiscben eingekeilten Ibscbnitte über den Koblenbergbau soll in dem AubVr diesen Bildungén aber unterbrechen áltere und jüngere Eruptiygesteine die gestörten Schichten der Sedimente und vielleicbl isi der Erzreichi uin der Gegend diesen Aufbruchen zu verdanken, gleichwie die auBer-

feertiáren

die

Rede

Backenausfüllungen sein.

ordentlicb interessanten

Kontakterscheinungen, an welcben sich der Mineraloge

hier ergötzt, jedenfalls diesei

Im Ö3tlichen In Pojans Mórul isi

Teile des

and aei

e

bei in

ürsache zuzuschreiben sind. Bezirkes gibl es weniger interessante Eisenerzgraben.

JabAanica, aowie

in

der Gegend von örményes exploitierl

den kristalliniscben Schiefem.

[n

Dubo-s

ei

winnl

tnan

BESPBBCHUNGBN. ftoteisenerz

und im Sérpentin

des wildromantischen Kasanpaeses konamt

im westlichen

eisenerz vor. Wichtigei sind die

rnannigfaltigen Erzbildungen, die an den

Teile des

und an andere

Bind alté, berfthrnte Berg-

Namen den Mineralogen wohlbekannt

Ludwdgil benannte Eiseiierz (borsa ure

Chrom-

Gebirges auftretenderi

Granodiorit (Bánatit)

und Dognácska

Ausbriiche gebunden sind. Moravica werksorte, d'ören

477

sind. Hiei

Ma gnesia-Eisencxydoxydul)

kommt

dás

vor. Die Eisen-

Hámatit und Magnetit. In Moravica werden aueh noch Eisensteinhalden gemengt mit den von den Stöcken berrührénden Erzen in

erze sind hauptsáchlich die

din

Schotterablagerungen der Aufbereitung

pliozánen

unterworfen.

In

Anina

enthalten die weiter untén erwahnten liassischen Kohlenflötze bitumiiiöse Eisen-

Der Verfasser schátzt den aufgeschlossenen Erzvorrat aller dieser EisenTonnen und die zu erhoffende Menge auf 5.276,800 Ti mnen. Eisenerzbezirk schli'eBt die in den 7. Der siebente Z ü g e n d e r k r o á t i s c h-s l a vo ni s che n In s e 1 g e bi r g e und de r

steine.

erzlagerstátten auf 1.848.040

dinarischen Alpcu Im Komitate

verstreut

kommen

vorkommenden La gerst sitten

in sich.

Gegend von Beslinac— Tergova Brauneisenerz- und Spateisensteinlinsen in paláozoischen Schiefern vor, die von einer Brüsseler Gesellschai't ausgebeutet werden. AuBer Eisenerzen gewinnt mán noch geringe Mengen von Blei-, Kupfer- und Silberem n. Bei Buda enthalten die Werfener Schiefer und die Karhonschichten Boteisém rze. In der Gegend von Kudopolje, Girgin und Mazin im Komitate LikaKrbava erzeugt man eisenháltige Aluminiumerze (Bauxit). Im Komitate Modrus -Fiume finden sieh in dem im Kalkstein des Kapellágebirges vorkommenden diíuvialen Ton Limonitlinsen. Aueh die Komitate Várasd, Pozsega und Belovár-Körös Hefern wohl wenig, aber oft doch Eisenerze sehr Zágráb

in der

guter Qualitát.

Im ganzen

Tonnen Eisenerz aufgéschlossen und

841.000

Bezirke sind

Tonnen zuerhoffen.

6.818,000

Am

Sehiusse des

ungarischen

ersterj

Teiles des

Werkés sind

Eisenerzbergbau-Statistik in

einer

die wiehtigeren

Tabelle

Daten der

zusammengefasst. Die

Tabelle entbált folgende Kolonnen: Komitat, Gemeinde, Bergwerkseigentümer,

Fláoheninnalt

der

Grubenfelder, aufgescblossene

verliehenen

hoffende (B) Erzmenge in Tonnen. die

Summe

dieser beiden

(A) und zu erMengen (A-\-B),

Eisengehalt der Erze {Fe in %), Art der Erze, die Mengen der zur Eisenverbüttnng nicht verwendeten Eisenerze in Tonnen (C1 ) und die Bezeichnm ig des mögmailig, geráng usw. lichen Vorrates (C2) :

Allé diesen

Daten zusammengezogen, gebén uns

iiber

Ungarná Eisenerz-

vorráte folgende Übersicht:

Flácheninhalt der auf Eisenerz verliehenen Grubenfelder 168'2 Eiseríerzproduktion im Jahre 1907

km 2

1,666,020

t

Aufgescblossene Menge

33.109,850

«

Zu

78.926,800

«

erhoffende Menge

A B

A+B Nicht verwendete Erze

A^-B+C1

1

Gt

L2f.Ö86,650 «

32.430,000

«

144.466.650

«

BESPREí EUNGEN.

478

Indem der Verfasser cinen Bückblick auf das oben Gésagte wirft und nach den Produktionsdaten und der Aus- und Einfuhr den Jahresbedarf des Landes an Eisenerz

feststellt.

eme Antwort auf die Frage, wie lange dér vaterim standé sein werde, den inlándischen Bedarf zu

sucht er

Landische Eisenerzbergbau

deeken. Die Antwort, die der Verfasser auf diese Frage findet,

munternder

die

jené,

als

ist

zwar etwas auf-

und hüttenmánniscbe Landes-

der ungarisché berg-

zebn Jahren gégében hat, aber gleichwohl nicbt sehr beruhigend, denn abgesehen von der Wiederdem Gutacbten des Verfassers zufolge wáre Ungarn verein vor

—

verarbeitung ansehnlicher die

Mengen von

—

Alteisen

nur noch 55 Jabre imstande,

Ansprüche der vaterlándischen Eisenindustrie zu befriedigen.

II.

Der zweite aucb bier

Teil des

Kohlenlage r.

Werkes führt uns Ungams kohlenbergbau

der Verfasser ebenso

bietet

im

wie

Bescbreibungen und viel zahlreichere Textfiguren ginalartikel, der in

dem

internationalen groBen

vor, aber

ersten Teil weit ausgedehntere

dem

als in

Werke nur

französischen Ori-

ín bescheidenem Uni-

fanp erscheinen konnte.

In der Auffübrung des Stoffes hat der Verfasser eine andere

zugrundegdegi

binsichtlich der Eisenerze.

als

graphisehen Einheiten geboten wurden,

trití

Wenn beiden

Klassii'i

kation

die geo-

letzteren

der Steinkohle das geologische

bei

Altér in den Vordergrund, da ja die Kohlenflötze, als Glieder

von sedimentaren

Schichtenreihen hinsiehtlich ihrea Alters immer genau bestimnibar sind und die Beschaffenheit der Steinkohle sich

im ganzen genommen

modifiziert. So führt uns alsó die

Beschreibung von unserer

parallel

dem

mit

Altér

námlich

áltesten.

der karbonischen Steinkohlenformation angefangen durch die Serié der geologischen Perioden bis zu den jungtertiaren Ligniten. I.

Es

falit

Schi cht en

sogleich auf,

r e

ihe.

Vaierlande

der paláozoischen

d

r

b o n p e r i o d e erhalten hat,

in

unse-

eine sehr geringe Kolle spielt. Wenn

nian von

Tisza fa -Ujbányaer

Karbon-

dem im Krassó-Szörényer Komitate

befindlichen

zum grqBen

becken, dessen Kohlé guter Qualitát aieht,

Grl i e

Westeuropa so dominiert, daB der ganze

Bene n n un g K a

Abschnitt der die vein

jenes

daB

welches in

Teil bereits

abgebaut

wáren auf ongarischem Gebiete nur aoch die unbedeutenden

ist,

ab-

Kohlenflöze

im Zemplénéi Gebirge, in den nördlichen Karpatben bei Csáca und Jablonka und scblieBlicb bei Oabar-Dolniee im Komitate Modrus-Kume zu nemien. Es -

darf jedoch niehl

Z

it

der

versohwiegen werden, dafi onsere Geologen, die

den komplizierten

Eofmung Raum

gebén,

Lupák) Karbonkohl.

Schwachen FormationeD

des

Bau

daBan anderen Punkten begegnel

Kiassó-Szörényer

und zwar

in

dieser

Gegend

(Bigér, Szekul,

isi

es,

daB

man aucb

in

den

permischen

Komitates.

hinsiehtlich der Schwarzkohle in

sekundáre Liasformation tritt,

letzterer

aufzufinden und mit Nutzen zu exploitieren sein werde.

Koblenspuren

III. Interessant

in

des Krassó-Szörényer Gebirges eingehend studierten,

die

K

<> 1

1

e

des

Ungarn die ver-

Karbon

den südlichen Teilen des Landes, auf zwei von einander

.

BESPRECm

•

NT.

KN.

und geologiseh gánzlioh unbhángigen

entfernten

479 Gebieten,

westliehen Hálfte des Krassószörényer Gebirges and in

dem

námlich in der

aialten Pécser Insel-

gebirge.

Die Kohlenbildnng in der Gegend von B e r s z á g z k a und Dren ko v a ím Krassó-Szörónyer Komitate gehört in die Lias. Die zwischen umgekippten Schiohtenreihen gelagerten Kohlenflöze wurden durch gpáteren Seitendruck in linsenföimige Trünnner zerbroohen. Diese Liasbildung kann auch jenseits der

Donau

auf serbischem Gebiete verfolgt werden.

In

Gruppé gehören

dieselbe

die

Liaskohlen von Bigér (Schnellersruhe),

Pregeda und Szvinyesa. Nördlieh von diesem Kohlenterrain befinden sich die bedeutenden Schwarzkohlengruben von Anina -Stájerlak; hier finden sich die bauwürdigen Kohlenflöze in den unterliassischenSandsteinschichten. Die vielfach gestörte Scbicntenlagerung wird in zahlreichen Figuren vorgeführt.

In die nördlicbe Fortsetzung dieser Liasbildung fallen die Kohlén f löt ze von Resicza

und Domány,

gesellschaft exploitiert

die

von der österreichisch-ungarischen Staatseisenbahn-

werden. Die hier, sowie in Anina erzeugte Sehwarzkohle

von vorzüglicher Qualitát und konkurriert hinsichtlich ihrer Heizkraft mii

isi

den bestén Karbonkohlen des Ausandes.

Das westliche Liaskohlengebiet lehnt sich an Inselgebirges. v.

Die

geologischen

Böckh erschöpfend

Verháltnisse

des

die Abhánge des Baranyaer Mecse kgebirges hat Johann

beschrieben. In den Schichten der unteren Lias tritt Sehwarz-

kohle in zwei Ztigen auf: der südliche Zug, oberhalb der Stadt Pécs, schmiegl die südlichen und östlichen Abhánge des Mecsekmassivs und findet nach Unterhrechung durch einen Eruptivzug in der Náhe von Komlós seine Fortsetzung und sein Ende. Der nördliche Zug, der bei Kárász beginnt, kann in westlicher Kichtung teilweise bereits in clas Tolnaer Komitat hinein verfolgt

sich

an

einer

werden. Die Kohlé wird gröBtenteils von der Donaudampfschiffahrt-Gesellschaft n

us gebeutet.

vor,

AuBerdem kommen Liaskohlen in zwei Zügen im Brassóer Komitate es, daB sich dieses Vorkommen weder hinsichtlich der Menge,

doch scheint

Qoch der Qualitát der Kohlén mit den bisher aufgeführten messen kann.

Kreidekohle.

IV.

Die jüngste Abteilung der mesozoischen Periode

und cla nutzbare Kohlenflöze. Die becleutendsten kretazischen K' ihlenflöze kommen im Komitate Veszprém vor. Dieselben befinden sich in der Gegend von Ajka, wo man in den siebziger Jahren des vorigen Jabrbunderts auf den Kat Max v. Hantkens das in den oberen Kreideschichten anftretende Láger i'uizuschlieBen begonnen hat. Die Ajkaer Gruben habén bisher bereits mehr als ciiiliált

drei

ebenfalls hie

Millionen

Timen

geliefert.

Von geringerem Werte Krassó-Szörény) Kohlenflöz( der j

den

Die Qualitát der Kohlé

ist

eine ziemlicb gute.

Náhe von Euszkabánya (Komitat Schaparziks gemáB aufgeschlossenen

sind die in der

Untciweisungen

Ompanien-Etage der oberen Kreide, von 6247 Kalorien

obgleich die koksbare Kohlé

zu den Kohlén besserer Qoalitái zahlt. Kleinere Kreidekohlenlager findet man nochim Biharer Komitate in Nagybáiód, im Komitate Szélien bei Sebeshely und im Komitate Brassó. die eine Heizkraft

B) Térti ár

e

besitzt,

Kohlenflöze.

«Im Kohlenbergbau Ungarns nehmen und bieten sowobJ in der paláoge-

die tertiáren Kohlenlager die wiehtigste Stelle ein

!.í>t'KK
480

eozánen und oligozánen Formationen, wie in in den Gruppé oder zwischen den miozánen und pliozánen Schichten,

mii Gruppé, álso

dei

neogenen

die

Grundlage zu einem bedeutenden Bergbaubetrieb » V. Unter den in den Eo z án f o rm a ti o bergbauen

an

stehi

Tatabánya*

rster Stelle der

i

r

Bí

ne n umgehenden

Das Verdiensl der Ehtdeckung der dortigen reichen Chéfgeologen

Bohrungsdaten zufolge das

Vorhandensein

konstatierte. In dieser Schichtengruppe erreicbte der 5*8 in máchtiges

ein

Koblenflötz and biermil

war

\.

dero

Tblegd,

Eozánetage

unteren

der

Bohrer

die

Iíotii

Punkte bezeichnete

1895 die zur Schurfbohrung sich bietenden

der im Jabre

mid den

Kohlenflöze gebührl

Ludwig

kön. ung. Geologischen Beichsanstalt

d< c

Kohlen-

rgbau ím Komitate Komárom,

m

Tiefe

dem

rasch

116"86

in

Grundlage

zvj

aufblúhenden Bergbau gewonnén. Das eozáne Sedimenl üimml eme Einsenkung im Triaskalkstein ein und die bisher aufgeschlossenen i -30 m máchtigen Kohlendie

.

zwei Millionen Tonnen lieferten, enthalten naóh

im Jabre 1918 bereits

einer approximativen Scbátzung aoeli

110 Millionen Tónin n.

hi.srv

lliiehtum.

zusamméngehalten mit der goten Qualitái der Tatabányaer Braunkohle (5600— 5900 Kalorien) und dergünstigenLaged^s B< rgwi rksortes sichen dies< mBergbaü

dem

eine hervorragende Stelle a uf

Kohlenpro-

onserer vaterlándiscben

Gebieti

duktion.

Durch

die in der

Nachbarsche.fi

and

markurigen von Bánhidn Fortsetzüng

dii

ser

Die eozánen scbon

seit

Beckens

Tatai

des

in

den

Kobl< obildung nocb an

t

inigen and<

lángerer Zeii bekannt. In Sárisáp bal

nn

n

Stelli

ni

chgewii sen.

Esztergomer Komitates

Koblenflöze dés benacbbarten

man

seit

langer Zeit

.-ind

im Jabre 1805 diese

bereits

Kohlé auszubeuten begonnen. Mogyorós, Tokod, Dorog und Csomók sind falls

Ge-

aiedergebracbten Bobrungen wurde die

Környi

her bekannte Bergwerksorte. Die geologísche

gleich-

Gestaltung

.Aíax v. ITantken s1 udicrl und dorch dii Peststellung und Charakterjstik der eozánen Scbiobtenreibe auch dem Bi rgbau einen groBen Umg bung von Buda ünden wir eozáne Koblenflöze, Diensl erwiesen. Aucb in d< namentlich innerhalb der Gemarkungen von Pilisszentiván, Vörösvár und Nagykovácsi und nocb einigen anderen Orti q, doch ist dieser Bergbau nicbl tod Beitung. Eozáne Braunkohle gewinnt man Eernei in Kósd im Komitate Nógrád.

des ganzen Gebietes bal

i

Die schwachen Kohlenspuren, die sicb aufierdem noch an einigen Stellen zeig

können hier nichl VI. sind

íYn-

Vo

n ni

den

in

c

Rechnung genommen werden. li

1

ge

"

i

n

e

[

<•

v

Be

d e ü

I

al

u n g

ungarischen Kohlenber gba u

s

die

die

e

o z ü n

i

n

oligozánen

Bildungen.

Abgeseben von den onbedeutenderen Kobleulagern, auf welcben im Komitate Ibauj-Toma beiSimodi und in den Komitaten Komárom und

Veszprém baut, Zsiltales

ist

hier

vomehmlicb das auBerordentlich

Schiefern der südlichen Karpatben isi

wohl 3chon lange bekannt, da

S ellen zutage treten, auch keit niclii

Pferde

reiche

im Eunyader Komital zuerwábnen. Die zwischen den

in

zusammei

ja die

!

Koblenbecken kristallinischei

oligozáne Kohlenbild

máchtigen Koblenflöze, die an oiehreren

dicsem weltabgeschlossenen Tale der Aufmerksamiiber hohe Gebirgspásse zu

entgeben konnten, dochsolangi man nur

dorthin

gelangen

konnte,

ist

die

Ausbeutung onmöglieh gewesen.

tm

:

.

48i

BESPRECHrM.KV

Jahre 1870 wurde endlioh der Bahnflügel Piski— Petrozsény der Eraten Siebenbürgischen Eisenbahn fertiggestellt und daruit hat auch die Ausbeutung dieser Kohlenschátze im GroBen begonnen. Vorher hatte Karl Hopmann naoh

Untevsuchung der geologischen Verháltnisso des Zsiltales das aquitanische Altér der kohlenfübrenden Scbichtengruppe festgestellt. Seine reiche und interessante fossile Flóra habén der Schweizer Oswald Heer und der ungarische Geologe einer

Moriz Staub beschriehen. In der Exploitation der Kohlenschátze nubst

dem

Kohlé náhert sich

— obgleich sie zufolge — in vieler Hinsicht

kohlen gezáhlt wird .

teilen

sich

ungarischen Staate noch drei Bergwerksgesellschaften. Die Zsiltaler

rhebt sich bis zu 7000 Kalorien

Wesens zu den Braunden Schwarzkohlen. Ihre Heizkraft

ihres tertiáren

und aus manchen Arten

ist es

gelungen Koks

zu erzeugen. Oligozáne Kohlé fand man an mehreren Orten im Komitate Kolozs und auch im Máramaroser Komitate, doch zeigen sich hier nux wertlose Keste im Karpathensands tein

Mehr Wichtigkeit

besitzen

die

am

südlichen

Abhang

des slavonischen

Vrdnik a ufgeschlossenen oligozánen Kohlén, die, wie von Anton Koch und Moriz Staub festgestellt wurde, gleichalterig mit der Zsiltaler Kohlé sind. Kleinere oligozáne Kohlenflöze komnien in den Komitaten Pozsega, Zágráb

Fruska -Gora -Inselgebirges,

und Várasd

bei

vor.

Neogen.

Das ungarische Becken, dessen Umrisse sich bereits in im groBen ausgestaltet habén, wurde in den aufeinander folgenden Abteilungen der daraof folgenden Neogen periode mit immer neuen Ablagerungen ausgefüllt. Unsei'e Geologen — und mit ihnen auch der Verfasser — versuchen an Stelle des westeuropáischen Miozán und Pliozán, unsere geologischen Verháltnisse besser kennzeichnende Benennungen anzuwenden, indem sie im Miozán drei Etagen: unteres und oberes Mediterrán und das Sarmatikum, im die pontisch-pannonische und die levantinische Pliozán dagegen derén zwei VII.

der Paláogenperiode

:

Etage unterscheiden. In keiner einzigen dieser Schichtengruppen fehlen Braunkohlenflöze. die wichtigsten jedcch finden wir

bei

den M e

d

i t

e r r

an e

t

a g e n,

in

die zumeist

den Schichten

der

Braunkohlen guter Qualitát

gebén, wáhrend die pontisch-pannonischen und levantinischen SüBwassersedimente

nur geringwe"tige Lignité íühren.

Der Bergbau in Brennberg im Ungarns áltester Kohlnbergbau, indem dessen schon

seit

dem

Sopron er Komitat unt érme diterrane

Jahre 1765 abgebaut werden, aus welchen

insgesamt 3.710,000 Tomién gewoimen

hat.

Zu

man

e ist

Kohlenflöze

seit

jener Zeit

derselben Bildung gehört auch

dem Grundbesitze des Fmsten Eszterházy befindüche Kohlén werk Kitzing. Unter sámtlichen Kohlenbergbauen, die auf Neogenkohlenflözen bauen, ist der Salgótarjánéi" im Komitate Nógrád der ansehnlichste. Hier kommen zahlreiche und j'nsehnliche Flöze in unt érme diterranen Sand- and anderen marinen Sedidas auf

man seit Mitte des vergangenen Jahrhunderts ausbeutet. Interauf diesem Kohlengebietb die Rolle der tertiáren vulkanischen Gesteine einerseits finden wir im Liegenden der Flötze Bhyolit- und Andesittotfe mit medimenten

essant

vor, die

ist

Fldtani Közlöny XLV1I.

köt. 1917.

32

PESPRECHUNGEN.

482

terranen Schichten wecbsellagernd, andererseits habén die zuletzt ausgebrochenen

BasaJic

<

tit'

Koblenflöze durchdrungen und die Kohlé

am Kontakt

in natürlíche

Koks umgewandelt.

Ko hl e n ge bie t e záhlen noch mehrere Donanbegegnen wir untermediterranen Kohlenvorkommen: in Pomáz in den Budaer Gebirgen und in Bakócza im Baranyaer Komitat. In Bálatonföldvár hal man aber durch eine auf die Initiative von Dr. Ludwig v. Lóczy zu Studienzwecken niedergebrachte Tiefbohrung onter den quartáren und pontischen Sedimenten in 280 m Tieíe ein 2 m machtiges mediterSal gót

Zuni

a r

j

áne

r

kleinere Gruben. Auchjenseits der

ranes Kohlenflöz erreicht.

be r m e d t e r a n e a ge isi das bedeutendste KohlenDiósgyr im Borsoder Komitate. Diese Kohlén werdenvon den dortigen staatlichen Eisenwerken verwertet, ebenso die bei Ormós aufgeschlosseneri Flöze, die Kohlén besserer Qualitát enthalten. AuBerdem stehen den genannten Eisenwerken von im Sajótale die Kohlengruben Disznóshorváti, Sajószentpéter, Sajókazincz und Királd zar Veriügung, wáhreixl die Sajóvárkony—Somályer Kohlengroben im Besitze de r Rimamurányer Eisenwerke sind. Die Kohlenlager von Sajókaza und Szúhegy führén imr schwache Lignité. Ein gröBerer Kohlenbergbaa hal 3Íoh in neuerer Zeii in den Komitaten Nyitra und Bars entwickelt. In der Gemarkung von Handlova kenut man wohl schon seil dem Jahre 1864 ein vier Méter machtiges Kohlenflöz. doch hat man erst in neuerer Zeit duv ch die. dem Gutachten von H. v. Böokh und K, Remenyik gemáB niedergebrachten TiefVIII. In der

i

i

t

lager bei

bobrungen onter dem

vulkanischen Tuff, in den

gelagerte Braunkohlen sebr guter die

Qua'itát

obermediterranen

Schichten

aufgeschlossen, auf welcbe alsdahh

Westungarische Koblenbergbaugesellschaft im Jahre 1910einen Grubenbetrieb

im groBeu

Stíl

begrondete.

Von den im Tale der Fehérkörös im Hunyader Komitat, in den Gemarkungen von Czebe, Eibicze, Karács und Mutak vorkommenden obermediteiranen Kohlén wird

ein groBer Teil

vom Rudaer Goldbérgbau

l'i'ir

den Betrieb

seinei

Aufbereitungs- und elektrischen Anlagen verwendet. In der Ausfüllung des obermediterranen Beckens im Almástale im Krassó-

Szörényer Komitat sind zardreiche Koblenflöze guter Qualitát ungarische Staat

in

enthalten, die der

zwischen Bozovics und Lapusnik exploitiert.

der Gegend

In den Aufnahmsarbeiten Schafarziks werden Kohlenlager desselbeu Alters un Komitato Krassó-Szörény von Ik>va überMehádia bis Orsova hinab nachgewiesen. Iin Komitate Baranya kenni man in der Gemarkung von Hidasd obermediterrane

Kohlén.

G) Villa., IX, X. Die

schen und

und

le

s

;i

r

mai

isc h

van tinis che n Etagen

e n.

auf

ponti s

h-pa n u o n idem Geniete von Unga-n c

seinen Schwesterlándei'n enthalten zwar an sehr zahlreichen Orten fossile

Kohlén, doch vermag d( our eine geringe Heizkrarl besitzende Lignit zumeist nur den lokálén Bedari zu decken. i

.

BESPBECHUNGBN.

Am

Scblusse des zweiten T-iles

I

Sfi

der Verfasser die Daten det ungari-

fafit

sohen Kohlenstatistikebenfallsin Tabellenform zusammen. Die einzelnen Kolonnen

und Kornitates und des Mengen Jabre 1910, Anzahl und Mách-

Tabelle enthalten: die Bezeichnungen des Bezirkes

tlieser

Bergwerkseigentümers,

Dátum

des Beginnes des Bergbaúbetriebes, die

der bisher produzierten Kohlé, die Produktion der Kohlenflöze,

fcigkeit

iro

Kalorienzahl, faktisch*

Bestimmung

klasse (der internationalen

Vorráte

(A), Fláche, Kohlén -

gemáfi), Tormenanzah], wahrscheinliche

Vorráte (B) und möglicher Vorrat (C).

Aus der Zusammenfassung

aller dieser

der tatsáehliehe (aufgeschlossene) Vorrat

und der wahrscheinliche

Daten ersehen

A

357.9-38.418

B

(/n erhoffende) Vorra'1

hat

zum

i

1859.7-19,000 «

betrágt. Hierauf weisi der Verfasser aus, dafi der angariscbe

Jabre 1765 bis

daB

wir.

vom

Kohlenbergbau

Jabre 1910 insgesamt 174.880,928 Tonnen Kohlé produziert

und berecbnei nachd<

r

graduellen Produktionszunahme der íetzten Jaluv. den

jábrlichen Kohlenbedarí des Landes, wobei er zu

dem

Schlusse gelangt, dafi dei

und noch zu erhoffende Kohlenvorrat noch durch 65 Jabre hiníeichen weide. den heimischen Bedarf zu decken. Dieses Ergebnis vermag zwar den besonnenen Nationalökonomen nachdenklich zu machen, aber es darf andererseits mcht vergessen werden, dafi das Land auch andere Energiequellen besitzt, wie die Wasserkráfte und die iinlángst entdeckten Erdgase, nicht zu sprecben von den bereits aufgeschlossenen und noch zu erhoffenden Erdölpunkten und dafi derén rationelle Ausnützung berufen ist die Kohlén produktion bis zu einern i

ofgeschlossi ne

gewissen Grade zu ersetzen.

W

Die Verdi enste des Ve r f a s s e r s d i e s e s grófién e rkes we^rden sowohl von den ge olo gis chen, wie von den indus triellen und volkswirtschaftlichen Kreisen a nc r ka n n t we r d e n. doch gebührt aach Dank der kön. ungar. Geologischen Beicbsanstalt, die das Erscheinen der ungarischen Aas.ua he effektuiert hat.

Tarótháza, den

1.

Juni 1917.

Béla Inkey von Pallin.

r>)

MITTEILÜNGEN

VII. Prásident 1.

öber d e i

i

1

:

Fachsitzung Hofral

Dr.

\í

S

am

Thomas

v.

DEN FACHSITZÜNGEN. November

7.

Szontagh.

Diplom. Ingenieur Dr. Andbeas Ludwig Hollós

die geológia gán ge

c

Is

e

n

Ve

r

11)17.

há

1

1

n

i

s s e

d e

r

einen

hall

C

s

ö

r

ö g

Vortrag e r

A

n-

Der südlicbe Ausláufer des Cserháter Neogengebietes isi das östlich von Vác gelegene Hgelland, welches aus Hügeln von durchschnittlicb 200—800 m Seehöhe besteht. Die Umgebung des Váchartyáner Csöröger Berges wird von

—

i

—

rs_"

MITTEILUNGEN AUS DEN FACH8ITZUNGEN.

484

1. o b e r o 1 i g o z á u e r 1 o c ke r e r S a n dder bei der Csöröger Csárda im Graben der élektrischen Babn reicblich

folgenden Bildungen aufgebaut s t e

i

n,

:

Untermediterraner Anomyensnnd auf der öregbegy. 3. Untermediterraner g*o ber Schotter am Gipfel des öregbegy (202 m). 4. Untermediterraner Sandstein. 5. Untermediterraner blaugrauer Mérgei. 6. Andesitgánge. Der südlicbe Andesitzug, vora 7% ^ ni Lángé, ist onterPetrefakten

fübrt-. 2.

nördlichen

Seite

cles

dem Namen Kigyóbegy bekannt und besteht aus einem Andesitzug beiindet sich am Csekehegy und besteht

liche

Gang der Andesitausbrücbe hat aucb

augit-Andesit. Der schmale dislociert

Norden

und

wenig aufgehoben.

ein

clen gröfiten

Augit-Andesit

Teil des

7.

Terrains .8.

der nörd-

;

derselbe aus Hypersten-

Mérgei

clen

Dilavialer LöB bedeekt im Allavialer Flugsand füllt

an die Donau reiebende Ebene ein und umgibt clen Kigyóhegy an seiner gegen Vác zugewendeten Front. (Der vollstándige Text des Vortrages beiindet Bich im «Földtani Közlöny* 1917, Bd. 47. Pag. 295-321.) die bis

Zum Gegenstande des Vortrages km lange Andesitrücken cles

spracben

Der iy2

besitzt, ist eine der

Wesen gew!

ai

Ausbrach

r

(1

:

Chefsekretár Dr.

kaum

Kigyóhegy, der

10

Karl

m

v.

Papp.

Máchtigkeit

sebönsten Naturerscbeinungen des Cserhát. Sein interessantes

noch mehr durch den Umstand, Cserháter

Andesite,

daher

clen

dafi er

den breitesten südliche

sudkehsten Gesteinsgang in

clen

von Professor Dr. Schafarzik besehriébenen Rangierungslinien der PyroxenAndesitausbrüche des Cserhát bilclet, welcher Gang in ost-westlicher Bichtung als Verbindtingszug einesteils zwisehen den Ácsa — Tótgyörker, anderenteils den Nagymaroser Andesitvulkanen client. Es ist námlicb unbestreitbar, daB sich der Andesit des Kigyóbegy unterhalb der Stadt Vác in das Visegrád— Nagymaroser Andesit gebirge fortsetzt, daB aber die 10 km lange feblende Partié durch die Erosion der Donau entfernl wurde. In diéser Hinsicht können die Bohrungen in der Gegend von Vác mit der Zeit Beweismittel liefern. Wenn man aber aueh nur clen eine Meile Lángé betragenden Bücken mit dem 7500 ni langen und 10 m máchtigen Andesitdyke betrachtet, hat man es hier mit einem tertiáren Vulkán von 750-facher linearer Ausdehnung zu tun. Vulkanische Spalten mit solcben linearen Verhaltnissen keimen wir nur auf der Lisel Island, die bekanntlich seit der Tertiarperiode die Heimat der Spaltenvulkane

ist

Gegenwart

und

150

m

10

km Lángé

die

nter derén mehrere hundert Spaltenvulkanen einige

tatig sind,

zum

Beispiel der

Breite, die Lnki-Spalte

von 28

km

bis in dib

km

Lángé und Lange, oder der cauchende Graben von EMgja-G^aben,

bei

30

auf der Halbinsel Reyk.

Der Csöröger Kigyóhegy ist den obermediterranen Graben

an die Oberfláche gelangl

zweifellos das Produkt einér einzigen Eruption, mit

Láva angefÜlH

ist; ein grofier Teil wui'de

hal

und nur

hie

und da

sp&ter durch Mensohenhand

an das Tageslichi gebracht. Betrachtet man aber die áuBersten Punkte dieses Zuges, die Visegrád Nagymaroser und andererseits die Acsaer, l>e/.iehungsweise Tótgyörker Andesit vulkáné, so stebl es aufier Zweifel, daB wir es bier mit einem

—

von Osten nach Westi

dem

o

gerichteten Spalten-Vulkán zu tun habén, der sich an

Ufer des obermediterranen Meeres auf 30 »

km L&nge

ausgedehni hat.

MITTKlLUNGEN AUS DEN FACHSITZUNGEN.

Am

südlichen

Kundé

des

485

Kigyóhegy hat der Vortragonde einen an oDeí*

Bahn wo vevschiedene AHen von Turítelkn, Cerithium und Pectunculus in groBen Mengen vórkommen. Herr Ingenieur Dr. Hollós hat solcherart die geo-

oligozánen Petrefakten reichen Fundort im Einsohnitte der elektrischen entdeckt,

logischen Verháltnisse unserer Hauptstadt mit sehr interessanten

Entdeckungen

bereichert

Spivchev begrüfit scbliefilieh sowohl dm Vortragenden, als auch den Herrn Uni versit át s- Adj un kten Elemér Vadász, der Herrn Ingenieuv Hollós 1

fr

füv die Geologie animiert hat.

Dr.

Franz Schafárzik möohte von den sehr interessanten Erörterungen

des Herrn Chefsekretárs nur insofern abweichen, als er den heutigen Andesit-

gang des Csöröghegy nicht

als eine bloBa,

von irgend einem zentralen Ausbruche

ausstrahlende Gangansfüllung einer von einem Vulkán verursachten Spalten anse-

hen körme, sondern, daB er im Gegenteile

bei der Ansicht ist,

daB dies

nichts anderes

Tektonik des Cserhát sich anpassehder, die Spalte eines im übrigen selbstándigen eruptiven Lavaausbruches ausfüllender hipabyssischer Stiel. sei, als

ein, der

Die Denudation des Csöröghegy

MaBe

daB

ist

in vertikaler

Eichtung

in

einem

solchen

Lavadecke begreiflich machi. Er ist dem Von ragé des Herrn Bergingenieurs Hollós mit In ^eressé gefolgt und sieht mit Freudén, daB seine Daten in allén wesentlicheren Punkten mit seinen eigenen früheren Beobaehtungen übereinstimmen Bezüglich des Alters des Cserháter Pyroxen-Andesites bemerkt er jedoch, daB er seine frühere Anschauung, daB die Eruptionen der Pyroxen-Andesite zwischen dem unteren und oberen Mediterrán nur in einem kurzen Zyklus stattgefunden hátten, schon seit lángerem dahin modifiziert habé. daB die obere Grenze dieser Ausbruche im grofian und ganzen durch die Bildungszeit des Leithakalkes bestimmt ist durch die (na eh Schafárzik H. Böckh, Májer und selbst nach Vitális genauer vorgeschritten,

dies

das jetzige

Fehlen

der

einstigen

.

:

oberen Ni vea us des Leithakalkes); ihre untere Grenze

— alsó

ihr Eintritt

—

ist

am

Anfange des unteren Mediterrán zu suchen (Beobaehtungen von Böckh und Schafárzik im Katalin-Tale und Pyroxen-Andesitgeröll-Funde von Lörenthey, Schafárzik und Cholnoky im untermediterranen AnomyenSchotter von P. Szt.-Mihály), wobei immer auch der Umstand vor Augen gehaiten werden müsse, daB der Vulkanismus mit anderen Gesteinstypen in der weiteren

jedoch schon

Umgebung

des Cserhát eigontlich schon seit

Rücksicht

daher auf

dem Eozán

das reichliche Auftreten

des

andauert. Mit besonderei

Pyroxen-Andesitgerölles in

möchte er an den geehrten Herrn Vortragenden die Frage richten, in den von ihm in gröBaren Ausbreitung konsfcatierten untermediterranen Anoniyen-Schotter des Csöröghegy áhnliche Pyroxen-Andesiteinschlüsse gefunden habé? Sigmund v. Szentpétery, Pri vatd< >zeni an der Uni versit át in Kolozsvár, möchte durch seine Worte die Aufmerks;uukeit auf einen eigenartig klingenden P.-Szt .-Mihály

ob

er nicht

auch

Umstand lenken, daB námlich dem Vortragenden zufolge jene«Gánge»,

die übrigens

dut eine geringe Mfichtigkeit besitzen, die über dinen befindlichen Gesteinsmassen emporgehoben hátten. wáhrend doch eine solche Wiikung hauptsáchlich nur von groBen mtrnsivén Massen erwartet werden kann. Er möchte wissen, worauf

B

M1TTE1LUNGEN AUS DEN FACHSITZUNG,EN.

480 Vortragender

grundét?

Voraussetzung

diese

Jené

«Emporhebung»

scheinbare

könnte. ja auf vielerlei andere Weipe herbeigeführl worden Bein, /. B.

aucb

info

e

von yorangegangenen oder spáteren tektonischen Ursachen. g<

Vbrtragenden kann er entnebmen. dafi dic

(les

i:

Aas den AusfübrunForm der Gegend im ganzen

der Zeit der Eruption vorbanden geweseu ist, sie daber nicht durch Bildungsomstánde der «Gánge» geforml wurden. Aber aucb desbalb kör.ne

bereits vor

die

Emporbebung

ei

aich die

m

genden gemafi

damil stebt

ein

nachdem depó VbrBedé ist. Im Zuss mmenba] ge anderer auffallén der Gegenstand im Vortrage die Benennung

—

der Scbichten nichfc vorstellen,

:

«Gang», die jVbrtragender konsequen^ oberall

gebrauebt. Sprecber möcbte

ob

wissen,

gangartige Durchbrücbe. So wie wir

iilur

-

bier von Spaltenausfüllung die

bei

der Bezeicbnung dieser Gesteine

diese

zweigen die möglicbste Prázisierung anstreben, so babén in

oder

Wisseus-

wir aucb das

Recbt,

wir ferner für die Eruptivgesteine die Bosenbusch'sche dreigruppige Ein-

dann

teilung akzeptieren,

nur Glieder mii

sollten

den Erklárungen

v.

von

Professors

des

Papp

von Ganggesteinen dic Rede

hier tatsácblicb nicbt Prof.

ei

Erscbeinung oder die Struktur der Gesteine

geologische

md

wir ans aucb an diese balten

bippabissiscber Entwicklung benennen.

tragender das gangartige Wesen dieser Gesteine? Hal

Ans

sii.d,

Korrektben* der Benennungen zu wünscben.

der Petrographie die möglicbste

Wenn

Gánge

tatsácblicb

den übrigen geologiscben

in

Vbr-

zum

ibre

Beispiel auf

genommen?

Rücksicbl

entnimml

ist,

Ganggesteine

Aut was grundéi

Sprecber,

sondern, wie

«h'

den \"n

Imi

Papp erwábnten islándiscben Vorkommen: von gangartigen Durcb-

brücben herrübrenden Gesteinen, was aücb dic stellenwe'se Unterbrechung des «Gang»-Zuges zu beweisen scheint. Dies gten Gesteinsexemplaren,

siebl

manaucbanden beim

vortrage vor-

typiscbe Andesite sind, alsó Ausbrucbgesti ne,

die

aber Gánge. Demgemáss wáre alsó dicse keineswegs entsprechende Bennung zu rektifizieren. Dr. Stefan Májer. ordentlicbes IVTitglied, lenki dic Aufmerksamkeil des Vbrtragenden auf ein neues Vorkommem von Andesit, welcbes der verstorbene Universitáts-Professor Emericii Lörenthey. der diese Gegend und das östlich

oicbl nt

on gelegene Gebiel

Aszód, sowie dic südlich

bis

weitere

Umgebung

Eorschl

hat, bei seiner [etzten

\t-

wii'

er

uns

-elun:

H.

n;
>:<-lif

voraus, dafi aucb auf

war

Grófi

aufwártssebritten

,

Ealle

auch

Eanden

Andesitstücke, wábrend wir brucbes

den rtigen Exkursion

in

gröfierer

Di. A.

tntwortete

di<

I..

I

Masse

foLixjs

and

i

an die Doni

bis

bebufs

am

8. Juli ;

ü

reicbei

Kartierung

geol.

ivrte

den

uí

der

in

de

dnn-h-

1917 entdeckte.

Weg

and morpbologischen Verháltnisse

dem 308 m hben Jánosbegy,

onsere

durch die Erfabrung

1SJ13

i-un- der HoLLÓsV;clicii

auf Grund der geologischen

Cseke- and Malota bergen niüssc.

dem Jabre

sei1

chten, bereits

eine Linie mii

den

abezu dieselbe Höhe babé, Andesil vorkommen

Freudé,

-\\^

bestátigl

die

Ricbtigkeil

dieser Scblufifolgerung

wurde; als wir an dem Etücken weiter mebr an den Peldrainen ausgeackerte

wir

immer

am

Gipfel den Andesil anstehend in

Porm

eines Stein-

vorfanden.

ndiin die gebörten Bemerkungen mii

Dank an und

Prage des Herrn Professors Dr. Schafarzik dahin, dafi sich

in

be-

dem

Anomyen-Scbotter des unteren Mediterrán amCsörögbegy keineSpur von Pyroxen-

MITTEIÍ.UNOKN AUS DEN FACH9ITZUNGEIÍ.

487

habö er aur in dem oben befindund Schotter gefunden. Die ergánzende Aufnahraev 'des Dr. Májeb akzeptiere er dánkend und weíde er diesel gemáöseine Karte

Áíidesiteinschlüsseii befinde. Andesiteiiischlüsse

lichen diluvialeri Schutl

Herm

richtigstellen.

Karl von Papp

Chefsekretár Dr. glieder, dicse

Gegend zu

interessahté

unsere

erfeuchl

petrographischen

Mit-

besichti^en. insbesondere behufs genöuéi

Feststellung der Natúr der Andésit^palten vulkáné.

eb

1

scblieBt sieh der

Vortrag

Anscbauung Dl

-

.

6 námlich die Erosion die einstige vulkanische Decke ent-

Dank

dem Vortragenden

sagí

unter

dem

von Balatonfüre

Titel

interessante Studie.

für seine

zweiter bált Universitátsassisteni Dr.

2. Als

Ereién

Thomas von Szontagh

Dv.

Prásident

Schafabzik an, fenrt habé und

Ludwig

«Det ail te kt oni

k

v.

der

Lóczy jun.

eineri

Umgebunig

d.»

Schon Herr Dr. Ludwig v. Lóczy sen., Direktor der kgl. ung. Geologisch'én Balatongegend charakteReichsanstaltj hat hie und da einige für die Obere Transversalverschiebungen

ristisohe

tragender hat

in

Begleitung 8eines

und

:

ist

Vor-

Sommer an

im Laufe des Sommers 1910

Umgebung von

12.500 systematisch angefertigt. Es

dene, für den

selbst

kartieilt.

durch mehrere

bereits

und hal

diesen ForschungerJ teilgenommen

die tektonische Detailkarte der weiteren

stabo 1

Lángsdislo kationén

Vatera

Balatonfüred im MaB-

Vortragendem gelungen, verschie-

Aufbau der obcren Balatongegend charakteristische tektonische

Erscheinungen nachzuweisen. Die gröBte Rolle

m dem oder

transversal-horizontalen

komml den sogenannten Querverschiebungen zu. Der erste Balátongebietes, die von Triaskalkstein und

typischen Bruchgébirge kurz

gesagl

Gebirgsrand des oberen Dolomit aufgebauten Berge Bocsár, Szaka, Tamás. Péter und Csákány

steilere

an

sehr vielen Stellen Verschiebungen, die

quer gegen

erlitten

ihr Streichen geHchtel sind.

Diese Quervt'iscbielnumen wechseln zwischen 30 und 70

ni.

docb

gibl

es

auch

nodh gröBere, wie z. B. die 250 m messende horizontale Verschiebung zwischen dem Péter- und Csákányberg un Csopaker Tal. Eine groBe Rolle im Aufbau der Berge spielen aucb die wechselnden Lan.osrisse, die lángs der mit dem Streichen entstanden sind. Solche sind die Wiederholungen

Brüche

parallelen

hegyer Kalksteines

Bdatonfüred, oder die Wechsellagerung

Auch i

icbt

.

dem Hauptdolomit

niit

in

des Seisser Dolomits mit

in

a

Sándor-

von

mehrfache

dem rten Permsandstein.

Torquists. sogénannte Torsionsverschiebungen, lehlen in dieser

Gegend

us eine'' lángS eineiu Transversalbruch aufgerisst nen

derén Fortsetzung

dem

Streichen entlang der Bruch jedoch in die

Gute Beispiele hiefür sind die Csopaker Einkeilunpermischen rten Sandsteine in die Zíone der Werfenei Schichten in Bene-

Plexur der Schichten übergeht di v

de-'

Kéker Quelle

Baricska, Fenék und Berekrét beobachtete

Diese Struktur bestebt

Scbuppe,

oberhalb der

.

dül und Nádaskut. háuügen kleinen Flexuren gibl es auch Faltungen. Eine Bolche Szaka und Bocsáv charakteristische Antiklinale und Synklinale. Die Entstehung dersélben möchté Vortranvnder sich so erkláren, daB eine zwischen /wei Brüchén befindliche Schuppe nach Norden vorgeschoben Auft-r der

isi

die

für-

die

Berge

MITTEILUNGEN AUS DEN FACHSITZUNGEN.

488

wurde und dann infolge von

zum

parallel

Streichen wirkenden Kráften das Gleich-

gewicht verloren hat und ausgliü. Unmittelbar konnten die zwei Fiügel durch

den

vom Gyr- und vom

Bocsárberg ausgeübten zu-iaminenpressenden Druck,

der Masse des Hauptdolomits von Norden jené faltige

sowie den Widerstand

Struktur zustande gebracht habén. Die Balatonfüredei Synklinale von

Nagymez

und die gelinden aber prononcierten Faltungen der Hidegkuter Berge Becsek und Torma gehören auch hierher. Von der Faltung der hárteren Kalkstein- und Dolomitbildungen ist die an mehreren Orten beobacbtete Faltung von Flieschtypus der oberen Mérgei- und der Werfener Schi eliten abzusondern. Wáhrend zum Beispiel in der Gegend zwischen Nogztori und Kcloska die parallel mit dem Streichen wirkende Zosammenpivssung den aus Sándorhegyer Kalkstein gebildeten

Bánd

der Hauptdolomitplatte zu kulissenartjgen Schuppen zertrümmerte, hat

im Liegenden dieser Bildungen lagernden plastiund áhnliche Deformationen, wie sie den Flieschgesteinen vorzukommen pflegen, zustande gebracht. Auch die

dieselbe

Kraftwirkung

in der

scheren Meigelzone chaotische Faltungen bei

in der

Umgebung von

Balatonfüred

nachgewiesenen

Faltungen

der

Werfener

Schiefer sind hinzuzuzáhlen.

Die Fíorst- und Grabenbildungen, die die Wiederholung des Triasprufils

von Hidegkút verursacht sowie die Pécselyer und Aszódéi* Einstüi'ze können mit den Einstürzen entlang dem Littérer Bruche, wahischeinlich mit der Balatondepression und mittelbar mit dem Einsturze des Alföld in ursáchliche Verbindung gebracht werden. Auch die Verschiebungen zwiseben den Scbichten spielen im

Aufbaudes Gebirges

eine gewisse Bolle, das vorzüglicliste Beispiel hiefür bietet

wo

der Balatonfüredei' Meleghegy, trennt

und auf

sich der

Ha upt dolomit von

seinem Liegenden

Bichtung von Nordosten vorgeschoben Melegbegy die mitteltriassischen Bildungen

diesern in südwestlicher

am

wurde. Infolgedessen keilen sich

aus, so dafi der Hauptdolomit (obere Trias)

der unt erén Trias oder

dem

Kleinere Dislokationen

auBerordentlich

unmittelbar

mit

und Flexuren

háufig. Klassische

sind gleicbfalls auf

Beispiele hiefür sind

dem Muschelkalk kommt.

plattigen Kalkstein in Kontakt

dem ganzen

auch

jetzt

Gebiete

noch im

Nádaskuter Eisn>l>;thiieinschnitte zu seben. Als Endergcli)ii> gelangt Vortragender zur ScbluBfolgerung, dafi die obere

Bruchgebirge

welcbes seine Existenz sowobl

Balatongegend

ein typisches

vertikalen, als

horizontalen Dislokationen zu verdan&en hat. Die hauptsáchliche

darstellt,

Ursacbe der tertiáren und auch beute noch niebt abgescblosseneri tielnrgsbüdüng 'Uf solche

vertikale

Alföldéi* Depivssicn

Einsturze zurückzTjführen, wie

sie

die

Balatonéi*

und

zustande gebraebt habén. Wie marj dies aus der Überein-

stimmung der Fortpflanzungsrichtung der Erdbeben und der südöstlichen Fortder oberen Balatongegend Bcbhefien kann, habén die

Betzxing der Bracblinieri

durch das Ernáinkén

des

Alföld

hervorgerufenen

Bpannungsdifferenzen

jené

Dislokationskráfte verursacht, die eine für die Mikrotektonik jenes Gebietes 30 charakteristische Bruehstiuktur geschaífen habén.

Das obere Balatongebiel Wurzelsystem einzastellen, wie and Deckentheorie getan hat, Versucb

21

wesen.

ist

demgemS ein

in

irgend enp Faltén-, Decken- oder

mancher Anhárj-gér der Übersohiebungsverfehlter ondjeder Grundlage entbehreg

dies se

«wxc.WvAá

'*

.

1926 XLVII. KÖTET.

JANÜÁB—MÁRCIUS

1917

....

I

3.

r

FÜZET.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND A

MAGYAR KIRÁLY] FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYEI SZERKESZTIK

BALLENEGGER RÓBERT A

dr.

és

PAPP KÁROLY

dr.

TÁRSULAT TITKÁRAI.

BUDAPEST, 1917 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTEÍLUNGEN).

ZEITSCHEIFT DEL UNGARISCHEN

GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT

ZUGI.EICH

AMTLTCHES

ORGAN

DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN

REICHSANSTAI.T.

REDIGIERT VON

in R.

BALLENEGGER

und D£ K.

v.

PAPP

^KKRETARE DER GESBLLSCHAFT.

BUDAPEST, A

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

*

1017. F.IGENTUM DKB UNG. GF.OL. GESELLSCHAF1

A Magyarhoni Földtani Társulat titkári hivatala Budapesten, VII. ker., Stefánia-út 14. alatt van, ahova mindennem postai küldemény eíinzendö. *

AUp

die Ungarisolip Geologisohe Geeellachaft betreflenden

erbeten:

szám

Sendungen siml untéi íolgender Adresse VII., Stefánia-út 14.

Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest,

TAKTALOM Lap

A

Értekezések.

)

Bányai János: Kézdivásárhely vidéke Háromszék vármegyében. (Az

1

—

ábrák-

9.

— — — — — — — — — — — — — — — — A tokaj hegyaljai nyirok Ballenegoer Róbert Fosszilis békák a püspökfürdi preglaciális Báró Fejérváry Géza Gyula — — táblával) — rétegekbl. (Az I— kal)

...

dr.

talajról

:

-..

1

20

._.

dr.:

III.

B)

Schréter Zoltán

dr.

dr.

:

(A

dr.

:

pestmegyei

10. ábrával) ...

...

...

Gomba

és

...

Monor

dilu-

54

---

-

és

határában. (A 11.

Schréter Zoltán

a

— — — — Pécel Diluviális semls csontok a pestmegyei Mende — — — — — — — — ábrával)

viális rétegeiben.

Schréter Zoltán

Rövid Közlemények.

Mammutcsontok

:

25

-

...

...

Mediterránkori metaxytheriumváz Márczfalváról...

"'

r>

57

...

C) Ismertetés.

Oscar Neff

Über Antimonit von Felsbánya

(ismerteti Zimányi

Károly)

...

58

Szontagh Tamás: Elnöki megnyitó beszéd a Magyarhoni Földtani Társulat ... ... ... ... 1917 február 7-ikén tartott 67. közgylésén. .. ... ... ... ... ... Papp Károly dr. Titkári jelentós a közgylésen

ül

Hidrológiai Szakosztály alakítása

___

87

Pénztári jelentés az 1916. év végén

s

:

D) Társalati Ügyek. Iglói

:

Timkó Imre

:

A magyar

...

...

...

__.

...

...

— —

költségvetés az 1917. évre

—

72

...

88

___

93

földtani irodalom jegyzéke az 1914. és 1915. években...

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS. Seite

A

)

Abbandlungen.

Dio geologischen Verháltnisse der Gegend von Kézdivásárbely. ... ... 113 ... ... ... ... ... ... (Mit den Figuren 1—9) ... ... ... 13(1 .. . R. Balleneggkr: Über den Nyirokboden des Tokaj -Hegyalj aer Gebirges Báron G. J. de Fejérváry Anoures fossiles des coucbes préglaciares de Püspök-

J.

Bányai:

:

fürd en Hongrie. (Planches B)

I

—III)

•...

...

...

...

...

...

...

Vorkommen von Mammutknochen im Kom. Pest, und in Monor. (Mit der Figur 10) ... ... ... Schrkter Diluviale Knochen von Mammalia. (Mit der Figur Schrkter Mediterranes Metaxytherium-Skelett v. Márczfalva

(iomba

in

Dr. Z.

11)

:

:

C)

Dr. Th. Szontagh von Igló

Geolo^iscben

:

...

17.".

174

...

...

1

T

*i

Veréinsnaohrickten.

Eröffnungsrede des Prásidenten

Gesellschaft

141

Knrze Mitteilnngen.

Dr. Z. Schréter:

Dr. Z.

...

in

der

LXVII. Generalvorsuiumlung...

am ...

7. ...

Február

der

CTngarischen

1917 Btattgefundenen .

...

177

magyar

királyi államvasutak menetrendje.

Érvényes 1917. évi jun.ius hó 1-tl.

A A

vo natok indulása Budapestrl

keleti

A

pályaudvarról

uyugoti pályaudvarról

hová

liova » »

o

a.

déleltt 912

1222

{ío

8

Szv.

(J30 Szv. Gyv.

645

(}50 (}

55 Szv.

406

70O Gyv 710 730 Szv. 745 750 810

512

8 20

2 1002 312 908 fi08

306 510

Bákospalola-Újpest Érsekújvár, Ipolyság Czegléd

Esztergom Eajosmizse,Kecskemét Bákospalola-Ujpest Zsolna, Bérül) B ákospalota- Újpest

Wien Fiume, Pécs, Osijek

Nagyszombat, Wien

Gödöll

Temesvár-.)., Csernnhévi/ Versecz, Karánsebes

Ziraonyi szállások Arad, Brassó. Bukarest

Ksztergom

Sátoraljaújhely, Munkács

Wien

Krösmez,

Kolozsvár, Brassó

Bákospalola-Újpest Bákospalota-Újpest Lajosmizse, Kecskéméi

'

liuttka

11

Nagykáta. Bicske

H55

2-1

Buttka, Berlin Balatonfüred, Tnpolcza Kassa, Csorba Újvidék. Brod Kassa, Csorba, Bártfa

Debreczen,

835 40

Szv.

Bicske

6 2S Gyv

302 1110 1502 906 1512

déleltt

Zimonyj szállások

délután délután 19 20 12 30 12 45

914 10 1008 316 1304 4 604 318 26 320 518

1

25

140 205 210

522 1 ) 308 514 326 28 328 920 524 1 16 332 1514 910 )

í->zv.

Gyv.

Esztergom Wien, Zürich, Basel Galánta, Ipolyság Bákospalota-Újpest Esztergom Teroesvár-J.,Csernahéviz izeglcd, Szolnok Lajosmizse, Kecskemét Bákospalota-Ujpesl

Szolnok 245 Gyv /Szabadka, Indjija, (Sarajevo 255 Tapolcza 3 3° Szv. Paks 430 Komárom 510 Miskolcz 520 Gödöll 540 Nagj'káta, Szolnok 555 Buttka, Oderberg 6ÍS Kolozsvár, Brassó

022 Baa 705 710

Kakospalota-Újpest

Nagymaros Ullö

Monor Esztergom Pozsony, Zsolna, Berlin

Párkány-Nána, Ipolyság Bákospalola-Újpest Czegléd Lajosmizse Temesvár-J., Csernahéviz Vácz

Hatvan Kunszentmiklós-Tnss Nagykáta, Szolnok

Gyr

Té}±

Vv.

Zsolna, Oderberg Wien. Zürich, Basel Kolozsvár, Bukarest Czegléd, Szeged

Crödöll Kassa, Csorba Szabadka. Brod Pécs, Dalj

Esztergom

Gyr, Graz Arad, Brassó

10

112S 11 £5 11 SS

Wien Nagymaros

Péczel Bicske, Triest

Szv.

338 614

Gödöll Fehring, Graz, Sopror, Wien, Zürich, Basel Arad, Bukarest

Hatvan

1025

12

Esztergom Bákospalota-Újpest

Bicske Péczel

700 822 82S l!t()8 8*2 915 1308 922 610 482 101S 1010

Nagymaros

Szombathely, Wien Fiume, Osijek

225

1902 1016 18 410 324

Vv. SZT. Szv.

ÍKassa, Lawoczne,

\Homonna.

Krösmez

Fiume, Tapolcza, Brod Szombathely, Wien Buttka, Poprád-Felka Debreczen Bicske

Buda-Császártürdrl déleltt 4002 4004

5SS 854

Szv.

1006

1215

Szv.

Nagykálálól Szolnokig csak szombaton 4010

218 «20

14a

Bákospalota-Újpest Szeged

Újvidék. Sarajevo

2 30 2 30 2 4o

1202

Szv.

Esztergom Esztergom

,

délután •)

és ünnep eltti köznapokon közlekedik.

A

4012 4016

Esztergom Esztergom Dorog Esztergom

1122

hatóságoknál bejelentett felels szerkeszt

:

Papp Károly.

:

ÉRTESÍTÉS. A magyar

kir.

1910. év december

Intézet kiadásában az

Földtani

havában megjelent

A Magyar Birodalom Vasérc- és Kszén készlete munka,

eímti 9f>4 oldalas

egy térképmelléklettel és 255 ábrával illusztrálva.

Irta

PAPP KÁROLY

m.

kir.

dr.

osztálygeológus.

Megrendelhet Kilián Frigyes

Utóda

egyetemi

kedésében, Budapest, IV., Váci-utca

3:2.

könyvkeres-

sz.

Ára 20 korona.

VORANZEIGE lm

Verlag der kön. ungarischen geologischen Reichsanstalt erscheint

im Frühjahr 1918 das Werk

Die Eisenerz- und Kohtenvorráte

(les

Ungarischen Reiches

etwa 1050 Seiteu, mit einer Kartenbeilage und 255 Abbildungeu

von Prof. Dr.

KARL

von

illustrirt

PAPP

kön. ung. Sektionsgeologe.

In's

Deutsche

iiberBetzi

von

A.ÜPÁD von ZSIGMONDIT Dipl. Bergingenieur, Oberberginspektor

Zu bestellen

bei

i.

H

Friedricta Kilián's Nachfolger,

Universitátsbucbhandlung

Budapest,

IV.,

Preis 20 Kronen. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMOÁJA.

Váci atca 32.

~ OP SCIENCES

—"

XLVII. KÖTET.

~

19|J,ÍPrM|-SZEPTEMBER

[-9.

~

FÜZET.

A

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND

A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

SZERKESZTIK

BALLENEGGER RÓBERT

és

dr.

PAPP KÁROLY

dr,

A TÁRSULAT TITKÁRAI.

BUDAPEST,

1917.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTEILUNGEN).

ZEITSCHMFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUGLEICH

AMTLIOHES

ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. REDIGIERT VON

D£ R.

BALLENEGGER

und DE K.

v.

PAPP

SEKRETÁRE DER GESELLSCHAFT.

BUDAPEST, A

A

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

Magyarhoni Földtani Társulat alatt van,

Allé die

titkári hivatnia

*

1017. EIGENTUM DER UNG. GEOL. GESELLSCHAFT.

Budapesten, VII.

ker., Steíania-út 14.

szám

ahova mindennem postai küldemény eímzend.

Ungarische Geologisebe Gessllschaft betreffenden Sendungen sind unter folgender Adresse Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, VII., Stefánia-út 14.

erbeten

:

TARTALOM Lap

A) Értekezések.

Hollós András Lajos dr. A csörögi audezit-telérek földtani viszonyai (a IV. táb.._ ... ... ... ... ... ... 201 lával és a 12—18. ábrával) 224 Scholtz Margit dr. A Karancs-hegysóg andezitjei (a 19 20. ábrával) ... ... :

— — —

—

:

Rövid közlemények.

B)

Kormos Tivadar

dr.

Nevezetes új leletek a m.

:

(a 21. ábrával)

rengés

dr.

A

:

Pávai Vájna Ferenc Pávai Vájna Ferenc ismeretéhez

—

...

...

---

--'-

Baranyai Szigethegységben 1909 május 29-én

ábrával)...

(a 22.

múzeumában ..238

földtani intézet

k.

...

Vegyes közlemények:

G)

Réthly Antal

— —

...

...

...

dr.

dr.

A

:

:

...

...

észlelt föld-

...

...

...

242 249

...

földkéreg legfiatalabb tektonikus mozgásairól

...

Adatok a horvát-szlavonországi pleisztocén lerakódások

—

...

...

— —

...

...

— — —

...

/>'

...

...

...

253

...

Ismertetés.

Hordsitzky Henrik dr. Pozsony környékének agrogeológiai viszonyai. Ismer... ... 259 „_ ... ... ... ... .... teti Rohafarzik Ferenc dr. :

—

E) Társulati ügyek.

Szakülése k.

a)

8. 1) Ballenegger Róbert dr.: A toknjhegyaljai nyirokAz Északnyugati Kárpátok ideológiája. Lóczy Lajos 262 A Kis Kárpátok dévény-máriavölgyi vonulata ... 3) Toborffy Géza dr. VIII. szak ülés. 191 dec. 6. 1^ Kormos Tivadar dr. Az ajnácski pliocén rétegekrl és faunájukról. 2) Lambreoht Kálmám dr. A madarak paleontológiája. Földtani megfigyelések az Északnyugati Kárpátokban 265 3) Vígh Gyut.a dr. jan. 3. Leidenfrost Gyula: Kövesült halak a NematogI. szakülés. 1917 ... __. ... ... .__ ._. ... 267 ... nathák családjából dr Az Alpok keleti Tuoovics Lajos 31. 1) 1917 jan. II. szakülés. Az aranyosvidéki gosaui szélén feltör bazaltok. 2) Ifjú Lóczy Lajos

VII. szakülés. 1916 nov. talajról.

2.)

Tfiú

:

fi

:

:

:

:

:

és

flis

képzdmények

1917 Szerbiában. 2)

TTL szakülés.

...

...

...

kémiai összetétele IV. szakülés. 1917 ápr.

14.

...

...

...

Rzontagh Ballenegger Hóhebt dr. márc.

.

...

_.

.

...

Tamás

1)

A

:

dr.

:

...

..

magyarországi ...

..

...

...

.

268

Tnnnlmányutunk ...

talajtípusok

...

_.

-

272

Kormos Tivadar dr. Nevezetes új leletek A baranyai a m. kir. földtani intézet múzeumában. 2) Vadász Farmer dr szigethegység földtani szerkezete. 31 Pávai Vájna Ferenc dr. Adatok a 4.

1.)

:

:

:

274 ... .1. ... ... horvát szlavonorszá'ji pleisztocén ismeretéhez V. szakülés. 1917 máj. 9. Lambreoht Kálmán dr. A madarak palelontológiája ?7fi VT. szakülés. 1017 jun. fi. TlMEÓ Tmke Nyngat-Szprbia talajviszonyai :

:

b

)

Y k

1

asz

t

ni &

ii

y

i

ü

lések.

VTT. választmányi ülés. 1 91 G pov. 8. Tagdíjfizetések alól a háború tartamára 277 ... . _. ... ... ... való fölmentések Vili. választmányi ülés. 1916 dec. 6. A Magyarhoni Földtani Társulat qs viszonyosait a m. kir. földtani intézel veszi át T. választmányi ülés, 1917 jan. 3. A Magyarhoni Földtani Társulat folyóiratai! 8*1 .... .. a m. kir. földtani intézetnek átadja TT. választmányi ülés. 1917 jan. 31. Hidrológiai Szakosztály keletkezése 284 1. A Hidrológiai 8zakosztály ögye ... » • III. 1917 mára IV. választmányi ülés. 1917 ápr. 4. M. kir. Földmívelésügyi Minister elengedi r kiadványokért járó átalányt V. választmányi ülés 1".)17 máj. 9 A Hidrológiai Szakosztály ügyrendjének >s tervezete 1

'

'

Rendkívüli közgylés.

c)

1917 jun.

t>.

Hidrológiai Szakosztály létesítése és Böckh János szobra

228

A Hidrológiai Szakosztály

d)

A

...

els választó üléso 1917 jiín. 16. Elnökség és titkár választása ... ... 289 Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának ügyrendje 292

INHALTSVERZEIOHNTS DES SÜPPLEMENTS. Reita

A Dr. L. A.

Hollós

:

Abhandlungen.

)

Die geologischen Verháltnisse der

(Mit Taf. IV. nnd Fig. 12—18.)

Margarete Scholtz

Dr.

:

Tnteressante neue

Beichsanstalt (Mit Fig. C)

Dr. A. Réthly

:

...

Funde

21.)

Mnseum

in

...

Dr. Fr. Vájna von Páva ...

:

21.)

Üher

:

...

Geologischen

336

...

Verschiedene Mitteilúngen.

Fi«?.

...

Dr. Fr. Va.tna von Páva

Gátige

...

...

der kgl. nng.

...

Das im Baranyaer Inselgebirge

Erdbeben. (Mit der

Erdrinde

...

Knrze Mittei1ung«n.

B

Th. Kormos

Csöröger Andesit

... 295 Die Andesite des Karancs-Gebirges (Mit Fig. 19—20.) 321

:

...

...

beobachtete ...

...

341

...

Verschiebungen der

...

...

1909 ...

...

tektonischen ...

...

Mai

29. ...

die iüngsten ...

...

am

_

...

...

...

...

...

318

Kenntnis der pleistozánen Ablagerungen

"Beitráge znr

von Krontien Slavonien

...

...

353

....

p) Referat.

H

Üh^r din agrogeologischen Pressburg. Ref Fr. Schaeárztk ...

Umgebun? von

Verháltnisse der

Hortjsitzky:

...

...

...

...

359

...

F) Mitteilnngen ans d«n Faehsitztmgen. VTT. Encnsitznne-

am

8.

Nov. 1916.

He^yaliaer Nvirokboden. 2 westlichen Kar^athen.

3)

...

Balleneöger Über die TokaiLócY.jun.: Die Geologie der NordToborffy Über den Máriavölgyer Zug

Dr. R.

1)

Dr

L.

Dr. G.

der kleinoren Karnathen

VTTT

>

:

v.

v. ...

:

......

.*.-.

...

...

...

363

...

Kormos: Über die Amáesker Über die Dr. K. Lambrecht Pliozánschichtpn nnd derén Fanná 2) Palnontolocrie df v Vögel. 3) Dr. ,T. Vígh Über gpologische Beobachtun-

TPncbsitznnff.

fi.

Dec.

1916

1)

Dr.

Th.

:

:

gen T.

in

.. den Nordwestlicben Karpathen 3. Jan. 1917. J. Leioenfrost

der Familie dpr N»matognathen

...

...

Über

:

...

..

fossile ...

...

...

Fische

aus

...

...

.

Faehsitznns\

...

...

367

369

...

Über die am östlichen Rande der Alpen nnfbr^í>Tipnden Ba««ilt.p. 2) Dr. L. v Lóczy jun. Znr Kenntnis der Gosau-und .. 370 ... ... ... ... EHschbildungen in der Gegend von Aranyos TTT. Fachsrtznug. Marz 1917. 1) Th. v S^ontagh Unsere Studienreise in Serbien. 2) Dr. R. Ballrnegger Über die chemische Zusammensptznng ... 375 ... ... ... ... de- Bodentyprn Ungarns ... ... ... ... ... T v Faehsitzung. 4 Apr. 1917. 1) Th. Kormos Tnteressante neue Funde im Mnseum der kön. nng. Geologischen Reichsanstalt 2) Dr. E. Vadász TT

31

Tan

1917. 1)

Dr.

Tj.

Tttgovtos

:

:

:

:

:

:

Über Páva

Baranvaer Tnselsrehirgps. 3) Beitráge znr Kenntnis des Pleisto/áns von

die :

Tektonik

V. Fachsitzung. VI. (i. .j. ni. 1HI7

des'

Dr. Fr. Va.tna von

Kroatien-Nlavonion 377

Mai. 1917 Dr. Lambrecht: Die Paláontologie der E. Timkó Die Boden verháltnisse von West -Serbien

9.

:

Vögel 380 ...

3Si)

A

magyar

királyi államvasutak menetrendje.

Érvényes 1917. évi június hó 1-tl.

vonatok indulása Budapestrl

A A

keleti pályaudvarról

P

^>

hová

5?

s s

A e 5 S-e

8

302 lllü 1502 906 1512 2

1002 312 908 008 406

122S 6 io

Szv.

(J25

Gyv

Szv.

Ruttka, Berlin Balatonfüred, Tapolcza Kassa, Csorba Újvidék. Brod Kassa, Csorba, Bártfa

Gyv.

Wien

6 45 Gyv. 6 5°

055 700 710 730 745 750 8 10

512

8 20

306 516 24

8 35 11

40

11 5

Zimonyi szállások Bicske

6 3 ° Szv.

Fiume, Pécs, Osijek Szv.

Gödöll Zimonyi szállások Arad, Brassó. Bukarest Sátoraljaújhely, Munkád

(Debreczen, í Kolozsvár,

Ruttka

Nagykáta Bicske

pályaudvarról hová

e ;

o

aj

déleltt

déleltt 912

nyiiu/oli

Krösmez, Brassó

152

OP SOIENG£3 XLVII. KÖTET.

1917

OKTÓSfeé-DECEMBEB.

10-13. FÜZET.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND

A MAGYAR KIRÁLYI FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK

BALLENEGGER RÓBERT

dr.

és

PAPP KÁROLY

dr.

A TÁRSULAT TITKÁRAI.

A XLVII. KÖTET TARTALOMJEGYZÉKÉVEL.

BUDAPEST,

1917.

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTEILUNGEN).

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN

GEOLOGTSCHEN GESELLSCHAFT

ZUGLEICH

AMTLICHES

ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. REDIGIERT VON

DE R.

BALLENEGGER

und DE K.

v.

PAPP

SEKRETÁRE DER GESELLSCHAFT.

BEILIEGEND DAS 1NHALTSVERZEICHNISS DES XLVII. BANDES.

BUDAPEST, A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

A

Magyarhoni Földtani Társulat alatt van,

titkári hivatala

*

1917. EIGENTUM DER UNG. GEOL. GESELLSCHAFT.

Budapesten, VII.

Allé die Ungarische Geologiscbe Gesellschaít betreffenden

erbeten

•.

ker., Stefánia-út 14.

ahova mindennem postai küldemény címzend.

szám

Sendungen sind unter folírt.'iider Adresse VII., Stefánia-út 14.

Magyarhoni Földtani Társulat, limlapest,

TARTALOM T,ap

Gyászjelentések.

Lrenthey Imre •

dr. halála 1917 aug. 13.

Mór

Marosdécsei Déchy

Posewitz Tivadar

halála 1917 jun.

dr.

A

— — — — — — — — — — — — ---

...

halála 1917 febr.

dr.

1-2.

8.

...

...

385

---

---

3S6

...

...

386

...

...

Értekezések.

)

A

hevesmegyei Egercsehi barnaszéntelepének geoló--—----- 387 ... _~ ._A Kiskapus Rukkor közé esti terület tektonikai Pávai Vájna Ferenc dr. ... ... 391 viszonyai (Az V. táblával és 23-26. ábrával)

Schafarzik Ferencz giai koráról

dr.

:

—

...

— — —

—

:

—

Vegyes közlemények:

B)

Vadász Elemér

dr.

:

A

—

slénytan szerepe a budapesti egyetemen

és

földtan

(a VI. táblával) ..

—

...

— — — — — — — — —

...

404

G) Ismertetések.

Papp Károly

1.

dr.

:

A Magyar Birodalom

Ismerteti Inkey

Béla

vasérc-

...

...

...

kszénkészlete,

és

...

...

...

...

.-.

...

1916.

—

412

Cephalopoden an der Gruppé der Dibranchiaten. 4 22 ... ... Jena, 1916. Ismerteti Vadász Elemér dr. ._'. ... Schaffer X. F. Grnndzüge der allgemeinen Gcologie, Leipzig, 1916. Ismer... ... ... _.. ... ... 428 .__ ... ... ... ... teti Vadász Elemér dr.

Ábel

2.

3.

0. Paliiobiologie der

—

— —

v

:

Schöndorf

4.

:

Wie

und

Karten

geologische

sind

verstehen

zu

Profilé

und

practisch zu verwerten, Braunschweig, 1916. Ismerteti Vadász, Elemér dr.

í"29

Über die Grundlagen und Methodeu der Biostratigraphie, Berlin, 430 .. _ ._. ... ... -.. 1916. Ismerteti Vadász Elemér dr. ...

Wedekind

5.

:

—

—

D) Társulati ügyek. a) S

VII. szakülés. 1917 nov.

7.

1)

lesek.

Hollós András Lajos dr. A csörögi andezitPapp Karolt, Schafarzik Ferenc, Szentpétery

Májer István

és

II

:

telérek földtani viszonyai,

Zsigmond

z a k

hozzászólásaival.

viszonyai. 3;

5.

Lóczy Lajos ...

...

dr.

...

:

...

432

:

:

:

iknyugati Kárpátok és az Erdélyi kezete között

...

...

I^Ballenegger Róbert dr. A lápok alatt történ Az Inovec déli telének geológiai Ferenczy István dr. Idsb Lóczy Lajos dr. Egybehasonlító megfigyelések az

VIII. szakülés. 1917 deo. mállásról. 2)

Ifjú

2.)

Balatonfüred környékének részletes tektonikája

...

/,

VI. választmányi ülés.

...

...

.

V

fi

...

...

1

s z t in

íi

1917 nov.

7.

A

fi

Érchegység

n

j

i

n

1

flifl

...

...

...

_. .

vonulatának szer...

...

...

...

437

é h e k.

szakosztályuk

elnökei az anyatársulat

... 437 választmányának tagjai. Változás a Szabó-érem bizottság tagjaiban VII. választmányi ülés. 1917 imv. 22. Pótlások a Szabó-Ügy remihez: az egyetemi tanszékek ügyében kiküld ti bi ottság jelentése.. ... ... .__•„•- 441

VIII. választmányi ülés. 1917 dec. ej

a)

li)

A

ha/

meken

ügyében készített Koeh Antal jubileumi

5.

Geo]

6

A Hidrológiai giai

a mineralógiai javaslat

...

alapítvány

és

esem

é n

Közlemények megindítása 442 j

geológiai

...

geológiai

e k.

tanszékek

ótválas ...

pályamunkák jutalmazására

444 449

INHALTSVEUZKKJHNIS DES SUPPLEMENTS. Beite

TodesanzeigeDr. EMBRIÓI!

Dr. Mokiz

f.CKKNTHEY

Dr. Thkodoii Poskwitz

Tni

12.

|

ÜU7

Ang.

13.

j

Déghy von Marocsdécse ,

A

)

|

8.

1!)17

...

...

Febr. ..

...

1917 ...

.__

...

...

...

...

...

...

...

451

_

...

452

.__

...

...

...

452

Abhandlungen.

Zur geologischen Altersfrage des Braunkohlenvorkornmens ... von Egercsebi irn Koniitate Heves ... ___ ... „_ ... ... 453 ... Dr. Fr. Vájna von Páva Die tektonischen Verháltnisse des Gebietes zwischen Kiskapus und Kukkor (Mit Tafel V. und Figurán 23 26) ... ... ... 457 Dr. Fr. Schafarzik

:

:

/•'

Vorscliiedeue Mitteilungen.

'

Die Stelluug der Geologie und der Paláontologie auf der Budapester Universitat (Mit Tafel VI)—

Dr. E. M. Vadász

:

— — — — — — —

C) 1.

Dr. K. Ref.

v.

Papp

:

am

Pallin

...

...

...

7.

Nov. 1917.

1.

.

...

Dr. A. L. Hollós

Verbáltnisse der Csöröger Andesitgánge. tektonik der

_

—

...

Reiches. ...

...

...

471

Mitteilungen aus den Fachsitzungen.

/'

VII. Facbsitzung

Besprechungen.

Die Eisenerz- und Koblenvorráte des Ungarischen

Béla Inkey von

4ii7

2.

Umgebung von Balatonfüred

:

Dr. L. ...

...

Über die geologiseben Lóczy jun. Detail-

v.

...

:

...

...

—_

...

483

A

„Földtani Közlön //•• havi folyóirat Mag yarorszáy földslénytani megismertetésére s a földtani ismeretek terjesztésére. Megjelenik havonként öt ívnyi tartalommal. A Magyarhoni Földtani Társulat rendes tagjai 10 évi tagsági dij fejében kapják. Elfizetési ára egész évre 10 K. tani, ásványtani és

K

A

díjak a Társulat titkárságának (Budapest. VII.. Stefánia-út 14.)

küldendk

be.

A

királyi államvasutak menetrendje. Érvény 68 1917. évi június hó 1-tl.

magyar

A

vonalok indulása Budapestrl